https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2a1bd289f18fb12749f2a17035c47297.jpg 928b05697122d858ab311a8f59c4c8ca https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5378eb8a411c8f52aeb9bd5aa3b22f2b.pdf 062eb4ba6c2d16ed292e1303f68270d2 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1892. szeptember 4. 36. szám. XX-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. 226/1892. sz. Nógrádvármegye főispánjától. Vármegyénk törvényhatósági bizottságának szep­ tember havi közgyűlését folyó éri szeptember lió 13-ik napjának délelőtti 10 órájára tűzvén ki: van szerencsém arra a törvény hatósági bizottság tisztelt tagjait, n házi pénztár 1893. évi költség­ előirányzatának és a tárgysorozatnak közlése mellett meghívni. Egyben édesítem az állandó választmány tagjait, hogy a közgyűlési tárgyak ugyancsak szep­ tember 13-án délelőtt 9 órakor fognak előzetes tanácskozmány tárgyává tétetni. B.-Gyarmaton, 189*2. évi augusztus hó lü-án. Gr. Degenfeld Lajos főispán. Nógrádvármegye 1893. évi közigazgatási szükségletének kimutatása. A vármegyei tisztviselők segéd- és kezelő-szer‘ mélyzet rendes fizetése....................... 47.400 — A vármegyei tisztviselők segéd- és kezelő­ személyzet mellék járulékai............ 11.210 •Szolga-szt mélyzet fizetése.......................... 5.740 — Szolga személyzet mellákjárnlékai .... 1.721 79 Hivatalos helyiségek bérlete..................... 810 — Irodai szükségletek........................................ 7.117 — l’li költségek és napidijjk..................... 300 — Vármegyei épületek feutartási költségei . . 1.477 21 Vegyes kiadások........................................... 200 — Előre nem'látható kiadások ............................. 1.000 — Összesen . 77.020 — .Frdewr. Pénztári maradvány............................................. — — Számadási.téritmények, vegyes bevételek, vala­ mint az 1883. évi XL1V. t-cz. 80. g-a alapján a vármegyei házi pénztárt felerész­ ben megillető birság pénzek.................. 430 — A gyámpénztári tartalék alapból .... 1.800 — A közút alapból....................................................... 2.100 — A törvénykezési hatóság a vármegyei épületek külfentartási költségei fejében .... 800 — A helybeli kir. ügyészség, a vármegyei magtári épületek hátsó részéért szerződés szerint . — — Hivatalos Értesítő díjaiból........................... 1.090 — Államkincstári javadalmazás ............................. 70.800 — Összesen . 77.020 — T Á R C Z A. Emlékbeszéd Kacskovics Lajos lev. tagról. NAGY IVÁN r. tagtól. \OlvARi.iiutl a M. T. Akadémiáink tíaaira liléién } Aprili* Tisztelt Akadémia! Társaságunk tiszteletre méltó tagját, néhai Kacskovica Lt őst atyjától öröklött birtokán, a Nógrád vár me­ gyei S'űj uevíi pusztán múlt évi deczeinber 12-én temettük el. És midőn sírja szóién ugy a t. Akadémia nevében praesumptiv jóváhagyásiból, valamint a magam által iránta táplált kegyeletből a boldogult szelleméhez rövid búcsút mondók, megérintettem: hogy ti az élet nagy könyvét, melynek mind a 85 lapját becsülettel és érdemekkel telő irta, — méltó dicsérettel bevégezte. Igen is, T. Akadémia! néhzi Rldim és tagtársunk 1800, május 29-én születvén, hosszá és változatos pályát futott meg, melynek egész kiterjedéséi az emberiség és a haza jólléte, érdekének előmozdítására szentelte. Hogy azonban kimúl, társunknak pályája sikereit és érdemeit nz én vékony tehetségem szerint méltóan fel­ tüntethessem, ezen rövidre szabott beszédemben is a jel­ lemzett?, mvgértékelés szempontjából életrajzi adatai közül is meg kell érintenem nehány irányadó főbb mozzanatot. Kacskovics Lajot mint táhln-birói ivatlök az e század elején dívott nevelésben és iskoláztatásban részesült. Életére, jellemére ősi erkölcsökkel biró szüleinek példája és taní­ tásai el nem múló mély hatással* valónak.* • Imádkozol vallásos édes anyjától, — inii, olvasni óz számolni — mint maga irjá — édes atyjától tanuk A gymnáeiumot Budapesten végezte, mindig az elsők közt TárgyHorozaí: 1. A vármegye közigazgatási szükségletétiek 189 évi költségelőirányzata. 2. Ministcri leiratok. 3. Alispáni elóterjexitéMk. 4. Átiratok. 5. Közrégi és felebbezett ügyek. '* t*».‘ Kérvények. 7. Közrégi 1891. évi számadások él 8. Községi pótelőirányzatok tárgyalása. B.-Gyarmat, szeptember 1-én. A tikkasztó meleg idő unalmasságát némileg megzavarta a gr. Károlyi István tósztja, melyet augusztus 28-án a nagy-károlyi piaristák védszentjüknek, Kalasanti Sz. Józsefnek tiszteletére rende­ zett banketten mondott el. A beszéd országos visszhangot keltett, mert lángoló hazafiság van benne erkölcsi bátorsággal egyesítve. Attilában gr. Károlyi beszédeit vagyis inkább kimondásait hazafiság és erkölcsi bátorság jellemzik, azért van olyan hatásuk. Most a katholikus világi klérusnak mondta meg az igazat, máskor majd másoknak fogja meg­ mondani. őszintén és habozás nélkül mondta ki. hogy a kath. világi klérus „nUgot mulatitiíit* követel s hogy-.riem tiljesiti hazafiéi klHelezJifgft/* Emellett konkrét adatokat hoz fel. A beszéd erre vonatkozó részei körülbelül ezek: „Az előttem szóló hizfónők — úgymond — megemlékezett a piarista ymdrűl és ecsetelte ennek hazafiúi érdemeit épúgy a nevelés, mint a magyaro­ sítás terén. Én mindig kimondom, amit gondolok, őszintén és habozás nélkül, valahányszor indokoltnak tartom, hogy igy cselekedjem. Bevallom tehát jelen pillanatban is, hogy szívesen emelném poharamat az itt szép számmal képviselt világi paytágfrt. — de nem tehetem! Nem pedig azért, mert az utóbbi félév alatt bejárva az erdődi uradalmat, azt a szo­ morú tapasztalást szereztem, hogy ott a világi pap­ ság nőm teljesiti hazafiúi kötelességét. .Szégyennel legyen mondva, nem egy, de számtalan faluban németül prédikálnak, magyarul egy esztendőben csak négyszer! Az odavaló papság a felszólítások, sőt a és gyakran bitüutetre. A philosophiát a váczi lyceumban tanulta, melynek végeztével a papi pályára vágyott, de attól atyjának és philosopbiai tanárának tanácsából elállóit; és mivel szintén atyja az orvosi pályáról is lebeszélte, a jogi tudományokat a győri akadémiában, majd a két utóbbi évben a pesti egyetemen hallgatván és tanulván, a tör­ vény gyakorlati pályájára adta magát. Néhai tagtársunk — még mint gymnasista, meg­ tanult latinul és németül; mint jogász megtanulta a fran■ czia nyelvet, melyben néhai Tasner Antal tagtánunkkal együtt tök letesité magát (Később megtanult angolul is.) A szünidők alatt pedig olvasott. A magyar irodalomból olvasta annak akkori jeleseit: a KisfaludyakaL Virág Be­ nedek, Kis János, Berzsenyi, Kazinczy, Kölcsey, stb. mun­ káit ; olvasta Lessinget, Wielandot, Schillert, Göthét stb. Olvasott komolyabb müveket is. Olvasta Knigge l'mgang mit Menvchenjet, Hufeland Macrobioticáját olvasta gróf Széchenyi István azon ideig megjelent müveit olvasta Montesquicu, llousseau Systéme de la Natúré munkáját s a többi. És mi természetesebb, T. Akadémia! minthogy ennyi különböző világuézlet és bölcseleti tételek hatása, a sza­ badak.irat tagadása mellett amott az utilitarismus, emitt az önzés rendszerének vitatása az ifjú kebel lázadalmait fokozottan a skepsis síiét ingoványain ringassa, — mígnem egy szerencsés válság az ész és szív forongásait nyugodt színvonalra juttatja. Ez — hála a miudenség alkotó ha­ talmának — kimúlt, tagiársunknál is szerencsésen meg­ történt. Mert eltekintve Schiller: „Hu haat geboffl: dein Lobn iát abgetragen"; és „diese l^hre Ist ewig, wie die Welt", Aliitmányaitól, néhai lagtírsuuk — mint maga.i« Írja — megtalálta álláspontját hite eszményében, melynek oltára: a kölcsönös szeretet ós áldozati készség. • < .Itt állapodtam meg. s ezen állásponton maradtam mostanig.. írja ö maga 1887-ben. És ekkor értettem meg — ugymond — Berzsenyi fohászkodásának e sorait: „Isten: kit a bök. Mngesze föl nem ér Csak titkon érző kike óhajtva se|t: Léted világit, mint az égő “ Nzp -. de zzemtlak bele ne» tekiazbet’* — — falubeli sváb lakók saját kérelme daczára sem akarja e szokást megváltoztatni. így Erdődön, melyre nekem is büszkének kellene lennem, mert a predikátumunkLan is szereli, azon a helyen, hol Petőfi .Sándor legremekebb verseit irta, csakis négyszer prédikálnak egy évben magyarul. Van e vidéken plébános, aki született magyar, és aki, mikor felszólították, begy magyarul prédikáljon, azt felelte: „Én nem azért vagyok itt. hogy magyarosítsak, hanem hogy a val­ lást hirdessem!" — Felhoz egy másik konkrét esetet is. a nagy-majthényi pap botrányos esetét. Ez amikor egy legény menyasszonyával hozzá ment és magyarul jelentette be neki, hogy össze akarnak kelni, azt kérdezte tőle. hogy vajon nem tud-e németül? És mikor a legény azt felelte hogy tud: a pap összeszidta, hogy wér/ b»tyvg hát ntJri magyarulf‘ Mondom, ily papságért nem üríthetem poharamat. I'e ünnepélyesen felszólítom önöket, hogy hassanak oda jó szóval, presszóival, ha keli erőszakkal, hogy e ezudar uzus megszűnjék. Mert ez nem az állam hibája, nem a kormányé, át a paptdgrf ezen változtatni a papság, a püspök köteles; ezt a tisztesség, a honpolgári kötelesség érzete parancsolja. Nemzetiségi politikáról beszéltünk. Hát van-e jogunk bírálni a kormány nemzetiségi politikáját, mikor mi magunk eljátszuk a már meg­ lévőt? A magyarnyelv után vágyódó sváboknak nem adjuk meg kérelmükre sem a magyar prédikációt, a pap kiszidja a magyarul beszélő híveket — Uraim! ez gyalázat! — Így beszélt gr. Károlyi a kath. világi klérus­ hoz. Azért idéztük a beszéd markáns részeit, mert azok a nógrádi világi papság egy részére szintén reáillenek. Ami svábjaink Szendehelyen. Kismaroson és egyebütt mindannyian tudnak magyarul, de azért csak elvétve hallanak magvar prédikácxiót. Úgy vagyunk rom. kath. tótegyházainkkal is. Szklabonya. Kékkő — papságainak hazafiságához semmi kétség sem fér, de azért kevés gondjuk van a magyar prédikácziók szaporítására. Pedig megtehetnék. De ]>ersxe, az egy kis buzdítással és kényelmetlenséggel jár, papjaink közül pedig csak igen kevesen tesznek valamint a kényelem rovására. Károlyi gróf azt mondja, hogy szép szóval, presszióval, ha kell erő­ szakkal változtassunk s hassunk oda, hogy a ezudar A kölcsönös szeretet éa áldouti készség, e két szentrég volt úti társa az élet bosszú, de egyenes utján. — És midőn utóbb Lmartine „Histoire des Girondistes* munkáját olvasá, megborzadva az istentagadók kegyetlen önzésétől és durvaságától, azon meggyőződésre jutoU, hogy a pénz-szomj, az élvek és hiú fényelgések hajhászata ét ezeknek táplálékai: az elvtelenség, sikkasztás, rablás, ér­ és öngyilkosság s napjainkban a társadalom egyéb rákfenéi: mind a hitetlen anyag-elviség szüleménye. Gyenge motirumokruJ: látszhatnak ezek némelyek ilőlk T. Akadémia! de az én szerény ítéletem szerint az üdvösen végig barczolt nagy életkor fejlődésének oly lé­ lektani mozzansti, melyek néhai tegtársunknak a gyakor­ lati életben érvényűit szerepére határozott iránvul szolgáltak.. Ő ifjúságát lelki, testi épségben megőrizve, lépett a köz-életpálya küzdőterére, melyet mint joggyakoniok, majd kir. tálai jegyző (juratus) kezdett meg az 1825. évi országgyűlés tartama alatt Nem kell jeleznem, hogy a lelkesedés és hazaszeretet lángja hevité keblét azon ifjúnak, ki az 1823. évi törvénytelenül emeli adó és ujonexozás ellenében megyéje erélyes küzdelmének taaoja volt És ex volt oka, hogy midőn sx idétt bátyával Bécset meglátogatta, és anuak nevezetességeit megszemlélte: nem rajongott érte, mert azt alkotmányunk ellenségei fészkének tartotta. A nevezetes országgyűlés után, — melynek .tanul­ ságos hatása az ifjúnak szellemi fogékonyságát és-lstköre színvonalát magasabbra emelte. — a juratusi, miyd az ügyvédi vizsga letétele után, az ügyvédségéül állás Bu­ dapesthez kötötte tagtársunkaL Itt m ország szivében irodalmunknak akkori len­ dületes kor <ukában, az úgynevezett Aurora-kör volt ak­ kor a nemzeti haladás irénvadö világa, és tagtáraunk tár­ sadalmi kedvező vinonriUnál fogva e légkör élreshetésében is résresült Sxertneséje volt ismeretségébe juthatni Kis­ faludy Károlyiak, ki a jó reményt! fiatal embert, habár csak általánosságban, de mégis termékenyítő hatással a tanulásra buxditott*. (Folytatása következik.) �NÓGRÁDI m» ategsz^ryek. Náluk caak ntkw »u e tekin­ tette femttto hazafias «**. — a preasztúkJ fél mzadaaki. — u wosuüómkedaara pedig aiurs lelkibU>m<. Kgyháamnk « «Mrint soha setn fognak teágj*rú»-*iai. Égj két példa pedig ütmutoh'ul szolgálhatta pa|>j*ifiknak. Nébay <*rm*y Antal rétsági plebaavs presszóval ea erőszakkal hozta be Két­ sége a b»mjax predikacziót: a tűt hitek egy kát hétig rez«auvxtak ugyan. de most túr szent a béke * magyar a rvm. kath. egyház. Boltos iuzky Károly h.-gyarmati róm. kaükdikű plebwm egészen kiküvaidtóhe a VU predik*rnókal. Ami a k-aiam uramnak «<<!, ertsr art a komám asszony is. Értsék meg gr. Karóin szózatát iá eraftgeiiku papok is. Szügy. Bük, 1‘etény. Agard. Síi rak. hengeleg * tóbb erekhez hasonló e*. egyház, ahol a nép jóformán mind érti és beueii a magyar nyelvet, egy kis jó akarattal egyjawe magyarrá tehetne az tgyházi nyelvet A h. gyananti er. egyházban indul - félben van erre útve a motgai>.». s hisszük hegy kelló eredménynyal fog végaódai. New váruk rehanms magyaroutáal Nagy-Lam, Szwm, Zatada. Budalebota s tóW» ebet hasonló rewtes alatt álló egyházaktól, de ueku-1 ta aaegiit anhatjuk, hogy — mint Málnapatofcú •- legalább kezdjek meg ezek h a magyar urtui ttsxteteteket. Jól esett volna míndnyájnnknaL. ha Isitmi dirsd királyuk emlék-napján, mely nap aMuett uneppe kaoonízaltatott minden egyházban magyar zsolozsmák és prédikáadók hangzottak vetet *L A papság nagy szellemi hatal .m letéteményese. tazzÁfa Wniuk tehát, bántsa el magarái gr. Károlyi vádjai a jobban teljesítse hazafiái kötelességét, nut eddig teljesítette. A .vograaTartnegyei .uuzeutu-iarvoia* j*>*rs kii 3j*M» alapítványáról tesz jelentett 1 társulat pénztárnoka Vsttto Lajos kévetaégi titkár ár. ki jelenleg HolIwdiában tartózkodik. * táradat irtat táplált érdektódévénák UanjaMt adandó. egy száz arany forintról szóló tilumkltTÓeyt tett le alapítvány kánt a Ursuiat pénztárába. Az alapító megtiizártbóL ennek fivére fötiszteleodó Veliri Láarló J«w» tárasági aldozár, kalkzburgi tanár űr adta tt na alapítványt A tanár ár Németország, Ausztria ée Megy muhi igue tett kamtjában adatokat gyűjt eg általa tudandó nagyobb rnáielódée történelmi műket « sexei­ kéi mnammankrói Ujvknárt szerezve, dietozóleg nyiiatkcrertt a gyűjtemény műbersű tárgyairól a azon buzgalom­ ról, melyet za adományotok egymással versenyezve a gyűjtés körűi kifejtenek"; ennek tudható be azon örven­ detes eredmény, begy rtrid egy év alatt, ezrekre menü raliban átUkft tárgy t megyénk történelmére vonatkozó •ok becses adat jutott a mazeam birtokába. Holtán megérdemli kOszöaetűnket az alapító át asmes aloprtránnért « elránerd nyilatkozatáért, mi jövöre követésre méltó fényes példát nyújt mindazoknak, kikel még amcv oereorrak a társulat alapítói között tudni, pedig mert van arra a legnagyobb ofikség. hogy minél stonaoabbaa eontnzxonk az Ugy támogatására t azot étel el érái éré, ’togy mihamarabb saját hajlékán irhám a támlát: ..’ídgriivármegyei Hnzeuml* Pajor István 50 évi írói jubileumához. Tisztelt Szerkeszt# nr! A .Nógrádi Lapok* több számaiban történtek nyilatkozatok Pajor Irtván nyugalmazott megyei árvaszéki tinók ée kir tanácsot űr írói félszázados működésének ~tegiímrp»*un érdemében. B dicséretei, magunkat megtisztelő mozgalomból ktonóggel ratiakozotn. de tudom és nyilváníthatom szí in, begy Nógrádmegye mivolt köreiben ezen evrtne minlínfitt élénk <wh»agra talált és i m«gtart4ndó ünnep-égen sem -vak » megye székhelye év közelebb fekri környéke, de a távolabb fefcvó részek i* képviseltetni fog­ ják magokat azon tivztolet nyíl vám fásában, mely ritka — sok oldala afireltaégfi Ptjvr Istvánt méltán megilleti. K díetorotos morjpJomnak mielébb életet kell adni! Nagy Irán tisztelt barátom inditvánrit azzal póto­ lom; hegy u A rtsóklete alatt a legközelebbi. — hanem -ealatkorotn már e M 12-án egybe hivandó megyei köz­ gyűlés alkalmával léglegev mogáJlspodások történjenek A helyet év i4M tisztelt elnök nr várev |e<z köztiademáera hozni. ffipek. vzeptember 1-dn. Tisztelet tel nalAn Antal, sb gysruud v k.-o»torov képvíeetitje A lakás kérdéshez. A N. L frd’ó »ví 29. és 31. számaiban Reményi Károly, BVlyarmat bírája. .Lakás szűke U -'lysmaton* év .Lakáé kérdés R -tlftrmtiMi* -rímmel két rendbeli -nktart köt.M. melyekben övtfnte <rvnkvt intéz tök epéntvoernkhez. hártutajdwHokhor, pénzintézeteink *« hely­ beli épitilHmtevekhet. Minthogy a közérdekű v teljesen íipaolt kevéshez wM, a kikhez leginkább tartoznék a dolog, " lóig még neseetoltah u órtinte navsára felelete én, a ki níntén habár rak rémben is, órdekelve vágyóit. LAPOK. B.-Uyarmat városkának ionén-onnan 25 ev óla vagyök polgára t polgári állásouiböl folyólag elég alkal* mám roll m <w < városnak haladását megfigyelni. Mi roll B.-vlyarmat 25 év előtt? Az allaiui utat kivéve, mely a várost bogában keresztül tat Un. » a mely fö-utciánkat képed, minden aktánk hoULoktcngcr tolt. Sialiuafödeles hazak nem csak a földmű sokról lakott város negyedben voltak láthatók hanem a jobb fektesd utcaikon. sót a táros legszebb téren a föutczájan u. Elemi iskoláink felekezetiek. Posta épületeink a táros vegén, a kezelő személyzet kél emberből állott. L i. a postamesterből és a let éthordóból. Takarékpeuttár es műiden rendit és rangú bankok u éji homályban, valtótörleutesn’l, bíróságról még csak fogalmunk sem volt. Boldog világ* Pestre <mo-t már Budapestre) minő járműveken utaztunk ? A mai úgynevezett rdnás világban elkenyezett utas a ki kénte-kedve szerint válogathat a ruganyos bérkocsik között. elképzelni -em tudja azt a járműiét, melyet mi akkor vívmánynak tartottunk. A történelem szamára azonban megörökítem a mi akkori fogatainkat Volt neki négy kereke, minden kerék fölött egy-egy üléj. a jármű két oldalára hoszábau felkör alakban ra erősített vaslemez-borítás, a kocsit húzta kél gebe, melyekre felváltra (még szerencse, hogy felváltva) Salamon kocsis, minden perekben 10—20 ostor-csapási mért. <különben a körülmények itt nem változtak, mert most is annyit mér.) Tersek ehhez még hozzáképzelni a vaslemez-ernyő siketiLi döiőinbölését s az ernyő alatt megrekedt 35 foknyi torroságot s készén lehettünk vagy megsülve mint egy bifsztek angolosan, vagv ép halló szervek nélkül mint egy szegény siket fájd. Boldog uta»ok.' Ha tűzesett a városban, aztczivil ruhában oltottuk. Dalárdánk, igaz, nem volt, de azért mégis többet daloltunk a pinezében. Karnagy volt a pohár. Vendégfogadónk kettő volt: a Balassa- és Zichybotelek, (különben a körülmények itt sem változtak sem menyiségre. sem minőségre.) kávéházaknak se híre, se hamva, a kasriroőkröl ép ugy mint a filoxeráról a fiatal­ ságnak fogalma sem volt A városi közigazgatás vezetése s a kémények söprése egy kézre volt bízva.* Hol van B.-vlyarmat ma, 25 ér után? Híjahaj! Felekezeti iskoláinkon kívül van állami tanodánk, 6- én leány iskolánk, utczáink, egy-kettő kivételével, sza­ bályozva, kikövezve s befásitra. államilag kezelt élénk forgalmú postások számára van díszes épületünk a város közép pontján. Van három pénzintézetünk, szervezett tű­ zoltó egyletünk, ipartestületünk, pénzfigyigazgatóságunk, társadalmi kőránk. honvédlaktanyánk, aztán, a kinek Bu­ dapesten sietős dolga nincs, mehet vaspályán, tehát van vaspályánk is. városi szépítő' bizottságunk is, városunk élén pedig oly férfiú áll, hogy szinte genirozza az embert, hogy őt polgármesternek nem titulálhatja. De félre a tréfával! Reményi Károly — tisztelt birámnak ezikkeiro leszek bátor most egyet-mást meg­ jegyezni. Tény, hogy városunkban az úri lakásokat igen ke­ resik, az is tény, hogy alkalmas lakásokra a kereslet nagyobb mint a kímélet, de az sem volna ám jó, ha ez a dolog megfordítva állana. Mitevők lennének azok a háztulajdonosok, 3 kik esetleg bérlakásaikba nem kap­ nának bérlőket? A lakbéremelések tulajdonképenr oka a legtöbb evetben nem a háztulajdonosok kapzsiságában van. hanem magunkban a bérlőkben, a kik egymásra Hezitálnak a több béradásban. Melyik básUdajdonos volna az, a ki nem a többet Ígérőnek adná, ki a lakását? Hogy 3 szobás lakásért 230 —250 frt magas bér­ összeg tolna, ezt az állítást nem találom indokoltnak s ugy elfogadhatónak. Ellenkezőleg, ha valaki négy szobás bérházat épít, a hozzá okretetlenül megkívántaid kénye­ lemmel: folyótéval, előszobával, konyha-, kamra-, pinezével vtb., az ilyen épület bele kerül a teleken kisül 6000 forintba. Ezen befektetett tőkének 6" ,-oe kamata 360 frt, a melyből le kell vonni a biztosítási díjat, az adót, azévenkinti fenntartást, mi marad tehát jövedelem gyanánt? 250—260 frt. Ebből látható tehát, hogv egy tiOüO frtos befektetéssel épült úri lakásnak legalább is 450 frtotkell* jövedelmeznie, hogy a tulajdonosnak némi kis haszna maradjon? Megjegyzem azonban, hogy ezen számítás nem alkalmazható apró, alacsony udvari lakásokra, ha meg is van a négy szoba. A város szépítésén kivül, hogy a bérló és a bér­ beadó érdekei is ki legyenek elégítve, uj lakásokat kel­ lene építeni. De hol építsünk? Ezen kérdésnél legelőször le te­ kintsünk végig városunk térrajzán, mely az állami útvo­ nallal egy irányban bovzúkás testet képez. Az új-u'.cza -árkáról a Szécsény i-nteza végéig nagyobb részt földrnfivesektól lakott területen a ház telkek, noha azok elég nagyok, szárazok év Mihály osak s így építésre igen al­ kalmasok, kérdésbe még nem jöhetnek, mert a tulajdo­ nosok nem hajlandók házakat építeni, s mert a vá­ róénak ezen területén úri ember, tisztviselő, lakást nem bérel, mert távol esik a megyeházától, Folvtassnk tovább a szemlét. Az új-utrzától a ksth. templomig tárosnak vagyonos a kevésbé vagyonos keres­ kedői laknak; Imit mellett bolt. Itt ■ telkek utezai frontjai szúkek s ugy ki vannak használva a tulajdonosok által, hogy azokat jövedelme­ zőbbekké tenni nem |eh»L Az udvar felől pedig a hü/ak térfitetei nagyobb részt Mükek. t azon a tulajdonos saját részére alig képes megfelelő lakást épitetni. Kivételt ké­ pez azonban a föntezán több épület, melynek elég nagy telke s t'tlajdonuoinsk elég tömött tárcsája van. Az építkezéseket tehát, a város szépítése tekíute- téből, a város fö-uteaáján kellene megkezdeni; mert bi­ zony uem valami lélekemelő tény az, hogy a fö-utexáu 2b cv leforgása alatt 3 emelete* és négy földszintes ház épült összesen. Az építésre alkalmas házak tulajdonosai, ha több érzékkel viseltetnének városunk fejlődése iránt, a szépet a hasznossal a legczélszerübben egyesíthetnék. Az épitetö részvény-társaság eszméjét én sem tar­ tom életre valónak, mert a vagyonosabb kereskedők a tőketulajdonosok, akik ezen társ-uágot létesíthetnék, na­ gyobb reszt háztulajdonosok » inkább kiépítik telkeiket vagy emeletre csináltatják földszintes hiúikat mint egy oly vállalatba bocsátkozzanak, a mely előttük ismeretlen * oly kis városban mint B.-Gyarmat szokatlan is. De hat erre szükség sincs, mert tökéletesen igaza vau Reményi Károly urnák, hogy a város legszebb utczáin, terein ötvennél több kiépítetlen ház s befásitatlan telek vau. Az építési anyagokra nézve meg jegyzem, hogy az, más vidéket tekintve, elég olcsónak mondható. Hogy pedig mi, helybeli épitőmesterek, az épiUsi kedven helyes, körültekintő, ügyes és gondos tervek ké­ szítésével sokat lendíthetnénk, szinte meglep bennünket ez ajánlat: annyira hozzá szoktunk már a mcllőztetéshöz ugy a tervek készítésének megrendelése, mint az építés kivitelének megbízatása iránt A közönséges munkás ha nélkülöz: vagy beteg, vagy dologtalan. Annyit ad neki e társadalom, a mennyire kihasz­ nálja, * ha nem tud már dolgozni, irgalomból ad neki naponkint egy pénz-darabot s ez az ö lelkületűhez, az ő müveltségóhöz eleg. A müveit iparos azonban, a ki tanult s folyvást tanul azért, hogy magának jó hírnevet, ipará­ ban haladást mutasson fel, a ki azért dolgozik szorgal­ masan, hogy a közönséget sukszerüen végzett és becsü­ letes munkával elégítse ki: az ilyen iparosnak jobban fáj, ha mellőztetik, mint ha nélkülözni kénytelen. Manóssy Alajon. Az iskolai év elején. Szeptember elején uj iskolai év kezdődött és Ma­ gyarország ifjúsága ismét benépesíti az iskolákat, szellemi tápot gyűjteni az élet számára. A szülők legnagyobb része fontos elhatározás előtt áll, mert nem csekélyebbről van most szó. mint megál­ lapítani a módot, mely szerint gyermekeik boldoguljanak és kijelölni az utat, mely biztos czélra vezet. A legcsekélyebb tévedés messze, gyakran az egész életre kiható veszedelmeket idézhet elő és a szülőknek nemcsak az eszközök, hanem az irány megválasztásában is a legnagyobb óvatossággal kell eljárni. Mi legyen a gyermekből, melyik páhára készíttes­ sék elő. Ez most a kérdés. És ha a szülők az egyes fog­ lalkozási ágak jövedelmezőségét és at egyes pályák tóitömöttségét veszik tekintetbe, akkor alig találhatnak tért, melynek kijelölésébe nyugodhatnának. Minden téren nagy a küzdelem, a verseny és em­ bernek kell lenni a talpon, a ki saját erejéből meg tud ál tani. Ez a tény ma már annvira ismeretes, hogy a szü­ lők könnyen levonhatják belőle a következményeket. Ala­ pos készültség szükséges mindenhol, különben kiszopt bennünket a vereeny. Azelőtt nyegle felületesség is elég volt bizony os eredmények kivivására, de ennek az időnek ma már vége van. Kitartó szorgalom, szakképzettség és erős akarat nélkül sikereket ma már nem lehet elérni: de még az életfentartáshoz szükséges föltételek sem sze­ rezhetők meg u bárom kellék nélkül, és aki ifjúságát ko­ molyan fel-nem használta e hármas tulajdonságok fej­ lesztésére, az készületlenül lép ki az élet küzdterére és kidől a legelső viharban. Az irány tehát melyben gyermekeinket neveltessük, világosan meg van adva a viszonyok ez alakulásában, melyből kitűnik, hogy minden pálya jó, ha embere futja meg és hogy viszont egyetlen egy pálya sem biztosíthat bennünket a tönk ellen, ha készültség vagy erős akarat nélkül indultunk el rajta. A magyar szülőnek tehát csak egyre kell tekintet­ tel lennie a tanév elején, arra, hogy gyermekét olyan is­ kolába küldje, hol komolv munkára tanítanak, a hol fér­ fias erényekben edrik a fiatalságot és a hol arra oktatják a serdülő nemzedéket hogy a léhaság, bűn és a nyeg­ leség az elzüllés kátforrása. Munkaszeretet és alapos ké­ szültség minden pályán sikert biztosit és a ki ezt tudja, az az iskolaév elején nem fog sokáig habozni, hanem bátran küldi gyermekét az iskolába, a hol mindent tanul, mire az életben szüksége lesz. A födolog csak az, hogy­ tanuljon és ne töltse idejét semmitevéssel. Ha azonban a gyermekben olyan hajlamokat látunk felülkerekedni, melyek a tudomány elsajátítására nézve nem kedvezők, akkor a szülők ne erőszakolják rá gyermekeikre a tudo­ mányos pályát ,» A munka minden jólétnek az alapja és a kézműves, az iparos és földmivelő semmivel setn áll mögötte a dip­ lomás embernek. Az egyik itt » másik amott van hi­ vatva emberi rendeltetését polgártársai javára betölteni. Azok a társnlélmi megkülönböztetések, melyek hajadon olyan nyomasztóan sfílyosodtak a munkás emberek száz­ ezrei, ma már lassankmt elenyésznek és a mai társada­ lomban a kitűnő szabó ép annyi polgári tiszteletben niezc-nl, mint a prókátor, a kinek diplomája van. A munka és az ügyesség az első, mit tekintetbe vesznek, uem pe­ dig a kiityabőr. melv vzlmet ad, de semmit egyeliet. Törekedjék minden szülő arra, hogy gyermeke a munkát megszeresse é* a munkákan ügyességet sajátít­ son el, akkor tökéletesen egy re megy bármely pályát vá­ lasztott, mert munkával és ügyességgel bármely pályán boldogulhatunk. �NÓGRÁDl Tanügy. Bírálat Balaton Géz* í>-bcc<ri tanító eddig 23 ki* adást ért „Földrajz népiskolai basrnálatra* czímú mun­ kája felett. Iterbert-Ziiler nyomáu halad ura a földrajzi oktatást illetőleg minden öutud ito»*n Unitó. Annyira át­ ültetve van már e rendszer, hogy azon tauitó, ki ennek szellemébeu haladni nem képe*, vagy nem akar, tanító­ nak egyátalán nem is neveihetó. Mit mondjunk annál inkább oly Íróról, ki félre tóve miudeu haladási irányt, késútvón egy fémműnkét, mintegy odavetve: uetek gyá­ moltalan sleudriánok, itt a csodaszer az én könyvecském. Ezt jól magollasaátok be a „fényes eredményű* lesz a jelző, mit vizsgálatokról a laikus iskolaszék » egyéb kissebli nagyobb rangú nem szakképzett felebbvalótuk, jelen­ tésében hangoztatni fog. A maradi, a becsületes professionatusból lett tanitókáutor kap te ám rajU. még azt sem tudván a szerecsétlen, hogy egy kőzéptauodai föld­ rajzból, ily férczeletet ü maga is készíthet; nem kellene tehát érte o-Becsére mennie Balaton Géza ó-bec«ei ta­ nítóhoz, hogy a szerző saját s német és tót nyelven is megjelent s az utánnyomatot és fordítási jngot is fentartott füzetkéjét megvegye. Hogy a didactikai némi nemüségnek látszata mégis legyen szerző füzelkéjét „Lakhely és haza* czimmel kezdi: Ugrás, még pedig meglehetős ugrás. A lakhely után azonnal a járás, azután a megye következik, hol itt a környék ismertetése stb. előbb, ha­ nem ez lehetetlen is itt, hiszen csak nem kívánható, hogy a 17 sorban még ilyesmiről is beszéljen. Lassan csak a testtel! E 17 sor is hemzseg a hi­ báktól így: „A lakhely számos épületből áll* kérdjük vájjon a tanyai lakhely is számos épületből áll 1 Tovább: „A kisebb helyek helységeknek, falvakunk, mezővárosok­ nak, — a nagyobb kiterjedésüek, a népesebbek városok­ nak neveztetnek.* Valóban eléggé nem jellemezhető'iró eljárása, hogy a helyek kisebb vagy nagyobb lététől teszi függővé, váj­ jon a hely falu-e, vagy város? Hiszen hány nagy falunk van, melyből két, sőt több várod is lehetne kihasítani. Az ily meghatározás legfeljebb a tanya, puszta, te­ lep és falu között volna némileg indokolt. Mezővárosok pedig, a mióta a községek rendezéséről szóló törvény fenáll, nem léteznek. Tovább: „A falvak, vagy városok lakói együttesen községet képeznek* — tehát értsd gyarló halandó, hogy Hiba, Kővár, Balassa-Gyarmat s még kitudja hány falu és város lakói képeznek együtt községet? Kérdem ez is helyes meghatározás? Mit modjunk erről is: „A városon kívül minden községnek földbirtoka terül el stb. ? Ha e tétel világos, úgy a sötétség is világosság. Tovább: „Több vármegye országos kerületet képez.* A kerületek már régen örök álmukat alusszák s az érző mégis szerepelteti őket Ezután következik szerző müvében a szülőföld. Bol­ dog ország Ó-Becse, hol előbb barangolják be az orszá­ got scsak azután születnek. Végre jön: „Mi mindnyájan Magyarországon szü­ lettünk, azért Magyarország a mi hazánk.* Tehát annak ki nem Magyarhonban született, nem hazája Magyaror­ szág. Ugyan kérdezze meg szerző Izderer Ábrahámot s Brett Mór kartársunkat, hogy mit mondanának ők erre? Ez a 17 sor magva. Most nyomban következik a „Magyar királyság.* Áll e szakasz czimmel együtt 7 sorból. Első bekezdés: „Alkatrészei: Magyarország, Horvát-Tótország, a magyar tengermellék s a határvidék. Szerző azt kinem betűzte, a nagyobb műből, mely­ nek nyomán készítette ki füzetkéjet, hogy jogilag Dalmátország is a Magyar kirá’ysághoz tartózik s határvidék sohasem is létezett, hanem igenis haUrőnidék, melvet 1891. előtt vagyis e mtlvecske születését megelőzőleg kebelezték vissza. A határokról szólva szerző, Moldvaország és Romá­ niát is említi külön, nem tudva azt, hogy Moldva és Oláhország egyesítéséből lett Románia. A harmadik szakasz a hegyeknek vau szentelve, min szintén meglátszik, hogy czélja e füzeikének pusztán az emlézendök repertóriumát adni. A negyedik szakasz „Vizekú* medenezéjé, hol a kevésbe nevesebb folyók is bár zárjel között fel vannak sorolva. Az ötödik: „Közigazgatási beosztás." Álljon itt ez egész terjedelmében: „Magyarország fekvése szerint 5 országos kerületre osztatik; ezek: dunániuneni, dunántúli, tiszáninneni, tiszántúli és Erdély, vagy királrhágóntuli kerület.* Ehhez nem csatolok semmi kommentárt, hanem azt egészen tíz értelmes közönség ítéletére bizom. Az ötödik lapon kezdődik a „dunániuneni kerület* Bácsmegyéve), tehát a szegény Bodrógvártnegye egészen kimúlt: eltemette Balaton Géza nem kántor, hanem óbecsei tanító, Bácsmegyében hűségesen elmond a szerző 18 he­ lyet, mond 18 helyet, még azt is, hogy Ó-Becsének 18 ezer lakosa vau s e megyében hol vannak fögymnxsiumok. l’est-Kis-kúnmegye sem l*est-l*ilii-Solt-Kiskúnvármegye ám, bitonynyára a „szedő gyerekek* kurtították meg? Budapesten 1891-ig csak a lánczhid kúti össze a két partot E megyében szerző már csak 0 helyet említ s a fógymnásiumokat. 8 most halljad nógrádi, halljad a'költőt, mit mond Nógrádtnegyéről? Azt, hogy: „lakkosainak legnagyobb ré­ sze bányászattal foglalkozik.* Szabad kérdenünk, mióta s mit bányán? E vármegyében már csak 3 helyet em­ lit u. in. Balussa-Gyarmatot, Gácsot és Salgótarjánt. Tisztelt közönség én balaise-gyarruati vagy ok, hanem azért Isterncrnak is megadom az öt megillető résit s így kény­ telen vagyok kinyilvánítani, .hogy Losoncz mellőzése ha­ tározottan felületes eléggé nem jellemezhető kidozgotáira vall. LAPOK. Balaton szerint Honlmegye lakosai is leginkább bá­ nj ÁMok a hogy Selmerzbányán. mit ö pusztán Selmecznrk nevez erdészeti akadémia is van. nem ve« tudomást, de nem Drégelyről a hősi védője Szondi Györgyről Mm. Szerinte ift aradmegyei Világos uevezete», szerintünk em­ lékezetű, TemwtároU pedig még több Miezetcnóf is iao, nemcsak annyi amennyit szerző felemlít. így halai) ez jól roszszul tovább inig a 13-dik lapra nem érünk, hol a már említett határvidékét író vidékre nem osztja t a 14-dik lapra, hol Dalmátországot az ausztriai császárság egyik koronatartományává nem teszi. A N’émetbirodalomnak. jut 11, .Svájcinak 5. Olasz­ országnak 12. a többi éurópui államnak pedig féltortól egész Ü torig, természetesen idegen nevekkel jól meg­ spékelve. .. A 17 és 18-dik lapon természettan! földrajz czim alatt Európa határai, tengerei, tengerrészei, szigetei, fel­ szigetei, hegységek, folyók tavak foglalnak helyet A 18-ik. lapon kezdődik Ázsia leirata a fentebb em­ lített szellemben, azután Afrika. Amerika Ausztrália kö­ vetkezik. Végre a 22-ik lapon; .Szükséges ismeretek* czim alatt el vau mondva, hogy mi a főid, hány moz­ gása van, mi a nap, az álló csillagok, bolygók, üstökösök, a lálkör, a négy fövilágtájék. a földtengely, a sarkok, az egyenlítő, a szélességi körök, a térítők, a földövek. a dél­ körök. a szárazföld, sziget, félsziget, földnyelv, füld szoros, síkság, rónaság, lapály, fensik. sivatag, domb, balom, hegyek, havasok, hegylánezok, a tengerek, tengeriből, tengerszoros, tó, a folyóvíz. Itt is nevezetes, hogy szerző a patakot több forrás egycsité«éből származottnak mondja. A folyamot és folyót pedig így határozza meg: „Ha több folyót vesz magába e a tengerbe ömlik, folyam: ha más folyóba folyik, folyó. Folyótorkolat, a jobb és bal part. A levegő, szellő, szélvész, vihar, orkán.. A földön elő' emberek száma s ezzel a 24-dik lapon e ki« férczelményes összevisszaság befejezést nyer. Egybe vetve az elmondottakat e mű számos kisebb nagy obb hibáinál, túlhaladott álláspontjánál fogva és hogy az emlézés istápolására van szánva, meg sem érdemli a tüzetes bírálatot, tekintettel azonban, hogy e füzetke 11alassa-Gyannat vidékén s így Xógrádvármegye területén levő iskolák egyik másikába ■» be van hozva, kell hogy vele foglalkozzunk, hogy lássák magukat az illető kártár­ sak a tükörben, mitt i (-becséről hozattak. B.-Gyarmaton, 1892. éri május hó 31-én. H’nyrier latrán. Hirek és különfélék. Isten hozta honvédőinket! A beszterczebányai m. kir. 16. honvéd gyalogezred mindahárom zászlóalja B.-Gyarmaton őszpontositva szeptember 2-án délelőtt 10 és fél órakor, teljes jó egészségben, bevonult. Érdekes és lélekemelő volt e bevonulás, melyet ezrekre menő polgári elem, városunk apraja-nagyja lelkesedéssel üdvözölt. Az elöljáróság és a képviselőtestület számos tagja, élén a város bírójával, egész a város végéig ment az ezred elé; már messziről feltűnt a lovon ülő vezérlő tisztikar, vala­ mint a másfélezemél több Manlicher-szurony kigyőző vonala is megmegvillant a ragyogó napfényben, melynek tikkasztó hatását jótékonyan enyhítette az elmúlt éj vi­ haros szele, s az ezt követő bár csekély esőzés. Midőn végre az ezred élén Bydeskuthy Sándor ezredes ur és segédtisztjei a városba értek, rivalgó éljenzés fogadta őket és felharsant a Rákóczy induló, — kitűnő első zeneka­ runk által játszva és ismételve mindaddig, mig az egész ezred bevonult, s a széles föutczán a casinó épülettől le egész a nagy hid-utezáig rendekben helyet foglalt hogy imára vezényelve a szerencsés megérkezésért hálát adjon a magyarok Istenének, kit már őseink is ,Hadúr*-nak neveztek. Impozáns volt tehát a bevonulás, de nem ke­ vésbé érdekes ennek előzménye: a „Tráz<i harci, — a tervszerű gyakorlati ütközet.* Ugyanis az ezred 1-ső zász­ lóalja augusztus 3O-án d. e. indult Csasztiy Valér szá­ zados törzstisztjelölt parancsnoksága alatt Beszterczebányáról vasúton Zólyomig, innen gyalog ugyanaznap Dobronyáig 10 kilométer utat tett estéig, 31-én sziutén gya­ logmenetben Kékkőig jutott a zászlóalj közel 40 kilomé­ ter utat téve minden baj nélkül. Szept. 1-én Kékkőtől Szklabonya, illetőleg a I’eszerényi pusztáig 16 km. haladt előre: szept. 2-án pedigavarbói hegyeket kerülte meg a zászlóalj és reggeli 8 órakor háta mögött hagyta Trónt s a Feketevizen innen foglalt állást. A 3-ik zászlóalj Schneider József százados törzstisztjelölt parancsnok­ sága alatt aug. 30-án Jolsváról Tornaijáig gyalog 35 km. utat tett s ott meghalt, 31-én Tornaijától Salgótarjánig vasúton, szept. 1-én Turjántól Szécsényig gyalogmeneteit 30 kin. innen pedig szept. 2-án reggel Trázson tűiig 10 km. s itt reggdi 8 órakor tervszcrüleg csatlakozott az 1-ső zászlóaljhoz, mely két zászlóalj lelett azontúl a pa­ rancsnokságot Csaszny „Valér százados vette át. Fela­ data volt az egyesült erőnek elfoglalni B.-Gyanuatot, mely város védelmére a 2-ik, tehát a mi házi zászlóaljunkat küldötte ki az ezredes ur, s noha e zászlóalj Wiesner Mihály őrnagy parancsnoksága alatt a reggeli órákban B.-Gyarmatról kiindultra, 8 és fel ómkor már .v patrarczi malom mellett délre fekvő fensikon erői támadást intézett az ellenfél elleu, a túlerő által mégis vissza szo­ rítva: nyitva lön B.-Gyarmat. E rövid rajzból is láthatja szives olvasónk, mily érdekes és egybevágó stratégiai me­ nete volt 4 napon át az ezred 1-sö é/ 3-ik zászlóaljának, a gyakorlatok azonban már 2 hét óla szorgalmasan foly­ tak mindahárom -zászlóalj uékhelyén: Be-zterczcbányán, Jolsrán és B.-Gyarmaton egyaránt, — most pedig együt­ tesen folytatja azokat még 8 napig az egész ezred B.Gyarmaton és környékén. Megjegyezzük régül, hogy a gyakorlatokat vezető ezredes Bydeskuthy Sándor ur IIGyarnntra atitj. 30-án, tehát aznap érkezett meg, amelyen a másik két zászlóalj ide elindult. Címig* rangjához Illő­ lég a Balassa szállodában, t a többi főtiszt, úri magán­ házaknál avagy a vendéglőkben szintén kényelmesen van előállások a; az altisztek é* legénységet pedig — a lak­ tanyában fekvő 2-ik zászlóaljon kis fii. a polgárság n gazdakózönség látja szirasen. Az eued-troda, páratlan kényelemmel a raeinó teli termeit u nyert elheGesáet Még egyszer kiáltjuk: latén hozta honvédőinkéi! A foixpini névnapi jelenteinkből a multjzanvbau sélellenaegWI egy jeles férfiú neve maradt ki; ez a Sróter Alfréd országgyűlési képviselő úré. EljeKyzéM. Harmos Gábor volt vármegyei föjegyzónk s jelenleg kassai kir. ítélő táblai biro eljegyezte özv. Fábján Gyuláné szül. Bali* Irén urbólgyet Balás Antal orezágos-képviselónk kedves leányát Esküvő. Szerémy Jenő nagy-géni földbirtokos és szabadságolt állományú honvédhadnagy — Bugát Injos megyei földbirtoka* leányával. Bugat Ilonkával folyó évi augusztus h>> 28-án tart* esküvőjét Megyeiben. Áz es­ küvőn jelen wltek: Násznagyok: Bugát Ferencz é> Vaoesó Béla. Náízaeszonyok: Bugát Ferenczné és Vanraó Béiáné. Koszorú lányok: Nádaskay Margit (Széc.-éuvj. Berrzelly Anna. Breic-ver Gabriella (B.-Gyarmat). Kaiinai Mariska (Szécsény), Főldeuy Ilonka (Budapest), Temtyáuszky Sári (Szécsény*, Berrzelly Sári (B.-Gyannat), Forgó Jolán Bndape*tj, Tenztyánszkjr Ború (Szécsény). Vőfélyek: Bugát Imre (Megyerk B*ke Béla (B.-Gyannat), ifj. Bugát Lajos (Megyer). Berczelk György (B.-GyanB*tí, Terzztvánszky Gusztáv, Foglár Géza (Szécsény), Fíldessy Lajoe. Forgó N. kadét (Budapest), ifj. Imcbkorics Imre (Megyer). Vadászat. Nőtincsen Scitonzky János alispán úr augusztus 29-én. Iléteágon pedig Bali* Ferencz főszolga­ bíró ur aug. 30-áu hajtó vadászatokat rendeztek Nőtincsen 9 nyúl és 3 fogoly esett, Hátságon 10 nyúl, 2 róka és 4 fogoly. A vadászaton részt vettek Seituvnky János és Bzláv Ferencien kívül: Gróf Forgách Antal, Szontagh Antal, Szentmiklós*y Béla és Luka László urak. A vadá­ szok első nap Scitovzzky János, misnap Balás Ferencz vendégei voltak. Ilatus fogattal hajtatott be Zabovit* Féder világ­ hírű századosunk B.-Gyarmatra augusztus 30-án. Gyönyörű látványt nyújtott a szép fogat, melyet Zubovits bravúr hajtással kezelt. Zubovits úr magárai hozta kedve* nejét ás sógornőjét is. valamint Gsrba Gyulát és ennek nejét, kik mindannyian a * Balassa, fogadóba szálltak. A száza­ dos csak rövid ideig volt itt, délután & ónkor már visszaindult a Migazziba, Nógrá<lvánnegye paradicsom kertjébe. Áthelyezés. Kövér János b.-gyarmaii polgári iskolai rajztanár a kassai állami polgári iskolához helyez­ tetett át A sok éven át itt működő jeles tanár távozását őszintén sajnáljuk. A vármegye költMégvctrái közgyűlése szept. hó 13-án fog megtartatni. A vármegyei költségvetés augusztus 28-tól számított 15 napra az alispán: hivatal­ ban közzé van téve. — Másnap, szeptember hÓ l4-én a közigazgatási bizottság tart ülést. A jegyzői szigorlat határnapjául szeptember hó 28-ka tűzetett ki. Honvédeink bevonulásáról e rovat elején lapunkhoz arányiba röviden, de mint hisszük, híven beszámoltunk már; legközelebb közölni fogjak — a gya­ korlatok történetének teljessége végett, a tisztikar névsorát is a hét eseményeivel együtt. Megemlítésre méltó az is, bogy Nagy Irán szeptember 2-án Balasaa-Gyarmaton időzvén, nem sajnálta a fáradságot szintén eléje menni a bevonuló honvédezrednek, jeléül, hogy ő együtt érez Ba) assa-Gy arm attal. B.-Gyartnat képviselőtestülete kedden szept6-án reggeli 0 órakor tartja őszi rendes közgyűlését Nagv tűz dúlt Lapujtön aug. 25-én, melvnek 9 ház esett áldozatául, ezenkívül 2 darab szarvasmarha, 12 sertés égett össze. A kár tetemes, mely a tűzkáréiul la­ kat annyival inkább sújtja, mivel a házak biztosítva nem voltak. Síiráki hírek. Sikerült tánczmulatságot rendezett a grófi fenyvesben a sziráki népdalkör, melmek vezetője t'zaich T. Gyula. Felülfizettek: Kompanik János 3 frt Horváth Miklós 1 frt, Pekala Pál 50 kr. és Vaskórics József 50 kr. összes bevétel 44 frt, kiadás 33 frt 50 kr., tiszta jövedelem 10 50 kr. — Kevésbé sikerült azonban, mint levelezőnk írja az aug. 20-án, a tűzoltó egylet javára rendezett tánczmulatság, mely szintén a grófi fenyvesben tartatott meg. A sziráki közönség távol­ létével tündökölt, csupán a vidékiek tartották fenn a jó hangulatot Felülfitettek: Mantics Elemér 50 kr_ Veres Lajos 50 kr.. Berzevicav Béiáné 50 kr.. Altorjav lAoló 50 kr.. Bergl Dezső 1 'frt 50 kr.. Hozó Pálné 1 frt 50 kr., gr. Degsnfeld Lajos 2 frt 50 kr., Balá* László 2 frt 50 kr., Gerö István 50 kr.. Oudrejovich lAvzló 1 frt, l'aulini Sámuel 50 kr.. Wiener Náthán 1 frt, Podhorszki l*ál 50 kr., Sípos 1 írt. Bősz Emil 1 frt. Övszes bevétel 69 frt; a kiadás azonban a 100 forintot meghaladj*- lg? hát van deficzit szépen! A kolera-bízott.-vág Bala«sa-Gyarniaton .is megkérdette működését augusztus 31-én tartott ülésében a köztisztaság fentartására vonatkozó részletes intézkedé­ seket tévén, s valóban egyelőre ez a födolog, mely min­ den körülmény között még ha — mit Isten adjon — a járvány megkímélné is városunkat, — elkel. Figyel­ meztetjük tehát pelgártáreainkat, hogy uecsak lakásaik és udvaraikat annak minden részét s különösen az árnyékszék ét ólakat tartsák tisztán és karbolsavval gyakorta fertőtlenítsék, de lakásaik előtt, a gyalogjárdán túl a vizfolvókákat is mindennap eöpörtessék: szükséges továbbá a kutak rendszeres kitintíttatása. ajánlatot az ivóvíznek — főleg ha éjjelre hosszabb ideig a szobában áll. alig valami költségbe kerülő czitromsarval való consenálévá. Elvárja továbbá a bizottság, bogy a rejtett, titkolt bajokra, uiuhszUbokra mindenki készséggel ftlbirja a hatóság figyelmét. la nem árulkodás, de polgári kötelesség, mert uehány rendőr — bármily éber lágyon te, mindent nem láthat. �NÓGRÁDI LAPOK. Halálát**, tudta anganuu 19-eu elhunyt Üydrky Keetö tóaJvxtoteÜw* álló kóebzrtoko* nej*. szül. Neme* Vtrtwky Ptahr ltortel* Hl éve* koréban. A temetés ugy a rekoasug, mint —ae üdékről <taujött nagy Van wt-nneséru a nagyérdemű közönségnek tudomására szmbu mteiüge**ua tssivHa mellett augu«ztuv h<i 21 -en komi, hogy folyó évi augusztu- hó 2O-ik napján, u me­ tört—k meg. Nyugodjék bekebru’. gyeház mellet! cwiuó épületben sör csuiniokut össze­ At «a<p'ilk<t* tmajká caun alatt megjelent köi- kötve étkezdével luegnyitoltaini .gy ekezni fogok jó Ízletes teataytkkel tu4*«*itóak alaposan tel ültetett. noba kétséget ételek éi itatok, ugy pontos és gyors ki-zolgalattal a nagy* mos marta. begy a reveaz madár fixrfangja által 6 is érdemit közönség megelégedései megnyerni, kegyes párt­ fairt lett r esette. Egy beti bujdorn után megkerült ö fogását kéne kaim, dm* ptaig *£?< ha«y rogy megbánta tettét, vagy B.-iiyanuat, 1892. augusztus 19-én tan testbe jutottak a ttaegu* jó tolatok, elég u bőnk, mély tintelettol begy egy B*ajy-hid utexai kutból ugyancsak kiabálta.’ E kUlltolegeMégekcn kívül ajánlom m<K valatueouyi étit* ctlaaal. ram. szileapáliaka. tirkbly, Rketeru valamint a léieuí likőrök. aíMziallalok, ecrtt és borservt készítésire lelillmulhailiu lunioAgbeu Készítési itUsitáwk ingyen wvllékdteuirk tW Árjecynrk imgyru. Sórcsarnok s étkezde megnyitás! begy Matyko! Matykó! — Janó meg ait hitte, hogy 6t hívják » teamé, a megrebbeni madarai megfogta. Vis.sukerídt hát — mo»t már boldog — tulajdonosaihoz, hol órtaskó—yakkrt fogadta a tál boldog családanya, de átért béta mégis egy pu heti magán tárka lesi. Eddig csak jói ruha a dolog, ertbetö u. hogy Matykó ax ö Szajkó esaérel u Ijtay vitet elég melynek nem találva, inkább a kát sejtekében akart* vagpercxeit tölteni, a vendégek te megtehetnek elegedre, mert most már a bacúllus aaeatM tört nem családi gyáaa mellett kell inni, de hát art nana tadjuk, hogy mi történik most már a gólyával? Hát ha igaz lett a hír a a gálya tán már is fészket rakott * családi oltáron? Felé, hogy szegény Matekénak akkor a tanúm (tudva lévé lovon, hogy a góbik télre Béonáha mennek) légkép ki tellik a becsülete. de resten magán, mert kiesért, nem subád tett volna nagyon elkmieriitni. » ha édes otthonát, a megszokott kedves, puha, pelyhes ínakét — bár rövid időre — másnak engedte át, mórt már a következményeket tűrnie kell. Maka ráca Jóxavf. vrudégtú* Cognac-quint-kivonat i» Kilíinó. <-jés»s<-ge< tartalma* coguae pillanat alatti ké«iié*érc. mely a valódi franezM co-uartol -euimibvn •em klihlutxyik ajánlóin r jósak bizo­ nyult különleges..’-*,'-. faluié* tiertMitZi ArthAdtedtertbnrtrthAdWrtrthtthtthrthdMkrthdBiA | < . RRRRRMMRRMRRMM Kolera ellen! Van Szerencsem 9 nagyérdemű közönség tudomására hozni, hogy régi s jó hírnévnek örvendő (1740-ben alakult Figler Pepi-féle) ; sütő üzletemet . I egészen újonnan fölépítve s a mai kor igényeinek megfelelően rendeztem be. Midőn eddig iz tapasztalt szives pártfogásukat a jövőben is kikérném, Ígérem, hogy minden igyekezetem oda fog irányulni, hogy tiszta kezelés, pontos kiszolgálát mellett, szép és ízletes süteményekkel, a legjutányosabb áron, — szolgálhassak. (’gy szintén a legjobb minőségű budapesti hengermalmi lisztekből nagy késztetett tartok, s ugy ez, vala­ mint mindennap frissen sült s tisztán kezelt fehér és barna kenyér üzletemben jutányosán kapható. Végül megjegyzem, hogy iparomat a finom (luxus) sütemények előállítására is kiterjesztem. Szives párt* fogásukat újólag is kikérve maradtam ü.-<lyarroaton, 1892. szeptember 1. kiváló tisztelettel ( I—3 ’ I ( ( , Spiritusz megtakarítás l*ak bérbeadón. seeeeeeeeeeeeeeeeeec (Tlaalrm la ép* túrlak krrcutrIllek,. sikerért é* egésuége* gyártmányért keseskedi'iu. ll-Gyarmatoa a főutcáén a Beraeller Vilmos-féle héa eitö eóeietea 3 szobából álló lakás, konyha, éles* kaara és pmcsétel. s ugyanazon házban több lakosztály hért Mid—óit. Bővebb értsntéwel szolgál a ház tulajdonos. tm—1 tmiln 1 ftzztn iitűttetii taniihr Polliik Károly l’ülöp rsszrnrsis különlrgenurark gyára Praaalsan. Ara I kilónak elég 10 » liter cogUe kSzzitetorei 16 írt •> é. Ké»zitc»i utasitá* ingyen mellék,-tetik. legjobb érhető el feluluialhatlan páliska-vrisito-kivsnstoa által, ez az italoknak kellemes, erőteljes izet á<l <•» rsaki* nálam kapható. Ára kilónkéul J írt ÖU kr. fiiv>—hsst literre használati ntasitással együtt. HORVÁTH DANÓ, Egé*ZMt*ge.**gyártluiuiyukórtkexcsnégot vúlluluk. Mclsner JóMef, sütö mester. (KoMiilh iitcza saját házában.) wwwwwwwwwwwwwwwV 798-1892. áll. sz. Versenytárgyalási hirdetmény. A hontvármegyei ni. kin államépitézzeti hivatal Valódi sz.e^xzArdl vfirlis bor 35 és 55 területén levő a vácz-selmeczi és nagy-szombat krakói állami közutakon 1893., 1894., 1895., 1896., 1897. és kr«s üvegekben. 1898. években eszközlendő kavics szállítás biztosítása Továbbá fertőztetenitésrn KarbohilVilt 25 — végett a f. 1892. évi október hó 10-én a kereskedelemügyi GO*.. Karból Ilimet vörös kereszt védjegyei el­ in. kir. in'misterium és a fentnevezett államépitészeti hivatal helyiségében zárt írásbeli ajánlatok utján verseny­ látott csomagokban. Zíiid avagy vasgállczot tárgyalás tartatik. jutányos áron kapható: Felhivatnak ennélfogva vállalkozni kívánók, hogy ajánlataikat a kereskedelemügyi >n. kir. ministerium segédhivatalainak igazgatójához, vagy a fentemlitett állam­ épitészeti hivatalhoz czimezve. legkésőbb a kitűzött tár­ gyalási nap délelőtt 10 órájáig nyújtsák be. A később beérkezett ajánlatok, valamiül általában a bármikor beér­ kezett táviratok és utóajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. .Stephani L^jos ur füleki gazdaságában, több Az ajánlatok öt pecséttel zárt borítékán a czire­ számfeletti zesen felül világosan kiírandó az államépitészeti hivatal Dlesee <áob**znkba* te rtealetekbea 34 kr. gyógytárakte*. Dvqnwrávakaál. liiaUMvtexakaél, ralaMiat a Hal rátörés azon állami Közút neve, melyre az ajánlat vonatkozik. 5tmuta gyertyák ettriMtáeokbM. Az ajánlatok az alulírott államépitészeti hivatalban Baktár R.-tlyamato. Kaaia Ö4fla gyógyaaertex untál. átvehető ajánlati és felosztási kimutatási minta szerint eladó; fel világosi fossal szolgál a helybeli gazgatiszt.* teendők meg. Azon esetben, ha ajánlattevő a kereskedelemügyi minister ur Ő Nagrmóltósága által elfogadott, s az államépitészeti hivatalnál kitett kőmintától eltérő kőanya­ got kivárnia szállítani, ennek saját pecsétjével ellátott két mintáját ajánlatához mellékelni s egyúttal a felosz­ tási kimutatás 7. rovatában a termelési helyet is meg­ jelölni tartozik. Az árnak a kereskedelemügyi minister 0 Nagy­ n méltósága által elfogadott s az államépitészeti hivatalnál kitett mintával azonos, vagy bár attól pltérő, de legalább is oly minőségű anyagra kell vonatkoznia. A benyújtott ajánlatok viasza nem vonhatók, s mindegyik ajánlattevő ajánlatának beadásától számított nyolez hétig kötelezettségben marad. Az államépitészeti hivatal terühdén átvonuló minden egyes állami közúti vonalra külön ajánlat nyújtandó be. Az állami kőzutaknak csupán egyes részeire tett ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. l'gy az ajánlat, mint a hozzá mellékelt felosztási kimutatás szabályszerű bélyeggel látindó el és mindkettő az ajánlattevő által afointndó. A bán itpénznck az állampénztárba vagy az adóhi­ vatalba történt b< fizetését igazoló nyugta az ajánlathoz csatolandó. A bánat pénznek a tárgyalásnál alapul szolgáló felo.-zt.í-i kimutat.i-ban kitett mennyiség után az ajánlott árak ö szegének 5 " „-át k-ll kitennie. Készpénz vagy értékpapír az ajánlathoz nőm mel­ léklendő. Azoknak az ajánlattevőknek, kiknek ajánlata el nem f->.'.> Ifotótt, bánatpénze az árlejtés eredménye feletti határozat-hozatal után fog kiadatni, illetve az. intézkedés a kiadatás iránt megtétetni. A tett ajánlat vállalkozót azonnal, a kincstárt azonhm e-ak azon naptól fog a kötelezi, melyen azt keres­ kedelemügyi minister ur ti Nagy méltósága elfogadja. A szállítási szerződés és részletes feltételek, az ajánlati minta s ennek mellékletet képező felosztási kimu­ tató* és kőminták az alélirott államépitészeti hivatalnál a szokott hivatalos órákban átvehetők, illetve meg­ tekinthetők. 1. Irepeenételt flvegben. 2. „Zarlierllii** itöv alatt. Kelt Ipolyságon. 1892. évi augusztus hó 29-én. Kaphatók: B.GvarraatonCtervenyík György és Kznitz ődón gyógyszerészeknél, Fehenburg Tivadar, Kzommer KiA hontvármegyei m. kir. államépitészeti hivataltól. rolr, Barbár Gyute, llummer Mihály, Ebenfihrer Lajos és Winter Árminnál; Mzécsényben Herkovli’s .Sándor ggyóyBakó István, attrósnél, Popovfea János, líeutecb Sándor és Hrblevioger Salamonnál; Ipolyságon Dombé Károlynál. iiiiininer .Hihúly furaer-áru-üzletében R.-Uvarmaton Kossuthtér. rambouiletl tenyészkos ..ZKIIEHLIA a legelterjedtebb legjobb féreg Irtó Hier. Megdöbbent# és csodálatos eredményű valódi „ZACHERLIN": kir fon>Crn>>k. «—b— Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék László gyorssajtóján B.-Gyarmaton, 1892. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00155.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nograi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892_09_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1892-09-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 20. évfolyam 36. szám (1892. szeptember 04.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom