<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="5146" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/5146?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-27T12:48:13+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="5744">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/bb45baa16b2416c70d3c97cba51ae0d3.jpg</src>
      <authentication>4b37a552d4bacde718491c52ec76853b</authentication>
    </file>
    <file fileId="5745">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/746083fc0cc84fd470cbb74163629092.pdf</src>
      <authentication>1f6263569dc6d098f019487fa16a8a8b</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="117150">
                  <text>DEMOKRATIKUS HETILAP
I. évfolyam
43. szám
Salgótarján, 1945. évi december hó 22

Karácsony

Ára: 400 pengő .

Megjelenik minden szombaton
Szerkesztőség és kiadóhivatal : Hunyadi-utca 5 sz.

kon uralkodni vágyó, mások éle­
tét, erejét a hatalom jogán ki­
zsákmányolni akaró emberek
December 25-én. karácsony elveszítjük, ha nem tudjuk meg­ vertek rá és egyúttal ugyane­
napján kettőd évfordulót ünne­ becsülni.
zektől a béklyóktól kívánta meg­
Ezerkilencszáznegy venöt év­ szabadítani az egész emberiséget
pel Salgótar jín és messze kör­
nyékének d olgozo népe. Az egyik vel ezelőtt csak egy ember szü­ Mert a názárethi Jézus volt a
-így éves, a másik ezerkilenc- letett. Születésekor nem voltak történelemben az első öntudatos
száznegyvenöt éves ünnepi ese­ sem földi, sem égi botrányok, a proletár, aki meghirdette az egye­
mény évfordulója.- Egy igen kö­ földön csend volt, az emberek temes proletárjogokat és szabad­
zeli és egy igen távoli történelmi békésen aludtak a napközimunka ságot. Jézus volt az első ember,
esemény ídőütemének véletlen fáradalmainak álmát, csak egy aki jóval túl és felül Zarathusttalálkozása ez a nap, külső néhány bóbiskoló pásztor látott rán, Buddhán és Konfuciuson,
lefolyásában oly különböző, de valami csendes égi fényességet, eldobott magától minden köte­
lényegében, jelentésében csodá­ hallott valami ezüstösen csengő léket, mely szorosan fűzte csa­
latosan azonos esemény, a né­ hangot, mely szokatlan ígéretek­ ládhoz, államhoz, hatalomhoz,
met háború igája alól való fél­ kel biztatta őket. A barlangis­ vagyonhoz és odakinn a nincs­
szoba dulás és a názáreti Jézus tálló barmai pedig megértő nyu­ telenek végtelen otthonában, az
születésének napja, általában a galommal pislogtak az újszülöttre, országúton az egyszerű önfelál­
aki az örök szenvedők békéjé­ dozás, a maradéktalan magaáta­
f 2 1 s zabadulás napja.
Vájjon melyik fontosabb, vel simult a jászol-bőlcső széná­ dás, a feltétlen bizalom tettei ré­
me/ yik esik súlyosabban latba a jába. És mégis ekkor ezen a fe- vén magához ölelt mindenkit,
éjszakán akit hatalom, vagyon, magas osz­
mi számunkra, az emberiség, az . lejthetetlenül békés
emberi történet számára, melyik nagyobb botrány történt, mint a tályok kizsákmányoló rendje
évforduló milyen értelemben ho­ földi lét bármely éjszakáján, me­ kinzott.
lyet ember valaha átélt: megszü­
Hatalmas, forradalmi tett
zott nekünk felszabadulást?
Egy évvel ezelőtt, több mint letett az első ember, aki öntu­ volt a názáreti Jézus élete, min­
öt év szorongása alól szabadul­ datosan, vállalva a keresztfa ret­ den forradalmi tettek legnagyob­
tunk fel. — Közelebbről a légi tentő kínjait is, kiszabadította bika. Bár életével még nem őszbombák, gránátok, aknák és a magát, az osztályhatalomra, val­ tályok felszabadítására adott in*
ll ’vedékek pokoli együttese okoz­ lási babonákra, gazdagok tőké­ tést, még nem hozta meg egy uj,
ta szorongás alól, a légoltalmi jére épített társadalom gyilkos egyetemes, osztálytalan, tökéle­
pincék fojtogató levegőjéből, a béklyóiból és elindult, hogyélete tesen egységes társadalom harci
indennapos riadalomból és ha­ példájával és tanításával minden­ programmját, de megtette az
lálfélelemből, mely végül már oly kit . felszabadítson egy csupán első, a döntő lépést, az egyén,
'(honosán fogta körül remegő flelkiismeretre, szeretetre, áldo­ az öntudatos, független emberi
szivünket, hogy szinte lehetet­ zatra, tudásra épített uj emberi személyiség felszabadítására, hogy
aztán körülötte, utána, belőle
lennek tartottuk a tőle valósza- társadalom számára.
A
názárethí
Mester
ember
­
bontakozzék ki. a proletár-szoci­
k .dulást. Távolabbról pedig egy
embertelenül agyafúrt „rend” ségét, tanítását tengernyi elme alizmus álma és valósága, az em•-'itog.itó öleléséből, mely lassan­ közelítette meg, vagy igyekezett béri történelem betetőzése.
Melyik nevezetesebb évfor­
ként kiszorította volna belőlünk megközelíteni, könyvek százez­
a lelket, megfosztott volna létünk | reiben boncolták fel a titkot, duló tehát?
A közeli-e, melynek ered­
•’gazi értelmétől, a szabadsá-J amit szivébe és elméjébe zárt, a
a világ egyik legnagyobb vallása ményeit ma látjuk, vagy a távogunktól.
' A bevonuló orosz hadakkal I épitette rá viharálló épületét, de lie, melyet csak szivünkkel
egy uj, tisztább, szabadabb élet: ahányszor csak felvillan előttünk érezhetünk és eszünkkel érhe­
érkezett hozzánk, a jövő egyj törékeny és szenvedő alakja, tünk fel, de kezünkkel nem ta­
boldog ígérete, melynek betel- í újra és újra kérdezzük: mit ho­ pinthatunk?
Ne kérdezzük I
esitése most már nem hatalmi zott a Názárethi és mitől váltott:
Mindkettő az emberség, a
lótól, korbácstól, gazkamrától, meg bennünket személyes léte
holttestek százezreitől függ, ha­ és tanítása? Ha kitámolygunk a megértés, az egymásratalálás, a
nem magunktól, a magunk be­ vallás ^hódító, szivünket es értei- , felszabadulás, a szeretet ünnepe.
látásától, józanságunktól és be­ műnket mélyen átjáró gőzköré-, Konduljanak meg hát szivünk­
csületességünktől. Hogy miként böl és az értelem szabad leve­ ben is a karácsonyi harangok és
használjuk fel ezt a régóta várt gőjébe emelkedünk, sok, velünk ragyogó szemmel nézzünk előre,
ajándékot, a közeljövő fogja meg­ együtt jövő társunkkal együtt oda, ahol a kettős igére! betel­
mutatni, de nem szabad elfelej­ csak egyet mondhatunk/ a názá­ jesülése vár reánk!
Addig azonban meg hosszú
tenünk, hogy ilyen ajándékot a rethi Mester azoktól a béklyók­
és
rögös
az ut, de egyetértéssel
tól
váltotta
meg
magát,
melyeket
a történelem folyamán csupán
célhoz
fogunk
érni.
V.Gy.
egyszer kaphatunk és mindörökre a természet vak erői és a máso-

A Nemzeti Bizottság ülése
A Salgótarjáni Nemzeti Bizottság
1945 december ,14-án ülést tartott. Az
ülésen Tímár József elnö&lt; kimerítően
vázolta a reakciósoknak azt a csaló­
dását, mely az uj kormánnyal szemben
megnyilvánult
Következő tárgysorn/at a polgár­
mesteri hivatal által a városi építés­
ügyi szakosztályba választandó egy tag
jelölése. A bizottság egyhangúlag Szoó
Pál tagot küldi ki.
A Magvar Kereskedelemügyi Mi­
niszter örsi Károly ügyében átirt ér­
tesítésére a Nemzeti Bizottság elhatá­
rozza, hogy a határozat ellen tiltako­

zását fejezi ki.
. Boros Antal javasolja, hogy a
forgalmi adóhivatal elindításakor be­
állított visszamaradt tisztvise ők elis­
merést kapjanak olyan irányban, hogy
őket egy-egy fizetési osztá lyal léptes­

sék elő.
Boros Antal a következő jcva$lattal áll elő. Az oly régen hangozta­
tott mozgó bérskálát á kormánv azon­
nal valósítsa meg. mivel a dolgozók,
bérmunkások, az árak emelkedéséhez
viszonyítva javadalmazásukban arány­
talanul alulmaradnak. Az uj nemzeti
kormány a négy demokratikus pártból
tevődik össze és igy a magyar nép
joggal elvárhatja, hogy a legerélye­
“ sebb intézkedéseket tegye meg azok­
kal szemben, akik az orsz-g építését
szabotálják. A rögtönbiráskodast foganatosilassa a kormány azokkal szem­
ben Is, akik a magyar népet meg op*
ják azzal, hogy a néptől elvont tavak­
kal ás éle'miszerrel spekulauak, hogy
aljas önzésükkel, a dolgozók rovására
meggazdagodhassanak. — Étekkel a
bestiákkal szemben humanitásnak helye
nincs. A helyzet tarthatatlan A dől- .
gozó keresetéből a leépi’ett igényét
sem tudja biztosítani, igy tehát i »gos
az clkesercd se, amikor azt latja, hogy
amíg ő éhezve dolgozik, pddig sokan
vagyont harácsolnak ös zc é&lt; a nélkü­
lözést nem is ismerik. Továbbiakban
kéri az árurejtegelőkkcl szemben a leg­
szigorúbb rendszabályok íoganato*itását.
Javasolja, hogy a kormánya lég-,
erélyesebb intézkedé»ckct tegye meg
abbxn az irányban, hogy azok az irók,
akik a muhban a magyar u-p lelkét
mérgezték, nyerjék el a jói nirgérde*
melt büntetésüket Azokkal szemben,
akik ezeket a kutmé'gezőkct mentik,
szintén a legdrákóibb szigorral kell
elbánni.
A hadseregben megiapuió fasisz­
tákat a legsürgősebben távolítsák el a
hadsereg kötelékéből, mert a legény­
ség leikát állandóan mérgetik. Két
katonától értesült, hogy a dunántulon
vannak tisztek, akik a legénységtől
elvont élelmet Pestre csempészik a
honvédség autóján. Ezt az ügyet sür­
gősen ki keli vizsgálni, mert ilyen hí­
reknek vagy van alapjuk, akkor meg­
torlást követelnek, vagy val ó anok és

�2.

1945. dec. 22

ebben az esetben tintáin! kell a hely*
satel, meil a rom hir mindig jobban
téried mint a jó ás a demokratikus
hadsereggel szemben táplált bizalmat
könnyen megingatja.
Aink a nemzetgyűlési képtise'ők,
akik az amerikai megszállás alatt levó
nemzeti vagyonúnkra azt mondották,
hogy *. .Jobb helyen van az ott lM,
f osztassanak meg mandátumoktól áa
adassanak át a nápbiróaágnak mint
hazaárulók.
A bizottság a javaslatokat ellő*
gadja és az Országos Nemzeti Bízott*
Sághoz fe’térjeszti.
Kerekes Sándor a rendőrség át*
szervezésével kapcsolatban tett észre*
vételeit ismertette. Szerinte a kineve*
zéseknél a demokratikus szellemű em*
bérekét sok ese'ben mellőzték, mig
ugyanakkor a régi rendszert hűségesen
kiszolgálókat rendszeresítették.
Szabó István javasolja, hogy a
rendőrségen egy gazdasági csoport
Állíttassak fel.
Boros javasolja : intézzen a Nem­
zeti Bizottság átiratot az Összes Nem*
zeli Bizottsághoz, bogy forduljanak a
képviselőházboz Magyarországnak népköztársasággá nyilvánítására, mert a
jövőben nem kívánjuk fenntartani a
király né.küli királyságot. A magyar
nép olvan kormányzati rendszert akar,
ami legjobban • megfelel az adollsá
gainak.
I

A szovjet értelmiség
A szovjet értelmiség nem jelent
a dolgozó néplöl elkülönült társadalmi
rétege*. A n uukás és paraszti töme­
gekkel egybeforrva dolgozik a szovjet
élet mind rurgisabb színvonalra eme­
lésének nagy művén A kézi és szel
letni munka közt a Szovjetunióban
nem emelkednek kínai falak. Közős
érdekek kovácsolják harcos egységbe.
A szocialista társadalom eszményei
egyaránt drágák a munkásnak, paraszt,
nak, a tudósnak vagy a művésznek.
Mindam yian egyenlő tagjai a nagy
szovjet családnak.
A háborús események különös
nyomatékkai mutattak rá a szovjet
értelmiség győzhetetlen erejére. A
szovjet mérnökök és tervezők olyan
fegyvereket alkottak, amelyek messze
fe ü múlták az ellenség barcieszközeit.
A mezőgazdaság rzakeről súlyos mun
kabazeok szán biztosították a Vörös
Hadsereg meg az ország ellátását Az
orvr&gt;5ok elejét vették a járványoknak,
százezernyi súlyos sebesült életét men­
tették meg s így győzedelmeskedtek a
halai felett. A .szovjet tanárok lelkes
ifjúságot neveltek, amely a háború
fo yamán trjezer meg tízezer hőst
adott a szovjet hazának.
Ezért tekintenek a Szovjetunió
munkásai annyi tisztelettel a szellemi
munkasokra Ezért néznek annyi
reménységgel működésük ,'elé most,
amikor a háború győzelmes befejezé
sével, az ország helyreállítása és még
nagyszerűbb felépítése került napirend­
re. A szovjet népnek előre kell
mennie a társadalmi jólét eddig el­
képzelhetetlen csúcsai felé. S ezen a
harcos utón a szovjet értelmiség oda­
adó közreműködésre talál.
A Szovjetunió fejlődésének nagy
szerű távolai az. egész népet lelkese
déssel töltik el És nincs még egy
olyan ország, ahol az értelmiség annyi­
ra együtt érezne és élre c dolgozó
nép éleiével meg törekvéseivel mint
itt. Ez a titka a szovjet értelmiség
nagyságának és
példaadó erkölcsi
ereiének.

Jelentsd fel az
ár dágító
spekulánst 1

bányán azonban azon a véleményen
voltak: „kár volt ilyen sok hülyeség­
gel, badarsággal a taggyűlés idejét megboss»abbitani“. Nem füzünk semmit
sem hozzá ezen lelki fényképet eláruló
Salgótarján városában és a járás­ den szakszervezetnek annyi súlya van „bölcs*' beszédhez, csak röviden anyban működő tanítók éa tanárok dec. az államhatalom fe é, amennyi erőt, nyit mondunk egyelőre, hogy rövide­
17 én szakszer vezeti taggyü'éare lőttek fegyelmezettséget a egységet képvisel sen visszatérünk erre illetékes helyen,
ősaze a gimnázium épületében. A köz* nek tagjai. Az értelmiségi azakszerve illetékes formában.
lekedésí nehézségek miatt a környéki zelek ped g ezen a téren még Igen
iskolák tanítóit csak kevés számú ki* kezdeti állapotban vannak és ezt aki
küldött képviselte, de igy is közel vülállók is jól tudják s aszerint érté*
kilencven pedagógus gyűlt Össze, bogy kelnek bennünket, amikor személyi és
Utatnl B«m iimrrtelr, de féllelt *eif6 lélekkel
tanúja éa részese legyen a taggyűlés* anyagi követelésekkel állunk elő
Legembettlb fiadnak lv£»i«ntcbb ünnepén.
nek. A pártok áa a kerületi szakszer*
A beszámoló további része feg A
gteaUiu r», mely ót h«'.da Ut'r,
vezeti
kiküldöttek jelenlétében d. c. klkosolt azokkal az eredményekkel, Mint annyi
«/eti a f&lt; Idlcácn.
10 órakor nyitotta meg a gyűlést a melyeket addig elért a közpon't veze | Ú n.ieit ú
maga-a bt u'vn.
vet &lt;r;
szakszervezet elnöke, Blanár Sándor. tőség, valamint ismertette azokat a ia Md»xc rír.tan
&lt;yi.ő'at litp | untát,
A taggyűlés lefolyásáról nem hoz* vasiatokat, mehtk -a köze* lövőb* r Atsdyeu itt
1 .flóta un tv* ti leden
tu &gt;.-and«kot
halunk részletes beszámolót, mert arra megvalósításra ktrí nak. Enklőt n A (.eiLagok . U t paianvi fcta.br
helyszűke miatt nem vállalkozhatunk, kitűnik, bogy a szakszer vezet sete ö A (ttr.n&lt;i«t) tnecneni
»r irt él,
, a vefi'iti'l. a,ere h tudni.
csak a gyűlésről távol maradt vidéki sége minden tőle fe'hetöf nrg'esz a( Végta
ta vakon beszél
pedagógusok kérésének akarunk ele­ tanítóság, tanárság belyzelénak javításai í&gt; ti it at r.d ki erre!
Hu eazklens* * »
ssagyara;i,i.
get tenni akkor, amikor tájékozlalót érdekében. A fontosabb javas atok a bgy cea.ca ideái ni»£i» csak jól eaik.
nyújtunk az elhangzóit fontosabb esc* következők: 1 A .körzeti isko'afelü- De lásd igéidnek ehető Rajnait.
ményekről, beszámolókról.
gyelői rendszer .megszüntetése, — he­ Ónba kezek csak sajst földjükön vetik
A tárgysorozat első pontja Rok- lyébe a járási tanfelügye'et lép A já­ I iád jöttének napján, ködbe képzelinü emberek
Meggyiikull sólet f.kat. fenyőket ülnek körül.
falusi Lajos „Demokratikus nevelés** c, rási tanfelügyelők azoknak sorából S agyukba nevelt sülét fátyolul netn Útiak.
tőadása volt. A magas színvonalú, kerülnek ki, kik jelenig Budapesten Hogy hitüknek egy aá‘ani tn.lha ölül.
értékes előadás mindvégig lekötötte a átképző tanfolyamon vannak. 2. Gond Tétova hitükben. a szent jóság ürügyével.
jelenlevők figyelmét s méltó elismerést nokságok megszüntetése. Ezzel képcső A gyermek kezébe is iatékoe fyiikot adnak.
S a szentnek mondott fa tövében, nézd Utazol
ért el. Az előadás szövegét sokazoro* latosan az iskolaigazgatókat öt évi idő­ A szeretet nnnej rs&gt;. gyz kos fegyverek vannakI
sílva az iskolák tantestületei kézhez tartamra a tanítóság és tanárság mag* Az eiibercsorda ózon szavai fekélyeként,
kapják.
válassza meg titkos alapon. 3 Tanítói Halnznba rakva ágyuk, puskák és tsekek.
örsi Károly járási titkár a taní­ és tanári különmunkák díjazása. 4 Azt hívén jól teszi*, hiszen u;y stációk.
Sorsukat iuté.-ő, Snitú. hai».'m*s bitangok
tók, tanárok üzemi ellátásáról és ad­ 30 százalékos nevelői pótlék. A két Uram! ki latod, hogy ez álarcos raealytao.
minisztratív ügyekről számolt be.
utóbbi javaiétól már elfogsdta a köz­ Egynuit dühösen marva verekszenek.
Nagv várakozás előzte meg Mól- ponti vezetőség és a VKM, jelenleg e Mégis bccaáss tceg nekik ló Uram!
Mert Dtm tudjak leiért mi épre n esek kart nek
doványi János Nógrád, Hont és Esz­ pénzügyminisztériumban var. 5. Az is Hoceéa
meg nekik, hegy jé’elmcs tanokkal.
tergom vármegyék tanügyi szakszer­ kólákat nyilvánítsák üzemekké, ennek Öveiket nem a te had igéi szerint ncv.bk.
vezeti titkárának beszámolóját. A be következtében a pedagógusokat vegyék De büntesd meg a Lavx.ii ixawkkal Sajtókat.
számoló nem belyi jellegű, hanem fel az újjáépítési üzemek ellátási listá­ Akik a nyá;ut csak a gyzpjktrt vezetik.
• D1XI
országos tanítói és tanári problémákkal jára a ezzel olyan ellátási bittosifrn
•
1941
katéc»onv«
rtótt
Mu««o'ÍDÍ
»i'y
foglalkozott és alkalmas volt arra, hogy nak a pedagógusoknak, amilyent a
a nevelők táborában lévő nagy elégc* munkásságnak akar juttatni a kor r»nd«!e,ct acíulf J*í. »ir.rly •z«-iíe.t 0bu&lt;H»4fc£*
L«n c«»k hnn’ já'ZLukat »ni!
adui »t
detlenséget és feszültséget levezesse mányzat
o!a»x tfvermorknek.
egyrészt, másrészt pedig elfogulat'am
Végül foglalkozott a beszámoló* a
ti a toU.r* rvnt'an r»kf r anryna j«’.
rtrdi «. * rt
tiszta képet nyújtott a pedagógus tár­ mindennapi politikával is mert ez i lői ktn/&lt;&gt; tn.l.«ri&gt;!tn ét »»’*t
sadalom mai helyzetéről a a jövő kiiá-’ sem zárkózhat el a pedagógus társa­ c fclö'J énc’t 'Ojjci fel) al'Ofkdaa ir &gt;( iraifA 4
»«»• nótát, akt uonban akker ca-k az aarujlássiról. A beszámoló felsorakoztatta dalom. Részletesen foglalkozott a po i'i- l&lt;ók
»isinara írhatott.
^zetk.
mindazokat a nehézségeket, melyek záló, a semleges és pártonkivüii peda
bénitólag hatnak a központi vezetőség gógusok helyzetével, ismertette azokat
munkájára. A nehézségek sivár gazda* a nyilatkozatokat, melyeket a pártok
Hay Gyula történeti
sági helyzetűnk függvényei. Gazdasági vezérszónokai tettek a parlamentben a
drámája Salgótarjánban
életünk lalpraállitása komoly feladat, kormányprogram vitája alkalmával. A
arra a szakszervezet nem vállalkozhat megnyilatkozások hü képet adnak ar­
Még egyszer meg kell emlékez­
közismert okoknál fogva. Mindaddig ról, bogy a demokratikus front pártjai nünk arról a fontos trúiésri esemény­
nem lebet szó a pedagógus társadalom hogyan vélekednek a magyar értelmi ről, melynek a karácronyi ünn« pékén
anyagi helyzetének
gyökeres ségről, a tisztviselőktől. Fontos ezt is lanur leszünk : Hay G^ula nagy tör­
javulásáról, mig a kormánv ki nem tudni, mert ezek ismeretében tudjuk téneti drámájának .Az isten, császár,
lendíti feneketlennek látszó kátyújából megérteni a közeljövőben sorrakerü ő parasztié előadásának.
Erre kész­
létszámspaszlás (B lista) alkalmával kő­ tet bennünket a nű politikai, irodalmi
közgazdaságunk szekerét.
Foglalkozott a beszámoló a szak­ vetendő irányelveket Ismertette a be­ éa társadalmi jelentősége és a mai
szervezetek -fontos szerepé:öl, idézte számoló a B listának a tanügyié vár­ körülmények súlya.
Ti'dy miniszterelnöknek a szakszerve­ ható kihalásait. — A Szakszervezetek
A rendezőség az elöidás teljes
zeti kongresszuson elhangzott beszé­ Országos Vezetősége kűldőttségileg ke­ sikere érdekében mindent elkövet, ami
dének egyik mondatát, mely szerint: reste fel a miniszterelnököt a kifejezte a mai nehéz időkben elkövethető. —
„A szabadság intézményeit — köztük álláspontját a B listával kapcsolatosan, Most érkeztek meg a korhű törtéreti
a szakszervezeteket is — viharállókká, megjegyezve azt, hogy igazséglalsnsá kosztümök, melyekben Z&lt;igrr.ord király
megdönthetellenekké kell tenni.** Pár­ gok megelőzése céljából a B Patára a rónai pápa, az ereinek Husi Járrs
huzamot* vojit a munkás* és értelmi­ kerülő alkalmazottak éa tisztviselők és egy lázadó világ sok tarka alakja
ségi szakszervezetek között. Rámuta­ névjegyzékét ő ta látni kívánja s csak válik képzeletvilágunk illúziókon túl­
tott az
értelmiségi szakszervezetek a szakszervezeti vezetőség láttamozá­ menő valósággá.
eredménytelen működésének okaira, sival vállbasson jogérvényessé az elnevezetesen a szervezettség, fegyelme­ bocsájtás. A miniszterelnök a követke­
zettség teljes hiányára, a békétlenségre, ző kijelentést telte; A kormány gon­ Mikulás délután az Acélgyárban
Az MNDSz acélgyári alosztálya
a kicsinyes személyes intrikákra, me­ doskodik arról, bogy a szakszervezetek
lyeknek áldatlan zsivajától hangosak álláspontja érvényesüljön. A kormány dec. 6-án ovoda megnyitó Mikulás
az értelmiségi szakszervezetek berkei. elhatározott szándéka, bogy a közhi­ délutánt rerdezett, melyen sok száz »
A legtöbb baj személyi és politikai vatalokban, közintézmár yekben csak gyermeknek bábszínház és mikuási
okokra vezethető vissza. Mi a tanul olyan személyeket tart vissza, akiknek jelenetekkel szeneit örömet. Az ün­
ság ebből? Az, hogy a magyar értel­ demokratikus beállítottságához;nem fér nepély végén 70 óvódás gyermeknek
szerelelcaomagot osztott ki December
miség nem mérlegeli történelmi meg- kétség
próbálta'ását s nehezen hajtja meg fe­
Bf fejezőül a Nemzeti Bizottságok 20-án ped g 35 elaggott öreget ajándé
állal küldendő Népi Bizolbágok fela­ kozott meg bensőséges házi ünnepély '
jét az uj életforma e'őtt.
A? értelmiségi szakszervezetek datáról emlékezett meg a beszámoló. keretében.
A segíteni akarás nehéz munká­
tagjainak többsége csak kérni, lövr
Fentiekben igyekeztünk rövid is­
jában az a osztály asszonyai egymással
leírt s brálni tud A? éremnek rrásik mertetőt Dyujfsni a t&lt; ggyűlésrő*.
olda át azonban elfnejti megnézni, ahol
Nem mehetünk el szó nélkül egy versenyezve vesznek részt A vcietómeg á'ntk azt, bogy ők vájjon mit té ­ i'sjnálfi'os esemény n ellet*. A faggyú , ség e helyen mond bélás köszönetét a
tek a sznkszer vezelért. Kevesebb lenre léren jelenlevő ped»gógusok tekintélyes Nemzeti Segé.y, a Kommunista Firt
a panasz, ha mindenki előbb azt vizs­ többsége, a párfok, valamint a kerü és az acélgyár vezetö'égének a mind­
gálná meg becsületesen, bogy mit tett leli szakszervezeti kiküldöttek egyér- azoknak, akik legkisebb adományaik*
ő személy szerint a közösségért, az telmüleg komolynak, értékesnek tar* kai hozzájárultak aboz, hogy örömet
egységért, a szervezettségért ? Egyet tották a vármegyei titkárt beszámolót. szerezhettünk és bánat könnyeket törül­
nsgyon jól meg kell jegyeznünk: min- A még mindig csodavárók közül né- hettünk le.

Pedagógus szakszervezeti
taggyűlés

Karácsonyi fohász*

�4.

1945. december 22
láttunk a minden reményünk meglehet
arra, hogy hamarosan egy kifejlődött
Ifjúsági énekkar fogja a legnemesebb
kulturldncsekkel elárasztani városunk
komolyan szórakozó közönségét.
Köszönjük a polgárinak, hogy
példát mutatott a többi iskolának is
és szegény Karácsonyunkat szeretet*
ieljesebbé tették.

dilettántlxmus ostorxását lem. Most
•ajnos, ismét ezzel kell foglalkoznunk.
A fe'szabadulással egyidejűleg felsza­
badult a teltkedv is és a műkedvelő
előadások soha nem látott tömege
lepte el a nyilvánosságot az oktatás, a
szórakoztatás szándékával, legtöbbször
azonban a butulás és az unalom ered­
ményével. Azt hisszük, hogy végre itt
az idő anllik belátására, hogy ez így
nem mehet tovább.
GROZA,
A háború és az összeomlás által
román miniszterelnök a
felziklatott kedélyek már megnyugod­ magyar-román testvériség­
tak, az országban helyreállott és meg­
ről és együttműködésről
szilárdult a politikai egyensú y, a tár­
sadalom a béke munkáiénak pályá­
Lapunk f hó 8-1 szénában meg­
ján halad előre, meg kell hát nyugod­ emlékeztünk Gora, rónia miniszter­
ni a mindenáron szerepelni vágyó elnök msrosvásárhelyi beszédérő', mely
kedélyeknek is, ki kell menteni a ben a magyar-román testvériségről és
műkedvelői ciődtömegböl a valóban az együttműködés lehető légeiről és
tehetségeseket, számukra tiszta bc'.yze feltételeiről nyilatkozott Hidd álljon
tét kell teremteni, hogy végre ciak az itt a romén miniszterelnök egy újabb
jöjjön szinpidra, ami arra érdemes, megnyilatkozása is, mely egy újabb
csak az rendezzen, aki tud és az lát­ lépést jelent a román-magyar baráti
szom akinek szive lelke van hozzá. közeledés történetében
Hiszen, jól tudjuk, annyi jól felszerelt
— A jelszá — mondta G*oza
színpadunk, annyi lehetséges rende­ Péter — magy »r-román testvériség A
zőnk, annyi kitűnő műkedvelő »ztn határkérdés másodrangu kérdés, me­
játszónk van és a magyar nyelv annyi lyet a két népe' fog egymással intézni
remekmű hangját szólaltatta meg, nie *1 A cél: a demokrácia megerősödése és
lyet ismernünk kell, szere'nűnk lehet. a dunavölgyi államok békés együttmü
Milyen kevés figyelem, go^d, törődés ködése. Mi már nagykorú népek va*
kellene uhoz, hogy a jelenlegi helyzet gyünk
Hsgyjanak tehát magunkra és
megváltozzon és a város műkedvelő szilárd meggyőződésem, hogy a Dunaszínpadjain az történjék aminek való­ völgyében sokai hamarább, mint gon
ban érdemes megtörténni
dp'iák, a vi ág egyik legboldogabb kő
Erek a gondolatok kergelőztek zöwégét építjük fel. Az el»ő lépés ezen
agyunkban, mikor az egyik elmúlt az utón a vámunió és ebbó'. nem en­
este végignéztünk az szeretett váro­ gedek bármit is mondanak a „szak­
sunkban egy igen elegyes, u. n. szóra­ értők**.
koztató műsort. Miért e sok hűhó, e
— A reakció az egész világon
nagy Összevisszaság, ’ melyben vadul mindent elkövet, hogy ezt a fejlődés
zudul egymásra seb’iben összetanult folyamatot gátolja. Nálunk és Magyar
táncegyütlCi, bicegő ének és zon- országon egyformán a , bécsi** nótát
gorakiséret, nyekergö tangó-harmoni­ fújja.
ka és még istenludia micspda, ami
— Határozott ellensége vagyok a
olcsó és nem ráz. Mirevaíő mindez, népességcserének. A szivet nem lehet
miért kell fenni ilyen, előadásoknak, kiszakítani a testből. A népeket nem
kinek van hasznára és milyen cél lehet gyöjéértclenné tenni. Bárhol a vi­
vezeti a rendező*, ha sem időt nem lágon csak egy lehet az ut* a népek
tud szentelni a becsületes rendezéshez, egyenjogositása, mindennemű faji és
ha válogatni sem tud a játékravalók nemzetközi üldöztetés megszüntetésé :
között és ha egyáltalában nem is akar a testvériség és a béke.
válogatni ? Vájjon nem volt e nagy
kár ebben a tohuva-bohuban íeliéptetni ‘ Külkeyt, akinek gazdag férfias
tenorja és Kovács Irénkét, akinek fi­
nom szopránja az ország első énekes
Közhírré teszem, hogy a Közelszínpadidra tuHtó ? Vagy nem kellett
volna inkább méltóbb környezetbe ál­ látásügyi Miniszter ur vonatkozó renlítani őket, hogy ragyoghassanak, ahogy decte szerint, aki magánfogyasztásra
ebben a környezetben elhomályosod­ vág le sertést, köteles a vágás meg­
történte előtt a polgármesteri hivatal­
tak ?
Meg van-e még a Munkás-Kul- tól vágási engedélyt kérni, mely alka
turszövetség
műkedvelő
alosztálya, lommal a sertésvágásra Írásbeli enge­
melynek értelmében a
melynek gondia volna ezekre a dol­ délyt kap,
vágástól
számított
nyolc napon belül
gokra ügyelni ?
köteles egy darab sertés után négy
kilogramm zsírt, haptdig a családtagok
száma ötnél kevesebb, a négy kilóg
rammon felül még annyiszor három
kilogrammot beszolgáltatni, ahánnyal a
személyek száma ötnél kevesebb.
Megállapitást nyert, hogy ható­
A sa’gótirjáni álami polgári fiúés leányisko'i folyó hó 19 én a mozi­ ságom területén a lakosság a sertés
ban ism5‘ e.indította városunkban népi levágása előtt nem kér sertésvágási
kultúránk legértékesebb gyöngyének, engedélyt és zsirbes/olgáltatási köte­
zenekultúránknak ápolását. Népi dal­ lezettségének sem tesz eleget, holott
kincsünk a iegg izdsgabbak közé tartozik az ország rendkívül súlyos közellátási
s ennek énekkarokkal való elterjesz­ helyzete miatt erre maradéktalanul
ti-.? úgy nemzeti, miit kulturérzékün- szükség van.
Felhívom a lakosságot, hogy
kel fejleszti s igv demokratikus hazánk­
mindazok, akii* már sertést váglak,
ból a fejlődést elsóiorban szolgálja
Nagy örömmel vettük tudomásul, vagy a jövőben vágni szándékoznak
hogy C&lt;*»nádi Miklós, az iskola igaz- sertés vágási engedélyt feltétlenül kér­
gitóji, kit mar régen megtanultunk jenek i : polgármesteri hivataltól és
a
zsírbcszolgáltabee ű ni, mint a magyar népi zene tegyenek eleget
egyik fáklyaho'rdozóját, ismét hozzá tási kötelezettségüknek, mert aki ser­
látott két értékes -karveretővel, Nagy tést engedé.y nélkül vág le annak ser­
O ivia és Richter Vilmos tanárokkal lését a vonatkozó rendelet értelmében
egy maid nagyszerűvé kibontakozó cl kel; kobozni, aki pedig a kötelező
zsirbeszolgáltatásnak nem tesz eleget,
kó us szervezéséhez.
Magyar és más nagy zeneszerzők az ellen a kihágási eljárást meg kell
művei szerepeltek a műsoron. Rövid indítani.
idő alatt is már szép eredményeket
Blanár Sándor polgármester.

Hirdetmény !

Karácsonyi
énekes est

Mozi — Óh!
Ax, .aki szorgalmas látogatója
Salgótarján úgyszólván egyedüli szóra­
kozóhelyének, a Mozinak, az utóbbi
időben szomorú tapasztalatokat sze­
rezhetett, még pedig a saját bőrén.
Kezdtük azon,, hogy elvben elha­
tározzuk, hogy maiiba megyünk. Meg­
tesszük az előkészületet a technikai
kivitelre Tehát legelőször is kasszát
csinálunk. Tekintettel arra, hogy teg­
napelőtt a szomszédom volt moziba
és az ő bemondása sze-int az I helyen
1200 pengőt fizettek szeméiyenkiut —
mivel a családból hárman megyünk,
3x1200 - 3600 pengőbe kerül. Megailapitjuz összvsgyonunk számbavevése
után, hogy menni fog.
Korai őröm Én tervezek, Révai
végez. Megérkezvén a mozihoz, meg­
állapítom, b&gt;gy a &gt;pénzlár ablakánál
levő jobb pozíciókat már elfogatta a
pécskő utcai közönség. Sebaj, fé.órai
ácsorgzst, tolakodást jelent, mit meg
nem lesz az ember, egy kis művészi
fizórakozasért. Végre hosszas tülekedés,
lökdásés, tyukscemlapnsás, két téli
kabátgomb elvesztése után itt vagyok
a pénzlárablaknál. Előveszem iegbájosabb mosolyomaat — már ami yet
a 'élórás tott-'ra után elővenni siaerü&lt;t
■— es kerek három első helyet. Egy­
idejűleg előveszem az érte járó ofeutu­
sokat. Mar számolom is a pénztáros
kisasszony ele Most sül ki azonban,
hogy odahaza rosszul számoltam, mert
3600 pengő volt ugyan tegnapelőtt 3
darab első hely ára, de ma már 7500
pengő.
így ment vissza a szórakozási
lehetőségünk, mert ha Révai ur nem
tudná, az én, és velem együtt sok ezer
fizikai munkásnak november közepe
óla egy fillérrel sem emelkedett a fize­
tésem, míg ő azóta pontosan négyszer
emelte a helyárakat.
Jól van e ez igy ? Az állandóan
emelkedő helyár, a lehe'etlen jegyval
táti lehetőség, a terembe i uralkodó
bűz és csikorgó h deg mindezek téte­
lébe a icpergetett toldozott toldozott
filmek (lásd: Judit) cseppet sem alkal­
masak a mozi hírnevének emelésére.

a mesevilágon keresztül-kasul futó vil.
lamos és gőzvasutak, amik fürgén futkosnak az apró házacskák, őrházak éi
vasúti állomások előtt, itt-ott a'agutskon vagy apró hidakon végig.
A másik teremben baba és játék
kiállítás van, tele elsőrendű művészi
Ízlésről tanúskodó, jóizandéku, meleg,
szivű és áldozatkész nők és férfiak
munkáival. *
Én I -ginkább a közönséget nézem,
A csillogó lámpák füzében a még csil­
logóbb gyermekszemek, gyermekek
akik méga szájukkal is néznek. Megdöb­
benve néznek, bámulnak, édesen gye­
rekes elámulásial és öreg te euunel
úgy szeretném érezni azt a boldogság­
tól repeső őrömet, amit egy ilyen kis
gyermek érez, ebben a szemkápráztató
mesevilágban. Egyik-másik gyereken
látszik a kétségbeesés, hogy ő ezt
mind nem tudja egyszerre látni. Apuka,
anyuka, nézd, nézd, ó ... Nem is cso­
da ha a felnőtt közönséget is elfogta,
a boldogító jóságnak ez a szivetsímogató hangulata, hiszen közűiök is so­
kan nem láttak még ilyet
A babakiállitái pizzr ar.vsgi mu
tatja, hogy az acélgyári nő«m*ganui
nehéz viszonyok Közölt is, leküzdve
az anyagi akadályokat, Áldozatos mun­
kával tartják fenn a már közismert
acélgyári színvonalat, tetézve meg az­
zal, hogy . a saiat készítésű babaikon
kívül még különféle játékszerek és
gyönyörű fa dísztárgyak vannak a te­
remben, amik Vetro Sándor művészi
készséget hirdetik, amit különben az
épület minden nagyabb termében lehet
látni, vagy egy művészi díszítmény tor­
májában.-

Salgótarjánban készült el
az első vasúti vasbeton bid

F. hó 20-án a Bánya, Acél­
gyár, Gépgyár és a Vasút kikül
döttéi és mint egy 50 főnyi vasúti
munkás e]ött Hozó György elvtars
a salgótarjáni újjáépitesi előaaó a
Magyar Kommunista Párt hely:
szervezete nevében a tadta a Magyar- •
országon először elkészült vasbeton
—p —r. és egy ideiglenes hidat, a forgalom
nak. fí tzö elvtárs rövid beszedek n
V 11) E K I iskolás gyermekik részére rámutatott arra, hogy amikor Gerő
keresek elhelfezcst
elvtá'S kiadta a jelszót .arccal a
Cím » kiad-bán; vasút felé", a Magyar Kommunista
Párt voí‘ az, aki azonnal honrafo­
KOCSITENGELYT 30 40 kg őst cse­ gott a nácik által szétrombolt vasú
ré ndk te ményért esetleg tak és felrobbantott hi lak rendbe­
lisztért.
Cím a kiadóban I hozásához. S most, amikor az eike
szült első hidat, folytatta Bozó
Látogatás Liiiputországban
elvtars, átadjuk, megmutatjuk azt.
Békesség a földön a jóakarata hogy a salgótarjáni Magyar Kommu w
embereknek. Száll, száll az ének Knsz , nista Párt munkássága nem csalt
tus születése napján. Születése napján beszélni, hanem építeni és dolgozni
annak az emberfölötti embernek, aki is tud
megváltója akart lenni az emberiségnek '
Ezután köszönetét fejezte ni
és csak az emberi gyarlóságon és go* 1
elsősorban Sulyok elvtársnak a
nosrslgon műit, hogy ez nem sikerült Magyar Kommun sta Part iiaglye.--neki/De elveinek, tanainak dicsőséges aljai Szervezet titkárának, aki
lényege, a szeretet, nem veszett, nem mindjárt a kezdet kezdeten, olyan
pusztul még'el a szeretethirdetés üz­ munkás csoportot szervezett ,m, -.
letszerű posványában. .
amely a hidak fat'piteset es : vi&gt;i:
Aki látta, aki megnézte az acél­ tak rendbe hóid at fűzte kt felada­
gyári kaszinóban kial ilott Lillputorszá- tául. Ugyan csak köszönetét tetette
got, annak hinnie keli abban, hogy egy­ ki Bozó elvtárs Turcsányi elvtarsnak
szer kt ken te.iesednie a mellébeszélés \önjeLildozó munkájáért. Varga f.nélkül, egyetemes emberi jóságnak.
■ pálya mesternek. Sztolár főmérnöknek
A gyermeki fantázia által el kép és w üzemek vezetőinek, hogy a
i zelt mesevilág itt egy csillogó nagy kommunista munkásság eme nemes
teremben megvalósult, men’esitvc azt munkáját mindenben támogatták.
a legmagasabb, legszentebb célt, hogy
Ezután Hozó elvtárs mind kd
örömöt adjon, örömöt okozzon az em­ hidat atadta a forg ttomnak.
beriség legnagyobb reménységeinek a
gyermekeknek, akiknek örömöt nyui
tani a legnagyobb öröm. Amit itt látni
az jólesően meleg, zsongitó hangulatba
ejti az embert és csak az bánt, hogy
mindezt nem Uhet elmondani egy rö
vid, kis riportban.

Egy Liliputország, hegyek, rétek,
szántóföldek, patak, vízimalom, világi
tótorony, kertek, kis temető és ezen

Zongora-tanárnő ke dák es
haladók részére zongora-tanite.g
vállal Kérem az érdeklődőket, hogy
elmüket adják át a Végh nyom iának.
A szerkesztésért é- ki«dis*rt ítél:
Dr. VASS GYULA.
Nyomatott Végh Kálmán köayrnyocndájábjia
Salgótarján. Fő-utca 66 arám.

�1945. dac. 22

A NÜRNBERGI PER
A náci programlovagok hatmillió ban levelet intézett Himlerhez. Üdvö­
zölték belügyminiszterré való kineve­
• európai zsidót irtottak ki
Az amerikai ügyész a dacember
14 iki Ülésén ismertette az európai
zsidóság kiirtásának részleteire yonatkozó adatok ismertetását.
Idézett Frank naplóiából, mely­
ben 1942 augusztus 24 iki dátummal
ez állt: „1.200 000 zsidót Héltünk éh­
halálra .. .*
A náci vandálok azonban nem­
csak halálra ébeztették áldozataikat.
Az egyik okmány bizonyltja, bogy
maga Hitler adott parancsot a varsói
gettó felszámolására É parancs alapján
az SS és máa alakulatok elpusztították
a lengyel főváros e nagy kerületét —
Kaunaszban még arra sem volt szákségük. hogy gettóba gyűjtsék a zsidó­
kat. Az egyik SS beszámoló szerint az
egyik éjiéi 1500, egy másik éjszaka
pedig 2300 embert gyilkoltak le itt.
Az okmányok nyomán a bíróság
elé tárulnak a gyilkos leleményesség
összes etrberölő módszerei: gázkocsik,
gázkamrák, éhezlelés és mindaz amit
a nácik vérgőzös agya kitalált. Bebizonvorodott, hogy a gyilkosok kirabolták
áldozataikat és arra is volt gondjuk,
hegy az aranyfogaikat kiszedjék.
Hollandiából 117 000 zsidót vittek
el etőszakkal, de a legnagyobb tömeggyilkosságokat keleten hajtották végre.
A nácik legpusztítóbb módszere
a koncentrációs tábor volt. Ausch­
witzban naponta. 12 000 embert öltek
meg.
Frank naplója szerint a Lengyel
Főkormányzóságban 1941-ben bárommillióötszázezer zsidó volt, de három­
évi „n úködésével" sikerült elérnie,
.hogy 1944 ben már csak 100000zsidó
maradt meg.

Az SD - főparancsnokság egyik
irata szerint a kotcenfrációs táborok­
ban 4COOOOO, más utón 2000 000
európai zsidót öltek meg.
A nácik leivel Finnország^*1
és Kelet-Európával
Ackcrnber 17-i ülésen az ügyész azt
bízorulot'B, bogy Hitler be akarta
kebelezni Finnországot.
194! iuiius 16-án titkos megbe­
szélés volt Hitlernél, melyen a Fübrer
kije'entettr: .Mindenki vegye tudomá­
sul, f ogy Németország nem enged át
eg^et.en területet sem, amit már egy-

szer rrrgoállt.
... Most pedig az a feladatunk,
hogy szükségletünknek megfelelően
e ősrör: uralkodjunk ezeken az or­
szágokon, máiodszor; Igazgassuk és
harmadszor kizsákmányoljuk őket.
A Szovjetunió hatalmas megszállt
terülteinek „megbékéitetéséröi*' szól­
va Hit er kijelentette: legjobb megoldás
az, ha m r denkit agyonlőnek, aki görbe
izemmel né? ránk,
A napiknak már 1941-ben kész
tervük volt* a megszállt szovjet terület
ipaist.ak elpusztítására és mezőgazda.*
Ságra való stállitásája.

Az elfog’alt területeket teljesen
gyarmat módjára kezelték.
Az egyik okmányból -kiderült,
hogvan készü'tek a polgári lakosság
kiirtására. 1942 júliusában Hitler, Göbbe s Keltei, Rosenberg és Bormann
tanácskozásra gyűltek össze, melyen
m&lt; g« lapították, bogy az oroszok által
ir duett partizánbáboru nem is olyan
rc&gt;»2 do og, mert erre való hivatko­
zással rr.rg tudnak szabadulni minda­
zoktól. akik útjukban állnak.
A bizonyítási eljárás okmányai
világosan megmutatják, hogy a német
nagyiparosok mily mértékben vettek
részt a rablógyilkos tervek megvalósí­
tásának előkészítésében. A német nagy­
iparosok egy csoportja például 1943-

zése alkalmából és
.különleges célokra** 1000000 már­
kát bocsátottak rendelkezésére.
•

A moszkvai rádió Ismertette a
nácik németeaitéai tervét, mely szoro­
san összefügg az u. n. élettér-elmélet­
tel. Hitler már jóval a háború előtt ki­
jelentette: „Az a kötelességünk, bogy
az idegen lakosságot csökkentsük**. A
nád szóhasználat szerint ez azt jelen­
tette, hogy
emberek millióit akarták megsem­
misíteni,
vagy Németországba hurcolni. Egyide­
jűleg németeket akarlak letelepíteni
a megszállt országokban, bogy Ilyen
módon Európát fokozatosan elnémetesilsék.

A hitleri földrajz szerint például
Lengyelországnak egészen el kellett
volna tűnnie. A Fős ormány lóság te­
rületén éppen az volt Frank fe’adaU,
bogy Lengyelországot annyira megtörje,
hogy soha többé ne álibssson talpra.
Lengyel városokban voltak területek,
ahol csak németek lakhattak. Nyilvá­
nos helyek bejáratain látható volt a
feliiíi: CSAK NÉMETEK SZAMARAI
A főiskolákra, sőt a középiskolákra
sem engedték a lengyeleket, hogy ez­
zel is csökkentsék az értelmiség számát
Rendszeresen irtották a lengyel kultúrát.
A csehszlovák népre vonatko­
zólag az volt a tervük, hogy
akik nem akarnak beolvadni a
németségbe, azokat megkell sem­
misíteni.
A nürnbergi tárgyalás mutatja,
énilyen alaposan és hidegvérrel készül­
tek a nácik arra, bogy a szabad népek
nyakára rátegyék a hurkot.

Az irredentizmus kérdéséhez
Alig múlik el városunkban épen
úgy. mint másutt, olyan nyilvános, a
társadalom küöobözö származású és
állásponlu tagiéi által látogatott előa­
dás, melyen egyesek, rendszerint tit­
kos, vagy félig-meddig nyilvános ün­
neplés haogjsi mellett ne tennének
hitet az irredentizmus mellett Szép
dolog a nemzet jelenének és jövőjé­
nek féltése, de kérjük azokat, skik
így próbálják félteni a nemzetet, az
olcsó sikerek ilyetén bajbászása előtt
térjenek egy kicsit magukba, gondol­
kozzanak a dologról és csak a teljes
meggondolás birtokéban álljanak nyil­
vánosság elé.
Mert a magyar irredentizmus
Íérdére nem olyan egyszerű, mint
milyennek az elnult huszonöt év azt
feltűntette és smilyennek a múlt
lovagjai ma egyszerűsítik. Természe­
tesen egy társadalom legszentebb joga
ragaszkodni ahoz a . területhez, ame­
lyen őrei éltek, amelyen ma testvérei
élnek. E jog nemcsak a mi jogunk,
magyarok joga, hanem minden nsmzeté éa nincsen a világon hatalom, erő,
mely meg. ne hajolna e jog előtt, ha
gyakorlattá válik. A magyar irreden­
tizmussal azonban egy kis baj van.
A Kárpátok által bezárt Duna-Tisza
medence kétségtelenül földrajzi egysé-.
get képez, ennélfogva alapja lehet a
széttör beteljen n e m x 11 i egységnek.
Azonban a hiba ott van, bogy a
Duna-Tisza medence földrajzi egysé­
gének sohasem felelt meg a nemzeti
egység, sem a magyar honfoglalás előtt,
sem azóta.
Ahogy e kontinens rész kétezer­
éves törlécete bizonyítja, mindenkor
szomszédos népek terjeszkedése állal
befoglalt lerü'etrészekből is állott,
melyeket a központi magyar királyi
halslom a maga tdejfben csupán át­
fogott, de minden egyes részletébetn
magyarrá, egységes nemzeti területté
formálni sohasem tudott. Kélségte’on,
hogy a magyar uralom évszázadokig
tartó kormányzása * mély nyomokat
hagyott a medence népeinek, életében,
de csak addig állhatott fenn, amig az
alá ja tartozó &gt; népek nemzeti öntudata,
kultúrája meg nem született. Mihelyt
ez az idő bekövetkezett, a részekre
bomlásnak, a szomszédságok javára
történő eltolódásoknak be kellett
következni.
Nem csodálkozhatunk tehát,, ha
azt látjuk, hogy minden kudarc, törté­
nelmi pofoncsspás dacára is sokak
lelkében elevenen él a ssenthtváni
birodalom álma, de a kézzelfogható
történelmi valóság az álom helyett a
valóságnak megfelelő tetteket követel.
Milyeneknek kell lenni ezeknek a
tetteknek? mit követei a történeti

valóság ? Először is a múlt előtt vsló
meghajlást és a múltból eredő jelen
{eledeleinek pontos felismerését. Ezek
pedig: a tisztán magyar vidékek tár­
sadalmi egységének megteremtése, hogy
gátat vethessünk annak az erjedés­
nek, melyet épen az irredentizmustól
hkngos múlt indított meg és amely
szinte a német birodalomba való fel*,
olvadáshoz vezetett. A múltban halá­
los ellenségünké-vált szomszéd orszá­
gokkal való állardó béke létrehozása
egyrészt a magyar nemzet jövő lété­
nek megőrzése, másrészt pedig abba a
szereplőibe eme'éte érdekében, melyet
a magyar nemzet nagy és súlyos múlt­
jánál fogva valóban megérdemel. Vé­
gül idegenbe szaki dl vérről öcsink
jogsinak, becsü'etérek, vagyonának
védelme a ve'ück fóbarátságban levő
szomszédos nemzetek sorai közölt.
Bizony mondem, ha nem ezt és
nem Így tesszük, megérünk arra, begy
azt is elveszítsük, smi a történet nagy
kataklizmáiból megnaradt és ami a
közelmúlt esztelen irredenta politikája
következtében msidnrm bekövetkezett
épen állítólagos jóakarónk, a német
hatalom gyámkodása mellett.

1946. január 1-től
állami kezelésbe kérőinek
a bányák
A közérdek miatt lapunkban is
leközöljük a keddi minisztertanács ha­
tározatát a bányák államosításáról, me­
lyet egyébként a budapesti napilapok
és a rádió is közölt az elmúlt na­
pokban.
A keddi miníszlertanécselfogsdla
a bányák államosításáról szóló kormónyrerdeletet, A rendelet az állami
keze'ésbevétel kezdőrapjéul 1946. ja­
nuár 1-ét tűzte ki A rendelet megha­
tározza azoknak a vagyontárgyaknak
Övszeszégéty melyeket állami kezelés
alá vonnak. Az ásványi szénre adomá­
nyozott bányatulajdocon felül— bele­
értve annak minden alkatrészét és tar­
tozékát, segédüzemeket, műhelyeket
állami kezelésbe kell vonni a bánya­
üzem céljaira szolgáló élelem- és rubarerrükészleleket, valsmínt. a bárya
központi igazgatásához szükséges be­
rendezéseket és ingatlanokat is. Az ál­
lami kezelésbevétel kiterjed a bánya­
törvény alapján létesített villamosművekre is.
Ennek az intézkedésnek indoka
az, bogy a villamormflvek jelentős
részben a bányaüzemek energiaellátá­
sának biztosítására szolgálnak és ezek­
kel az Üzemekkel gazdaságilag annyira
egybefonódtak, hogy szétbonlbatatlan
gazdasági egységet képeznek.

3.

A rendelet alapján a tulajdonos
az állami kezelésbe vont vagyontárgyak
felett a tulajdonból folyó jogokat nem
gyakorolja. A rendelet kizárja azt,
hogy egyes bányatulajdonosok az ál­
lami kezelésbe vont vagyontárgyaikat
küifö'di tökeérdekeltségek javára élidegenitbeasék.

„Az új magyar
nemzetgyűlés arca“
címmel cikk jelent meg a „Munkás
Szó** 1945 december 15-i számában.
A dm olvasásakor az ember önkénte­
lenül arra gondol, bogy valaki Időt Vad­
ságot nem kímélve, az adatgyűjtéssel
ismertetni fogja az olvasóval, hogy a
képviselők életkor és foglalkozás sze­
rint, hogy oszlanak meg a pártok egy­
más között. Az egyes pártokban hány
földműves, hány ipari munkás, hány
szellemi munkás stb. van. Hány nő
tagja vau a parlamentnek? Ugyaccsak
pártok és foglalkozások szerint. Sze­
rintem csak Így lehetne az uj nemzet­
gyűlés arculatát ben-utalni. E helyett
a cikkhó ur úgy véli bemutatni az uj
nemzetgyűlés uj arculatát, hogy az or­
szág legrégibb pártját, a Szociáldemok­
rata Pártot megalkuvónak bélyegzi. Ne
vegye rossz néven a cikkíró, bogy mi
Szociáldemokraták, az ilyen felelőtlen
kijelentéseket demagógiának nevezzük.
Mert ba valaki hmeri a Szociálde­
mokrata Párt sok évtizedes múltját,
beróikus küzdelmeit, smelyet Magyar­
ország do'goxó népétek érdekében
folytatott, smely küzdelem sok mártírt,
százévekre merő börtönbüntetést, meg­
számlálhatatlan pénzbüntetést szerzett
a pózt a régi reslciófól. Ezt mégsem
lehel msga kuvástek rexezri. É* most
akadnak emberek, akik csak r da sercínfik. a je'zőt, hogy megalkuvó Aján­
lat ám a cikkírónak, hegy laru’rrányozza át a magyar munkásmozga'cm
történetét, anrak keretiben a Szociál­
demokrata Párt braű’efts harcait,
amelyeket a do’gozó nép érdekében
folytatott egészen napjainkig. Meg va­
gyok róla győződve, bogy'más belá­
tásra fog jutni, hacsak szándékosan *
nem használja a demsgógia eszközeit.
Az oly sokat hangoztatott, de annál
kívánatosabb együttműködésnek is töb­
bet fog használni az ország és a benne
élő dolgozó nép érdekében.
Csorba János.

Gazdák ! A beszolgáltatás
nemzeti kötelesség!

Műkedvelők tündök­
lése és
nyomorúsága
Ml, a sajtó hivatalos, bár Isién
nem elegendő érdemű rzolgái, minden­
kor kötelességünknek tartottuk, bogy
sok más dolog mellett nevelő szemmel
ügyeljünk a j rrűkedve’ő színpadra és
ennek szerelmeseire, magukra a mű­
kedvelőkre. Ennek megfelelően a le­
hetőségekhez képest sobssem mulasz­
tottuk el az előadások megtekintését
és a bátorító, vagy lesújtó kritika
gyakorlását. A nemzeti kultúra védel­
mének, nevelésének feladatát véltük
mindannyiszor teljesíteni, amikor
— sértődés Ide, vagy oda, — toliunkra
vettük azt és azokat, ami és akik
Tbalia deszkspadfojára emelkedtek.
Sohasem mulasztottuk el kiemel­
ni a sikereket és a tehetségeket, de
ugyanakkor nem mu’erx’oUuk el a
baklövések, a távét hányok, a silány

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="3">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="87">
                <text>Munkás Szó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="88">
                <text>hun</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="89">
                <text>Demokratikus hetilap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="112063">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Munkas_1945_00050.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="112064">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Munkas_Szo_1945_12_22.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="112042">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="112043">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="112044">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="112045">
              <text>1945-12-22</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="112046">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="112047">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="112048">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="112049">
              <text>mikrofilm</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="112050">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=marc&amp;amp;recnum=168898" title="A bibBBM00390743 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390743&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="112051">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="112052">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="112053">
              <text>Vass Gyula</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="112054">
              <text>Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="112055">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="112056">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="112057">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="112058">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="112059">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="112060">
              <text>Munkásság</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="112061">
              <text>Munkás Szó 1. évfolyam 43. szám (1945. december 22.)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="112062">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="8">
      <name>Munkásság</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="6">
      <name>Salgótarján</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
    <tag tagId="20">
      <name>Vass Gyula</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
