https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7040dd57ef8485d8f3658354d23e8f3e.jpg dc6b5e61633a0182ae8777147be10c31 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/354143d17c80c2e673eae01a5276fc04.pdf e916250977339fa0484468d36d471765 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 24-ik szám. B.-Gyarmat, junius 11. NÓGRÁDI LAPOK ésHONTI RADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás A „NÓGRÁDI LAPOK" s „Honti Hiradó“ politikai, társadalmi és közgazdászaid hetilap 187 6-iá évi IV. évfolyamára. Előfizetési föltételek: Félévre .............................................. 3 írt. ku Évnegyedre...........................................1 „ 50 kr. Egy hónapra ................................ — „ 50 kr. Az elöőxetési pénzek egyedül a kiadóhoz esimezve, — legezélazerúbben pótfui utalvinvnyal — a nyomatandó példányok, a pontot szétküldés tekintőtéböl, mielőbb beküldendők. \ B.-G y a r m a t junius 9. Jókai Mór, ama czikkével, mely a „Hon“ 29 számában majd nem 7 hasábot foglalt el, be­ számolt választóinak, igazolván híven állás­ pontját a azt, miért tartja jelenlegi viszonya­ ink között a bécsi kiegyezést üdvösnek a nemzetre nézve, mely a bécsi úttól sokat nagyon sokat várt s épen ázért egyszere ki­ ábrándult? Aki e csikket olvasta, az lehetlen, hogy a helyzetnek leghívebb tükrét nem fedezte fel • melegen és mély politikai belátással irt sorokban. Ama névhez, melyben egy európai irodalom fűződik, újabb jellemvonás járul, mert el kell ismernünk, hogy Jókai eme manifestumot képező czikkével a politika sivár mezején tanujelét adta annak, hogy a génié­ től kitelik minden, regényíró és politikus vagy amint Chrisippus tanította: „a génié le­ het szabó és fejedelem, kereskedő és hadve­ zér, csizmadia és politikusKöleseiről is azt mondogatták, hogy nagy szónok és versfaragó; de megtagadták benne a politikust, az államférfit. Es. íme, mikor Kölesei az urbér örökös negváltásáról elmondta halhatatlan beszédét, egyszerre ama hitet kelté fel, hogy ő a legnagyobb státusférfi kinek halk szózata szent piotás^ ihletésekint zengett végig a csontvelőkön. Ö, ki a mesnierismusról világosabban értekezett, mint M e b m e r vagy K 1 u g e, ünnepelt politikus státusférfi lett. Mikor meghalt, Vesselényi kezébe rejté felleges arczát s könyezve mondta: „nem közénk való volt-. Már t i. mint ko­ rát meghaladó bölcsész és státusférfi. Világosabban, őszintébben és szebben nem szóllott senki Magyarország mostanjhelyzetéről, mint Jókai Mór; azért is elhatároztuk, hogy czikkének főbb mozzanatait lapunkban közzétesBZük. Melegen kivánjuk, hogy e so­ rok, melyek tiszta hazafiui kebelből származ­ tak, átszővődjenek azok meggyőződésébe, kik elítélik a kormány eljárását, s olyan álmok­ ban ringatják magokat, melyek ez időszerint megvalÓBulhatlanok 8 a sisiphusi munkával egy osztályba sorozhatók*1 „Igaz és tagadhatatlan, úgymond, hogy egy népképviselőre nézve legmagasabb jutalom az, ha választói bizodalmát megérdemlette. Az egyszerű cserkoszorú, mit a nép ád annak, ki általa megbízva, a haza iránti kötelességét híven teljesítette, drágább minden kitüntetés­ nél. —- S itt elmondja a képviselők állását a választókkal szemben. Fontos és nagyhorderejű kérdések, melyek jelenleg megoldásra várnak: a két monarhia kormányai közt kötött egyezkedések, a vám­ szövetség, jegybank, adóvisszatérités és fogyasz­ tási adó tárgyaiban. Mindezen tárgyakban még csak elvi megállapodások történtek; csak az alap, me- | lyen az egyezkedés megköttetett, lón elfo­ gadva, a részletek iránt csak az őszi ülésszak alatt előterjesztendő törvényjavaslatok fognak felvilágosítást nyújtani. De már maga az alap, oly szenvedélye­ sen lett megtámadva az ellenzék némely ár- j nyalati által, hírlapban, országházban, pia- i ezon, választókerületekben, pártgyülésekben, manifestumokban annyira elhiresztelvc : mi­ ként e kiegyezés valóságos hazaárulás, miként ez az országot véginségro juttatja, miként jóllétünket Örökidőre aláássa, hogy ha mind­ annak a hazaárulás! bűnnek, a mi o kiegye­ zést pártoló többség ellen szóratik csak az árnyéka is a képviselőkön ragadna, az or­ szágnak csakugyan nem volna más teendője, mint hogy a kétségbeesés utolsó eszközeihez nyúljon s fellázadjon — saját országgyűlése ellen. A ki Isten és a nép előtt igazat akar mondani, annak be kell vallani azt, hogy a pénzügyi nehéz helyzet közös mind a ket­ tőnknél, b nem egy gazdag és egy szegény állam, de két egyformán sújtott ország áll egymással egyezkedésben. Ez álokoskodás kolepczójéből aztán az­ zal akarják magukat kivágni, 'hogy mikor minden tűhegyre van állítva, mikor követe­ léseinkből köröm szakadtáig nem engedünk : akkor ítéljen közöttünk a király. Csakhogy a magyar király egyszersmind Ausztria császárja is. önmagának soha sem hadviselő ellenfele. Ha a királyt mint embert mint bírót veszszükis, fel kell tennünk, hogy ő egyik országának a panaszát ép úgy meg hallgatja, mint a másikét s bírójától pénz­ ügyekben mindenki csak igazságot, de ne rokonszenvet, ne kegyelmet várjon. De mi a koronát egy ál táljában nem akarjuk ez ügybe belekeverni. Nekünk a korona egyértelmű az ország­ gal b ezért nincs annyi kérdésben forgó (akár képzelt) millió a zöld asztalon, a miért a koronát magát ily módon koczkára tegyük. Nekünk magunknak kell ez ügyet megoldanuk saját bölcsességünk szerint, alkotmá­ nyunk keretén belől. De abból sem csinálunk titkot, hogy mi ezt a harezot, ha kikerülhető, megkezdeni nem akarjuk. Megkezdeni könnyű egy har­ ezot; de bevégezni nehéz. Nem titkoljuk, hogy mi annyi megpróbáltatáshoz még egy ilyen válságot is előidézni hazánkra nézve nem tartjuk szükségesnek. Nem ereszkedünk bele a számvetések tömkelegébe, amiből anemzotgazdászati harcz sürgetői milliókat hoznak elő. A papiros türelmes, s a hallgató füle olcsón táplálható. De ugyanazon számításból húsz szónok és vezérczikk iró húsz különböző összeget hoz ki. Valamelyiknek tehát hamisnak kell lenni. De akármennyi legyen is az a nyereség, mit Magyarország az Austriából behozott czikkekro kivetendő vámból meríthet, annyi bi­ zonyos, hogy ezt a többletet a magyar fo­ gyasztó közönség fogja megfizetni, mikor e czikkoket megveszi; azután bizonyos az is, hogy a mint Magyarország megadóztatja Ausztria behozandó czikkcit a vámvonalon, épen olyan mértékben fogja megadóztatni . Ausztria Magyarország kivitelét ugyanazon vámvonal másik sorompójánál. 8 miután I Magyarországon a kivitel szabja meg a nyers termények árát, a mint Ausztria a vámvona­ lon 10 pcrczcnt vámot ró a magyar nyers| terményekre; idebenn nem csak annak a ki[ vitt terményszállitmánynak; de az összes bú­ zának, repezének, gyapjúnak, bőrnek, igásmarhának az ára le lesz nyomva tizporczeni­ től Magyarország minden piacz&in. Védeni lehet és védeni „kell- a magyar kis iparost, o becsületes és szükséges osztályt, az elpusztulás ellen, de védeni kell nem chinai falakkal; hanem tervszerű társulás által, s az által, hogy neki olcsó és könnyen hozzá­ járulható üzleti tőke nyujtassék. Mi tehát elvileg nem. tartjuk az önálló vái^űrületot mindég bajainkat mOgorvosló inicJ^Jiúánok, de mint védelmi eszközről, ha rá kényszerittetünk, nem mondtunk le róla, a e kérdésben a ránk szórt vád, minket sebzetlenül hull le rólunk. A másik kérdés, a miért ily izgalmat költ ellenünk az ellenzék, az önálló magyar jegy­ bank Ugye. E helyen ismét őszintén kimondjuk, hogy Magyarországra - nézve fölöttébb kívánatos, hogy önálló nemzeti jegybankja legyen. Nem nemzetiségi, vagy politikai függetlenségi szem­ pontból ; hanem azért, hogy pénzpiaczunk füg­ getlen legyen minden külpénzpiacztól, s a tisztességes üzlet, munka és földbirtok olcsó kölcsönpénzre találjon. Itt nem szerepel a nemzeti büszkeség. Elégszer sürgette e jegy­ bank létrehozatalát az országgyűlés s akkor az idők kedvezőbbek is voltak rá. De e ked­ vező idők felhasználatlanul lettek elszalasztva. Arra, hogy önálló magyar jegybankunk legyen, mulhatlanul szükséges, hogy elébb a valuta­ kérdés rendeztessék, hogy a papírpénz rögtön és mindnütt ezüstre, aranyra legyen felvált­ ható; mert ha a nélkül állítanánk fel magyar jegybankot, az vagy kényszer-árfolyammal bír­ na, a midőn jegyeink kevesebbet érnének az osztrák bankjegynél, minthogy minekünk kellene azokat a teljesítendő országos fizetése­ inknél bcvásárlanunk, nem pedig az osztrák félnek a mieinket, s • ez esetben meg a magyar termelő is elsőbbséget adna az osztrák bank­ jegynek a magyar felett; vagy pedig, ha bank­ jegyeinket kész aranynyal váltanók be, hat hét alatt a spoculatio egész aranykészletünket kimentené. Tehát a valuta helyreállítása az első, a minek az önálló jegybankot okvetlen meg kell előznie. Volt erre kedvező idő: azt elszalasztottuk; lesz ismét kedvező idő: azt be kell várnunk. De a jelen évben az osztrák nemzeti bank szabadalma Ausztriára nézve letelik: az iránt tehát még ez évben kell határoznunk, hogy megujitsa-e a szabadalmat Ausztria s kiterjeszsze-e tör vény hozásilag Ma­ gyarország (tényleg most is ki volt terjesztve) vagy pedig megtagadja azt s kényszerítse az osztrák nemzeti bankot a liquidatióra. Hol van már most ez egyezményben az a nagy hazaárulás! tény, a miért Magyaror­ szág végpusztulását kell kikiáltani, országszerte néplázadást hirdetni. De hát a magyar képviselőktől függ az önálló jégybank életbeléptetése? Mi azt niszszük, hogy ez az európai pénzpiacz helyzeté­ től függ. Még azzal, ha a magyar országgyű­ lés törvényezikket alkot a felállítandó jegy* bankról, az még nincs létre hozva. Ahoz még azután pénz kell: negyven millió forint arany­ ban. A ki azt állítja, hogy ennyi öszeget mi a jelen időkben könnyen kaphatunk az euró­ pai pénzpiaczokon, az vagy maga vak, vagy a népet vakitja szándékosan; s a ki még azt is meri állítani, hogy Magyarországnak o jegy­ bank felállítására solid és pénzzel rendelkező külföldi ezégek ajánlkoztak, az hamis adatokat terjeszt s maga is tudja, hogy nemmond igazat. Teljesen magyar önálló jegybankunk ak­ kor lesz, ha magunk adjuk az alaptőkét hozzá, i ■ ha a részvények belföldiek kezében maradnak. �Hisxasük 6b biiton reméljük; hogy ennek is megjön aa idője. Kedvezd Óvók áldása, sa­ ját okszerű takarékoskodásunk el fog bennün­ ket e cxálhoi segíteni; de ma köröskörül mind aat kiáltják megtámadőink, hogy ás ország utolsó filléréből is ki van pusztítva, hogy nincs semmi pénzünk. Már vagy van pénzünk, vagy nincs pénzünk. Ha van pénzünk, akkor akarhatunk fel­ állítani Önnálló jegybankot, de akkor nem igaz hogy tönkre van juttatva az ország. Ha pedig az áll, hogy elpusztulunk hogy nincs . pénzünk, akkor nem igaz az, Önálló nemzeti qankot komolyan akarunk létrehozni. Mi az elsőbb esetet hiszazük, s a hazai takarékpénztárak évi kimutatásai azt bizonyít­ ják, hogy nálunk a hitelezők activái még min­ dig annyira mennek, mint az adósok pasaivá!. Pénz van Magyarvrszágon; de egészséges pénzforgalom nincs. A ki keresi, drágán kapja; a ki adja, koczkáztatja. Az Önálló magyar jegybank létesítésének jogát tehát a kormány se fel nem adja, se le nem kötötte, az az ország jövőjének felhagya­ tott, de jelenben se ez a kormány, se egy másik ennél az egyezkedésnél egyebet nagy pénzügyi belső válság nélkül nem létesíthet, s meg vagyunk felőle győződve, hogy ez egyez­ ményért rövid időn áldani fogja a mostani államférfiakat az egész iparkodó és gyarapo­ dó nemzet. Csodálatos nemzet vagyunk 1 Mikor ki­ lenes. év előtt Magyarország megosztotta Austria Badósságait“, tehát a terheit, akkor a kö­ zös ügy létrehozóit ki világítással, virágkoszorukkal fogadta az egész ország; most pedig, midőn arról van szó, hogy Ausztria megossza velünk a „pénzét" tehát a hasznát; most „en­ nek" a közös ügynek a létrehozóit sárral dobálja meg. A moratóriumot és az államtönköt ne­ vetségessó teszi érveivel. • > A kiegyezés megtámadó! azt be nem bi­ zonyították, hogy e két kérdésben az a mi a tervezett megoldásból ered rósz lesz, de azt *igen, hogy a. mit ők az állítólagos rósz orvoslóazaréül ajánlották^ az roszabb gyógyszer a betegségnél. • A harmadik kérdés az adó visszatérítés ügye: ebben az osztrák fél egész méltányos­ sággal egyezett ki velünk; semmi panaszunk nem lehet ellene. A negyedik kérdésben végre, a fogyasz­ tási adóban semmi egyezményre nem volt az osztrák fél rábírható. Él mondta, hogy ha mi károsodunk az által, hogy az Ausztriában gyártott, de Magyarországon elfogyasztott czikkekért az esztsák kot mány szedi az adót, v ozont a külföldről behozott fogyasztási ezikkek 80 százalékát fogyasztja el Ausztria, csak 20 százalékát Magyarország s mégis 30 szá­ zalékot kapunk a közös vámbevételből; s ha ' mind a mellett is elismerte, hogy Magyar­ országnak a fogyasztási adókon hátránya van, azt áJUitá, hogy ez előny Ausztriára nézve már be lett tudva a quota kiszámításánál, így vállalt el Ausztria 70 százalékot, mig Magyar­ ország 30-at. Elismerjük és kimondjuk, hogy mind ez ellenvetések daczára az osztrák félnek a fogyasztási kérdésben nincs igaza, hogy Ma­ gyarország e pontnál károsodik: — nem ugyan oly nagy összeggel, a minőt a milliók­ ban bővelkedő népszónokok hajigálnak ma­ guk körül, de mindenesetre oly összeggel, melyből Magyarország minden lakójára jutna fejenkint 15, 20 krajezár. — Egyes emberre nézve nem valami halalélesztő nagy összeg, de együtt véve nevezetes pénz az ország kincs­ tárára nézve. A magyar kormány követelése e pontnál tehát el nem fogadtatott. És akkor, — ha a magyar kormányfér­ fiaknak egyéb nem 'volna a szivükön, mint tisztességes ürügyet találni arra, hogy magu­ kat a nehéz helyzetből kivonják, s aztán, mint törhetlen vitézek hazajöjjenek fáklyás­ zenéket, ováziokat és koszorúkat aratni, ak­ kor az lett volna a dolguk, hogy helyeikről lelépfenék. Do a magyar kormányférfiak meggon­ dolták azt, hogy lelépésük által Magyarorszá­ gon minden alkotmányos kormány alakítás, a jelen pártviszonyok között, lehctetlensédgé vá­ lik; — meggondolták azt, hogy lelépésük által a függőben maradt kérdések megoldását csakugyan nem nyernek. A magyar kormány férfiak jobban szeret ték Magyarországot, mint magukat s helyü­ kön maradtak. A kik kárhoztatják őket azért, hogy ez egyezménynyel tértek haza, azt mondják: „ inkább veszszen oda az egész alkotmány, dőljön halomba minden nemzeti intézmé­ nyünk, térjen viszaaz absolutismus!" azt mond­ ják: „inkább dobjuk el a fegyvert, törüljük el honvédségünket; no védelmezzük ezt a , hazát!" azt mondják: „inkább kiállta uk ki, hogy a tönkre jutottunk!" azt mondják: ,, in­ kább izenjük meg a ha rezol Ausztriával, mint azt az egyezséget elfogadjuk legyen akármi vége a harcznak!" azt mondják: „in­ kább türjük el mind azt, a mit máj? egyszer végig szenvedtünk 1" De mi, kik férfi észszel éltük végig azon korszakot, a minek absolutismus a neve; mi, a kik tudjuk, hogy a mig az alkotmányos­ ság megfizettet, addig az absolutismus meg is fizettet, meg is rabol, meg is ver, s abból a mit elvesz, országunk jajára vissza nem ád semmit; — mi, kik keserű évtizedeken ke­ resztül küzdöttünk nemzetünk szabadságáért a vaskezű ellenfél ellen; — mi, kik láttuk hazánkat már egyszer darabokra törni, s az­ tán véres verítékkel hord tünk követ kő után Öszsze, hogy omladványainkat újra felépítsük mi, kik akkor, mikor baj volt, nem futottunk ki a külföldre, hanem itt maradtunk a vész közepeit s osztoztunk mind abban a szenve­ désben, a mi a nemzetet érte; — mi, kik nem voltunk „egy személyben" népnyúzók a Bach kormány alatt a. népusztitók a Tisza kormány alatt; mi, kik nem akarunk a tönk­ rejutottak gyalázatával elfutni a világ elől a pusztába, hanem élni és gyarapodni tisztessé­ ges munka után európai állapotban; — mi, kik nem tagadjuk el magunkat a közteher viselés alól, hanem törjük a fejünket, tenye­ rűnket, hogy azt leróhassak; — mi a kiknek van mit féltenünk ebben az országban; nem fogjuk az tűrni, hogy mind azt, a-' mi a nemzet drága, a könynyelműség, a vakság, és a lelkiismeretlen becsvágy koczkára vesse! Mi appellálunk a roszul értesült néptől a jobban értesült néphez! Mikor a magyar nemzet elbukott* dicső­ ségesen, megtámadott alkotmánya védelmében: az egész világ könyei hullottak fölötte; * — de ha elbuknék most: — jobbjainknak anynyi fáradságával, Istennek anyagi csoda­ tételével visszanyert alkotmányát saját keze-, ivei szakítva le saját fejére; — elvesztené még a panaszkodás szent jogát is a világ elŐtt; abba a sirba, a mit szabadsága romjai­ ból önmaga készített lesz magának; a. népek gúnykaczaja fogná kísérni. A mitől, őrizzen meg bennünket a jósá­ gos Isten!" As Idei delegatlo a jövő évi költségvetés meg­ ái lapitására csaknem rohamos gyorsasággal bevégezto munkáját A két nemzet e cxélra kiküldött bizottságai­ ban az összhangzatot nem zavarta meg semmi ezút­ tal, hanem a legjobb egyetértésben szavazták meg a közös kórmány által proponált kiadások nagy össze­ gét, s most midőn előttünk áll az eredmény, rövid Kivonatban közöljük a fő Összegeket. A rendes kiadások fő összege kitesz 69.409023 frt, a rendkívüli kiadások pedig 11.902.630 írt, s így az összes szükségletből levonva a 11 milliónyi vám jövedelmeket marad 100.311,659 frtobből 2 °jo a ma­ gyar- kincstár terhére 2,006,233 frt 18 kr. s így a maradékból fizet ausztria 70 °,o 68,813,798 frt 7 kr. 8 Magyarország 30 0,0 az az 22.491.827 frt 74’k kr. Láthatjuk tehát a delegatio tagjai habár nehéz szív­ vel, de tudatával a helyzet parancsolta kényszerből ropant áldozatot hozlak, a monarchia védelmi képes­ ségének, melyet a jelen válságos helyzetben kétség­ kívül a körülmények hangosan követelnek, habár so­ kaknál megelégedésre nem is fog találni. A mi a delagatio tárgyalásainak jellemét illeti, azok minden, esetro a súlyos nemzetközi viszonyok nyomása alatt voltak, és innen fejthető meg as, hogy csak kiválólag bárom lényeges kérdés foglalkoztatá a két delerátiót és e három kérdés fontossága nyert némi érdekeltséget a tárgyalások folyamán, melyek közül az egyik a helyettesítési alap fedezetül leendő felhasználása, a második a legénység szolgálati ki­ adásaiból oszkózlendő nagyobb megtakarítások képez ték a vita tárgyát A művelt nemzetek jelszava az ipari As ^Alföldi iparlap egyik legközelebbi számában a fenti czim alatt egy csikket hoz, mely az ipar fon­ tossága felett elmélkedik. Közöljük e czlkkból a kö­ vetkezőket. Hazánkban az iparnak roszul fölfogott kifolyása az, mely a magyar ipart önkretevésscl fenyegeti. Államgazdászatnnk éretlensége az, mely gazdászatunkát tespodésben hagyja sinlődni, melynek utóbajai nem le­ hetnek mások, mint a pusztulás és tönkre menése a n&hzetnok, mire nézve elég szomorú példát találha­ tunk a történet lapjain. Ennek oka, részünkről — sajnos, hogy nincs máskép és így be kell vallani — az, hogy a magyar nemzet döntő tényezői, a kormány em­ berei és. honatyáink, az ipar Ügyeket4enézé»sAl mel­ lőzik, mivel italán, azt hiszik, hogy ea tekintélyükön csorbát ejtene a nagy világ előtt, vagy hogy ennek gyakorlati tanulmányozásával fáradozni no kelljen, in­ kább átengedik e tért más nemzeteknek, gondolva hogy ott is beszerezhető mit szükségleteinek igényel­ nek. (itt kivételt adnak néhány Jeleseinknek, kik a magyar ipar tölvirágoztatásért küzdenek.) De fájdalom, hogy ily ferde fölfogás mindig az egész nemzetet sújtja és bénítja, ahelyett, hogy a bűnösön bőszülná meg magát Vannak emberek, kik azt hiszik, hogy ha pénzük van mindenük van és igy elég gazdagok 4s; de ezen eszme téves voltát fényesen igazolta Francziaomágban Lav János, a skót kalandor, ax uzsora megterem­ tője pénzrendszerének bukása; Smith jidám, (a világhírű államgaxdász, a skót bölcsész) bebizonyította a világ előtt, hogy bár vonj ka be egész begyeiket arany­ nyal, ezüsttel, ebben nem fogjuk föltalálni a gazdag­ ságot és jobblétct, mert ennek egyedüli kútfeje a munka, az ipar, bárminő legyen az, melyben az fize­ tik. És ezt Colbert rendszere igazolja is. Quereuay Fercnnis (XV. Lajos orvosa) ezen a téren kereste nem­ zete számára a gyógyirt; midőn a franczia nemzet azon betegségben smlődött, melyben jelenleg a magyar nemzet. 0 mondta, hogy a nemzetek számára is ép úgy van orvosság, mint az egyesek számára. A jelen inar téren a nagy átalakulások oly ro­ hamosan követik egymást, hogy amely nemzet ennek jelentőségét fölfogoi nem képes, az nyomtalanul eltű­ nik az élő nemzetek sorából, és e vészre óva int ben­ nünket Beöthy Leó nemrég megjelent „Nemzetiét* czimű művében, hol nyomós érvekkel illusztrálja elma­ radottságunk okait, élés kritikával bonozolgaQa irány­ adóink téves eszméit,és figyelmezteti a magyar nem­ zetet a mélységre, moly fölött szédeleg; iolzi, hogy a csirájában fejlődő magyar iparnak védelem nélkül tőnkre kell menni, pedig egyedüli biztos alapja a jelen nemzetnek csak is az ipar, mely a gőz feszerejónek szárnyain jária bo a földiekét, a tenger sötét méhén át röpíti gondolatait egyik világrészből a másikba, rö­ pülve áthasi(ja a léget, a napot elemeire bontja fel, távcsövével behatol a világűrbe, hogy a gyenge szem­ mel látott kbdíoltokat naprendszerekké bontsa fel, bá­ mulatos gépeket talál föl, hogy embertársát megmentse a baláltbozó. vészes munkától; majd egy-egy várost építenek a nemzetek azért, hogy az ipar terén tett ha­ ladások törekvéseit ott összpontosítva, egymásnak be­ mutassák. Mindezek a jelenkor müveit nemzeteinek jelszavai és fivéréi, melyekkel egymást törekednek elérni és túlhaladni a verseny tér mezején, mert már kezdik belátni a hatalmasok is, bogy csak ez ax egye­ düli ut, mely a nemzeteket boldoggá és nagygyá te­ hetni, nem pedig a gyilkoló fegyver hatalma, mit soha állandónak a történet nem bizonyít. ■ A haladó kor jelszava az, hogy kulturáltamnak és művelt nemzetnek csak azok tartatnak, hol a tu­ domány és a műipar kifejlődik, de sokan ezt fölfogni nem tudják, vagy nem akarják és sajos, bogy mi is inkább ezek közó tartozunk; művelt nemzetek sorábade nem ismerjük vagy nem akarjak az utat, az esz, közöket ismerni, melyek bennünket biztos ozélhoz ve­ zethetnek. Nagyjaink hazafias buzgalmat vélnek cselekedni a nemzetért, midőn ezerféle törvényeket alkotnak, melyek arra valók, hogy legyen a pörölésnek ezerféle fegyvere. Magyarország földmivelő ország, tehát a fő­ súlyt erre kell fektetni. De erre mi iparosok bátran és joggal kérdhetjük, hogy csupán a földművelés mellett akarunk-e müveit nemzettó fejlődni? Mert azt minden valódi államgazdász igen bölcsen elismeri, hogy azon nemzetek, kik egyedül földmüvelődóssel és állattenyész­ téssel foglalkoznak, azok a műveltségnek csak alsó fo­ kán fognak maradni; mig ellenben, kik a tudományt, a művészetet, műipart, kereskedelmet, tudományos köz­ gazdászától tartják szem előtt, azok igen hatalmas erős és művelt nemzettó fejlődnek,. melynek) példája áll előttünk a külnemzetekben. Több dlplomtikus úri emberrel volt már szeren­ csém e tárgyról beszélgetni, kiket igen hajlandók va­ gyunk népvezéreknek és honatyáknak megválasztani, kik komoly meggyőződéssel kérték: hogy vájjon mit használna bármiféle gyártelep fölállítása, ha a taby nem terem? És e hibás nézeten alapul iparunk, államgazdászatunk nyomorúságos talpköve. Mert ha valaki csak egy-két századdal ezelőtt mondta volna ezt, ak­ kor meglehetett volna előtte hajolni, mert akkor még elégnek tartották, ha a talaj megteremtette az önfentartási szükségleteket és akkor lehetett a kardot zörgetni; de a tizenkilenczedik század más irányt je­ lölt ki a nemzetek számára és jelszava az, hogy amit a.talaj terem, azt az iparnak kell átalakítani és neme- �siteoi, hogy értéket nyerjen, és azért az iparé az első­ ség, a műveltség tekintetében. A jelen korban ai ipar* és gyártelepnek hivatása nemcsak a Ulaj egy évi termését fölmunkálni, hanem a természet kimentbetlen kincstáriban levő ezerféle anyagok átalakítása, mely által az emberiség Jobblétél moxdi(Ják elé. hs ez képezi a jelen nemzetek valódi productiv erejét, mit ha maguknál nem is. de*a kai* földnél feltalálhatunk. De még azt is egész biztonsággal kérdhetjük, hogy nem-e azóta kezdjük magunkat müveit nemzet* ock .tartani, mióta a műipart kezdjek fejleszteni (bár fájdalom hogy kevés mértékben;) a külföld is csak azóta figyel ránk mint művelt nemzetre. így tehát az a kérdés: kié az elad tér? De erre feleljen más nem* intek példája, ahol felleljük az ipar elsőségét, mely különben a földművelés fejlesztését is föltételezi. Ipolyság, junius 8. mi ugyan a szinlapou jelezve nem volt, pedig jelezve nem volt, pedig jelezhető lelt volna szinte o két szócs­ kával, hogy „Jaj neki4, honi szólnánk ax egészről, ha referenst tisztünk nem követelné, s gyengédebben szól­ nánk ax egészről, ha nem tudnék, hogy műkedvelő társulatunk igazgatója minden szólás éa vélemény nyíl* vánitásnak feltétlen barátja, a igy zokon nem veszi rólai megemlékezésünket som. Tehát a tableau annyi bői állt? nogv a műkedvelő társulat ez időben összes tagjai, intendánsuk Pongráex Lajos ur arczképét fotographiája után egy jelenleg városunkban időző festő művész által titkon levételei, s ez alkalommal ünnejiólycsen átaladni elhatározták. A függöny várat­ lanul felgördül, s a közönség, de még inkább a mit sem sejtett társulati igazgató meglepetve látta arany keretben foglalt salját redős arczképét ugyancsak megifjitott kiadásban szép műkedvclőnő által tartatni, s azt több szép hölgyek és urak által körül állaui, majd egyik műkunelö ^Hegedűs) ur által csinos, habár ér­ demeit kissffáthaladó beszéddel üdvözöltetek Nem csoda tehát, ha a közönség körében üllő igazgatónak .szeme* annyi szépségre, és .szája* annyi érdcmctlen búkra elállóit s részéről úgynevezett „megye szája* létére sem tudott bármit is felelni, s Igy helyére viazsxa gugyorodott. Befejezte ax estélyt szokott módon egy kis ke­ délyes tánca, moly éjfélig tartott. r. I. a „Nógrádi Lapok és Honti Híradó* heti lap 23-ik számában H. K. aláírás alatt Hoatmcgyéből levél alakjában egy csikk jelent meg, mely mintán úgy szószerinti tartalmára, valamint politikai szellemére és intenciójára nézve, nem egészen kielégítő, s nem is egészen felel meg a valódiság helyzetének, amennyi* ben a csikk Írója a tényeket a maga és övéi javára kizsákmányolva, egészen elferdítve tárgyalja és in* kább csak speciális érdekeket szellőztet, — nehogy Sziták 1876. Junius 7. tehát hangoztatott privát egyéni felfogása czikkiró urnák, az Ipolysági választó kerület független szabad* Régen nyújtott városunk a helybelieknek és vi­ elvű választói nézetével és meggyőződésével azonosít* dékieknek oly kedves,, élvezetes pillanatokat mint f. tassék — avagy még inkább: nehogy e tekintetben hó 5 en pünkösd hétfőjén; ekkor tartatott ugyanis talán bizonyos titkos intés következtében, a közönség* azon — e becses lapok hasábjain is hirdetett hangver­ nek kevésbbé beavatott része, ily módon czikko által seny, a helybeli kisdedóvó javára. A hangverseny, a tévútra vezéreltetni engedtessék, kénytelen vagyok a kisdedóvó egyesület választmányának határozata foly­ jelzett ünnepélyen tettlegesen részt vett választó tár* tán lett ugyan rendezve, de mind az indítványoztabán mind a tettleges létrehozásban az oroszlán rész i saim nevében a sokszor hivatkozott czikk tartalmát a szeretve tisztelt elnököt gr. Dégenfcld Lajos Ö mól* 1' módosítva, oly értelemben mustrálni, miszerint a benne tóságát illette ; a hangverseny rendezése körül híven •i oly nagy lelkesűltséggel és szép tollal leirt ünnepély* fáradozott a minden Jóban fáradhatlan férje gr. Degen í, nek egyátalában nem a felhozott indok, vagyis a tör* féld Lajos ő méltósága is. Nekik úgy szólván egyedül vényszéknek Ipolyságom állandósításáért Paczolay Já­ nekik köszönhetjük azon élvezetet, melyben részesül- * nos nr irányába tartozó hála és elismerés adójának lerovása volt fő motívuma, hanem egészen más, L I.' tünk, az ő fáradozásaiknak köszönhető, hogy oly ki- ■ tűnő erők veitek részt a közreműködésben. A díszes i egyrészről ax: hogy Paczolay János országos képvise­ közönség a fellépőket megjelenésükkor tapssal üdvö- 1 lőnknek programmbeszédében adott Ígérete beválté zölte, szintúgy, de erősebben, tapssal fejezte ki olis- ' sáért — de különösen hazánk anyagi fejlődhető moréiét a művészeknek a nyújtott élvezetért minden sének megsemmisítésére irányzott ujabbi egyezmény darab után. Hosszas volna minden egyes darabról szólni, j tekintetében, a kormány és pártjával szemben tanúsí­ azért csak röviden és általánosan említem meg Kvastott férfias magaviseletéért, valamint á szabadelvű say Edéné űrhölgy gyönyörű énekét, ki az egész kö- ■ körből a bécsi egyezmény élném fogadása alapién történt kilépéséért — mint választói Írásba is foglalt zöuséget clragada csengő, erős a teremben el sem férő ; bangával, ezen elragadtatás tetőpontját érte cl, midőn j a röktönözve ezret meghaladó választók aláírásával a művésznő a programmon felül, magyar népdalokat ellátott bizalmi nyilatkozatunkkal a logünnepcltebb volt szives a közönség ismételt kívánságára énekelni,. | módon nyilatkozzunk; — másodszor pedig axr hogy legnagyobb tetszést aratott az utolsó. „Jaj be szenyes I esen jelenséggel kapcsolatosan, a világ színe előtt az a maga kendője* éneklésével. Sípos Antal úr tón- | ölném titkolható jelét adhassuk annak, hogy az Ön­ gora játéka sem kevésbé veit élvezetés, mint azt oly álló vámterület és független bank kérdésében, a mi­ művésztől, kiről a zongora király Liszt Ferencz is oly 1 niszterelnök nr által kötött szégyenteljes egyezmények elismerőleg nyilatkozott, előre várni Is lehetett. Sípos , folytán, sem a kormány, sem pedig pártja irányába úr különben a régibb időkből ismeretes a vidéken. ’ bizalommal nem viseltetünk; — ezek voltak a tisztelt czikkiró ur által leirt és múlt hó 25-én Paczolay Já­ /Végül Plotényi Nándor úr hegedőjátéka, különösen a programmon télül, a közönség ismételt kérelmére játszott nos úrnak Ipolyságon keresztül Budapestre történt át­ utolsó darabja — a Rákóczi induló, sokaknak Remé­ vonulása alkalmával meglepő eredménnyel röktönözöttz nyi Ede játékát juttatta eszükbe, különösön meglepett ünnepélynek előidéző rugói, mely páratlan kitüntetés, némelyeket a játékán clömlö uyugodság ét méltóság. hogy a felsőbb helyről előgörditett akadályok daczára A művészek mindhárma a közönség ismételt kívánsá­ is még nagyobb színben nem lelte létesítését, — egye* gára a program jj on felül is játszott: tapsokkal és élje­ dűl az idő rövidségének, de leginkább szeretett kép­ nekkel jelezte a közönség elismerését. A közönség ■ viselőnk tnlszerénysigének tulajdonítható. nemcsak szí rák iákból és legközelebbi vidékiekből ál­ Fogadjon felvilagoeitásképen ennyit szívesen H. lott de B.-Gyarmatról sőt Pest megyéből is láttunk ven­ K nr az igazság és legjobb tudomásom érdekében. • -W „ P. G. dégeket, s a helybeliek közül nem csak a honorátior oztálv képezte a közönséget, hanem az iparos polgári osztily is sőt láttunk a fedmivelök közűi is egyet kettŐL -x - Ipolyság, junius 6. Nem fejezhetem be o rövid tudósítást a nélkül, hogy szives köszönetét ne mondjak a közönség ne­ Mint némileg érdekelt fél nem kívántam részem­ vében és a nemes, emberbaráti ügy érdekében, egy­ ről tudósítani L szerkesztő urat a helybeli, már is részt a közreműködőknek, kik egyedül a jótékony czél szélesebb körben ismeretessé vált mükadvelő-társulatunk iránt való tekintetből szíveskedtek fellépni másrészt a által lefolyt hó 50-án az Ipolysági közsétatér javára fentebb említett nemes grófi párnak, hogy nemcsak tartott színi előadásról, de mintán látom becses lapja belefogtak a kisdedóvó alapításába, hanem folytonosan utolsó számából, hogy más tudósítói hallgatnak, agy munkálkodnak, hogy annak léteiét, éa további fennál nekem vált kötelmemmé arról rendes levelezői rövid lását mindenkép biztosíthassák. Isten áldása legyen jelentést tenni. — Előre kell boc&átanom, hogy a mű­ fáradozásaikért! 8. I). kedvelői társulat ez időbeni igazgatója, helyesebben „kész szolgája* távollétében valóságos „complot“-ot csinálva, elhatározta nélküle, bonntérte estéjén, első Levelezés. magyar népszínmű írónk Gaál „Jaj nekem* czimú vígjátékét adni. Az előadás egyátaljában sikerültnek mondható. Borsos-Borinké, május 31 Axmann Olga (Buray Eugénia) szerepében szinte oly otthonosnak érezte magát, mint bármely már adott Minden időben crő>8 bátorság kívántatik ahhoz, jobb, szerepében, s így dicséretünkre különben nem is hogy az ember rendületlenül az igazsággal tartson. szorul, mely ez alkalommal annyiból inkább megilleti E történelmileg igazolt tapasztalás legyen kulcsa jel len tudósításom első részének, melynek tengelye em­ a. Agatha nővérét, hogy ritkán van szerencsénk látni színpadunkon, pedig ezúttal is természetes játékával lítettem első részben: a tanügy s tanfelügyelők körttforog. (Amália) szerepében megmutatta, hogy nemcsak pom­ pás kenyeret tud' készíteni, hanem szellemi táplálékot Hanyagságnak róvbató fel az, hegy a tanfelügye­ is feltálalni ha akart Az eredetileg szép kis „eziezus* lők csak úgy elvétve jelentek a felekezeti iskolákban. szerepekben fellépett Keller Ilkából ezúttal egyszerre Azért is a tanfelügyelőséget úgy nézzük a hazában, vén anyóka (Kotró Sári) lett, és nem bin szerepének nript síné cura életet. igen jói felelt meg, jóllehet jóllehet nem volt képes, ■ Négy éve immár, hogy Berinkének plébánosa bármennyire-erőlködött üde arczocskáját ránezossá, vagyok, de csak ez évben volt szerencsém ahhoz, hogy tanfelflgyHót láthassak. Az első évben Ígérkezett a s karcsú derekát görnyedté tenni. próbatétre, nem jött. . , 4 férfi szereplők Vészelik (Buzay földesnr) JaJött a mású?.próbatét itteni plébánoskodásom­ ksbey, (Hábory Jenő) s ennek inasa Kádár urak nem ban, mikor már értés«^*.adták, hogy hát most már kevésbé jól feleltek meg szerepeiknek. Tapsok és évi ' csakugyan Hannibál antejRn^X^Ptííön is gondolám rágcsokrokban mindannyian részesültek. magamban, hadd lássak éíotemben^neganrirÍr-^JL~£S/ Mindez amit eddig elmondtunk a „Jaj nekemM-et én is tanfelügyelőt illeti, de még következett ezután valami tableau-féle, Jött a 3 ik év. már a mostani tanfelügyelő Ka* ragyeua Mihály idejében; a midőn a kerületi esperes úrtól nem vettük ugyan még semmi Jelzősét annak, hugy ax uj tanfelügyelő ur is eljövoud próbatételeinkre, hanem már neszét vettük, hogy az iskolát, felekezeti különbségek nélkül látogatja, magokon a próbatéte­ leken is megjelenvén, végre a 4-ik évben valabára eljött Kanutvóna Mihály ur. Elébb a horpácsi fiókegykáx iskoláját látogatta meg, aztán eljött a borinkéi tanulók próbatétjéro, me­ lyen a tanulók szorgalma, de különösen a tanító buz­ galma felett megelégedését nyilvánította, ■ ax iskola állapotáról, hiányairól tudomást szerezve, körűnkből eltávozott. Azt Jegyezvén meg csak még, hogy azon villon­ gások, melyek a székvárosban vonultak el közte s a vele harezolók között reánk nézve olyanok, melyek után bírálatot nem adhatunk som az egyik, sem a másik félnek. Exen lezajlás hozzánk nem tartozik, mert Ro­ mén yfy József ur szerint okos ember nem mártja minden lébe kanalát, nem fújja a mi nem égeti; lé­ vén minden fegadallan prókátornak ajtó megett a helye. EgyutUl nem mulaszthatom el a következők fe­ lőli tudósi itat is. Határunkban a szállók egész a meglokctedésig leforrázzák, gyengébb, mint erősebb leve­ leikben, hajtásaikban. Az egyik uraság lemetszette e megfagyott dús lombozatot Szívből óhajtjuk, mit egyébiránt kötve hiszünk: a czélnak sikerét, a gyü­ mölcs uj termését; a bab. dinnye, meg a tengeri is, elsatnyultak a pogány hideg fagy alatt; a virágok kclyhoi is alig tudnak kibontakozni összezsugorodá­ sukból. Sőt még az akáczfák is megsinlették a volt kegyetlen fagyot, még virágaikban is, a mi a méhek dús aratását nagy mértékben mogviseltette. Megpörzsölődtck a diófák is. Féltett őszi vetéseinkben azonban Istennek hála totemcsb kárt nem észleltünk eddig, mint a rozsban nehány itt-ott, szórványosan talált fagyosabb kalászt. Tavaszaink is, szebb termés reményével mosolyognak felénk. Vajha a mai napon beállott enyhébb, veröfényesb idő folytonosságával kiépülnének a növényzet sebei, nem kis megvignsztaltaunkra. Jaozkó Károly. Vegyesek. Figyelemre méltó dolog. Most, mikor arról van szó, hogy a fatenytazlés eszméjét minél szélesebb kör­ ben -terjesszük, mikor az erdöpusztilás pillanatnyi ha­ szon miatt a lelketlen haszonbérlők e Könnyelmű bir­ tokosok részéről oly mérvben űzetik, hogy a fa. neme­ sebb rendeltetése czéjátől az ipartól elvonatik; gondoskodni kellene ama intézkedésekről, melyek a fa pusztítás ellen hozott szabályok szigorú megtartására kényszerítenek Nem hisszük, hogy L olvasóink közül sokaknak fel nem tűnt volna ama rósz szokta, mely pünkösd napján hazánkban is dívik az alsóbb néposzlályuál, hogy t. i. a legszebb növésű 5—6 éves fák kivágatnak, s bizonyos szerelmi viszony feltüntetése czéljából jobbára földmi vés leányok és szolgálók ab­ lakai elé állíttatnak. — B.-Gyarmaton például legki­ sebb számitáMal 200 drb. fiatal fa fosztatik meg éle­ tétől pünkösd alkalmával; 'kérdés, mennyi fogy el eképen a megyében, e aztán az egész országban? Itt volna az ideje, hogy ezen szokta hatóságilag bctiltasaék. A b.-gyarmati ev. egyház hívei között visszás­ nak látszik azon tény, hogy azon vasárnapokon, me­ lyeken magyar isteni tisztelet is törtetik, elébb (reggel félkilencztól — tíz óráig) magyar a a magyar isteni tus­ telet után a tót — törtetik meg. Tekintve, hogy a magyar közönség az intelligentíáboz tartozik, a hogy a földmivea népre előnyösebb ha korábban végzi el az isteni tiszteletet; méltányos" lenne a sorrendet meg­ fordítani. Azt hisszük, hogy e kívánalomnak ax egy­ ház vezetői eleget teendnek, ha már épenséggel ki nem vihető ama egyházi közgyűlési határozat, melyszerint minden harmadik vasárnapon a kizárólagos magyar isteni tisztelet a magyar ajau hívek iránti méltányos­ ságból elhatároztatott — Nagy falragaszokkal hirdettetto illem és tánca szakképességét egy bizonyos SchÖnberger D. nevezeti mesterségét rúgta pesti gavallér. Kaptak is rajta né­ hányon B.-gyarmaton, 8 látogatják az illem és tincs művészet e modern tanárjának előadásait Ezen lábtyű művész azonban aligha nem valami bécsi palánta, mert annyi illemmel viseltethetnék a b.-gvarmati közönség irányában, hogy magyar nyelven hirdesse szakavatottaágát. z J Kedélyen. Egy bécsi fiatal embertől B.-Gyannaton kérdezte valaki, hol van szállva? „Brinr. Itt gap* hatok hitek és melek ételek* — lön a válasz. (Tény.) Hírek. Steiuélyl bír. Gróf Gylrky Ábnbám megyénk ügybuzgó főispánja f. hó 8-án ismét meglátogatta á megye székvárosát, hol a megyei tisztviselők s nehány helybeli bizottsági tag által ünnepélyesen fogadtatott A főispán állását nem puszta czimnek, hanem hiva­ talnak tekintvén, hivatalos teendőkkel összekötött lá­ togatásait örömmel Jelezzük. F. hő 9-én egén nap, ezámonkérö széket tartott az alispán!, árvaszéki és szolgabirósági hivatalokban. Szigorú bírálat alá vette az ügyeket, s a hol hiányok és elmaradások mutat.koztak, azoknak gyors pótlását követelte. K-Gyarmatról csak f. hó 10 én délelőtti- 10 órakor távozott Szécsénybe, hol ugyancsak szigorú ssámoukárő asáket �a tartott. A többi járási hivatalok átvizsgálására Madách Károly alispán urat kérte fal. Wc<hi\áa, Mintán a mail bó.2O-ára egybehívott rendkívüli közgyűlés a tagok csekély száma miatt nem volt megtartható: van szerencsém a b.-gyarmati színkör egylet részvényeseit újból felkérni, hogy a I. hó 17 in d. a. 4 órakor a „Balassa** termében tartandó rendkívüli köigv ülésre annálinkább megjelenni szives ködjének, minthogy a megjelenők ax alaszabálvok értelmiben tekintet nélkül a számra, minden esetben határoxandnak. Tárgyai lesznek a) a mait évi számamátok megvizsgálása b) tisztviselők választása c) az alapszabályoknak az uj törvény értclmébcni átalakítása d) a részvények iránti végintézkedés e) a szírkor bér­ beadása c) indítványok. B.-Gyarmat 1876. jun. 9-én Karmos Gábor, id. elnök iloaimegye évnegyedet közgyűlését aug. 17-én fogja tartani CaalouUal (Pajor) István megyénk érdemes főügyésze, ki bokros hivatalos teendői mellett nem fe­ ledkezik meg most sem a lantról, mely neki irodalmi nevel teremtett, leforditá Goethe: „Évszakok** czimű kői* töményeit, melyeket a legközelebb tartott Kisfaludy társasági Illés, mint bú és sikerült fordításokat dicsé­ retre méltóknak talált. Requlem. F hó 10-én a b.-gyarmati g.x n. egy­ házban a boldogalt Gr. Zichi Károly emlékére gyász­ isteni tisztelet tartatolt, melyen az uradalom tiszjei és számosán B.-Gyarmatról vettek részt azon nagy lelkttség me^találására, mellyel a nemes gróf ez egyház iránt is viseltetett. Hétfőn a r. kath. templomban tart­ ják meg a rtquiemet. ■elneveztettek B.-Gyarmatra adófclögyclőnek: Ü rummieh Géza pénzügyi fogalmazó B. Bányáról adó felügyelő helyettesnek: Kerekes István adó pénztárnok Fülekről; — Ipolyságra: adófelügyelőnek: Országh József p. tt. fogalmazó Bcsztcrczebányáról, adófelügyelő helyettesnek.' Harmos István adópénztárnok Vámos Mi kóláról .iíaragyena Mihály másod tanfel ügyelő ellen vizs­ gálat van kÍÁÜldve. A b.-gyarmati proL felekezeti iskolákban a figyermekek vizsgája f hó 13-án, a nőnövendékcké pe­ dig f. hó 14 én fog megtartatni, melyre a szülők és a tanügv barátai meg hívaInak. Tűz. Szelestyényben c hó 9 én este tűz volt. A fala korcsmája égett el. A francai* nyelv barátai és barátnői figyelmé­ be ajánljak B. Gyarmatra legközelebb érkezett s la­ punkban már egyszer jelzett Ambrois Garnlli és n ej e franczia párnak letelepedését, kik a franczia nyelvben naponta órákat óhajtanak adni. Többen je­ lentkeztek is már. Egy óráért havonta 10 frt a tandíj; ha többen szövetkeznek, úgy ez öszegből aránylag kevés esik egyre. Azt hisszük, hogy az intézetek is igénybe veendik előadásaikat Ipolyságon májas hó 25-én tartotta számos ba­ ráti körében Hederváry Antal közbecsUletben és tiszteletben álló ügyvéd e városbani letelepedésének 25 éves jubileumát Fogadja részünkről is, kik távol­ létünk miatt részt nem vehettünk házi ünnepélyén, ezennel nyilvánított őszinte fldvkivánatínkat. K kSalMaény • matt asémbdl UvaJéaMl kimjtrndl. Juntáim. A polgári és állami elemi iskola e hó 8. tartotta erdei és kirándulási tánczmulatságáf, mely ének és tornászat! előadásokkal is össze volt kötve. Ezekben a tanulók dicséretes haladást tanúsítottak. Dél­ után sok család s ezekkel sok szép hölgy vett részt még a vidékről is, úgy hogy lehetlen volt meg nem táaezoltatni a szép hölgy koszorút, mely oly különböző elemekből volt összenőve. A jókedvet nagy mérvben fokozta az, hogy nehány előbbkelő izr. család tekintet nélkül a bitfelekezetiségre, gazdagon megvendégelte az intelligensebb jelenvoltakat. A kisdedévé juniáleso fi hó 20-án leend. Mint halljak a polgári ifjúság is rendez egy erdei tánczmulatságot A „Magyarország éo a Nagyvilág0 legújabban megjelent 23-ik számának tartalma. — Szöveg: Gr. Zichy Pál Fcrenczné. — Becsvágyból. Elbeszélés (.Vértesi Arnold.) Folyt — Kisfaludy Sándor várromjai. (Evva Lajos) — A fővárosból: Egy óra a rendőrség­ nél. (Porzó.) — Színházak (Silbertciu Adolf;— Külön­ félék. — Sakkfoladvány. — Szórejtvény. — Szerk. Üzenetek. — Hajtok: Gr. Zichy Pál Fcrcnczné. — f B. John Fureucz táborszernagy. — f Palaczky Ferencz. - - Májusi kép. — Kisfaludy Sándor várromjai. Sűmcgb, Csobánca, Szigligct és Szigliget vidéke a Ba­ laton mellett. — Előfizetni lehet e lapra a kiadóhiva­ talban Budapesten, Ferencziektere Atbenacumépülct. Negyedévre 2 frt 50 kr., télévre 5 frt, egész évre 10 frt. Ajánljuk o lapot a L olvasó közönség figyelmébe. Benedek Aladár „l’j idők** czimű igen ked­ velné vált s gonddal szerkesztett heti lapjának ez évi 23-ik száma a kővetkező válogatott s érdekes tarta­ lommal jelent meg: Czstelár a vallás-szabadságról. — Krisztus (eredeti költemény, Kiss József.) — A ki­ világított ablak (rajz.) Madegussi dalok, Farkas An­ tal. — Kél bűnös (Scnlaegel M. elbeszélés), B. L. -Elotlai.ulmányok, Váry Gcllért. — Az én czitubórám és — ón, (amerikai humorcszk.) — „Irodalmi, társa­ dalmi és művészeti bírok.1* — A borítékon: Felhívás, divat-tárcza, Uymen, sakk talány, betű rejtvény, szik­ rák, vegyesek, hirdetések. — Előfizetési ára ez elegáns kiállítású hetilapnak évnegyedre 2 frt. 50 kr., félévre 5 frt. Tanítóknak, kisebb rangú tisztviselőknek, és ol­ vasóegyleteknek 2(7% engedmény. Kiadóhivatala: Buda­ pest, Országút 45. szám alatt, .ajánljuk e lapot a l. olvasó közönség figyelmébe. Rendőri hírek. Múlt hó- 30-án Lőrincz István toldi lakost Balog Antal kccskédi birtokos cselédei, mint a vizsgálatból kiderült személyes boszúból, az udvaron agyonverték, bulláját pedig saraglyán a toldi útra burciolták, hol felesége által feltaláltatott. A tette­ sek elfogatván, a kir. járásbíróságnak át adattak. — Ügy szinte f. hó. 6 dikán Bocsó András K. koszi lakos ezivakodás közbe ifj Palicza József és Magyar József által agyonveretett A tettesek bekisértettek. — A múlt hetekben jelzett négy darab juh. melyek a szklabonyai plébánostól cllopatHk, a főcsendbizlos által a tettesek­ kel egyetembe kinyomoztzltak. — F. hó óén Diós Je­ nőn tánczmulatságon támadt nagyobb zaj lecsillapítására siető csendbiztost a szilajkedvú legénység megverte, még pedig, mint értesülünk, elég súlyosan. Kívánatos lett volna, hogy a szolgabiróság ezen verekedésről ér­ tesítse a központi hatóságot, hogy a tettesek szigorú megbüntetése gyorsan eszközöltessék: mert ahol az elöljáróságot megverik, s ezáltal tekintélyét csorbítják, az több az abnormls állapotnál. A búcsú korszerűt­ lenségét és erkölcstelenségeit illustrálja a következő eset. Kováeaik Lajos b.-gyarmati jónevú polgár és báb­ árus a pünkösdi búcséjárás alkalmával Sz. Kúton mé­ zes bábukat árult sátra alatt, mely előtt 6 sohancz, köztük a maczunkai (Heves megye) bíró több eloro­ zott tárgyak felélt osztozkodtak. Kovácsik Lajos úrban e fényes nappal, nyilvánosan történt lopott tárgyak feletti szemtelen osztozkodás visszatetszést szült, s azt kérdezte a subanczoktól, hol vették a birtokukban lé­ vő tárgyakat? Erre az érdemes orgazda biró elkiáltja magát: „üssük agyon** s a legénység botokkal neki rohant s elverte, sőt ba neje nem vonszolja el, a tenger néptemeg közt agyonverik. — A rendőrség oly. csekély számban volt képviselve, hogy e súlyos megverést megakadályozni képtelen volt — Mondják, hogy c szent helyen a nyilvános lopás és erkölcstelenség a búcsújárás alkalmával már fel se tűnik.— Ma már biztos meggyőződésből monc hatjuk, hogy aki búcsúkra jár a XIX században bűnbánati szempontból, az nem becsületes ember vagy némber. A hatóságokat nagyobb ellenőrzésre hívjuk fel. MrgbeceQlhetlen eső esett f. hó 11-én 2 órá­ tól 6-ig, mely ax aj ültetésekben némileg belyreüti a május bő 20-ki fagyot. » Megjelent. Lcvélszcrinti oktatás a német nyelv Öntanulására. Irta és kiadja Bodor Adolf. 9-ik fűzet Az egész mű 40 levelet foglal magában és két tanfolyamra van beosztva. Egy egy levél ára 20 kr., egy egész tanfolyamé j>edig csak 3 • frt. o. é. Megrendelhető minden hazai könyvárusnál vagy a szerzőnél Szombatbelyon. E díszesen kiállított folyóirat az eléggé ismert Toussaint Langonseboidt tanmódszert vette alapul és a német nyelv alapos megtanulását a legrövidebb idő alatt biztosítja. A t. olvasókhoz azon kérelemmel fordulunk, hogy az elmaradt előfizetéseket beküldeni, a azo­ kat az uj negyedben megújítani annálls inkább szíveskedjenek, mert különben már a jövő má­ sodik számot nem fogja megküldeni a kiadó­ hivatal. A közönség köréből. T. Szerkesztő ur. — Lapjának 20-ik száma — „községi számadások** rovatában — egy nyílt vádszerú értésitést nyomatott, — miszerint Hidvégby Pál bomokterennei körjegyző azzal vádollatik, hogy illetőségéhez tartozó községeitől — egy b.-gyarmati útra 40 frtot zsarolt a’ülna. — No hogy e vád mint való szerepelÍ’cu, — kötelességszcrűnck látjuk o tekintetbe nyilat ;oza|unkat a nyilvánosság elé terjeszteni: —remélve, hogy L szerk. ur ezt a vád megczáfolása tekintetéből is, f. pjába fölveendi. Hidvégby Pál homok teronuei körjegyző 1875-ik év augusztus 22-én kelt, 95. sz. alatti alispáni megha­ gyás folytán községei részéről a községi szabályok aláírása, hitelesítése, nemkülönben más hivatalos te­ endők végett B.-Gyarmatra rendeltetett; miről a kér­ déses körjegyző ar a községi választmányt előlegesen értesítette. — A községi választmány tekintetbe véve a hosszas és igen rósz ut miatti fáradalmait, de te­ kintetbe véve azt is, hogy B.-Gyarmaton hivatalos te­ endők idgjo alatt az utczán nem szállásolhat, sem szélből nem élbet, — de tekintetbe yéve a községi törvény 65 és 66 g. szerinti jogát, ez okoknál — de már ezeket megelőzőleg, a választmány által aláirt községi szabályok értelmibon is községenként napi, élelmezési és utazási díj fejébe 2 frtot megszavazott. Hogy pedig o napi élelmezési és utazási költségek 40 frtra mentek, ennek igen könnyen felfogható oka az, hogy Homok-Terennéről B.-Gyarmatra vezető ut, esős időbe oly nyaktörő és veszélyes, miszerint a szegény utazót, előre is sajnálni lehet, hogy még B. Gyarmatra ér, addig a sáros és rósz útba — vontatók használása mellett is, — két napot tölteni kénytelen. Mi a kérdéses körjegyző ur bivataloskodását il­ leti, mi őt szorgalmas, becsületesnek ismerjük, és így ellene nem hogy panaszunk lehetne, — hanem elisme­ résünket nyilvánítjuk.*) (Következik 33 névaláírás.) Szerkesztői üzenet Ipoly* igról x. y.-OAÍ /UtuÁl a ,8á{ó* mait «aiai caikkéra nem kötülhljjk, mert «a • téren raló tollkares eléggé ki­ meri ttotett, a as érdekl&lű kűsSoaéf mirii kimondhatja LirilaUL Aa elméaen irt éa' ügyea Slletakben bfivelkedS vilaaa, mely a ,Sóg£illitéialt rig .Imáiéinak mondja ki, riaasaeehatÖ. 1 - s •) Adónk helyet eme Igaaollanak, aaon megjagyaéaüakkel, hogy a aaarollal tény olNriUaa nem aa aláírókat, hanem a (haté­ iig illetékei hiaottsiglt illette. Amint érteaültünk a 40 frtoi utaxáa a korjegyaü ur hivateloa mulatitáaa miatt történt, a ekép annak kSltaégeit a kötoég roviaira nem aaámiihatja fel, a aa Idéaett paragTufuaok arra nem adnak fel hatalmaikat Baork. Felelős szerkesztő: Horváth Dauó. HIRDETÉSEK. Italmérési jog haszonbérbe adás! Nógrádmegye Buják helységében az uradalmi ital­ mérési jog a hozzá tartozó két nagy korcsmával, me­ lyekben vágószék és bolti helyiség van, három borpinczével, tizenöt hold szántófölddel, két hold réttel 1876 évi Octóber 1-től három évre az az 1879 september 30-ig bérbe adandó. Ajánlatok intézendők a birtokosok Deutsch József és Bernát urakhoz, Budapest nándor utcza 2. sz. a. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00103.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_06_11.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-06-11 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 24. szám (1876. június 11.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom