https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7e5df0cdad9489e0968e9c7ef25e3f6d.jpg 489e35480196a52120bcc1f354a2d2fb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1d7e4533f1ed0d6f8a9fd7f84197b57c.pdf 7487ad6c040bb6ef973f7027f0389c97 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 29-ik szám. B.-Gyarmat, julius 16. NÓGRÁDI laP ok és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. A terménycsarnokok szerepéről a gazda­ sági életben. kiállítások rendezésében azoknak, kikben jóminőségű máris égető szükségnek mutatkozik; épen azért mél­ termelvényck előállításának tudata a nemes vetélkedés tányos, hogy azok, akiknek nagy előnyére fog válni, vágyát költő fel, a mely vágy ha egyszer folélcsztemindent elkövessenek a törvényhatóságokban, hogy a Az élőt bármely oldalát vesszük is figyelőmbe, az tett természetes anyjává lesz a tökéletesedésnek. Ezek facilitások okvetlenül keresztül vitessenek. E nélkül emberiséggel a haladás pályájáu találkozunk, úCiiséazok a. közegek, melyek a mezőgazdászat érdekeinek nincs vasutunk. A facilitások kimondásához joga van röje- az előtörokvés vágya és törteden buzgalmával. olőmozdiláására czőlzó intézmények felállítására az uta­ a törvényhatóságnak épen úgy,- mint egyes tariffák A közgazdasági élet torén is befutott már egy minden kat mcgcgycngctték, ezek azon orgánumok, molyok készítéséhez. — A mily melegen beszéllek ez ügyről tekintetben fényes körű pályát, érvényre emelvén a egyik másik intézményt folépiték. Qróf Gyürky Ábrabám és Báró Majthőnyi László, munka és a töke uralmát. És mig amazt jogosult esz­ És midőn ezek közrehatása folytán is a fokoza­ főispánok, a mily szakértőén » bolyismerőleg tártaiéi közévé tette a vagyonszerzésnek, rugőkonyaágál cl tos emelkedés a virágzó állapotokhoz mármár észlel­ ez ügyre nézve a helyzetet Gróf Forgách Antal: azon nem veszítő emeltyűjéül a jólétnek: addig a közgazda­ hető; midőn a termelés folyton növekedik, melynek reménynycl akarjuk magunkat kecsegtetni, hogy az sági élet minden ágazatára befolyást gyakorló tökét folytán változatban gazdag, nagymcuynyiségü piacikéügy, moly komolyan kezdetett, nem fog az ő akara­ nagyhatalomnak ismerte fel, mely a munkát mint a pes árú, termelvéoy megvásárlásra vár: akkor a for­ tukban ellankadni, s ha ők élére állanak, úgy a vasvagyonosodé* democratikus tényezőjét minden oldalról galom élénkítése, a piaczképcs termelvényck kelen­ uttlgy jelenlegi megfeneklett állapotából kizökkentetik. támogatni, gyámolitani van hivatva. dőségének biztosítása oly czél, melynek megvalósítá­ Hja, azon dolgok, melyek később nagyon haladnak, .Ma már a pályán való haladás eszközeiről tisz­ sához a rendelkezésre álló erőkkel minden esetre hozlassan vajúdnak. táit nézetekkel bir s az emberi észnek a gazdasági • zá kell járulni. élőt körébeni vívmányai áramlatként tólulnak a mező­ Nem kicsinlcndő tehát a törekvés, moly a bősé­ Gazdálkodásunk hiányai. gazdaság túl nem becsülhető ügykörébe is, elsöpréssel ges és változatos termelvényck kelendőségének akar fenyegetvén az avult, a selejtes, a haladást fcnlartóz* biztos utakat leromtoni. Az eszköz, mely e czőlt elérni E czim alatt bocsájtottunk közzé lapunk 25 ik segiti, a terménycsarnokokban ismerve van. tató hagyományos szokásokat. számában egy czikket, mely Weisz B. Ferencz urnák/ Tökéletesedés, erőkifejtés, vagyonosodé*, szóval a Ez is vívmánya az emberi észnek, moly széles mint a nemzotgazdászati egyesület egyik kiváló tag­ körben való alkalmazásra vár a mezőiparban is a for­ jólét megállapítása lett a cultus népcsaládok vezőrcszjának egyik felolvasásából merittetett, •' mely ben a' méjévé s annak megvalósításához megkívántaié eszkö­ galom szabályossá tételére. gazdálkodás hiányai, s az általános elszegényedés okai A terménycsarnokok első sorban segédeszközei a zökről gondoskodott az emberi ész. eleven színekkel ecseteltettek. Ezen hiányok és okok S megindul a szollemmozgalom a tervezetekben forgalomnak, emeltyűi a termények kclondőségénck, do azonbannemcsak a könnyelmű élet s pazarlásban kere­ óvó és védő intézetek is a ham isi tás, kijátszás és rá­ s a combiuativ erők szellemharcza átfutja a politikai, sendők, mint idézett előbbi közleményeinkben fetfinszedő* ellenében, molylyel nem ritkán találkozunk a a társadalmi életet, befutja a közgazdasági élet min­ tetve volt, hanem a rósz felosztásban is rejlenek. forgalom azon közvetítőinél, kiket a pillanatnyi haszon den irányzatát s szellemvivmányait kiterjeszti megezáMár a nevezett nagyhírű Franklin is egybefog­ kilátása s a fékezhetlen nyerészkedési vágy a termelő tolni nem igen engedő balvéleménynyol, küzd a szívós lalta e kettőt, mikor azt mondta: „a ki nektek azt1 és fogyasztó érdekeit egyiránt sértő s sommikép sem s csak nehezen áttörhető előítéletek ellen, ktlzd a megmondja, hogy emberiség sorsát a munkán és takaré­ igazolható eljárásra terel. bocsájthatatlan közönynyel, mely a wcllemvivmányok kosságon kívül egyébbel lohol javítani, az ellenségtek,: Igen nagy horderejű előnyök biztosítása jár* a megtestesülésének legnehezebben legyőzhető ellenfele. terménycsarnok létrehozásával. Mert ha felveszünk egy > az meg akar titeket mérgezni." De o vívmányok mint az emberi ész egészséges A munkás és takarékos ember nemcsak, hogy a forgalmi pontot, illetve termelt termesztvőnyek nagy­ szülöttei uralomra, diadalra fognak jutni a mezőipar­ logközvellovebb szükségleteket fedezni, nem csak há­ mérvű kínálatát, a fogyasztók és az azok számára be­ ban is, a mi annál is inkább kivánotos ránk nézve, zat, nyaralót gyárat stb. építeni képes, nem csak at­ szerző kereskedők keres letét egy ily forgalmi ponton vlszmert ebben rejlik hazánk anyagi erejének főforrása, tól van megmentve, hogy mástól szégyenszemre kére­ szautasitbatlan szükség oly állandó piacznak teremtése, mely forrásra utalva van a polgárok zöme, a munká­ gessen, haucm még azon szerencsés helyzetbe is jut, moly nincs kötve naphoz, a napnak bizonyos óráihoz. Itt sok milliói, de utalva van az állam is, ez képezvén hogy a társadalomnak és felebarátjának szolgálatára ’ szükség van egy olyan helyre, a hol a termelő eladásra jövedelmének — a földadóban — legdusabb csatorná­ lehet, segíthet a szegényeken, árvákon és betegeken,' szánt czikke bármikor megszemlélhető, a hol a vevő ján. az államnak fizetheti az adót minden megerőltetés hői­ a szükségelt termclvényt bármely időben beszerezheti. E jövedelemforrásra, *— melyet a természet pazar­ kül, támogathatja a hazai ipart, kereskedelmet, az iro­ Egy Ilyen hely a terménycsarnok, a mely ren­ bőséggel ellátott — Ügyelni, azt az emberi ész vív­ dalmat és művészetet kisebb nagyobb mértékben'; mind" des és állandó találkájául szolgál a vevő és eladó, il­ mányai alapján a természetes irányban fejleszteni, gon­ oly dolgok, a mit a pazarló nem tehet, mert az eldoskodni arról, hogy e forrásból mindig és biztos jö­ letve clárúsitóknak s így a terményforgalom köztekin­ prédába szerzeményét vagy örökségét Arra, hogy mit télyű orgánuma. vedelem merittethessék: oly feladat, mely elvitázhatlehet munkássággal és takarékossággal elérni, nálunk Egy mindig és mindenki részére nyitva álló pilan összefüggésben áll anyagi felvirágzásunk biztosítá­ csak úgy mint másütt, számtalan példát találunk. Mert acz a tenné nycsarnok, "hol az eladásra szánt czikkok sával, jólétünk megalkotásával. a szorgalom és mérsékletcssőg semmi különös ügyes­ mintái (Muster) összebalmozva egymás mellett megszemAmióta a szükségletek nagymérvű emelkedése séget nem igényel, és mégis ezek felhasználásától függ lélbetők, értők és miség tekintetében összehasonlítha­ folytán a termelés gyarapítása s fokozásának szüksége egész létünk szerencséje. „Solbst ist dér Menscbl" „Az tók, a mi által azoknak becslése nagymérvben meg érezhetővé vált: a közgazdasági élet emelkedő kereke ember magát teszi azzá, aminek lennie kell !• A híres van könnyítve. A vevő fizetésképessége s az igényeinek szükségszerűlég magával ragadta a mezőgazdát és öszCobden említést tett egy gyárról, mely 3000 munkás­ legmegfelelőbb termelvőnyékbez igy a legkönnyebben tönszerúleg termel többet és jobbat, mert az emelbedő sal dolgozott, ős a melynek tulajdonosáról ut beszél­ a legközelebbi nton hozzájuthat, az elárűsitó pedig il­ irányiét földhöz sujtással fenyegető áramlatával, ha ték, hogy 25 évvel azelőtt semmivel kezdte, s most letve annak eladásra szánt czikke legkönnyebben leg­ azon szűk körben marad meg tevékenységévéi, melyet dúsgazdag. Azon kérdésre, melyet ő a tulajdonosnak közvetlenebbül megtalálja vevőjét. a hagyományos szokás öröaségkép ráruházott S csen­ tett, ha igaz-e, hogy e nagy vagyont csupán maga Ha áll az, a mit üzleti életben oly sokat hang­ des figyelője lesz a hason foglalkozást űzők tevékeny­ szerezte?, a kérdezett azt felelte: „nem; szerencsésen súlyoznak, „Hogy az idő pénz", úgy e szempont támo­ ségének s daczára annak, hogy gazdaságának beren­ nősültem, mert nőm szövéssel betenklnt 9 sehillinget gatására szolgál a terménycsarnokoknak, mert midőn dezése, kezelése tekintetében szivósággal iparkodott és 6 pence-t szerzett" (a mi pénzünk szerint mintegy a legrövidebb úton való találkozását segiti elő, a vevő ragaszkodni ahhoz, mit őseitől tanult, lassan, fokoza­ 5 forint) Do úgy van: munkásság és takarékosság a ős elárűsitónak idejét kíméli meg a feleknek, a hos­ tosan mégis utánna léptet azoknak, kik élesebb belá­ jóllét jelszava. E két tulajdonságra büszke lehel az, szasabb tudakozódást, utánna járást mellőzhetővé tevőn. tásuk folytán a mezőgazdasági üzlet eredményesebb a ki bírja, mert a munkássággal pedig ellenállunk a A torm énycsarnok minden megye székhelyén meg­ vitelének a tudomány által is támogatott módozatait pokol incsolkodéscinek ; lemondva az önző és múló alakulhat, és pedig kevés aparatussal. Igen üdvös lenne, alkalmazzák. élvezetekről, gondoskodva a jövőről, egész máskép ha a megyei gazdaközönség felkarolná ez ügyet, mely A haladás a mezőgazdáknál rendszerint lassú s tevén mint az állatok, melyek megeszik ma a mljök oly jótékony hatással lenne a mező ipar produklívebb bár látják, hogy más foglalkozás ággal működők gőz­ van és nem gondolnak holnapra. A takarékos ‘azonos fejlesztésére. szárnyakkal mennek a tökéletesedés elé s erőfeszítést, a vagyonnal, ki bátran nézhet mindenki szemébe; ő üzleti éberséget tanúsítanak s készségesen engedik át független, saját ura, mig a pazarló' legtöbbnyire adós foglalkozási águkat az újjászületésnek s szívesen alá­ A tarján-szobi vasutOgy kicsit megfeneklett, lesz, hitelezői kegyelmétől függ, azoknak alárendeltje, tartják a keresztelőviznek, melyet az emberi mélyen hihetőleg az alkudozások miatt, melyek az egyes bank­ mintegy rabszolgája lesz. Az ilyennek, — főleg váltó, gondolkodó ész a különböző foglalkozási ágak tökéle­ házakkal vagy társalatokkal vitetnek. A mint Scbneiprolongálták alkalmával, — olyanok előtt kell hajlontesítésére viszautasitbatlannl kiömlesztend. denboff mérnök, ki a tervrajzot készítette, előadta, gani, kalapot emelni hízelegni, a kikkel tán stóbk sem A mezőgazda nehezen szakit a szokással, nem az egész ügy másfél év alatt le lesz bonyolítva. Hogy állana, ha az ő adósuk nem volna. A ki e szégyenle­ kedveli az újítást, nem. méltányolja azon intézménye­ komoly szándék mégis a vasat ügy, az nemesek a már meg tes állapotot eleven átérezni képes, az segíthet is a ket sem, melyek érdekeit szolgálni vaunak hivatva. tett munkálatokból, hanem ama tetemes Összeget kép­ bajon. Ha valaki például fizetőséből vagy szerzeményé­ De ninee kétség benne, hogy a közel jövőben már fo­ viselő költségekből is látható, melyek az előmunkála­ ből betenklnt csak egy forintot tenne a takarékpénz­ gékonyságot fog azok iránt tanúsítani, miután a moz­ tokra fizettettek egyes ügybuzgó megyei bizottmányi ta­ tárba, 5*|.-os kamatjával öt év múltán 295 frtot, tis galom, mely az egéez közgazdasági életet uj alapokra gok által. V ő b o r, egy bécsi vasúti capaeítás ajánlja év múlva 675, 16 év múlva 1160, 20 év méhra 1780, - fektető, a mezőgazdászatba is át lett ültetve jól válasz­ ezen vonal .kiépítését, sőt azt valamely társulatra vagy 25 év múlva 2570, 30 év múlva már 3585 frtot tenne tott közegek által E közegek között a gazdasági bankházra nézve nyereményesnek találja. Akár milyen és igy tovább. egyesületek minden- esetre jelentős szerepet játszanak. legyen Véber meggyőződése, do az alig képzelhető, En ismerek egy oly iparos segédet, ki heti 9 frt Ezek azon közegek, melyek felébresztik a szunnyad ózó hogy e vonal sok haszonnal járna a vállalkozóknak , fizetésből 3 frtot tud megtakarítani; egy hivatalnokot, önbizalmat a önbecsülést s versenypályát nyitottak a a völgy lakóira nézve azonban megbecsül botion, sőt ki évi 600 frtot tevő fizetőséből liszteségcsen él, 40 �ftfot költ belőle könyvekre, a még 100 irtot meg tud takadunk Efcy más valakit ismerek, aki eior frt tiintéséből 6 gyermeket nevel, és liszteségcscn él. Ili valaki csak egy sernek, vagy egy pár szivarnak ai árit takarítja meg naponta, — évek folytán nem meg vetendő tőkével fog birni. 'á i A Josefiiuua árvákéiból nebAny évvel ezelőtt egy árva iát adtak tanulás végett egy meaterhea, mint est általában as ottani árvákkal tenni szoktak. E fiú a mait évben felszabadult, de arra, hogy legénynek állhasson, szüksége lett volna a kellő szerszámokra. Van azonban a nevezet intézetben, (úgy mint a városi „Erzsébet árvaháayházban is) minden árvának bizo­ nyos, — adakozásból gyűlt pénzecskéje a takarék* pénztárban. A szóban lévé fiúnak pénze 27 irtot tett ki, ezzel könnyedén megszerezhette a szükséges szer­ számokat, és igen szerencsés és boldog. A mull évben egy hivatalnok panaszkodott vala­ melyik lapban, hogy szüksége lévén 200 írtra, azt csak fáradságos utánjárással és csak fölötte magas kamat mellett bírta megszerezni, holott ő az Összeget havi fizetésből félroleendö, részletekben két év alatt biztosan megfizette volna. Itt van a dolog bibéje; as előrelátás hiányában. Ha e hivatalnok nem várván be a szükséget, előre tett volna félre fizetésből annyit, a mennyit mostantól akarna nélkülözni: akkor meg volna a 200 irt és mind a fáradságos és lealázó utánjárás­ tól, mind a magas kamat terhétől meg volna mentve. A takarékosságot Ciceró is ajánlotta, midőn azt állitá, hogy az úgy a családban, mint az államban a jólét­ nek leföbb kúlforássa.44 Ez teremti a vagyonosai got, melynek kímondhatlan következményei a megelégedés, az önbecsülés, a méltóság érzete, a jó és rendes élet. A takarékosság annyi, mint az ész diadala az oktalan vágyakon, az erkölcsi a bűnön, ez ellenőrzi a szensxenvedélyeket, elhárítja a gondokat, és kényelmet, nyugalmat, jövőt biztosit, könyeket törül le, ennek tu­ datában szivünk örömteljesen dobog, fejünket fennen hordjuk, mert függetleneknek és szerencséseknek érez­ zük magukat 3 azt tapasztaljuk, hogy ezt nemcsak az anyagéiviek, — a materiálisták, — tudják és kö­ vetik, hanem tudósok, bölcsek, ivók és művészek; tehát a szellemi férfiak is. Már Sokr^tes ajánlotta a maga idejében az apáknak, hogy azon szomszédjuk pél­ dáját kövessék, akik a legjobban gazdálkodnak, és a legbasznosb dolgokra költik pénzüket —• Bulwer azt mondja egy helyen: „ne bánj a pénzzel könnyelműen, mert a pénz — jellem.* Johnson is, mint egykor Cieero, azt mondá egy ízben, hogy „a jólétnek .legjobb forrása a takarékosság,* a elnevezi ezt: „az okosság leányának, anyjának.* Máskor pedig igy szólt A szegénység gátolja a jólétet Határozd el magad arra, hogy nem leszesz szegény, tehát kevesebbet költs a jö­ vedelmednél, mert a szegénység halálos ellensége a szerencsének. Négy évszak GÖTHE UTAN *’ fordítva Csalomjaí által •) 1. ----- TkVkSL. 1. ’• Fel,kicsi verspárok, ti serény, elevenke fiues•--■•u • • .r ' ■_ kák; - Gazdag a kert s a mező; noesza, virágit idei 2. Födve virággal a rét; gyönyör egyik a szemnek; a másik Szivet üdít; válasz most te belőle magad.. ‘ <; ; 'i í : ■ ........... - ’ r’ "...... : 3. - Fejlő rózsa, te légy a viruló hölgynek ajánlva, . > Aki szerény díszben tűn ki a többi fölött — í. • í-í ' ----------- ?./■ 4. Csak ha csokorba kötött, leszen a kisibolyka virággá ; Szende leány, c virág képviselője te vagy. ■! • •• 5. , u: ■ - . ’ . . Ismerek egy lyánkát, liliom-szál gyönge növése. 8 tiszta erény. Salamon IáU-c ily remeket? g. ' ■ • • * -• Mily delien magaaúlsz föl, aglája lehajtva fqjecs.u i kéd: Értesz e, ámitasz-é? . . mondni ki tudja- meg ezt? -...f /.• / ;-i •) FvMvmv* • KlZ«Iu<!l iárMtigban 1876. ; ba szurittatutt. Widiu felé vvuulvs a St.-Njkulaja szó rosnál a törökök által megverctctt s az ut a Timok ‘ tói jobbra török területen előtte clzáratott. A törökök i a szoros körül fekvő magaslatukat s a keleti szeri ; határt Aldiuczi és Itvor közölt megszállták s Pirut( Nís év Ak-Palanka felöl félkörben clőnyumulva, a bát’ ráló szerb sereg működési vonalán igyekeztek elvágni. A kuscvaczi barcz ngylátszik, CseruajcfTrészéről visszavonulási irányának megnyerése széljából vivatutt. n barcz sem volt neki kedvező; ezt már azzn bír is mutatja, hogy Lcskovacz felé vonul, mi azt jelenti, hogy eredeti vimavuuulási s illetőleg működési vona• Iának feladásával megy arra, s merre épen még me­ het, hogy Lcsjaiunal Znjczárnál egyesülhessen. Mint Kalufarból távirják, Timok mellett még mindig változatlan a hadseregek állása, s minden ed­ dig vívott Ütközet csak a rendkívüli és szabadcsapatuk közt vivatott. Ázsiából naponta tetemes erősítések ér­ keznek hajón Kalfarba, miből következtethetni, hogy közelebb döntő actió fog mogindittntui. Zimonyból vett értesülés szerint tegnap d. u. 4 órakor Belgrádtól egy órányira a Baziás és Bclgrád közt közlekedő gőzöst a szerb parton Örökül ^kiállított fegyveres parasztok feltartóztatták. A bajó gyors me­ net által kiszabadult a veszélyből, mert a szerbek fegy­ verei csütörtököt mondtak. A hajóskapitány jelentést tett u consulnál. Ugyaucsak Zimonyból veszszük a hírt, hogy a szerb Timok-scrcg több helységet elfoglalt A szerb- török háború. s Widdioig nyomult előre, hol döntő ütközetre van ki­ Azon hírek, melyeket egyes nagyobb lapok a ja­ látás. vában dühöngő háborúról közölnek, legközelebbről ér­ Belgrádon tegnap minisztertanács tartatott. A mi­ dekelhetnek minket magyarokat, akik a barcz színpa­ niszterek nagyon megvoltak ütközve s leverte őket a dához legközelebb állunk. Megbízhatók o vagy nem? háború jelenlegi állása, Egy belgrádi távirat a widdini ki akarja elbírálni ? Annyi bizonyos, hogy afszerbok bul­ győzelmi híreket túlzottaknak jelet! ki. Hirszerint letinjei kézzelfogható koholmányok; de azokat a sajtó. Alimpics Bankót újabban megverték a törökök. a maguk értékére le tudja szállítani. Az igaz hírek Mint Peráböl jelentik, a török kormány minisz­ gyűjtőire meg a szerb kormánynak úgy látszik — kü­ tertanácsot tartott, melyben megállapította eljárását, lönös p i c k j o van, úgy hogy, a nemzetközi védelem Milán szerb fejedelem irányában. E szerint a külállapajzsa alatt álló hirlap tudósítók sincsenek kivéve a mokhoz körjegyzék, szérb néphez pedig proclamátió szabadság érzettől áthatott s szent jo­ fog intéztetni, melyben a fényes kapu, mint Szerbia gokat védelmező (! ?) nép vak vérszomjátóL főura kijelenti, hogy az Obrcnovics uralkodó- házat Azon megdöbbentő értesítést olvassuk a táviratokból, trónvesztcltnek nyilvánítja s egyúttal felhívja az alatt­ hogy Wallsoe-t a „N. Fr. Presse- levelezőjét Jagovalókat, hogy a detronizált fejedelem helyére mást vádina mellett a szerbek lelőtték, két franczia társát sú­ laszszauak. Nikita montenegrói fejedelemmel a porta lyosan megsebesítették, csak a berlini lapok tudósítója talán ugyanígy fog eljárni, ámbár őt személyesen vé­ menekült meg. Ilyen felháborító s minden nemzetközi delmezi az orosz kormány, s jogviszonya sem egészen jogot tipró eljárás, csak a vad karlistáknál tör­ olyan a ;>orta irányában, mint a Miláné. A Montenegró tént. Bármily nehezen juthatni azonban.valódi hírek­ ellen működő rendes hadsereg főparancsnokává Der­ hez, annyit egész biztossággal constatálbatunk, hogy a vis pasát, az önkéntesek és basi-bozukok vezetőjévé szerb ügy csehül áll. Cscrhorz Abdi pasát, Abdul volt rendőrminiszterét ki A csatatér állásáról a legutóbb vívott harczokról már részt vett egy montenegrói háborúban, nevezték ki. . . _________ . :•< . . ■ tt . . következőkben tudósíthatunk: Az Ak.Palanka és Pírot körüli harezokban CserFenn kell tartani nyelvünket eredeti tisz­ najeff azon terve, hogy a Niss és Pirót közti török barczvonalat áttörje, nemcsak meghiúsult, hanem a nini taságában. utón felvonult török csapatok által északkeleti irányMinden esetre egyetértünk azokkal, kik kívánják, sőt követelik íróinktól, hogy ba magyarul írnak, egy­ 7. úttal magyarán is Írjanak, használva magyar szavakat, Telvék kelyhoid, ó jácint illattal; azonban magyar kifejezéseket, magyar szólás módokat. E te­ • Illatod és kelyhed vonzani képtelenek. kintetben sok magyar iró sokat tanulhatna a magyar néptől. Azonban a túlságos ovakodás az idegen szavak­ . -8. tól gyakran értelem zavart szül. Ha nincs elfogadható és nyelvünk természetében Éj vilolája, neked mig a nap süt, nincs be­ csed, ámde, gyökerező szavunk valamely fogalom megjelölésére; “ Hogyha a fűlmile teng, illatod árja dicső. miért ne használnék azt az idegen szót, mely ugysxólva, minden irodalmílag művelt nyelvben polgárjogot nyert? A két véglet között valószínűleg közepén lesz az 9. igazság. Bájteli vagy s kitűnő a szabadban, szép tuba­ Például: octroy, publicista, rcnassaínce, paedarózsa; gogia, plastica stb. Tessék az o szavakhoz kötött fo­ Csak fejem- és szivemet messze, kerülve kíméld. galmakat magyarul jól kifejezni! Nem kívánjuk ezennel, hogy nyelvűnk úgy tarkáljon az idegen szavaktól, mint tarkított még e század 10. . elején is, anno náni (1809.) a latin kifejezésektől, mi-^ Látom a mákot amott lángolni; de hogyha kö­ kor, a levelezést c megszólítással kezdették: Hivatal­ zelről beli szolgálatomat recomendálom! Nézem, ab, a rózsát adja, hazudva, csak Ö. Hanem azt akarjuk mondani, hogy az idegen szavak használata nyelvünkben a maga helyén jogo­ sultsággal bír — a jelenben. A XI3 Mílin. idővel talán nélkülözhetjük; de most még nem. Kctten bolondultak beléd: A régi szavak fölélosztését, ép forgalomba hozá­ Egy víg, kedélyes névnapon, • , sát eleget ajánlotta Toldy Ferón ez, ki azt is lelkűkre A szőke hadnagy és az én kötötte fiatalabb Íróinknak, hogy naponkint nehány Fehér kabátos írnokom. óráig olvasgassák a régi írókat. Bizony jó volna ezt A hadnagy mond: „Uchatiusra! a jó tanácsot követni, mert ma-holnap fogunk ugyan Nem láttam ily szép szemeket. írni és olvasni migyarul, de nem magyarán. Török háború és halál .... Jó volna megbízás vagy pályázat után a tájsza­ Vagy megnyerem szerelmedet.* vakat összegyűjteni, és a jókat, s használhatókat be­ Az írnok mond:. „A kedvedért vinni az irodalmi nyelvbe s átadni a közhasználatnak. Lemásolom a bibliát. Első teendő volna a tankönyvekbe fölvenni, mert 3 kihajtok két liter tintát, amit az ember tanuló korában elsajátít, azt nem egy­ Hu nem adsz egy remény engárt.* könnyen feledi el. Később nehezen megy, mórt az emlé­ Hogy mit felelsz e szavakra? kezet tompább, nem is oly bú. Aztán mennél gyakrab Én a bokorban leltelek. bau kellene használni a hírlapirodalomban. Néma voltál; eszedbe jött: Ne csináljunk uj szavat, ba van elfogadható régi, Loczkéd, s goromba megtéred. vagy táj szónk. A b -gyarmati tűsoltó egylet f. hó 9 én köz­ gyűlést tartott Kövy'Tivadar ]>arkncsnok ur elnöklete alatt, mely alkalommal a nm. minisztériumtól lekül­ dött s mcgerösjUU alapszabályuk olvasta tak fel. As alapszabályok elfogadtatván, az egylet végleg meg­ alakulónak mondatott ki, s az előlegez választások és intézkedések hallgatag megerösittettek. — A thztíkar k egészitésc szempontjából főmérnöknek: Elsztner Fe­ renci, alméruöknek : Angy al József, őrtisztnok : Opiez Károly, szertárnoknak: Pap lAszló, vezéreknek: Gurum Jenő, Manőuy Imjos és Herdy György 35 szavalattal Molnár József ellenében, választattak meg. — A tisz­ tikar beosztása, rangfokozata a parancsnokra bízatott Az Ipoly folyóhoz vezető utak kijavítása, az egyes házaknál kádakban víztartás, a lovas gazdák sorsze­ rinti kötelezettsége arra, hogy a lovakat egy napra az egyletnek szükség esetén átengedni tartoznak, — ezek feletti intézkedésre, s eszközlésére a városi kép­ viselőtestület kerestetik meg. A szerelvények megszer­ zésével, valamint a mászóház felépíttetésével a pa. rancsnok és tisztikar bízatott meg, s általában közóhajkép fejeztetett ki, hogy a szervezés mihamarabb erélyesen kercsztUlvitessék. — Az ülés mintegy három órát vett igénybe, s az alapszabályszerü ünnepélyes fogadalom is megtörtént. �Most kezootték föl ax ivad szót, pedig ez régi lehet Nem rég hallottak egy örogaMXonytói ezt a kifejoxést: Uram, ni ennyit vesződtem én azzal a beteg­ gel éjszakának ivadán ia slb. Igaz, hogy itt nem a* saisun értelmében használta, mint a Magyar Nyelvőr ajánlja, és nem is hiszem, hogy a Nyelvőrből tanulta volna; hanem az éjszakai időtártam megjelenésére. Például fölhozhatom még, hogy a tatár vagy lakat fogalom kifejezésére használják Alsó-Nyitra no hány községében a c sn k'o m á n y szót. Jelenti azt az eszközt, amivel becsukják a kamrát, pajtát slb. Nem tadom benn van 6 az Akadémia szótárában. Elég magyaros, és értelmes szó. Az iparosok, vulgo mesteremberek szerszámaik­ nak nevei többnyire német vagy más idegen szavak. Nem lehetne okkal-móddal magyarosítani e ne­ veket? Amely iparágak őseink között bejövetelökkor megvoltak, még azoknál csak vannak magyar szerezi niés cnköznovek; de a később megtanult mesterségek­ kel együtt az idegen oevek is vt’^árniaztak, fönt is maradtak. Valahára hozzá kellene fogni az ipa* szerszámok magyarosításához is, s kiküszöbölni azon idegen elne­ vezéseket, melyek magyar nyelven tisztán visszaadhatók. A „F.“-után. A magyar orvosok és természetvixsgátók.Máramaros szigetre kitűzött ez évi XIX gyűlésének elörajza és határnapját a következőkben közöljük; Aug. 19., 20., és 21-ik napján beiratás a városházánál. 21-éa ismerke­ dési estély, a részletes programúiban kijelölendő helyen. 22-én reggeli 10 órakor megnyitó közgyűlés. E napon dél­ után a termék-és iparkiállitás megszemlélése, 23-án d. c. szakülések; d. u. a tűzoltók gyakorlatának megszemlélése,*népünncp; estve jótékonyáéin ténczvigalom. 24-én ki'.ándulás Akna-Sz’.atinára, az ottani kincstári sóaknák megszemlélésére; d. u. szűkülések. 25-éu ki­ rándulás Nagy Bocskára a kincstári erdő-üzem és a részvénytársaság sziksó és vegygyárának megszemlé­ lésére, Onnan folytatólag kirándulás a kabola-polyáuai kincstári fürdőbe és vásgyárba. Estve visszatérés Szi­ getre. 26-án kirándulás Rónaszékre, a sóaknák meg­ szemlélésére; estve visszatérés Szigetre. 27-én kirán­ dulás a vasúton a viskvárhegyi fürdőbe. Ugyanott szak­ ülések. Estve visszatérés Szigetre. Végre a berekosztő közgyűlést követő napon — 29-én, még pedig tekin­ tettel arra, hogy százakra menő látógatóknak hajlékkal, élelmezései ellátása szükvölgyű fenyves erdők belse­ jében fekvő, kis községekben és telepeken lebetlen, négy nagyobb kirándulás egyidejűleg különböző irány­ ban fog rendeztetni. a) A felső-vissói határban a „Wasser4 völgyön fekvő „Suliguli4 és az ugyanazon határbeli „Valje-Vinulnj4 ásvány forráshoz, b) A Tiszavölgyön Kőrösmezőre s az ennek határában levő Tisza-forráaboz. c(Az akna-sngatai sóbányákba és a Guttin havas aljában fekvő brébi fürdőbe, d) « Nagy-Ágvölgybe s a gróf Teleki család dolhai vasgyárának mcgszcmlé lésére. Annak idejében ivek fognak kitétetni, hogy a jelzett kirándulásokra a t. ez. tagok neveiket beje­ gyezhessék. Hogy azokban a nagygyűlés tagjai min­ den őket megillető kedvezményben részesülhessenek, újra emlékezetbe hozzuk, miként szükséges: hogy* ma­ gukat idejekorán igazolási jegyekkel lássák eh E te­ kintetben a résztvevők folyó évi aug. 15 ig Sztupa György úrhoz, a nagygyűlés pénztáraokához (Budapest nénatér, gyógytár a magyar koronához) méltóztassanak fordulni, ki is a hozzá intézett bérmentes levelekre, az illető, a felvételi 6 forintnyi dijt, továbbá nevének, állásának, lakhelyének és az utolsó postának pontos feljegyzését mellékli az igazolási jegyet postán meg­ küldi, lépti-jegyek váltásakor igazolványokat is kapunk a jegyet váltók, a melyek előinutntása mellett a magyar és osztrák vaspályák, és a cs. kir. szab, osztrák duuagőzhnjózási társaság, a f. é. augusztus l étől, augusz­ tusa 12;éig bezárólag terjedő időszak alatt az idő és visszautazásra 33' ,‘ ,-nyi utazási dijclcugcdest engedő lyez. Figyelmeztetnek tehát a gabonavásárt látogató idegenek, hogy saját érdékökben a belépti-jegyeket és az említett igazolványokat a lözsdo titkári hivatalában idejél>en megrendeljék. Külön helyek is, asztallal és ülésekkel ellátva, 10 frtnyi dij lefizetése mellett kap­ hatók. A kik ily helyekre számot tartanak, szívesked­ jenek legkésőbb f. évi julius 31-éig a tőzsde titkári hivatalában ez iránt nyilatkozni. A pesti áru és ér­ ték-tőzsde gabonavásári bizottsága. Felhívás a községi és körjegyzők országos gyü­ lekezete tárgyában. A kör* és községi jegyzők által rég óhajtott országos gyülekezet ügyében f. é. 15-én Budapesten alakult előkészítő bizottság határozata alapján van szerencsénk tiszt, tigybarátainkat értesí­ teni : hogy az érintett országos gyülekezet megtartá­ súnak határnapjául f. évi augusztus 21-ike tűzetett ki Budapestre d. e. 9 órára a megyeház nagy termében melyuek netalán más czélú elfoglaltatása esetén az előkészítő bizottság más alkalmas helyiségről fog gon­ doskodni. Az országos gyülekezet tanácskozási tárgyai­ ul uz élőkéi zilö bizottság a következő tárgysorozatot állapító*ta meg: 1) A községi törvényen alapuló jegy­ zői nyugdíjintézeteknek életbeléptetése s illetve a tör­ vény végrehajtásának szorgalmazása iránt kérvényezés a nmélts. minisztériumhoz (Előadó Kis János duna­ keszi jegyző.) 2) n körjegyzői állás biztosítása a köz­ ségek Önkéntes csoportosítása ellen. (Előadó Mészáros Károly t. megyei főjegyző.) — 3. Országos jegyzői egylet alakítása iránti indítvány. (Előadó Dobozi Ist­ ván maglódi jegyző.) — 4. A községi jegyzők qualificaliójának a törvényben leendő szabatos megállapí­ tása iránt kérvényező* a képviselőházhoz és kormány­ hoz. (Előadó Kalicza János szig.-szt.-miklósi jegyző.) — Bejelentések ezen országos gyülekezetben való rész vételre aug. 19-ig a „Község lapja4 szerkesztőségéhez inlézendők, azon túl pedig a beiratkozás a váczi-utczai „Nemzeti szálloda*4 egyik c ezélra kibérlett helyisé­ gében történhetik. Beiratási dij 1 írt, mely a költsé­ gek fedezésére fordittatik, miről a beíró választmány rendes számadást vezetcud. Kelt Budapesten, 1876. julius 10-én. D. Mészáros Károly, bizottsági elnök, Dobozy István, bizottsági jegyző. Hírek. A polgári iskola félépittetésc tárgyában f. hó 12-én az alispáni hivatalban tartott nyilvános árlejté­ sen 4 vállalkozó adta bo zárt ajánlatát, melyek közül a Karlik János és Mauóssy Alajos b. gyarmati vállal­ kozóké volt a legelőnyösebb, amennyiben a felépítést a nm. minisztérium által leküldött tervezet szerint 21 száztóli árelcngcdésHcl elvállalták. Lob Ferenci ajánlata ugyancsak 21 száztóli árelengedéssel volt be­ adva, de mivel nevezett vállalkozó majd egy órával* később adta be az oflertet, a bizottság azon indokból is, hogy Karlik János és Manóssy Alajos helybeli vál­ lalkozók, kikkel többször lehet érintkezésben, ajánla­ tát nem fogadhatta cl. Pályázott még valami Grűnbaum nevű alig 2J éves állítólag párkányi vállalko­ zó is, kinek úgy látszik a vállalatoknál való meg­ jelenés ama professióból történik, hogy ott egyes vál­ lalkozóktól sápot csikarhasson. Tisztességes árlcengedés helyett 19 száztóli árpótlást kért. Korán kezdi az amicc! (Hát ebből milyen Hcrczfcld lesz'.?) Az iskola 21 száztóli árclongedéssel, amennyiben 38,970 forint becsárban van felvéve, — 30787 frtba kerül. E má­ • • • ■ : ‘ sodik árveréssel, noha az ügy időben vesztett, do Programmja az 1876 évi augusztusién Buda- 1 pénzben félszáztólit nyert dapesten tartandó 3-ik nemzetközi gabona- és mag­ Karhatalom. A „Hon4 legközelebbi számában a vásárnak. A budapesti 3-ik nemzetközi gabona* és mag­ karhatalom illetéktelen felhasználásáról ir egy nóg­ vásár az „Uj Világ4 kertihelyiségeiben (a Tüköry-félo rádi levelezd azon verekedés alkalmából, mely Dióstöltésen) fog megtartatni, s esti 5 órakor bezáratni. A Jenőn junius 5én a korcsmában történt, s melyet la­ tőude-titkári hivatal ezen napon a gabona-vásáron is punk 24 ik számiban néhány észrevétellé közzé tet­ nyit irodát, a melyben a szükséges felvilágosítások tünk. Emlékezni fognak a t. olvasók, hogy azon al­ készséggel fognak, megadatni és a tőzsde jogszoká­ kalommal Diószeghy Tbadé csendbiztos urat, ki a zajt sait tartalmazó füzetek és fuvar-tarifTák is kaphatók lecsillapítani sietett, az ittas legénység megverte. — tesznek. Sürgönyök és levelek fel és kiadására ezen A vizsgálat megejtetett a b-gyarmati kir. törvényszék napon a gabona-vásári helyiségekben külön magyar ügyésze s egy kiküldött biró közbejöttével. A jenéi királyi tavirda postahivatal fclállittatik. A gabona­ érdemes törvénybiró, ki állítólag kést ragadt a csendbiz­ vásár látogatói, a hoszájok intézett sürgönyök és le­ tosra, 4 hétig fogva volt; — a vizsgálat azonban velek minél gyorsabban leendő kézbesítése végett, fel­ eredménytelen lett. — A karhatalom, mely rögtön kéretnek, hogy hozzájuk érkezendő leveleiket és sür­ eszközöltetett a verekedő nép kiábrándítására, csak gönyeiket „a budapesti gabona vásár4 (Budapestet julius 6-án, tehát a tett elkövetése óta 31 napra je­ Saatmarkt) név alatt czimeztessék. Idegen látogatók lent meg az 1500 at meghaladó lakosságú faluban. tisztelettel felkéretnek, hogy belépéskor neveiket vagy ezégjeiket a gabona-vásári hivatalos közegekkel fel- i Czíkkiró előtt tehát azért látszik oly sérelmesnek ez alig 60 esztergomi közös hadseregbeli katonából álló jegyeztető! végett, közölni szíveskedjenek. Belépti-je­ karhatalomnak kieszközlése, mert nem jött rögtön. Mi gyek augusztus 6-án délelőtt és délután a tőzsde tit­ biztos kutforrá’ból tudjuk, hogy e karhatalom nem a kári hivatalban egy frtnyi díj mellett válthatók, de a czíkkiró által zendülésnek hircaztelt verekedés lecsil­ gabona vásár napján is a pénztárnál kaphatók A be­ lapítására volt kikérve, hanem büntet lakép a verekedő uép mcgsarczolására. Azt p:dig e falu, moly verekodési hajlamairól a megyében általánosan ismeretes, (tisztelet nx abban található kivételeknek) megérdemli. Ipnljsngrol Írták, hogy ezen lapokban is jelzett a hont-barsmegyci lótenyésztés és emelésére engedé­ lyezett lótenyésztési állami jutalomosztás julius 9-én szép részvét mellett megtartatott Többen részesültek a jutalomban úgy az úri mint a néposztálybóL A lőkiállilást bankett követte a vendégfogadóban ; délután pedig a sclmcczi országút mellett fekvő tompái gye­ pen lóverseny tartatott igen díszes közönség jelenlété­ ben, melynek szép idő kedvezett Befejezte az érde­ kes napot Ipolyságon a megyeház termében tartott tánczvigalom, mely alatt szép hölgyekből álló 18 pár tánczolta a négyest. Úgy c bál mint e lóverseny ren­ dezői Ivánka Oszkár és Zmcskall Kálmán urak voltak. Ab angol kisaBaxonyok zárdájában B.-Gyarmaton a nyári vizsgák f. hó 11-én tartattak. -A tanítás sokkal rendszeresebbnek tűnt fel, mint a tavai! évek­ ben ; sok tantárgyban igen szép haladást tanúsítottak a leánynövendékek, kivált a felsőbb osztályokban. A bányakerületi szuperintendens fötisztelendő Szcbcrényi Guutáv ur Nógrádmegyében szeptember ha­ vában fogja a múlt nyáron megkezdett cgyháxlálogatásait folytatni. A sorrendet, melyben az egyes egy­ házakba érkezik, közölni fogjuk. Saághy Mihály axintáraulata tegnap folyó hó lö-én kezdte meg előadásait B.-Gyarmaton „Clariue* drámával. Az előadásokat figyelemmel fogjuk kisérni, s a színházi szemlének az „idény4 alatt rendes rova­ tot nyitunk. — E héten következő színdarabok adat­ nak elő: Vasárnap julius 16-án o színpadon először „Kintornás család* népszínmű 3 felvonásban Tóth Edétől. Kedden 18-án „Ördög naplója4 franczia vigj. 3 félv. Szerdán 19-én bérlet 1. az., „Saint tropezi úrnő4, dráma 5 felv. Csütörtökön 20-án bérlet 2. sz. itt először „Nem jó tűzzel játszani4 vigj. 4 felv. Szom­ baton 22-cn bérlet 3. sz., itt először „Othelló a velenczei szerecscn4, tragoedia ö felv. SchakespeáretóL Va­ sárnap 23-án itt először „Ördög {tárnája4 népszínmű 3 felv. Tóth Kálmántól. Nyilvános búcsú. - Kilencz évi gyárigazgatói állásom, a gyár birtokosának elhalálozása következ­ tében megszakittatván, mielőtt Nógráditól távoznám, tisztelt számos barátim s ismerőseimtől búcsút véve, becses barátságukba s emlékükbe magamat ajánlom. — K.-Haláp, 1876. julius 12-én, K o b 11 c se k Emil, czukorgyá.i igazgató. Az „Eötvös alap" 532. számú gyűjtő ivén, me­ lyet Vágner István tanító kezelt, következők adakoz­ tak : Veres Ernő ó frt Madách Károly 5 frt. Melicher 1 frt Elsztner Fercncz 2 frt. N. N. 10 kr. Ráth László 1 frt Dottrich Zsigmond 1 frt. Luby Mátyás 50 kr. Dömők 50 kr. Polátsek 36 kr. N. N. 50 kr. Kobn Mór 50 kr. Bcok 40 kr. N. N. 20 kr. Balázs Gyula 20 kr. Skutera Ferón ez 10 kr. Dancsó István 10 kr. Kukla 20 kr. Weisz Sarolta 50 kr. Kobn Ármin 20 <r. Weisz Jakab 20 kr. Weisz Heléne 20 kr. Gráber . Gyula 50 kr. Weisz Salamon 20 kr. Ambrózy Gyula 50 kr. Bobus 30 kr. Skultétby Rezső 20 kr. D'Elseaux alezredes 1 frt. Baintncr Oltó 50 kr. Reményi Károly 50 kr. Rigócz 20 kr. FoUenbUrg Adolf 50 kr. Doman Mór 20 kr. Himmler^MŐr 20 kr. Gazdik Lajos 1 frt. Milovan A. 50 kr. Felecnburg Henrik 50 kr. Torbicxa János 50 kr. Reisor 30 kr. Elfér Ede 20 kr. Elfér Izsák 20 kr. Sipler testvérek I frt Jeszenszky Sándor 50 kr. összesen 30 frt 70 kr. üiztoa forrásból érteaQIQnk, hogy Nigolics szerb badügyiniszter távirati utón hívja megy Dr. Handler Mórt Csupriájába, a szerb hadseregnek a esatatéreken fájdalommal észlelt elgycngült és mcgbizonyult lehetet­ lenségének kigyógyitására. * Esztergomból írják „B. N.4 Városi polgárságunk túlnyomó része, mintán Esztergom kir. város lenni meg­ szűnt, oda működik, hogy no rendezett tanácsú várossá, hanem nagy községgé alakuljunk. Terbeink elviselhetlenck, közigazgatásunk felette költséges és a lehető legroszabb. Ez indokok késztetnek a takarékoskodó reformra. A jövő vasárnap o kérdésben uépgyűlés tarlatik. Váráról írják „B. P4 napilapnak, hogy Vácz város hírhedt polgármestere Réthi Ignácz a török had­ seregbe lépett és a félhold soraiban Péthüm Ganef ba­ sa vóv alatt vezérkedik. Kitüntetés. Freybcrger Franci is ka budapesti zárdabcli angol kisasszony a közoktatás és nevelés terén 50 éven át tett jeles szolgálataiért az arany érdemkercsztet nyerte. Müller Károly Esztergom főmegyei áldozár e « hó 23-án tar(ja B.-Gyarmaton első szentmiséjét * A „Magyarország és a Nagy világ*4 legújabban megjelent 28-ik számának tartalma. — Saöveg : Gr. Bylandt és b. Schönfeld tábornokok. — A. Lajos bácsi pipátoriuma. Vig boszély. (Györkönyi A. Károly — Az egyetemi növénykert (Dr. Tőkés.) — „Libri Amorum.4 Ovidius (Lib. 11. Elégia 1. B. G.) — Buda­ pest lakházai. — A fővárosból: Keleti dolgok és még valami. (Aliquis) — A kis grisette, Elbeazéléa. �(Safid György.) Folytatás. — Hciuéből (Költ, Sxokula Gyula.) — Esti harangod. (Költ) — Sakk feladvány. — Sjfarejtvéay. — Sacrk. üxountek. — Rajtok: Ik Schönfcki altábornagy, a törzskar főnöko és Gr. Bylaut Rhcidl altábornagy, közös Uadügyminister. — A magyar királyi tud.1 egyetem fttvéaxkcrra Buda* pesten. ** Belgrádi képek jl. A Fkouák4 Milán f<yo* delem lakása. II. A vár. — Előfizetni lehel e laprá a kiadóhivatalban Budapesten, Fereueziektero Athcnacum épület Negyedévre 2 frt. 60 kr., félévre 5 frt., cgéax évre 10 frt. Ajánljuk o lapot a t. olvasó közönség fi­ gyelmébe. As „Vj idők“ cximű hetilap (divat tárcsával) c félévi • 2-ik száma a következő válogatott és érdekes tartalommal jeleni meg: Keleti naplómból, Hatnia Pé­ ter. — Dal a bánatról (eredeti költ) Beucdck Aladár. — A végzetes paripa (eredeti elbeszélés) Vértesi Arnold. — Phidylébez (Horácx költeménye), Tóth Endre. — — A rózsa királynő, (Vacano Emil elbeszélése.) — Az éa édesem (rajz,) B. Bütnor Lina. — Az őrUlt vezető (amerikai elbeszélés,) —k.—f. —- „Irodalmi, társada)^ éa müvektől: hírek.4* — A borítékon: Divat*tárCxa Hymen, sakk-rejtvény, betfl rejtvény, (hármas jutalom­ mal,) szikrák, a szerk. nyílt válaszai, vegyesek. — £» elegáns hetilap előfizetési dija júliustól kezdve (alábbszállítva) évnegyedro 2 frt. 10 kn. fél évre 4 frt, egész évre 8 frt. Egész és féléves előfizetők jutalomban is részesülnek. Kiadói éa szerkesztői hivatala: Pest, pap­ növelde ulcza 3. sz. földszint jobbra. E lan valóban magamagát ajánlja s most már (olcsósápinál) fogva is méltó ax elterjedésre. Szerkeszti Benedek Aladár. Megjelent. Levélszcrinti oktatás a német nyelv öutauulására. Irta és kiadja Roder Adolf. 16 és 16 Bizet Az egész mii 40 levelet foglal magában és két tanfolyamra van beosztva. Egy-egy levél ára 20 kr., mind a két tanfolyamé pedig csak 6 frt. o. é. Megrendelhető minden hazai könyvárusnál vagy a szerzőnél Szombathelyen. E diszcsen kiállított folyóirat az eléggé ismert TouMaint Lángénschoidl tanmódazert vette alapul és a német nyelv alapos megtanulását a legrövidebb idő alatt biztosítja. Vegyesek. . A divat azétaőaégei. A híres Pompadour asz sxony jelszava volt: „ A prés nous le fdétaqe,44 vagyis ex a rendszer mig mi élőnk, csak oltárt valahogy, aprés! Gyönyörű kor volt ex, annyira gyönyörűségesen undok, hogy egy forradalmat idézett elő. És tájdalom, e főrangú osztály leginkább úszott a frivol tengerbe, kixxámitoUan, késxakarva téve ezt. A hová az ember nézett, mindenütt csak elvete­ mült nőket csábítást látott. Egyik udvari ünnepélyt követte a másik ; tü^játék, vadászat — üres állam­ pénztár — (mely* állapot ma sem szűnt meg, kétség­ beesett pénzügy, szemérmet gúnyoló ballcttek és raffinirozott nők.) Hanem ama fényes rothadás következményei, melyeket Pompadour asszonyság nagyon jól sejtett előre, meg is hozták a gyümölcsöt, s a kép teljes lön. Megszületett a divatból a divat, a guillottin. Ama terem, legyen boudoir, roll a divat után döntő a világ sorsa felett is. Ő gondoskodott róla, hogy XV. Lajos tökéletes bábbá legyen, hogy leföbb ren­ deletéi a Pompadour asszonyság által alkotott divatot illesse. Fontos államtlgy akkor Frauciiaorsxágban nem volt. Az ilyen dolgok ama gerenda alkotmány lehulló vasára volt bízva. A népjólét 9 hóhér karja volt meg ama rugó, mely a kést egy rántásra leejtő. Mig aztán egy embercsabda szakadatlanul fel és l^jáít, addig ő felsége XV. Lajos az udvarszernagynak küldte a rcndeletckot, nevezetesen, hogy „Ö fel­ sége eldöntötte a napcrnyőUgyct s elhatározta, hogy az udvari hölgyek és hcrczcgnők napernyővel mehet­ nek a procettio után.4* Ha tehát egy nemzet királya egy „isten kegyel­ méből4 lett király ilyen komoly országos Ügyekkel foglalkozik, lehet o azon népet kárhoztatni, ha végre az 1789-ki változást óhajtotta. És fájdalom, ax embertől egyre-másra hulltak a divatotostó romlásiban. Madame Pompadour úgy akarta, hogy a társa­ dalom csak hitványságokra és csillámra gondoljon, s mindezen gyönyörűséges álls|>ot egészen a művészetig terjedőit. Az akkori divat csak úgy szórta a csipkét és csillámot, egészen az uodorodásig eltorzítva ax öl­ tözetet, a mi aztán hogy véget érjen, a monarchiával kellé sírba szállani. A forradalom tehát eltemette a ezopfot, abroucsszoknyákat, fUzőpánczélt, a tornyos fri­ zurát, egyszóval a roccoco és paróka korszak minden érdekeit. Még a kendőzés vagy is a pacsmagolás és ta pasxkák is cl Hintek az artzról, s volt ugyan hölgy, ki a kcudőzést a köztársaság idejében is gyakorolta, de ez ropant titokban történt, s nem igen örültek, ha ezt valaki észrevette. Az igaz, ez restclni való is volt, s csodálandó, hogy a mit a iranczia forradalom idejében oly igen titkoltak, ez néhol ma sem titok. A szalma értékeshéaétiek uj neme. Az észak­ amerikai államok cgyestermékeny síkságain, hol a ga­ bonatermelést ép oly aránytalanul kiterjesztették a marhatenyésztés rovására, mint hazánk alföldi vi­ dékein, hasonló szalmabőség állt elő, mint ott, s azután leggyakrabban elégették a szalmát, hogy legalább hamuját trágyaként használhassák. Ezen hát­ rányos és nem eléggé kárhoztatható eljárás folytán v szalma ára rendkívül olcsó lett, mely körülmény az élelmes amerikai gyárosokat egy uj találmány kizsák­ mányolására serkentette. A szalmából ugyanis bordó­ kat gyártanak a ezukor, liszt, mész, gyümülcs s több efféle áruk csomagolására és szállítására. Ezen az ame­ rikai államok területén szabadalmazott uj iparág utóbbi időben különösen a Missbipi és Missouri folyamok )tözl fekvő síkságon nyert nagy kiterjedés^ úgy, hogy például Wironna és Decorac városokbanJ mát nagy­ szerű szalmabordógyárak alapi'.tattak, melyekből a gyármányi egész Amerikába szétküldik. A hordógyár­ tás ezen uj módja abban áll, hogy a nyers szalmát igen vastag papirlomezekkó dolgozzák töl s négy-öl ily lemezt amouiac savas rézoldatta) vízhatlanná pre­ parálva, gőzsajtókkal roppant nyomás mellett egy vas­ tag lemezzé összeenyvezve, henger alakú bordókká pré­ selik. Ezen hordóknak azon előnyük van, hogy henger alakúknál fogva sokkal kevesebb tért foglalnak el, mint az öblös dongája fabordók, továbbá félannyi sú­ lyúak, mi a vasúti axállitáat olcsóbbá teszi ■ végre főelőnyük, hogy szilárdság és tartósság tekintetében állítólag felülmúlják az ötször oly drága fabordókat. Nem kívánatos ugyan, hogy nállunk Magyarortzagon is nagyban mcghouosuljon ezen uj iparág, mely által a szalma eredeti rendeltetésétől, a trágya termeléstől elvonalik, de egyes oly vidéken, hol azt ugyanis csak tüzelő anyagként használják, nem ártana, ha valamely yankco kisértletct tenne. Egy londoni hivatalos kimutatás szerint csu pán a múlt évben 6131 asszonyt büntettek meg fog­ sággal részegség miatt. Erek között volt 80 mosogató asszony, 766 varrónő, 1334 mosónő, 1G6 szobaleány, 36 táncosnő, 30 betüszedőnő, 28 virágárusod, 1796 foglalkozásuélküli nő és 100 jó családból származó u ri háziasszony. Kedélyes. Férj: Mi az oka annak édes G .... kára hogy te jobban bánsz a cselédekkel, mint velem. — Feleség: Hja, mert most jó cselédet bajosabb kapni, mint jó férjet. (Tény.) • * Nyilttér-.*) Alulírott ezennel közzé teszem, hogy mind azon kötelezvényeket és terhes szerződéseket, melyeket fiam Paudler F. József az én ezégem alatt kötött vagy jö­ vőben kötend, élnem fogadom. Paudler Lipótné, szül. Farkas Aloizia. •) E rovatban kötlútlekírt u<m rlTal f.lelBtWgrt a 8t«rk. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. HIRDETÉSEK. Hirdetinény. A b-gyannati „Takarék és hitelintézet részvénytársulat" igazgatósága közhírré teszi, miszerint további intézkedésig az érték pa­ pírok utáni előlegeknél, valamint a kézi zá­ logoknál, e folyó évi junius 1-től a kamat­ lábat 1%-tólival leszállította. AZ IGAZGATÓSÁG- A t. ez. termelőknek a gabna kidolgozás alkalmával ajánlja dúsan ellátott „zsák kölcsönző intézetét" jutányos feltételek mellett. írásbeli megrendeltetések pon­ tosan és gyorsan eszközöltetnek. ! i. NEUSTADTL M. L zsák-kölcsönző intézete Váczon, vásártér 209. sz. a. özvegy Mesko Miklósnő csőd tőm egéhez tartozó Erdő-Tarcsa köz-sógében fekvő két birtokrósz az egyik 1200 D öllel 426 hold gazdasági épületekkel, a másik 1200 O öllel 180 hold kiterjedésű lak s gazdasági épületekkel c folyó 1876. óvi Szt.-Mihály nap­ jától kezdve három évre külön külön folyó évi julius hó 20-án Erdő-Tárcsán reggeli 10 ó. nyilvános árverés utján a csődválasztmány f. é. junius 27-én kelt végzése folytán haszonbérbe fog adatni. — Bővebb értesítést nyerhetni szóval ^agy bérmentesített levél által Okolicsányi József megbízott úrnál Erdő-Tarosán u. p. Szi­ ták, kinél is a haszonbéri feltételek megtekinthetők. —. Erdő-Tárcsán 1876. óvi julius hó 2-án. HALASZ MOZESS, csödtömeggondnok. ' - Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00123.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_07_16.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-07-16 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 29. szám (1876. július 16.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom