https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a0c74c1e86728edcebbb96b608943cf6.jpg 78ced4640d513e302f443abc764252c6 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/baff92c142c07da6d35b2cffe9ad7927.pdf 916e39b38e0856354d05fcacf1f7fdea PDF Text Text Szécsény 1912. december 13. lV-ik évfolyam. Szécsényi 50-ikszám Hirlap SZÉPIRODALMI, TARSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI HETILAP. Megjelenik minden pénteken. ELŐFIZETÉSI ÄR: Negyed évre 2 korona. Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetések a kiadóhivatalhoz küldendők. A drágaság. Csodálkozhalunk-e azon, ha a munkások szükségletkielégitése színvonalának a bekö vetkezett és még bekövetkezendő emelkedése oda vezet, hogy a társadalom összes szük ségleteit fedő takaró, mely most, mondjuk, a kezeket és lábakat jobban takarja, a fejen, a vádakon szűk lelt, ha már nem takarja oly jól a társadalom testének felső részeit, mint eddig? Lehel-é azon csodálkozni, ha annak, a ki most munkát akar venni — és munka . minden termékben van, — többet kell tulajdonából, vagy jövedelméből áldozni? A mai drágaság jelentékeny részben semmi más, mint egy részt az olcsó munkára épített jövedelmek és életszínvonalak, más részt pedig a munkásosztály életszínvonalá nak és bérének emelkedése folytán megvál tozott árak közötti egyensúlynak a megbom lása. Munkát és. ezt tartalmazó árukat csak drágábSarT lehet ma V']éllefnléti 'VtlmMI'öli folytán már vásárolni, és a kinek a jövedel me nem változott, hasonlóan nem emelkedett, az súlyosan érzi ezt a változást. Érzi ezt el ső sorban azoknak a csopoitja; a kik az anyagi termelésben részt nem vesznek és a kiknek a. fix jövedelme az igy okozott ár emelkedés mellett egyre keveseb vásárlóerőt reklamációk és hirdetések * kiadóhivatalhoz Kiadótulajdonqs :• Nyílttéri GLATTSTElN ADOLF. értékel képvisel, mert a.tulajdon felhalmozó dása és az áraknak egyre magasabb egysé gekre szólása, a közgazdaságnak, a mint fentebb kifejeztük, magasabb hangnemre hangolása elértékteleníti a tőke egységét: érzik továbbá a vállalkozók ezrei, kik nem tartoznak a monopolisták szerencsés csoport jaiba, hanem a kik igazi verseny nyomása alatt dolgoznak és a munkabérek emelkedé sét csak úgy viselniük kelj, mint a> saját szükségleteik beszerzésénél az árak emelke dését ; de érzik a munkások széles rétegei Is szerencsésebb testvéreik st|nvonalemelkedését, mert az esetleg emelkedett bérük sok esetben jelentékenyen elmarad az.árak emel kedése^ mögött. Es a munkásosztály kivált ságos tágjainak, de lassanitint szélesebb ré tegnek fs ez wzinvonalemelkedése még egé szen mit mértékben kellenit, hogy éreztesse hatását á többi osztály jövedelmei és e&árak hanem az jórészt égy lucrum cessans költsé fiatal feleségét, menyasszonyt, az életnek min den kényelmét és örömét és neki indulni ta lán olyan ellenségnek, aki nemcsak a go lyójával tehet kárt .bennünk, hanem, aki a kolera aszott vénasszonyát is ránk vicsorit- VII. Azt hisszük, hogy háború annyira lesz, hogy mire e sorok kinyomtatva az olvasó előtt lesznek, már háború van is. Igaz, hogy minden lezajlott háborút valami legendás aranyfüst fog körül, — de egészen bizonyos az, hogy 1848-bait egészen más fajta lelke sedéssel mentünk mi a háborúba. Aminek az oka a nagy eszmék e elvonatkoztatásától az is, hogy voltaképpen a mostani nemze dék állandóan háborúban van is a háború manapság már gazdasági jellegű. Ha a Manlicherek a golyószóró puskák, az ekrazittal telt bombák pattognak, bömbölnek, — vóltaképen gazdasági érdekekért megy az egész játék. Már pedig azt csak megfogják bocsájtani mindenfajta vérmérsékletű olvasóink, ha csalási állapotát nem is számítja is: hogy, amikor oda kell hagyni meleg családi fészkét osztály jólétének az emelkedéséhez vezet. Ezek, úgy hiszem a távolabbi perspectivái annak a jelenségnek, mely a drágaság képében ma előttünk végbemegy. Nem vé letlen vagy mellékes körülményekre vissza vezethető tünemény az, hanem egész gaz dasági életünk átalakulásával, helyesebben talán inkább kialakulásával függ ösaze. Ha talán egy idő múlva sikerül is az áraknak nyugvópontra jutni, a fent jellemzett irány zatok, gazdasági szabadság megszorítása és a munkásosztály életnek, továbbra is meg maradnak. Ha az mégis lassúbb fltemü lesz, vagy esetleg idővel el is marad, akkor az csak annak tulajdonítható, hogy a gazdasági és technikai haladás erősen ellensúlyozza azt 4 nagyobb wOkséglgtct. mglya munkásosz melés terén napróh-napra beálló haladás. Ez tály felemelkedéséből előáll. Hogy azonban a monopóliumnak kedvező világban ehhez na a haladás az, a mi. jelentékenyen gyengíti emez átalakulás hatását és oda vezet, hogy gyon igen jelentékeny haladás kell, azon nem kételkedhetünk, kivált akkor, ha, a mint nagyrészt, az eddig is jólétben élt felső osz tályoknak a munkásosztály szinvonalemelke- valószínű, a nemzetközi verseny továbbra is dését nem kell teljes áron megvásárolniok, olyan kifejezetten termelői gazdaságpolitika TÁBCZa. Lesz-e háború? A háborús törvények. , A kalandos szerb harcitűz. jólétemelkedéstől fosztatnak meg, a melyet magival hozott volna részekre a munka újabb, nagyobb fokban való termelékenyebbé válása, a mely a változott körülmények folytán nem az ő létszihvonaluknak, hanem a munkás közti egyensúly felbomlásában, ha nem el•ferrtnfyorné-rxephattsliktn-fejlődés, a ter gére mehet végbe, t. i. olyképp, hogy a fel sőbb osztályok bizonyos fokig csak attól a Háborús tárcalevelek. intézendők. közlemények soronként 50 fillér. Hirdetések egyezség szerint képvisel: érzik ezt a tőkések is, a kiknek a tőkéje a munkával szemben egyre kiesebb — Fővárosi munkatársunktól. — ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, Szerkesztőség és kiadóhlvataj Rákóci-út 565. Egész évre 8 korona — Fél évre 4 korona. tatja, — hogy lelkesedéssel igazán nem me hetünk. De a vezérkari tisztek azt mond ják, hogy nem is kell a mostani tehnikai fejlődöitség mellett lelkesedés. Ez csak suptilis érzelmi állapot: bagatelle. •. • * Hogy pedig a háború nem tréfa, azt még előszele a Corpus Jurisba beiktatandó szigorú törvények is jelzik,, melyeket egész bátran drákóinak lehet nevezni. Igaza van abban mindenkinek, akár milyen 'politikai ablakokból kémleli is a közállapotokat, hogy ezek a törvények'drákóiak. Dchát a háború maga is egy különleges és merjük hinni, hogy a technika tökéletesedésével: igen lövid ide ig tartó állapot,- mely úgyis felforgatna min dent, jogot, törvényt, üzletet hivatalt, családi életet, sőt tudjuk a történelemből, hogy még az Istent sem kimélte meg s hogy egy-egy Istenhátá mint.fertőzte meg bonalmaival, —ki ne tanulta, ki ne hallotta volna? . . Most már legalább a hadiállapot is törvényesítve van, és legalább tudjuk, hogy a háborúban folytatására fogja az államokat kényszeríteni, a. milyent ma folytatnak. Heller Parim. micsoda formaszerü és törvényes törvénytelen állapotok lesznek. Nem sok örömünk van ehlten és bizonnyal azokat az intézkedéseket, metyrk a hálmnis törvényekben benne van nak, és melyek benne nincsenek, — törvény ide, vagy oda, — megcsinálnák a háború során, mert hiszen az akkor élet és vagyon felől kell gyors elhatározással cselekedni, akár fedi ezeket a törvényes intézkedés, akár nem, — és ha nem lennének ezek a törvé nyek, akkor is megcsinálnák a haza fennál lásának nagy élvéért hiszen a vómiak híres joga is abhan csúcsosodig hogy a haza biz tonsága a legfőbb törvény. Joggal felvehető azonban a kérdés, hogy ha a dolog igy áll. akkor mire való a hábo rús törvény? Körülbelül a kajáriak helyzete passzol erre rá, akik a köztenyésztésből ki vonandó apalovuknak kiherélésére kaptak a felsőségtől rendeletet. Időközben azonban a kiherélésére kaptak a felsőségtől rendeletet. Időközben azonban az apamén nem várta be a törvények intézkedést, hanem úgy látszik, viharos idegélete után, kimúlt az árnyék vi lágból. A.kajári községi elöljáróság azonban foganatosította a rendeletet, és a kiherélést eszközöltette a döglött lovon is. Mert ami törvény, az törvény. �december 13 „Szécsényi Hírlap“ 50. szám feltűnően excentrikus im és könyveim. Beszélni az emberekkel csak annyit fogok, amennyi épen elkerftlhetlen lesz. Mi a véleménye erről Önnek ? gondolkozása az a fiatal leány, akinek leve lét közöljük. < Hallgató leány.* Levélszekrény. Nagyon is bizar, „Bár még nem vagyok túl a XX-en, —’ írja — mégis bátran elmondhatom, bogy jobban ismerem az embereket, mint so kan öreg korukban. Foglalkoztam velük, tanulmányoztam őket Alaposan, lelkiisme retesen e* minden előítélet nélkül. Es rá jöttem arra a nagy igazságra, bogy min den ember megvetésre, gyűlöletre méltó. Nem találtam még embert, — férfiak es nők közt — akinek legszebb, legnemesebb cselekedetét nem a legundontóbb önéi dek vezérelte volna. Jótékonyság, szerelem, szeretet, kegyelet, minden-minden Csak külsőleg, csak látszólag fakadt az altruiz musból, belsőleg azonban durva egoizmus inspirálta. Ezek talán régi igazságok. De ami még jobban meggyülöiteieit velem minden em bert az az a kajánség és rosszindulat és kétszínű magauras volt, amellyel egyik ember a másikat tönkre tenni akarta. Ha leánybarátnóim valamelyikevei összejöttem, a legelső szava az volt: „a Gergely Ida tegnap este így . . . a Vuhus Róza baja amúgy . . . stb.“ És tudom, hogy senki nek sem volt rólam se’ egy jó, egy ked ves szava a hatam megett De, a mi tulajdonkepen alább elmon dandó elhatározásomban leginkább meg erősített az az a szomorú tudat, hogy min den kimondott szavamat félre és helytele nül magyarázzák és hamut -mondok, — bar a legjobb szándékból ered is az — csak ellenséget szerez nekem. Abban a kis városban, amelyben elek, ok nélkül, csu pán mások rosszindulatú félremagyarázása miatt engem igen sokan gyűlölnek. (Bár ez a legkevésbbé sem bánt, mert hiszen • senktnek a véleményével nem törődöm, de Igazságom bebizonyítására és az emberek rosszaságára a legerősebb érvet szolgál tatja.) Mert hiszen tálán mondanom sem kell, hogy ezek az oknélküli haragosaim most kigyót-békát kiáltanak rám. Mindezekért elhatároztam, hogy a mai naptól kezdve senkivel sem érintkezem, nem beszélek. — Hallgatni fogok. — szó rakoztatásomra elegendők saját gondolata ... No dehát minden hasonlat sántit. Az én előbbi hasonlatom meg egészen biceg. • Nemhiába, hogy az Istenben való hitet édes anyánk plántálja belénk, de akit az élet nem t«-sz, cinikussá, annak valóban a vallá sos érzése az, mely legmélyebben gyökered zik a szivében, es még akkor sem vesz ki, ' ha mondjuk az ember az, — Úttörők előadá sait hallgatja. Az Istenben való hitet a hit * A legelső impressiónk a levél átolvasá sa után az, hogy itt egy nagyon szerelmes leánnyal van dolgunk, aki egyelőre még nem talált viszontszerelenire. Bár levelében erről említést nem tesz, sőt még vonatkozást sem találunk, mégis isméivé a reménytelenül sze relmes lélektanát, ezt kell feltételeznünk. És ezzel mindjárt él intézhetnék a váleszadásL Mert hiszen mihelyt az a most még remény telen szerelem majdan reményteljessé válik, meg fog nyitni a XX-en innert levő leányka ajaka és beszélni fog^ sokát, laián nagyon so kat Szóbősége Van hozzá. Nem tudjuk azonban ezt a kérdést ilyyt felületesen és ilyen egyszerűen letárgyalni. Olyan dolgokról történik ebben a levélben említés, melyek bizony-bizony alaposan megfontolandók. Tilleyrand a nagy diplomata, mondta: „a beszéd arra való, hogy gondolatainkat el titkoljuk.* Tehát nem azt kell mondani, a mit gondolunk és a legtöbb ember csak ak kor mondja azt amit gondol, amikor meg feledkezik magáról. A hazugság szükséges és nélkülözhetetlen. A mai társadalom igy ren dezkedett be. az emberek egymáshoz való viszonya igy követeli meg. — Az az ember, aki egy órán keresztül csak igazat mondana, tönkre tenné önmagát, családját, minden hoz zátartozóját Miért van ez így ? Mert minden kinek van tilkoliy valója; mert az emberiség a műveltség magas fokán van. Tapasztalati tény^ hogy a legmüveletlenebb- elérnék ä leg szókimondóbbak. A simán, egyenesen való hazudozás, az udvariasság, a finom bókolás, a hízelgés és hódolatkifejezes — a művelt ség kritériuma. És ez jól van igy. Mert hi szen az emberek elete örökös szenvedés len ne, ha mindenki tükröt tartana elé; a vere kedés, harc, párbaj állandó volna, ha senki netes sors váma a magyarra, ha a szerbek nek az adriai tengerparton kikötőjük, vagy pláne hadikikötőjük lenne. És elhiszem azt, ságáról s mellette én olyan parány vagyok, hogy hit nélkül élni sem tudnék. Csakhogy konzuli apparátust feltételez, mely azután milliárdos költségvetéssel ereszkedik le a vaunak ám földi istenek is, akik a religió szerint való meghatározást önmagukra is ki terjeszteni szeretnék, vagyis hogy ne' képlet polgárok nyakára, valósággal nemzeti lassú elvérzés, Ellenben csendesen, mint ahogy mondjuk Svájc csinálja, felhajtani hegyeire a sziminentháli borjút, hogy Oszkorában 1000 koronán felüli áron adja el idegen országok Az azúrkék Égben lakozó hatalmas Is nélkül beszéljek, akik azt akarnak, hogy elhigyjük mindazt, amit mondanak és-kinyilat koztatnak. Hát én elhiszem, mert hiszen békés szel lemű adófizető polgár vagyok, ha már ép pen muszáj, valóban el hiszem,. hogy rette Megmondta azonban Schoppenhauer: .Ha megtanultuk, hogy milyen fitymályva beszél nek mindenkiről alkalomadtán az emberek és ha végig hallgattunk vagy féltucat embert hogy milyen megvetéssel beszélnek a legna gyobb emberről is — lassankint teljesen kö zt* mbösek leszünk mások véleményével szem ben." — Ez nagy igazság és igen helyesen gondolkozik a .hallgató leány", amikor azt saját maga is belátja. És ha jól meggondoljuk, vájjon nem he- lyes-e végig hallgatni az életet és senkivel sem érintkezni, — hát bizony nem könnyen mondjuk rá, hogy: nem. Mert hiszen ha összevetjük a társas érintkezésből nyerendő eredményeket és élvezeteket azzal a sok mér hetetlen keserűséggel, fájdalommol és szen vedéssel, ami bennünket az emberekkel való összeköttetés miatt ér, arra az eredményre fogunk jutni, hogy a leghelyesebb a karthausi szerzetesek közé beállani. Akármennyire furcsa tehát a .hallgató leány" fogadalma, mégis sok abban a meg szívlelendő s ha másra nem, talán arra mégis jó, hogy elgondolkozik az ember azon, mily* véghetetlenül nagy is lehet a felsőbb lények gonoszsága, ha egy egészséges év okos 20 éves leány rájön arra, hogy a leghelyesebb az életben az emberek megvetése. Amire kü lönben idővel mindenki rájön, de az 50 even túl, amikor már megcsapja az embert a tél fagyos lehellete. Nem akarjuk mindezzel a .hallgató le ány Tat. arra biztatni, hogy.fogadását-betartva, mert azt úgy sem fogja betartani. Hiszen na gyon nehéz dolog az és több szenvedésen kell keresztül menni, mint amennyin egy 20 éves leány egyáltalában keresztül mehet. Ne is vegye nagyon tragikusan a dol gokat és különösén azt gondolja meg, hogy ön is mondott már rosszat barátnőjéről. Bolygó. szem örülnek neki, hogy nem azok. — Ha Szerbia az lenne, de megsiratod egykori V. L. ha a föld hatalmas istenei' kívánják hinnem. tenségben valóban hiszek, mert fölségeá és rejtelmes erőket tár fel nekem hatalmas nagy vagyis kinyilatkoztatott és pedig azért, mert ô mondotta, vagy kinyilatkoztatta. kor még inkább visszataszító, ha az ilyen ember velünk szemben kedves és figyelmes. sem titkolná azt, amit a másikról gondol. De azt már csak megengedik, hogy hitem ne legyen minden kétely nélkül. Mert hiszen akárhogy csűröm-csavarom az eszemet, nem vagyok képes, úgynevezett józan okoskodás sal nyitjára jönni annak, hogy mért volna ránk olyan végzetes a szerbek tengeri (tatal ma? Elborult szívvel csak azt latom, hogy manapság azok a nemzetek nem boldogul nak, amelyek nagyhatalmat játszanak, hollóit nem azok. Biztosra veszeti, hogy az álmo dozó és önfell Szerbia, mely a nagyhatalom délibábos játékait • igyekszik játszani, mely azután nagy szuronyerdőt, Dreghnauth-okat, tan i tetelek igy határozzák meg: hinni tesz igaznak tartani mindazt, amit Isten mondott, Ha eltitkolja helyes; ha csak mások előtt nyilvánitja, — visszataszító. — És pedig ak fiainak, — boldog állapot. . . . Igazán nem tudom, rogy Svájc vagy akár Románia, világfájdalmat állanának ki, hogy ők nem nagy hatalmak? Én azt hi Rossz időben. Odakivül áll a tél javában, Itt jó most csak a meleg szobában. Mérgelődik a szélvész odaki, Mintha bizony adna rá valaki I Hejh, ilyenkor tudjuk csak, mi nekünk? A mi csendes, családi tűzhelyünk . . . Hejh, ilyenkor tudjuk csak, ml lehet? Úgy é’ni át árván az életet I — Gondviselő, jóságos Istenünk, Mostanában ne törődj mivelűnk, Vedd számba a magányos sziveket, S járj azokkal, óh örök Szereted Szaboleska Mihály. Azon tisztelt előfizetőinket — akik előfizetési dijaikkal hátralékban van nak, — tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos előfizetési dljt topánk kiadóhivatalához meg küldeni szíveskedjenek. A „Szécsényl Hírlap" kiadóhivatala. �50 szám december 13 „Szécsényi Hírlap“ összes nagy és kis trafikokban árusítani fog ják a jó illatú és finom kis szivarokat HIREK G yBashir. Megrendítő csapit érte a szécsényi ig. hitv. ev. egyházat. Felejthetet len érdemdús lelkésze, * Simonides János fo lyó hó 10-én rövid szenvedés után életének 78-ik évében elhunyt. A hazafias gondolko dású, lelkes pap, ki 44 évi itteni fiivatak)*kodása alatt a gondjaira bízott egyház ügyeit rendezte és a mostoha viszonyok között is a virágzás bizonyos fokán tudta megtartani. A tanügy. terén való érdemei is mint éveken át fáradhatatlan dékánnak el évülhet lenek. — Az kedveltségnek örvendő öreg urat özvegyén és gyermekein kívül nagyszámú ro konság gyászolja. Temetése tegnap délután 3 órakor ment végbe Szécsény városának általános minden rendű, rangú valláskülönbség nélkül megjelent lakosainak óriási részvéte mellett Sírja felett az ág. hitv. ev. egyház híveinek nevében Dr. Huszágh Gyula helybeli ev. lel kész mondott végző búcsút Az elhunytnak özvegye a következő gyászjelentést adta ki: .özv. Simonides Jánosné sz. Gottstágh Fokozhattak-« műtrágyák vata ««Ív or szág tana««áttagát? Hogy a műtrágyáknak nagy termésfokozó hatása van, azt minden intelligens törekvő gazda tudja. Ebből azon ban nem következik az, hogy amennyiben valamely országban megkezdik e műtrágyá zást, azonnal emelkedjen az ország átlagter mése is. Nagy mennyiségű műtrágyái soszszabh időn keresztül kell valamely ország nak felhasználnia, hogy aqnak hatása az or szágos termésátlagokon meglátszódjon. Ennek illusztrálására Magyarország nem alkalmas, mert mindössze 4—5 év óta használunk számottévő mennyiségű műtrágyái, de még min dig nagyon keveset. Annál inkább meglátszik azonban a műtrágyák termésfokozó hatása Németország termésátlagain. Az 1880—1885 -i öt éves ciklusban Németországnak 6.20 mé termázsa búzatermése volt országos állagban. Ugyanakkor elhasznált ugyancsak országos átlagban hat Holdanként 3 kg. műtrágyát Az 1903—08.-i öt éves ciklusban 11.14 métermázsa termésátlaga volt, s ugyanez évek ben *107 kg. műtrágyát használt el kai. hol Karolina úgy a maga mint gyermekei az ösz- danként országos állagban. Mig tehát 22 év szes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy a felejthetetlen jó férj, szerető apa, nagyapa, após-, sógor és rokon Simonides János, nyug, szécsényi ág. hitv. alatt műtrágya fogyasztása 104 kg.-al emel kedett kai holdanként addig országos ter mésátlaga 321 kg.-al A műtrágyázás tehát igazán nagyon hasznos befektetés volt. Ugya ev. lelkész f. hó 10-én d. u. 1 órakor éle tének 78-ik, boldog házasságának 46-ik évé nez idő alatt nálunk, — a hol 1885-ben még nem használtunk műtrágyákat, — csak 30 ben rövid szenvedés után elhunyt A meg boldogult hült tetemei f. hó 12-én d. u. 3 órakor fognak a szécsényi ág. hitv. ev. temp lomban, az ág. hitv. ev. egyház szertartása szerint megáldatni és a sirkenben örök nyu galomra tétetni. Szécsény, 1912. dec. hó 10. kg.-al emelkedett kát. holdanként búzatermés átlagunk, s ma is csak 6 30 métermázsa kaL holdanként, s. mi. eléggé elszomorító dolog. — A F. M.C talapja. > A jóknak emlékezete őrködjék hamvai felett I Simonides Gyula, Berta, Etel, Károly, Mar mint azt a F. M. K. E. évkönyve 1912. Ju lius 20-iki zárlattal megállapította, 2051 34 kor. volt. Időközden a közgyűlés az alapnak .Dr. Gyűrky Géza tanitói jutaiolhalap” uj git (gyermekei). Gottstágh Lajos és Sándor (sógorai). Simonides József, Szedresy Ilonka, Simonides Olga és Friebeisz Margitka (uno kái). Szedresy Béla, Raksányi Gyula, Frie nevet adott s a kimutatott összeg a követ kező adományokkal szaporodott: Folgens Kornélné gyűjtése, (Igló) 41 K. Dr. Lorber Adolf gyűjtése (Igló) 18 K. Glatz beisz Zoltán (vői). Mibelyics Olga* (menye)." Anna állami óvónő gyűjtése (Merény) 11 40 f. Nagyrépény és vidéke hitelszövetkezet. F. M. K. E. óvoda (Turdossin.) Báró Hanpt-Stummer, Lipótné (Tőkésujfalu, Nyitra m.) Gróf Vigyázó Ferenci (Bpest) 10 K. Jóny Frigyesné gyűjtése, (Svedlér) 6. 6 f. Ambrózy A. tanitó (Nagyszalók, Szepes m) Szepesi Székes Káptalan. (Szepeshely) 5 K. Schweit zer József nagyprépost, (kalocsa) Mark hol Mária áll. tanítónő (Csejle, Nyitra m) Viss- Ezenkívül még külön-külön gyászlapot adott ki: A szécsényi ág. hitv. ev. egyház és a .Szécsényi Takarékpénztár R. T." igaz gatósága. KlnevMflS. A budapesti Ítélő tábla elnöke a balassagyarmati törvényszék mel lett szervezett esküdtszék elnökévé 1913. évre Kletzár Lajos törvényszéki bírót, helyetteséül Jókathy Miklós törvényszéki bírót nevezte ki. Az .Apolló" mozgófénykép színház folyó hó 15-én este fél 9 órakor szenzációs műsort hoz bemutatásra. — A közönség jól megérdemelt pártfogásban részesíti és hétről- nyovszky László prelatus, püspöki helynök Bbánya Dr. Molnár Mór ügyvéd (Bpest) Lé vai városi és járási választmány Dr. Kostyál Miklós orsz. képviselő (Bpest) Constantin hétre sűrűbben látogatja előadását amelyek ről semmi rosszat, csupán jót mondhatunk. Vidám képein nagyszerűen lehet mulatni. Pál szolgahiró (Nagytapolcsán) Zólyom pol gári Kuglizó Társaság Ság község közönsé ge Dócs Décskelecsény Takách Mihály (Po rnál) 4 K. Győry Kálmán körjegyző (Negyed, CaJbaret-ortbty. A .Szécsényi Ipa ros és Kereskedő Ifjúság Köre" saját könyv tára javára f. hó 26-án az .Újvilág" szálló nagytermében egy nagyszabású Cabaret-es Nyitra m.) 2 80 f. Wittenberger Koméi (Tornócz, Nyitra m.) Dr. Lénán Dezső kir. köz jegyző h. (Bpest) Seítfyay Béla (Ótura) Dr. télyt rendez, melyről a meghívók a jövő hét folyamán küldetnek szét Jön a finom alfftríllos. Már útban van, december 15-től ugyanis már az Csemyánszky Aladár kir. főügyész helyettes Pozsony Láng Erzsébet (Szenicze) Hrabéczy Kálmán (Sátoraljaújhely) Göllner Károly kör jegyző (Feketebalog, Zólyom m) Dr. Szász Ágoston (Szepesszombat) 2 K. Mlhályfl Mi-' karácsonyi képes-lapok hály (Lulilta) Pfeiffer Antal ny. kegyesrend» tanár (Trénerén) Revaló Pál jegyző (Kiskö rű*) Szeltenreich Gyula (Beszterczebánya) Id. Diera Ignácz es^re»-plébános (Felsőszernye) I K. összesen 198 26 K mely összeget hoz záadva a fentkimulafolt összeghez, az alap gyümölcsöző összege 2259.60 korona. A F. M. K. E. elnöksége. Iparos taaoaczo.at keretnek I A F. M. K. E. elnöksége újabban számos levelet ka pott az Alföldről, a melyben magyar iparo sok, kereskedők, gyárosok és magányosok tanontzokat kémek.. Különösen sűrűén ke resnek szabó, czipész, csizmadia, kémény seprő. lakatos, pék, molnár, asztalos, kovács, czement, kályhásiparos tanonezokat, valamint házi és gazdasági munkára alkalmas cselé deket és inasokat.. Fölkéri ennélfogva a főtisztalendő papságot, a tanítókat és a jegy zőket, hogy ha tudnak elemi iskolát végzett tanulókat, a kik valamely iparágban tanonczokul szegődnének, szíveskedjenek azokat a F. M. K. E. elnökségének (Nyitra) mielőbb bejelenteni, mely azután gondoskodik róla, hogy a tanonezok, négy évi tanonczidőre való szegődés melleit, teljes ellátással elhelyezést nyerjenek. A F. M. k. E. elnöksége szigorúan felügyel arra, hogy • az ilykép szegődlelett ta nonezok megfelelő vallás-erkölcsi nevelésben részesüljenek s őket az országos Gyermek védő Liga útján állandóan ellenőrizteti: 678—1912. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó,az 1881. évi LX. L-c. 102. §-« értelmében ezennel közhír ré teszi, hogy a szécsényi kir. járásbíróság nak 1912 évi Sp.,11. 1152 és 267'3. számú végzése következtében Dr. Gutfreund Emil szécsényi ügyvéd által képviselt Hencsik Jó zsef és Popovics János szécsényi javára 78 .kor. 60 fill. 97 kor 10 fill, s jár erejéig 1912. évi aug. hó 22-én foganatosított kielé gítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1285 kor becsült következő ingóságok, u. m. gazdasági eszközök, takarmány, bükköny, bútorok nyilvános árverésen eladatnak.. Mely árverésnek a szécsényi kir. járás bíróság 1912. évi V. 165 4 számú végzése folytán 78 kor. 60 fill. 97 kor. 10 fill, tőke követelés, ennek 1912. év) április hó I nap jától járó 5 százalék kamatai, és eddig ös szesen 49 kor. 90 f.-ben biróllag már megál lapított költségek és 6 kor.- árverés kitűzési dij erejéig raegyerben leendő megtartására 1912. évi december hó 17-lk napjának délu táni 2 órája határidőül kitűzik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzés sel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-c. 107. és 108. §-ai ér telmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsároo atal ivei fognak adatni ■ Amennyiben az elárverezendő ingóságo kat mások is le- és felülfoglaltatták és azok ra kielégítési jogot nyertek volna, ezen ár verés az 1881. évi LX. t-cz. 120. §. értel mében ezek javára is elrendeltetik. Szécsény, 1912. évi november hó 27-én. TVag-y, kir. bír. végrehajtó. nagy választékban kaphatók: Glattsein Adolf papirkereskedésében �50. szám. december 13 „Szécsényi Hírlap“ Csillogó karácsonyfadíszek SMrJresxtésórt releíós a* Jeladó. > k *' ** . 1 11 1 .-V . 111 Szerkesztő üzenet. B. H. M. Ugyan hagyjon bébét'— van több elnök is.* - mekegjen csak odahaza. Ka. Kissé elkésve érkezett, azért* — ne vegye rossz néven — fotytaüual köböljük. Ľ M. Nincs ok haragra, — nagyon sok volt előtte. Köszönet. Legközelebb Közöljük. 8É M. Miskolc. Nem tadunk iöla. Lekéi ben bővebben. .' ■ > . >• . • F. S. Naw-york. A kép megérkezeU-e ? nagy választékban kaphatók: Glattsein Adolf papirkereskedésében A fővárosi összes, napiés heti-lapok kaphatók s előfizetések elfogadtatnak Glattstein Adolf ... ’ ’ * • 1 I ,* ---------n—»■ ; i" ■■■ ■ papirüzleteben, Szécsény. SCHLESINGER A. FIA nőgrádmegye legnagyobb ruha-, festő-, vegyiUsztitő- es gőzmosó Intézete. LOSONCZ, i SZÉOSÉNY^iNógrődmegyé.) érez- és fakoporsókból, gyászkoszorúkból Elsőrendű munka, gyors- és pontos kiszolgálás. és az összes temetkezési , czikkekből. - \ • : . Értesítés! . I . • « , ,» * ./ <» .4) * • Van szerencsém t értesíteni Szécsény >-< ■ 1 n • / * és vidéke gazdaközönségét, hogy ' ' . -; iV j * •1 Szécsényben, a Tugár-város részén eszközöltetnek. Gyászesetben ruhák 48 óra . alatt festetnek feketére. Dús választékú raktárt tart: ■ . , Kossut Lajos-utca 10. sz. Vidéki megbízások pontosan FINOM ÚRI-SZABÓSÁGA - ÚRI- ÉS NŐI-DIVATARU NAGYKERESKEDÉSE ÉS TEMETKEZÉSI VÁLLALATA. Huszár Mihály többszörösen ttlUtltw. lilts«, nép munkáért ULIP ISTVÁN élóvlrág terme LOSONCZ, Rákóczi-út. Telefon 123. újonnan épült sajtgyáramban.'. J' ._; kisebb—nagyobb mennyiségű tej a legmár. gasabb napi árakon mindenkor megvétetik. Tisztelettel • Strausz Antal, sajtgyar-tulajdonos. , . Megrendelek: elő virágokban Glattstein Adolfnál, Szécsényben 24 órán belül szállíttatnak, GLATTSTE!» 'AB©LF könyvnyomdája, könyv- és papirkereskedese. M. kir. dohány- es szivararuda. RÁKÓCZI-ÚT 565. SZÁM. SZÉCSÉNY. Készít minden a könyvnyomda* szaü szakmába vágó munkákat modern- és szakszerű kivitelben, jutányos árak melleit. RÁKÓCZI-ÚT 565. SZÁM. Feltűnő újdonság] kepeslevelezö-lapokból és levél papírokból. Üzleti könyvek- es irodai cikkekből nagyválasztek. Nysaatnt: Clattrtaia atetf klsyvayaadiltbu - SireMaybea. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00530.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1912_12_13.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1912-12-13 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390787 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=marc&recnum=168905&showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Közgazdaságtan Magyar irodalom Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 4. évfolyam 50. szám (1912. december 13.) szépirodalmi, társadalmi és közgazdasági hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom