https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/59aac8ad2fd405ed94851f722547b94a.jpg 3319457704395e43575f49f82204c9ed https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f99f329a4e68ce34f1bffa05d9b317b4.pdf 25bd4bce25cce3650f1876b22bd21459 PDF Text Text Szécsény, 1911. február 3 lll-ik évfolyam. 5-ik szám. Szécsényi Hirlap . szÉpirodalMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN PENTEKEN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Felelős szerkesztő: ELŐFIZETÉSI PÉNZÉKj Egész évre. 8 korona. Fél évre 4 korona, begyed évre 2 Leróna. Dr. Esaöay Béla. raklamácziók és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. A lap szellemi részére vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők.' Kiadó tulajdonos: Qláttatein Adolf. — Egyes szám ára 16 fillér. — Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. ' A foszfor mint növényi táplálóanyag. Azon növényi táplálóanyagük közül, amelyek mesterséges visszapótlására nagy gondot kell fordítanunk, első helyen áll a foszfor. Első helyen áll különösen nálunk Magyarországon, ahol a talajok a másik két fontos növényi táplálóanyagban, tehát nitro­ gén és káliumban ma még kevésbbé szen­ vednek hiányt, de annál szembeöltőbb a foszfor hiánya, amelynek mesterséges trá­ gyákban való visszapótlása csaknem minden kötött talajon termésfokozó hálást fog ered­ ményezni. Sokan abban a nézetben vannak, hogy a megtermő növényekkel, főleg pedig a ga­ bonafélékkel sokkalta több foszforsavat ve­ szünk ki a talajból, mint pl. a takarmány­ növényekkel. A szó szoros értelmében ez nem igy van, meri a mig a kalászosok kö­ zéptermeléssel egy hold földből kivesznek 15 kg. foszforsavat, addig a lóhere kivesz 20 kg.-ot, a lucerna 30 kg.-ot, tehát utóbbi­ ak kétszer annyit, mint a kalászosok. És mégis nem a lucerna, se nem a lóhere, hanem a kalászosok zsarolják a föld foszforvastartalinát, azért pedig, mert a gabonafélék csak a föld legfelsőbb termőrétegéből veszik ki foszforvasszükségletüket, ellenben a takar­ mánynövények 2—3 m. mélyre is kibocsát­ A Szécsényi Hírlap eredeti tárcája. Északon. Ködfedte vidéknek kopár utján járok, Hol nem nyílik rózsa, nincsenek virágok, Ldgyénekű szellők nem susognak arra, Viharok nem kelnek pusztító rohamra, Az emberek árnyként zord, mogorván járnak. Dalnoka én vagyok e sötét világnak. Előttem nincsenek, utánam nem jönnek, Első taposója én vagyok c rögnek. Csendben meghúzódom egy rideg barlangban S pengetem kobzomat a szomorú dalira. — Ködfedte Északnak sivár utján járok. Hol nem nyílik rózsa s nincsenek virágok. Kardos István. Mária nővér . . . Irta: Ifj. Száder Gyula. Csend ........................................................... Egy fiatal, barna képű munkásember az asztalon, narkolizálva, készenlétben az operátióra. . . . ' . A fehér főkötős, valóban szép, szelidarcu nővér érverését lesve, szivszorongva nézi a halványuló arcot s a gyors orvosi műtét ják gyökereiket s táplálőahyagszükségleteiket a föld mélyebb rétegeiből szedik 'elő, a leg­ felsőbb réteget pedig húsos gyökereik elrnthadása által még gazdagítják is. A takar­ mánynövényeket nem szoktuk eladni, állata­ inkkal takarmányoztatjuk fel s igy mindazon ásványi alkotórészek, amelyek a talajból el­ vonattak, oda ismét visszakerülnek és pe­ dig nem a mélyen fekvő rétegbe, ahonnét kivétettex, hanem a legfelsőbb termőrétegbe s-igy mennél több takarmánynövényt ter­ meszt valamely gazdaság, kell hogy annál gazdagabb legyen táplálóanyagokban tala­ jának legfelsőbb rétege. A gabonafélék által* a talaj legfelsőbb rétegéből el/ont foszfor azonban nem kerül oda vissza trágya alak­ jában, mert a gabonaféléket eladjuk s ben­ nük kivisszük a gazdaságból azt a foszfor­ mennyiséget, amelyet azok a talaj legfelsőbb rétegéből elvonnak. Természetes tehát, hogy mennél több kalászost termel valamely gaz­ daság és mennél kevesebb takarmánynövényt, annál foszforszegényebb a talaja. Hogy minő termésfokozó hatása van a szuperfoszfátnak, arról igen könnyen meg­ győződhetik bárki is, ha akár csak egy négyszögméter nagyságú területen tesz is kísérletet oly módon, ahol egy darabka föld trágyázatlan maradt egy darab föld nitrogéntrágyát kapott és egy drb. föld foszforlrágyát kapott. A nitrogénnál trágyázott talajon híján feltétlen beálló halál gondolata meg­ dermeszti gyönge idegeit. Az idő rohamvást halad s a betég am­ putálandó jobbja mindegyre sölétebb s sötétebb vörhenyes színezetűvé válik: elfojtott lélekzcltel észleli — a mellette ülő — az egyre gyöngülő érütéseket. Az orvos kezében megcsörrennek az eszközök. Lassú, kimért léptekkel indul az ajtó felé, kinyitja s az ápolónak kiszól: — Ha szólok, itt legyenek. Előbb ne háborgasson senki s szokott szigorú, erős tekintete megerősítve akaratát és már is tel­ jesítve volt. Azután — egy szó nélkül — közönyösen teszi be az. ajtót, s mintha csak a dolgától nagyon is ráérne — kezeit karba téve, el — gondolkodva az ablakhoz indul, egykedvűen ál meg s száraz, merengő te­ kintete a távolba mered. Az ifjú nővér egy ideig szótlanul nézi e jelenetet, hanem következő percben — fé­ lénken lesütve szemeit, — megszólal: — Doctor I Hiszen elkésik I Pár perc, pár pillanat és vége . . . Szép szőke fejét felemelve — s igy va­ lóban impozáns alak — kissé belehevülve felel: semmivel sem nagyobb a termés, mint a trágyázatlanon, ellenben a foszforral trágyá­ zott talaj termése szemmelláthatólag sokkal nagyobb, mint a másik kettőé, jeléül, hogy e talaj nem szenved nitrogénhiányban, ha­ nem csak foszforhiányban. Oda is módosít­ hatjuk ezt a kísérletet, hogy egy negyedik drb. földecskén kálitrágyázást eszközlünk, hogy ilyetén módon csakugyan meggyőződ­ jünk arról, hogy a foszforon kívül semmiféle egyéb táplálóanyag nem hiányzik a talajból. Ez egy olyan egyszerű kis kísértet, amelyet végrehajtani minden gazdának ön­ maga iránti kötelessége. Végre kell hajtani e kis kísérletet minden egyes tábla földjével s ilyen módon megállapítani minden egyes táblára nézve annak trágyaszükségletét s al­ kalmazni is kell azután azt a műtrágyát, amelynek termésfokozó hatását ezen kis kí­ sérlet bebizonyította. Alkalmazni kell annál is inkább, mert minden gazdának önmaga és családja iránti kötelessége, de hazája iránti kötelessége is, minél nagyobb termé­ seket, minél nagyobb tiszta jövedelmet elérni. Ezer és ezer kísérlet által van bebizo­ nyítva, hogy a szuperfoszfát nemcsak sovány földeken fejt ki termésfokozó hatást, de még olyan földeken is, amelyek nitrogénben aránytalanul gazdagok s amelyek ennek kö­ vetkeztében erősen fejlesztik ugyan a nö­ vényzetet, dús szalmatermést, de üres vagy — Igen I Kedves Testvér I Tudom, na­ gyon jól tudom, hogy nincs egy kis mulasz­ tani való időm, — de állásom, becsületem s. talán — életem is kockáztatom mikor ki­ ejti szám a .nemet.* — De doctor! — s valami különös iszonnyal emelkedik fel, kezeit imára kul­ csolja. szemeit kétségbeesetten rámereszti.. — Óh be szép igy! Testvér! Rebegi vágygyal és égő szemeivel oly esdve nézi azt a bájos remegő arcot. — Doctor! És már menni készül, de lába gyökereket ver, mozdulatlan. Leköti, maradásra készteti az az elázánt, különös mosolyu kihevült arc, az orvosi energikus magatartása, erős, hajthatlan modora. — Kedves Testvér! Nézze! s jobbját felemelve az egyre halványuló férfi arcára mutat . . Nézze . . I És most rám tekintsen Egy szerelmes férfi mindenre kész, óh Ked­ ves Testvéri És már az álmélkodó nővér lábainál térdel . . . Egy csók! Egy-csók! — rebegi esdve — És megment! Érti? megment s ez az ember? ez élni fog! Gyorsan! Gyorsan! Nem? Nem? óh nem hiszi szavam ! Egy szerelmes ember félörült. — az állásom, a becsületem, az életem — �5. szám. nem eléggé telt kalászokat adnak. Ha a ta­ lajban foglalt táplálóanyagok ezen arányta­ lanságát szuperfoszfát hozzáadásával kiegyen­ lítjük, amellett, hogy a bokrosodás fokozó­ dik, a növény buja fejlődése sem csökken, de a növény egészségesebb, erőteljesebb lesz. A gabona nem dől el olyan könnyen, tehát jobb magot hoz, amely sokkalta tet­ tebb, sokkalta nehezebb is lesz, aminek oka csakis az egészségesebb fejlődésben és egészségesebb magképződésben keresendő. A nitrogén ugyanis a növényzet fejlő­ désére és beéredésére késlelhetőleg hat, vagyis nitrogénban gazdag földben a növény mindig későbben énk, mintha az egyszer­ smind foszforban is gazdagabb volna. Na­ gyon fontos dolog ez különösen nálunk az Alföldön, ahol korai forróságok s a növényt leforrázó nyári melegek szoktak a szem beéredésekor uralkodni. Hazánk nitrogéndús talajain a késői beéredés mint rendesen szorult szemű búzát szoktunk aratni. termésfokozó Itatást kifejteni. Általában véve 150—200 kg. kát. holdanként az a mennyi­ ség. amely bármely növény alá alkalmazni szoktunk s amely ménnyiségre vonatkozólag azt kell megjegyeznünk, hogy egyelébb min­ dig nagyobb mennyiségű szuperfoszfátot al­ kalmazzunk s csak ha talajunk már ismé­ teltem meg lett mütrágyázva, térjünk át a kisebb mennyiségre. A legmelegebben ajánljuk tehát gazda­ társainknak, hogy most tavasz nyiltával ha eddig nem tették volna, kezdjék meg a szu­ perfoszfáttal való kisérletézést. Nyelvünk védelme. A második évezred tavaszán tömérdek uj csira erjed a nemzeti élet evolúciójában. Európa tódul be Magyarországba, olyan ro­ hamossággal, mely meghaladja a nemzeti lélek felszivó, befogadó, magához alakitó erejét. A külső haladás túlszárnyalja a belső, szerves fejlődési képességet. A demográfiái és gazdasági gyarapodás részben az eredeti etnikus jellem rovására van. Minél több lesz a statisztikai magyar, annál keveseb az igazi, a tősgyökeres. A foszforsav hatása éppen ellenkező. A foszforsav gyorsítja a növény beéredéséL Magyar holdanként 100—120 kg. alkalma­ zása éppen elegendő arra, hogy a búza beérését siettesse anélkül, hogy kényszerérés állana be. A fuszforsavval ellátott táblák ki­ vétel nélkül korábban érnek be, mint a fosz­ forsavban szükölködők. Még szembeötiőbb ez a bosszú vegetációval bíró növényeknél: burgonyánál, répánál, amelyek 2—3 hettel is hamarabb érnek be, mint a foszforral el nem látottak. Hogy ezen ténynek mily nagy hordereje van, az bővebb bizonyításra nem szorul. Az elmondottakból is kifolyólag tehát kétségtelen, hogy annak, aki műtrágyát, akar használni, elsősorban is foszfortrágyával,. szuperfoszfáttal kell kísérletet lennie, legyen talaja bármilyen összetételű, legyen a növény, amit terjeszteni akar, bármilyen nemű, mert a vízben oldható szuperfoszfát kétségtelenül termésfokozó hatással fog birni minden nö­ vénynél s legfeljebb az a kérdés, hogy me­ lyik talajon melyik növény alá minő menynyiségü szuperloszfát fogja a legnagyobb A magyarul dadogó idegenek tömege, a nem magyar vérű és lelkű magyar Írók, a hivatalok paragiafus- emberei, az üzleti világ számoló gépei, az idegenből hajszolvé ferdítő napi sajtó: tömérdek irdatlan ide­ genszerűséget csempésznek a nyelvbe tuk­ málnak az irodalomra, hamisveretű nyelv­ pénzt hoznak forgalomba, helytelen analo- mi a legdrágább nekem — avagy megfor­ dítva? Ez mind kevés .. Kevés .. Semmi .. Eldobom . . . Minek, minek? Az ön vétke lesz egyedül csak öné s majd magára vesse ha büntet az Úr ... ! Hát nem ért? Nem — Gyorsan! Gyorsan I lihegi s mig egy mély sóhajtól követve e pár alig hall­ ható halk szócska tör kebléből elő: .Isten bocsájtsd . . .“ dermedezve teszi hozzá: Azonnal vége ... I 1 tud megérteni I Szere tenj — Imádom! Egy csókot, csak egyet . . . Nővér — kedves — s csúszik feléje, csúszik utána s vágyódva, séjjelegve nézi azt a rémült arcot, annak ijedt, kétségbeesett rándulását . . : Az orvos — mint a zsákmány vérére szomjuhozó vad, — vágyódva, megcserepdzett ajakkal lép feléje, de visszapillantva arca falfeherré válik s őrültként felbődül, hátborzongón: — Nein kell! Nem kell! — a már-már kihűlő tetemmel terem. . . — Nézzél Nézze! — folytatja — Hisz már alig mozdul . . Egy pillanat, csak egy kis rövidke pillanat s azután — esküszöm, itogy vége. Vége e szerencsétlennek s ne­ kem is . . . Testvér . . Szeretem I Tudja mit jelent ez egy szó? Élet-halál! . . . Egy hosszú életet, egy hosszú létet, egy pillana­ tig tartó boldogságomat s az ön vétkét... Átölelni, magamhoz vonni egy rövidke pil­ lanatra, hiszen csak egyet dobnanhassun. kebelén szivem s enyhíti szenvedéseim. Az ifjú nővér mozdulatlan. Ijedi, két­ ségbeesett tekintete rémülten lapad az orvos arcára, habozva nézi amaz vergődéseit, de egy pillanat műve csak s már előtte terem, karjait széttárja s ártatlan, szelíd fejét pirulva veti fet: február 3. „Szécsényi Hírlap" Ez a zökkenő átformálódás forrong a magyar nyelvben is. A kiegyezés óta uj nyelvújítás folyik. Némileg ellenkező irányú, mint a XVIII. század végén. Akkor színtiszta magyar emberek európaiasitották, gazdagí­ tottak nyelvünket tudással és tudatosan, bár nem mindig sikeresen. Most felszíne* ma­ gyarok tudatlansága és könnyelműsége fosz­ togatja a magyar nyelv ósi kincseit és ékteleniii törzsökös tisztaságát — förtelmes barbarizmusokkal. - - Sötéten, lesújtva mered maga elé, sze­ meiben meg-meg csillan egy-egy könycscpp s lemondólag halkan susogja: — Vége! Már késő! . . Minden késő!.. Arcát fuldokolva fedi el kezeivel s a halott mellé térdelve — immár felocsúdva a történtekre — fájdalmasan nyögi: — Hisz ezt nem akartam .. Istenem . .! Ezt nem akartam igy . . .!! Ói én szeren­ csétlen . . .! A nővér zokogva térdre hull. Bűnbánó­ iig fedi el könytelt szemeit, — aztán — ta­ lán megsajnálva e szerencsétlent, ingadozva megy feléje, kezeit vállaira téve szól: — Doctor! Vegyen erős! Esküszöm! . • giákkal félrevezetik a nyelvszokást, elhara­ pódzott magyartalanságokkal megvesztegetik a megernyedt magyar nyelvérzéket. Jött-ment jövevényszólások, gazdát ki­ verő vendégszók, vadidegen hangzású kifejesések garázdálkodnak a magyar nyelv házatáján. Idegen szellemű szólásformák, szol­ gaiig fordított szerkezetek, más lelkű népiek gondolkodásmódjának majmoló utánzásai, idegenszerűségek, magyartalanságok, barba­ rizmusok hamisítják meg a magyar nyelv szellemét és természetét, tesznek erőszakot szűzi tisztaságán, rágódnak élete gyökerén, senyvesztik velejét, fenyegetik végpusztulás­ sal igazi eredeti mivoltát. Éktelen gyom, dudva, burján, giz-gaz veri fel a magyar nyelv nyájas virágoskert­ jét. Fattyúhajtások, búja élősdik sorvasztják a nyelv gyümölcseit Irtani, gyomlálni, nye­ segetni kell, különben sivár avarrá silányul a nemzet termő talaja. Mint az átok-hinár lepi el az idegenségek békanyála a magyar nyelv krislálytükrét, hogy már nem tükrözik benne tisztán a magyar géniusz verőfényes ege. A magyar faji ösztön már szinte csak a nép alsóbb rétegeiben eleven. A műveltek nyelvérzéke tompul. Közöny, fásultság zsibbasztja meg a nemzeti érzést. A nemzetkö­ ziek megtámadják a nemzeti szellem jogait. A holnaposok nem ismerik el a tegnap nyel­ vét, a hagyomány formáit, a múlt örökségét. A nagy modernség mellett zsugorodik az ősi mag, hanyatlik a magyar lélek. Pedig, ha nem is kizárólagosan, mégis első sorban nyelvének él a nemzet. Az al­ kotmány mellett a nyelv a nemzeti lét gyö­ kere és koronája, az ősi hagyományok alakja és tartalma, a múltak szent ereklyéje, a nemzet legbecsesebb kincse, értékesebb min­ den anyagi vagyonnál. Alkotmányunkat ide­ gen erőszak kobozza el félezred óta, vagyo­ núnkat idegenek harácsolják századoktól fogva. Nyelvünket jxdig, mely alkotmá­ nyunknál régebbi, mely minden gazdasá­ gunknál drágább, mimagunk tesszük az ide- — Nem — vág bele iszonynyal . . öl­ tem, gyilkos vagyok, bűnhődnöm kel . . . — Doctor! Gondolja meg . . Ma az még fiatal . . Esküszöm, nem tudja meg senki . . . Docfor, senki! . . ,Si fecisti, nega . . .** .Ha megtetted tagadd . .* Hisz egyszerű . .! Gyönge a szervezet, túl nem élte . . . Sajnálom, igazán sajnálom magát.. Én hallgatni fogok .... Néma leszek, ha úgy akarja . . Az orvos tétovázva veti fel tekintetét — mibe egy pillanat múlva kis melegség is vegyül — aztán remegve, lába ingadozva fáradt, kimerült teste súlya alatt feltápaszkodik, szenvedéllyel ölelve át e gyönge női testet, egy elfúló, nagy áldozat árán szerzett szerelmi csókot lehel ajakára . . . , ■ • • • Másnap azután nem történt semmi olyan rendkívüli esemény . . A kórház főorvosát es Mária nővért — egyszeiűcn — nem lel­ ték sehol ... A titok kipattant . . Meg­ szöktek . . Hogy hová lettek, merre tűntek senki sem tudta. Elmenekültek, hogy vala­ hol messze-mcssze — talán szebb vidéken — egymásnak élhessenek tovább . . . �..Szécsényi Hírlap 5. szám. genség prédájává. Ez valóságos szellemi ón­ gyilkosság, erkölcsi hazaárulás. Nyelvünk védetnie valóságos lelki hon­ védelem. A szellemi szabadságharcnak is vannak bátor bajnokai. A névtelen hősök, a magyar nép százezrei, akik épen, romlat­ lanul megőrizték az elődök nyelvét. Az ih­ letett alkotók, az igazán magyarul író ma­ gyar irók és költők, Petőfi és Arany köve­ tői, akik természetes szerves fejlesztésssel gazdagítják, nemesitik nyelvünket. És a tu­ dós vezérharcosok, az újabb urtologusok, akik a nyelvtudomány, az elmélet fegyveré­ vel küzdenek az ősi nyelv jogaiért az ide­ gen bitorlók ellen. Elestem azonban némely laikusnak jó­ akaró. hozzászólásaiban sok a naivság és több a buzgóság, mint a hozzáértés. A napi sajtó ebbeli népszerű közleményei pedig nem ritkán egyoldalúak, elfogultak, tudo­ mánytalanok. E téren még sok a* tenni való. Újabban két igen derék tanitó-ember lépett a küzdők sorába, két testvér: Borbély György, a zalaegerszegi főgimnázium tanára és Borbély Sándor, a váci orsz. siketnémaintézet igazgatója. Már régebben - bátrán és kitartóan harcolnak, mindenik a maga kö­ rében, a magyar nemzeti vagyon megmen­ tése és gyarapítása érdekében, a magyar iparvédelem ügyéért. Tudják és hirdetik, hogy csak gazdaságilag független nemzet lehet igazán szabad és önálló, ha minden magyar embernek első sorban a maga háza küszöbén kell felállítani az önálló vámterület sorompóit, s a maga erszényébe kell meg­ alapítani az önálló nemzeti bankot. Most a veszélyeztetett édes anyanyelv védelmére keltek a tudomány, a meggyőző­ dés, a lelkesedés fegyverével. A legszeren­ csésebb formát választották. A legközönsé­ gesebb, tehat egyszersmind legveszedelme­ sebb idegen és magyartalan szók, szólásfor­ mák. kifejezések, szerkezetek, szóelrendezések közül bemútatnak vagy 150 szemenszedettet, kimutatják a magyar nyelv szellemével, ter­ mészetével, törvényeivé! ellenkező voltukat, érthetetlen, nevetséges idétlenségükct, rámu­ tatnak törvénytelen származásukra, s meg­ mutatják a helyes magyar kifejezéseket. Nem száraz tudományossággal, nem heh ezen érthető szakszerűséggel irt tanul­ mányok ezek, hanem népszerű könnyed stí­ lusú tárczacikkek, érdekkeltő, elmemozditó, élvezetes olvasmányok, De azért biztos nagy tudás szolgál alapul ez igényteleneknek lát­ szó fejtegetéseknek; ehhez járul úgyszólván kimerítő nyelvkészlet, ritka finom, szinte csal­ it'italian nyelvérzék és éles megfigyelés, inely néha nyelvünk ismeretiéit sajátságos szépsé­ geire, lappangó szubtilitásaira vet meglepő világot. A mindig érdekes és szellemes elő­ adás majd vas logikával bizonyít, majd hu­ morizál, majd az irónia, szatíra, szarkazmus a jogos felháborodás, sőt néha a hazafias túlbuzgóság ostorával sújtja bitorlókat, min• dig meggyőződésből, tehát meggyőzően és győztesen. Nemcsak az észhez szólnak e cikkek, hanem a szívhez is; nemcsak meg­ győznek, hanem meghódítanak is. Élet, hév, > lélek van bennük. .A könyvnek nagy nemes célzatai van­ nak, de nincs benne külső rendszeresség. Amint időnként felbukkannak az egyes té­ mák, úgy ragadta meg azokat a szerző ha­ zafias buzgalma. így lett e fejtegetésekből egy testes könyv. Könyv, • mely megérdemli, 1 megkívánja, hogy minden müveit magyar emher elolvassa. Sőt meg is szerezze. Ezt azzal teszik lehetővé a szerzők, hogy rend­ kívül olcsóra szabták az árát. A 14 Ívnyi könyv, melyet az .Első Váci Sajtó* kifo­ gástalan szolidsággal, izlélescn és díszesen állított ki, csupán egy koronába kerül. A szerzők munkájukon kívül, tetemes anyagi áldozatot is szánlak e műre, a szent cél nevében, az erkölcsi siker érdekében és re­ ményében. Hazafias cselekedetet mivel, aki támogatja őket ez üdvös szándékukban. * Megrendelésre, illetőleg a vételárnak és 20 fillér postaköltségnek beküldése után bér­ mentve küldi meg a könyvet Borbély Sán­ dor Vácról. . , Még egy-két észrevétel. A könyv érté­ két emelte jeles Írónk, Bérezik Árpád prog­ ramszerű bevezetése s idevágó érdekes cikke. Az a mintaszerű mód, amellyel ezt a nehéz és fontos feladatot megoldották a szerzők, kívánatossá teszi, hogy ilyen módon rend­ szeresen összefoglaló, kimerítő nagy mun­ kában dolgozzák fel az idegenszerűségek és magyartalanságok egész pnyagát Tartalmá­ nál, szelleménél és olcsóságuknál fogva a .Nyelvünk ,yédeUpe“ különösen alkalmas arra, hogy , tömegesen 'megszereznék tanulók jutalmazására., . , Meg vagyok győződve, hogy becsületes és hasznos dolgot mivelek, mikor a Borbély testvérek könyvét a legmelegebben ajánlom mindazoknak, akiknek gém közömbös a nemzeti nyelv ügye. Herrmann Antal dr. HÍREK. Diaskösgyüléi. Mint értesülünk a szécsényi casinó közgyűlését február 27-én fogja tartani. — A közgyűlés napjának esté­ lyén bankett , lesz melyen az ünnepi beszédet, kezében a Rákóczy serleggel Scitovpky Béla országgyűlési képviselő fogja tartani. Thea estély. A szécsényi izraelita nő­ egylet .február ll-én thea estélyt rendez. Az általános érdeklődésből következtetve, ez lesz az idei farsang egyik legsikerültebb mulatsága. , Eljegyzés. Bayer Lajos, a Szécsényi Népbank Részvénytársaság főkönyvelője, el­ jegyezte Susitzky Jankát, Balassagyarmaton. Áthelyezés. A val|ás és közoktatás­ ügyi miniszter Reinhardt Mariska szécsényi állami óvónőt hasonló minőségben Zajugrócra helyezte át. Most hétfőn este hat órakor a kereskedő jfj?k húzását. A 3Ö00 a budapesti Vámpalotában megejtik a hatóságok előtt menháza tárgysursjátékának értékes nyereményliez azok­ nak van jussok, akik igazolják, hogy legké­ sőbb febr^árJ6-án a sorsjegyek árát postára tették. A főnyereménynek az Andrássi utón állandó nézőközönsége van. Egy fejedelmi hrillians-kollié. ez, mely vagypnt jelent an­ nak, aki az c'gy koronás sorsjegy ellenében megnyeri. < , Álarcos bál. A .Szécsényi Iparos- és Kereskedő’ Ifjak önképző és önművelődési Köre' folyó hó 5-én, — vasárnap — tartja „Alarczos bál'-Ját, az Újvilág-szálló összes termeiben. .A Nógrádszakali Gazdakör* folyó hó ll-én, a .Fogadó'-helyiségeiben tart tánczmulatságot,' Szakail-ban. február 3. CSARNOK. Az örök théma. — Szép gondolatok a szerelemről. — Szerelem! Ismeritek-e e szót? vagy inkább tudjá­ tok-e, érzitek-e, bírjátok-e az értelmét, mit e szóban az anyatermészet öröktől fogva letett és fentart? Mert szérelem az, ami e millióm formát a kezdetien agyagból kifejté; szerelem az, ami e látszó és nem látszó világot által és keresztül lehelli; szerelem az, ami az if­ júnak ingert ád széjjelnézni maga körül, szomjuzni ismeret után, meleg részvéttel függeni az életen, s.kebelében lánggá ne­ velni minden szikrái} s minden képzeményt és gondolatot varázsszinben állítani fel. Mii a mindennap emberei e névvel neveznek, az nem egyéb a menyei fény egyetlen egy sugarának, mely aszerint a mily kebellel fogadtad, tisztán marad vagy elsötétül; sze­ líden hevít, vagy égető tűzzel borit el; de lelkedet minden esetben csak úgy emeh magasra, ha tőle egészen elfoglaltatni nem engedted, ha vele és mellette minden szép és jó akadálytalan tenyészhet belsődben. • Kölcsey. 2. Viselni hosszú éven át A szívben a kétség nyilát. Teremteni legmelegebb Vérünkből szép reményeket * Csak azért, hogy meghaljanak; Hogy minden Istenadta nap Legyen egy-egy kedves halottunk. Kit kínosan kell megsiratnunk; Lássátok ez a szerelem.* Petőfi. 3. A szerelem az a bolond szenvedély, mely ok, eredmény, vád és mentség egy személyben. Jósika. 4. Ha gyűlölök, megfosztom valamitől ön­ magamat; ha szeretek, azzal váiok gazda­ gabbá, a mit szeretek. Schiller. 5. Nem ember az, ki, hogyha bírja nyelvét. Nem tudja megnyerni egy nő szerelmét. Shakespeare. 6. A hű szerelem nem beszél, ~ Azt tét dicsőíti, nem a szavak. 7. Szeretni és szerettetni Két szivnek eggyé lehetni: , Ennél feljebb már nem hág Az emberi boldogság. Kisfaludy Sándor. ■ 8. ’ . Mi volt nekem . . A szerelem? Oktalan kis balga gyermek, A ki pillangókat kerget;’ Kergeti léiek-szakadva, ' Míg bebotlik egy árokba. € Petőfi. ®* A szerelem megfordított hideglelés: elő­ ször forró, azután hideg. Kisfaludy Károly. 10. < Jaj annak, aki becsülni nem tudja azt. akit szeret: , Jókai. �Szécsényi Hirlap" 5. szám. 11. v Könnyű dolog a gyűlölet, nehéz a szeretet, legnehezebb a közönyösséget eltitkolni. ., Böme. 12. ' Legyen hál célod: Istennek dicsőség, %. Magadnak munka. Az egyén szabad: Érvényre hozni mind, ami benne van, Csak egy parancs kötvén le: szeretet. Madách. <Egy használt önfütös fürdő-fiád, egy darab ülő-kád eladói Ugyanott egy különbejáratu bútorozott-szoba kiadói Stem Dezső, bádogosnál SZÉCSÉNYBEN, (Malom utcza.) Egy fiú tanulóul felvétetik Glattstein Adolf könyvnyomdájában. 999 - 910.' sz. Árvarési hirdetmény. Aluliit bir. vjijtó az 1881.*’LX. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bgyármati kir. törvényszéknek 1910 évt, 10653 számú végzése következtében dr. Seidner Mór ügyvéd által képviselt Gláser Bertalan javára 4}2'K. 64 fiit, s jár. erejéig 1910 évi dec. hő 20-áfi foganatosított kie­ légítési végrehajtás utján lefoglalt és 820 K.-ra becsült következő ingóságok u. m.: 1 tehén, I hintó,. 1 szelelőrosta, I bricska és 1 teher kocsi nyilvánós árverésen el­ adatnak. . • > i; t r: V- * ‘' Mely árverésnek a szécsényi kir. járás­ bíróság 1910-ik éyi V. 581'2 számú végzése folytán 412 K. 64 fill. tőkekövetelés en­ nek 1910 évi szept. hó 10 napjától járó 6“'» kamatai eddig összesen 97 K. 75 fillérben biróilag már megállapított és 2 K. 20 fill. árverés kitűzési díj. költségek erejéig Rimőczon leendő megtartására 1911 évi február hó 18-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kitűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett jngók az 1881 LX. L-cz. 107 és 108 §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságo­ kat mások is le és felűlfoglaltatták s azokra kielégítési jogot- nyertek volna ezen árverés az 1908 évi XLI. L-c. 20 §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szécsét# ftl! jan. hó 22-én. V- , kir.1 bír. végrehajtó. GlattsteinAdolf. Szécsény könyvnyomda, könyv- es papirkereskedes M. kir. dohány- es szivar áruda Ajánlja dúsan felszerelt raktárát író-, rajz-, irodai- és iskolai felszerelésekben. - Könyvnyomdái munkák jutányos áron készülnek. Nyomatott Glattstein Adolf könyvnyomdájában, Szécsény. február 3. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00023.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1911_02_03.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1911-02-03 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168905&amp;pos=1&amp;showtype=marc&amp;showtype=longlong" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Szépirodalom Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 3. évfolyam 5. szám (1911. február 3.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan periodika Politika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szépirodalom Társadalom