https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/135c16a10e0fe91c56344252706edfd2.jpg cc0addafa142f0f6802168d8169aff60 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/32cbee7ca229dc202e55e2653e1e5232.pdf 510a19ba5beb9cc7560c081d5cd8ed95 PDF Text Text I. évfolyam. Szécsény, 19O9. január 1 1. szám. SzÉcsÉnyi HIrlap .r; _ * v* • • *' SZÉPIRODALMI, TARSADALMl ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP A SZÉCSÉNYI VÁLASZTÓKERÜLET 48-as ÉS, FÜGGETLENSÉGI PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden pénteken. Előfizetési ári Dr. Szőke Jenő. Előfizetési pénzek, reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz íntézendők. A lap szellemi részére, s a nyiíttérre vonat­ kozó minden közlemények a szerkesztőhöz Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. A szerkesztőség telefon száma: 6. küldendők. Előszó. van is áldva, akár szellemi, akár anyagi te­ kintetben, részben nagyfokú elfoglaltsága mi­ att, részben a közügyek iránti közönye miatt, részben a korunkban már szinte járványszerüleg fellépett azon ok miatt, hogy a közté­ ren szereplőket a legkisebb ok miatt, legtöbször pusztán csak alaptalan gyanura önérde­ ket hajhászó, panamázó, kéz—kezet mosó kal és nemesekkel, kizárva minden torzsalkodást, visszavonást és személyeskedést, s Egész évre 8 kor. -7 Félévre 4 kor. Negyed évre 2 kor. Egyes szám ára 16 fillér. — Felelős szerkesztő: ’• • • A jelen számmal a „Szécsényi Hírlap* megkezdi pályafutását. Szükségesnek tartjuk, hogy egy pár szó­ val elmondjuk azon okokat, a melyek ben­ nünket ezen lap megalapítására vezettek. Azt hisszük, hogy felesleges munkát vé­ geznénk, ha a sajtónak a közélet vezetésében és irányitásában megnyilvánuló hatalmát hang­ súlyoznánk; e helyett tehát inkább az úgy­ nevezett localis íntentiokat soroljuk fel. Általánosan elismert tény, hogy városunk haladása az utolsó évtized alatt úgy anyagi, mint szellemi, úgy közmüvelődési, mint ipari és kereskedelmi tekintetben nagy mérveket öltött. A kedvező fekvés, az őstermelésre kü­ lönösen alkalmas vidék és az a körülmény, hogy az első vasut-vonal megépítése által az országos forgalomba beléphettünk, mind nyomatékostényezőkvoltakar anézve,hogy klikk-embernek prononszirozzák, a közügyek intézésében részt venni nem kiván, a mi, mig egyrészről az arra alkalmas egyén személyi­ ségét tekintve, határozott vesztesége a köz­ ügynek. addig másrészről előidézi azt, hogy a közügyek vezetése arra sem szellemileg, sem anyagilag nem hivatott emberek kezébe kerül. Ha azonban van egy erő, mely az arra hivatottakat összegyűjti, a közjó érdekében együtt lévőknek tolmácsolójává válik, ha van erő, a mely a közjó érdekében kezdeményez, mely a közjó érdekében felvetett eszmét minden api élet gondjai kaözöt emlerülni akkor a közjó előrehaladása városunkban az inteliigentia számszerűleg és nem engedi, sulyát tekintve is növekedjék, hogy a keres­ kedelem és ipar intensivebbé téttessék és meg van alapozva. Lapunk alapításának legfőbb indoka a hogy az egyén gazdasági helyzete megjavit- fentebb kifejtetteken nyugszik. Vajha az, a nemes intentió, a mely ben-, tassék. Az egyének gazdagodása, az intelligentia számszerü és súlybani gyarapodása, magá­ ban véve azonban még nem alkalmas arra, hogy ez által az általános, egyetemes közjó, a mi kis körünket tekintve: városunk közjava előmozdittassék. Tudva lévő dolog, hogy nünket a lap megalapításában vezérelt, meg­ hozná gyümölcsét.! Vajha lapunk részesévé lehetne a közjólét előmozdításának, városunk szellemi és anyagi előrehaladásának ! Mi részünkről mindent elfogunk követni legnagyobb része, ha még oly nagyon meg arra nézve, hogy ezen kitűzött nemes czélt elérhessük. Együtt kívánunk dolgoznia jók- TÁRCZA. 11. az emberek A Szécsényi Hirlap eredeti tárczája. Dalok. — Zenéje Fráter Lorándtól. — I. Nem siratlak már én téged, Minek siratnálak; Megöl engem igy is — ugy is Az örökös bánat. Mélyen fekszik a szivemben A te csalfa képed, jobb lett volna tán én nékem Sohsem látni téged. Nem vagyok már, aki voltam, Hét falu legénye; . Nem vagyok már édes anyám Kincse, szemefénye. Elpusztulok, elfonyadok, Mint a virág télen, Ássák is már a síromat A temető szélen. Virul már az erdő mező, csak én fonyadok, Te miattad, kis angyalom bánatban vagyok. Erdő-zugás, galamb-bugás nem gyógyit meg, Akkor leszek boldog, ha majd eltemetnek: Ha meghalok, temessetek erdő mélyibe, Hajló füzet ültessetek sírom főlibe. Azt suttogja szomorú fűz hajló ága: hisszük és reméljük, hogy a kitűzött czélt elérhetjük; s ha ez útnak induló lap a közügyek helyes íráuyú fejlődését és menetét, városunk haladását, a lakosság egymás iránti szeretetét és becsülését csak egy jottányival is előre segítette, akkor mi már megnyertük jutalmunkat, akkor mi már egyszersmint igazoltuk is a lap alapításának szükségességét és létjogosultságát. Az adóreform. A képviselőház pénzügyi bizottsága letárgyalta a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adózási módját. A bizottság több tagja ezúttal sem tagadhatta meg a pénzintézetekkel szemben táplált animozitást. így pld. a pénzügyminiszter azon javaslatát, hogy a tőkekamatadó 10 százalékról 5 százalékra szállittassék le, leszavazták. Pedig ez a ver- senyképesség szempontjából is káros eljárás, mert a szomszédos Ausztriában ezen adónem kulcsa 1 és fél százalék. Bizony sok magyar tőkepénzes ezért Ausztriában helyezi el tőkéjét, a honnan a bankok busás nyereség árán ép a mi tőkénket helyezik el hazánkban. Tehát még a hazai tőkén is nyer- nek. A sokak közül még csak a kereseti adó 50 százalékos emelését említjük meg. Hogy ez mit jelent, elég, ha városunk taka- rékpénztári igazgatójának ez alkalommal a pénzügyminiszterhez intézett következő sorait közöljük: — Szeressétek egymást, fiaim. Azon le­ gyetek, hogy az életet kihasználjátok. Ha már nem is vehetitek az életet úgy mint her­ mát a bazárban, hogy igy ezer esztendőig élhessetek, de legalább iparkodjatok azt meg­ édesíteni. Az emberek legnagyobb ostoba­ sága az, hogy a helyett, hogy iparkodnának egymással jót tenni, azon vannak, hogy rosz- szat tegyenek ? Nem volt soha, nem is lesz több ilyen árva. — Jó, jó, emberséges Ali Ejub ben Sich­ Dr. Szőke Jenő. ram, de hát mondd meg azt is, hogy melyik az a gyógyszer, a melyikkel az ember az Uti vázlatok. Most, hogy a jövő évben Törökország­ ba és Kis-Ázsiába teendő utasásomhoz a szükséges tudnivalót olvasgatom, olvasom, hogy ezelőtt mintegy 300 esztendővel élt Sztambulban egy foltozó varga, névszerint Ali Ejub ben Sichram, aki egyszerű de mindazonáltal mélyreható bölcsesége révén sok ideig igen nagy szerepet játszott Konstantinápoly történetében. Hogy miben állott az ö bölcsessége?! Nagyon kevésből. életét megédesítheti. — Az, fiam, nagyon sokféle. Az egyik­ nek jót tesz a szabad levegőn való mozgás, a másiknak a kocka, a harmadiknak a nemes ételek; egyetlenegy dolog van csak a mi minden embernek jót tesz: az utazás. — Akinek szívére Allah, bánatot fektet, a kinek lelkére a próféta átka szomorúságot önt, a ki tanulni vágyik, a ki önzetlen barátot keres, a ki látni akar, az menjen utazni. Az uton az emberek átalakulnak, megtanulják egymást szeretni, becsülni, egymás irányában elnézők �Kegyelmes Uram! Az új adótörvény pénzügyi bizottsági tárgyalása megdöbbent minket Úgy látom, magával a néppel érintkező intézetek ta­ pasztalatai aligha ismeretesek a tárgyaló képviselő urak előtt Kegyeskedjék mellé­ kelt sorokat figyelemre méltatni, melyek­ ből látható, hogy a kis hitel kielégitése mily terhes, hány intézet mily örömmel lemondana arról, ha oly felületesen fog­ lalkozna a nép érdekeivel, mint sok kép­ viselő. Már most e nehéz helyzetet nem fog­ ják Önök Kegyelmes Uram 50 százalékkal sulyosabb adóval tetézni, ha a viszonyo­ kat ismerik. Köztudomású tény, hogy az ügyvéd, órvos, kereskedő, magánbankár csak egy részét adja jövedelmének adóalapul és a kincstár nem is óhajtja máskép mig a nyilványos számadásra kötelezett vállala­ tok bemondanak utólsó vasig mindent. És ugyanakkor az előbbiek eljárása nem vág , január 1. Széchényi Hírlap 1, szám. jellemükbe, mig az intézeteket örökösen adóeltitkolás gyanusitásával sértik. Nem hiszem, hogy van olyan pénzintézet, mely nem valódi mérleget terjeszt a kincstár kép­ becsületesen munkálkodó emberek ámulva látjuk azt a sok jó akaratot, melylyel kép­ viselőink ügyeinket intézik. Kegyelmes Úr legalázatosabb szolgája Sándor Móricz, s. k. Mulatság. Jól sikerült mulatságot rende­ zett a szécsényí iparos ifjúság december hó 27-én az "Újvilág szálloda" nagytermében. römmel tudatjuk olvasóinkkal, Ö tpénztári hogyIgazgató A mulatság tánccal, próba házassággal, világ­ Sándor Mór úr, a jelen cikk szerzője, a postával és confetti dobással volt egybeköt­ „Szécsényi Takarékpénztár" minden szépért ve, s azon nagyon sok szép fiatal asszony és jóért lelkesedő igazgatója ígéretet tett, és leány jelent meg. A jelen voltak közül a hogy lapunkat a bank és hitelügyek aktuális következőket sikerült összeirnunk: Lux Ankérdéseinek megvitatása céljából többször is talné, Őze Mihályné, Kirperger Ferencné, fel fogja keresni. Tekintetbe véve a Sándor Goldberger Fanni, Sándor Juliska, Trajter Mór úr nagy tudását, e téren szerzett óriási Málika, Harazín Anzelmné, Laurencsik Ilonka, tapasztalatát és azt a köztudomásu higgadBulyovszky Matild, Laxner Böske, Percze ságot és megfontolást, mely őt minden téren Erzsike. — A mulatság tiszta jövedelme a vezetni szokta, meg vagyunk róla győződve, "Szécsényí kereskedő és iparos ifjak önhogy e cikkek nagy érdeklődést fognak kel­ képzőköre" könyvtára javára fordittatott. teni az illetékes körökben is és csak örö­ Felülfizettek Bayer Lajos, Bögözi Antal és münknek adunk már előre is kifejezést a Dr. Szőke Jenő 1 — 1 koronát, Bódi N. (Ha­ fölött, hogy e cikkek először lapunkban fog­ lászi) 3 koronát. nak megjelenni. Választás. A rimóci választó körben a Dr. Hoffman Kornél lemondása folytán meg­ üresedett megyebizottsági tagságra a válasz­ HIREK. tás december 29-én történt meg Rimócon. A választó-kerület, melyhez tartoznak Rimóc, Előfizetési felhívás. Lóc, Csitár, Hollókő és Sipek községek, ál­ viselője elé. Ha most figyelembe vesszük, hogy nem is tiszta jövedelmünket, de a pénzintézeti adózási technika, a jövede­ lemnél általában több adó-alapot pródukál, A mai nappal előfizetést hirdetünk a „Szécsényi Hirlap"-ra, s hogy a vezércik­ künkben körvonalazott célt minél hathatósabban szolgáhassuk, az előfizetést az alábbi származik az a helyzet, hogy a mi intéze­ tünk évente 26.000 földmives emberrel érintkezve kockáztat, fárad és dolgozik, csekély mérvben szabtuk meg: Egész évre ............ 8 korona annyit fizet az államnak és községnek adó­ ban, mint részvényeseink összes osztaléka. És most még 50 százalék emelés: 10 szá­ zalék helyett 15 százalék. A kincstár, mely nem kockáztat, melynek tőkekamat, vállal­ kozási nyereség nem jár, csupán a jöve­ delem kisebb része, többet fog kapni adó cimén, mint a részvényesek. Igaz, vannak nagy értékpapirkészlettel rendelkező pénzintézetek, melyeknek adó­ alapjuk eltűnik, de itt — azt hiszem, — úgy lehetne segíteni a dolgon, hogy mi­ nimum alapittassék meg pl. az osztalék szolgáljon legalább adó-alapul. Talán még a tartalékba tett összeg is. Fél évre ......... 4 „ Negyed évre ... ... 2 „ Megjegyezzük, hogy a lap politikai tar­ talmu lesz, scsak addig, mig az ezzel járó közhatósági engedély ügye rendbe hozatik, jelenik meg a lap mint nem politikai. A szécsényi választókerület 48-as és függetlenségi párt-körének tagjai a lapot féláron kapják, lakásokra szállítva. Tisztelettel kérjük, hogy az előfizetési dijakat a csatolt postai feladó lapon a kiadó­ hivatalba juttatni kegyeskedjék. A kiadóhivatal. Iparhatósági megbizottak választása. Az iparhatósági megbízottak választására jogosult iparosok és kereskedők névjegyzéke de­ Még csak annyit jegyzek meg, hogy mi cember hó 31-éig a városházán közszemlére és közlékenyek. Egy dolog van csak fiaim, a mi mindenkit kielégit: az utazás". És ha most, megtett utazásaim után ellátást, valamint a vasút és hajó költségeit is bele számitva, az utazás átlag naponta 20 frankba kerül. Jelen tárca cikksorozat célja, hogy az általam Bpest, Fiume, Velence, Padua, Vero­ na, Milánó, Génua, Montecarló, Nizza, Flórenc, Bologna, Velence, Bécsen keresztül megtett úgynevezett Rivierai utat és benyomá­ saimat leírjam. Külön fogom leírni a Bpest, Bécs, Salzburg, München, Zürich, Básel, Bé cs, Lausanne, Genf, Interlaken, Lucern, Insbruckon át, valamint a Bpest, Belgrád, Nis, Oszküb, Szaloniki, Mitrovica, Sarajevo, eszembe jutnak e szavak, lehetetlen, hogy igazságot ne adjak én is a bölcs török mon­ dásának, amit más szavakkal ugyan és más értelemben de ugyanazon végeredménnyel a mi Kölcsey-nk is megirt: „Az, ki életében sokat érzett és gondolkozott és érzeményeit és gondolatait, nyom nélkül elröppenni nem hagyta,oly kincset gyűjthetett magának, mely az élet minden szakában, a szerencse minden vál­ tozásai közt gazdag táplálékot nyujt lelkének.” Drága dolog-e az utazás? Általános fel­ fogás szerint az utazás igen drága passzió. Pedig hát ez téves felfogás. Csak érteni kell a módját az utazásnak. Az utazó vegye fi­ gyelembe, hogy soha se keresse a harmad­ rangú szállodát és éttermet, hanem a moder­ net, mert mig az első esetben csak keserű­ ségei lesznek, a másodiknál az ár differentia oly csekély, hogy azért nem érdemes ma­ gát az embernek kellemetlenségeknek kitenni. Hogy a kérdésre közelebbről is feleletet adjak, rendes, nálunk szokásos polgári kosztot és van kitéve, s ez ellen a felszólalások ugyan­ ott a jelzett ideig adhatók be. A megbizottak választása 1909. január hó 3-án délelőtt 10 órakor fog a városházán megtörténni. Spalató, Scebenikó, Zárán keresztül tett utaimat. Mielőtt azonban a Rivierai ut leirásá­ ba kezdenék, tekintettel arra, hogy célom nemcsak a látottak puszta elmondása, hanem csekély tehetségemhez képest az uti tapasz­ talatok közlése is azon célból hogy mások esetleg hasznát vehessék, tehát első sorban az általános dolgokról: a ruházatról, pénzről, podgyászról, étkezésről, jegyekről, vámról, útlevélről fogom a szükséges tudnivalókat elmondani. Ruházat. November hónaptól kezdve, talános lelkesedéssel Dr. Paczolay Zoltán, balassa-gyarmati ügyvédjelölt mellett foglalt állást, aki meg is lett választva. Halálozás. Egy köztiszteletben állott, szorgalmas polgártársunk költözött el az élők sorából december hó 29-én, Herczog Manó, kékfestő. Nagyszámu családot és kiterjedt rokonságot hagyott hátra. Többek között özvegye és gyermekei: Herczog Ignác losonci gyáros, Herczog Gyula losonci nagyiparos, és Herczog Izidor polgártársunk gyászolják. Áldás és béke poraira; az általános részvét enyhitse mély bánatukat. Lopás. Reiner Mór endrefalvi korcsmá­ rostól az asztalára kikészített mintegy 260 korona aprópénzt eddig ismeretlen tettes el­ lopta. A károsult a lopással egy cigányt gyanusít, aki a bűncselekmény elkövetésekor a korcsmában tartózkodott. Bírói képesités. Frecska Jenő a balassa­ gyarmati kir. törvényszék jegyzője a múlt héten tette le sikerrel a birói vizsgát. Az eredményhez melegen gratulálunk. aki a Rivierára útik, egészen április hó végeig igen bölcsen cselekszik, ha téli ruhával ellátja magát. A Rivierán Mentoneban Montccarlóban, Nizzában, Cannesban, ugyan enyhe éghajlatra fog találni, de akárhányszor még tavasz elején is meglepik a hideg napok, amikor igen nehéz nélkülözni a téli gunyát. Nagyon rászorul azonban a meleg ruhára a hosszú úton de különösen a Karszt rideg vidékén, Fiúméban, Velencében, Milanóban, és még Genovában is. Természetes, hogy a Riviera részére viszont el kell magát látnia könnyű ruházattal, mert ott meg nehéz téli öltönyök akárhányszor elviselhetetlenekké vál­ nak és januárban bizony világos nyári öltö­ zetben, szalma kalapban kell sétálnia. Ami az utazáshoz szükséges pénzt illeti, arra nézve megjegyzem, hogy a ki Magyarországról utazik a Rivierára, annak kétféle pénzt kell beszereznie és pedig olasz pénzt és francia pénzt, lirákat, frankokat. Montecarlóban szintén francia pénz van forgalom­ ban. Legcélszerűbb, ha a pénzt itthon váltja be valamely előkelőbb pénzintézetben. (Folyt, köv.) �Szécsényi Hírlap 1. szám. Megszűnik a tömeges idézés. Régi pana­ sza a pörös feleknek, hogy bár ügyük akár­ hányszor csak 10—11 órakor kerül tárgya­ lás alá, az összes felek mind 9 órára vannak idézve s ott is kell lenniök, mert különben polgári perekben 9 órakor egyszerűen elmakacsolják az alperest. Sokszor megtörtént már egyik másik biróságnál is, hogy a reg­ gel óta várakozó feleket délben, vagy dél­ után azzal küldték el, hogy az előrehaladott időre való tekintettel uj tárgyalást kell ki­ tüzni ; szóval egy- egy idézés nemcsak a falusi, de még városi peres feleknél is elve­ szett munkanapot jelentett. A igazságügyi miniszter úgy akar segíteni ezen a tartha­ tatlan állapoton, hogy rendeleti uton meg­ szünteti a tömeges idézést s ezután a biró egy-egy napra annyi felet idézhet be, a mennyinek ügyét le is lehet tárgyalni. Az elmakacsolás körül is üdvös ujitások várhatók. Nősülhetnek csendőrök. A m. kir. hon­ védelmi miniszter legközelebb kiadott egyik rendeletével megengedte, hogy a csendőrök 3 évi szolgálat után, mikor már oly fizetésbe jutnak, hogy családot tudnak tudnak fenn­ tartani, megnősülhetnek. Akik az utóbbi két évben kiléptek a csendőrség kötelékéből, azok mind visszaléphetnek. E rendelet ma­ gyarázata abban keresendő, hogy igen sok fiatal csendőr lépett ki, s mivel nem enged­ ték meg nekik a nősülést, s igy a csendőrök létszáma igen megapadt. Községi orvosok nyugdijintézete. A köz­ ségi körorvosok orsz. nyugdíj-intézetének lé­ tesítését az 1908. évi XXXVIII. t.-c. irja elő olyképen, hogy ennek a törvénynek életbe­ léptetése után egy évre fel kell állitani a községi orvosok uj nyugdíj-intézetét. A bel­ ügyminisztériumban a szükséges előmunká­ latokat már megkezdték, mielőtt azonban végleges döntés történnék, gróf Andrássy Gyula belügyminiszter szükségesnek tartja az érdekelt községi és körorvosok meghallga­ tását, hogy esetleges kívánságaikat figyelembe vehesse. Evégből 1906. február hó 12-én szaktanácskozmány lesz a belügyminisztériumban, a melyen a vármegyék területén al­ kalmazott összes községi s körorvosok kép­ viseletében egy orvos fog részt venni. Ezen az értekezleten a nyugdij-intézményre vonat­ kozó mathematíkai számadásokat, tervezete­ ket s módozatokat is tárgyalni fogják. Uj törvények. Az Országos Törvénytár (Corpus Juris) folyó hó 29-én megjelent 17. száma a következő uj törvényeket közli: XLVIII. t-c.: A Budapest székesfőváros fejlasztéséről s a háztartásának rendezése vé­ gett teendő állami intézkedésekről; XLIX. t.-c.: A vizi beruházásokról; L t.-c.: 1909. évi álami költségvetésről. Az Gazdasági felügyelők. Tekintettel az ál­ lattenyésztés illesztéséről szóló uj törvényre, az állattenyésztői felügyelők számát szaporitták s működésikörüket aként oszják be, hogy fokozatosan minden vármegye terüle­ tére egy külön felügyelő jusson. Az állat­ tenyésztési felügyelők ezentúl gazdasági fel­ ügyelők lesznek és gyakorlati teendőkkel bizatnak meg, de természetesen működésük feladatát képezi, hogy ez állattenyésztés fej­ lesztéséről szóló I908. évi LXIII. t.-c. minél gyorsabban elérhesse azokat az eredménye­ ket, melyeket a törvény napirendre hozása óta a gazdák méltán várnak. Thea estély. A Casino által rendezendő thea estély január hó 2-án fog a Casino összes termeiben megtartatni. A Casino igaz- gatósága ezuton is kéri, a meghívottakat minnél nagyobb számban leendő megjele­ nésre. Az estélyen thea és ételek jutányos áron fognak a "József főherczeg sanatorium" javára árusittatni. Értesités. A casinó igazgatósága értesiti a nagyérdemű közönséget, hogy a Casinónak járó jövő évi lapok elárverezése január 3-n délután 5 órakor fog a Casinóban meg­ történni ; az árverésen nem Casinói tagok is részt vehetnek. január 1. Aztán az is tudott, hogy a búza tápértéke, kiválósága a siker tartalmától függ; az pedig számtalan kísérletezés és elemzés által megvan állapítva, hogy a magyar földben terem a legsiker dúsabb búza. Külföldi búza elvetve itt, a termés sikér tartalma nagyobb lett. És ez fokozható. Micsoda kilátások nyilnak ezekből élet­ revaló lett vágyó emberek számára?! És ugzan gazdáink nem azok ? Mindegyik kezé­ ben tartja a jóléte kulcsát, s tett erejéből és kitartásából a maga nagy vagy kis földje, a mi egy-egy darab a haza drága földjéből, A búzáról. ’ még inkább a lelkéhez lesz nőve. József napján volt. Enyhe idők jártak, Ezzel még jobbak is leszünk. Még a A folyó téli kiöntése lassan húzódott vissza felebarátainkat is inkább megbecsüljük. *) a mezőről a mederbe s a viz alól zöld búza­ *) A gazdálkodás körtébe vágó minden közleményt kész örömmel veszek fel. Kérem az érdeklődését az ügy iránt, irókvetés kerül elő. Milyen vetés! Valóságos nak és olvasóknak. Minden adat közléséből közhaszon válhat. bokréta sorok, a meddig csak a szem szá- S ennek az ujságnak épen az az egyik feladata, bogy ez uton razat lát. Arra fakadtam: itt minden búza­ szemről tiz szár nő. Bizony ez nem tréfa. Valamikor a Ter­ mészettudományi Közlöny"-ben olvastam, hogy valaki — a nevét elfeledtem — kisér- is használjon. (Szerkesztő) leteket végzett, s felvitte odáig, hogy egy Kérdi tőlem tegnap a Jani gyerek: Tudom-e, hogy a szent korona tagja vagyok? szem búzáról több szárt növesztett negyven­ nél. Egy szem búzáról negyven kifejlett ka­ lász ! Számitsuk ki, egy kifejtett búzakalász­ ban hány szem van átlag; aztán számitsuk ki, egy szem búzáról hány magot lehet előállítani. Ha ilyen búzát vethetnénk! Meglehet, a ki olvassa, kinevet. Hanem azért meg­ dönthetetle n bizonyosság, mindenki tudja, hogy az egyik búzaszemnek — beszéljünk csak erről, nagyobb a csírázó képessége, mint a másiknak, s egyikről fejlettebb kalászok ka­ lászok nőnek mint a másikról. Hasznos állat­ fajaink a faj kiválás segélyével folyton neme­ sitjük, nagyobbak, szebbek, értékesebbek, állataink. A búzával is úgy lehet. És olyan magról, a mi több szárt sarjaszt, nagyobb, bővebb az áldás. Ha ilyen búzát vetnénk! Egyáltalán nem tartozik a mesék országába, Teljesen ép kifejtett szemnek a sarja erősebb kalásza nagyobb, s fejlettebbek lesznek a kalász szemei is. Gondolkodó * gazda azt is tudja, hogy az ilyen búza szemről több sarj nő. Lehetetlen hogy az igazi gazdaember a búza szemről meg ne ismerje melyik sarj képesebb. Nem értek itt olyan bizonyosságot mint kétszer kettő négy. A lehetőségek or­ szágába akarok maradni, mikor felvettem: ha a magkiválasztás és kiválás útján meg­ lehetne a termést kétszerezni ! Mikor gyen­ gébb akkor is, meg mikor jobb akkor is. A ki egy métermázsa búzát vet, rá ép úgy tartozik, mint aki ezret. Minden nehézség nélkül elérheti, hogy rendelkezik az ilyen vevő maggal. Valamelyik esztendőben fel­ tűnt az ujságok hirdetési rovatában, hogy Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyei gazdasági egyesület búzát hirdetett eladásra vető mag­ nak. Drágábban a napi árnál. Fajkivált búza volt. Azonban minden kisgazda a maga életrevalóságával be tudja osztani s eltudja érni a maga erejéből, hogy kiváló lesz a búzája s kiváltságát fokozni birja. Csak gon­ dolkodjék és akarjon; de ne-álljon meg az akaratnál. Aztán az is valami ebben is, hogy az ember nem azért született embernek, hogy a felebarátjának hasznára ne legyen, s egyik gazda a megfigyeléseit a másikkal közölheti. Szóval semmiből nem semmi; hanem észszel és akarattal, a mi van mind a kettő lehet fajkivált búzánk. Vetőre is, meg áldásnak is. A termést annak nevezem, mert az, és bő­ vülve még valóbban az lesz. Adorján András és Habony János beszélgetései. — Mi az a szent korona? — Hát a mivel a királyt megkoronázzák! Biz azt feleltem — mit is felelhettem volna egyebet — nem tudom. — Pedig apám is az, meg a keresztapám is az, meg a János bátyám is — kendet értette — meg mindnyájan azok vagyunk. — Aztán ki beszélte ezt neked? — A tanító úr. Tanultuk az iskolában. — Sohase hallottam. Valamennyire érdekelt a dolog. Gondoltam: magam meg­ kérdezem a tanító urat. Mivel hogy komám is. Persze nem én híttam őtet annak. Amint kend nem, én sem kérezkedem valamiféle felebbvalónak a kocsijára. Hanem a felesége volt nagyon jóban a feleségemmel. Menten elmentem hozzá és felkérdeztem, Ő aztán elmondta, hogy irott tétele a régi magyar jog­ nak sokkal sokkal negyvennyolcz előttről, a mikor még a nemesség volt a nemzet, hogy minden nemes ember tagja a szent koroná­ nak. Elmondta latinul is, mert — úgy mond — úgy volt eredetileg megírva, de én bizony nem értettem úgy, ezért elfeledtem. Elmondta, hogy a korona, a mivel a királyt megkoro­ názzák, a mikor azzá lesz a nemzet joga teljességének a megszemélyesítője. Ezért szent korona. Elmondta, hogy a király az által, hogy ezzel a koronával megkoronázzák a nemzet egyetemének a képviselőjévé, jo­ gainak a részesévé válik. Személye azért szent, Ő és a nemzet együtt összeforrva tesz­ nek ki egyet. Elmondta, hogy abban a jog­ tételben : minden nemes ember a szent koro­ na tagja, a nemzeti összetartozás, a jog­ egyenlőség teljessége s az van kifejezve, hogy mind mind részese volt a jognak. Ugy is volt, hogy annak közönséges bocskoros ne­ mesnek épen annyi joga volt a nemzet ügye intézésében, még a király választásban is, mint a leghatalmasabb zászlós úrnak. El­ mondta, hogy valamikor minden nemes em­ ber egyenlő jogu tagja volt az országgyűlés­ nek, a király választónak is. Hogy Hunyadi. Mátyást is a bocskoros nemesek sokasága választotta meg királynak s nem pedig a hatalmasok, s általa lett naggyá a nemzet, mint sem előtte, sem utána. Elmondta, hogy a nemzet joga élő; az a jogtétel is élő; fej­ lődött az alhotmánnyal, és ma úgy áll: min­ den magyar ember tagja a szent koronának. Magyar alatt értve nem egyedül a fajma- �Szécsényi Hírlap : ’ 1. szám. gyart, de mindenkit aki itt él és nem kül­ földi. Elmondta, hogy annak a nemzeti összetartozásnak, annak a jogegyenlőségnek. — Aztán ez mint igaz volna? — Tapasztalta vagy hallotta kend, hogy a tanítónk hazudott? — Akkor 1848-nak csak a jogegyenlőség teljessége felel meg! — A nemzetnek is van lelke nem csak kendnek, vagy nekem. És ennek a léleknek is ez felel meg. Elmondta, hogy a szabadságra, függetlenségre termettebb nemzete nincsen a világnak, mint a magyar. Elmondta, hogy a magyar, minden magyar mind azóta szabad volt, a mióta csak magyarról emlé­ kezik a história. Hogy Szent István király óta az idegen befolyás ellen küzdés volt végzete. Ma is ugy van. Hogy a magyar szel­ lem fejlődése szabad röptében varázs hatás­ sal van, urrá lesz a szivekben, nemesit, fel­ emel. Ezzel vonz és vezet s ez által úr itt a magyar és marad meg annak. Elmondta, hogy minden törvény vagy intézmény, a mi azzal a jogtétellel meg nem egyez, a nemzet erejének szabad kifejlődése elé gátot emel. Hogy a mi a választó joggal készül, tespedést eredményez s hátra fogja vetni a nemzetet. — Folytassa — csak folytassa — — És felvetette, mi lenne ma a nemzet, ha ez a jogtétel élne minden fia lelkében ! Annyi más jogtétel nemzeti köztudattá vált, az 1867. óta eltelt több mint 40 esztendő bőven elég leendett arra, váljék. És ha az. —, hogy ez is azzá . — De tesznek-e most róla, hogy azzá váljék? - Nincsen az országban csak magyar és hazafi. Ma nem szakadozunk, ma nem töredezünk — menzetiségekké — nemzet­ közi, meg ujjá szervezett, meg keresztény, meg paraszt, meg nem tudom ki szociális­ tákká meg felekezetekre. — Ki az az ember, aki meg cselekszi ? Mert az Isten panasz néven ne vegye — lehet vak vagyok — de nem látom az or­ január 1. kijelölt óvadékképes házánál megtartandó nyilvános birói árveré­ sen a kikiáltási ár két harmadrészén alul dött kezében letenni avagy a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről szóló eladatni nem fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az in­ elismervényt átszolgáltatni. Kir. jbiróság mint tkvi. gatlanok becsárának 10 százalékát készpénz­ ben vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában ' Szenthe, kir jbiró. 3849.-908. sz. Árverési hirdetmény kivonat. A szécsényi kir. járásbiróság mint tkvi. hatóság közhirré teszi, hogy Bokor Jánosné végrehajtatónak Kovács János végrehajtást szenvedő elleni 300 kpr. tőkekövetelés és jár iránti végrehajtási ügyében a szécsényi kir. járásbíróság területén lévő Karancskeszi községben fekvő és a Karancskeszi 28. sz. tjkvben A. I. 1—2. sorsz. ingatlannak B. 6. a Kovács János nevén álló részére 477 kor. a u. o. 252 sz. tjkvbenJ A. I. 1. sorsz. in­ gatlannak B. 3. a. ugyanannak nevén álló ré­ szére 54 kor., a 260 sz. tjkvben A. I. 1. sorsz. ingatlannak B. 12. a. nevezett nevén álló részére 256 kor., a 286 sz. tjkvben A. 1. I-í-7. sorsz. ingatlannak B. 2. a. nevezett nevén álló részére 380 koronában ezennel megállapitott kikiáltási árban az árverést el­ rendelte és hogy ezen ignatlanok az 1909. évi január hó 12. napján délelőtt 10 órakor Karancskeszi község házánál megtartandó nyilvános birói árverésen a kikiáltási ár két­ harmadrészén alul eladatni nem fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az in­ gatlanok becsárának 10 százalékát készpénz­ ben vagy az 1881. évi LX. L-c.. 42. §-ában szágban sehol. hatóság Szé- csény, 1908. okt 7. napján. jelzett árfolyammal számított és a 3333—81. J. M. rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapirban a kiküldött kezéhez letenni avagy a bánatpénznek a biróságnál előleges el­ helyezéséről szóló elismervényt átszolgáltatni. Kir. jbiróság mint tkvi. hatóság Szé­ csényben, 1909. okt. hó 6. napján. értékpapirban a kikül­ Szenthe, kir. aljbiró. 4154.—908. sz. Árverési hirdetmény kivonat. A szécsényi kir. járásbíróság mint tkvi. hatóság közhirré teszi, hogy Haas Fülöp végrehajtatónak Puruczky Lajosné végrehaj­ tást szenvedő elleni 50 kor. tőkekövetelés és jár iránti végrehajtási ügyében a szécsényi kir. járásbiróság területén lévő Nógrádsipek községben fekvő és a nógrádsipeki 57. sz. tjkvben A. 1. 1—7. sorsz. ingatlannak B. 33. a. részére 270 kor., a 64. sz. tjkvben A. I. 1. sorsz. ingatlannak B. 20. ugyanannak nevén álló részére 377 kor., a 140. sz. tjkvben A. I. 1—4. sorsz. ingatlannak B. 104 nevezett részére 14 kor., a 141 sz. tjkvben A. I. 1. sorsz. ingatlannak B. 103. nevezett részére 14 koronában megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy ezen ingat­ lanok az 1909. évi január hó 21. napján Nógrádsipek község házánál megtartandó nyilvános birói árverésen a kikiáltási ár két­ harmad részén alul eladatni nem fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az in­ gatlanok becsárának 10 százalékát készpénz­ ben vagy az 1881. évi LX. L-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és a 3333—81. J. M. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapirban a kiküldött kezéhez letenni avagy a bánatpénznek a biróságnál előleges el­ helyezéséről szóló elismervényt átszolgáltatni. Kir. jbiróság mint tvki. hatóság Szécsény, 1908. okt. 20. napján. Szenthe, kir. aljbiró. MEGHÍVÓ ELADÓ! A "SZÉCSÉNYI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSULAT" Egy allig használt divatos sző­ 1909. évi január hó 17-ik napján, délelőtt 10 órakor Szécsényben, nyeg-dívány és egy iróasztal az intézet épületében tartandó Roth Adolf kereskedőnél. XXXVII-ik rendes évi közgyűlésére. 3848. -908. sz. Árverési hirdetmény kivonat. A szécsényi kir. Járásbíróság mint tkvi. hatóság közhirré teszi, hogy idősebb Zsidai József és társa végrehajtatónak Zsidai József­ né végrehajtást szenvedő elleni 111 korona 20 fillér tőke követelés és jár iránti végre­ hajtási ügyében a szécsényi kir. járásbíróság területén lévő Karancskeszi községben fekvő és a 28. sz. tkvben A I. 1.2 sorsz. ingatlan­ nak B. 7. a. Zsidai Józsefné nevén álló ré­ szére 477.kor.. 166 tjkvben A I. I. so/sz. ingatlannak B. 4. a. részére 6 kor., 252 Ijkvben A I. I. szorsz. ingatlannak B 4. a. ré­ szére 54 kor., 260 tjkvben A I I. sorsz. ingatlannak B. 13/a. részére 256 kor., 286. tjkvben A 1. 1—7. sorsz. ingatlannak B. 3. a. részére 380 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy ezen ingatlanok az 1909. évi január hó 11. napján d. e. 10 órakor Karancskeszi község­ A KÖZGYŰLÉS TÁRGYAI: 1. Igazgatósági jelentés előterjesztése és tárgyalása. 2. Felügyelő-bizottsági jelentés előterjesztése és ennek alapján a entvény megadása. 3. Az 1908. évi tiszta nyereség felosztása. 4. Elnök, alelnök 5 igazgatósági tag választása. 5. Felügyelő-bizottsági elnök és 4 tag választása. 6. Alapszabályok módosítása. 7. Alapszabályszerüleg beadott indítványok tárgyalása. xSzécsény, 1908. deczember hó 31-én. A „Szfcsényl Takirtk igazg A módosított alapszabályok és az eredeti zárszámadások dél ‘ a közgyűlés napjáig az intézet helyiségében me, Nyomatott ölattstein Adolf könyvnyomdájában Szécsényben, 1909. ztár RésnáiyUrsalat* ósága. t 9 és 12 órák közt inthetők. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HILAP_1909-191000001.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1909_01_01.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-01-01 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Helytörténet Közgazdaságtan Magyar irodalom Társadalom Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 1. évfolyam 1. szám (1909. január 1.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom