https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c7f6ce3b7f488f647e7cd4261dd58596.jpg 3f18c16103cd360c211668d711bd06a6 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/013c230003b14ec6e9226be971ede444.pdf d14f4f96fc55ce049f4404cb1b0fcaf1 PDF Text Text II-ik évfolyam. 36. szám. Szécsény. 1910. szeptember 9. Szécsényi Hirlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. MEGJELENIK MINDÉN PÉNTEKEN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 korona. Fél évre 4 korona. Negyed évre 2 korona. — Egyes szám ára 16 fillér. — . Előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. , Néhány szó a koleráról. Irta: Dr. Finger Vilmos Ágost ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, JDr. Essősy Béla. raklamácziók és hirdetések a kiadóhivatafhoz intézendők. A lap szellemi részére vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. Kiadó tulajdonos: Glattstein Adolf. gondoljuk meg, hogy az egészség a legna­ gyobb klftct, melylyel rendelkezünk. Az egész­ ség megóvása tehát minden áldozatot igazol. Amit egészségünk megóvására költünk, a legjóbblUl befektetett tőkének tekinthető. szécsényi járási tiszti orvos. (Befejező közlemény.) II. Mig az emberek, önző Felelős szerkesztő: természetüknél Oktalan azoknak a feltevése is, akik a halósági intézkedéseket feleslegesnek mond­ fogva, az egyéni védekezéssel szívesen fog­ lalkoznak, az után szinte mohón érdeklődnek, addig a hatósági' védekezéstől igen sokan fáznak, azt gyakran zaklatásnak tekintik. Hogy mennyire igazságtalanok az utób­ biak, sőt, mi több, bűnösek, nem nehéz bi­ ják, mert a kolera például „Nógrád megyébe zonyítani. Gondolja meg mindenekelőtt az egyén, hogy oly védekezésre, mely országos csapás módjára fenyeget, amúgy is gyenge. Gondol­ készülő háborúnak még se híre, se hamva. Pedig mennyivel nehezebb a kolerával, a fer­ ja meg, ha sikerül is a maga részéről minden hasznosnak bizonyult ővorendszabályt pon­ tosan betartani, még mindig fenyegeti őt ve­ szély azok részéről, akik vagy könnyelmű­ ségből vagy tudatlanságból mit sem törőd­ nek az elrendelt védekezési eszközökkel ér akiknek száma, népnevdésünk mai alacsony foka mellett, még mindig ijesztő nagy. Ne lássunk tehát egyes hatósági védő­ intézkedésekben egyéni kényelmünk vagy ér­ dekünk csorbítását, hanem figyeljük meg, mennyire hat ki ezen védelem az egész tár­ sadalomra. Hogy e védelem gyakran némi anyagi áldozatot is feltételez, az természetes. De TÁRCZA. Pistuka. Irta: Szécsl Ferencz. A villamos vasúti kocsi a Városliget felé robogott. Jobboldali szomszédom, egy nagyon kövér asszonyság fekete viaszkosvászon-táskát tartott a kezében. A táskából egy kis kutyának a feje kandikált elő. A derék nő erélyesen szorított engem a baloldali szom­ szédomhoz, az apró eb pedig minduntalan a kezem után kapkodott. Bal szomszédom, egy fogyatékos ruházatú polgártárs, gyanús tartalmú csomagot tartott a térdein. Ennek a csomagnak tartalmát, a felém csapó illat után ítélve, érett sajtnak és hagymás kol­ básznak véleményeztem. Vegyes érzelmekkel néztem szét a ko­ csiban. Velem egy sorban egy fitosorru leányka mosolyogva olvasgatott egy könyvben, mely­ nek a címlapját gondosan rejtegette. Arrébb egy keleties arcú hordár ült, madárkahtkával, kávédarálóval és tollaspárnával térdein. Mel­ lette egy kis honvédhadnagy felváltva gyö­ nyörködött a kardjában meg lakcipőiben és úgy sem teszi be a lábát* Nos, erre csak az a felelet, hogy hábo­ rúra való előkészületet sem tesznek meg a népek akkor, amikor a Hadüzenet már bekö­ vetkezett, hanem már jó eleve, jóllehet, a tőző betegségekkel általában való küzdelem, a melyeknél láthatatlan ellenséggel szemben. Mig azonban egy állunk valahol a ködös tá­ volban fenyegető képzeletei háborús veszély elhárítására a legnagyobb nyugodtsággal évről—évre több száz iplllióra rúgó összege­ ket költünk, addig meghányjuk-vetjük s, saj­ nos, a leggyakrabban elvetjük a dolgot, h> arról van szó, hogy egyszeri vagy rövid ideig tartó igen mérsékelt, szinte nevetsége­ sen csekély kiadással létesítsünk a magunk részére oly állandó javításokat, melyek leg­ nagyobb kincsünket, az egészségünket meg­ óvják, azt gyarapítják. A kolera terjesztésében az első szereplő a beteg ember, mai közlekedéssel időnként a pisze kisasszony olvasmányába aki a kacsintgatott. A sarokban egy öreg ur szun­ dikált ; pápaszeme az orra hegyére csúszott, észre is lehetett venni a szegény öreg sava­ nyú ábrazatán, hogy nem lát álmában. Szemben két fiatal apáca ült, szerényen lesütött szemekkel. Melle’tűk egy huncut arcú kis diák, aki éd csfagyökeret rágicsált, egy pörgekalapos egyéniség, vaki egy krajcáros újság mindennapos szenzáción szemmelláthatóan szömyflködött és elegáns kis uriaszszony, akinek a kocsikeréknyi kalapján óri­ ási kék rózsák, lilaszinü cseresznyék és zöld kacsák bólíntgattak és aki ibolyaillatu csip­ kekendőjét orrocskája alá szoritva, haragos tekintetet vetett az ártatlan újságolvasójára, akit ugylátszott, sajt és kolbászcsempészéssel. gyanúsított Ennek a társaságnak a szórakoztatásáról a vasút három aranyossípkás ellenőre gon­ doskodott Ezek az urak ugyanis ötpercnyi időközben egymás után érdeklődtek a jegye­ ink Iránt és felváltva szidták a kalauzt A Rákóczi ut végén u| utasok szálltak fel a kocsiba. Előbb egy hamisképü öreg dada, akinek du&an hímzett hófehér atlasz­ köpeny volt a vállára borítva. A köpeny olyan gyorsasággal hurcolhatja szét a fertőző anyagot, amilyenre azelőtt nem volt példa. A be t egség vivője legtöbbször a kole rás ürülékkel, kevésbé a hlnyadflrtil szennye­ zett emberi kéz és ruhanemű, azután az ivóvíz, ritkábban az életem. Utóbbi között fontosabb szerepet játszik a tej. Az ivóvíz utján történt kolerafertőzés legszebb példája az 1892-ben lefolyt ham­ burgi kolera. Az ottani vízvezetéknél alkal­ mazott munkások egyike, aki kolerában meg­ betegedett, ugyanis megszennyezte, vétettenségből. a központi víztartályt. 24 órával később a vizet élvezők között a betegség robbanásszerűen tört ki és néhány nap alatt tizenhatezer ember betegedett meg, akik közül nyolcezer belehalt a betegségbe. Ellen­ ben a Hamburggal egészen összeépített Ál­ tora városában, amelynek külön úját víz­ vezetéke van, alig mutatkozott néhány, éfiolkézéssel szeneit fertőzési eset. A kolerának jelzett terjedési és lerjesz- Kezesre imywo naiuMgv imexaeucavk. /Wtnrryl VSUHDCiy OT»mCTltir WCJy lünk akár szárazföldöli akár vizen (tengem) öszeköttetésben áll a kolera fellép, éber figye­ lemmel vagyunk az onnan származó utasok­ ra és árukra. Utóbbiak közül megint azokra az árukra, melyek mint pld. rongyok s hasz­ nált ruhmemüek, nyers bőrök sth., a fertő­ zést könnyebben terjeszthetik. Készenlétben fodrai közül rózsaszínű babaarc 'bámészko­ dott ki a külvilágba. A dada után a németcsászárbajuszu kalauz, kacér és kézzelfog­ ható előzékenységgel egy bájos, szőke uríasszonyt segitett fel a perionra. A jövevények az apácák mellé teleped dek, akik még mindig lesütött szemekkel néztek szertettét A csecsemő olajos arcú kis mamája el­ pirult, mikor észrevette, hogy a benszfllött utasok tekintete érdeklő, kiváncsi kedvtelenséggel pihen rajta. Halk, elfogult hangon kért jegyei. Finom, előkelő lényen meglát­ szott, hogy kínosan hat rá figyelem. Ibolyaszinű szemei gyogtak fel, mikor mosolygó nézett kicsi gyermekére, aki végig kerekre nyitott nagy, a kéretlen köz­ csak akkor ra­ gyönyörűséggel ijedten jártatta fekete, szemeit az utasokon. A testes hölgy mutató ujjával kedves­ kedve szürkéit a baba felé. Aztán felém fordult: — Szép gyerek. Nekem is van már ilyen unokám. Elismerően bólintottam. nagyanya pedig a dadát leány? A leleplezett kérdezte — Ugy-e �kell tartanunk ilyenkor mindazokat az intéz­ ményeket, melyek a betegek szigorú elkülö­ alá kell helyezni mindaddig, míg megfelelő nítésére és gyógykezelésére vonatkoznak (Járványkórházak, fertőtlenítőszerek). El kell tá­ tesnek nem találtatik. vizsgálat utján ürülékük kolerabacillusmenf Hl nem lesz érdektelen a koleráról volitanunk mindazokat az ártahnakat, melyek alkalmasak arra, hogy akár közvetlenül akár közvetve a betegség csirájának táptalajul szolgálhatnak (trágyadombok, trágya lé, po­ zadok óta ösmeretes betegség. Ohan Európá­ csolyák, nyitott pöcegödrök, nyitott kutak, szennyezett árkok, állati hulladékok felhal­ ba először 1826-ban hurcoltatok be. Magyar­ országba pedig 1831-ben AzóCa nyolc ízben mozódása stb. r . ItJ hozok fel a koierafertőzés terjedésé­ is meglátogatta hazánkat: 1836-ban, 1848-ban 1854-ben, 1866-ban, 1872-ben 1886-ban és 1893-ban. A legtöbb áldozatot szedte az 1831-32-iki valamint az 1872—73-iki jár­ vány. Megyénkben az. első alkalommal, 183l'32-b«n, 201 község ferlőateteti, 15062 egyén betegedett meg, 6359 pedig meghalt a betegségben. A második alkalommal, 187273ban, 23687 beteg közül 9031 halt meg Nóg- nek megállására egy hathatós eljárást, mely azzal-az előnnyel bir, hogy egyúttal a le­ gyek, mint a legtöbb fertőző bántalom ter­ jesig inek szaporodását is lényegesen csök­ kenti. A kolerabacillusnak ugyanis szaporo­ dásához feltétlenül levegőre van szüksége. Ha tehát a pöcegödrökbe és trágyalé-gyüjtőgödrökbe időnként kevés nyers karbollal kevert elegendő mennyiségű nyers petróle­ umot Öntünk, úgy hogy az az ürülék, illetve trágyalé felett 2—3 centiméter vastag réteg­ Végül néhány történelmi adatot elmondani. A kolera Előindiában (Ázsiában) évszá­ rádban kolerában. < Mindkét alkalommal, minthogy a be­ tegség kórokozója, a Koch Róbert, híres német tudós által 1883-ban felfedezett kommabacillus (vesszőalakja miatt így nevezve), ben ' ússzék, a levegő és egyszersmind a rovarok odajutását biztosan megakadályoz­ hatjuk? A pteroleumréteg alól a trágyalevet még ismeretlen volt, az elrendelt óvintézke­ dések hiábavalóknak bizonyultak. 1831-ben. bár hazánk akkori kormánya gazdasági célokra szivattyú segélyével min­ denkor ki lehet emelni anélkül, hogy a pet­ róleum kárba veszne. a fenyegetett tájékok felől szigorú zárlatot rendelt el, a kolera mégis bejött, még pedig A* védekezés szempontjából fel kell me- lilertem azt kigyógyult ápoló, bár Ürülékében a szeptember 9. „Szécsényí Hírlap"' 36.szám. a jelenséget is, hogy a kolerából egyéneknél és gyakran, az őket meg nem betegedett személyek sokáig, néha hónapokig találhatni kolerabacillust életképes állapotban. Az ilyen egyéneket a tudomány bacillushordozóknak vagy bacillusrejtőknek nevezi. Mint­ hogy az ember velők gyanútlanul érintkezik, mert hisz már meggyógyultak vagy, egyál­ talán betegek sem voltak, újabb meg újabb Máramaros megyébe, a galíciai határszélen fertőzött ruthénekkel, akik a sószáliitást vé­ gezték a Tisza mentén. Ezek a sószállitók ugyanis 1831. junius 13-án Titzaujlakra ér­ keztek. Az egyik közülök hirtelen meghalt, a többi pedig megbetegedett, és csakhamar fertőzte a közeli falvakat és megyéket; a megrémült és az óg minden tájéka felé me­ nekülő lakosság aztán hihetetlen gyorsaság­ gal széthordta a fertőző anyagot az egész jedt, úgy hogy a hó végén már Kassán, ok­ tóber 18-án pedig Budán ütötte fel fejét. Átteleiés után 1873-ban végezte be gyászos körútját. Csak 12 törvény hatóság maradt ak­ kor mentes a betegségtől. Utoljára 1893-ban volt kolera hazánk­ ban, amikor junius 24-én Szatmárnémetiben kezdődött, ahová egy ösmeratlen csavargó hozta be Galíciából. Ez pár napja tartózko­ dott a városban és kétségen kivül fertőzte ürülékével a Szamos vizét, mert a betegség a város lakói közül azoknál mutatkozott a kik ezt itták. A járvány azután a Szamor, majd a Tisza mentén terjedt tovább és ki- mutathatólag az itt fekvő helyiségekből hur­ coltatott tovább a tiszántúli és erdélyi vár­ megyékbe. Budapestre augusztus havában érkezett és innen a Dunán lefelé Baranyáig, fölfelé pedig Győrig ment Uralkodott 53 vármegyének 658 községében. Megbetegedett összesen 6753 egyén, meghalt 3773. A leg­ több beteg a folyókon élő hajósok, tutajotok közül került ki. H I R E K. Naa lesz polgári Iskolánk. A szünidő alatt mozgalom indult meg városunkban egy polgári leányiskola létesítése iránt. — Az illetékes kötök nagy rokonszenvvel fogadták a tervet s anyagi tekintetben a legmesszebb menő támogatást helyezték kilátásba. Külö­ nösen a szécsényi takarékpénztár igazgató­ sága adott követendő példát amidőn Sándor Mór indítványára elhatározta, hogy a polgári leányiskola részére helyiséget bérel, a lak­ bért ő fizeti, azonkívül évi 400 koronával segélyezi. A takarékpénztárnak és egyesek­ nek ezen nemes elhatározását azonban siker nem koronázta, mert az előjegyzett 33 tanu­ lóból, a mikor a beiratkozásra került a sor, sajnos csak tizenketten jelentkeztek, a töb­ biek úgy halljuk — intrika — lebeszélés folytán elmaradtak. — Erről bővebben jövő számunkban. — így a polgári leányiskola létesítése egyelőre, — legalább egy évre elmaradt. Ezeket az országba. »' 1872. szeptember 14-én a. kolera ismét Máramaros megye felől terjedt, a hol Rahó egyéneket tehát szintén hatósági felügyelet községbe hurcoltatott be. Innen gyorsan tér- Az öreg dada megvetéssel nézett végig — Nana Pistuka nem szabad simif — a kövér asszonyságon és sértődötten felelt: — Soh, se lány ez. Fiú. szólt a kicsikéhez/ miközben csifitó mozdu­ lette derűs szenzációt keltett. Majd a szép mama felé fordulva hangos mérgelődéssel egészítette ki: — Hallotta a nagysága? Lánynak nézték a Pistukát. No lattal emelgette a kalitkát Pistuka egy pillanatra elhalgatott, de Először is a diákkamasz kacegta el ma­ gát hangosan és szemtelenül. Valóságosan forrássá válhatnak a fertőzésnek. csak az kénél A röstelkedő csak azért, hogy rögtön ujult erővel kezdjen megint az orditasba. A szőke mama szörnyen röstölte a dol­ kis mama alig bírta le- csöndesiteni a felháborodott matrónát. Ezalatt hadnagy azon erőlködött hogy előrántsa a kézelőit és monoklit szorítson a szemére. Az újságolvasó félretette a nyomta­ tákban füllentő közvéleményt és ő is kacér­ kodni próbált a szemrevaló uj utitárssal. Sőt az az egyén is, aki a lehangoló illatokat terjesztette, barátságosan mosolygott a kis gyerekre, hogy a bájos mama figyelmét ma­ gára vonja. Csak a sunyi kis diák találta szükségesnek, hogy Blattomban csúnya arcintorgatással ijesszen rá a Pistukárt. Pistuka rémülettel meresztette szemeit a haszontalan nebulóra, aztán hirtelen leeresz­ tette a szájacskája. sarkait és hatalmas bőgésre fakadt Olyan kegyetlenül slvltott, hogy az utasok idegesen kapkodtak a füleikhez. A got és a kajánul mosolygó dadával együtt fárodozott azon, hogy a babát elhalgaltassa. Végre-valahára nagy nehezen sikerült is a lecsöndesités, még pedig egy csörgő se­ gítségével, aminek a fehér csontnyelét Pis­ tuka mohón kapta a szájába. — Fogzik a baba, — szólt mély gor­ donkahangon és szakértő fejbólintással az impozáns nagyanya. A vén dada kicsiny léssel nézett körül. — Nem fogzik az. Csak nincsen hozzá­ szokva mindenféle — emberekhez. Mindezek alatt a kis diák ártatlan arccal nézett ki az ablakon. . Egy darabig csönd volt a kocsiban és már-már elpihent a lölzavart közhangulat. Egyszerre Pistuka ismét kerekre nyitotta kövér asszonyság kis kutyája ugatni kezdett és minden áton ki akart ugrani a táskából. szemeit és mereven reám szegezte azokat. Hirtelen felderült a pofácskája és boldog mosolygás terült el rajta. Aztán hangos A szundításából fölijedt öreg urnák az orrá­ ról leesett a pápaszem. A nagykalapos dáma bosszúsan plszegett. Sőt még a hordár is öröiniralgással mutatott reám a/csörgőjével. — Papai Papa! Én diszkrét közönnyel éz komoly tar­ rosszalóan rázta a fejét. tással fogadtam a gyermek sajnos tévedését. De utitársaim közt a váratlan kijelentés fe­ fickándozott az elragadtatástól, pedig majd megfult a hirtelen lenyelt édesfától. A had­ nagynak a nevetéstől úgy szétnyult a szája, hogy a szeméből kiesett a monokli. Az apá­ cák még mélyebbre sütötték le a szemeiket. A pisze felsőbb kisasszony hamiskás mosolylyal iparkodott azon, hogy zavarba jöhessen. A hirlagolvasó köhögve puffogott bök az újságba* A rongyos ember pokoli mulatságsággal csapta össze kezeit úgy, hogy majd elejtette a gyanúsan illatozó portékáját A kövér és kiálhatatlan nagyanya és a nagy­ kalapos delnő pedig egymásra mosolyogtak és felváltva majd a kis mamára, majd pedig reám szegezték szemérmetlenül kérdő tekin­ teteiket. A fiatal asszony acrán sötét sötét pír futottk el. Sajnálnivalő, de egyszersmind el­ ragadóan kedves zavarban kezdett valamit keresgélni a ritiküljében. Csak a vén dada szólt és maradt nyugodtan Dehogy Pistukám. Ez nem a papa. A papa dolgozik — a kaszinóban, . De Pistuka nem tágított Örömtől repesve nyújtogatta felém a karocskáit mintha min­ den áron az ölembe kívánoznék és mind viharosabban ismételgette hogy: �..Szécsényi Hírlap" 36. szám. Házasság. 0 Iá ser Dezső helybeli keres­ kedő eljegyezte Blumenthál Miksa kereskedő leányát, Annuskát. Korlatról. Éretlen csíny, F. hó 5-ére viradó éjjelen eddig ismeretlen tettesek Glattstein Adolf papirkereskedő cégtábláját levették és össze­ törték, ugyanekkor Szomor György házára egy koporsót függesztettek ki, Pokorny M. és Társánál az üzleti ajtót, Róth Adolfnál pedig a falat megrongálták és ezzel a ne* vezeiteknek érzékeny kárt okoztak. Ez éretlen csíny elkövetőit munkájukban senki sem za­ varta, mert az éjjeliőrök kiknek kötelességük volna a város csendje felett őrködni, jóízűen aludtak. A csendőrség — mit tehet mást — igen erélyesen nyomozza a tetteseket, kiknek — mint értesülünk — nyomában van. A szscsényi tragédia fötárgyalasa. Dr. Szőke Jenő szécsényi ügyvéd bűnügyében a balassagyarmati kir. törvényszék a most következő esküdtszéki ciklusra, szeptember 14 és 15-re tűzte ki a főtárgyalást. A tárgya­ lás elnöke Kletzár Lajos törvényszéki biró lesz. A vádat dr. Héray Adolf kir. ügyész, a védelmet dr. Kenedi Géza fővárosi ügyvéd és író képviseli. A főtárgyalás iránt melyre 29 tanú van beidézve egész országban nagy érdeklődés mutatkozik Bgyarmat országos szenzáció központja lesz. A tárgyalás a fő­ tárgyalási teremben s nem a megyeháza nagytermében fog lefolyni mint a fővárosi lapok tévesen jelezték. A losooczl Keunth-szabor Itleplizésl nnnepélyéri az alábbi meghívót küldték szét: Losoncz Rendezett Tanácsú Város kö­ zönsége folyó évi szeptember hó 19-én a Kubinyi-téren leplezi le a magyar szabadság és nemzeti függetlenség lánglelkü apostolá­ nak Kossuth Lajosnak ércbe öntött szobrát Nagy hazánkfia születésének 108-ik évfordu­ lója s igy nemcsak Losoncznak, hanem az egész országnak ünepe lesz e nap. Midőn ezen hazafias ünnepélyre a város közönsége nevében tisztelettel meghívom, egyben arra kérem, hogy az elszállásolás biztosítása vé­ gett küldöttei névsorát folyó évi szeptember hó IO-éig velem közölni méltóztassék. Losoncz r. t. város képviselő testületének 1910. jnlius 6-án tartott közgyűléséből Wagner Sándor, kir. tan., polgármester. — Papa! papa I A dada szinte kicsinylően nézett rajtam szeptember 9. Az ünnpély sorrendje: * Szeptember hó 18-án: Este a vendégek fogadása és 8 órakor ismerkedési estély a .Városi Vigadóban.* Szeptember hó 19-én: Az érkező ven­ dégek fogadása a pályaudvaron. Délelőtt 11 órakor gyülekezés a városházán. Délelőtt fél 12 órakor felvonulás a szoborhoz. A szobornál: 1. Himnus: Énekli az alkalmi énekkar. 2. Ünnepi beszéd. 3. Szobor atadása s szo­ borbizottság részéről. 4. Szobor átvétele a város polgármestere által. 5. Szobor megko­ szorúzása a küldöttségek és egyesületek ál­ tal. 6. Szózat: Énekli az alkalmi énekkar. 7. Az ünnepélyt követóleg d. u. 1 órakor dísz­ ebéd a .Városi Vigadó* nagytermében. Este 8 órakor: Díszelőadásul a nyári szinkörbeii Katona József Bánk-bánja. Egészséges közkutek. Járási hatóságunk a következő közérdekű rendeletét bocsajtóttá közre: Az állandó tapasztalat azt . mutatja, mikép égy oly forgalmú községben mint a minő Szécsény,. az emberi célokra ivóvizet szolgáltató nyitqtt közös kutak közegészségileg sehogy sem felelnek meg s hogy még aggályosabbak e tekintetben az u. n. gémes kutak, melyek ostora a kéz utján könnyű szerrel viszi be a kútba a kezeken minden­ kor található kórokozó csirákat. Nem felelnek meg a célnak a vedrekre elrendelt kereszt­ pántok sem, mivel mindennapi látvány, hogy valaki, különösen idegen, dacára a pántok­ nak és dacára a tilalomnak közvetlenül a vederből issza a vizet. Mindezen körülmények mérlegelésével és tekintetével a fenyegető kolerajárványra, az 1876: XIV. t.«cz. 10. §-ában biztosított jogkörömnél fogva ezennel elrendelem, hogy a Szécsény nagyközség belterületén létező mindama nyilvános vagy közös kutak, me­ lyek emberi célokra is szolgálnak, legkésőbb f. é. szeptember 30-ig oly szerkezettel Iktas­ sanak el, melynél lehetetlenné van téve, hogy a vizet merítő egyén a kút vizét szennyez­ hesse. E célra, a helyi viszonyokra való tekintettel legalkalmasabbnak bizonyul az a szerkezet, amellyel a vasúti állomáshoz tar­ tozó kerekes kutak el vannak látva, amely­ nél a kutat egy zárt rácsos házikó fedi és belül a veder, egy megfelelő szerkezet utján — Papa . . . Papa . . . Papa . . . Még ma is azt hiszem, hogy nagyon végig. — Furcsa pedig nem is hasonlít a nagyságos úrhoz. Annak külömb az orra, meg tömöttebb a bajsza. Ugy^ nagysága ? ostoba arcot vághattam, mert utitársaim nagy része viharos derültséggel kísérte erőlködé­ seimet és még a két apáca is föltekintett és elmosolyodott. A helyzet olyan tarthatatlanná kezdett válni, mint maga a fiúcska. Pisluka ugyanis Bár semmiképen sem éreztem magam hibásnak a sajátságos helyzetben holmi lovagias tapintatból nem mertem a Pistuka mind erélyesebb kiabálással kezdte követelni, hogy a kaijaimba adják. Ficánkodni, kapá­ lózni, sivitani kezdett és majd kiugrott a köpenykéjéből. A haragos erőlködéstől rák­ vörös lett az arcocskája és kis ökleivel szinte önkívületben csapkodott maga körül. Az édesanyján meg a dadáján kívül az utitársaság valamennyi többi tagja is hasz­ talan iparkodott hogy Pistukát lecsititsa. Végre a kalauz, a kocsi rendjének hi­ anyjára nézni. A pápaszemes öreg ur pedig csöndre intette az ulitársaságot és a baba nemsokára elaludt a karjaim közt. Szerencsémre nem szált föl időközben ismerős, aki odahaza elárulhatott volna, mert bizony felsőbb női helyen bajos lett volna igazolnom, hogy tulajdonkép milyen ártatlanul keveredtem én ebbe a pikáns kis kalandba . . . Amint kiértünk a fordult a dadához: — Ugyan kérem Pistukát nagy • óvatossággal adtam vissza a adja már oda a gye­ reket ahhoz az úrhoz) — Helyes I — kiáltott fel az ideges öreg ur. A társaság több tagja is élénken kezdett helyeselni, a vén dada mérgesen rángatta a vállait és a következő pillanatban Pistuka csakugyan a karjaimba pihent. A baba tüstént abbahagyta a sírást, csöndesen, zokogva simult hozzám és egy­ folytában, boldogan gyügyögte, hogy: Városligetbe, az alvó gyönyörű kis mamája elbájoló zavarban hebegte: — Bocsánatot kérek ... és köszönöm , . . Én pedig nagyot sóhajtva nagyon gondoltam valamit, de csak annyit mondtam, hogy: — ó, kérem, nagyságos asszony . . . Igazán nincs miért . . . KÖZGAZDAS Á G.~“ A Nogradvarnegyei Gazdasági Egyesület erdészeti szakosztálya Balassagyarmaton 1010. szeptember 10-én délután 3 órakor a vár­ megyei székház kistermében ülést tart. Tárgy: Az erdők fentartása érdekében készített szabály rendelet-tervezet tárgyalása. Allatdljazások Nográdban. A Nógrádvár­ megyei gazdasági .egyesület a magyar kir. földmivelésügyi miniszter támogatásával szep­ tember 17-én Balassagyarmaton, 20-án Szirákon, 22-én Szécsényben, 26-án Rétságon, 29-én Gácson, — október 4-én Losoncon, 8-án Salgótarjánban a rendes állatvásártéren, illetve köztéren, tenyészállatdijazással egybe­ kötött tehén és üszővásárt tart. Ezen állatdijazásnál mindegyik helyre a következő di­ jak tűzettek ki: A) tehenekre l-sö állami dij 60 korona, ll-ik 40, ll'-ik 30. IV-ik 20. - l-ső egye­ sületi dij 60 korona, ll-ik 50, lll-ik 30, IV-ik 20. B) üszőkre: l-ső állami dij 50 kor., ll-ik 40, lll-ih 25, 40-ik 20. — l-sö egye­ sületi dij 50 kor., ll-ik 40, lll-ik 30, IV- 20. Ezen dijakra csakis nógrádvártneiyei kisbirtokosok pályázhatnak a pirostarka színű nógrádvármegyei tájfajta jellegű szarvasmarha állatokkal és pedig: a) sajátnevélésű vagy oly tehenekkel, melyek már legalább egy év óta az illető gazda tulajdonában vannak. b) egy éven felüli és csakis saját neve­ lésű üszőkkel, mely körülmény a bírói bi­ zottság esetleges kívánságára községi bizo­ nyítvánnyal is igazolandó. Nagyobb tenyésztők diszok'evéllel tűntettetnek ki. Ugyanazon állati egy évben csak egy alkalommal és egy helyen nyerhet drjat. Elsőrendű vatott őre, erélyes fellépéssel szólt bele az általános patáliába. Parancsoló mozdulattal dadájának. A baba magától kibillen a vizet levezető vályúba anélkül, hogy a vizet merítő egyénnek a kút vedréhez nyúlnia kellene. Megjegyzem, hogy fenti határidő letel­ tével, azokat a közös kutakat, melyek ily vagy hasonló szerkezetiét (lánckut, szivatytv tikul) ellátva nem les/nrk, minden további nélkül lezáratom. Félreértések elkerülése végett kiemelem, miszerint nyilvános illetve közös kutaknak nevezem azon kutakat is, melyeit vendégfo­ gadó vagy korcsma udvarán, topábbá sződavizgyárban, azok üzemére szolgálnak, vé­ gül, amelyek, bár beltelken elhelyezve, több családnak szolgáltatják az ivóvizd Ezeket a kutakat tehát az illető tulajdonosok szintén, kötelesek, fenti határidőn belül, a jelzett mó­ don átalakitatni avagy az onnan való vizmeritést a szorosan vett családjukra szorítani. Községi elöljáróságot utasítom, hogy e rendeletét azonnal közhírré tegye, azonkívül arról az érdekelt kuttulajdonosokat közvetle­ nül is értesítse. Ezen rendeletem ellen vétők az 1876XIV. t-c. 7. §-a értelmében kihágást követ, nek el. melyet, tekintve az ügy fontosságát: a törvény teljes szigorával fogom megtorolni és az illető kutak átalakitlatását tulajdono­ saik költségére hivatalból fogom eszközöltetni. Szécsény, 1910. augusztus 29. Baross, s. k. járási főszolgabíró. poroszkőszén és felvágott fa jutányos árban kapható, ház­ hoz szállítva, kisebb-nagyobb mennyiségben Váradi Rezső mész- és vegyeskereskedőnél SZÉCSÉNY. �„Szécsényí Hírlap" 36. szám. 670—910. sz. 657-910. sz. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a bgyarmati kir. törvény­ szék 1909 évi 6959 számú végzése követ­ keztében dr. Kertész Amold ügyvéd által képviselt Szécsényí Népbank javára 333 K. s jár. erejéig 1909 évi szept hó 2-án foga­ natosított biztositásí végrehajtás utján le és felülfoglalt és 1610 K.-ra becsült kővetkező ingóságok, u. m.: porcelány edények, búto­ rok, 2 drb. fegyver, 4 drb. nagy kötet könyv, és ruha neműek nyilvá­ 2 drb. ezüst kanál nos árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szécsényí kir. járás­ bíróság 1900-ik évi V. 257 8 számú végzése folytán 333 kor. tőkekövetelés ennek 1909 évi aprít, hó 15 napjától járó 5% ,kamatai váltódij és eddig összesen 9 K.-ban biróilag már megállapított költségek erejéig, Pető községben leendő megtartására 1910. évi szeptember hó 16-ík napjának délutáni 3 határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hi­ vatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-cz. 107. és 108. §-ai értel­ mében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságo­ kat mások is le és felülfoglaltatták, s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-cz. 120 §~a értelmében ezek javára is elrendeltetik. •- Kelt Szécsény, 1910 aug. hó 21 napján. Nagy, kir. bir. végrenajtó. • Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-cz. 102. §-a értelmében ezennel köz­ kir. törvény­ széknek 1910 évi 781 számú végzése követ­ keztében dr. Kertész Arnold ügyvéd által képviselt Szécsényí Népbank javára 470 K. s jár. erejéig 1910 évi aug. hó -én fogana­ végrehajtás utján le és következő tosított biztosítási felülfoglalt és 5247 K.-ra becsült Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c.' 102. §-a értelmében ezennel köz­ hírré teszi, hogy a budapesti kir. keresk. és váltó törvényszék 1910. évi 82582 számú végzése következtében dr. Keleti Mór ügyvéd által képviselt Gscbvindt-féle szesz gyár r.-t. javára 477 K. 78 f. s jár. erejéig 1910. évi aug. hő 16-án foganatosított kielégítési vég­ rehajtás utján le-és felülfoglalt és 1066 k-ra becsült következő ingóságok, u. m.: 50 liter bor, üreshordók. 40 I. petroliom, korcsmái berendezés, 1 varrógép, 1 ló, 1 kocsi, I ló­ szerszám, szódás üvegek, és 1 szikvizgép nyilvános árverésen eladatnak. , Mely árverésnek a szécsényí kir. járásbiróság 1910 évi V. 412 2 számú végzése folytán 477 kor. 78 fiit tőkekövetelés ennek 1910 évi juni hó 18 napjától járó 6’« kama­ tai, váltódij és eddig összesen 68 kor. 75 fillérben biróilag már megállapított költ­ ségek erejéig Felfaluban leendő megtartására 1910 évi szeptember hó 21-ik napjának dél­ előtt 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegy­ zéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingó­ ságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai élteimében készpénzfizetés melleit a legtöb­ bet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­ kat mások is le- és felQlfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120 §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szécsény, 1910 évi szept. hó 1-én. Nagy, kir. bir. végrehajtó. Árverési hirdetmény kivonat A szécsényí kir. jbiróság mint tkv. ha­ tóság közhírré teszi, hogy Deutsch Gábor végrehajtatónak Búkor István és társai vég­ rehajtást szenvedő elleni 440 K iránti végrehajtási tőke és jár. ügyében a szécsényí kir. jbiróság területén lévő szécsényí 861 sz. tkv. A I. 1 törsz. 1291 b. hrsz. ingatlanoknak B 32. 5—8. a. részére és a. B. 51. a. részére 770 Kor. — a 993 sz. tkv. A I 3. sorsz. 528 a hrsz. 288 népsorsz. háznak B. 2. 4. 11. o. részére 940 K. és az u. o. 1730 sz. tkvi. A f. 1. sor. 502 b hrsz ingatlanra 1320 K.-oan ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, s hogy a fentebb ingatlanok megjelölt 1910 évi október hó 4-ik napján d. e. 10 órakor tkv. tárában földszint 7 sz. ajtó megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltásig ’ ’ részén alól ela­ datni nem fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az in­ gatlanok becsárának 10 százalékát készpénz­ ben vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és a 3333—81 sz. J. M. igazságügyminiszteri rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kikül­ dött kezéhez letenni avagy a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről szóló elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szécsény, 1910. jun. hó 22-ikén. Perényi, kir. telekkönyvveiető. A fűtési-idény közeledtével bátorkodom a n. é. közönség­ nek kiválóan elsőrendű darabos, kocka és dió-nagyságu porosz kőszenet 100 kgrmonként 3 kor. 40 füléért 633 910 sz. hírré teszi, hogy a bgyarmati 2603910 sz Árverési hirdetmény. Árverési hJrdetmény. órája szeptember 9. ingóságok u. m.: lovak, gabona, takarmány, 5 kocsi, 2 vasborona és 2 rosta nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szécsényí kir. járás­ bíróság 1910-ik évi V. 14 6 számú végzése folytán 470 K. tőkekövetelés ennek 1909 évi okt. hó/ll-ik napjától járó 6‘/» kamatai váltódij és eddig összesen 152 K. 60 fillér­ biróilag már megállapított költségek erejéig, Pilinyben leendő megtartására 1910. évi szeptember hó 15-ik napjának délutáni 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz^a venni légszesz-koaxot „ „ 5 koronádért legalább is kocsi-rakomány vételnél l)ázl\oz szállítva, ajánlani. Előjegyzéseket elfogad és a n. e. közönség becses meg­ rendeléseit kéri teljes tisztelettel Tepper Adolf. Uj I vaskereskedes Uj I értesítés ! Várj Szerencsen^ a t. vevöközönseg b. tudomására hozni, hogy ben szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hi­ vatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. c. 107 és 108. §-ai értel­ mében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták, s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szécsény, 1910 évi aug. hó 19-én. JVagy, kir. bir. végrehajtó. Szécsényben, a Barok-féle épületben (Rákóczi-ut) újonnan berendezett vaskereskedést nyitottam, n\elyben minden a vasáru szakmahoz tartozó tárgyak, úgymint valódi „Winteru tengely, sodrony szög, sodrony fonat, *konyhaberendsésl cikkek, stb. épület-vasalás, asztalos-, lakatos-, és kovács szerszámok, minden minőség, alak es mennyiség szerint kaphatók. Főtörckvésem oda irányul, hogy a L vevőim úgy az áruk minőségével, mint a legjutányosabban megállapított árakkal, valamint a pontos és gyors kiszolgálásommal teljesen meg legyenek elégedve, miért is b. pártfogásukat kéri tisztelettel KLEIN SAMU vaskereskedő. Vadászfegyverek, konyha berendezések, festek és íack nagy választékban. Nyomatott: Glattsetin Adolf könyvnyomdájában, Szécsény. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SZECSENYI_HIRLAP_1909-191000392.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1910_09_09.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1910-09-09 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168905&amp;pos=1&amp;showtype=marc&amp;showtype=longlong" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Szépirodalom Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 2. évfolyam 36. szám (1910. szeptember 9.) Type The nature or genre of the resource periodika Helytörténet Közgazdaságtan periodika Politika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szépirodalom Társadalom