https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/80812edee91fe3431ff86a4bcb8815f4.jpg 5a766d5083b11cbbcde2b9b18d71096c https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b32fc4fab452864fb154de9aedc74758.pdf 28b8aee51647e1774be9ca497dbf9764 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1887. augusztus 14. ELŐFIOZETÉSI ÁR: KgSii 4»r«.................................. , < frt. F4I évre “ ........ s frt. N.gjr.il évre.................... * I frt W kr. Efjtt szám ára: IS krajczár Elólsstal c>«p4n akladikivataliiZlItbrt U.-Gjrarmaloa. RUáaaUai piaiak, r.claaiáiiók 4a Mr. datáaek a kiadókor (altatadók. NÓGRÁDI LAPOK A lap aaaUaasi rtaadra a a ajrtltUrra vaaatkaad ■ ladta kóalaadayak a tMr ktaaUMa kaid.adók. és HONTI HÍRADÓ. Btlyag níadaa baiktaUaakl 30 ki. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. A magyar fürdők. Hanem is volnának hírlapi nyári kacsák, azért a hírlapok hasábjai nem maradnának üre­ sen. Minden haaábocakát, a mely veszélyez­ tetve van, hogy üresen marad, megmenti a „für­ dő levél,1' jöjjön az bár honnan. Ét mietoaa kíméletlenséggel vannak meg­ írva ezek a külföldről jövő fürdőlovclek! Leplezetlenül kiírják, hogy például ebben a cseh fürdőben hány magyar országos kép­ viselő, -lány nagykereskedő, hány gavallér, hány á|Kmhivatalnok és ezek között hány ma­ gyar dbpiszteri osztály tanácsos költi a pénzét. ^Czek az - fák a levél íróját még csak nem •is vádolják i,ndÍ8cretióval! Tán neu is szégyenük, hogy novöket így mcghurczolják ? Nem. Dicsekszenek vele. Kérkednek azzal, hogy külföldi fürdőt használtak s hogy mily szép összeget tudtak elkölteni. S ennek a hazafiatlan cselekedetnek oko­ zója a magyar fürdőtulajdonosok legtöbbjének élhetetlensége. A fürdőtulajdonosok sem ké­ nyelem, sem tisztességes ellátásról nem gon­ doskodnak. De nagy hiba az is, hogy orvosaink pátenseiknek a külföldi fürdőket ajánlgatják. Pedig a külföldi fürdők gyógyittó hatása és klimatikus fekvése semmivel sem előnyösebb a magyarországi gyógyfürdőkénél. Előnyük csakis abban rejlik, hogy hoteljeikben nagyobb a kényelem s főleg a fürdőzők közöli kifej­ lődő társas élet kellemességei jobban érvényre emelhetők. Igen ám, mondják a fürdőtulajdo­ nosok, ha Magyarország fürdöző közönsége itt­ hon maradna s itthon költené el pénzét, akkor annak a nagy kontingensnek szives örömest építenének szép renaisonce stylü kényelmes szállodákat, de ha a magyar emberek nem akar­ nak kivetkőzni régi bűnökből és ma is elkáp­ ráztatja őket az idegen, az itthon maradt kis töredék számára csak nem építhettek hoteleket, hogy magukat tönkretegyék. Oka fürdőink elhanyagoltságának a ma­ gyar társadalom, de mulasztás terheli e tekin­ tetben az orvosokat és fürdőlulajdonosokat is. A magyar társadalom a „magyar termé­ szet" áldásait, szépségét, jóságát semmibe sem veszi; érzékének jobban tetszik az idegené; a saját hazájának, aki őt megszülte, fölnevelte, TARCZA. A szakál. ' ■ | -| XV-ik évfolyam. 33. szám. Ki merné tagadni, hogy a szép tzakál legfőbb dí­ sze a férfinak? És viszont, ki nem hinné, hogy a csú­ nya szakái csúffá teheti a legszebb férfit ie? F. A. hír­ neves színésznőnk, midőn az iránt mrginterpoíláltatott, hogy ősanya férfi udvarlását fogadja, nagyon találóan megjegyezte: „Csnnya férfi nem létezik; legfeljebb cin nya szakáiról és csúnya bajuszról lehet szó; de az én lovagom férfi, kinek arczán bámulni való szakái és ajaka felett észbontó bajusz van.* Számtalanszor halottam a nőket, a férfiak ezen legilletékeeabb bírálóit, a mint mellőzve a férfi igazán feltűnő szépségét csupán baja sza ée szakáié felett mondtak Ítéleteiét, lemererek egy nőt, ki egy 19 éves ifjúnak — vitzouzásképen — há­ zassági Ígéretet teU. Az Hja elment, hogy jövőt keres­ sen magának és jövendőbelijének. Több évi küzdés utá i visszatért kedveséhez, kinek érzelmei, hogy a távolban meg nem hűltek, arra én teszek esküi, és mikor Ró­ meója megkérte a kezét — megkourazta! Tartózkodás nélkül adott a hölgy felvilágosítást megmagyarázbatlaoDak látszó eljárásáról. Szerinte kérője ifjú ko­ rában szépségben ml tett a legszebb festményen ie, de most szakála ée bsjaeza rutlá telték. Régen a nők baja játszott ilyen nagy szerepet. Alig néhány évvel ezelőtt minduntalan találkozóit az újságolvasó „hajnövesztő-hirdetésekkel*, de mióta a leiemé nyes hölgyvilág szembetünőbu bájakról „gondoskodik* — a hirdetések megfogytak ée csupán „P.o Cnillag Anna* ragyog még a hajoövéezet borús egén. De Csillag Anna „bajöriáa* is fel tudja fogni, mi a szép szakái: azért nem sajnál az ő csodaszerébe keverni valamit, mitől a szakái — szerinte nő—szerintünk nőhetne*, berninek szabadságot és éltető levegőt adott neki sem­ mit sem áldoz, hanem elmegy idegen földre, a hol csak megtűrik, a hol csak kigúnyolják s anak az.idegen hazának áldozza fel pénzét vagyonát és ezzel hazaiiságát. A magyar társadalom még ma is kastokra osztja magát. A fürdők helyén kordont von a vagyonosabb és szegényebb fürdőbetegek és hozzátartozóik között. Pedig ez a külföldi für­ dőkben nem szokás. Ott, gazdag és szegény közt nincs külömbség. Ezt az előnyt csakugyan nem vitathatjuk el a külföldi fürdőktől. A társadalom o ferde felfogásával szem­ ben az orvosoknak kötelessége volna rábeszélő tehetségükkel odahatni, hogy a gyöngólkcdők és szórakozni vágyók a hazai fürdőket keres­ sék fel. Igaz, hogy a fürdőtulajdonosok mert leg­ többje nem érti megbecsülni vendégeit, azok kényelméről nem gondoskodik, a konyha rossz a kiszolgálat hanyag su mi fő, minden drága. De hát a bajon ki segíthet? A magyar társadalom. Tessék itthon maradni, tessék a pénzt itt­ hon elkölteni, akkor lesz kényelmes hotel, ké­ nyelmes kiszolgálat, olcsóbb étel a végül kel­ lemes és szórakoztató társas élet, mert hisz többi a külföldnek van, annyival mi is bírunk, ha nem többel llfdaUMk dija: *t kaakbea patiUar i kr. — Kag/abb áa UbWaéri hirdaa Urak jaUapaaaa uik»rtli»iní. lytltUr ganaaad aara 20 kr. izgató beazédekst tartanak, lázltó énekeket énekelnek és a magyarság kiirtását elhatározzák. No hét a való, a közvetlen közelről számlálható való kistó mást matat. Matat egy óreg malijára oem baszké, jelenére gyáva, jövőjére kesergő exisientiát, a ki mist cár me­ der szélén álló odvas fa a legelső szellőre, a fertelmei víznek alsó mozdulatára sárba roskadozni készül. Mart azt a legigzzibb objectivitáaaal belátja min­ denki, hogy azon embernek, ki megtagadva aaját szü­ lőföldjét, saját édes anyjának jótéteményeit, mintegy obukurae Koriolán hazája ellen támad, pusztít, éget és rabol, a ki félre ismerve lelkéaai hivatását, sok os­ toba frázissal a nálánál okosabb hívők kedélyének (analizálására igyekezik : — annak az embernek maltja sár és sírja csak piszok lehet Hogy pedig mennyire ismeri ez az ár ezen sorsát, matatja erre való élőkésitiié’e akkor, midőn egyedüli s ő hozzá méltó menbelyére, a blabokai kurta korcsmába zarándokol sl naponkint s ott a szellememelkedetlség legalacsonyabb fokára süllyed! Hallottam egy ünnepélyes alkalommal ennek az „ur.“nak dörgedelmes hangon elmondott toasztját, ráalv ben visszatekintve a mait történetére, nagy emberis letti küzdelem volt, s hogy ha széjjel tekint ma,%au>a epigoookat lát, kikkel a kezlyüt felvenni nem érdemes * A jelenvolt hazafias elem szánakozó moeolylyal kizárté ezen „hasból* eresztett bombasztot, mart ba rablás és gyilkolás érdem volt valamikor, ágy ő mint annak „nagy vitéze* a szomszéd Bibék községben sző letett .Spangánsk érdemkeresztet akaszthatott volna mellére. Abban azonban agy lehet igaza van. hogy ma az „epigonok korszakát éljük*, mert őszintén szólva nagy lelki szegénységről, csekély ..adminialratió*4 öe méretekről laoaskodnnk akkor, midőn ezen dabiozns értékű cxieteaciában iz veszedelmes ellenfelet látva, pátriárka hatalmának valljuk azt u egyént, kinek a A „Nyilrai Közlöny* egyik munkatársa, a ki a blabokai korctmáros is csak két forint erejéig hiteles. nagy Hurbánt, a pánszlávok ehio feltolt eszményképét Es a ki a helyi viszonyokat teljes otthonossággal be­ köulröl ismeri, érdekes dolgokat ir róla. Ezen közle meri. be fogja látni, hogy ennek az „ur*-nak háta ményből alkalomszerűnek találjuk mi iz egyel mást mögött nem áll senki, hogy ezt az arat az „okos* Fajátvenni. nor ügyvéd is essz azért veszi fenyitö vizsgálat tar A ,Bpesli Hírlap* —Írja a szerző— Húrban urat, „blu- Izma alatt védelme alá: nehogy az a szegény öreg em ■ boksi pstriarcbának* nsvezte el. Ennek úgymond lég bér a vizsgálati fogságban megtörve „belehaljon !• Em­ jobban örülhetett maga Húrban, mert bizoay eouek a berileg szép, de büntető jogilag nem elég velős érvelés. „jó ór*-nak bosszú szakáién kirül egy mskuláoyi sa­ Mert üres óráiban ez az ur ma is még oly dol­ játsága sem vall patriarchsságra, a ma, midőn egte gokkal foglalkozik, (oktuáoybamititáa), mely a ezenieei dűl a „blnbokai caainó'* (érted: kurta korcsma) ösmeri kir. járásbiróság, mint fenyitö bíróságnak mánkét a el „nagy" nak, de ezia csak azért, mert a cseiuó tár­ elegendő alapot ad arra, hogy kissé maghüseltesM. salgójának (érted : eentée) fölsp garsndáuta alacsony, Míg hazánknak ily „nagy" ellenségei vannak, a ma mondjuk, a jól eső őröm bizonyul nemével olvas míg a pátriárkák ily vékony kaliberünk, addig nincs halta a neveult „tisztelt űr*, hogy őt patriarcbáuak oknak félni, a az ellenkezőnek hangoztatásával — egye magasztalják. aek „epigou" lelkűletén kívül egyebet el nem árulunk. Lert igazán szólva úgy madártávlatból, a a hang ösmerjük nemzetiségi közállapotainkat a határo­ zatos vezérczikkek olvasására azt hinné az ember, hogy zottan állíthatjuk, hogy a felvidéki szlávság utópiáinak Hluboka egy metropolisa a pánezlávoknak, a hol az alig vaanak oly ezámbavebető szószólói, kik értelmi­ éj sötétjében, mint valamikor a múlt századok sötét ség dolgában tekintélyként szerepelve kenyértörés ide­ korsubábau összejönnek az összeesküvő „szláv nagyok*' jén félelmetesekké vállbatnának. e „Mialyánk" helyet „Mi Hurbánnnk* at imádkozva. Valami Hurbánról. bizonyítsam még tovább, hogy a szakái nemcsak meg­ követelheti, hanem meg ie érdemli, hogy történetét is­ merjük— legalább azok, kik viseljük ? De olvassák el azok ie, kiknek bármi okból nincs szakáink éa hiszem erősen, hogy mire történetem második kiadását eléri, ők ie szakálas emberek lesznek. A szakáinak a különféle népek különféle értéket tulajdonítanak. Leginkább a férfiasság jelének tokin telték. Ezt elfogadni azonban már azért sem lehet, mert hiánya sem vallbat mindig .ifjúságra. Végtelen körszakáit viseltek ősidők óla; kivételt csak az egyptomiak tettek, ki a pofásukéi iránt visel­ tettek különös előszeretettel. A uidók körülnyirbáláe által különféle alakot köl­ csönöztek árskáláiknak, melyeket kentek ée a legszebb férfi dieznek tekintettek Nagy' meggyalázásnak vették, ha valakinek akaratán kivúl levették szakáiét. Gyász­ ban nem tisztították vagy kitépték, a szerint, a mint kisebb vagy nagyobb kegyeletet voltak lerovandók a balolt Jránt. Rabszolgák szakáit oem viselhetlek, lévén a sza­ kái egyúttal jele a subadságnak. A görögök is régibb időkben olybá vélték a szekált, mintha az a férfinak méltóságot kölcsönözne és az agg számira tiszteletet parancsolna A borotváikat Nagy Sándor h rnositotta meg birodalmi bán — E vaiószinüleg a keletről származó szokás né mely állatnbso nagy vieezhatáet szült nemcsak, hanem lilták annak utánzását szigorú törvények is. Mindazon ált*' ez uiitáa elég gyorsan hódított magának tért. az első borbélymttbelyt a görögöknél találjuk, még pedig felette fontos szereppel; a menyiben a komolyabb férfiak—- ott keresték forrását minden újdonságnak, va­ lamint az azsionyok pletykái ie onnan származtak. A rómaik csak 300 évvel K e kezdtek borotvál­ kozni. Ez idő tájban P. Ticious Mena hozta az első borbélyt (toneort) Szicíliából. Scipo Africanns már mindenuzp borotválkozott éz Hadrián koráig a borotváiké azon módja terjedt el, hogy előkelőbb ember eukált nem vicéit Az aleobb körökben cuk később lön általánossá a borotválkozás. Hogy a eukált mennyire tisztelték az ó korban, kitűnik abból is,'hogy gyász idejében nem ápolták, ha­ nem növe»ztették a legnagyobb rendetlenségben. A mely napon az ifjú először borotválkozott, a culád Doné pet ült azon jelentőségűéi fogva, hogy az ünnepelt is­ tennek feláldozták. A germánok ée ezászok szintén annyira mentek, hogy a jellem megbélyegzését a sukál törvényéé lévé telével eszközölték. Hálok a sukál pátense vala a rang nak és előkelőségnek, de később eukált csak azűdöeebbek viseltek. A két katbolikue (görög és római) egyház közt ie a szakái támasztott nagy egyenetlenségeket A gö­ rögök büszkék valának arcdiszökre ée kignnyolták a római egyház „csupasz szentjeit* A fraoczia Lajosok közül eaak a XIII. korában nem viseltek az udvarban sukált mert ez 9 érez ko­ rában — tehát sukállalanul — lépett a trónra. Az ő személye iránti tekintetből ndvaroeeaai is borotválkoztak. Nagy Péter, hogy alattvalóit külsőleg te civilizálja, megadóztatta a sukált; az adó alól csak a parasztok és a papok voltak felmenthetők. ' a katonaságnál — mondhatni — csak 1848 óta tartja magát a szakái; az angol hadseregben 1940-ig teljesen el volt tiltva annak vieelete. A legújabb időben körszakál-vieelalről általános Ságban esik a keletetrlehet szó Lengyelbonban éeMa gyarországban csapén bajáéit Keretiek viselni, tatig a török ma ie szakáiéra eszküeiik. N. Aladár. �NÓGRÁDI Meghívó A felvidéki magyar köimüvslődési egy Istusk 1887. évi augusztus bő 26áú délelőtt H» őre kor Bastterczsbányán tartandó V, rendes közgyűlésére az egyeaOlat összes t. ex. tagjai tisztelettel meghivatnak. “Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2 Ax igái gató választmány évi jelentése. 3. 188(1 évi zársz ám a dás. 4. 1888. évi költségvetési előirányzat. 6. A só lyomvármegysi éa sslmeczbáoyai választmányok »xer vezeti szabályzatai. 6. Ax iga igató válasxluiáöy javas tatai. 7. Tagok indítványai. 8 AX igaigató választmány kiegéeiitése. 9. A jövő évi közgyűlés helyének meg határozása és a jegytókönyvet UitelMitő bizottság ki küldése. Ax Ülést megelőző napon ang hó 25-én délutáni 5 órakor Hetzlerczebanynu igazgató rálatzlmanyi th-i fog tartatni. Vendégek axiveaen láttatnak. A vasúti társaságok állal a személyvonatokhoz engedélyezett II. és 111 osztályú kedrezméuyet mentitérti igazotrányok ax egyeaOlat titkársága állal Nyitráról kőidéinek exét éa igy siókért a jelentkezés levelező lapon oda intétendó. Mintán Buxtercxebánya ax. kir. város Zólyomvár megye baxafiu közönsége ax oda ntaxóknak magáno soknál való elszállásolásáról és szórakoztatásáról gon­ doskodni óhajt, igy a közgyűlésre utalni szándékozók kéretnek, hogy axándékukat az irány megjelitéeérel a titkárságnál (Nyitra) auguiziut hó M-ig sxiutéu beje leuteni szíveskedjenek A Zólyomvármegye és Boazterczc bánya ax kir. város által alakított rendező bixollság elnöke Cripkay Károly alispán, alelnöke Herritx Rezső, jegyzője dr. Keleti Vincié, pénitároaa Üobrovica László A résztvevők kéretnek úgy utalni, hogy ax ésxak ról jövök augnextui hó 25-én déli I óra 21 pereikor érkexö vonattal, a délről jövők axoap este ti óra 54 pereikor érkeiő vonattal jöjjenek le Heizterczebanyára; úgy Zólyomban, mint Heizlerczebanyan a vendégek fo gadtatva leaxuek. Ax érkexési napon este a társas kuglixó helyisé­ gében ismerkedést estély less Augusztus hó 26 áo d, e. 10 őrskor a megyeház nagytermében tartalik meg a kbzgyüléi, mely után a takarékpénztári palota nagyletu.eben diizebéd ksz Ebéd után kirándulások kocsin a Oaratnvólgy egyik legre gényeaebb pontján fekvő zólyom-liyiei tárba, bol a „Gizella" munkai arrahaz van elbelyexve; a modern technika minden vívmány svai felszerelt és "festői völgy­ ben fekvő hermánál (bermantcxi) hírei pagirgyirba, u nliácti gyógy!ürítőbe, ugyancsak vasúton ki lebet más­ nap rándnlni Zólyom Brezóra a m. kir. kiucilár rm gyárának meglekinlétére. A kocsin teendő kirándnlásokbox tógátokról a rendelő bixottság gondoskodik. Angnsxtus hó 26-án este Bevxtereiebányán ftezsxajövetsl a társas kuglilő helyiségében és fánezmu lahág. A közgyűlés érdekét növeli, hogy a közgyűlés helye Betzterczebánya sz. kir. város a felvidék egyik legcsíooeabb és legtisztább várass éa festői vidékkel bír, mely minden oldalról könnyű szerrel megközelít belő. Hazafias üdvözlettel Nyitráo, 1887. évi jnlinv bava Szalavszky Gyula a. k. alelnök, Hudnay Béla s. k. titkár. Uj szer a filloxera ellen. Nehrer Mátyás rotaoyói lakos uj síért fedeleit fel kisérleli nton a fillozera ellen, melyet l’olónyi Károly rouuyói főgymuaaiumi tanár aiakexertlen ismertet a „Rózsnyói Hiradóu legközelebbi számában. Nshrer ugyanis alt tapasitalta, hogy a „poloska fű" nevű növény a borjúnak, tyúknak, csirkének ta­ táit pár óra aiatt elpusztítja, a azon alapon, hogy a ti lóiéra is tetű (szőllőtelű) kexdle meg a növéoyoyel kisérleteiéséL A poloska fú botanikus neve: lepidium ruderals, mocsok zsáua a a keresztesek családjába tartoxik, teliét a káposztával, retekkel, mustárral testvér. Egy évi növény, moly Msgyaroraxágbao a Tátráig dúsan te nyéax. A filloxe.-ás sxőllőteröleteo c növénnyel ax eljárás a követhető: A polookafü növény szárát, leveleivel és virágai val együtt egy nagy edénybe (üstbe) kell raknia vitet ráöntve, egysier jól felforralni. A filloxerás szöllőgyö köréről a talajt el kell húzogatni s a puszta gyökérre, — mindegyikre egy negyed kilót sxámitva, ily kifőit poloska füvet kell helyesei, axt ax üstben maradt lével LAPOK. leönteni. Ilyen eljárás mellett 2 bét múlva a filloxeru tcljoseu elpusztulva, luegseiuuiiaitve les: Különben Nehrer úr, kinek Torna Alján és Pút sokon mintaszőlei vannak, ffiiut a cximtett lap Írja, bárkinek sai résén szolgál fslvilágositáessl aATa jelzett ubvéoylM'il készséggel küld bárkinek kísérletezőé végett. Prrdaudum est? Hírek. Személyi hír. Reményi Károly városunk érdemet fóbirája családi ügyekben tegnap uebány napra Komárommogyébe elutazott Kinevezés. Kőkesxii plébánossá (HonlmegyébenJ Zibrinyi Lajos volt ipolyaági káplán neveltetett ki. Fiúméba ax ottani országos tűzoltói koogro'susra B Gyarmatról ia többen készülnek Eddig jelentkextek: Goráin Jenő az egylet elnöke, Hsnzély Márton és ifj Scbulcz Lajos parancsnokok, továbbá : Maoóesy Alajos, Kommerell Gyula. Iludecz Zvigmond, Fábry János, ifj. Farkas Ferenci, Madách Pál egyleti tagok, kik mind­ annyian B.-Gyarmatról súg. bú l" én indulnak el. Sze­ rencsével járjanak. Mlkedreld társulat t. hó 4<-»n Űrnél rluadast ttrt. o«ly> urk »<jr ax ekadaaJ* darabok. futat a ax<-r*pkk ax*p aikrrt ígér­ nek. Hxeréay Zoliin ár, a axial tanoda kítúou hallgatója ex alkalommal Ut kiváló «x*rrp«b<n mutatja b<* magat A bííoló-bari mint Peraot. a ax Égj ca«aa« tóéiban mint < 4toooll«t A rrndex tafoá k<>xal kótfe múkodat llakóoé éa l’taihjr Ixijxa úrh»lgyrk. Valter, *cLmidt. Ilarvay B* rrxeíly á« Bxkó urak. Gyászhir. Üzv. Kucbinka htváooé szül. Ptcbler Ks'alin f. bó 5 én Máluapatskáo. b->vx gyermekei é< unokái látogatására ment, hirtelen elhalálozott A meg boldogult n;je volt azon Kubinka Istvánnak, a ki az úgynevezett uj aotalvölgyi üveggyárnak megállapítása és szakuzerú korrnáuyráaa által hazai üvegiparunknak nagy és fontos Icodülelet adott. A jó lelkületű és nagyműveltségű bölgy férje halála óta Budapesten, majd B Gyarmaton tartózkodott a élte napjait kedves gyér tnekeiuek éa unokáinak menteié ! Temetése e hó 7 én Málnapxtakán iegidőib fii Kucbiuka Géza úr házánál nagy részvéttel ment végbe. Haláláról a köv -tkezö gyász­ jelentés adatott ki; „Özvegy Picbler Zabu Viktória Kuhinka Géza s neje, szül Xultink* liermio gyermekeik: Jolán. Katalin éa István; Antónia férjével: Havas Pál­ lal; gyermekeik: Géza, Ilona és .Miklós; Klotild férjé­ vel: Pordán Imrével; gyermekeik: Dező, .Mirgit Jolán; István nejével: szül. Madách Margit; Aranka, férjével: Hanzély Mártonnal s fiuk László; a maguk éa számos rokonaik nevében ia szomorodott szívvel jelectik felejt betetleo éiles leánya, illetve anyjuk, nagyanyjuk éa na pájuk. Özv. Kncbinka Istvánná, szül Picbler Katalin­ nak, f. bó 5 én reggeli fél 7 órakor, élete <M ik évé ben sgyszélbüdéaben történt hirtelen elhunytál. Az is­ tenben boldogultoak lillll tetemei a rom. kát egybáx szertartása aierint f bó 7 én délután. 5 órakor fognak Málnapxtakán beszeuteltetni és onnan az uj antalvölgyi csal'dt sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesz­ telő szent mise áldozatok f. hó 9 én fognak Kokován és Berzcnczén a Mindenhatónak bemutattatni. Málna patakén 1887. évi augusztus ho 5 én. Béke lengjen drá­ ga porai felelt! A mátrai helyi érdekű vasút mütanreudőri bejá rása Gyöngyössy János miniszteri osztályanácios ve zetése és az érdekeltek uaeyrészvéte mellett ment végbe. A vonatot a megálló bolyokén mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták A mútanrendüri bejárási bi ottság nem talált semmi kifogásolni való'. A pálya a közforgalomnak augusttm l én adatott á*. A gácsi galamhlövészetnéi az első díjst, mint értelítenek, nem Múxslay, hanem Mocsáry Sándor, Mocsáry Ödön ur fia nyerte el. Muzslay akkor Gáesun aem volt. A belügyminiszter körrendeletét küldött a törvény hatóságokhoz a végett, hogy minden előieges bejelen tés, tárgyalás és orvosi vizsgálati jegyzőkönyv nélkül ne küldjék a veszett ebek által megmert egyéneket a belügyminisztériumhoz, hogy az azokat Pasteurhöz küld­ je ki, mivel ily költségekre a költség előirányzatban fedeze* felvéve ninc<. önérzetes halottkém Meghalt a falu szép rózsája, az érdemes gondnok uram egyetlen leánya A halott kém, ki nem volt más mint a falu kiabirája, mert az ilyen csekélyül díjazott „hivatalra'1 kevesen szoktak pályázni, hűségesen kiállította a szükséges útlevelet a másvilágra. Szokásához híven a temetésre is eljött a halottkém. nem résivétből ugyan, hanem azon maga iránti kötelességből, bogy i gazdagnak igérke ő toron lakmározhasrék. A pap a biblia ama szavairól kezdte meg a gyászbeszédet: „A leány nem halt meg, hanem mélyen alu«zlk.* E sxép themát feitegatle egén beszé dén keresztül a lelkész, mely mindenkinek tetszett s baloltkémcu kívül. Temetés után : eadtl lemondását a batottkém, melyei azzal indokolt, hogy a pap csupát 6 ellene bozéll, mikor azt állította: hogy a leány nem balt meg, hanem aiuszik Merleg sulyok nélkül. A találmányok századát éljük A szabad verseny, a gyakori kiállítások ipara eaink lálkörét nagyobbitani, tapasztalataikat szaporí­ tani bivalvák. Nemes versengésükben honi gyárosaink ma már nem a külföldi gyártmányok utánzására, ba nem arrrk túlszárnyalására törekszenek. Ha a kereek. muzeurn a városligeti iparcsarnokban elhelyezett kiál lilásán végig sétálunk, fenti állításunkat sokszor talál juk igazolva. Egy mérlegcsoporton akadt fenn szemünk. Mily primiiivnek tűnik a némely vidéken még most is használatban levő római mérleg A tizedes mérleg, a mely fákép a francia mértékegység behozatala al kaiméval nyert hazánkban nagyobb elterjedést, Elzászt vallja hazájának. Ezen mérleg ma már oly tökélyt ért el, bogy nagy terheket is vagyunk képesek általa a legnagyobb pontossággal meghatározni. De legjobban lekötötte figyelmünket az u. n. ecala mérleg. Ezen nj szerkezetű mérlegeknél cisó tekintetre meglepő azoa körülmény, bogy itt a terhek lemérésére súlyokra nincs szükség. A teher súlyát egy visszintesen elhelyezett vasrúd, melyen ide oda mozgatható gömb van alkal­ mazva, határozza m-g a legnagyobb pootosággal Ju litia istennő bátran bekötheti szemét a mérlegnél, mert a klgmok számát le sem kell olvasni, azt, egy a vaanti utazójegy bélyegzőhöz hasonló szs.-ketst s légéi s:bb részlettel adja tudtunkra. Ránk nézve annál fon tosabb e találmány, mert Sebember C. és fiai magyar gyáros a főltalálója. Ezen budapesti ezég a mérlegipar bán nemcsak hazánkban foglalja el az első helyet, ha­ nem a külföldi basonnemU gyárakkal is, gyártmányai nak kitűnő kivitele és árainak szolidsága következté­ ben fényesen kiállja a versenyt A b.*|yaraatl SxL*l«l«ánt uraxágaa 23-án fog megtartatni xufuxxUu 21. é« Halálozás Ipolyságon f. hó 8 án temették el ax agg Mezey Lászlót 88 éves korában. Mezay László a fennállott tn. k. udvari canceliáriánál takszstor volt, tuajd 1848 bán az ő felsége személye körüli tn. kir minisztériumnak pénztárnoka, legutóbb pedig nyugat mázott államt sztviseiő. Nyilatkozat A „Nógrádi Lapok" mnlt számában a napi hírekben , Zviveua’1 czim alatt megjelent ujdon ság valódiságát a midőn megbotránkozással tudomásul vettem, egyszersmind őszintén kinyilatkoztatom, misze xiot nővérem Molituris Emilia (Miiena) által a „Esi véna" kiállításnál tanúsított részvétét kárhoztatom. — (Kelt Gácsou, 1887. évi augusztus bó 9 én. ifj Molito* ris János > Figyelmeztetjük t. olvasóinkat a Polinézek Emil és társai féle fertőtlenítő szereire, mely a nagy méltó­ ságú belügyminisztériumtól több ízben az összes ható­ ságoknak ajánlva lett, a fent nevezett ezég B.-pent fővárosának és összes kórházainak sxáBitója is Amerika mindenkor a nagyszerű találmányuk.ba zája volt cs mintául szolgálhat ax ipar terén minden előre törekvő áliamnak. Bizonyítják est a legújabban forgalomba hozott Waterbury remontoirxsebórák, me­ lyek tökéletes uj szabad rendszer szerint szerkesztvék és tetszetős külsővel biruak Dac zára szolid és tartós kivitelüknek ezen órák •> frt 50 kr. csekély összegért adatnak el mi csak annak köszönhstő, bogy roppant nagy mennyiségben állíttatnak elő és nagy kelendő­ séggel bírnak. Múlt évben magahan Angliában 100.000. Németországban >2.U00 drb. adstott el ezen órákból ; minden egyes túl jdonosa ilyen Waterbury zsebórának önkénytelénSl is ennek ügynökévé válik. Felhívjuk külüoben olvasóink ügyeimet az ide vágó, lapnnk mai számában közölt hirdetésre. Nyilttér.*) Valódi amerikai varrógépek | ! eredeti gyári áron kaphatok Himmler Mör divatkereskedésében Balassa-Gyarmaton a görög nemegyesült templommal szemközt. Ugyanott a raktár tulhalmozása miatt, eredeti gyűri áron alul is eladutnak, a legújabb cosuiauosi és frauczia Tóit krotonok, úgyszintén finom nyáriszörkelmék és színes Térnék, napernyők és kész jutte függönyök. „Ma­ radékok eredeti árnak 50’, árleszállítás mellett" adatnak el. • r sva vat*l fekí.ií«ár'« » *s»rX Horváth Danó, felelős szerkesztő. �N Ó G R Á 1) I LAP O K. A divéryi seniorális uradalmat s közbirtokos társait illető s-1888-ik évi január hó 1-tól 1890-ik évi (leczemher hó 31-ig kiadandó Az árverés kitűzött napokon reggeli 8 órakor vcendi kedetét. Árverezni kívánók kötelesek a megszabandó bánatpénzt letenni, és ezt kamat nélkül az uradalomnál hagyni. Egyéb árverési feltételek a zsMyi tiszttartói hivatalnál előzetesen és ,az árverés napján a helyszínén megtudhatók, Írás­ beli zárt ajánlatok is elfogadtatnak az uradalom zsélyi tiszttartós igánál az árverés napjáig. Ezen Írásbeli ajánlat elfogadását ó Excellentiája gróf senior úr magának fentartotta: mely esetben ez az árverést kirekeszti. A kékkői uradalmat illető két rendbeli jog árverése vagy bérajánlata iránt B.-Gyarmaton Schvarcz Sámuel ur intézkedend. Kelt Esélyben, 1887. évi julius hó 20-án, A. divényi seniorális uradalmi tiszttartóság. �NÓGRÁDI ÉRCZKOPORSOK és selyem szemfödelek LAPOK luot -s*7.(i Árverrxi hirdetményi kivonat. Ax ipolyaági kir. torvényaxék mint telekkönyvi hatóiig közhírré teszi, Wcím Karolina véfrefeajtatónak Kovát a-Cxelkn< Mária miül végrehajthat szenved** elleni &*» frt tűké kövv teléé és jár. kielégített iránti légrel>*Jtá»i ágyában «z ipulyaági kir. lárváik tan ipoíy «ági kir* járáabiráaáf) taráiéiba lévó Kts-Csalumia határában fekvú a ki< rsalomizi ú. ez tjkvben Cselleng Mária férj Kovács Pelei tabjtloalul bejegyzett I 1—1 sor*z alatti birtoknak éa tartozékának l’rban Anna jogán nevezett tégrabajtávi szenvedőre átment hasonfelo rétiére 311 fúrni 50 kr év a t 1*4 hraz. alatti birtoknak agyseaion Pc•n ngyanc«ak a végrehajtást •xenvedu Beiére átírt he><»nf«l«réaxére 13o forintban ezennel magalap;, tnlt kikiáltási arbah az árverést elrendelte. áa hogy a frnnebb megjelölt ingatlanok, az 1M7: évi zq. gusztus bú 3|«ik napján d. e. |o urakor Kiv-Csalomtan a kőzaégbirú házánál megtartandó nyilvános verésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladótól fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan bccsáráoak 5*c vagyis 31 írtol illetve 18 irtot készpénzben, vagy az IH*|. LX t ez. 42. J-bao Jelzett árfolyammal számított és az Ittál. évi nov. l-én 3333. ez. alatt kelt igazságügyminiszleri rendelet *. J ban kijelölt ovadikkepez értékpapírban a kikttldóu kézé* hez letenni avagy az 1181 «0 t. ez. 170. f«a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegez elhelyezé­ sér ól kiállított szabályszerű elismervényt átezolgáltatoi. Kelt Ipolyságon 1897 éri április !t*éa. Az Ipolysági kir. tzzék mint Ukvi hatóság. .A bciúgymioiixlenum álul 22,*&2, valamiül ajoDoan 51,786. ti. a. ajánlott éiaxak batófágok által megviugált kaphatók POLLACSEK-fólc fcrtőllenitó szerek, MILOVÁN ELEK és pedig fertőtlenítő fjyadek, fertőtlenítő mosószappanpor kereskedésében B.-Gyarmaton. nagy választékban, jutányos áron. Ugyan itt egy jó házból való fiú tanulónak felvétetik- "S® nálunk állandixn Icapl^atálc. acjr.ilBtSa c a r b o 1-m ész "juk'” c a r b o 1-s a v a k, ZE’ollac cselt ZEZxxxil és T'áurea, kriatály-exada- és fertótlenitó-azerek gyára. BUDAFHST, VII. kerület, Király-utcza 71. szám alatL Budaiiril furáról egyedüli stállitója, na uauoa káriiálik, Uk.lák, nyilvaooa ápálrUk. t.reka.k •tb. szák Bérleteinek fedezésére Czipöáruk! "®0 ® M Ttvx ^r* czu8oa czipők úgynevezett tiszúezipő jó! erő*® ben 6* elegánsán kiállítva, minden mérték szerint ® páronként 3 frt 50 kr. f u za Nii ezugos czipők cliagrin vagy zerge bőrből, elegáns páronként ® /‘r/q U c ^QSsiV Előlege* pénzbeküldés vagy utánvét mellett kaphatók © BÁTOR! Z8.-nál, Bádipeitee, Gyáratcii S. iiáa ® iriarrifAL Llvánalra lutri fi •••* liórilirllít Haszonbérlet hírietés. Néhai Macui Coeroovics György ár öröködéinek InUjdonát képér A Kiloó község (Nógridoiegye, Lo •ooct mellett) ha’Arabiu fekvő ,,ílocinr'‘ nevű puarti 221 Iliid 41 fi All. s/Aotófóld és rétesből f. évi sep tember bő I *01. azonkívül kiskorú C<eroovics Zent tulajdonit sépeiö, ugyanott fekvő „l’rrkoprt ‘ nevű bír tok áll 424 hold 1)45 □szántóföld, rét, legrlő és er dóból esetleg kitűnő karban tartott kastiiylyal f. év október bó I töl kezdve G esetleg 12 évre baszoobérbt adandó. Elfogadható ajánlat esetén mindkét birtok együttesen is haszonbérbe adatik.’ — Az ide vonalközé ajánl ltok 1887 é. augusztus 30 ig bezárólsgtfr Suhngdn hfrtin családi megbízotthoz (I. Hndapest, IV. bástya utcza3l. I em ) küldendők. Dr. Suhayda látván, Sörház iDegnyilás! Van szerencsém a nagyérdemű közössé get értesiteni, miszerint a Qnittner féle sörház kezelését elvállaltam, és azt vj berendezéssel láttam el. Czélnl tűztem ki, szives pártfogóimat a legizletesebb hideg és meleg ételekkel, úgy szintén kilőné kőbányai sör és tiszta kezelésű borral minden időben pontossá kiszolgálni Ez alkalommal a n. é közönséget vasársárnap) f. bó 14 én tartandó ttonepélyes meg nyitásra tisztelettel meghívom, s biztosítom, hogy jő s tisztességes kiszolgálás által mindenkor ke gyes pártfogását kiérdemelni főfeladatomul iamerendem teljes tinUleUel Baradtem 1.10ŐMGII JESÖ SgyvM. LCjry jó IzAzleól vnló fiú tanul ónak kerestetik Ebenführer Lajos _ füszerkereskedésébe B.-Gyarmaton. es. Árvrréni liirdrtn rnyi kivonat. HgiryAi és. és kir. udvari kocsigyára Váczon. Van rzcroncsóm dthan fclezerelt raktára­ mat mindennétnő kocsikkal ajánlani. Mind *ai lárd gyártmány, korszerű izló* a kivitelben, a legkönnyebb járatú tartós kocsik. Rajzók árjegyzékkel kívánatra bórmenZvo küldetnek, 6s javitdtok is jutányos árak mellett eszközölletnek. A b -gyarmati hír t Tvaiék mint trlckúnjrvi hatűtáf húshírré teasi, bojrjr <;»rgy Menyhárt véfreh aj tatónak Mifok GAboe kégrrhajtéat »aanvc<l«j elleni VI frtnjri tukehuiateléaéa járulékai iránti véfrrhajUai hlyében a b gyarmati kir törették területén lévű Pejtáron f*kvúa dejtári 47 tjkrbcn Mttak GAbcr nevére írt I Vt t*78 hrai. alatti «aántóf<»l«lre a e«alolt aJóbiaunyitvány aieriut 133 irtot kik'áhAai árban. ?) a } l^M hr<a alatti rétre Irin frto< kikialtaai árban. 3) aa Qfjranaaoa táv t 2h>! hr«aű aránI ! Ir - 77 frtnyi rt.nn-l rn< „-all-.p.tolt k<k.alfa-t árban M árvarétt elrendelt v r« Lo|t.' a <ennrbU jnrjfjrljlt ingatlanok aa 1S,*T évi ataKUárttri h«» 1<> ik nnplán déleiéit! -10 órakor l>ejtár k<*t«é* hálánál megtartandó nyilránne árveréaen a megalapított kikiáltá«i áron alól la rladalnl fu< t Árrtrvani •lanJéioiuk tartóinak ai ingatlan boctárának l<» túliját kéatpénthen. vary jx IB>|. éd LX. tórréayel. 43 $ bán j-Hett árfolyammal axámitott ér ax IWI éti november hu l-éa 3131 ac a kelt ifaiUgftfymini«itcri rendelet S-bnn kijeMltota.dékképee értékpapírban ,a kákáidéit- kecéhea iMonni bvagjr aa '1881.* t»X. V ti I7o | a értelmében a bánatpéntaek a bíróságnál P. előkfea elbelyeaéaéról kiállított axabályaxerüeliamervényt átaxol(áltatni. Kelt B -Oyarmaton, a kir. tkkei térvaseknek 1887. évi ju niue l*.-én tartott üléséből tg. Árverési hirOtoényi kivasal. Ax ifnlraáft kir- taxik njiut trlnkh.*«rvi batóaáf kőabirrv teexh* bv*<y lUlcxár * áa l’vn<rácx Sarolta mint véfrehajtaténak Keváea ax. Caellen; Mária mint vérrebajtá*? etenvedú elleni 313 frt tuke követelés é« járulékainak kieléptéae iránti végrakajtau ügyében ax cpolyaajt kir törvényetek tertletéa lévé Kia-Caalomia koxeéf határéban fekvú a kie-caalomiai 5 ex. tjkben Korára t'aelIraj Mária tnlajdonánl felvett 1.1—1 aorvx a 4. aaámn lakháara beltolekra é« kr-lű illet jaégrr 2W0 frt. t. ÜW. hraa. a. aadláro é« préeháxra 2P> frt. továbbá a ki« cialomiai 78. axtjábeo Kevács Jánuv a ('erika/ Maria k*»aA« tntajdwnánl felvett t t?*9 btea a. nullá é« próbáinak Kovává Cxelltnf Marat liktó heai>nf«Hr>* 250 frtban megállapitott kikiált, árban ár ver ént eirradrhr. • hogy a fennebb megjrh It incatlznok aa 1**7. évi uafuextua ho 3l*ik nap­ ján <i r |O órakor Kie^Veaiomián Wntérbiro haxaaáí mec*.artaniU nyilvános árverésen a megállapított kikiáltani áron alól ív viadalai lopnak Árverezni szándékozok taitox <ak na incatlaaok becaásáaek |O zxáatólyát vapyie ik» irtot illetve SI frt és Btetvo 13 irtot kéezpénaben. vagy az 1681 t. ca. It v-ábao jelzett árfolyam mai wxámitott «•< ne l*8t évi awember hó l-éa 33X« ez a. kelt ífaatápépyminiaateri rendelet M ában, kijelölt óva lekképe* érték­ papírban akibtéhlMt kezehox lettenni. a vagy aa >6*t <50 t. ea. I7n f a értelmében a bánatpénznek a birvta<nál eU««<ao enbeIjtzeaeruJ ksallitott aznbályvierA rUsmefvényt átveol/ékatoi Kelt Ipolyeá«i»n l**T évi junine hu tl-ik napján Azipeiy sápi kir. torvaaék mint távi haUzá<nal. Nyomatott a kiadó tulajdoaos Kék Lászlónál, B.-Gyarmaton 1887. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1887-1891_00154.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1887_08_14.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1887-08-14 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 15. évfolyam 33. szám (1887. augusztus 14.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom