https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7ca118184a3f19f5e4b17dca7c2f8a56.jpg 2c1dfca2c3f04e91654c6975619b1c67 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1aa5da181de85955c75d89b4c29e70af.pdf bd31e8f934d0084eb1982e3614249cdf PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1887. julius 31. ELŐFIZETÉSI ÁR£«*•« évre.................................. a itt. Hl ávrs......................... • . . . :i fri. Nef/cd-irr......................... IfriMkr. I|ju »un irt: l> knjcilr Klűfli.tni ctnpiu a kUdúbivatalakll.lirl B.-Oy irmaién. XV-ik évfolyam. 31. szám. NÓGRÁDI LAPOK ' V Elöla.Utl piaiak, radanktíók ia birdatfa.k a kiadóból iaUiaodök és HONTI HÍRADÓ A kcrcdkcdeliui szerződősek megújítása előtt állunk. A megújításra már nincs sok időnk, mert két legjelentékenyebb szomszé­ dunkkal kötött kereskedelmi szerződéseink már ez év végével lejárnak. E két szomszédállam Olasz- és Németország. Az idő rövidsége da­ czára alig hallani valamit komolyabb előké­ születekről a szerződések megújítására nézve. Rómából azt jelentik, hogy az olasz szakférfiak már megkezdték tanácskozásaikat, melyek el­ fognak tartani szeptemberig és ekkor az olasz kormány megkezdi a tárgyalásokat — Frán­ ézi aországgal. A mi a velünk meg íjitandó szerződést illeti, arra az olaszok azt mondják hogy még iáérnek. Közelébb egyik nemzetgazdászunk irónikusan megjegyezte, hogy Ausztria-Magyarországgal kereskedelmi szer­ ződést kötni élvezel lehet a külföldi államokra nézve, sőt az élvezetnél is több, mert az va­ lóságos nyalánkság. — ’ ehet, hogy az olasz kormány is igy gondolkozik és azért az osztrák-magyar-olasz kereskedelmi szerződés meg­ újítását, mint nyalánkságot — deszertnek hagy­ ja meg. Hat a mi német barátaink és szövet­ ségeseink mit csinálnak? Berlinből igen jellemzően azt jelentik, hogy még nem érkezett be minden kereske­ delmi kamara véleménye. Később azt fogják jelenteni, hogy már beérkeztek a vélemények, de azokat előbb rendezni, majd pedig tanul­ mányozni kell. Mint látszik, az egész világ azt tartja, hogy nem kell sietnie velünk gaz­ dasági megegyezésre jutni, sőt északon és délen határozottan arra számítanak, hogy a halasztás által nyerni fognak. Még Románia is büszkén takarja magát tógájába és vár, és mindennek az árát a kereskedők fogják megfizetni. A kórroánynak szándékában van áz állami vasgyárakat bérbe adni és ez végre egy igaz hir az állami bérletekről. Régi tapasztalat bi­ zonyítja, hogy az állam nem bir se n ügyes­ TÁRCZA. Hanzély László. •* A „Budapesti Hírlap" tárczarovalában, mint k<> rábbi választások alkalmival, u?y ezúttal is. „Az uj embsrek* czime alatt éleiéi modorban sorra bemutatja azon országgyűlési képviselőiét, kik a parlamentbe ilyenekül először lepnek. Haozély László úrról is megemlékezik tehát, a mi érdekesnek tartjuk a nevezett mérsékelt ellenzéki lapnak tréfás, de mint a-sorok köztit látszik, jó indu­ lata megjegyzéseit egész terjaleg közölni A Budapesti Hírlap Haozély László aszirákike rUlet kormánypárti képviselőjéről igy szól: Kezdjök azon, bogy királyi tanácsot Rontsuk le ezt azzal (?) hogy már ötvenhat éves a Placby Tamás ő méltóságának hűséges utódjt Két embert kellett le gyűrnie, bogy a képviselóbázba bejuthasson : az egyik Kaezay Zsigmood kariéi bíró éa szirákhágyoni földbir­ tokáé. a másik a mérsékelt ellenzéki Bsrzevicty Béla, neje révén szintén nógrádi birtokos volt. Kaszayva! könnyen boldogult; ő visszalépett, mert Fabiny nem volt hajlandó a kúriától elereszteni, de Berzeviczy két slágert állított a harcba. 1. Boránszky Nándort, a ki elment mellette kor­ teskedni 2. Finom kozárdi vörös borát. Hanzélynak ugyancsak erősen kellett dolgoznia, bogy megválaszszák. F.s 460 szótöbbséggel győzött. Gazdag ember, győzi. Legalább 1:000 szótöbbségre való vagyoua van. Rendkívül óvatos ember Van neki B. Gyarmat­ tól öt kilométernyire, Szűgyben egy háza, mely kél ki váló tulajdonságával elöl a falusi házaktól. Először emeletes, másodszor villámbáritó vau rajta. Az utóbbi csak az előbbinek következménye. Hanzély úr ugyanis igen jól tudta, hogy a ménkű a magas tárgyakat ke­ resi s minthogy az emeletes ház, pláne Szűgyben, igen magas tárgy, villámhárítót tétetett rá Ekkép Hanzély úr a ménkűt neveti. Ezt az emeletes házát ezelőtt kél esztendővel föl dig leromboltatta, mert egy repedés mutatkozott rajta. Oly lényegtelen repedés, bogy más ember még hatvan évig el lakott volna benne, minden aggodalom seggel, süni értelemmel ipari- vállalatok veze­ tésére. A hivatalnok soha sem bírhat a ke­ reskedő áttekintésévei ós néni fejthet ki oly üzleti tevékenységet, tnelylyel az. ügyes ma­ gánvállalkozó pozicziójit egyre előbbre toljz. Az állaniüzetunck igen nagy hátránya, hogy hiányzik nála a személyes önzés, melyet a legpontosabb hivataloskodás sem teljesíthet A magyar és erdélyi királyi vasgyárak, ha bérbe adatnak, minden körülmények közt jobb eredményt fognak nyújtani, mint eddig az ál­ lam üzemében. Az állami vasgyárak bérbe adása azon­ ban csak mellékes rendszabály, mert az. állam­ háztartás egyensúlyának helyreállításira sok­ kal nagyobb ákezió van készületben. I’ozilive eddig csak annyit tutinak, hogy fel fog emel­ tetni a szeszadó és a szivarok és a dohány ára. Ezenkívül nemesik a szivarárak telente lése van tervezve, hanem még in ts emelése is várható, nevezetesen : a dohánykiviteli üzlet államásittatni fog, a termelők elesnek attól az engedménytől, melyet saját dohányszükségletük fedezésénél élveznek és végre szigorú rend­ szabályok fognak behozatni a csempészet ellen. E renszabályokból a pénzügyminiszter kürti! belől 3 millió forint bevételi többletet vár évenkint. Ez összeggel természetesen még nem lesz fedezve az igen jelentékeny deiiezités a legtöbb reményt a szeszad > reformjához fűzik. A kormány, hir szerin*, nem fogja kapaczitálni az osztrák kormányt a sze<zadó feleme­ lésére, mert rendelkezésére áll egy rendszer, tnelylyel önállóan is jövedelmezőbbé teheti az államra nézve a szeszt. A kormány el van határozva a fogyasztási adó rendszerét kiter­ jeszteni a pálinka és szeszre is. Az erre vo­ natkozó törvényjavaslat már készen van és ha a szeszadót az osztrák kormány nem akarná emelni, a szeszfogyasztásf adó már 1888. ja­ nuár l-én életbe fog lépni. nélkül Leromboltál!* a villámbáritót is, de úgy a liá tat, mint a menkűfogót újra fölépítette S éppsn bá rum uipptl a választás előtt költözött be uj kaslé lyába Mondják, hogy oly nyugtalanul aludt c bárom éjszakán, mintha két lényegi.len repedés lett volna máris az uj bízón No de a választás után annál uyü godtabbm aludt Most mlr akár végig is repedhet az az uj biz, a mit külöubcu ueui kiváltunk, mert' Han­ zély tsláu képes volua még egyszer leromboltatui, pe dig kár volna érte Egy nagy baja van Hanzélynak, valahányszor Pestre jön. Ha itt kérdik tőle, hogy érzi magái? nem felelheti azt a szokott frázist: „Mint szegény ember gizdsg városban*. E frázist rá nézve alsposan lebe" tétlenné teszi az a szép háromemeletessarokkáz, mely a főváros V ik kerületében, a József téren van. (Egy ilyen szép házért bizony sokan elviselnék a kedvelt frázis hiányát.) Öröklött vagyonát szorgalmával és takarékossá g ival megkétszerezte. Nógrádmegye meg fogja őt sioy leni, mert legalább húszféle megyei bizottságnak a tagja s a közügyek tevékeny bijnoka. A kibicz és akibczsabályok — A kaninuk ögytlinrbe. — A) A kibiczezcs fogalma. ). A kibiczezés mesterségét az űzi, a ki anélkül, bogy valamit kockáztatna, a kártyázással járó élve zetes izgatottságban részt venni szerel. B) Felvételi feltételek. 2. A ki a kibiczek sorába lépni kíván, annak ki kell mutatni, hogy nincs elveszteni valőji, továbbá megkivántatik, hogy tisztességes öltözettel bírjon éter kölcsös életű legyen.'Azon p ily ázó, a ki ezen félté teleknek megfelelni képes, 50 kr. felvételi díj lefizetés után (tetszés szerinti czélra) a kibiczek lajstromába Ünnepélyesen beiklattatik C) A kibiczek kötelességei. 3. A kibicteknek .— a kárlyázók helyiségében azok megérkezése előtt — kell megjelenniük, az esti lapot átolvasniuk, bogy képesek legyenek annak tar­ talmát a kártyázó társaságnak — ha az kívánja — rövid kivonatban előadni 4; A kibiez mindenkor valamely játszó mögött, annak jobb oldalán egy lófej távolságban foglal helyet UiriaUMk ttja: m b*uU» p*t4««r * kr. -w K*c>»I.V *• fAfetastffí hird* U«efc jutanyutaa eaxku&UtrtMfc. B41y«i miftdea b«íhUtA«aál 30 kr. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Tallózások nemzetgazdaságunk mezejéről. A lap réf**r* « • ayiHArrv voaatkosó Kiad* a a • Zo­ li « *41V hó a hu Ideadok , ,t Ijlllthr c.r»oa4 a«n 20 kr. Gróf Zichy Ferencz. Mint lapunk korábbi számában aözöílBk, ő ex celieuiiája a senior gróf úr ismét élj Ml családi ura dalmába; e bú '2 én érkezett meg Ztélybe s 2‘J én távoz itt onuau Divénybe , s mint els-'* ízbim ittlétekor, uzy most is több nevezetes, feljegyzésre méltó tény nyel t>-tte emlékezeteivé itt létét Távol áll túlitok minden alacsony bizaigéoéa igy csak szárazon röviden fogjak elősorolni a lényeket. A megyei gazdasági egylet legközelebb (f. bó l’J-'o) tanúit közgyűlése alkalmával, miként art már sziuiéa közöltök, a senior gróf urat, Nógrádmegye ej nagy birtokosát, tiszteletbeli tagul választván meg. az erről ezo'd jegyzőkönyvi baláruzato*. egy tekintélyes küldöttség f. bó 25 én adta át 6 exccllenfiájának >oé lyi kastélyában. A küldöttségnek, melyet az l.slelnök Scilovazky János alispánunk vezéreit, tagjai voltak Eriikéit-y Lajos törvszéki elnök, Fáy árpád közgaz dastgi előadó a egyleti titkár, és Simko Frigyes ev. leikész, a gszd egylet mintatelepéi ek gondnoka. Igen szép rövid beszéddel Udvöz-dte az aliipán úr a senior grófot, elmondván köidetés'k czéljái; a gróf úr pedig még szebben válaszolt, kijelentve, bogy ő nemcsak tiszteletbeli, do valóságos rendes tagja al­ ván lenni Nógrádvármegye hasznosra törekvő gazda sági egyesületének, s évenkénti ICu frl díjjal lép be a tagok közé Ritka, — de nagy uraink által követésre méltó példa ! Képzelluijttk mdy lelkes éljenzéssel fogad>ák a kltld-'-tteég tatja ő cxceilcntiájának nyilatkozatát. S minthogy d Ifslé közelgctt már az idő, természetes, hogy a magyar főúr vendégszerető asztalához bivla a küldöttség Ugjut, s a saját termesztésű diószegi pá ratlan bakator <stb ) kedélyes társalgás mellett gyor sin illat el pár óra; különösen érdekesek voltak a szívélyes senior úrnak, mint egykori konstantinápolyi nagy követnek a törökországi gazdasági életről elmon dőlt tapasztalásai. Julius 26 kát ő cxcellcntiája levéltári batáriatok, ■ Busára és a sósári fürdőbe való kirándulással tölté <1, utóbbi brlyen személyesen szerezvén magának meg­ győződést a jelenlegi helyzet tarthatatlanságáról. Szerdán, július 27 éo B-Gyarmat város biráját Reményi Károly urat kérette magához értekezés vé­ gett a senior úr Igen természetes, bogy ezen bizalmsa jellegit értekezés a városnak az uradalommal fennálló ügyeire vonatkozott a tanalsá;ul szolgált arra nézve, mennyire szivén viseli a volt fóldeaúr a megoldandó kérdéseknek közmegnyugvasra leendő és pedig kése és csak uzon esetben szabad az asztalhoz közelebb mennie, ha azt valamely az aszial alá esett tárgynak (kárlya, kréta, vagy szivacs) felemelése megkívánja; ba a leesett kártya bepiszkolódott, akkor a kibiez tar­ tozik azt — szépen megiörtllve — az illetékes játszó­ nak óvatosan átadni 5. A kibieznek nem szabad bagózni, azortyogós pipából dohányozni vagy büdös szivart szini. 6 Ha a játszó szivarra akar gyújtani, akkor kö­ teles a kibiez tűzzel szolgálni. 7. Ha a játszó helytelen ezint boz, akkor szabad a kibiczntk köhögni, ba pedig nagyobb helytelenséget követ el, akkor mozoghat vagy fütyülhet. B. Ha a kártyázó nem rendelkezik kártyapénzül, akkor a kibiez fizeti azt. * 9. Azon esetben is a kibiez fizeti a kártyapénz!, ba felhívás nélkül tanácsokat osztogat. 10 Kárt okozott rossz tanácsért egy másik asz­ talhoz tolonczuíbató a kibiez. 11. Ha a két utolsó eset ismétlődnék, jogúkban áll a játszóknak a kibiezst két tófej távolságra ültetni. 12. Olyan kibiczek, kik példás viseletűk által kitűnnek, tőkibiczekké és egy fűlófsj távolságra lép !e betők elő. Ezektől már megkivántatik, bogy esetlég jegyezni tudjanak és a játék folyására figyeljenek, bogy képesek legyenek bármikor felvilágitassal szol­ gálni. 13. Beszélni a kibieznek é«ak akkor szabad, ha kérdeztetik. 14. Minden hűen és becsületesen szolgáló kibiez azonban követelheti, bogy* tiszteséges bánásmódban részesiltessék. Nem kell őt minden csekélységért „disz­ nó* svagy „majom* kifejezéssel illetni, vagy csípőire köpni, vagy pedig szsgláló szervezetére alattomos mó dón olyképen hatni, hogy kényszerítve legyen az őt jjgosan megillető helyet udabagyni. 15 Három játszónak egyhangú szavazatta ellen a kibiez részére nem létezik felebbezés IG Minden öoérzeiű kibiez erkölcsi kötelessége nek tartsa, ezen kibiezszabály egy példányát msgsaerezni. Ajánljuk e szabályokat főleg w helybeli cassino és különösen a népkor figyelmébe. (E ) �NÓGRÁDI nelem nélküli igazságos elintéztetéaét. Jellemző azon mondása, miszerint ő azon Igyekszik, bogy a b. gyár malinknak is okuk legyen,áldani az ő családját! Szóba hozta a b. gyarmatiak éa az egész nagy vidék egyetlen üdülési helyét: a zsélyi Sóaárfürdöt is. Erre nézve ő ezcellentiája fokozatosan kívánja olt a jobbításokat életbe léptetni; de*viszont reményét fe­ jesé ki aziránt, bogy a megyei úttól a fürdőhöz vezető nem egészen 3 kilométer bosszú zsély óvári vicinális út a közigazgatási hatóság állal kellő karba fog .be lyeztetni. Jogos pejtig e kívánság . annál is inkább, mert egy szabályszerüleg benyújtott és törvénybatósá gilag tárgyalt indilvány folytán még Madách Károly alispánsága alatt (1881. vagy a következő évben) köz gyüléeileg lön Utasítva a megyei kir. építészeti hiva­ tal ezen útnak jó karba helyezésére; de bizony azóta sem történt sémi. Ki kell tehát a poros akták közül keresni, és szigorúan végrehajtatni a vármegyei hstá rovatot. E tekintetben ie bizalmunk van éber alispá­ nunkban s pótlólag még csupán annyit jegyzünk meg, hogy amint Reményi Károly úrtól megértettük, a mu nificens senior úr kijelenté, hogy az út építéséhez ó a reá eső köztérben kívül külön ie kész még fa- és egyéb anyaggal, sót pénzzel ie segélyére lenni a vici nál csoportnak, bogy a vállalat gyorsan és kellőkép sikereeittethsMék - E nyilatkozat sem szorul dicséisire. Még ugyauaz nap délután 5 órakor jószágigazga­ tója dr. Steinmoycr János úr kíséretében a nógrádmegyei gazdasági egyesület kísérleti és minta szőlő tele pének megszemlélése végett B -Gyáraiéira kocsizolt be ó oxcollentiája, kit a telepen az egyesület I. akinöke Scitovszky János úr több egyesületi tag társai á gában tiszteletteljesen fogadott. Másfél órát töltött itt a senior ur s mindent behatóan megszemlélve s alerrászról kínálkozó szép látványban gyönyörködve, fel­ tűnően jól érezte magát. Igen terméazeteii, hogy ut. Simkó Frigyes szőlő és pinczegondnok úr sem volt rest, hanem egymásután bordatta fel az árnyas fák alá helyezett asztalokra Ízlelés végett az egyesület ál­ tal eddig produkált borokat. A kostolgatásbau résztvettek még az említett arakon kívül: Frideczky La joe, dr. Melicber Ferenci, Kövy Tivadar, Garam Jenő, Reményi Károly, Fáy Árpád és Havas Gyula urak ó Excellentiája a senior gróf sok dicséretei mondva vett bncant az egyesület elnöke és tagjaitól. Hozza Isten őt ismét mihamarább a legjobb egész­ ségben közénk. 11 A dejtári lépfene katasrófa alkalmából Ama szomorú köztudomása dejtári történet, mely­ nek bőse márie életével lakolt meg tudatlanságáért, míg * többi szereplők közöl nébányan életveszélyben forognak, csak azért, mert nem tudták és nem akarták tudni éa elhinni azt, hogy a lépfenében élbullolt állat minden része méreg az emberi szervezetre nézve, ez a családi drámz volt indító oka annak, hogy ama rétté netne és ritka betegség természetéről felvilágosítást nyújtani szándékozó soraim közzétételére kérjem tel tekintetes szerkesztő urat. A lépfene (pokolvar, milzbrand, carbunculus, au thrax) eredetileg állati betegség és az által keletkezik, hogy egy a Scbismomyzélákhoz tartozó apró szervezet, a „Bacillus Anthrscis* hatol a szervezetbe Ezen baczil tusoknak első felfedezője Pollender volt 1855 ben. Ké eőbb Kocb, Pasteur és Jouberl fényesen világították meg ezen veszélyes szervezetnek terjedési és növeke­ dést módját, úgy, hogy a mesterséges tenyésztés és górcső vi vizsgálat utján a mai bacillus világban épen a lépfene bacillnsok életmódja és viszonyai a legismer többek. Kezdetben apró pálezika alaknak és oly gyor san nőnek és szaporodnak, bogy a mesterséges tényé szotnél már 2—3 óra mnlva elérik eredeti nagyságuk bun-barminezszorosát, inig azután szemcsésedés éa barántoszlás által az úgynevezett spirákra (csirák) oszolva annyira elszaporodnak, bogy Davaine egy Íz­ ben azoknak számát egy csepp vízben több millióra becsülte. Ezen csirákból azntáu ismét bacillutok képződnsc. Ezen szervezetek a legjobban érzik magukat 35’ C. mellett, mig lefelé In*, felfelé 40" képezi a hő­ mérték azon határát, mely azoknak életképességét te hát fertőzését megsemmisiti A bőmérséki viszonyok következménye az io, hoey a lépfene leginkább a forró óvári idény alatt uralkodik. Ezonkivöl főtáplálékuk az éíeny, úgy bogy élenymentee levegőben pl. rothadásnál elvesztik fertőző képességöket, annyi élcoyl fogyasz­ tanak el, hogy némely búvár szerint azért képesek oly gyorsan pusztitólag hatni a szervezetre, mert megfoszt ják őket az állati szervezetnek oly szükséges tápanya­ gától, mint épen az élony Gyors elszáradta elpusz' litja a bacillusikat, mig ellenben a spórák éveken át fentartják magúkat vizben és különösen nedves talaj* bán, de az előbbivel ellentétes gyors kiszáradásnál is, mint az alantabb közlendő példákból ki tog tűnni. Az ezen viszonyokból különösen a gyors szaporodás és nö vekvéaből létrejövő zavarok az állati szervezetben könnyen kimagyarázbatók, ha meggondoljuk, hogy az a millió és millió apró szervezet már erőmüvileg is ezétronciolja a legnemesebb szerveket, hozzájárnia van még a finom véredéoyek eldngsszoláva a bsciilu sok által és ezáltal az illető szerv vértől megfosztott táplálkozási zavara A fennemlitett talajviszonyoknál fogva leggyakorabbl a járványos lepfene be Szibériában, Oroszországban a hol 18111 ben 72,000 ló pusztult el ezen betegségben. Hazánkban szintén igen gyakori ezen járványt különösen délen és a mocsáros, maláriáé vidékeken. Ezenkívül Otthonos ezen betegség Eranczia Németországban, a bajor alpesekbe i stb A mi házi állataink közül legnagyobb bajiammal viseltetnek a lépfene iránt a szarvasmarhák, a juhok éa lovak, kevesebbel a kecskék és szamarak éa legrit kább a disznónál. _ Az’ emberi lépfene betegség csakis állattól! fertő­ LAPOK. zés utján jöhet létre és igy természetes, hogy leginkább .‘pásztorok, bojtárok, koc-iisok és e< yéb az állatokkal sűrűbben foglalkozó egyenek esnek áldozatul. Az ál­ latorvosok közül is nem egy lelt már hivatásának ál­ dozata. Elegendő a felbőr bármely részéq egy kis bor zsolás, melyhez a lépfeués állat beteg részéből kiesiVárgó nedv vagy vér, vagy pedig az elhullott állat bármely és bármily kicsiny részé bozzáf r, a bacillus rögtön bevándorol éa kész a vrazedelem. Gyakran nem a közvetlen érintkezés, hanem pl légy vagy szúnyog csípése által — ha az előbb a lépftnés dögön tartóz­ kodóit történik a fertőzés. Ha már most az emberi bőrön a fertőzésnek ilyen kis kapqja egyezer megnyílt, ott rögtön megkezdi a bacillus működését, rendesen 2-3 nap múlva, de néha 2—3 óra múlva is a sértés helyén egy kékes folt vagy hólyag képződik, moly alatt a szövetek elhalnak, úgy hogy később a hólyag vagy folt helyén krajezárnyi egesz tenyérnyi nagyságú flszkök, nem fájdalmas fe kölyök keletkeznek, mig a fekély körüli lágy réaz.-k óriási mértekben feldagadnak. Boldog az a beteg a kinél a betegséget csirájában felismerve sikerül a ba cillusok szaporodási bolyét edzés által elpusztítani, a kinél azután csak helybeli bántalom fejlődik ki, de jaj annak, ba azok máris a vér állal vitetvén tovább, az egyes szervekben helyeződnek el, a hol aztán a tüdőben, agyban vagy más szervben a köztakarón em illett fekélyekhez hasonlókat idéznek elő és 4z állal megbénítják működését, az ilyen belső fertőzésnél ed dig a statistika szerint csak két bitog koielloiolt si körrel. A betegség tünetei természetesen különbözők lesznek a szerint, a mint az egyes szerveket megtá­ madták éa igy vagy vérkeringéai zavarok, ba a szív, vagy légzéri nehézségek lépnek fel, ha a tüdők van­ nak megtámadva A betegség tartama rendesen ti-üt nap, de gyak­ ran néhány óra alatt áll be a kérlelbetlon halál, mely az utóbbi esetekben a beteg uiczán az óriási aggály kifejezésével vzabadilja meg a szenvedőt a légzési ne kézségektől. Az elmondottakhoz jobb példa a dejtári esetnél alig képzelhető. A vidékünkön jól ismert dejtári biró Hegedűs János f. bó 20 ika körűi anyakén egy óriási daganattal állít be hozzám, azt mondván „fáj a tor kom*, csak tüzetesebb vizsgálat u'ján, miután a jobb kis ujjún és lábán fedeztem fel hasonló kisebb daga­ natokat, kórismerbettem a lépfenét, a vallatás igazolá feltevésemet A mint a szegény ember beszélte, 3 nap előtt a balóság és szakközeg által constatált lép fenében elhullott marhájának faggyújára lévén kiváncsi, abból egy keveset az ujjal között dörzsllgetve nézs getle. Ez alatt az álláo levő kis küteg (pattanás) viz kelni kezdvén, azt faggyúé ujjaival megvakarts, kü­ lönben is szokása lévén az állát simogatni. Ez által támadt a fertőzés, mely gyorsan a belszervezetbe io hatolt. Ez az egyik módja a fertőzésnek. A másik ér dekesebb esetei az elhalt biró felesége Kajtár Mária mutatta be, a ki sajnálva a kárbaveszett jószágot, legalább a cselédeinek főzte meg a husi, azonban a tudatlan assziuy keservesen fizette meg kapzsiságát, mert mig A a nyers bússal érintkezve jobb kezét fér . tőztette meg, addig a cselédség közül eddig csak egy betegedett meg. mert a főzés által a bacillutok fertőző képessége megszűnik, mert itt már nemcsak 4U’, de 1(ÁX' bőség pusztította cl azokat. Ezenkívül a gyomor­ nedv sem kedvező a léplcne baczilluvok fenmaradáoára és ba mégis történnek ezen utón fertőzések, azok való­ színűleg úgy jönnek létre, bogy a tápcsatorna uyákbár tyáján a felháméhoz hasonló csekély sérülés volt a fertőzés kapuja. Igy lehetett az a fennemlitett cseléd nél is, a kinél különben még eddig a betegség haté rozotlan megállapítható nem volt, valamint eddig nem pubataltatott ki, bogy hány ember esett még áldozatul tudatlanságának. Az irodalomban sok példája van a fertőzés kü­ lönböző módjának, melyek közűi egy-kettőt elég érdé késnék tartok itt felemlíteni: igy „Truraan* említi, bogy egy párisi gyárban, a hol csak 6—8 ember dől gozza tel különböző ctélokra a „Buenoo-Ayreo* bői ■zállitott lószőrt, 10 év alatt 20 ember halt el Lépfe nében. Sőt volt eset rá, bogy a Szibériából és OroszOroszországból Németországba szállított gyapjú, lóvzőr és marbabőr évek múlván fertőztetto meg az a't fel­ dolgozó munkásokat. Vcgttl említésre méltó, bogy a bútorok, kocsiülések stb párnázására használt állati szűrők évek múltán a frtfk feldolgozásnál szintén meg ferlőzlették a munkásokat. Mindez a fennemlitett bacillutok életviszonyaiból azok szívósságából magyarázható ki. Miután ezen lépfene-járvány még csak nem régen pusztított IIagyag községben is, most pedig csak egy órányira tőlünk szedi áldozatait az állatokban, veszé­ lyeztetve az embereket is, szükségesnek tartom néhány szóval az öv és gyógyintézkedésről is megemlékezni. Első sorban az elhullott állat rögtön úgy takar tessék be valamely átbatlan szövettel pl. gutqmiponyvával, bogy ahoz még légy vagy szúnyog se férjen. Az oltaksritással foglalkozó egyének előbb orvosilag vizsgáltassanak meg, vájjon ninci-e köztakarón sét ülés. Az állati bőrnemüvel és egyéb állati szervekktl feg lalkozó gyárakban a munkások ismertessenek meg tü zetcscn a betegség -radetével és természetével A dög eltakarításánál a lőfigyelem arra forditassék, bogy az miután vegyileg (mész) vagy' még jobban elégetés ál tál tönkre tétetett, jó mélyen a földbe ásattassék és a legszigorúbb felügyelet fordittassék arra is, bogy abból semminemű legparányibb rész se forditassék bárminemű czélra. Végül ctélszerú volna minden állati anyagot használatba vétel előtt gondosan megfertőzni. Ha már most valakinél a fertőzés megtörtént, fór dúljon rögtön orvoshoz, vagy annak hiányában az ész revett foltot vagy hólyagot rögtön égesse ki valamely maró savval, pl tömény- carbolaavval, salétrom szén savval. Belsőleg erős chinin adag (I—2 gm.) és cog nac vagy más erős szeszes ital gyakran kevés meoynyiségben nyújtandó. A további eljárás, mint a carbolsav bőr alaili fecskendezése stb már az orvos dolga lehat csak. 5^odriak után nem hallgathatom el fájdalom azon gyakorlatomban számtalanszor tolt ozomorü tapasztala­ tomat, nemcsak ezen a téren, de majdnem minden fer­ tőző betegségnél, bogy a nép babonás tudatlansága és az ebből folyó páratlan ellenszenve a tudomány állal előirt, az értelmes embernél magától értetődő*szabá­ lyoknak, mily óriási mértékben veszélyezteti ember társainak élelet és szaporitjv a bálandóságor. Mig né pűoknél az intvligentia hiányzik, addig hiába készül nek bölcs és üdvús törvények a veszélyek elhárítására, úgy, bogy mi is mondhatják, „bogy az ember legfőbb ellensége az ember.* Hazánkban .általánoaan ismertek ezen szomorú viszonyok és a történet elég oötétou bizonyít mellettük! Azonban küzdelem és kitartás! Igyekezzünk vélvetve és karöltve megtörni a nép közönyét a lelek emelő tudomány iránt! csakis akkor leszünk kepesok az ombsriséget fenyegető veszélyekkel ezombeállani. Addig is és ezalatt io lépjen fel teljes szigorúsá­ gával a hatóság, tegye meg a kellő erélyes lépéseket nehogy újra oly ozomorü példa történjék, bogy egy községnek különben értelmesnek ismert és derék bí­ rája járjon elől olyan szomorú példával, mint a néhai dejtári biró ! Dr. Gerő Mór. Segítség! Eperjes, Toroczkó, Nagy-Károly föl fog épülni, szeb­ ben mint valaha. A bazsfisag szent oltárára áldott ke zek által letett persely megtöltésére zarándok útra fog kelni az egész ország, bogy ne csak szinig, hanem csor­ dultig megtöltse a jótékonyságra szánt pénztárt, mely a tűz által sújtottak könayeit fölszántja s a sajgó ss beket begyógyítja. Budapest, Szent István napjának ez idei évi fór dűlőjén nemciak nemzeti, hanem nemzetközbucsubelye lesz egész Európának. Ezt a szent magyar napot egész világrésznek csent uapjává fogja fölavatni a jótékony­ áig géniusza, mely zöld olajággal a kezében fogja ál­ dásait szétszórni mindazokra, akik filléreiket örömest költik el a nemes czélbói a szent ügy érdekében. A „l'bilantrópia* fogja ünnepét tartani BnJapes ten a jövő bó 20 án. A legelső, a legalkotmányosabb magyar király szü­ letés napjának szent ünnepén ős Budavár ntcaáin vé­ gig fogják hordozni azt a legszentebb kezet, a mely­ nek áldásos jótékonyságát a barbár korazik alatt egy egész világrész élvezte. A magyar koronának legszebb drágaköve ajóté konyság Adakozásban mindig a magyar királyok vol­ tak az elsők, ba a nép segélyére ezornlt. a magyar ki­ rályok erényeit nagyon elsajátította a magyar nép, mely­ nek a jótékonyság gyakorlása legnemesebb erényeit képezi. Az az ország, amslynek lakói hazafiság tekints tőben ép oly kifogástalanok, mint amilyen nemesek más polgári erényekben is, ez az ország el nem pusz­ tulhat soha. Tűz el nem emésztheti, árvíz el nem mos hatja fájó sebet üthet rajta egy előre nem látható csa pás, de ev a fájdalom sem tarthat soká, mert millió kéz siet gyógyító irt vinni a legcsekélyebb fájó sebre is A túz által sújtott városok panasza fájó érzéssel töltötte el az egész országot. A csapás, mely Eperjest, Toroczkót éa Nagy Károlyt érte olyan nagy mérvű, hogy egy egész ország jótékouy segélye emelheti csak kibe muromjtiból. Mindnyájunk jótékonyságára van most szükség. Főárak, Írók, művészek, vagy iparosok, gyárosok­ ból álló hazánkfiai országos bizottsággá alakullak, ttőgy az adakozó nép filléreit összeszedve azt elvigyék a jó­ tékonyság oltárára. Minden filléren egy egy téglát lábét venni amelyből majd fölépítik a leégett templomokat, iskolákat, a a bsjléktalanok házait A tél zord lágya ne is érje a szerencsétleneket a ezabad ég glatt. t, , S bogy a jó lett gyakorlása az emberek mindén érzékét kellemesen töl h:s->e el, a nagy bizottság mái ó ünnepi multaságot rendez Sít. István napjára Buda pasién. Ez Um a jótékonyság „Te Deumja- amikor illő mulatni, örülni a nép ama szent jóakarata fölött, a melylyel annyi öreget, Ifjat, kisdedet és csecsemőt mentett meg az ínség éa elpusztulás körmei közül. A városligeti erdőt tündérligetté fogták átvará zsolni a jótékouy kezek; olyanná a milyent Magyaror­ szágon még nem igen láttak. Nem iá ünnepiének Est is a kegyelet rendezi. A vasúti votnrtXk poto •• árért fogják szállítani a legtávolabb lakóXat'tikAkik olcsóért akarják élvezni a szemet kápráztató gyönyört, el ne mulasszák az ni kaimat, amelyet ismételten soha sem fognak élvezhetni, Magyarország legelső apostoli királyának ünne pőre a vallásos érzület, a szent kötelesség szava min dig töltődte szóllilaui Budapestre a legtávolabb lakó vidéki nép ezreit. Jöttek gyalog, vizen, szárazon. .Most kevesebb áldozattal jár az ut. Ne maradjon otthon tehát senki, akinek valláson érzése szent áldozatokra kész. Csókoljuk meg azt az apostoli szent kezet, a mely annyi üdvöt, annyi áldást szórt szél hazánkra s nénűk m.'g, élvezzük>an iák a másik szent kéznek az áldását is, a-mely a városliget pázsitján farija legszebb ünnep M. Hírek. Személyi hir. Sitovaaky János varangyén k ti*z telt aliapánj < két havi szabadságidejét aug. bó I jée kezdi meg. Az alispán szabadságidejét Nőtincséé, ked vés családja körében fogja tölteni. A közigazgatási bizottság augusztus havi aug. hó Ití ás lóg mzgtartstni ülése, �NÓGRADI Vasútúgy A tiécsényi érdekeltség még ex ideig eeut küldte be ax ipulysbg b. gyanúsít vauit vonalra •tóló aláírási iveket, pedig a 14 napi batáridő még jul. ÍW án letelt Az ügyel mint értee'lliiek az kénlolteii, hogy dr Pulstky Ágon ur jelenleg a bádeoi für dőbetí idős, a ö lévén .elnöke az érdekeltségnek, nél­ küle semmit eetu akarnak tenni az érdekeltség többi tagjai, kik különben a legjobb akarattal vaunak erén vasat irkát, s a méltányos támogatás alól kibúvni nem* kívánnak. Kár is lenne nebáuy ezer frt * véget' ezen vasút iránti befolyásukat Koczkáztaloi ! > A magyar kereskedo-ifjusag f. évi augusztus hó 14 -lő én tuegtartaoJja 3 ik országos congressusát Ko­ lozsvárit Ezen congressus napirendjének tárgysorozata a kővetkező: I. A magyar kereskedő iljúság országor szövetségének közgyűlése: 2. Kereskedelmi szakoktatás 3 A kereskedelem magyarosodásának eszközeiről: 4. A bazai ipara kereskedelemben Az 5 és <J-ik pont a vég robajtó bizottság véleménye után t>g napirendre kitüzelni. A lépfene áldozatául esett drjtári bírót Hegedűs Jánost, a ki nagy szenvedések után múlt vasárnap dél előtt 11 órakor halt el, másnap julius 25éu uagyrész vét mellett temették el Uojtáron. A temetésen nemcsak a falu összes lakossága, hanem a primacialie uradalom főtisztjei is részt vettek. A megbo'd igultal Neymon Ká­ roly pataki plébános temette el. Hegedűs János köz* azeretetben részesült Üejtáron; gondos családapa és műn kás ember volt, szép vagyonra lett szert és lakostárssit szorult helyzetükben sokszor segítő ki pénzzel vagy jó tanácsosai. A helyszínén a hivatalos vizsgálatot a já* rási szolgabiró és Dr. Feledi Feroucz járási orsos j tlius 25-én ejtették meg na lépfenejárvány megakadá­ lyozására szükségéé rendőri intézkedéseket megtették Községi biróűl Lukács Gábor belyeltesiltetett. Mint ér fésülünk Dejtáron eddig 9 darab marha ball el léptenében. Záélyi kirándulás. A b gyarmati tüzollo egylet tag jai a mait vasárnap rándullak ki a zsélyi főidőbe Ezt megelőzőleg szombaton este 8 órakor Uauzély Márton és Scballz Lajos parancsnokok vezénylete mellett a pol gári iskola telkén nagy gyakorlatot tartottak A kirán­ dulásban résztvevő tagokat már hajnali 4 órakor éb reszté fel a harsogó kürtszó a az elindulás ö órakor történt. A fürdőben az egész nap vígan te't le. a a mi fő, a jól rendezett kirándulás egy tagnak sem került valami nagy anyagi áldozatába. Egy levél viszontagsága. B. Gyarmatról egy aján­ lott levél indalt el jaliae 12 én gróf Z:cby Sándor úr boz Budapestre. Nevezett gróf úr a júliusi napokat Gbel Ián (Trencsénmegye) töltő, mely községnek u. p. Várna. A levélre tehát Budapesten rájegyezték: Gbella, via Vár m*. A levelet azonban nem a trencaénmegyei várnai postához, hanem keletre Raszteakba inditutták. A ,Zichy' név Ruszinokban már eléggé ismeretes s így történt az. hogy a vaskoslevelet a rusztsuki diplomácia felbontotta azt gondolván, hogy a levél a bolgár tróojelöltaéggcl kapcsolatban van. A levél fe'ezakitva, megostromolva, helynevekkel telefirkálva és a bosszú utazás állal össze* rongyolva 17 napi utazás után végre visszakerült li. Gyarmatra. Ilyen a budapesti postások geogr. pbiai meg bizhatósága I A felvidéki magyar közmivelödési egyesület nógrádmegyei választmánya B. Gyarmaton a városház nagytermében májul. 31 én délelőtt II órakor ülést tart, mely ülésnek tárgyai: I. A málnapitaki óvodára vonatkozó igazgatói jelentés: 2. A folyó ügyek e intézése. A nógrádmegyei tanítóegyesület több b. gyarmati, losonczi éa e tarjáoi tagja j ivó bó elei faléban tanul­ mányi kirándulást rendez H. Szombat.Tornallya, Agg­ telek, Rozsnyó és Dobsiua helyek a vidékeik nevező teseégainek megtekintésére. A kiránduló társaság szivesen látja körében a kirándulni szándékozó tanférfi ikát é< tanügybarátokat. Ki ehhso ré<zt venni akar, LAPOK. irá-balileg jelentkezzék c bó végéig Zaleoka János tanlea'ületi elnöknél B. Gyarmaton Ne várjunk mindent a hatóságtól A polgárőrül dia ezen most idézeti, de rég elfogadott jeiazova jut,eazüokbe valahányszor városunk egy-egy mellek utczájlu, amelyre még a rendezés sora uem következ­ hetett, végig briadunk Ily helyeken csak igen kevés a polgárosodás iránt folyékony szellemű háztulajdonos nak jut eszébe, hogy a gyalogjárókat cea folyókákat, a saját jól felfogott érdekében mindenki önmaga is jó karba hozhatja ée rendben tarthatja. -Szép példát mu­ tatott erre nézve közelebb a RB Gyarmati Népben mely a tulajdonát képező ház KiekercMt u cza felöli ■ észének froltoirját jól megkavicsolván, csekély költ­ séggel egészen rendbe hozta, amit Itt a szomszédok ie: Irsiuecz József, Makkay Sándor, Kolio Márk, Tor bicza M. Fábry János, özv. Kubkoyi Mibályoé. Mészá ros Guttmao lelvén ée Buriusz János, mint reméljük rövid idő alatt követni fognak, akkor abból az eddig oly sáros utczából egyike lesz a legcsioosabb ulczák nak s a legkellemesebb sétáló helyeknek. A Gácson jul. bó 14'én tartott galamblövészetról a L V. következőket Írja: A Gács városától észak nyugatnak nyúló kistugári völgyben fekvő úgynevezett dolinái erdéazlak előtti réten az ünnepélyre krűzött éa gazdagon fellobogózott téren d. u 3 éa fél óra­ kor mintegy 20 kocsin megjelent a díszes társaság, melyből kitűntek : özv. gr Forgácb Aotaloé bájos leá nyával, Clolild grófnővel, Antal és János fiával, özv gr Forgácb Jóuefoé Hona leánya ée József fiával, gr. Cebriáu László, neje, két leánya éa István tia tár saságában, br. Erise alezrzdee neje éa leányával, Rosti Flóré követség! tanácsos nejével, l’oográcz György fő szolgabiró család) val, további ott láttuk Rosti Z«ig mond diplomacziai ügyvivőt Alexandriábó*. Török Zol tán képviselőt, Szakai! Antal főizo'gibin?, Szilas«y Béla, Ragályi Gyula Báslby Béla és Sánd >r. Szakai! Ferencé, András és Barnabás, Miessl Zsigmoud p'-cbá nos, Nebrer László, Mu'slay Viktor, Küttel én Huszár őrnagyokat, Oroszi Gyula, Wellibil Károly. Wertbei mer Manó és Turek Jaroszláv urakat stb A sport Un ncpély következőképen folyt le: Versenybírókká fel kérettek: Kuttel ée Huszár őrnagy ée Itáatby .Sándor urak. 1 „MaUch* két galambtéttel galambonkint 30 kr, a legjobb két lövőnek tiezteletdijzk, k harmadik tétjét menti. 18 an lőttek, nyertesek; Szakai! Antal, Török Zoltán és Oroszi Gyula. T<>tolieateur. 1. 2d ,2. „Mat«cb* 3 galamb, tétgalamboukiot 30 kr, két bibi kizár, az elsőnek két tiazteletdij, a 2 ik és 3 iknak < gy egy lisz teletdij. a 4 ik tétjét menti. 17 co lőttek, nyertesek: Mocsáry, l’oográcz György. Kogályi Gyula és Tőrök Zoltán. — 3. Zsákfutás távolság 30 méter, nevezés a helyszínén, az első két beérkezettnek tiazteletdijak, je lentke-tek 8 an, elsőnek beérkezett: Wellibil Károly, másodiknak Szakai Antal, lolalisateur I : 2*70 — 4. Úri távgyaloglás. Tót. o. é. I frt, távolság IOŰO méter. Az első bárom beérkezettnek tiezteletdijzk, az ebő kettő tétjét menti Nyertek: Forgácb János gr., Ra gályi Gyula éa Wellibil Károly. A tárgyeurozal két száma az idő előrehaladottság v miatt elmaradt A fé nyes társasig a versen ck b-fejezte után gyalog első Iáit a közeli erdéezLkboz, hol a szabidban mintegy 50 teritékü uz-onna volt készítve. A fiatalság nemsokára tánezra kerekedett, melyet jó kedvvel és kitartással később özv. gr Forgácb Aataloé ő nmltga veodeg>zcroló úri házánál másnap virr. d'ig folyta* otl. A rendű zőség a sikerült ünnepélyért megérdemelte az összes megjelentek elismerését. Szinsbányán az ottan emelt uj kápolnát Sz. lat ván napján fogják ünnepélyesen fölszeolelni. Az ün­ nepélyen Scitovazky János alispán és megyénk több notabilitása részt fogask venni. Halálozás. Nagyré'i Darvas Pál cséceei Mdbirto kos juliae bó 23-án 70. éves korában elhalt Amerika mindenkor a nagyszerű laláímáBjoii ha zája volt és mintául szolgálhat az ipar terén minden előre törekvő államnak. Bizonyítják ezt a legújabban forgalmúba hozott Wa'erbury remoutoirzsebórák,'' me­ lyek tökéletes uj szabad rendszer szerint azerkesztvék Cs teleseibe külsővel bírnak Daczára szolid éa laitóe Kivitelüknek ezen órák G frt 50 kr. csekély összegért adatnak oi mi csak annak koezonbető, hogy roppant nagy mennyiségben állíttatnak elő e«* nagy kelendő»‘ggel bírnak. Múlt évben maga Angliában 100.0'/. Németországban e2U0U drb. ad ltott el ezen órákból; minden egyes tulajdonosa ilyen Waterbury zsebórának önkénytelenül is ecnok ügyebkévé válik. Fclbivjnk különben olvasóink figyelmét az ide vágó, lapunk mai számában közölt hirdetésre. Helyreigazítás Lapunk múlt számában a nm>g tádmcgyei gazdasági egyesület*' nek f. évi jalias bó 19 én tartott közgyűlésére vonatkozó közleményében egy téves adat közöltetetl. Az érintett kőzlsuiéoyiien az állitlatik ugyanis, hogy az egyesület b. gyarmati azó lő és kísérleti telepén a msgonezuk száma: 55*3. Ezen szám nem a magonctokra, hanem a már neme siteiLgyümölcsfaojtvácyokra vonatkozik ; a mennyiben a ncmcsilés alá kerülendő magonezok a Lati számban kit Önteteit nemesítéseken kivttl 5572 drbot tesznek ki. Tisztelt elva-ólsk bisaaa;al SasresrStek lapsok liaasbjais francait gyártamar kir-letcaát. molyrt oéo-t-c dobáoyas boxiiAl. — t. í. Le llonbUti tzivarka papírt, — <’a»Jey Henry párisi gyarufioktvl Laert axivarka papír a Lírea Foki. LtUtifE Isippuiann Licai r<yrteaii tudoruk aitai b*fyrk0«xt«tett. nyilváUuáA-t l».xt n>itatutt alt Miért étéit, afttxak frlttlmu'katatl'n. t*L jc«rn U«xla ér miatlea ax effiuaégDek artalo.** aztyag'felől icr cl t>sirso«r£r. A»ert ajánlhatjuk t olvaaómfrnak rxea papirost et egtea•rgj gxrm| untb« l tanacwtleatjak. bvgy a*í»;rka áíveart&fel mai Anya fa templomból hazatérve): No i’eti, azt pré­ dikálta ma a tisztelendő ur, hogy mindazok, a kik a burgooyáját,lopják, a pólóiba jutnak s szörnyű, a mit ott Mcnviduiök kell.— Peti: Hála Istennek, begy az éjjel c«ak dinynyét loptam nála. Nem várt látogatás Egy vidéki kritikus felbő szülve azon, hogy az operelte komikus a színpadon kiénekcl’e, felírta egy darab papim .Szamár*, és oda ragasztotta a színész lakásának ajtajára. Másnap a színész a következő szavakkal lépett be a kritikushoz, a ki uetu kevéssé volt meglepetve : Öu uram tegnap távollélemben látogatásával tisztelt meg, és névjegyét ajtómon hagyta, euoé'fogva kötelességemnek tartottam az ön barátságos látogziását viszonozni! Horváth Danó, felelős szerkesztő. 4^4-iCXe »£. Árverési bírd élmény. Aluli, t kikOldutt végrehajtó ax l&sl. évi LX l. ex {-• ‘rtrlmében rx^nnei fe«>xkirré trixi. Iuhít ax Ipohügí feir. történj wéí l.'rtj - 8 u; txama té*i-ac alul Wn*x Ármin javára Nayi «*« Xx<y Jauofi rlícu Ibi í»t 7^ kr. ifikr. 37 frt 7V kr ula> I m*> ev február ho í uaptalál IJU írt uUn peJÍ£ 1’frbapril l«4őt H/.ttniUnd■» karuaUi •••♦xe^en frt 62 kr prrfesillaez köreteiéi i*rr.n< rirrudilt kieivglU*»l vr^r.-haltai alkalmival bíró iiag IrluxU't « .feíj irira becaQil két ló gazda«A<i trlizrrrkr* ya bsHianemu, *xalma. él lakmnánjbol álló iQgitia£.ife ajLvanoi ar vvn*i utján clad-átnak Mely ai»en>uvk a 2456—187. la. kiküldeti reuJriő vérié f.iljUu a űrlyaxiucu. vasyii Inasban leendő nxkóxle»«*rr n augiitzlus h«> 9 ik napjának d. c. H> órája halandóul kilúxrtik. aliiiox a vs-untAzan «k exennei oly I hivatnak mer |»<X* a^ éi intett in 4onac*ik exrn irremen. ax 1*81. évi l.X 1. ex. 1"« fa r rttflmr ben a legtöbbel iprónrk becaarvu alul i» da daliái í-'jcnak Ax ciárvcrcxcnJu in£ó* fok vételára ax éri LX t. ex. I H | aba<i inrfállapitóll feltételek axeriut Leix kiÚxetrndő. Kell Ipulytagon [H*4-ik e«i julius bo 21 rapj«n. Maluoay Mikh'.s, kir. bírósági vcfreha.ló. i•< ■ ♦ -* ♦ • ♦ - _*r \ * ’-fl ^an szerencsém a tisztelt közönséget értesíteni, miszerint B. Gy armaton a (Kis TbUán uicza vollTicaénszky-féle házban) üzletet nyitottam melyet konyha berendezői! czikkek diizmüáruk, v&rrógépék és különlegenégi czikkekkel dúsan láttam cl. Sok évi tapasztalataim lehetővé tették, hogy minden áruimat előkelló beszerzési forrásokból legjobb minőségben és előnyös árakon szerezhessem be, ennélfogva hiszem is, miszerint igen tisztelt megbízóim becses bizal* mát rövid időn biztosíthatom magamnak. Midőn a tisztelt közönség szives pártfogását kérem biztosítom egyúttal a legtiazteségeaebb kiszolgálásról « maradok tiszteletteljesen ÍRCZKOPÖRSÖK W és selyem szemfödelek kaphatók MILOVÁN ELEK ker eskedésében B.-Gyarmaton, nagy választékban, jutányos áron. Ugyan itt egy jó házból való fiú tanulónak felvétetik. 1403-887. ss. Árverési liirdctmi-nj 1 hívónál. A sUciiajri kir. mist tlkci httj.i; kSihirrá lesei, hozva hír kinc.lsr vég. rr'aajtstánsk, Msvnográdi Józ«*f kis gyára) vlgrrhsju.l <s*nv» I.) vll-oi I” frt kr tik- k...rleltc *< jkroUkli iránti vágrnbaitS.j UgySben a •z-c.iuyl bir. jkrs.bin-.á« IrHIrUu !<«<> Ccitár kóiUsben frkvöa ctilári 1ll-lik«> llkvbsa I. I. »or«c II. áras alatt fsslslt bcltslvkre esteiben az árverést t*Kt írtban ezennel megalapilott kikiáltást árban elentlel te. Se hogy a fennebb ménjéből ingatlanok a« 1AS7 évi ez-ptember hó <> ik iupjan -I e l<) ..ra. kort.'ttár kuné, hétinél negtartaniló nyilréno. érveréeen me<éllapitotl kikiáltóéi érőt alól i< eladatni fognak Árverezni ezámlékotók ét mz.t’anok bectArának .*> ’.-ál ké.tpéatbrn, vory az l»ó| évi r.O, tdrvényetlkk él f.éban jelsett árfolyammal azámitott a az |H»I. évi Nov. l-és 303. az. kelt igattásOzym rendelet HJ-ba kijelölt ova-léké|>ee értékpapírban a kikttlil-ltt kezéhez letenni, avagy as I8n|. I.X. L ez. I7U. |-a értelmiben a bánatpénznek atiróiágnál eléleget elhelyeattéról kiállított tiabtlyaaeré elismervényt átesotgAIIatni. Kelt Síértényben a kir. jblróiigmint tjkvi hitüeá(oál Ibi* évi Jnnint hó It én. fiizom J. Lajos. b87. b* Árt érési hirdetményi kivon:, t. A (áéraényi kir. járá.l-iróaác mint tvlAknyvi hatóatg kfiihirn twu. ho»y a h.r kiantár végvv. hajutósak. Antal Mihály ki. miaa .ágrehajUat aacnveá.i vllani éSfrt 13 kt. t.kv kév*tvl«a tejár iránti vésrchajtáai Orvéban a iséeaány; kir. járaabirteág tvréletéa láaó Itugyac k- cú(brn fakvv a h«ry*<‘ 3 “ tjk.brn I. 1. aor-S alatti há< éa b-ltelvhr* »r--atbi-n éSi frt éa a é. I korai alatti aaAlltro estekben 112 írtban rc-nnel mesállapiti tt kikiálláai árban aa krveréal elrerdelte ét hogy a fennabb BegjeUlt inratlan, sa t»87: éri aiepteanlier hó 3 ik napjak 4. e j „rakor Haryar koáaég bálánál BegtartanJnyilvánul árveréaen a tnerallapltott hiáiéhán áron alti ia rladatni fognak. Árreretni MámUkot-tk tartóinak aa ingatlanok koteárának ."> aaáxtóUat ki-«pan«ben. vagy aa l*»'t. évi I.X törvény, likk 4.* f-Van jvlartt árfolyaBmai MáBítolt éa aa l»'t. évi novvBbor bil-j-n int aaáa alatt kelt igaa'aágágyaiaiaateti r<n lelet *• i-ban kijol.-it ovaMkkáprt értékpapírban a kikéUótt heaéhea letenni avagy aa tU-»l •«» t. ra 1*0. í-a értelmiben a bánitpenanck a bit j.ágaál elv-teg-i elbelyeaé aérol kiállított nxabályMorá eliimer.ényt at.anjgaltatai * Kelt Srteáényben kir jaráabirúaág mint tikká bktuaágaal I<ü7 évi jntiina Il ka tartott áltete.4 >t Árverési hirOtatuyi Mwat. A •xécsényi hír jmi u»int Ulrfefe- nrtk hatóvá* feváhirrB te<x\ a feír k;B.star vérrehajUUnak Tuíli leUin vérMiajtávt tt«u»ed*» illírt .v kr t járukkai irfeati • rehajVa«i űcy^brn a ^vévtéajri hír jkrA«bir.'V*< Irreh-ún !*%»» Xa$y Barkául k.u*«gbcti f«ktu a B<c? bferllanyi 7Í *x tjkvben A. I 1 alatt (u!v«tl háx rfi Lvdtró k frlcrr 16*4 fjt ktkiahávt arbuw. •• í-7 tornám alatt fufUH ingatlanok felér* frt kiktfelUsi érben ax áriáiéit rlrmd<lv hegy a ívnnrbb ll ín^Atlitiök at l*'T.rvi h*> I *< k nap an d «■ !»' •rakor \ Barka?y k*x hálánál megtartandó nyilvános árrrréven a m-Kailapitott kikia’tavi áron alól iv vladatm fognak ÁrverrMM ax<ud«*kt»i .k tartóinak ac tagatlan bejárának *.\*t Lját ké<a}>éaabra, vagy ai évi LX törvénye* <2. $-bán jeltett árfolyammal vx tmitott éa ax IS**1 évi cjáca»baxXv l-Ba-Jtfe&i- ec a évét rgaxaágfeéytninivtteri frnurM s Ü-han kijelölt ovadékképve értékpapírban a kikV-lufet krafebaa l*4eam. avagy at IWl LX. t e* K«». ) a értelmében a baealpéntaek a bírságnál elvlrgea HhelyeiéaérAl kiilitott aaabélrBiard rlivmervényt fe‘.«iolgaUalci Kelt Hxéesényben a hír. járatbirótAg mint tkkvi halAaagual I*i7é»i aaareaaaa U5 2-aa �NO GRADI LAPOK “WK7"idékünkön a legjobb minőségű fényes fekete kőszenet termosztő — berencsónyi kőszénbánya tulajdonosai — Sehőnberg Zsigmond.örökö­ seitől elvállalt koszén és tűzifából álló raktárunkat már 1*. óvi jiiIIiim lió 13>óll helyben megnyitottuk, mi végbil minden néven nevezendő ez iránybsni megrendelt)lüknek kerosztill vitelét és jutányos árak melletti kiszolgáltatását magunkra vállaljuk. Midőn erről a ti. é. közönséget és különösen a kovács, lakatos és bádo­ gos uraka* értesíteni szerencsénk van, tisztelettel kórjuk, hogy esetleges liiíszéu ÓM tiizsilsiííi szükségletűinek megrendelését úgy a jelen, mint a téli idényre nézve tálunk előjegyzésbe hozni méltóztassék, hogy a szállítás­ ról idejekorAu gondoskodhassunk. 500 mmázsa kőszén raktárunkon mindég készletben tarta'ik, ennélfogva az úgy kicsiben mint nagyban is megrendelhető. Általunk közvetítendő megrendelések elfogadásával Kesztenbaum Illés úr is meg van bizva. Végül van szerencsénk a fő-ulczán Havas Gyula gyógyszerész úr házá­ ban levő dúsan felszerelt fűszer , festék-, liszt, rövid, norinbergi és rőfös Arunk raktárára becses figyelmét kikérni-, kezeskedvén jó minőség, jutános árak és pontos kiszolgálatról, melyről a n. é. közönség rövid fonállásunk óta már is meggyőződött. Magunkat a n. ó. közöns-g pártfogásába ajánlva maradtunk B.-Gyarmaton, 1887. évi julius hóban kiváló tisztelettel: Herzfeld és Winter.y- jsimrss wyási cs. és kir. udvari kocsigyára Vácion. Van szerencsém dúsan felszerelt rak tára urat mindennémű kocsikkal ajánlani. Mind szi­ lárd gyártmány, korszerű ízlés a kivitelben, a legkönnyebb járatú tartós kocsik. Rajtok árjegyzékkel (kívánatra bérmentve küldetnek, és javítótok is jutányos árak mellett eszközöl­ tetnek. Bérbeadási hirdetés. Baumgarten Fülöp úr puszta-tabi (Nógrádme gye) gazdaságához tartozó koresmáltxtási és hús mérési jog, a hozzá tartozó jókarban lévő épü­ let és külön jó pinczével, s mint egy 500 □ öles kerttel 1858 ik évi január elsejétől bírom egymás* követő évekre haszonbérbe fog adatni. A bérien! szándékozik tudakozódh atnak Ctecie Imre kasznár úrnál Puszta Tabun, a hol is a fel­ tételek megtudh atók és az egyezség is megköt­ hető. Valódi amerikai varrógépek | [ r : eredeti gyári áron kaphatók ZXixxxxxxlex* Mór divatkereskedésébeo Balassa-Gyarmaton a görög nemegyesült templommal szemközt Ugyanott a raktár tulhalmozása miatt, eredeti gyári áron alul is eladatnak, a legújabb cosinanosi és franczia Toil kretonok, úgyszintén finom nyáriszőrkelmék és szines Ternók, napernyők és kész jutte függönyök. „Maradékok eredeti árnak 50’. árleszállítás mellett" adatnak el. líjr-y jó hilzlsól való fiú TlUI.OVlk , kerestetik Ebenführer Lajos füszerkereskedésébe B.-Gyarmaton. Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál, B.-Gyarmaton 1887. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1887-1891_00144.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1887_07_31.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1887-07-31 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 15. évfolyam 31. szám (1887. július 31.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom