https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7389aab9f604c108a8e53d90d2193bda.jpg 2d4338beadb2c22432010ee7f03363c8 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d4db7109adc2fc49ef2ee4792fc3294c.pdf 25b2ec8814c630dafb7ad0669b12fa23 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1892. szeptember 11. 37. szám. XX-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Zsiga bácsi kasszája elseje felé mindig tele volt czédulákkal s azzal fizette ki az urakat. De azért nem volt soha semmi baj, a Zsiga bácsi káptalan feje a sok fene ezédulát sdia sem zavarta össze. Bezeg! Egészen más világ lépett életbe 1884. ér ó-tn. Annyira, hogy ezt az uj érát Zsiga bácsi ki­ áltani nem birta. Egy szép na]»on leszámolt mind az ót pénztárról, ősi fészkébe vonult s rövid idő múlva meghalt. — Megölte út a könyvvitel. — Az uj éra egészen más pénzkezelést hozott létre, a napló, a főkönyv, a számlaUpok vezetése szakerőket és sok munkát igényelt; — a pénztárak száma most már 32-re szaporodott, melyekről szakszerű számadásokat kell vezetni minden évben. A pénztárt ezenkívül minden hónapban egyszer s minden köz­ gyűlés után egyszer, tehát legalább is 15-szűr vizs­ gálják meg. Ezt a sokoldalú munkát most a pénz­ tárnok, a könyvelő, a pénztári Írnok és egy dijnok végzi. A vármegyei szakszerű pénzkezelési rendszer önkéntelenül magárai ronta a községi pénzkezelést is. — Amilyen patriarchális pénzkezelés volt csak Az alkotmányos világ beálltával Sritovszky Já­ 10 év előtt is a községekben, épen annak ellentétje nosnak alispánságra léptéig már 5 kasszával talál­ van most a legtöbb helyen. De hisz ezt nemis le­ kozunk. Ezek: a házi-pénztár, a magánpénztárba het csodálni. Azelőtt a központi számvizsgáló bi­ betegápolási -pénztár, a segedehni-pénztár és az át. zottság a vármegyei közgyűlést megelőzőleg hama­ vapénztár. — Ezeket" a pénztárakat néhai Detrich rosan. nehány ülésben tekintette át egészen felüle­ Zsiga bátyánk pipaszó mellett kezelte az öreg Gyura tesen a községi számadásokat, az összes községek bácsival és a Pista hódúval. Egy állandó letéti számadásaira a másod aljegyző 3—4 nap alatt kö­ napló volt az egész, amit vezetni kelletett, s a teles volt a határozati javaslatokat megfogalmazni. mibe vagy a Zsiga bácsi, vagy a Gyura bácsi, vagy Ezen rapid munka természetesen keveset ért. Az a Pista hajdú naponként egy két tételt irt be, — állandó választmányban és a közgyűlésen egyhan­ Zúg* bácsi alatt azonban az volt a baj, hogy a gúlag elfogadták a javaslatai s kiadták az alis­ tisztviselőket minden elsején nem pénzzel, hanem pánnak közlés és érvényesítés végett — Ezen ha­ czédulákkal fizette ki. Ugyanis jószivű lévén az öreg, tározatok csak a legritkább esetben voltak fogana­ a hónap bármely közönséges napján előlegezett a tosítva. Ily ellenőrizetlen eljárás mellett a legtöbb megszorult tisztviselőnek abból a pénztárból, amely­ község számadási ügyei a legkomplikáltabbak s va­ ből neki tetszett; nem kellett egyéb hozzá, csak egy gyoni helyzetei a legziláltabbak lettek. Alispánunk a régi rendszerrel szakítva. -kis czédula s azon nehány ,Kedves Zsiga bácsi* kikezdetű sorocska és sajátkezű aláírás. Minthogy nagy súlyt fektet a községek háztartására és va­ pedig a tisztviselők mindig meg voltak szorulva, a gyoni helyzetére, úgy hogy most minden község számadási és vagyoni ügye: a legkiterjedtebb irány­ ban — ellenőrizhetők. Nem régiben B.-Gyarmat pénzkezelése lett ala­ posan megvizsgálva. Magában a pénzkezelésben B.Gyarmaton semmi bq sincs; s csak a város sze­ gényebb anyagi helyzetének lehet betudni azt. hogy lebegő ad' ságai felszaporodtak, s hogy ennek az elöljáróság nem vetett gátat pótlékemelés által. Meg is kapta ezért a puczezert a vármegye esne előtt kz alispánul nemcsak a városi jegyző és birú, ha­ nem az egész városi képviselő testület is. Ezen puezczert kárörömmel vették tudomásul főleg a salgótarjániak, Szilárdy Ödön úr élén, mert állítólag a salgótarjáni községi pénzkezelés teljesen megfelel a modern kivánalmaknak. Akaijuk és szeretjük ezt hinni, bár eddig meg nem fordult ott dr. Hermán Károly, a rettegett föszámvevó. Bizonyos el nem titkolható öröménél átvonult a lósoncziak kebelén is akkor, mikor a székváros elöljáróságát és képviselő testületét jónak látta az alispán úr nyilvánosan meghurczolni. — De hát: peccatur intra maros et extra! * — Mi nem kár­ öröm, vagy vetélkedési riszketegből. hanem sajná­ lattal jegyezzük fel, hogy Losoncz rendezett tanácsú városában a pénztárak kezelése a modem igények­ nek és követelményeknek nemcsak nem felel mg, hanem egészen primitív, annyira, hogy a vármegye főszámvevője 11 napot töltött Losonczun, míg a pénzkezelést a vármegyei szabályrendeletek értelmé­ ben rendes kerékvágásba hozta. Ennek az is lón a következménye, hogy Cserépy István pénztárnok, aki a városi Kasszát 1b éven át becsülettel kezelte, — leköszönni kénytelen volt, mert Losoncion sem a pol­ gármesteri hivatal, sem a tanács, sem a képviselő testületnek nőm volt ideje, módja és alkalma ezt a talpig becsületes pénztárnokot a mostani pénzkeze­ lés: rendszerrel megismertetni, s őt leköszöntetés terhe mellett kényszeríteni arra, hogy a pénztárt úgy kezese, amint azt a vármegye szabályrendeletei előírják. Remélhető, hogy Losoncz város erélyes pol- E kirándulásban való részvétel képezi tagtársunk életében azon mozzanatot, melynek hatása alapján később (1837-ben) ezen társaságnak tágjává választatott. Az értelmi erő, mely agyában villogott, — a tetvágy, mely idegeit feszítő, —- a közéletre ható ismeretek gyűjtésére ösztönözvén: fölös üres idejét és kedvező al­ kalmat a bányamivelés, érezmosás, kohászat és pénzverés kezelésének tanulmányozására fordító gyakorlatilag, majd ezzel meg nem elégedve, az akkoron már megjelent Aschner és Berzelius művei nyomán elméletileg is. És ámbár égy időre az epemirigy-járvány dühöngése félbeszakító a bányavárosi időzést, — a következő őszszel ismét Kör­ mödön folytatható tanulmányozását, melynek alapján a bányamivelés monographiájinak megírásához fogott, mely­ ből a kohászatig terjedő rész .Az Als-Magyarországi Érczmivelésről* czim alatt a Tudományos Gyűjtemény 1831—32. évi folyamában látott napvilágot De géniusza, lelke fogékonysága előtt nem lön fe­ lejtve, hogy összes hazai közérdekeink benső viszonyban és kapcsolatban állanak. Kiterjedt figyelme, sőt hazafiúi érzéke ébren állott minden nemzeti és történelmi érdek megnivlelésére is. Be-bepillantott a városi levéltárba is, és a mit ott a nemzet múltjának ismeretére érdekes ada­ tot talált, leírta és önzetlen szívvel közölte azon szaktu­ dósokkal, kik azt hasznosíthatók. S nem riadt vissza a haza történelme érdekében a fáradságosabb m inkái kodás­ tól sem. Ilyen meggyőződésben és lelkesülts'egben fogott Zweig János Kristóf selmeezi bányamester 1703-tól 1707ig terjedő, a 11. llákéezy Ferencz forradalmára fontos adatokat tartalmazó Német Naplójának feldolgozásához, melyet a Tudománytár 1835. éri VI. kötetében adott ki. és melylyel a történelmi források irodalmának akkor igen korlátolt mezején uem csekély érdemet szerzett magának. Ez képezte forduló pontját irodalmárkodisának a komo­ lyabb. tudományos irányzat felé. De a ki hazája történelme iránt kegyelettel visel­ tetik, az lélektani ösztönszerüséggel annak nemzetisége iránt is forró szeretetet ápol kebelében. És tagtársunk, az akkor még csak 25 éves fiatal ember, birt az ihlettség e két szentségei indulatával is. Ebből eredt, hogy mielőtt Körmöczöt elhagyó, emlékiratot szerkeszt melyet a városi főügyész beleegyezésével a város tanácsához azon kőrelemmel nyújt be, hogy ax a körigaegatás msgmagyerositását fokonként előmozdítandó, tisztviselőit kötelme, a magyar nyelv elsajátítására, és pénztára erejéhez mért összegben pályadijat tűzzön ki egy bányászat: múszótár megírására. A város az emlékiratot szabáínzeriileg a hely­ tartósághoz küldő, a minek annyi eredménye lón. hogy a város azontúl únokságra csak magyarul is tudókat ne­ vezzen ki. Ezenközben Pozsonyban megnyílt az 1832. éri or­ szággyűlés. Tagtársunk politika: és jogi ismereteinek bő­ vítése végett vágyván oda, módot lelt abban, hogy ott Nógradvánnegye egyik követe mellett és mint gr. Bercbtholdt József absentistó képviselője részt vehessen. * Itt Htköre szélesedése. ismerétéinek, tapasztalatai­ nak bűrölése mellett azon szerencsében is részesült. begy a haza akkori nevezetesebb férfiéinak, ezek közt gr. Szé­ chenyi István. — br. Wesselényi Miklós. — Kossuth Lajos, — Betéred,! István és másoknak közelebbi isme­ retségébe jutott Es ugyanitt, mielőtt Kossuth: .Ország­ gyűlési Tudósításai*-mik. Jsblaaczy , Független *-jének megindításáról tudomása lett volna, ,(oustittrtwánel* cum alatt egy diaetai hírlapot kezdett kiadni; azonban az említett kettőnek megjelenése után lapja folytatásától szerényen visszavonult Midőn azonban az úgynevezett ke­ rületi ülések naplója életbe lépett, és a köretek mtgbtzásából annak szerkesztőivé Bertha Sándor. Hajnik Pál, és Munkácsy János lettek, ezek mellé a naplóik tóiba B.-Gyarmat szept. 8. A mostani vármegyei és községi pénzkezelési rendszer majdnem ellentéte a régi patriarchalis rend­ szernek. — Az igaz, hogy régeute csak két pénztára volt a legtöbb vármegyének, a hadi-pénztár és a magán pénztár; ez utóbbi mindig üres volt, így hát nem is kellett róla cuinplikált számadásokat vezetni. A magánpénztárnak csak egyszer volt bú világa Nógradvánnegyében; akkor, mikor gr. Zichy Fcrenczet, a mostani seniort kinevezték ide 1 SCI-ben alkotmányos főispánnak, Gr. Zichy restelto üres kasszával kormányozni a vármegyét, s az volt az első dolga, hogy 10 ezer forintot tett be adomány­ képen a vármegye magánpénztárába. — A hadi- és magánpénztárt mindig becsületesen kezelték várme­ gyénk pénztárnokai; s közel 900 év alatt csak egy defraodácziót jegyeznek fel annaleseink. — ez a Párniczki kasszapreceptor uramé, aki a század ele­ jén több ezer sgjn forinttal rövidítette meg a vár­ megyét. — Rajta is van a nevén az átok; még most is fel fel lebbentik hütelen sáfárkodását. T A R C Z A. Emlékbeszéd Kacskovics Lajos lev. tagról. NAGY IVÁN r tag tól. (Olvastatott a M. T. Akadémiának összes ülésen április 25-diki (Folytatás) Szemere Miklós utján megismerkedett Bajzával, m.ijd Vörösmertbyval, Toldyval, Zádorral s a többivel. És ez ismeretség, meg az iljú hév, és az akkori fogalmak áramlata vezették tagtársunkat arra, hogy a szépirodalmi szikban az akkori Társalkodóban, a Tudományos Gyűj­ temény koszorújában, a Megélőben, az l'raniában stb. kí­ sérleteket tegyen egyes zengéivel: allegóriáival, költemé­ nyeivel, Schillerből vett forditmányaival és epigrammái­ val, mely utóbbiakra nézve hivatottságát Zádor György buzditólag szemébe hangoztatta. De a szépirodalom, vagyis inkább a költészet, mely az élet tavaszán minden jóravaló fiatal ember kedélyvilá­ gát a képzelet és eszményítés bájoló sugáraival aranyozza be: nem az ő világa, nem az ö jövője volt. <>, ki a természettudományok iránt már kora ifjú­ ságában erősebben vonzódott, családi viszonyai szempont­ jából a jogászati pályára szánta élete munkásságát; és kezdetül előbb Eötvös József, majd Feje’ Antal kir. ügy­ igazgatósági ügyészhez állott segédül, és jelleme-, szelíd modora-, készsége- és munkásságáért mindenütt szeret­ tetve, indult polgári hivatásának betöltésére. Ez időben történt, hogy az állami bányaművelésben előfordult visszaélések megvizsgálására a m. kir. kincstár királyi biztosi minőségben néhai tagtársunk imént emlitett főnökét a mellig rendelt szakértő közeggel a bánya­ városokba kiküldötte. A biztosság 1831. év elején indult Selmeczre, majd Körmödre, hová tagtársunk is örömmel elkísérd (önökét. mondójává ót választották. Másfél éret töltött tagtársunk Pozsonyban, ás ta­ núja volt a hosszú tanácskoimányoknak, vitatkozásoknak, melyek a sérelmek, urbériség. polgári törvénykezés ás egyéb tövényhozási tárgyak fölött a két tábla ki nem egyenlíthető politikai elvei miatt fárasztó küzdelmekben teltek el; és melyekből hazánk akkori politikai önállósá­ gára és kormányzatára nézve leverő tapasztalatokkal tárt vissza Budapestre. De a szerzett szomorú tapasztalatok mellett tanult tagtársunk egyebet is. Megtanulta észlelni ás felismerni a hiányokat, melyekben akkori közállapotaink sínylődtek. Megtanulta, hogy* az ő eszményei: a kölcsönös szeretett ős áldotatkézzség nem köztulajdon; hanem csak szórvá­ nyosan egyesek ritka erénye, mely kivált a nemetköű �NÓGRÁDI ganuestez* a lnaual«ukku*.k nemcsak a vármegye, Jto Lmmc* ’*r>4 közönsége érdekében u meg fog fokbi. A vármegye alispánja helyesen cselehai, hogy a kutamiek. pénzdtortlteét. időnként a helyszínén is ■egTixagaltatj* közegei áltál; — a kúztönség csak Uetóaeólel veheti u alispán ehbeh szigort) eljáráaét: mert hiú a varosok és kotségek jólétet te falviraftamü csak ugy lehel birtositam. ha árok hat­ tartása te vagjvtu helyzete rendben ben. A losoncti péBítárvixsgálatrvl » L m V. a kirtekeMket Üj»: Dr. Hennám* Károly, Nogrtdranaegye ftezasa tevője fo’vo en augusztus 23-tól 31-ig peaaUniisgaial.il teljeuUU Lhoocz r. tanácsú varos ptettérihs* A ta-gy*i főszámvevő főként azért jött Loswsctra, hegy u átadó taréiért hozza rendbe, mert e téren bÓMyo* eltérte roll a megyei te táron tarette kórt. Ezúttal a fisaimverőt megyénk alispánja 9ÜÜ2. *z. ayűt reetetotebea azzal is megbízta, hogy a rlroi péuk—iáeít vizsgálja mag, mennyiben tartják irt meg a megyei ponakeselen uabalyreodeleteL E számvevői kifrtiSrtH • megbiiá* folyamin első sorban ax útadó tarteén-ágy hozatott úsztatva » itt semmi vitás kérdés fenn ama maradt. A penxtámngálatbox, illetőleg a pénzkezelés mód­ jának »egvix*gálásábai ie hooáfogutt ezután a ÍSszámmi, ta ut remeit*, hogy a pénztárkezelés Loronczuu telj**** a megyei penztárkexeltei szabályrendelet alapján törtétek. A vizsgálat folyamán azonban kitűnt, hogy itt még mindig a régi sablon vzerint betelik a pénztárt, igíMia agy. mint u 1874 ér óta mostanáig divatozott, mely szénát 1874-töd 1891. deci. 31-ig bezárólag tninden pénztáreota számadás helyben hagyatott a az illett ■ terűre* rtetece a fUmentréay mindig meg is adatott, tteyogbeli hiba tehát pénztárkezelésünkben nem történt. A formakerdósea fordult meg most is minden. Ige nem íme lilán ié. begy a főszámvevő ut követelte, hogy ezentúl á ráraegytee) is divatban leró pénzkezelési rendszer hozásuk be. S hogy most mar magát egesz az aprőlékmntgvg megnyugtassa, ez ér első napjától kezdve, egész 1892. sng. 29-ig bezárólag minden, u összes pénzkezeléahea mAktege* könyvet, pénztári, ellenőri a számvevői könyvet nemznak átringált, hanem rorancsolt is, ebben Mi magyarázatát az, hogy oly homú ideig tartott mun­ kája. A péartárríugálaá megkezdte* előtt a kulcsokat lepecsételte. « midőn mindent összeállított. akkor az witmteyt őmehasoniitotta a városi számvevő könyvével, 1 midőn itt minden megegyezett, fogott a tu!ajdonkép«*nt pénztár megvizsgálásához, melynek régered mérne az lett, hogy sem a közigazgatási sem a gyámi pénztárban, som u állandó s idségieoes letétben, szóval sehol hiány nem találtatott. Ax egyedtlí hiba, a mint főilebb is említettük, SS tolt, begy a pénzkezelésben nem tartatott meg a ■agyai szabályrendeletben követelt forma. A (Őszámrerő a könyveket mind lezárta. A pénztámzagálat most is azt mutatta, mit éveken áá oaUtt, mikor a pénztárunk számadásai u illetékes fórumokon hely ben hagyattak s neki a további számiját terhe alól a fői ments tej megadatott Kötelén kezelésről tehát szó aiuee, nem találtatott itt semmi hiány, a becsü­ letes pénzkezelés minden lépteo-nyomon föltűnt 8 bár ezt a teljesített vizsgálat elismerte, a föszámverőnek kö­ vetelni* kellett, hegy a pénztárkezelés ezótán föltétlenül a megyei péazUritezelési szabályrendelet alapján történjék. p*titihM kátóoak bitezzkkei kört nem foglaltatik. - É* •ktor íeflobbsat, roegfogamzott lelkében géniusza suga­ lltából az erkőlee. á» anyagi erő kifejtése szükségének szart érzete, mely egyedül az alapoa nevelés és okszerű gnteág megáilap*-teában lelheti vágyainak érvényes itéséL E két iráajpoat az, T. Akadémia! mely ezentúl tagtómnknak -gríz élet* folyamán — anyagi vistonyaink nűksógn^ri számbavétele és korlátái mellett — mnnkáHmdteában cezéreviltagáal szolgált .Már PozMnybta u orttárgyül^vi vitatkozások, köItaóMn, a magyar nyelv ügyének tárgyalása alatt ideálosMaá vált — Írja 5 maga — oly egyesület alakítása, melynek feladata lenn* hazánkban a magyar nemretiségaek nsíadea írteybaa tefjeaztóse.* — Midőn tehát Szeotkrrílyi Móricz társilgá* közben értesitó. hogy kisdedóró intóaát van már egy Pesten te egy Budán is a Krisztina- ríroabaa, te ezutóbbit együtt megtekinték, őrömkőnrok leptek M n*mpil!áit És midőn Szentkirályi arra rzóíitá M. hogy egy. a belvárosban hasonló intézet felállitásán alaknló tárvalatba pártoló tagul iratkozzék be: felbuzdult leík***<tó*M» rálaazolá: ,M* csak helybeli bizottságot, de a> aetm* te étel terjentóate* országos egyesületet igye­ keztek b«folyácár*l alakítani.* — Szentkirályi elfogadta a tanácsot és elment azonnal Brunnrik Térte grófhölgybez te megnyerte *z ügynek gróf Pestetteh Mi és má­ sokat; — 1834. aogttvztos 2-in már aláíratott az alapító oklevél te ktovrtittak a rtezréoWiegélyre at »liirá<i írek. Ámde az ig* azonnal nem vált testté. Küzdeni kel­ let előítéletek. — önző te rideg elzárkózások ellen. I)s a hazafizv sgjtátW végre mégis győzött Tagtárvunk nem csak magán körökben, hanem a ezjtó utján, különösen a Jeienkor TáraalkMójábu különféle álnevek alatt mintegy flhadhatlM bajnok, fMytonosan küzdött a szent eszme érdekében, míg végre 1KM ev tnárrzfasbM megtarthat­ ták a vágiegea alakuló gyűlést, melyen az egyesület él­ tekévé gr, Pestetleh lesét alelnökié Szentkirályi Miriewt, titkárrá pteíg tagtárvnnkat r ál jutották Az igarntó-rtlaaztmányba koronként * legjelesebb férfiak léptek, ilrsmetr ralinak: ItererMJ Irtván. Páy András, b. Jósika Míirtte, KW Kárely. Kossuth Injos, IZnvai Gíto>r é. báró Wewtenyí Miklós te mánk. lapok. a mi sok ujáalakitávt von maga után. Ezen köteteiéi után Cserépy István pénztáros, ki városunk szolgálatában több mint 18 évet töltött hiten, becsületeson, hivatkozva arra, hogy hsjluttabb életkora folytán, a mit csak súlyos­ bít étek óta beállott * fokozódó szemgyöngülése, mar nem rendelkezik azon erővel, mely az eddiginél is nagyobb tevékenységű föladat megoldására szükségeltetnek, a városi {■ourtarnoki állásról lemondott, hogy a u gyobb erőt igénylő munkát ifjú erő végen*. Cserépy, István, mint említettük, több mmt 18 éven at volt varosunk szolgá­ latában, tehát éppen abban at időben, mikor városunk fejlődés* sebesebb léptekben haladt előre, midőn a város tisztikarának egyeseit a fokozottabb tevékenység nem egyszer próbára tette; különösen az utabbi 5—íj ér, mely ugyancsak sok erőt követelt. Hivataloskodása egész ide­ jében becsületesen, tisztán igyekezett megfelelni teendői­ nek. a mi neki teljesen sikerült is. s ha 18 évi hívataloskodása után most megvált hajlott korával járó testi gyengesége miatt hivatalától. egész szolgálati idejére nyugodtan tekinthet vissza, melyben e város iránti hű­ ségét bebizonyította. A N.-V. Múzeum gyarapodása. Valamint a t. közönség, ugy én is e lapok leg­ utóbbi számában tett hivatalos jelentésből értesültem áron eseményről, mely Múzeumunkat érte, és melvet jelentékenysége és magasztossága miatt újólag is emlé­ kezetbe hozni s megköszönni méltán kötelességszerűnek tartok. Cgyanis vármegyénk jeles szülöttje, a néhai nagylelkű bibornok Haynald Lajos érsek unoka-öcscse lávzlófalvi V e I i c s Lajos ur, kit mint követeégi titkárt hivatása a hollandiai királyi székvároshoz kőt, a messze távolban is megemlékezve művelődési intézetünk­ ről, száz aranyforinttal alapitóink sorába Íratta nevét kitűnő tudományu testvére dr. Velie* László kalksburgi tanár ur személyes közbejártával, a ki intézetünk iránt szintén buzgó érdeklődését nyilvánította. Magas fokú mozzanat ez, mely követendő például szolgálhat azoknak, kik még tehetségeik szerint mind ez ideig roszvétlenek maradtak. Bedig hát százszor és ezerszer sem fölösleges birsogtatui, hogc őnérJ-künkbcn, nemzetünk, fajunk ismeretének. halaiimuk. emrlésének érdekében mulaszthatlan kötelességünk a vármegyei Múzeumnak szilárd alapokra helyezése. És midőn e sorokat komoly hízifiái elmélkedések között megirók vitánk. Múzeumunk életpályájának leg­ nagyobb nyomatekú mizzanatát iuaugurálta a hazafias érzelmű igazgató választmány azon végrehajtott hatórozita által, horr ’l.-tlyarmit f5-utcií;án. egy kiváló fekvésű házaik és teleknek megrételi szerződését megkötötte, és eképen Mazeumunknzk immár saját házat és telket teremtett. Ámde L megyei közönség! a mily örvendetes ezen igyekvő buzgalommal véghez vitt esemény, épen olyan nehéz gondokkal járó szerzemény is. A vétel ára nem csak alapítványainkat nyeli el egészen, de majdnem, kétszeres adósági terheket ró múzeumi társulatunkra i«, melyeket csak is és főleg e vármegye hazafias érzelmű és magasabb értelmiséggel és önzetlen felfogással bíró tagjainak a sünt ügyhöz hozzájárulásában vetett remény és bizalom kell hogy kiegyenlítsen. Mert én nem hiszem, nem hihetem, hogy vármegyénk a művelő­ dési intézmények ápolásának áldo­ zatkész gyakorlásában a mint ed­ dig elé nem, úgy ezentúl is a mérce Az intézmény felvirágzott és tiz év alatt az ország­ ban a kisdedóvó intézetek számi hetvenre szaporodott, a miben tagtársunkat ki az országos kisdedóvó intézeteket terjesztő egyesület buzgó titkára és 1842-ig évkönyvei­ nek szerkesztője volt az érdemnek oroszlánrésze illette. Tagtársuukat jellem-i és fándlntl.in munkaereje az ő irányeszméinek másik részére nézre sem hagyta nyu­ godni; s azért, midőn a Lovassy, Kossuth, » Wesselényi­ iéi* politikai rádak és perek emelésében a szólás-szabad­ ság és alkotmányos élet sérelmeit mélyen érezve, ügyvédi pályáját oda hzgyá, épen kapóra jött az alkalom, hogy az okszerű gazdaság terje'itóse érdekében is felajánlja szolgálata*, a hazának. Epén keletkezőben volt az Országos M. Gazdasági Egyesület, melynek igazgató választmánya pályázatot nyi­ tott a titkári hivatalra. És a közbizalom, a kifogástalan elővélemény a folyamodók legjelesbbjei (AngyalfTy Mátyás, Fényes Elek és C4*zár Ferencz s a többi versenyzők) közül társunkat helyezte a titkári hivatalba, és — nem rvalódott. Azok, kik ismerik a nagyjelentőségű intóaetünk történetét annak fejlődési időszakait, méltó tanúságot te­ hetnek azon élőm motelről és sikerről, melyet az intézet Kje«korics Lajos titkársága alatt vlrott ki. A .Gazda­ sági Tudósitások' ecimü egyesületi lap, melyet tagtár­ tunk 1837 ót* nem csak hogy M*rk«'sttetL hanem dőlgozztaival is gazdvgitott, — valamint az általa indítóit és öt éven át páratlan szakértelemmel szerkesztett . \f *zei Naptár*. — olyan eredmények, melyek tagtárniuktiak mindenha dicsősége* emlékét képeiendik. A mai alkalom és idő tekintetéből n’m merülhe­ tek, T. Akadémia! ezeknek részletesebb méltatásába. — Egy valódi ételiris kellékei lehetnek erek, s akkor is vastag könyvet töltenén-k be azon tények te viszonyok kifejtései, m*lvnek néhai tigtánnnk munkáságát egész ötezeségében plölelik te emlékszoborrá domborítanák. Meg kell elégednünk ez alkalornmil, t. Hallgatóim! azzal, hogy at elhunytnak élete pályájából csak futólag a legfőbb monmitokit érintsem meg. * A megbízható, kőteloHégrzó, értelmei te munkás egyéniség min iig kereiett tényező volt. (Folytatása és vége követkeiik.) O fokának tzin vonalán alól ma­ radni k i v á n ír a. ’t azért biztat engem » társai­ mat a remény, hogy vármegyénk jól felfogott érdekében most már,. midőn megfesziteU erővel működő igyekeze­ tünkre hivatkozhatunk: 1> i v ó u y t ö I V e r ő e z é i g, és H.- Gyarmattól .8 a I g ó - T a r j á n i g a latifundiumok ős közepei birto­ kok urai, a városok és községek nem fogják rész vétlen hideg tzúkkebliisé|gel elmulasztani az al­ kalmat, hogy e vármegyének is legyen egy csarnoka, hol e várme­ gyének múltjára és jelenére vonat­ kozó történelmi, mu vészét i. — szóval összes művelődési emlékei együtt szemléltethessenek, hogy oda, a ki belép, egyszerre láthassa és megismer­ hesse az egész vármeg ét, az az: mindazt, a m i t e vármegye területén a természet és tudomány létesített, a művészet és ipar in i v e 1 t és teremtett Mert ez a crélja .i megyei Múzeumnak. És hát nem lehet kétség, hogy maga a vármegye is, mint hatóság, mihelyt ez iránt kellő alakban felkére­ tik, méltóságához és hivatásához képest az intézmény megalapításához hazafias készséggel és súlylyal fog hozzá­ járulni. És az elnökséget értve: ,nil desperaudum Teucro duce ct auspice Teucro.* (Folytatása a jövő számban). Xaffy Iván. Dr. Komlóssy Ferencz B.-Gyarmaton. A balassa-gyarmat-vidéki róm. kath. népnevelők egyesülete folyó hó 6-in tartott gyűlése a szokottnál nagyobb részvét és lelkesedés közt folyt te. Az elnök­ választás, a pályaművek bírálata, valamint azon körül­ mény, hogy főt. Hottovinszky Károly b.-gyarmati plébános és egyesületi elnök a gyűlésre, meghívta Ngos dr. Komlóssy Ferencz pápai káplán és egyházmegyei főtaufelügyelő urat s ez megígérte, hogy részt vesz a gyűlésen, annyira lelkesedésbe hozták a tagokat, hogy alig várták a gyűlés megnyitását A főtisztelendő elnök által mon­ dott csendes mise után a tagok egyhangúlag elhatározták, hogy testületileg fogadják Komlóssy urat a vasútnál. Ő Nga 9‘ , órai vonattal érkezett s miután jelenlevő pap­ társait s a tanítókat szívélyesen üdvözölte, főt. Hotto­ vinszky Károly plébános kocsiján a városba hajtatott, hogy részt vegyen a tanítók gyűlésén. A tanítók lelkes éjjennel fogadták a Rtanfelígyelő urat, előre is sejtve, hogy megjelenése nemcsak fontosságot, kölcsönöz a gy ű­ lésnek, hanem alkalmul is fog szolgálni egyes reform eszmék kijelentésére, melyeket ő új és nagyfontossága hivatalában követni óhajt A közgyűlésen jelenvoltak a lelkószkedő papság részéröl: Nagyságos te főt Farkas Mihály kanonok­ esperes, vadkerti plébános, Polák István lóczi, Gonda Béla hizasnényei, Bakos János órári plébánosok; Simkó János vadkerti és Klacsánszky József b.-gyarmati káplán. Jelen voltak továbbá a tagok közül negyvenen. A gyűlést a közös ima után főt Hottovinszky Károly elnök nyitotta meg lendületes beszéddel, mely­ ben az önképzés czélját fejtegette, kimutatván azon okokat melyek az önképzést megkövetelik mindenkitől, de különösen a népnevelőktől. A műveletlen főid — ugy mond — csak gazt terem; a népnevelő, a néptanító csak úgy állhat hivatása magaslatán, csak úgy szerezhet magának tekintélyt és közbecsülést, ha halad a korral s ugy szóval mint tollal igyekszik a tudományos verseny­ ben részt venni. A jelentés után az elnöknek azon indítványát hogy ő Fömag.Lvágát, a herczegprimást táviratban üdvözöljék, a gyűlés egyhangúlag elfogadván, mindenki feszült figye­ lemmel várta dr. Komlóssy Ferencz beszédjét Ő herczegsége megbízásából jött — ugymond — e gyűlésre; szívesen jött mert tapasztalta, hogy Nógrádvármegyében a társadalmi tényezők a kultúra terén versenyre keltek egymással s e versenyben a b.-gyarmstvidéki róm. kath. népnevelők is jelentékeny részt vesznek. Mint fötanfelügyelő azért jött hogy relatiót tehessen ö berczegségének, de azért is, hogy tanuljon tapasztaljon. Mindig emelte a tanítók tekintélyét; mint képviselő egy alkalmat sem mulasztott el a nélkül, hogy a népnevelők érdekében föl ne szólalt volna s jelen uj hivatalában mindenkor azon lesz, hogy a népnevelői pálya, mely a múltban oly kevés elismerésben részesült, méltóképen jutalmazva legyen. Röviden érintvén az állam­ nak a népnevelés ügye iránt eddig követett eljárását, buzdítja a tanítókat munkálkodásra s egyszersmind kije­ lenti. hogy a herczegprímáv a népnovelés ügye iránti érdeklődésének, jelét adandó, 21 aranyat tűz ki oly .föl­ tétellel, hogy ez a kékkői, Szécsény! és vadkerti esperességek közt egyenlően, oly tanítónak jutalmazására fórdittassék. ki egy vegyes ajkú községben a legszebb eredményt mutatja föl a magyar nyelv tanításában. Ezután o Nga jelezte azon irányt, melyet főtan­ felügyelői működésében kővetni óhajt. Szeretettel akarja egyesíteni a tanítókat. 'Szive ik.ir lenni a tanügynek, hogy szirének egyik kimrájába tárj* a lelk'tetked) pipságot, másik kamrájába pedig a tanítókat s ékként paralizálni akarja a vérkeringést, hogy miként a vér a szír egyik kamrájából áthatol a másikíu, ép igy a lelké.zko l * ptpságés a tanitik műkő lése egymást áthassa. <• Nagyságának ezen eszmékben gazdag beszédjét az egyesület tagjai lelkes éljenzéssel fogadták, A tárgy; sorozat többi pontjait is élénk figyelemmel kísérte O Nagysága s különösen érdeklődött a pályaművek iránt. Beérkezett két pályamű. Az első a kitűzött tételre, mely igy szólt: „A vallástalan neveié* keserű gyümölcseiről; a másik szabadon vál avatott tárgyú tételre volt beadva. A biráló Csiffáry Alajos óvári kántortanitó véleménye szerint, mindkettő érdemes a díjra, szerzője mindkettöuek �LAPOK. NÓGRÁDI Ilorbk< Károly hugyagi kántortmitó. A »tnrif> el után, az egyesületi tagok osztatlan figyelme mellett felolvasta »tép és gondolatokban gazdag értekezését. Különféle indítványok kerültek napirendre, melyek fölött úgy o Nagysága a fótiul dü^velű, a főt. lelkészek é< az egyesületi tagok közt ól .ú euincc.ere fejlődött. Két pályadijat tűzött ki az egyesület, mindkettőre 5—5 irtot; az elsőt Ngos dr. Komlóm Ferencz m gpddolta 5 írttal, főt. Hottovinszky „Károly elnök pedig mind­ egyiket cgy-egy aranynyal.’ Az elnök, mivel megbízatása -e gyűléssel véget é'. megköszönvén a beléje helyezett bizalmat, kéri a tagokat, hogy válaszszák meg uz új tisztikart. A választást Ngoz Farkas Mihály kanonok esperes korelnöksége alatt akként ejtették meg. hogy Hottovinszky Károly most már harmadizben újra megválasztatott elnöknek, s az eddigi tisztviselők i.s újra megválasztottak A gyűlés a pápai hymnusz eléueklése után véget ért. Gyűlés után az egyesület tagjai a fótanfelügyelő tiszteletére igen síkéi ült bankettet rendeztek .Elek* sör­ csarnokában, megjelentek többen is, kiket vagy <> Ngz iránt táplált rokonszenv, vagy a tauüg. iránti érdeklődés vonzott oda. Víg társalgás folyt, midón fölkelt Szepesay József szécséuyi igazg. tanító, s élénken ecsetelvén a herczegprimás érdemeit, poharát a lierczegprimás egész­ ségére ürítette. Utána Ngos Farkas Mihály kanonok­ esperes emelte poharát dr. Komlóssy Ferencz egészsé­ gére; Komlóssy Ferencz fótanfelügyelő pedig emelkedett s talpra esett hasonlatokkal telt tósztot mondott a taní­ tókra. Felköszöntöt mondtak még Hottovinszky Károly, egyesületi elnök Farkas Mihály hanonok-esperesre. Wagner István Hottovinszky plébánosra. Hottovinszky a lan ügy jelenlevő barátjaira: dr. Komlóssy Ferencz a polgári iskolai tanári karra. Heményi Károly, Bodrogi Mihály bankett-rendezőre s végül Komlóssy poharát emelte a barátságra. <> Nagysága a íötanfelűgyeló, mivel a 3’/, órai vonallal szándékozott elutazni, nemsokára ajánlotta magát, a társaság azonban késő estig vig hangulatban együtt maradt. részében a német tezéoy nyelvet, a azáltal megfoszt műi­ ket a leglrathatósb luagyarositási eszköztől? Végre szükséges a magvar nyelvű i-teuüsztelelek szaporítása nemcsak magyar prédikációval, hanem tnagyar misével is. Ez persze ucm az olcsó dicsőség útja Ez a becsű•tetes munka, ez a keresztény türelem, ez a biztos siker kilátásának útja. Hogy végre Agárdról beszámoljak, jelentem aczikiro urnák, hogy én is azon szerencsétlen pap-ok közé tar­ tozom. a kik évenkint csak négyszer prédikálnak magya­ rul. Ennek oka pedig az. hogy arra a nemzedékre, mely engem a szószéken megért, meg várakoznom kell. Előbbi tanítónk, kit AgárJvn találtam, legfeljebb in igyar olva­ sásig vitte az iskolában. Mos*, az uj tanító alatt minden tantárgy migyarul tauittatik. a vallást pedig en adom elő az iunétló iskolásoknzk magyarul heti két órában. Már a-.-hvny év óta inig)árul confirmUom a 12 éves gyermekeket A mzgyar istentiszteletek szapszitásáról is lehet szó nemsokára. 1)* ebben nagy akadályt képet ma­ gyár ujtestimentomok és énekeskönyvek hiánya A du­ nántúli magyar énekes a műit századból való, a győri e század elejéről. Elavultak, javítandók A csabai énekes kísérlet a javítás utján, de nem sikerűit. A nyelv és vers­ technika igen gyarló benne, a tartalmi is sovány. Most van munkában egy uj bányakerületi magyar énekes, mely a vallási és nyelvi igényeknek jobban fog megfelelni. Erre azonban egy-két érig még vámunk kell. Végre jelenthetem azt is, hogy Agárdon egy nép­ könyvtárnak alapja m ’gvéttetett; * miután a község saját erejéből egy uj házat épített * benn* egy szobát a közös összejövetelekre berendezett: az olvasókör létesítésének immár semmi sem áll útjában. El — ha Isten is ugy akarja — még a télen meglesz. Hát én többet sem elveimnél, sem meggyőződésemnél fogva nem tehetek. Kárhoztasson, a ki akar: lelkem nyu­ godt Felemelt homlokkal fogalom a vádakat l'az! Gaál Mihály. Kékkő, szeptember 9. Agárd, 1892. szeptember hó. Tekintetes Szerkesztő Úr! E lap múlt 36. száminak vezérczikkében olvasom, E becses lapok 36. számának vozérczikkében idéz­ hogy a szklabonyai s kékkői papság házasságához semmi tetik Károlyi István gróf pohárköszöntője, melyben a gróf kétség nem fér. de azért kevés gondjuk van a mzgyar megrója a rom. kath. világi papságot, mivel nem telje­ prédikicziók szaporítására. síti hazafias kötelességét a magyarosítás érdekében. A Megengedjen t Szerkesztő úr e vezérczikknek vezérezikk írója ebből kiindulva a nógrádi papságra tér Kékkőre vonatkozó ré izéhez — mint erre legilletékesebb át, hogy végre rátérjen a nógrádi evang. lelkészekre, ezek egyénnek — hozzászólni. közül Szügy, Bánk, Petény, Agárd, Sziták és Dengeleg A kékkői plébános Blasko Jánosnak nemeink Ingy lelkészeit jelölve meg mint olyanokat, a kik hazafias kö­ kevés gondja I e n n e, hmm egy italán telességeiket nem teljesítik. nincs gondja a magyar prédikáÁm feleljen mindenik magáért: én is megfelelek c z i ó k nem szaporítására, hsnsm behozatalára. magamért. Midőn két év előtt ide kiküldetett'első szava volt, Mindenek előtt elismerem azt, hogy a magya'rositás hogy ha a népet ki — illetve megismeri, behozza a igenis hazafias kötelesség. Mert a ki e hazát szereti, magyar prédikácziót. mert Magyarországon élünk, s igy annak hatásköre és tehetsége szerint elő kell mozdítania, magyarul kell tanulnunk. hogy a nemzet nyelvében egy legyen, minek folytán egyet­ Éles érzés fogott el mindnyájunkat kékkőieket értésben és egy séges miveltségben gyarapodván, azt belső hogy egyszer valahtra magyar szót fogunk hallani a viszály és külső ármány meg ne bontsa, s így missióját székről, s mi történt? a népek családjában sikeresen teljesíthesse. Daczára annak, hogv a plébános úr két év alatt Méltó kárhoztatás sőt megvetés éri tehát azt, a ki megtudta, hogy Kékkőn 5—6 ember kivételével — s a magyarosítás terén nemcsak nem segédkezik, hanem azok is a legöregebb emberek. — mindnyájan túlink, akadályozóiig működik, mint a nagymajthényi papról beszélnek és értenek mvgrarul, hogy az iskolában dicsé­ emlittetik, hogy hívének azt mondta volna, ha tud né­ retére legyen mondva Tóth Lápot kántortanitó úr él metül, miért kotyog neki magyarul. segédjei kitartó buzgalmának, 15 év óta teljesen mi’.ar A magyarosítás módozatára nézve azonban sem nyelven folyik a tani lás s tót szót nem hallani ott, s a Károlyi gróffal, sem a vezérezikk írójával nem érthetek hittan is 1887. évtől tisztán magyarul tauittatik, diétára egyet Károlyi gróf is említi, a czikkiró is ajánlja — az unnak, hogy felkérve lett többünk által magyar prédi­ .erőszakot'1. Nekem az .erőszak* sem politikai, sem val­ kációk tartására, mindezek daczára, úgy váltotta be két lási téren nem kell, sőt az erőszak ellen küzdeni életem év előtt tett ígéretét, hogy elárasztja a népet tót ima végső lehelteiéig alkotmányos érzületemnél és protestáns és énekes könyvekkel s folytonosan tótul povedál (pré­ hitelvemnél fogva szent fogadásom. Finis non sanctificai dikál), s a legutóbbi iskolai vizsgán már kijelentette, média. Győzzön a jobb, de nem az ököljog! hogy a hittant magyarul nem fogja Én azt hiszem, hogy a magyarosítás módozata épugy engedni tanítani. az erkölcsi fi-ddhetleuségnek, mint politikai eszélyességHogy a magyar nyelvnek a plébános úr ellensége, nek a dolga. Jó politika-e az erőszak? A zsarnokságok kitetszik abból, hogy ha valamely, nemzeti ünnepen a története az ellenkezőt bizonyítja. A ki szelet vet. vihart kántort luitó úr magyarul énekel a templomban a hívők­ arat József császár legjobb szellemű alkotásai összeom­ kel. az imádságot tótul mondja el a plébános úr. lottak. Megmaradt azonban a tolerantia, mert ez az erő­ ámbár jól tn Iván azt, hogy mindenki, de kivált a fiatat szakot megszüntette. nemzedék tisztán tud migyarul imádkozni. Igy történt Nem is szól mis a sovinistákből* bármely párthoz ez, <f Felsége 23 éves uralkodói jubileum z alkalmával is. tartozzanak, mint az intolerantia. Ez a rővidebb és egy­ ' Volt egy magyar káplánunk, a Nagy-Marosra áthe­ szersmind kényelmesebb utat választja a ezé! elérésére. lyezett Szakács Viktor, ki itt léte alatt folyton magyarul Nem akar a jövő számára vetni, hanem a mások kész prédikált s kiért a n-lp úgyszólván rajongott s örömmel vetését akarja aratni. Sokan eleget vélnek tenni honpol­ hallgatta magyar prédikáczióit, de 3 kinek — talán gári kötelességüknek, ha a magyar prédikácziót kierő­ ezért — elkeltett távoznia. a stekirozások miatt szakolják. Van legalább mivel dicsekedniük a felületesen Ilyen a kékkői plébános ur liaufisága. A temp­ gondolkodók elölt, hogv t. i. egy községet megtnagyaro- lomban tótul veszekedik (s nem prédikál) a népnek. sitottak. Holott semmibe sem kerülő dicsőséges tettük Tanulhatna hazatiságot Tóth Lipót kékkői római után a szegény tudatlan népet templomostól-papostól ott kath., Kisfaludy Endre kis-sztráczini ág. evang. és Kehagyják: hadd kínlódjanak! viczky József nagy-sztrá rzini ág. evang. néptanító uraktól, Tagadbatlan; hogy a magyarosítás koronája a ma­ kik a teljesen tót anyanyelvű községük iskoláiban a lehető gyar nyelvi! istentiszteletek megbouositása. Csak akkor legsikeresebb eredményt érték el már eddig is i mvgyar van biztosítva a magyar szellem a népben, ha az nem­ nyelvben. csak mag) árul számol és politizál, hanem magyarul imád­ Megszirlelésül tegyen ezen felszólalás s ne várja kozik is. Ámde az igazi imádság a szívben terem; ért­ be a plébános úr art, mig főegyházmegyei hatósága által hetetlen nyelven imádkozni nem lehet. Aki pedig a magyar prédikációnak kényszer behozatala elrendel­ szívből magyarul imádkozik, annak nemcsak nyelve, de tetik. — n mi iránt intézkedés fog tétetni — Innem lelke is magyar. Nekünk, kik a látszattal meg nem elég­ iparkodjék a magyar nyelvnek a templomba való behoza­ szünk, ez törekvésünk czélja. talát saját jóakaratából eszközölni. Ugy de akkor nem kezdjük a dolgot annak végén. Kapor Jánot, A dolog kissé hosszabb, de végrehajtása annál biztosabb. i>k<y)Mléki alclnök. Első minden esetre a népiskolai oktatás. Ennek is beve­ zetése a gyermek óvó vagy menedékhely volna. Azután a felnőtt ifjúságnak dal- és felolvasi egyletbe gyűjtése következik. A társadalmi érintkezésben a társalgás lehe­ Ázsia fenyegető réme mind inkább közeledik hozzánk. tőleg magyar legyen. Szükséges olvasókörök, népkönyv­ tárak létesítése. Mindezekhez járuljon a pezsgő közélet, Korántsem akarjuk közönségünket oknélkül rémí­ a jó közigazgatás, s jó kormány politika. Csak közbevetö- teni. de vigyázatta, óvatosságra intő szarunk talán még leg érintem, hogy azok a nagy urak egy kicsit llécs elten sem lehet felesleges. Mert a lapok távirati tudósításai is dörögjenek, miért erőszakolja a közös hadsereg magy ar vzeriut a veszedelem közelebb van, semhogy egy-két nap­ Kolera, pal gondoltuk is volna. — Hambsrjrban. a aíaml bírodziom nagy kikötő varosában ez a félelmetes járvány a 1‘gvewilye.ebb jelleget öltött, a katonaságot elhelyeztek a városból, a kórházak nem képesek be fogam a. sok be­ teget, ^azért az<.a.t a kaszárnyákban helyezi el. A hajók miután már Eszak-Amerika ü elrendelte a verzteertart. angol kikűlőkb-él fognak elindulni, a nélkül hogy Ham­ burgot érintenék. Utasokat egyáltalában nem vesznek tel a hajók a fedélzetre. Varsóból szintén azt jelentek, hogy a skiernieviczei helyőrség emberei közt kiütött a kolera. Nagyon természetes ily körülmények között, hagy úgy a szomszédos államok, mint monarchiánk kormányai is szigorítják az eddig életbeléptetett óriEtexkodéaeket a kolera beburezoiáM ellen. Erre mutat u is, hogy a bécsi gabonavásárt melyen egész Európa kereskedői össze szok­ tak gyűlni, ez érben nem tartják meg. Belügyminiszte­ rünk körrendelettel utasítja az összes hatóságokat hogy at egészségügyi szabályzatot a legpontosabban tartasz be ügyelvén különösen arra, hogy veszély esetén legyenek kellő számmal orvosok és gyógrazsrészek. A kassa-oderbergi vonalon szigorú intézkedések történtek, a Berlinnel való egyene* összeköttetést megszűntették. Etekből látható, hogy a fenyegető venélylyel szem­ ben nem állunk teljesen készületlenül s hogy az embe­ rileg lehető megtörténik a járvány beburcxoltatása elten. Kétségtelen, hogy a tudomány mai fejlettsége mellett könnyebb a védekezés * kolera elten, de a hatóság intézkedései sikert csak úgy arathatnak, eredményre csak úgy vezethetnek, ha közönség a legnagrobb készséggel teljesiti a renély elhárítását ezélzó rendeletéit a föképen ügyel a rendre, tisztaságra és mértékletes életre. Fedni nem szabad de óvakodni jó. Ezért mertük a helyzetnek tiszta képét feltárni lapunk olvasói előtt, hogy lehetőleg ismerje mindenki úgy msga, mint embertársai iránti kö telességét, mert a vigyázatlanság nemcsak önmagunkat, de szeretteinket, ismerőseinket s embertársainkat issujtbatja. S nézzünk bátran a jövő elé. istenbe vetett hizodalommzl. életünk gondos szabályozásával talán kikerül­ hetjük a nagy veszélyt, de elbizakodnunk nem szabad. Miheztartás végett közöljük dr. Szelne Pál, berlini titkos egyészségűgyi tanácsosnak az életre vonatkozó tanácsait: Nem szabad enni: felforratlan vizet, nyers tejet, savanyú tejet, tejfölt, friss kenyeret és süteményt (na­ gyon fontos!); vajat, hideg levest, hideg húst, mely már hosszabb ideig állott, salátákat, nyers gyümölcsöt, hideg befőttet, sajtokat és jeget Szabad enni: felfort vizet pálinkával, conyakkal. rummal, jó szóda- vagy szelterszi vizet, pálinkát, állott sört vörös bort, kávét teát kakaót fekete- és fehérke­ nyeret az ebéd előtt fél óráig melegíteni kell, zsírt ha még egyszer felforralták, meleg leveseket meleg húséte­ leket (főzve, sütve); meleg főzelékeket (hüvelyes rete­ mén veket rizst kelkáposztát sárgarépát spárgát sth.); minden frissen főtt gyümölcsöt (meleg befőttet); tojást és tojásételeket Sokaknak szemében talán nevetségesnek fog feltűnni, az a szerintük fontoskodó részletezés, melylyei tudós or­ vosok az életrendet szabályozni akarják. Azonban ezek ne felejt-ék el. hogy az orvosi tudomány, ha sok esetben — mint a koleránál js — nem is tudja elfojtani, megsem­ misíteni a meglevő bajt évtizedek és századokra menő pontos megfigyelései alapján legtöbbször útját tudja állani a baj beállásának. De az ö tudományuk óvómra nem szabad hogy a pusztában elhangzó szó legyen, s azért higyjünk nekik, higyjünk figyelmeztetéseiknek s ak­ kor talán Isten segélyére! megmenekülünk attól a rém­ tőt melynek óvószerét ki tudja, talán soha nem fogja a tudomány feltalálni. Tisztaság és mértékletesség legyen életünk szabá­ lyozója. Hirek és különfélék. Koronviri Jelentsik Vincze cs. és kir. altá­ bornagy, honrédkerületi parancsnok úr. a m. kir. 16-ik honvédezred öupontositása. illetőleg őszi hadgyakorlatai alkalmából, segéd-tisztje Bodnár István százados kísére­ tében szeptember 5-én. az esti vonattal B.-Gyarmatra érkezett s két napi nemle és (övezetes után, szeptember 8-án városunkból székhelyére Pozsonyba visszautazott, ő excellentiája az altábornagy úr, — mint a következő tudósításban kifejtjük. — az ezred gyakorlataival, kikép­ zésével teljesen meg volt elégedve: tapasztalta, látta, hogy a tisztikar és legénység a váratlanul zivatarosra változó időben ép ugy megállta helyét, mint a szép időben. Jól esett továbbá megértenünk, hogy az altábor­ nagy úr az ezred legénységének elszállásolásával szinten ii;en meg volt elégedve, s efelett valamint azért is, hogy a város hatósága és egész közönség* oly kitüntető wres­ séggel fogadta az ezredet, köszönetének a város bírája előtt meleg szavakban adott kifejezést Végül jól hatott a közönségre, hogy az altábornagy úr lakásául a várme­ gyeház díszes töisoini termei lettek illetékes helyen felajánlva. Központi választmányi ülés. Szeptember 9-ón délelőtt 10 lírakor a megyeház* kistermében Tihanyi Ferencz főjegyző ur elnöklete alatt a központi választmány ülést tartott melyben ai országgyűlési képviselőválasztók 1893-ik érre* éhrényee névj^yzóke tárgyában beadott észrevételek és felebtezések nyertek első fokú elintézést Honvédcink köréből. Múlt vasárnap megírtuk a m. kir. beszterczebányai 16. honrédgyalogftrednek az őszi hadgyakorlatok alkalmából kitünően végrehajtott öszpontositását Balassa-Gyarmaton. Három és fel napig tartott a harezuerú felvonulás, melynek eredményeként at ezrednek három elhelyezési pontjáról, u. m. Beaaterczebánya, Joltva és B.-Gyarmatról kiindult zászlóaljai úgyszólván perezre találkoztak, ütköztek egybe a trázaí �NÓGRÁDI LAPOK. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék László gyorssajtóján B.-Gyarmaton, 1892. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00159.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nograi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892_09_11.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1892-09-11 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 20. évfolyam 37. szám (1892. szeptember 11.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom