https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/fb7ce8185ce5672889497cf5851c6ae5.jpg 3697215abff64431eb377a8533fb3460 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d00b0a00cbc6b29d6ebe7f04cceb44cf.pdf e307f152ada5280d1a5f0b091360f369 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 14-ik szám. B.-Gyarmat, aprilis 2. NÓGRÁDI LAP OK ésHONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás A „NÓGRÁDI LAPOK" s „Honti Hiradó" politikai, társadalmi és közgazdászat! hetilap 1876-ik évi IV. évfolyamúra. Előfizetési feltételek: • Hárumncgyedévre ............................. 4 frL 50 kr. Félévre ........................................... 3 a Évnegyedre............................................ 1 n 50kr. Egy nőnapra ................................. — „ 50kr. Az előfizetési pénzek egyedül a kiadóhoz eli­ ntézve, — legcxélszcrűbbcn pőstai utalványnyal — a nyomatandó példányok, s pontos szétküldés tekinte­ téből, mielőbb beküldendők. B.-Gy a r m a t, április 1. ii Mérnök-bizottság járja be ismét az Ipolyvölgyet, mely tény a t. közönségben reményt támaszt az iránt, hogy a salgé-tarján-szobi vasút mégsem oly phantom, melyet csak kép- I zelni és nem testesíteni lehet. Mikor ily mérnök*bizottság lepi meg me­ gyénket, a politikusok összedugják fejeiket, mérlegelik a viszonyokat és tényeket, s gon- i dolkoznak a felett, mily mozgalom fog be­ kivetkezni a vármegyében? Mert hogy a mér­ nökök megjelenését mindig valamely fontosabb actus követte, arról mindenkinek tudomása van. Jelenlegi feltűnésük azonban majdnem sphynx-szeríi, s a mostani viszonyokat s té. nyékét mérlegelve, alig tudnék megfejteni eljövetelök indokait. Annyi bizonyos, hogy utazási költségeik és fáradságuk fedezhető ama alapbél, mely egykor a nógrádi vasúti rész­ vénytársulat megalkotásának költségeire öszszegytljtetett. Ha azonban ezen alap is elfogy, úgy meglesz a vármegye fosztva attél, hogy a fontosabb mozgalmak közeledtét már jé eleve ezen jelenségekből kimagyarázhassa. Ha nem is állíthatunk semmit bizonyo­ san, de a sejtelmek Ixioni kerekének bizony­ talanságai között mégis következtethetünk bi­ zonyos tényekre, melyek megyénket a legkö­ zelebbi átalakúlás pillanatában érhetik. A közigazgatási bizottságról szóló 1876: VL t. ez. múlt hó 20 án birdettotett ki; (se szerint e hó 4-én lép törvényi hatályba). A mi megmaradt volt a régi megyei rendszer romjaiból, azt ezen törvény el fogja enyésztetni; a féltett megyei élet csekély átmenet nélkül belel ugrik a centrálisadéba. Azért fontos napok előestéjén vagyunk, az ezredéves és a nemzet életével egybeforrt intézmény felett meghúzták a halálharangot. Az Önkor­ mányzati életnek, a szabadság fejlesztésének eme intézménye, mely hazánkat az összeroskadástól annyiszor megmenté, megérdemli, hogy végvonaglásánál a honszerclem melegé­ vel áthatott búcsúnkat elmondva, kétkedő fáj­ dalommal adjuk át a történet komoly lapjainak. Kik örvendenek ezen tény felett, a sza­ badelvűek, vagy a konservativek? A szabadelvűek a haza megmentésére sora­ koztak, s így a többségük által meghozott törvény csak a jóhiszemű akarat kifolyása lehet; de a conservativek, midőn e törvény meghozásánál akaratukat ncrn érvényesíthet­ ték, annak végrehajtásánál éreztethetik óriási befolyásukat. Ezen törvény, midőn a közigazgatás min­ den ágának kormányzatát egy szűkebbkörű (20, a főispánnal 21 tagú) bizottságra bytza,melynck döntő közegeit a kormány fogja ki­ nevezni, a hozzá 10 tagot 2 évre a törvénvhatósági közgyűlés választ, mindenesetre oly mozgalom, mely a döntő körök figyelmét nőm kerülheti cl. A megye eme átalakulása a legközelebbi tavaszi közgyűlésen fog végbemenni, s igy az idő közel van, midőn az uj bizottságot meg kell alakítani. Ezen bizottság a törvény szerint mujdnom absolut hatalommal van felruházva a köz­ igazgatás teendőiben ; nagyon természetes te­ hát, hogy a bizottság tagjainak megválasz­ tása úgy a legtöbb adófizetők, mint a válasz­ tott megyebizottsági tagok előtt közönyös nem lehet. A törvény ugyan kimondja, hogy o 10 bizottsági tag jelölés nélkül titkos szavazattal választatik; de kétlem, hogy ne lennének máris bizonyos személyek kiszemelve, kiknek meg­ választását pár forco ne akarnák kivinni azok, kiknek érdeke megkívánja, hogy e bizottsági tagokkal solidaritásba legyenek. A személyes érdek sem szakképzettséget, sem a közélet terén szerzett érdemeket nem veszi figyelembe; ha tehát e 10 tag megvá­ lasztása nem ezen szempontokból fogna megojtelni, hanem bizonyos cliquc sugallatának szüleménye foglalná el ama helyet, mely hi­ vatva lesz áldásos működésével s hivatásának betöltésével felejtetni a megyei authonomikus élet elvesztél; úgy előre is jósolhatjuk, hogy soha annyi visszaélés nem történt még a tör­ vényhatóságokban, mint ezen törvény mellett, mely a bizottsági tagokat annyi hatalommal felruházta. Nem ezen választási mozgalom hírnökei c vasúti, mérnökök? „ miniszter tudomást szerezve, — a még szükséglendő f segélyezési összeget utalványozza. í ' ; Eötvös József közoktatási törvényén végig azon szellőm lolieg, mely a népnevelési minél tzámotabb úkoht felállitáia által akarja biztosítani; s midőn ő a tan-, ügyet — a kormány erősebb karjai közé helyező, nem feledkezhetett meg ama intézkedéséről sem, hogy ott, hol a község nem kéjHis iskolát állítani^ a kormány segély igénybe vehető. Ezen segélyezés kiterjed minuazou tanintézetekre, melyeket a törvény 8 fia népok­ tatási tanintézeteknek nevez, s mely alá ezen fi. az elemi és feftöbb népitkolákat, a po/fúri iikolákat és /«nitó képrzdékel veszi. Ezen intentióit a törvénynek elég világosan ma­ tatja:, a 43. fia, mely azt mondja: „Ha a közteg ki­ mutatja^ hogy tzüktéget népoktatőti tanintézeteinek e történy tzerint felállítátára ét fenntartóidra a kellő anyagi erőt nrih képet rgétzen előállítani, illető halótága nijón tégelyért az államhoz folyamodhatik, — .4 kőzokt. mlnitzler a folyamodó köziéget az állam kölhégreléieikrn e czélra megtzarazatl ötizegböl tegélyezi. Azt hiszem, hogy a törvény 8 fi ánál a polgári iskola is népoktatási tanintézet, a igy a 43. fi. értel­ mében a ministerhez segélyért folyamodhatik, s a mi­ niszternek azt segélyezni kötelességében áll. A taufelUgyelőségro szólló § ok, különösen a 16 ! o) ós g) pontjai még a felsőbb népiskolák felállítása körüli eljárásnál is szem előtt akarják tartatni a méltányosságott ott, ahol 5000 lakoságot számlál a község. ,A törvény miden, legalább 5000 lakosságú községet kötelez — úgy mond — felsőbb népiskola felállítására* azonban még most csak azon községeknél sürgesse a tanfelügyelő c kötelességüknek azonnal és feltétlenül tel­ jesítését, melynél látja, hogy táját ragyon erejükből a la­ komig lutterhrUetéie nélkül képetek reá,u továbbá: nA.hol felsőbb néposkolákat, a község igényeihez képest szük­ séges felállítani, 8 ahoz netán állaintegély it izükléget, az iránt a tanfelügyelő, kinek ugyanezen f c) pontja szerint a felsőbb népiskolák—fölállítása körül akkép kell eljárnia, mint az elemi népiskolák létrehozásánál, a kormánynál jelentést tegyen. 'Ha tehát a kormány ott is, hol első fi aiban szi­ gorúan követeli a felsőbb népiskolák felállítását, mél­ tányolja a község vngyontalanságát, s állami segélyt igér; mennyivel inkább kötelessége a polgári iskola felállításánál segélyezni, melyre a törvény egy közsé­ get sem kötelez? Észrevételek, Nógrádmegye altanfelügyelőjéAz iskolatanácsra vonatkozó miniszteri utasítás 11 fi-ában az van, hogy: naz iskolatanács tanácskozik nek legújabb indítványára. a tankerület tanügyi viszonyairól, különösen arról, hogy a helyi s vidókbcli érdekeknek megfelolőleg, hol és minő II. tanintézet tel állitásu szükséges, s mennyiben kellene azt fontos okoknál fopva állami erővel létesíteni. Ez A „Nóg. Lap.u múlt számában kifejtettem, ho$y sem jelenthet mást, minthogy, ba az iskolatanács azt az esetben, ba az altanfelügyelő urnák a polgári *slátja, hogy a helyi és vldékbeli érdekek kielégítésére kolára vonatkozó (nem tudni miokból) keuvcncz in­ valamely községben a polgári iskolának szüksége fenn­ dítványa elfogadtatnék; ágy kétségtelenül 52000 ftnyi forog; arra az állami segélyt igénybe veheti. alapítványi többlet szükségeltetnék a polgári iskola Az iskolaszékre vonatkozó utasítás 15. fi-a igy felállítására ésjfcnntartására. szól: „Az iskolaszék a községi elöljárósággal egyet­ A józan felfogáson Kívül tehát az arithmotikai értve költségvetést készít az iskolának évenkinti szük­ adatok komolyan intenek, hogy oly indítványt keresz­ ségleteiről. Egyszersmind a községi elöljáróságtól át­ tülvinni akarni, mely az állam és község kézzelfogható veszi annak kimutatását, hogy a község az iskola szük­ kárára van, nemcsak ésszcrütlenségro mutatna, ele az séglet fedezésére mennyi jövedelmet kér saját erejéből iuditványozót a közvéleménnyel szemben nem kevés gya­ és minden e czélra felhasználható forrásából előállani núsításokkal is terhelheti. kell e ct mennyi államtegely ? Azonban, úgy vettem észre, hogy t. altanfelügyelő Az idézett paragrapbusok kétségtelenné teszik úr érdeket indítványát a törvény palástjával akarja tehát azt az elvet, hogy az államnak a jelenben B.dédelgetni akkor, mikor a törvény félre magyarázása Oyarmatou fenntartandó jmlgári iskolát segélyezni kö­ 'által kifejezést adott ama nézetének, hogy B.-Gyar­ telessége, és nincsen, okoskodás nincsen dialectika, mat városa az okt. törvény 59. fia értelmében, mint mely elvitatná, hogy a kormánya ik kötclességszcrő 5000 léleknél többet számláló község köteles polgári támogatása nem a közoktatási törvényen alapszik. iskolát felállítani, anuélkül, hogy a kormány által sogélycztetnék. En amennyire érzem tanügyi cl hagyottságunkat, Nem tartozom azok közé, kik egy vagy más töramennyire át vagyok hatva, hogy B.-Gyarmaton a pol­ vényezikk ciértése miatt valakinek tudománya és szak­ gári iskola létesítése — a polgárság miveltségére nézve képzettsége felett tapintatlauul jiálczát törnek; ha­ elhalaszt katlan; annyira meg nem szőnöm ez üdvös nem attól, kitől csak egy törvény alapos áttanul­ intézmény mellett felszóllalni akkor, midőn ily téves mányozása kövcieltctik, megkívánható, hogy, különö­ felfogású indítványok merülnek fel. sen a fontosabb tlvgyeknél, ha nemi* a fi üst, de leg­ Vajon mily mérvben tartozik az állam az előz­ alább a törvény szellemét és intentióit tudja. mények után, melyeket az iskola létesítésére nézve Az idézett törvény ezen § a világosan kimondja, ! elkövetett, —- ügyünket segélyezni és támogatni a város hogy az olyan községek csak fehübb néphkolákat kö­ anyagi erejének felismerte után*? úrról, ha a t. txertelesek felállítani; polgári iskolákat pedig csak akkor, : kcsztő úr tért ud ezikkemnek, a jövő számban bövebha anyagi erejük engedi] az idézett népoktatási törvény ben. 80. §-a pedig azt rendeli: hogy a közoktatási mlnistcr kötelességében áll bárhol szükségesnek látja tisztán állam költségen a helyi körülmények állal igényelt népoktatási intézeteket állítani. A miniszter tehát elég Mi veszélyezteti hazánk államiságát ? correct járt cl akkor, mikor B. Gyarmat városinak Nemzeti érdekeinknek egyik legerősebb megfáznaleirt, hogy állítson polgári iskolát, s midőn megígérte, hogy a községet a követelt polgári iskola felállításá­ dója az idegen kultúra, mely hosszas mulasztásaink ban segélyezni kötelességének ismerendi. — Azt hi­ folytán főleg német államokból hazánkba is beférköszem, hogy a község nem más, hanem ezen ministeri zött. Beánk nézve elhatározó tekintet a hazai kultúra figyelem miatt szedte össze tökéit, nyitott tért az álvezetéséi és nemzeti íránybani fejlesztését addig venni - dozatkész adakozásoknak, odaadta madjnctn minden kezünkbe, míg az idegen befolyása hazánkat teljesen meg nem hódította. vagyonát, hogy kimutassa anyagi erejét, melyről a �Haladásunk, fejlődésé lek előmozdítása körül nincs többó veszteni való időnk, kcrc»kcdú»Uuk még lefelé sem tcljeseu magyar, iparunk csirájában vau, • iparcikkekre nézve a szomszéd államok, külünöseu Adria kolóniája vagyunk, s igy állunk a kultúra minden irányra nézve, s mindet a múltak mulasztása miatt Európa nyugatin folytonosan tesz elölépéseket a haladás, hazánkra ható befolyásit ? maradás poli­ tikájával többé nem akadályozhatjuk, sem a kultúrát a fóligtevésscl megnem hódújuk. Az Európában jelenlég szereplő nemzetek jövőben leendő feuállására s hatalomkörére körülbelül máris elhatározó tekintet az, hogy mily erővel járul az illető nemzet ar európai kultúra megállapításához, terjesztéséhez s fenntartásá­ hoz. Minél inkább nő nyakunkra a kulturafejlődés s. minél tovább várunk vagy tétovázunk mi, annál in­ kább fordítja ellenünk, mint akadályai ellen hatalmát. Mert a kultúra nemcsak felemelheti, naggyá teheti a nemzetet, de azon cselre, ha egy nemzet a fejlődés általános törvényeinek ellenáll, ha nem hódol a ha­ ladás közáramlatának s kellő időben nem fogadja azt be társadalmába: akkor a fejlődés érvényesíti magát az illető nemzet számbavétele nélkül s az ily nemzet, ha el nem enyészik is, do elvesztette önma­ gára nézve talán visszapótolhatlannl a politikai s tár­ sadalmi élet föfaktorát s kultúrája lehet ugyan, do ez reá nézve idegen, befolyással arra birui nem fog s lassan kiút idegen lesz a nemzet saját hazájában. Nekünk nagy crélyt, sok ténykedést és szorgalmat kell kifejtenünk jelen elmaradott helyzetünkkel szem­ ben csak arra is, hogy az idegen kultúra nyomása alól idő folytán szabadulhassunk, s nemzeti kultúrát létesítsünk. Hogy mennyire mesze vagyunk még a kultúrahaladás azon fokától, melyet már bírnunk kellene, mutatja társadalmi helyzetünk, főleg a társas osz­ tályoknak egymás iránti viszonyai. Nálunk ipartor melő és kereskedő osztály, bizonyos függési viszony­ ban áll szemben a fogyasztó osztálylyal, mindegyik osztály alatt pedig a pycrstermeló áll. Távol van tő­ lem, hogy a nyerstermelőnek jelentékenységét tagadni akarnám, tudjuk igen jól, hogy a nyerstermelés az iparnak s kereskedésnek egyik legjelentékenyebb alap­ ját képezi. Ezáltal - csak azt akarom mondani, hogy szükséges nálunk, hogy a nemzet testévé és vérévé váljék azon igazságos tudat, hogy a fogyásaidnak s nyentermelőnek épen úgy vau szüksége igazterme­ lésre és kereskedésre, mint az iparosnak es kereskedő­ nek fogyasztóra és nyers termelőre, — hogy ezen osztályok cgyenjoga kiegiszitői a nemzeti vagyomisságnak s ezek egymás mellett és nem egymás felett állanak. Egyoldalú nycrstchnelésscl, bs még oly vi rágzó is az, nem lehet nemzeti kultúrát létesíteni s nemzeti vagyonosodéit kifejteni. Kérdezzük meg kereskedőinket, időről ülőre ki tudják mutatni kereskedői könyveikből a túlnyomó nyerstermelő népesség hullámzó anyagi viszonyait, az egyoldalúság, mely hazánk közgazdasági állajwtát, a kalászos vélemények túlnyomósága mellett magát nyers­ termelésünket is spcciáliter jellemzi, meghozza a fejlő­ désre káros következéseket ipartermelésünk és keres­ kedésünkre is, a kereskedő épen oly hnlláinzásuakvaa kitéve a forgalmat ilrctőleg, mint az éghajlatunk szeszélyeivel küzdő uyerslermeio, ki ebbch nehézkes állapotunkat még azzal tetézi, hogy hagyományos előszeretetéről, mit a kalászos vélemények iránt táp Hl, kellő mértékben nem bir lemondani, s a többől- dalú gazdálkodás vagy a mezei Ipar, cllcukczik conservativ jellemével. A kultura-iránynak fejlesztése nemcsak közgaz­ daságunk — do magának a közszabatjságuak érde­ kében is szüksége. Mert még a társas osztályok egy­ mással szemben tényleg egyenjogúak ucm lesznek mig valamelyik osztály a helyzetet tulnyomólag do­ minálja .* addig a politikai jogok a gyakorlatban többé — kevésbbé az illető erősebb osztály kiváltságát ké­ pezik. Ily viszonyok mellett aztán a tényleg hatalmas* sabb osztály gyakran önkéuytcleuü) a gyengébb osz­ tályra nyomási gyakorol sőt incgeshetik, az egyeseknek a szabadságról táplált oktalan fogalmai mellett, hogy a tényleg hatalmasabb osztály a számra vagy anyagi­ lag gyengébbet a politikai jogok gyakorlatára nézve megfélemlíti. S vájjon c vélemény türclmetleuség mit idéz elő? Azt a mit főleg a kereskedői osztályúéi tapasztalunk, hogy nem akarván kárát vallani véle­ ménye nyilvánításának, inkább nem él politikai jogá­ val s a szabadságra annyira káros politikai apatikusok számát növeli. így aztáu épen azon osztály nem használja kellőleg politikai iogát, mely u kul­ túrának egyik főtényezöje, mely osztálynak szavát pe­ dig leginkább kellene meghallgatnunk. Ha a nemzet figyelme s ténykedése kellő mér­ tékben a kultúra fejlesztésére irányul, c körülmény nagy befolyással fog bírni nemzeti jellemünk túlerői politikai jellegének szcliditésérc, s meg fog tanítani minket gyakorlatilag is arra, hogy a politika mellett a fejlődés, a haladás, szóval a kultúra azon hatalom, mely a nemzetek sorsát dirigálja. A haladás hódítása sokkal erősebb, s a nemzetet, mellyel szembe a hódí­ tást eszközli, sokkal veszélyesebb az erőszak hódítá­ sánál. A fegyver bódításának alapja a nyerserő s mint ilyen igazságtalan nemcsak, de jogtalan is, a hn’-*’*r alapja az emberiség fejlődése, s mint ilyen igazságos s jogos is, c kUlömbségbcn rej­ lik a haladás bódításának fenusösége s túlereje az erőszak bódításával szemben, aztán a uyerseró, azt az emberiség közérdeke, tehát a legtermészetesebb igaz­ ság támogatja. Van még egy, az elóbbenivel analóg természetű irány búzánk bclviszouaiban, a nemzetiségi mozgalom l. i. melyre a kultúra fejlődébe bzcliditö hatással fog bírni, a mennyiben az által a közfigyelem más irányba lerclletik. A nemzetiségi mozgalom nagy támaszt lel nemzetünk politizáló irányában, mivel c kérdés egyik buzditóját abban találja, hogy hazáukban a politikai helyzet a vitatkozás terén folytonosan vezérszerepet visz, $ tisztán politikai, vagy jobban mondva állami viszonyaink még mindig nyílt kérdésekül tekintetnek, minek folytán államiságunk konsolidatiója be ucm következhetvén, azáltal helyzetünknek ideiglenes szí­ nezete vau. A nemzetiségi mozgalom bízik s ettől várja jövőjét még azon esetben is, ba a bekövetkező változásban a győzök vele egyet nem értenek is. Ezen kérdés leginkább az által tartja fenn magát, hu oly elemekre túmaszkodhatik, melyek ha a célra nem 1* értenek vele egyet, de a politikai helyzet meg­ erősödését szinte akadályozzák. Tomesko N. működése a nagy közönséget is közelebbről érdekli, s ez a felette eíszujwrodott zugirászok kiirtása, s az .ügyvédek ellen felmerülő panaszok gyors éa részrehajtaton elintézése. A zugirászok élesdi faja, hajmeresztő visszaélé­ seket követett el, felhasználva a nép tudatlanságát, s összeköttetést szerezve magának a biva'alokban, rend­ szeresen űzte kontárkodását és zsarolását, többnyire az ügyvédek reputatiójának rovására. Az ügyvédi ka­ mara mindent elkövet, hogy a társadalmat s különö sen a szegényebb néposztályt ezen, valóságos elemi csapástól megmentse, s a bíróságok majdnem kivétel nélkül lelkesen támogatják is a kamarát ezen tevé­ kenységében, sót már maga a közönség is ébred, s a tapasztalt visszaéléseket önként feljelenti. Másrészről az ügyvédek ellen emelt panaszok el­ intézésében szigorú tárgyilagossággal jár el, s mig az alaptalan és roszhiszemúleg pauaszkodókat elutasítja, sőt a tör\éuyszék általi mcgbirságoltatásukat is esz­ közli, az igazolt panaszokat orvosolja, bár az eljárás az ily panaszos ügyekben kissé hosszadalmas, igy Tapolcsáuyi Károlynak Lovcsányi Géza elleni panaszos Ugye, mely múlt évi május 25 én indíttatott meg, csak f. évi marczius 28 án került tárgyalás alá, miután a vád alá helyezési határozatot a legfőbb itélőszék is helybenhagyta, 8 vádlott az idegen pénz visszatartá­ sában bűnösnek mondatván ki, az ügyvédség gyakor­ latától háromnegyed évre felfüggcsztctett, mely itélot ellen vádlott felcbbezotL A kamara választmányának Ugybuzgóságáról lesz tanúságot, hogy a Ixisonczon, Ipolyságon és Szécsény* ben lakó választmányi tagok is pontosan megjelennek u havi Ulésekcu. A kamara tevékenységéről jövőre is fogunk ér­ tesítéseket adni. A tűzoltó egylet Wuhlthaii£ i*l d<-j Feucr'a Stacht, Wctm bio dér Meuwh beiKhmt, b«w«cbt. kitartó tevékenységet fejt ki szép feladatainak meg­ oldásában s a kamara belső Ügyeinek intézésén kívül leginkább kel irányban működik áldásosán, s ezen A mint magáéra tetto a városi képviselő testü­ let marczius hó 23 án tartott közgyűlése Kövy Tiva­ dar úr ama indítványát, hogy a tűzoltó egylet városi intézménykép fogadtassék el a városi képviselőtes­ tület részéről, s midőn a testület azt anyagilag is se­ gélyezni megígérte, Kövy Tivadar úr egész tűzzel fo­ gott az egylet megalakulására szükséges tagok össze­ gyűjtéséhez s alapító tagok szerzéséhez. — A buzga­ lomhoz képest az aláírások mindjárt az nap szépen credméuyztek, eddig 50. .tűzoltó, s 62. alapitó tag van aláírva. A tűz egyik nagy hatalmasság az elemek között, korlátok közé szorított hatása nélkülözbctlen. A hol tűz nincs, olt niucs élet. Az élet is lassú égés. De jaj ak­ kor, ba a tűz a korlátozó bilincsekből felszabadul, s akadály nélkül csapdossa lángjait szerte szét, midőn a prerik szilaj lángok martalékai lesznek, s az őser­ dők hatalmas baobábjai az óriási tűzben recsegve összerogvnak, midőu az évezredek lerakodása a kő­ szén a földgyotnrában meggyullad, megrázza prometbeusi kinjában a földet, de nincs segély, inely el­ oltsa izzó lángjait, midőu a tenger hullámai közölt égui kezd az óriási hajó, tűz és viz között czerck könye hull a semmiségbe, s nincs erő, mely közvetítse az ellenkező elemeket s meutbetlcnüi odavasznek mind- „Seine Exccllez Horváth** No hiszen olyan sürgés forgás, szaladgálás, cső* römpölés történt a mellék teremben, hogy az egész 1 házat megrázkódtató. Egyiknek sem volt helyén az esze, az Excellcutiás úr nagyon is meglcjió időben kegyeskedett látogatását tenni. (BESZÉLY.) Horváth, a vélt Excellcutiás úr meg már uagyoa Irta: is mozgott helyén. — Gonda László Végre az ajtó ismét felnyilt, Horváth belépett, és egy nagy divatáru* teremben vévé magát észre, hol (folytatás.) ; számtalan kész ruha volt össze vissza dobálva. „Jól van, holnap eljövök; borzasztó kiváncsi va­ „Hát varrónő az én fénylő csillagom?4 mormogó gyok azon nő arczképét látni, ki téged ennyire meg Gábor, mialatt magát meghajtó a köpezös s kiváncsi változtatott, mos* pedig megyek a Nemzeti szállodába, divatáru-mé előtt, ki alig várhatta már parancsait. talán már meg is jött atyám Ipolyságról/* „Nagy asszony4 k;xdó Gábor némi kis szünet Ezzel barátságosan kezet szorítottak, és elhagyók után, „önnek két szép leánya vau, kiknek szeretném egymást magam bemutatni4 . . . „Nnr dculsch nur, deutch, bittó • her ExcelMásnap Gábor eg*sz díszben volt felöltözködve, lenz, denn icb kann nicbt uugáris4 szólt a madatn mini illik: szalónias fekete ruhában, felső kabátját hajlongva. karjára veté, bal kezén finom bálias fehér kesztyű, Egymás szemében néztek. még a másik meztelen fityegett egész városias gaval „De én nem tudok németül szólt türelmetlenül lérokhoz méltón. — Gábor. “ A nádor utcza felé tartott, a hová azelőtt való Az öreg asszonyság látván, hogy nem boldogul­ napon a két hölgyet követé. hat a kegyelmes úrral, bár csodálkozva fejező ki A szögleten még egyszer meggondolta magát, tag lee)tésel, hogy az Excelleutiás úr nem tud né­ vájjon föl menjen-e, de a szerelem annyira égeté öt, metül, hirtelen befutott egy más oldal terembe, mely­ hogy lehetetlen lett volna visszavonulnia. ben számtalan varróleány működött. Felszaladt a lépcsőkön a kifényesített réz esengetyfl gombját remegve meghúzta. Ezt látván Horváth, bedugta fejét az ajtón, de Az ajtó felnyilt és egy leborotvált képű, kamas­ akit keresett, azt nem látván menni akart: hanem azon zban bujtatott német inas hajlongott előtte, majd a perezben megnyílt az ajtó, melyen 6 is jött, és Vilma, pallót érintő orrával. a keresett drága teremtés, Horváth nem csekély meg lepetésére és örömére lépett be. aItthon vannaka kisasszonyok?8 kérdő Gábor a hajlongó inast, miközben névjegyét nynjtá neki. Vilma szintén megvolt lepelre, és elbalaványult. Az inas rápillantott és megbökkenve , szólt, ismé­ E közben az öreg divatárumé i« megjelent egy kis leánnyal, kinek fülébe súgott valamit. telt hzjlongásokkal: A leányka félénken közelitett Horváthoz. gExcellenz belieben Ház zu úéhmen !• — Az ifjú nagy szemeket meresztett csodálkozva, „Ha szabad kérdenünk, szólt a kis leány aka­ és magában gondoló: dozva, mit parancsol Excellcntiád ?4 pilóta vagyok én Ezcellentiás . . . ? .„Azt hogy vonuljanak a másik szobába, mivel o Az inas a szomszédterembc lépett és alig hall­ kisasszonyai van némi múlani valóm, ha tudni illik hatóan jelenté. lesz oly szives megengedni4 fordult Vilmához moso­ lyogva, ki az exccllcntiás névre egészen megzavarodva állt egy lielybeu, s azt sem mondta igen vagy nem. Horváth ismét folytató midőn magukra marad­ tak beszédét. „Nagysám .rég óhajtóm már az önneli találko­ zást, melytől a véletlen mindannyiszor mcszc tartott, holyessobbcn mondva gátak gördültek óléin, melyen önhöz közét nem hatolhattam, most megadván az Isten azt, az az oly szerencsébe részesített, miszerint négyszem­ közt lobetek önnel, s kifejthessem azt, miért oly ré­ gen sovárgék ... de miért oly zavart ön Nagysám, tán rosszul esnek szavaim?1* S Vilmának valóban roszúl estek, ezen össze­ függéstelen, és hebegő véget nem érő beszédek, mint Gábor maga észre vett szerelme mámorában kedves imádotta mellett, de mindamellett Vilma lekötelezöleg szólt, bár kissé bátortalanul. „Korántsem uram csak folytassa tovább!8 „Ön igen kegyes Nagysám8 haiti meg magát Gábor, mialatt ismét folytató: „Engedjen meg kisaszszonyom, hogy tökéletcsscn kinem fejezem magamat, még arra nyugalmasabb hely kell mint ez itt . . . hiszem hogy van önnek laktóa, hol többször tehetőn) tiszteletemet, s lassan lassan megmondhassam a je­ lenlegi látogatásom czélját . . . meddig szokott iif mindég dolgozni?8 Vilma bámult és a vér arczába szökött, s ajkába harapott. „Én uram? . . szólt mentegetőzve Vilma „én itt nem szoktam dolgozni, csak ruhámért jöttem ide, melyet itt készítenek8 „Hogyan?! . . „ügy uram én nem ragyog varrónő8 Gábor mélyen elpirult „Ab ab, és én .. . de ezért bocsánat tévedésem­ ért4 dadogott Horváth, miközben izzadt homlokát tö­ rülő és folytuta, ugyanazon hangon, „megtudna nekem nagysám engedni ha holnap otthon lakásán megláto­ gatnám? . . . Vilma gondolkodott, s szeretett volna mi ol.őbb c kellemetlen helyzetből szabadulni mi már ogy kissé kezdő is bosszantani, azért egész megfontolás nőikül mondó. tárcza. „Az elűzött ifjú" A b.-gyarmati ügyvédi kamara �nyáján. Engedjen meg a t. olvasó, tűibe jöttem. Nem akartam „in parria exemplis grandiba* úti* csak azt akartam mondani,*hogy pl. ha U. Gyarmaton kigyul­ lad egy putri, összeszalad az egész város — bámulni, — a hatóság, hogy élctjelt adjon magáról, egy kút csövetlen tőzfecskcndőt majdnem a tűz után odavitet — de csak azért, hogy egy két napig a helyszínén hagyván a közszemlének kitett tűzfecskendö mobilis aceessori urnáit lelopkodiák, de a tűi isten kegyelmére van bízva, soha su akadékoskodik vele senkisem : ak­ kor lehetetlen, hogy be ne lássuk égető szükségét a tűzoltó egyletnek, s ne legyünk forró elismeréssel azok iránt kik ily üdvös egylet megalakításán bűzgolkodnak. Lehetetlen tehát, hogy a város derék fiatalsága fel nem karolná a szép eszmét, mely különben is . annyi athletikai élvezetet igén — Fel tehát, ahol egy kis túx van, csapjunk fel tűzoltónak! Íme közöljük a lel­ kes felhívást, melyet Kövy Tivadar úr szerkesztett s mely az alapszabályok megalakításáig zsinórmértékül szolgáland: Felhívás! Balassa-Gyarmat mezőváros kép­ viselő testületé az itt telette szükséges tűzrendészet szervezését szem előtt tartván, 1876. évi martius 23-án tartott közgyűlésében egy önkéntes tűzoltó egylet ala­ kítását jóváhagyta és azt erkölcsileg és anyagilag tá­ mogatni elhatározta. Miután alulírott, ki a városunk kebelében szin­ tén alakulóban lévő tornaegylet kezdeményező tagjai kiküldöttsége által az önkéntes tűzoltó egylet iránti indítvány megtételére felkérve voltam, — a város kép­ viselő testületének fenti határozata értelmében egyi­ dejűleg a tűzoltó-egylet megalakításával megbíráltam, mely a vállalkozó indítványozók kívánsága szerint a tornásxatot is gyakorolná; — eme megbízatásomhoz képest felhívom B.-Gyarmat városa és környéke öszszes lakosait, miszerint az alakítandó „b -g y a r in a t i • önkéntes tűzoltó- és lornaegylot" létrejövctelét, mely nem csak kor- és czélszcrű, de a köz­ rendészet, s illetve az élet és vagyonbiztonság előmoz­ dításának igen lényeges eszközét képezendi, úgy er kölcsileg. mint anyagilag pártolni méltóztassék. Hogy ezen hazafias és polgári kötclcsségszerú Ügy haladékot ne szenvedjen, és a megalakulás, va­ lamint a más szomszéd városok példája után szerkesz­ tendő alapszabályok létrehozása és kormányhatósági megerősittetése mielőbb eszközöltethessék: ezen felhívás egyszersmind lekötelező aláírási okmányként közöltetík. Az aláírás, s az abban foglalt lekötelezés három irányban terjed ki, még pedig: 1 , a személyes vállalkozóknak az egylet tagjai közé való belépésük, 2., az alapító tőke létrehozása, és végre 3., az állandó kiadások fedezésére szükséges évenkinti járulék biztosítására. A „b -gyarmati önkéntes tűzoltó-és torna-egylet" rendes tagjai lehetnek B.-Gyarmat mezőváros és a közvetlen községek mindazon állandó lakos polgárai, kik legalább 20 évesek, erkölcsi fedhetetlen jellcműek, önálló foglalkozásnak és ép egészséges testalkatnak. Foglalkozó tagok lehetnek hasonló minőségű tá­ volabb vidékiek is. Az egyleti tagok személyes lekötclezésük terje­ delme és minősége az alapszabályok és szolgálati sza­ bályzat által fog meghatároztam!; az aláírók tehát ezen az alakuló gyűlés többsége által elfogadandó és a ma­ gas kormány által raégerősitendő szabályok ruegtartá- zára magukat dűlegvsen kötelezik; az önkéntes tűz­ oltó egyletbe belépők nem kötelesek egyszersmind a torüa-cgylet tagjaivá lenni, mire nézve az aláírási ív­ ben is elkülöuzés foglaltatik. Az alapitó tőke, vagyis a tűzoltáshoz szükséges felszcrelvények megszerzésére szolgálandó összeg lét­ rehozására alapitó tagok egyszer s mindenkorra egy bizonyos összegei — legalább 10 azaz tiz forintot o. é. — imák alá és vagy rögtön lefizetik, vagy kö­ telezik magukat az aláirt összeget az alakuló gyűlés után 8 nap alatt az egylet pénztárába feltétlonül s minden kifogás nélkül lefizetni. a pártoló tagok végre, kik az állandó egyleti kiadások, úgymint: néhány szegődött tűzoltó fizetése, javítások slb. szükségletek fedezéséhez járulni hajlandók, kötelezik magukat aláírásukkal évenkint legalább 2 írt azaz két forintot az egylet pénztárába lefizetni. Ezcn.lckötclezést csak haláleset, vagy vég­ leges elköltözés szünteti meg. Azon reményben, hogy az aláírása t. ez. közön­ ség hazafias buzgalmának fényes tanujelét képezendi, tisztelettel vagyok B.-Gyannatun, 1876. évi marczius 26 án. Kövy Tivadar, virv«i képvÍMH. A vájárról mely B.-Gyarmaton marczius hó 27. és 28.án tartatott kevés kedvezőt írhatunk. A marha Siaczon legszámosabb eladási tárgyat képezett a tehén, e kevés kell el: ló és ökör is eléggé volt képviselve. Az árak rendkívüli csekélyek voltak. Az eladást azonban még a marhalevelek helytelen ellenőrzése is akadá-lyozta. Voltak sokan, kik a marhalevelet délután 2, 3 órakor kapták ki, s enélkül el sem adhatták mar­ háikat, vagy ha eladták, l frt bírsággal terheltének.— Nincs szavunk a marhalevelos rendszer ellen, hanem ennek kezelési módja (legalább B.-Gyarmaton) oly visszásán űzetik, miszerint a marba tulajdonosok e zak­ latása elkeseredést szülhet— A gabona ára emelkedett, ,8 igen szedték, do nem a konsumensek, haucm a ke­ reskedők, kik rósz termésre számítanak.— Hírek. A megyei tavaszi közgyűlés határnapja még nincs megalapítva, s úgy látszik, hogy csak a jövő hónap eleje táján fog megtartatni. Hihetőleg az uj törvény miatt halasztatott oly későre. A losoDcz-járáal tanító-körnek folyó évi április 19-én lesz Lónyabányán gyűlése, mely alkalommal a körből kilépett alelnök helyett uj alelnök választatik. A közgyűlés több hasznos felolvasással lesz összekötve u. m. a helybeli tanító tót nyelven mintatanitást tart, Hu-, dccz Miksa tanitó képző intézeti r. tanár a természettudo­ mány köréből vett tárgyat népszerűén előadja, Gallovicb János, tanítóképző intézeti gyakorló tanító e kér­ dést fejtegeti: „Hogyan kell a népiskolákban földrajzi tanítani.44 Végre Dapsy Kálmán Lozoucz városi óvó a falusi óvodákról értekezik. Ezen közgyűlésre a kör tagjait és a tan ügy barátait tisztelettel meghívja Jeszenak Ráfael, tanító képző intézeti r. tanár mint kör­ elnök. . Ipolyságon tolyó évi április 8-án a megye ház termében, az ipolysági műkedvelők által, a megyei ár­ „Találd cl: holnap vendégünk lesz, még pedig nagy úr!4 „Ejha4 meg nagy úr! ugyau ne tréfálódj?* Nem is atyus . . . nos nem találgatod, ki lesz a vendég.44 „Nincs hozzá kedvem.4 „Akkor hát megmondom . . . Egy miniszter!..“ szólt Vilma különös hang nyomattak „Miniszter?!4 csodálkozott az öreg, és az újságot félre tolta. „Az bizony!4 „Ki mondta neked ?“ „Ó maga!4 „Már hogy is ne! nem hiszem azt.4 „De pedig hidd el papácskám!4 „És hűl beszéltél vele?44 „A varrónőmnél.44 „Most már még úgy sem hiszem, . . mit csinálna ő a varrónőnél?4 „Igen keresett.4 „TégedH ... és mit akart veled?44 „Beszélni óhajtott velem.4 „Vilma te tréfát akarsz velem Űzni!4 .No ha nem hiszi majd meglátja holnap.44 „És kihez jő?44 „Azt mondta, hogy hozzám.4 „Alkalmasint valami iparlovag lesz, mert egy miniszternek mi baja volna veled.44 „Ilka is ismeri őt.4 „Kit?4 szólt Ilka ki épen be lépett a szobába.44 „Azt az urat, ki annyit járt utánunk mindig. .. emlékszel rá?44 „Én? . . . sose láttam én, azt sem tudom, hogy hívják.44 „Ej, dehogy nem! emlékezz csak vissza tegnapra.44 „Hát az a . ... ha ha ha már ismerem44 kaczagott Ilka. „No látják, hogy nem hazudok.44 „És hát mit beszélnek róla?44 kérdő Ilka. „Papa papa! hald csak bírt hozok4 szólt Vilma, I „Vilma mondja, hogy holnap ide akar jönni midőn benyitott, a pamlagon beverő atyának, ki épen javába újságot olvasott hozzá.4 (Folyt, köv.) „Vájjon milyet?4 kérdő az atya anélkül, hogy szemét a hírlapról le vette volna. -Szivesen látom Excellé nt iádat * Gábor udvariasan kezet csókolt Vilmának, ki ijedve kapta el kezét, de már késő, mert a esők el csatunt rajta. • „Köszönöm! nagyon köszönöm jóságát, isten önpoll a viszont látásig holnap délután: magát Horváth meghajtván menni akart, de ismét viszafordnlt „Majd el felej lóm nagysám, megkérdezni lakását." „Dorottya utcza 5. szám I. emelet, harmadik ajtó, az udvaron jobbra.** Horváth még egyszer a puha hó kezek után nyúlt de Vilma nem engedő megcsókolni, ezzel ki ment s betevő maga után az ajtót. Az inas kabátját nyujtá neki nagy alázatosban az előszobában. Horváth zsebébe nyúlt és egy bankjegyet nyo­ mott az inas kezébe. „Nesze fogd! kis borravaló; kötélre is jut még belőled akasz fel magad! .. . „No Friulo was hat dér Herr Excellenz Ihnen gesagt? — kérdő a divat árusnő, midőn meggyőződött hogy Horváth már eltávozott. De Vilma volt oly okus, meg nem mondani mit ^kart az Exoellentjás úr, hanem mást mondott helyette. „Hogyha kedves madám magyarul tudna az excelentiás úr, sok női ruhát csináltatna önnél; de mint­ hogy magyarul nem tud, el ment más helyre4 szólt Vilma németül. A madám fejét csóválta hasznsán, az nem igen volt ínyére. „Kész már ruhám?4 kérdő ismét Vilma kis szü­ net után. „Kész kisasszony azonnal plkfildöm lakására.4* „De minden esetre.* „Bizhatik bennem.44 Vilma is clhagyá a termet, sietett haza felé. vízkárosultak javára adatik Totb Ede 100 arany pályadijjal jutalmazott 3 felvonásé énekes népszínműve: „A falu rossza * Közre működnek: Axman Olga, Sebet Kcllcr 1. Albcrger Irma, és Palkovics Amália kisasszo­ nyok; Lieszkovszky Viktor, Totovics Kálmán, Herczog V. kádár Gyula. Szulovszky Aurél, Hcidenroich József, Vcszelák Fcrencz, Bedros Pál, Mészáros L^jos. Jakoboy József, Hcidcurcich József, Góbéi Lajos urak. Ren­ dező: Pongrátz I^joa ur, kinek érdemei az ipolysági a így a hoiitmcgyci társas élet fejlesztése körül meg­ becsül bet lenek. Azt hisszük, hogy a közönség a szép és jótékony irányú törekvést minél számosabb megje­ lenésével fogja jutalmazni. A Nzinkört B.-Gyarmaton a nyári idényre Bö­ köd i Antal népszínmű, dráma és operetté tánu- In la szándékozik kibérelni julius és augusztus hónapok­ ra. A társulat jelenleg Kassán szép sikerrel működik. A loNonczi m. kin állami képezdében f. évi martiné hó 27-én s következő (28. 29.) tagjain tartott népiskolai tanitóképcsitési vizsgálatra jelentkezett őszszcscn 11 jelölt, még pedig 5 rom. kath., 3 ág. hitv. ovang. ős 3 izraelita vallásu. Egyik közülök a vizsgá­ latot másodízben tette le, szerencsésebb sikerrel, rnint első alkalommal. A tiz első ízben jelentkezett jelölt közül egy a vizsgálatra meg som jelent, egy a közben lépett vissza, kettő fél s illetőleg egész évi qjrakőszülésre utasittatott. öten nyertek képesítést elégséges, egy dicséretes kőpességi fokkal. As önsegélyző egy let (Népbank) B.- Gyarmaton mai napra hirdetett közgyűlése a váczi vásár miatt o hó 23ikára- halasztatott f A A „Nugrádmcgyci népbank44 Losonczon m. hó 25-én tartott rendkívüli közgyűlésében a leköszönt Szcntiványi Farkas ur helyébe Szilassy Fcrencz urat választotta meg egyhangúlag elnökének. Négy tagból álló Hiintáraaság vagyis is inkább annak csak töredéke vetődött Losoncára n minap, név szerint Czakő-né, Czakó Rózsi, k.a. Szirmay és Baródy urak. Az utóbbi „művezetése alatt áll a társaság, meg egy Varga nevű ötödik tag csak a szinlapon pompázik. A közönség meglehetősen látogatja az előadásokat, melyek természetesen leginkább egy felvonáséi vig játékokból állanak. Legnagyobb vonzerőt leginkább Czakóné élénk és zamatos magyar népdalai gyakorol* nak. Az eddig adott darabok im következők: Marczius 25-én: „A váróteremben44 .Vigj. 1. felv. Népdalok a „Falu rosszából44 és „Egy kis kaczérság büntetése.44 Vigj. egy felvonásban. Márcz. 26-án mama leánya.4 Vigj.2. felv. Irts Gozsdu Elek, és „a mézes hetek után44 Franczia Vigj. 1. felv. Felvonások közölt „Csók .ke­ ringő14 és „kedvelt népdalok*. Marcz.29-én „Egy nő vétke* Színmű 3. felv Irta Dumas Sándor. Gnbcso Etelkák, o. felléptével április 2 án a kisdedóvó javára adatik: „Vígjáték házasság nélkül.4 Szívókról Hojtsy Miksa ügyvéd, mint a gutái szőllő-dézsmu-váltsági jogosultak képviselőié többféle gyanúsítások kikerülése tekintetéből kinyilatkoztatja, hogy ö a szőllő déMina-váliaAgi költségeket nem kö­ zeli, hanem azok a bíróságnál vannak elhelyezve. A „liagynrürMtng én Nagyvilág44 legújabban megjelent 13 ik számának tartalma: — Szöveg: Szintijei József.— Kalandok. „Andor eszménye* czimű verses regény III. énekből. (Vajda János.) — isgy fá­ radt ember naplójából. Újabb közlemény. (OpitzKy János.) Folytatás. — „Sába királynője.14 (K. N. K.) — A sárga álarezos, Elbeszélés. (Wilkio Collins.) Folyta­ tás. — Úti tárcza : Smalaud közepében; Porzó. — Iro­ dalmi levelek. — Különfélék. — Sakk felad vány. — Képrojtvény. — Szerkesztői üzenetek. — Raj sok: Szinnyei József. — A budapesti árvíz. (Négy képpel.) — Nápolyi balászleáuy. — Előfizethetni a Kiadóhiva­ talnál Budapesten, Ferenczick tere Atbonaeum-épület; negyedévre 2 frt 50 kr., fél évre 5 frt, egész évre 10 forint — Ajánljuk e lapot az olvasó közönség figyel­ mébe. — Megjelent; LcvéUzerinti oktatás a német nyelv öntanulójára. Irta és kiadja Roder Adolf 12 ik füzet. Az egész mű 40 levelet foglal magában és két tanfolyamra vau beosztva. Egy-egy levél ára 20 kr., egy egész tanfolyamé pedig csak 3 frt o. é. Megrendelhető minden hazai könyvárusnál vagy a szerzőnél Szombati] helyen. E díszesen kiállított folyóirat az eléggé ismert Toussaint-Langenscheidt tanmódszert vette alapul és a nőmet nyelv alapos megtanulását u logrövidcbbidö alatt bittos it j a. Az idójárán marczius 27-én egyszerre megvál­ tozott; egész héten májusi napok voltak, s a nap tel­ jes verőfényeben felszáritotta a sarat. Egy intelligensebb fiatalembert marczius 30-án B.-Gyarmaton a vám-korcsmában egy vidéki czipésx kegyetlenül megvert. Rendőri hír. A stklabonyai plébánián marczius hó 28-ikán éjfélkor, négy juhot loptak el. Többek nevében. Losonciról ézkezett egy közle­ mény, mely a Bég utczában egy sajátságos nőről tesz említést, olyanról, ki cselédekkel czimborálva, hasz­ nos háziállatok kínzásában, megmérgezésében talál kedvtelést. Az illető nőn, — ha igaz a beküldött közle­ mény, — az örültek háza segíthet, a cselédeket pedig ajánljuk a rendőri hatóság figyelmébe. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. Főmunkatárs: Harmos Gábor. �Nevezetesb állami- s értékpapírok árfolyama. • HIRDETÉSEK. HIRDETMÉNY. 435.-1874. «. Alulírott bírósági végrehajtó 14707—874 évi s számú végzés folytán közhírré tcszom, miszerint néhai özvegy Tngtler Feroncznó hagyatékához tartozó • a marcxali 84 számú tjkvbcn foglalt királyi kisebb haszonvételek, nemkülönben ugyanazon községbcli 87 számú tjkvben foglalt lakház, bcltclek s nemesi birtok, két egymás után kővetkező évre, — Marczal községében a község házánál tolyó évi április hó I3.napján d. u 2 órakor nyilvános árverés mellett a legtöbot ígérőnek, — haszonbérbe fognak adatni, melyre az árverezni kívánók, azon hozzáadással hivatnak meg, miszerint a haszonbéri teltételek úgy alulírott, — valamint Varga József marczali bíró s zárgondnoknál, mindenkor megtekinthetők — Kelt B -Gyarmaton 1876. év martius 25-én. Vatter Gyula, bir. végrehajtó. í ' Hirdetés. i A „b.-gyarmati polgári önsegélyző-egyletu-nek f. évi április hó 2-ikára kitűzött '* rendes közgyűlése közbejött akadályok miatt folyó 1876- évi április hó 23-án <1. e. 9 órakor a b.-gyarmati városház üléstermében fog megtartatni. T á r g y: 1. Az évi űzletjelentés. 2. A zárszámla és mérleg végleges vizsgálása. 3. A felosztandó osztalék megállapítása. 4. A választmány által szabályszerűen előterjesztett javaslatok. 5. Az alapszabályok módosításának, illetőleg az 1875. XXXVI. i t. ez. értelmében leendő átalakításának tárgyalása. I 6. Az igazgató és aligazgatónak általános, az igazgatósági tagokL nak és a felügyelő bizottságnak viszonlagos szótöbbséggel! megválasztása. Megy jegyzés: A tagok által tett indítványok a közgyű­ lésen csak akkor tárgyalandók, ha Írásba foglalva a közgyűlés előtt [ legalább három héttel, illetve f. évi april 2-ig az elnökségnél be, nyujtáttak, s ha a közgyűlésen az indítványozón kívül legalább is 10 szavazatképes tag az indítvány tárgyalását kívánja, (a. sz. 52. g.) Azon t. részvényesek, kik e közgyídésen szavazati jogukat gyakorolni óhajtják, részvény igazolványaikat az intézet hivatalos helyiségén B.-Gyarmaton f. évi april 7-ig d. e. órákban elismer­ vény mellett letéteményezni szíveskedjenek, B.-Gyarmat, 1876. évi marczius hó 25-én. | ; *> - A_z elnökség. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00059.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_04_02.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-04-02 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 14. szám (1876. április 2.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom