https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f670329fd308ea40d0b29f05dd6ebf39.jpg 22f0e269124e7d986706cdcccaf94ea7 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2a709d6b64a753248353729bca56ba90.pdf 070599eaf2adf9d8e72a18e9198cdaea PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. • _ 23-ik szám. » B.-Gyarmat, junius 4. » NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. B.-Gyármát 1876. május 2-án Akik az országgyűlés tárgyalásait figyolemmel szokták kisérni, bizonynyal omlókoz­ ni fognak még egy pár képviselőnek azon indítványára, hogy ebbon vagy amabban a tárgyban meg kell kérdezni az „országot;* vagy amint ők magukat kifejezték, rendel­ tessék el „általános népszavazás3 s döntse el, kivQl az országyülésen, hogy akarja-e ! ezt vagy ama törvényt, vagy állapotot tovább is fentartani? Mi elhatározott hívei vagyunk a democratiának: de kijelentjük, hogy azon túlzott eszméket, a melyeket sokan e szóhoz kap­ csolnak, egyátalában nem fogadjuk el. S e szempontból, ha értjük a érdeme szerint mél­ tányoljuk is az „országra hivatkozás* nagy eszméjét; de megtekintvén másfelől azon ve­ szélyeket, amelyekkel az bizonyos előfelté­ telek hiányában jár: azt azon módokhoz va­ gyunk kénytelenek sorozni, a melyekről azt mondják, hogy medicina peior morbo. S ez előfeltételek elsői közé sorozzuk mindjárt a „népműveltség** hiányát, a mely nélkül képtelennek kell tartanunk bárkit is arra, hogy országos Ügyekben kellő belátás­ sal bírjon, a mikor, ha a tömegnek alkalom nyujtatik ily messzeható jogot gyakorolni, több kárt tesz, mint hasznot S hogy állunk mi, sőt hogy a külföld legtöbb állama is, a műveltség dolgában? Fájdalom, hogy a statistikai számok felette, szomorú adatokkal felelnek meg e kérdésre még ott is, annál a népnél is, a melyet meg­ szoktuk nem csupán Európa, hanem a világ egyik legelsőjének tartani. Laboulay így ír e tekintetben Francziaorazágról: „Az 1779 év óta mi is democrata nép vagyunk. De minő democratia ? Elannyira zaklatott, zavaros, mint a mily mértékben a békés és rendezett Anglia. Az általános szavazatjog az, a mely másodszor is decretáltaa császárságot; a a minek kellett volna megte­ remteni 1848-ban és után a szabad Francziaorazágot, ugyan az a fegyver vetette alá a császárság jármának.** „Azt modják, hogy az általános szavazatjog nem egyéb, mint a közvélemény uralma. Le­ gyen; de oly uralom más felől, a melyet a hatalom mindenkor képes, s ebben biztos is, mert vannak rá eszközei, saját tetszése sze­ rint irányozni. Ám lenne, a kormány egy­ szersmind okos és szabadelvű; de hát mikor az ellenkező az eset? „Aztán, hogyan lehet a közvéleménynek irányt adni, ha a nép buta, tanulatlan erkölcs­ telen? Jöjjön egy háború, ínség, valamely anyagi válság: a nyomor, a hamis oktatások, a vak lárma magukkal fogják ragadni az ele­ meket Mind ez meglepi a népet, föllázitja azt; s hogyan fogjuk altkor vezetni.** Az olyan emberekkel, akik gondolkoz­ nak, mindent el lehet fogadtatni, bele lehet nyugodni még a nyomorúságba is: de van-e megatalkodottabb, süketebb, erőszakosabb, mint a tudatlanság? Valóban, az általános szavazatjog tudat­ lanok kezében ép oly hatalmas erő a roszra, mint a jóra. Viharos körülmények közt egy rettenetes kitörés mindent elpusztíthat Hol van Franczia ország népműveltség tekintetében még ma is, majdnem 35 év múl­ va a népnevelési törvény meghozatala után? A számok, melyeket a hivatalos statistika nyújt, felette elszomorítók. Az 1857 évben a hadseregnél több mint egy harmad nem tudott sem olvasni, sem Írni a fiatal katonák közül. Egy ötödé a lakos­ ságnak nem járt iskolába; fele az iskolába járni köteles gyermekeknek csak a papira- j són volt iskolába iáró. A gyermekek tudat­ lanságához hozzá adjuk az apákét és anyákét: ‘ s azon eredményhez jutunk, hogy Francziaországban azon férfiak, nők és gyermekek száma, akik olvasni, Írni tanultak, nem sok­ kal haladja meg felét a lakosságnak. Es ha most még azt kérdjük, hogy ezen felerészben is hány van olyan, a ki olvasni Írni tu dását értékesíti is? okvetlenül azt kell monda­ nunk, hogy alig *|w rész; a miből az jő ki, hogy a 40 millió franczia népből alig van 4 millió, a kit csak némileg az értelmeseb­ bek közé lehet számítanunk. Hogy ezen vizsgálatok mily szomorúan igazak, nagy például említi fel Laboulay, hogy 1857-ben a bűpűgyí kimutatások sze­ rint 1000 vádlóból 770 teljesen írástudatlan volt. Avagy nem fel vagyunk-e ennek foly­ tán jogosítva, azt állitani, hogy a tudatlan­ ság bűnre vezet? Azt mondják, hogy a szenvedély az ol­ vasott embert is magával ragadhatja, sőt ra­ gadja is. Igaz, a tudás oly erő, a mely az embert egyaránt ragadhatja roszra is, nem­ csak jóra; azonban ón mégis azt hiszem, hogy midőn a slatistika nekünk *L-öt mutat a vádlottak közül az egészen tanulatlan osz­ tályból, az állítás szomorú igazságát egyátalán fogva nem lehet kétségbe hozni. . Valóban Francziaországnak nincs mivel dicsekednie, s annál roszabb rá nézve, hogy a szemfényvesztő hatalom csábításának nem tudott ellene állani, mely ujabbkori nyomo­ rúságának kutforrása tett. Tériünk vissza Magyarországba. Mit mondanak a legközelebbi statistikai adatok? A legutóbbi népszámlálás szerint Ma­ gyarország népessége kerekszámmal tesz tizennöt milliót. S hogy áll ezek közt az ál­ talános miveltség? 8 millió nem tud sem írni sem olvasni, tehát több 'mint fele az összes népességnek. Csak olvasni tud egy millió; csak ír és olvas, a nélkül, hogy magasabb miveltséggel bírna, két millió. Tehát rész (9 millió) népség a *|u ellenében. Említettük már, hogy a bünstatistika a maga contíngensét a tanulatlanok sorából toborzzá. 8 amit így tapasztaltunk Francziaországban, bizony nincsen ez külömben ná­ lunk. Hadd szólljanak . itt is a számok. Ve­ gyük pl. az 1765-iki adatokat. Magyaroszágon 1755-ben volt bűn tevők összege 12,795 s ezek közül sem írni, sem olvasni nem tu­ dott 8431, tehát *{4 rész; csak olvasni tudott 1640; csak olvasni s Írni tudott 2602. Tehát csak 112 egyén esett a magasb műveltséggel bírók osztályára. E számok hangosan szólanak, hogy ne ámítsuk magunkat, de egyszersmind arra intő példák, hogy másokat se kívánjunk ámítani s ha már Francziaországra nézve sem kétel­ kedik Laboulay kimondani, hogy az ott lé■ tező civilizatió is csak felszínes, mely csak úgy tetszik, a melyhez az ország ’|ltad ré­ szének semmi köze, mit mondjunk itthoni állapotainkról ? Bizony mig igy vagyunk, lelkiiameretlenBég volna s bűnös játék a ha­ za bóldogságával, jólétével, ha valaki a leg­ szentebb elv a democratia nevében, a szava­ zó urnához a tudatlanságot, a könnyenhivést s a megvásárolhatóságot vinné oda a nép í köntösében. Tévelygés és szenvedély csak a forradalomnak lehetnek szolgái. Ide kell a felvilágosítás. Valóban korunkra nézve, moly oly han­ gos frázisokkal beszél a nép iránt tartozó szeretőiről, nincs szentebb keresztes hadjárat mint a melyet a nyomorok legszomorúbbja • s legszentebben gyógyítható ja, a tudatlanság s ellen intézünk. E táj az, a melyet tisztítani, ez az a börtön, a melyeknek büzhödt leve­ gőjét szellőztetni kell. Minden egyesnek nem adhatunk anyagi jólétet; de arra meg lehet őket tanítani, hogy használják lelki tulajdo­ naikat, és hogy annyira becsüljék magukat, a mennyit érnek. Azt megtehetjük, hogy felköltvón bennük a szellemet, , megmentsük őket tudatlanságtól /1 . 1 Gazdászat (A y t omScM kiSIUUi Ojyíbm.) . • í .. V * • ? 11' *? A Szegeden ez év augusztus havában tar­ tandó országos ipar-, termény- és állatkiállitás alulirt végrehajtó-bizottsága tisztelettel értesíti a hazai termelő-közönséget, hogy az árvíz-csapások következtében a kiállítás megtarthatáaa iránt itt-ott fölmerült kételyek tel­ jesen eloszlatván, az előmunkálatéi: ismét egész erővel folytattatnak. A kiállítás érdé* mében szükségesnek találjuk a L ez. közönsé­ get figyelmeztetni, hogy a bejelentések ha­ tárideje május vége félé lejár. Azon rendkí­ vüli horderő, melyet a kiállítások átalában de különösen hazánkban a közgazdasági és kulturális viszonyok fejlődésére gyakorolnak, kötelességévé teszik a nagy- és a is-iparos,. a gazda közönségnek és minden termelőnek ezen nemében hazánkban első országos kiál­ lítás sikeréhez a lehetőséghez képest hozzájá­ rulni. Az utóbbi idők kétszeres köteleségévé te­ szik különösen hazánk iparos-osztályának, hogy a nemzeti ipar jelen állapotának föl­ tüntetésére alkalmat szolgáltatva, az ország fogyasztó közönségének figyelmét jelesebb iparczikkeinkre fölhívják és igy azok bel­ terjes fejlődését előmozdítsák. A mezei gaz­ dálkodás jelenlegi állapotának és ezzel kivi­ tel képességünk föltüntetése is oly na$y fontos­ ságú és erre ezen országos kiáuitás oly kedvező és talán egyhamar vissza nem térő alkalom, hogy úgy egyes nagy és kis föld­ birtokosnak, mint különösen a gazdasági egyesületeknek odahatni kellene, hogy e .ki­ állítás az ország minden vidékéről minél lá­ togató ttabb legyen. •». H ** Midőn tehát az ország kiállítás n agy fonsosságát ismételten hangsúlyozzuk, fölhívjuk a hazai ipar- s gazdasági testületeket, hogy tekintettel a bejelentési határidőnek közeUétére, hatáskörükben — a tőlük telhető módon s eszközökkel — odahatni szíveskedjenek, hogy az ország minden vidékéről minél szá­ mosabb részvevők jelentkezzenek, annál* is inkább, mert az eddig beérkezett nagyszámú bejelentések a térbeosztáa az ideigl. épületek tervezése és fölállítása tekintetben sürgős in­ tézkedéseket követelnek. A mezei termények bejelentési határideje június 30-ig, beküldési határideje pedig augusztus 10-ig halasztaiott. A kertészeti termények 5 nappal, a virágok pedig egy nappal a kiállítás megnyitását megelőzőleg küldendők be. Bejelentési ivekkel és minden az Ügyre vonatkozó fölvilágositás és útbaigazítással kész­ séggel szolgál a kiállítási iroda Szegeden (búzatér iparoskör.) Szeged, 1876. május 1-én A végrehajtó bizottság nevében: Bakay Nán­ dor elnök, Geltéri Mór, kiállítási titkár. •) Levelezés. Hontmogye májas 27. 1876. Hontmegye lakossága at alkotmányos és as ma­ rnék táláradását mérséklő kormányosainak mindig •) Esen nAfyfonloatifti kStOgyM a WatJaalf aMlaf pArtfofiába fialva, Wrjük a klUlitAd winiwk nUA asUwWMkbm ImoSO UrjaaaUUl 8mA. > f �.1 t . éld harcxos* volt • ezen szerepéért sem kívánta ő mg-jt társai (blé emeltetni. De attól nem ie épen lebet fdaie*mert a múlt kormán vök álul kogyonexek részére kiöntött bőség szarujáwl megyénknek nem vasút, vagy egyéb álltmi építményt, de egy figura* , IC jutott. — Mi mostoha gyermekei voltunk a kormányoknak; — de átért nem zúgolódtunk, — hanem tudva a kormány váláságuk káros hatását; az alkot­ mányos kórmányzatnak mindig reudithclleu oszlop­ jául szolgáltunk. — Ily körülmények között lehetetlen — elképzelhetni, mily hatást gyakorolt mi ránk an­ nak híre, hogy a törvényszék Ipolyságon megyénk­ nek szivében fog állandó&ittatni. Midőn a hir válóvá vált mintegy villanyQtésre rezgézbe iövenek a szívek, s valamint minden momontálisabb esetnél, úgy ennél is kutatott az egyén, a kinek ezen, a megyé­ nek javát a Ipolyság jövőjét méhében rejtő esemény köszönthető. — A kutatás eredményeként Paczolay Já­ nos. az Ipolysági választó kerti let népszerű képviselőj* Unt fel az előtérben. Hontmqtyo és Ipolyság lakosságának egyik erős oldalát képezi a háladatomág; annál fogva képzelni sem lehetett, hogy a Iönt, jelzett jónak szerzője Pa­ czolay János előtt a hála s elismerés adója legfeltünőbbuton le ne rovassák, s igy történt hogy, a múlt csötörtökön egy szivet emelő ünnepélynek lehettünk szemtanúi. Ugyanis csütörtökön, úgy 12 óra tájt, fényes ki •érettel robogott be Ipolyságra a képviselők, — a kocsik hosszú sora a cassinó előtti térségen állapo­ dott meg, a cassinő helyiségében éir azon kívül is számos választók várakoztak reá, — hol ó megjelen­ vén egy csinos beszéddel melyben a törvényszék meg szerzéacérti hála ki volt fejezve udvözöltetelt á a beszéd végeztével, egy az irántai ragaszkodás és bizalmat kifejező s számos választók sajátkezű alá­ írásával megerősített, nyilatkozat lett neki kézbesítve Képviselőnk igen meghatott volt, s ékes beszédé l>eu köszönte meg az iránta nyilvánult hála elismerés ily ritka szép utoni kifejezését. Beszédében különösen hangsúlyozta azt, miként lm a törvényszéknek Ipolysá­ gon maradását saját személyének tulajdonítaná, akkorszokása ellenérv, idegen toliakkal kívánna ékeskedni, mert ámbár ő valamint mindenkor, úgy ez alkalommal is megyéjének és Ipolyság városának javát akarja esz­ közölni, a minisztériumnál a törvényszék itt maradá­ sát kérelmezte, mely kérelmére a miniszter elnök úr azt válaszolta, miként az elmondott indokok, már élőbbről megjelelték benne azon határozatot, mely sze­ rint a törvényszék Ipolyságon fog úllandósittatni. Igy tehát uraim monda képviselőnk, á tvsxék itt maradá­ sáért, hála nem engem de Túsza Kálmán ő ntuságát il­ lett Erre harsány éljenek között, az Ünnepély első ré­ szebe fejeztetett A második részét egy 120 teritékü bankett képezte, melyen kedéllyé emelkedett hangulatban a volt közönség. Volt felköezöntés elég. Először is |>ol)arat emeltek az ünnepelt férfin egészségére, azután a távol levő Báró Majthényi László úr fŐisuánnnkat éltették,-Szabadhegyi Gézát, az ifiabb nemzedéknek egyik kiváló tagját. Az ünnepély végeztével képviselőnk a választók é|jcnei között kocsira ült, és egyenesen Budapestre utazott H. K. EGY GYÉMÁNT, BCSZÍLYKZ. Havre-től nem messze egy mezei jószágon a bir­ tokon laka előtti kertben három személy beszélgetett egy kellemes nyári alkonyaikor. * Mi szükségünk van nekünk kincsekre? mondá nagy hévvel Alfréd, — mit adhatna boldogságunkhoz na arany ? vagy mit vehetne cl e hitvány érez nélkülözése Srencaénkből ? Szerelmünk nem pótolna e ki mindent? és Mathild egy kunyhóban is boldogabban fogunk élni, mint aranyozott födél alatt; a kenyér, munkám gyümölcse, Mathildomnak mennyei manna leend. u Mathild egy gyöngéd pillantással felelt; Alfréd elég ékesszóllőnak találta; mert hangosan kimondó azt, amit neki a szép leány halkan már többször mondott. A harmadik egyén egy kissé félre fordult, hogy mosolyát elrejtse; ez egy hatvan éves nyájas és meg­ nyerő arczu férfi volt 'Gyermekeim, — mondá — sokat mondhatnék nektek, minek jelenleg csak annyi baszna lenne, hogy busz év múlva ti is haszon nélkül elmondhatjátok gyermekeiteknek, mert csak akkor foghatnátok (el annak értelmét Azonban jól tudjátok, hogy Matlrildemat mindenek felett szeretem. Alfréd is tapasztal’hatta már, hogy hihet barátságomnak,deMathildomat écak -akkor adom Alfrédnek, ha visszajövend azon ke­ reskedelmi útból, melylyel öt főnöke megbízta. Valóban épen ez útra vonatkozólag fejező ki Alfréd megvetését a kincsek iránt Mathild atyja kérlelhetetlen volt. , a két fiatal szerelmes kötelességének ismerő az ag­ gastyán elhatározásának hódolni, és Alfréd hajóra szállt. — Isten veled, Alfrédem, mondá Mathild, imád­ kozni fogok érted szünetlenül, nem azért, hogy gazdagon térj viasza, hanem hogy irántam állhatatosan jöjj meg. Alfréd hosszú hsjókázás alatt elgondolta mind­ azon mesés dolgokat, melyeket keletről olvasott, do mennyire meg volt lepetve, midőn a fényes Konstnntinápolyl sárosnak találta, szűk ntczákkal, s félig mez­ telen emberekkel ! Csillogó pénz helyett kapott hol­ landi és spanyol pénzdarabokat felváltott aranyaiból . vissza. Ezek látása csakhamar kijózanitá őt, s nem Önigazolás. Válaszul Rcményfy József úrnak Köszönettel tartozom könyörtelen polémiádért; mert alkalmat nyújtottál nekem az önigazolásra. Évek óta hányják szemem re barátim s ellenfe­ leim cgyiránt. hogv változékony jellemű vagyok, és soha sem volt alkalmam az Önigazolásra Megfurditott rendben felelek czikkedre, s így először is a gúnyra, hogy majd hozzám külditek unokái­ tokat, tőlem tanulni Önállóságot, jellemet és szívós ki­ tartást. Szívesen föl teszem, hogy politikai és uem erköl­ csi jellememet érted. Ida az utóbbit: akkor további nyilatkozatozatodoV. megkövetelem. Nem rég történt, hogy czeu állítólagos ingatagságoiu miatt, pálezát tört fölültem egy nemes testület. Mi kár, hogy kihallgatás nélkül is szabad valakit clÍtélni.' Te legjobban tudod, mert munkáimat gondosan átolvasod, már csak gyengeségeim kipubatolásu végett is, hogy én még 1865-ik évben rupiratot irtain e czim alatt; „kiegyenlítési javaslat a dualizmus alapján ;u azt is tudod, bugy elég erkölcsi bátorsággal bírtam más röpiratban észrevételeket tenni Kossuth Lajosnak „egyfit­ tes válasz sokakua .** czimü leveleire, mely röpiratban az 1867: 12-ik törvény nagy horderejét fejtegettem. Mély meggyőződésből voltam Deák Fereucz politiká­ jának bive, s vagyok c perecig, s leszek mindaddig, míg a personál-unió az európai események folytán hazánkra s a magyar politikai nemzetiségre nézve, hasz­ nosnak uem fug bizonyulni. Te ki figyelemmel kíséred az eseményeket, jól tudod, hogy a balközépnárt a bihari pontok megszülemlcsc óta, a kiegyezkedési törvény clleu támadólag lépett föl, s vezérlapjai kijelentették, hogy ezen tör­ vény eltörlése nélkül kormányra uem vállalkozik. Ezen politikátlan part programul eredménye az lett, hogy a szabadelvű deákpárt, — melynek a bal* közép csak meghasonlott testvére, de múltjánál fogva is rokon eleme volt, — hogy az 1867: évi 12-ik tör­ vényt, s ez ál ul a luuuarcbialis szövetséget megvédje: a euuservativckkel s ultrámon! inokkal kényszerült szö­ vetségre lépni. Maga a nagy állam férfi Deák Ferencz is kénytelen volt azon hamis tant nyilván hirdetni, hogy mindazok, kik a kiegyezkedési törvény alapján állanak, egy politikai pártot képeznek. Ezen természetellenes házasság szüleménye volt a jobboldal, melyet az igazi deák párttól szigorúan meg kell különböztetni. Tudjuk, hogy midőn az ultratnonián szövetségesek páitvezéröknck nevezték Deákot, többek hallatára kitört, hogy a z ö r d ö g az urak pártvezére s nem én. Megutálva a jobb oldal gazdálkodását, elhagy­ tam a pártot. 1871. nov. ó én tartottam a népkörben az ismeretes felolvasást: „Melyik jeirthoz csatlakozzunk,“ Nyíltan hirdettem, hogy a kiegyezkedési törvény alap­ ján állok. A deák partot a balközcppárttuli szövet ke zésre hívtam föl, mint oly rokon pártokat, melyek ugyanazon törzsnek két erőteljes ágait képezik. Fölolvasásomat a balközéppárt ropirat alakjában kinyo­ matta, az Ellenőr pedig igen hízelgő sorok kíséretében cgtsz terjedelmében átvette. E szerint első vagyok a hazában, ki a középpártok egyesülésének szükségét, s horderejét nyilvánosan hirdettem. gondolt másra, mint Matbiidjára, a visszamenőire, s ígéretére; de egyébként az Úgy is elfoglaló őt, a mely miatt Konstantinápolyim utazott Midőn ügy este a reá bizott Ügyi számadások rendezésében elmélyedve Ült szobájában, a nélkül, hogy eszébe jutott volna gyertyát gyújtani, egyszerre ajta­ ján kopognak, az ajtó bcnyilik, egy ember berohan, az ajtót belülről bezárja, s igy >zólt. — Uram, csak tíz perczUnk van, egy üzlet szól megkötésére, mely idő alatt ön szerencséjéről, s az én életemről van szó. En rabszolga vagyok a bányában alkalmazva; én egy gyémántot loptam, rosszullét Űrü­ gye alatt ide hozattam magamat. Csak valamely ki­ rály fizethetné meg azon gyémánt értékét, melyről beszélek, ez reám nézve elveszett kincs, do boldogsá­ gomat is eszközölheti. E kincsért csak annyi pénzt kérek öntől, a mennyivel megszők hetem. Ily utón sza­ bad leszek ismét, eljuthatok hazámba, megláthatom testvéreimet, nőmetMíg Alfréd ez ajánlaton álmélkodék, a rabszolga egy szép nagy gyémántot vett elő. — Íme, uram, fogadja néhány arany árán, ön milliomos lesz, én pedig szabad. Alfréd megadta a kívánt aranyokat, s azután maga is rögtön útra készült. Főnöke Ügyeit bevégezve, még azon éjjel elindult. Nem akarunk utazása részleteibe bocsájtkozni, csak annak legérdekesebb pontját emlitjük fel, melyen elbeszélésünk uj fordulatot vesz. Egy napon arab rab­ lók rohantak rá útjában. Van önnek pénze? — kérdő vezetője. Csak annyi van, a mennyi utamra szükséges, — mondá Alfréd. — Úgy hasztalan lenne ellenállanunk; ha kiku­ tattak bennttuket, annyit meghagynak, a mennyivel tovább folytathatjuk, utunkat, ha talán egy kissé szű­ kén is, az mitsern tesz. Do sokat tesz, — mondá Alfréd, s az első kö­ zeledőre rálőtt pisztolyával, A rablók kardot rántot­ tak, a vezető megöletett, Alfréd félboltau földön őszszerogyva, fogolyként clhnrczoltatott. Kikutatták őt ellenállása daczára, elvevék gyé­ mántját ; fájdalmából, melyet a gyémánt elvételekor A balközéppárt Örömmel fogadott, párt-jegyző­ jévé választott. Hittem, hogy evangéliumi kovász le­ szek, s az egyesülés eszméjét tovább fejlesztem: de a sori máski']) akarta. 1872-ik évben volt az országos ellenzéki párt­ gyűlés Pesten, siettem egy jól átgondolt ezikkben a bal középpártot arra bírni, hugy u deákpárttal szövet­ kezzék, s azt a couservativ párttól elvonni törekedjék. Csikkemet az Ellenőr ki nőin adta, s igy kénytelen valók azt a Delcjtübea közzé tenni. A pártgyülés eredményét ismerjük. A helyett hogy a balközét> a deákpárthoz kö zelcdett volna: a szélső ballal fratornisált, és üdvözlő távsürgöuyöket menesztett Konsúth Lajoshoz. ’ Ezen váratlan esemény után írásban adtam be a pártjegyzőségrőli lemondásomat Dcssovvfly Ottó párt elnök úrnak, kijelentvén, hogy az ellenzéki pártok nyilatkozváuyu után, a balközén párt érzelmeinek s nézeteinek tolmácsa többé nem lehetek: de fölkér­ tem a pártot, engedné meg, hogy a szabadelvű kér­ désekben oldalán kllzdhcssek. Ezen állásomban egy magam képeztem Nógrádhan a kicgyizkedési törvény alapján álló szabadelvű pártot, mig az idő megérlcltc az eszmét, s az ország többsége nézeteim helyessége mellett nyilatkozott. Nem sokat aduk a politikai következetességre. A folytonos haladás törvénye szükségkép előidézi a folytonos változásokat; s igy nem restelleném, ha né­ zeteimet megváltoztattam volna is, csak hogy ezen vál­ tozás a haladás törvényei szerint a tökélescdés érde­ kében történjék: azonban nekem nincs szükségem ily igazolásra sem; mert mély meggyőződéssel hiszem, hogy c kérdésben az egész hazában leg^Ávctkcsetescbb politikus voltam. Bizonyítsd be az ellenkezőjét annak, a mit évek hosszú során röpirataimban és hírlapi czikkcimbeu hirdettem. Ea most kérdezlek, uem úgy vagyok c az elitélő közönséggel, mint az egy szeri részeg emberrel, ki vál­ tig kiáltozta, hogy a város forog: pedig hát csak az 6 feje forgott s nem volt tisztában ? Vagy talán az tanúsítja ingatagságomat s jellem telenségemet, hogy Unitárius lettem? Meggondoltad-c mit tesz egy pártfogó s hatalmas egyházból kilépni, és uem választani oly egyházat, mely számánál s te­ kintélyénél fogva kárpótlást nyújthatna? Meghasonlani régi bárátaiddal, rokonaiddal s elszigetelten meggyőző­ désedül követni. Azt hiszed, hogy mind ez nem követel Önállóságot, s jellemet? C^ilódol barátom. Ez nagy megpróbáltatás. Szememre hányod, hogy uem vagyok kitartó. Csodálom, hogy a szemrehányás tőled jő. Hát nem év­ tizedek óta küzdöttem állhatatosan az egyházban és községben agyiráni, hogy a dermedtségből életre éb­ resszem? A száraz iskolaügyet kitette II. Gyarmaton a közérdeklődés tárgyává? Kikerestem az egyéneket: kik jogosan vagy jogtalanul a közvélemény vezetői, és dicsőítettem őket hírlapokban, gyűléseken; dolgoz­ tam értők s neveiket toltam előtérbe, hogy az ügy nyerjen általa, ilyen volt boldogult 11. E. másokat megnevezni nem akarok. Addig küzdöttem, még a nép szerűség hajh ászok le nem jártok. Nem én fáradtam bele a küzdelembe: lervszcrUleg kiküszöböltettom. Ne küldjétek hozzám unokáitokat erkölcsöt s jel­ lemet tanulni. Az én iskolám puritán-iskola, melyben nem taniijik a modern politikát és morált; hanem azt igen is megtanulhatják, hogy u becsületes szegénysóí• • • • tanúsított, azt gyaniták az arabok, hogy oz talizmán: egy nő gyermekének adá játékszerül. A rablófőnök barátságába fogadta, s egy napon azt mondta r.cki. hogy ha meg fog gyógyulni, szaba­ don mehet, s elviheti mindenét magával, a gyermekek anyja, ki a gyémántot szinte talizmánnak tárté, lábai­ hoz borult, kérvo őt hagyná meg azt gyermekeinek; sőt még tovább ment, annyi pénzt Ígért érte, a meny­ nyivel csak rendelkezhet, do ő visszautasított mindent; mire a nő kereken kimondotta, hogy most már ő nem adja vissza a gyémántot. Alfréd a következő éjjel a gyermektől titkon el­ vévé gyémántját s megszökött. Két nap s két éjjel egy barlangban rejtőzve éhen szottyan töltötte az időt, tűig egy karavánnal találkozván, folytató ntját, nyug­ talankodva, nem bízván senkiben, minden udvariassá­ got visszautasított, kész volt leszúrni azt minden pcrczben, ki ruhája azon részéi vizsgálni merné, hol gyé­ mántját rejtegető; a fogadóban a legroszabb szobát kérte, nehogy gazdagnak látszanék. Irt Mathild atyjának, levele igy kezdődött „Én gazdag vagy ok. n Ezen újság ily módon tudatva, mielölt oly sok más fontos dologról telt volna említést, nem tetszett Mathildnak ; azonban azt hivén, hogy Alfréd ö érte akart gazdag lenni, csak arra gondolt, hogyan fogadja cl őt, ha megérkezik. Azonban ily nagy kincs gondolata a távol lévő fiatal leáuy szépségéről sokat levont Alfréd agyában; az atya — részéről Alfréd iránt nem akart oly előzé­ keny lenni mint rendesen, nehogy tolakodónak látszassék Alfréd ellenben érző, mennyire megváltoztak a szerepek; hogy ö, ki előbb kegyelemért esdcit, most maga is oszthat kegyelmet, és hogy színlelje e keb­ lébe furnkodott érzelmet, barátságos nrezot szenvel­ gőit; do mivel minden tettetés Ügyetlenül szokott el­ sülni, s igy ez is csak inkább növelő az atya és leá­ nya tartózkodását. — E hidegség sértő Alfrédet, s ámbár ezen elbeszélés három személyének szándéka nem változott, mégis igen elégedetlenül váltak cl egy­ mástól az első találkozás után. Azonban bárom nap múlva a két fiatal szerelmes közt nyilatkozatr a kcrttlto dolog. �goi miként kell elviselni, a dicsőség helyett a tcljcai- i tett kötelesség boldogító öntudatával beérni. A mi polémiád több részét illeti: azokra röviden felelek. Valóban a polgári iskolát féUetltin, midőn an­ nak érdekében ezikkemet megittam. Bir hol legyen B-Gvannatou jeles polgári fiú s leányiskola: a város minden inga értékesebbé fog válni. Az iskola nem emeli az utcza becsét: hanem vajmi sokszor alkalmat* lanságára van annak. Ax c&ak véletlen, hogy az eme* letcs állami iskola a magtár utczában van, és lehe­ tővé teszi, hogy annak mind két oldalán öleson lehet épitni. Érdekemben áll minden esetre, hogy a lehető takarékosan építsetek; mert 750 frt. házbér után nagy községi pótlék jut rám, ha nem gazdálkodtok. ax is tévedés, hogy Kövy barátunk házából hat Ölet tervezek levágatni. Egyetlen vakolatot sem kell áldoznia, csak háza szögletétől egyenes vonalban en­ gedne által 5—6 láb szélességű tért. Ha saját háza érdekében nem teszi: arra őt kényszerítői senki sem fogja. További tévedésed, h'gy én a Karagyéuafélc viszályoknak tényezője lennék, a hírlapi polémiák előtt a nevetett úrral nemig beszéltem, a mi abból is kitetszik, mert a házvétclt nem is helyeslem. A megnyitandó úteza kedvéért az iskola telkei nem középen kellene átvágni, hanem a szélén, s igy lehetne belőle 4 háztelket csinálni, drágán eladni, a annak árán a a mai vásáriért megszerezni. Befejezésül az Úgy nevében azon kérést inté­ zem hozzád, hogy miután a sors kedvezéséből úgy a városnál valamint a megyénél döntő befolyásod van, ezen kívül két pénzintézet élén állast, a igjr a ki nem sze­ ret, félelemből is elfogadja nézetedet: no uézd^zt, valljon az eszme rokon vagy ellenszenves egyéntől származik-e, hanem használd föl egész befolyásodat az Úgy érdekében Nem kívánom háborgatni tevékenységüket. Ei» vetettem a mag, ti ápoljátok meg, tegyétek gyű mölcsözővé, s áleja meg az Isten becsületes törekvés teket. Bodnár István. A művészet természet utánzás-e? (A ,Figyelő’ utia.) Közel másfél század múlt cl. mióta Baumgarten az acsthetikának, mint a bölcsészet önálló ágának megvetette alapját, s princí­ piumai főforrása gyanánt a művészetet tűzte ki: és mégis e tudomány ápolói mai napig ; sincsenek összhangzó véleményen a művészet való czélja és hivatása felől. .Most is olvas­ i hatunk, még pedig szakemberek irataiban ilyen tételeket: „ a művészei természet után­ j zás”, pedig enyhébb kitétellel!: ,,a mű­ vészet a szép természet utánzását tartja szem előtt”. Ez a tétel: a művészet természetutánzás, eredetére nézve fúlhat az ó-korba; Aristoteles, — Én nem tudom miért, — mondá Mathild — do .0 nagy kincs engemet aggasxt, tervünk elébb oly 8 lép volt, most oda van. Szép Mathildom! — válaszolá Alfréd, mi Párisba megyünk, s a legszebb város részben egy palotában fogunk lakni. Alfréd, én sajnálom e kis lakot, a fák oly szép zöldek, körülötte a lég oly tiszta itt. Még tegnap is kimenvén egy perezro dajkámmá1 s sétám oly hosszúra nyúlt, mert nem tudtam a szép helytől meg­ válni. n itt fogunk majd élni mondám magamban, s mily boldogok leendőnk együtt’.- r.s gondolatban már fel is osztóm lakszobáinkat. Alfréd ezután Párisba ment; midőn megérkezett oda, a királyi ékszerárul nem volt hon, kihez utasítva volt gyémántja eladása végett. Kimaradása néhány napig tartott /Alfréd ez időt lak és bútor szerzésre használá fel, lovakat s kocsit próbált, meg, a mit csak szépet éa drágát látott, mindent, feljegyző magának, szőnye­ geket, porczellánt, csipkéket. Ahova ment, mindenütt Ünnepelt volna; egész sereg rokon és barát jelentke­ zett nála, kik őt azelőtt soha sem látták. Hu vala­ mely terembe lépett, hangossan mondák Q. Alfréd, s halkan*. „A ki keleten oly nagy kincset szerzett- Min­ denütt előzékenység s figyelemmel halmozták el; az anyák bemutatták neki leányaikat, a leányok igen nemes arezvonásunak találták ŐL íme Alfréd rövid idő alatt mily magas fokra ju­ tott, s szegény Matild egész elfelejtetett; pedig csak két év előtt is a mezei jószágon eOO frt fizetés mel lett a legboldogabb embernek érzé magát Alfréd, fő­ kép azon boldogító reményben, hogy egykoron Matild* jál sajátjának mondhatja. Midőn három nap múlva megjelent a királyi ékszerésznél, ez megvizsgálván jól a gyémántot, mon­ dá neki. — Valóban, kitűnő darab, de én ilyennel nem kereskedem; azonban, ba tetszik,az utánzás jelessége miatt 10 írtért megtartom. Ezen 10 frt ntravalőul szolgált Alfrédnak, hogy Havre-ba viasza mehessen. ki egyedül hagyta hátra töredékéé müveit, s ki még korunkban is tekintélyes forrás gya­ nánt szerepel, melyből kifogyhatatlan szor­ galommal merít sok, önállóságra vergődni kép­ telen uesthetikus, volt az első hirdetője ; azóta századok múltak el, do ez állítás még nap­ jainkban is talál párthivekre. Hogy a tudós világ hétezer éven át ragaszkodjék valamely véleményhez, már csak azért is fölébreszti tudvágyunkat, mivel ez nem történhetett ok nélkül. Fölveszem a művészetet tárgyilagosan, amint kívülem jelentkezik ; lényegét, külön­ félő viszonyait tárgyalva önként ki fog tűnni, vájjon e tétel „a művészet természetutánzás*’ Szembesítve magával a művészettel, bír e jo­ gosultsággal. rész hajlású ivek kapcsolók egybe. A végte­ lenség homályos sejtelme nyilatkozik ebben az építészeti stylben, mely teljes világosságra emelKcdctt a keresztény szellem elterjedésével. Az építészeti művekben általánosan nyil­ vánuló és ezektől elvont főeszme világosan mutatja, hogy azok, kik hivatva voltak ez eszmét a tömegnek némiképen fölfoghatóvá tenni, mást szándékoztak keresztül vinni, mint a természet utánzását; a remekmű, amint előt­ tünk jelentkezik, ellentmond ily föltevésnek. 11. Még inkább csalódnak, kik a szobrászat­ vagy festészetben vesznek észre ilyenféle tö­ rekvéseket. Okoskodásuk következő: a görö­ gök szobrai természeti alakokat tüntetne* föl, az ember főszerepet játszik, s úgy látszik a művész legfőbb dicsőségét abba helyezte, hogy Ha csak futólagosán vizsgáljuk a remek a testrészek kis/ímito.b arí. jóitól egy haj­ művek lényeges sajátságait, ,s azok belbecsét szálnyira sem tért cl; az ecset ügyes kezelői mérlegeljük, lehetetlen ama meggyőződésre a távlati törvények szemmel tartása mellett nem jutnunk, hogy a művészeti ágak egy kö­ a kültermészetet amint előttünk jelentkezik zös pontban, az eszmék kifejezésében talál­ vetik vászonra. A fát úgy festik mintha a koznak ; mit úgy akarok érteni, hogy min­ szellő lengetné, a szőllőfürt zavarba hozza a den művész az alkotás pillanatában egy-egy seregélyt, a gyümölcs különféle fajai oly csá­ eszmét önt érzéki alakba. Ezek az eszmék bító színben jelentkeznek, hogy szakasztani halhatatlanok, hatezer övvel ezelőtt ugyanazok akarjuk, a virágnak csak illata hiányzik, a voltak, s ha -mi mégis a művészeti ágak kü- . lepke oly élethűen van eltalálva, ho^y meg­ lön féleségeiről, s a művészet korszerinti fej- ■ pillantása a virgoncz gyermeket kísérletbe lődéséről szólunk : az alatt bizonyára nem az ' ejti s háló után szalad ; az emberre mennyi eszmék változását, hanem, azok majd tisztább gond van fordítva ; az árnyalatok tapintatos vagy homályosabb felfogását, majd a kifejő- ' alkalmazásával a sima alak is domborulatot zési képesség és eszközök kisebb vagy nagyobb nyer; a termek változatos csoportjai sürögtökélyét értjük. nek-forognak, a bók itt is u legkecscsebb moz­ Bámulnunk kell az ember elmebeli fej­ dulatok kíséretében történik: szóval, ha te­ lődését , és valódi méltóságát, lelke korlátlan kintjük e kiviteleket, csakugyan cl kell is­ erőit teljes valójukban felfogni csak akkor mernünk, hogy u czél nem lehet más, mint vagyunk képesek, ha a múltak kutatásába a kültormészet másolata. merülve felismerjük a kiindulási pontot, az , Való igaz, hogy c két művészetet a föelme első nyíl vonulatait, s megítéljük a ma- i lületes szemlélő a természetű tán zástól megkügaslatot, melyre az, az idő hosszú folyamatán lönl&ttefar alig képes és talán nem csalódom, bán a haladás milliomnyi változatai között ha amaz állítás eredetét ide vezetem vissza. emelkedett. Ezt leginkább a művészet tünteti De úgy hiszem, mindenki elismeri, hogy nincs föl, mint a mivoltség kifolyás, összpontosí­ roszabb eljárás, m ’ at a külső megjelenésből tása, lehet mondani monumentuma, s képviítéletet hozni anélkül, hogy a benső lényegbe selője a későbbi nemzedék előtt. behatnánk ; végtelen sok tévedés keletkezett • Tagadni nem lehet, hogy a művészet kezmár ily helytelen fölfogásból. így csalódhat­ detlegcs alakításaiban a természet nagy befo­ tak sokan a szobrászat- és festészetnél. Mert lyással birt, sőt túlsúlyt gyakorolt *, de puszta az állítás, hogy a művészet a természet puszta természet utánzásról még sem lehet szó. Itt utánzása és halvány sugara, csak is e két is az eszme kifejezése volt a fő, de az anyagi , ágnál bir némi alappal, miután a kifejezési burok elrejtette azt. Kelet a művészet böl­ eszközök csakugyan a kültermészet köréből csője, s enyhe éghajlata, a buja növényzet, a * vannak kölcsönözve. De az ebből vont köderült égboltozat nappal s a csillogó égites­ ’ votkeztetós szembeszökő helytelensége hihető­ tek mcgmérhetlcn sokasága éjjel oly varázs­ leg abban rejlik, hogy a kérdéses állítás védői erővel hatottak az emberek kedélyére, hogy az eszközt fclcsérélik a czéllal, a külső meg­ a természet ennyi csábjainak nem állhatták jelenést a benső tartalommal. ellent, nem is akarhattak. E külső körülmé­ nyek nem voltak alkalmasak arra, hogy az A ki a művészet lényegét és hivatását ész az érzékiek fölé emelkedve jogos uralmát legalább távolról ismeri, tévútra nem könyazok fölött kivívja; mert e kényelmes és tét­ nyon vezethető; a külső csillogás kevés ha­ len élet, a tikkasztó hőség ellen védő pálmák tással lesz rá. Nem fogom művésznek tartani hűs árnya, a myrrha kábító illata, stb. míg azt, habár képességét bámulnom kell, ki mint a testet csene vészi tették, a szellemet örök féla természet leghÜbb mását bárgyú, .púpos, szenderben ringatták. Innét van, hogy saját vagy más egyéb természeti fogyatkozásokban kezük alkotásait, a fol-fölcsillámló eszme jel­ sinlődő egyént örökít meg márványban ; * az ily mű ízlésünket kielégíteni nem fogja,~s'~ha képeit isteni hatalommal ruházták föl, s leg­ mélyebb hódolattal imádták. Az eszme fölta­ telik is benne némi kedvünk, sőt ha .feltűné­ se megállapodásra ösztönöz és kedvtelten le­ lálható itt is, do egészen és anyagiba merülve; geltetjük rajta szemeinket, ez csak az első a művészet első csirája ez, do elkorcsosodott, hatás pillanatában eshetik, s akkor is inkább a dicsőbb jövő legcsekélyebb reménye nélkül. Ez a durva és faragatlan művészet (ha igy azt az ügyességet fogjuk csodálni, mely a természetet ily híven tudta reproducálni, mint­ lehetne nevezni), a fölfogás törpeségo az idosem magát a művet; de amint a mélyen érző loratrismust és pantheismust egyetemes ura­ szív Öntudatosan akar érezni, elmúlt rá nézve lomra emelte ugyan, de még is az eszme ki­ a gyönyör, talán könytelt szemekkel fordul fejezéséül szolgált; az idomtalan szobrok fel­ el, mert az ilyen műalkotmányban, melyről sőbb lényt képviseltek, s Bábel óriási kőhal­ maza hirdetője volt az emberi nagyságnak, tudja, hogy eredetije egy hosszú életen át vi­ seli háta terhét, vagy biczegve közeledik sír­ emléke egy nagy horderejű történelmi tény­ jához, csak a nyomort látja megörökítve. Nem nek, a népek olszéledésének. fogom művésznek tartani azt, habár ügyessé­ E pillanattól kezdve két nagy epochán keresztül az építészet mint jelképes művészet gét bámulnom kell, ki az eredeti alkotó te­ folytonos tökély esülést mutat: a görög nem­ hetség minden szikrája nélkül egy romba dőlt vár elé ül, s azt oly pontossággal másolja le, zet háromféle oszlopa, a doriai, ioniaí és cohogy egyetlen követ sem helyez cl másként; rinthusi, szembetűnően jelzik a fejlődési provagy ki nagy mesterek műveit utánozva tech­ • cessus különböző fokozatait, s egy nép szellemi tökélyesbülését hirdetik. Az eszme nikája által azok mesterévé válhatnék : mivel léptenkint fölszabadul aZ anyag bilincseiből kézi ügyességet legtöbben szerezhetnek, de teremtő szellem csak ki valtságoltak tulajdona. és benső szükségletei kielégítésére szabadon Az élénk szinpompa idővel halványul, a fi­ alakítja azt. A büszke rómaiak pedig világuralmuk nom árnyalatok elmosódnak és a mű becse jellemző kifejezéséül az ég boltozatát vették napról napra fogy, ha czélja nem volt más | mintául, az erőteljes és magas oszlopokat me­ mint a természet utánzása; do nem úgy a �tan, rém. kath. 30-án zárünnepély. Losonci, 1876. oxűvfeaeű becsesei bíró festmény: az idő vb május hó 22-én. Az igazgatóság. Karai csökkenthetik ugyan a kivitel tökélyeit, Kis-Tcrcnno község róm. kath jellegű két őszde au eszme sérthotlen, elév ülhellen • örök tályú iskolájában a zárv izmiatok május 28-ik nap *;4§au a ugaraik felénk mindenkor. Obökbocaü ján tartattak meg, mint igák jó sikerrel. Máj álla. Sxécséuy ben májas 31-én a káprási erdő­ { mflyüket alkotni, csak az lehet a valódi müben kedélye* erdei tánczmulaűág rendeztetoit az ottani vérnt hivatása. intelligens családok álul, melyen igen szép közönség A,‘ De feltéve, hogy a szobrászaté* festészet össze screglctt nemcsak a városból, de a vidékről is, akkor érte el tökélye tetőpontját, ha a térkik irául a legezivélyesebb vendégszeretet nyilvánult, Társas vacsorát rendeztek n uugrádmegyei naésaet tüneményeit a műcsarnok számára uieasinó egylet tagjai IL-Gyarmaton a sétatéren, melyen 4xbóLnMg*lkotta» akkor csakugyan igazat kell mintegy 43-an vettek részt • mulattok jól a b gyarmati adnunk Hentzljnann, korunk elismert tekin­ jól szervezett zenekar mellett, mely még az tejjel uta­ télyű kritikusának, ki o thcmáról igy nyilat­ zott Sclmoczre, hol jó előre'hirdetett • válogatott prog­ kozik: „Soha a természet utánzását a művé­ rammal fog fellépni Weia Sámuel a podluxsányi fürdőt, mely eddig szetnek főczáljául nem tűzhetni, mivel a műelhanyagolva volt, f. bő 4-én azaz ma, az első zenekar véázetnek útját létesíteni vagyis teremtenie működése mellett megnyitja. faTI Ha a dolog másképen állana, úgy kö> Gróf Zichy Karoly senior f. hő 2-án 91 éves vetkezéakép a megholt ember ábrázatáról le­ korában Cziffcrcn (Pozsonymcgyc) elhalálozott. A jóvett arca, vagy egyes testrészek gipszmintá­ lelkű és neme* gondolkozásé senior emlék soká fog élni a senioratus tagjai közt Követője gr. Zichy Zsigját, vagy festett * felruházott viaszképekot, mond lesz. vagy végre a daguerro-féle képeket is a legParisból egy nyelvmester érkezett nejével, azon ’ dicsőbb, legtökéletesebb műveknek kellene czdlból, hogy itt B.jQyarmaton letelepedve, a francai*, tekintenünk; holott voltakén az ily készítmé­ nltn és spanyol nyelvekben férfiaknak és nőknok ta­ nyek előtt többnyire borzadunk, vagy tőlük nítási órákat adandnak. Jelenleg lakásuk a Balassa szállodában von; ajánljuk a t. szülők figyelmében. —, ki nem elégítve —- elfordulunk. Ki nem Fejtik Róbert a b. gyarmati angol kisasszo­ ijedett még meg életében egy véletlenül szenyok áldozárja a prímástól lolt magán vád folytán hi ; mébe ötlött, festett vagy felruházott viasz­ vatolálól folfttggosztetelt Mint halljuk, a feladók ellen" ainktól." Már ez az idézet : „a művészetnek bűnfonyilő vizsgálatot kért hamis vád alapján. újat kell létesíteni, vagyis szabadon terem- i Ama bizonyos liptőmegyei bobravcczi Schulek István nevezetű lelkész, kit a pesti rendőrség betegen teni", eleve kivár minden utánzást; és ez az és meztelen tolonezoztatott B.-Gyarmatra — a B.-Gyarállítás korántsem légből kapott, hanem a mű maton ruhával ellátatott, — üettvára került, hol máj. / vészi darabok mélyre ható tanulmányozásából 30-án meghalt Bit a detvai jegyző írja, ki Gyarmat • keletkezett, tehát szilárd alapja a tárgyilagos elöljáróságát a gyámoltalan toioncz iránt tanúsított megfigyelés; mint ilyen kétség alá nem von­ emberbarát! szeretőiéért dicsérettel említ (el ható, mivel igényeinket egyedül ez képes kiUdyre igazítás. Ezen lapok C. évi 22-ik számá bán, a Nógrádi nemzeti intézetnek május 21-én tartott elégiteni. _____ közgyűlése által a polgári iskolai vallás oktatások dí­ Hírek. A .május ti-ki közgyűlésen, Rcményfy József úr kezdeményezése folytán lemondott bét iskola ta­ nácsoshoz, legközelebb Niezky Pál, Borby Imre é* Vi• lághy Nándor arak is csatlakoztak, lemondásukat al­ ispán árnak bejelentvén. Paaválasatáa. Losoncion máj. 25-én Hollét L)á’níel ochunai leikéig választották meg az ev. egyház tagjai papjokuL , Vizsgálatok rendje a losonci: állami gymuai dúsban az 187545 ik tanév végén, janin* 16-án délatótt IV. osztály: latin nyelv. 111. osztály történelem, , , délután I. osztály: latin nyelv. II. osztály: mennyi: téglán, — líén délelőtt I. osztály: magyar'nyelv. IL osztály földrajz, délután III. osztály latin nyelv. IV. J 'osztály történolom — 19-én délelőtt III. osztály ma4 gyár nyelv IV. osztály: mennyiségtan, délután 1. oazSuj: természetrajz LL osztály: latin nyelv. — 20-án déleit L osztály; földrajz, IL osztály: magyar nyelv, ‘ .délután'UL osztály: német nyelv, IV. osztály: vegytan. — 21-én délelőtt HL osztály: földrajz, IV. osz- tály: magyar nyelv, délután 1. osztály: német nyelv, IL osztály: terméssstraia — 22-én délelőtt I. osztály: ; mennyiségűn, 11 osztály; német nyelv, délután 111 osztály:.'tanneszetun, IV. osztály: német nyelv. — 23-án délelőtt HL osztály: mennyiségtan, I. osztály: hittan rém. kath. délután IV. osztály: természettan. — Mén délelőtt L—IV. osztály: rajz, délután torna. — , dáklőtt L,—IV. osztály: magánvizsgálatok. — 26 án délelőtt L—IV. osztály: hittan reform. L—IV. /taextályf hittan ágost L—IV. osztály, hittan moz. vall i'l,-—IV tartály magán vizsgálatok, délután. II. osztály i Utta» ti kath. —• :27-án délelőtt IIL—IV. osztály: hit­ jazása tárgyában hozott határozata oly értelemben kö­ zöl te tett, mintha a megaljánlott összegek ezen tan­ évre utal vány oztot tok volna. További félre értések elhárítása tekintetéből kötelességemnek tartom, helyreigazilólag kijelenteni: miszerint a hozott határozat ér­ telmében a megszavazott segély Összeget az illető val­ lásokul urak csak a jövő 187*), tanévben élvezendik. B.-Gyarmat 1876 janin* 1-én Némethy Kálmán, intézeti hely, titkár. Gyaaxhir. Simko András bánki ev. lelkész a nógrádi egyházmegye érdeműit egykori ales perese f. hó 2 án hossza* szenvedés atán 54 éve* korában jobb létre szenderűlL — Béke hamvaira! Irodalom. A .Figyelő* janin* 15 kétől Abafi áigner Lajos szerkesztése mellett mint irodalomtörténeti szakközlöny fog megjelenni, melynek célját s feladatát a következő rovatokba foglalják össze: Értekezések a régibb és újabb magyar irodalom történetéből; érteke­ zések a philologia köréből, a mennyiben az irodalom­ történetre vonatkoznak; értekezések a külföldi irodal­ mak történetéből; irodalomtörténeti adalékok; régibb és újabb írók kiadatlan levelezései, versei síb. népköl­ tészeti közlemények és értekezések; irodalom; önálló művek ismertetése*; értekezések repertóriuma stb. Négy ive* 8rétű havi füzetekben jelenik meg; előfizetési ára: egész évre 8 frt, félévre 4 írt. Budapest, (IV. váczi utxca 18.). A „Magyarország é* a Nagyvilág** legújabban megjelent 22-ik számának tartalma. — Szöveg: t Szilágyi Ferenci. — Becsvágyból. (Vértesi Arnold.) — Nehány Írónő a mait századból (Ifj. Febérpatoky László.) — Irodalmi levelek. (L F.) — A fővárosból: Zsurnaliszta és színésznő. (Porzó.) — Enid. Királyi idyll Tennysontól. (Csukássi József.) Folyt — Szín­ házak — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Szórejt* vény. — Szerkesztői Üzenetek. — Rajzok: f Szi­ lágyi Ferenci. — A műtörténelmi kiállításból: Szen­ telt olajtartó. (Mátyás király ajándéka.) Ereklyetártó a XV. századból. A kisebb kereszt ágának előlapja. A győri püspök pásztorbotja Mátyás király pajzsa. A ki­ rály telkenésokor használt kereszt. — Saloncbi. — Erdélyi oláh csempészek. — Előfizetni lehet e lapra a kiadóhivatalban Budapesten, Ferencziektere Atbenaeum-épűlet. Negyedévre 2 frt 60 kr., félévre 6 fit., egész évre 10 frt. — Ajánljak o lapot a t. olvasó közön­ ség figyelmébe. Benedek Aladár „Vj Idők** cximú igen ked­ velné vált a gonddal szerkesztett heti lapjának ez évi 22-ik száma a következő válogatott s érdekes una­ lommal jelent meg: ÉleUanalmányok, Váry Gellért. — A csillag jegyese (eredeti költ) Imrefy Iván. — A legyező mögött (Droz Husztáv rajza.) — Ha szeret­ lek-e? .. (liarlossohn költeménye), Borsody Béla. — Két bűnös, (Scblaegel elbeszélés), B. L. -- nEgy élet­ kép-, (Cobb Sylvanus rajza). — A tárcsákéiról, Tóth Sándor. — „a túlvilág komédiája, irta Koroda Pál(bírálat) Reviczky Gyula. — „irodalmi, társadalmi és művészeti bírok.“ — A borítékon: Felhívás, Bymen, sakktolány, betúrojtvénv, szikrák, a szerkesztő nyílt válaszai, vegyesek, hirdetések. — Előfizetési ára ez elegáns kiállítású hetilapnak évnegyedre 2 frt. 60 kr., félévre 5 frt. Tanítóknak, kisebb ranga tisztviselőknek, és olvasó-egyleteknek 20°;„ engedmény. Kiadóhivatala. Budapest, Országút 45. szám alatt. Ajánljuk c lapot a t. olvasó közönség figyelmébe. A közönség körébői. Ipolyság 1876. májas 29. A Nógrádi Lap k 21-ik számában x. y. aláírás­ sal megjelent • minden valódi alapot nélkülöző csikk beküldője, a mull hó 2-án tortott műkedvelői előadás nem sikerültét, egyes clique össze eskűvéseinek tulaj­ donítja, Hogy ax oltó darab, melyben névtelen eziiek szerepelt nem sikerűit, oka az, hogy Ő mint a darab fő szereplője szerepét oly annyira nem tudta, • kap­ kodott idő oda (mint Bernét a ménkőböz) a súgott szavak után, hogy képes lett volna halálai ítéletét is, súgás úton elmondani, mit bizonyít azon körülmény, hogy szerepét nem tudása feletti boezankodásomat fönhangon nyilvánitottom, mit ő szinte szerepébe vágó nak hitt • szépen el is mondott; no de ezen inprovisálás nőm sikerűit neki rosszal, mert szavai a publi* cum helyes bizonyítványára találtok, tanulja meg x. y. úr névtelen czikk író barátom más alkalommal szerepét jobban, úgy nem lesz kénytelen magát szépitgetve, a darab nem sikerültét a ingóra tolni, kü­ lönben úgy látszik hogy x. y. úr úgy a színpadon mint a közéletben nagyon rá lehet a súgóra szorulva. A má’wdik darab melyben x. y. úr általi tudó­ sításban említett s általam is igen tisztelt úrnő játszott, kinek fellépése miatt történt volna x. y. úr állítása szerint az egyes clique Összeesküvése; a asószoros értelmében a legjobban sikerűit, mi szinte csak x. y. úr alaptalan állítása ellen bizonyít. Különben x. y. úr ki bennem gyermekes lempókot fedezett fel; bírálja meg először Önmagát, mely bírálat után befogja látni, hogy ő más egyén felett oly nyilatkozatot adni nem lehet iEetékes, s végre fi­ gyelmeztetem x. y. urat, hogy állásához nem illő, ko­ molyabb következmény okét maguk után vonható, könynyelmű teltet illetőleg szokásairól mondjon le, mert ha azt továbbra is folytatja akkor ö fog magának úgy a nők mint férfiak előtt dísztelen szobrot emelni. . Súgó. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. HIRDETÉSEK. Szabad kézből! eladás. Ezennel közhírré tétetik, hogy a szügyi utczában fekvő 594. számú ház 320. négyszögöl heltelekkel szabad kézből eladandó. A feltételek alulírottnál b.-gyarmaton szügyi utcza 594. sz. a. házban bármikor megtudhatók. Körner Alajos. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00099.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_06_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-06-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 23. szám (1876. június 4.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom