https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/bb96d4f17725e2c7bed24a7c8d5531bd.jpg e123688cccc2604134b2afa20e2bf2b2 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/46ec371cd28b0b1f6bcb034c4c33be07.pdf cfaed1c72c1633d413b2a0dbb2dbb0e4 PDF Text Text I. évfolyam. Szécsény, 1909. április 2. 14. szám. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGl HETILAP. A SZÉCSÉNYI VÁLASZTÓKERÜLET 48-as ÉS FÜGGETLENSÉGI PÁRTJÁNAK HIVATALOSLAPJA. minden pénteken. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. Negyed évre 2 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Felelős szerkesztő: A lap szellemi részére, s a nyilftérre vonat­ Dr. Szőke Jenő. — Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. A szerkesztőség telefon száma: 6. A birtokpolitikai törvény­ javaslat. áttelepítését oly módon mozdítja elő a javas­ lat, hogy az ilyen cserék bélyeg és illeték­ Lapunk hasábjain már megemlékeztünk a földmivelésügyi kormány azon nagyfontosságu törvényjavaslatáról, mely hivatva van a magyar nemzeti birtokpolitikának újabb he­ lyes irányt adni. A politikai viszonyok azon­ ban folytonos aktuális kérdések felvetésével mindeddig nem engedték meg, hogy e javas­ lat törvényhozási tárgyalás alá kerüljön. Annál örvendetesebb hát az a hir, hogy a függet­ lenségi párt nagy többsége e fontos kérdés sürgős tárgyalását kivánja, s így a hosszú időre elhalasztott javaslat nagy valószínűség szerint mielőbb törvénnyé válik. Valóban elérkezett már legfőbb ideje annak, hogy törvényhozásunk a széthúzásra vezető meddő politikai és közjogi problémák fejtegetése helyett oly munkáságnak szentelje idejét, amely a nemzet fontos-közgazdasági szükség­ letét elégíti ki. A most nyivánosság elé került birtokpo­ litikai törvényjavaslatok a magyar gazdakö­ zönség régi sürgős kívánságait valósítják meg. Külön felemlítendő, hogy a javaslat ezúttal a középbirtokos osztály érdekeit is szolgálja. A telepítés alá eső terület közel egy harmadát középbirtok létesítésére fordítják, s ennek telepítését akadémiai képzettségű gazdák kö­ zül az országos telepítési tanács választja s különös tekintettel lesz a parcellázások foly­ tán állásukat vesztő gazdatisztekre. A nagybirtokok erdős területekre való TÁRCZA. A tűzember. Rajz. Az lyoly völgyében a rímóci határban . terűi el a Darázsdó nevű völgy. Szép sely­ mes fű borítja s út vezet rajta kercsdül Szécsényből Rimócra. Az utat patak szeli át; a patakon fahíd: az lítonállók kényelmes les­ mentességét mondja ki; emellett százhúzsmillió koronát fokozatosan birtokvételre fog for­ dítani. A hitbizományi birtokok kibérlését elősegíti bérlőszövetkezetek és bérleti telepü­ lések támogatása által, melyek sikeressége esetén feloldja a birtok kötöttségét Nagyfontosságu az a rész, mely a par­ cellázással foglalkozik. Az olyannyira elhara­ pódzott visszaéléseknek e téren teljesen elejét veszi. Magánosok ezután , csak szakértői engedelemmel parcellázhatnak, az ár és a fel­ tételek Csakis olyanok lehetnek, hogy a vá­ sárló gazda boldogulása biztosítva legyen. A fontosabb parcellázásokat a kormány közérdekűnek mondja ki és támogatja. A parcellázással foglalkozó intézetektőt megkö­ veteli, hogy a vevőiek öt évi visszalépési jogot biztosítsanak s a megüresedett birtokok visszavásárlására egymillió létesítsenek. koronás alapot Kivándorolt véreink vizssza telepi léséről is gondoskodik a kormány, árbeli és fizetési kedvezményeket nyújt nekik az állami tele­ pítéseknél s megkönnyíti elveszett honossá­ guk visszaszerzését. Egyenértékű ezen ked­ vezményekkel, hogy a visszatelepülök birtokközvelitésc feltétlenül megbízható kezekbe kerül. Kiemelendő az a rendelkezés, hogy az összes birtokárverések a telepítési hatósá­ gokkal közöltessenek, mely hatóságok költ­ ségmentesen tehetnek t vételi ajánlatot. A harminc éven át volt a „falu esze* és — a mi a fő — rimóci volt még az ükapja is, de ennél a szónál megáll a tudománya. Azaz hogy mégsem áll meg. ikor ki ejti ezt a szót, összeráncolja hófehér szemöldökéi s sóhajtva feleli rá: — A Darázsdó — uram — nagyon rossz hely. Hát aztán miért? Percze bácsi — kér­ dezem az Öreget. Habozik az Öreg, látom rajta, hogy nem szívesen mondja amit mondani készül, de helye. Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy mi­ ért hívják a Darázsdót annak, aminek hívják: hát bizony kénytelen volnék úgy felelni rá, mint az egyszeri káplár a „Vachparádéra* t. i. hogy a Darázsdó az — Darázsdó. Punk­ tum. Ez ugyan nem valami hízelgő rám nézve; de ha meggondolom, hogy a legöre­ gebb rimóci gazda sem tudja megmagyarázni az elnevezés eredetét — azt hiszem — el­ viselhető e csapás . . . Pedig az öreg Percze bácsit Is megkér­ deztem. A kilencvenedik évet tapossa — Mire beért Szécsénybe, rá esteledett. Aki látta, azt mondja, hogy csak egy fél de­ az öreg; Előfizetési pénzek, reklamációk és hiriitAések a'kiadóhivatalhoz intézendők. mégis megszólal: — Elmondom hát az urnák — • hátha kozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. nemzeti birtokpolitikának egyik legerősebb oszlopa lesz ez a szakasz, melynek helyes alkalmazása megakadályozza a nemzetiségi pénzintézetek birtokszerzését oly módon, hogy a megvásárolt árverés alá kerülő birtok­ ból az eddigi tulajdonos részére járadékbir­ tokot alapit. A járadékbirtokok keletkezését annyiban is előmozdítja e javaslat, hogy e célból létesítendő magánintézetek kedvezmé­ nyekben való részesitését külön törvényben helyezi kilátásba. A nagybirtok érdekében kimondja a ja­ vaslat, hogy az eladásra kerülő ötvenezer koronánál nagyobb értékű kötött birtokra az államnak elővételi joga van s idegenek ilyen birtokot csak akkor vehetnek meg, ha hol­ danként ötven koronát fizetnek a telepítési alap javára. Újabb időben nagyon spk nagy terület ment át idegen honosok kezére s ez a rendelkezés gátat fog vetni a külföldiek birtokszerzésének.-Másrészt az eladó kötött birtok tulajdona is jobban jár, ha birtokát a méltányos árat egy összegben fizető állam veszi meg. Az állam pedig a megvett birto­ kot önzetlen közvetitéssel juttathatja a földmívelő nép kezére. Röviden ennyiben ismertetjük a nagy horderejű javaslat lényegét, melynél nagyobbs'abásu intézkedés a nemzeti birtokpolitika érdekében a jobbágyság megszüntetése óta nem történt. Egyformán védelmébe veszi a különböző birtok-kategoriákat s harmónia, összhang létesitésével igyekszik megszüntetni azokat a bajokat, melyek a helytelen birtok- cit vett be, mer' nagyon hajtott haza ? hideg vót, aztán Megáll egy kicsit az öreg, hogy letörölje a könyeit. Azután folytatja: — Hazafelé hajtott a szegény, de ért haza. Vártuk sok ig, de nem jött. nem — Egyszer csak — úgy éjfél táján — lármát hallunk az udvaron. Még azt mondja örzsi, az asszony: — Kend is jól oda kötötte^ azt a tehe­ net! Elódődzott a’ biztosan. Most mehet utána, — Kisietek az udvarra, hát — édes könnyebb lesz a szivem. — Halljuk! Percze bácii, halljuk! biz­ uram — azt hittem, hogy ott üt meg a guta. Elszakított estrángokkaí az istálón rugdalód- tatom kíváncsian. . zott a Hóka meg a Deres. — Régen volt. Van már negyven esz­ tendeje. Vége felé járt már az Ősz. Ludányból jött haza a fiam; akkoriban szabadult ki a katonaságtól. Ha jól emlékszem, búzát vitt. — Beszaladok az asszonyho’ aztán el­ kiáltom magam; no asszony nem jó vagyunk má* I Itt a két ló, de se Jani, se kocsi. • — Aztán mentünk vagy öten keresni. Tudtuk jól, hogy merre kell neki lennie. — Atiogy lefelé indulunk a dombról, �14. szám. április 2. Szécsényi Hírlap uradalom élete legnagyobb terhe lett volna megoszlás következtében eddig fennállottak. ’ veszedelmet fogna elhárítani, a mi különben • annak a ki eladta, a mely tehertől, meg kell, Nemzeti birtokpolitikánkat helyes alapokra sújtaná a közönséget. : hogy szabaduljon, — Szécsény az uradalom Mennyire létezik ilyen veszedelem fel­ fekteti s a magyar törvényhozás jövő felada­ lehet ismerni, ha visszaemlékezünk, hogy a 1 megvételével mindörökre megvehette volna tává teszi, hogy újabb anyagi eszközök meg­ szavazásával teljes érvényesülése bekövctkez- hessék. vasúti hozzájárulás megszavazásának egyik ellenzője megmondta, hogy a vasút kiépülé­ sével a gabona szállítása Budapestig méter­ mázsánként olcsóbb lenne 30 fillérrel, mint Küldöttségben jártak a bel­ ügyminiszternél . . . . . a szécsénylek a kisterennei vasúi­ ért Most pedig hírlik, hogy a vasút ellenzői fognak küldöttségben a miniszter elé járulni. Ebben sem tagadhatjuk meg e szerint a mennyi most, a mi azt jelenti, hogy enynyivel drágábban fogná eladhatni a gaboná­ ját s a vasúti hozzájárulással nem emelked­ nék ennyivel a pót adója: ezért nem is ér­ dekből, de érdeke ellenére mások érdekéből ellenezte — mint jelezte — a vasutat. Csak a jövő fejlődése s jó léte alapjait Megért­ hettük volna, hogy pótadót se kellett volna fizetnünk. Ha nem az a felfogás, ami bármi apró kiadási tétel felmerülésénél ellenez, mert a község töknre megy, de mégse tudja elérni hogy ne kelljen azt fedezni, mert valahogyan csak kell létezni, azonban előrelátó tervsze­ rűség, számítás irányítás, a község ügyei intézésében és fejlesztésében rá nézve nem létez, előidézte, hogy ezt a talán soha többé vissza nem térő jó alkalmat elmulasztottuk. Csak a belterületek amikhez Szécsény jutott volna, megmérhetlen értéket képviselnek. S hogy minden föld míves-termelő eladásra ke! rülő gabonája értékesebbé válnék ennyivel 1 magunkat. \ * És ez csak egyetlen részlet a vasút előnyei Nem a jogot vonom kétségbe.. Koránt­ sem. Ha nem lenne jnguk, nem mehetné­ mik volnának ezek nekünkI De igazán: be­ sorozatiban. nek oda. Hanem ha közdolgokban mindenki |., szélni sem jó erről. Hol állanánk már is, Ellene * helyt álló érvet az ig; z, hogy kimeríteni próbálná, amihez joga van, az egyet se hallottam. , ha az uradalom ma a község tulajdonai emberek békés együttélése válnék lehetet­ Vagy be valljuk e hogy ilyen tudatra, belá­ Nagyobb baj, hogy ismét annak a gontásra csak most utólag ébredtünk? És talán lenné. golkodásnak a tünetei nyilvánulnak meg eb­ Tisztán helyi érdekből beszélek. A szó­ ezentúl is igy lesz? Akkor csakugyan nem ben az eljárásban, a mely érvényesülésében maradna egébb hátra, minthogy mindnyájan ban forgó vasút is helyi érdekű. A mi ér­ eredményezte, hogy haladni alig-alig bírunk. dek létesítéséhez fűződik, kiválóan a szécséNincsen száz éve a helyzett az volt,' a kik a községi közügyek intézésébe befoly­ hyieké. ' hatnak, távozzanak a zöldasztaltól s adjanak hogy Szécsény legyen a vármegye székhelye, A mikor a vasúti hozzájárulás és mérve központja. A mire helyzeténél, fekvésénél helyet azoknak, akikben megvan az akarat volt tárgyalás alatt, az ellentétes vélemények fogva úgy szólva predestinálva volt Kicsinyes mellett a belátás is akkor, a mikor a cselek­ megütköztek ott, a hol ennek helye volt: a szükkeblűség ütötte el Szécsényt, hogy vár­ vés ideje van. képviselőtestületben. Kitűnt, azok vannak megyei központé váljék. Hol állana a polgár­ Attól tartok, ilyen formán vagyunk ezzel többségben, a kik akarják a vasutat. A kik ság ma, ha Szécsény ez a központ volna, a kisterennei vasúttal is. Igazán kár, hogy a hallották, bizonyosan emlékezni fognak Pin­ alig lehet megmérni. Pintér Sándor említett szónoklatát nem Írha­ tér Sándor községi képviselő tartalmas, talpra' Más alkalommal az államutnak Szécsétom ide. Hanem mi képtelenek vagyunk arra, esett felszólalására a vasút létesítése mellett, nyen át vezetése került elé. Kicsinyes szükhogy a gazdasági lét fejlődésének más igényt a mely fel szólalás után gondolkodó embe­ keblüség ellenzésén ez is megtörött Ugyan adjunk. Az okosság parancsa, hogy azt az rek gyülekezetében kétes sem lehet a több­ van e ma élő ember valaki, a ki ezt elő­ alkalmat ragadjuk meg, a mi kínálkozik. Az ség. Meg is tett. Ott akkor a vita eredmé­ nyösnek ítéli igy? a vasút arra való, hogy a fejlődő gazdasági nyeként a szavazással el lett döntve, hogy Mikor az aszód—losonci helyiérdekű életben számot tegyünk, hogy elne kerülhes­ a többség akarja a vasutat s önkórmányzati senek bennünket összes vonatkozásait, a vasutat kiépítették, akkor se áltunk a hely­ alkotmányos felfogás szerint a kisebbség zet magaslatán. Különben nem történhetett mikben megélhetésünk, gyarapodásunk eszkö­ szerepe az ellenzésben e döntéssel véget zeit szolgáltatja, véges emberi elme előre ért. Gazdasági kérdésről van szó, nem pedig volna meg, hogy az állomást elvigyék a köz­ ségtől, a mint van. Tízezrekbe kerül ma, sorra sem szedheti. A vasút által Szécsény jog kérdésről. A többség akaratának a kisebb­ egy sok oldalubb gazdasági élet megnyilvá­ » hogy gyalog utat állítsunk odáig, a melyen ség kell, hogy alávesse magát E nélkül az állomásra száraz lábbal minden időben nulásaiban nagyobb vidéknek válik fejlődő nincsen haladás. eljuthassunk. És ez az ut is milyen keserve­ központjává, a mekkoráé ma. Vagy az anyAzt még elfogadom, hogy a kisebbség sen ígérkezik meglenni. Talán az unokáink nyira semmit érő lenne, ha kisgazdáink föl­ a határozatot m^felebbezte; hanem hogy megérik, hogy mégis létesül. Ha csakugyan deik legnagyobb részét kerti mivelés alá küldöttségben járjon ellene, ez csak kézen akarjuk, hogy létesüljön, bizvást elkezdhet ­ foghatnák, mindennapi biztos piacot találva fekvő olyan nagy ok igazolhatná, a minek itthon terményeik értékesithetésében s ezáltal fenfórgásánál fogva a kisebbség eljárásával jük az egész eljárást élűiről. Mikor a szécsényi uradalom gazdát cse­ megtízszerezve jövedelmüket? Vagy ha az a •) A afltk tartalmival nem mindanben;értflak egyet; atoarélt, a mi szinte úgy történt, mintha ez az munkás gyárkémények füstölgése mellett sobán a wrfilte enhndaig e vénél fogva k&xöl)0k (A txerk.) hát csak keserves nyögést hallunk. Mentünk le a hang irányában. Rátaláltunk. — Ott feküdt a sáncban a kocsi alatt. A két lába eltörve, a melle meg beszakitva. Sűrűn hullnak az öreg könyei. Alig győzi törülni. Türelmesen várok, míg kielégíti a szi­ vét, aztán megkérdezem: ' — Eltéveztette ugy-e az utat? — Dehogy uram, dehogy. A tOzcmberl — Kihúztuk a Janit a kocsi alól; aztán — Nem is beszélt többet Az egész — minthogy a rúd el vót törve — ki a hámfát környékről jártak hozzá a javasasszonyok; * még az orvost is kihoztuk Szécsényből, de fogva, ki meg a kocsit tolva, vittük haza. — Otthon főzött neki az örzsi egy kis levest, amitől magához jött valamennyire. Az­ tán elnyögte, hogy hogy volt. — Tűz annak minden porczikája, aztán — Hát — mondta a szegény — ahogy kiértem a szécsényi temető alól, behúzódtam a subába, mert kellemetlenül fújt a szél. Egyet suhintottam még az ostorral; aztán a lőcs­ fejére akasztottam a gyeplőt Hagytam a sze­ gény jószágot. Hadd menjenek, ahogy nekik jól esik, úgy is eleget szaladtak már máma; meg a sár is nagy. — Hogy, hogy nem, de elszunditotlam. — Egyszer csak arra ocsúdok fel, hogy a Hóka ide-oda rángatja a kocsit. Kinyitom jobban a szemem: hát a hid felül jön a meg úgy világit, mint az istennyila. — Figyeljen csak idei Majd megérti mingyál — Figyelek Percze bácsi —, figyelek, biztatom az öreget tüzember l — Alig fohászkodom egy Jézus segij"-t, amikor rándit egyet a két ló. Le akarok ug­ rani hirtelen a kocsiról, de mér későn volt. Befordultunk az árokba. \ a tüzember! — Hát az micsoda ? — faggatom rovább. — Micsoda uram!? Isten őrizzen meg attól minden igaz lelket Aki azt megismeri, menten felveheti az utolsó kenetét. Én se láttam még, de ne is lássam. Csak hallás­ ból ismerem. Bár Jani se látta vóna meg I nem segített azon má’ semmi. — Harmadnap el is temettük. — Érti-e má* az úr? — Értem! — Percze bácsi. vót az' utolsó eset — folytatá azután. Azóta már csak hegyoldalban látták. Az is ritkán esett meg. Nem akartam tovább fárasztani az öre­ get. Egy kérdés azonban nem hagyott nyu­ — Ez godni : \ —A búza árát megtalálták-e?! — Azt uram nem . . . Elszedték tőle biztosan, akik arra mentek ... Az Isten fi­ zesse meg nekik! . . . Naiv lelkek, kiket még nem fertőzőt meg a civilizátió. Egy a sötétben valami módon fényt terjesztő .tüzember", ki mellékfogfalkozáskép még — útonálló. Szabó Mihály. �14. szám. Szécsényi Hírlap április 2. A rtliOtt ijirmikik érdekében. időben úgy a fővárosban, az összes fogyasztási cikkek árait mi sem megállapítani, sem szabályozni, sem lenyomni társul egy 13-14 éves francia leánykát kívánt hozatni, hogy igy leánya játszva tanulja el nem bírjuk. Arról lehet majd szó, hogy bír­ 1 született franciától annak nyelvét, e célból juk megfizetni s ezzel megszerezni, mind­ egy vidéki francia lapba ily értelmű hirde­ mind, a legszegényebb ember is. Ugyan ha tést küldött mellékelve a kellő hirdetési az előálló nagyobb szükséglettel több és dijat, s mi történik? ezen vidéki (nem is sokoldalúbb lesz iparosaink munkája s ke­ ! párizsi) hírlap a hirdetményt nem közölte reskedőink többet bimak eladni s venni is, addig, mig a leányt kereső egyénről kellő ez annyira semmiség e hogy nem érdemes informatiót nem szerzett, s midőn pedig a vele törődni ? De sőt káros e, a mi elvetendő közzétett hirdetmény folytán akadt pályázó, a s a minek be kell vágni az útját, hogy léte­ francia főkonzuli hivataltól jött tudakozódás sülhessen? Holott még ha ezt mind elérjük a város elöljáróságához Sándor Mór és csa­ is ezzel csak a létezhetés eszközeit szereztük ládja egyéniségéről, jelleméről, s csak miután meg, mert az utolsó tíz év alatt minden ( aránytalanul drágább lett, a végpontot ebben oly értelmű értesítést kapott, hogy itt a le­ ányka második otthont nyer, jött értesítés épen nem értük el, igényeink is emelkedő­ ben vannak — bizony mindenkié — s hogy mindent kielégíthessünk, a mit magunknál szükségesnek és kívánatosnak ítélünk, szük­ ségkép többet kell keresnünk. Azt várjuk, várhatjuk, mind ennek eléréséhez közelebb arra, hogy a keresett játszótárs nem sokára megérkezik. áll. A helyzet majd megszüli a maga embe­ reit, a kik az irányításra hivatottak mert ké­ HÍREK. A Sz'csény—Klstertoji között tervezett h. é. vasút ügyében Magyargéc, Megyer és Sóshartyán községek képviseletében 12 tagú küldöttség ment fel Budapestre, hogy a tör­ vényhatóság által elfogadott, de nehány szűk­ keblű nagybirtokos által megfelebbezett va­ sút kérdésben a belügyminisztert jó véleményre hangolják. A küldöttséget gr. Andrássy Gyula belügyminiszter múlt hó 27-én d. e. 11 óra­ kor fogadta az országházban, a hol Czobor László a korponai járás országgyűlési kép­ pesek. Semmiféle hatalmi érdeknek itten nem viselője .volt szives a bevezetést elfogadni s a küldöttség célját rövid vonásokban előadni, majd Szilárdy Ödön udvari tanácsos ismer­ szabad érvényesülni. tette részletesebben az ügy állását. Ellentétes érdekek pedig abban a do- , A belügyminiszter határozott ígéretet logban nem léteznek. A kinek több van, a egy irányban sem tett, azonban annyit meg­ jövő alakulásainak is nagyobb hasznait fogja ígért, hogy az ügyet rövidesen tanulmányozni látni. Száz és ezer holdakat is lehet belter­ fogja, s az adatok alapján fog benne dönteni. jesen művelni s e belterjes gazdálkodást ad­ fljKtt. Baross Pál balassagyarmati szoldig lehet fokozni, ameddig emberi lelemény gabiró eljegyezte Bencúr Évát, Balázs Barna és számítás elérnek. De így is kell lennie, járásifőszolgabiró mostoha leányát. Sok sze­ mert az életben megállás nincs, a ki nem rencsét e szép frigyhez. tör előre elmarad és bizony áthaladnak a többiek felette. Inkább okos belátással össze­ Gyászh’r. Báró Buttler László volt nagyfogni: ez az egyedüli, a miről ebben a ví­ lóci birtokos utóbb balassagyarmati lakos vásban szó lehet. március 29-én Balassagyarmaton hoszas be­ Azonban az emberi lelkületek a mint tegség után 42 éves korában meghalt, hült formálódnak, úgy hatnak is. Más gondolko­ tetemeit április 1-én d. e. 10 órakor fogják dás módot belecsepegtetni senkibe sem lehet. ' a nagylóci családi sírboltba örök nyugalomra" Hanem egy mindenkire nézve lehető, sőt kö; helyezni. telesség. Az, hogy a saját léteiét olyan kö­ Gyászh.r. Saskeöy Ferenc Litke község zelről érintő ezen vasúti ügyben altcosson közszeretetben álló plébánosa f. hó 30-án önálló véleményt magának a saját érdekei gyógyithatlan betegsége miatt főbe lőtte maalapján s ezt a véleményt senki szép szavá­ Rí*. azonnal maghalt, béke lengjen porai' nak ne rendelje alá. Ne legyen eszköz a felett mások kezében. Ha így jut odáig, hogy ká­ Klz világítás! BgytBt Bizony óhajtandó, rosnak ítéli a vasutat, annyira, hogy létesí­ hogy közvilágításunk ügye legalább ez év tését meg kell akadályozni s ebben közre folyamán rendeztessék. Örömmel értesülünk kell működni, — helyes, igy menjen küldött­ ségbe a vasút ellen, de csak igy! Egy kis külömbség. Ha nem is naponta, de elég gyakran jön tudomásunkra, hogy itt vagy ott csíptek el lélekkufárokat, kik a szép magyar lányokat akarták külföldre szállítani, hol az keresett árúcikk. De a mely esetek nyilvánosságra jönnek, csak kis százalékát teszik a tényleges kivitelnek. Szomorú, de hogy ez igy van, a kormánynak hibája, s nagy nemzeti gyámol­ talanság ; máskép van ez pl. Francia ország­ ! valamint a vidé­ ken is felette megritkultak a törvényszéki ro­ vat azon hírei, melyek fiatal, valósággal még zsenge korban levő gyermekek által elköve­ tett bűntettekről számoltak be. Hogy most javult a helyzet az egyedül az Országos Gyermekvédő Ligának köszön­ hető, mely rövid 3 évi fennállása óta máris 14,226 elhagyott gyermeket mentett meg az elzülléstől és szeretettel karolván fel őket, a társadalom hasznos munkás eleméivé neveli fel. A Liga tehát méltán megérdemli, hogy közönség öt emberbaráti törekvéseiben hathatósan támogassa, mert azt talán felesle­ a ges is bővebben fejtegetni, hogy a Ligának céljai elérésében jelentékeny anyagi erőkre van zsüksége. Az anyagi erők gyarapítását célozza a Liga által most rendezett tárgysorsjáték is, segit a vasút bennünket Vallom: vétek lenne e felett könyedén el siklani. Nem kisebb, ezt ellenszenves in­ dulattal szemlélni. Itt minden embernek egy­ forma igénye, egyforma joga van, hogy bol­ dogulásának lehetősége meg legyen számára. Ezt a lehetőséget nem elzárni kell, hanem fejleszteni, megnövelni. A kinek ez iránt ér­ zéke, akarata nincsen, nem vezetésre hivatott, hanem akadálya a mások boldogulásának s azzal cselekszi a legnagyobb jót, ha félre Az utóbbi hogy a Ganz gyár egyik mérnöke Seidner Mihály ismét érintkezésbe lépett úgy az elöl­ járósággal mint egyes nagyobb fogyasztókkal, s rövid idő múlva lefog jönni, hogy a vil­ lanyvilágítás ügyét lebonyolítsa. Kitüntetet. A pozsonyi nemzetközi mflfőzö-, népélelmezési és háztartási kiállítás által 1908 deczember hóban rendezett sör­ versenyen a Hcrculessör egyhangúlag az első dijjal: az .oklevéllel az aranyéremkereszthez a koronával és a kiállítási zomáczéremmel* lelt kitüntetve. Ezen kiváló gyártmány városunkban Bárok József czégnél kapható melynek tervezete valósággal zsenzációs, mert a kibocsájtott sorsjegyek mindegyike feltétle­ nül nyer és a legkisebb nyeremény is mű­ vészi Ízléssel készült arany — vagy esüttárgy. A Liga ezeket a tárgyakat részben aján­ dékba kapta, részben pedig vásárolta s most sorsjáték keretében értékesíti. Senki sem ajándékoz és nem kockáztat tehát aki e sorsjegyekből vásárol és mégis elősegiti a Liga törekvéseit, mert minden e réven begyült fillér egy-egy megmentett kis lélek váltságdíja. A sorsjegyek ára darabonként 1 korona 50 fillér és kapható minden dohánytőzsdében. Az országos gazdasági munkás és cseléd­ segély pénztár szép tanujelét adta annak hogy nemes hivatásának magaslatán áU, ugyanis néhai Liszka János özvegyének, a ki 6 kis korú gyermekkel maradt özvegye 400 korona segélyt küldött a járási főszolgabiróság utján. A segély összeget Svehla Elemér közig, gyakornok e hó 28-án Karancsságon egész ünnepélyességgel a falu közön­ sége jelenlétében adta át szép beszéd kap­ csán az özvegynek, aki a meghatottságtól könnyes szemekkel hálásan vette át. CSARNOK. Tavasz felé. i. Régen óh mily remegve vártam, Ha Jött a kikelet. Kerestem őt, az ujjuldsban, A rét s mezők fellett. II. Azóta már szüntekaz álmok, Jöhet a virradd* Az emlék csak könyet fakaszt, És semmi, semmi mást. Barcza Ferencz. �14. szám. Széchényi Hírlap Sajtgyár udvarban egy úri lakás május 1-re KIADÓ. Czlm akiadóban. GkánitzTIávid könyvkőtésxete Balassagyarmaton Kossuth Lajos-utca 6. Elvállal mindennemű könyvkötői, valamint e szakmába vágó összes munkákat, a legegy­ szerűbbtől a legdíszesebb kivitelig. Díszdoboz auki. gysztrfi és díszdoboz készítés. április 2. Üzleti értesítés! Ezennel van szerencsém tudomására hozni, a nagyérdemű közönségnek, hogy a Kerekdomb mellett lévő t.téglatelepem Özemét saját nevem alatt folytatom. Midőn készített első minőségű tégla anyagomat mint az építőmester urak szives pártfogásába ajánlom, end, hogy a vevő közönségnek állandóan kifogástalan gálással álljak rendelkezésére. Megbízottam vincellérem id. Takács Mátyás, közveti ti és a pénz fölvételére egyedül jogosult . úgy a tisztelt közönség, egyúttal főtörekvésem leanyaggal s pontos kiszol­ a ki a telepen az eladást Szécsény, 1909. március 19. 2-3 Vigh Gyula. Földbérlet kerestetik 1 350-400 holdig szántó, hozzávaló rét és lege­ lővel Szécsénytől 15-20 kn). távolságban lehet. Gzim a KIADÓBAN. CLAYTON & SHUTTLEWORTH” 461—909 szám. Árverési hirdetmény kivonat. A szécsényi kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Schlesinger és Róth czég végrehajtatónak Schvartz Antal végrehajtást szenvedő elleni 400 kor. (őke s jár. iránti végrehajtási ügyében a szécsényi kir. járásbíróság területén levő Csitár község­ ben fekvő a csitári.222. sz. tjkvben A. 1. 1. sor. II hrsz. ház 98 tr. udvarnak B. 9. a. Schvartz Antal nevén álló részére 618 k.-ban ezennel megállapított kikiálltási árban az ár­ verést elrendelte s hogy a fentebb megjelölt ingatlanok 1909. május 3-ik napjának délelőtt 10 órakor Csitár község házánál megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási ár ’ »-ad ré­ szén alól eladatni nem fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az in­ gatlanok becsárának 10 százalékát készpénz­ ben vagy az 1881. évi LX. t.-c 42 §-ában jelzett árfolyammal számított és a 3333 81. I. M. rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezében letenni avagy a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről szóló elismervényt átszolgál­ tatni. Kir. jbíróság mint tkvi hatóság Szécsény­ ben, 1909. évi január hó 30 napján. Ssenthe, kir. jbiró. Eladó! Egy gyermek vaságy. Bővebbet a kiadóban. Locomobil és gőz cséplőgépek, uelmekezeloiők, Járgány-cséplőgépek, lóhere • cséplők, ttsetttó-rosták, konkolyoxők. kaszáló- és ere tó g épek, k szénsgyőjtők. boronák, sorvetőgépek, Plánét Jr. k kapálók, axecskevágők, répavágók, kukoricáé* ML morxsolők, darálók, őrlőmalmok, egyetemes Á * sexéi-ekák, 2* óe 3*easu ekék és minden A egyéb gazdasági gépek. ^^tíUbftiiiiiáákééééUááéáAééééáéáééééáéááééáááééétóáééAáméééáA GLATTSTEIN ADOLF ——könyvnyomdája, könyv- és papirkereskedése, a Szécsényi Sffiriap kiadófiivatala Szécsényben. Elvállal mindenféle könyvnyomdái munkákat a legjutányosabb árak mellett. Nagy választék helyi és más képeslevelezőlapokban .Nagyraktár: Irodai, papír, levélpapír'Valamint dobozpapirokban. Nyomatott Glattstein Adolf könyvnyomdájában Szécsényben. 1909. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HILAP_1909-191000059.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1909_04_02.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-04-02 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905&amp;pos=9&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 1. évfolyam 14. szám (1909. április 2.) Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan periodika Politika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom