<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="5107" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/5107?output=omeka-xml" accessDate="2026-05-25T17:17:22+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="5666">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e2990aef3e29d68d39dec1c097da8e75.jpg</src>
      <authentication>b3005cd69c9b3221228d9604b1c619f5</authentication>
    </file>
    <file fileId="5667">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6267656922fa00363cef21dfa5bb3986.pdf</src>
      <authentication>8b05404b44f6dcb2d180f68769682bf6</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="117111">
                  <text>Szécsény, 1910. szeptember 16.

II-ik évfolyam.

37-ik szám

Szécsényi Hirlap
sZ
épIRodalmI, tÁRSADalMi

ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP.

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN.
ELŐFIZETÉSI ÁR:
Egész évre 8 korom. Fél évre 4 korona.
Negyed évre 2 korona.
— Egyes széni ára 16 fillér. —
Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők.

Felelős szerkesztő:

ELŐFIZETÉSI PÉNZEK,

Dr. Essősy .Béla,

raklamácziók és hirdetések a kiadóhivatalhoz
intézendők.
A lap szellemi részére vonatkozó minden
közlemények a szerkesztőhöz küldendők.

Kiadó tulajdonos:

Glattstein Adolf.

I______ ia?S!HBJCU»g"

Családi boldogságról.
Mire ezek a sorok a nyilvánosságra ke*
rülnek, minden valószínűség szerint a Szőke
féle bűnügyben az esküdtek verdictje már a
büntetés kiszabására hivatott szakbiróság

asztalán lesz, s Így nem érhet bennünket
vád, hogy akár a feltámaszthatatlan Reök
István, akár a bírói itélőszék elé került de*
liquens pártjára akartunk állani, — de lég*
kevésbbé vádolhatnak azzal, hogy az esküd*
teket hangolni lehetett szándékunk. — Ezzel
a tragikus esettel kapcsolatosan egy elvont
fogalommal, — vagyis jobban mondva az
ezzel kifejezett állapottal t. i. a .családi bol­
dogság" intim kérdésével alkalmunk lehet

foglalkozni.
Eleve kijelentjük, hogy a személy, a ki
megöletett, még kevésbbé az, — a ki ölt, —

......... .........

.

'

■ ■■■■ inmi

nem mindig az a kérdés, hogy hol az igaz*

végén az van, hogy a ki embert ölt, büntet-

ság és nem mindig az az általános vágy,
hogy a ki megbolygatta a társadalmi rendet,
— az bűnhődjék is. Az emberek gyöngék,

hetővége még akkor is indokolt legyen, ha
a lettes azt mondja, hogy nemes érzelemtől
vezéreltetve ölte mej ember társát? Nem

néha saját meggyőződésük megnyilvánulásá­
nak maguk az emberek vetnek gátat ott, a
hol családberinek, jóbarátnak, vagy jó isme­
rősnek cselekménye felett kell őszinte kriti­
kát mondani.
Sajátságos jelenségek; vélemények ala­
kultak ki a szóban forgó ölési esetből. Van­

más, mint a következő logikus okfejtés. —
Ha megbotlott az állítólag feldúlt család

nak akik az ember élétét kiollónak eljárását
menteni tudják, vagyis azt mondják, hogy
büntetést nem érdemel, leiért? ,A megölt
családi boldogságot duM fel" válaszolják a
bűncselekmény feldicsérői,
büntetlenség hívei.

minden esetre a

Nincs okunk azzal az intim kérdéssel
foglalkozni, hogy létezett-e akár a tettes, akár
hozzátartozói részéről u. n. családi boldog­
ság. — Ha igen akkor az eredmény nem az

egyik tagja, akkor már nem létezett családi
boldogság, — mert lehetetlen ilyennek azon
családot tekinteni ahol meglett kori több
gyermekes anya nem csak, hogy megbotlik,
hanem a megfertőzött családi életet tovább

fertőzendő megmarad a családban. Ez volt a
cselekmény igazi okozója. Mert ha a megté­
vedt asszony az othont elhagyja és nem
akarja jövőben is férjét további szarvakkal
ékesítem, a megcsalt férjnek egy percre sem

jut eszébe az, hogy feleségének gyönge er­
kölcsei miatt azt ölje meg, — a ki csupán
kihasználta a tettes feleségének laza erköl­

a mi. Lévén elvitázbatathyi az, hogy a csa­
ládi boldogság igazi feldúlójának, a ki ma­

cseit Röviden olyan nő, a ki bűnt követett
el férjével szemben, — nem igényelhet elég­
tételt férje részéről. Egészen más az eset a
midőn a nő becsülete, erkölcse ellen iniéz-

zárva az, hogy egy és ugyanazon kérdésben
kétféle bírói döntés lehetőségére még csak

gához a családhoz tartozott, — kellett volna
bűnhődnie. Ez esetben talán lehetne arról

tetík támadás s ha ezen támadások ellen a
nő erkölcse küzd is. Ilyenkor a sértés mér­

gondolni is lehetne, — mert a btkv 279 §-a
szószerint a következőket mondja: .A ki

szó, hogy nemes érzésből kifolyólag példásan

véhez mérten rendelkezésre áll a társadatom

büntessünk. Az ember életének kioltóját bün­
tetlenül hagyni ellenben a fegyverkovácsot,

által megengedett elégjétek eszköz. —■ Még

ez úttal nem érdekel bennünket
Objectiv szemlélettel akarunk szolgálni.
Ha ebben az ügyben neip az esküdtek ha*
nem a szakbiróság ítélkeznék in arra ki volna

embert szándékosan meg öl, ha szándékát
nem előre fontolta meg, az emberölés bűn*
tettét követi el stb. síb."
Szóval a bűn minden kétséget kizárólag
megtalálná méltó büntetését. — Igen ám, de

TÁRCZA.

Joó János.
Irta: Jakab Ödön.

Joó János fürge, zömök kis ember volt

Korára nézve mái úgy hatvanas lehetett, de
azért senki sem becsülte volna idősebbnek
ötven esztendősnél. A haja csak a füle kör­
nyékén volt deres egy kissé vastag, észter*
hás bajusza pedig egész fekete volt. Valami

bizalomseltő nyájas mosolygás ülte örökké a
képit s olyan egyenesen nézett az . ember
szemébe, mint aki teljes életében karonfogva

becsülettel. Pedig Joó Jánosról sok
apró-aeprő dolgot suttogott a fáma, hanem
nyíltan soha senki sem vádolta. Mindenki
tartózkodott az ő személyes ügyeit bolygatni,

járt a

mert aki volahol rosszat mondott ról|, azt a
legelső éjjeli találkozáson úgy .még leckéz­
tette", hogy napokig feküdte az ágyat. Ez

okból voltak

vele szemben annyira kíméle­

tesek az embertársai.
Joó János, mióta csak az eszemet tudom,
mindig a mi emberünk volt Fiatal korában

az apámat szolgálta, aztán az öreg halála
után, a hagyatékkal ő is reám szakadt. Ma­

— akinek készítményével az ember agyon*
lövése történt, elítélni, még sem lenne talán
igazság.
Mi lehet tehát a vezérfonal, melynek

gának is volt ugyan egy kevés gazdasága,
de azért nálam is mindennap megfordult
Hol erre, hol arra használtam. Mindennel
meglehetett bízni, ámbár semmiben sem mu­
tatkozott kiváló embernek? Legfőbb érdeme

abban állott, hogy kéznél volt mindig, mikor
kellett Szinarany karakternek az apám sem
tartotta soha de szembeszökőbb hibát sem
szokott elkövetni. Ha a keze alól itt-ott va­
lami elveszett, abból úgy kimosta magát,

hogy némi gondatlanságon kívül egyebet
mitsem lehetett feltudni az ő rovására.

ezen eszközök között sem fogja senki meg­
találni azon elégtéteti módot, mely megen­
gedné, hogy embertársát az utcán egy nap
és éjjelen át tartott családi csetepaté után
bárki is orvul lelőjje.—• Hiszen a tettenérés

Joó János nagyot sóhajtva legyintett! —
Nem is lehet mai napság jóban járni, tekin­

tetes uram! Erősen romlottak a népek.
— Hogy-hogy? Valami baj van?

— Baj mindig van tekintetes uram!
Hanem hát én most a méterek irányába* jöt­

tem.

- Nos? — Képzelje, tekintetes Uram,

valaki az éjjel két méter fát az erdőből el­
lopott’ Hogy a kötél egye meg a nyakát.
Megboszankodtam, mikor ezeket hallot­

tam s haragosan mondám:

Az utóbbi években erdőkerülőnek tettem

— Hát miért fizetem magát, ha így vi­
gyáz a fára? Jól tudja, hogy azt a hatvan

meg Joó Jánost Erre őt Ítéltem a legalkal­
masabbnak. Ores idejében amúgy is erősen

méter fát télire vágattam! nekem arra szük­
ségem van a legutolsó szálig I

szerette bújni az erdőket, ahol suttyonban
nem egy nyúlnak .kérte el az igazolványát*
Mert gonosz puskás volt! Vadász engedély­
nek a színét sem látta tán soha. Az eféle

Aztán hozzátettem:
—• Különben ha ellopták, majd lehúzom

a béréből s annyit
Joó János nagy tisztességtudással kez­

.hivatalos hókusz-pókusz" nem fért a fejébe.

dett engesztelni:

Megélt ő anélkül is.
Egy délelőtt a tornácon ültem, böngészve

— Ne haragudjék tekintete* uram I
Eléggé szégyellem, hogy így van. De mit

a legújabb lapokat. Eát amint ott ülök, egy­

csináljak? Nem

szer csak

előttem

terem

Joó János,

nagy

alázatosan.
— Adjon Isten jó napol, tekintetes uram?
— Adjon Isten Jánosi Hát mi jóban jár?

ülhettem az éjszaka az er­

dőn. Haza, kellett jönnöm, mert olyan gör­

csöm volt, hogy koszorúba
ségem is megmondhatja.
Majdnem sirt a hangja.

kötött I A fele­

*

�„Szécsényi Hírlap"

37. szám.
esetében is csak az Által van

némileg

iga­

zolva az esetleges élet kioltás, hogy a sértett
erős felindulásban elveszti agyvelejének nor­
mális működését.
Még csak azt a kérdést intézem a .csa­

ládi boldogság* souverén híveihez, hogy hát
hogyan is gondolkoznánk akkor, ha a meg­
ölt szintén családos, gyermekes ember lett
volna. Mert hogy lehetett volna, — az sem
volt absolute kizárva. Gondolat menetük sze­

rint
nek
így
hát

erre az lehet a válaszuk, Jiogy a Jelölt­
tönkre lelt téve á családi boldogsága s
a ki ezt tönkre tette embert ölt. — No
az emberölésnek nincsenek fokozatai, —

az egyik olyan mint a másik, vagyis mind­
egyik büntetendő.
Társadalmunk érdeke, hogy ott a hol az

van megtámadva egyformán gondolkozzunk
s ne hagyjuk ilyen kérdésekben magunkat
sem rokon, — sem ellenszenvből sem semmi
másfajta emberi gyöngeségből eltántorítani. •
E. B.

Dr. Szőke Jenő bünpöre.

szeptember 16.

kívül ideges lett és görcsös zokogásba tört
ki. Körülbelül öt-hat percig zokogott és a
közönség megiMetődve hallgatta. Végre a
tárgyalási elnök néhány szóval megnyugtatta.
Kilenc órakor vonult be a bíróság Kletzár Lajos vezetésével. Az esküdtek ekkor
már együtt voltak. A törvényszéki szolga
nagy csomagokat hoz be és lefesti az elnök
asztalára. Ezekben vannak a bűnjelek* Egy
papiroscsomagból kivillan egy pisztoly csöve.
Ezzel lőtte le Szőke Reök Istvánt. Az elnök
megrázza a csengeiyüt és megnyitja a tár­
gyalást
Az elnök: Vezessék be a vádlottat!
Síri csönd támad. Min 'enki a spanyol­
falra szegzi tekintetét. Előlép dr. Szőke Jenő.
Nyomában lépdel a szuronyos Nytönőr.
. Dr. Szőke Jenő szájához szorítja zseb­
kendőjét, alig tudja elfojtani sírását, szeme
beesett, vörös a könytől. Fekete zsakett van
rajta, orrán evikker. Egész testében megráz­
kódik, mikor igy szólítja meg az elnök:
— Szándékos emberöléssel vádolt Szőke
Jenő ügyvéd, ugy-e bár? Hol született?
Tompa, eleinte alig érthető, nyomott
hangon feleli a vádlott:
— Az vagyok. Születtem Rimóczon
. 1878-ban, október 28-án.
Az elnök: Családos? Van gyermeke?

Az esküdtszék tagjai
Az eskűdlbiróság ezután a következő­
képpen alakult meg: Elnök lűetzár Lajos,
szavazóbirák Csengey Kálmán és Kecskeméthy Géza, jegyzők dr. Nádas Ferenc és dr.
Csipkay Andor, a vadat dr. Hériy Andor, a
védelmet dr. Kenedi Géza és dr Feledi Jenő
Ügyvédek képviselik. Szakértő orvosok Óko-

lícsányi János és Szendrő Jenő törvényszéki
orvosok
Az áldozat szüleinek, Reök Iván ország­
gyűlést képviselőnek és nejének képviseleté­
ben dr. Essősy Béla szécsenyi ügyvéd jelent
meg, hogy 15XXX) korona kárténkst követel­
jen, mert ennyi adósságát fizették ki az ál­
dozatnak.
Kisorsolt esküdtek: Képes János gőz-.
malomtulajdonos Balassagyarmat, Vigh Ká­
roly gőzmalom hivatalnok Losonc. Pauiovics
Béla kőfaragó Losonc, Rádi István csizma­
dia Balassagyarmat, Brozdík Géza mészáros

Losonc, Krahk Miliály asztalos Losonc, Mák­
ká Ignác városi ellenőr Balassagyarmat, Ba­
lassa Lajos gazdatiszt Divény, Jónás Emil
téglagyáros Balassagyarmat, Hodlik Pál asz­
talos Losonc, Horvát Nándor kovács Balas­
sagyarmat, Beke Lajos megyei aljegyző Balas­
sagyarmat. Póttagok: Pekácsy István föld­
birtokos Nagylóc, és Győri János szabó
Losonc.

Dr. Szőke Jenő bünpörét f. hó 14-én
kezdték a balassagyarmati megyeháza köz­
gyűlési termében. A vádlott tudvalevőleg
szándékos emberölés címen került az esküd­
tek elé, mivel junius 24-én, Dr. Reök István
bírósági jegyzői, a felesége elcsábitóját agyonlőite Szécseny Kossuth-utcáján.
• a tárgyalásról ez a részletes tudósítá­
sunk számol be:
Pontban kilenc órakor kezdődött a tár­
gyalás a megyeháza dísztermében, amelyet
végre szerdán átengedtek, miután a geren­
dákkal támogatott, rozoga és szűk törvény­
széki teremben tehetetlennek látszott a tár­
gyalás megtartása.
- Eljöttek m összes szereplők, a rokonok,
ismerősök, csak Reök István apja maradt
távol a betegsége miatt.
A vádlottat már kilenc óra előtt behoz­
zák egy mellékajtón s a börtönőrrel egy
piros spanyolfal mögött helyezik el. Néhány
percig nyugodtan marad, de egyszerre rend­

Ezt a kérdési nem bírja el Szőke Jenő.
Feltör melléből az elfojtott sirás és szinte
kiabálva felel:
— Két gyermekem van
*
A sablonos, általános kérdések után a
tanukat szóllitja be az elnök, akik az első
napra lettek beidézve.
A vádlott védőügyvédje, dr. Feledi Jenő
bejelenti, hogy Szőke Jenőné nem jöhet el,
mert rostul érzi magát, a Magyar Király szállóban fekszik,} de rendelkezésére áll a
bíróságnak. E szavakra a vádlott rendkívül
figyel, szeme kidülled, úgy néz a védőre : ez
az első hir, amit (ogsága óta feleségerői hall.

Jelenti most az elnök, hogy a védelem
kívánságára, orvosszakértók i.megliallgatását
rendelte el a törvényszék. Dr Kenedi Géza
védőügyvéd kéri a biróságoi, hogy dr. Né­
meth Ödön királyi törvényszéki orvost, és
magántanárt fogadja el orvosszakértöúl, mint
a védelem ellenőrző orvosát. Dr. Németh je­
len van és a bíróság elé áll.

Tizenegyedfél órakor kezdődött meg dr.
Szőke Jenő részletes kihallgatása. Az elnök
feltette a szabályszerű kérdést:
— Szőke Jenő, ön a büntetőtörvénykönyv 279. szakaszába ütköző, előre mrg
nem fontolt, szándékos^ emberöléssel van
vádolva, hogy Reök Istvánt Szécsényben
megölte. Megértette a vádat?
— Megértettem, — válaszolja halkan a
vádlott.
— Bűnösnek érzi magát?
— Nem. Beismerem, hogy elkövettem
a tettet, de azért mégsem érzem magam bű­
nösnek. Végtelenül szerencsétlen ember va­
gyok. Nagyon szereltem az asszonyt és na­
gyon szerettein barátomat is . . .
Hangját elfojtja a sirás. Egész testében
remeg. Nagysokára összeszedi magát és el­
mondja vallomását:
— Engedje meg a tisztelt esküdtbiróság,

— Ezt a nyomorúságot használta fel
valami gazember! Különben nem merte volna

fordultam

János!

szóltam hozzá közeledve. Joó János felugrott,

Most az egysxer belé nyugszom még ebbe
a kárba is. De aztán máskor jobban vigyáz­
zon! S nehogy ártatlanul megverjen valakit,
mert haj lesz belőle!

lekapta a kalapját a tejéről s csodálkozva
nézett a szemembe: — Ej, azért a haszon-

a lábát

oda tenni!

Hiszen

emlékezhetik a

tekintetes ur az én kezem alatt máskor nem

volt hiba.*
— Nem a fehét! Néhány métert tavaly
is elloptak!

Joá

feléje:

— Na

János hálálkodva

jól

van,

köszönte meg a

jóságomat s menyre-földre fogatkozott, hogy
jövőre nem lesz baj. Aztán dönnögvs tá­

Joó János egész önérzetesen tiliakozott:
— Engedelmet instállok I Abban nem * vozott.
Amint egyedül maradtam, a dolog ismét
én voltam a hibás. Mindég akkor vittek el,
bosszantani kezdett. • Tapasztalásból tudtam,
mikor a tekintetes ur ide az udvarba híva­

tolt. Két helyt nem lehet az ember! •
ftevés ideig elgondolkozott, jobbra-balra

hogy efajta lopásoknak rendesen folytatása
is van. S kitudja: vajon csak két métert

szomorúan mozgatta a fejét, mint aki módnélkül bánkódik. Hanem utoljára ismét vissza

loptak-e cl? Hátha több is hiányzik még?
Délután már nem birtam nyugodni Vettem

tért a hagnja:
— Egyébiránt igaza van uram I Ha kár
esett: állom a béremből. De aztán ne adja

a puskámat s elindultam az erdőre,
magam számláljam meg a métereket.

az isten, hogy azon az erdőn valakit csak
átmenni Is lássak! Mert úgy összetöröm,
hogy lepedőben viszik haza onnan I Nem

zás .. . Ismét számítom, meg ismét számí­

bánom, ha a tömlöcben veszek is I
tett

Ez a nyilatkozat egy kissé meghökken­
Meri mégsem szerettem volna, hogy

őszrekelve erdőkerülő nélkül maradjak eset­

leg. De meg az elkeseredésből világosan
láttam, hogy Joó János ebben az esetben

csakugyan alig lehet hibás. Beteg volt sze­
gény s nem tudott vigyázni. Ez pedig megeshteik akármelyik erdőkerülővel. Megsajnál­
tam a szegény embert s szelidebb szavakkal

hogy

Az erdőn azonban elfogott a csodálko­
tom s akárhogy szamitom : nincs hija a fának!

Mind a hatvan méter rakás megvan!
— Hát ez áz ember megbolondult?

gondolám magamban.

Ez már mégis érthe­

tetlen dolog!
Veszem a mezőt egyenesen a falu vége

felé. Ott lakott Joó János. Tudtam, hogy igy

naphaladat tájban vacsorára mindig haza
kerül. Otthon is volt. A ház előtt a töltésen
üldögélt s

pitvarban
mit beszélt

veszekedett a

feleségével, aki a

főzte a vacsorát. —• Hát .maga
nekem, hogy elloptak a fából?

Szőke vallomása

talanságért csak nem fáradott oda ki, tekin­
tetes uram ?
De bizony künn jártam s megolvastam
mind a métereket. Megvan mind a hatvan.
— Meg . . . Na, tekintetes uram, még ilyent
se láttam, amióta élek. Az Isten a felesége­
met vegye cl . . .
— Vegyen el

téged,

gazembere!

—

hangzott a pitvarból a felesége hangja.
— . . . Ha legalább hatszor végig nem
olvastam azokat a métereket! S nem tudom,

nekem ötvennyolcnál nem jött ki több sehogy.
Tipegett-tapogott, vakarta a fejét s igye­
kezett a dolgot magyarázni.

— Úgy kell lenni tekintetes uram, hogy
először hibásan olvastam. Aztán annyira
megzavarta az érzésemet, hogy azután is hi­
básan olvastam. Mert nem vennén fel, te­
kintetes uram, ezért a faluért, hogy az én
kezem alól elvesszen valami! Szegény em­
ber vagyok, de sokat adok az effélére.

Mialatt ekként fogadkozott, egy suhanc
ált meg a kapuban. Zsák volt a vállán. Lát­
szott, hogy Ha vadtőről hozta a malomból.
A kapun keresztül bekiáltott: — Megmondta
a havadtól zsidónak, János bá*! Azt üzeni,
hogy éjfélkor a fáért ott lesz künn az erdőn.

S azzal sietve tovább ment

�37 szám.
hogy röviden elmondhassam élettörténetemet.
Harminckét éves vagyok, apám egyszerű
korcsmáról volt Aki csekély vagyont szer­
zett. Hárman vagyunk testvérek, a legfiata­
labb vagyok s én már három hónapos ko­
romban elvesztettem atyámat, három hónap­
pal később pedig anyámat is. Ayám vagyo­
nából rám tízezer korona jutott ügy rendel­
kezett, hogy anyám mostobatestvére legyen
gyámom és hozzákerültem hároméves ko­
romban nevelésre Szécsénybe. Ennek az
embernek, gyámomnak éjjeli kávéháza volt
Csak a neve volt éjjeli kávéház, inkább roszhirü helynek lehetett mondani, ahol egész
éjjel dorbézolások folytak. Ebben a környe­
zetben nevelkedtem.
Mikor kijártam az elemi iskolákat, Lo­
soncra kerültem gimnáziumba. A felsőbb osztálzokat Besztercebányán, tanultam, ott is
éretségiztem. Budapesten jogászkodtam. Va­
lamennyi szigorlatomat kitüntetéssel tettem
le. Balassagyarmaton voltam törvényszéki
joggyakornok, majd Erdélybe mentem ügy­
védi gyakorlatra és letettem az ügyvédi vizs­
gát. Szécsényben telepedtem meg. Huszonöt
éves voltam ekkor.
Én, aki sohasem éreztem a családi élet
jótéteményét, elhatároztam, hogy megnősü­
lök. Feleségemmel ott Szécséiiybcn találkoz­
tam először. Akkor látogatóba jött rokonai­
hoz. Az utcán láttam meg s alig kétszer be­
széltem vele, megkértem a kezét. Megnyert
nagy szivjóságával. Férj és feleség leltünk.
Két gyermekünk született. Egy leány, aki
most öt éves és egy fiú, aki most töltötte
be a harmadik évet Családi életem boldog
volt. Igaz, néha összekoccantunk, be mindig
jelentéktelen dolgok miatt, főleg pénzkérdés­
ben. Sok látogató járt házunkhoz. Én nem
szerettem a társaságot. Legkedvesebb séta­
helyem a temető volt, kedvenc olvasmányom a
biblia. De azért örültem, hogy feleségem mulat.
Négy évé annak, hogy Reök István Szé­
csénybe jött A legszimpatikusabb, a legne­
mesebb és legszebb jellem, akit valaha meg­
ismertem.
Megszerettem, megbarátkoztam
vele és mondhatom, talán ő volt eggetlen jó
barátom. Végtelenül szerettem. Sohasem hit­
tem volna, hogy feleségem ilyesmit követhet
el, amiről, sajnos, később meggyőződtem.
E-leségem ugyanis gyermeteg k.*délyü, vég­
telenül jólelkü, valóságos gyermek volt. Nem
tehetek róla — e szavaknál keservesen sírva
fakadt a vádlott — ma sem tudok rá hara-

szeptember 16.

„Szécsényi Hirlap"
gudni. Gyermek volt és ez az én vesztem.
Hoffmann Sándor bérlő egyszer fölkeresett
irodámban. Megbeszéltük vele, aki akkoriban
kliensem volt, hogv Rárós fürdőre megyünk
nyaralni, ahol Hoffmannéknak kastélyuk van.
feleségemmel és gyermekeimmel két szobát
kaptam. Minden reggel bementem irodámban
és csak este jöttem haza. Egy este, alig ér­
tem haza, elém állott feleségem és igy szólt
hozzám:
— Te olyan buskomor vagy. Nem il­
lőnk egymáshoz. Nem akarlak megcsalni,
nem akarok rosszat tenni, inkább védjünk el.
Nagyon elképedtem. Erre elbeszélte,
hogy Hoffman megígérte neki, ha elválik
lőlem, elveszi feleségül. Csodálkoztam rajta,
hisz Hoffmann alig egy-kétszer beszélt vele,
nem is lakott a kastélyban. Beismerem,
megvádoltam feleségemet, hogy viszonya
van Hoffmannal.. ó behívta gyermekeit,
mindkét kezét a gyermekek fejére tette, úgy
esküdött meg, hogy sohasem volt viszonya
Hoffmannal. Fölkerestem holfmant és ő be­
csületszavára fogadta. Elhatároztam, hogy
elválok feleségemtől.
De a vége kibékülés telt. Elhatároztuk,
hogy együtt maradunk. Elmentem akkor jó­
barátomhoz. Reök István. Megkérdeztem tőle,
mit kell tennem Hoffnannal. Reök azt felelelte,
hogy ezt a dolgot másként mint párbajjal
nem lehet elintézni. Prbvokáltattam Hoffmannt, m'•gverekedtem vele. Egyik segédem
Reök István volt
Elérkeztem most a szomorú délután el­
beszéléséhez. Junius 23-án volt, délután öt
és fiat óra között irodámban dolgoztam. Be­
jött hozzám feleségem és sétálni hívott.
— Látod, fiam, dolgom van. Menj va­
lamely barátnőddel, ügy is volt. Beesteledetnyolc óra is elmúlt már és ö még mindig
nem jött haza. Közben szóltam a kisasszony­
nak, hogy fektesse le a gyermekeket, mert
úgy látszik, feleségem nem gondol a liazatérésre. Szomorúan ültem az asztalnál, vár­
tam az asszonyt Kisasszony, aki ott volt
mellettem a szobában, Körülöttem sürgölődött.
Egyszerre megszólalt: „Doktor ur, már réfjen akartam valamit mondani . . .* Nem
olytatta tovább. Faggattam, éreztem, hogy
valami nagyon fontosat szeretne mondani.
Annyira izgatott voltam, hogy szinte sírva
kérleltem, beszéljen. Erre Nagy Margit, a
nevelőnő elmondta, hogy azon az éjszakán,
mikor én Pesten jártam politikai ügyekben,

ott bált feleségemnél dr. Reök István. Nem
hittem fülemnek. Rohantam ki a cselédekhez.
Eszembe jutott, hogy maga Reök küldött
— Mi a szemed világát karatyolsz, te* Pestre. Lelkemre kötötte, hogy menjek el a
negyvennyolcas pártba, sánszaim vannak,
vízfejű ? — förmedt Joó Janás a távozó suha föllépek ellenzéki képviselőjelöltnek. A
hancra, elvörösödve egész fűiéig. — Hogy
szakácsnő nyíltan megmondta, hogy azon az
nekem üzent a havadtól zsidó ? Nekem ?. .. estén fél tíz óra tájban feleségem kétszer is,
I zent az öregapádnak I
háromszor is kiment a kapuba, mintha várna
valakit. Látták napközben, amint a kapukul­
Most már megértettem minden!. Az én
csot beolajozta. A cselédek ebből gyanút
emberem ugyanis azt a két méter fát a zsi­
fogtak. Leskelődtek az ablaknál. Látták jönni*
dónak akarta eladni. De előbb kipuhatolta
Reök Istvánt. Fél tizenegy óra volt Reök
nálam, hogy nem lesz-e nagyobb baj belőle?
István bement a szalonba, onnan a hálószo­
S mikor aztán látta, hogy a kárba bele bába. Csak kakasszóra, hajnalban távozott
nyugszom: akkor üzent le havadtőre, hogy el — igy beszélte szakácsnőm. Mikor ezt
megtudtam, mint az őrül szaladgáltam föl
majd az éjjel csakugyan jöhetnek a fáért
és alá a szobában. Kétségbeesetten téptem
arra nem számított, hogy ilyen szaporán
hajamat. Ekkor lépett be az asszony. Ráki­
utána nézek a dolognak.
áltottam :
Szigorú tekintettel mértem az embere­
— Mit tettél szerencsétlen!
Feleségem nyomban igy felelt:
met végig, aki zavartan hebegve kapkodott
— Nem igaz, egy szó sem igaz I
a szavak után: — Csak nem teszi fel rólam
— De mikor tanuk vannak rá! Eddig
tekintetes uram? . . .
szerettelek, most, hogy hazudsz, megvetlek.
Erre a kérdésre nem feleltem semmit,
Az asszony megtörött és vallott:
hanem, kezemet vállára téve, határozottan
— Beismerem. Mikor Pesten voltál, el­
értésére adtam: — Tudja mit János? Most vesztettem eszemet. Beeresztettem magamhoz
Reököt. Nem tudtam ellenállni. Kén és kömár ha az erdőből csak egy szál fa elvész,
nyöruött
a bére bánja meg 3 amellett azonnal elcsaKeservesen sírtam. Arra gondoltam, hogy
pOm I Érti ?
főbe lövöm magamat. Feleségem is zokogot.
— Értem, tekintetes uram!
Azt monta:
— Menjünk ki mindketten Amerikába.
Lesütött fővel kisért a kapuig s mikor
Majd azt tanácsolta, hogy halljunk meg
magára maradott: nagy haraggal bement a
közösen. De ekkor megláttam gyermekeket
pitvarba s megverte a — feleségét.
és ez visszatartott. Végül elhatároztam, hogy
elmegyek Reök Istvánhoz és megkérdezem

tőle, hogv haiiandó-e az elválás után nőül
venni a feleségemet ? (
Reggel öt óráig tartott a sírás jajgatás
és a különböző tervek megforgatása. Belát­
tam, hogy mindenekelőtt Keökkel kell ren­
deznem a dolgot Reggel intézkedtem, hogy
a cselédek senkinek se szóljanak a dologról
s feleségem kértére a kisasszonyt eltávolítot­

tam, családom, tagjait pedig táviratilag hív­
tam Szécsénybe.
Akkor éjjel is csak reggel tudtam ela­
ludni egy negyedórára. Amikor fölébredtem,
láttam, hogy a feleségem előttem térdelve,
imádkozik.
— Mi van? — kérdeztem.
— Elkövettem a vétket — mondotta az
asszony — ölj meg.
Abban állapodtunk meg, hogy én elme­
gyek Reökhöz. Útközben eszembe jutott az
utazásom, visszamentem a felöltőmért, amely­
ben — minthogy néhány nappal azelőtt hoszszabb kocsiutat tettem vidékre — revolver
volt. Véletlenül találkoztam Reökei aki mikor
meglátott, fenhéjázva kiáltott rám:
— Szervusz Jenő, hová mész ?
Elfogott az indulat A sors szembehozott
éldtem megrontójával. Ekkor, ebben a pilla­
natban csak azt az embert láttam, aki bol­
dogságomat tönkre tette és családomat, amelyért húsz esztendeig tanultam és dolgoz­
tam, elrabolta. Nem tudtam mítörténik ve­
lem, előrántottam a revolvert és lőttem, csak
arra emlékszem, hogy otthon voltain, két
kollégám jött hozzám, akik mondták, hogy
jelentsem fel magamat Nekem egyetlen gon­
dom az a szerencsétlen fiatalember:
— Orvost! Tanárt hívjatok! — mond­
tam, mikor a történtekről értesültem. Meg­
nyugtattak. hogy sikerülni fog Reököt meg­
menteni. Én kocsira ültem, Balassagyarmatra.
Néhány nap híján negyedéve vagyok itt, én
a legszerencsétlenebb ember a világon. Szá­
nom bánom tettemet, de nem vagyok bűnös.
A vallomás után kérdéseket intézett az
elnök dr. Szőkéhez. Nagyon értelmesen, ös­
szefüggőn beszélt a vádlott, csak olyankor
zavarodott meg kissé s érzékenyült el, ha
gyermekeiről volt sző.
Féltizenkettőig tartott Szőke kihallgatása
s azután rövid szünet következett majd át­
tértek a tanúkihallgatásokra. Mielőtt az első
tanút behívták volna, még dr. Kencdy Géza
védő kérte dr. Fodor Rezső trencsénteplkzi
orvos kihallgatását, arra nézve, hogy Szőkét
nagyfokú idegesség ellen kezelte.
Ezután a tanukat hallgatták ki.
16-án este 6 órakor hirdette ki a törvényszék
Ítéletét mely Szőke Jenőt az esküdt verdiktje
alapján a vád alól felmentette és azonnali

szabadlábra helyezéséi elrendelte. Az Ítélet
hallatára Szőke ájultan esett össze. Az ítéle­
tet a hallgatóság megéljenezte. A „Nap* tu­
dósítója előtt Szőke kijelentette, hogy Bpesten nyit ügyvédi irodát.

HÍREK.
Áthelyezés. A magyar kir. pénzügymi­
niszter ifj. Tersztyánszky István besxtercebányán (örvényszéki joggyakomokot, Tersz­
tyánszky István helybeli ügyvéd fiát a monori kir. járásbirósághos helyezte át
Hirtelen halai. Perlmann Hermán SchHf
Sámuel kántor apósa, ki veje látogatására
f. hó 11 -én az este fél 9-kor érkező vonettal Szécsénybe érkezett, abban a pillanatban,
amikor az állomási épület előtti egyik ko­
csira akart felszállni, összeesett és nyomban
meghalt A gyorsan előhívott Dr. Bever
Miksa orvos csak a beállott halált konstatál­
hatta.
Baleset. Id. Adorján Gábor sóehartyáni
gazdálkodó f. hó 8-án a kertjében lévő dió­
fáról oly szerencsétlenül eset le, gerincoszloptörést szenvedett és ennek következtében
teste megbénult. — Kezelőorvosa Dr. Márer
József azonnal intézkedett, hogy a beteg
Budapestre szállitassék. A szerencsétlen em­
bert a mentők a Rókus kórházba szállították,
ahol Dr. Perczel tanár sebészeti osztályán
helyezték el.

�szeptember 16

„Szécsényi Hírlap'

37. szám.
2842 910 sz.

Árverési hirdetmény kivonat
A szécsényi leír, (bíróság mint tkv. ha­
tóság közhírré teszi, hogy Szécsényi Nép­

bank végrehajtódnak Darida Istvánná vég­
rehajtást szenvedd elleni 600 K. töke és jár.
Iránti végrehajtási ügyében a ízécsényi kir.
(bíróság területén lévő a nagylóczi 160 sz.
tkvi. A I. 1-4. 6. 7. 9—11 sorsz. ingatla­
nok erdő és legelő illetőségnek B. 3. a. Ka­

Hirdetések jutányos áron
vétetek fel a kiadóban.

sza József nevén álló részére 1037 kor, —
a f. 1. sorsz. szőlőnek ugyanezen részére
15 kor. a f. 2. sorsz. szőlőnek ugyanezen
részére 10 kor. a 679 sz. tkvi. A I. 1. 2.
sor. 535 és 534 hrsz. ingatlannak B. 1. a.
Kasza József nevén álló részére 183 K.-Oan
ezennel megállapított kikiáltási árban az ár­
verést elrendelte, s hogy a fentebb megje­
lölt ingatlanok 1910 évi október hó 3-ik
napján d. e. 10 órakor Nagylócz községben
megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási
ár ‘1 részén alól eladatni nem fognak.
Árverezni szándékozók tartoznak az in-

gatlanok becsárának 10 százalékát készpénz­
ben vagy az 1881. évi LX. t-c. 42. §-ában
jelzett árfolyammal számitottés a 3333—81 sz.
J. M. igazságügyminiszteri rendelet 8 §-ában

kijelölt óvadékképes értékpapírban a kikül­
dött kezéhez letenni avagy a bánatpénznek
a bíróságnál előleges elhelyezéséről szóló
elismervényt átszolgáltatni.
Kelt Szécsény, 19)0. jun. hó 24-ikén.

A fűtési-idény közeledtével bátorkodom a n. é. közönség­

nek kiválóan elsőrendű darabos, kocka és dió-nagyságu

porosz kőszenet 100 kgrmonként 3 kor. 40 füléért

légszesz-koazot „

5 koronádért

„

legalább is kocsi-rakomany vetelnel
szállítva, ajánlani.
Előjegyzéseket elfogad és a n. e. közönség becses meg­
rendeléseit kéri
teljes tisztelettel

Tepper Adolf.

vaskereskedes

Ujl

Ujl

Perényi, kir. telekkönyvvezelő.

értesítés!
Vap Szerencsem a t. vevóközönseg b. tudomására hozni, hogy

Elsőrendű

Szécsényben, a Barok-féle

épületben (Rákőczi-ut)

poroszkőszénés újonnan berendezett vaskereskedést nyitottam,
melyben minden a vasaru szakmahoz tartozó tárgyak, úgymint
felvágott fa
jutányos árban kapható, ház­
hoz szállítva, kisebb-nagyobb
mennyiségben

valódi „Wint«r“ tengely, sodronyssög, sodronyfonat, konyhabersndcéel
cikkek, stb. épület-vasalas, asztalos-, lakatot-, és kovéce ezersskniok,
minden'In inős ág, alak es mennyiség eeerint kaphatók.
Főtörekvésem oda irányul, hogy a t. vevőim úgy az áruk minőségével, mint a

legjutányosabban

megállapított

árakkal, valamint a pontos és gyors kiszolgálásommal

teljesen meg legyenek elégedve, miért is b. pártfogásukat kéri

Váradi Rezső
mész- és vegyeskereskedőnél SZÉCSÉNY.

tisztelettel KLEIN SAMU vaskereskedö.
Vadászfegyverek, konyha berendezések, festek es íack nagy választékban.

Nyomatott: Glattselin Adolf könyvnyomdájában, Szécsény.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="6">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="617">
                <text>Szécsényi Hirlap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="111053">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HIRLAP_1909-191000396.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="111054">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1910_09_16.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111030">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111031">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111032">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111033">
              <text>1910-09-16</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111034">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="111035">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111036">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="111037">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111038">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=longlong&amp;amp;recnum=168905&amp;amp;pos=1&amp;amp;showtype=marc&amp;amp;showtype=longlong" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390787&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="111039">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111040">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111041">
              <text>Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="111042">
              <text>Szécsény</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111043">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111044">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111045">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111046">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="111047">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="111048">
              <text>Szépirodalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="111049">
              <text>Közgazdaságtan</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="111050">
              <text>Helytörténet</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111051">
              <text>Szécsényi Hírlap 2. évfolyam 37. szám (1910. szeptember 16.)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="111052">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="18">
      <name>Helytörténet</name>
    </tag>
    <tag tagId="12">
      <name>Közgazdaságtan</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="14">
      <name>Szécsény</name>
    </tag>
    <tag tagId="13">
      <name>Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja</name>
    </tag>
    <tag tagId="26">
      <name>Szépirodalom</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
