https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e28a07f567b0472bca4563ab386bdb8d.jpg 76786ff6ac935db940e4ce1911f92dac https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a709c10c074c9e04ee77f72887815add.pdf 5162eca39584cd89d311d770503cb776 PDF Text Text Ssécsény, 1909. január 29. I. évfolyam. 5. szám. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. A SZÉCSÉNYI VÁLASZTÓKERÜLET 48-as ÉS FÜGGETLENSÉGI PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA. JElÖfixetési árt Megjelenik minden pénteken. Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyed évre 2 kor. — Egyes szám ára 16 fillér. — Felelős szerkesztő: Dr. Szőke Jenő. Előfizetési pénzek, reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. A lap szellemi részére, s a nyilttérre vonat­ kozó minden közlemények a szerkesztőhöz Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. A szerkesztőség telefon száma: 6. küldendők. Adómorál és társai. nem lehetett. Az adómorál ott kezdődik, hogy az állam az adófizetés teher bírását minden­ kire igazságosan ossza el. Igaz, hogy egy kicsit mulatságos, egy kicsit cinikus, egy ki­ csit komisz dolog is, mikor olvassuk az elő­ adói beszédet, a melyben többek közt az is foglaltatik, hogy budapesti és vidéki ügyvéd kibúvó helye van, a hol az adó nem fizetők kényelmesen átsiklottak és az állam kiadások terheit ’átengedték azoknak az „adóalanyok­ Az adófizető mindég gyanakodó. Mikor az államélet egész vonalán és évek óta arra dolgozik a törvényhozás, hogy invesztál, fize­ téseket rendez, állásokat kreál intézményeket létesit, uj feladatokba kezd, — akkor ugyan még a Herkópátemek se fogja elhinni, hogy mindaz a sok kiadás állandó teheremelkedés nem jár nagyobb adózással. A sanda gyanú, hogy a 15 év óta napirenden lévő uj adótörvény egy kicsit archimedesi csavar is lesz a polgárokra, kétségtelenül meg van mindnyájunkban. dek 100 vagy 200 korona évi jövedelmet vallottak be, — még akkor is, mikor ezeket a kiáltó) visszaéléseket hánytorgatjuk, még akkor Is az államnak az adófizető polgárok­ kal való bánásmódjára gondolunk, arra, hogy a polgári becsület*/ő üuuepi palástjában tisz­ tes vallomást akart ■ midőn az évi jövedel­ Nem is az a szerencsétlenség, ha egy mek egyenes adóban 10 -át, a mely járu­ modem állam a régi költségvetésének kere­ lékaival, a községi pó (adóval, a betegápolási tében meg nem marad, hanem az a baj, hogy adóval és egyéb elsurcphauitlan közterhekkel bízvást kétszer annyidi ;cue:n, — követelt szembe vagyunk- állítva valamenyien és az adómorál szent nevében gyanusitgatjuk egy­ Ezt bevallani igazság .Jcrím nem is lehetett Nem kell senkiiül kérdeznünk, hogy ela­ mást Az a baj, hogy mig gyarló emberek ; vultnak tartja-e a régi Adótörvényt, a mely a lesznek, a kik mindent helyesnek a maguk szemüvegén át látnak: addig becsületes és ' harmadik osztályú kereseti adóval megrovod « igazságos adótörvény 4*.adókivetés minden- ! polgárságióL^övedehn^jek -egy-Ötöd részéi ki megelégedésére nem lesz. A múltban az kívánta bevasalni? Vadban már nagyon révolt a baj, hogy a meddig a harmadik ősz- ' gén megérett az idő, hogy egy igazságos adó­ tályú adóban az állam 10'/ü-ot követel bevallani, addig az állam maga kény&zeritette az adó fizetőt hazugságra. Mert tessék meggon­ dolni, mit jelentet a múltban a lO’^vos kere­ seti adó és ennek egyébb járuléka az adó fizetőre nézve? Egyszerűen oly tehernek a fizetőre való hárítását, a mely alatt feltétle­ nül össze kelletett roskadnia. A mig az állam az évi keresetnek 10 • -át követelte, addig be­ csületes bevallásról és adómorálról beszélni i TÁRCZA. Messina. Irta: Verner László. törvény lépjen életbe, a melynek bázisa az legyen, hogy állapittassék meg becsületesen minden egyes adó főzetőnek évi összes jö­ vedelme és megállapittaván a kis existenciák adómentes lét minimuma, — a módosab­ bak a nagyobb jövedelemmel bírók viseljék progresszív módon az állami kiadások ter­ heit, a többieket is c terheket jövedelmeik arányában. Szükség volt erre a törvényre, mert valóben a régi törvénynek számos olyan • * és mazsola szállító export helyek úgy tűntek ■ fel egymás után, mint a színházi hátsó füg­ göny képeivel.. Legtöbb ebből a szép képből ; az azúr kék ég. melynek peremén a kis olasz városkák kupolás házai úgy festettek, mintha festő kanyaritotta volna oda őket Ezelőtt három évvel voltam Messinában. Utitársam jó ismerőse ennek a lapnak is, ámbátor csak a negyedik oldalon kéri a kö­ högő, a rekedtségben szenvedő olvasókat, hogy csak azt a pemete cukorkát vegyék 1 meg, a mire ez a szó van írva Réthy. Réthy Közel voltunk az otrantói öbölhöz, a mikor a világ legsivárabb tájéka tűnt fel előttünk: Nehány hónap előtt itt volt a réme­ sen pusztító földrengés mely átható fájdalom kitöréseivel betöltötte egész Európát. Rész­ véttel tekintettünk a sötét fekete sziklatömegre s legalább a partokról az az impressziónk volt, hogy itt alig ha veszett el emberi élet. Hogyan is élhetne meg? Csak Szendrőtől délre, az Aldunán, a szerb partokon láttam életemben akkorra sivárságot A vegetációnak sehol semmi nyoma, talán a partokon túl más világ van,k mert itt a partokon emberi I élet alig képzelhető. Béla békéscsabai gyógyszerészvolt az utitár­ sam, a legjobb és legszellemesebb emberek egyike, a kiket az életben megismertem. Egy * Lloyd teher hajón indultunk el. A szőke Ad­ rián mentünk és a rozoga, öreg Adrián ül­ tünk. De mindkét Adria jól viselte magát, a tenger is, a hajó is. Az alatt a hat nap alatt, a míg a kirakodó-berakodó hajó út tartott, a tenger oly szép sima volt, mint egy fiatal A Jóni tengernek > neki vágva, — a távol leánynak márvány karja. Ezek a fehérhajók szemléletébe merülő barátom és én valami nem távol a partoktól igyekeznek céljuk felé, igy Barletta, Molfetta, Rltontó, Bari és egyébb ! rendkívülitől mejkapatva kiáltottunk fel.* •— Micsoda rendkívüli hegy lehet az? a fűszerkereskedők előtt ismeretes datolya nak," akik viszont igen is közeli kezeügyében voltak a fináncoknak. Megszűnt az az idő, a mikor a nép han­ gulatával egészen biztosan, lehetett játszani, ha a demagógia elkiáltotta: a „nem fizetünk adót!" című sokszor hangzott kortes je, "‘ Ma már nincsen olyan falusi népköri ■ ’ ki elhinné, hogy altér melyik állam f hatná intézményeit adófizetés nélkO * 1 tában van mindenki, hogy a * illan szed adót a polgároktól, mert intő., alkotásokat ad vissza s oly intéznie melyek az állampolgár jövedelmét foki és Így képessé teszik őket az adóterhek k nyű viselésére. Minden állam, mely az * emeli-vagy rendezi az adót, hogy polgárai nak intézményes alkotásokat nyújtson, & melyek állampolgár boldogulását célozzák, — csak a legnagyobb dicséretre méltó. Olyan adótörvény) a mely kivétel nélkül-mindenki­ nek legteljesebb tetszését elérje, — olyanra nem számíthatunk soha. De nem számítha­ tunk arra sem, hogy az egymásra utalt tár­ sadalmi osztályok valaha kibéküljene a köz­ terhek bárminemű áthárításában, a meddig különféle életpályák, és különféle jövedelmek lesznek. Az a törvényjavaslat, mely nyolc részből áll és melyet meglehetős idegességei tárgyal a törvényhozás, — hosszú időkön át készült és kétségtelenül át van itatva at uj szociális élet tartalmával. Nem szakit egészen a régi rendszerrel, nem mer francia mintára, — ügy ül mint trónusán a király. — Ez csak az Aetna lehet, — mondta barátom. — De hisz az lehetetieu, a messinai szorosba még csak 24 óra múlva jutunk. Ám semmi kétség: az Aetna volt ez a robusztus hegyóriás 3600 méter magas ormával fel­ nyúlva azokba a régiókba a hol már még az örökzöld hazájában is csak hó van. S fen­ séges magasságában egykedvűen pipázott az öreg. Alatta felhők kóvályogtak de az óriást az nem zavarta. Egy fölötte álló felhődarab­ nak küldözgette füstjét, mely aztán a felhő foszlányokban veszett el. És olvastuk a mo­ dem hangulatnak róritőpáljában, a Bédek­ kerben, hogy a tisztelt öregnek kegyetlen tréfái vannak. Hatszáz évvel ezelőtt 400 falut és várost döntött romba, mikor a pipájára jobban rágyújtott. Olvastuk a Bédekkert és elvonult lelki szemeink előtt Herku tataim és. Pompái kétszázszoros nagyításban. Ily han­ gulatok között értünk a messinai szorosba, akkor már a két földnyelven, a csizmasarkoh feltűnt Reggiő, a kedves fccilla, a tengéré- �Szécsényi Hírlap 5. szám. í a tiszta jövedelem bázisára lépni, — de két­ ségtelen, hogy a progresszivitás felé halad, a létminimumot megállapítja, tetszik nekünk, hogy a külföldön huzamosabban tartózkodó ! adóját háromszorosra emeli, ezenfelül a nem altruisztikus alapon álló közkereseti és rész­ vénytársaságok adójának ki nóvásánál és te­ gyük hozzá igazságos mértéket tart. j Remélni lehet, hogy a tárgyalások során az adó köteles jövedelem tételesen meg fog határoztak)! és így a tényleg be nem folyó jövedelem nem fog megadóztatni, — a mi szerfölött igazságtalan lenne, Azt hisszük, vi­ , lágosabb szövegezést nyerünk az adó kipuhatolás rendszerénél s a névtelen feljelenté­ sek teljesen negligáltatnak. Könnyíteni fognak a több gyermekkel bíró családapák adóterhein és rekompenzálni fogják a községeket, a miért az állami adókat beszedi. . Úgy látszik az egyenlő teherviselés el­ ve mégis eleven valóság az uj s az adómen­ tességek kedvezményei, valamint az adó nem 'ízetés sok szédelgései végre megszűnnek. Egyébként pedig valljuk azt, hogy a legdótörvény igazságos és becsületes csak megy át az életbe, ha az adókivetés funkciónáriusát az az akarat hatja / az államnak egyetlen polgára se . nagyobb terhet, mint amennyit évi dme, kereseti viszonyai szerint megbir adó az évi jövedelem szerint igazodott. A községi- és körorvosok érdekében. 1 Az 1908. évi XXXVIII. L-c. a nyugdíjkérdés rendezése nélkül olyan, mint a ház tető nélkül. A törvény utolsó pontja kötelezi : is a belügyminisztert, hogy a nyugdíjintéze­ I tet egy éven belül állítsa fel. A belügymi­ ; niszter most közzétett nyugdijtervezetét, mely­ nek értékét legjobban jellemzi az, hogy köz­ zététele után az ország összes községi és körorvosai február ll-ére Budapestre orszá­ gos közgyűlésre gyülekeznek össze; össze­ gyűlnek pedig nem örömüKiiek, hanem elke- Ő _ • január 29. ........... ... I seredésüknek tanú jelét adandók; Összehozza igazságos tehát az a kérésük, hogy régi szol­ gálataik az állam hozzájárulásával a munkaőket az a csapás, melyet az ismert belügy­ minisztériumi törvénytervezet életbeléptetése . képtelenségnek majd beálló idejében legalább a mindennapi kenyérrel viszonöztassanak. rájuk mérni akár. ‘ ' • Kiáltó sérelem a községi és kOrorvosi karra az a tény, hogy a tervezet az eddigi keserves szolgálati évek beszámítását elejti, vagyis egy szóval a körülbelül 15 évet és már többet szolgált községi és körorvosokat jóformán Kizárja a lehetőségből, hogy vala­ mikor, keserves munkás éveik befejeztével, mikor a strapában kimerült fizikum kiejti kezéből a keuyérkervső tollat, legalább a leg­ szükségesebbeket nem nélkülözve, fejezzék be munkás életüket. ! ezt a két várost Megdöbbentem. Csodálatos: egyet gon­ doltunk. Ez a fekete köd mely lassan szét­ terjengett az egész öbölben, váljon nem-e a fades hippokratika? A hálál jele. Nem Petőfi és a bécsi magyarok, örvendezve tapasztaljuk, hogy a legnagyobb kölő kultusza betölti a sziveket. Szokatlan nagy számban rendeznek mostanában Petőfi matinékat előtjár Petőfi müveinek népszerűsítésében a Pe­ tőfi Társaság tiszteletbeli tagja, Jászai Mari. Újabban mint értesülünk a bécsi magyar egyesület elnöke zápori Regenhardt Ferencz, A községi és körorvosi kar fiatal és idős , továbbá ennek a körnek lelkes titkára Riszner tagjai egyaránt, évek hosszú sora óta hasz­ j Kázmér udvari titkár tették magukévá a Petalan könyörögtek a kormányok előtt, felpa­ j tőfi Társaság által létesítendő Petőfi Ház naszolva áldatlan viszonyaikat, ügyeik rendezé­ ■ ügyét. A két lelkes magyar fölhívására mozsét és nyugdijképe$séget sürgetve; az állam : galom indult meg, hogy a bécsi magyarság süket maradt meg nem szűnő kérelmeikre, ■’ a Petőfi Ház létesítésének céljaira minél az előző kormányok nem bírtak érzékkel a szélesebb körű akcióba kezdjen. Meg akarja közegészségügy égető személyi kérdései iránt, - a bécsi magyarság mutatni, hogy bár élet­ szükkeblüek voltak nyomorukkal szemben. í * hivatása idegenbe vonja, szivében első he­ Vájjon kéréseik >évtizedeken át való el­ lyet foglal az a magyar lantos, a ki a hazatolásának most méltányos-e, hogy az évtize­ , szeretetnek Tirteusza volt. Teljes elismeréssel dek óta panaszkodók igyák-e meg a levét? kísérjük a mozgalmat tnditó bécsi magyar Nem! Az nem leheti: ' urak fáradozását s igaz szívvel kívánjuk, i ' hogy a költő múzeumának szépségéhez je­ Az az állam most nem zárkózhatik el lentékeny anyagi erővel siessenek testvéreink. mereven egy régi adósságának törlesztése Közgyűlés. A járási kör és nagyközségi alkalmával. Igen! Mert az állam adósa volt a községi és körorípsi karnak 30 év óta jegyzők f. hó 23-án Szécsényben a városhelyzetének rendezésével! • háza nagytermében értekezletet tartottak. 1 melynek tárgya az uj közegészségügyi tör­ Nem kételkedünk benne, hogy a február vénynyel felmerülő kör és községi orvosi 11-iki országos-közgyűlés panaszszavát meg állások mikénti betöltése. A gyűlésen szóba fogja hallani Magyarország méltányos érzékerült, hogy Szécsény nagyközség ezentúl sünek ismert belügyminisztere, nemcsak megegy önálló községi orvosi székhelyt képezzen, hallja, de módot is fog találni arra, hogy az mig a most a szécsényi orvosi körhöz’tarország sokat dolgozó, sokáig türelmesen várt ( tozó községek Lócz székhelylyel uj orvosi közegészségügyi tisztviselői karának régi ér­ körzetté alakitassanak. Ugyanezen tárgyban demes szolgálata elismertessék és anyagi az alispán, a járási főszolgabíró, a járási hozzájárulással honoráltassékl tiszti orvos és az összes körorvosok egybevonása mellett városunkban e hó 28-án új­ Szolgálatuk az állam érdeke, eddigi mun­ ból gyűlést fog tartani. kálkodásukból is az államnak: van haszna, szín, fehér harisnyákban lévő papok nagy szak ismert réme mellett Messina. Valami sötét köd ereszkedett le. Olyan volt, mint csapatait, melyekkel, — úgy vettem észre, — egy özvegyi fátyol. Ez a rút feketeség kö­ ■ Dél-Olaszország kelleténél többel van meg­ áldva. rülölelte Messina városát s alig látttunk be­ Ami hajónk deszkát és épületfát rakott lőle valamit, hiszen úgy is egy földnyelv takarja ela kiváncsi idegen előtt Egymásra ki amely valahol a csíki havasokban termel­ tetett, — volt nehány óránk s elhatároztuk, néztünk. hogy megnézzük a várost, mely nemcsak — Mire gondolsz, — szóltam barátomhoz. J— Arra, hogy váljon ez a földrengés azért érdekes, mint általában, minden siciliai város: nyüzsgő eredeti lármás rendkívül iz­ öreg — az Aetnára mutatott, — nem söpri-e majd el sokad magával még ami életünkben HIREK. gyanús alak mit akar velünk? Az öreg a kö­ vetkezőket feleltei * — Ha jót karnak, maradjanak veszteg. Az egész városon nincs mit látni. Csináljunk egy preferanszot. Így maradt el Messina megtekintése s igy nem fogjuk látni többé ebben az életben Angelo mesternek gyönyörű kútját, ha csak az a csodálatos erő mely az'olaszokban régi történelmi hagyományaik iránt van, nem ké­ gatott meglehetős piszkos lakossai mián; pesíti az egész világ felbuzdult áldozatkész­ hanem érdekes a XIV1. századból való Angelo légemmel mindent úgy nem restaurálni, mint Montorsoli által készített- közkútjáról, mely I a rettenetes katasztrófa előtt Messina állott.• 1 Mert századok patináját visszaadni ujonan szobrokkal és reliefekkel ékes. Igen szép látkészült alkotásokra, — mesésen tudják az valónak ígérkezett a 900 esztendős Annunzi­ ata dei Cartalani normán templom, a máltai ’ olaszok. Egy kétségtelenül túlhaladott kérdés. Az lovagrend háza, mely ma prefektuáül szolgál tudtam ennek a gondolatnak szomorú han­ J nevezetesen, * hogy Messina hiába háborog gulatából kizökkenni. Pedig az öreg Adria és melyről a lapokban olvassuk, hogy elég 1 épen maradt. Hanem a többiek? Romhalmaz még máig is a föld, és hiába ijesztgeti őket, már fütytyentett és Dél-Olaszország jelleng— még is ott fog felépülni, ahol ezelőtt zetes hangos zsivaja előre tört a kikötőből. és szemét teleppé vált. A hajóból kilépve, állott. És ezt igy motiválják: Minden három­ A földrengés nem csak 150,000 embert tett megindultunk a városba. Néhány piszkős száz esztendőben bolondul meg méhében az hajléktalanná, haneni az olasz nagy kikötők albergó volt mindössze a parton s az egyik­ ből két gyanús szicíliai betörő férkőzött hoz- öreg föld. Nem lehetünk olyan érzékenyek, számát egygyel apasztotta. Soha se felejtem hogy öt generáció kereskedelmi boldogulá­ az öszvér fogatok százait, a málha hordók > zánk, sugdosva jelentősen pislogva össze, — sáért, fel ne áldozzuk a hatodikat. Biz ez ci­ sűrű és piszkos tömegét, a parton őgyelgő semmiesetre se volt bátorságuk a két vad nikus dolog, de a nemzetgazdaság eféie el­ fényes reverendákba (a fényesség az öregség idegennek a társaság. és huzamosabb használat következménye volt a verandákon) kiöltözött piros, rózsa­ Visszamentünk a hajóra s megkérdeztük az öreg kapitányt, hogy mit gondol a két vekkel dolgozik. �5. szám Halálozás. Balassagyarmatnak egy érde­ mes polgára halt meg január 16-ánJHcksch Szécsényi Hírlap a betegséget fiától kapta, s most őnála is halálos kimenetelű lett, ami felnőtteknél rit- január 29. maradva — a n rögén mórágya alakjában a földbe juttatás >a.tk aligha tiát'jnyos oldala, hogy körülbelül ’> ztosra veszem, mennyi az A halászi Iparos tfjdu 1909. február a uitrogén mennyiség, ami ez úton a tala * 2-án kedden a BlumentháMéle vendéglőben jómba kerül hold szám szerint atyját gyászolja az elhunytban. jútékonycélú zártkörű táncmulatságot rendez­ . Azzal jöjjürÜMisztába: bizonyos-e, hogy Lopás. Urda Mátyás málnapataki lakos nek. Kezdete este fél 8 órakor. Belépődíj az országos vásárón az egyik földön áruló- ! tetszés szerint. a műtrágya felhasználásával termő erőt vi­ tői egy vég vásznat akart lopni, azonban I A azactényl összes hivatal szolgák f. évi . szünk a talajba? Ez a veleje az egésznek. február hó 2-án, az .Oroszlán ** vendéglőben Könnyebben tisztába jöhetünk vele. Azt bi­ észre vették és a Rendőrségnek átadták, kik táncmulatságot rendeznek. Kezdete este 8 zonyosnak elfogadjuk, hogy az istáló trá­ kihallgatás után szabadon bocsájtották; az órakor. Beleptidij: Személyjegy 1 k., Csa­ gyával javítjuk a földet. Mi van abban a eljárást lopás miatt ellene folyamamatba ládjegy 2 k. Felülfizetésck köszönettel fo­ trágyában, amire a növényzetnek s ük *é f u tették. gadtatnak. van s ami a termést fokozza ? Van benne A csikorgó hideg nálunk is beállott; e foszforsav, káli, nitrogén. Csak nem nevetjü: hő 25-én a hőmérő 21. C. fokig sülyedt a fagypont alá s az apró dadósok (igy nevezki magnókat annak a mondásnak a megkuc(Folyt) tés régebben az .óvodába * járó gyermeke­ káztatásával, hogy ezek a tápszerei a tü ket,)'ugyancsak megszaporázták Ids lábaik dünknek istáló trágya alakiban táperőgvalépéseit már tudniillik azok, akiket nem Öl­ ízelítőül elöljáróba annyit, hogy előfor­ rapítók, műit igya alakjában azonban nem ? ben avagy háton hordanak a múzsák temp­ dult műtrágyázást kísérleteknél a műtrágyá­ Mikor az az istáő trágya a földből végbe­ lomának eme kedélyes előcsarnokába, hogy zott földtermés hozama a’trágyázatlanét egész minél előbb a .néniké ** mosolygó arca elé menő ugyanazon vegyi fob j .»♦: új n vá c 120 ^ig felül niulta s a termés hozam több­ és meleget sugárzó kályha mellé jussanak. földünk termés hozama M •> • nít.t i A kicsinységek emez ösztönszerű (igyekezete let, értéke a ráfordított mütrágye értékét há­ műtrágya. De még va.i, a ni. bi Az önkénytelenűl is azt a gondolatot támasztja romszor múlta felül. Hanem a műtrágya ne­ a 120 *' “ termés hozam többi r. ...hu. í ícutebb az emberben, hogy — Különösen olyan he­ mek helyes arányban keverése révén. A a sző van, olyan mutrág a fdhazsnálása lyeken, mint Szécsény, ahol a lakosság na­ munka, a kiadás az ekként trágyázott és nem gyobb része mezei munkával foglalkozik, kár által állt elő, amiben me; van a foszforsav, trágyázott területen a műtrágya értékétől el­ is ily szigorú időszakban a kisdedeket iskokali és nitrogén. Ugyan anoan a talajban el­ lába-járással gyötörni: célszerűbb lenne . tekintve egyébként ugyanannyi volt Igy mértek hagyva ezen alkatrész *k közül egyet — a a kisdedóvók szünidejét december, január s j be egy holdról 5 méter mázsa helyett 12-őt. termés hozam Hhblc’ :< tr«<-óvatlan terüle­ esetleg február hónapokra tenni, mikor a Vagy nem érdemes e tételnél pillanatra meg­ téhez viszonyítva ne:n vuú a xora V-igv is család együtt van s az apró gyermekek úgyis állapodni? Nem érdemelné meg ezt ha al­ szülői gond alatt álnak, — ellenben a nyári a 120 ’ termés hozam lohb.L.t. u szünetet keltene egészen megszüntetni, a föld- kalmazva ezt a trágyázás! módot földem ho­ által belevitt táperőbol adu a ivlúir.,^ s ez zamának értéke ez évbenis több 100 koro­ mivelelő nép akkor érezné igazán eme a műtrágya nem eszköz volt arra, hogy ál­ játsztva-tanitás áldásait, mert tudná, hogy nával, meg a jövőévben is az lesz, ha alkal­ tala földünk erejét kiszívjuk. kis gyermeke az ő felügyelete nélkül is jó­ mazom — holdanként?! Nem érdemes e, jt Azonban még valamit. Talajunk nem indulatú gondozásban részesül, sőt kis elméje hogy kikutassam, hogy végére járjak, hogy egyforma. Van nehéz agyag, van könnyű is hozzá mért arányú kiművelést nyer. próbát tegyek vele? És ha beválik — ami­ . A felekezeti iskolák feliratai. Az elemi homok, van fekete homok, továbbá az agyag­ nél kockáztatni nem kockáztatok! — Pedig nak és homoknak legszerencsésebb vegyünépoktatás szabályozásáról szóló 1907. év őlyan egyszerű: ha Igazi értelmes gazda léke, és számtalan más változat Efélének XXVII. L-c. elrendeli, hogy az iskola épüle­ ember vagyok,- tudom tudnom kell — a trágyában létező egyik-másik alkatrészre teken első sorbah, a többinél nagyób bellik­ földemnek miféle tápanyagokat kell juttatnom, . inkább van szüksége, mint amannak. Az is­ kel, magyarnak kell lennie a felírásnak, Aphogy jól teremjen. A megfigyelés, a tapasz­ táló trágya által nem válogathatunk; adjuk, ponyi Albert gróf, közokt. miniszter most a talásra vitt, hogy megalapíthassam, hogy az ami van, a mint van. Műtrágyában azonban vármegyék közig, bizottságait utasította 165635 istáló trágyával birok-é a földemnek állan­ többet adunk abból az alkatrészből, a mit 1905 számú rendeletével, hogy a törvény dóan annyi és annyiféle tápanyagot juttatni, talajunk minősége kíván. Szóval műtrágya ellenes felírásokat haladéktalanúl távolitássák amennyit a termesztéssel elvonok tőle? hogy alkalmazása által a trágyázásban inkább al­ el. Egyben kötelességévé tette a miniszter a nem-e az lenne helyén, hogy többet juttassak? kalmazkodhatunk a talajhoz. Példával lehet politikai hatóságoknak azt is, hogy a mely megfigyeléseim, tapasztalataim alapján azt is megvilágítani. Vegyünk könnyű homok talajt iskolafen tartó ez újabb rendelkezésnek eleget meg tudom állapítani, miféle tápanyagban tenni vonakodnék, vagy a jövőben a kifo- i Ebben a talajban az eső vize a trágyában szűkölködik inkább a földem amellett, hogy létező tápanyagot idővel — I termés meggásolt felírás módot újra alkalmazná, azt a • istáló trágyával trágyáztam, s ott vagyok, érésére szükséges időnél többet értre — le­ tanítói nyugdíj alap javára fizetendő 500 , hogy tudom, műtrágyával mit kell pótolnom viszi a talajba oly mélyen, hogy abból a kor. pénzbírsággal sújtsák. * i s micsoda trágya nemet kell erősebb mér­ növény nem táplálkozhat Ez a tápanyag Talált lábtakaró. A B.-Gyar.nat-Szécsény tékben, felhasználnom. Vagy ha a táperő közötti kocsiúton Draxler János hugyagi ta­ mennyiség reánk nézve el van veszve. Istáló minden alkatrészével meggyengült a földem, nító egy lábtakarót talált meg dec. 23-án. trágyát használva csak meg kell hordanunk felismerem, hogy'mindent kell pótolnom, s becsületesen azt a földet 1 Tessék lássék for­ Igazolt tulajdonosa átveheti nevezettnél. mindent adok és mivel adok mindent!? Jelmez bál. A széRényi iparos és keres­ mán *be1eteszünk-e annyit is, amennyi egy A műtrágya használala iránt sokan el­ kedő ifjak egylete jól sikerült mulatságot ! évi termésre való? Azon kívül hova lesz a rendezett f. hó 24-én az wÚjvilág- szálloda ; lenszenvet éreznek abban a felfogásban, nem munkánk? Holott a trágyázást tervszerűen összes termeiben. A mulatság 55 korona i javít, hanem a talaj kizsarolására vezet. Azok­ számítással alkalmazva ilyen földünkre ha tiszta jövedelemmel zárult. Felülfizettek: gróf 1 ról nem is szólok, akik nem gondolnak nem kevesebb istáló trágyát hordunk ki. második Mailáth Géza 10 kor. Volent Lajos 7, Kör- törődnek -vele. Vakot nem oktathatsz ki a és marfnadík évben műtrágyával pótolhatjuk mendy Géza, Horváth Antal; Dr. Hoffmarih / színekről. Hanem akik tudomást vesznek róla, s hamarább kerülhet a sor rá, hogy megint Koméi 3-—3 koronát, Dr. Essősy Béla, Fertő de tartanak tóié és ezért mellőzik, kellene, istáló trágyát tegyünk be. hogy a kérdés velejére tapimtsanak. Én nem Ferencz, Reiner Mór, Dr. Szőke Jenő, Dr. Aztán egyik földnem a termő erő egyik Gutfreund Emit 2—2 koronát Molnár Sán­ azt értem a műtrágyázás alatt, hogy megtölt­ J alkatrészéből többet kiván, mint a másik. dor, Pokomy István, Lakatos Károly, Szo- sük a földünk művelés alatt álló termő ré­ Műtrágya alakjában pedig ezt biztosabba * tegét olyan anyaggal, ami annak táperejét mor György, Paczck János, Gyűrky Jánosné, ér kevesebb munkával juttathatjuk. az utolsó cseppig kihajtja. Hanem azt, hogy Müller Kálmán, Nagy Lajosné, Décsi Alfréd \ Nem akarom folytatni. Nem akarok vegyadjunk bele olyan alkat részeket, amik a nö­ 1—1 koronát, összesen 45 koronát A ren­ , tani műszavakkal dobálózni, mert azt sze­ vényzet kifejlesztéséhez szükségesek és ezt dezőség ez úton is hálás köszönetét fejezi retném, ha soraimra olyan emberek esnének fokozzák. Az pedig mindegy, akár vöröslő­ ki a felülfizetésekért A négyest 60 pár tán­ gondolkodóba, a kik ezekkel a műszavakkal idre termesztéssel adom a földnek azt a colta. nem tartanak különös ismeretséget. A kik nitrogént, aminek a talajban léte búzám ter­ Halálozás Pollák Herman, losonci lakos, tartanak, azoknak ‘ úgy sincsen e sorokban ezelőtt a Deutsch szállodának, jelenleg pedig mése sikerét biztosítja, akár műtrágya alak­ *mit olvasni. Aki érdeklődik, gondolkodni fog, a Berger kávéháznak sok éven keresztül hű jában, — miulán igy is. úgy is végbe megy s ha műtrágyázásra szánja el magát, amit főpincérje f. hó 26-án Losoncon elhunyt. a földben az a vegyi folyamat, aminek fona­ arra nézve kell tudnia, mit és hol vegyen Az eset annál tragikusabb, mert a halálozás lán ez a nitrogén búza vetésem fejlesztőjévé oka az, hogy kis fia egy héttel ezelőtt skar­ <meg, könnyen megtudhatja. és alkatrészévé válik. De ennél a tételnél látban megbetegedett és meghalt, s az apa Adolf. A nagy kort érő öreg úr általános tiszteletnek örvendett Dr. Heksch József édes A trágyázásról. u. �Szécsényi Hírlap 5. szám Január 29. Szenes Jakabnál egy szövet és egy bórdivány eladó. * Sok szabad időm van. Hirdetések a legjutányosabb árak Egy szeretni vágyó csinos„ bamalány tartós ismeretségét . keresem, szórakozás céljából. Anyagi érdek teljesen kiyanzárya. Leveleket mellett vétetnek fel •Mulatós tisztviselő * Jelige alatt a kiadóhi- . vatalba kérek, * ü ITT AZ ALKALOM l.- v •. RAJTA HAT SZÉCSÉNYI SZÉPEK I Jó állású vagyonos nőtlen 32 éves ember vagyok. Nőül vennék egy háziasán nevelt, szép barna szemű, eleven leányt, ki nagyobb hozománynyal rendelkezik. Nyűgöt kellemes otthon biztosítva A nagy kínálatra való tekin­ tettel, használják ki ideje korán ezen ked­ a „Szécsényi Hírlap" • ' » ’ ’ it ■* s * '" '■ ’ ’ ' *• ’ ' ‘ kiadóhivatalában. vező alkalmat hölgyeim. Ajánlatok .Biztos * jövő dm alatt február 2-ig a kiadóhiva­ talba kérek. 4927.-908. sz. Árverési hirdetmény kivonata. A szécsényi kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Szécsényi Nép­ banknak Holecz Péter elleni végr. ügyében 180 * A- kor. tőke és jár. erejéig a rimóczi 876 sz. tkvi. A. I. 2. sz. ingatlanra 570 kor.-ban és a rimóczi 967 sz. tvki. A. I. sz. ingatlanra 570 kor.-ban megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy, a fenti ingat­ lanok a kikiáltási áron alól eladatni nem fognak. Az árverés megtartására határidőül 1909. évi február első napjanak d. e. 10 óraja GLAJTSTEIN ADOLF könyvnyomdája, Rimócz község házához tűzetett ki. ' Árverezni szándékozók tartoznak az in­ gatlanok becsárának 10 százalékát vagyis a rimóczi 876 sz. tkvi. ingatlanra nézve 10 fiönyv- és papirfaresfiedése. kort és a rimóczi 967 sz. tkvi. ingatlanra nézve 22 kort készpénzben vagy az 1881. évi LX. t.-c. *12 §-áhtfin jegeit árfolyammal számitott és a 1881. évi 3333—81 sz. ígazságűgyminiszteri rendelet 8 §-ában kijelölt 9JL tör. dofiány és szivar árudája, vóvadékképes értékpapírban a kiküldött ke­ zéhez letenni avagy a báatpénznek a bíró­ ságnál elöleges elhelyezéséről szóló elismer­ a Szécsényi Xiríap töadófiivataía Szécsény ben. vényt átszolgáltatni. Szécsény, 1908. dec. 13 napján. Szentbe, kir. jbiró. * \ *4 é l * GrAxít^David 'r » . 'í * -■ könyvkötésiét® Balasaasyarmaton Kossúth Lajos-utca 6. Elvállal mindennemű könyvkötői, valamint e Elvállal mindenféle könyvnyomdái munkákat a legjutá- tV. | nyosabb árak mellet^ Nagy választék helyi és más képes levelezőlapokban. > • -»V Nagy raktárt' szakmába vágó összes munkákat • legegy­ szerűbbtől a legdíszesebb kivitelig. Díszdoboz raka, ogysnrf és élszúta készítés. Irodai papir, levélpapír valamint dobozpapirokban. * •KIADÓ kAKAS~ Szécsényben, I a Kertalja-u teában, a gőzma­ lommal szemben, a mai kornak megfelelően épített házban 3 utcai szoba, konyha és élés­ kamra 1909. május 1-től kezdődőleg kiadó. IMb Mvllánritást Klrpsrger latrán —écswUnéi kipkaté. __ . .. ... ... ... k-___ —___ ____ .____ _________ .. ___ Nyomatott Olattstefa Adolf könyvnyomdájában Stécsénybert. 1909. — — - - -- — - « * - —— —» — -- —»- -- - ___ - � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HILAP_1909-191000019.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1909_01_29.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-01-29 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Magyar irodalom Társadalom Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 1. évfolyam 5. szám (1909. január 29.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom