https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a28971a82ec0a7c96c93cf42960b017d.jpg 80622afaea5e0f2abd210e5455098082 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/689564836cb0805e700e52f108983f1c.pdf 52aff75fad7bf4adc4297bc3b868525f PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1894. október 28. XXII-ik évfolyam. 44. szám. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI. TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. A királylátogatás erkölcsi hatása. *) Ne csodálkozzék a t. olvasó, hogy a király * látogatás után öt bét múlva is foglalkozunk annak egyik-másik oldalával; hiba lenne, ha ezt nem tennők; ha e helyi történet szempontjából oly kor­ szakos eseményből a tanulságokat magunk és pol­ gártársaink számára levonni elmulasztanék. Mivelhogy a kulfény, melylyel szeretett kirá­ lyunkat itt tartózkodása alatt, mint illik, körülvettük, a törvényhatóság székházát kivéve, legnagyobbrészt nyomtalanul eltűnt, — kérdjük, mi ií-mégis, ami nemcsak reánk, de fiaink, sőt unokáink részére is hosszá időre emlékezetessé, maradandóvá teszi a Fölségnek öt napon át körünkben való időzését! En ezt az erkölcsi hatásban keresem és talá­ lom fel, azon erkölcsi hatásban, mit bennünk oly imposans módon keltett az a biztos tudat, hogy hozzánk jő a .legelső magyar ember!’ E tudat, heteken át vájjon ki ne tapasztalta volna, nemde egygyé tett mindannyiunkat, s egyesült erővel, ha nem is csodákat, de tagadhatlanui, bámulatos ered­ ményeket tudtunk aránylag csekély erőnkkel elő­ idézni; mert megvolt bennünk az akarat. Tagadbató-e tehát, hogy csak akarnunk, egye­ sülnünk kel) s alkothatunk sok oly dolgot, miről mindennapi közönbösségünkben talán álmodni sem mernénk. , Megismerhettük most magunkat, erőnket, s ezt igy megismerve, vájjon méltók lennénk-,e a király és annyi sok más kitűnőség elismerésére, joggal bivatkozhatnánk-e ez elismerésre, ha a bennüDk TejrOíWTéfhi-ányagi erőt jövőben más téren is érvényesíteni mulasztanánk. • Feladatokat kell tüzűi magunk elé, a kiknek szolgáló, nem sok, de érdemes feladatokat; mert sok feladattal szemben beteljesedhetik rajtunk a köz­ mondás igazsága: ,A ki sokat markol, kereset szőrit." ' „ Az is czélszerü, ha közérdekű feladataink megoldását egyes nagy momentumokhoz fűzzük, így péld. a két év múlva bekövetkező Millennium­ hoz. Hasonlót cselekszenek a világ minden mű­ velt nemzetei; vájjon tehát csak mi, hátramaradottak, kik ennélfogva is kettős gyors lépéssel kell hogy haladjunk, szégyenkezzünk-e holmi plausibilis, he­ lyesebben blazirt okokból kilépni a síkra?! Én, igen tisztelt polgártársaimnak, a megol­ dandó feladatok közé sorolnám legislegelső helyen, mint Balassa-Gyarmat haladásának egyik szilárd alapját: a felállítandó, államilag segélyzendő községi fffgymnasinmot. Ugy hiszem, a király folyó évi szeptember 20-án hallott szava ez ellenében most már minden komoly ellenzésnek véget vetett; s ha a vármegye fiainak egy tekintélyes része, — mer­ jük állítani, előítélet- és téves felfogásból kiindulva, eddigelé nem támogatta is székvárosa intelligentiájaés polgárságának tervbe vett e hő óhajtását; látva, hogy mi magunk is tudunk segíteni magunkon: bizonyára frontot változtatni, s erejéhez mérten támogatni fog majd bennünket. Az, hogy két év alatt ily nagy ügyet teljesen megoldani bajosan leszünk képesek, a cselekvésben ne akadályozzon meg senkit. Azért a fogymnásium millenniumi alkotásul fog tekintetni mindenki által. ha B.-Gyarmat — mint a vármegye, székvárosa, kimondja, hogy e hatalmas kUzmt'ltvIMési közeget az .Ezredév" emlékére kívánta alkotni. Számtalan országos alkotás is az .Ezredév * emlékét hirdeti mty<l, ámbár jó. ha azok egy része 5 —G év múlva e század végéig lesz csak létesíthető. Meg kell azonban elvégre alapítanunk az. al­ ispán ár, minta Nógrád vármegyei Gazdasági Egye­ sület elnöke által tavaly kezdeményezett és Schoss•> E közérdekű rnikket lapunk fomankaUrM betegséje Ideje alatt. oktrtber 20 íu Irtn, • <•!)' tlrenettrl k'ihtle br kiír . I* vSurii. hogy Íme. ajtnijs-politikai végre«<teletetB Gyarm«t váréi kíitntégenek. Srerene.ére áronban, mint már mnltk. r le Irtuk eirf-erefrn jobbra furdalt, !«.» nemcsak ubajljnk, de reméljük I., bog/ kílxl.ernú >n'ink».»át,*t méK Sveken át •wnnlhsMr városunknak Cs kOzUgysinknek^^ berger Rezső ür által szakszerúleg már kidolgozott malátagyárat is; ez bár — miként a fógymnásium — szintén B.-Gyarmatra van tervezve, mégis kétség­ kívül az Ipolyvölgy mentén lakó igen nagyszámú földbirtokosnak képezné vegyoni gyarapodását. S a szellemi és anyagi, fennebb vázolt két ügyhöz talán társíthatnánk még egy látszólag fény­ űzési dolgot is, értem a villanyvilágítás behozatalát, mely világítási rendszer -- csak látszólag fényűzési, valójában pedig, mint a királynapok alatt volt szerencsénk tapasztalni, hasznos objeetum és a haladásnak ép ugy feltétele, mint a jó utak. Dixi et salvavi auimam meam! Reményt Károly. vezetotL A biró kénben volt sokszor olyat is igaznak tekinteni, miről meg von győződve, hogy nem igaz,és részint olyat valótlannak tekinteni, miről meg volt győződre, hogy igaz. Csak egy példát akarunk felhozni. Ha egy tanú magesküdütl valamire, az csak fél bizonyítók és ha a perez fél azt nem tudja más bizonyítékkal kiegészíteni, akkor a biró nem veheti figyelembe. Ha ellenben a peres fél maga esküszik meg valamire, az teljes bizonyíték és azt a biró minden körülmények közt kőtele * valónak elfogadni. E rendszert az uj törvény teljesen balomra dönti. A biró Ítéli meg meggyőződése szerint, mikor érdemel a fél, vagy a tanú vallomása hitelt. E meggyőződését azonban indokolni tartozik. Ez biztositék a biró önkénye ellen. Már ezekből is kitűnik az uj tőrvény nagy jelen­ . * tőség Az egész jogszolgáltatás szelleme, a biró gon­ dolkozása az uj rendszerben meg fog változni. A bíróság csak ezután lesz az, a mi igazi rendel­ tetése : a jog és igazság temploma. Három uj törvény. Három uj törvény lép életbe nov. 1-én. C. m. A polgári pere * eljárásról, a fizetési meghagyásokról és a inezőrendőrségról szóló tötyéuyek. Mind a három hatal­ mas alkotás. Nov. hó elseje tehát forduló pontot jelez a magyar igazságügy történetében. Ezúttal az elsőről a polgári peres eljárásról kívánunk foglalkozni. A kor szelleme egész Európában, még a kis Halkán államokban is kiűzte már az Írásbeliséget a jogszolgál­ tatásban. Magyarország és Ausztria voltak az utolsók, a melyekben ezen avult eljárás fenntartotta magát Végre nálunk is megvalósul az, a mit már a negyvenes években czélul tűztek ki a szabadelvű férfiak maguk elé és a mit 1861. óta az országgyűlés, a sajtó és jogászkörök egyhangúlag köreteinek: a szóbeliség és a nyilvánosság. Daczára annak, bog/ az igazságügy az állami élet legfontosabb része, mert a igazságügyi szervezet műkö­ désétől függ, hogy az egéetii szabadság es jogegyenlőség mily mértékben érvényesül, csodálatos, hogy nálunk a közérdeklődés nem részelteti megérdemlőit figyelemben. Más államokban jobban értik, hogy mily nemzeti érdekek fűződnek az igazságügyhöz. Csak Németországot kell tekintenünk, hogy mily figyelem kiséri ott a nemzet minden rétegében n német polgári törvénykönyv körüli munkálatokat. Szaktestületek, a napi sajtó a logbehatóbban foglalkoznak a munka minden mozzanatával. Mig nálunk egy foispáni kinevezés, vagy képviselőválasztás nagyobb hullámokat ver a közéletben, mint egy nagy jogi” reform. A komoly sajtó feladata lenne, hogy e bajon segítsen, azért örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy a reform lényegét megismertessük. A jogszolgáltatás eredeti formája mindenütt a szó­ beliség volt, s csak a 13-ik században kezdett az írás­ beliség lassan tért hódítani. Korlátozni akarták azzal a biró hatalmát, elzárni a bírót a felektől. Az írásbeliség következménye lett, hogy a jog kivetkezett népies alak­ jából, s a jogtudósok kizárólagos uralmába ment át. Ez a peres forma Németországból Ausztrián keresztül hozzánk is eljutott Az írásbeliség számtalan alakiságával elnyomja az anyagi igazságot. A bírót elzárja a világ közvetlen szem­ léletétől és arra kényszeríti, hogy a per anyagát csak közvetve, az iratoktól ismezje meg. Birokratát csinál belőle, a ki nem lát túl az aktákon s szinte feledi, hogy­ élő emberek fölött Ítél, hogy Ítéletétől a polgárok léte függ. A perek végtelen hosszadalmasságát idézi elő, a feleknek bizonyos időközökben egymásután következő szó­ váltásai miatt.’ Felesleges munkapazarlást ron maga után. Az ügyvédek igyekeznek mentői terjedelmesebb periratokban kifejteni indokaikat, nehogy valamely körülmény kimaradjon. A mtl sxtval igen rövid idő alatt elő lehet adni. Drágává teszi a pert, mert a hosszú periratok költ­ ségeit idézi elő. Illuzóriussá teszi a nyilvánosságot, mert a közönség érdeklődése, a sajtó elléhőrtő működése csak szóbeli tárgyalásnál lehetséges. Az Írásbeliség egyéb hátrányaitól eltekintve Csák is a minden jogász által ismert .Itoferentenwirthschafl * hírhedt rendszerére utalunk és nem csodálkozhatunk azon, hogy a közvélemény vihara egész Európában elsöpörte az Írásbeliséget formalizmusaival és helyébe a szóbeli pert hozta be. a maga világosságával és egyszerűségével. Az európai áramlatot követve nov. I én nálunk is életbe lép :iz uj peres eljárás: a szóbeliség, a sommás perekben minden fokon. A nagyobb rendes perekben körülbelül az összes pereknek tizszázalékiiban, írásbeli marad ugrat), de ezekben i- az eljárás nagy átalakuláson megy keresztül. Az uj eljárás a bizonyítékok szabad méríegezését hozza be a rendes perekbe)). Az Írásbeli­ ségnél minden bizonyítéknak meg volt határozva bizonyító ereje. Voltak fél. negyed, nyoleztd stb. bizonyítékok. A bíró dolga nem volt egyeb. mint a bizonyítékokat a törvény' mérlegért) tenni es bizonyító erejüket összeadni. Mely eljárás sokszor a legrosszabb eredményekre Visegrád—Balassa-Gyarmat. Dr. Kurcz, a bécsi .Ileichswehr * itt járt derék tudó­ sítója szép czikksorozatot indított meg az itteni had­ gyakorlatokról. Ha történelmileg nem is hú mindsnben a leírás, de pótolja ezt az a körülmény, hogy dr. Kurcz űr nemcsak érdekesen, hanem kedrezöleg is a legjobb benyomásokkal emlékezik, meg az itt tapasztalt dolgok­ ról. Mindenesetre kétszeres értéke van ennek a megemlé­ kezésnek azért, mert egy bécsi katonai lap hozta azt nyilvánosságra. A czikksorozatból minket érdeklőleg a következőket hozzuk: Ott, a hol a Duna-a-Kárpátokat áttöri, mielőtt még a folyam a hosszúra nyúló Szt-Endre sziget által ketté ágazva dél felé kanyarodik, Esztergom és Vácz között, ott azon a völgy szűkén, a mely a kis és nagy magyar­ alföldet szétválasztja'vagy összeköti: — ott emelkedik a folyam jobb partján a festői fekvésű Visegrád, a hol az idei magyar hadgyakorlatok alkalmából a budapesti had­ test a Dunát átkelte. Visegrád — Budapest ezen nagyon kedvelt nyaralója — és a tőle kerek W kilométernyire éjszakra, az Ipoly mellett fekvő Balassa-Gyarmat — Nógrádrármegye székhelye — úgyszólván főpontjai vol­ tak az idei gyakorlatok működési területének: az előbbi mint a hidverés helye, az utóbbi, mint a legfelsők hadi­ szállás és a hadgyakorlatok fointézőségének székhelye, nemkülönben mint a szőkébb csatatér központja. Mielőtt a tulajdonképeni hadgyakorlatokat tárgyal­ nánk. legyen szabad — ugy mint a landskrom gyakor­ latoknál is — ez alkalommal egyet-mást a nevezett he­ lyek múltja, közművelődési és társadalmi viszonyaikról Írni. Visegrádot — a folyamszükének ezen tulajdonké­ peni kapuját, már a rómaiak találták alkalmas erődnek, a mennyiben egy még meglévő római sir, valamint szám­ talan tégla és kőleletek tanúságai annak, hogy a ró­ maiak e helyen .castrum ad herculem' nerü erősített telepet alapítottak. Visegrád (magas rár) nere arra enged következtetni, hogy a régi római vár romjai fölött legelőször is a szláv népek építhettek egy erődöt, mely azonban a magyarok bevándorlása után — alkalmasint az első Árpádok idejé­ ben ismét leromboltatott. Tény azonban, hogy Visegrád Sz nt * István idejében már fennállott, de miután az a tatárok által elpusztittatott, IV. Béla építette a telep védelmére ama várat, melynek romjain még minap is minden festői izem gyönyörködik. 1259-ben Béla király, feleségének Máriá­ nak ajándékozta a várat és alighanem ez időben épült a Duna partján lévő .Salamon tornya * is, mely a mond * szerint Salamon király börtöne vala és attól is nyerte elnevezését. Az, egy 328 méter magas begyet koronázó várnak ma már csak a négyszögletes Salamon-torony félig össze­ esett falazata, ar ezt összekötő főfal és egy magányosan az erdőben álló fokapu maradtak fenn; de virágzott a vár Hóbort Károly király idejében, * ki ott ünnepelte lakodalmát három feleségével és kinek 1326-ba n ott ■szü­ letett Lajos fia — Magyarország későbbi dicső királya. Ugyanis Visegrádon csábította el Kázmér lengyel király — Károly sógora — Zách Klárát, a királyné palotahölgyét. Klára atyja magát megboszuhndó, kirán­ tott karddal rohant Ih> a várba. A királyi család ép ebednél ült és Zách, ki a király­ nét a leánya ellen elkövetett gyalázat felbujtójának vélte, annak négy ujját kardjára! levágta és azután a királyi gyermekek felé fordult, kik azonban nevelőjük által védelmoztettek; időközben az udvari népek oda siettek és az Örjöugőt agyongázolták. Arany János — Magyarország nagy költője — ezen eseményt, valamint Zách ivadékainak, az eien időben érvényben volt római jog által követalt kivégeztetést, egy mélyen megható költemény tárgyává tette <•< aligha­ nem tévedünk, ha azt álltájuk. hogy úgy ezen kelt in íny, valamint főt. Viktória, visegrádi plébános fáradiósai �2 NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ •rtdttiényettók ama- n*gy érdeklődet, melylyd Magytt­ -tecjedő i» jőlealeg 7738 ’ lakóéra! 4. 708 Lázzal bíró, omig köxöaség* most tini hxjdui oly büszke ói oly városkát érte, az 18 íü. évbe esik. gyönyörű vár irtot vueltetik. Görgey Arthur július 15-én Sast orosz tábornok Róbert Károly király idejében, valamint kérőbb i>, 32 szakasza által megtámadva, a szegedi utat pedig Vioegrádou őrixtók a magyar koronát, míg Erzsébet király* Paslkievitsch herczcg orosz tábornagy által eltárva ta­ nő art 1440-ban Frigyes csillárnál eltilotfoaiUndó, onnan lálván. elhatárolta, hogy három hadtestével (1. Nagy •hitette; Mátyás király vissxahoita a osont koronát, de Sándor tábornok, 3. Leiuingen gróf tábornok, 7. Pőltensajnos, nem maradhatott ott soká, mivel a török a mo­ berg gróf) Miskolci felé visszavonul, útja tehát ugyanaz hácsi vén után Visegrádig fölhatohán, aa őrség álul volt, mint a budapesti hadtest által at idei gyakorlatok gyáván elhagyott és a barátok által hasztalan védett alkalmából folytatott út — a folyam átlépés kivételével. várat 1544-ben hatalmukba kerítették. Eien idő óta majd Görgey igy julius 17-én érkezett íléteagra, a liol’Pöltena kérésit, majd a félhold birtokát képéivé, a vár csak berg hadteste at őket üldölö oroszokkal szembevzállt. 1684 julius 16-án hódittatott visna lotharíngi Károly Görgey, olt a julius 2-án kapott sebe folytán ön­ által. Már csak a múlt altiad első tiaedeiben népesedett tudatát elveszítette, mely állapot július 2'J-ig, azaz addig meg a rommá vált régi telep németekkel, a kiknek is tartott, mig a kívül begyógyultnak látstó, belül pedig könönhetjuk a mai Visegrádot, fényes nyaralóival és genyedető sebe, késsel újra ki nem nyittatott Időkéiben, mintaneröen rendexett köt ügy ével. nehogy a legénység a parancsnok halálos állapotát fel­ A Duna bal partján — Visegrádi dal csavargöiössel ismerje, Nagy Sándor vette át a parancsnokságot Görgey öasukötve — fekszik a tórugyökeres német város Nagynevében. Maros. Mig a visegrádi hegyek a Pilis-hegység vagy a Nagy Sándor, ki az utócsapatokat is vezényelte. ai dunai trachit-begység résiekép és igy az Alpesek keleti orosiok által szorítva, sietett mielőbb a Szakai melletti végpontjainak tekintetnek, — addig Nagy-Maros határa Ipoly-rést elérni. már a Kárpátok kötéplánciáh'bx tartozik. A geológusok De Chruljew ezredes, kit Paszkienvitsch herczeg feltevése aionbad: hogy ax ősidőben, mikor a nagy és Aszódról, Vácion és B.-Gyarmaton át Losoncéra kiren­ kis magyaralföld még egy-egy tenger volt, exen két tradelt, már julius 20-án délután találkozott lx>soncz mö­ chit-hegység össnefbggö válaszfalát képezte a két bel­ gött Nagy Sándor előőrseivel és gyengének érezvén ma­ tengernek. A felső (pozsonyi) tenger, határtalan hosszú gát a támadásra, cselhez fogott! elküldte két követjét idösxakokon át ax alföld felé törekedvén, a Nagy-Maros Gürgeyhez, azt rögtöni fegyverletevésre felszólítandó; melletti 482 méter magas Hegyeskő mellett kígyó-vo­ erősbitetlék pedig ezen követelésüket oly fenyegetéssel, nalban áttörve, a fölebb majd 2 kilométernyi folyam­ hogy ellenkező esetben ahhoz kényszerittetni fognak. Éten ágyat — legsxökebb pontján — majdnem 400 méterig csel használt: mert a helyett, hogy csak keiét nyúj­ sioritotta ös»ie, kötél ezen legsiükebb ponthor, ép Viaeorosz csapat felé, Nagy­ grád és Nagy-Maros költ veretett a tábori hid (ponton­ totta volna ki a gyenge híd). — Egy a Hegyeskő tövébex tartóié,, majdnem a. sándor velük alkudozásokba bocsátkozott. L’tóvégre ezen esetek már nem tartoznak Balassa-Gyarmat siukebb folyampartig kiálló, alacsony trachyt-siikla — a lőréiéi történelméhez. szikla — jelelte a nagy-marosi hid végét; a part oldal­ ról Ő Felsége aranyfényes szobra messzire villogott, mig Helyi érdekű azonban a m. kir. államvasutak Esztergom—Csata vonalának megnyitása, a melyhez az a szikla felső résié Budapestről hoxott pálmák és más exeticus növények által egy valóságos ligetté alakíttatott Ipolysági helyi vasút csatlakozva, Balassa-Gyannatot a vasúti forgalommal átadta. A varos déli határán fekszik a át, mely ligetet, a budapesti hadtest által esxköiölt híd­ verő* után, Ő Felsége kíséretével együtt meglátogatta. csinos, kis iudóház, annak átellenében az uj honvéd­ Vázlatunk követkelő helye: Balassa-Gyarmat hajdaná­ laktanya, melyben a hadgyakorlatok alkalmából a gya­ korlatok föintézősége volt elszállásolva. A laktanyának ban Ipoly-Gyarmat vala; mostani nevét ai 1807-ben ki­ átellenében a Szűgyre vezető országúton tanyáztak az halt Balassa grófi családnak köszöni. ,Albrechtiek" (44-ik gyalogezred) úgyszólván fenségei Balázs László, királyi kamarás, a király által a ezred-tulajdonosuk ablakjai alatt. Majdnem a honvéd­ 14-ik század rége felé ajándékoxtatván meg exeu várossal, laktanya mellett van a csendőrlaktanya, ezt követi né­ volt a város tönsatyja és egysxersmind keresitelője is hány földszintes, majd egyemeletes magánépület, majd — de alt is csak ai ötödik feleségével, mert négy első modem, majd ó magyar illésben építve. feleségét a híres „kékszakállú lovag mintája nerint Csak a két keresztény templom és a vasúti útról semmivé tett*, mivel eiek nem síültek neki, magxatot. félre fekvő zsidó templom tűnik ki ezen alacsony házak A város állítólag már 1190-ben létezett és már akkor birt volna katholikus templommal és plébániával; tömkelegéből — mig a megyeházhoz érünk. Ez meg csak 2 hónap előtt kis ablakaival és magas 1562-ben ax akkori megerősített város Ali budai török pasa által ostromoltatott és magyarok-, németek- és tótok­ tetőzetével semmiben sem külőmbözűtt a többi ^házaktól, ból álló őrségének elszánt ellenállása dacxára már ax de kellemes behatást gyakorol* most, a midőn <) Felsége szállásául egészben átalakíttatott. első ostromnál elfoglalUtott; a templom és a város ex Közvetlen mögötte emelkedik egy toronyszerű épület, alkalommal égésién, a lakosságnak pedig legnagyobb rí­ a mely első pillanatra nagyon is hasonló a József császár na elpusztultok. 1617. ősxi szakában, a midőn a város által épített .bolondok tornyához* a bécsi általános már lassanként megint népesedett, újabb vestély fenye­ gette: Wallenstein, ki Érsekújvár felöl jővén, Bethlen kórházban — csakhogy nem oly magas és világosabb szinekkel van befestve. — Kiváncsiak voltunk, valljon Gábor felé vonult, közvetlen a város előtt megáit, mig mit tartalmazhat. , utóbbi Fülekről jővén, Szécsényig haladt; ott axonban Balassagyarmat eien, ugy magasságra, valamint megállották és B.-Gyarmat szerencséjére tovább húzódtak. terjedelmére és tekintélyére nézve legjelentékenyebb épülete, Most már a város hosszabb békében részesült, a mely és csakhamar megtudtuk, hogy ei a megyei fogház, a idő alatt Balassa Pál gróf építette 1745-ben, a tíz évre melynek munkatermeiben az udvari személyzet egy része rá felszentelt katholikus templomot, mely ax ev. templom elszállásolta tott. mellett a város legrégibb épületét képexi. Melicher Ferencz kir. ügyész és Pokorny kir. fogház­ A követkexő és utolsó ostrom, mely asxélesen ki­ hogy férjének határozott ellenszenve netn fogja meg­ engedni. hogy Szidón szive választottjának nejévé legyen. És addig, ínig az. anyja igy megtörve, a búnak adta mng.lt, addig n mit sem sejtő Szidón boldog Alomba volt merülve, talán kedveséről, jövendő fér­ jéről álmodott. Ö Almai közepette nem gondolhatta, hogy mire felébred, feje fölött sötét felhők fognak tornyosulni. Másnap ugyan nem volt vadászat, de a ven­ dégek — Fánchyval együtt — ott maradlak. Ex utóbbi ezalatt többször találkozott a vár urával, ki ily találkozáskor mindig bizonyos kimért, hideg ma­ gaviseletét tanúsított, de azért udvarin-<sággal bánt vele Azt álmodtam............ AU álmodtam, hogy megtorÁnyodÁm, Karcsú lerék. mint voltam egykoron S előkerestem sfép magyar ruhám, A vj||á» éréi h prngett tarkámon .... Dicaő világ el! — Három évtlird Élt*tn könyvéből. mint fűit elretten. Keietnbe került kis rét fokosom, Kalapomnál köpeti a darutol!, At öröm pírját érném arexomnn. Keblem dagadt lángitdl. Bnsxkén léptein ki hálunk kapuján, — Hadd lásson újra igy meg atép babám .... Mondottuk, hogy Fánchy Pál, a szebb fiatal emberek közé tartozott. Továbbá társalgásával, mü­ veit, nyájas modorával mindenkit lekötött, a ki vele érintkezett így vívta ki itt is a vendégsereg szeretetét. A férfiak nagyrabecsülésükkel tüntették ki öt, a nők, leányok meg rajongtak érte, sajátságos utó­ gondolatot idézve elő, ha valamiről mesélt, vagy magyarázott. Szidón mindazonáltal nemcsak hogy féltékeny nem volt, sőt boldog és bii-zke, hogy oly férfiúba lett szerelmes es oly férfiú által van szeretve, kit szeretetével százan meg százan kitüntetnek. Harmadnapra Szitnyáról széjjel oszoltak a ven­ dégek, Fánchy is Hozók várába ment haza, bár szívesen maradt volna még tovább ott. de bizony a háziúr nem tartóztatta Szidonnnl és Magda nénivel csak rövid perczekre találkozhatott és Magda nénit a milyen szomorúnak, Szidónt épp oly boldognak látta. Hogy vehette volna ő nzt észre, hogy Magda néni ó miatta és Szidón miatt búslalkodik ? Azt hitte, hogy csak nz előbbi napok fáradalmai okozták s ebben n nyugodt hitben indult el haza. Hozók felé. A gondolattal arQletett a tény (HÁfalnbm sem kellett nagr utcrasort* Kis ablakán mosolvgott tuÁr felém. Környezvén őt sidsin leányrsoport .... Most lest, ml rég vnlt: üdvAaAhem és — Lett a viatonaáa hangos nevetés .... Elképedik. — mi ei srép hölgyeim ? !>e újból feltendfllt a hahota, — Egyik siótlan hajol előre a — lm*. Hogy bele oéitek, tflkriít tart oda, —• Belé tekintik és — vesd el magad * — Otthon termettem, mint a gondolat ... f Hiú álom rnrgoalnunk at időt. Nem .ráihat eget- agg»ág. gyengeség. Nem vihetünk a sírba butiké főt, Bár akarat, vágy él is benne még. — Meg kell nyugodnunk a tArténtcken ... Ott a tQkdrlzen láttam övi fejem ! R S. A kik egymást szerették. 9 - —- Történeti elbearélév a XVII atáiadbvl. — Vltálla Mértél. 9 Szegény jó unva, mély fájdalmában szinte meg­ kövülve állott a helyén. Most tisztában volt azzal, Alig, hogy a vendégek eltávoztak, Balassa Si­ mont Magda asszony szobájában találjuk. E kettőn kívül olt van Szidón is, kit szintén belevonlak a Cknládi gyűlésbe. Együtt lévén mindhárman. Hala-sa Sitnon azon kezdte, hogy ő kiolthatallan gytiloBéggel viseltetik n Fánchy-család .iránt és igy Szidón és Fánchy Pál közt tervezett házassághoz nemcsak 1894. október 28. felügyelő urak előzékenysége rolytán megtekinthettük ezen fogház résileiéiC " Tulajdonképen újat nem láthattunk: minden eme­ leten egy korzlaku folyosó, a melytől az egyes zárkák sugárzóként a torony belseje felé vezetnek; a toronyban pedig az egyes emeletekre szétosztva őrnoba, kápolna és kórház. Ez volna íz épület. — Bel»ejében a legrigu. rozusabb tisztaság, a rabok közt a legszigorúbb katonai fegyelem és amint arcúikról leolvasható volt, egy majd­ nem a megelégedéssel határos megnyugvás sorsukba. Ha megfontoljuk azonban, hogy eltekintve a na­ ponta! sélaóiától a külső udvarban és a műhelyekben töltött munkaóráktól, három-bárom rab oly kis helyen él, melynél még egy lóvasúti kocsi belseje is nagyobb, oly szűk területen, mely alig oly tér, mint két názadiróasztal felülete nyújt a szabad mozgásnak, ha meg­ fontoljuk : hogy ily viszonyok közt némelyik éveket meg éveket tölt; úgy nagyon hamar felébred a vágy, a tár­ sadalmi halottak és tetszhalottak e szomorú helyét, a szeretetve méltó fogadtatás dácsára, minél hamarább otthagyni. .Mellékesen meg akarjuk még jegyezni, hogy a kir fogbázfeiügyelö úr, a „Jász-Kún huszárok* volt tagja, mint Balassa-Gyarmat községi tanácsosa, a váró-* szépítése körül. oly nagy érdemeket szeneit, hogy Ö Felsége kegyesen indíttatva érezte magát, nevezettől egy drága arany ismétlöórával és nebez aranylánezczal kitün­ tetni ; — egyenruhája azonban — eltekintve a kalaptól — szakasztott olyan, mint a fehértemplomi lovassági hadapródoké egyszerű kitüntetéssel. Eleinte nem tudtuk, valljon egy királyi hivatalnok, egy várovi őr vagy egy veterán-egylet tisztje áll-e előt­ tünk. sőt most, midőn már hivatalos czimét tudjuk, még minőig kételkedünk rangja fölött, mert úgy Pokorny úr, mint a kulcsos is. a ki velünk jött, sót a bejáratnál Örst állott börtönór, mind egy és ugyanazon rangjelzéssel bírt: az atilla gallérján egy paszományával. Véleményünk szerint nem sok fáradságába kerülne a m. kir. igazságügyminiszteriumnak — ki ez ügyben illetékes — ha a tisztviselőket oly rangjelzéssel (p. csil­ lagot vagy rozettát) látná el, mely világosan kitüntetné, hogy az illető úr tulajdonképen milyen rangban vau; mert nézetünk szerint ezen rangjelzések egyetlen czélja a roogfokozatot megismertetni és igy valóban nem tud­ jak, mily akadály forogna fenn, ha ezen, rangjelzést olyanon akarnának átváltoztatni, a mely a rangot csak­ ugyan ki is tünteti. Végre legyen megengedve megemlítenünk, hogy az újságok képviselőivel egy igen víg estélyt töltöttünk, a bgyarmati gazdásrati egylet szívélyes megbízása folytán, annak présházában. Az asztalelnök (Őt. Simko evang. esperes úr, továbbá főt. Hottovinszky r. kath. plébénos úr, Horváth Danó szerkesztő úr, Melicher kir. ügyész úr, Pokorny kir. fogházfelügyelő, Fáy Árpád a gazdászati egylet gondnoka úr oly szívélyes, valódi magyar vendégszeretettel visel­ tetett irántunk, hogy kellemes kötelességünknek tartjuk, nevezetteknek c helyütt nyilvános köszönetünket mondani Lapszemle. Az újvidéki .Zásztava* Sándor szerb király buda­ pesti látogatásáról ezeket Írja: Pesten nagy az ünnepség, hogy ott a szerb király. Az összes lapok erről vezérczikkeznek. A kinek jó tanulmányozási képessége van, az belátja, hogy az ünnepeltetés nem a szerb király­ iránti szeretetbő! történik, hanem csupán önzésböJ. Á magyarok el vannak ragadtatva, hogy az uralkodó 4%$ hogy bek-egyezésél nem adja, de azt szükség esetén teljes atyai hatalmával megakadályozza. Magda asszony akarta először férjét nézetébén é< akaratában kapaczitAlni. pártfogásba véve Fánchyt, jó tulajdonságait magasztalta, kiemelte vagyoni Alléiét, de különösen a legfőbbet: e két fiatal lélek egy­ máshoz való őszinte, igaz szerelmét Beszédét félbeszakító Balassa Simon s leányához fordulva szólt: Hidad van szó — beszélj Fánchy szerelme, vagy atyád akarata főbb-e neked ? Volna okom szemrehányást tenni, hogy tóvollétemben anyád­ dal és azon semmi emberrel apád ellen szövetkeztél, de nem teszem, mert le fiatal, tapasztalatlan vagy, anyádnak kellett volna több belátásának, előbbrelAtónak lennie, de mikor ő egy asszony, ki minden okos gondolat nélkül cselekszik. Szidón egy karos székhez támaszkodva, mondta el védelmét. Határozottan kinyilatkoztatta, hogy — Isten n tanúja — léikéből szereti kedves atyja urát, de mindazonáltal Fánchy szerelméről nem fog le­ mondani. O — úgymond — nagyon meggondoltan fogadta cl n neki ajánló kezet, tudva azt, hogy csakis vele és általa reméli elérni boldogságát és — tette hozzá — jönni fog idő, midőn édes atyám is be fogja látni, hogy másként nem cselekedhetiem. Fánchy — folytató beszédét — elég gazdag arra, hogy az én vagyonon! után ne áhítozzék, meg vagyok győződve róla, hogy ő engem minden anyagi érdek nélkül szeret és nőül akar venni és boldoggá is teend és én ke-zebb vagyok inkább meghalni, de róla nem mondok le! — l’gx látom tehát, ez az utolsó szavad 1 Ebből látom, hogy neked több az a gézengúz, mint saját, édes tipád. látom, hogy neked netn lehel okosan beszélni, most anyáddal együtt el vagytok vakulva, De ha te ktmondlad az utolsó szót: kimondom én is. fúdd meg. hogy azért nem fogsz Fánchyhoz férjhez menni és azt bebizonyítom azzal, hogy apai hata­ lommal élve, még ma foglak innen elszállítani: ko­ lostorba viszlek, ott mnjd mcgpuhitják makacs fejedet — mehetsz'. Szidón egy szól se szolt, szobájába bánatosan �1894. október 28 NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ ‘'”6 Émínehcz'lájá'á' blbórnok herczegprlmáa m|»ik ormignak a fejedelmét Pesten fogadj , * uefn pbdig Wagner Istvánnak a .Drégelyi Emlék * cziutű lÜzetke Becsben, a mint el eddig történt. Art hiúik, hogy e<iltal Magyarorsúg uékrAroea Ausztria székvárosával neki ajánlásiért irodája utján köszönetét nyilvánítottá a egyenlő rangra emeltetik, s at ö régi kívánságuk egy ^kiadási költségekhez járult. A .Drégelyi Emlék * és Korztka Mihály érdemdús tanfelügyelőnek ugyancsak külön magyar udvartartás utón eiuttal majd csak meg­ valósul. Rég volt biz ilyen udvartartás; innen az őröm! Wagner ur által irt Élet- és jellemrajzáról a magyar A másik ok, hogy miért van a sok előkészület at ünne­ történelmi társulat folyóirata a .Századok * is elismerő­ pélyességre, abban fekszik, hogy Kklnokyuak a d.-legáleg nyilatkozik. ciiókbau telt nyilatkozatit, miszerint a sierb alkotmány Kékkővára ékes lakói, t'haítunk arról az or felfüggesztése után is megmaradtak a baráti viszonyok, szágra zóló * fényes esküvőről, mely gióf Károlyi István mi több még bensőbbekké váltak a mai uerb régimé es neje szül. Csekouics Margit grófnő leányát Melinda alatt, mint a milyenek azelőtt voltak, megerősítsék és comtesset egyesítette gr. Károlyi Tibor és neje szül. bebizonyítsák. Innen van, ez a két oka a szerb király Degenfeld-Schomburg Emma grófnő fiával Károlyi Gyula demonstralis fogadtatásának Budapesten. Jegyezze meg gróffal. Az egyetemi templomban véghez ment nagy fényű ezt mindenki s ne ringassa magát csalódásban. - A szertartást követő villásreggeli után az ifjú házaspár a .Magyar Hírlap * bejelentette, hogy a szerb kormány mézei hetek élvezése végett Nógrádrártuegyébe, Kékkő­ kisállatára Zimonytől Újvidékig őrizni fogják azon vasúti várába utazott, mely gyönyörű várat, mint tudjuk, « vőlegény szülei gr. Károlyi Tibor és neje a múlt év vonalat, melyen Sándor magyar földre lép, a magyar­ elejen vették meg ttélt. Forgácb Antal gróf birtokutód­ országi szerbek ne tini merénylete ellen. Meggyőződtünk Karlóezán és Újvidéken, hogy csakugyan az egész poli- jaitól. Mi már akkor kifejeztük örömünket, hogy e pár­ czia mozgósítva volt, s a csendőrök is talpon voltak ját ritkító várkastély a hozzátartozó birtokokkal együtt teljezen felfegyverkezve. A perrónm senkit sem bocsá­ ismét oly kitűnő magyar főúri kézbe jutott, aki bi­ tottak kct-három hivatalos személyen kívül, s a szerb zonyára mindent el fog követni, hogy a Balassák ősi királyt nem is lehetett látni. Sándor király szerencsésen híres fészke, mely török kézen is volt, modern szellem­ átutazott, s nem látott seb?) ellenséget, de baráti lelkesült ben legyen ismét híres. A kastély szépészeti mozzanatain arczot sem. Ha a szerb alkotmány felfüggesztése utón kívül, emelkedni fog ott kétségkívül a mezei gazdaság, a magyarországi sxetbek nem is tanúsítják a korábbi a mezógazdasagi ipar, ugy lehet a nagy ipar is. Kedvező szeretetcl a szerb király irányában, tőlük félni nincs oka jelnek kell tehát tekintenünk, hogy most az uj házaspár neki; az itteni szerbek nem bivatrák Szerbia jövője is, a családnak az ország minden vidékén birt szebbnélfölött dönteni és határozni, ha mindjárt a legnagjobb i szebb kastély közül éppen a nógrádi Kékkő várát válaszfigyelemmel dicsérik is a Szerbiában történő dolgokat. ' tolta ki séjours-jául. Isten hozta őket szerencsésen kö­ rünkbe ! Az a szellem, mely nem veszett ki ötszáz éves rabság alatt s mely a szerbnek uj stabail tűzhelyet teremtett, Az aszód—balassa-gyarmat losonczi vasút megmenti a szerbet a mostani bajból is; a történelem engedélyeseinek személy változásáról lapunk október 14-iki pedig megbólyegzi és megbünteti azokat, a kik Szerbia szamában röviden már megemlékeztünk, hozzáfűzvén e változáshoz abbeli aggodalmainkat, vájjon az eddigi enge­ sok bajának okozói voltak! délyesekkel szemben elvállalt kötelezettségeket az illetők az uj ismeretlen engedélyessel szemben is fentarthatják-e ? Azóta a .Losoncz és Vidéke * hasábjain Rózsa Károly Értesítés. Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás szakértő tollából, Budapestről keltezre, egy emlékiratot beszterczebányai kerületi bizottsága ezennel értesiti mind­ volt alkalmunk olvasni, mely -- az iró jó losonczi lévén, azokat, a kik a kiállításon részt venni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat vagv az illető helyi bizottságnál, vagy , tehát mindenekelőtt Losoncz érdekeit tartván szem előtt pedig egyenesen a beszterczebányai kerületi bizottságnál, oda concludál, hogy szemben azon -10, azaz negyvenezer .kiállitási ügyben portomentes' megjegyzéssel ellátott forintos subventióval. melyet Lnsonezváros közönsége az * levélben haladéktalanul jelentsék ki, honnan a szükséges említett vasút korábbi engedélyeseinek .oly feltétel alatt szavazott meg. ha a vasút f. 189í-ik évben kiépül, — bejelentési ivekkel haladéktalanul ellátva lesznek. miután pedig erről inost már az idény előhaladása, stb. A bejelentési határidő csak a f. ér deczember hó folytán egyátalában szó sem lehet, Rózsa K. úr Losoncz végéig tart, s későbbi bejelentések csak kivételes esetben város polgármesteréhez intézett emlékiratában arra ipar­ fognak tekintetbe vétetni. Közhírré teszi továbbá a bizottság azt is. hogy kodik Losoncz r. t. város közönségét sarkalni, hogy .ha szegény, de törekvő és ügyes iparosok egy e eiélra szol­ a balassa-gyarmat—losonczi vasút támogatására vonat­ kozó határozatnak a folyó éven túlra (aló megújítása gáló alapból segélyt is nyerhetnek, ha bejelentési ivek szóba kerülne, s igy a kérdés aktuálissá válnék, — beküldésével egyidejűleg benyújtandó bélyegtelen folya­ Losoncz közönsége oda hasson, hogy a balassa-gyarmat — modványban, mely a folyamodó szegénységi bizonyítvá­ * a ny árát felszerelendő, ez iránt a kerületi bizottsághoz losonczi, .stratégiai szemjiontból is fontos vonalra város anyagi hozzájárulása a következő feltételekhez folyamodnak. köttessék: 1. hogy viszont az állam állítsa vissza a m. Beszterczebányán, 1894. október hó 15-én. kir. államvasutak losonczi üzl-tvezetőségét; továbbá 2. Besztorczebány.ii kerületi bizottság. a b.-gyarmit—losonczi vonalról a m. kir. államvasutak fővonalára s viszont mozgó forgalom Losonczot el ne kerülje; végül 3. hogy a vasút építése egy év alatt Hirek ős különfélék. tényleg megkezdessék. Midőn Rózsa K. urnák Losoncz város érdekében kifejtett eme gondosságát a megérdemSzemélyi hír. Alispánunk Scitorszky János úr lett dicsérettel registráljuk, s Losoncz város további egy havi szabadságideje után november 1-én foglalja el magatartása elé fokozott kíváncsisággal tekintünk. — hivatalát, mikor is családjával együtt körünkbe érkezik. egyszersmind időszerűnek látjuk felvetni azt a kérdést: Kinevezés. A nm. vallás- és közokt. miniszter vájjon .Balassa-Gyarmat város érdekében az intéző körök Kovák Margitét a b.-gyarmati polgári leányiskola segédmit fognak cselekedni * ; mert az sem megvetendő somtanitónőjévé nevezte ki. mácska: a 90, azaz .kilenczvenezer * forint, amennyivel t. i. vármegyénk székhelye hozzájárulni magát kötelesé az aszód —b.-gyarmati vonal kiépítéséhez, szemben a távozott. Balassa Simon pedig rendelkezett í-s még korábbi engedélyesekkel. azon nap délután elindult hazulról, nejével sem kö­ A Behrlng-félo dyphterltls elleni serum, a zölve, hogy hová viszi n lányt. vegytan és orvosi tudomány legújabb rivmánya, már ná­ Végtelen megható volt az. a búcsúzás, midőn lunk is kapható Cservényük György gyógyszertárában, ki­ az. anya leánya nyakába borult, ceókokknl hnlmozá nek, daczára a rendkívüli nehézségednek, sikerült néhányel s kérte, morídjon le szerelméről. A leány könyes üveggel beszereznie. Ugyanott kapható a hozzá való Kocbszemekkel viszonzü a forró anyai csókokat s csak féle fecskendő is. A kísérletezés legközelebbi alkalommal annyit felelt: túár megtörténik, és igy városunk e tekintetben az elsők Nem. nem tudok lemondani, inkább meg között foglal helyet Igen üdvös volna azonban, hogy a fogok halni; de nélküle nem élhetek. Balassa Simon ezalatt leányát egy nagy fedeles nemesszivú hölgyek e czélra gyűjtést eszközölnének, hogy ezükség esetén a szegényeb sorsuak e most még igen hintóba tuszkolá a két csatlóssal egyetemben útnak drága gyógyszerhez ingyen jussanak. Különben, mint tud­ indultak a nélkül, hogy szólt volna bárkinek is, hová juk, a gyűjtést már Vannay Ignácz úr volt szives megmennek. inditani, mely czélból a takarékpénztár igazgatósága A szilnyai vadászat alkalmával észrevettük, hogy tagjaihoz gyűjtő iveket küldött ki, de, tudomásunkra esett volt Szidónnak egy, megbízható, Marczi nevű lovásza, az is, hogy a vör. ker.-egylet nógrádmegyei választmánya, kire e pillanatban is gondolt. Szidón közvetlen az azon fontos közegészség! ügyet vagyoni viszonyaihoz ké­ előtt ügyesen módot talált, hogy lovászának egy pest pénzbeli segélylyel támogatni fogja. levélkét a kezébe csúztnsson azon szigorú utasitás«:il, A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter hogy a levelet lóhalálba Hozókra, Fánchy Pálnak ez évi szept. hó 4-én kelt 1801. számú rendeleto szerint, vigye. ,• • tekintettel ám, hogy évenként igen sok tartalékos tiszt Marczi Szidóniának legszívesebben engedelmes­ kedve, egyszerre indult útnak urával, de a kerülő, mentetett fel a fegyvergyakorlatok alól, felmentések csak a legsürgősebb szükség esetén * fognak adatni. rendes utat mellőzve, 6 egyenes irányban, hegyen önkéntes lemondás. A balas.sa-gyarmati ügyvédi völgyön keresztül haladt s két óra múlva már Hozó­ kamara közzé teszi, hogy Farkas Károly losonczi ügy­ kon volt,' a levelet éppen a vár előtt sétáló Fánchyvédet önkéntes lemondása következtében ügyvédi név­ nak adván ál. Fánchy Jeremiás úrral beszélgetett, midőn a jegyzékéből törülte, h hogy ügygondnok kirendelésének szüksége fenn nem forgott. lovász oda érkezett. Azonnal elolvasta a levelet, mely A zendi Höpner Gyula által múltkori számunk­ igen rövid volt: ban tett kérelmemre nézve tudatjuk, hogy az illető gyá­ • Kedves Bátyám I ram' Igyunk ros«z fordulatot szoló hölgyek arczképi-iket 3 példányban alkalmi emlék­ vett. lAlyáin házasságuiikal ellenzi. Hogy ezt meg­ akadályozza, nini napon z.irdabn visz — nem soruk kíséretében Fancaikára (Itihnrm ), u. p. Élesd küld tudom hová — de bárhol leszek, nem szűnöm jék. A Kossuth fiúknak általa szerkesztendő .Emlék* Album becsét emeli azon körülmény is. mint zendi szeretni. Kedves bátyám ügyességétől függ megtudni, Höpner Gyula úr Írja, hogy Jókai. Mikszáth, ’ több hol leszek, mell atyám bizonynyal intézkedni fog. jeles Íróink, valamint Blaháné, Kűri Klára. Kopácsi * hogy börtönömből kegyelmedet ne tudósíthassam Juliska, Komáromy Mariska, llentaller-l'auli Mariska, letéri önnel* * Legyen oly erős mint én. bízzék Szerdtny Gizella s több művésznők és művészek arezképei szerelmemben, mint én bízom a kegyelmedében sajátkezű emlék-sorok kíséretében le-znek benne meg­ Még egyszer: Isten önnel' örökítve. — Z H. Gy. úr legújabb vállalata minden­ Szívből szerető jegyese: .M esetre- megszívlelendő.- , * • • ................... Sztdon. < - 3. Halálozás. Plachy Sámuel luczint ev. lelkész okt. hó 25-én bosizas súlyos betegség ta zzenvedéi után 7.3 éves korában jobblétre szenderülL — Sárltözy Dén »né, * roll ebeezki birtokos neje, e hó 22-in 08 éves korában elhunyt < B.-Gyarmaton . október 24-éu temettetett el. — Vidéki Adolf, losonczi gözmalmt tirttviseló, 48-as boüvedfubadnagy szelhűdéa követkeltőben elhalálozott. Kölcsönös áthelyezés. Kovák Karoly, losonczi kir jará.ibirósági albirv és llonvcsik János, malaczkai kir. járásbiróaági albiró kölcsönösen áthelyeztettek az igaz­ ságügyi miniszter által. Sortésorbáncz. Pilis, SőaLartyán, Megyer, Szkiabonya, Patak és Kis-Terenne községekre nezve a sertésorbáncz megszűntnek mondatott ki az alispán által. Tanügy. A . Nógrád vármegyei Tanítótestület * lo­ sonczi köre Biszkup Lajos elnöklete alatt őszi rendet közgyűlését Losoncion, október hó 29-én, reggel 9 óra­ kor a tanitóképrö intézetben fogja tartani. A paedagogiai tárgyak közül kiemelhetjük, hogy a közgyűlés folyamán Zelenka János, áll. tanitók. * gyakorló iák. tanitó a .t * betű ismertetéséről fog tartani előadást. Nógrádvármegye törvényhatósági közutalnak 1895 ti. éri építési, kezelési és fentartási kiállásairól, másrészt' az érintett kiadások fedezésére szükségei bevé­ telekről készített t a vármegye közigazgatási bizottságá­ nak f. évi október l-én 2019. kb. szám alatt kelt határozatával megállapított költségelőirányzata, az 1890. éri 1. t.-cz 22. g-ának rendelkezéséhez képest, 15 napi időtartamra, vagyis folyó éri október 20-ik napjától kezdve november 5-ik napjáig terjedőleg az alispáni hivatal iktató helyiségében a hivatalos ügyködési órák alatt közszemlére kitétetnek A petróleum-motorok érdekében figyelmezteti a belügyminiszter a községi elöljáró-águk kellő felvilágositása végett a törvényhatóságot, hogy a petróleum-motorok, minthogy szikrát nem hánynak, mikent a locomobilek, nem tekinthetők tűzveszelyes motoroknak és igy ezekre azon szabályrendeletek hatálya, melyek a locomobilokra nézve fennáilanak, nem terjeszthető ki. Pályázatok. A b. -gyarmati m kir. pénzügy igaz­ gatóság kataszteri irattári irodatiszti állásra hirdet pá­ lyázatot. Kérvények november hó 3-ig emlitett igazga­ tósághoz nyújtandók be. — Ugyanezen pénzügyigazgató®gy. kerületében betöltendő pénzügyőri szemléazi állásra is hirdet pályázatot. Ezen utóbbi állásra a kérvények november hó (5-ig küldendők be a pályázatot hirdető igazgatósághoz. Pályázat A Felső-nógrádmegyei Magyar Közmű­ velődési Egyesület, Nógrád vármegye felső vidékén működő azon népiskolai tanitók közt, kik hitelesen bizonyítják, hogy a vezetésükre bízott népiskolákban a magyar nyelv tanítása s tanítványaiknak magyar hazafias' Mellemben való nevelése tekintetében valóságot éa viszonylag leg­ több sikert értek el, jutalomdijakat áfa ^'oszt/ta^-éá pedig két 50 frtos, két 30 frtos, két 25 frtos'jutalomdijat. Felhivatnak tehát azon tanitó urak, kik hazatÍLi nevelői s tanítói működésükkel e jutalomdijakrá érdeme­ ket szerezlek, hogy illetékes egyházi és iskolai hatósá­ guktól kikérendő bizonyítványokkal kellően felszerelt pályázati kérvényeiket a fent czimzett egyesület titkárá­ hoz, Ambrus Mórhoz Losonczra 1895. évi márczius hó. 1-ig bezárólag küldjék be. „A nagysr neazet történtté." Ma<yirur»zái.- fennállási: nak ezredéve- Ünnepéhez méllúan kénül hozzájánilni a bndsresti Ijmpel Hébert fWndisncr F. fist) e» í» kir. udvari * Onrrkemtkedó rzíc is. mely arrs tökölte cl magát, hsgy ha­ zánk történetéről e;r fénye- ili-xm<net Ix-c-at kvízé Mindenki i-meri Szalay Joz-efnrk. a kérőn elhalt történetírónak néjty kötstez .Magyar nemzet történetet- e maca- tiuteminy<>« szín­ vonaléin álló remekművet, melynek elöadáaa valódi mintája lehel a müveit najy kózdnség számára való írásmódnak. Szalay munkája, melyet a tud Akadémia méltán kirótt.zott raej a Sziláíryí István-frle nary díjjal, annak idején oly lelkes focadtata-ra talált, hoyy pár ér alatt az ej.-z kiadó- elfogyott. F. könyvet nj. javított és bővített kiadásban mecint li.izzáférhetövé tenni a najv kOzon‘éguek: ez az. a mibe a M iidianer esét; belefutott. Kityif lól |»>toltatta mindama részeket, melyek a * első kiadásban nem Szalay tolláUd val-k voltak, másfelől átnézette az egész müvet, hogy a h-cuj.vbb tórteto-ti kiilatá-ok okvetlen fontosabb adata -e maradjon benn- felhasználatlanul. A szerkesztés munkáját fiatal tortruetin'uuk egyik legjeleablkére. dr. Ilaruti l.ajn<ra bízta a ezéy. s ugyancsak <• ügyel fel a könyv illusztratív díszére is, mely'gazdac-áx dolgában még a hasonló kolflldi munkákat Is messze felni fogja múlni Köze) bálázás ábrázolat fogja a szövését magyarázni történelmünk, nevezetes . szereplőinek egykori metszetekről kévzOlt’hfi arca képei, az e-eményekel feltüntető egvkon rajzok, hazai mii vészeink történeti fe-tnfonveinek rr-zben -zine. r> pmsltikrziól, az események színhelyeinek kepei, pe-s-tek. pénzek, műemlékek rajzai stb. melyeket a szerkeszt-, nagy tel egál em mai szedett össze a magyar és a külföldi levéltárakból, muzcnm-ikból stb. Mind ez illnsztracziok a technika legújabb vívmányát follia»ználá-áral fognak készülni, ngy hogy műrészt bér-tik is lesz hzalar történetének ea nj kiadása ily formán szamot tarthat arra, hogy meglegyen simáén magy.it embei könyves polczán. minden iskolai é- népkönyvtárban. Hogy ez tehetőn tétessék, a ezeg olcsó tiisetrkben bor-álja kiírté a munkát egy-s-gy fosét ára .W kr le-z: elódzet.-- ttfjan l-érmcnle- küldéssel 1 , éne (ti (llsetl l —•> kr. * , évre (12 fáséit AÜO kr. egész évre (24 * füzet) 7.2<l kr., égv füzet ára .*10 kr. A kiadóhivatal báikín-k, a ki egy levelező lap.-ti hozzája fordul, ingyen és te-rmentve küldi meg a di-ze—n kiállított és gardatp.n illusztrált pros­ pektust. Minden * elótiretM vagv megrendelőt gyűjtőnek l tisztctelpi'ldánynyal szolgál a kiadóhivatal A megrendelések Igy . rímz-ndök l.ampel Pátert (Woslianrr I é- Hah vs cs kir. udv. kényvker—ke-lé»e, lludapesl. Andra—v ut 21. FMös szerkesztő: Horváth Danó. Főinunkatdrs: Reményi Károly. .. . . i....... . ......................... Ungrar Jolán kt«asnzonynyiil R.-Gyarmaton, *J 1894. éti október hú 31-én. délutAn 3 órakor ; tnrtnnilu rekfivómre t megrendelőimet van «zejl rencscm ez úton tisztelettel meghívni. < I B-Gvarmat. 1891 október liavAbiin fíttn.sel SAntlnr. �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 4 1894. október 28. SIR-GYEATYAK l csomagban 30, 24,16 és 12 drb. Éjjeli mécs-gyertyák 1 csomagban 10 drb me­ lyek sírok kivilágítására sokkal czélszerftbbek, mint az üvegben töltött mécsek. Mindezek legolcsóbban beszerezhetők: MAGYAR GAZDAK LAPJA a Földmlvelésl érdekeink és Gyakorlati Mezőgazda egyesített kiadása. Heti gazdasági szaklap az agrár érdekeknek, a közgazdaság egyéb ágaival hangban való képviselete- és fejlesztésére. Minden irányban teljesen össz­ füg­ getlen, legelőkelőbb magyar gazdák alapitáan,' minden politikai part férflalt egyesíti. Szerkeszti: herényi GOTHARI) SÁNDOR. Szerkesztőség: Erzsébet-körút HUMMER MIHÁLY füezerkereskedésáben BALASSA-GYARMAT, K0SSUT1LTÉR. 15. Hzám. Tessék luutatószámot kérni. — Október 7-én mesjelenlk. Eladó vagy haszonbérbeadó: Hontmegyében egy 256 ma­ gyar holdas Ugositott hirtok, mely áll: 220 hold jó talaja, könnyen megmunkálható szántóföld, 36 hold ipolyi rétből a szük­ séges gazdasági épületekkel. Nagyobb városi vasutállomás 10 percznyire. C.zim: e lapok szerkesztőségénél. Tőke nélkül naoonta oénzt szerez* hatnék Pántlikagiliszta fejestől « prrcx alatt trljn bixtnnáipzAl a jryotnvrb-Ü feltétlenül jMÍfránydokmakák illa! kihajutik a Er*4rti mi- Schneider József E kitnnű ryviy»irr bittó* ha- tatáért jót Miiünk állami és magánsorsjegyek el.sd.uáral foglalkozni akarnak, aiuk«*jrr«: havi részletfizetésre kedvező feltételek mellett, egy elis­ védve van Ebikor w»era>U*a nlántiwtól tArvény«*»m mert budapesti szolid intézet részére. ECKSTEIN BERNAT hirdetési irodájába Fürvlő-utc.za 4. HZ.. a mikor prospektusok küldetnek elismert, kitűnő zongora-játékos. Czime a kiadó­ hivatalban. e -. Kyósy«4/fVMinrl kapható Rr^iraán bármily állású egyének, kik mindennemű osztr.-inagyar Ajánlatok ,U. A.“ jelige alatt inlézendők Arukat óhajt adni lakásán, avagy családoknál egy aWfbetM«|tye4al cukit vr-j-x. 3 forint 50 krajczár. Postantánret melleti az egesz nlagon szetkflldctik Nyomatott özv. Kék Lászlónénál Balassa-Gyarmaton. enyesz-kanokadasa Alulírott gazdaságban okányi—kisjenöi keresztezósi hazai, kondor fehérszórft tenyész­ kanok l1. évesektől 3 évesekig kiváló példányok­ ban eladók. Értekezhetni a Strauíz-féle gazdaságok intözésóeénél Szécsónvben. (Xórnidiii.l � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00635.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_10_28.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-10-28 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Özv. Kék Lászlóné Kiadó B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 44. szám (1894. október 28.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Közgazdász Özv. Kék Lászlóné Kiadó periodika Politika Társadalom