<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="5140" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/5140?output=omeka-xml" accessDate="2026-05-25T15:23:47+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="5732">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/47e150bf4c869ea637275bdd9ba85213.jpg</src>
      <authentication>e037d6dc91f89650f3e8b44507b49f5e</authentication>
    </file>
    <file fileId="5733">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/922875ae03a94f5c0484e3eaa64b7939.pdf</src>
      <authentication>cafbac62e66fa1fabd4a30cb0b964645</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="117144">
                  <text>Szécsény 1911. május 5

lll-ík évfolyam.

18-ik szám.

Szécsényi Hirlap
SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP.
MEGJELENIK MINDEN PENTEKEN.
ELŐFIZETÉSI ÁR:

Egész évre 8 korona. Fél évre 4 korona.
Negyed évre 2 korona.
— Egyes szám ára 16 fillér. —
Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők.

Egyik kulturintézetünkről.
(P.-L.) Kulturintézetnek nevezzük az is­
kolát, legyen az. igénytelen falusi iskola vagy
legmodernebb berendezésű gimnázium s

egyetem.
Az elemi iskola a tudomány a művelt­
ség alapvető terrénuma. Onnan indul el, ha
még Qly igénytelen padok s falak közül is,
a szellemitudás, a kultúra, hogy az egycdeket. a társadalmat felemelje a maradiság,
a tudatlanság ködéből s elvezesse az emberi
társadalmi boldogulás szédítő magaslatához.
Minden józanul gondolkodó elme tisz­
tában van evvel, tehát bizonyításra nem szo­
rul. Ez a -özhidat, meggyőződés magya­
rázza meg ama közismert tényt is, hogy az
iskolát napjainkban — a modern hatadás és

ELŐFIZETÉSI PÉNZEK,

Felelős szerkesztő:
Dr. Essösy Béla.
n—

i

-

Kiadó tulajdonos:
Glattstein

Adolf.

áldozatra nincs szükség k kulturális haladás
Ha városunk s elsősorban az iskola
érdekében.
volt növendékei oly áldozatkészséggel, anyAmi nem halsd, elmarad mint minden- * nyi szeretettel viseltetnének irányában, mint
ről áll az iskoláról is. És ha ez áll általában gyermekkorukban ez intézet viseltetett velük
minden ország, város iskolájáról, all ez vá­
szemben, panasz nem lehetne rá. Hiszen
rosunk iskolájáról tehát a róm. kath. isko­ most is csak az az egy panasz jogos, hogy
láról is. Szerény külseje dacára megérdemli nincs modernül felszerelve. Kopottak padjai,
a „kultyrintézet" cimet. Sok jeles földinknek rosszak kályhái stb.‘ Ezen azonban nem az
összes érdemesebb, idősebb polgártársunk­ államosítással, hanem igenis fokozatosabb
nak — valláskülönbség nélkül — gondos támogatással lesz segítve.
bölcsője volt alapismereték megszerzés nek
Az e’emi oktatás államosítása ellen min­
tudományuk, műveltségük megalapozásának den józan, gyermekeinek jövőjét féltő szülő­
idejében. Ezen érdemiéiig ni ült mellett is­ nek állást kell foglalnia. Mert a zsenge lel­
kolaköteleseink javarészével szemben most »s keket egyedül a vallás-erkölcsös ne/elés kép­
pontosan teljesíti a kultúrát megalapozó ál­ zi becsületes jellemekké. igazi tudósokká,
hazát boldogiŰMI, hazát fentartani képes
dásos munkásságát.

Ennek dacára újabban — sajnos —
moitolia anyagi viszonyai miatt, többek előtt

tudományosság korszakában — elsőrendű
kegyveszteit — ha szabad ily kifejezéssel
faktornak, egyik legfontosabb intézménynek élnünk — a tudomány p szerény intézete.
mrgvénhedt,
tekinti a társadalom, az állam. Azért minde­ Évszázados munkásságában
mondják,
rá
hiládailan
JdJrnségei,
hagyjuk
nütt nagy áldozatot is hoznak az iskoláért
Szinte vetélkedve fáradoznak egyletek, fele­
hát sorsára s állíttassunk h lyébe egy nj és
kezelek és kormányok fejlesztése, felkarolása modern állami iskolát. Uraim ez helytelen
érdekében. Akié az iskola azé a jövő. Mi­ * nézet. Egy intézetet, mely legtöbbjüket ne­
nél több, fejlettebb isko’ája van az ország­ velte, mely oly tisztes múlttal dicsekedhetik,
nak, annál szilárdabb, biztosabb alapon áll
s magasztos hivatását most is a lehető leg­
a nemzeti, a kulturális haladás terén. Ám
jobban teljesíti, csak azért sorsára hagyni
bármennyit áldozzanak egyesek, felekezetek
mert megvénhedt és no valljuk meg mivel
és az állam az iskoláért sohasem mondhat­
kér. kath. jellegű, hát ez legalább is hálát­
juk ennyi vagv annyi elég az iskolára, több lanságra vall.

A „Szécsényi Hírlap" eredeti tárcája.

Beszélgetés Ferenczy Terézről.
Irta: Kardos István.
(Folytatás.)

Érdekes az öngyilkosok psihopathológiája.
Sok egyéni nézetet hallottam már, erre
a dologra nézve.
Én magam bátor, elszánt, önmagukkal

teljesen leszámolt embereknek tartom az ön­
gyilkosokat, sok mással szemben, akik ezt a
legrútabb, legaljasabb gyávaságnak minősítik.
Minden ember ragaszkodik életéhez, min­
den ember szeret élni s tudja isten hogy
van. de bármint is verne minket az Élet,
legtöbben csak meglapulunk,

gyáván meg­

hunyászkodunk előtte.
Aztán az én életem az enyém, nem va­
gyok érte felelős egyáltalán senkinek, Jelie­

tek vele azt, amit akarok.
A múltkoriban olvastam egy kis gondo­
latot, amely körülbelül igy hangzik:
Ostobák az öngyilkosok! Hisz ha felte­
szed magadban, hogy lelkedet nem engeded
korbácsolni az élettől, boldog, megelégedett

leszel, mert ő fog engedni.

reklamácziók és hirdetések a kiadóhivatalhoz
intézendők.
A lap szellemi részére vonatkozó minden
közlemények a szerkesztőhöz küldendők.

Jó kis frázis az igaz, de írója aligha
gondolt az életre, amikor ezt leírta.
Nagy szó az a „felteszed magadban";
leírni ugyan elég könnyű, megtenni már ne­
hezebb.

Erős ember határozottan nincs a vilá­
gon. A csapások egyaránt levesznek minden­
kit, legyen annak bár acélidegzete. —
Eleget szenvedhet egy öngyilkosjelölt
akkor, mikor felteszi magában, hogy megvá­
lik az élettől. Az az egy lépés, amit megtesz
a revolverjéig talán a legnagyobb lelki kínok,
lelki fájdalmak között történik, de megteszi,
mert meg kell tennie.
Én egyáltalán nem tudom elítélni az ön­
gyilkos embereket; nem bűnösök ezek, ha­
nem szerencsétlenek mind, mind, kivétel

nélkül.
Van azonban egy árnyoldala az öngyil­
kosságnak: a temetés. Az az egyén ugyan
már aligha gondol arra, beszenteli e pap
vagy sem, a temetőben adnak-e neki nyug­
helyét vagy csak az árokban a kerítés mel­
lett — neki már úgyis mindegy.

Fáj azonban hozzátartozóinak, hogy ne­
kik Halottak napján a temető árkában kell
meggy ujtaniok a gyertyát.

honpolgárokká. Csak nemrég csattanói bizo­
nyítékkal, szép példával s/olgált e kérdésben
közéletünk kiváló férfit gróf Tisza István.

Egy bihari község tudvalevőleg iskolá­
jának államosítását kérelmezte felfőbbségétől. Gróf Tisza István ezt ellenezve így szó­
lott : „Én a magam részéről ellenzem a ké­
relem teljesítését, mert nem tartom helyes­
nek a népoktatás államosítását” stb. Ám mi

nem erről akarunk szólni. Cikkünk célja csu­
pán felhívni városunk intézőit s közönsé­
günket. hogy jobb snrsra méltó intézetünket
nagyobb támogatásban illene részesíteni Az
iskolai föntartói ugyanis már nehezen bírják
a fokozatos fejlesztéssel járó költségtöbblet

Dchál hiába a klérus ezt igy rendelte.
Az isten legnagyobb ajándékát, az életet nem
szabad magunktól eldobni.
Ez is szép, úgy elméletben. —
Legmegrögzöttebb gyikosok az álmatlan
éjszakák, meg a tavaszi napok.

Mi akik még boldogok vagyunk áláb­
rándozhatunk egy ilyen éjszakát, gyönyör­
köd etünk a tavaszi kikeletben; akiknek
azonban a bánat már a torkukat szorongatja,
akik szerencsétlenek, azoknak egy álmatlanul
eltöltött éjszakán minden visszatér lelkűkbe,
azoknak a tavasz szinpompája mintha mon­
dogatná! „Ládd! —én milyen fönséges va­
gyok. te meg milyen törpe.
Ez a feltöuű kűlömbség méreg, amely öl.
Ez ölte meg Ferenczy Terézt is.
Május 23.-a éjjele a legszebb éjszakák
egyike volt.
A fátyolozott holdvilág félve sütött, a
csillagok szeliden mosolyoglak.
S a lányszoba menyezetes ágyában egy
nő zokog, fejéi belehajtva a hullámos pár­
nákba s leikébe, mint a temető árnyai jön­
nek vissza a régi alakok. Hasztalanul igyek
szik őket elűzni, nem mennek .... ott ma­
radnak . . . . s mindenik mond valamit,

�18. szám.

május 5.

„Szécsényi Hírlap'*

fedezését. Ha tehát a város nem siet támo­
gatására előbb-utóbb beállhat a visszahatás
Senki se mondja erre: Nem segélyezhetjük
a kath. iskolát, mert akkor a két másik is
kér segélyt, mi a pótadó felemelését okozná.
Hát kérjen az 1868. III. 23. §-a értelmében
j)ga is van erre. Am jól jegyezzük meg: A

názása 1125 mond egyezerszázhuszonöt em­
ber életébe került. Az állami bányahivatal
most közzétett hivatalos jelentése szerint
ennyien pusztultak el az elmúlt évben a
pensylvániai bányákban.
A
kimutatás
szerint
puhaszénből
148.696 776 tonna került feiszinre. össze­

Ellenben haza mind többen jönnek, sokan a
csalódottak, az Amerikát átokkal emlegető
megtértek. Nekik igen nagy érdemük van
abban, hogy igazság szerint, oly sötét képet
festenek az amerikai magyarság helyzetéről,
hogy aki még Amerikába akarna menni, —
annak is alaposan elmegy a kedve tőle.

közigazgatási bíróság 1898. évi 1597. sz. a.
kimondotta, hogy .a hdfelekezet^k községi
segélyezésének aiánya nem az egyes hitfelekezetekhez tartozó községbeli lakosok adó­
jának, hanem csakis a községben fennálló
egyházközségek hívei lelki számának arányá­
hoz képest állapítandó meg.* Ily értelmű se­
gélyezés pedig nem okozná a pótadó horri­
bilis emelkedését. Egy legfeljebb 2 százalék
adóemelést pedig iskolára, kulturcélra senki
sem sajnálhat e városban, mely összeségé­
ben kulturális célra úgy sem áldoz. Éltet a

sen 187.711 ember aknázta ezt a nagy men­
nyiségű szenet, a melynek bányászása köz­
ben 527 ember pusztult el.
Keményszenet 83.696.294 tonnát termel­
tek a pennsylvániai bányák 167.927 alkal­
mazottal, akik közül munkaközben 598 em­
ber vesztette életét.
Pennsylvaniában nagy az elpusztult há­
nyások száma, de a statisztika azt bizonyítja
hogy aránylag a többi amerikai államokban
még nagyobb emberáldozattal jár a szénbá*
nyaszás.
Megjegyezzük, hogy az elpusztultak leg­
többje magyarországi tót és olasz. Amerikai
nincs tízese az ezeren felül levők közölt,
mert a benszülött amerikai a halál biztos
pitvarába nem megy kenyeret keresni. Ez a
kenyér igen alkalmas az idegennek, akit az
amerikai az állattal tart egyenrangúnak.

Nemzetünknek teszünk nagy szolgálatot,
ha a népet felvilágosítjuk s az ügynökök
gonosz munkáját sikertelenné tesszük. Mi a
sajtóban e tekintetben bőven kivesszük mun­
karészünket, de ezt várjuk azoktól is, akik
a népre hatással vannak.

remény, hogy jóindulatú eszménk fölvetése
nem okoz félreértést, hanem közelebb viszi
legnépesebb iskolánk támogatásának módo­
zatait a helyes megoldáshoz. »
Hisszük akad városi képviselő, ki a leg­
közelebbi városi közgyűlésen inditványkép
szóváteszi a város kötelességét, legrégibb s
érdemekben oly gazdag, iskolájával szemben.
És bár optimisták nem vagyunk, föltételez­
zük: Nem lehet nem akadhat képviselő ki
ellenezné városunk e kultúrintézményének e
lehetőség szerint való évenkinti segélyezését.
E támogatás, segélyezés nyomában városunk
ez iskolája leven az öregség ráncait; a kul­
túra, az alapvető tudomány plantálasát az
eddiginél is fokozatosabb mértékben fogja
betölteni növendékeinek javára, boldogulá­
sára, vaiamint a köznek, a városnak hala­
dására, felvirágoztatására.

Borzalmas számok.
Az amerikai ,Sz*badság* hivatalos ada
tok alapjait a következőket írja:
Pennsylvaniában 331 millió 966 ezer és 70
tonna szenet bányászták a múlt esztendőben
Ennek az óriási szén menny iségnek a kiak-

mindenik súg valamit . . . S a lány beteg
szivének dobbanása meghallkul, félálomba
merül.
t
Megálmodj?, hogy vám egy virágos sir
a temetőben, ahová egy ősz ember ki-kijár
zokogni, ahova elzarándokol egy facipős, egy
szőrcbuhas szcizetes s ott mindenik rögnek
külön-küion elmondja, ltogy ebben a sírban,
első szerelme nyugszik.
Ez a sir pedig .... az ő sírja. —
Bosszantóak ezek az álmatlan éjszakák.
A reggeli nap sugarai aztán végkép
megérlelik benne az öngyilkosság gondolatát.

Reggel kiment a szomszédos Ipolykürtre,
hogy egy barátnőjétől puskaport kérjen.
Keresztül ment a gólyahires, szarkalá­
bas réten; mégegyszer látta az életet a ma­
ga pompájában, a maga természetességében,
de az ő elhatározása erős volt, nem tánto­
ríthatta el többé semmi.
Lelke teljesen nyugodt volt Hisz a síron
túl nincs élet, elporlad a test, elvész a lélek
is és a semmi ott lenn sokkal jobb lehet,
mint itt fenn a kin, a szenvedés.
A revolver feltalálója az öngyilkosok
megváltója volt
Talán négy esztendővel ezelőtt történt,

-hírek.
ELinevexés. A hercegprímás Polák
István karancssági alesperest kerületi espe­
ressé, Radnay Győző ludányi plébánost pe­

dig alesperessé nevezte ki.

Hymen. Bayer Lajos a .Szécsényi
Népbank* főkönyvelője f. hó 16-án esküszik
örökhúséget Susítzky Janka urleánynak B.Gyarmaton.

.Hivatalos órálr. Tájékozásul érlesittelik a közönség, hogy a szécsényi Kir.
adóhivatalnál 1911. május 1-től október hó
31-ig terjedő időben a hivatalos órák köz­
napon reggeli 7 órától délutáni 1 óráig tar­
tatnak; a pénzkezelés pedig, - kivételével a
eset, hogy magyar munkás, mikor amerikai
birói letéteknek, melyek a hivatalos órák
partot ér és hetek meg hónapok számara =
egész időtartama alatt elfogadtatnak, reggeli
munkát keres, mást* mint szénbánya mun­
8
órától déli 12 óráig teljesittetik.
kát kapjon. Mert aki csak valahogy betevő
JPanaaa. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy
falatot másképpen kereshet, az nem bolond
életéi kockáztatni ? Azért marad idehaza any- helybeli kereskedőink egy-két kivételével már
nyí asszony özvegyéit; azért hull annyi köny: régóta és egyáltalán nem kedveskednek fris­
s ezért cm légi sok ajak átkozva Amerikát. . sebb és frissebb 'kirakattal városunk közön­
De azért még mindig vannak emberek, ségének. Hanem a kirakatra szánt ablakhe­
lyeket rendetlenül teleszórják mindenféle limakiket el lehet kápráztatni Amerikával. Ha­
lotamal, avult portékával és itt-ott szeméttel.
sonlók az éjjeli bogárhoz, akik nekirepülnek
Panaszt hallunk kereskedőink részéről, hogy
a tűznek s szárnyaszegetlen esnek bele s
városunk közönségének java nem itt szerzi
pusztulnak el. Egy azonban bizonyos, a ki­
be a szükséges divatcikkeit s a többi mást,
vándorlás Amerikába alább hagyott. Nem
hanem Bgyarmaton vagy Losonczon. Ezen
olyan zsúfoltak már a vérünket vivő hajók.
Nincs nap, melyen borzalmas szeren­
csétlenség ne történnek, s nem vehetünk ke­
zünkbe amerikai lapot, amelyben ilyen sze­
rencsétlenségről ne lenne hír.
És a mi a legelszomoritóbb, nincsen rá

hogy egy volt osztálytársam, Balassagyarma­
ton agyonlőtte magát.
Künn feküdt a tett színhelyén, a vasúti
sineken. Kimentünk megnézni s egyikünk
sem akarta elhinni,’ hogy halott, a szenvedés
mosolyt csitt ajkira; végre aztán beszélni
kezdett fején a kis seb, s csak a sercsegő
vér tudta elhitetni velünk, hogy életét kile­
helte.
Legszebbek azok a halottak, kik az
élőkre hasonlítanak.
A revolver nem kínoz, nem csinál fáj­
dalmakat, az öl. Milyen lelki szenvedést áll­
hat ki az az öngyilkos, aki méreggel akarja
magát elpusztitani. Mig ez a gyilkoló szer­
szám hatni kezd, egy örökkévalóság telik el.
Azok alatt a percek alatt, talán meg is gon­
dolja a dolgot, talán visszaszeretné venni az
életét. De már ekkor késő van, elvesztette
magától. S ^ztán mily borzalmas ily halott­
nak a teste, szederjés fekete.
Az akasztőfáról nem is beszélek, az
csak gonosztevőknek való.
De az a kis szerszám, az a kis revolver
egy igen hű barát. Csak egy parányi sebet
ejt a szivén, vagy az agyán, de ez a kis seb
maga a halál.

Nem csinál fájdalmat, nem bántja a les­
tet, a lelket, csak kileheli az életet. De ezt
a leheletet a szerencsétlen öngyilkos nem
érzi meg, elalszik örökre. — Ferenczy Teréz is ezt választotta.
Amikor hazament Ipolykürtről ő maga
töltötte meg fegyverét, gyilkoló szerszámját.
S amíg töltötte azon gondolkozott, váj­
jon mért kellett épen neki ilyen szerencsét­
lennek lenni.
Dehogy volt csak ő ilyen szerencsétlen.
Sok, sok ember jár közöttünk, lehajtott fő­
vel, bús szivvel, zokogó szemekkel, akiknek
nagy bánatuk van, de nem mondják el sen­
kinek. Minek is? Az emberek nem igen sze­
retnek egymáson segíteni, egymást támo­
gatni. —
A mikor a nap lement a gyarmati he­
gyek mögé, Teréz bement szobájába és bezártcőzotL
Mégegyszer tanácsot kért magától, hogy
mit tegyen s a felelet döntő volt életére.
Olyan jók a csendes, magányos, bezárt
szobák. —
Tudja az isten, az ember nyugodtabb,
ha saját leheletét hallja. Aztán azok a fehér
falak olyan szépen tudnak mesélni, hisz,

�május 5.

„Szécsényi Hírlap”

18. szám.
mi egy cseppet sem csodálkozunk, mikor
látjuk hogy nálunk kereskedőink semmit se
tesznek kirakatba mutatóul, s nincs amit

szemünk vagy szánk hon megkívánjon.

Madara K és féJr. A szécsényi
r. kath. fiu-iskola növendékeivel a tanítótes­
tület f. évi május hó 18-án .Madarak és Fák*
ünnepséget tart. Az Ünnepség sorrendje a kő­
vetkező: Délelőtt 9 órakor az iskolában;
1. Hymnus 2. Megnyitó beszéd tartja: Bertha István. 3. Egy tanuló szaval a madarak
iránti szerétéiről. 4. Zárszó, melyben a tanu­
lók a madárvédő táborba való belépésre (el­
szólhatnak, ezekután a felvételi-jegyek kiosz­
tása. Tartja: Bertha István. 5. Szózat.
Délután : Zászló alatt I órakor indulás
a káprásba az Insurgensek indulójának ének­
lése mellett. Útközben egy-két iyduló ének­
lése. Megérkezés után pihenő.
Az ünnepség folytatása a szabadban
imával veszi kezdetét, melyet egy VI. osztá­
lyú tanuló mond el. Ezt követi a tanulók
együttes éneke: .Járjatok be minden-minden
földet4*. Utána az osztályonkénti szavaltatok
következnek, melyek úgy a haza mint a fák
és madarak szeretetéről szólnak.
Ezután Varga Géza tanító tartja meg lel­
kesítő beszédét, melyben a tanulókat a ma­
darak és fák szereidére fogja buzdítani. Vé­
gül: ima, mondja egy VI. oszt, tanuló.

CSARNOK. —
_

/

Az év négy szakára.
Szeretem a tavaszt!
Midőn lágy fuvalmak űzik el a telet
■ S bundámra nincs szükség:
— Zálogházba mehet!

Szeretem a nyarat!
Ha piacunkon le- és felsétálok
S szembe jönnek:
— A szép leányok.
Szeretem az őszt is!
Mert ehhez hasonló leginkább életem

mindent látnak, mindent "hallanak. S az em­
ber viszaszáll képzelete szárnyain a múltba,
az anya elébe, mert boldogság csak ott van,
azontúl már szenvedés. —
Teréz a muskátlis ablakok mögött viszszaálmódja régi kedveseit, az anyját, a báty­
ját, a szerzetest, talán még a hűtlen vőle­
gényt is.
És hívja őt mindenik le a mélybe, ahol
olyan jó.
S a lány örül, hogy végre megszűnnek
a csapások, hogy végre nyugodni fog.
A nap sugarai végleg letűntek, a kisszoba félhomályba borult.
Teréz elmereng . . . visszanéz életére,
bizony nem talál ott semmi szépet, semmi jót.
Kezébe veszi tollát, elválhatatlan barát­
ját, mely mindig megértette öt, mely soha­
sem csalta meg.
S már látja is a temetőben a sirt, a sa­

ját sírját s ültet rá egy . virágot, egy igazi
csodaszép virágot:
.... .Hogyha majd erre jársz lelkemnek
barátja,
Szemed két csillaga sirhalmam meglátja,
Hogy megtudhasd, hogy hol porladozik a
szív,

Mely még szeretni bírt, csak tehozzád volt
hiv.

Meg vigasztalásom
A bor, ekkor terem! . . .
Szeretlek
Kedvelem
No, mert
— légre

tél téged!
hideg, s zúz marás létedet,
leányokat
vinni lehet!
(— )

Összpróbák.
Vidám jó kedvtől és kedves női kaczagástól hangos az .Újvilág szálló* nagyterme
cstéről-estére.
A véletlenül betoppanó idegen azt hin­
né. hogy valami kisebb szerű kabarét estély
van készülőben, pedig kellemesen kellene
csalódnia mert a .Szécsényi Iparos és Ke­
reskedő Ifjúság önképző Köré“-nek néhány

tagja és az ugyancsak közreműködésre fel­
kért hölgyek.
*
.(
Hogy az estély milyen érdeklődés mel­
lett fog lefolyni azt e pillanatban tudni még
nem lehet.
Ismerve a vigalmi bizottság elnökének
fáradhatatlan tevékenységét s a szereplők
nagy igyekezetét élőié is jelezhetem, hogy
a műsor minden egyes pontja nagy tetszés­
ben fog részesülni.
Azt hiszem, hogy a női szereplők mind­
egyike már a kör előbbi .estélyeiről ismere­
tes a nagyközönség előtt. Általánosságban

annyit mondhatok, hogy minden egyes sze­
replő a legnagyobb intenzivitással tölti be
azt a kört a melyét a kissé szigorú rendező
részére kijelölt
Fekete Jolánka (Évi szerepében) oly rend

zenei szépségét s az író mély érzését oly
hatásosan juttatja érvényre, a mely a hallga­
tóságot bizonyára zajos tapsra fozjja bírni.
Szuhi Olgicza kedves, francia könnyed­
séggel Írott .Férjvadász* círnü magánjclenetél a fiatal bakfis leányokat jellemző naiv,
de szintén nagyon bájos előadásban igyek­
szik minél hatásosabbá tenni.
Kívánjuk, hogy ábw^i mielőbb megvaló­
suljanak . . .
• A férfi szereplőkről egyelőre.csak annyit
hogy a váratlan gyászeset folytán Klein Armand fiatal barátunk már megszokott sok­
sok kellemes estét betöltött játékában ezúttal
nem gyönyörJcödhdünk. Azonban Paczek Je­
nő ily szerepkörben miként a próbákból meg
Ítélhető talán jól meg állja helyet, s lehet
Zerkovitz kupiéinak előadásával még sok
tapsot fog aratni;
Azt hiszem, az estély erkölcsi sikere a
szereplők és rendezőség nagytevékenységétől
következtetve már biztosítva van . . .
Uraim és Hölgyeim!
a viszontlátásra
—n. .

Szerkesztői üzenetek.
A Múzsa. Ezen verset oly gyöngéd
gonddal tettük félre a nem közölhetők közé,
— amilyen gyöngéd csak vőlegény lehet a
menyasszonyához.
Vortaro. Pl.: Ferenczy Teréz, Losoncz,
a (z) mellőzésével írni nem helyes, mivel ez
tulajdonnév. Pusztán (c)-vel csakis mellék­
neveket helyes írni — Hadja, hadd, hagyja
mind más értelem.

kívül kedves alakítást iiypjf, a melynek lát­
tára sok bájos kis leány fzivecskéje fog kis­
sé erősebben dobogni.
.Hiszen a leányok o|y képzelődök, hogy
még a virágtól is megkérdezik szeret? nem
szeret?*
,
Hát még ha valaki szemükbe mondja ...
Búcsú Mariska végtelenül természetes
előadási modorával és hangjával nagyon fi­
nom és határozott soha nem ingadozó, biz­
tos kezelésével a „Szorrentói levél* minden

Van szerencsém a n. é. közönséget
értesíteni, hogy a rárósmulyadi

Oh mert hidd, hogy itt is, a túlvilág ölén
Híven szeretlek és Te reád várok én!*
Leleszi a tollat s felveszi a fegyvert. —
A szive nyugodt, lejkiismerete mélyen

Az élet a tragédiák legnagyobb mestere
s csak a maga rútságában gyönyörű.

hallgat, beletekint a fegyver * csövébe, a sir
szájába. Nem is olyan fekete ez, nem is
olyan borzalmas, tele van édes sejtéssel —
A sejtelmek mindig édesek. —
Amit az ember nem ismer, azután vá­
gyakozik; őstermészete a kíváncsiság. Min­
dent tudni vágy, mindent ismerni óhajt. Nem
képes nyugodni addig, mig ki nem ismerte
a dolgot kívülről, belülről minden oldalról,
aztán ha megismerte eldobja magától s egy
uj, ismeretlen dologra vágyik.
S ez így megy egy egész él&lt; ten keresz­
tül, mert ismeretlen, idegen mindig van előt­
tünk.
A fegyvert agyához illeszti, balánlékjához
mely legkevésbbé tud ellenlállni a szenve­
déseknek.
A szobában szürkület vau, az árnyékok
méteresekre nőnek meg . . .
az árnyak a fűztől megriadnak . . .
odakflnn susog a zephir
a szűzfehér leányszobában meg fellángol
a fegyver . . .
beesteledik . . .

ved és küzd, de halála nyugalmas.
Amilyen magasztóan viharos volt élete,
olyan magasztóan csendes halála.

vasas és szénsavas
----- ásványvíz
árusításával Szécsényben HERCZOG IZIDOR
füszerkereskedőt biztam meg. hol

Ovegenkftnt 8 fill.-ert kaphatók.
Tisztelettel
SVARCZ SOMA,

rárósmulyadi

fflrdőtulajdoncs.

Ferenczy Teréz legszebb példája a rom­
boló természetnek, ö tűr a végietekig, szen­

•
•
MÉG NÉHÁNY SZÓ.

Eleget Írtam Ferenczy Terézről, eleget
elmondtam lelki küzdelmeiről, (alán sokat is
de szolgáljon mentségemül, hogy róla, az ő
nagyságáról, bár akármennyit Írnék, mégis
kevés volna.
Aztán egy kicsit szentimentális voltam.
Róla talán nem is Írhatnék máskép, mert a/,
ő leikéről nem a szavak, hanem az érzések
beszélnek.
Amit leírtam az minden igaz. így be­
szélte nekem egy nyári délutánon a fehér
akácok árnyában Bulcsú néni, közbe-közbe
meg nedvesítve kötését egv-két lehulló könycseppel, amely szintén Ferenczy Terézről. a
magyar régi ... ötvennyolez esztendős me­
sét .. .
Vége.

�18. szám.

május 5.

„Szécsényi Hírlap'

926—911. sz.

Arverasi hirdetményi kivonat
- A szécsényi kir. járásbíróság
mint telekkönyvi hatóság közhírré
teszi, hogy szécsényi takarékpénz­
tárnak végrehajtatnak Oyebnár
Lajos és Sándor végrehajtást szen­
vedő elleni 1000 korona tőke és
jár. iránti végrehajtási Ügyébzn a
szécsényi kir. járásbíróság terüle­
tén levő a szécsényi 115. számú
telekkönyvben A. I. 1. sorsz. 182
hrsz. házi a 800 koronában ezen­
nel megállapított kikiáltási árban
az árverést elrendelte, s hogy a
fentebb megjelölt ingatlanok 1911.
évi május*hó 27-ik napján déle­
lőtt lOórakorezen kir. járásbíróság
telekkönyvtárában (földszint 7. sz.
ajtó) megtartandó nyilvános árve­
résen a kikiáltási ár kétharmad­
rész összegen alól eladatni nem
fognak.
Árverezni szándékozók tartoz­
nak az ingatlanok becsárának 10
százalékát készpénzben vagy az
1881. LX. L-c. 42. §-ában jelzett
árfolyammal számított és az 1881.
évi november 1-én 3333/1. M. sz.
rendelet 8. §-ában megjelölt óva­
dékképes értékpapírban a kikül­
dött kezéhez letenni, avagy az 188!
LX. te. 17a §. értelmében a bá­
natpénznek a bíróságnál való el­
helyezéséről kiállított szabályszerű
elismervényt átszolgáltatni.
Szécsény, 1911. márc. hó 7.

Ssenthe, kir. jbiró.
Perenyi, kir. tkv. vezető.

Szécsényi Népbank Részvénytársaság.

Hirdetmény.

t

A Szécsényi Népbank Részvény társaság részvényeseinek folyó évi április hó 23-án tartott
rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy az intézet alaptőkéje 500 drb 200 Korona névértékű rész­
vénynek egyenként 230 Korona árban való kibocsájtása állal 100000 Koronával felemeltessék s hogy
ezen részvényekre a régi résxvények birtokosainak az elővételi jog az alábbi módozatok mellett
biztosíttassák.
. Ezen 500 drb részvényt a következő feltételek mellett ezernél felajánljuk, — nevezetesem
1. a régi részvényeseknek minden darab részvény után egy uj részvényhez van — bárkire

át is ruházható — elővételi joguk. —
2. A mennyiben a régi részvényesek elővételi jogukat a fenti módon ki nem merítik, az
eként fent maradó részvények jegyzésére a régi részvényesek eddig bírt részvényeik számarányához
képest érvényesíthetnek további elővételt, —
3. A részvényjegyzés folyó évi május hó 15-éig eszközlendő, — azon túl az elővételi jogot
a jegyzést nem tevő részvényes elveszti.
4. Az elővételi jog gyakorlásakor a régi részvények szelvényiv nélkül az intézet pénztáránál
lebélyegzés végett benyújtandók és egyúttal a befizetés első részlete lefizetendő;
5. A benyújtott részvények az elővételi jog gyakorlását igazoló lebélyegzéssel ellátva azon­
nal visszaadatnak s a teljesitett részletfizetésről elővételi lap s illetve elismervény adatik, amelyen
folytatólag a további részletek befizetése is igazoltatni fog;
6. A jegyzés alkalmából kifizetendő a kibocsájtási ár 30 százaléka és 3 kor. jegyzési díj, —
a további 70 százalékból pedig 35 százalék folyó évi május hó 30-ig és 35 százalék folyó évi jú­

nius 30-ig fizetendő le; az intézet a fizetés napjától folyó évi junius végéig 5 százalék kamatot térit
meg s az utolsó részletbe tudja be;
Szabadságában áll azonban minden részvényesnek — részvényt jegyzőnek — a részösszegeket
a kitűzőit határidők előtt és egyszerre is lefizetni.
7. Azon részvényes — részvényt jegyző — aki a befizetések esedékes részleteit a minden­
kori esedékesség napjától számítandó 5,/- kamattal 15 nap alatt ajánlott levélbeli felszólítás dacára
sem fizeti be. befizetéseit minden további jogigény nélkül a társaság tartalék tőkéje javára elveszti
s jogában áll a társaságnak ugyanazon szám alatt uj részvényt kibocsájtani.
8. Az újonnan kibocsájtandó részvények tetszés szerinti névre állíttatnak ki s kiadatásuk az
elővételi lap s illetve ideiglenes elismervény visszaszolgáltatása ellenében folyó évi julius hó 31.

napjáig eszközöltetik.
&lt;
9. A részvényenként befizetendő 3 kor. jegyzési dij s 30 korona — névértéken felüli rész —
a kibocsájtással felmerülő költségek levonása után a tartalékalaphoz lesz csatolandó.
10. Az újonnan kibocsájtandó részvények a folyó 1911. év nyereségében már részesülnek,
még pedig aként, hogy az 1911. évi nyereségből megállapítandó osztalék felét kapják;
11. Az igazgatóságnak van fenntartva a részvény jegyzéseket a fenti alapelvek figyelembe
vétele mellett érvényesíteni..
Felhívjuk tehát azokat a tisztelt részvényeseket, akik az uj részvényekre az elővételi jogot *
gyakorolni akarják, hogy részvényeiket — szelvényiv nélkül — folyó évi május hó 15-éig az inté­
zetnél lebélyegzés végett mutassák be és a megfelelő befizetéseket a kitűzött határidőkben teljesítsék.

Szécsényben, 1911. évi április hó 30.

A Szécsényi Népbank Részvénytársaság
ipaagatósMpa.

Nyomatott Glattstein Adolf könyvnyomdájában. Szécsény.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="6">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="617">
                <text>Szécsényi Hirlap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="111911">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00085.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="111912">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1911_05_05.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111888">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111889">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111890">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111891">
              <text>1911-05-05</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111892">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="111893">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111894">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="111895">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111896">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=longlong&amp;amp;recnum=168905&amp;amp;pos=1&amp;amp;showtype=marc&amp;amp;showtype=longlong" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390787&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="111897">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111898">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111899">
              <text>Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="111900">
              <text>Szécsény</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111901">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111902">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111903">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111904">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="111905">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="111906">
              <text>Szépirodalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="111907">
              <text>Közgazdaságtan</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="111908">
              <text>Helytörténet</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111909">
              <text>Szécsényi Hírlap 3. évfolyam 18. szám (1911. május 5.)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111910">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="18">
      <name>Helytörténet</name>
    </tag>
    <tag tagId="12">
      <name>Közgazdaságtan</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="14">
      <name>Szécsény</name>
    </tag>
    <tag tagId="13">
      <name>Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja</name>
    </tag>
    <tag tagId="26">
      <name>Szépirodalom</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
