https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9fd3724eec6d17c0aed729aa350a7901.jpg d0ab7ad72bbb9be29a769100249224c3 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/52e247c5e263b6b40880e2c07a8b8a65.pdf cd18e02cb8e36a27da1da333e8c35338 PDF Text Text I. évfolyam. Szécsény, 1909. március 5. 10. szám. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. A SZÉCSÉNYI VÁLASZTÓKERÜLET 48-as ÉS FÜGGETLENSÉGI PARTJÁNAK HIVATALOS LAPJA. Előfizetési ár: Megjelenik minden pénteken. Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyed évre 2 kor. — Egyes szám ára 16 fillér. — Dr. Szőke Jenő. Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. A szerkesztőség telefon száma: 6. A nép gazdasági oktatása. " ll. Az első lépésnek a rendszeres gazdasági iskoláztatásnak kell lenni, ideértve a felnőttek oktatását is. Csak ha valamit alaposan tud és be is gyakorolt a nép fia, csak akkor fog le­ szokni a henye parasztvárosi életről és fog kihurcolkodni egész évi tartózkodásra a tanyára. Analfabétáink száma országos átlagban 39 százalék, 960.000 iskolaköteles közül 261.000 ifjú egyáltalán nem is látogatja az ismétlő iskolát, mert körülbelül ugyanilyen a száma azoknak, a kik nem tanultak meg becsületesen se imi, se olvasni. Oka ennek a kevés és alkalmatlan iskola; valamint a létezők túlzsúfoltsága. ’A helyzet 1908-ban az volt, hogy csak ott, a hol a község lakosságában önmagától megvolt az ének a nép tudásának és mun­ kaképességének fejlesztése iránt, volt ismétlő gadasági tanfolyam vagy szakiskola, A hol ez. nein volt, ott nem volt gazdasági iskoláz­ tatás. Az eredmény, a mit elértek, oly szép, hogy már szinte bűnös mulasztás számba ment volna, ha a kötelessége tudatában lévő kultuszkormány továbbra is' halogatta volna a már az 1868. évi törvény által előirt lépé­ seket megtenni. Apponyi javaslata a korábbi rendeletek­ ben foglaltakat törvénnyé akarj) emelni, az államsegitséget kötelezőleg akarja biztosítani. Az államsegitséget első sorban a gazdasági ismétlő oktatással foglalkozó elemi iskolai tanítók kapják. Eötvös báró kora óla mai napig, vagyis TÁRCZA. Bergomaszka. Irta: ftévay Sándor. (SxJnl jelenet — Melodrlma) (Folytatás és vége.) Király. Jó bányászok, ne féljetek, Hogy köztelek megjelenek. Úgyis hegyi munkátokban Védő népem mindig ott van; Hogy ne ártson gonosz szellem, Küzdünk vétő karja ellen, Csákányotok gazdag éren Jó sikerrel én vezérlem. Vizfakadást, földbeomlást Hegyi törpék mind felfogják. Életoltó pára ellen, Mit rátok fú a rossz szellem, ók védenek — s a munkában, Ok eszközük, hogy áldás van. Azért tehát ne féljetek, | Hogy köttetek megjelenek: KI osztott) a munkátokat, Látni vágytam vigságtokat . . . Rejtekünknől ez a ficzkó Ha már kivont, legyen így jó . . , Felelős szerkesztő: Előfizetési pénzek, reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. A lap szellemi részére, s a nyilttérre vonat­ kozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. _ A miniszter teljes joggal mondhatta Apponyi miniszterkedéséig vezető köreink azt i tehát a megokolás 26. lapján: hogy a reform hitték, hogy az ország boldogulására elég, az ál lám kincs tárra tulajdonképpen »emmi ha a paraszt egy kicsit imi-olvasni megtanul. Mi, á kik láttuk, hogy más országokban mily ; jelentős meghatározott terhet nem ró... < Jellegzetes ez a mi törekvésünk kütónteA intenzive mesterkednek az iskolában és az minden gazdasági természetű nagyob^szaháéletben azon, hogy a földmivelők ismerete su reformakció megindításánál, hogy nem a és munkaképessége emelkedjék és hogy mily sikert aratnak ott a földmivelö nép rendszeres reform által elérendő nagy hasznot, hanem azt a körülményt igyekezünk a reform indító kiképzésével, mi évtizedek óta hiába lármáz­ tunk és hívtuk föl a figyelmet népünk hátra- okául előtérbe telni, hogy különösebb áldo­ zat nélkül, • kvázi ingyen, minden nagyobb maradottságára. kockázat nélkül, bírjuk megcsinálni. Most azonban kisül, hogy a pénzügy­ Míg széles e világon minden nép hoz­ miniszter sem nem tud adósróf erősebb zászokott a rideg valóságnak megfelelő föl­ megszorítással a földmivelö népből több fogásához, tudniillik, hogy semmi nagyot és adót, annyit ki préselni, mint a mennyire a elhatározót nem lehet apró eszközökkel, ki­ kulturország szükségleteivel.föllépő, de Auszt­ várással, alkudozgatással elérni, hanem hogy ria gazdasági rabigája alatt sínylődő ország­ a nemzetnek a haladás és fejlődés bizfositának szüks ge volna. Már Lukács pénzügy­ I sáért százszor és ezerszer meg kell és meg miniszter kcnyJelenségből belátta azt, hogy tudniillik, immár halaszthatatlanná vált az ; is lehet mindent kockáztatni, addig nálunk i mindinkább lábra kap 'a nemzetéletről bírt állam pénzügyei szempontjából is a földmi­ ama hamis fölfogás, hogy mindent a nemzeti velö nép ^azdcísági munkaképességének eme­ lése, ma ug»aiic<ak «i pénzOgyeV"Yehdjének állam attribútumaitól: á - nemzeti íüggettetf-' ségtől kezdve le a gazdasági iskoláztatásig, föntartása érdekében hozzálátnak Wekerle és épp oly jól, ha lassú tempóban is, meg tehet Apponyi a reformhoz. csinálni szép <smdes viselkedéssel és az • Hogy minő keretben akar a miniszter időnek semmibe vevésével. reformja mozogni, mutatja az a számítás, mely szerint a» esetre, ha az állam valamenynyi 4800 kisebb tipusu iskolai tanfolyam tanítójának a fizetését pótolná és ha a fölállí­ tani kontemplált összes önálló szakiskolákat önmaga állítaná föl és eltartaná, még ebben az esetben sem fog a budget az uj tanító­ képzők fölállitási és föntartási költségén felül évi másfél ni illiónál több kiadást okozni. öreg bányász. Üdvözöllek, tündér lélek, Ám, megbocsáss, kissé félek . . . Húsból, vérből van a lényünk, Hússal, vérrel együtt érzünk, Létünk’ bár a lélek adja, Jutván testtel szép összhangba, i)e a puszta lélek olyan, Mint repülés mély álomban: Érzése jó, de — idegen S vágyunk lenni csak ide-lenn . . . Király. Tévedsz öreg, — az én lényem, Mint a tied, olyan éppen, Sok ezer év válasz-falát, Ha erőd vón’ — s lerontanád, . ős apád’ is köztünk lelnéd S tisztándátna véges elméd: ; Az ős ember ős tanyáját Földgyomrában megtalálnád, Honnét csendes, holdas éjiéi, Mint a méhraj ősziünk széjjel, A föld színén — eledelre — Magvat, gyökért, bogyót szedve, És vadászva nyestre, hódra, Mi testünket fedje, óvja Jó nekünk így; földi ember, Hova Jutni nem tud, nem mer, A t. Szerkesztő ur szives en­ gedőmével . . . . . . nem tartom helyesnek, hogy lap­ jában az egyes közlemények írói nevükön szerepeljenek. Lapja a közérdeket szolgálja. Ami benne van, nem az egyes írók mondják, hanem a lap. Ha a közlemény alatt olvas­ Ott vagyunk mi hasznotokra, Látatlanul zsongva, bongva. öreg bányász. Szépen szóltál, értelmesen. Szavad’ talán cl is hiszem, De, hogy igaz ez a beszéd, Lépj közelebb, adjad jelét **. . . Király. (Előbbre lépve.) Bort hát ide, hadd élvezem, Öreg ficzkó, koczints vetem. (Sorba bort töltögetnek.) Jó nép, a jóvoltotokra! (Iszik.) . öreg bányász. Legyen szívből viszonozva. (Isznak.) * Királyné. Apjok, hát én. hol maradok . . . .Király. Tyhfl igaz a' • * (Kancsót ád a kezébe,) Huzz egy nagyol . . i Királyné. így már helyes. (Iszik.) Széket idei �márczius 5. Szécsényi Hírlap 10. szám. ható ki irta, ellenszenv és kicsinylés a mi az olvasni akarón erőt vesz; hanem ha senki se tudja, ki irta a közleményt, akkor Irat. Versre, tárczára nem értem. Sem a Bécs város 1462 évi pecsétjéről megjelent közle­ ményre és hasonlókra; ott a név emeli az‘ér­ dekességet. Hanem ezt csak elöljáróba. A helyi köz­ ügyekről akarok imi. Ami a toliamra akad. igy tart évről-évre, —- nemzedékröl-nemzedékre . . . ' Hanem ezek semminek, a mi tudás, hí­ élnek másik évhosszat nélkülözésben szegény­ ségben, tervezgetésben. A nisninovgorodikövetkező vásárig. A mikor megint be­ avatkozik a pálinka a számításaikba. És ez Leány. Akár kettőt, —- egyszeribe .... (Két kis-széket hoznak elő a királyné leül, — ölébe veszi a kancsót s a következő fdnez közben koronkint hörpint egyet, később viszszaadja üresen.) Leány. (Másik kancsót kínál neki.) Királyné. (Homlokára mutat s zavart jelez, hogy már fejébe szállt, elég volt.) Leány. (Meghajtva sza lép.) magát, a korsóval visz- Király., Láttalak hát benneteket, Isten tartsa Jókedvtek’, Ámde most már ti lássatok Sok mulató kis alakot, Mert a mi kisvilágunkban Jókedv, öröm szintén megvan, Hallják hangom' (füttyén!) és jöjenek, Tánczot ropva üdüljenek! (Leül; törpék több oldalról érkeznek tánczolva; bókolnak a királynak és népnek, majd poha­ rakat ragadva, menüettszerü társas tánczot lejtenek, — azután ballet tetszés szerint, — minek végeztével a törpék hirtelen eltűnnek.) Király. (Feláll, a Királyné is.) Mi végeztünk, — a sor mostan, a katholikus körbe, társakat rét se hallották . . . Hát mi is ott tartanánk ? I . . .’ v rbuválna s rendesen ellátogatna velők s é intkjznék a Fiatalokkal, a mint kivántatnék hanem — azt fognák majd rá, hogy egyéni czélokat hajhász, vagy hogy szét akarja a Létező és létezett közoktatásügyi kormá­ nyok I Tanügyi politika, a mi ilyen állapo­ kört robbantani. Nem mondhattam tokat tenyészt! De mikor a vezetők se emel­ kedtek odáig, hogy az- állam egyik első kö­ telessége gondoskodni, hogy az az ember­ nek való létben éléshez szükséges ismereteket megszerezze! Azonban nem okoskodom. Hanem mit lehessen ilyen lét mellett a szülőkkel elérni? ben van. Megmondom: az én gondolataim nem ilyen segédeszközök alkalmazásán járnak, a mely segédeszközök hatnak ideig-óráig, mint Bacsics gvárdián esete láttatja, hanem a gon­ Tehát beszélgettünk a serdülök időtöl­ téséről. Hárman. Az egyik azt mondta: a szülőkön áll minden. Mikor én a pálinkát emlegettem, mint minden rossznak éltető kutforrását, a minek élvezése elöli a serdü­ lők kedélyét, megtudtam, hogy például nyá- 1 Mikor ez a megcsökönyösődött elfogultság namcsak a pálinkát érintő dolgokban van meg I ron, mikor a. feleség kiviszi az ebédet az Ha kivezető, mentő gondolatom lett volna I urának a mezőre, — természetesen a 4-5-6 éves fiát se hagyja otthon — ebédnél a mun- : Kalapot emeleti, a ki ilyennel előáll I A hely­ kás, az apa pálinkával először a gyermekeit zet vigasztalansága szemléletén magamnak kínálja meg. És hogy ez általános. Meg azt ' is mentőhorgonynak tűnt fel, mikora másik is megtudtam, hogy jóemlékü Bacsics gvár- ' tanakodó társam úgy nyilatkozott: magukat a fiukat kell elővenni; ki nem forrott lelkü­ dián felolvasásokat tartott az embereknek, letűket meglehet nyerni a jónak. Aztán ismét igy akarta a pálinka ivástól eltéríteni, hanem lezugták és olyanokat mondtak oda neki, ■ emlékeztünk Bacsics gvárdiánról, a ki felke­ hogy nekik nem kerül baraczk pálinkára, 1 reste a fiatalokat s jóakarattal, szelídséggel, mint neki, tehát nekik jó a bunda is. türelemmel tanította, ^figyelmeztette,’ intette rossz szokásaik elhagyására, jó magaviseletre, Művelődéstörténeti adatok. Hanem elszo­ morítók. A huszadik századbeli magyar mun­ illemre. Még pedig sikerrel. Hanem a mióta elment, vissza állt a régi állapot. Sőt roszkás apai, szeretete abban nyilatkozik meg, szabbodott. Hányi-vetiség, durvaság újból el­ hogy a serdületlen korú gyermekeit rászok­ tatja a pálinka ivásra. öt hibáztassam-e? A hatalmasodtak. Megnyilatkozva a fiatalok lelkületének minden megnyilvánulásában. A mi pálinkát a legnagyobb jónak tartja, amit él­ vez, azért adja a fiának. a közre is tartozik: elkezdve onnét, hogy Eszembe jutott Brehm, aki leér egy szi­ mulatságaikban szájukban égő szivarral tánbériai néptörzset, egyikét azoknak, kik azo­ czolnak, kipörköléssel fenyegetve a párjuk kat az állatokat vadászszák, mik a prémeket ruháját, arczát, szemét — odáig, hogy elszolgáltatják, melyektől a százhatvanezer ko­ piszkitják, elállják az asphattot s éltes em­ ronás bundák1 készülnek. Azok az emberek bereket, intelligens nőket kényszerítenek, hogy mennyire jóindulatnak, családiasak, jámborok, utjokban őket kikerülje a sáron gázoljanak mennyire kevéssel beérők. Évhosszat tervez­ keresztül. getik, hogy a gyűjtött bőrök árából milyen bőséget fognak az egész családra árasztani. Aztán elmennek Nisninovgorodba a vásárra. Minden évben egyszer. A vásár rende­ sen jól üt be. Hanem mcgizlelik a pálin­ kát. Aztán nem mennek el addig, a míg a pálinka élném ragadja minden pénzüket. És beiratkoznék Tehát a fiatalokat kellene megnevelni. De kinek és hogyan? Mit tehet egy ember? Ki az, a kire hallgatnak? Vállalkozik-e? Ha valami lehetne, csak az összes értelmiségi elemek együttes közös működésbe állása mellett gondoltam. Köztiszteletbe álló neve­ ket említettek. A kikre legtöbbet adnak Szécsényben. Megkell próbálni Felkerestem, a kit első helyre helyeztek s elmondtam neki, mit ké­ rek tőle. Azt felelte, kész lenne mindenre, ló bányászok, rajtatok van. vigadjatok, mulassatok, Ránk áldással,gondoljatok. (A tárna két nyílásán külön el.) öreg bányász. Áldás szálljon mindenkire, Ki jó szívvel tért be ide! .. . Leány. (Jankónak.) Ugyan Jankó, te megcsípted | Zárd kebledre ékes híved’ . . . Más léány. Bizony akár zsebre tegye, Tán kettő is férne bele . . . Leány. Tüskét, bokrqt kutatott át — S megtalálta á nagyanyját. Többen. \ Kell-e szép pár, édes Jankó, Ha válogatsz, Igy van ez jó’ . . . Jankó. Hagyjatok már békét nekem, . Elég bánat a szerelem, Mely szivemet tépi, dúlja S nem vezérel igaz útra . . . rá, hogy tévedés­ dolkodást, a szokásokat, az emberek lelki világát akarnám átformálni úgy, hogy ezek a durva kinövések, a mik kóros kinövések, el­ tűnjenek. Megakarván menteni a kedélyt ezekben a fiatal lelkekben. A kedélyt, a mi a léleknek az, a mi a rózsának az illata. Egészséges, edző, lélekderitő kedvteléseket. Felvilágosított értelmet. És értelem világánál a lelkűiét épségének az emberiség jellegében megnyilvánulásait. Fejleszteni a lélek épsé­ gét s megszólaltatni és megnevelni benne az emberiséget. Mi fog tovább történni? Az ellentétek szinte áthidalhatlanok. És határozottan . úgy állunk, ebből a bajból nem kifelé haladunk, hanem beljebb. A helyzet pedig annyira ké­ nyes : elejtett szavakra, nyilatkozatokra is vi­ gyázni kell, nehogy félreértessék az ember. Balul Ítélnék meg s akaratlanul inkább ártana. Mindenek felet azonban lehetetlen, hogy a kiket a gondviselés megáldott belátással, tartózkodásukból ki ne lépjenek, fel ne fedjék az utat, a melyen az ellentéteket kiegyez * tetni, a korlátokat elhárítani s a sikert meg­ valósítani lehet. Nem úgy mondom pedig mint a ki ezt búcsú üdvözlettel szánta. A hélyzet az: le­ het tenni. Mindnyájunk Ugye, mindnyájunk érdeke. Folytatása lesz. Kell, hogy az legyen. (Folyt, köv.) HÍREK. Az elöljáróság figyelmébe. (Távollétemben valaki a következő Írást hagyta asztalomon, nyilván a lapban leendő közlés végett): Nyújtsunk át feliratot az államépitészeti hivatalnak az iránt, vágassa ki a jeget a Zsuzsó, Zsuzsó, ha elhagytál, Jelenj meg majd sirhalmomnál. Mind. (Ujjaikkal fügét mutatva.) Kiálthatod százszor Zsuzsót, Nem érti búd’ bár hallja szód’ Itt lappang s bár veszted lássa, Nem ont könnyet a fejfádra!. . . Zsuzsó. (A jobboldali támanyilás szögletéből előlép, hol nagykehdővel letakarva volt) Most én mondom, hagyjátok őt, Az igazi hű szeretőt, Kinek nincs a földön párja Mély érzésre, szivjóságra . . . Bolond, aki azt félti már, Kit sajátként keblére zár, Kit. becsület és tiszta hit Boldogságos igába vitt, Kit ábránd nem éltet többé — S clrebegte: mindörökké! Ámde, kinek hő érzése Vágyáson túl alig éré, Ki még eped, ki még óhajt, Méltán hallatt kétes sóhajt, Méltán őrzi, félti kincsét, Mely szivéhez fűzve nincs még — S olyan, álljon bár mellette, Mintha lenne száz mértföldre, Melynek vidul látására — �10. szám. Szécsényi Hírlap Rákóczi utón végig a törvényhatósági köz ut árkában a viz lefolyás lehetővé tétele vé­ gett. A mi által a Rákóczi útba torkoló nagy és kis kert utcák torkolatait járhatóvá lehes­ sen tenni mert ma már arra járni és átjárni csak az egészség és testi épség veszélyez­ tetésével lehet. Valamint ekként az Erzsébet sétány mellett levő átjáró is használhatóvá válik. ügy látszik a városházán se tudják, hogy az iskolás lányok olvadáskor délutánként bokán felül érő vízben lubickolnak a zárda utca alsó részén, az Erzsébet tér végén levő átjárónál pedig testépségöket veszélyeztetik. Vagy lábtörések szükségesek e arra is, hogy a viz lefolyásának lehetővé tétele irát tör­ ténjék valami? Halálozás. Blumenthál Márton szécsényhalászi lakos f. hó 2-án Halásziban elhunyt. Az elhunyt 86 évet élt puritán egyszerűség­ ben s becsületessége és jellemtisztasága szinte közmondásszerü volt. Halálát Blumenthál Gábor polgártársunk több testvérével együtt gyászolja. Vizsgálóiétól. Kirpcrger István polgártár­ sunk f. hóbau Beszterczibányán a megtar­ tott vizsgálatok alkalmával az ácsmesteri vizsgát kitűnő sikerrel letelte. A törekvő fi­ atalembert elért sikerében mi is üdvözöljük. Kávdüzl botrány volt a farsangi ünnepek alkalmából városunkban. Ugyanis Seres Ferencz helybeli asztalos mester, képviselő-tes­ tületi tagot Bögözi Antal helybeli fodrász arczul ütötte. Igazán csak sajnálni lehet, hogy iparosaink között ily egyetlenség uralkodik. A hóoivad is időszakának beálltával a járó­ kelők lépten-nyomon ki vannak téve annak, hogy a hóié az ereszeiről a nyakukba csu­ rog. Judtunkkal szabály rendelet van arra, hogy az asphalt-járda tulajdonosok kötelesek házukat csatornával ellátni. Miért nem gon­ doskodik az elöljáróság ezen rendelet sür­ gős végrehajtásáról ? Ha a blztosltó-tarsasag a biztosítási szerződőst jogosulatlanul szűntette meg, a lejárt dijat akkor sem követelheti, ha a díj oly időre vonatkozik, melyre biztositő a ve­ szélyt viselte. így döntött a Kúria 1908 évi 410-—107. szám alatt, mindkét elsőbiróság ítéletét megváltoztatván akként, hogy ha a felperes volt igazgatója F. K. által leteszi a S mély tünékeny, mint a pára: Egy gondolat — s más boldogabb Halandó im elébe csap, Elröpiti kis madarát Hagyva búnak képét, nyomát. Édes Jankóm, kis madarad Ezentúl már nálad marad, Kezes is lesz, szódra figyel, Amig dobban ez a kebel, Tied vagyok már egészen, Isten engem úgy segéljen! Kipróbáltam szerelmedet: Aki igy félt, híven szét. (Megöleli.) Jankó. Jól van jól, —• de többször Zsuzsó, Nem leszek ily kengyelfutó. (Átkarolja.) öreg bányász. Zsák a foltját megtalálja, Lányok, ifjak fel a tánczral Leány. Előkerült Zsuzsika, Zendűljön a muzsikai (A zene tánczra élénkül, — a párok kezdenek, — mi közben:) (A függöny legördül.) lejteni márczius 5. főesküt arra, hogy az alperessel nem állapo­ dott meg abban, hogy alperes a biztosítási kötvény szerint mindenik év márczius 27-én esedékes djjrészlctek közűi a harmadik és következő évek díjrészleteit mindenik évre márczius hó helyett jogosítva fesz kamat­ mentesen deczembcr hóban kifizetni, arra az esetre alperest kötelezni, hogy 4J76 korona 72 fillér tökét stb. * megfizessen. A petróleum-kartel. Az utóbbi napokban hirelték, hogy a petroleum-kartel megújítása érdekében, hosszú idők óta folytatott tárgya­ lások végre eredményt Ígérnek és a kartel létrehozása küszöbön áll. Mint beavatott for­ rásból értesülünk, ezeknek a híreszteléseknek semmi tényleges alapjuk nincs és a kartel még ma is olyan távol áll a megalakulástól, mint hónapok előtt. Igaz az, hogy a nagyfínomitók egy oly czélu konvenczió létesítését kezdeményezték, mely szerint az idén a ha­ táridő-kínálatok idő előtti megkezdése mellőztessék. Egy újabb értekezlet azonban el­ vetette ezt az eszmét, miután konstatálva lett, hogy a finomítók nem gondolnak az idő előtti határidő-kínálatokra, minélfogva az ezt meggátlő konvenczió létrehozása szükségte­ len. Ez világos jele annak, hogy az általános petroleum-kartel behozására nem lehet szá­ mítani és ha mégis valamely kartelszerű egyezmény létrehozatnék, ebben csak a bécsi és a budapesti nagy bankok érdekslférájába tartozó finomítók vennének részt. Uj ezüstpen.ek és tizkoronasok. Az oszt­ rák kormány uj törvény javaslatot terjesztett a Reichsrath elé, melyhez hasonlókat a ma­ gyar kormány is rövidesen be fog nyújtani a'magyar parlamentnek. A törvényjavaslatok uj.jézűst kurrenspénzek kivetéséről és a tiz- j i ‘ * i i ; ; ■ ( ! koronás bankjegyek forgalmának emeléséről szólanak. Nevezetesen 100 millió kor. értékű ezüst egykoronás és 50 kor. értékű kétkoronás fog kiveretni, utóbbiak az ezüst egyfo­ rintosok helyének betöltése végett. Ebből a 150 millió kor. ezüstpénzből Ausztriára 105, Magyarországra 45 millió esik. A tizkoronás bankjegyek kiadása jelenleg 160 millió koro­ nában van kontingentálva; jövőre a kontingentálás megszűnik és az Osztrák-Magyar Bank, ép úgy mint a huszkoronást, tetszés szerinti mennyiségű tizkoronást hozhat forga­ lomba. Kitüntetés. A pozsonyi nemzetközi mű­ főző-, népélelmezési és háztartási kiállítás által 1908 deczember hóban rendezett sor­ versenyen a Herculessör egyhangúlag az első díjjal: az „oklevéllel az aranyéremkereszthez a koronával és a kiállítási zomáczéremmel * lett kitüntetve. Ezen kiváló gyártmány váro­ sunkban Bárok József czégnél kapható. Kitüntetés. Jablánczy Miklós királyi tan. pénzűgyigazgatót ő Felsége a király minisz­ teri tanácsossá léptetté elő. A kinevezéshez őszintén gratulálunk. Fellegek. A puskaporos hordó, a minek Bismarck a Balkánt elnevezte, csakugyan fel­ robban! készül. A diplomácia bogozza a kér­ dést s most már a játékos hevűlők felleng­ zőse mámorában a dunai monitorok néhány ágyú dördűlése talán nem is segíthetne. De nem mártjuk bele magunkat a nagy politikába. Innen-onnan úgyis minden poli­ tikai kérdés átalakul gazdasági kérdéssé. S mi lenne elsőbbrangu gazdasági kérdés, mint a háború? Arról, hogy az európai börzék érzékenyebben mint a higany reagálunk, ha György, a maga nácziójának e pregnáns kép­ viselője, — harczi floskulust kiereszt, már nem is beszélünk. Az meg éppen nem vi­ gasztaló, a mi nehány zabliferanst boldoggá tesz, hogy a zab ára mind nagyobb, mert minden bizonytalanná válik nálunk talán jó­ időre. Még egy győzelmi háborút se áhitnak J , ; ; ; i az emberek, a mióta a technika oly félelme­ tessé tette a háborút s mióta a nemzetek és uralkodók belátták, hogy egy belső fejlődés­ ben boldog ország békéje többet ér minden terűletszerződésnél, ha az a pacifikáció tö­ mérdek költségét igényli és érzésben övé soha sem lesz. Az bizonyos, hogy a tornyosuló fellegek sötétek. Mindenképpen óhajtjuk, hogy a diplomáczia közbelépése vessen véget ennek a bizonytalanságnak. Mert akármilyen felszínesen nézzük is a kérdést, egy kétségtelen, hogy belső bajaink közben soha rosszabbkor nem jön a háború híre mint most. Már évek óta pangó gazdasági vrszonyok vannak. Semmi fellendülés • és a tőkének avatos tétlensége. Ez aztán ipart, kereskedelmet sorvaszt. Pang minden. Égy uj gazdasági lendűlés a munkáskezek ezreinek adna foglalkozást és tisztes keresetét A vái megyék közgazdasági bizottságain az alispánok riasztó hirek. *t közölnek arról, hogy rtoha Amerikában még mindig pang az iphr és kereskedelem s túlontúl sok a munkátalan kéz: itthon csoportok kelnek tengeri uira.s mennek — elpusztulni Ame­ rikába. a helyett, hogy egy gazdasági lendűlés vissza hívná a messze idegenben sze­ rencsét próbáló honfitársaink millióra menő számát, a vérveszteség mindég nagyobb és nagyobb lesz. A gazdasági okok mellett kétségkívül a háború fellege is riaszt sokat. Bizonynyal győzni fogunk! Hiszen ez nem is kérdés! De váljon győzelmünk, még a legfényesebb is, felér e azzal a gazdasági rázkódtatástal, bizonytalansággal a mit a há­ ború okozott, sőt mar csak a háborús elő­ készület is? Ekként mérlegelve a kérdést, csak a sopánkodás és a legőszintébb sajnálat jut a vidéki sajtó részére, mikor szóváteszi a há­ borús híreket. Mert csakugyan túl vagyunk azon az Ízléstelenségen és olimpusí nagyké­ pűségen, hogy hivatottnak érezzük magunkat Acrenthalnak tanácsokat osztogatni. A béke minden barátja állandóan konservál: erejét, anyagi Ős erkölcsi tőkéjét. És á konserválásnak ezt a módját nem minden siker nélkül gyakoroltuk, a polgári munka handabandázást nem tűrő nyugodt élet tiszta örömeivel. Fellég borult a közelet egére. A nemzeti erő­ gyűjtés nyugodt munkaterületéről átsiklottunk talán arra a térre, a hol a történelemnek több mondani valója lasz. Adja Isten, hogy az oknyomoző történelem utódainknak azt derítse föl, hogy a fellegjárás nemzetünknek hasznára volt I Legjobban szeretnők azonban, ha a történelem a harci zaj regisztrálásánál maradhatna I Ellesett párbeszéd. — Borzasztói — Mi borzasztó ? — Az, hogy ezreket fizetünk az aszfaltért, a csatornázásért és azért az ember nem ké­ pes a járdán végig menni, hogy sárba, vagy vízbe ne kelljen lépnie I — És rettenetes! — Mi rettenetes? —- Az, hogy az aszfalt éppen ott a leg­ piszkosabb, ahol a tisztántartás a nemes vá­ rosi elöljáróság feladata lenne. De ezt nem bánnám, csak már megjönne a hajó. — Milyen hajó? — Expess rendeltem egy személyszállító hajót, hogy az Engel trafiktól a kávéházba átmehessek. Engedélyt váltok iparra is, — Sok szerencsét hozzá I — Szervusz I Maláta-tápsör különlegesség Jfer cules-sSr Faraktár: Bárok József Ssáoaény. 4-444-4-44 4 4 4 » 1 —5 A 4 4 4 . 4 4 4 . 4 4 4, 4 JL tyyFyy F Fry W t tT TT Htál» wmt �Szécsényi Hirlap 10. szám. DEZSÖKÉM! Vasárnap 12 és 1 óra között várjál, együtt ebédelünk.' Addig is csókol Anyuskád. —fi . & márczius 5. á GtÁNIT^ÖÁVID Igen finom, zab és arpamentes MISKOLCZI MARGITKA I Levelet ne várj tőlem mert félek, hogy a Szúnyog megszűr' W TAVASZ BÚZA érte. Rövidesen meglátogatlak. Csókol Floda. 1 kapható BAYER SÁNDOR-nál ' —- Széplányban.—- ' Hanna után termelés vidéki Berlinben Kwassici l-ső, Balassagyarmaton Kossúth Lajos-utca 6. Elvállal mindennemű könyvkötői, valamint e JOLANKAMI Leveled várja. „Titkos imádód. * Vetö-árpa. könyvkötésieké szakmába vágó összes munkákat, a legegy­ szerűbbtől a legdiszesebb kivitelig. l-ső Díszdoboz munka, egyszerű és díszdoboz készítés. Budapesten : ll-ik díjjal kitüntetve. Tény áss kocák és kanok. Mangalica átvészeltek többszörösen faj 1 évesek 60 *'-al kitüntetve, * eladó. Cim: Ernőd! Vilmos és • Testvere IntazősógnJ Szeciányben. 4 ♦ ■ Hirdetések a legjutanyosabb árak . Vessek bármily mennyiségű és bármily faj burgonyát v. állomáshoz szállítva. Egy­ mellett vétetnek fel ben felkérem a földbirtokos urakat, saját ér­ dekükben, tisztafajú rózsa-burgonya terme­ lésére, melyhez megfelelő vetőmagot jutányos ! árban számitok meg. a „Szécsényi Hírlap" Fóliák L.t Bonyhád (Tolna megye). Lakásom jelleg: Balassagyarmat, ..Magyar Király ** Szálloda. • Hirdetmény. 1 kiadóhivatalában. A losonczi 16-ik mezei ágyús ezred részére = szükséges ezer metermazsa szalma ajánlatai­ kat az eladni akarók f. évi márczius hó 20-ig nyújtsák be ‘ A cs. és kir. 16. tüzér-ezred ,i élelmezési osztályához. 79 1909 szám. Árverési hirdetmény. Alulírott évi LX. t.-c. bírósági végrehajtó az 1881. > 102. §-a értelmében ezennel GLATTSTEIN ADOLF közhírré teszi, hogy a Beszterczebányai kir. ( járásbíróság 1908. évi Sp. 1054 3 számú • végzése következtében dr. Wertheimer Árpád ügyvéd által képviselt Mayer Jakab javára 69 kor. 85 fill. s jár. erejéig 1909. évi jan. hó 22-én foganatosított kielégítési végrehaj­ tás útján felül lefoglalt és 723 korona 16 f.-re becsült következő ingóságok, u. m. korcsmái i berendezés, bútorok, 1 varrógép, ágynemflek, ' * borok és szeszes italok, nyilvános.árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szécsényi kir. járás- ' bíróság 1908-ik évi V. 620 2 számú végzése folytán 69 kor. 85 fill. tőkekövetelés ennek í 1908. év augusztus hó 18-ik napjától —könyvnyomdája, • ^e==— \ könyv- és papirkereskedése, 3TI. kir. dofiány és szivar árudája, járó 5,/rt kamatai eddig összesen 50 kor. 14 fillér­ ben biróilag már megállapított és árverés ki­ tűzés 2 kor. 80 fill. költségek erejéig Csitár- ban leendő eszközlésére 1909. évi március hó HHk napjának délelőtti II óraja határidőül kítű- zetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. § ai értelmében készpénzfizetés mellett, j a Szécsényi Sffiriap kiadófiivataia Szécsényben. Elvállal mindenféle könyvnyomdái munkákat a legjutá- a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becs­ áron alul is elfognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is le és felfllfoglaItatták, s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szécsény, 1909. évi március hó 1 napján. JVafiry, kir. bír. végrehajtó. nyosabb árak mellett. Nagy választék helyi és más képes levelezőlapokban. Nagy raktár: Irodai papír, levélpapír valamint dobozpapirokban. Nyomatott Glattstein Adolf könyvnyomdájában Szécsényben. 1909. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HILAP_1909-191000041.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1909_03_05.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1909-03-05 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905&amp;pos=9&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 1. évfolyam 10. szám (1909. március 5.) Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan periodika Politika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom