https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a7b7ba39c4e9ee0f5c88880be053b141.jpg be39f3985288d35fd790f5762549bc6b https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3f2d2942512ab11491cd9c4e4fb57bb2.pdf 49fc3ca9588f15b680603e6c1b1f0dc6 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 13-ik szám. B.-Gyarmat, marczius 26. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás A „NÓGRÁDI LAPOK" s „Honti Híredó" politikai, társadalmi és közgazdászat! hetilap 1876-ik évi IV. évfolyamára. Előfizetői! feltételek: Háromnegyedéire............................... 4 írt 50 kr. Félévre .............................................. 3 , Ernegyedre.......................................... 1 „ 50 kr. Egy Dónapra ................................ — „ 50 kr. Az előfizetési pénzek egyedül a kiadóhoz czimezre, — legczélszerúbben póstai ntalvánvnyal — a nyomatandó példányok, • pontos szétküldés tekintő* téböl, mielőbb beküldendők. Az iparegylet érdekében. Az ipartörvény, melynek kihirdetése óta lassan a negyedik év telik le, — kimondta, hogy az ipar fejlesztése s az iparosok anyagi érdekei növelése tonkintetéből a megszQntett ezéhek helyébe iparegyletek alakitassanak. Azon városokban, hol az ipar bir némi lendülettel, a törvény eme intentiójának elég tétetett; de nagyobb azon városok száma, hol az iparegyesület eszméjével mai napig sem tudnak megbarátkozni, sőt a törvény világos rendelete ellenére a ezéhet, e középkori rósz intézményt, mai napig is dédelgetik. Pedig az iparkérdésre semmi sem bírna oly fontossággal, mint a iparegysületetek megalkotása átalában mindenütt, hol az ipar akár nagyban akár kicsinyben űzetik. — * Az iparkérdésnek testvére a munkás kér­ dés, mely társadalmi tekintetben ugyancsak azon kérdésekhez tartozik, melynek megol­ dását továbbra halasztani nem lehet. A munkáskérdés a múlt század végón ke. letkezett. Ugyanis akkor a munkás és iparvi­ szonyok terén számos elavult mozzanatot szem­ lélünk, nelyeknek megváltoztatása, ha nyu­ galmas időben, fontolva haladó józan embe­ reknek vezetése mellett hajtatik végre, a mun­ kás osztály és igy az ipar világ javára s üdvére szolgált volna. De akkor egyszerre a fran­ cai* forradalom támadt, melynek szabadság s egyenlőség! eszméi tekintet nélküli erőszakos­ kodásai még inkább pedig a belőle keletkezett háborúk által minden eddig fennálló intézményt halomra döntött Ezen szellem következménye­ ivel együtt Francziaország határait átlépvén, Németországon keresztül hozzánk is átszi­ várgóit, s valamint társadalmi, úgy iparvi­ szonyainkat is tökéletesen megváltoztatá. ■ Ugyanezen időre esik a gépészet nagy­ szerű fejlesztése is, különösen a gőznek alkal­ mazása álul, mely által a nagy ipar egészen ■-* uj iránynak indult, s hatalmas, eladdig merőben lehetetlen lendületet vön. Hogy pedig ezálul nemcsak a számra s jelentőség­ be nézve tetemesen felszaporodó gyári mun­ kásoknak helyzete egészen megváltozott, ha­ nem a kis iparra, s a* ez által képviselt pol­ gári középosztályra is mélyen ható befolyás gyakoroltatott, azt szükségtelen bővebben bi­ zonyítani. Éhez járult a tőkének s a pénz üzletnek fejlesztése s annak hatalma, mely pedig nem a népnek javára történt. Ezen rövid előzmény után szükségesnek találjuk feltenni, hogy tulajdonkép miben áll a munkás kérdés, molyét egy vigkodélyű nemzetgazdász, gyomorkérdésnok nevezett? Minden munkásnak két dologra van szük­ sége: biztos jövedelemre és társadalmi állásra. A ki ezekkel bir, az boldog; aki pedig kénytelen o hármat nélkülözni, vagy csak egyiket is a három közül, az elégedetlen. Az elsőt Ügyessége és szorgalma által megszerezheti, de a másik az, moly annyi elé­ gedetlenséget okoz és sokszor lankasztólag hat az iparvilágra, mert ily állása épen nincsen amai munkás osztálynak. Hajdan az máskép volt. A régi ipsrrondeknok számos hiányai mellett mégis az a jó oldala volt, hogy sze­ rinte mindenki, az inas nem kovésbbé mint & legény és a mester határozottan tudu, hová tartozik, mik jogai, mik kötelességei, s hogy ennélfogva határozottan körvonalazott, szabad küzdtero is volt, melyen azon tisztességes nagyravágyásának tehetett eleget, mely törek­ véseit a közjónak UrtotU fenn. A munkások­ nak s a mesterembereknek meg volt a maga illő állása a társadalomban s azért megelégedettek is voluk. A jelenkor mind­ ezt felforgatta, az ipar testületnek régi ki­ fejezését a ezéhet cl törül te ugyan, de helyébe a törvény kivánU iparegyesületi társulatok nincsenek behozva, a jelenkor kirántva a munkást természetes viszonyaiból, ezek fejében az u. n. szabadságot adu nekik. S most az iparosság azon téren áll, hogy a fiatalság alig Unulja ki az u. n. inas éve­ ket, ahelyett, hogy az életben több tapaszUlatot szerezne magának, megkezdi az üzle­ tet, minek, természetes következménye az el­ bukás, --s ennek a proleUrismus szaporítása. Egy jó szabályokkal ellátott iparegyesü­ let mindezeken gyökeres változást tehet, az az bizonyos tekintélyt s ennek következményeképen társadalmi állást biztosiUna az ipa­ rosságnak s leszoritná az ifjú Prometheusokat, kiknek nagyobb tapasztalásra bővebb ipari ismeretekre okvetlenül szükségük van, hogy a versenyt kiállják és jó iparosokká váljanaL Ezen eszme városunkban most ulál má­ sodszor kifejezésre amennyiben 1872. már egy­ szer sikerült iparegyesületet összehozni, de úgy látszik, hogy ekkor még ennek fontoságátol nem volt áthatva az iparosság s csak­ hamar felbomlott. Most mikor annak szüksé­ gét az értelmesebb iparosok belátták, — Ör­ vendetes mozgalmat Unusitanak megalkotása körül. Adja Isten, hogy mégis alakuljon! Észrevételek, Nógrádmegye altanfelügyelőjének legújabb indítványára. Nógrádmegye altanfelügyelője a B.-Gyarmat vá­ rosa képviselő testületének a polg. iskolaszékkel közö­ sen megtartott legközelebbi ülése alkalmával a kép viselő testület illetve az oskolaszék egyik tagját svi háknak gúnyolta, mivel az altanfelügyclő úrnak Bod­ nár István hattyúdalából elsajátított azon tervezetét, hogy a polgári iskola berakok módjára külön put­ rikban elhelyezhető volna, ellenezte, e a magas közokta­ tási ministérium által készítetett építési (övezetet foganstositandónak indítványozta. • Váljon a minisztert közvetítő hivatalnoknak ily gúnyolódó modora az ildomosság követelményeivel Összhangzásba hozható-e ? — jelen eset keretéhez nem tartozik. Nem mellőzhetem mindazonáltal a tanfel­ ügyelő urat a logicai lánczolatos lekövetkeztetés ama kérlelbetlen végeredményére figyelmeztetni, miszerint hahogy az, a ki a magas minisztérium által megkül­ dött tervezetet sajátjává teszi, svihak; az esetben annak, a ki az altaufelügyelő bölcs belátásánál fogva czéllaluuul fényiző épületet tervezte; mentbetlouül nagyobbszorü ■viháknak lennie kellend. Hogy ezen megtiszteltetésért a közoktatási mintatér legmagasabb megelégedésével fogja-e altanfelügyclő urat jutalmazni? bölcs belátá­ sára bízom. Nem tartozom ugyan azok sorához, kik a ma­ gas mintatériumnak minden intézkedéseit feltétlenül helyeslik; sőt megengedem, hogy a magas közok­ tatási miniszter által közlött építési tervezet talán ogyszerfisitbotő volna, és külcsín tekintetében költség megtakarítási szempontból arra némely észrevételek tétethetnek; clvitázhatatlan mindazonáltal, hogy az esetre, ha a polgári iskola külön épületekben slhe­ lyeztetnék, a megtakarítás követelményeinek az állam legkovésbbé felelne meg. — Akin helyi viszonyokat ismeri, nem fogja kétségbe vonhatni, hogy két oly épületnek, melyben a polgári iskola clholyezklhetuék, megszerzésére legalább 35000 ft. szükséges, moly épületeknek átidomitása még 8— 10000 frtot fogna f elcmésztcni. Azonfelül a magas mintatériumnak át kellene en­ gednie az állami-elemi iskola épületét, moly köxludomás szerint 3IÜ00 frtot felemésztett; az árkülömbség tehát, tekintettel, hogy a polgári iskola épületének fel­ állítása 45805 írtba fog kerülni, 20105 frt. veszte­ séget fogna eredményezni. Ezen veszteséget fokozná még azon, az okszerű számítás keretéből ki nem hagyható ténykörülmény, hogy a magas ministérium által tervezett épületben uz igazgatón kívül 4 tanárnak lenne lakása, a kiknek a külön épületek beszerzése esetében évonkint 1000 fi volna lakbér fejében fizetendő. E czím alatti veszteség tehát 5 száztólival számítva 20000 frt. tökét képvisel A két épülethez szűkségkép megkiváutaUM egy helyett 2 hivatalszolga, e ezimen tehát szintén fűtés és világítással 300 frt. hiány merülne fel, melynek tőkéje tcszen 6000 frtot. Sőt mindezen kiadásokon felül a város által meg­ szerzett bcltelek bekerítése és kortészlakkal leendő el­ látása legkevesebb 6000 frtot fogna igénybe venni, — moly veszteségek összesen 52165 frtot tesznek. Váljon tehát az o a svibák, a ki az állam és köz­ séget 52165 frt veszteségbe sodorni törekedik; avagy az, a ki ezen összeget mcggazdálkodni igyekezik ? Közgyűlés. B.-Gyarmat város képviselő testületé és a közős iskolaszék f. hó 23-án d. e. 10 órakor a városház ter­ mében vegyes közgyűlést tartott, melynek főtárgyát a megyei tanfelügyelő által javaslatba hozott 12Ö00 frtnak a polgári iskola építési költségeire leendő megszavaztatása képezte. A közgyűlésen meglehetős szám, mai jelentek meg a képviselők és az iskolaszéki tagok, s mindenekelőtt felolvastatott az árlcjtósi bizott­ ság jegyzőkönyve, moly a lapunkban is közlött árlej­ tést tudomásai hozza s ama nézetnek is adott kifeje­ zést, hogy azon esetben, ha az építéshez megkívánt összeg sem a város sem a kormány részéről megad­ ható nem leszen, — ejtették cl az uí iskola építésé­ nek eszméje, a a helyett vetessék két ház, mely kellő­ leg berendezve iskola helyiségül használható leszen. — A városi képviselő testület azonban nem volt hajlandó elállani az uj polgári iskola építéséről, annyival is in­ kább, mert két alkalmas háznak megvétele, átalakí­ tása, majdnem annyiba kerülne mint az uj épület, de különösen azért, mert a minisztérium nem fejezte ki határozott megtagadását arra nézve, hogy az uj épttlet költségeihez nem. akarna járulni akkor, mikor a városi polgárság és a város már majdnem 30000 ftuyi áldozatot hozott s hogy áldozatát máris túlfeszítette, a akkor, mikor a ministérium az építendő iskola tervét elég fényűzően maga készítteti, s arra az árlejtést meg­ rendelteti. — Ezek után a következő határozat hoza­ tott, ugyanis, a város ama 10,000 frtnyi alapítványt, melyek 5 száztóliját tanári fizetésekre szánta, az épít­ kezési költségekre felajánlja, oly feltétellel^ ha a nm. vallás és közokt. ministérium ezen összegig ha lehet kamat nélküli kölcsönt szoroz, továbbá ha a kormány a már felajánlott 18000 frth >z még 2000 irtot ado­ mányoz; ez esetben az építési költségek fedezve lesz­ nek. Miután azonban a 10000 frtnak akép való convcrtálását a városi képviselő testület a törvényhatóság jóváhagyása nélkül nem eszközölheti, s hogy a minis tó­ rium a vám áldoz minik kimerítéséről tudomást szerezve a kért 2000 frtot is megadja; elhatároztatott, hogy a mintatérhez a megye főispánja mélt. gr. Gyürky Áhraháin és a b.-gyarmati kerület közszeretetbeu álló képviselőié Ngos Veres Pál urak közbejöttével egy 3 tagú küldöttség menesztessék. Ezen küldöttség tagjaiul: Kövy Tivadar, Pap László és Vcisz Salamon urak vá­ lasztattak meg. Ezután a vállalkozók bánatpénzeitől az adóhivatalba lelett letéti nyugták átadattak a városi bíróságnak megőrzés végett. Végül Kövy Tivadar úr indítványára elhatározta a képviselő testület, hogy a létesítendő tűzoltó egyletről n város közgyűlése ckép tudomást szerezve, azt tőle tclbetőlog anyagilag is pár­ tolni fogja, s az egylet megalakításával indítványozó Kövy Tivadar urat választotta meg A gyűlés fél egy­ kor feloszlatott. A b.-gyarmati nyári szinkör részvényeseihez. A nyári szinkör már harmadik esztendeje léte­ zik, — minden nyári idény alatt bérbe volt adva va- �lamclyik szintáraulatnak, a részvényesek o szerint joggal kérdhetik, hogy mi történik részvényeikkel, hová fordítunk a pénz, mely a bérletből bejön ? Ezen kérdésekre u közgyűlésük adhatnának halározoll felvilágusitábokat. csakhogy nem tudni minkből, — közgyűlést ezen rész vény társulat Ügyeinek elintézése vé­ gett összehívni a lehotctlenségek közé tartozik. Azért is feleslegesnek Utóm ama intcrpcllatiokat, mely eket egye­ sek a részvény társulat elnökéhez, Zátupory István úrhoz intéznek, mert tökéletesen meg vagyuk győződve, hogy ő mint elnök, teljesen megfelelt kötelességének. Nemis a Snbliknm indoleutiájának akarum nyilvánítani aiua renellenséget, mely c kisszerű részvény-társulatnál észreve­ hető, hanem annak hogy a t. részvényesek csekély rész­ vényeikről megfeledkeztek, azokat inkább áldozatnak, mint nyerészkedési alapnak tekintettek már akkor is, mikor a nyári színkör felállításáról volt szó. A részvéntársulatok kezelése azonban a legújabb 1875: 37 tcz. értelmében nagy felelősségpii fog járni; _ . a törvény szigora nem Icsl kivételt űzetett és fize­ tetten hivatalnokok között, hanem úgy a mulasztást mint a hanyagságot szigorúan fogja büutctui. Kérdem, találkozik o valaki, aki ezen intézet elnökségét vágy­ más tiszteletbeli fizetetten hivatalát s ezzel együtt a törvénv követelte íclelőségel elfogja vállalni ? — quid tnne ? nem marad egyéb hátra, mint egy tollvonással eloszlatni a részvény társulatot, — 8 a részvényesek áldozatkészségére apellálva a társulati vagyont oly intézménynek ajándékozni, mely abból mégis valami hasznot élvezhet. Ilyen intézménynek hiszen én a létesítendő pol­ gári iskolái, még pedig abban — egy ötzlöndii alap feUUUa»a — egyike volna a legkiválogatottabb jóté­ konyságoknak, vagyis mondja ki a részvény-társulat egyik közgyűlése a következő hattyúhatározatot: *4 á.vyarma/i ’tunkör réizvénytánutat felotzolran, vagyo­ nát tntajdonioggat a polgári ukolanak engedi at, oly feltétellel, hogy az évi tiizta jövedelem (130- 150 /7.) alapít­ vány kép ezotgaljon, t abból 6 tanuló, ki, különül tekin­ tettel arra, hogy a magyar nyelvben izep előmenetelt, taniuilotf, mind erkölcii, mind képenegi tzemponlból a legkitűnőbb, őnJöndijal nyerjen. Ha ezt kimondja, akkor színkör is van, ösztöndijalapitvány is lesz; holott igy csak színköre van B.-Gyarmatnak, egy rendezetten részvény társulat czimével ellátva. — Egy részvényes. A nansláv „Nar. Nov." erre egy a^Sr.44 lapvezéréről szóló színdarab néhány mellékepisodját idézi, mely bizony gyöngy-lopást s több igen durva dolgot adott -válaszában. A polémia hangja, bár a jóiráuyú „Svornőst4* részéről jogos volt a felszólalás, mind két fél részéről cl volt hibázva, a durvaságot engedett meg magának, miből az irodalmi morál érdekében tartóz­ kodni kellene. Talán a lapunknak küldött „nyilatko­ zat** alkalmas lesz arra, hogy az egészet illendőbb mo­ dorba terelje. Nyilatkozat. (A í. • •• ú ik utásukUtA krtdiU, íuljri aA lót iroda* lemből • ciituü cukk^'CöiAt, • a brlülo frjl&tőU pólóm La ükjében.) A „Nar. Nov.**-ban egy állítólag Budapestre irt magán levetem fordítását adja, igeu erős rctleksziókkal a „Svosnosf-ban ellenem közölt támadások ellőnőben. E csikk, már fogalmazva és úgy vau hogy, ha az állítólagos magán levelet írtam is, közrebo­ csátásáért felelettel nem tartozom. A nFigy.**-bcn közlött válaszomban viszont lénye­ gileg nem mást állítottam, mint hogy létezik egy „Don Bellos4* eziiuü (eddig sem bepörlés, sem fenyítés által meg nem torolt) színdarab, mely a „Sv.4* emberei elten vádakat tartalmaz. Hogy feleletem ele Grünwald úr ellen fordul, ennek magyarázata bőven megvan a „Sv.4* beli támadás végsoraiban, melyekben utam „más­ nemű** bevágásával fenyegetnek. Ezt már aligha Kubányi úr (a „Sv.4* szerk-je s czáfolóm a „Figy.a-ben) irta, ki ilyetén bevágásokhoz kellő világi hatalommal ez idő szerint nem bir. Ez a génre különben nem szép, s bárkit is heves viszonzásra ragadna. Kijelentem azonban, hogy finomságokban a „Sv41 durva támadását épen nem fölülmúló ezikkemben, a nélkül hogy e beösmerésem a magánjellegű dolgokon kívül, másra vonatkoznék, sajnálatosnak találok néhány tapintatlan, az illetőkön kívülem másra s igy teám sem tartozó magándolgokba avatkozó, s nem is kor­ szerű érvet képező részletet, s kinyilatkoztatom álta­ lában azt (a mint minden a tót irodalommal foglalkozó ezikkemben is tettem,) hogy nekem a pauslávokhoz és politiákjukboz semmi közöm Hajnik 187 »-ik márczius hó 21-én. Gáspár Imre. Mi veszélyezteti hazánk államiságát? Lapszemle. Gáspár Imre a „Fígy4* -ben** „A tőt irodalomból** czimű sorozatot kezdett (folyik már közel két hónap múlva,) melyben az iruc alom történetének vázlatán kivtil 30—40 műfordítás van szőve mintegy 10—15 külön­ böző korbcli költőből válogatva. Egy részét mi is át­ vettük. Megelőzi az egészet egy kis előszó-féle, melyben a „Maticza** embereinek „stiklijeít4* érinti, de a bősz terexebányai „Svornost4*-ról is ir, azt subvcntionált, rószszül szerkesztett stb. lapnak állítva. Erre a lap szerk.-jo Kubányi úr igen erős választ küld a „Figy“.-bc, mely­ nek egy passnsa úgy hangzik: „más emberek nyilatkoztak márjólazén lapom szer­ kesztéséről . . . hallja maga!4* — s közöl még erősebbet saját lapjában, melyben Gáspár Imrét „ostobának,4* „szamárnak/* „bolondnak4* stb. czimezi. TÁRCZA. „Az elűzött ifjú44 (BESZÉLY.) Irta: Gonda László. (folytatás.) „Nem bánom!41 mondá Ilka. * „Lovagunk elmaradt.** „Hát mit is jár utánnuuk, mint a kisértet.** „Hallgass Ilka! még majd férjed lesz** szólt ne­ vetve Vilma. „Amint sejtem, téged kerülget az, nem engem.4* „Engem?!, hogyis ne! . . kell is nekem! „Hát ha jobb parthio volna amannál, már ez kül­ sejére is szebb arádnál.4* „Kértek no szólj többé, menjünk fel.41 Gábor, midőn a bögyek a lépcsőkön felfelé men­ tek, a kapu alá rohant, csak azért, hogy hallhassa, hol nyílik előttük az ajtó, és épen akkor ért a lépcső fo­ kára, midőn a két hölgy után becsapódott az első eme­ leten. „Jól van már-* gondoló m.igába Gábor, „holnap teszem tiszteletemet, ha ki dobnak is** s határtalan jó kedvében elkezdett az utcain fotyörezni és a Dorottya utczába fordult És amint az említett utcza ötödik számú háza elé ért, ki jött ki a kapun mint, Loránd. „Szervusz édes barátom!** köszöntött Gábor elra­ gadtatott örömmel, miközben jól megszorító Ixiránd ko zét, hogy szinte ropogtak csontjai, „hol voltál ?„Itt eme házban melyből kijönni láttál, ... de miért e nagy öröm?** „Hogy miért még azt kérded. Hejh! barátom, rám ma öröm na[> virradt4* „Hogy hogy ?** „Hm! . . bála Istennek meg találtam kétívesem lakát, oly boldog vagyok ma, mintha elvesztett atyá­ mat öleltem volna karjaimban.• (’*F) Mindenki tudja, a ki a jelen európai helyzet természetét s annak folytonos fejlődésével koronkint felmerülő eseményeket vizsgálja, hogy Európában épen a dunamenti terület az, mely átalakulási cs fejlődési stádiumában van, alól tehát a politikai helyzet és viszonyok cshetőlcges változtával, hazánk poli­ tikai irányának is azok szerint változnia kell, és épen hazánk azon terület, melyre nézve külpolitikai befolyásunknak hazánk igényei szerinti felhasználása első sorban kívánatos. Nekünk hazánkat beosőleg kell mindenekelőtt megszereznünk, mert önámitás nél­ kül teljesen magunkénak nem mondhatjuk, — pedig a belső baj sokkal veszélyesebb a külsőnél, kivált ba az természetes alappal is bir. Az Austriával kötött egyezmények két osztályba sorolhatók, némelyek úgyanis bizonyos időtartamra, „Ugyan no mond,!. . lakásukra kisérted a höl­ gyeket?. szólt megnyugodva Loránd, kinek gyanúja némileg eloszlott. „Igen barátom cl kisérém őket, de titkon, észre sem vettek.4* „És hol laknak ?“ „Nádor utczában, a ház számát nem mondom még meg.4* Loránd megkönnyebbülve a nagy terítettől, mely szivét nyomta, felsohajtot*; jobban mondva fcllélckzett s barátságosan szólt „üdvözöllek kedves barátom s sok szerencsét kí­ vánok vállalatod kiviteléhez, légy boldog már egyszer oly boldog, mint ember képes lehet.*' „Köszönöm édes Lorándom, valóban ba könyeim már ki nem folytak volna mind, most sírva fakad­ nék mind Örömemben, mind pedig szavaid jó követ­ keztében, mint egy kis gyermek, mert oly jót esik ne­ kem, hogy a világon van egy hű barátom, ki nekem mindig jót kíván, de el c bús a re tokkal, nem akarom magam többó a tükörben igy látni,** „Mikor akarod magad urna hölgy előtt bemu­ tatni?4' kérdő l>oránd barátját, kíváncsian. „Eltökélt szátúlékom holnap, ma már nem aka rok nekik alkalmatlankodni." „Jól teszed! de addig verd n vasat, míg meleg.** „Úgy togok tenni, azért határoztam cl magam tiszteletem holnap tenni ... ab barátom, ha szeren­ csésen megtudnám e hölgy kegyét nyerni, véghetctlcn boldog lennék c sanyarú világon.4* Légy rajta! é.i tiszta szivemből kivát.om neked*. „Mentői több »t látom őt, annál szcrolmesebb va­ gyok bele; u ha csak egy nap netn látom őt, már oly levert, oly szomorú vagyok, mindig azon gondolatokkal gyötröm magamat, hát ha éj) ma, midőn nem láttam őt, azért nem jön a Duna partra, hogy tán kézfogó­ ját tartja valakivel.4* „Ládd, mig az ember nem szerelmes, oly szolid mint a bárány, s midőn már a szerelem rőzsabimbóját csak egy kissé 'megszagolta, mi ha még ki fejlődve sincs, már is elvesztjük szelídségüket s oly kegyet­ lenek tudnánk lenni, mit magunk is megbánnánk. mások pedig időtártalmrai tekintet nélkül költ eltek. Az cls^kh »z tartoznak a hadsereg létszámára, a közösügyi (juntára és a vámszbvetségre vonatkozó egyez­ mények, melyek koronkint a szerződésileg kikötött idő lejártával újabb egyezség tárgyát képezik. A szer­ ződések másik esojmrtjáboz tartoznak a tulajdonképi közjogi eredményről és az államadóssági járulékról szóló törvények. Ezen szerződések némelyikére, ha czélszerútlou volta bebizonyul, bizonyos idő lejártával alkalmunk nyílik a szükséges változásokat a másik szerződő féluok proponálni, mint az jelenleg történik iparunk, kereskedésünk, szóval egész nemzetgazdaságunk érde­ kében. Ilyenek a vámszerződésre vonatkozó a gyakor­ lat által szükségesnek bizonyult módosítások; a had­ sereg létszámára vonatkozó egyezmény, mely honvéd­ ségünk jelen fejlődése mellett a változtatást már is szükségessé tenné. Az időhöz nem kötött szerződések pedig, a mennyiben azok a nemzetközi szerződések természe­ tével bírnak, a szerződő felek közmegegyezésével szinte megváltoztathatók. Igaz, hogy ezen szerződések tágkörüek, a mennyiben az alkalmas idő, mód és esz­ közök értelmezésében szabad kezet engednek, módo­ sításuknak nem 'rohamosan, programm szerűlog, de fo­ kozatosan, idő folytán, gyakorlati tájékozottság után kell bokövctkczniök, ba ezt a két fél solidáris érdeke teend szükségessé. Ez utóbbira nézve saját érdekünkben a kérdés az, ba vájjon helyes e a velünk szövetséges Austriával oly laza összeköttetésbe jönni, mely az osztrák szél­ sők separatistikus törekvéseire clőscgitőleg fognak hatni? Ha Austriával szövetségbe akarunk maradni, bizonyára nem. Minden magyar szívből óhajtja, hogy az osztrák tartományok lehűtő széles autonómiával ellátva, kielégittctlcnek, s hogy ez nton szövetséges társunk belviszonyai megerősödjenek. Még Ausríában konsolidalt belvíszonyok nincse­ nek, épen káros s visszatartó hatású volna az Aust­ riával megkötött szövetségünk bolygatása, — mivel az osztrák szélsők ép úgy mint nálunk a nemzetiség túlzók, ebből merítik a bitet és reményt tendentiájuk kivitelére s ezáltal szövetségünk gyengítésére. Ez nézetünk szerint azon helyes módozat, melylyol az Austriával kötött szerződések koronkint, érde­ keink szerint mep'átoztatandók. Ha bclügycink elhanyagolt, rendezetlen állapota, ez által bensőleg is zilált helyzetünk s a nemzeti te­ vékenység helyes sorrendje. nem utalna bennünket határozottan belligyeink rendezésére — s az idő foly­ tonosan baladása nem intene fenyegetőleg, hogy nem­ zeti kultúrát létesítsünk, s a nemzetiséget veszélyez­ tető tdegeu kultúra irányadó befolyását telestegesté s lehetetlenné tegyük, szóval ha hazánk a fejlődést illetőleg az erópai államokkal egy színvonalba állana, s kultúránk minket - ismerne teljesen urául akkor indokoltnak látuók a közjogi helyzetűek tulajdonítani elmaradásunk okát De nekünk nem anyira nemzetközi — mint bel­ ügyi helyzetünk vau érzékenyen megtámadva, még pedig nem az erőszak által, de a haladás természetes törvényei 8 igy a legerősebb hatalom által Hazánk legveszélyesebb ellenét nem a panslavismusban — legyen az e haza határain kívül vagy be­ lül — se a közös ügyi helyzetben, de önnönmagunkban leljük. Ez ellenség belrendetlenségünk, elmaradá­ sunk s ezzel együtt az idegen kultúrának bódítása Igazad van barátom, teljes igazad, valóban oly pogány tudnék azon peresben lenni, ba látnám, hogy kedvesem, más karjain lépdelne az oltár elébe, nem velem. „Nocsak ne oly keményen Gábor, mert még meg eshetik, hogy más kardja előtt futni fogsz.4* „Nem, soha! érte kész volnék éltemet feláldozni,** szólt Gábor határozottan. „Mind szép, csak hogy mit tennél, ha példának okáért, egy valaki ép oly hévvel szeretné kedvesed mint te magad, és azt a bizonyost tán a hölgy is job­ ban szorctué mint tégedet.4* „Párbajra hívnám őt, s fclkonczolnám mint az ebet.4* „De ba ő téged konczolna fel.** „Akkor neki hagynám az elsőséget, élne ő vele boldogan, mert megtette lovagi kötelességét4* „Helyes ... de hát nem féltenéd életedet ép akkor, midőn a boldogság édes karjaiba akarna zárni?4* * „Nem, mert meg, mutattam azon hölgynek, kit szerettem, hogy érte éltem és minden boldogságom fel áldoztam, és legalább néha, ba mindig nem is gon­ dolna rám, és meglátogatná sirhalmomat, melyen imáját küldené a mindenség úréhoz értem, és o miatt a más világon is meg elégedett és boldog tudnék lenni,4* szólt Gábor büszkén. „Nem tudom barátom, s alig tudom felfogni azt a gyors változást, a mi rajtad történte pár hetekben, te ily határozottan sobrcm bírtál volna nekem meg felelni, egy nőért, egymás éltét cl rabolni! szoktad mon­ dani, midőn párbajt hallottál valakivel megtörténni: az csupa csztclenség! s ime most.4* „Hja! az emberi természet változó . . . hová fogsz most menni? ... de nézd nnyd el felejtém jöjj hozzám holnap, megmutatom kedvesem arczképét.4 „Arcz képét! és hol vetted?'* „Kaptam ... az az nem kaptam hanem, vettem egy boltban,4* igazitá ki tévedését. (Folyt, köv.) i �hazánkban, mely u< uuctiségüukct a haladás szent jel­ szava alatt támadta meg. A hazai .kultúra ki lejlése ucujzelűuk és állami* Mgunk biziositására egyik legelső teendőnk, melv egyszersmind jelen politikai és társadalmi helyzetünk számos visszásságát ki fogja irtani Levelezés. L o s o u c z marczius 21. Talán érdekelni fogja liecscs lapjának olvasóit a loioncxi ágost cv. egyház papválasztás mozgalma? a ezért vagyok bátor f. hó 19-én tartott egyházi köz* gyűlés eredményéről Ont tudusilaui; mielőtt azonluu azt leírnám — szükséges az előzményeket is leirui. Ugyanis tiszt. Trsztyéusxky Ferenc* ur Pozsonyba, távozta után itt egy tekintélyes párt tisztelendő Geduly Elek Fereucz lónyabányai papot jelölte — s obajtá losonczi cvang. papnak — s ezen párt nagyobbodott, mindaddig, mig az említett tisztelendő úr töb­ bek előtt nyilatkozott, hogy ha ineghivatuék is, — ő Lónyabányáról nem fog eltávozni! Ezen nyilatkozatát megtudva a párt, a már létező tisztelendő Margócsy József irsoczi lelkész pártjához csatlakozva, ezen tisz­ telendő úr fel lett szóllitva, hogy a jelölséget elfo­ gadja-o? ki azonban röviden kijelenté, — hogy Imá­ ról Losoncára általmenni részére nem előny. — Ezen mozgalmak után tartatott meg 18 án egy presbiteri értekezlet, — „hol meg lett beszélve, hogy a másnapi egyházi közgyűlésnek papjelölteknek mely tisztelendő urakat lehet ajánlani? — s innen kifolyólag f. bó 19-én reggeli 10 órától Beniozkv Gyula úr egyházi felügyelő és Bartholomeidesz Gyula esperes*) úr iker elnöklete alatt tartott egyházi gyűlésen határozatilag ki lett mondva, hogy próba szónoklatra bárom jelölt legyen hivatalos. — A jelölt tisztelendő urak e követ­ kezők: Petrovics, békés csabai segéd lelkész és tanár, Terray Gyula arnoldi pap és Hol les Dani csetncki pap. A próbák húsvét után első vasárnap Kezdődnek, s hnsvét ünnepekre exordine losonczi tanár Urk Józsct úr lesz kikűldve. (Egy presbiter). - dekében azonban alig tett valamit; egyetlen neveze­ tesebb mozzanat a kereskedelmi törvény létrajövetele, A sok szép tervből, mely az ipar és kereskedés emelése ezéljából évek óta nyilvános megvitatás tár­ gya, ez évben is alig jutott akár rsak egy is a meg­ valósulás stádiumába. Az iparos azak<>ktatá8 egyik föltétele ez irányban való haladásunknak, megmaradt továbbra is jámlwr óhajtásnak, sőt az egyszerű ipar­ iskolák is melyekben az iparos tauouczok csak a leg­ szükségesebb elemi ismereteket sajátíthatják cl, Bu­ dapesten kívül csupán Koloszvártt léptek életbe. A fővárosi közraktárak, melyek hivatva volnának nem­ csak Budapest, hanem az ország kereskedelmének lendületet adui, sriutéu távol állanak még a létciülés I tői. Budapest törvényhatósága hirdetett már ugyan i pályázatot a közraktárak építésére, de valamint a kormány, úgy a főváros is oly szűk mértekben Ígéri támogatását, hogy kétkeduünk kell, váljon a vállalko­ zót magát nagy haszonnal éjien nem kecsegtető köz­ raktárak intézméuyc léte.sülui fog-e még a jövő esz­ tendőben is. Mint most még szerény, de buzgó támogatás mellett idővel uogytoutosságuvá válható mozgalmat említjük fel axok törekvését, kik a házi-ipar terjesz­ tésén fáradoznak. Az üdvös mozgalom már is felmu­ tathat némi eredményt, s megérdemli, hogy minden oldalról a legmelegebb támogatásban részesüljön. 1 Nem rajtunk múlt, ha a lefolyt év anyagi vi. szonyai fölött tartott e rövid szemlében csak kevés derült képre tudtuuk rámutatni. Hiú törekvés, végze­ tes Önámitás volna, ha leplezni akarnék az égető bajokat. Mindenki látja, érzi, hogy a válságos kérdé­ sek egész sora, mely az óv elején fenyegetőig merült ' föl, megoldatlanul áll előttünk rnaíuap is. Ez azonbau no csüggeddésre, hanem összetartó, erélyes cselekvésre ösztönözzön bennünket, mert szilárd meggyőződésünk, hogy bajaink, bármily súlyosak, de orvosolhatók, ha gazdaségi téren is egyetértő, nemzeti érdekeinknek megfelelő, szilárd, gyakorlati, kizárólag nemzeti poli­ tikát fogunk követni. *) Vgy tudjuk, hogy Nőgrádban esperes t. Viadár János, sámsonházi lelkész; t. Ilartholomeidesz Gyula pedig al esperes. Szcrk.. Gazdászat Mezőgazdaságunk a lefolyt esztendőt nem szá­ míthatja a kedvezők közé. A remény, hogy öt évi rósz • termés ntán egyszer már talán bő aratás következik, nem teljesült, termésünk alig volt gyenge középszerű, . ennek folytán kivitelűnk is nagyon szerény határok ' közt mozog, az árak pedig csekélyek voltak ez év­ ben. Csak bor, dohány és kukoricza termett bőveb­ ben, a hol a nyár közepcig pusztított rettentő jégve* , rések és viharok tönkre nem tették — Általában azonban fóldmivelő osztályunk helyzete ez évben még rosszabbodott, s különösen a kisbirtokosok helyzete egyes vidékeken valóban kétségbeejtő, az uzsora egyrészt • az állami adók szigorú behajtása, másrészt a legszo­ morúbb jelenségeket hozzák felszínre; ezreket érő birtokok kovácsol tatnak cl 10-20 írtért, sőt volt rá eset 60—60 krért, s hitelviszonyaink nyomorúsága se­ hol sem tűnik föl oly kiválóan, mint épen itL Miként kellene az uzsorán, a kisbirtokosok hitclszükségén segíteni, arról ez év folyamában ismételten folytak hivatalos tanácskozások, tényleg azonban nem történt semmi a baj orvoslására. Nem jött létre az évek óta sürgetett erdőtörvény sem, s a törvényhozás intézke­ dései közűi csupán a földadó-kataszter kiigazításának végrehajtását említhetjük föl olyan gyanánt, melytől agy az államháztartásra, mint a földadónál eddig ta­ pasztalt áranytalanságok orvoslására nézve kedvező ered­ ményt várhatunk. — Megtartottuk a múlt évben is a nemzetközi gabnavásárt, középszerű termésünkhöz , mért gyönge sikerrel; ellenben szép sikert jósolhatunk az orsz. magyar gazdasági egyesület buzgalma által ■ létrejött borvásár intézményének, mely, ha bortermelő­ > ink és kereskedőink a kellő részvétet tanúsítani fog­ i ják jövőre is, hivatva lesz arra, hogy boraink keleté­ nek újabb lendületet adjon. ; Ipar és kereskedelem szomorú időket élt a múlt i évben. Pangás, hanyatlás uralkodott az ipar min­ ' den ágában, némely iparág pedig, mely nem régen . ! még virágzásnak örvendett, mint pl. a ezukorgyártás majdnem teljesen pusztulásnak indult, a vas- és sze­ szipar s a kisebb iparok általában alig bírnak már küzdeni a kedvezőtlen viszonyokkal, bukások, ipar­ üzletek megszüntetése szomorúan nagy számmal for­ dultak elő, 8 esak a malomipar biztat még némi si­ kerrel. S ha a megdöbbentő jelenségek okát ftlrkészszflk, megtaláljuk egy részt azon általános elszegényedés­ ben, mely a nép vásárló képességét megbénította, de találjuk á fentebb említett két kérdésnek : a bankés vámkérdésnek megoldatlanságában. — Épen midőn legsúlyosabb napjait éli iparunk és kereskedelmünk, nélkülöznie kell azt a hatalmas támaszt, melyet más országokban a rendezett, bő hitelbcu élvez. Csak né­ hány hete még, hogy a budapesti piaczou uralkodott válságon az osztrák nemzeti bank nemcsak sigitcui nem iparkodott, hanem szúkkebe'.ú félénkséggel még az elébb nyújtott hiteleket is visszavonta s még nö­ velte a zavart. K mellett pedig küzdeni kell iparunk­ nak az osztrák fejlett ipar versenyével, mely a vám­ terület közösségének egyik elháríthatatlan következ­ ménye. — A törvényhozás uj terheket rakott ugyan ez évben is az iparés kereskedelemre, fejlesztése ér- Itt van a tavasz; a mull években a madarak vig dalával érkezett, közeledtét piros hajnal üdvözölte, a fák rügyei örömmel tárták ki köblöket, most mada­ rak dalát viharos szól, a piros hajnalt ködös, hrvas reggel cserélte fel, — i a fák ágait zöld rügyek helyett fehér hó terheli. — Mily változás a természet reudébeu! — Nálunk még hagyján; hanem ott, hol a vizek özö­ ne bömbölve töri szét a gátakat, hogy hullámai alá te­ messen s elpusztítson mindent, hol a vizkárosultak hiába csdekclnck segélyért, az nem érkezik ; ott az 1876-ik tavasz közeledte rémes marad sokáig. Itt van a tavon; ezt mondja a naptár, hajh, de nincs benne köszö­ net városunk utczáit a nagy sarak miatt járhatlauná tevő, a fő utcza járdáit kemény sár kéreggel burkolta be, csúnya piszkos, sáros, minden. Ezen odiosus látványokra eszébe jut az embernek, hogy hát miért nincs B. Gyarmaton szépítő bizottság, mikor az semmibe bo kerül; nem kell őket fizetni azért, amiért a városbau oly fontos dolog­ ért a tisztaságért felelősek lennének, s az újság iró is tudna kibe belekötni, ha itt vagy ott egy kis szeme tet, vagy sarneskát találna; kik kérlelhetlcuül lerom­ bolnák a házak előtt ama bekerített kertccskékct , mo­ lyok miatt a közlekedés oly kellemetlen. Arról komolyan kellene gondolkodni a városi képviselő testületnek, hogy a piszokban el ne vesszünk. Itt a tavasz; alighogy ezt kimondom, meleg napsugár lövcl be ablakomon; meg­ örültem, mert gondolom, hogy closzlik a tél zord fagya kis ibolya kelybéről, s ama fácskák zsenge ágairól, melyeket oly áldott kezek ültettek egy pár év előtt, a fő és nehány mellék utczáján B.-Gyarmatnak. — Mily gyönyörű hajnala lesz egykor városunknak, midőn ezen fákon megszólal a fülemülék andalító éneke, mily kel­ lemes nyári dele, midőn az izzó napsugarak elől ezen fák üde árnya alá rejtőzünk, mily fenséges alkonya, midőn a hold sugáréinál a szerelmesek együtt sétál­ hatnak s egymásnak örök hűséget esküdhetnek? — ültetni kell a fákat mindenütt, — s örök hálával fog tartozni az utó kor azokuak, kik élére állnak a faül­ tetés nemes munkájának. A zárda utczától kell példát meríteni, hol alig ván néhány ház, mégis két gyöuyörű fasor húzódik vé^ig az utczáu. — A hol uincs ültetendő fácska, azok forduljanak a Zichy uradalom érdemdús felügyelőjéhez, Nagy Mihály úrhoz, vagy a vármegye várnagyához Topolcsányi Ferenez úrhoz, azok adnak utasítást, hogy hol kell szerezni jó, és egészséges fácskákat. Hirek. A polgári laknia építésére f. hó 21 ón d. e. 10 órakor uz alispáni hivatalban megtartatott a vállalkozók zárt ajánlatain aktárgyalása. Összesen 7 oíTcrt volt, buda­ pesti, beszterczebányai, sclmcczi, gyarmati, losonczi, és váczi vállalkozók részéről, kik mint szakértők pályáz­ tak, kivéve egyet (Hcrcfcíd A. és fia) melyet nyerész­ kedési tolakodásnál nem lehet másnak nyilvánítani. A bizottság a megye alispánjából, — az iskolaszék tagjaiból s a kormány által kiküldött szakértőből állott. 11 órakor felbontattak az ajánlatok, s kitűnt, hogy HofTtnau János váczi .vállalkozó 2D'» százalékot engedett az 56,000 frt. összegből, mely az iskola felé­ pítésére volt felajánlva,— eszerint nevezett vállalkozó az iskola épitését a megalapított terv szerint 45665 ftért vállalta el. — Miután azonban HofTman János bánatpénzét, amennyiben jelzálogos kötvényeket is nyújtott be, a feltételek szerint teljesen nem fedezte, a bizottság jónak látta, hogy a vállalkozókból még keltő ajánltassék a minisztérium előtt, mégpedig a követ­ kező legtöbbet (18', és 1 8‘ .) engedők közül. A többi­ nek kik 5, 10, II, 14, \'ot engedtek, 2810 frtny bá­ natpénzük visszaadott. ’— Az építkezést, e szerződés megkötésétől számítandó fél év alatt kell megkez­ deni s Ib78. éri június végéig különbeni naponta fize­ tendő 20 írt. kötbér terhe alatt be kell fejezni. —Áldást kívánunk a vállalathoz! Az aradi vértanuk szoborbizottságának lelkes felhívására B.-Gyarmatou is szép összeg gyűlt be a kegyeletei emlék fenntartására, az íven, melyet Opics Károly városi rendőri tanácsos buzgóau kezelt, követ­ kezően adakoztak: Madách Károly 2 fit, Aniugcr test­ vérek I frt, Omazla T. I frt, Bcrczcller Vilmos 1 frt, llauke Leó 2 frt, Kovacsik Lajos I frt, ifi Nagy Gá­ bor I frt, Kobn Adolf I frt, Feisztl József 1 frt., Dr. Felseuburg Fereucz 1 frt. Baldeuvégh Fereucz 50 kr. Ncmethy Kálmán 2 frt, a b.-gyarmati takarékpénztár 10 frt, Havas Gyula I frt. összesen 25 frt. 50 kr. A ‘ gyűjtések tovább is eszközöltetnek, •’=— megjegyezvén., hogy azok, kik 2 frlot írtak alá, ezüst, kik egy frtot, bronz, akik 50 krt, brilauia érmet fognak kapni. Igen szép lelkesUltsvgrc mutat ez a mai mostoha pénz­ viszonyokban, melynek bizonyára alapját a szabauságbarcz soha el nem évülő emlékei kéjrezik. Adakozna. Fabriczy István és Pál b.-gyarmati tanulók gyűjtő ivén 2 frt küldetett szerkesztőségünkbe az ár­ víz károsultak részére, mely öszeget illetőségéhez ad­ juk át Egyúttal felkérjük a t. gyűjtőket, hogy az Ipolyvölgyi árvízkárosultakra is fordítsák figyelmüket, a a be­ gyűjtött összegűek legalább egy részét adják azok fclscgelésére, az alispáni hivatal utján, mely az egyes károsultakról községen kint tudomást szcrezhcLA csa­ pás minket uógrádmegyciket is ért, gondoskodjunk elébb magunkról! A iiógrndiiicgyri IfuHÓg april hó 22-én zártkörű tánczvigalmat rcudez a létesítendő,, b.-gyarmati tűz­ oltó egylet javára’" Örömmel közöljük e tudósítást, mert meg vagyunk győződve, hogy o tánczmulatság sikerülni fog, legalább a meghívókon látható nevek arra nézve biztosítékot nyújtanak, de különösen ezért hogy a tánczvigalom tiszta jövedelme oly egylet alap­ ját fógjit képezui, melyre városunkban—a kezdetleges tűzoltás helyén, —- égető sükség volt. Mint halljuk, az egylet a losonczi mintájára fog meg alakulni,— 8 tornaegylettel lesz összekapcsolva, — s ckép a nemes versenyt — Losonczal u jövőben is fenntartani akarja. A meghívót közöljük egész terjedelmében: p Meghívás. Nógrádmegye ifjúsága által 1876-ik éri április hó 23. a b.-gyarmati megyeház termeiben tartandó zártkörű bálra. Kendezőség: Andreánszky Gábor br,’ Bal o g b y Dezső, B c n c G y u I a, B o n i c zk y .i r p á d , C r o u y Endre gr., F á y Ármin, Jeszenszky Sándor, Oudreovics László, Poszlovszky Iván, Srétor Alfréd Belépti­ jegyek Mcuczel ezukrászdájában B.-Gyarmaton kap­ hatók. Személyjegy 2 frt. FelhivÓM, a szügyi árvák érdekében. Alulirott, a szügyi közgyámságot, többféle, erőmet majdnem túl­ haladó teendőim daczára, csak azért vállaltam el, mert a vétkesen hanyag gazdálkodást mint lelkész tovább nem nézhettem. Az ügyek állapotát több fontos oknál fogsn ez úttal még részletezni nem fogom, — elég legyen most nyilvánosan azt említeni, hogy Szúgyben egyszerre két közgyám s egy árvagonunok fűngált, anélkül, hogy egyik a másikától az árvaügyeket számadás és leltár mellett hacsak privative is át­ vette volna, nz ilyen gazdálkodásnak — most, midőn a szügyi árvaügyeket átvettem, — természetesen azon gyászos eredménye tűnt ki, hogy famúgy némely jószivü emberbarátoknak emlékezetből merített tanúsko­ dása nyomán) a készpénz bevétel ugyan nagy, de a* árvapénztár, kivéve egy nehány régibb keletű, kama­ tozás nélkül heverő kötelezőt, egészen, a szó teljes értel­ mében üres Ennélfogva mindazon adósokat, kik (habár privative kötelességük teljesítésére felhívtam, de nem telelnek) akár mint gyámok és goudnokok, akár mint rendes kölcsönt vevő adósok o pénztárba tartoznak, hogy összes tartozásaikat f. évi április bó 10-éig alnl; Írottnál fizessék le; ellenkező esetben az okozandó per' költséget és n leleplezésekből kifolyó kellemetlcniége1 ket saját maguk hanyagságának tulajdonítsák. Wladár Viktor, szügyi közgyám. A nngy-laiiií ev. egyházban most sem történt meg a papválasztás. Mint halljuk— a nép annyira elke­ seredett a sok lelketlen űzclem miatt, nogy választási jogáról lemondva, a megyei alesperes Bartholomcidesx ' János úrra bízta a leendő pap kinevezését Azon meg­ győződésben vagyunk, hogy Bartbolomeidesz ur,—Molitóris János turopolyai lelkész ur közbejöttével, kinek hazafiasságát kétségbe vonnunk nem lehet, nem enged­ nek helyet a pánszláv propagandának, 8 oly egyént fog­ nak ajánlani, kiben mind a közvélemény, mind a nép szeretető összpontosul. Az érdeklődő közönség elvárja nevezett lelkész urak részéről az erélyes közbevetést A „nógrádmcgyel népbank Losoncion" ezégű részvény társulat f. évi február 2l-kén s folytatólag marczius fi-kán tartott közgyűlésében megválasztott el­ nöke Szent Iványi Farkas úr határozott lemondása 8 a felügyelő bizottságba választott néhány tag vissza­ lépése következtében „az cluöksóg betöltése s a fel­ ügyelő bizottság esetleg szükségessé válható kiegészítése ezéljából f. évi márczius hó 25-kén d. e. 9 órakor ; Losoncion a városház termében rendkívüli közgyűlést tartott. Két hltbisomány alakítására nyert gr. Károlyi : Gyula felsőbb helyről engedélyt. A két hitbizomány a hivatalos lap mai hirdetési rovata szerint a következő birtokokat foglalja magába. — Az első hitbizományt képezik; a) a Heves és Külső-Szolnok vármegyékben, Nógrádmegyébcu fekvő debrői uradalom, valamint a í Nógrádmcgyélien fekvő, kizárólagos tulajdoni joggal �felttgyőség pedig 6 rendes és 2 póttagban állap itatott meg. a titkos szavazatok eredménye reggeli 11 órakor hirdettetett ki. * Hírlik, hogy Draskóczy Ede városi főjegyző és öccse Draakőozy Zsigmond h. Ügyvéd urak szerkesztése mellett és Róth Simon ár kiadásában Losouczon nem sokára egy uj, nem tudjuk még mily czimű — heti lap fog megjelenni, őszintén üdvözöljük és hosszabb életet Kívánunk o vállalatnak a boldogult „Nógrád- és „Losoncai lapokénál. (Losoncai levelező) alapitó Dűvéro irt javak, nőm külön bou * nomtii kiUrológus tulajdoni joggal sxinto gróf Károlyi György uovéro irt javak éa annak a nemtii köxös logelöbőli ' illetményei: b) Budapesten ax egyetem ulexiban fekvő háx ét kert ax c hátban lévő könyvtárral, illetőleg mindazon könyvekkel melyek ax alapító nóvbólyogóvol megjelölték, külön jegyzékbe foglalt bútorokkal, ké­ pekkel és minden biti iugóeággokkal c) Budapesten ax állói utón fekvő háx mögött levő • ettől elkülöní­ tendő mintegy ezer Q ölnyi tcnyésxkcrL d) Budapest határában aKákoeon fekvő rétek, végre e) minden exttst készlet. A második bitbixomány tárgyát képezi: 1) A Fehérmegyében fekvő csurgói uradalom. 2) A Pestmegyében fekvő a pusxtasóregi. alapító nevére irt birtok. 3) Budapest ax üllői utón fekvő ház, a mögötte elterülő tcnyéxxkert nélkül, végre 4) Ugyan az üllői utón fekvő hár — Az élvezetre alapító halála esetére az ellő hitbizományban gróf Károlyt Gyula, a második­ ban gróf Károlyi Viktor és ezek hágai vaunak hivatva. Mindkettő fiágának kihalása esetére gróf Károlyi Tibor és gróf Károlyi István, illetve fiágatk. Ipolyságon f. bó 20-án tartott takarékpénztári közgyűlésen, miként o lapok múlt számában jelezve volt, megejtetek ax évi szokott választások.. Elnökül valamint igaxgatóúl egyhangúlag ismét megválasztat­ tak Br. Majlhényi László és Hodorváry Antal A többi tisztviselők választása (a budapesti első tak. pénztár njabb szabályok mintájára) az áj gaxgatóságra Hibáztatott, melynek száma 24-ben a Pedig Mok Mm róluk (telleml rrök hilajlbta. A való Ml muUljjL, bofy mo<yéakb«a egy Up, co*k **l bírjuk Baollocailrf ós *ay«CÍhg timofoUL Btcrk . A „Magyarország éa Nagyvilág41 legújabban megjelent 12-dik számának tartalma. Szöveg: Gold mark Károly. — Ezüst lakodalmunk napján. (Költe­ mény Lauka Gusztávtól.) — Egy fáradt ember nap­ lójából. Uiabb közlemény. (Opitxky János.) Folytatás. ■— A svéd női négyes. (F. J.) — A sárga álarezos. Elbeszélés. (Wilkio Collina) Folytatás. — Nemzeti szín­ ház. (Nsmo.) — „Giornalc La Bandiéra*. Egy lap olasz úti naplómból. (Palóczy Lipót) — A fővárosból: Hangversenyben. (Porzó.) — Irodalmi levelek. — Kü­ lönfélék. — Sakk felad vány. — Szórejtvény. — Szer­ kesztői üzenetek. — Rajzok: Goldmark Károly, a „Sábái királynő" szerzője. — A budapesti árvíz, (öt képpel.) — A svéd női négyes. — Előfizethetni u lapra a kiadóhivatalban Budapesten, Fercncziek-tero Athcnaeum-épülct; negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 írt., egész évre 10 frt. — Ajánljuk o lapot a miveit olvasó közönség figyelmébe. Ax igaxságQgyaiinlaster Nagytapolcsáoyba kin közjegyzővé Kovicxky Lajos, Hontmegye bozóki járásá­ nak szolgabiráját nevezte ki. Balogh György feloszlott színtársulatának né­ hány tagja o napokban érkezett Losoncira, hogy itt még husvét előtt — ha lehetséges — egy néhány színi­ előadást rendezzen. Loaoncxon a kis malmot bántják, mi arra mu­ tat, hogy őzzel kapcsolatban a „sugárút" is foganatba vétetik, a hírhedt .kutyaszorító" megszüntetik és az uj „sugárút" mentében a kis malom anyagából uj tá­ gas és czélszerú óvódé építtetik. Egy • gácsl vásárról hazafelé ballagó fabiankai kerülő a vasút mentén igyekezett haza, de hihetőleg túlságos pálinka élvezés következtében a vasút sincin elaludván, o hő 20 és 2l-ike közti éjjel agyon zúzatott Losoncion, o hó 23-án Kontót Gyula közös hadseregbeli kapitány úr a r. oath. hitről ax ágost. cvang. egyház kebelébe tért át Halálozás. A Zrínyi kávéházban Rigó János 60 évos b.-gyarmati születésű zenész, o napokban este, játékközben szélhüdés következtében meghalt. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. Főmunkatárs: Harmos Gábor. H IRDET É S EK. Losonczon K.-Karsában egy jövedelmezd ház szabad kézből, vagy april hó 3-án Önkéntes árverésen elfog adatni. — Bővebben lehet értekezni özv. Fekete Beni&m asszonnyal Losonczon. Hirdetmény. Alulírott értesítem a t. ez. közönséget, hogy Kristóffy Mór elhalálozása folytán, ,,az első ma­ gyar általános biztositó-tarsaság“ ügynökségé­ vel megbízattam, és ezentúl úgy a tűz- mint jég-károk elleni, valamint az életbiztosítási beje­ lentések nálam eszközölhetek. Lakásom és czimtáblával jelzett ügynökségi iroda saját házam­ ban a zárda utczában. B.-Gyarmat, 1876. martius Ll-én. an szerencsém a t. ez. biztositó közön­ ség tudomására juttatni, miszerint „az első ma­ gyar általános biztosító, társasági kerületi ügy­ nökségének vezetésével megbizattairi, s műkö­ désemet már meg is kezdettem. Felkérem egyszersmind a n. é. közönséget, kegyeskedjék bizalmával megajándékozni, Ígér­ vén a legnagyobb pontosságot. BAINTNER OTTÓ b.-gyarmati birtokos, mint ax „első magyar álL bixt. tán.* ügynöke. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. < .• • * » Gazdik Lajos. ' � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00053.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_03_26.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-03-26 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 13. szám (1876. március 26.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom