https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0f04b91995f45231b9b1b935bcbcd319.jpg aa68c2e16aa9b9fffde046c94a10df56 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d59c164ab6650decb7b8b4909a137089.pdf ae1a5fbf509cf1bb762eb519f6cc23be PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1892. november 27. 48. szám. XX-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOKÉS HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Előfizetési felhívás! A „NÓGRÁDI LAPOK“ 1802. év IL felére. ElöfiietétH ára: £gén évre .... 6 frt — kr. Félévre ...... 3 frt — kr. Negyedévre .... 1 írt 50 kr. Egy hónapra ... — frt 50 kr. Felkvriük egyszersmind lapunk t előfizetőit, hogv hátráld kaikat kiegyenlíteni és előfizetéseiket megújítani a 9 i v A<lr Kik LAmIÓ, Horváth Danó, fgpfaelajrfanej. Községi ügyek köréből. Előre kijelentjük, nem szólunk azon kézségekről, hol intelligens emberek is állnak a községi közigazgatás élén, mint községi képviselők, de olyan községekről, hol az intelligentia mint birtokos — nem szerepel. Ezekben a falvakban sok jő dolog szomorú sorsra szokott jutni. És micsoda dolgok ezek s miért jutnak szomorú sorsra? erre kirínunk befelelni. Annak igéjében megalakni a képviselőtestület, nem ritkán egy olyan kolomposféle gazdaember ajánlata foly­ tán, ugy és olyan őstermelőkből, a kik az ajánló által arra szemeitetaek, hogy ő vele szemben ellenvéleményt ne merjenek mondani. Az ilyen községi képviseletből aztán okvetlen ki kell maradni a birtoknélküli intelligens embernek —.annál inkább a néptanítónak — hogy ne legyen körtük egy izgága sem. így azután a községi ügyekben járatlan képviselőknek semmi komolyabb tenni valójok nem len, mert az őket megváhtteM ember, a fejűk — mindent a maga akaratja szerint elvégez, vég­ zését, ha a szükség ugy kívánja, társaira! kőinyű szerrel meg is hitelteti. Ezen egy föemberuek aztán annál több dolga van, mint voltaképen kellene, p. o. ellenzékeskedni háta megett a hivatalos rendeletekkel, hivatalnokokkal, lelkészekkel, .népnevelőkkel, kisebbíteni az intelligentiát, jó áldomás tejében félre vezetni a perlekedőket, évente külön-külön megtartani — az elöljárói hatalom háttérbe T Á R C Z A. A legszebb élet. Nagyon »tep a gyermek-élet Vlaixavigyuok bele. Gyakran mikor a fejünk Í3 H gondokkal van tele. New la tudni a vitairól E» ellátva bőven: Vígan múlik el aa idő Aa anyai ölben. Btép élet a diák élet Caup* kedv meg tréfa: A bubánál caak vendégkép látogat be néha, őrük 'Igaág, gondtalanaág. Niné.en annak párja; • De van ia sok, ki a végét Megaieppenve várja. Htép a legénréletnek te Arany aaabadeága; Minden röpke pillanatnak Meg van a virága: l<e«iakaaitja a bőiét hátnar, • De nem ügy a gyáva. Aki félénk mohósággal Teklntget eaak rája. Mégis caak leeeiebb at élet A családi körben, Hol a legkteebb fá|dalmat la megositják többen, Hol az.öröm a ailvektien Hatványozva lép fel Párotnlva aa Igail Filltli itrfk A szerény csalogány. — Rajz. — Irta: Mártonf y Imre. Meleg nyári nap volt, midőn L-be, egy városába raegérkiztem. Fogadóba szálltam. Evvel szemben egy becsületes arczu mesterember lakott, ki egy üveggyárban szorításával — a kondás, csondás, kerülő, bakter, kovács fogadást, ezeknek külön-külön megtartani fizetősök be­ szedését. Azon társak pedig, kik az ilyen főember mellé juthatnak a más emberek azegényitési hivatásába, nem bánják meg közreműködésüket, mert az őszi és téli szo­ morú napokból több vidáznitó napokat idézhetnek elő. mivel a falu minden cselédje kedvükben tartozik járni, őket sorról-sorra minden évben tartozik quantum satu módban ellátni lakomával, máskülönben szegény cselédek meh'tnek fel is ... le is ... . Ezek a vezeteti képvi­ selők határoznak a falu jövedelme, bevétele, kiadása felett — mint úrbéres ügyek vezetőt — az ugargazdálkodásnil a -zselléreknek — mint bű napszámosaiknak — betiltják a sertés- és ludtartást, a mi pedig a szegénységre •‘tiezve nagy tényező; de magoknak, ha alkalom akad, csinálhat­ nak egyből-másból jövedelmet, mivel csak magoknak tartoznak dolgaikról felelősséggel. És az ilyen említett állapotokról bárki is tudomást szerezhet, ha kedre van utána nézni . . . " Hát mégis ideje volna már ezeknek az .úrbéres ügyek köpönyegébe* rejtett visszásügyeknek valahogy elejét venni. Szegény pásztor embereket s alantas községi szolgákat miért nem lehetne figyelemmel követni s pár­ tolni a megyei hatóságnak, hogy megszabadulnának az említett abszurd adózásoktól, jjiszen ők is csak ugy pol­ gárok, tehetségükhöz képest, mint más emberek; fizetik az állami és véradót, mint katonák szolgálják a hazát és mindenesetre eléggé érdemeai&k magokat ura, hogy cse­ kély jövedelmeikről a törvény a szipolyokat lesepertemé. Hát még a falu kovácsa, a ki mint iparos — in­ telligens ember — községi képviselő is lehetne, nem érhemelné-e meg, hogy a éSSltihytalan éri cselédfogadás, mint iparos embert megszégyenítő állapot alól, valamint az azzal járó lakomaadás alól felmentetnék? Ilyen minden embert és jó törekvéseket sértő köz­ ségi közigazgatási mizériák élnek még az őstermelők közt Oh be áldott lenne az, ki hatalmánál fogva ezeket szi­ gorral és erélylyel a múltak örvényébe taszigálná s he­ lyette jobb rendszert állítana föl. dolgozott, azonban betegeskedése miatt iparát nem foly­ tathatta. Megmaradt festett üvegjei, melyek raktárában nagymennyiségben voltak, képezték egyedüli pénzforrását, melyből szegényesen és nyomorúságosán élt S nem is érdeklődtem volna ugy irántuk, ha a virágokkal befutott ablakon egy bájos kis fejecskét, tizen­ négy éves leányét, föl nem fedezem, ki minden reggel bájos hangjával fölébresitett álmomból. A kis csalogány majd magyar népdalokat, mqd operából egyes áriákat dalolt, de oly érzéssel és remekül, hogy elbámulva és kíváncsian léptem ablakomhoz, csalogányomat láthatni. Szomszédunk leánya — mondá a szobaleány, midőn kérdezősködtem utána, — minden reggel énekel, úgy, hogy az egész utcza viszhangzik tőle. Valóban a lányka hangja oly tiszta csengésű volt, oly erői és oly kellemes, a minőt még soha se hallottam. Felhasználva az alkalmat, bemutatóm magamat a szomszédnál. A leányka maga fogadott, elbámultam szép­ ségén; fekete tüzes szeme villogott felém, s kimondha­ tatlan báj ömlött el egész lényen. Atyja műhelyébe vezetett, a megmntatá a művészileg készített üregek egész halmazát Megdicsértem, mely mind az öregnek, mind pedig leányának tetszett Elkezdtem társalogni vele. Elmondám a leányká­ nak, hogy két napja néma hallgatója vagyok, mire elpi­ rult, de bókom tetszett neki. — Taníttatta leányát zenére? kérdérn az apát — Istenem, honnan venném a pénzt hozzá — vinonzá sóhajtva. — De ba az ön csekély pénze helvett, melyet leánya kiképzésére fordítana, aranyforrás fakadna? kérdem. Az öreg hüledezett — Hogyan gondolja ön azt? kérdé. — Nos, azt hiszem, hogy ha leánvát kiképezné, első operaénekesnő válnék belőle, s milliókat szerezne önnek. Az öreg még jobban hüledezett. — Komolyan mondja Ön ezt? — kérdé. — Legkomolyabban. At öreg elhallgatott, s pár perez múlva mondá: — Megvallom, már mondták ezt nekem, de nem bimm beleegyezésemet adni, hogy leányomtól elszakadjak. Mi több’, azt Is Ígérték, hogy leányomat Budapestre vive, élelmezéséről is fognak gondoskodni, de az a tudat, hogy A vármegyei tisztifigyészség. lesinieves ozcraeszvu ur: Becses lapjának 47-ik számában .Egy bizottsági tag* a megye főügyészének leendő megválasztása alkal­ mából a szabad választás* fogalmát tőretatík meghatározni, s abból nyomban le is vonja egyéni követ­ keztetését Ha az általam ismeretlenül is nagyra becsült és Untéit megyebizott.rigi tag ur .NógridránnegyöTüggetlen gondolkozást! bizottsági tagjaihoz' nem intézte tolna felhívását — halgatnék, — de mert én is szeretem ma­ gamat a függetlenül gondolkozók és cselekvők közé so­ rozni: engedje meg tisztelt szerkesztő ur. hogy ismeretlen bizottsági tagtársam ,d e t i n i t i 6 j a* es é'.ft dITöquentiájához* szerény felfogásom szerint én is hozzá szólhassak, ugy a mint kör étkezik: Én sem tartom ugyan rkárhozatosnak* azt, ha a pályázó tudományos mireltsége, jelleme, a vá­ lasztásra hivatottak sokadalma között, szerény és tisztes­ séges módon — mintegy a közjó elérése czéljából — “kor­ tudomásra hozztik, de ugy ám, hogy ut ne a barátság, pajtáskodái. kegyelteég, önzés vagy a rokonság tüze szíttá ám de mind e mellett — ne, hogy félre értessem — nyíltan és határozottan ki jelentem, hogy én a .kortes­ kedés' minden -nemét utálom azért, mart ma már minden adófizető polgár, annál inkább egy m > ej rBXzottsági tag — érzi és felfogni is keres a Wérdek fontosságát* Ha a nevelés eszközei közül kizártuk a .rirgácsot*’, miért ne száműzhetnék alkotmányos erkö'cri életünkből a korteskedést, mint független gondolkozásunk r l r g áA választási szabadság korlátáiként — tisztelt bi­ zottsági tag űrrel — én is vallom és elfogadom »a t á­ ját józan ész theggyöződést — a fel­ ismert közjóiránti kötelezettséget és ebből szükségképen következőleg a pályázók közül a Irgjobbnak kiválasztását*, de többet nem; mert a megválasztandó sem józan eszünket, sem meggyőződésünket, sem a közjó iránti kötelezettsé­ günket — feltéve, hogy a közjó kívánta qualificatiója és jelleme meg van — nem korlátozhatja, s ha mégis, bár mily más szempontból korlátozza, nem csak a tisztelt megyebizottsági tag űré, hanem az én defin'rtiom'M, hamissá válik. A íelszóllaló megyebizottsági tag ur is elismeri — nekem sincs más tudomásom, — hogy az állítólag páörökre elrálok tőle, fájdalomba ejt mert akkor leányo­ mat vesztem el. — De hisz Ígértek önnek fényes kárpótlást — óh igen, de én még se akartam, s most se akarom. Ezzel vége szakadt a társalgásnak. Más tárgyra tértem át és távoztam. A nyár vége felé ismét L-be jöttem, s ugyanabba a fogadóba szálltam. Reggel kíváncsian vágytam csalo­ gányom hangját hallani, de nem láttam többé az ablaknál. — Hol van az a szép leány? kérdérn a szoba­ leányt Óh, az regen Budapestre ment Valami különös eset történt nálunk. Az öreg eladta egy idegen úrnak, s azóta szomorú. — Kiadta? kérdérn. — Természetesen. A polgármester beleavatkozott ugyan az ügybe, mert ut hallotta, hogy em be (kereske­ désről van szó, de látva a szerződést hogy ez a leány jövőjére nagy horderejű, megengedte, sőt ajánl te az öregnek. Átmentem u öreghez, hogy leányáról beszéljek vele. Kedvetlen volt » durván fogadott minek követ­ keztében otthagytam, s visszamentem Budapestre. Itt az operánál tudakozódtam utána, de tagadó választ nyertem, úgy. hogy aggódni kezdtem kis csalogányom becsülete miatt Ez év taraszán véletlenül összejöttem egy ismerős zenetanárral, ki kávéhixvkban játszik. Szomorú voft, t midőn okát kérdeztem, elmondá, hogy halottja van, kiben minden reményét helyező. — Talán családjából halt meg valaki, kérdérn résztvevőig. — Nem, hanem taniivánvom, kivel vasárnaponkint sokat kerestem. Félévig volt nálam, s most hogy meg­ halt, legszebb reményeim odavesztek. Kis csalogányom jutott eszembe. Kértem ismerő­ sömet, hogy beszélje el, ki volt a tanítványa, mire ő mindent elmondott Csakugyan ö volt — a szegény csalogány halt meg! A honvágy emésztette meg. Pár nap múlva u öreg feljött Budapestre. Minden Ovegdarabját eladta, s pénzzé tette, csakhogy feljöhessen. Íelen lehessen kedves leánya temetésén, s bocsánatot érjen sírján, hogy halálának ö volt az okozója. Ezutánrigasztalhatlanul tért vitsza kis városkájába. �NÓGRÁDI Kánt rendelkeznek 4» így pályázni feltétlenül jogosultak is; fabfi tehát józan ésszel, meggyózödóMel • r közügy Ma* tartané köti"érettséggel as fa consequent i t ■ más mu lehet. mint * kővetkező: k i r c a j ó — bár mi csekély fokozat nélkül is — egymás mellett aem képzelhető, a három közül válasszuk meg tehát a legjobbat Deeeuffj Elek ur három éri szolgálata bár elismereero méltó, de a mi szabad választási jogunkat már csak azért nem korlátozhatja, mert ha jól tudom Farkas Ferencz éppen ugy mint Tersztánszky István mint tisz* teletbdi löügyfazek Nógrádvánnegyét már érek bosszú sorfa — ingyen bár. de kifogástalanul — szolgálják, pedig a tiszteletbe! iség regi, de hamisítatlan megyei gya> korlat szerint alfa lépcső fok a megválasztatásra. A kényszer zubouv, — legyen az bár bíborból varra, csak kényszer zuboay lesz az, már .pedig a ré­ laattán szabadság — a független polgár önelhatározási akaratán, a legfinomabb selyemből vart kényszer zubonyt sem tűri meg. Engemet legalább feszélyezne. És igy, ha a tisztelt bizottsági tag ur eonsequentiáját elfogadnák, akkor miszarintünk az amerikai szabad áltajnoknak nem volna joguk minden hat évben elnököt váhertaai, mert hiszen .a már egyszer megválasztott elnöknek a korábban kinyárt közbizalom tiszteletben tartása folytán* élete fogytáig elnöki székében kelIom maradni* De ne hajózzunk keresztül az atlanti Óceánon, hamub maradjunk csak a megye székvárosában s kérdésük aönmagunktól, váljon a múlt választás alkalmával, a Hateer János urat elejtettük, ki már hosszú időn át nelgálta Nógrádvárznsgyét, ,a válsztási illem aanbályai szerint jártunk-e el? szerina tisztelt bizottsági tag urnzk — min­ dek bizonnyal a legjobb szándékkal, a közjó iránti sze­ retettel fa egyéni szempontjából helyesen is indokolt felhiváaát, azon lelkész jutott eszembe, ki minden vasárnapon a szószékből meggyőző legszebb szavakkal magyarázta híveinek az tszákoseág káros voltát, hanem azért mégis templom után ő volt az első, ki az útjába eső ivóházba bekért. En nem korteskedem, hiszen azt ma. még ba akar­ nám sem tehetném, mert azt sem tudom, váljon a kanMnU bizottság kit fog jelölni, de azért már ma is öndrnettel kérhetem tisztelt bizottsági tagtánaimat, hogy a pdOyásA kézül kandidálandó kettő vagy bárom jó közűi, válasszuk meg Nógrádvármegye tiszti EOgyéiaének a leghivstottabbaL Fogadja tisztelt szerkesztő úr tiszteletem s nagyra becsűláesm kifejezését Pintér Sándorn • megyebizosági tag. Mit tanulhatunk mi a régi népektől? Ha már a mi műveltségünk a görögök és rómaik mftvrttségfa alapul, akkor mi sem természetesebb, mint­ hogy mi • népeket azon erényeikben is kövessük, a me­ lyek ez ó-korban n ő kiváló tulajdonságait képezték. Caak az egyszerűség, a hazaszeretet és a hősiesség által lettek a rómaiak és görögök hatalmú néppé, mintaképei a mai neműteknek évezredek múltán. Igaz ugyan, hogy mi sem állunk az utolsó fokon a hazaszeretet és hőstet­ tfa tekintetében, tőlünk is tanulhatnának más mai nem­ zetek. BebzzonyitxJtták ezt hazánkfiai legújabban az örök­ emlékű 48-diki stabadságharezban, megmutatták, hogy éneink vitézsége fa hazaszeretete bennünk nem halt ki agfasen. De oly fokban, mint ez erények a rómaiaknál és görögöknél megvoltak, még mindig utánzásra méltó péUfal szolgálhatnak nekünk. Nincs az a nép fa nemzet, mely nem szeretné kisebb-napobb fokon Hazáját; menjünk déltől északig, nyugattól keletig, mindenütt megtaláljuk e szeretetet még a legzordabb északon az eszkimóknál is, kik tudralörőleg hazájukat mindenek felett szeretik. Caak egy ogfaMo elfajult fa romlott nemzet fojthatja el magában est a természetes érzetet S hogy mégis vannak közöttük otanek, kik inkább Pétervár felé gr*vitáinak s ott kereM hazájukat az ugyanannyi felkiáltó jel ránk nézve, hegy haván kit még jobban szeressük. Senki sem fogja félreismerni a jelenkornak nagy­ mart vivmfayait, melyekről az ó-kor népei nem is ál­ modtak. Ezen emberbarát! és tudományos vívmányok, melrek az flet ezer ágazataiba beleszövődnek, előnyt biztosátanak nekünk a régi nemzetek felett A rómaiak fa görögök erényei csak addig szolgál­ hatnak nekünk mintaképül, mig azok tényleg a nevezett népek által gyakoroltattak. A mint az elpuhulás, fedett­ ed, magvesztegetés és fényűzés a rómaiaknál és görö­ göknél elharapódzott rége lett a nagy római birodalom­ nak fa ezek a bűnök tették tönkre Görögországot is. A történelem bizonyítja, hogy a népek caak addig voltak hatalmasak, mig életmódjak egyszerű maradt a mint ezen egyszerűséget a feelettoég fa luxus váltották ffa vége lett a hatalomnak, tőnkre mentek. Görögország o hatalmas állam, melynek népe a hazaszeretete, hősieeeóg- te egyszerűségnek mintaképe volt, esak addig virágzott, mig ezen bárom erény mellett maradt; a mint ráremihis, de szt is tudjak, idegen uralom járass *1A bogy es hajtotta azokat az A müven egyszerű volt a római életmódja, olyan •gywert rolt ss őHóteto is. As egyszerű tunika és rajta * képeztek s római polgár öltózotét Maga a sena- LAPOK. tor sem tartotta méltósága alulinak az ételét elkészíteni. történeti fonások,*) bogy* ez a község a X Vll-dik század­ 8 midőn letette a fegyverét telkének szántásához hozzá ban tisztán magyar és református volt. És hogy egyetlen látott. Maga hráározott háború és béke felett, azért igen ember működése folytán lett tóttá, ez mutatja nyilván szoros volt az ő viszonya a hazához, mindig azon volt, az utat fa módot, mikép kellene az illetőknek eljárniok. hogr minden tekintetben hazájának javát tekintélyét tóle Még a másvilágon is aligha a hitezerínt üdvözölünk, kitelbetőleg mozdítsa elő. Bármily egyszerű volt a római mert az evangélium mondja, bogy a hit magiban sem­ polgár életmódja és mindene, ha a haza-dicsöitése meg­ mit sem ér; itt pedig, a Eldön csak azzal a crédóral, kívánta, megtudta ő mutatni a gazdaság és pompa ne­ bogy .minden ember, legyen ember és magyar.* továbbját még pedig ugy, hogy a templomok és állam­ épületek belső és külső részét pazarul kiékesitetto. Azért 1. Aba nevű helység van Fehér,-Szabolcs, Abaujmonda Cicero: (Juaeritor enim in re domestika conti- Tornamegyékben, az Árpádok idejében volt Honiban is. nentiae laus. in publika diguitatis. A haza iránti szere­ 1252-ben Miko zólyomi Eispán bírja. Ma talán a ctatet a görögöknél és rómaiaknál az első kötelesség volt lomiai járásban levő Apafalva (Apóvá, Opova a hajdani minden intézményük oda ezélzott hogy ezen magasztos Aba. (Arpádkori uj okm. tár. 1L k. 152. sz.) 1290-ben erény a polgárok közt alapot nyerjen; az iQak nevelite a komárommegyei Igmón Endre comes után leányaira oda irányult hogy a hazát raindenekfelett szeressék és szállt át (Lásd Hidvég.) ba a veszély megkívánja életűket örömest áldozzák fel . ________________________________ 2. Almás 1638-ban Csáki Lászlóé,. — ki elveszi a pro* érte. Azért modhaita Horatius: Dulce et deeorum est testánsoktól a templomot (Hist dipL 53.) pro patria móri. " " • -*• -----• -A 3. Bagonya 1270-ban selmeczi polgárok bírják, Valóban nagy és csodálatraméltó volt a rómainak (lásd Baka.) a haza iránti szeretető s a hol a hazaszeretet a polgárt I. Baka, Bagonya és Gyekes helységeket IV. Béla lelkesíti, ott az országnak nagynak és hatalmasnak keli Wernet, Wylom, Tamajo és Albert selmeczi polgároknak lennie. Azért a római vagyonát örömest áldozta fel a (^cires de bána*)'adományozza, 1270-ben, 250 márkáért haza oltárára, de attól sem riadt vissza, ha a veszély (Árpád u. o. s. XIII. k. 174. sz.) 1048-ban Kohary megkívánta, hogy az életét is feláldozza, sőt ezt a leg- István elveszi a prot templomot itt, továbbá Bakabányán, nagyobb dicsőségnek tartotta. Bóth, Bel úja, Bagyonka, Bilabánya, Selmecz (itt 4-et) .Nagyon jól tudták a rómaiak, bogy a meghódított Prencafalva, Zsember, Szent-Antal, Glia, Sibritó, Devicse, népek csak ugy tűrik meg hatalmukat,minél nagyobb a Bozók, Börzsöny, Szenograd, Litava, Lám, Rakoncza, Csal, túlsúlyok, mind anyagi, mind szellemi tekintetben. Hoct Gyekés helységekben. (Hist dipl. p. 208.) ------------. . tehát ezen meghódított népeket a római uralom elfoga­ 5. Bét HuntePusmán Lampart Beelen levő birtokát dására készségessé tegyék, az idegen népek előnyeit fő­ 1290-ben eladja, az eut káptalan előtt, Hermán selmeci városukban egyesíteni iparkodtak, bogy annál nagyobb polgárnak 300 márkáért E; a birtok .submonte Syecen* túlsúlyt nyerhessenek más népek felett* Ezen körülmény­ (Szécsén) van. (Árp. u. s. XVII. k. 385. az.) nek tulajdonítandó, hogy a rómaiaknak sikerült uralmu­ 0. Bernecze és Kemencze határjárása 1283. (1. Kekat bárom világrészre kitetjeszteni, Róma erényeinek mencze) és 1293. (u. o.) köszönhette az akkori ismert világ feletti uralmát De 7. Bori és barsmegyei Táj na, a barsi várjobbágyok * midőn látta, hogy hódítani valója nincs, hogy a világ itteni birtokát megcseréli István barsi comes 1275. s összes népe neki engedelmeskedik, erényei bomlásnak fizet rá 50 márkát (Árp. s. XVII. k. 88. sz.) 1343-ban indultak. .Az előbbi egyszerűség bujasággá, a vitézség Gödör-Pető bírja zálogban, de visszabocsátja Bori Iván­ gyávasságá, a hazaszeretet önzéssé változott át Igen ter­ kának (Anjonkovi o. t IV. k. 181. sz.) mészetes, hogy ilyen korhadt oszlopokon nyugvó biroda­ 8. Hozók és Rakoncza helységekkel határos birto­ lomnak fel kelle bomlania, a mi csakugyan tényleg be kát adja Palástéi Albeus, a miért megölte rokonát Dé­ is következett* Sz. S. vai Germanust 1281. » sági konvent előtt (Árp. a. XVII. k. 231. sz.) Bozók, Korpona és Csábrág várak a török uralom alatt magyar kézen lévén, gyakori kirohanások­ kal háborgatták a törököt (Velics: Törőkkincstári Def­ terek I. k.) (V. o. Baka). — Bozók, Korpona, Zólyom Közli — Suntkuü Károly. és Kékkő várait Bercseny felgyintatni rendeli (Ipoly: Rákoczyanum. VI. k. 132. L) Bár e megye monografiiájával s az erre vonatkozó 9. Börzsöny 1293-ban előfordul (lásd Kemencze) adatok gyűjtésére! többen foglalkoztak: a teljesebbé tétel 1295. lásd Szeto. 1294-ben Börzsöny és Pásztó határjá­ érdekében m^g sem folOsleges bármily parányi adatok rását bizonyítja a sági konvent (Tört t II. k. v. ö. Baka.) közlése, hogy e homokszemeket is használhassa idővel a 10. Derzsenye. A sági konvent bizonyítja, hogy Be­ mester, ki újabb épületet a^ar emelni. nedek comes itteni birtokát eladta a derzsenyei neme­ E tudatban közlöm az alábbi adatokat, a mint egyes seknek 1298-ban. Árb. u. o. t XVHL k. 209. ez.) községekről okmfaygyűjteményekben egyebütt Eljegyezve (Folyt kőv.) találtam. Adatok Hontvármegye történetéhez. Egyháztörténeti adatok itt csak annyiban lesznek Elvére, amennyiben egy, e tárgyba vágó monográfia*) adatait pótolják. Röviden s átalánosságqan megjegyezhe­ tünk annyit e helyütt is, bogy Hontmegyének a Szekince mentén elterülő községei (Horhi, Varsány, Csánk, Bori, Borfő, Kér, Kereskény, Szántó, F.-Gvarmat, Fegyvernek, Peszek, Tergenye, GL-Salló. Kisölvod és Zalaba) a reformáczió ÓU a XVIII-dik század első feléig reformá­ tusok s magyarok voltak s e 7 utóbbi máig is az. E 15 helység a barsi rét egyházközségekhez csatlakozva, negy­ venkettőd magával képezte a hajdan .Tractus Levenzir*nek, ma barsi ref. egyházmegyének nevezett területét Hontmegyének az Ipoly mellékén s azon tül leró refor­ mátus községei Szakáitól, Bél, Pásztoha, Perőcsény stb. a Nógrádban levő 20 helységgel együtt, a hajdan nóg­ rádi s kékkőinek, ma drégelpalánkmak mondott tractust. (lásd Lamp-Csuber: His. ref. ecet Hung. av. 1728.) Es bár a barsi rét esperesáég rendkívüli elnyomatásokat és üldözéseket szenvedett L Lipót, s méginkább Mária Te­ rézia uralma alatt, ugyannyira, hogy esperese Körmendi György, elébb barsi. utóbb aztán borii prédikátor több paptársával gályákra vitetett, 1732-ben pedig a Barsmegye területén létező összes anyaegybázak s annál in­ kább fiiiák .árvaságra* jutottak, azaz eltörültetett bennök * vallásgyskorht s szünetelt félszázadig, a toleranciáig. E megsemmitó zivatar hullámai a barsi tractus Honiban levő egyázait már nem sújtották oly iszonyatos erővel. Horhi. BorfiJ, Kér, Kereskény, Szántó és Csánk elvesz­ tek ugyan, magyar ref. lakosai kifizettek • helyükbe tó­ tokot telepítenek 3 földesünk; de a Sekincementi többi helység, némi koronkivüli vizsgálatokon átmenve, meg­ maradt és áll máig is. — Feltűnő, hogy mig Bars egé­ szen elnyomta a protestantizmust ugy, hogy ha a toleranczia nem jön, az a vármegye teljesen katholicussá s mi fő, legnagyobb részben tóttá leendett, addig Hont, a már említett 0 község kivételével, nem irtotta ki a ref. s ezzel a magyar elemet Honnan van ez? Ki és mi volt ennek oka? Talán nem csalódunk, állítván, hogy Barsban a hivatalos vármegye s ennek élén Kazy akkori alispán vak buzgalma okozta itt a protestántismus teljes elnyo“****> — «int az ezen esperességnek jkönyvei tanúsít­ ják. Míg Hontban maga a vármegye toleránsabb volt s csupán egyes családok működtek az .eretnekek* ellen. Vajba az Isten újjmutatásának vennék ezt az illetők arra nézve, hogy a mely, sebeket akkor az Ősök ejtettek a nemzet testén, azt most az utódok igyekezzenek bekötőzgetni. Hogy nem a magyar elem változtatja át az idegent, hanem ez amazt, arra elég sajnos példa van, mint azt Körösi József statist. adatokkal igazolja”) Eklatáns példa erre Csánk, bizonyítván mind ref. mind ág. ev. egvház* •' Ha. Kiss Károly: Monog. vázlatok a barsi ref. esnere»**< mnlijábAI. Pápa IH79. j •*> .Adalékok lloatmecye m<>i>.^rafiájáh<>aa 18H3. fa .EJ- tórorodárok lloatmcyyé|>eü*^Í0!tt. Kisdedóvó. A magyar ember semmi uj dolog után nem kap­ kod olyan mohósággal, mint más nemzetbeli, de ha egyszer meggyőződött arról, hogy az az uj eszme vagy Hl intézmény hasznothozó, akkor minden aj án lg*tás nélkül is pártfogása alá veszi. így vagyunk óvodáinkkal, melye­ ket az értelmes angolok azért honosítottak meg, hogy a szülők kisdedeiket ide Eladva, maguk annál biztosabban és nyugodtabban látbaasrnak gyári munkájok után. Ha az élelmes angol ki tudta számítani, bogy az által, ha gyermekét egész napra óvodába adva, ennek gondozása alul Elszabadul, s munkáját a gyáripar terén fennakadás nélkül értékesítheti, az ebből háramló anyagi haszon jóformán egy nap kipótolja azt a csekély összeget, mit gyermeke gondozásáért, egy hóra az óvodának fizetnie kell, a magyar embernek is van annyi természetes esze és józan belátása, hogy az óvoda által nyújtott előnyöket a maga javára értékesítheti, minek bizonyságául elég volna rámutatni akár folyton szaporodó városi óvodáinkra, melyek gazdagabb birtokosok, tisztviselők, vagyonos és értelmes iparosok gyermekeit veszik nevelői gondozásuk alá, akár falusi menbelyeinkre, melyekben Eldmivelőink és napszámosaink kisdedei gyújtotnek össze az év azon szakában, midőn a szülők kezei a mezli és gazdasági munkák által vannak elfoglalva. De ha találkoznék valaki, a ki óvodáha azért nem küldené gyermekét, mert az érte fizetendő 50—00 kr., va&y egy forintnyi havi összeget sokalná,* annak ajánljuk, tegyen egy kis számítást. Hatvan krajezár havidij mellett, egy napra 2 krajezár esik. Hol van az az elfogult em­ ber, ki be ne tudná látni, bogy az anya, ha gyermeke gondviselése miatt munkáját nem folytathatja, nem két, s nem is 10—20, de 50—00 krajezár, sőt sokszor egy forintnyi kárt is szenved, mert hiszen maga helyett ilyen összegért kell napszámost fogadnia, kinek munkája utó­ bégre sem ér föl azzal a munkával, mit maga végezett De az óvodáknak haszna nemcsak {abban mutatko­ zik, hogy a családos házaknál naponként egy-egy nap­ számos bérét takarítja meg, hanem még inkább a következőkben. Ha a gyermek otthon van, akár van mellette felü­ gyelő, akár nincs, jobbadán magára van hagyatva, azt teszi a mit akar, ami neki tetszik, mert bát elvégre is sem a szülőnek, sem a cselédnek nincs kedve sem türelme őt mindenhová követni, s minden cselekedetére börtönőrként felügyelni, azután meg ugy gondolkozunk, hogy ne heverjen egészen hiába a cseléd, hadd végezze házi dolgát is. A gyermek tehát csak látszólag van felü­ gyelet alatt, tényleg egészen szabad, használja is az •) 8a Kitt Károly: Vázlatuk. 21ű. Tabó: Mooum. 111. K. 234 l. * �NÓGRÁDI LAPOK. ajkaimat, játszik, ugrál legtőbbnyire olyan helyeket), bol önt a-gyermekbe, fölébreszti figy elmét fokozza tudvágyát t^sxta, jó s tág uj ruháját pocs. kká teszi, elrougyolja, Tisztítja nyelvezetét, gyakorolja beszéd képességét. Meg­ m i pedig annyiszor ismétlődik »uy évben, hogy az el ron - tanítja helyesen gondolkodni, s a szemléleti tárgyak gyolt ruhák értékéből sokszor éveken keresztül lehető játszi bemutatásával gazdagítja ismeretkörét. Munkaszerű volua egy gyermeknek órodáztatáu. De meujüuk tovább, gyakorlatai által ügyesiti tagjait, fejleszti érzékeit * bea figyeljük meg, nem pazarol-o a gyermek csupán ke­ iczrti az Írás első elemeibe, szóval arra törekszik, bogy nyérben is annyit, mennyibe az óvoda kerül? Isten a gyermek kellemesen és hasznosan töltse idejét, a ve­ őrizzen, hogy sajnáljunk gyermekeinktől egy darab szélyektől megmenekedjék, » az elemi tanításra úgy kenyeret, hiszen ha óvodába küldjük is, ellátjuk egy kis- legyen elókénitve, bogy a tanítónak ne kelljen drága uzsonnára valóval, de ne essünk se túlzásba, se vakságba, idejét az elöleges gyakorlatokra pazarolni. a permek otthon csupa unalmából is annyiszor szalad Az óvoda egy kerthez hasonlít, melyekben a gyenge a kenyeres fiókh oz, hogy a fölöslegesen elpazarolt kenyér csemetéket óvjuk a vihar és veszély ellen. Van-e draárát bátran tehetjük naponként néhány krajczárra. gább növény, kedvesebb csemete a gyermeknél? Nincs. Ha ez igy van, pedig igy van mindenütt, akkor No. ha nincs ápoljuk é» védjük őket, mint leendő pol­ bajos volua annak az észjárásán eligazodni, aki 50-60 gárokat. A hazánk ép. erős munkaképes polgárokra van krajczárt sokalna a kkor, a midőn c-ak kenyérben, ruhá­ ■ szüksége. itfMiot csak gondozás mellett nevelhetünk. ban kél-háromszor akkora összeget takaríthat meg és Ha bannaiuk. libáink őrizetére pénzért fogadunk embert, magát gyermeke gondozásától egy egész hóra föl is talán gyermekeink is megérdemelnek ennyi figyelmet és szabadíthatja. áldozatot. (B.-V.) És nincs-e az óvodáknak csupán vagyoni szempont­ ból még más hasznuk is? Hányszor olvasunk hajmeresztő híreket borzasztó tűzesetekről, miknek ilyen apró felü­ B.-Gyarmat, november bó 26. gyelet nélkül hagyott gyermekek voltak okozói? A gyer­ mek mineenben játékot és mulatságot keres, játszik Tekintetes Szerkesztő úr! porral, fával, szalmával és gyufával. Látja, hogy pörzsöA .Nógrádi Lapok* 47. számában a hírek rova­ lik a disznót, egyszer eszébe jut megpróbálni, a szalma­ kazal közé parazsat vagy gyufát visz, s játékát egész tában .alaptalan panasz és vád* czimen adott közle­ falu vagy város lakossága keserüli meg. Megtörtént ményre vonatkozólag az igazság nevében nőt kérünk. Való tény az, hogy a b.-gyarmati evang. egyház dolog, hogy egy falu lelkésze aratás után, midőn a temérdek gabona már behordatott. a feletti félelmében, hivei közül 113 egyháztag panaszt emelt a löespekes hogy ha tűz találna kiütni, hivei koldusbotra jutnak, előtt ezen közgyűlési határozat ellen, a mely az egyház­ azt indítványozta az elöljáróságaíl, "hogy óvodát kell tagokra minden egye* állami adóferint után 40’’. egy­ állítani, s minden szülőt kötelezni ami, hogy gyermekeit házi pótadót ró, a mintegy 6000 irtot tevő kttlömböző oda küldje. Az elöljárók azt felelték, hogy ök is meg­ eredetű egyházi adósság egyrészének kiegyenlithetése voltak óvoda nélkül, még sem volt náluk tűzeset ember­ végett. A 113 egyháztag panasza lényegében semmi másra emlékezet óta. De a mi soká késett, az egyszerre nagyon is gyorsan bekövetkezett Mig a falu legnagyobb résle nem irányul mint arra, hogy ezen, a maga nemében páratlan pótadó, ami egyes egyház tagoknál a rendes sarjugyüjtéssel volt a mezőn elfoglalva, a kicsinyek otthon egy búza kazalt felgyújtottak, s az ebből támadt évi egyházi adót éppen megtízszerezi, ha lehet más tűz a védtelenül álló szalmás épületeket sokkal hamarább segitö mód felhasználásával, mellőztessék, ha nem lehet hamvasztotta el, mintsem a lakosság az oltásra haza­ legalább annak behajtása elviselhetőbbé tétessék, mint érkezhetett volna. Egy nagy rom lett az egész falu, nem azt a közgyűlési határozat contemplálja, a mely, még maradt bent épen a templomon és papiakon kirü), me­ eddig azt hisszük példátlanul, most 1892. év október lyek egy magaslaton álltak és cseréppel voltak födve, közepén, tehát majdnem az év végén úgy intézkedett egyetlen épület sem. Gabna, takarmány, élelem, ruha- bogy még 1892-re visszahatólag is beszedni rendelte a nemüek mind megsemmisültek, a kis gyermekeknek pótadót Ezt a panaszt az esperessági elnökség vizsgálat *A-ed« a lángok közt találta sírját, s az előbb még jólétnek örvendő lakosság koldusbotra jutott. Okos em­ tárgyává tette a presbyterium kebelében és kifejezést adva ismételten is annak, hogy a panaszlevél hangja oly bereknek nem nehéz kiszámítani, hogy a tűz martalékává esett holmiknak egy század része elegendő tőkét képez­ nyugodt annak iránya oly jóindulatot tanúsító, hogy azt hetett volna, egy olyan óvoda alapítására, melyet a falu kiemelni magának az ügynek érdekében állónak is tar­ totta, úgy határozott bogy: kisdedei örök időkön át ingyen látogathattak volna. a) figyelmébe ajánlotta a presbitériumnak uj conA gyermekeket odahaza igen sok veszély környezi. Egyik kútba esik, a másik a folyóba fül, a harmadikat vent tartását a melyen állapitusék meg, hogy a pótadó bika döfi fel, a negyediket ló tapossa el, az ötödik meg­ ne 2 év alatt de 4 ér alatt szedessék be és pedig 1893mérgezi magát, a natód ik játékközben kiszúrja szemét, tól kezdve, b) reményt nyújtott arra, hogy ax egyház anyagi elvágja kezét, lábát, másokat más veszedelem környékez, szóval olyan bajok közt növekednek gyermekeink, hogy bajain könnyítendő oda fog hatni az esperességnél, hogy egyáltalán nem csoda, ha fele részük idő előtt elpusztul, a pótadóval nem fedezhető közel 4000 írt többi adósság pedig mind e bajoknak nagy részt elejét vehetjük, ha az egyház javára s a Bánóczy alapítvány jogosan leírható gyermekeink óvodába adatnak, hol biztos ügyelet alatt kamatjövedelme terhére elengedtessék. Igenis ez volt annak a hirbedt panasznak a lényege; sem magukban, sem társaikban bajt nem okozhatnak. Csak nem rég emlékeztek meg a lapok egy eset­ igy fogta azt fel az esperességi elnökség is s ebből kiin­ dulva jutott a fentebbi megállapodásra, a mivel a panasz ről, midőn a konyhában főző anya mellett 3 éves gyer­ meke a vízzel telt dézsába fűlt. Egy másik esetben a elintézését be i* fejezte a nélkül, bogy annak értékéből vasúti ör 3 —400 forintot örökölvén, pénzét számlálgatta, akár a közgyűlés panaszolt, de beigazolást nem nyert miközben az égő tűzhelyről papírral gyújtott pipájára. nabályaerütlen összehívása, akár a 6000 frt adósság Jött a vonat, az ör kiszaladt, pénzét az asztalon hagyva. eredetének talán téves felvetése miatt, bármit is elejtett " A gyermek, miután előbb látta, bogy apja papirt gyúj­ volna. Ha ez a panasz oly alaptalan lett rolua, az espe­ tott a tűzön, az egész csomó bankót a lángok közé csapta. Midőn az apa bejött pénzének hült helyét találta, rességi elnökség bizonyára nem méltatta volna axt semmi a kis gyermek kifecsegte, hogy tűibe dobta, mire az komolyabb és valljuk meg üdvösebb elintézésre sem, apa oly haragra gyűlt, hogy gyermekét fejénél fogra mint ahogy tette. Kiuek volt tehát szüksége arra, hogy ex a magá­ földhöz vágta, s az szörnyei halt. A gyermek rémülete* sikoltására beszaladt a mellékszobából az anya, ki ott ban vére szerény incidens, elég bátor czélzatossággal összezavartassék ax azzal egyidöben elbírálás alá került kisebb gyermekét fürösztötto. A kétségbeesett anyának későn jutott eszébe, hogy kis gyermekét veszélyben, másik vádlevél elintézésével és úgy tüntettessék hagyta, mikkora visszament, az már vízbe fűlt, ekkor fel, mintha a kettő elrálaszthatlanul összetartoznék, ész nélkül szaladt az istállóba, hol magát felakasztotta. mintha mind a kettőért együtt kellene szégyenpirral Kis idő múlva az apa magához térvén, az anyát ment hkolniok az érdekletteknek, mintha mindakettö ax egy­ keresni, a midőn öt is halva találta, egy nagy éles késsel házi ügyek iránt kevésbbé érdeklődő s igy tájékozatlan, bűnösen felizgatott egyház bivek közös kohójából került önmagul végezte ki. Egy apa és anya egyetlrn gyermekük nevelése volna ki, azt nem tudom, de axt ax egyet érzem, hogy fölött vitáztak. Az anya óvodába akarta -adni, az apa nem tett az a hir annyi jó szolgálatot sem ax esperes­ sajnálta a havi 1 forint dfjjat, mifölött összeszólalkoztak. ségi elnökségnek, sem a b.-gjarmati egyház elnökségének, A gyermek otthon maradt, a szórakozásból felmászott a de még magának az egyháznak sem, mint a mennyire magas kőfal oszlopára, honnan a kövezetre zuhant s fejét fokozhatja, sőt félő, hogy ellenszenvvé is növeli azt a széthasította. Az apa kétségbeesetten szaladt orvosért közönyt, amely — elég fájdalom! — a b.-gyarmati Az orvos kijelentette, hogy nincs segítség. Az nem lehet, egyház elemei között fenáll. Ilyen hírek crélzatos terjesztése megteremheti hiáltá az apa, bogy egyetlen gyermeke meghaljon, ha fele vagyonába kerül is, meg kell maradnia. Kötelezett kinek-kinek a saját ízléséhez illő gyümölcsöket, de hogy a b.-gyarmati evang. egyház széthúzó elemei között a is, de gyermeke csak belehalt Egy másik apának az az oktalan gondolata támadt helyes összhangot megteremhetné, abban nem egészen hogy gyermeke az óvodában kiüthető himlőnek áldozatul alaptalanul kételkedünk, mert nagyon okosan Írták azt eshetik, kivitte hát magával a tanyára. De persze bár­ meg a régiek, hogy: Concordia re* parvae crescunt, discordia maximae mily óvatosságot tanúsított az óvodával szemben, gyer­ mekét még sem tartotta ölében, hanem engeete a saját dilabuntur. Egyebekben fogadja Tek. Szerkesztő ur kitűnő lábán is járni. — A gyermek járt kelt a tanyákon, nem félt sem kutyától, sem marhától, egyszer aztán egy tiszteletemet mellyel vagyok B.-Gyarmaton, 1892. november hó 23-án. elszabadult vad tehénnek állt útjába, mely kiszúrta bal nemét A himlőtől, mely különben sem uralkodott, meg . Sstranyavnsky Géza, lett mentve, de meg lett mentve egyik neme világától is. a b gjanuati cvatíR egyhii presbytere. A testi bajokon kívül más veszélyes bajok is van­ nak, miktől a gyermeket csak az óvoda mentheti meg. Ilyenek a rósz szokások, trágár beszédek, miket a gyer­ Egy temetés, harangozó nélkül. Folyó hó mek otthon a cselédségtől, kint az uti-zán ron társaitól 15 én, megállapodás szerint — Ivánka Oszkár marczali elsajátít Az óvoda vagy elven! az alkalmat attól, hogy nagybirtokos úr igái kocsisának Visnyár Jánosnak kocsi­ a gyermek az ilyeket eltanulja, vagy ha ez mégis meg­ jára ültéin, hogy Margit nevű leánykáját eltemessem Mhrczalban. történik, azokról lenoktatni törekszik. Útközben könybe lábadt szemekkel panaszolta el De az óvoda nemcsak arra töreknik, hogy meg­ Visnyár, hogy a plébános úr nemcsak megjigadta, a te-, óvja a gyermeket minden testi és lelki bajtól, baucm >t nődre, pontosságra’ itíoktátjá' Bátorságot ’ meteái ' Karango'zast, (Ta'a káplánja hozzá még nagyon .öMzepuzkolta,' elnevezvén a protestánsokat .pogányoknak* kik a törököktől vették vallásukat! rtb. Megnyugtattam, bogy majd írok a plébános untak, s írtam, mert 32 évi lelktekedÓM-m óta az egyházam területén levő b.-gyarmati, vadkerti. caesztvei. motorai, marczali és varbói plébános és esf-re* urakkal való za­ vartalan sőt előzékeny békességhez szokva, reméayeltem, hojy tiszteletteljes kérésem nem fog elutasittatni. De bizony csalódtam' a válasz, melyet a plébános úr helyett annak káplánja Horváth József úr irt meg, tagadólag. igy szólt: .A fiit pléb. úr semmiféle körülmények között sem engedi meg azt hogy harangozzanak más vallású meg­ holtnak, azt hozván fel okul, bogy ez a római katholikns anyaszentegybáz tanításával ellenkezik s így ő lelkiisme­ rete ellen cselekedni nem fog.* itb. — Elkísértük tehát az ártatlan kis Margitkát méltóság­ teljes komoly csendben a .béke* nyugvó helyére, azon bitben, hogy a .szeretet vallása* alapítójának biztató szavai: .Hagyjátok a gyermekeket hozzám jöni és ne tilt­ sátok őket en tőlem, mert ilyeneké a menyeknek or­ szága* harangszó nélkül is vonatkoznak reál! Én pedig a helyzet benyomása alatt röviden kettőt zek meg: 1-ször, hogy a mit a plébános urnák kérő levelem­ ben Írtam, miszerint ha kérésemet megtagadná, sajnálat­ tal bár, hasonló fegy verrel kellene védekeznem, ax csak riijésztéi akart lenni, mert keresztény vallásom mint eddig, úgy ezután sem engedi, hogy a temetési harango­ zást bármely felekezethez tartozó felebarátomtól megta­ gadjam. 2-izor, a kulturharezra okot szolgáltatni ezentúl még inkább fogok órakodni, mert meggyőződésem, hogy kivált nálunk magyaroknál minden versengés mellőzésé­ vel : .Sala* reipublicae suprema lex esto.* Szügy, 1892. nor. 21. Wladár Viktor, ev. lelkész érd esp. Hirek és különfélék. Főlhiuatnak mindazon t. előfizetőink, külő- nBten a kOztéyek elöljárói, kik előfizetési pénzeik­ kel hátrálékban vannak, hogy azokat kiadóhiva­ talunkhoz minél előbb szíveskedjenek megküldeni. Scitov%zky János alispán úr neje szül. Szi­ tányi Eugénia ö nga, mint minden évben, ugy ax idén is. a hideg idő beállta folytán 12 szegény iskolás leánygyermeket és még egy béna leányt látott él teljesen új téli ruházattal. Az ily nemes cselekedet nem szorul dicséretre; lehetetlen mégis megállanunk, bogy a könyö­ rüld istenének áldását ne királyuk a jótévö úr hölgy és családja fejére. Körorvosi kinevezés. A vadkerti csoportban, melyhez Dejtár, és Patak községek is tartoznak, a meg­ üresedett körorvon állásra, a választás megejtéséig, dr. Gerő Mór b.-gyarmati orvos lett helyettesítve, ét pedig további intézkedésig B.-Gyarmat ndkhelyiyel. A balassa-gyaraati gaxdasszonyok. keres­ kedők, iparosok, valamint a helybeli és vidéki ter­ melők is tele vannak panasxszal, mióta a heti piaca na­ gyobb részét az Ó-vároe-térről kihelyezték ax országos vásártérre. Ez intézkedést annak idején a fenyegető kolera-járványnyal indokolta a hatóság, a ép azért tűrte a közönség; e veszély azonban elmúlt, és igy most már a közönség érdekei szintén figyelembe-vételt igényelnek. Egy pillantás ugyanis városunk fekvésére, mindenkit meg­ győzhet arról, mily feletébb terhes a lakosság többsé­ gére nézve az a körülmény, hogy ax Ó-váwtér, vagy mint népiesen nevezik: a Búzapiaca helyett, mely Balassa-Gyarmatnak ma is központját képezi, a hosszú vá­ ros délnyugati szélére kelljen kifáradnia, ha kukoricáét krumplit, gabna és egyéb efféle mindennapi szükségletót közvetlenül a termelőktől akarja bevásárolni, ami aztán nemcsak a kényelem hátrányára van, de a háztartásban szintén lényeges, több időt igényel s a szállítási dijat szá­ mítva, még költségesebb is. De az eladók sem szívesen állnak ki terményeikkel a városon kívül, bol ők teljesen el vannak vágva a többi üzletemberektől s a városban végzendő egyéb dolgaiktól. Ax ily intézkedés tehát heti­ vásárainkat mindinkább megrónia. És mi lesz még, ha majd beköszönt az esőzés-havazás. Mert más tekintet alá esik ax országos vásár, mely nálunk összesen nyolca van egy évben, és más alá a heti vásár, mely ötvenkétezer fordul elő. E b^jon tehát mielőbb segíteni kell annál is inkább, mert a vásár kihelyezését még közegészségi szem­ pontból sem lápjuk indokoltnak. Ha ugyanis szemetelés történik a vásártereken, a helytartóság kötelessége min­ den hetivásár után helyreállítani a tisztaságot A búza­ piaca kikövezése tömérdek pénzébe került a városi adózó közönségnek s most parlagon hever a szép ugy tér. De bizunk a hatóságokban, hogy e káros állapot fenntartá­ sával nem engedik megnehezíteni a közforgalmat midőn úgyis oly súlyosak az adóterhek, melyeknek ilykép még nehezebb megfelelni. Exktlvö. Ruttkay Aladár zz.•tervai földbirtokos nov. hó 15-én vezette oltárhoz a Szécsényi ov. templomban ®íry Erzsébet kisasszonyt Egry Gyula p. teresi föld­ birtokol kedves leányát. Eljegyzési. Perl Sándor b.-gyarmati lakos C bó 22-én eljegyezte FiMber Mégis- kisnsl.-royt, ösr Qaittoer D. asszony kedves unoka, bugát �NÓGRÁDI A divényi körjegyző Kxsák Ferenci tis teletbeli szolgabiró s Ferenci Józref rend lovagja állásáról lemondván. oda l*ósa latrán alsó-sztregovai köijegyzó helyeUMitteUU. — Alsó-Sztregorára pedig Dudevazky Béla küldetik ki. BalasMa-Gyarmat képviselötentiilete deci, hó l-éa d. u. 3 ónkor rendkívüli közgyülést tart, a melyen több fontos tárgy vár elint, lésre. Háwssági évforduló. F. hó 24-én egy előkelő tárasig gyűlt össze Lesunyén, hogy jelen legyenek hr. Majthaayi László v. b. t tanácsos és neje ö eicellentuii 34-ik hízxsszgi évfordulójuknak ünnepélyén. A vendégek között ott littuk: gr. Crouy Endrét és Luki Pált neje­ iktől. Majthéayi Ottmárt, V^jdi Pált, Laszkáry Pált, gr. Forgich Antiit, Bolgár Jánost, dr. Koricj S. Endrét, Tenttyánnky Andort, Méhes Józsefet, Gonda Béla plé­ bánost, Totovica Kálmánt »lb,. A törni dinernél Bolgár János, Laszkáry Pál és Gond* Béla megható szavakban ♦mlékextek meg u ünnepeitekről. Ritka nagy termés. Az imént befejnett répatataraláa általmával, daczára hogy sok volt a panasz a nyár ina ktdvezőtlan, aszályos időjárása mist*, mely a réqai'ejlőd' rt megakasztotta. mégis sok felé olyan ren­ geteg repatermések mulattattak fel, a melyek már csoda nánaba is mehetnek. így az oberndorfl tájból Pámer osli postamesternél 688 méter-mázsa, Nagy István szentmiklósi tiszttartónál 697 méter-mázsa termet katasztrália höhiankínt, olajbogyóalaku reqa Klein Ignácz ongai bérnadaeígiban 726 méter-mázsa, Stégh Henriknél O-Kéren 862 métennázsa 52 kiló tatamit tatasztrális holdankint Mamnth répa pedig többek közt báró Wesselényi zsibói uradalmában 790 métermázsa. Betegb Gergelynél pedig Soósmezőn 1248 métermázsa termett tatasztrális holdon! A mostoha nyár után ezek mindenesetre pbinomenális hozamok, az okok pedig ott rejlenek hogy a kedvezőtlen időjárást ellensúlyozta egyrészt a jó kezelés de főleg az igen jeles répamag mely az elmondott esetekben is Manthner Ödön budapesti magkereskedőtöl került A talajok hol e rengeteg termések tataraltak, töbnyire homokosagyag szerkezetűek, Soósmezőn hol egy holdon majd nem 1300 métennázsa termett, a talaj agyagos volt taváé iszappal. A F. M. K. Egyesület nógrádi flókegyletének választmánya nor. hó 20-án Kövy Tivadar elnöklete alatt ülést tartott, melynek kizárólagos tárgyát a nzálnapatakai kbdodóvó ügye képezte. — Ugyanit a közel 4000 frtos óvoda immár készen áll, már a felazcrclvényck is meg­ várnak. Nincs hátra tehát egyéb, mint hogy oda egy miwUirtekintetben képzett magyar óvónő kineveztessék. A választmány a pályázatot már előlegesen kihirdette, s 17-en pályáztak az óvónői állomásra. Az óvónő és dajka fizetése azonban még ezideig egészen biztosítva nincs, miért is a választmány megkeresi a nyitni központot, hogy u óvónő és dajka fizetéséhez évenként 500 frttal járuljon hozzá, egyszersmind a 17 pályázó közül négy LAPOK. (első helyen Zurkó Borbála) ajánltatott kinevezés végett a központi igazgató választmánynak. — Az ovoda, mi­ helyt a nyitni központi választmány az 500 frt évi se­ gélyt biztosítja s az óvónőt hatáskörénél fogva kinevezi, ünnepélyein megnyittatni fog. Az óvoda homlokzatát a következő felírás fogja di ziteni: -A Felt. Magyar Köz­ művelődéi Egylet óvodája." Hirdetmény. Alulírottaknál Nagy-Kürtös. Alsó és Felsö-Esztcrgály. Szelecr. Sziraz-Brczó, Zsiblara, Szentpéter, NagySztraczin. Kis-Sztracziu és Kisujfalu községeknek bor­ sör italadója. hús- és ezukorfogyasztási adója és a szesz lUlméresi adó kizárólagos jogosultsága, községenként 3 évre albérletbe kiadó 1893—1895. év végéig. Perl Adolf éa Perl Sándor . Nyilt-tér.*) 1—3 b.-gyarmaü lakosak. Ezennel tudatjuk, hogy nővérünk Weisz Margit la­ kodalma uov. 29-éről elbalasztatott néhai Weisz Salamon gyermekei. *■ E rutaiban küzJöuekérl nem vállal fclcliiuégrt asurk. HORVÁTH BÁNÓ, felelős szerkesztő. XKKKjÖÖÖÖÖÖÖÖÖeOÖCMX Haszonbéri hirdetmény. B.-Gyarmat m.-város tulajdonát tévő mint­ egy 38 katasztrális hold kiterjedésű (ipolyi) kaűuálő-rét. továbbá az utcza-tisztitásért járó díjszedési jognak 1893-dik év január 1-töl szá­ mított három esetleg hat évre leendő haszonhérbe-adására az ujabbi nyilv. árverés folyó év deczember hó 6-dik napján d. e. 10 ómkor fog a városház tanácstermében megtartatni. ÉRCZKOPORSÓK selyem szemfódelek s egyéb temetkezési czikkek, ugyszintén sirkoszoruk mgy válaszukban a logjutányonbb árak mellett kaphatók Ebenföhrer Lajos, I —6 kereskedésiben B. Oyaraulon. Kelt B.-Gyarmat, 1892. nov. hó 14-én. előljáróaág. As 1—3 Émiertlei haxználTa a fojaira leiczélnertbb késrtlméiiy. A Szügy, Patvarcz és ribai korcsmák egyen­ ként vagy Os ízesen bérbe adandók. Bővebb felvilá­ gosítással sz ligái Műnk Igllácz B.-Gyarmaton. Eladó szólóiesazó. Peronovpora mentes fajtiszta őszi kiállításra: sima Olasz Rizling ezre sima Ripiria sauvage ezre gyökeres Riparia sauvage ezre Dísze* dobozokban éa részletekben 36 kr. gyógvUrak bán. Drogueria laknál, iUatszerészeknél, valamint.* SurátorStesrin gyertyák elártuiiáaokban. , 5 frt 10 frt 30 frt Raktár Ik-Gyarmaton Kanltz Ödön gyógyszerész urnái. a b.-gyarmati vasúti állomáshoz szállítva. Braunmíiller Sándornál Hontujfalun, posta helyben. (’zukor, kávé, fdszer és festékek. A tél közeledte alkalmából van szerencsénk a t közönség b. tudomására juttatni, hogy mint - mindig az idén is nagy raktárt tartunk a pályaudvarban Earenttuu1 tostrtru W1--------- -A Bátorkodom a n. ó. közönség becses fi­ gyelmébe jól berendezett fűszer, festék, anyag porosz kőszénből és lés­ szesz kokszból. sxállitásí és bizományi Síiét B.-Gyarmaton. és csemege kereskedésemet ajánlani. Hol kitűnő minőségű ezukor, kávé, thea, rum, cognac, bengermalmi liszt, csemega, sajt, Házhoz szállítva: déli gyümölcs, kassai és csavart sonka, deb- I. r. porosz szén métermázsánként . . . 1 frt 60 kr. I. r. koksz ....................................... 2 frt 25 kr. reczenyi paprikás szalonna, olasz vörös bor Tudatjuk továbbá, hogy bizománybán szép tüzelő ölfát is árusítónk házhoz szállitva. Tisztelettel kéijük a n. é. közönség szives pártfogását; rajta leszünk, hogy minden egyes felünket vevőim becses bizalmát kiérdemeljem, ma­ és különböző pezsgő borok vannak raktáron. Igyeknetem oda fog irányulni, hogy L gamat ajánlva maradtam szolgálatkész idea tekintetben kielégítsünk. Benkő Jőtaef, A megrendeléseket kérjük irodánkban, Feleli-féle ház főúton 203. sz. alatt eszközöltetni. ÍUszerkereskedő a görög k. egyh. átelleoébe. Kiváló tisztelettel HJxr©atlxal testvérek L_4 inraaaaaxaaaaaaaaaaaaaoH -mnd(<M)ód itufijomu oupijaj KLEIN JÓZSEF (ezelőtt Szóllás József) czipész. 3T i o Cognac-Excelsior UlkéleteMen thzta bonjyártináiiy. kizárva minden Idegen melléklettől kitűnő Hal. Kapható egyedül BENKŐ JÓZSEF. fH)ierkvre«kedöi>el BALASSA-GYARMATON , a görög keleti egyhix SlellenSben B.-GYARMATON (városház őpttlet) Ajánlja dúsan fölszerelt czipő raktárát, u. m.: karlsbadi és gummi talpú czipők, vadászczipök, csizmák és Hnlinn botosokban, gurnmi czipök, (talotechni) a legújabb találmányi) bőr szárak (gzmasli) gomb nélkül .patent zárral'; továbbá mindennemű téli posztó és htinyaposztó házi és kimenő czipők és botosokban, vízhatlan orosz bagaria csizmák stb. stb. Cl o 1 o & ►í K urak, nők, fiuk és gyermekek számára a legjobb kiállításban és jutányos árak mellett. Megrendeléseket mérték szerint fájós vagy hibás lábúkra is saját mű­ helyemben elkészítem, javítások 24 óra alatt eszközöltetnek. Megrendeléseket posta utján lelkiismeretes és pontosan eszközlők, meg nem felelő áruk vissza fogadtatnak vagy kicseréltetnek. A n. é. közönség becses pártfogását kérve maradok * teljes tisztelettel •JOtSpOXJ-OttlSOQ Nyomatott a . « M^jál késMitményű é. küiröldl nrnk. iadó-tulajdon k os Kék László gyorss aajtóján B.-Gyarmaton, 1892. Klein József, ezipéM. 3—3 < � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00202.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nograi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892_11_27.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1892-11-27 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 20. évfolyam 48. szám (1892. november 27.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom