https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0161220b74ada1d2e5dc1e3f6c53ff35.jpg b65d51532227613bab746513e210aa1a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f1993b51d2d169909ed71f6852860043.pdf b348f2f0cb395f432073f1143f789214 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. B.-Gyarmat, junius 18. 25-ik szám. _ . NÓGRÁDI LAPOK és HONTI politikai, társadalmi, s HIRADÓ közgazdászati hetilap. v B. • G ya r m a t, janim 17-én. Noha e lapnak feladatához 6a az adott prog­ raméihoz képest, politikai dolgokkal is kell fog­ lalkoznia! mégis a helyi érdekek sztlkebbkOril po Etikáján kívül alig kívánhatja valaki, hogy az országos politikát minden részletében magába felölmje. De ha már politikai lap, úgy megkövetel heti bárki is, hogy határozott politikai jelleg­ gel bírjon, — hogy bizonyos a történelmi kri­ tika színvonalán álló pártnak érdekeit képvi­ selje- Politikai lapoknak hitelét és erejét pe­ dig a határozott irány szerzi me?; de ennek az iránynak kérlelheden következetességen kell alapulnia. Mert sokaknál visszahatást szült az, hogy a bN. L“. ennekelőtte az Önnálló v á m t o r ület és a nemzeti banknak egyik leghívebb vidéki harezosa volt, s az a „N. L“. egyszerre, minden motívum nélkül, nem akar a disseáté­ rek táborához csatlakozni. Mi ebben semmi politikai sál tust nem látunk; mi akarhattuk őszintén a neheztelt kérdéseknek ránk nézve üdvös megoldását, de annak nem sikerülése esetéből még nem kö­ vetkezik, hogy mi azon párttól, mely vállve­ tett erővel, hazafiul intentióktól áthatva az ország .égető bajainak orvoslására tömörült, megváljunk, a ekép lelkiismeretünket a követzetlenség vádjával terheljük meg. Mi határocott hívei voltunk és vagyunk a szabadelvű pártnak. De az önálló vámterület, a nemzeti bank és más ez időszerint pium desíderium nincs oly összefüggésben o párttal, hogy ezen kérdések megoldásával e párt nak léte, —további jó akarata fel tételeztetctt volna; és a jóakaratnak megtörtét józan ésszel nem akarhatjuk „hazaárulásnak*1 nyílvání­ tani, mint az „Egyetértés** nagyszájú emberei. Ha a Tisza kormányt igazságosan elbírálni akarjuk, a következő kérdéseket kell tekintetbe vennünk: Volt e elég tehetsége a neheztelt nemzetgazdáazati kérdéseknek nemzetünkre nézve üdvös voltát és horderejét felfogni, és ha volt, elkövetett e mindent, hogy azokat teljes erejével és nyílt és a határozott fellé­ pés minden erélyével a lajthantuliak előtt békés utón érvényre emelje? . Mi azt találtuk, hogy volt; de a jóakara­ tot nem koronázta ama siker, melyben a nem­ zet már már elzámorodott. Nagyon sajátságos emberei lennénk a Terem tőnek, b annál fur­ csább politikusok, ha már most azon párttól, melynek zászlójára a honmentés van írva, azért pártolnánk el, mert amit erős akarattal létesíteni akart, azt ez időszerint kivinni ké­ pes nem lehetett, s csatlakoznánk azon Ítárthoz, mely semmit sem akar és soha sem esz képes valamit keresztülvinni. Eoben épen semmi következetesség sem volna. Mi is, akik az Önálló vámterület és nem­ zeti bank szerény vidéki harezosai voltunk, akkor lennénk következetlenek, ha kérdéseink­ hez melegen ragaszkodva, megcsalatott remé­ nyeinkben azon párthoz csatlakoznánk, mely­ ben épen semmi garantiát nem találunk e kérdések kivitelére. Hogy pedig a központi és némely vidéki sajtó mindent elkövetett az Önálló vámterü­ let és nemzeti bank körüli agitátiók mellett, s a kormányra sokszor intőleg sokszor buzditólag hatni törekedett, abból, ha a jelenlegi kormányt úgy mint eddig tiszteljük és hozzá bizalommal fordulunk, habár mily élesen agi­ táltunk a neheztelt nemzetgazdászati kérdé• sek mellett, sem elpártolást, sem következet­ lenséget levonni nem lehot. nemzet egészére közvetve no háromoljon A péuzvál Jól tudjuk, hogy egyes törvényhatóságok bán a kormány irányában a „vis in érti se** , ság nehéz súlya itt mutatkozik legkirivóbban. legelső sorban találta ennek villáma a kereskedőt, de találta politikája, mely a negyvenes évek sóról mi a földbirtokost is. Ez időn kezdett derülni a magas; politikájában a reform kérdések irányát sok- | kamatozás ideje, de kezdődött tönkre jutása is a föld­ szór megakasztotta s már akkor is unott üzobirtokosnak. Egy ' pillantás a telekkönyvbe, szavaim ‘ igazolvák. l^hctett-o ily állapotot továbbra is, meg­ lemmé vált, fog túlsúlyra vergődni; de bizunk hagyni? — Nem. *. Nógrádmegyo értelmiségében, hogy ez inináSegíteni e bajon, ez akar törekvése lenni az lunk aboleáltatik, s a jelenlegi becsületes tö­ uzsoratörvénynek, tehát alapja a szükségesség. Ennyi­ rekvésű és legjobb akxiatú kormányzt, mely ben helyeslem én is az nzsoratörvény behozatalát. után jobb semmi esetre sem fog szorveztetni, Fentebbi szavaimmal, hogy az uzsoratönvény liberális ■ elveknek meg nem felölő, nem jövök ellenkezésbe, ha ' odaadással fogja támogatni. Legalább a múlt mondom, hogy igenis, a szükséghelyzet parancsolhatja, ‘ hó 22-ki megyei közgyűlésen tanúsított hogy intézkedés történjék, de olyan, mely a bajon hangulatból ítélve, o megyében nem lesz he­ csakugyan segitui képes. Nézetem szerint nem képze-: lye a kormány elleni botor agitátióknak. lek magamnak a kereskedelemnek megfelelő uzsora­ Nem volt szükség, hogy lapunk politikai törvényt, mely általános maximumot szab, mert kiki tudja, ho^y egy takarékpénztár az uzsora-, programmját újra felelevenítsük, mert attól el törvény mellett Is megáll, annyival is inkább, mert* nem tértünk, de a félreértések kikerülése kis kamatozás melletti czélhil vau egybekötve üzleti szempontjából azt tenni czélszerünek találtuk. léte s mert amúgy is mindig első helyen vau bizto­ Horváth Dan ó. sítva követelése. A magánhitelezőt egy sorba állítani1 Megyei közlekedési ügyünk örvendetes fejlő­ déséről tesz — mint egyik tudósítónk Írja, — bizony­ ságot azon körülmény, hogy mig a vicinális útépítés ez évben megszüutettetett, helyébe nagyobb hatállyal a községi utcsinálás rendszere léptetfelik; ezen rend­ szer mellett pedig, mely egyszersmind a legolcsóbb, csupán a járási szolgabiró arak gondosságától és utáulátásától függ, hogy rövid idő alatt fokozatosan az összes községi utak használható karba tétetve, biztos és könnyű közlekedési ereivé váljanak* a megyei vici­ nális s ezek folytán az országntaknak, mint a közle­ kedés nagyobb lüktető ereinek ; mi által tehát nem csak a mezőgazdasági termesztők érdeke mozdittatik elő lényegesen, hanem nyer- azzal közvetve és közvet­ lenül az ipar, kereskedelem és általában minden osz­ tály, ezer szálakkal lévén összekapcsolva a társadalom minden rétege a közlekedés terén. Tudósítónknak al­ kalma volt a b.-gyarmati járásban szemlélni a községi utak ezidei clőbaladását, s mig egy részről az — ke­ vés kivétellel — dicséretére válik az egyes községek elöljáróinak, másrészről elismerést érdemel első sorban Szerémy Gábor szolgabiró ur, ki nem szűnik meg cse­ lekvésre buzdítani a községek biráit jó szóval s hol ez nem fog, erélyes parancscsal is. Hisszük, hogy o törekvés a megye többi járásaiban is észlelhető, s igy rövid időn elérhetjük, hogy Nógrádban az egybekap­ csolt községi utak folytán mindenütt könnyű, biztos s igy olcsóbb is lesz a közlekedés. Az uzsoráról szólló törvényjavaslat Midőn e törvényjavaslat a jelenkor liberális elve­ inek meg nem felelő s már halottnak vélt uzsotörvényt a nemzet állítólagos kívánalmához képest feléleszteni törekszik, azon elvből indul ki, hogy egy bajtól ment­ se meg a nemzetet, s különösen ennek földbirtokos osztályát Eltekintve azon általános vitáktól, melyekkel egy részről liberális szempontból az uzsoratörvény el­ len, más részről az adósok érdeke ellen szóllanak, sza­ badjon itt csupán csak a jelenlegi törvényjavaslatról szólnom. Mint mindenütt, úgy u törvényjavaslatnál is c kér­ déseket kell felvetni: mely alapból indul ki, mily czélnak kell megfelelnie mint törvénynek, s fog-e czéijának megfelelni? alkotmányunk visszaállításával a törvényhozás­ nak mindent meg kell tenni, a mi által magát élő nemzetnek mutathassa, mi által igazolja, hogy él nem­ zet e hazán; kellett tehát azon érnek ütését megfi­ gyelni, mely az ország életét feleleveníti, L i. a ke­ reskedési Az absolutismusnak a kereskedésre rányo­ mott vaskosét eltávolítani, a nemzet megkötött kezeit szabad mozgásra átengedni, a kereskedelem szilárd alapját, a hitelt megvetni s a kereskedelmet biztosí­ tani, ez volt törekvése az 1868. 21. L cz.-nek, moly az uzsoratörvényt megszünteti. Nyolcz év in ült el azóta, s azt, mit akkor illibarálitnak tekintettünk, 1876. viszszaállitani törekszik, igy tehát 1876 következetlen­ ségbe esett 1868-al. Mondóm, hogy a törvénynek alapból kell, hogy kiinduljon. Oly országba, hol a kereskedő érdeke anynyira összeforr a földbirtokoséval, mint hazánkban, hol a kereskedőnek szeme aratásig ég felé van irá­ nyozva, ott arra kell törekedni, hogy a földbirtokos érdeke csorbát ne ezenvedjen. Ha az 1868. 21. L ez. általában a nemzet minden osztályának kedvezett, úgy ez nem zárja ki lehetőségét annak, hogy mostoha kö­ rülmények beálltával oly intézkedések történjenek, melyek által a földbirtokos osztályra közvetlenül, a a pénztárakkal, nagy tévedés, pedig mikor a törvényja­ vaslat 10 száztóli kamatot vesz föl, a magánhitelező úgy szólván egy sorba állíttatik a takarékpénztárral. A magánhitelező nincs úgy biztosítva követelésére,' más felől nagyon primítivnak tartanám a kereskedést akkor, ha a kereskedő pénzével nem többet, mint 6—10 száztólit szerezhetne. Itt van tehát a lényeges, hiba. Helytelen az alap, helytelennek kell lenni a kö­ vetkezménynek is. Tovább megyek, s veszem a 2ik‘ kérdést vizsgálat alá: mily czólja vau a törvényja­ vaslatnak, illetve mily czélja lesz mint törvénynek ?* Az-c, hogy a földbirtokos osztály közvetlenül, az ipa­ ros és kereskedő közvetvn no legyen kitéve azon ve-‘ szélynek, hogy a kölcsön követelésekkel járó kamat-' fizetéssel vagyonilag tönkre jusson? —• Azt nem lehet kivenni e törvényjavaslatból ak­ kor, ha ott van az elv, hogy a bíró hivutalbóf a 7V4/, kamatot vegye tekintetbe a szerződéses-kamattól te­ kintsen cl, tehát a magánszerződésből eredő követe­ lések után járó kamatok törvényes 10-cs százaléka. E törvényjavaslat szerint, ha az adós bírói utón ucm fizet, mégis annyit fog fizetni, mennyit hitelezőié kö­ vetel. Pedig itt nem -az a kérdés, fizet-e az adós hi­ vatalosan vagy magánúton, nem a hogyan, hanem mit s mennyit fizessen az, ezt kellene tekintetbe venni. — Ebből kiviláglik az, hogy fog c e törvény czéljának megfelelni? Nem, mert vagy veszélyeztetve van az állam érdeke a jelenlegi helyzetben, vagy nincs. Első feltevésemnél fogva nem segíthet o törvényj., mert sem az adós segítségére, sem a hitelező tulcsigázott kamatkövetelésére korlátot nem vet Nézetem szerint o törvényj. czélját mint törvény nem fogja elérni az­ ért mert kölcsönadás és az avval járó kamat fizetés ép oly ága a kereskedésnek, mint az árukkal való adásvovés* szabályozni a kereskedés ez ágát épugy kell, mint bármely másikat, de szabályozás helyett azt megszüntetni, a kereskedéssel homlokegyenest el­ lenkezik, pedig a 10*/, kamat behozatallal nem szabály ózta tik a kamatozás, mert a tökének a földbirtoko­ sok által évek után történt vizafizetése ily kamat mellett nem cligiti a kereskedőket. Szerintem o ja­ vaslatnál s elfogadás a esetben a német közmondás íog valósulni:„És iát beim gutenWillen geblioben.u. t Ha o kérdésben a törvényjavaslat törvénynyé váltóval gyakorlati téren nézetemmel tévedek, haza­ szeretetemnél fogva nagyon örvendeni fogok; de eddigclé meggyőződésem az, hogy c törvény nem fogja orvosolni a bajt, mertehabár hazánk hatalmas ellenségekkel tudott megküzdeni, de a kor szellemét o kérdésben sem fogja lefegyveroxbctoL M. J. A Nyári azinkör közgyűlését f. hó 17-én tartot­ ta, a részvényesek kevés számmal jelentek meg ugyan, de azért a közgyűlés mint 2-szor összehívott, határozat képes volt. Felolvastattak az nj alapszabályok, megválasztatott az igazgatóság és felügyelőség. Igazgatónak: Zámpori István úr, ellenőrnek Horváth Danó úr, fel­ ügyelő tagoknak Harmos Gábor, Havas Gyula és Straizingcr Lipót urak választattak meg. — A szá­ madások átvizsgálása egy három tagú bizottságra bízatott — Felhívás. A b.-gyarmali nyári színkör igazgató­ sága részéről felhivatnak mindazon részvényes tagok, kik részvényeiket teljesen ki nem fizették, azokat má­ tól számítandó 8 nap alatt az igazgatóságnál^ annál bizonyosabban fizessék le, mert e határnap elteltével a teljesen ki nem elégített részvények a társulat tu­ lajdonává válnak. A f. hó 17-éu tartott közgyűlés ha­ tározatából közli az igazgatóság. �A nők hivatása. Ki bittó tolna valamikor, hogy egykor alig észrovehető erő oogitoógével, a keltői vagy négyei fogat mellőzésére! néhány mértföldnyi utat egy két óra alatt teszünk meg?. Ki gondolta volna néhány századdal ezelőtt, hogy utódai a levegőben fognak kocáik ázni * megmárhellen magasságból maid fittyel hánynak en­ nek a megvéuttlt világgömbnek? Vagy csak azt ii ki', merte volna állítani, hogy a napnak főidőnktől való távolságát, a csillagoknak egymásközti • a fői­ dőnktől való távolságát valaki megfogja mírni, vagy hogy épen a főidőnkről a holdba kukkantsunk! Alig­ ha akadt olyan vakmerő, a ki mindeteket jósolva va­ lakinek nemébe mondja, mert bizonyára caxelősnok vélték volna • valami sőtél zugba tárják, hogy a né­ pet na bolouditsa ■ as Jenét teljesen el ne vcsxsxc. Hát axt ki merte volna csak titokban is megsúgni hőé társának, hogy lány-ivadékának századika- vagy exerodikot orvot ügyvéd, tanító, sőt épen mérnök lesz. Kern tudom, hogy mi baja történik a komának ha ily oktondi gondolatát közöli a józan, esxén járó szom­ szédával Abban talán előbb megnyugszik, hogy a felhőket hasítsák keresztül valamikor, vagy gőzparipái Aliénak meg mitsem sejtő unokái; de hogy va­ lamelyik dédunokájának leánya'gyógyitton, perleked­ jék, földei mérjen, tanítson, azt ugyan senki se akar­ ja elhitetni vele, . mert bizony ki jár neki. Prókátort, doktort na csináljon senki a lányából s ha még anyadika is unokáinak. a jámbor ősapa duzzogásának részben igaza, részben nem igaza is lehetett Nem lehetett igaza, mert as ő felfogása sokai szőkébb volt, semhogy a jövő esztendők viszonyainak alakulását megítélhette volna s belőtök az emberekre s különösen a nőkre helyes következtetéseket vonjon. S lehetett igaza, mivel as ö egyszerű észjárása nem birta a nő alkatát s hivatását oly felmerülő tényezőkkel megegyeztetni, a melyeket összekapcsolni csakis erőszakos módon volna lehetséges. Mi, kik ezen egyszerű észjárásból ki lábbadtunk, mindent lehetségesnek tartunk. Nemcsak azt hiszszük el, hogy a nő mindenre kötelezhető, hanem azt is, hogy minden hóbortos gondolatunk teljesíthető, s ha természetes utón nem valósíthatjuk bogarunkat, talá­ lunk módot, a melylyel erőszakoljnk as elmében fel* hogyant, de valósággal merőben ellenkező terv létre hozását. De mi ezxel som érjük be. Mi valaminek a létesítését odáig csigázzuk, a meddig csak bírjuk, ha as aztán szörnyszülött, korósfsjzat is lesz. Ex a hiba már benne gyökerezik korunkban. Egyeseknek izgatottsága, nyugtalansága átszármazik mindegyikünkre. A ritkaság, az újság hajbászatának ingere oly nagy bennünk, hogy a világ rendes fo­ lyását nyugalommal nem tekinthetjük. Annyira meg­ szoktunk már mindent, hogy azt a mi észszerű, de, fel nem Ittnő, pillanatra sem méltatjuk. Nagyszerű a mi egyszersmind megrendítsen, különben nem ér dekeL A ,túlzás ezen irányának meg van a maga jó oldala; csakhogy aránylag több roszat okoz mint ióL Minden uj eszme, a melyjölvetődik számtalanokra TÁRCZA. A török katonaság. Most, midőn a török mozgalmak annyira ébren tartják Európát, érdekes lesz, ha a mozgalmak legfőbb tényezőjéről —- a török katonaságról s annak történeti fejlődéséről közlünk egy tárcsát, mdy egy utazó által íratott, ki a török stratégiát tanlmánya tárgyául tette. A török birodalom feivirágozásának egyik hat­ hatós tényezője kétségkívül a katonaság volt; de egyneremitM Törökország hanyatlását leginkább a kato­ naság okozta Mindkét állapot előidézésében nagy sze­ repe volt a janicsár hadnak, melyről Hammer igen találóan jegyzi meg, hogy felállítása ördögi gondolat volt A keresztények gyermekeiből képezni legfanati­ kusabb elleneit a kereszténységnek. A czél pompásan sikerük. A janicsár intézmény kitűnő szervezeténél fogva eeakugyan megfelelt a hozzákötött igényeknek, de mihelyt * a szervezet módosíttatott; az intézmény maga Is megbomlásnak indult. A janicsárok intézménytaek ismertetése nem lévén, feladatom, nem is időz­ hetem tovább e tárgynál; csak röviden akarom feltün­ tetni e katona-intézmény gyors hanyatlását és veszé­ lyeséé vált szereplését, midőn II. Mahmud khan a janimároa dtörlfijének bosszúra hivó szavalt idézem. E szavakkal hiyja fel birodalmának alattvalóit a jani* eaárok elleni bornnra: „Bosxui, Mohamed népei, ho­ sszt. Birodalmunk hű népei boezut, mindaddig, mig a világ állási fog. Minden rangú tisztek, vallásunk mag­ védői, eeregefjeUk körülünk. Javittak ki egyesült erő­ vel bástyáinkat szemben az fegéez világgal éa építsük fel egy legvőzhetlen sereg véafalát" Rövid idő alatt 50 ezer emberrel kiirtotta a rettegett janicsár hadat, mely ellen már elődei közül többen sikertelenflh lép­ tek síkra. A tulhatalmaaodott janicsárok helyét a „győsaddmes muhammedán hadsereg* foglalta et As uj hadsereg a janicsárokétól teljesen elütő sservezatet kapott Modern, eurőpaias intézménnyé vált s earópaias nevelést és képzést adnak neki. Mind e mellett a sseUem nagyon sokban elütő a nyugatitól. Es e tekintetben sikertelenül is tesznek kísérletet. Más nép, más föld, más érhajlat, más természet, más in­ tézményt kíván; mindent egy alakba önteni lehetetlen. A janicsárok kiirtásával Törökország elvesztette tekintélyét és bizonytalan jövőnek néz elébe. „Meg­ csút tőle egyhamar. Fedte pi férfiak yagyuq^ jrsn, de gondoljuk me^ azt is,. hogyfmás körülmények hőst nevelkedtünk, mint a paraszt s szőlőink társadalmi állása lűhctiHonné tette erőnk, termésűt) alkatunk, más minő fejlődését. Amily kölöbség van ‘tehát a külön­ böző állású, de hasonló nemű lények között, ép oly különbség van az egyes-foglalkozás között. Az ember­ nek testi szervezető határozza meg foglalkozása nemé­ nek választását. Ez az állítás azonban csupán a férfire illik, a DŐro azért nem, mert magával hozza a világra hivatásának biztosságát: hogy anya legyen. talált, a kik fölkarolják-■ mivel ezek közt van akár­ hány, kik ez eszmo lassú érlelődését meg nem vár­ hatják, sitttelik valósítását, mihez a kellő eszközök hiányzanak vagy alkalmatlanok. Vaunak azonban, kik e siettetést gátolják s a bíatos eszközök, föltételek tá­ madását, készítését mértékeit s valószínűbb módon kívánják elérni. Ezek száma azonban sajnos, az előb biekkel szemben mindig csekélyebb s míg a kísérlet hamarkodásuk fattyubajlasát létre nem hozta, addig nem is engednek s csak ezután nyúlnak szánkba vehetőbb módozathoz. Ex ás okulás.hasznot, da több­ nyire ax Ügy kárára történik. A nők hivatásának okszerű meghatározása, va­ gyis általában a nők emancipációjának kérdése szint tőn ily kuszáit állapotban sínlődik. Soxau mindenre, alkalmazhatőnak találják a nőket, mások pedig épen semmire sem a családi körön kívül. Mind a két rész ferde szempontból Indul ki s egyiknek nézete sem fogadható el. Mert azok épen úgy, mint ezek, nem ve­ szik figyelembe azt mit főleg figyolmökro kellene méltatuiok U i, a nők természeti alkatát, hajlandósá­ gát, tehetségét és képességét A világon mindennek meg van a biztos rendültetőse s mindaz,a mit a természet fótezinéro hoz, bi­ zonyos célra létesíti. Minden egyes tüneménye a ter­ mészetnek arra szolgál, hogy abban a körben, mely­ ben mozog, valaminek olőmuzditásábps járuljon. A nő az emberi társadalomnak fő alkatrésze, és pedig oly alkatrésze, mely egyéb természeti tÜnoményekuez hasonló saját.törvényei szerint fejlődik s fej­ lődése után saját természetének megfelelő cél elérő sőre törekszik. Első sorban tehát ezen fejlődés adja meg irányát a nő szereplésének az emberi társadalomban másod sorban ezen fejlődés föltételezte cél, határozza meg működését egész életén át. Hogy mauap mindenfelé azon vaunak, hogy a nőt mennél több irányban keresotképessó kívánják tenni, csak dicsérhető buzgólkodás; de hogy legtöbb esetben meg nem fontolják ezen buzgólkodás hiába való erőlködését, az s\)uálatos. Sok a foglalkozás neme, melyet a nö űzhet, de ismét még számosabb az oly fogtál hozás, mely a nő hajlamának, alkatának ellentmond. Rászorítani a nőt valaminek a végzésére nagyon könnyű a nő talán a legtöbbször képes is tesz a legsúlyosabb foglalatos&ágnak eleget tenni, de hogy mily hatással bír majd ezen foglalatosság hosszabb ideig való üzése, nem nagyon szorul magya­ rázatra. A természet hajlítható; idomiható • ennek alap­ ján találkozhatik akárhány, ki a fönnebbiek valótlan­ ságát akarná vagy tudja is bebizonyítani, mert hivetkőzhetik a póréig nőire, kik ifjúságoktól fogva a legnehezebb munkához szoknak, s mindamellett mégis jó egészségnek örvendenek • oly utódokat hagynak maguk után, kik ixmosaágukkal nem vallanak szógyenL Ez a bizonyíték megállhatna, ha nem volna fölötte ingatag a nem hozatott volna oly meszi ről. Mert kérdjük: váljon képesek volnánk mi. férfiak ama munka elvégzésére, a mit a paraszt csak­ úgy mulatságképen el végez? Aligha, vagy ha igen nem sokáig, mert nagyon is korán megéretnék a rendkívüli munka sorvasztó hatását s vennénk is bú­ Wcisz Boriját Ferenci, kir. tanácsos mint a „nem* zetgazdássati egylet" tagja a múlt hóban Budapesten tartott, híressé lett előadásában bajaink literére tapin­ tott, midőn gazdálkodásunk hiányait ecsetelte. Kimu­ tatja, hogy a takarékoMág hiánya , a*,. mdy, ,az or­ szágot Önóoy szélére juttatta a hogy ennélfogva,úgy az államnak mint a magánosoknak első torban taka­ rékosságra kell törekednie. E szellemdns előadásból, .melyet • mindenkinek ismernie kellene, közöljük az alábbiakat, melyek,helyi viszonyainkva is igen alkalmazhatók. Tekintsünk csak körül, igen tisztelt gyöfokezot, — úgymond — mily szomorú pusztításoknak, romlá­ soknak voltunk tanúi az utolsó időközben; hány csa­ lid jutott a koldusbotra, hány ősi nemest ióezág ke-, rUlt,végrehajtás utján, potom áron, idegenek birtokába? Példaképül felhozom a „Budapesti Közlöny" ból csak két hó folyamában ingatlanokra* hirdetett bírói árverések számát. — Kitettek ezek múlt év november havában a vidéken 1283 at, a fővárosban 129-et, jú­ niusban 1352, és 48; ez arány szerint a vidéken 15,810, a fővárosban, 1062 árverés ..foganatosíttatnék .egy év alatt. Másik, szomorú példáját nyújtja elszegényesodósönknok a következő adat Is, mélyét, hivatkozva Helfy Ignácx, országos képviselőre, annak as országházban f. hó 2. tartott bőszedéből idézek,»azt mondta ugyan, is: hogy Francziaországban a váltóperek,évi átlaga 2300-at tesz, holott nálunk azok száma. löuOOO^e rúg a minek oka nemcsak aszólesb körnek engedett vál<~ tóképesség eredménye, hanem főleg fizetési képtelen Bégünkben s pontatlanságunkban rejlik. • Mind o baj pedig nagy részben onnan származik, hogy fiatal korukban nem Jauullák mog honfitársaink, miként kelljen keresménnyel vagy örölwéggel okosan elbánni, vagyonuk állásával számolni, nem szoktattattak idője korán arra, hogy könnyelmű vágyaik felett uralkodjanak, nem serkentettek, munkára éa.éeziMrt s józan takarékosságra. / I As elszegényedés, következményeazután a szé­ gyen, adósságba esés, váltóhamisítás, szökés, sőt az ön­ gyilkosság is. Szomorú az, hogy magunk vrlánk .tanói számos oly'esetnek; sokszor csak néhány fonni végett történik e legborzasztóbb gyilkolás. — A pénznek,1 logyen ax bármily kevés, meg nem beesttlése,. ez azon szikra, melyen az erkölcs legtöbb, esetben hajótörést szenved. verte Allah népünket — mondá nekem egvkor egy janicsárok barátja — a kiirtott 30 ezer janicsár vére bonuért kiáltott az égre." A janicsárokat nem , kiir­ tani, hanem reformálni kellett volna; hanem ez min­ denesetre nehezebb volt a tehetetlen szultánok előtt, mint vérfürdőt-késxiteni 30 ézcr emberből. Az <y had­ sereg ma ötvenéves intézmény, azóta sok, majdnem folytonos háborúja volt it^ott a törököknek; a •győz­ hetetlen sereg* azonban a szó teljes értelmében még nem vívta ki magának e diesö nevet A katonaság kiképzésére .és a katonai szellem ébresztésére nem tagadhatni eleget áldoz újabb időben a török kormány, hiszen a hadügyminiszter rendkívüli nagy butgelje ellen szóllaltak fel leghevesebben a kül­ földön megjelenő török ellenzék^lapok. A „Hurrijet* pár év előtt rend kiy üli pazarlásnak tartotta'a had­ ügyminiszter költségvetésében előforduló 950 ezer zaeskó pénzt (keszakhese) (60 millió frt) Hanem . ez a pénzösszeg som volt és nem képes ma sem jobb lábra helyezni a török hadsereget Ma abban rejlik, hogy a török pénzkezelés ellenőrt nem Ismer és el­ számolás nem történik. A legfőbb helyről csak annyit a csatornán lefelé, mennyivel le^felebb csak némi szükségeit képesek a katonának kielégíteni. Még az a pénz is rendeltetése helyére beérkezik, nagyon sok kézen megy keresztül, s igy nem csoda, ha igen je­ lentékenyen megapad. Nem mondok nagyot ha azt állítom, hogy a kormány 8—10 hónapig, sőt némely esetekben másfél évig is adós marad a katona violá­ jával. A zsoldfizetés idejét mindig mint valamely öröm* ünnepet hallottam említeni a török katonáktól. A tisz­ tek fizetése, mint első sorban történő, osak kijár, ha­ nem a valóban harezoló katona csak ritkán jut ille­ tékéhez. Még szerencse, hogy a „taint" (ratio) ponto­ san kikapja; különben az éhséggel kellene küzködnie. Hanem erre van is gondjuk. Sokszor megtörténik, hogy a rendes adagon felül kedvezményül kétszeres adagot (iki kát tain) kapnak, csakhogy a zsold nem fizetésé­ ért kárpótolják. A török katona rendes körülmények között nem panaszkodhatik az ellátás ellen; mert a kenyér adag mellett a jobbos és piláv bőven kijár neki, sőt néha még baklavát (szörpös lepény) is jut­ tatnak neki; de annál ritkákban üti pénz a markát. Háborús időben, ha a helyi körülmények kedvezőtle­ nek, természetesen ez az állapot is megszűrik, s ilyen­ kor zsákmányra stsnil. & körülmények nem igen hatnak btzditölag a török katonára, s nőm alkalmmk arra, bjgy ót bl- borúra és erélyes harcira lelkesítsék. A .katona, ilyen körülmények között nem teljesiti kedvvelr és ponto­ san kötelességét, mikor olcsó életét ogy adag puávért kénytelen feláldozni. Békében hanyag,.potatian ésitürejmotlon; hadban , rakonczátJpn,; fogyi>|mpzaUaqu és könnyén gyájá válhatik belőle., . A lelkiismeretlen gazdálkodás, a . nélkülözés és ennek folytán beálló fegyelem hiány' és közönyöséé# legfőbb okai annak, hogy a török katona legtöbb esetben nem. képes gidait aratni ax .ellenségen. Márt rendes körülmények köpött a török,kaippá jendkivüti bátorságot tud. felmutatni, edzett'és sok nélkülözést képes elviselni.' Fanatismnaát (elköltve vakon és bá­ torsággá! rohan a harciba, mert hite szerint* annyi szolgája Jesz a más világon, a hányat az ellenségből levág, a harciban elesni pedig annyL . mint közvetle­ nül jutni az éden karijába Mqhammed paradicsomának élvei-pedig oly vonzók ** igazhívöro, hogy Wyesan feláldozza érette életét a háborúban. A vakhitet, mély a janicsárokat csodás tettükre tűzoltó, könnyű volna kizsákmányolni; de ha magára hagyják s egyedüli lelkesítő eszköznek tartják, csakhamar elhagyja vonzó erejét s szétoszlik, minj. híu ^ránd. A* török katona intézmények (egyik nagy hibája a képzett főtisztek hiányában keresendő, a mint Tö­ rökországban majd minden téren leghatalmasabb rugó a protectió, úgy a katonaságnál is ez egyike a halá­ los csapásoknak .melyek az iDtézvétyrro vannak mérve. A legtöbb érdemelten rangon és soron kívül a leg­ magasabb fokozatra felkudheti magát, ■ ' ismertem már olyan katonát is. ki rendes körülmények között két óv alatt ezredes lett, s parancsnoka annak a kolásziuak. (százados), ki atett mint főhadnagy szolgáik Ilyen esetek nem ritkán fordulnak , 014,8 a legnagyobb elkeseredést és ellenségeskodést idézikeló. Ás ármány kodás és vádaskodás, a rágalom és áakálódás napi­ renden lévő dolgok. Csak ezek az „eszközök-iáitatják diadalra a bajtársikat egymás, ellen, ezekkefi, nyerik meg a felebbvalók kegyét, , és pártfogását. Ez , bteal,matlanná és tartózkodóvá teszi a bajtársakat egymás iránt, a meglazítja az alárendeltek fegyelmi kötelékét* Még igensok hibáját tudnám felsorolni a török kato­ nai intézménynek, de ezek egy része nem igen > épü­ letes képét adná a .keleti szokásoknak éa.orkölosöknek, s azért még csak a gyakori áthelyezésekről, fo­ gunk megemlékezni, melyek szintén hátrányára vannak az intézménynek. — Politikai és' egyéb letlnleto'k mtett a török kormány az egyes hadctapsijkái taájd- Gazdálkodásunk hiányai. �Miaem.igen tartanka rámáikkal, a kik azt i családján, ex gyermekeit nem nevelheti kellőképen, kiáltották: „papsm et circenaea}* tehát előbb a kouyér, annak többnyire hitelben kell drágán vásárolnia, s igy axatáa, ax éiveaat; mi nagy részben'olőbha kenyér, lemondani a készpénzen való olcsó vásárlásról; szó­ azután az élvezet; mi nagy rétiben. előbb, vagy csu­ val: ax el van veszve. Bacon ajánlata szerint a jöve­ pán a Mcirconsesu-t kivonjuk, a kenyeret, vagyis a delemnek mindig csak felét volna szabad elkölteni, a a másik felét meg kellene takarítani. Pmiles ogy jnesen „bokenyérkeresetek későbbre . vigf egészen el is hagy jak.'VTime Is money,4 vagyis az idő pénz; de mi ' lond-nak nevezi azt, a ki józan számítás nélkül költ, az idővel'sem igen tudunk gozdllkodui. így u. üléseink, és valóban ax angol törvény a pazazlót bolondnak nyil­ hangversenyeink. a legtöbbször' fél órával későbben vánítja és vagyonát zár alá helyezi. Ha takarékosságot ajánlok, no méltóxtussauak ucxdőduok, mint hirdotvék; a pontosabbak tehát, vagyis ezt — a világért sem — a szennyes, aljas fukarság­ azot kik ép a , kijelölt órára megjelennek, idejük egy gal egy vonalba tenni; ex utóbbi semmiképon sem aján­ részét, elvesztik. Pedig a ki pénz dolgában rövidít meg landó. Ex megvonja szűkölködő felebarátjától a se­ bennünket, azt .csalinak vagy tolvajnak mondjuk, és gedelmet, nem áldoz a közjóra, dugva tartja vas lá­ az ©ég is kapj* büntetését; de időnket, bármily drága dájában a sokszor nem igen becsületes módon össze­ is úxfc mindenki könnyen megraboihalja büntetlenül. Főváráéi közgyűléseink többnyire 4«5 kor kezdődvén, 7 kapart pénzt, s nem ereszti azt ki kezéből. Távol le­ gyen tőlem, hogy az efélét ajánljam. Vannak a taka­ óra ul^nA' tehát mintegy báróin órai tartamuk után rékosság között olyanok, kik ugyan megvonnak ma­ végződnek. Ellenben együrezda városi közgyűlés, mint guktól élveztél; olyanok, a kik, mint ama párisi hölgy, annak egyik* kezeim .közt levő jegyzőkönyvéből kitű­ fukarkodnak gyufában bérkocsiban stb., de azért mindig nik, esti .7*6 órakor kezdődött, a mintán 28 tárgyai készek ott, a hová az emberiség szólít, kisebb-nagyobb, •liníéxolt, csak éjji 11 óra körül oszlott szét Ország sokszor ezrekre is rugú adományokkal megjelenni Ily gyűlési üléseink rendesen .reggeli 10 óra után kezdőd* józan, észszerű takarékosságot kívánok egész nemze­ nők. 8 2 órakor már végződnek. Még csak nem régi,* bon olvastam a berlini birodalmi ülésről egy tudósítást, . tünknek a legmelegebben apnlani. hozzávéve még a vele mindig párosán járó munkásságot. mslyazerint a február hó 3-án. délelőtt ll-kor kezdő-., dött a végződölteste %5-kor, s aztán ugyanaz nap M órtól éjí I1‘ óráig folvtaltatelt. Következő nap (február 4.) pedig kezdet* .12-kor, vége 6 órakor volt. A Budapesten tartandó őstörténelmi és em­ Az. oly emberen., ki sem pénzével sem időjével bertani nemzetközi VIII, congressus ügyében. nem tud'takarékoskodni, legynagyobb szükségében la bajos segíteni.. A mull évi bő szüret alkalmával olvas­ A Vili ik nemzetközi Őetörténslmi és embertani tuk, hogy némely szőllő tulajdonos kénytelen volt egy congressus rendező-bizottságának elnöksége a követ­ akós hordóért egy akóbort adni, a mi 300—400*;'.-ot kező köröivényt teszi közzé: tesz, és ezt valójában* .csak azért, mert annak idejé­ * Mintán már külföldről egyelőre számosán is je­ ben neip takarította meg azt A csekély Összeget sem, lentkeztek. kik a congressus alkalmával fővárosukat . mely '.most, zavarából kimenthette volna. Ezek azon felfogják keresni, csak illő, hogy ml, mint ez még min­ emberák. kik „von dér Bánd in den Mund- élnek, a denütt a ’ congressusok székhelyein volt, legnagyobb kik hiába dolgoznák, kevés gyümölcsöt aratnak a mun­ számmal legyünk képviselve. Ezt kívánja tudományos kából}, azok, a kik nem tesznek léire „nné pomme hírnevünk, ext a ’ nemes vendégszeretet, melyet más pour lez, solf/ , „egy almát a sxö©jóság esetére,4 — hasonló alkalmakkor a külföldiem nálunk tapasztalván, mint a francéin, mondj*- Az. ily szegének elvesztik az jelenleg még inkább megvárni mintegy följogolitvák. önbecsülést, a nyugodt gondolkozó tehetséget, az erőt Csak rövid öt hó van még előttünk s a világ előtt a s ha sókat szereznek is, a felesleget a korcsmában nemzetnek a congressus tárgyaiból az érettségi próbát pazarolják'el. Ezelőtt néhány héttel beszélték, hogy ki kell állania! A rendező bizottság sokféle teendői, egy napszámos egy napi mupkájáórt 6 flhoz jutván, a a főtitkár levelezései napról napra gyarapodnak, a reggelire már ftvÖO krt költött. Vau itt a fővárosban a kiállítási helyiség alkalmassá tételének már hozzá­ egy alsóbbrendű csárda, melybe csupán bérkocsis, kofa fogunk; kel! tehát, hogy U társaink mielőbb, haladék* és napszámos-nép tár, és a korcsmáros nyaranta mégis taTánul szíveskedjenek arról tudósítani: vájjon miben madnem mindennap 200 csibét ÓI le vendégel számára. áll az ígért térképek, vagy megyei lelbelyek Ügye? Nálunk,vajmi, kévéé eu követik Franklint; a ki azt megvannak-e már a pogány várak, ördög árkak, ha­ móodjs: „mi-panaszkodunk'az adók ellen? két annyi lotti halmok stb. térndzai, átmetszotei és amennyire adót tesz á henye**-'g, karám * annyit a gőg és négy lehet szakleírásai; ax' ásatások jegyzőkönyvi kivona­ annyit k pazarlás.*/Vannak ugyaü elegen, kiknél az ta ? stb, stb. Ha valamely vidék, előkelőbb intézet ezen akarat, a szándék* jó, s az ilyenek sokat le beszélnek nemzetközi versenyben képviselve nem lesz, annak az a (akart kossigróL de nem Viszik keresztül takarékosáltalános térképen meg nem jelenése nem fogja azt terveiket. Már e részben az ugynevezet| „phriaisjelezni, hogy, ott az óstörténelmi emlékekből semmi nem' használ, ftt erélyás tettre van szükség. Szeretünk sincs,.— mert ez iölteúüi merő képtelenség! — ha­ panaszkodni a sors vagy mások ellen, és nem akarjuk nem azon szégyonplritő bizonyságul fog Szolgálni: hogy észrevenni, hogy saját magunkban rejlik a hiba. A ki a gonosz által vezetteti magát arra, hogy ne rakja ott ősrégészeii és embertani .tekintetből még nem pitymállott! . . . Ilyen boeotiai szonyfolttól mentse meg félre jövedelmének egy részét legyen az kezdetben minden lelkes magyar ember hazáját, vagy vidékét, bármily* csekély is, -A*- az bűnt-követ el magán és nem félévi időközökben egy helyről a másikra szokta átbpij Rumeliából, Syriából, Bagdad vidékéről Sculariba, s~így tovább hajtják a katonaságot a nélkül, hogy az áthelyezett csapat természetét és életfeltételeit számba vennék. A hegyeikhez szokott arnótok (albá­ nok) a rónákon~ls"Arábia homokjában honvágytól és égaljl betegségekben ezerenként halnak meg, . a siva­ taghoz szokott katonák ellenben ügyetlenek és harexképkeleéák Hereáégbviná sziklái. között.' Néni keveseb­ bet árt a parancsnokok * gyakori áthelyezése. Ha vala­ mely ne^n egy, fájáyig vágy, épen ^y évig, min( ( valamely hadosztály vagy csapat parancsnoka műkö­ dött, megismerkedett, embereivel és rendet . hozott be, í a csapatba, jön1 e^i'e«ástári iHde és a ;>&*ánák DamaÜJiaMLOllliBfillifeb- V*CLMentáiból Vauba, kell­ menni, s ez úgy tart szünetlenül. A bizalmatlanság saját embereik .iránt okozza ezt* félnek,, hogy a katonaáágot megnyerik* magoknak és Mehetned Alik vagy. Al£pasák válnak, bpljlaík A hadügyi budgetnejt egyik legnagyobb összegét az ilyen áthelyezések' emésztik fel. A felsorolt hibákkal szemben a jó, mit a török kateqni-intézménvről mondhatunk, nem annyi, hogy ■ulybs vetve a fogyatkozásokká^ és hiányokkal, eyek< elfeled telhetnék. Ax* Üdvös és czélszerú intézetek, melyek a katonaság képzésére és művelésére életboléptettek, nem sok haszonnal vannak, ha a szellem nem olyan, hogy-azoknakrműködését életképessé és üdvössé tehetná. Minden í hadtest székhelyén vannak kateoU iskolák (mektebi harbije). Stambulban a Fa* rikkúf nagy katoualaktaöyában v'au a kitűnő, karban láy^Utonai főiskola, mply míg Szaftot pasa igazga­ tása alatt állott, ritkította párját A tüzéreknek Van kfllöa iskolája, K csíki szigetén vanl4 tengerei .iskola* (mektebi bakriej, mely angol mintára van berendezve és mélyben áágol rendszer szerint ’ leginkább angol tisztek tanítanak. Mint szintén katonai intézetet kell fölem|itenem a gültanei orvosi akadémiát (mektebi tebbljeb), és a melléje rendelt egészségügyi bizottmányt. A mérnökkar képzésére fenéit egy külön mérnöki is­ kola (mehendiszknanej. Esen, iskolák némelyikéi .közelebbről, másokat a tanulók^ leírása és szavai után ismertem meg. A hiányok daczára, melyek különben más nemzelnáLŰLélflfflrdnlnak, el ismerést-,érdemlő-módon fe­ lelnek meg a várakozásnak. melyen él és mozog, melyet valamint nyelvét úgy föld­ jét és annak múltját ismernie hazafias kötelossigl Újra és ismételve intézzük szaktársainkhoz' szagainkat. Itt ax idő; no csak szóval, de tettől is legyünk Hőire tiszteletre érdemes tagjai a világ müveit társabágának! Szeptember 4-tól .! l->g foga congreMüs tartanf.A tagsági dij 12 frank; őzen árért, a nem személyeeoú jelenlevők is kapják a congressus ékes illustráliokkúl szorkceztcudő munkálatait, melyek értéke a tagsági dijt jóval fölül mulandja. A pénz a főtitkárhoz kul dondő, mire a |>énztárnok a tagsági jegyet a nyugtatvánnyal együtt az illetőknek meg fogja küldord. •' ,?r‘ Nagy köszönettel vennők azt is, ha szaktársaink nem csak maguk, hanem más gytHtők — kik akaAá^ lyozvák — gyűjteményeiről is tudósítanának; a kt|* földi múzeumokba, vagy egyesek birtokába került ma­ gyarországi őskori régiségekre utalnának; agy Öj tök re kiket nem ismerünk — s kiknek e miatt o kötözványbői példányokat nem küldhettünk -*- figyelme Heiné­ nek: ogyazóval ezen, csak munkával — éá fáradság­ gal járó de az ősrégóezclot a többi mivolt országok színvonalára emelő törekvéseinket minden kltelboté módon támogatván, gyűjteményeinknek ax ország’w a világ előtt kellő becset, fáradozásuknak éllom&éM szereznének. Budapesten Pulszky Ferenci, elnök Róntef Flóris Forcnczi, főtitkár. - '' 4 . un Fővárosi levelek. ... IL Ember emlékezetet haladó idő óta pünkösd; napr ján búcsú van a svábhegyen,' ide tódul aujpfAa egész fővárosi nép, s nem ijed vissza ax ut ÜUadaV maitól, a kirándulás kellemetlenségeitől, különbség^ mcgázáslól. , , a svábhegyet igazság szerint Széchényi . hagy­ nék kellene neveznem, mert még J8Öl-ben enne^ Jto résztőlték el, de biz az nem kapott erőre( a most U csak svábhegynek hívják; azért én is a régi m elinti ma­ radok, annyival inkább, mert míg a svábhegynek törté­ neti és több százados szokással megerősített, alapja van, t. i. Buda vátosnak a török iga' alóli' fclm<te^r sekor a német hadsereg itt tanyázott, j^a sváb, lakos­ ság ide meneküli, adóig a Széchenyi .nagy algának dicsőítésére elég más tárgy szolgál, mely annak Jobpan is megfelel. Hogy miért van a sváb hegyen búcsúpünkösd napján? azt a nép maga sem tudja, ngy láts^k'M* gyományos szokás ez is, mint a axU: Gellór| >egywi husvétkor, a talán csak a tavasz üdvözletét j .a nyAtf kirándulások idényének, megnyíltát .ábrázolja. * .... Már pünkösd első napián, do'Jöleg a másod, nap reggelén egész bucsiúárást képez Budapesten , a zöld bő menők serege, nem hiányzik a házi paraplé, kulacs, eleségtáska, házi kutya, nébfi még macska ,18.,'ezek mind mennek a sváb kegyre; délután már az nnaxabb nép megy és pedig lóvasuten vagy gőzsiklón, legtöbb erre vár, de tized része sem juthat hozzá. A lóvéig állomás helyein roppant néptolongás állja el ax.. ütf czát, hogy azon végig hatolni lehetetlen ; a megérke­ zett kocsi valódi ostromnak van kitéve,; sok bő acxo 1 < várja, hogy megálljon a lóvasut, han^m rákApaazkqfdik még menés közben, úgy hogy nőm ptkán körött A katonák képzésére s a hadi tudományok mű­ kéz vagy láb e sietség eredménye. . *<• . velésére nagy gondot fordítanak, a koronként megje­ A svábbegy útját, mely meglehetős meredek és lenő katonai munkák száma már pár év előtt mintegy fárasztó, hangyaként lepi cl a tömérdek nép ; á hégyszázra ment, van azonkívül két katonai közlöny is m ász ás kellőméit fűszerezi a korábban kiment a már török nyelven (dseridei aszkeric). ax arzénul (terszano) visszatérő Bachusnak tett áldozataiban elérzékenyfllt és Topbúnébán ú fegyvergyúr aHteti éá leginkább sereg, mely folyton a hegyi ut keskenyiégéüélrtimitkülfÖldímünkásoknA ad foglalkozást. mányozásában baktat le, s lökdösi le lábairól a fel­ A török fővárosban és környékén méltán bámu­ menőket. * lat tárgyai, a nagy teijedelmú és kényelmes katonai Végre nem kip b^j ésfáradság -alán feljut ax laktanyák!(kisla). Legpompásabb és legimpozánsabb: ezer meg ezernyi ember a svábhegyre. A bátyus ccaezek között a Haidar pasai Kadi köj mellett az ázsiai parton, a Daud paaaia Sztambult környező falakon kívfll, á Medsidie kisla a szultán "palotája feletti gyö­ alakíttatott át, a családfő leszúrja a földbe pazapléját, nyörű magaslaton, a Ferikköj nevű városrészben levő árnyékába ül a család,: 8 övén táskájából^s'WAn úiálnagy laktanya. B laktanyák berendezése, az* ott ural­ ték nélkül az árpa levét, a férfiak csakhamar leiezkodó rend és tisztaság igen Jó benyomást gyakorol­ szák ©agakat; és alszanak''vágy épen kedélyesen nak a szemlélőre, a tüzér laktanya előtti téren a lármáznak. nagy mezőn és a Nyíl-téren (Okmeidan) tartani szo­ A társzekcrcs kirándulás ellenkezői pedig elmond­ kott katonai gyakorlatokat mindig kedvteléssel szem­ hatják, „enni ha nem hoztál, állhat előtted otes W,u léltem, 8 a török vezényszavak alkalmas és szép-csen­ van ugyan egy pár vendéglő, de ez a közönség izmiad gése ép úgy lekötő figyelmemet, mint a pontosan és részét som képes ellátni. . szépen végrehajtott fegyvergyakorlatok. A török ka­ Látszik azután egy maroknyi felhő az égen, erre tonák nagy csapataival pedig minden pénteken lehet neki tódul a közönség haza .fejé; mert rémlém él találkozni, midőn a dsámiba (imaházba) menő szultán emlékében az a szokásos eset, hogy hirtelen támadt kíséretét képezik, a török katonák jobbára szép, szá­ eső a szűk hegyi utakpn zubataggá nőve, embárt 8 las, derék legények, bátor, nyílt és daczos tekintette), állatot magával sodor, mint most egy éve is:'mó&t is csak jó vezérre volna szükségük, s újra a legbámnmutatkozott egy kis felhöcskc s reá kevés éaőcske, landőbb hadi tettekot vinnék végbe. de hamar eláll ott, úgy hogy a haza szaladni^ kezdett Rnbéjok sötét szinú posztóból készült rövid zu« közönség ismét visszatért. v ávka, térdig bő, azon alól bokáig szűk nadrág, félEbből áll a svábhegyi búcsú piros pünkö^Lpapcstzma, fejükön fekete bojtos veres fez; köpenyük ján, annyi az ember, hogy fák helyett csak >'cmsete­ nyakbuvető és baslikkal van ellátva. Ruhájuk sze­ ket látni a roppant nagy hegyen és zugiigeibánodé gélye vörös vagy zöld, a mi olyan ismertetője!, mint szívélyes vigságnak örömnek semmi nyoma. Egyedül a ml ezredeinknél a fehér vagy sárga gomb. Menet­ a nép alsó osztálya mulat a hogy úgy a kintorna báközben dob. és sip együttes hangja adja az Ütemet. jós hangya mellett s nem ritkán tánezra is kötekedik. Fegyvereik \ pár év óta mind hátultöltők, de nem A Ducsus nép hazatérése azonban már nadysherű; egyenlő szerkeze|őekT A tisztek ruházatú curópaias, az alagút zsúfolva van néppel, az elrobogó kocmlömja, csakhogy a nadrág bővebb szabású; a kabát.övön fe­ a gyalogolők pokoli zsivaja bly éktelen siketÜŐ jlárszül, azon alul' ránezokba szedett és bő aljú; kardju­ mát csinál, hogy ily akutommal az alagnten kérésztől kat a kabát fölé csatolják és rangjelvónyeiket karon hatolni fogalmat nyújt á'végítéletről.' — Van ^még a hordják ezüstös és aranyos sávokban. E. B. sváb hegyen egy faalkotmányból készült igén csinos kis templomocska, mely ily alkalommal egész bap nyitva áll. különösen szép benne ax.'óliárkép/, mely szt. Lászlót ábrizoya. Az is méltó a megemlítésre, hogy a svábhegyen iskola is van. r. L ■ �Hírek. A palgári iskola aj terve kérkcxctt a umgu nŰAisteriumtól, a abban kttlönböxik ai élőbbemtől, hogy a tervbe fel nem vétettek a tanári lakouUlvok, melyek ax épületnek két tarkát képeivé*), aa épületet Wamaain mogkicsioyiték. E terv sxeriut aa épület becs­ árául 38967 irt 81 kr van felvéve, a a vállalkotók ajánlatai — mint axt a f. hé 14-én tartott városi kép* vUelőUoltlet éa aa hkolaaxék vecyee ülése meghatárocta f. évi julius 12-ig b<adandók, mikor ia ax aján­ latok aa alifpáni hivatalnál nyilvánosan tárgyaltatni fognak, a cungu miniszter ezen uj tervének xöxrobocmytáaával aa általánosabb óhajt vette figyelembe, a noha eléggé. infeotálva volt nehány gyakorlatlan a ér­ dekeltségre hajló tanügybarát által, — ama már ismart fonák tervek iránt, azokat mellőzve, annak adott helyet, mi jobb, caélazertbb, és a rendelkezési pénz­ alapokban képest keresztül vihető; a mennyiben pe­ dig aa aj tervet némely részben közvetítő indítvány­ nak ia lehat tekinteni, annyiban azokra nézve, kik egyrészről aa ügy iránti axeretetből keményebb toll* harcéba ia keveredtek a „pro domo" beszélőkkel, — magayngtató és kibékítő leeod. Adja Isten, hogy ogyetértre, vállvetett erővel fogjanak hozzá az aj terv mi hamarabb való keresztülviteléhez. A helybeli állami elemi népiskolában a lefolyt tanévi vizsgák a következő rendben fognak megtar­ tatni: Jnlhu I-én a vallásiam vizsgák mind a bárom felsír evet részéről. 3-án délelőtt az L és II. osztály, délután a HL osztály vizsgája éa tornászat. 4-én dél­ előtt a IV. osztály vizsgája, és általános ének. Me­ lyekre a t ez. szülők ,és iakolabarátokat tisztelettel meghívja. B.-Gyarmat, 1876. junins 15. A i igazga­ tóság. — A rém. katfc. felekezeti iskolákban a vizsgák C hó 21. fórnak megtartatni — A b. gyarmát! ág. ev. felekezeti fi- és leány iskolákban a vizsgák L hé 13-án és 14-én tartattak meg Henriczi Ágoston sztregovai lelkész éa körnök úr felügyelete alatt, ki különösen a leány növendékek vizsgája felett, kiknek tanítását Kovxcsik József tanító úr ez évben is páratlan szorgalommal végezte, — dicsérő elismeré­ sét fejezte ki — Némethy Kálmán úr — az egyház gondnoka, — 2 irtot adományozott egy szegény sorsú tannlAnsk A* b.-gyarmati polgár! UjAság e hó 28 án tartja erdei táoczmnlataágát az alsó podlnsánvi erdő­ ben. Folytatása a kisdedóvó kertjében lesz. Sokan ké­ szülnek e kedélyesen rendeztemi szokott mulatságra. A b.-gyarmati önkéntes tűzoltó egylet alapszabályait a nm. minisztérium módosítás végett ismét visszaküldte, s hihetőleg még egyszer vagy kétszer viaasaküldi, mielőtt záradékolná; Őszintén megváltjuk, hogy a minisztériumnak ezen eljárása iehangolólag hat oly egyletek szervezkedésére, melyek egyeseknek csak áldozatával a fáradságával járnak, a nélkül, hogy azokból bizonyos haszon háramlanék. A belügyminisz­ térium a törvényhatóságokhoz Irt leiratában nem ré­ siben azon kívánalomnak adott kifejezést, vaiha min­ den városban, községben tűzoltó egyletek alakíttatná­ nak. Az egyletek alakulása be! viszonyoknál fogva is nagy vajúdással szokott járni; hátha aztán annyi buz­ galom daczára maga a minisztérium — hátráltatja a megalakulást oly kicsinyes módosítások miatt, melye­ ket egyszerre első leiratában megtehetett volna. Mindezek dácsára igen élénken folynak az előkészületek — a már nem sokára megkezdendő gyakorlatokra, a tűz oltói eszközök már nagyobbára meg vannak rendelve, a mászóház is nemsokára felépül. A tagok nagy menynyiaégben rendeltek egyenruhákat, sőt csütörtökön volt szerencsénk nehány csinos tűzoltót láthatni az utasán. A megyei központi választmány f. ho 16 án tartott ülést a választók lajstromának kiigazítása tár­ gyában. A múlt évi lajstrommal Összehasonlítva az ideit általánában — nagy változások történtek; van község, a hol a múlt években 67 választó volt, most alig van 9; mig némely községben örvendetes szapo­ rodás vehető ésxre. — A nyári ssiuidényre a b.-gyarmati színkört Ságby Mihály színtársulata bérelte ki. A társulat je­ lenleg Pápán működik, s onnan e hó 28-án érkezik B.*Gyarmatra, hol az előadásokat csak jnlius 8-án kezdi meg. — E társulat még nem fordult elő a színi évkönyvekben, tehát egészen uj társulat lehet, mely, a szűk pénzviszooyok daczára képez volt megalakulni, arra enged következtetnünk, miszerint tagjai tehetsé­ ges színészek lehetnek. A társulat népazinmú éa dráma jellegű. Kinevezések. A b.-gyarmati adófelügyelőségbez számtisztekké: Bogovits Antal adótárnok Szécsényből, Dasinszky János adótiszt Fülekről, Debreczeni István és Gregor János p. ű. számtisztek Beszterezebányáról. —* Ipolyságra Jánosffy Autal adóellenőr Ráczkevéről, éa Szitu József adótiszt Vámos Mikoláról ugyancsak számtisztekké neveztettek ki. A legtöbb itélőesék a b gyarmati ügyvédi ka­ mara ama ítéletét, melylyel Lovcsányi Géza széesényi ügyvédet háromnegyed évre az ügyvédségtől felfüg­ gesztette, helybenhagyta.. Gyáazhir. Br. Rosner József nyug. cs. k. ezre­ des f. hó 15-én varsányi birtokán jobblétre szenderült. Béke poraira. Halálosan. Fehér László, b.-gyarmati adóhiva­ tali írnok f. hó 13 án 23 éves korában elhalálozott E hó 16-án pedig Tóth Berta Ipolyságon egyike a legkedvesebb hölgyeknek, temettetett el. Nyugodjanak békében! — A suszter mint flnancxblztos. Egy b.-gyarmati czipész Kékkő környékén finanezbiztosnak adta ki mu­ rát, s ott egy közfinancczal, kivel egyetértett, több forintot zsarolta lakosoktól. — Az igazi fioanezbiztos azonban megtette ellene a vizsgálati intézkedést Ebeesk község ifjúsága szent Urbánnak, mint­ hogy lefagyasztotta a szőllőket, tiszteletére a község kútját egy kis kéve szalmával díszítettek fel. Ezen tré­ fáért meglakoltak, mert a község elöljárósága a fiatal­ ságot 8 irt bírsággal büntette, mit ők megadni vona­ kodnak. Á „Magyarország és a Nagyvilág 41 legújabban megjelent 23-ik számának tartalma. — Szöver: V. Murád zultán. — Föl magyarom! (Költ. Dalmady Győző.) — Becsvágyból. Elbeszélés (Vértesi Arnold.) Folyt — Emlékezés. (Heine költ Bélay Jenő.) — A posta története Magyarországon. (WührlJákó.) — Enid Királyi idyll. Tennysontól. (Csukássy József.) Folyta­ tás. — A tizenkét hónap. VI. Junius. —- A főváros­ ból: Akadémiai dolgok. (Porzó.) — Színházak (Nemo) — Irodalmi levelek. (I. F.) - Különfélék. — Sakk­ feladvány. —- Képreitvény. — Szerk. üzenetek. — Rajzok: V. Murád zultán. — A levélosztályozó te­ rem a budapesti főpóstaépületben. — Utczai képek Stambnlból: Kolduló ebek. Szeméthordó. Koldus. Mozgó mészárszék. — A vén fasor alatt — Előfizetni lehet e lapra a kiadóhivatalban Budapesten, Farén' cziektere Atbenaoum-épttlet. Negyedévre 2 frt 60 kr> félévre 5 frt, egész évre 10 frt Ajánljuk e lapot a t olvasó közönség figyelmébe. An „UJ Idők4* czimú közkedveltéért hetilap ez évi júliustól kezdve alábbszállitá előfizetési diját, és ezentúl egésx évre csak 8 frt, fél évre 4 frt, évne­ gyedre 2 frt 10 kr. Tanítók, olvasóegyletek, alsóbb rangú hivatalnokok, kávéházak, a tanuló ifjúság és könyvárusok részére 15*1 engedmény. A kiadóhivatal igen helyesen járt el, midőn ez elterjedésre méltó lap diját alábbszállitá, ez által bizonyára szélesebb olvasó­ kat biztosítván a lapnak, mely az eddigi elegáns ki­ állítás s válogatott tartalom mellett fog szentül is hoteukint megjelenni s melynek legutóbbi 24-ik száma ismét a következő érdekes tartalmat hozza: „k par­ tié vadász*, Borostyán! Nándortól. .Sejtés vagy álom14, (ered, költ.) Andor Emiltől. „Egy sorsüldözött törté­ nete'4, Kazaly Imrétől, „k nővérek* (Tennyson balla­ dája) B. L. „Roland asszony14 (az Ediaburg Rewiew után) F. M. „Az én ozimborám és én* (amerikai bnmoreszk). „Irodalmi, társadalmi és mfivészeti hírek.* A borítékon: Divat-tárcza, Hymén, sakk-rejtvény, kép­ talány, (hármas jutalommal,) szikrák, a szerk. nyílt válaszai, vegyesek, hirdetések. Szerkesztői és kiadói hivatala: „Pest, papnövelde utcza 3. ez. földszint. Az „Apollo*4 czimú zeneműfolyóirat ötödik kö­ tete legújabban megjelent hatodik számának tartalma: 1) Gyermekkörben I. Reggel. IL Induló. III. a kis vadászok. IV. Ne haragudjál édes enyém! V. Néniké meséje. VI. Csendes nyári este Kap! Gyulától. 2) Po­ zsonyi emlék, polka-mazurka Nagy Bélától. 3) Tinódy Sebestyén énekel 1549 bői, zongorára átírta Waebtel Aurél. 4) Tréfaságok, polka franfaiso Nagy Bélától 5) Impromptu Feigler Viktortól A borítékon: Fay Gusztáv, életrajzi vázlat. — A zene történelme Kapi Gyulától, stb. — Az Apollo négy és félévi fennállása alatt egy maga egy egész kis zongora- és dal irodal­ mat teremtett, mely igen sok becses zeneművet tar­ talmaz. Különös érdeme az, hogy számos oly hazai fiatal tehetségnek nyitott tért a működésre, kik e lap nélkül alig nyertek volna buzdítást a működésre, al­ kalmat müveik kiadására. De elismert nevű veterán zeneszerzőink is támogatták kezdet óta e vállalatot, — és ennek köszönhető, hogy a lap szerkesztője Fel­ legi Viktor a zeneművészetre nézve nem épen a leg­ kedvezőbb hazai viszoyaink között Is azon színvonalon tarthatta fel lapját, melyen ax a külföldi hason vál­ lalatokkal is képes volt versenyezni — Melegen ajánljak exrm-hésag pótló vállalatot a zene közönség figyelmébe. Az előfizetési ár egész évre 6 frt., félévre 3 frt A jelen szám 1 írtért külön is megszerezhető. Az előfizetés vidéken legczélszerüebben a postahivata­ loknál postautalványozás utján eszközölhető, Budán, ax „Apollo4 kiadóhivatalában Víziváros főuteza 220. az. a. Minden eddig megjelent szám és kötet ugyanott leszállított árén kapható. A t. olvasókhoz azon kérelemmel fordulunk, hogy as elmaradt előfizetéseket beküldeni, a azo­ kat ax uj negyedben megtiltani annálls inkább szíveskedjenek, mert különben már a jövő mésodÍK számot nem fogja megküldeni a kiadó­ hivatal Felelős szerkesztő: Horváth Danó. HIRDETÉSEK. ... A b.-gyarmati nyári színkör igazgatósága részéről közhírré tétetik, hogy mintegy 60 négyszög ölet képező gyalult deszkázat kisebb részletekben, továbbá egy kijátszott zongora f. hó 28-án a színkör helyiségében tartandó nyilvános árverés utján el fog adatni. — ZÁMPORI ISTVÁN, szinköri igazgató- A tolmicsi kOzbirtokou&g tulajdonit képezd » a váczi országút mellett fekvő lókosi'korcsma, a hoziá, tar­ tozandó 5 hold réttel és 6 hold szántófölddel, — ettől kü­ lön, Tolmács községében lévő italmérési jog, korcsmaépü­ letekkel és kerttel együtt, 1877 évi január' 1-ső napjától számítandó három évre haszonbérbe adatik. — Erre vo­ natkozó írásbeli ajánlatok közbirtokosság! megbízott Illés Ödön úrhoz küldendők folyó évi september 1-ig Tolmácsra, Szalmatercsi kőszén. Pajor István bányájából, kapható tetszés szerinti mennyiség, és osztályzati mi­ nőségben (40, 35, 30, 25, 20 krajczáijával régi mázsánként) közvetlenül a bányatelepen a b ányam est értől; és B.-Gyarmaton Kohn Móricz és Kohn Hermán bizomá­ nyosoknál. utolsó pósta Rétaág. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00107.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_06_18.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-06-18 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 25. szám (1876. június 18.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom