https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ba250f492958625fb06ba531e18c3724.jpg 2a3ff51cdbebdc83599a5339c82eb0ea https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b3bc413eae7d47498f49773d61fb62d1.pdf 06008b0e53a7cc7c692f8eb9c271d23f PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 3-ikszám. B.-Gyarmat, január 16. NÓGRÁDI LAP OK ÉS HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi, s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás „NÓGRÁDI LAPOK" s „Honti Híradó" politikai, társadalmi és közgazdászat! hetilap *76 18 —ik évi IV. évfolyamára. — Előfizetési feltételek: Égést évre ......................................... 6 írt FéléttC .............................................. 3 . Évnegyedre.................................. I* „ 50 kr. Egy nőnapra ................................... — „ 50 kr. Az előfizetési pénzek egyedit! a kiadóhoz czi mezve, — logczólszerűbbcn póstai utalványuyal — a nyomatandó példányok, s pontos szétküldés tekintő * ’ tóból, mielőbb beküldendők. B.-Gy arma t, 1876. január Jé. Azt hittük, hogy a két közjogi párt egye * i sülése a társadalmi élet terén is megszünteti ! azon elkülönzöttséget, melyet e kőt .párt em­ berei egymás irányában ozélzatosan létesítet­ tek s tartottak fenn. Fájdalom o várakozásunkban, legalább ; itt a megye székhelyén, mindeddig csalód­ nunk kelőit, miután az itteni társadalmi élet két legfőbb tényezője a nógrádmegyci ka­ szinó, és a b.-gyarmati népkor még máig is merev elkülönzötuégben tartja e város intel- j ligens elemeit. * És ezen elkülönzöltség érezhető nyomást gyakorol a társadalmi életre, megzsibasztja ; az egyesek jó akaratú törekvését s nem engedi hogy a megyei és királyi tisztikar, mely i majdnem kizárólagos látogatója a kaszinónak i a városi polgársággal s az ügyvédi kar volt ellenzékei részével, mely ismét a népkörnek híve, egybeolvadva létesítsen társadalmi életet. És ezen olkülönzöttségnek mindkét egy­ let többé kevésbbó oka. mert a kör hivei mindenáron ragaszkodnak épületükhöz, mely azonban alig elégséges mindkét rész befoga * dósára, a kaszinó embereinek egy része pedig csak úgy szeretné az egyesülést, ha a kör ol­ vadna be a kaszinóba. , A kör híveinek tartózkodása annyiban indokolt, amennyiben ók egyszersmind rész­ vényesei azon részvényháznak, melyben a kör székel, s miután ez csupán e czélra épült • magán hásználatra csakis tetemesebb költség­ gel járó átalakítás után lehetne alkalmassá tenni amire ismét a társulatnak nincs pénze, o sze­ rint nincs más alternatíva, mint vagy bent maradni a körnek ez épületben, vagy azt eladni. Es e körülmény csakugyan nem igno * | ráiható és bizonyára, nyomosabb, mint mit a kaszinóbeliek felhozhatnak, hogy t. i. a kör helyisége kevés mindkét rész befogadására, mert igen is kevés volna, ha a kaszinónak minden aláirt tagja azt egyszcsmind látogat­ ná, is de miután ezek nagy része vidéken lakik, csak 10 - 15. rendes látogatója van, kik pedig igen kényelmesen elférhetnek a körben addig is,még más alkalmasabb helyi­ séget lehetend találni. Itt tehát nincs más mód az egyesülésre, mint hogy a kaszinó olvadjon be a körbe 8 tegyen le a kicsinyeskedéssel, mert utol­ jára is a kisebbségnek kell a többség ellőtt meghajolni. Éhez járul azon körülmény, hogy inig & kör helybeli tagjai körülbelül ‘JÓ - 100 egyén egytől egyig ragaszkodik saját egyesü­ letéhez, a kaszinó kültagjainak túlnyomó része csakis kényszerűségből fizeti a tagsági dijt sőt a helybeliek egy része is örömestebb menne a körbe, de nem szabadulhat a kaszi­ nói tagságtól, két helyen fizetni pedig nem akar, — a így alig tiz egyén az, kiknek kényelméért a kaszinó fenáll, s kiknek kényel­ méért körülbelül 80-an akarva, nem akarva fizetik a tagsági dijt, — a miért már több részről hangos panaszok emelkedtek, az igaz­ gató ur pedig mint halljuk közgyűlést egybehívni nem akar. Tehát a kaszinó igazgatója és vagy 8 kaszinói tag kényelme és kicsinyes uj hu zása akadályozza az egyesülést, okoz vagy 80 egyénnek fölösleges kiadást. E visszásság még szcmbeszökőbb, ha tudjuk, hogy a kaszinónak múlt évi alakulásakor az egyesülés reményében számos körbeli tag is aláírta magát, de miután a közgyűlésre nem kellőkép hivattak meg, a kaszinó az ő intentiójuk ellenére alakult meg s most a 10-ck kényelméért ezeket is kényszerítik a fizetésre, pedig ők nem ezek kedvéért írták alá magu- azon erkölcsi «közrehatás munkájában is részesévé teszi magát c kör, s az egész t. egylet, mely as önzelem munkásságnak tényleges pártolásával nyiivánitjá elismerését— * „ Losonci, 1876 január 8. Kartássi üdvözletei Dapsy Kálmán, nógrli'em laaunulati njejy.8. ! , | i j Szóval a közérdek követeli, hogy ezen visszásság mielőbb megszűnjék. A kör legközelebb tartja közgyűlését, re­ méltem a kaszinói igazgató ur sem fogja tovább ; az alapszabályokat mellőzni s közgyűlést hiv egybe, mert üdvösebb lesz e kérdéseket köz­ gyűlésen megoldani, mintha a tagok egy szép napon üresen hagyják a kaszinó füstös szobáit s elmennek a körbe, ahol nagyobb társaságot, több lápot, jobb biliárdokat és kevesebb füs­ töt élvezhetnek. Egy kaszinói tag. Tanügy. Őszinte kérelem a nógrádmegyei tantestület körelnökoihez. Napról napra közeledik hozzánk azon időpont, melyben a népiskolába kOtelezőleg fog hahozatui a kézimunka alkalmazása. — Küszöbén állónk annak is, hogy a kisdednövcl * dék (óvodák) működése a népiskolákkal oly kapcsola­ tos viszonyban fog helyeztetni, mely ennek rendise * resitett előkészítője gyanánt szolgálhasson. — A „néptanítók lapja- bár nemes hivatásának igen sok tekintetben megfelel, még is ritkább megje­ lenése miatt később jutunk a felmerülő nézetek tanűlmányozásához a mint az o tekintetben szinte alapos szakképzettséggel szerkezteit „család ős iskola- vala­ mint a „népnevelők lapja- által mely utóbbi hetenkint jelenik meg, s mindkettő karöltve tárgyalja az elemi népoktatást és kisdednöveldck hivatását. Miután a nógrádi tantestület kiválóan az önkép­ zés és a tanítás módszerének javítása eszközlését tűz­ te ki föladatául, — csekély néz' tcm szerint úgy & kisdednevelési miként a népiskolai oktatás terén való ismereteinek örcgbitésca fenti czéllal nem ellen­ kezik. — Közraivclődési tekintetben tartozunk önérzetünk­ nek sállásunknak azzal, hogy mindannyiszor, valahány­ szor a nevelés és oktatás körébe oly dolgok behonositásárol lesz vagy lehet — szó, melyek nemzeti ér­ zületünk, tapasztalatunk, sokszor pedig még a lehető­ séggel is ellentétben állóknak — látszanak, meggyő­ ződésünknek egész nyíltsággal kellcnd felszólalnia: — s miként tcbelnők ezt legbizfosabbau, ha nem a szaklapok kipróbált, edzett férfiainak nyilvánosan kifejezett nézeteik megfigyelése alapján? Jól tudora hogy ez egylet igen számos tagja fáj­ dalom nincs azon kedvező helyzetben hogy saját költ­ ségén járasson magának szaklapot, —de egyesült erő­ vel mégis elérhetünk e kivánt czélhn olymódon p. o. hogy a körök t. elnökei egy vagy két példányban rendelnék meg az általam jelzett lapokat s természete­ sen többet is ha lebet s oly formán köröztetnék a kör tagjaival miként a közgyűlésre egybehívó leve­ let szokás köröztetni. — Nem is említve, hogy a körök könyvtára mily becses művek által fog ily módon szaporiltatni, még *) Elüfiae.betnl a, C«alL! ét lakola* eiitnd lapra Oataí Jóaarf koloiadoboltainrgyai taarríilet p4n»tAnx>kAnll Koloa«*Arnn ku taaaappaa uUu 15. aa. * „Népnevelők V>pja* cl Lapra Vödiani r F. kiadóboa BodapeaUn Beleírva tnegytklaűi 9. ». Levelezés. 0.-0 y a r m a t január 15. Az ember mindig olyan lesz, mondja Rousseau, a minővé öt a nő teszi. Valóban, ngyaz állam mint az egyház, ugya tudomány mint a szépm&vászetek ki­ váló emberei saját állításaik szerint nagyobbrészt anyjaik befolyása folytán azokká lettek ’. A mennyire igaz, hogy az államok boldogsága a családok boldog­ ságán alapúi, annyira igaz azjis, miszerint a család súlypontja a nőben miül házi uszonyban s anyában keresendő. Mert habár a térti állásánál fogva mint a család feje tekintendő, az nstony azért uiégscin 'hkmupipöké; ő a család lelke és alárendelt szeremében szolgálván, uralkodik; ha a férfi közéleti hivatásában kifelé hat, a nőnek a ház szúkebb köre legszebb tevékeuy»égére nyújt alkalmat, mely gyakran áldá­ sosabb s kevésbé tövises mint férjének gond beli ál­ lása. A valódi asszonyig súg virágai nem lejtődnek a közélet zavarában, hanem u ház a csatád víszivonult magányában. Ott van anui hely, melyben a nő uralkod­ ni n működűi hivatva van; az a tér melyen nemes tulajdonai kifejtésével áldást hozva, a férfi neve tartós tiszteletének tárgya lesz. A családi élet föntartása, szé­ pítése a nő egyedüli természetes hivatása lévén, min­ den más foglalkozás mely inkább a férfiak cselekvő körébe vág mely állal tcrmészetvlleueson a közeiéibe • bevezettetnék s legszebb tulajdonai szükségképén ve­ szélyeztetnének sőt mcg.scmisitetuéuek, megvetendő. Hogy u nők jelzett hivatásuknak tökéletesen megfeleljenek s Így az emberiség eme felének' élet­ kérdése megoldassák, szükséges, hogy a haladó kor igényeinek megfelelő intézkedések történjenek, hogy közönynyel viseltessünk e kérdés megoldásánál, ezt mintegy félreismerve no méltassuk behatóbb tárgya­ lásra. Ha szem Ugye vesszük mennyire képes a leányiskola a nőnevelést általában elősegiteui, akkor csakhamar meg­ állapodunk azon meggyőződésünkben, miszerint a nőne­ velés nem úgy mint a férfi nemnél cgyvalamely szakra váló ki képüzletéinek tekinthető, sőt hogy theorébtikus női szakképzés ook tekintetben aggodalmas, veszélyez telhető h mindenesetre fölösleges. A valódi nőiség nem lehel mesterkélt; minden oktatás, mely őt direkte tanítani akirja, hasonlít, ama kertészhez, ki meg nem elégedvén a virág teriuészctes kifejlődésével nnnn, leveleit festi s porit párfórairozza. A miveltség melyet az iskola adhat egy általános; elemeit melye­ ket az iskola ád, nem nélkülözheti sem az asszony, seiu az anya, de a lyánynak felnevelése házi asszonynyá lényegileg csakis a ház feladata lesz Az iskola előkészithet az életre, barátságosan támogatbatja'a családot, s igy ez soha sem leszeu fölösleges, valamint az iskola, mely nélkül a ház a nevelést tökélyre nem viheti, inkább lehet az iskola a fiúnak apja s anyja desohi sem helyettesítheti a lánynak annak anyát: semmi sincs e világon, mely a lánynak az anyai szeretet godvisolését pótolhatna. Anyai szeretet és gon­ doskodás, az anya élőképe éppen úgy szükséges a lánynak, mint világosáig s levegő a növénynek. Balga­ ság volna az iskolától azt elvárni, mit csakis a szü­ lők adhatnak; hisz az iskolának nem az a feladata, hogy az élet valamennyi viszonyait ismertesse és a gyermekekkel a felnőttek életét aniticipálja. n. női egyéniség nemesítése a lányiskolák fófclndatu. A férfi tudománya és képessége által, a nő csakis egyénisége által lesz tekintélyes; a férfit a világ a szerint becsüli, a mit s mennyit tud és mennyire képes, — a női isinél a szerint hogy minő. Hogy a nőnevelésben a kellő czél oléressék, szükséges hogy az iskola a lányokat nma atraosphaerába helyez­ ze s mindazon mivelt'égi elemeket tankörébe vegye, mely által a valódi női egyéniség nevelhető Ilyen, előzetes nevelés után, mely felsőbb lány tanodákat föltételez, társadalmi életünk bizonyára haladni fog, meg gyujtatui a nők szellemének kiolhatlan fáklyája, kik szövetkezve a másutt régóta létező nőegyletekben, egyengetni fogják a szellemi kincsek elnyeréséhez vezető utakat. Fájdalom, hogy vidékünk lelkes hölgyek geniusa oly annyira hallgat, holott éretlen s serdülő nemzedék miveléséről kondoskodva, embert emberrel kibékítve, nemzetének elidcgenithetlen vagyont sze­ rezne, legyőzbetlon erőt adni képe volna. Tomesko Nándor. �Losonc január 12. kliUitUi m.MfUaAk. T4ro*.S Itlkfaa. KaIooMimÜ Városunk iparúid lakosaiba, lábát átall bán vá­ rosunk fölött többször hallottunk élet és olykor oly* kor iogos Ítéletet is mondatni azon megcsontosodott indolencia miatt, mely az njabb kor vívmányaival szemben iparosaink kilenczvcnkilcucz százalékát le* lenyűgözte. Hiszen igaz ugyan, hogy a mull év dccz. 19-én az önálló magyar vámterület h (Málló magyar nemzeti bank feuállilá&áuak sürgetés végett tartott népgvQléa egészen ingóba foglalta városunk iparossá* gának számbavehetó elemeit; do az is igaz, hogy ugyanezen népgyűléscn Búsba k .\dAm ur abbeli lelkes felnivására, hogy az IS7ó. évi augusztus 20-án Szege­ den megnyitandó országos kiállításon való résztvevés szempontjából csélszerű volna egy állandó kiállítási bizottságot szervezni, iparosaink azzal feleltek, hogy annak rendje szerint odabagyták a termet s a lelkes felhívás kiáltó szó lett a pusztában. Valóban kétségbe kellett centink iparosaink, c kimondhatatlan indolentiája fölött. Azonban úgy látszik, hogy az uj év uj szellem áramlata nem hagyta érintetlenül iparosaink lelkét sem. ás életnek, az élni akarásnak komoly jelei mutatkoznak, fel kezd ébredni a komoly önbizalom, mely oda sarkalva városunk lakosságát, hogy a bensőjében forrongó eszméknek tettleges kifejezést adjon. Igenis! S bogy a közönyösség kezdi elveszteni eddigi minden­ ható erejét, e hé 9-én félroismorbetlonül tapasztaltukmely napon d. u. 3 órára a város közházának tanács­ termében összehivatott Losonca város közönsége eszmé­ ket cserélni a szegedi országos kiállításban való részvevés szempontjából. Mondhatjuk, bogy e na^y körű értekezlet igen szép érdeklődésről tett tana bizonyságot Az értekezlet nemeset ezen, hanem a további tanácskozások vezetésére is szerencsés volt Szdassy Farencz úr ő nagyságát megnyerni, s miután Ambrus Mór urat jegyzővé választotta, elnök azon kérdésére kívánnak-o az értekezleten jelenlevők a szegedi országos kiállításon résztvenni, egyhangú igen lön a felelet. A további teendők végzésére egy állandó bizott­ ság választása látván czélsxerúnek, szt határozta az értekezlet, hogy most nem bocsátkozik bele az ál* landó bizottság megválasztásába, hanem igenis választ egy szőkébb körű bizottságot, melynek tagjai az el­ nökön és jegyzőn kívül Biisbak Ádám, Kuucz Elek ás Schmidl Albert nrak lettek; mely bizottság azzal bízatott meg, bogy egy’ felszólliláat intézzen Losonci vidékének azon egyéneihez, s egyesületeihez, kikről s melyekről feltehető, bogy érdeklődnek a kiállítás iránt azon cxélból, bogy csatlakozzanak Losonci városhoz 8 jelenjenek meg a jan. 23-án tartandó állandó bizott­ ságot választó gyűlésen. Megbízatott ez öt Ugú bizott­ ság azzal is, nogy kiállítási szakcsoiiortukat szeme lőtt tarra, javaslatál terjessze be az állandó bizottság névsorás is. Mint tudjuk, a fentebb említett fölhívás már szét is küldetett, melyet bogy kívánt siket, kövesben őszintén óhajtjuk. Ez Örvendetes mozgalom mellett lehetetlen, hogy meg no említsem azon reánk, losonciakra nézve le­ verő s biztos alappal bíró hírt, hogy a helybeli ágosL evang. egyház átalánosan tisztelt s szeretett lelké­ szét a kitűnő szénokot s társadalmunk egy derék tag- , 1 ! t ■ . j TÁRCZA. A váró kis lány. • v&rfú Homu a perei, a pillanat? Örijm, kitUg, rwiáay, tArkrgkt Ea néha {oodok Ununak. Felr«r n4ba a koc®aürgás, FaUbredu, ha eaahol aa eh, Eprdw aéan aa ornígetra: ^Jűa-e, * ki lefktdvraabb* ? Ham jón, tadod, tavibb vi/»i újra, Tívaia ri«yaJ. urat rvmánayef; Mart riivednrk M dobbanita, Telve van örök hGUcpl. VifantaMdM a hú pataknak VáliaaatM íblyiaában, A e*41 f»U aaía laaaan fát, A vőley nriyua Agyiban. De ha a exüt r<ykor elérte 8 »«fnynpaik tarka Siet én Jotalsa Ims: 5rdk Bár, Mke, A trafónak W ktbe'fa. KÜLFÖLDI LEVELEK. ÉJSZAK FELÉ. ÜTI KÉPEK. IV. A vonat a kis, de ipardús Morvaországon vitt tova. Minden 5—10 percnyi közökben látható volt nehány gyárnak kéménye. A morván túl elhagytuk ugyan a határt, de még ' soká közelében maradtunk. A Ferdínand vaspálya egész i iát rövid időn el fogja veszíteni; mert az imént em­ lítettem lelkész Trsztyáuszky Ferenci úr o hó 2-án egyhangúlag választatott meg a pozsonyi magyar — tót egyház lelkészéül s a pozsonyi evang. theologiai intézet tanáráéi, mely választást ai illető cl is fogadta. Hogy ki lösz utódja, ki tudná megmondani?! A január ó-ki casinoi zeuceslély, melynek lefoly­ téról utolsó alkalommal voltam oly szerencsés c lapok szives olvasóit tudósítani, uyolezad napra vagyis f. hó 12 én a sörház helyiségében keltett viszhangoL A hely* beli tisztikar rendezett nevezett nap estéjén az einlitettem helyen táuezczal egybekötött zonecutélyt, melyre a lotkmezi közönség szine-javát (egészben véve mint­ egy 200 személyt) hitta meg. Mars mord fiai közöl ezúttal többen a Mázsák fölként papjai gyanánt mutatták be magukat és úgy a műsor érdekes és változatos összeállítása mint az egyes darabok szabatos és sikerült előadása által a szép számban megjelent díszes közönségnek igen nagy műélvezetet szereztek. De lássuk a műsort közelebbről. Előcsatárok a férfikar tagjai voltak, kik 8W«w KirchMn* czimll né­ gyes kart bachertól adtak elé igen csinosan. Azután Kovaroz Emil zenetanár játszotta a „Sonambula* cziinú ábrándot zongorára Tbalbergtőt. Művészi játék volt. Kár, bogy nem az Ebrbarfélc zongorát vitette át a sör* házba. 'Következett „AVJ/trfcárn- czimü magán négyes férfikar Abllól. Énekelték Puhl főhadnagy, Zólyomi és Zeller urak és Bluscbulti főhadnagy. .Mintha csak egy hangot hallott volna az ember. Meg is újrázta ám a hálás közönség. Gólbúr ezután „Per T<*1 Jet Teberlut'* czimü költeményt! szavalt Geibetlól érczes hangon, értelmesen és szép hanglejtéssel. Megtapsolták. Az el­ ismerés legszebb koszorúját azonban a most követke­ zett vendég múkedvolőnűnck Kollmann Amália úrhölgynők kell nyújtanom, ki „4tfeluiűeu dalát lleethorentöl elénekelvén valóságos tapsviharra ragadta a közönséget. Hálából viszont a kcdvcncz ^Nevető dal*4 lal ked­ veskedett. Megint a férfikar vonult ki a küzdtére és a h«Aó/ bárdoli kará*-l Heckerlnl adta elé szabatosan. Aztán Catuinoli ár eytherán „/ku Hlnntlehn bn Verbórgénén és „Die Müge* czimü darabokat Cinlauftól adta elé kedvesen és kecsesen és az aratott taps után a műsort egy darabbal még mégis szerezte. Most Zólyomi és Zeller urak „/>»r Grútz* czimü kettős dalt énekel­ ték Uendeluofintit. A gyönyörűen előadott dúlt a kö­ zönség zajosan megtapsolta és az eléudok még egy Mendelssoünfélo dallal kedveskedtek. Végre utócsapat gyanánt ismét a férfikar vonult ki és nagy élénkség­ gel és pontossággal adta elé r <m »chúnn Hheiir* czimtl keringőt Hru^iieritii, melyet zongorán Kőváréi Emil kisért. Nem mulaszthatom cl megemlíteni, hogy a ka­ rok betanításában a főérdem Blascbutti főhadnagyot illeti A hangverseny utána fiatalság jó kedvvel tánczboz fogott és (az egyenlítő vidékére beillő hőmérséklet mellett) — kivilágos kiviradtig tánczolt. Odaát a túlsó szobában meg az „ócska huszáruk*4 mulatlak kedélyesen. Szilus.sy Furencz és l’ougó Pál urak a 25 ik (b. Mamula) sorezred tiszti káráért és alezredeséért Ürítették poharaikat. Katkovics alezredes megköszönvén a toasztot az egyetértésért ivott. Pongó Pál Ixisoncz ^csahigányát*4 Kollmann Amália urhölgyet, ki egyedül haugoziatá a zcnecstélycu a magyar szót, éltető. Viszunltalálkuzásig k—s -1 * r. , j | i Lundcrburgig, s még azontúl is a Murva jobb partján halad. A Morva folyónak — mint általában hazánk leg­ több hatáqmntjának meg van a maga lapja Magyar őrsiig történetében. — Ottokár cseh király I2B0. a Morva jobb partján, az úgy n. Marchfelden győznimet aratott az osztrákoknak segítő magyar badakon. De a megalázást ba tltrte is — nem feledé a büszke nép, s ürömmel ragadó meg az alkalmat, midőn az osztrák hg. Habsburgi Rudolf bosszúra hívta fel a hatalmaskodó cseh király ellen. Az ország nagy Ínségben szenvedett. A népet a rósz évek után az ismaoliták és zsidók — kiknek az adó bérbe volt adva — mindenéből kifosztották, s mégis — mert a becsület forgott kérdésben az ifjú Ulászló király 20,0(0 válogatott vitézzel jelent meg Rudolf oldala mellett. S az áldozatnak meg volt az eredménye. Jóc; rosz e? Annak Isten a megmondhatója. a becsület meg volt mentve! A győzelem fényes •volt Ottokár többé nem ült királyi székébe. Ott ma­ radt a csatatéren. És ezek a Habsburgok kiknek hatalmát magyar fegyver vívta ki — magyar váll emelte nagyra, oly mostohán bánták bosszú időn át a magyarral. Balga! Mint tUuúdöl? Hisz a természet rendje az, bogy a felsőbb tárgy mindig nyomást gyakorol az alatta levőre. Mikor az'án nem IcszUnk sem mi, sem ók: vége leszen minden szemvedésuek. . Dhrnkruth állomáson — színhelye a fentebb em­ lítetteknek — meg sem álltunk. Mi köze van Mcrcurnak — Mártához? Mindig tovább! Éjszak felé! Az idő alkonyodul kezdett, mikor BrUnnbo ér­ tünk; a ködös félhomályba alig szerezhoték képet a kémények városáról s már is mennem kellett. Brflnn városán túl csak szűk völgyet vehetőnk észre és azt hogy a vonat mintegy 10 alagút alatt robogott cl. Aztán következett rgy nagy sötétség, aztán a hold okozta félhomály — aztán ismét sötétség — s csak aztán jött Prága; azaz hugy mi értünk Prágába. A közegészségügyhez. 1 j I i i < 1 , J ; j t i j , Mind azokhoz, mit újabb időkben a magas kor­ mány az OH/.ág közegészségügyi, tekintetében tesz, alul­ írott is hivatva érzi magát, a jó Ügy érdekében némi adatukkal, (mondhatni tán, életbe vágó adatokkal,) hozzá járulói. E lap kerete nőm engedi meg, hogy élőt — vagy kórboneztani elemezésekbe bocsát kozzam, csak mindennapi eseményekről akarok szólaui, a mennyiben ezek két évi itteni tapasztalataim nyomán helyben és a vidéken kezelésem ala:t és észklódési körömben előfordultak és a mennyiben a közönség tájékozásául az azokra vonatkozó uézelejmmcl az egészségügynek némi szolgálatot tehetek. Az orvosi tudomány egyáltalában két főcsoportra osztja a betegségeket u. m. örököltükre és szerzettekre. A nagy közönség azon nézetben van, mintha az örö. költ bajok gyógyithatlauok volnának és bogy egy oly gyermeket melynek szülei például gümökórbati (Tuhérculosis) haltak meg, okvetlenül hasonló sors éri. Ezek ellenében alapos okom van hinni, hogy ogy ilyen beteg­ séggel megragadott gyermek, bár még csecsemő kofá­ ban, idejében és helyesen alkalmazott gyógykezelés mellett egészséges állapotra hozható, sőt még nagy kort is érhet el; mig egy oly gyermek, mely egész­ séges szüléktől származott, do egy véletlen cs elhanya­ golt tüdőhumt következtében aszkórban vész cl. Ebből azt a következtetést vonhatom, bogy sokkal inkább kell tartani a szerzett do elhanyagolt betegségektől, mint az örököltöktől, melyek ideje korán orvosi megfigyelés gyógykezelés alá estek. Ezen állításaim támogatásául nohány gyakran előforduló oly betegséget akarok felhozni, melyek ám­ bár kezdetben jelentékteleneknek látszók, elhanyagolás által mégis igen rövid idő alatt halállal végződnek. Így példáúl az emésztési zavar oly b^j, mely a szü­ letés utáni első napokban bekövetkezik a csecsemőknél és melynek okai lehetnek: vagy az annak nyúj­ tott és vegyileg rósz alkatú tej, vagy az emésztési szerv maga. Mindkét esetben nem tűri a csecsemő az élvezett táplálékot és kihányja. Az idézett két eset elsejében jobb tápszerről, a tuásodikában pedig az emésztő szervek erősítéséről, il­ letőleg a netán azokban létező erjedés scmlcgesitéséről kellene gondoskodni. Mindez megtörténhetnék, ha kellő időben szak­ avatott kéz közreműködése vétetnék igénybe. De ná­ lunk vidéki helyeken először is anyókák, bábák és szakácsnők consultáltatuak, és ha az agyon faggatott gyermek vége közeledik, mégesak akkor hivatik az or­ vos is. Az einlitett psendo — aesenlápok kenik, dör­ zsölik, füresztik a szegény siró gyermeket és tartják táplálékkal, hogy megnyugtassák azt. Mi következik? A baj, mely addig csak a gyomor nyákhártyájára volt kiterjedve, áthatol a belekre is, hozzá járni nagyfokú hasmenés, a gyermek elveszíti a vérnedveket, új tápszert nem vehet tel és igy bekövetkezik a tzerti fetbotnlat, semmi más, mint egyszerű emésztési zavar következtében. .Mily égbe kiálló az, midőn a gyermekek a szólók tudatlan és hanyag eljárása álul tönkre mennek! És mi csoda akkor, hu az ujonsztilöttek egy negyede már az első évben kihal? Egy másik ép oly gyakori és még a felnőttek által nem eleggé figyelembe vett betegség, a /lideglelét. A hideglelés kellő idejében és helyes gyógyeljárás mellett, (de nem épen, mint a közönség hiszi, csak kínai álul) gyökerosun gyógyítható. — Nagyrészc a müve- A pkék csillag44 biztatólag fogadott puha ölébe ' — s átringatott a hét második napjára, melynek felét Prágának megszemlélésére voltam szentelendő. Fél mp. Mi ősrzel a föl nap? Négy óra — lógi jobb esetben. No tehát kezembe a Bacdcckert, nyakamba a várost! És én négy óra alatt megláttam Prágát. Vajha mégis ösmorhettem volna! . . Prága Budapestünk formájára épült — jobban: Budapest amazéra. A mennyiben Budának eredete az ó kor homályában vész ugyan; de Pest csak c szá­ zadban lett azzá, a mi. * A Moldva jobb partján terül cl a régi város. Libussu bgnő nem lehetett Ízlés nélküli kedély, mikor c helyt várost alapított. És azóta sok megváltozott. Ez som hinné ha fölébredne hogy ez az ő műve. — — — — A 4*<-as eszmék mikor a félvilágol bejár­ ták Prágát is utjokba ejtették. — Nem messze, hogy a regi város küszöbét a „lőpor tornyot elhagytad meg­ láthatod az ablakot, melyben Windischgriítz nejének ] egy szabadság harcos golyója szivébe fúródott.Ti „urak/ tanuljatok mások példáján okulni. Még néhány lépést, és elérted a főteret. A csehek úgy hívják hogy „Grosscr Rinr.w S most egyszerre nem tudod, hová vessed tekin: teled. Legelőbb is a volt Husszíta templomba lépsz be.. A vallásos buzgóságnak sok remek müvet köszön* i het az utókor. A „Theynt kirche** (az a neve a huss tem­ plomnak) ezeknek egyike. Belső diszitésu nem kirívó, nem túlzott, mint ' igen sok róni. kath. templomé. .1 félhomály a magas ivek alatt kegyes gondolatokat kelt szivedben. — Az oltár előtt egy művészi koporsó. Brahe csillagász porai; nyugszanak benne, II. Rudolf kir. idejéből. Szép jele egy király tudomány szeretőiének ! mert Rudo’.l icinetteté őt ide: — komoly jele a mulan; i dóságának, egy örökös „memento móri*!". . . A hatalmas Podjobrad Györgyöt c templomban [ koronázták meg, ki a templomot 2 toronnyal diszitteté. �leden ét könnyű hivő közönségnek azonban a terme* azatro bixia magit éa legjobb esetben szeszes italok­ hoz folyamodik — és paprikához vagy borshoz. S igy a helyett hogy bajuktól menekülnének, idült gyomor­ hurut ba csuek, mely élethossziglan eltart Es mily mér­ veket ölthet az ily elhanyagolt hideglelés? Az egész vér úgyszólván, megfertöztetik, a fehér vérteztetek nem oxydalóduak és nem válnak veresekké, innét a bér tzürkés fehér színe. A vér szilárd részei elenyésznek, maga vizenyőssé vilik és a véredények falzaUn álszivárog a test kötszövetébe és Üregeibe, mi által a úgynevezett rizkir képződik; végül még tüdőhurut vagy más efféle baj jár hozzá és az illető el van veszve. — Ismét egy áldo­ zata a hanyagságnak, a ferde nézetnek és a kuruzs lásnak. Egy harmadik betegség a görvély (scronhulosit.) A görvély örökölt de ép úgy lehet szerzett baj, rósz táplálkozás, rósz lég bcszivása, a nap és szabad levegő nélkülözése és a test tisztátalansága állal. így látjuk azt fejlődni oly gyermekeknél, melyek egészséges tej helyett, péppel és burgonyával tápláltatnak, piucze vagy nedves és a szellőztetést nélkülöző helyiségékben tartózkodnak. Mily horderejű a görvély, különösen pedig ha az elhanyagoltnak, azt tudhatja minden anya. Már azért is veszélyes, mert megragadhatja a test majdnem min­ den szervét, és ha nem is mindig halált okozó, tudjuk mily romboló hatású az egész szervezetre. Ezzel eléggé véltem érvelni azon állításomat, melynél fogva az örökölt és gondosan gyógykezelt bajok kevésbé veszélyesek, mint a szerzett, de elhanya­ golt betegségek. B.-Gyarmaton 1876. január II én. Dr. L ő v y Nándor. A méter mértékek alkalmazása a nagyke­ reskedésben. Otthona, Itiir éltjét- et oluirelemény+knél 100 kilóg­ tam a súly egység, a minőség hektoliter szerint ha­ tároztunk meg. A incgalkndottn.il uehezebb minőségért a teljes mérték szállittaiik, könnyebb minőségért egy megbatározott bonificatio jár. SzÁllitAsi üzleteknél a gabonauemek legkissebb minőségi súlya következőkén állapíttatott meg: búza 75G, rozs 69’2, árpa 60, zab 38*5 kilogramra hektoliterként. Kis kereskedésben a gabona számára 50, 20, 10, 5, 2 és l literes edények használata eugedtetik meg a törvény által. Liszt tőzsdei egyezkedéseknél bál 100 kg. szerint a faj m-ghalározasa mailett bruttóval nettóért franco zsák árultatik s jegyeztetik; a közönséges ke­ reskedésben egyelőre liszt és dara számára 8 ‘, szá míg zsákja 85 kilo bruttó nettónak a zsák csomago­ lási egység képen ingyenct-uek elfogadtatott, mig a korpa, de reze liszt és takarmány! anyagok csomagolása minden malom szabadon meghagyatott. A jegyzés azonban mindig IO0 kilo után történik. Szítra hordókban a 100 kilogramm franko hordó nettó tara, zsákokban franko zsák és bruttó nettó gyanánt árultatik. A hordók nem lehetuok nehezebbek 700 kilogramuál a felsúly hordónkint 50 dekagramm, zsákonkint 500 kilogrammnál 1 kilogr. Szilrapép 100 kilogramonkiut franko honié, nettó tara árultatik; a gyöngy felt! lég egészen lóOkrgramos közibök saját szobrát emelt karddal, s o fölé a liusii smus jelvényét a kelyhet állittatá. S hussziták Ugye 50 éves küzdelem utáu romba dőlt; és a kelyhet ounan lelökő - a kereszt. A mester megparancsolta hogy, „szeressétek ellonségctcket“’. De azt nem parancsolta meg, hogy „sze­ ressétek testvéreteket-'. Mért ne lehetett volna hát a a gyilkoló fegyvert a testvér szivébe mártani „Isten­ nők dicsőségére*! És a husszita háború nem egyedüli jele Prágá­ ban a vallásos fanatismusnak. — .t városháznak éj* szaki oldalán 21 cseh főárnak cimorc látható, kiket — mert az eveugeliomtiak helyet adtak sziveikben — azon helyen lenyakaztak. Mért engedték c ezimereket — azon kor szenny­ foltjául oda függeszteni? Tán n türelmesebb utókor az emlékezet által akarja enyhíteni az ősök bűneit? A templom elé tudatlanságból vagy alacsony ha­ szonlesésből így közönséges ház épült. A városház régi tornyával ritka órájával, itnpo tant homlokzatával méltán leköti a bámuló figyelmét. S a ciceróni egy hordár személyében meg is magyurázza az óra sajá*ságát. Hogy mutatja a hold, a nap járását, mennyivel jár a közönséges óra előtt vagy után, s mi legszebb; minden órában meglátható a 12 apostol, mert akkor a torony 2 ablakánál körmcnctet tartanak. A kapu előtt katonai őrizet alatt 2 lomha ágyú ásitozik. — .Szomorú emlékezet mellett — a fenyegető való .... Kissé tovább haladva a Collcginm vonja magára a figyelmet, melynek jelentékeny könyvtárában külö­ nösen a cseh irodalom legtöbb tenneko foglaltatik. Még továbbá nCarls Brücke- előtt IV Károly szobra. Emelte az egyetem, alapítójának Ötszázados emlékére 1848. „Carolo quarto abtori suo litterarum universitat.IV Károlynnk sokat köszönhet a tudományos vi­ lág. Ö volt az első, a ki — legyen hogy saját, legyen hordóig 25 dekagramm, 200 klgramig 75 dekigram 2*. tarakülönbség engedélyével. Szalmát 100—-5<M kilógtam szerint 1 kilo gyöngy• felhlcg beszámitáaával kezeltetik. liitZHáziír per I0O kilógtam nettó tara és I *. tarakülönbséggel, 20 » kilogramuál franko hordó és a 50 dekagramm gyöngyfelülcggel árultatik. l/ez mely közóoségóseu méh mentes és tömörült. 100 klgra’h nettó franko hordó, nettó tara után árul­ tatik; a tarakUlönbság 75 kilógtam aluli hordóknál a neitoBüly, 2*j, 75 klgram (elüli hordóknál I*;.; a ffyőngyfelüleg hot lónkiut l.s) kilogramig 25 decagram, j nehezebbeknél 60 dceagram. Gyapjú száraz állapotban 10 > kg szerint nettó ; tara gyöngyfclulcg nélkül de 2'. felsúlylyatol árultatik, mi mellett 50 dguál kisebb súlyrészek tekintetbe uciu vétetnek és zsákok a gyapjú árába beszámíttatnak. liepeze más megállapodások hiányában HX) kg, szerint és 5<X.) kg. utáni 1 kg. gyöngv felülcggel árultatik. Ilamuttlr 100 kg. kint pro hordd 5o dg. gyöngy-felülcggel és pedig az illyriai 10 *. tara franko hordó, 1 a magyar nettó tára franko horda. Ko olaj (l'etrolium) a nem amerikai 100 kgmal nettó tara, bele értve a hordót gyöngyfelüleg nélkül; j az amerikai ellenben 100 kgmal és 2Ö* . tarával 150 ■ kg. nehéz hordócskákban árultatik. Olajok. 100 kg. szeriül hordónkint 50 dg. gyöngy, felülcggel 700 kg. bruttó súlyt felül ueiu múló hor­ dókban árultatik. Szesz, liter számra, minden 100 liter mint egyi ség után számittatik I*.-- 100 literszázalók tralles. ; Az eddig használt szállítási hordó helyébe í‘X»0—600 liter taralmú hordó bozntik be. Hor hektoliter szerint jegyeztetik a uagy keres, kedésben, s az egyenes veréseknél jelenleg használt nkómérlék helyébe 50 liter tartalmú hordó használata ajánltutik. Sör hektoliter szerint jegyeztetik és a fogyasztás számára 200 liternyi hordó használata ajáultatik .4 kiméretné! borra nézve 20 centlliter mint leg­ kisebb mértékegység alkamazandó. Az ár liter szerint meghatározandó ugyan, de az ölvén centiliter haszná­ lata mellett a 20 ceutiliter többszörösének értékszámitása ki nem záratik. A bouteilla szerint az árulásnál ‘ 70 illetőleg 36 ceutiliter tartalmú p.ilaczkok haszná­ landók. Sör kimérésénél a mértékegységek I és 05 liter. Bor és sörpoharakiuk, melyek a kimérésnél ! luszuilUtuak, az illető mérteket jelző vízszintes vo­ násnál valamivel magasabbaknak kell leuniők, és pedig 1 litereseknek 20 milimelcrre, 0,5 litereseknek • 15 milliméterre, 0,2 litereseknél 10 milliméterre. Palaczkokuál, melyekben közönséges bor árultatik, kell hogy a mérték vonalon felül azoknak boduga , szólására kell tér legyen. Ide nem értetnék a finom torokkal megtöltött pa í tacskók, melyek erősen bedugaszolva, ni eredeti ezég | jelével ellátva a közkereskedésba hozitnak. A ven­ déglősök az általuk használt mértékek helyességéről felelősek és eme harározatoknuk megnem felelő edények használata esetében az edények elkobzása mellett • egész HU ftig megbüutcthctók. Magányosaknál hasz­ nálatba lévő üvegedényekre eme határozatok nem vonatkoztak. í ■ • ■ i ' ' : ; hogy más sugalmazta eszmének testet adván -- megalapította a világ okú egyetemét Körébe vonta korának legnagyobb tudósait — kik bár mindnyájan theologiai mivultségű férfiak Va­ linak, mégis n tudomány más ágának felvilágolásához nem egy szikrát lubbautottak cl. Érdekes tudni, mennyire hódolt Károly, már akkor a tudományoknak. Az egyetemet eddig nem hallott szabadalmakkal ajáudókozá meg. Nem csuda hogy a fiatalság az ismert viliig minden tájáról idő sereglett. S Károly az idegeneknek jóformán több jogot engedett — az intézet ügyeiben döntő befolyást gyakorolni — mint a cseheknek. S ezen intézkedés magában hordta a későbbi romlásnak magvát. A cselük nem nézhetvén jó szemmel az ideg nek túlnyoiuóságát — rávették Vencelt — Károly utódát -- hogy a szavazatok módját változtassa meg. Úgyis történt. Vencel meghagyta úgy a» nz idegen nemzetek két szavazatát; do a csehek az eddigi egy szavazat helyett hármat kaptak. Ezt meg az idegenek jogcsonkitásnak — sérc lemnek vették, Prágát ennek következtében elhagy­ ták. . Do a mag el volt vetve. — s az idegen nemzetek most már maguk állítottak egyetemeket. Többek közt a lipcsei és lembergi egyetemek c körülménynek köszűnik léteinket. . . . A „CarlsbrUcke- a várba vezet. A sok szobor között, mely e hidon cl van helyezvo — egy kis márvány táblára tesznek figyelmessé. E táblán egy kereszt van kivésve annak emlékére, hogy Nepomuk Jánost c helyen löketto le Venczel kir h Moldvába — állitólag mert nem mondta meg. a mit neki a királyné eyónt. — A hullát aztán magával ragadta a víz m fejét a monda szerint őt csillag röpködő körül. Hír! — Akkor rnsz csillagok jártak! . . A lUdeczky emlék mePett elhaladva — a Uradschinra érsz, hol rövid pillanatot vetve a királyi pa­ lotára, lépteid a „Doniba- intézed. — E templom a Strussbourgi főtemplom formájára épült, s kívülről úgy látszik mintha két templomot helyeztek volna egymásra. — A benne elhelyezett sok nevezetesség közt feltűnő Gazdászat Miként értékesíthetjük a penészes takarmányt. Oly sokszor tueg lön már vitatva, miszerint a penészes takarmány az állati orgauísmusra mily káros sőt igen gyakran haléit hozó is, hogy ezt tovább trjtegetui feleslegesnek találom. Tudom azt is, hogy miuden értelmes gazda ipar­ kodni fog tőle telhctőlcg, bugy takarmányát a penésze­ déstől megóvja; jöhetnek uzoubau körülmények, pél­ dául folytonos esőzés, széuatakaritás körül, midőn minden igyekezet mellett is ezen baj kisebb uagyobb mértekben el nem kerülhető, hacsak a gazda takar­ mányát még nagyobb veszélynek, a tökéteses elpusz­ tulásának kitciui nem akarta. Az ily penészes takarmány ismét ártalmatlauná é-t teljesen használhatóvá tétetik, La azt szecskának vágva, fülcsztve etetjük fel. A füllesztős körül aján­ lom, hogy az sósvizzel jól állocsolva, megtaposva leg­ alább 4 nap állani hagyass ók, mig a takarmány barna sziut ós kellemes savanyúságot uom nyer. Ily módun miuden takannányféle, továbbá meg­ romlott szemes eleseg vagy olajpogácsa ismét használ­ hatóvá fog válui. V. L. Vegyesek. — Hírlapok Miáina 1870 ra. A magyar kir. póstaigazgatóság kimutatása szerint a jövő 1876. évben n magy. kir. póita-igazgatóság térülőién megjelenendő hírlapok és folyóiratok száma, és pedig magyar nyelven 195, német ny. 36, román ny. 12; olasz 2. héber ny. I. sz Magyar területen tehát öszszesen 246 lap és folyóirat jelenik meg. Az osztrák postaigazgatóság területén megjelenő lapok összes száma 323. A külföldön megjelenő s a magy. kir. póttahivut.il utján megrendelhető hírlapok összes száma 2230. Az u füzetben említett összes európai s ameri­ kai lapok és folyóiratok száma 2861. Török lap egy sincs a füzetben főivóve. Orottz MzukttMok a 17-ik századból. Az orosz nők állása a 17-ik században — részben még most is — n legméltatlauubb volt, s eredetileg hasonló más keleti nőkéhez. A férfiak rabszolgájuknak tekiuték nojóikét, kik csak akkur váltottak parancsoló!, ba az atya dorgáló kezei alól, a férj erőszakoskodásainak veték magukat alá; sót a nők által kivégzett állatok is tisztátalanoknak tekintetének. Ennek megfelőleg n férj távoztával a nők kiállottak a kapuba csirke vagy libával, s szolgálatkészen ulánlkoztuk az olmeuőnek a szárnyas állatot — a zsidó szójárás szerint — „kóser-ül megvágni. Az oroszoknak azon időben eszökbe som jutott, hogy nejeiket szórakoztató társnő — bú barátnő — vagy értelmes tanácsadóul tekintsék, az anyák és le­ ányoknak még a hiz fölötti őrködést sem hsgyák meg, lunetn más által őriztotók azt. j éter, a uagy reformátor ideje előtt sem az udvarnál, sem tár­ saságokban, sót még férjeik asztalánál som jelenthettek meg » nők. A czár kénytelen volt egy ukiz által a férfinek meghagyni, hogy u társaságokba a nejeiket magukkal vigyék, ezt látván egyedüli eszköz­ nek a vad úép civilizálástra. E rendelet ellen, termő, szelesen nem hiányoztak a gyakori ellenszegülések, g : a kir sírbolt, felelte a holtak fekvő szobrai, remek mun­ kák, s köztük az I. Eordiuandő — a körUlvczető páter j állítása szerint 40JXX) aranyba került. Egy gyertyatartónak lába állitólag Salamon temp­ lomából. Mepomuk ezüst koporsója egy egész szögletet fog­ lal el. A koporsó felett Nepomuk álló szobra, körül a < négy fő angyal mind ezüstből. — A műnek mű értéke í nincs, mégis önkcnyteleuül is szentel egy percet ax ; ember megszemlélésére. Az egész barmíúczhét mázsát nyom. i S 37 mázsa ezüst. .. Ugyan mennyi államadós­ ságot lehetne vele törleszteni ? . . . . Az óra 12-őt kongott. A félnapnak vége. Szállásomra siuték, s onnan az indóháxba. Ismét tovább ’. j Éjszak felé! . . . ! | > i 1 ; j ' V. Ha az ut megettem egy sor írás lenne gondo­ lám akkor Boriin bizonyosan a sor vógc ■— a pont — do csak is gondolám, mert a valóság épen ax ellen­ kezőjéről lősz tanúságot. Minél inkább kezdem megis­ merni c varost, annál inkább koll belátnom, hogy a mi a föld képen egy pont — az a természetben egy be­ csületes picnyi — vagy hogy a kis Lexiko ,szollemdas( meghatározásával éljek — a makulatoriumban egy „disznó.A dresda-berlini pálya egészen új, > kerülések helyett torony irányban közlekedik a két város között Minél inkább távozik a vonat Drezdától, annál lakatlanabb a vidék. Homok területek és fiatal fenyvesek válogatják egymást. A föld nem lévén olv termékeny, természetes nem is részesttl oly gondos mivelésbcn. Berlin vidéke már tenger part vidék, melyről a rövid idő alatt is elég hű képet alkothat magának a figyrlines szemlélő. Komló. (Fölyt. köv.) �vdtak esetek, midőn a hadsereg luzjei erőszakkal harczolták a nőket bálba. Nagy Péter. idejű előtt a házasságot tisztán a szülők kötötték, mint az a délszlávoknál máig is szo­ kásban van. Al olhigpé* gyakran még akkor meg történt, mikor mind a vőlegény, ui<nd a monya&szouy inág igen fizuink Valinak; voltak esetok, midőn a menyasszony már kifejlett hölgy, a a vőlegény a szó MKonM értelmében gyermek volt; a menyasszonynak, ;lletro menyecskének ilyenkor inas kötcies>ége nem volt, mint férjocskéjővol játszani, s elfogadni hódola­ tát - az apósának. E boldog Üulciuca különben az eljegyzés előtt rendesen nem is láp* a tértit, ki azontúl felette kor­ látlanul uralkodott Ősrégi szokások szerint kiabált és sirt a menyasszony, hadunázások s más jelekkel mu­ tatván ki ellenszegülését, míg két matrónának köteles* • ségében állott az érzékeny hölgyet mcgougesztelni; s ámbár a sírás és kiabálás az arczát fedő fátyol alatt sem szűnt meg, az ünnepélyes pohárüritésuél a megle­ hetős menyiségú szeszes italt pár hajtásra yitézül bevette. C pobárköszöntés után a vőlegény azután szán­ ókkal leejtő az ivóedényt, mit a menyasszonynyal közösen tört el, vagy legalább érintett lábával — ha ez nem történt, akkor az uralkodás a családban biz­ tosítottnak nem tekintetett. A férfi és nőveudégek arczátlan ezélzó élesei türelmes meghallgatása után, lefátyolozottau tért vittau a menyasszony a szülői házhoz, hol már gazdagon felterített asztal várt az egybegyültokro. a mátkapár a legfelső helyeket foglalá el, aszenószek minél na gyobb lármával hallatták hangszereiket, s két félmez­ telen ember Urtott mutatványokat a táncz nn'nó* szetből. Vőlegény és menyasszony szorgalmasan Qritgvlik a poharakat, de nem sokára visszavonulnak, hogy másnap és harmadnap ugyanazon, vagy más vendé­ geket fogadjanak el. Képletes szertartássok termőszetesen nem hiányozhattak. így például szokás vntlhogy a nő homlokával érintette térje lábait és saru­ ját, mig a férj betakard felső öltönyével nejét, sze»c tetet ős őrködést akarván jelezni. Az ajándékok között, mit az alsóbb néposzlálvu orosz menyasszonyának ad, legkitűnőbb helyet foglal el egy uj korbács. S a háztartásnak ebő fintora rz, mint melyet a férj szerez saját költségén. Ha a ház.’.*-, sági szerződ lés fölött megegyeztek, az atya előhívja' leányát s azt kérdi tőle, hajlandó-c az előtte álló ifjúi­ val vagy tértiutal házasságra lepni? Ha a hölgy beleogyizelt, az Atya korbácsot vesz elő, néhányat gyöngéden rávág vele, * e szavukkal bocsátja cl: -Ezek voltak az utolsó ülések, melye­ ket tőlem kaptál, melyek téged ama atyai hatalomra emlékeztetnek, mely al itt eddig állottái. S ha férjednek nem engedelmeskeddi, ő fog téged czou’n! helyettem fenyilcni.- E szavak után átadja a korb-u-s >! a vőle­ génynek, ki barátáágoí ar-zczal mondja; „Ámbár n.'iii hiszem, hogy ez eszközt valaha használhasaim, de elteszom, é.« megőrzőm azt, mint bc.se- ajándékot. Régi szokás szénül a korbácsot <iv - mellé tűzi a vőlegény, melynek — korbácsnak — később bekéi et kezendö ütései a szeretet nyilvánítására szolgálnak. H. bnn vannak, hogy a hátralékon összegeket hoz­ zám mielőbb beküldeni Bziveakcdjeuek. KÉK LÁSZLÓ, kí*dó. Mint hírlik a megyei iná'odiaufclügyolő min­ den követ incgui >zdit, hogy a b gyarmati polgári iskola részére u kormány az úgynevezett k&szinóépülutel vegye meg s alakítsa át, roméljük azouban, hogy a másodMutclttgyelő az ezon balvaszületett tervét az iskolatanács ucm fogja támogatni s igy a kormány som fogadja el, mert ozeu épület erre nemesik a tolok szúk volta miattjuem alkalmas, de már beosztásánál fogva sem, s ntalakit.ua sem vozetuj czélboz s oly tetemes költséget igényelne, moly kevéssel maradna egy uj és alkalmas épülőt költségei mogett, főleg miután az o ózdira megvásárolt telket fele árán lehetne cuk el­ vesztegetni. Egyátalán nőm értjük, mily indokok vezér­ lik a másodtan fel ügyelő urat, nrután orré nézve eléggé rettentő például szolgálhat az államiclemi iskola épülete, melynek átalakítása költségein körülbelül lő­ hetett volna egy hasonló uj épülőtől emelni. A b -gyarmati ügyvédi kamara o hó 30-án tartja évi rendes közgyűlését a megyeház kis termé­ ben. Bálok A fülcki kaszinőogylct o hő ló én saját helyiségében tánczvigalmat rendezett. — A szécsényi kaszinó pedig február 12-én rendez tánczvigalmat könyvtára javára a nagy vendéglő átalakított termében. Szállásokról a rendezőség gondoskodik. • méuyci, mintegy 100 mázsa széna és sarja, 50 mázsa burgundi répa, egy ül bosszú árpa a 9 öl bosszú tiszta búza szalma, valamint egy rakás polyva f. évi január bő 19-én Varsányban elfognak adatni. Endrcfalva község tulajdonát képező vadászati jog folyó hő 26. u helyszínén a jegyzői irodában d e. 10 órakor nyilvános árverésen haszonbérbe adatik, mire a bérleni szándékozók tisztelettel meghivatnak. * Szátok község tulajdonát képező vizi malom 1876. évi Sxont’GyÖrgy naptól 6. óvro haszonbérbe fog adatni, árverési határidőül f. évi január hó 16. d. u. 2 órája tűzetik ki a község birő házához, hová a bér­ iéül szándékozók ezennel megbivatuak; az árverési feltételek ugyanakkor lesznek az árverést foganatosító községi elöjáróság által mcgállapitandók. — Törcénykezéti rétz: Közhírré tétetik, hogy Kobus árváknak Plabv Jónás Vilma elleni ügyében a b.*gyarmati 29 tkvi I. 39 brszü házra 1834—1875 sz. al. 1876. január 24. d. o. 10 órája kitűzött IL árverés a b -gyarmati tkkvi hivatalban meg fog tartatni, s ez alkalommal a felé­ vőségek becsáron alul is leültetni. Kelt B.-Gyarmaton a kir. tszék mint tkkvi ható* ságnak 1875 decz 30. tartott ülésében. Gabonaárak B.-Qy ariu álon 1876-ik évi január bő 10-én tartott hetivásár alkalmával. HIVATALOS CSARNOK. Közigazgatási rész .A losouezi m. kir. adóhivatal részéről ezennel küzhirré tétetik, miként kincstári tartozás fejében Ko vács Sándor losonczi lakostól lefoglalt 4 drb. ökör, 3 ló, egy hintó és egy kazal széna, Hinko János ugyan­ csak losonczi lakostól HM) drb. anyajuh, f. é. január hó 30 áu Los mezon tartandó nyilvános árverésen elfognak adatni, hová is a vonni szándékozók ezennel megh'vntnak. A uógrádinegyci árvaszék határozata folytán Jauknvich Ilona úrhölgy varsányban létező gazdasági tor- Felelős szerkesztő: Horváth Danó. Főmunkatárs: HARMOS Gábor. Nevezetesb állami- s értékpapírok árfolyama. — A tojáMr<»gyn<sztaN Angliában óriási mérve­ ket ölt 1875. jauuur 1-tól szeptember végéig csak az importált tojások értéke majdnem 22 millió toriét ér lékre rúgott 1 tojás ára Angliában kétszer oly magas, mint nálunk, s igy komoly megfontolásra méltó volna azon kérdés: nem volna o Magyarországból a tojás kivitel Angliában, mint jő jövedelmet nyújtó vállalat, megkísértendő? Hirek. Felkérem mindazokat, kik a „Jiógr. I«apoku Irányában hirdetéai d|j, vagy előfizetési tartozurt- HIRDETÉSEK. I Árverési hirdetés. Alulirt bírósági végrehajtó 15396. - 1875. évi s számú kir. járásbirósági meghagyás folytán ezennel közhírré teszi, miszerint az „első nógrádi földmivelés, ipar s kereskedelmi hitel intézettnél elzálogosított s ki nem váltott sem meg nem hosszabitott arany s l ezüstjein tfek, nyilvános árverés utján eladandók, minők a helyszínén, | vagy in a fentebb érintett hitelintézet helyiségében leendp eszközlésére határidőül 1876. az-az folyó évi január hó 20, vagy szükség esetén 21-ik napjának mindig délutáni 2 órája tűzetett ki, melyhez a venni szándékozók ezennel meghivatnak. Kelt B.-Gyarmaton, 1876. évi január hó 6-án. Bátorkodom ezennel közhírré tenni, hogy f. évi január 15-től a franczia, angol, olasz s német nyelv­ ben és szabadkézi rajzban, nemkülönben a nőnevelést illető tanulmányok s tudományokban a tanítást meg­ kezdtem. Az érdekelt szülők, kik gyermekeiket a fent kitett összes vagy egyes tantárgyakban oktattatn kívánnék, szíveskedjenek azt tudomácomra hozni. La­ kásom Kovács-féle házban, az evangélikus egyház átellcnébcn. Manger Katalin, Vatter Gyula, bir. végrehajtó. ’ Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. kiképzett nevelőnő. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_00011.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_01_16.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-01-16 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 3. szám (1876. január 16.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom