https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7f84781f85282601962738ef2ae70165.jpg 6f645f86a256f74a0c8bdd689d88809e https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/235ce4899f7434021b3ba5c40f6953f0.pdf cfa116239ad61ed038412903fe976711 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. B.-Gyarmat, julius 2. 27-ik szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás A .„NÓGRÁDI LAPOK" s „Honti Hiradó* politikai, társadalmi és közgazdászaid hetilap lNlG-ik évi IV. évfolyamúra. Előfizetési feltételek: Félévre ............................................ 3 frt. kr. évnegyedre............................................ I F 30 kr. Egy hónapra .............................. — „ 30 kr. Az előfizetési pénzek * egyedül a kiadóhoz czimezve, — legczélszcrűbben póstai utalványnyal — a nyomatandó példányok, s pontos szétküldés tekintő léből, mielőbb beküldendők. Lapunk múlt számában a védegylet eszméjére vo­ natkozó czikküuk folytatásául átvesszük P. Szatmári Károly úr lelkes fölhívását, melyet oczitn alatt: „Nőink és a magyar ipar* tett közzé. Ilinél hosszabban éa behatóbban gondolkozunk úgy­ mond ->• hazánk anyagi érdekeinek clhanyatlása fö­ lött, annál erősebb meggyőződés kel bennünk, hogy a közelebbi évek csapásain, természeti helyzetünkből kifolyó. tikokon és némileg alárendelt közgazdasági viszonyokon kívül annak föforrása társadalmi és ha­ zai életünkben fekszik. Hazánk földművelő ország; ezt indokolják föld­ rajzi fekvése, termékeny talaja s korábbi' időkben csalhatatlanul kedvezőbbnek mutatkozó viszonyai. Mindamcllett-tuég a tizenhetedik században is virágzó házi és kit ipara volt, mely szükségletei legnagyobb részét fedezte. Csak a fővárosunkban legközelebb közszem­ lére kitett régészeti kiállitási tárgyakat kell gondo­ sabb figyelemre méltatnunk, bog)' erről teljes meggyő­ ződést szerezzünk. Itt látjuk a magyar és erdélyi öt­ vösművészet bámulatos remekeit a szent edényeken szkófium-varrás, hímzés és szövetkészités meglepő pél­ dányait, melyeket hu ipar-muzeumunk gyűjteményeivel kiegészítünk, meggyőződést nyerhetünk a felöl, hogy még pár század előtt isten oltárától kezdve -- a ki­ rályi és püspöki palástokon át — a házi szükség utolsó készletéig minden saját szövőszékeinkről s nő ink hímző- és varróasztulairól került bo. Mindezt két körülmény szorította háttérbe: Fraucziaországnak a tizenhetedik században nyert társa­ dalmi és ipari diadila, mely majmolási hajlamnál fogva előbb németországot, majd hazánkat is maga után ragadta, moly XIV. Lajos udvarát tette minta* és divat-képpé csaknem egész Európára nézve s mely Lesslng és a magyar gárda kitűnőségeinek visszatorló szellemű nélkül, a német és magyar irodalmat is könnyen oz utánzási vágy ösvényébe sodorja A franczia termékek ót divatezikkek leszorították hazai ipar­ termékeinket; kiforgatták régi tisztes alakjából ősi viseletűnket * az által a magyar Mövctipart, ötvös­ művészetet végleg háttérbe szorították. A másik hátrányos körülmény volt a gyáripar előhaladáza külföldön s ezzel szemben a mi hátrama­ radásunk. Igen természetes, hogy a gyáripar termé eivel a kézi ipar olcsóság tekintetében nem versenyez­ het; s o hátrányát még pótolhatná az által, hogy ké­ szítményei rendesen jóval tartősabbak a gyáripari cikkeknél; azonban miután Páris divatja lett Európa közpiacán az uralkodó, nemhogy súly helyez*otcék a tartósságra, sőt a divat szUnotlen változása s a gyáripar érdekei cinek épen ellenkezőjét föltételezik. Más nemzetek Farancziaország hatalmát azzal igyekezték ellensúlyozni, hogy ha elfogadták is divat képeit, szabás mintáit: nagy részben megteremtették saját hazájuk földén az azt termelő gyáripart is s a szövetipirnak és házi eszközöknek legalább minden­ napi sz.l-«églétéit saját iparuk által képesek fedezni; míg mi, a sokkal szegényebbek, az utolsó darab vá­ szon vagy posztóért is többnyire a külföldet veazrzük igénybe. Francziaország egy lépéssel még tovább ment; művészettel egyesité iparát; s innen van, hogy sely­ méért, gobelin-szőnyegeiért, sevresi poreellánjaiért, finom csipkéi és keztyűiérl, a mesterművek és ékkö­ vek művészi utánzataiért az igész művelt é» művelet- • len világot adózójává tette, elanuyira, hogy noha csak ez években is öt milliárd hadi sarcot kellett fizetnie Poroszországnak, már mull évi költségvetés'ben fo lösleg mutatkozott. Anglia toppant fejlődését nyert vasiparában és gyarmatáruiban keresett Irirjkltlást: inig Németország szintén fejlett gyáripara és hódítá­ sai mellett is alig képes vasutait megváltani. Szegény hazánk mindezektől messze maradott hátra. Elfogadott a művelt nyugattól mindent, mi sa­ ját vagyoni romlására vezetett s gondatlan bőkezű ségc és nagylelkűsége valamint politikai helyzete ál­ tal, oly helyzetet teremtett magának, melyen ha jó­ zan okossága es takarékossága által nem segit, vég­ leges anyagi bukását előre kiszámithatj.i E fenyegető jövőt felismerte a nemzet már a negyvenes években s a védegylet meghonosítása ál­ tal igyekezett a bajun segíteni *. de c hirtelen fellán­ golás nem tartott soká, c hazafias jóakarat részint ke­ reskedelmünk egy részének csalfa eljárása miatt ját­ szatott ki, részint bzalmatüzkint ellobugutl; gyakorla­ tinak nem mutatkozott. Ma némelyek az Ausztriával kötött vámszerződósok fölbontásában — mások ismét a negyvenes években indítványozott védegyletekben s az ipar újra felélesztésében keresik a menlőszert. Az első eszme a politikai világban, a második társadalmi életünkben s különösen női körökbe talált éléukebb viszbangru; de könnyű belátni, hogy az első, Auxzriával kötött jogviszonyainknak ez idő szerint nem kívánatos fel­ bontására, nyers terményeink iránt hátrányos ellen­ hatására, az utóbbi pedig sok nehézségre, visszatorlUra sa negyvenedikhez hasonló kudarcra vezethet. Kérdés tehát az, mily utón, minő irályban és mit lehetne a fenyegető veszély ellenében lennünk? Szerény nézetem szerint sikerre csak keltő ve­ zethet : felkeresni és megmenteni, .támogatni amaz iparágakat, melyek hazánkban még léteznek; s a legnagyobb mériéklieu takarékoskodni amaz iparcik­ kek felhasználásában, melyek hazánkban ez idő sze­ rint meg nem szerezhetők. Legnehezebb feladat kétségkívül hazai gyártmá­ nyaink valódiságának ellenőrzése. De a nehézséget sem tartjuk legyőzhet lennek . ha a dolog élere állók egyenes Összeköttetésbe lépnek gyárainkkal s minden nagyobb városban egy-kit legjobb hitelű kereskedőt bíznak meg az áruk szállításával, kik bizuin ínyüket a gyár számlájával kötelesek igazolni; csalás esetén ad ják át neveiket a közmegvetés ostorozó hatalmának Ezek azok, miket hazai iparunk emelése érdeké ben szükségeseknek és khihetőknek tartok. A nemzet akaratától függ, hogy annak minden polgárnője és polgára ved vám sorompót állítson saját küszöbére ; egyesületeinktől, hogy az eszmét terjeszszék s összejöveteleiknél foganatosítsák. Ha a nemzet erre nem bir elég akarat erővel kitartással és takarékossági ösztönnel; akkor balsor­ sát méltán megérdemli s tűrje azt panasz nélkül. Mint minden nemen eszme keresztülvitelénél, — itt is legtöbbéit merek várni hölgyeink honleányi lelkesedésétől. Ők a külföldi ipar legnagyobb fo­ gyasztói, az ő kötelességük a közös édesanyához s a régi jó házi munkához visszatérni. B.-Gyarmat városának népesedési moz­ galma 1875-ben) .A u<*p jártban v«n a hon java,il. .- 1875 ben előfordult születések összes száma 372 az uj szülöttek közt volt 139 fin, 133 lány; vallásra nézve: 134 kath', 62 ág. ev., 86 izr, 221 törvényes, 41 törvénytelen. Ezen adatokból a lefolyt évben elő­ fordult születési esetek minden közérdekű körülmé­ nyeit lehet látni. Ilyen közérdekű kőrühtiétiy természettudományi szempontból az arány, mely évről évre az újszülött fiúkén leányok száma közt mutatkozik; városunkban ez a következő: a férfiak szaporodása 3 9*,., a nőké *) A máit k*»kniXujr! cn lnfjr*»rn f>tv**«n<l«>'. iH’S-leu 8-i» Ur.HI 9H boA«<'fV tt H htfb. 30 IS “* -‘ *4/- 3 5* mely Ktapurudás úgy aránylik mint 105: 1-bcL Ezen számokból kiviláglik, hogy n két ncíu «za porti .* dasa igen kevés kulönb»cggd, majd egyenlő, holott pL . Budapesten az tapaszüllatik, miszerint a nők azapo- i rodása jóval felülmúlja a férfiakét, állván ott aa arány I ; I jí-hcz. Közcgébzségi tckiulelbeu íófuulosságu kö- > ■ rillmény annak tudása, hány százaléka a született gyermekeknek született természet elknes állatiéiban,; vagyis hallva; hasonló lontosságu körülmény, de már . közelebbről erkölcsi szempontból, az arány a háza**./ Ságból született és a házasságon kívül világra jött gyor-< • mekek közt. í >. Az első körülményre vonatkozólag csak 2 esetet jegyezhetünk, az utóbbira azonban 4 l et, melyek 38 kaik. < és 3 ág. év. A 134 katb. új szülött közt volt tehát .34 vagyis 25*3*. törvénytelen, míg az ág ev. 52 ty- : szülött közt csak 3 az az 5*7*Közigazgatási a igazságszulgál látási szempontból szüksége* azt is f tudói, • egyféle vagy kétféle vallási házasságból azQlelett-c valaki, miután az ilyen gyermekek vallásos nevelésé- . > ról régibb törvényeink is intézkedtek és intézkedik,j, ide tartozó legújabb törvény is. Többféle tekintetből érdekel a születések eloszlása az év tizenkét hónapja közt, mily városunkban a következő volt: jauuáriuibauszületelt 16, februáriadban IV, márcziusbau 35, áp­ rilisiam 2ő, májusban 22, juuiusban 16, júliusban 29, augustusban 25, septemberben 30, októberben 29/no- . vemberben IP, decemberben 17. Tehát uz őszi évne­ gyedben volt a legtöbb születési eset, utána a tavaszibau; legkevesebb a téliben. E korüliuéoyak kJUUl egyik iukább u lorméaxetbúvárt, a másik inkább az orvost, a harmadik az cr* kölcsiség őreit, a negyedik a közigazgatási' tisztvise­ lőt vagy bírót, stb. érdekli; de van egy sora a fér­ fiaknak, melyeket mindezen körülmények érdekelnek, , s e sorban okvetlen helyt kell foglalnia annak, ki a,. község vagy az ország vagy az emberiség közügyéi- •, hoz hozzá akar sióim, értem a köiügyekkcl foglalkozó férfiak, sorát, kik közül, ha nem is lehet inindenik el­ sőrangú állatnlérliu, mert az, hogy mindenikök első­ rangú legyen, nem is szükséges, de kell, hogy mindé* .( nik. legalább jó hazafi legycu, a jó hazafitól pedig megjoggal várhatja közanyánk, a haza, hogy az < ujoílíjóttck sorsát ne tartsa magához méltatlan, érdek­ telen. vág) talán épen idegen ügynek, melyhez neki semmi köz*. A közember eléguek tarthatja, ha saját gyermekeiről gondoskodik, de a hazafi, az előre,látó, a körül tekintő, a bölcs, a mclegkcblfl hazafi a nemzet életerejének minden uyiivánulását úgy tekinti, mint a legfontosabb, mondbotváu legszentebb közügyét. Hátra vau még egy pillantást vetnünk & népese­ dési mozgalom harmadik szakaszába, mely a kimúlá­ sok eseteivel foglalkozik, a uépoeségi mozgalom olyan ágával, melyről a népszámlálás nem tud semmit. Él­ hetett valaki akár száz esztendeig, tölthette bár életét a legokosabban magára nézve, a legbasznosabban a közre nézve, de u véletlenül u népszámlálásra kitűzött óra előtt megtalált halni, már nem vétetik számba s úgy kimaradt mintha soha sem élt volna. Néj>eaedési szempontból a kimúlást esetek a nemzet életére nézve semmivel sem kisebb fontosságúak, mint akár a házasulási, akár a születési esetek, tanulságot pedig még sokkal többet szolgáltatnak. Lássuk, hogy mint csoportosulnak városunk halálozási esetui a lefolyt év­ ben. A halálozások összes száma 267; jóllehet ezeket a születések 105-tel fölülmúlják, mégis nagy a halá­ lozási szám, esvén minden ezer einberro 38 eset. A valóságos szaporodás o szerint l*5*ú; nemre nézve meg­ halt 14S férti, 119 nő; egy éven alúli gyermek volt köztük 40 vagyis a halálozások 1*6*. a. összebazonlitva a nem szerinti születéseket és halálozásokat, az tapasz­ taljuk, miszerint a férfink száma 9 cl csökkent, mig a nők száma 14 el növekedett, vagyis a lefolyt év né{>escdéKÍ mérlege 23 nő többletet mutat. A halálozások hónapok szerinti csoportosulása a következő: jauuárinsban meghalt 20, februárban 22 márczinsban 35, áprilision 28, májusban 19, júniusban 16, júliusban 23, utigustusban 12. septemberben 27, októberben 22, novemberben 25, deczetnberben 16. tehát a tavaszi évnegycdl>en a legtöbb, utána az ősziben. A meghaltak közt volt: 146 rom. kath., 65 ág. ev., 54 izr és 2 görög. Ha meghalni szomorú kénytclenségnek látszik az élet legmagasabb kúrában is, ha a halál az ugyneve �zett eredendő bánnék egy világosan előre kimondott fenyegetőének végrehajtása, tehát valóságos büntetés: mit mondjunk a balálról akkor, raidóu látjuk, hogy példáúl ax egy övben született gyermekek közűi 13*,. meghal mielőtt 12 bőnap lefolyt volna élete fölött ? Ilyen halált csakugyan a halát legnagyobb mentegetójo sem fogja terméexcteauck találni, a babár nem mondandja talán mindon esetben és okvetlenül bünte­ tésnek, kénytelen leaa alt minden esetre csapásnak mon­ dani, első sorban ugyan ax érdekelt szülékre nézve, de köttetve a községre is, és leginkább a községek közsé­ gére a hazára néxve. A köxcgéaaaégügy a halálozások okaira, a beteg­ ségekre fordítván főfigyelmét s tevékenységét, czél szárú volna a* előfordult halálozások okait kitüntetni; esek fel vannak ugyan jegyeire ax anyakönyvekben, de nézetem szerint nincs értékük, mert nem szakértők, hanem aa érdekelt nép által vannak bemondva. Pedig e halálozási okokban birnók fő megismer­ tető jeleit annak, hogy mi károsítja leginkább a nép testét, melyek a betegség székhelyei s mely visszás életmód követel legtöbb áldozatot. E tekintetben a statistika nélkQlözhellen segédmunkása a közegészség­ ügynek, miután a társadalmi organizmus bonyoliMlottsága a lappangó s észrevétlen dóló rontó erők felta­ lálását fölötte nehezíti A népesedési mozgalom számai egész határozottsággal tüntetik ki, mily erőben áll a nép teste s miben szenved fogyatkozást. Eddig az orvosi tudomány a betegség gyógyítá­ sát tekintette főfeladatának; most azon, bár nem uj, de esak nem rég érvényre omolt nézpont által tágult, hogy báladatosabb törekvés annál egészségügyi rendéletek behozatala által a betegségnek elejéi venni. Mi kezdetén állunk a közegészségügy rendezésén ek, k csak saját erélyűnknek sikerülend mulasztásainkat gyorsan és eredményt igérőleg pótolni. Tomesko Nándor. A b.-gyarmati iparos egyesület A b.-gyarmati iparos egyesület megalakulása im­ már ténynyé vált. Nem akarunk ismétlésekbe bocsát­ kozni s újra elmondani mindent, a mit mi annak idején, mikor az ataknlád túozgnlmak megkezdődtek, már mondottunk; ez fölösleges szósxaporitás volna, és semmivel sem bizonyítaná jobban az iparos egye­ sület megalakulásának szükséges voltát. A miket el­ mondani szükségesnek tartunk az kizárólag azon ta­ pasztalásokon alapszik, melyeket évek során át az egyleti életet iletőlcg alkalmunk volt tenni. Oly ta- pusztulások ezek, melyek mindenesetre tanulságos példán! szolgálhatnak. Az egyleti életnek megrontója saját bő tapasz­ talatok és másutt észlelt jelenségek után a kö­ zöny, mely az egyesületnek legszebb virágait szokta tönkre tenni. Sajátságom tüucménykép emlibclőj- hogy cxeu az egyesülés eredményét fölötte veszélyeztető közöuy az egyesületek rövid fennállása után épen azokat a tagokat szállj a meg leginkább, kik eleinlén talán a leglelkesebben küzdöttek mellette. Ekkor mu­ tatkozik, hogy mua lelkesedés szalmatllz, — hogy csak ax njslg ingere volt ama nagy mértékben mu­ tatkozott működési kedv mozgató ereje, mely ép óly arányban fogyott, a mily arányban szűnt meg az egyesülés uj lenni Ezt a szomorú körülményt két forrásra lehet visszavinni: az Unöwégrc és a követ­ kezetlenségre vagy kitartó erő hiányára. — Ezek * miatt sokak legnagyobb erőfeszítése is dugába dűl és haszontalan. Másik veszedelmes ellensége az egyleti életnek az erélytelen vezetés. Mindenesetre sok függ azoknak erélyétől, ösazniűködésélől, kikre az egylet vezetése bízva van, és kik hivatva vannak az egylet ügyeit czélszerú intézkedéseik által felvirágoztatni Az erélynélküli vezetők maguk is veszedelmes praccedcn.it nyújtanak a tagoknak. Az elvállalt kötelcMégek azal teljesitése érzékeny kárt és veszteséget okoz az egyesületnek. És azért felette szükséges volna, hogy egyesületeknél bizonyos, némi teherrel járó állások csak azoktól vállaltatnának cl, kik elég önzetlen gondolkozáüuak, a közügyért szeretnek fáradozni, nem mindig saját hasznukat lesik és készek sokszor bála fejében az cl nem ismerés szomorú babérjával meg elégedni. Ez áll különösen még oly egyleteknél, hol még töretlen, járatlan az út, a hol az elvállalt tiszte­ letbeli állás nem ment fel a fáradozástól, sőt a hol a nctáni siker eredménye csak épen az önzetlen fára dozásnak gyümölcse lehet. A mi az iparos egyesüle­ tet különítsen illeti, mi ennek czéljai felől teljesen tisztában vagyunk és szép reményeket kötünk hozzá. Feladata mindenesetre szép és városunk ipari haladá­ sát, iparosaink mivolődésót illetőleg igen szép jövővel kccsegtot. .\zt sem szabad fo'ednünk, hogy az ily egye­ sület egyszersmind erkölcsi testület, melynek épen ez érdemben fölötte nemes feadala jutott Az erélytelen vezetéseknek még az a káros kö­ vetkezménye is szokott lenni, hogy általa az egész ^ylcti élet mintegy megzsibbad, és szokszor történt már, hogy valamely egylet az erélytelen vezetésnek káros következményeit kiheverni még akkor som volt képes, mikor önnek helyébe olyanok léptek, kik ta­ lán eb’-g jóakarattal bírtak arra, hogy az egyletet uj tevékenységre ébreszszék. Az erélyes vezetés — és ennek bizonyitgatása teljésen felesleges — egyedül képes valamely egyesületnek azon erkölcsi súlyt köl­ csönözni, mely okvetlenül szükséges arra, hogy amaz külről azon támogatási nyerje, mely szükséges arra, hogy ezéljának megfelelhesse. Az egyesülésnek c nél kül általában nincs czélja, mert nem képes így azon A gólya. Miben áll a curisálás? ' Miben áll a eurisálás . . . Szó csépel és, szó darálás. Füllenteni jó nagyokat, Kóholni piruette okát, Dicsérni a savó szemet Ha visel is pápaszemet. A caoszogást.. ? azt ítéljed Szellőszcrü lebbenésnek. A esepú baj ló szőrére Utalj, mint a sötét éjre. Fogd rá az uborka orra, Hogy ax rózsabokor volna. A púpot, e luksxus czikket, Libannsi dombnak higygyed A leheltet lágy luvalom, Noha mozdul rá a malom. A hangot, ba tán egy kicsit Jubb mint pulykáé, s nem visít: Mond szeráfi zengcméuynek, Tálvilági bárzenének. Ha unod a magasztald*! Vedd elő ax időjárást: „De rósz idő van kin Xagysám! Hó esik, sir lesz ax ulcxán.„Sokkal jubb a nyár mint a tél, Mert akkor sok tök és bab kél-. Ha ezen is végig mennél Akkor kezd a szerelemnél. Az „aha-t és „óh--t hajh ne hagyd ki! Szerelmedet rögtön valld ki! Sokra mehetsz a szép bőkon Kezd elébb csak a kézcsókon És ágy tovább. A nő hú nem . . . Lesz belőle boldog bymen. • • És ez tetszik neked szörnyen Szellemdós, szép magyar hölgyem. leirAs. Farkas Gézától. (Vége.) Voltak népek -kik szentjeik közé sorozták. Ma azonban (mert ő szentségo4 még c tárgyba nézetét nyilvánosságra nem hozta; pedig a szentek canouiaáti ójához egyedül a „Péter székének- van joga) — a szentség többek által kétségbe vonali k — annélkül hogy az eretnekeket „méltán- megillető máglyára kellene magát kárhoztatva éreznie. Elég közel van a tlizhöz, ha a tűzhely fölé rakja fészkét. Az áll, hogy a hová gólyánk ma is bcszállásolja magát, — mindenütt sziveién fogadják, és a népnek a szokatlan iránt érzett kegyeleténél fogva soha sinus rá eset, hogy c madarat valaki megbántotta vagy épen életétől megfosztotta volna. Iliizen ha a megszaporodott gólya családból cs xk. egyet is elrabolnának — ePh.igyuá a kéményre rakott fészket, s ezzel — mint hiszik — az áldás is füstbe menne. Mégis mióta ax állam — nem tekintvén a gólyák érdekeit — a Tiszát szabályozza, -• madaraink száma szemlátomást fogy. Eddig azt hitték szegények, hogy „extra Hungá­ riáin non est vita,- — s most ki tndja hol kell ta­ nyát keresniük, hogy az élettel ktlzdhcsscnck Némelyek úgy vélik, hogy a gólyát pusztitni senkinek sincs érdekében, hisz sem tolla piperét, sem hús eledelt nem Ad. Mások ismét: hogy a megsér­ tett gólya Uszköt visz a házfedélre s lakókat kipörköli Egyik nézet olyan téves mint a másik. A gólya has nem igen ér fel egy baromfiéval sem, szükségben mégis pótolhat eledelt, és a házzal — saját fészke is oda veszne! Es hogy a madár, sa­ ját fészkét, melyhez oly híven ragaszkodik, melybe mint biztos hajlékába éveken át vissza-vissza tér, ti­ nójának feláldozza, ezt fel tenni nem akarjuk erkölcsi é* anyagi erő kifejezésére, amelyre éppen az egyesülés áltel törekszik. — Mint erkölcsi testület másképpen is igen nagy eredményt képes létcsilcni. Erélyes vezetea mellű*t az egyesületnek minden tagja emelve cs buzdítva érzi magát, a jogok egyenlő élve­ zete kellemessé teszi a küsclességek teljesítését is, s a közhit érdek szempontja békét és egyetértést te­ remthet olt is, hol máskülönben békétlenség, czivődás volna. Az egyesületi életnek még más kisebb veszedel­ mes ellenségei vannak, a melyeket azonban a jóaka, rat, ax Ugye* vezérlet ártalmatlanokká tehet. Minden esetre szükséges, hogy az sí valamely egylethez tag gá szegődik, tökélulcsen értse, mily jogai és köteles­ ségei járnak tagságával. A különféle egyletek sza­ bályai rendesen ' gondoskodnak bizonyos pontokban azon eljárásról, és teendőkről, melyeket renitens ta­ gok irányban alkalmazni kell: de e pontok daczára számtalan eset vau, hogy egyes tagok akár képzelt akár valódi sérelmi az egész egyletet szétbomlással fenyegetik Ilyen esetekben azqján nem szabad sem­ miféle tekinteteknek hódolni, bánéin erélyesen járni el, úgy mint azt nz egylet java megkívánja. A mondottak általánosan az egyleti éleire vo natkozuak. Mi a legjobbat reméljük az iparos egyesülettől. Őszinte szívből óhajtjuk, hogy ez egylet anyagilag és szellemiség gyarapodva, minél jobban füleljen meg felatának, mely az ipar emelésében, az iparosok kö­ zött a jubb műveltség terjesztésében, versunymuukás* ság kifejtésében és sok másban áll. A szegedi országos iparkiáilitás. B -Gyarmat jani 20. Olvasóink lapunkból is többszörösen értesültek a Szegeden megtartandó országos ipar és termény* kiállításról. E közölményeket annál fontosabbaknak tartottuk, mert az ország figyelme a szegedi közkiállitás felé fordul, moly első alkalommal fogja bemu­ tatni együttessen közgazdaságunk fejlődését, munkásá­ gunkat és ügyességünket az ipar minden terén. Sze­ ged van hivatva legelőször hű képét nyújtani annak, hogy Magyarország mire képes a közgazdaság és ipar terén és megmutatni azt, hogy az utóbbi tekin­ tetben mégsem állunk ám oly csehül, a milyeneknek • ellenségeink szerelnek bennünket bemutatni. Mert kétségkivüli s ez igen nagy hiba, hogy önmagunk Mm tudjak jól, mire vagyunk voltaképen képesek nz ipar torén és azért tehetséges, hogy hazánk bécsi iparuzikkukkel vau elárasztva, mely ozikkoket a m kedves szomszédaink saját nyers terményeinkből készt j tik. miket azután jő drágán megveszünk. Meg kell ismernünk önmagunk, terményeink mennyiségét és minőségét, meg kell ísmernük iparunk A mi a gólya létét biztosítja, ez a barátság, ley őt és a népet szépen jalleuzi. A magyar ember szives házi gazda. Vendégszeretetét mért ne venné a gólyát igény* be? Hisz költséget úgy som szerez s a nád fedél vagy kémény tetején avagy a kort tájainak egyikén készít fészket száraz ágból. • Hajlékából . száműzi a fényűzést, fiait jő példá­ val — kora ifjúságuktól a kevéssel megelégedésre tanítja. Mint szüle valóban követésre méltó módon nö­ veli fiait, — érvényt tud szerezui a negyedik paran­ csolatnak, mert az engedőimet megköveteli, s ba van olyan, a ki ellenkeznék — a szüle barátaival bár — de meglakol. Évűnként egyszer költ nálunk. Fiókái száma 4 —5. Ezeket fel uöttebb* korukban táplálni nem kis fáradságba kerül. Leggyakoribb vendége a nádasnak, itt a csúszó-mászó állatokat nagy mohon temeti el gyomra fenekére — s fiainak is innen hordja cl a „jő falatokatAzon körülménynek, hogy ő’ a békák királya — teljes tudatában látszik lenni. Biztosan lépked és ti­ porja lábaival a hódoló alattvalókat, a menokvő béka hadat s jajj annak a kire ő felsége orczáját fordí­ totta. Falu helyen a tűz nem teszi a népet oly esze­ veszetté — mint lesznek a békák, ba a „király közeleg. • Ó bölcsessége azonban nem ment némi ravasz­ ságtól. Egy német természet búvár a következőket Írja: Egy sűrű csalitban, hol a termeszét növényéé tarkasága által Lbűvöli a szemlélőt, — töltőm sza­ bad időm nagy részét — hol n természet szemlélésé­ be, hol meg olvasásba merülve. Egy alkalommal hangos sivitás Ilié meg fülei­ met, a hang madáré volt, — de nem olyan, mint milyenre a természet tanított, hanem vontatott és si­ ránkozó. Figyelmei lettem s lussau közeledők a hely- �Állapotát és haladási ké|>cs*égét, és nyeraterménycinkct itthon kell értékcsiteuünk. a helyett, hogy a kül­ földnek eladva, drágán visszaváltsuk ismét Ennek megismerésére pedig elengedhetetlen szükség volt ügy oly kiállítás rendezése, melyen gazdáinknak és iparosainknak alkalma nyílik terményeinket, iparezikkeiket előnyösen kiállítani, és hazánk e tekintet­ ben való állapotát, hogy a szegedi országon kiállítás érdekes és tanulságos lesz, s hogy sokaknak lesz ha­ zánk termőképességét, ‘iparbani előrehaladott álláspont­ ját oly* oldalról megismerni, a melyről eddig sejtelmük sem volt. Azért nagy fontosságúnak ismerjük el a szó gedi küzkiállitási iparunk és gazdászatunk emelése szempontjából Mind iparosaink, mind gnzdászaiuk* nak a szegedi közkiálitáson a tanulásra is nyílik alkalmuk. A kiállított termény és iparczikkck egy* mással való üszszeliasonlitása versenyre ébreszt, s csak iparunk és gazdászatunk érdekében óhajtjuk, hogy a verseny minél élénkebb legyen A szegedi közkiállítás czélszerű és szükséges voltát, annak messze kiható hasznosságát különösen bizonyítgatni feleslegesnek tartom; s miután u termény és ipartárgyak bekül­ dési határideje augusztus 10-éig megho&zabbittatott, remélhető, hogy a részvétel nagy lesz, és a várako­ zásnak meg fog felelni. .1 kitünően szerkesztett „Al­ földi Iparlap4 moly egyszersmind a kiállítási bizott­ ság közlönye, igen élénknek mondja a részvételt, és biztosítottnak a kiállítás sikerét. Eunek őszintén örülünk, és sajnos volna, ha nem így ha másképpeu lenne. Még meglehetősen meszsze vagyunk a kiállitás napjától, de tekintve azok buzgalmát és lelkcsUltsógét, kik az cléjök tornyosuló akadályok daczára is az ügyet tisztán az ügy kedvéért a siker küszöbéig vezették, lehetetlen őket az eddig kivívott eredmény­ ért is őszintén nem Üdvözölnünk, Kívánjuk, hogy a legszebb siker jutalmazza Önzetlen fáradozásukat, és hogy munkájuknak majdan feleljen meg az ered­ mény is. Azt pedig őszintén óhajtanék, hogy megyénk gazdái és iparosai közül minél többen látogatnák meg a szegedi közkiállitást. Levelezés. Hont 1876. június 23-án. Hont vmegye lótenyésztési bizottsága a múlt má­ jusi évnegyede* közgyűlés alkalmával elhatározta, hogy jtiliua hó 9 én tartandó lökiállitás után egy versenyt rondezend bont és barsi lótulajdonosok számára, mely alkalommal egyúttal rendezőknek G. Horinszky Igó elnöklete alatt Ivánka Oszkár és Zmeskall Kálmán urak választattak meg. A bizottság átlátván, hogy az Idő rövidebb, mint sem, hogy egy nagyobb szabású versenyt lehetne létre bez, honnan a bangót jönni véltem. Körültekintők, de sehol semmi ’. Az még sem kerülhető el figyelme­ met, kogy több kis érdekes fészket, — moly tegnap még tojásokkal s pelyhes fiatalokkal volt tele, — ma üresnek lelém. Ki merte szentségtörő kezeivel Istennek 0 temp­ lomából a boldogságot száműzni ? ! Keltettem, hogy nyomára jövök. Másnap 0 célból korán reggel a helyre sioték, s a mint meggyőződtem, hogy senki sem vett észre, egy njtekbe vonultam. Magam csak egy fontolgatva lép­ delő gólyát vettem észre, s bár láttam, hogy óva­ tosan körül nézi magát — bejuem ez gyanút nem köl­ tött — csak a mint ismét a tegnapi hang ütő meg füleimet Átgördültem a sürőségen, de már késő volt — a gólya kimondhatitlanul mohóságával ismét meg­ fosztott néhány énekes családot boldogságától, a piczi madarak hiába ültek fészkeikben ha csak maguk nem akartak a rabló ujartalékja lenni — kényszerítve voltak reménybeli sarjaikat feláldozni! A gólya meg oly komolyan lépegeti tovább, mintha ő volna az — ki a történtekkel legkevesebb tudomással bir, eddig az értekező. — Állandó tartózkodási helye hazánkban az al­ föld, még pedig ott is a kevésbbé cultivált vidékek. A mi a főividéktől távol unja ngy látszik) nem a cÜDiaticus viszonyokban keresendő — hanem azon kö­ rülményben, bogy itt nagyobb népesség mellett kevés a parlag és posvány, s így ucm talál elég táplál ikot. — Alföldeknek jellemző sajátja a gólya, s mint ilyen ott díszlett a bécsi kiállításon is a magyar csárda mellett, bár nem igen szép példánya fajának, *v*gy csak a bánat látszott rajta, hogy szabadságá­ tól megfosztva — haszon kereső emberek a nagyvilág Sajóba sodorták ? A gólya fehér, vagy fekete, a szerint a mint ▼*gy csak szárnyai feketék - vagy pusztán hasa fehér. El ei kalandoz néha a fevidékre i«, honnan bár rövid idő alatt viszatér, — mégis a ki látja, mindig jó jelenek veszi. hozni az ideig, — és hogy a verseny inkább a lóte­ nyésztés érdekében, a főldészck, vagy is a kikilép számára rendezendő, ennélfogva csak a l'óldészek és urak versenyét alapította meg a programúi tárgyául, — nagyobb szabásút jövő évre halasstván midőn az idei programúihoz bizonyosan még akadály verseny is togtoldatni. A versenynap programnál a következő: 10 órakor délelőtt kezdődik a lókiállitás Ipolyság.rn a nagypiaczon, melynek végeztével társas ebédtart.itik; —-tórakor délután veszi kezdetét a verseny l-ső számmal az urak versenye. llont-barsi fél vér lo­ vak sz.im.ira: dij az elsőnek 30 db arany úgyszintén a té­ telek kétharmada n lónak és a honti hölgyek által adandó tisztelet dij a lovasnak, — a másodiknak a tételek ogyharmuda a lónak, tisztelet dij a lovasnak. Ezt követi a tőidének versenye, ezeknél az elsőnuk nyer tea dija 4, a másodiknak 2 drb. aranyban vau meg­ állapítva. Esti 9 ómkor tinczvjgaluin a megyeház nagytermében. (ismerve Kógrádnicgyo közönségének a nemes sport iránti tclkesülését, nem kételkedünk, hogy ezen szerény <lc a lóueiuesités és lótenyésztés érdekében annyira fontos ünnepélyen mennél számos*abban fognak megjelenni, előre blgtositjuk, hogy 11 rendezőség állal a Icgszivessebbcn fogunk clláttatui. N N: Vegyesek. A keleti kérdés és Ausztriii-Magyaruriixág Egyik félhivatalos lapunk azon értesitést veszi Bécsből, hogy a Budapesten állomásozó sorezredek nagy része a határvidékre tog áthelyeztetni. Egy más versió szerint pedig a fővárosban fekvő fél honvéddan­ dár is oda fog küldetni s a tartalékos lisztek paran­ csot kaptak, hogy tartózkodási helyükről engedély nélkül no távozzanak el. E hírekből az tűnik fel, hogy odafönn igen komolynak tartják a helyzetet, bogy nem bíznak többé a fenyegető szavak hatásában, és hogy a szerb-török háború kitörése elkerülhctetlounck hiszik A pcniügjminisztérluni utasitá a katasteri igazgatóságokat, hogy a kiigazítási előiuuukálatok június végéig (lefejeztessenek. A miül azonban rende­ sen történni szokott a minisztérium csalakozik a mun kólátok nehézségének megítélésében és így tör­ ténik, hogy nem juuius, de szeptember végéig is alig lesznek véglegesen befejezve az előmunkálatok Ilyen körülmények között nem valószínű, hogy u ka­ taszter alapján kiszámítandó többlet, hamarább mint decemberben behajtható legyen. * Lószcfmxíhu vasból. A hadsereg tüzérségéné és ize ke része ti ^osztályánál már egy hónap óta kísér­ leteket tesznek sodronyból készült istrángokkal, melyek Vannak néha vidám pillanatai is. Ilyenkor le száll az udvar aprólékja közé, - bogy egy kissé dévajkodjék, de az apró szárnyasok nem ismervén a „ma­ gas barátságot, bülcdezvo széjjel futnak Fogságban nem jól érzi magát. Költözése idején elvágyik más hazájába — s akkor csak zárt helyen vagy szárnyátszegve lehet meg marasztalni, s még akkor is: megkísérti egyszer kétszer nem bírná -e szárnya még fel* S felrepűlne magas égig, hol a pálya nincs elzárva s a ozabadság bonja kéklik. Minekis bántanák ? Úgyis visszatér majd régi fészkére, évekig költ benne, még a fiák is soká meg lakják azt. Hangja madarunknak tulajdonképcn nincs. Csőrének sűrű összeveréso a kercpeléshez hason liU — Ex az egyedüli hang, mit tőle hallani. Ilyenkor „kelepet4 Máskülönben meg azt tartja, hogy: „a bölcs hallgat.4 Valjou 0 kelepelés érzet kifejezése e, vagy csak unalmat űző foglalkozás, ki tudná megmondani? Órákig nem mozdul egy álló helyéitől, csak néha néha kelepéi egy két verset, — egyik lábáról a má­ sikra áll — és áll tovább — rendületlenül. Haszna nem megvetendő. A gyümölcsösben és vetésben kárt nem okoz. iUgadozó természeténél fog­ va — száraz ivadokban — miközt megfogyatkozott a kígyó béka - hatalmas pusztitója az egereknek is. Néha egy kis nyalánkságot is megenged magának. A réteken méheket gyűjt — a hegyibe, a mi persze a méhészeknek, nem a legszeretetre méltó mó­ don mutatja be a más országban is otthonos philo sopbust Téli szállása Afrika és déli Olasz ország, hová már september elején indul. lleptllése Iú-mú, szárnyai­ val keveset evez: csakhogy egy egy evezéssel annál nagyobb közöket hagy hátra. Hosszú útra indulva magasra repül fel, s a figyelmes néző szemei előtt a messze láthatár ködébe merül. — az eddigi kötelek helyettesitésérc vannak hívatva,sas eredmény annyira kielégítőnek mutatkozik, bogy elha­ tároztatott, miszerint ezentúl, a mennyiben a régi kész­ let elfogy, vassodronyistráugokat alkalmaznak. A tüzérségnél tehát bekövetkezett a vaskor, mivel jelenleg as ágyútalpak, taliga ós kerekek csupa vasból állnak, • most még a lószerszámot is vashámorban gyártják. Erdrkoa puatakérdév. Amerikában. As ameri­ kai |HMta jelenleg bárom millió dollárnyi veutesaég* gel dolgozik, mely veszteség főleg az tysúgok clsaálitásáből azAriuasik, a mennyiben a lovélposta magábanyvévc nycrcméut mutat ki. Ez ukból Washington­ ban Hamliu senator által ama javaslat tétetett, bogy az újságuk szállítási dij felemeltessék. E javallat a .közönségben^ lermészutoMiu határozott oppositóra ta­ lál, s a sojró mindent elkövet, hugy Hamliö szándéka . hajótörést szenvedjen. „A posta rendeltetése nem az, hugy az államnak bevételi forrásul szolgáljon —- szók- ták mondani a ucm is minden alap nélkül, bauoui bogy a levelező közönség érdekeit szolgálja4. A jelöl­ tekből következtetve azt hiszszük, hogy a posta de­ ficitjét az adóalapból fogják fedezni, • így Hamlin javaslata dugába dől. így is van az helyesen ’. MegtArtént. Egy párisi színműíró több belépti jeKy*syol ajándékozta meg egyik barátnőjét, egy fiatal hölgyet, hogy előadandó legújabb darabját megnézze. A hölgy megköszönte barátja szívességét, egyúttal kö­ vetkező kérdést intézvén hozza: Do mondja csak édes barátom, olyan-e darab tartalma, hogy ax ember elvi­ heti magával az anyját is? Ok as elválásra. Egy budapesti csizmadiáméitér egy éjjel azt álmodé, bogy saját, úgy felesége mint gyermekének évszámát a lutriba tevén nagy összeget nyert. Heggel re csakugyan megkérdő felesége életko­ rát s ment a lutriba, a legközelebbi húzáskor kijött a saját és gyermekének évszáma, de féleségéé nem ugyanis 28 helyett 32 jött ki. A csizmadia felesége most nagy zavarral bevallotta, hogy ő csakugyan 32 éves s csak hiúságból mondott 28-aL A fölbőszült láb beli művész c csalás miatt minden áron el akar válni fele­ ségétől. Nagy emberek gyöngeoégs. a bölcs vendéin lord Bacon minden holdfogyatkozáskor ájnldozotU A mély tudománya Ilobbos, félt sötét szobában egye dűl lenni, kártyát vetett és boszorkányokban hitt. , Édes mama, mondá egy kis leány, én azt gon­ doltam, bogy csak kis gyermekeknek szokott lenni dajkájuk; do nézd csak (ezzel egy csoport bakára mn j tatolt kik dajkákkal beszélgettek) oda át a katonák­ nak is dajkájuk van. A nyári színkör igazgatósága által június 28-án elárverezett zongora és deszkázatért 100 irt jött be a társulat javára. Hírek. A b.gyarmati tűzoltó egyletnek bandája is lesz, most van keletkezőben, Szkladányi Károly ú^állt élére. A zcnccszközök azonban nincsenek teljesen meg­ szerezve, cvégből legközelebb egy aláírási iv bocsátta­ tott ki, melyen e czélra szép összeg gyűlt egybe, mi arra mutat, bogy a közönség . szívesen Üdvözli az életrevaló vállalatot. Adakoztak a következők: Auinger Ferenci 1 frt., Auinger László I. frt, Torbicza János I fii, Pajor N. főhadnagy ? frt, Kcllner Miklós I frt., Tajtby János 1 frt, Petbő N. 1 frt., Horváth Dáné 1 frt, Hordy György I frt. Benedek Samu 1 frt., Milován János I frt., Kamcroll Gyula 60 kr., Gnttman István 50 kr., Dr. Lővy Nándor 40 kr., Kohn Lipót 50 kr.,' Balogh Károly zenész I frt., Felscnburg 50 kr., Bodrai József 50 kr., Luczáti Sándor 50 kr., Mákká Ignácz 50 kr., Ebenftlhrer Lajos 60 kr., Dr. Hoksch József 20 kr, Némctby János 20 kr, Menetel György30kr., Roscnbautn Zsiga 40 kr., Láng József 40 kr., Kohn József 40 kr., Szndy Zoltán 40 kr., Pautler József 20 kr., Doman N 50 kr, Horgoly György 60 kr-, Bedrus La­ jos 50 kr., Csarnok Fcrcncz 50 kr., Bogdánfi 60 kr., Kellcr Dezső 1 frt. Havas Gyula 1 IrUTgjthy Imre 1 frt., Schönberger József 60 kr., Tallér N. 60 kr., Hűt­ őik István 40 kr., Kohn Henrik 43 kr., Irsinyocx Jó­ zsef. 2 frt., T •. ■ í- *: .1■ A b.-gyarmati túloltó egy let alapszabályai már útban vannak, mely gyors intézkedés a parancsnok Kövy Tivadar úr laukadhatlau buzgalmának köszönhető. E hét folytán az egylet végleg megalakultunk tekint­ hető. Az eszközök s általában a felszerelés, mint a múlt vasárnap tartott bizottsági értekezleten megulapittatott, mintegy 1500 írtba kerül; okép as eddig be­ gyűjtött összegl>ől, mely 1200 irtot tosi, a kiadás nem fedezhető. A mászóbáz meg épen be nincs véve esen költségvetésbe ; evégből ai egylet e hő közepe táján egy erdei táncz mulatságot szándékozik rendezni; s az alkalommai bejövendő Úszta jövedelmet annak ja- �fog az „Újvilág helyiségében megtartatni. A kilátásban lévő hazai jó termés értékesitÓMro bő alkalom nyílik itt, és azért bizton reményű a bizottmány, hogy u ter­ melők a a bel- és külföldi kereskedők nagy számmal látogatják majd u váslrl. A kik a gxbona- éa mag vá­ sáron résztvcuiii szándékúinak, sziveakcdjeurk a bu­ dapesti áru* és érték tőzsde titkári |nvulaláuái jelent kezűi A belépő jegyek váltásakor szintén ezen titkári hivatal által igazolójegyek szolgáltainak ki, melyek­ kel mérsékelt áron vasúti* és gözh^józási-jegyek vált­ hatók. Budapesten, 1876. évi janin* havában. A pesti árá és érték tőzsde bizottmánya. Irodalom. Legközelebb véltünk egy, előfizetési felhívást a .Falusi Kftnytán, czimó s a folyó évi ok­ tóber havában meginditaniló népirodalmi válalaira, melyet Va«s Jenő Bercttyó-Ujialun (Biharra) fog szer­ keszteni. A „népnevelési érdek olőmozdiiása4 s ezzel kapcsolatosan a rponyrairvdalotn4 irtására törekvő szándék megyalósitását örömmel üdvözöljük I A Mtlagyuron*z«x és a Nagyvilág*4 legújabban mcgjelcut 25-ik számának tartalma. — Szöveg: Milhad és Húszéin Avni. -^.Becsvágyból. Elbeszélés (Vértesi Arnold.) Vége. — Enid. Királyi idyll. Tonny* Hontól. (Csukássy József.) Vége. — a török udvari háztartás. - A fővárosból: A sxedö^yerek (Porzó.) — Színházak; r A kis grisetto. Elbeszélés. (Sand György.) Folytatás. — Irodalmi levelek. (I. F.) — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Szórejtvóny. — Szerk. üzenetek. — Hajzok: Mithad és Husxcin-Avui.— Csoln.ikban. — Török hárem hölgyek sétakocsizása. — A berek­ ben. — Előfizetni lobét o lapra a kiadóhivatalbuu Budapesten, Fereucziektcre Athenacuiu-épülel. Negyed­ évre 2 frt. 50 kr., félévre 5 frt., egész évre 10 frt. Ajánljuk o fa pót a t olvasó közönség figyelmébe. ▼Ara fordítani. Kata iótékonycxélú malaUAgról köxckÁ*J#mÖÍ tacöbí(jak a l- rinxi ét vidéki kö- jyőiődve, hogy al kötönxég róaxrétéi altul megnem T0Í\ja tpoí} *água folyó hő 25 én a helyb. múkcdvulö Urtttlat által múod iibon lelt előadva Gaal „faj ne* MmÍ* ájpr Jelv. vigjiléka, tnolyol egy kittinél kOretedHokit tiöriuf. LApolftáH (B.-Gyarmaton junius 28-An) aikerth ttrahUágnak mondható. Ax intelligens ourtdlybői iitokán vettek rétit mi, igen örvendetes körülmény •iPéter-Pálkor kedélye* névnapot tartott Gond* P. Ptl 'W oHbl rom. katb. egyhAx köxsxeretetú plébAnoaa^ «élyéa sxép txámk elit lirtásig vett rétit Nógrid ál. tiaoimeg) éből. Oagyllkoaaá*. Egy Groma Pál ncveretú b.« gyamuH eeixmadia junint bő 2t»*án reggeli 3 ét 4 éra kOitH1 Ipolyba ngrott, hoMnkább a vli txino felett magataa áHó kit kidnM történt egrit, mint a vix mély* •égő miatt találta fel a halált, melyet, mint hátraha­ gyott ImroteiböL kitűnt, laza báuaeági öMxeköitctée miatt kernelL WÍ*Óvá. a Budapesten tartandó III. nemutköxi Eboua- ét magvátámu — Ax 1874. és 1875-ben Bupeatpa. tartott nemzetközi gabona- ét mag vásárok minden -irányban oly kedvező hatásnak voltak, hngy ax alülirt bizottmány indítva érzi magát a folyó évben is nettrtrtkltó gtbona- és magváxárt összehívni. A III. nemxsiíöai gabou< ét tnagra*ár f. évi augnsztut 7 én •a a ■' • • Ax ,,L'j idők“ czimü hetilap (divat tárcsával) o félévi utolsó színia a következő válogatott és érdekes tartalommal jelent meg: ní\i egyház és a tudomány/ Láng Henriktől; „Az éu emlék könyvem (ered, költ.) í)ringőt<»l; „A falu virága/ (eredeti elbeszélés) Lanka Gusztávtól; .Sás-Dalok“ (Lcuax költemény},) II BUttncr Lina fordításában; .Két bűnös4 (Schlágol M. elbe­ szélése) B. L tői; „Kossuth bajos első szűreimé/ Oppontiéira A.-töl; A nők n házi iparban,4 Gclléri Mór­ tól; „Mirt szeretlek11 (lárcza-költeméuy,) Dcngi János­ tól; „A kisértet4 (Duvornóy elbeszélése,) Szülik Jó­ zseftől; „Irodalmi, társadalmi és művészeti hírek/ A borítékon: JJival-tárcza, Hyiuen, sakk-rejtvény, képta­ lány, (hármas jutalommal,) szikrák, a szerk. nyílt, vá­ laszai, vegyesek. — Ez elegáns hetilap előfizetési dija júliustól kezdve (alábbssállitva) évnegyedre 2 frt. 10 kr., fél évre 4 frt, egész évre 8 frt. Egész és féléves előfizetők jutalomban is részesülnek. - Kiadói és Szer­ kesztői hivatala: nPost, papnövelde utcza 3. sz. föld­ szint jobbra. E lan valóban magaraagát ajánlja s most már (olcsóiAgánál) fogva is méltó az elterjedésre. Szer­ keszti Benedek Aladár. Szerkesztői Üzenetek. Kta T.reone. n- Z*. unió. rdét, tnnljr faiMi n«m illő itt. mAljTMkfcHtbe m'-gy át, t>«ni KQrflho'jük. ff* öa a Láeaú kortt®rfl- •ágérül akar irtokétól, alt tárgyilagos irályba Uotoc, ll.-Gyártott .llooiserclno üres/ Bsétirlűntáso ub'akai várónk. » • •t ’ MÜk. ÖnUH 4* * Felelős szerkesztő: Horváth Danó. HIRDETÉSEK. Ii-JMMU ív---.--. .. . . - . .. A tolmács: közbirtokosság tulajt! ónál képez s a ■ .vAczi országút mellett tekv hS kosi korcsma, a hoz«á tar- ' tozandó 5 hold réttel és 6 hold sziintófiihldel, — ettől kU Iöd, Tolmács községében lévő italmérési jog, korcsmaépü^Uiekkel is kerttel együtt, 1877 évi január 1-ső napjától vüsAmitandó három évre haszonbérbe adatik. ili i'1 - U»; Su,' • ‘ ’ 1 - Erre v<» , ' . ^ii^tko^_irá§bcli ajánlatok kozbirtukossági megbízott Illés Ödön ürhó'Z küldendők folyő évi september !-ig Tolmácsra, Szalmatercsi kőszén. Pajor 1 s t v á n bányájából, kapható tetszés szerinti mennyiség, és osztályzati mi­ nőségben (40, 35, 30, 25, 20 krajczárjával régi mázsánként) közvetlenül a bányatelepen a bányainestertől; és B.-Gyarmaton Kohn Móricz és Kohn Henrik bizomá­ nyosoknál. . / tutolsó pAsta Réteág. pí;-' "~ I tttr* • Árlejtés! hirdetmény. ti , t/ h .v;A vallás és közoktatásügyi magyar királyi miniszter 1876. évi május hó 31-én 10435. szám á!átt"!kelt rendelete folytán a B.-Gyarmaton szervezendő polgári iskola újbóli épitése négyszögölen*. kp)nV?tö frttal számítva 38.976 forint 81 krajczárral előirányozva, és 18,000 forintnyi államsegély* I Lyeh engedélyezve let ti « ' építmény .vállalkozás utjáni biztosítása végett 1876-ik évi július hó 12-én délelőtt 10 Órakor B/Gyarmaton a megyeház kis termében csak Írásbeli zárt ajánlatok figyelembe vételével fog'bizottsági tárgyalás tartatni, és á beérkezett írásbeli zárt ajánlatok a jelenlevők előtt nyilváno- san felbontatni. " . -’Uől j-A,/tervek, költségvetés, épületi leírás és építési feltételek 1876. évi junius hó 16-ik napjától fogva a<megyei alispáni irodában megtekinthetők, és ugyanott átvehetők az Írásbeli zárt ajánlati minták is. li ^.b Jíélkivatnak a válllalkozni szándékozók, miszerint a fenn kitett napon és órában az előirányzott építési kéltség után számítandó 5°l0-tóli bánatpénzzel ellátva a kitűzött helyen vagy személye^lettmf^n|cWekeinieg» vagy pedig jogérvényes Írásbeli zárt ajánlatukat, az 5°í0-tóli bánatpénznek, inéi* rójclése piellett az építési munkálatok biztosításával felruházott alulirt bizottmányhoz az árlejtési és építési feltételekben kikötött batáridőig küldjék be. B^Oyarmaton; 1876. évi junius hó 13-án. .ölártÍHÖt*. »i» " Madách Károly, Karagyena Mihály, másod tanfelügyelő. alispán. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. i ■ � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00115.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_07_02.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-07-02 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 27. szám (1876. július 2.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom