https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/159043c2ada2b7241d6f16b1e81f5c9e.jpg da4ecfd7c0152233e03c7edae9e1439b https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d0e02135e82d8e2f70e307375d954249.pdf 87d121257355fba64bb8ed0f59ae5389 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1887. február 6. XV-ik évfolyam. 6. szám. NÓGRÁDI LAP0K és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetősi felhívás a „Nógrádi Lapok" 1887-ik évfolyamára. Előfizetőd! feltételek: Egész évre .... 6 frt. Fél évre.......................... 3 frt Évnegyedre .... 1 „ 50 kr. Egy hónapra .... — „ 50 kr. Ax előGxotési pénzek egyedül a kiadóhoz czi raoxvc, — logczélszerúbbon póitantalványnyal — -a nyomatandó példányok a pontos szétküldés tekin tatéból, mielőbb beküldendők. Kék László, kiadó a laptalajdonoa. Horváth Danó, fel. szerk. Megyei főszámvevőség. Majcrszky Ferencz főszám vevő halálával a közigazgatásnak egyik igen fontos állása üresedésben van. Ez a megyei főszámvevőség. íí^Mikor Scitovszky János alispánunk 1884. aíispáni szőkét elfoglalta, legelső dolga volt a törvényhatósági ügykezelésének beható ta­ nulmányozása. Ezen alapos tanulmánynak az lett következménye, hogy az aíispáni, árva­ széki, pénztári hivatalokban az ügykezelésre vonatkozó üdvös reformok be is hozattak, a slendrianismus és az úgynevezett patriarhalis állapot a vármegye házából ki űzetett. Egy hivatal maradt csak érintetlen, s ez a főszám­ vevői. Hogy miért, azt talán felesleges is volna mondani, mert hisz mindnyájan tudjuk, hogy Majerszky Ferencz már ez évtized elején tö­ rődött és úgy szólván munkaképtelen emberke volt, s miután valamikor e|ég szolgálatot tett a közügyeknek, az emberekben lakozó pietás fentartotta öt állásában. Mert egy tisztesség­ ben megöszült ember, ha mindjárt megyei TÁRCZA. A népfölkelés. Cximénél fogva inkább politikai cxikk.dc tárgyá­ nál fogva beillik tárcza csikknek is; mert hisz nemcsak a férfiakat de különösen a nőket, ni asszonynépet is érdekli a népfelkelés. Van aztán nz egészben sok ko mikum, de lebel benne sok tragikum is Ezen változa’ (osságával fogva a tárcza rovatba soroztuk ezen felvi lágositó czikkecskét badd olvassák az asszonyok is. Meleg júniusban még csak úgy félvállról vettük s ma már egyébről se tudunk beszélni, nrnt a népfői kelésről, a t. biz szélsőbal! része tradicziójáboz híven opponált a javaslatnak, melynek az a refraioje: „mindnyájunknak cl kell menni," de — csak valljuk meg őniotén magunk közt — olybá vettük az egész javas, latnak, aonak a júniusi melegben elég élénk megvita. tálát, hogy m t. honatyáknak szükség volt egygyel több anyagra a beszámolóhoz. Mit nekünk Bakuba? Mit ne künk népfelkelés? Nyugodt lélekkel mentünk üdülni, ki a magas Tátrába, ki az erdélyi havasok közé, s a fenyveseknek rejtelmes csöndjébe nem kitértél a sem­ mibeveti törvény szelleme, s im, mire fehér szemfődéi borult erdőre, mezőre palotákra, kunyhókra: lidércxkéql nehezeden minden bekeazerctő családapa lelkére. S mélyít családapa kívánja a háborúságot? Igen, a népiül kelésről szóló törvényjavaslat — szentesített törvénynyé lett, élelmes kiadó vékony 10 zetkékben szelnek is eresztette minden zugába o hazá­ nak, ám azért bár merre fordulj meg, mindenütt (mert erről föl,ik a beszéd) ugyanazt tapasztalod: az embo reknek U) százaléka sincs tisztában o mumussal. A kik megvették is, elolvadták éa — eldobták. Még nyomtatásban se vették komolyan. Persze, ba -- há­ tisztviselő is, csak nem lehet kilehelő a nyo­ mornak vagy éh halálnak. Aztán meg Nógrád vármegye más, sokkal kisebb és jelenték­ telenebb vármegyék módjára, nyugdíj alapról sem gondoskodott, ami által egy kiszolgált vén szolga existentiája biztosítható lett volna. Ily körülmények között u számvevői hi­ vatal volt, ami volt, t. i. nyugdíj alapja egy tisztességben megöszültagg tisztviselőnek. Ter­ mészetes dolog, hogy ily főnökség mellett az alispán minden reformja a tehetetlenség zá­ tonyán megakadt volna. Így hát el se kezdte. Ennek az állapotnak meg aztán az lelt a kö­ vetkezménye, hogy a főszám ve vei dolgokat egy írnok végezte, az alszámvevói tisztségből önálló bourau lett, a községi számadások meg­ vizsgálására külön „központi községi napdijas számvevőt" kellett .alkalmazni. Ezen utóbbi állás a községek terhére megy ugyan, de a községekre nézve ezen ujteher is eléggé nyomasztó. (így pl. B Gyar­ mat 70- 80 frttal conferál ahoz, amiért szám­ adását és költségvetését megvizsgálják.) Ezen számvevői apparátus minden főnök­ ség és felelősség nélkül már évek óta sinlődött, a megyei jegyzők nagy boszantására, mert hisz legtöbbnyiro ezek dolgozt k fel a számvevői hivatalhoz utalt darabokat. „Mindent a maga idején!" Ezt az elvet most nagyon is lehetne érvényesíteni, ha t. i. a főszám vevői állásra oly egyén lesz kisze­ melve és alkalmazva, aki legelós. ör is a nagy fontosságú számvevői állásnak tekintélyét vias­ szá állítja, másodszor, aki e czélból a szük­ séges reformokat ezen elhanyagol: állásnál meg fogja teremteni, és harmadszor, aki a behozott reformokat minden irányban érvé­ nyesíteni fogja. A jó számvevői intézmény mint minden dolgot ellenőrző hivatal, sok visszaélésnek a meggállója, ős közvetve az indolentiának is ellensúlyozója. Ezt a hivatalt tehát jó formán újból kell szervezni és megalkotni. A felelősség, egyöntetű munka kör, s a munka felosztás elveinél fogva az összes most működő i-zámvevői apparátus egy főnökség egy főfelügyelet s egy önálló hivatalban^öszpontosi tandó*. De épen azért, mert egy hivatását fel­ fogni és betölteni tudó főnökről van szó, már előre is kifejezést kell adnunk annak, hogy itt nem engedhető tér oly egyének aspirátióinak, kik talán kizárólag a hosszú szolgá­ lat vagy kizárói g csak a kifejtett szorgalom és munkásság — de semmi egyéb — alapján pályáznak ezen állásra. Teremtő erő kell ide, és mindenesetre azon qualiticatió, melyet az 1883.1. t. ez. feltétlenül megkíván. Az idézett törvény 17-ik § a világosan kimondja azt, hogy a minisztériumoknál, a megyéknél slb. alkalmazott számvevőségi és ellenőrző tisztviselőtől a íögymnásiumi vagy főreált nodai tanulmányok bevégzése és érett­ ségi vizsgálat, vagy ezen közép tanodákkal cgyenrendű kereskedelmi iskola avagy meg­ felelő katonai tanfolyam bevégzése, továbbá az államszámviteltani vizsga letétele kíván­ tatik. Az államszámviteltani vizsga a hiva­ talba lépés után is letehető ugyan, du a vá­ lasztás a vizsga letételéig véglegesnek nem tekintetik, s az illető előléptetésben nem ré­ szesülhet ; aki pedig a választás után két év alatt c vizsgát le nem tette, hivatalát veszti. Megjegyezzük még, hogy a qualificationalis törvény alkotásakor a képviselőház szak- ború lesz! De nem lesi! Most azonban mindenki arró beszél, hogy háború lesz s viszik a népfelkelőket is Megfogható a félsz, az ijedség, a mi e hírekre ezer meg ezer családba ütött be, tüzes mennykő gyanánt. Ha le galább tudnák, hogy és mint viszik a uépfölko'őkel s kiket is kell azok alatt érteni. Hát bizony, hogy ezek alatt nem kaszát, villát ra­ gadó parasztokat kell érteni, kitűnik az I. $ bői, mely a népfelkelőket a „hadsereg kiegészilő részének" nevezi s következésképan (hogy valami vigasztaló is legyen benne) a néptölkelők a nemzetközi jog oltalma alatt állanak. Hogy miért ke!1 békés magyar családapáknak 8 tonákat, kik eleget teltek a!2 évi kötelezettségünknek a népfölkelők közé számítják. A népfelkelőket rendesen az ország határain belől alkalmazzák, de ha nagy a veszedelem a határon túl is .viszik. Ebhez az országgyűlés hozzájárulása volna ugyan szükséges, de ha az éppen nincs együtt — viszik — „u’ólagos jóváhagyás" reményében, — Az első korosztálybeli népfelkelőket, ba a rendes hadsereg torai ritkulnak s mára tartalékosok sem tudják kitölteni az űrt, beosztják a rendes hadseregbe. Természetesen, ehhez szükséges, hogy a népfelkelőket előre kiképezzék ka­ tonailag a ebbeu első sorban a fiatalabb népfelkelők részesülnek. Katonaszámba veszi a népfelkelőket a törvény 6. §-a, melynek értelmében a népfelkelők a bebivatás nap. jitól az elbocsátás napjáig a katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt állanak. A szabadságolás után vége a katonai viszonynak s ismét szabad politizálni. a népfölkelők — ha nincs rá idő — nem kap­ nak egyenruhát, de igen nemzeti jelvényeket, hogy lás­ sák: ők kiegészítő része a rendes hadseregnek. Hogy a hadsereg nagyot növekedik a népfölke­ lők által, képzelhető. Magyarországou csak a katona­ sorból megszabadultak száma állandóan nagyobb száz ezernél s ezek móst kivéve a (élazegeket — mind nép fölkelő. Végül — vigasztaUsképen a családapáknak éa csa­ ládoknak a törvény 8. §-ii, mely szerint a népfölkelők jutalmazás, kitüntetés, elszállásolás, szállítás, pénz éa természetben való élelmezés dolgában tebesüléa vagy meg betegedés esetében, valamint hátrebagyoltjaik el­ látását illetőleg is a I adsereg és honvédséggel egyenlő elbánásban részesülnek. N. a katonasorból így vagy agy megmenckedett emberek­ nek népfólkelökké lenni, ezt megmagyarázza az a ránk nézve szomorú körülmény, hogy kevés katonát tudunk kiállítani. Deák Ferencz szerint a magyar anyák is csak egyszer szülnek egy esztendőben S bár ez utóbbi eset van a muszkáknál is, ők mégis 10 és (él millió kato nával rendelkeznek mi pedig (az osztrák-magyar mo narcbia) csak I millió 200 000 rel. A muszkának csak tartalékja is van 3 millió minekünk ez iniudősizo 80000. Ezek a számok azt demonstrálják, hogy „főt kell kelnünk", különben megesz 3 muszka, ha t i. — be eresztjük. Ki Lát most a oépfőlkelő? Minden bonpolgár, a ki nem tagja a rendes hadseregnek, attól az évtől kezdve melyben a 19-ik életévét betölti, aonak az évnek vé­ géig, m Eben betölti a 42 ik életévét Dj még a 42-ik év után is tart a uépfölkcléa kötelezettsége egész a 60 ik évig. Persze az utóbbiakat már kényolmesebbb szolgá­ latra használják, tüzbe nem kell menniük (Az mér más kérdés, hogy nem gyújtják o fejükre a házat). Az „igazi" nöpfőlke ők két osztályba tartoznak, pedig az elsőbe a 19-től a 37 évesek, a másudib^ a 37 tői a 42 évesek. Megjegyezzük, hogy tényleges ka­ �NÓGRÁDI LAPOK. bizottsága ,iaK) súlyt icklctctt arra, hogy fő* lég a vármegyei számvevőség közegei az ál« lamuámvitcluni vixt*gár.| kötelez.teasenvk. Egy j'l szervezett vármegyei számvevői hivatal áldásosán és koxftgycink nagy szol­ gálatára lógja letölteni hivatásit, míg egy rosszul szervezett számvevőség mit sem ér, csak teher Imi tovább is. v I géuység valami megbélyegző bűn volna E »zerit>t vi iág»>», h‘>gy a nemzet iutciucs többsége, küh'mösen ps dig a siegéuy ad**fi«ctő tép, minden p'Hilikai jogtól meg van a magasztalt ki törvények álfaLfosztva. Hogy ily választási törvények mellett miudepik pírt mennyi visszaélést k •setlut cl, azt »z mwrii*u ta­ pasztaljuk, valamint azt «•*, b«gy a batal >mbau levő bármely >ziuczetu kormány' ba akarja mxJjxhau v.n gár, még azok is a kik sem a közeégi sem a megyei képviacletD* k nem tagjai,^ módot találjanak politikai nézi leik érvényesítettre Ily tervezettel kell bírnia a jó alkotmánynak, hogy x i. legyen egy legfőbb hatalom, mely minden, ulasiláa nélkül saját leikiismerete sugailása azer.Dtal-* koi!ns«i>o törvényeket, de legjenek laclIcMs törvényhatóságok is, melyek közgyűlései mcgbirálhmák a tör­ vényjavaslatokat, mi ciőtt az a’só házban tárgyalás alá vétetnének, b >gy ily módon t túr vény hatóságuk és azok közvetítése melleit az cgjee pdgáruk is,érvényé* nycaiibotnék a megalkotandó térvényekre nézve szel­ lemi tehetségeiket. Ily módon az egész ország folytonosan érdeklőd­ nék a köz^^ek iránt, és a törvénye* az országos al kaimat kifolyásai lennének ; és mert a megyék által választott képvindúbáz többségétől választott kormány az ország akaratának volna kifojezele és minden kor­ szaknak jelesei fogúik a törvényhozásnál, s a megyei gyűléseken a közügyekcl kormányozni: ily alkotmány mellett a folytonos és fokozatos békés haladás bizto­ sítva lenne. Minden esetre a ojmzctck bűne az, hogy jirmot hordánik nyakukon, s raegbuojászkodik aha­ falom előtt, és nem gondoskodunk o'y önkormányzati alkotmányról, mely véget veiuo minden visszaélésnek. a választ.uukra döntő bfcf • yá«l gyakorolni. Példa erre l'ranctiaorsiág Lajos Fúlöp uralkodása és Gnizut kor­ mánya alatt. A kormány nagy pirlameuli többséggel Mi módon lehetne a magyar nemzet életét rendelkezőit; <lo az ilcgcdetleu nemzet főiforgatta a t» s/áiultztc a királyt. az emberiség végsó korszakiig biztositni? tront Teliál a parlamenti abn<i!u‘i-n»u< nem 1 jen ki a n. nemzet lobhségéuck akaratát, pedig a törvényhozó ha­ Ha vizsgálom ezen szomorú-jelenség okát, nehéz talmúnak olyauuaK kell leuui mely a nemzet nevében helyidben találom magamat; mert az 1848 ki vivmá teljes |"gg*l alkotja a törvényeket. nyokat a nép arany bullájának tekintem ; és mJy ti-zMi lett volna tehát H4- bán, az ntolsó nemesi telel e bámulat nélkül Kossuthra suba som got dúlok, országgyűlésen a teendő, tuidőu a jogukat sjándékoi" és mégis kénytelen vagyok kimondani,- hogy az 1848 nemesség a föltételeket jogosan megszabhatta volna ? V. és XVI. törvények azok, melyek a vármegyei iu .Minden okú* embuvek be kell látnia, hogy ui (élményt sarkalatos jogaiból kivetküztették, és a par­ egyen jogosított milliók, a politikai j gokat személye lamenti absolutismuit minden ellenérzés nélk'!l megái- ■cu és közvetlenül nem gyaku ulbatna a megyei köz lapították. A XVI. törvény megigerto ugy«u a megyei gyűléseken úgy, mint egykor a korlátozott » aránylag rendszernek, a parlamenti felelős kormáoynyali ősz kis számú nemesség : tehát ciccs más mód, mint oly hangzásba hozatalát; de az ígéret a mai napig sincs képviseletre fektetői a vármegyéket és a városi törBodnár István. beváltva; és ezen életkérdés megoldásit még a szélső vény hatóságokat, melyekben a hatóságok minden o<zbalpárt sem kísérletté meg. Ha Kossuth köztünk élne, tályácak az érdeke tökéletesen meg legyen védve, és más képe volna a megyei életnek és így az ország a melyről joggal cl lehessen mondani, bogy az összes Az ügyvédi kamara közgyűlése. nak is, mert tévedés, hogy a parlamenti feielói kor népnek kifolyása, s igy az összes közönség nevében Miut lapunk utolsó számában jeleztük is a b.mány a megyei rendszerrel össze nem férne. Elfonko joggal rendelkezik. gyarmati ügyvédi kamara !2 ík évi közgyűlését Kövy lóiig, a képviselőház népfenségi joggal csak akkorruAz ily képviseletben nz értelmiség legyen a leg­ Tivadar cloökleto alatt múlt vasárnap tartotta meg a báibató fői, ba a megyék az alább kifejtendő módon főbb tényező; úgy a legtöbb adóttizető sa megyei tér saját helyisígéíjcn. Az ipj’ysági kir. törvényszzék te fognának átalakíttatni, » a közügyek ott fogúinak or bekben leginkább részesülő osztályok is reszt követel­ rtlletérői c*upin Ilcderváry Antal helyettes elnök és szágszerie megvitattatok sa megyék jogosítva, »őtkö. hetnek E szerint indokolt intézkedés az hogy a kép telezve lesznek megállapodásaik eredményét az ország- viselet bizonyos résro ezek! ól választasaék, no h »gy a Lipcsey Sima jelentek meg, a loionczi ügyvédek kö­ zül Kovács Sándor. gyűlés elé terjeszteni, bogy ezen legfőbb fórum híva- (cl hajtogatott tudatlan néptömeg a közjóiétól aláássa A közgyűlés legérdekesebb mozzanatát kép zvén talotan ismerje az ország hangulatát. A törvényhatósági képviseltüknek tehát az érteia válaszlmáuy évi jelentése, anoaa az Ügyforgalomra Midőn az ősi alkotmányt magasztalom, nem hu uiiscgbút, nagy adózókból és a nagy közönségből a meg vonatkozó adataiból közöljük, hogy beiktatva lett ősznyok szemet a megyék 1648 előtti visszaélései elölt. határozott arányban, titkosan keli megválaszlalni. Bzesen 5:7 Ugydarab, ezeu közül 147 fegyelmi; 1885. Nem is lehel képzelni, bogy az oly nemesség i-ok igaz­ A nini a képviselet megvála-ztatott, s«jit kebs évről hátrálékbau maradt 4 db, mind ezek 22 kivéte­ ságtalanságot no követett volna el, mely kizárólag kó léből válasszon tilkmuu igazoló bizottságu’, mely az peito a politikai nemzetet, tűig a nép milliói mitden cskttd izék teljhatalmával ítéljen a választások törve- lével elintézést nyertek. Az ügyvédi lajstromban I8S5. végével bejegyezve jogtól megfosztva, csaknem rabszolgaságra Valinak kár nycssége fölött, mert a képviseleti tagságul határozott vÜlt b* Ügyvéd, folytatólag ibbó bán felvétetett I, ki hoztatva: de tiszta meggyőződéssel vallom, hogyané min isitvény hez kell kölni, például fcdbcllcn erkölcsű lett törülve: lemondás folytán 2, elbalálotU folytán ueeség ősi alkotmánya, a világ miutaalkutmáuya volt; legycc, legalább is az elemi iskolákat bevégezto n az 5, és igy; az év végén a kamara tagjainak létszáma mert a magyar nemesség jogegyenlő volt egymás közt, állam nyelvében annyi jártassággal bírjon, begy a tör b?-re apadt le A kirendelt pártfog > ügyvédek száma személyesen és közvetlenül gyakorolta a megyék gyű­ vénybozisokat megértsj. 5-tel szaporodott. Cgy védj elölt bejegyezve van 12. lésein a maga politikai jogait; részt vett a törvény­ A törvényhatóságuk ezeu képviselet* a régi no Magán felek és hatóságok részéről 22 Ügyvéd el­ hozásban, mert ő választotta az országgyűlési követe­ ines vármegye mind azon jogával föl volna ruházandó, len emeltetett összesen 28 panasz; ezekből illetékte ket s ő bitta vissza, ba a bizalommal visszaéltek. l’o a mi a parlamenti felelős kormányzattal megfér ; mert lecslg és tényálladék hiányából megszűctcttetctt í>, folyt a nemesség a végrehajtó hatalomba is; mert a ez sokkal tisztultabb elemekből állana, mint az ISáS. megiutés és rendreutasítással végződött 4, ctupán 6 törvények és kormányrendeletek csak a megyék tud elő ti varmegyék, nem lévén gar.izda kortesekkel baja pxuanz következtében lett a fegyelmi eljárás elrendelve. Iával s közvetítésével hajtathattak végre Befolyt végro a megyének. A kamara jövő évi költségelőirányzata 1140 frl a bírói hatalomba is; mert a nemesség választotta a Ezen vármegyékro volna lubázandű, az országos állapíttatott meg, a tagdíj 14 frt. A segélyalap taka­ megyék biráit. Szóval a nemes ember részese volt a képviselők választásinak joga ; mert ez a legfontosabb rékpénztárba elhelyezve 13G7 frt bü krt tesz, mely iölségi jogoknak, ő volt a világ legszabadabb polgára. j'»g, » igy ennek gyakorlatát a kerületekre - fosztott összegűek egy évi kamatát egy elhunyt kariéra szük.. Nem akarom ezzel mocdaui, bogy a megváltozott s igy az értelmiség s megyei tekintélyek befolyása alól ségbin levő özvegyének szavazták meg. idők reformot nem követellek volna: cstipáu azt vi­ elvont, elámított s leitatutt tömegekre bízói cem sza Az Ogjv. dség (a jogszolgáltatás terén tett tapasz­ tatom, bogy a polgári s politikai szabadság védbáxbad hárem u legnagyobb Ünnepélyességgel, a megyei talatairól a kamara választmánya at igzZiágügymioisxtyáit, a megyei intézményt sarkából kiforgatni nem közgyűléseken kell azt végrehajtani, t s pedig két egy tcriumLoz a közgyűlés által egyhangúlag elfogadott lelt volna szabad Azonban elismerem, bogy la-IHbau mást követő nap m áltál Az cbő napun minden mu foilerjeszléacnck lényegesebb pantj *it jegyzeteink alap­ a nép forrongott, s igy az idő nem volt alkalmas ezeu gyei képviselő j.vgositva leunc országúi köpviselőket ján a kővetkezőkben közöljük: páratlan intézmény reformjára. Azután bekövetkezett indokoltan javaslatba hozni. Ily módon a választó ku , A köztapasz'alás tanúsítja — úgymond — az a nemzet életbalál barcza, e ennek folytán fojíhlou a zluség magát minden irányban tájékozhatná a legje­ Ügyvédek mostoha helyzetét. Az ügyvédi diplomával megyei intézmény bálványozój i Kussuth Lajos önkény­ lesebb jelöltekre nézve. egyének legnagyobb részs a tanulmányai által őt arra tea számkivetésben van, más pedig nem birl ekkoráig A következű napm a választó gyűlésen, a főis­ képesítő állami és törvényhatósági pályán alkalmazást bátorsággal, bogy a parlamenti rendszert erős bírálat pán miut az ország ellenőre, szétosztalná a mcghilenem nyervén, vagy onnét a mindenütt uralkodó prealá vegye. Vagy talán tetszik a képvi-elökuek párt­ Icsitctt szavazatlapokal azon u'asitással, hogy írják fő; tetcaió cs családi összeköttetés réven a képaaitéai tör* különbség nélkül az alsó ház főltéllcn mi:deuhatósága. a jelöltek neveit és vessék a szavazatszodő ládába. A vény daczára is ctősyban réízosb ő dinjualifikált egyé­ Semmi kérni és remélni valóm rcm lévén, mi­ kik legtöbb, a felénél legalább egy gyei több szavaza­ nektől leuoritUtváo, az ügyvédi pályára lépni kény­ ként évek hosszú során át, úgy most is mcgkisérlcm, tot nyertek, azok a megválasztott or»zágu< képviselők. telen Ebben rejlik tkészt a gyakorló ügyvédek tü’ezen bitem szerint a magyar nemzet életkérdését a De föl kel tartani a megyék visszahívási jugát nagy számának oka i<. Minthogy ekként az állam ál­ pártok figyelmébe ajánlani; mert a l zcukciledik óra oly korlátozással, hogy La száz megyei képviselő va tal kijelölt különböző irányú munkakörbe utalt egyé­ •közeledik. Oly alkolmánynyal kell a világ elé lepnünk, laiucly országos képviselő ellen másban vádat cme’ne. nek számai között feltűnő aránytalanság származik: melyhez tisztelet és bámulat tárgya legyen és a puli hogy a bizalommal vissza élt: akkora visszahívó közez oly társadaUui baj kutforrása, mit ~ miután léttikai világ evangéliumi kovásznak tekintse a magyar gyűlés záros batáridő ala't megtartandó é* meghal rej >ltél az áflatu meggátolni ucm tudta: orvoslásának nemzetet, mely .minden szabadságra törekvő népét at gattatván a vád és védelem, ha a gyűlés tagjainak kél módjáról gondoskodói volna köteles. hat s löllelkeait. harmada titkos szavazattal a bizalmat visszavonja, a Azunbiu mig egyrészt tény az, bogy az Ügyvé Honfiúi fájdalommal, kérdezem, hogy mit nyert képviselő elveszti mandátumát; mert az, esetben a mc dek tuaokakure az államhatalom iutézket1 ‘sei követ a nemesség s igy a nép is cserében az 1848 ki törvé­ gye nevében nincs joga a törvényhozásban részt venni. keltében évről övre mind szőkébbre >zornt; másrészt nyek által az elvesztett páratlan jogokért ? Azt, hogy .v vármegyék k* zgyÜléséin fololva&sudó volua min hibáztatja a kamara e miatt a törvényhozót is, kri­ eddig három, ezentúl pedig öt évi időközükben, kép­ den törvényjavaslat oly czélbúl. hogy a megyek azt tika ala vévéti az |H74-ben alkotott Ujtyudi rendtarviselő választás alkalmával, egy szavazatot dobiul bo tanácskozás alá vegyék és liézstciket cgvik országú* . lést, mely az ügyvédek köteles«égeivei 15 czikkben az nroaba és választ magának egy teljhatalmú urat, képvis lőjük által az alsa baual közöljék; b'gy ily foglalkozta, mig j igáikról csak egyetlen, a 38 f első ki saját akarata és érdeke szerint csatlakozik vala­ módon a törvényhozás az űréiig uézatével megismer-' bekezdésében sról akkép. hogy „n ügyréd jogosítva mely párthoz, és az összes nemzet számáia alkot tör­ kedvén, az alsó ház, mint a uépaek képviselete, ala­ van az urszág valamennyi bíróiig* és hatóság* előtt vényeket. Holott a képviselő ház a mai szervezetében pos törvényt hozhasson. feleket kép-iselui 4 a nemzetek aránylag nagy kisebbségének kifolyása; A megyei képviselet minden tagja icditványozási A mennyiben a felek képviselése ügyeik védésé­ minthogy választási joggal csak aruk bírnak, kiknek joggal bírjon a közgyűlésen. vel,. s vkkép a képviselő az ügy veddel synooim fogal­ legalább egy negyed telekoyi ingatlanuk van : vagy A haza minden jxilgira jogosítva legyen a maga mak: az (fovvédak j*»gai fonnebbi tuegbitáruzásluak ba iparosuk, legalább egy segéddel állandóan dolgoz javaslatait a község képviselek utján, La ezen képvi az volua egyedüli helyet magyarátata, bogy a felek nak ; és a mi valóban botrány, csak* azok, b.v képe­ telel azt fontosnak találja, a megye ' gyűlése elé ter­ képvi-clésérc egyedül az Ügyvéd fonna fe’jogoeitva, jesztem, mz pétiig ha szükségesuck találj-, at ország sek voltak adójukat kifizetni, mintha végrehajtás he azonban ugyané § a j’g.it egyidejűleg megosztja az i gyűlés elé terjeszteudi, hogy ily mó l m egyetlen luu lyett, egyetlen polikai jogálul kelloue a késedelmes nos e*zme se vesszen cl ahaivra nézve, cs a honpol­ * úgynevezett RmegbizolUk4 tál és közjegyzőkkel ; • vagy képtelen polgárt megfosztani; és mintha a »zo �NÓGRÁDI LAPOK. szerint az Ügyvédeknek a joga semmivel som több, mint hogy a feleket bíróságok és hálóságok előtt ók is képviselhetik. !>ól ezt kisebb Ügyökben tdjeaeu ineg bénítja az Iö77. XXII* törr. 36 £ , a nagyobbakban pedig az-1881. 59. t. ez. »l § A* 1KRO 51. lörv. a kir. körjegyzők magán* megbízásokból eredő munka körét meghatározván, részűkre a teljesített munkála­ tok dijait részletesen szabályozza éa pedig oly mér lékben, a ipilyckben az Ügyvédek hasonló munka, — írási, — távozási atb. dijai — legalább minálunk, a bíróságok által suba meg nem állapíttatnak, F«nnél fogva mivel a körjegyzők már az általuk kiállított ok mányok közbitelcsségű erejénél és államhivatali étim mel felruházásuknál fogva az Ügyvédekkel* szemben előnyben állanak, mi igen természetes, hogy a peren kívüli jogsegélyt kereaő feleket hozzájuk roaza, az Ügyvédek kezéből pedig a jövedelmük egyik főforrá­ sát képező ezen munka ágat csaknem teljesen elvonta, így aztán könnyű belátni, hogy mennyi percnkivUli munkálat eabetik a B. Gyarmaton lakó 21, továbbá a Losoncion levő 16 éa az ipolysági 10 ügyvédnek egyen­ ként az ugyané helyen székelő egy egy kir. közjegy­ zővel szemben Pedig tudvalevőleg az állandó jöve­ delmi forrást biztosító számtalan hivatalos fuuctiókon kívül a perenkivüli ügyek csak mellékes foglalkozását • így mellékes jövedelmeit képezik a közjegyzőnek. A zugirászatra térve részletesen kimutatja a ka* marai felterjesztés az 1874. évi 34. törvény ide vonat­ kozó tiltó intézkedéseinek illusorias voltát. Pedig c fogyatkozással teljes, az ügyvédi karra nézve felettébb sérelmes törvény módosítását az igazságiig; minisztérium 2916 számú körrendeletével már 1879-ben kilátásba helyezte ; a a miniszteri fölhívásnak, a reformokra vonatkozó alapis előterjesztéseikkel a kamarák siettek eleget tenni. Ámde sajnos! hogy míg az úgyis már számuk csekély voltánál fogva tömérdek munkával éa a tör­ vény által szabályozott díjazással biztosított közjegy­ zők érdekében a törvényhozás még többet tenni sie­ tett: azalatt az ügyvédek helyzetének javítására nem­ csak semmi sem történt, hanem újabb törvényhozási intézkedések által helyzetük még sulyosbbittatott. A felirat ezután 6 pontba foglalja össze azon legszükségesebb javaslatokat, melyek szerint az Úgyvédreodtartás módosítandó lenne, s melyek a jogke­ reső közönség érdekeit is mindig szem dőlt tartva al kalmasok volnának az ügyvédek erkölcsi tekintélye és anyagi súlyának emelésére, egyszersmind arra, hogy oly ua;y számmal no özönölje el o pályát az ifjúság. B.-pesti kereskedelmi muzeum. Az alispán következő felhívást intéz a közönség­ hez, ezen muzeum létrehozása czéljából. A íöldmivelés , ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium elhatározta, hogy Budipjstcn kereskedelmi múzeumot Aliit fel. A budapesti országos kiállít ásnak azon örvende­ tes és fontos eredménye volt, hogy a külföldet terme­ lőképességünkről tájékozza és saját hazai fogyasztó közönségünket felvilágosítsa arról, h>gy vajmi sok czikk itthon jól és jutányosán előáll itt at i k és nagyobb kelendőség mellett még jutányosabban előállitbató volna, melyet most, főleg azért, mert hazai -téhnolőképeeségünket nem ismerték, külföldről szoktak beszerezni. A kiállítás futólagos eredményeinek állandósítása és oly központ létesítése, mrly könynyen hozzáférhető módon a'Abcl és külföldi fogyasztó elé áilitja hazai termelésünk legújabb és legjobb czikkeit. azok beszer. zését és kelendőségét megkönnyíti, az eladónak és ve­ vőnek épúgy, mint u kettő érdekeit közvetítő keres­ kedelmi köröknek minden segédeszközt s tudni való adalot rendelkezésére bocsát: ez feladata az állandó kiállításnak, vrgy hazai gyűjteményeknek ; hogy pe­ dig ezen czél legbiztosabban állandó kiállítások alak­ jában szervezendő mintatárak által érhető el, azt a külföldön, kiváló eredménnyel működő kereskedelmi múzeumok és min'.atárak egybehangzó jelentései ta­ núsítják. A kormány ezen kezdeményezésének cuk azon esetben lehet eredménye, ha az érdekelt körök, áthatva a létesítendő intézmény hasznos voltától az eszmél fel­ karolják és egyesült erővel oda törekednek, b.gy a hazai piaczot Imái termékeinknek megnyerjük és az utóbbiaknak az ország határain túl is kelendőséget szerezzünk. Egyidejűleg értesítem a közönséget, hogy a ke reakedelmi muzeum igazgatója Németh Imre ministeri osztály tanácsos úr, ki ez ügyben minden további fel­ világosítást bizonnyal készséggel fog a hozzá felvilá gositásért fordulóknak megadni. Kelt B. Gyarmaton, 1687. január hó l-étf Scitorszky János. alispán. Adolf, Fogár Mór, Bergcr Ignác;, Braun Ftilöp, SUin J'zsif, l/»»i Ftüöp, Wo;«z (Bursudij Miksa, Warner A kir tanfelügyelő úr évi • Jelentéséből érdekes Ariuio, Stenicr Mark, kézimunka tanítónők; Jelest, Zsiszlc^, .Scharcdi Juasefke, Kutu Eleonóra, .Jaulusz tanügyi adatukat olvashatónk ki. Ugyanis mrgyéokBorbála. ben a tanköteles gyermekek ösezei száma 3122) volt; Az állami d. iskolánál: (Jbikán Mihály (neve kik közül 6—12 éves liti 11578, .Irány I ’13.‘, össro- jcgyxóXoüys'ileg meg-»r '»kitve > Horváth Károly, And tten 936IO. 13— if> éven fin 3647, leány 3961*, ümz • ré>x Albert, \eumau Ernő a Eézimúipar első lanitója,) Wagner Manó (hivatalát el nem foglalta), hitoktatók hcq 7613. Esőkből vallásra nézve: rkatb 2.335, g< r kát 7, bolv. 539, ág cv. 7696; mutsziiis I és mózea r. katb Hotto?íu«zky Karu’.y t'aniieat. Kóazö&ete: nyeri,, Palkuvits GyőaA, SznUdáDjrí Károly, Polák István, az 1711, nyelvre nézve: magyar 2'9722, nhnet 62 J. tót ág ev Kovácsi József, Vitéz Lajos, Mikulás Dáziel, 9980, horvát I. Elemi iskolába járt 10652 fiú, IU354 Jankó Károly, t'aeruelzky Gyula, Sítnko Frigjea, a hány, ismétlő iskolába 135 fiú, 57 leány, magán in moz vall, líjsesstoin Adott. A |iolgári leány iskolánál: Báobidy Mária (volt tételbe 80 leány, közép tanodába 237 fiú, mindössze seu 26402. Iskolába nem járt 2330 fiú éa 259! leány, az első,) Benscntcilner 1-cóna, hitoktatók mind a fi­ úknál. összesen 4921. Ekkém a tanköteleseknek isko'ába jírt A polgári fiúiskolánál: Cbikáo Mihály, FoBoer 84 és nem járt 16 százaléka. Az iskolába nem járt László (ideiglenesen.) Bodola .Sándor, Kaposay István gyermekek számát részben a cselédek éa azon sze­ (a taucme»ilés kiváló kedvelője,) Kemény Gábor (né­ met éa fraoczia nyelv.) Szopho István (mH. rajz,' gény szülők gyermekei képezik, kik a községektől tá Wagner István (torna,) llábv.* .Sándor (torna,) Bodrogi volabb fekvő pusztákon éa telepeken laxuak, résztea Mihály (túrna,) hitoktatók: róm. katb. ílottovinazkj pedig azo i 13—15 éves gyermekek, kik törvény sze Károly, Palkovila Gjőző, Gonda Béla, Polák István rint ismétlő iskolába jirni köielcztetnénck. ágoat, ev. \Héz Lajos, Kuvácai Józ»«f, Jankó Károly, Az iskolába járó gyermekek közül: vallásra nétv«: Cscruetzky Gyula, bunkó Frigyea, a móz. valí. Ro rkt. 17933, gör. katb. 5 helv. 513, ág. cv. 6197, mi- sensleío Adolf lariust. mózes 1453. nyelvre nézve: magyar 17072, né. mel 586, tót 8743, horvát I. Tankönyvvel bír 23519, nem Lirt 2883. a egy fél napi mulasztási esetek összes* Hymen. Feledi Ignácz b. gyarmati nagy kereskedő, száma 165890, a mulasztó gyermekek száma ped'g 12923 az önkéntes tűzoltó egylet kitűnő pénzlárnoka. ki kózvolt; a mulasztási esetekből betegségek « egyebb elfő tiazieletbcn álló atyja Feledi Henrik bankigazgató ur gadbató okok miatt sok kimentetett ugyan éa .a telje­ jó birben álló rendezett nagy üzletét átvette, tegnap, sen igazolatlan esetekért valamint a múl! tanévben úgy tebr. hó 5-én jegyezte cl a Mzépmüvclteégú ea kedves llerczfeld Jolán ’ kisasszonyt, Herczteld l/inió ismeri most is igen csak ily bíróság p*oz folyt be A tanév­ bankar leányát. Zavartalan bóldogtágol kívánunk • végével 12 éves kort ért s ennek folytán a mindennapi frigyhez ! iskolából kilépett gyermekek közül írni éa olvasni 2666, Kinevezés. A .Selmcczbányára eltávozott Barta István állatorvos belzébe Blaba Gyula okleveles állat­ csak olvasni 2 14 tudott. Az iskolák száma a Sxirákon volt izraelita iskola megszűntével eggyel megfogyván, orvos Jelt kinevezve Nógrádmegyé alsó járásaiba Ülés A közigazgatási bizottság ülése febr. hó 15. összesen 309 lőtt • ezekből jellegre nézve állani 3, köz fog megtartatni. ségi társulati és pusztai 22, rkat. bitfelekezeti 173, . Királyi kegyelem Br Majthőnyi László éa Sza­ helv. ), ág. ov. 102, mózes 4, magán I. tannyelvre badhegyi Géza urak párbaj ügyéböc indított bűnvádi nézve: magyar 183. tót 78. német magyar 3, tót ma­ eljárás Ó felsége kegyelme folytán beszüntettetetL Farsang. Tegnap a b gyarmati lámpabál zajlott gyar 45. Ezen iskolákban 355 férti és 18 nő, összesen 373 tauitó működött, kik közül rendes 312, segéd 31, lo Az előkészületekből ítélve, okvetlenül sikerült, leg­ alább a rendezőség mindent elkövetett annak sikerére. képesített 306, nem képesített 67 volt. A bált este 8 órakor a róm. ka'h tornyon messze ea (Folytatása következik.) gárzó villanyfény jelezte. — Farsangi idényünk alatt kiváló beiyet foglaland ol az utolsó farsangi dal estély. — Mához egy hétra (febr. 12-éo) Ipolyságon kaszinó hál lesz A legfényesebb bál megyénkben a febr. 2l-ki Balassa-Gyarmat tanügyi viszonyainak felső nógtádmegyci közmű velődét! bál bál leend. Új pjlta. bzinoháuyán nj pvsta állomás lép életbe. ismertetése. firt* él frlolrjit* a nógrád<u«-gyrt tan<túl*«lá,«-,nrk f. évi októ­ A volt korcsolya egylet Ügyében talán nemhez ber 7-éa Üalaxia-Gyarmaton tartott kű<;yúlé«eo Wagner létrán érdektelen a következőket közölni Ezen egylet ugyan állast etetni iskolai tanító. i* 1881-ik évi november havában alakult Dessewffy Elokné urbőlgy buzgólkodása folytán. Az első év a Végre a rendelkezésemre álló adatok alapján a szalmalángoak meglehetős melegével sokakat vonzott ezen sport egylethez. 1881—2dik évadban az egylet­ következő tanítók működtek városunkban, kiknek név nek elnöke DaMswffy Elek volt, 1852— 3 dikban Har ■órából kitűnik egyszersmind, bogy a tanilóvAltuzás moi Gábor, 1883—1 dikben Dr. Melicher Ferencz urak mily gyakori volt a tan Ügy nem kis kárára. Az óvodánál működtek: Toldy János, Fabriczy voltak. Nem lesz érdektelen ha az egylet számadásá­ ból kivonjuk a kővetkezőket, ugyanis 1881—2 ben be­ Islván, Fabriczy Ilona A róm katb iskolánál: Gyurkovics Márton 1708, vétel volt 315 frt 9J kr, kiadás 307 írt 5 tr, marad­ Krnyavi Mátyás 1725, llassko Antal József (1756 tol vány 8 frt 85 kr 1882—3-bau (a szalmaláng aialvó még 1796-ban is sőt talán tovább) Ray József (I8J8 — félben) a bevétel csak 64 frt 85 kr, a kiadás 58 frt 1834 ig a mikor is a város tanácsának határozata alap­ 93 kr, maradvány 5 frt 92 kr. 1583—4-ben a bevétel ján nyugdijat nyert. Sáfár József (özvegyét és gyer­ 29 frt 92 krral apadt, a kiadás volt 29 frt 10 kr s mekeit 1841 ben a városi tanács félévi ) Ive Jelem él­ igy pénzmaradvány b2 kr. Az egylet 3 évre alakult, vezetére érdemesnek találta s érdekében a plébános az első kél évben a gyűlések rendesen megtartatlak. nál közben járt) Gotlwald József (utolsó kinél a ta­ A harmadik évben, noha kétszer lett hirdetve közgyű­ lés, mindannyiszor csak az ciuöa (Dr Melicber F.) és nács a gyermekek zenére való tauitását kikötötte) Fábry György, Simonok Antal, llanzelka György, Albl Má­ pénztárnok (Horváth D.) jslentok meg. A számadások, tyás, Hadjár József, Ray Pál, Fabry Ferencz, Divk Fe­ melyek közül az első két évi közgyüléaileg tárgyalva* renci Karsay Ferencz. Üchleidner Simon, Zubriczky és jóváhagyva lettek, Horváth Danó e lapik szerkesz István, lUák Balás, Schinzel János, Dékay Sándor, Dús- tőjénél vannak letéve, s miután az utolsó év számadás tavit Tamás, Raák Mihály, Kőcser Libór, Tóth Ferencz, (a gyűlések m*g nem tartbatása miatt) nem volt beMiska Mihály, Gömöry János, Ilodiua Márton, [fallay mu'atbató ezen számadás egész leijeimében köretke József, Tipray Mihály, Csikáoy Mihály, llrdioa Han rűkben közöljük, l'gyanis bevétel a) 1*82—3 éri pénz­ nibal. Balogh Libór, Liczkovics Károly, tlerczeg Bér-* tári maradvány 5 frt 92 kr. b) tagdijakból befolyt 24 tálán (lauszázadot létesitclt, később lloutmogyében szol frt, összesen 29 frt 92 kr Kiadás a) Kuba Mórnak fa búdé áthelyezés és faaayegokért 16 frt W kr. b) jég gabiró, jelenleg számtiszt a közmuuka és közlekedési minisztériumnál) Katoska István, Valter Gyula, Wagner pálya fentartási költségekre 4 frt, c) szolgatizetés 5 frt d) különfélékre (seprők lábtörlők) 1 frt, összes kiadás István, Balloy János, Rundinszky István. Az ág. cv. iskolánál: Nikolaides Temás (1709 ben 29 frt 10 kr. é) pénzmaradvány 82 kr. E lapok ezermár agg) Gretzncr Mihály 1798, Slpkay Pál 1817, Ifj. kesz ője felkéri at érdekelteket, bogy ezen számadá­ Sipkay Pál, Janoviis József, Meltzer Lijoi, Vincze Sz sokat nála megtekinteni szíveskedjenek. Megjegyzendő muci (1846 tói 1860 ig a centrális iskola szüneteli) Hu hogy az egyletnek semmi terhe sincs, tét vagyonnak datsek, ifj. Ilndáttck (ideig!) Csillag Gusztáv, Miku tekinthető az usolsó évi bJ krnyi pénzmaradvány, to lás Dániel, Pittner. vábbá egy fabódé, egy vas éa fa szánkó, melyekre a A görög nem egyesült iskolánál: Vecstrko János felügyeletet Káth Bél* úr volt azivet elfogadni. A fa­ (jelen század) bódé a nyári idény alatt fürdőhelyül szolgál, a a szán­ Az angol kisasszonyok iskolájánál föuökuűk -. kókat a közönség a jégen most is használja. LegeséiBirnstiel. Róla Anna, Tofonyosi Alojzia, Barálby Ol szerúbb tenne azonban ezen tárgyakat elárrerextetni, tilia, Sántha Antónia, Eisenman angol kisasszonyok : s a befolyt picit valamely jotékonyczélra (pl. a me­ Stirba. Fuchs Maria, Gastgép Mária, Kroaenvald, l.ipgyei kőrbáa javára) átadni. csey* Erzsébet, Dochuá! Karúim, Jakubik, Belőni. Krc A Hant negyében köztiszteletben álló Horváth csa­ nedits Mária, világiak: Apritz Czeczil, Végessy Ilona, ládot veszteség érte, amennvibeu annak egyik érde­ Mezei Vcronka. Iluski Beuedckti Albina. Stiber Her- mes tagia: Horváth Rudolf, Horváth Miklós nyugal­ min, Suli Gizella A paulai az. Vinczeiól nevezeti nő­ maséit törvényszéki elnök teslvérbátyj* 8 J éves* korá­ véreknél: Kreszelbaáer Maximiliána, Kondricska Adél- ban Léván elhalt hcid, Frciwald Fcrdinanda, Mártony Közi, Solber CjKorpona városa LAliásxenévei tiextelte meg Baj himba, Krüger Leonliu, Tbeinleituor Geueroaa kovsxky Mihály derAk pMgármésterét, kit basafias ér­ A móz vallá^uak iskolájánál: K eoer MihIly ma demei elismeréséül U felsége a Ferencz József rend lo* gáu iskolát nyitott, melyet az ötvenes évek elején a vág keresztével tűotettetett ki. hitközség átvéve első nyilvános iskolájává alakította A b gyarmati d tlegylet febr. hó 2 áu tartotta ren­ Az iskola 1858 bán leégett. Krausz Salamon, Grünbút, des évi közgyűlését Garam Jenő elnöklete alatt. Axel Loscr, Schosberger, Singer, Geller Mór, Tirolét, Stra- nöki jelentés, mely az l****. évi működés morxanatait szer, Goldmann, Gultmanfi, Szmolka, lián Adolf, Lo híren öieh fel. tudomásul vétetett Kövér János az egv. rik, Siern, Krausz (Kondor) József, Laufer Lajos, Leiniot jöredélmelröl és vagyonárul leszámolván, Ugybnxdöríer Ede, Bergl J., Badncr Kemény GáUar, Back gosága jegyzőkönyvileg aHlialtatotL A múlt év ’bsve- Nógrádmegye tanügyi viszonyai. Hírek. �NÓGRÁDI LAPOK. k» rtben űrök nyugalomra, tétetni. Az engesztelő tele 324 frt VI kr, kiadáta 319 írt 82 kr., pénzma radváoy 5 frt 09 kr. A vagyonmérleg 631 frt ac'ivát szentmise áldozat pedig l<4yó hó K án reggeli Izóra­ kor fog az Urnák bein utaltatni. B Gyarmat, 1*87. tüntet ölő. Az 1887. évi szükséglet 2*9 írtban elő1 rá oyoztatolt. A választás kftts beröerrdmécnycl ejletelt februárhó 4-én. Áldás és béke hamvaira! Az úgynevezett .Nógrádi Ellenz k‘ cxirgű lap meg; slnök lelt ujolng ée ‘ egyhangúlag G.«ratn Jo ő. „njabli erővel* ifinél megjelent, most incjí már' ll >pp titkár Sroboailay_Mór, pénztárunk Kövér János, kar ner Gyula telelői szer kosz‘őségj mellett Ax cbő pH nagy Z-lenka Jácos; válsxzlmáuyi tagok : Baintoer Ar nőid, Elbeniczky Flória Fábry’Jáoos. Horváth D-nó, dányi la aoucxon nyomtatták. Hirtelen halai. Gyalog h Mityás 35 éves napiz* Hudecx Zaigmood, hoxumerell Gyula, Ksméoyi Károly mos jap 31 én a Tcloky utczábau (a Tajtby féle biz Sztraoyavaxky Géza, Török Sándor éa Ijbelyi lluldi zaár arak. A közgyűlés örvendetté tudomásul vette, előtt) ötKzerugyutl « meghalt. A halál oka azivezélbtt* dée volt. A sicrercsétleu embert, ki 4 gyermek atyja, bogy a választmány-a aiokásoa utobó farsangi dalra másnap több emberbarát költségén temették cl. tálytez évben is megtartja, egysxersmiud lelkesedéssel Amputat o Egy Varga nevű mohurai ember, az fogadtatott azon indítvány is, bogy miután a dalcgy let jelen szervezetében (mert a dalárda még 18t»3 bau o.laui kőbányában követ rcptsxlvéo, a balkezére egy nagyobb darab kő esutt, mely a kéx alsó karját any alakult Balatsa. Gyarmaton) már 10 éve fcuálI, nytra összezúzta, bogy azt amputálui kellett. Ax ampu­ ezen tiz évi fennállás évfordulója nagyobb aza básu ünnepély rendeltessék. Ennek keresztülvitelével triiul a b gyarmati kórházban l)r. Bogdán Mihály ex rcdorvus úr nikereseti vitte keresztel. a választmány megbizatolt Az Ipjíyi emléktáblára folytonosan érkeznek adó B -Gyár.rat tanügyi viszonyainak isrrerteteso mely a mai számunkkal befejezést nyert, jegyzetekkel ki* máuyok, az eddigi gyűjtés eredménye 72 frt 7«i kr éa ilrb ci. arany. Vau alkalmunk a 3 ik epigrammot ia sérve külön lenyomatban ia meg fog jelenni Gyászhir. A b.-gyarmati postafónök b’crtsek közölni mely az emléktáblára készült el. Ez sikerül Gyula urat mély súlyos csapás értc^záltal, h«»gy tebb ar. előbbi kettőnél, a rövidségénél fogva is cxél kedves neje szül. Grach Mária f. hó 4-én 33 éves nxerUbb ax előbbieknél. .1 ki< ep'gramm aköv -tkező: korában elhunyt. Halálról kővetkező gyászjeb-nt»'-s adatott ki: Fertsek Gyula és tia Gyula valamint szá mos rokonok nevében szomorodott szívvel jelenti sze­ retett nejének, illetve édes anyjának Fertsek szül. Grach Máriának folyó évi február hó 4-én élete jz-ik . évében, hosszas betegeskedés következtében tör­ tént gyászos elhunytál. A boldogultnak hült tete­ mei folyó hó ö áq délután 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint a b.-gyarmati sir- 0. gyertyaszentelői váelr 0 gyón lanyha volt. Nagy vo’l a marii» kiállítás, I47*< marvasmarbx ét 477 lő hajtatod a vásártérre ann»in ig-n csekély voltaké reálét, ét legtöbben pitmn áron vesztegetlek el a j'» axágot. Egy pár szép ökör H?J—18D frioa kelt, a ae hjteséngk pvját IJD írtért ie msgiehetet: vásárolni Serién levét volt én drágán keit A g* bon a ára eiőrp halad, a rövid áru forgalom az-iubso számba te j»bel. Nyíl ttér. ■*) ,X)ilafkozal. Miután jó Ineztmútégemmtl ée bí /a'mayumal bizonyon egyének álul, kiknek neveiket eb bilg-Uum, a belybsli mindhárom pénzintézetnél váltó aláírásukkal visszaélések történtek, ezennel cgéaz tisz telette! kérem a b gyarmati mindhárom pénzintézet tekintetet tisztviselőit, bogy netán a jövőben a iái rácom­ mal ellátót! váltókat, bár ki legyen it az, ki LZt oda hozza, el ne fogadjanak a arra csak ie akkor azavaz tanúnak pénzt, ha azt én magam tzemélyaten ad >m Ál. B -Gyarmat, 1887 ik január 19 én. Otr. Horcuthjf tz Hurkai EJclka. Piaczi árak B.-Gyarmaton ,.E faluban serdült ■ nagy Ipolyi táráéi pttipók Etnlcküi j-gjexé rit ide a kegyelet.* 1887. évi január 31 én. A honnan ez kikerült, kikerül onnan jobb i* Halálozás Bajnóczí .Sándor, bcreucsényi róm. k. plebiuus |an. hó 2ü Án 72 évex kúrában jobblétre ezenderült — Bákúezy Fcrencx a szécsényi kir. jbiróeág mellett alkalmazott kir végrehajtó hossz** szenvedés után a jnbblél hónába költözött. Béke az elhunytaknak*. Vasár. A b gyarm ti jan. 31, éa febr. l-seji u. Efgaáltraátt Tieztabuza 8 Kom . . 5 Árpa . . 4 Zab . . . 3 Kukoricza 6 frt 2*J frt 40 frt 20 frt 50 frt 40 kr.------ frt kr. — 5 frt kr. — 4 frt kr. — 3 frt kr. — 4 frt — kr. 75 kr. 65 kr. 55 kr. 50 kr JesyceUc : Haaaier F. •j E rovatban foglaltakért, nttn válal fclelfoatfet aazeik Schlicli-léle vasöiilőde és gépgyár- Horváth Danó, felelős szerkesztő. Ló ledezielési hintelmény. RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG BUDAPESTEN. kóipoali irodi: VI. Váczi körút 57. — Gazdasági géposztály: Kiilsű váczi-ut IG9G - 1G99. Ajánlja kitűnő szerkezetű OŐZCSfiPLŐ KÉSZÜLETEIT, szón, fa és szálmafűlésre; szegecsei rendszerű jtirgdnycxéphnt lisztitó-készülékkel, zsákolóval vagy anélkül, qubona-tiszfilő roiláit (Bjkeréá I’íd«/s-iend-*zcr) továbbá legjobbaknak bizonyult xzabmlahn. Schlick-íé\e és 3-as ekeit — árak ŐS frllól kezdve — xzab. Scldick féle tnélyifű-ekéit kiemelő .oerkezellel, mélyitO-ekeil dnreaetékkel (Sach után) Eredeti Schlick- és ITdu/s-fóle ejycaxu ekéit. Legújabb szabadalmazott sorvetögépek Karancs-Görényben az uradalomnál 293 Kis­ bér öosoae, kisbért nevelésű mén fedez, folyó isvi február 20 tél juliui 1-ig, telivér kanczákat 10 forintért, egyéb kauezákat 5 forintért, a dij azonnali lelitetéic mellett. Díjmentes le­ velekre azonnali vá’asszal szolgál Kirancs-Berény, u. p. LapujtÖ Huszár Ignácz, Ezenkívül készletben vannak: Egyes""e.« kettős árlámalmük „Litle Giantu rsóres tengeri da­ rálók, tengeri morawlók takarmánu-kenzitű gépek, idajtajlók stb. Gyárunkban működésben lát­ hatók: a legujibb iáját rendszerű ratnie-, kender- és lentörű- es tisztiló gépek rét d kívüli mennyileges és mi nőleges munkaképességgel. Árjegyzékek kicánalra higyen éx bénnenlve. Képviselet: I3.-CÍ yiii’11111 tón: jViiinjucer rl?eHtvór untkiiitl. arad, kaaanar. öríiiii szói elek ery diaxea elcgasa őszi vagy téli öltözetre .”..10 ta!r. homuíágí: darabokban, hartiily nagysága ember égess öltönyére elig«4re» Hnoni 4 Irt M> krétt, finomabb 7 irt 75 krért, legfinomabb 10 frt 50 krért ‘ valódi gyapjúszövet 1‘almrr‘ton D*y trlif.b itón nátrre 2 frt 50 krtól 5 írtig, t.o.lcn 2 frt 2’. — 3 írtig. Női ribapssxtá I frt 25 — V frt ŐO krig sxállitt bárkinek posta atánvélel mellett a S legel loxliof ezég : noa poixlóflyár raktára 2x"&zx'to«xk. jó kedik iltal. leiéi Felvllágoxltái. Ax említett rt^g aaSeetei kitűnnek a sol 4 ixlé«ü cvárta-nk. val mint kitűnő tartósságai által, kexeaa cx*g i«aert erélyes«ég« a nagybani kivitelű képessége hopy kiváltán c«ak a legjobb asovetek pontosan. mege<n. sxeunt kftldrtik. Kivánvagra kűt<l a raktár bértHentetfn, inffycH nSrtl mintákat. Herenesényi köszénMnya. 2731- KHZ. Árvrrétd hirdrtu vnyi kivonat • Alulírottaknak van txcreDceéjök a nagyérdemű közönség bectcs tudomására juttatni, hogy lierenctéoyi kőszénbá nyájukat, mely a 'legjobb minőségű fekete kőszenet tartalmazta, megnyitották. ' könicn mrlrrmáinnja Ht rcncténybeo a bányánál GG kr., B. Gyarmatra szállítva a fuvarral együtt Mrgreudeléaok levél útján BS’ríió/iprrc (}ut:lür ll»,rriicíciiy ii. p Tm-ny" czimec intezeudők, maion pádig a megrendelőieket Kapor Janót .Msgtárutcza 42 ház sxám itlalt fogadja el. Megrendelések azonnal leljeaiitetnek. Herenciény, 1887. januárbó 20 án. ______ B. Gyár ’ Schőnberg Zsigmond örökösei.. A asécaényi kir jára*biró*ág mint tlkvi hat«>«ág k<>xh>rré teaxi, bnpy l.’sby Mátyásnak, Krémet l»av J <-« Klein Rotálta ell4ni .i-‘< frt *•*, kr é< járulekai iránti vC^rrhajta.M ugyrban a «atcnényi kir. jár ««bir >»ág területén lev» Zobor koivégben fekvő a xobori .1 »x. tjkben* A. I 1 *.<r«zám alatt* hat é« béltelekr* 22h frtnyi kikiáltáaí árban. é« a< urvanaaun tjkvbea 2 -41 nancáü akit r-gUU kéthegyed t- lekre l.’U- frt k k aitivi árban e'rcndelte é« hogy a íennebb merjelelt ingatlanuk ax lS»7 éri Gbruar b» 2>-ik napjának d e. I«» érakor Z<>b»r k’-x*eg baxánái megtartandó nyilvános árteréaen a megailapíUtt kikiáltási áron alól i« rladatni fognak ( Artrteani wtándvkoxók tartatnak ax ingatlan bec«rának •»*.-*t k-»xp. i.xhrn. vagy na l'M. I X Ir*. 41 > ba jelastt átfolyammal sandított uit 1**1. évr november I -én Xlli ax a. kelt igaxvágngyminDatiri remleht K $ Van kije Uh ovalékképei érték papírban a kikahlott ket-ltex b t-ntu, avagy ax >S*l. l.X. t ca 170 j-a érteimvlmn a bamtprnxnt k a birü-agnat eb leges elbelyeaáaáról kiállított aasbálysaetti eii«o.trv>tnl atuolga!tat»i Kvlt S*é< tényben a kir. jb.rovag or.nl telekkönyvi hatóság­ nál Ibád. évi december hj 12-en __ - ._____________ ______ — Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál, B.-Gyarmaton 1887. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1887-1891_00028.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1887_02_06.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1887-02-06 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource mikrofilm (35 mm) image/tiff Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 15. évfolyam 6. szám (1887. február 6.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom