https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f8b6f8fd494037eec347a48f8204a99e.jpg 74ee81c36a2e1653fe59a8d85322626e https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7b21f800618da80187be10bd45ebcd75.pdf 6406c5dcbbd99d624370cb25ffb7c84b PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1886. szeptember 26. XIV-ik évfolyam. 39. szám. NÓGRÁDI LAPOK és H0NTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás. a „Nógrádi Lapok” 1888-ik évfolyamára. Előfiz-etéai feltételek: Egész évre . ... 6 frt. Fél évre 3 frt Évnegyedre .... I , 50 kr. Egy hónapra . . . . — „ 50 kr. Az előfizetési pénzek a egyedül kiadóhoz czi tneive, — legczélszerűbben pöetautalványnyal — a nyomatandó példányok s pontos szétküldés tekin­ tetéből, mielőbb beküldendők. Kék László, Horváth Danó, kiadó • laptaiáJdoBO*. fol. >*ork. B.-Gyamat szept 17-én. Az ország követei ismét öszsze gyűltek. Ha az * eléjük terjesztendő tör vény ja vasia­ tok közt pénzünk megváltoztatásának ügye nem fordulna; elő, bizton reményeljük, hogy azt a követek magok fogják feleleveníteni. Föl is kell ez ügyet eleveníteni és minden áron eldöntését siettetni, annál is inkább, mivel sok­ kal nagyobb fontosságú a nemzetgazdálkodásra nézve, mint némelyek első tekintetre vélnék. Világosan kimondjuk, mit már egyszer hangoztattunk, hogy pénzegyaégünket alá kell szállítanunk. A mi forintunk pénzgységnek igen nagy. Azt ugyan nem szabad tékinteton kívül hagynunk, hogy monarchiánk újabb időkben az első volt a pénz megújításában, a meny­ nyiben már 1857-ben a 60 krajezáros forin­ tokat 10 krajczáruakkal váltotta fel. De be kell vallanunk, hogy a szomszéd országok, ha két évtizeddel később is fogtak e n1 unkához, bölcsebben intézték azt el és bennünket túl­ szárnyaltak. -. Tekintsük az európai államok ezüst pénz­ egységeit súlyra nézve: nngolhonban a shil­ ling 5.655 grammot nyom, Austria-Magyar­ országban a forint 12.345 gr., Belgiumban a franc. 5 gr., Bolgárországban a lew 5 gr., Dá­ niában a krone 7.5 gr., Francziaországban a frano 5 gr., Görögországban a drachma 5 gr., Hollandban a forint 10 gr., Németországban a mark 5.555 gr., Norvégiában a krone 7.5 gr., Olaszországban a líra 5 gr., Oroszorságban a rubel 20.735 gr, Portugálban a teston 2.5 gr., Romániában a lez 5 gr., Spanyolor­ szágban a peseta 5 gr., Svajczban a franc 5 gr., Svédországban a krona 7.5 gr., Szerbiá­ ban a dinár 5 gr., Törökországban a piaster 1.203 gr. A velünk közvetlen érintkezésben levő országok és népek pénzegysége tehát félannyi súlyú mint a mienk. Sajátságos az, hogy a közforgalomban mégis a forint nálunk csak olyan értékű, mint szomszédainknál a franc, mark, vagy líra. A lapokban tavai is többen föbemlitették azt, mit magunk is elég bőven tapasztaltunk hogy egy francért annyi eledelt kapunk más országokban, mint nálunk egy forintért. E jelenséget nem lehet a pénzbőségből magyarázni, legalább nálunk nem. Több a pénz Belgiumban, Francziaországban és más országokban s mégis a közforgalomban nagyobb értéket (uiajdonitanak neki. Nálunk kevés a pénz, s mégis könnyedén dobálózunk a forinttal. Az tehát meggyőződésünk, hogy ha forint­ jainkat mark vagy franc értékére l^zállitjuk, pénzünk értékót a közforgalomban emelni fog­ juk. Ebből kifolyólag az élet olcsóbbá lesz. Ennek ismét az lesz a következménye, bogy a hivatalnok nem lesz arra kényszerít­ ve, hogy az államtól fizetésének fölemelését sürgesse. Az iparos is e körülményeknél fogva alább . hagy követeléseivel. Azt sem szabad számításon kivül hagy­ nunk, hogy a nép nagyobb összegű pénzegy­ séget látván kezében, nagyobb reményt merít jóllétének megállapításához és szilárdításához Még azt is meg kell említendők, hogy az átszámítás nehézségé csökkennék. De főképen hogy monarchiánk halárain eleje vétetnék a sok kellemetlenségnek és an­ nak a nagy veszteségnek, melyet a pénznem kűlömbözösége maga után von. Az államokkal való kölcsöns pénzforga­ lom, meg a határok vásár-s tudati Icájából lehet- ne osak megítélni, vájjon mark vagy franc ér­ tékére száliteuk-o le forintunkat.. Véleményűnk szerint szQkebldséget árul el Németország azon eljárása, hogy markját a franc* kai egy értékű vénem tette: ha ezek egyen­ lők volnának, tetemesen könnyítve volna a pénz használata egész Középeurópában. De most nincs egyéb hátra, mint hogy vagy az egyik, vagy a másik pénznemhez csatlakozunk megtartván saját megnevezéseiket. Ha a két pénznem valamelyikéhez csat­ lakoztunk, nem látnék okát, miért nem lehetne olyanféle egységre lépnünk a megfelelő álla­ mokkal, milyet 1865 ben Francziaország Belgi­ um, Olaszország és Svajcs kötött és 1878-ban megujitotf. A jelentéktelen mozgalom Belgium­ ban e. szövetség ellen, sejtsük, német befolyás­ nak tudandó be. Pénznemünk alászállitása és az említett kettőnek valamelyikéhez való csatlakozásnak szükségessége oly szembeszökő, hogyan ellen okokat sem igen lehet hozni: nem is* hallot­ tuk, hogy valaki számbavbhető nehézségeket hozott volna -elő. Ismételve kimondjuk tehát reményünket hogy az országgyűlés ez ügyet, nemcsak tár gyalni fogja, hanem el is határozza, hogy a fo-. rintot ketté kell osztani. A bacillusokróL (A.1 Inftctfortl.) Irta: Sótér Tgálméjx. Falytataa. III. A legnagyobb fontosságú kérdések egyike kétség kívül az, bogy miképen történik as infectió, vagyis ■ Lg!1.1 TÁRCZA. As erőditmények lassan elporladtak a a barezok után a tudomány vert magának benne fészket. De a tudomány azért eltűrte, bogy asúlolsóma gyár forradalom egy martyrja br. Bémor László Nagy­ váradi püspök falai között sínylődött mint fogoly. Mig végre vissza nyerte szabadságát, a kegyesen megen (Útleírás, Vitalis Mórtól.) gedlék neki, bogy megyéjétől megfosztva nyomorúság . . Már Bécaben figyelmessé leltünk léve arra. között meghalhasson. Lambacbtól már lehet látni az Alpesokol a ki* a körülményre, bogy Salzburgban folytonosan siskadatlannl esik. Szerettem volna a bonti ée nógrádi szá- válva közülök az ntóbbi azarencsétlenség állal neveze­ tessé váll Nagy GlocknerL lazsággal elcserélni egy kicsit. Lines mellett haladva természetesen merizleltük tíécsböl kiindulva gyönyörű völgyön vezetett a a nők kedvencz ételét a linczi tortát, a városba azon­ vasát; jobbról-bzlről nyaralókkal oziozomázott begyek, ban nem mentünk be. Hanem számtalan temploma, a vetések üde zöldje s a szíum kavicsokon csobogó kis patak azt a hatást tették ránk, amit az örök szép nagy épületei impozáns képet nyújtanak a vonaton utazóknak. természet minden romlatlan szívre gyakorol. KörűibeDélután mindig beljebb éi beljebb hatoltunk a lal olyan formál érésűink, hogy: Jaj de jó lenne hegyek közé, — de Salzburgot még mindig nem lát most itt kiezállani, legalább csak egy sétára ott az luk, pedig már jelezve volt. Csak as ntolsó kanyaru­ árnyas fák alatt, csak addig, mig a patak mellett egy latnál tűnt élőnkbe a fejedelmi szépségű város magas kék harangvirágit szakítanánk!- . . . Do a vonat ro­ várával. bogott tovább minden meghatottság nélkül, egyhangú, Megállottunk. nnaimaa zakatdássaL A pílyaháznál rokoni karok ölellek át Ah a Duna! — Légy Üdvözölve szóké folyam, A rég olt lakó rokonok vezetése mellett atka) epedő mennyasezonya a könyelmŰ, szeleburdi Tiszának! műnk volt a város szépségeit alaposabban tanulmá­ S a szőke Duna fölött, mint rgy irigy vetélytárs, nyozni. Mölk várának komor aroza emelkedett 30 öl magas A gyönyörű város a paradicsom madárhoz ha­ aágban. Ez a kősziklán épült, két smeleles palotával és sonlít, szebbnél szebb és tarkább tollaival. Modern islésü uj épületek ó német modorú házakkal válta­ nagyszerű templommal bíró vár reánk fontos történeti koznak. j nevezetességgel bir. A Salzaeb folyó, mely sokkal nagyobb az Ipoly899 ben ezt a várat elfoglalták a magyarok, kis* nál és kristály tiszta, ketté metszi a várost. korú Lajos király seregét tönkre tették a néme­ a baloldali városrész as uj kultúrának hódol, teket adóflzeiökké tették. csak a kapuczínusofc begye alatt levő básak álmodoz­ Hja, azóta megfordult a világ sora! * Később a magyaroktól vissz* foglalták a várat nak a régi dicsőségről. A jobb oldal azonban teljesen a ennek a visszafoglalásnak as emlékére épült a máig antik város, felhalmozott ódon épületeivel. Mindkettő felett uralkodik a valaha fejedelmi lakó helyül szol­ is fennálló Péter-Pál temploma. Mátyás király 1474-től 1481-ig többször ostro­ gáló, 800 magas vár, égbe nyaló tornyaival. molta a várat,do be nem vette. Salzburgon meglátszik, hogy valaha német Róma 1625 ben az osztrák protestáns rendek, kikhez volt. A papság emelte. Székhelye volt a német pri­ több magyar íöúr is csatlakozott, újra ostrom alá vet* mátust fejedelmi széknek. Ezek vetélkedve építtették ték, do iámét sikertelenül. > a humánus czélokra szánt palotákat. Van összesen hu Ea volt a vár utolsó ostroma » szonbat templom Salzbug. . SSSSSHBMMSegaa—a—t Mennyire van még ettől Budapest. Volt egy egyeteme. Innét kerültek ki Németor­ szág leghíresebb orvsoai. Jelenleg van egy lyoeuma, egy gymnasiuma,- és több városi kisebb iskolája, két féle eonvictnssa. Alycenmi könyvtár 60000 kötetből és 1600 drb. régi okmányból áll, melyek között sok van a 8 ik és a 9 ik századból való. Van füvéexker^e, terméezetlani múzeuma, őrültek háza. Van 3 polgári I katonai kór­ háza, hülyék Intézete (Leprosennaus). Salzburgban oly nagy a hülyék száma, hogy egy közmondás is keletkezeit erre vonatkozólag: „Narren gibt es überall, aber Fexen nur Ín Salzburg". Van még ezeken kívül egy úgynevezett városi testvérek háza (Stadtbrnderhans.) A Salzsoh folyót egy 370 bosszú hid iveai át, amin fölül egy ugyanily hosszú gyaloghíd és a Mün­ chenbe vivő vasúinak vas bidj* lebeg. Annak az alagútnak, amelyet Ditrieh Wolfgaag (Farkas) uralkodó érsek építtetett, bosszúsága élé, szélessége 22 és magassága 39. Ritka remekmű a Sauter Jeremiás órás állal 1701. évben készült harangzenéjű óra, mely evenkint 3 da­ rabot játszik és pedig felváltva bavonkint egy dalia mot naponta 3 szór játszik reggel 7, déli II, és sete 7 órakor julius hóban as ismert szép zengzetfl éneket játszat Du hast Diamanten nnd Perien. Hasi Alles, was Mentőben begshr , . . De a tér akuulikáje éppen nem kielégítő. Hoz zánk csak valami szélbetörl, szakadozott melauoholikus csengés hatot*. As őrtorony mellett amelyen es a zene alkalmazva van - a kocsisörúj nyeli el, a ma gas várból hallgatva pedig, a távolság emészti meg a ssivigbaló aocordokat. FőneveMtessége Salzburgnak a Dóm 1614—1668. épült Belső hosszt 360, szélessége 150, magassága 220. Falazata tiszta fehér és veres márványból van csioálva: van 5 orgonája; festett üveg ablakain a biblia törté­ netnek egyes epizódjai vannak visszatükröződve. Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva. írslytaUs* kSvwtkMik.) �NÓGRÁDI hj^gi jethataah aa mer vasaiba * kotara hah Mm baji* adók * kolerát járváayoo bMninei tartási, ha aaoabaa dr. Kaoh oiaaáiatét fogadjak el, ágy miadea earr* a ragályáé bajok Máé hall esi aa ruaaaab. bár tagidballaa begy bisooyM aoetohboa a járváayea ho*agW<ek módjára tarjad Aa aaadi álduaaUii. Tatba sem Iom fotaatagoe agy bit kitóréoeal rá ndaa Mmaad ■aok. mii uvattlok ragáiyoak. (eoata giam) Aa aa éritek járváayeaaa fortóoó aayagok <MÍ aamák) alatt áaMagiemoki.ak oavoaalk *aaa fortáoó aayago bai, ■iIti^ a hateag tattbea atat kórterméayak bálát heaaek Aa htawltoa vagv bAavaiaUt sipiaatelás által, da rr»" aaaa a módos tartósak I *h. Hyaeaa kAM •Sasa a bakteriak által eiótedáaott b^jok, neves****** a hóiéra, M*daoa dtpblonua aftt a (Adó bajoknak bt miaomák mai felfogás mariit a beteeg raorvoaokból (Mattoatl roadaoanai a talajboa kalatbaaaab Aa vaMMMAleg valami waratlia felbomlások termi bat, molyok ba a aoarvoaatb* jetaab, btaaayoa beteg •ágéba* >dáaaab aM. molyok aaoabsa egy rémről *gyea re asm ragalaab Ida tart aaaaA bblliAaia olásai, a m a váltó, pravóay * TaP *•«/•** (W boa) Aa aa aaabbal rakna timinti bajai Hagy a kotor* baaáaibaa MtiaMitiaai atoo ara dettleg bt sem fejlődik, baaeM miodig a Melegebb tar tamás ynkból beresoitauk be, aa bAUAgteloa; MMaA •aa pedig btaaayaa aa. begy ragály atjáa terjed te rább Aa a ayoMoiat Mvotve, boboaatate Aa aa ibím Hé gyabraa htdentbaM taiajv* lagadoaáaa pedig, a Mi a misemét falasabadeláaáaál a legaagyobb fosta* •ági. **mmi b*íttyá**ai mm látra k arra biraL K* ba af*rtó*ó* agya* aaatabbea kimetaihaló aeM volaa, ab Ml aeM aa bavetbaaib, mi atka a b*j talál miaama Hm fcjlódött rolaa ki, hasam 8Mb aa, bogy oly ama lipidótt a tómba. a Milyaeb aeM Mattak ayomára, Mert a kóruyag f*lv*iaiáaoh aaer módjai*alkalma vu. Így aiadjárt igea alkalma* a ragály torjeaatóaór* **** Némáink bétaágbe ropják agyaa, bogy a bak- tonák a Mg at jáo te bejataab a *earveao*b*. ba aaoa baa agy barM vért, baaleret, tojásfobarét, vagy be••eb aayagok *t vegyítsek a vteba. Aa est ayill addpy • bee a maiad levágások kitaaaaAk, aMr ?4 ára alatt m temérdek bak toriát talál **k beaaa, maiyoka*k rarái aaai a levegőből jatbattai bele. Mert ba as adőayt paaaot dogóval alaarjeb, agy, begy a levágó eaab a paMataa álMBrádre jatbaaaea a Myadábbea, beaaaabb Uá Maira aeM találeab ben babteriabat, a Mire! be raa báeaaynra, begy a Mg aaabagyaa fairében, fel te raeM aaárayaira a babtanákai, Aa ba aa labetaAgaa, Mag ball eagedeáab, bogy a Mg atjáa • tArtáebet ia KArdáa aaoabaa, begyaa jataab a bablariáb a loregá ba I Lagtáaeledb állaaa a taltorAa, bogy a babierták •eiráa m eipáraigá aedrekbai aMalbadaai a Mg Már •yatra; a htaérhiei aaoabaa arról teaaaiodaak • párái Mág a hgparáayibb Milárd teatebet aeM ra gadjék Magabbal, a rhbea, ragy rtsiamlMa taat«i bee található babtartábaab a MgbArbe aeMlbadáaálól tehát aiaa« ekaab tartaai. ta m roppaat naraaeM, Mert he a babtariáb aeM m MM ia áiMobetadaeh a Mghárbe, agy a ba hre batageeb Már biMlekadM ia ragályáé, Ab MagbA •elttáaáb Alatraaaály oAlkbl lobetetlaa rolaa Már pádig látják, begy orrúd, papét, Maga* álláM tMMviaeibb, fAleteM aálbál báaeiedeet a bMe> gakbaa aét Maga m olaM király ia aarba látogatta a bal ara baiagaia*, bogy a bajt elkapta rolaa Ha a»«Ma a lége ab ■ agfart lati tiai aodrM aMe bőm laheMAgB*, Agy ohratha aaáraa atM hall aaoab lárt Aooh. ragyio a babtorták eaab agy Mobateai a la rg|lb>, ba «Mbb baaaáredaak pedig kárethoaih, hagy a kólóra betegebből aoak ott logialkoaba teák reooály oáUll. a bel BráMkoih Mdg MioMtt M*g•aáradtab rolaa, •atiooptieM eaerot alkalMaaáaáral loihoioMerotaaoa atanltaálutaak, ragyia a beaatk la pedig hl'mk egy Marad to aaMból*A^A^b^ a MMt a sodrok boMáradeeb, tMBBya MMaytoágú lódáa, talajraakAttatáoob, eót agy hu lágrooat által ta kbooyea a koeegdba anettaMoi, Aa MeaotbM Már re MAltM rolaa a bahtoriáhbal megfőrtóatetott loragát LAPOK. ura*. • il * „km. í.ii.i kóMAgbr* hiiOOójlralMi •rtcaaadash TakmvaMao boa begy a* s«maakáia»aak már a |Bad te Ugye* Mao: megyarOBbató •• te, begy btdogebb . ped g »m*M • váraa gyáióM> megj iteot Fótgmasras bmárm t j ásta, d bta alatt ol Mii bAaoAi»‘<,ttkra*ra éghajlat alatt aa óoai aaáaAaeb bab arat bee* Arai a ••• begy a kdara rdi már mra* MvntaaM bau |i«*M leró Aokást ro«ilap«>dai IAimU , Mt «>hMor meg*14* hadai, mert a h*oiekadóéi miairaianam ra Agyboa vág podib aa, l«gaiább pár aapra a oyárt tar'óeabb eoá tag iBtesbidm kivaa, baiArralatatl kegy Agyrcam a Meob etáa «. mert •aobbei m toMárdeb baktanom ra rádik b a ■•rogábál, Aa ba ol eao pesttel, a AMdbr * kedta1 mraiestoriam iátAskedeeo* a •moa»a hátra marad mindaddig, míg a talaj ••• Mára*! aMgayagvóeeal. kasom irammal íagadiaUák. • bál, begy • B A m’Mo* hmnamáh oi (kd ■*•* Aa a bablonáh Ubái a lag Marayaira ••iboteoi Kaabbái látják, begy <aaok raa aaobMk, akik tál, amkadámami, vagy Oragmt bóráik) a begy a*a aat AHttjáb, begy a kolera btráabbA graaaál, ba •« raa eltel taaumtuado 4»-*4 frt l«eaag hasasa aJtajae idájáráa MAr«* de b*MayM toki itotbM igaMk raa f Aratta*) bttatseág Midatou ki, mdyask tagjai:** máoyi Joaaoi, Üóry Tivadar, Hervadt D*eo Ktbőamabj BMkaai k, a kik asoade tdAjárM* tartják a b^j km lálosáMra aMro htdreeábbooi Hor. Feledi Hoana Aa Balra l^jo* arak A várrabna Hegy maga a •tára* hideg som aiadálruSM a mist halljak aaoe Advó* i■•egálom todait mag. begy kolera tarjedoMi aat aaár olmeloti a»M károtkaatetre s fkai jard* r**ao< rapbaittal borba temess* H« u abból b rabatt akoei tart hatjai begy a auMayadóál histatb* vaeesAk begy ra tgu savra báliéig kAióa lopni boa lord bakiénak raodkiráli bideg •kot ri«oibo* bósatat matat aM, AgyelasraiotjA< a fttt bwaiajdo sok el. Aa begy aa így raa magorámtik aa Oroaeor ooasit, begy raea hadvead *lh*im*t ragadjak mag aaágbM lába át araikodo t kaiéra eaetok b. Strajaiagor UpOt Aa tarooi hArvAoya, a gabea LegkedrasAtlioabbaik kall tartassak aa agAsaMgi —‘ i eless végtagra kibarkoitetera írási a vieiaátm állapotokra m időjárás*, ha iákba káéba mebg esdi, Loágaak adatott ki járási, a talaj aaoabaa hamar feluárad Aa a bakta A btoettaágt jotaatáMk kbaAI Agyaimé* Aadamel a riáb tOMói m«gkoadb«<ik lAgkOrt rtadorláaaik 4; hl korháai bmstaaag joieatóas moly a kórbAm alapokra láeáaaa raeasal állbatsah pedig ilyeekor aa egAaoeági kiaamteiváa, vAiamMyrai, ágy som alapéi taaaay** rmsoeyuk a eedrea labáautbaa, rkgy oly bolyoké* a feotariáaok moiiau adaeoaaak A* a *ragym Mokórua bel mottm maradráayok, allati balladák ok fokkaaoak alapeak A voloMÓoy oitagadteio't As ArvMbraolaág ragy ammoMiák tartalma lóeaáb kApUdaok, malyak j*lootó*e alkalmából tas«*Uaó< kldiuil hl «rr« sasra boa a bakteriak asm omí baaaMeaabb idóa át ApaAg ia. bogy as Ipoly meau fakorai aatkáot telepitomeoek bM anradbakoab. kasom a ayári oap báhatáM alatt aif batárraatiiag kistaodaiváa. begy a Xagybid etaa* mAg •tapnrvdkaiaak b vágóé A* a Malom aieaAbto aj báaat építem, a u Eaakaa bírál aaoabaa mág mámtalaa, 1*1 Mm m gyobb bá^antátt eoMhBeállttal lábbá ram Mrasitt! rolbalá otiai Aa módjai raaaak a ragály fai ráfi Aaai, Footaa rali a póestár ailoaóraá biaaAtaág (*lbomart miodaa, a mi aaai agyetlM bakteriam megtelő aioaky Flór. Horváth Üaaó, Foiodi Huni Aarngor pedbouk m, már tarább terj«*<tb«ti Aa a mai, gyér LómIó o* hóba Márk) jolooAóao m, ' »oiy a régi poA •aa baladó kftaiokodóai oukóstk atjáa aagy táróba narebait* p.*askotelta alá Aasaót vetni A taarataági gokra Kálink Atja a ragályt, kHáebaM ba a aasbU ja ratta agára tetjaimóboe olíag*dtrava«, vegrah«jtá* •vegótói abárra, ayirkM, aedroe, protoiU Aa egyaeer vágott a várra birájáoak adatott ki •miad uAMoyfAlókot tartaémaaó aayagok kiad Mama A tmstvieoiók Aa attaké oh omolAaa lárgyábaa ia goira tártáeih a •aállitáe. oagyobb ta Aióabobb vita kerekedett Mikor a vara* így torjeaitbatiA a bajt diai au Mik kok, rabbi, birá AM'Aa0a4k ometóMról volt ooó Bomóoyi A árra y brolok, pAea Ae bármi fóh káiforgalme tárgyak eta városra oibagyta a tormát, a addig a kgóragobb ta aoh, marhák, •aálliimaayoh molyok a baj Miabelyó aáeeoak oi AkAH. om< s biróéaocta el aam d miméit rál ArkoMok, sót magok a káslokodeoi Makké Ab b{ A Mlddtu g ra eddifi *JU frt Asotdtt MUU írtra ja* kálAsAma aikalmaeAkaak bteaaaak orra a hajók, aao volta mifeeddaok. Hraváik Diaó váráéi kápnaoM * lyokaok nedve* Mgk'ra |gaa kadraoó arra, begy a lég oaoo ládákból m, begy a váróméi gravitátai kall bakteriak basamosabb ideig oirállekttlaa állapnibaa a reodraiti taaáeta várra aasaaóyo fcta. iOUü írtra ki maradjaaak WogiArtóabttU aa m, begy a hl a kárróat mageaivasai K máayfy, Kbvy ta Balé* kópn aayago* boau, most marad a baj ál, aibobea megkapja •elA tagok a *M) frt omiloU aaólaltak fal A lAbboóg aat máé, a ki rob AriaUmott egyolAro a «Oü frt baa állap idott mag a p Meló re obi Sióral a bakteriaktól, ha már ol raaaak rabbal Alatta 5U<> frtró' ttk) írtra, a várra <>rvoo Aiotea* 100 tarjadra, caakaom Ivbetoilae Anskodai írtról BUÜ írtra omol ittad A mi •••kArtelommal Aa káraik aattoaaa haraeaill Bamóayfy Jóaaaí ár a megpoaditeii rúdra ott ta reaatva távol tarthatja a báj*. B1 c*ak * raC<ly booáM mellett igra aoóp M vmaaayaiakoak teijaaao mag bareaaláeáaah aaegokadályMóM, a aaár jebalorá baj foloM Arvako* botra* fal. moiy oá a* általiba* miad* akt alfojtáaáaak agyedáli m ><! a pvd < a aiigorá deotafoottó, aagy Írómmal fogadott A mag* időjós árvái lapoah vagyis a kArtorwMeyekaeb Mmiad«*M hely ok sah lei i* MvabbM fog fagialkosai aeatt oaak aaoyit, begy kueaaerotm fortáataboitóM, a bal a ragály basamaoabb **®e footaa sesme mikáat lobatá megválón tálára aa ideig fMtarthataá magát, a miról a knratkaod Ma gyab aaabtaá biaot *á< kAldmett ki, molyeok tagjai: lesióoybae foguk mdlaai. Beeeáayfy Kóvy. Farkas. Horváth, E boeiaahy Feledi, I vám • ^bdbmmábmmáb \ Beles, Aoiugec Woira. Noioár, Kitör Kde ta L ara araahy arak A kAleaAaigyi b*oo*t*á<, molya várra Urasra adó •ági ágyóaak taaa'máayeaáMra ta M ■dtaágek aao B Gyarmat várna a hó fi Ae k nagy AI Aat tartott, voemója tárB*yábsa odaadó vólomAayra joleaMa mAg molyoa a hApvweló teotáhu tagak aoóp aoámmal Aa téialáfo volt kik Aid ve, jotaaló begy a várra neaoea •agy ArdakládAa mellett róttak rdMt tarban fr 1,0)0 frtev kBiaebeool lobéi roadosei A te* Bameayi Károly rárnebtró megayitváa aa HAtt, aramig otamttttett, begy a jeteákgi abpek tataimalog aaarnabu boaaa tadamAadra a MprboM Ma Mayvi roadeeeoé* vebaera kareadAI • bogy a itta Ma ttlataek, begy Staaor Jáaoo biboraeh Araek, Magyar tárgyábaa agyaa baobbásakkai v^gy póesiairwtahkrl oraoág borntagprimáe A M magaeMaa bO Ari áldó tagy* ■•«ót Anotkaatabe •áraágáaak jabibama legkáaebbb fog megtartótól; SmMti Ed« a végrehajtók ailra ásóiéit fői Kod ilM tóból, hagy a rároe ia m alkarommal hála Araol vsai Laja* rárroh.jtd fdnMga.Hó tataatdeo tademáaal metaok adjoa kifajmAat. aaeál lakába, mart a bbor vótrami a Kaafmaa balyottm végrehajtás*k megváUaa sok oraok jótdkMyaágát Aa kagyaoaAgA* ráreaaakre b tatait a Kaaatoeb«am s vágrahajtói laoedóktál fáimra kitárjaaaii , mert oitokiatre attól, hagy a b gyarmati rám katbolihaa, vagyb •• ágy savasa t „oemsati ia* Mikkai Sáedír aubó iparai fetabbaaótt adott ba, kólát- támogatja, agyaseramiad aeki klbeHahat|kk, amiért a aoegódmMymak rablások Maorióea tárgyé bogy H Gyarmaton agy jól baread<*sttl atomi báayia b»a Oraoka i Armiaeal Mtteta*t mag * aooraádá* mio bob áll ímb. melybaa a v -ev leáay oAvoedókoi ral d«e vareaaj urgyalá* aéikkl Fotabhaoéra a kAa< teIáé kllAebaAg etikái oyaraok bitiek okulást Kom "^Só^MMk^mig. begy a kAagyé é* a aaáraa* loditváay egybaagalag Aa általáaea bolyeaMaael elfő gadutváa albaMresUtott, begy a ttbaraek Araek baa foato* tárgy miatt igae haaraia tartott, d e KJ Ki a jaiaott alkalomra AdriblA íolirot laláatoaMk •f ig. ta d. e. 1 tói • Aráig • igea kiíáremtá a kép Gr. Ziaby Máador, mist a Zioky aoaioraib ara vraoM tagok tlrdmó* •* Agyrlmát,« h ItomAoyta ótat I iBVBl^C som, kit déleiéit aragb* ági toltak agyú agy ocbáov a várassak, amiArt a váróé aa erodálom 900 An fsu ollra i*ditv tJ*yal da dState* m brM Ar aaall iAm Alláaáoak • > forda ója alkalmával a grAd aoaládrái meg * •••Itammobbra aaólt a fraforgó footaa kár omlAkeeoti A aaAp kaagoa bt levAia váreai bváitárba tAMtik. A város kAltaAgvatéoóaeh mkkaAglala 9Ü,M9 frt A7 krbaa, borátok: 11004 frt 89 hrbae állapíttatott meg, • így pótadóbao AtetoodA: 954A frt 36 hr Toeum Agy veit a várua Mátjáash ajbóii hikA , k« tett IwuavttM* ug ra* *yMra. K te ra raatolw hmfvww htaad bmatatt prn ravrat raemUM IW veatotAai Agya Mist már lapaahbsa m hAabitAh, a *A»tjil* 7^myiattlimi. A* a ki kital mi u mater tóm megoégadta, bogy a váM gyarmati rtatái, Melyet folyóhból loeaábbál ittak a .-alyeibaa a babtertáb l^aiább b lorább tartják magabat oirái- K B.-Gyarmat város közgyűlése. A lapaMtaiáa taaaattja, begy a Moiy báabaa a kilóra ktátótt ritkáa alAgaaik Mag egy áMoaattal, ki MoAom Így raa m m aiaább aápoMtály kárábM a bal a demataotió aagy loobaoMgát oly oobAa •Ibitatat Miatáa asoabja tagjak, begy m a mítm loragA aeM hadra** a bah fariákra, a Mg atjáa raM iefaotió tál — legalább aagyobb táraságból — som igMtart bataah, a mi iM»át aagy Moreaaaa Mert ba a bakta riáb a aaárai leregAbM b Mi A tg alráiioaáook eálkal MaradbataáMk agy a hóiéra aálaak b Apeo agy Mag baooMlba'aa miot lodiábaa, Mely sok párakkal toiitatt államát B. Gyarmat városka át vasak* ■eakaou a má eedrea lágkAróbaB illaadáee Aa ráltoaatiaoel tartják tar oaóhaoógbM aj barkóiéitól lAtaaoók el. magú Magokat, ba pedig •• lafeettó a Mg atjáa oagyobb tá godls, bogy a fsb adott hávek a jtrdák oaagAlyaotAro robágobbál b libanágM rolaa, agy a baj tároltariáM folhamsAltaoMaak a begy sem Mii u állami*, ba tobiatofAbM alig tebotoáooh raláMÍt, baaeM Aaoaoda ‘asm a firda ráta M agy falAgyoiol Aa egy mA*oaki vo gott hasakkal kdlIOM boráreoak a •eorooeoAtloaaAgot. eotea amifott a b. gyarmati ApitAaseii hivatal által lel A •társa loregkoál aaoebaa aMg kedroaátloo« bb jeatteeaAk; mopáa aat som aagedie m«g, begy a rá a baktorbbra a bideg kásásbth rts. roo illetve a báwabjdosaook áttd Aaetood > itaaaag A I egy a rüehbo taaMyá MáMybAgá baktatták la Avi (Artaratta híkMAoo mellett aa állam által alAlagra iopedbataok la Már raak a lava<Ai*z.i »•, aa kataágte taooAh As Aamra maakálat kniteega ; I430B frt tara kt, lea . Miadeooh •taobaa, be a rts hideg Aa hAeBobáe, aasiybM m állam A39A frtlaI, a váróé 4IK3 trtij já •aaiboMar vlpaasteioeh la m adja Meg • aoagyará ral A várra által bt«tontandó Maeg boeeaa faondó •aio* cm, begy a tioete hideg riaot, hlMoáMa ba Mesetábaa tAbbéé ásóitok borai. . tAbb hArdAosál, •oAoearat b lari.lMea, a Mi Miét Mr Mág baMarább káboRaM ássál, bogy araseyibra lobét som kMtoA •Ipeaatitia a babttriáhal, reooály aálhll lehat taai kn gokra a várra rieioalio bAomeoha váltoágát foibara leráa tdeboe b oilMboe igoe aohaa megkapták a bejt oáiat. Álra vita fojlAdótt ki A balvok atoobaa kimoe a laagyM Ibatáulaa, aaorrM Myagnhat tartalMoM daliak, bogy egyseia a 4A-*« írtra a vasalta maaka Az Ipoly-garamvölgyi vasut megnyitása. Bár. ■•jmraF. bteta^^mBm m *••rl' raw — a— B fg M ------ ■ H.*i.*gv* M* _ _ - db a a * MMBtltA a. — fetMÉB A*p*mi*t mraótaga*«te jatelnóal mb*« kaprai. aMgttraa *Mam* fá* fcjBtoa tertt *a«««tAh ______ A mraramyvt **i**ra* mrara* * raa*t ferarar.i Moai sra ra bápvwi ■•*< MMe uram radtt tatra errata »^e« tae? így KJirá Sí >Sia»r*mi • »«ty* b«* rairatetera telte tttapáta^ • rarat •«g''>ra»m|. >rara. ta te«g' •rttbvnrabara ki **a frjrata r*|»< kamra rarab • "J* •ram. fertaft ra«g k *^1** *** k*rayl teart itta kapra arata* •* *a**h tertytet rataS • tagra***nbte rraójvtei mdvvA rabra p*lgari totera** fejteti* r«ka* kapra >g,a vtoalal rata te*. — A* tata .ratebararate )ra tara . ratetoly , «yraramta4 •aeah ta b* ■/•* •dte.r tek toravlvta Hraterai. rabra M teóratam • w* teb.r b «| btata*« rarawi ta ra tette a.ratem.1 pMMb*i **ratab tetoiraratebra ara te arattak - ****£- y? -*»m* ra • bóra •*•• eagO**i|iiMtt. a matewl • Am tttemetera. mtai aama*M»* u �NÓGRÁDI tuti aaeaponiból laktatva — tagadhatja ta«g •llimtri•4t, aat aliUU aiadan •lf*gulallaa ««b«r. • Hoatmagye köaAgsIgv as ipoijr-garaavftlgjri vasat ■•gajritiaínak alkalmiból flnyu ovíliót ké«aitett elő a folyó hó 2?4r« óa 28-óra, a aegyo J««n Untait fóíapiujioak. Lapnak, — aoly aint sgyuaraaind bont! híradó, > Iádig óbar figyelemmel klaóri a auanódoa megye mozgalmait, rlut veaa annak firfiaóbea óa binatóban, — kólón tudoiitő által kóp* vbeltetta mayát aa ünnepélyen; a megyei alleaaók aaonban gon­ doskodott róla, hogy aa ünnepély meguvartanék óa as Örvende­ tesnek Ígérkező ovátió nomoraan végződjék, — erre nínta ment­ ség, — ezzel vétkezett a kegyelet* ellen. Aa eaetről, melynek Budapesten lefolyt részletei lapunk megjelenése alkalmával a napi sajtó utján már kőztudomáara ju­ tottak, ezeket Írja kiküldött tudósítónk Báró Majthónyi László ár, Ilontmegye főispánja részére aa ipoly-garnavolgyi vasút aegayitAaa alkalmából a megye köa^a■ége állal tervezett ovatioról igen elszomorító tudósítást kell kő­ só InBna. Már t hó 184a felmertltek a hírek, hogy a báró-íuíspán ás Szabadhegyi Uóza ár, tásal birtok a között a .Ilont! Hírlapban* történt csekélyen confiictao folytán, as utóbbi által lovaglás elég­ tétel czlaén kívánt találkozást agy akarja rendezni az ellenzék, hogy aa épen az ovaUóra kitűzött napra essék, a .ezzel a Unnapély kelleasUenül aegzavartaaaók. A hirt azonban senki sea akarta elhinni, senki sem akarta feltenni, hogy a czél elérésére lovagias eszközt le fel lehetne használat. A következmények megmutatták, hogy csalódtak, a kik erre száaitottak. A alnt beszélik, a f. hó 20—II-én as ellenfélnek, vagy a segédeknek nea volt érkezőtök aa ügyet elintézni; a főispán ár pedig előbbre tolta a lovagiasság asabályait, sea hogy a maga részéről a 92-iki határnap ellen kifogást legyen. Pedig Joggal te­ hette volna ezt, mert 23-ra megye gyűlése lévén kitűzve, neki viszont o kapón, sőt már 11-ón aa előórtekezlelok napján, hiva­ talánál fogva is Ipolyságon kellett volna lennie. 114a délután hozta a hírt a táviró, hogy a főispán ár ö nagyméltósága nem Jeleahet aeg as finnepólvekon; a hírnek azon., bán még mindig nea kittek, ás aásnap, a kedveződen Idő daczára, öt diadal kapn és a tisztelgő közönség nagy száma várta a főis­ pán urat. Balogon, a hol a felaerült akadályokról senklsea tudott soamit, — a környék értelmisége, Hodosay Imre, a járás csolgabirájával élén, várta érkezését; oaak épen annyi Időé volt, hogy körű tekintsek, te azáabavegyem a Jelenlevőket (a köznépet nea zzáaitva lehettek 40—öO-en, 31 fogattal) és msgbizatásomboz ké­ pest aiettea Honi-felé, hol a tnlajdonképeni fogadtatásnak kellett volna történnie, Horváth Hála, a központnak mindenki állal sze­ retett éa nagyrabeoetlt zzolgablrája által, a ai kőztudomtera ju­ tott részletek után a legérdekesebb momentumnak Ígérkezett Honion azonban aár nea találtunk senkit, mert a központ­ ból megjött az < rtesitás, hogy a főispán ár Budapesten lévén, a fogadtatás e la arad; aiettea tehát én is Ipolyságra. A hídon belül felállított diadalkapu alatt behajtatva a vá­ rosba, a aegyeházl előtti téren as alispán, tekir. tanácsos Pongrács Lajos ur körül sorakozva találtuk a megyei központi tiszti­ kart te mintegy 3*0—400 aa előkelőbb osztályokhoz tartozó em­ bert, színét. Javát Hontaegyónek, köztük aa egyházi rendből ngs. és fL Siaonyi Rudolf, ez. kanonok drógtly-palánkl, Salgó János karanezságí, Hónig V. szeutantali te Machovlcs korponal esperes urakat; nagy száau r. kath. te más vallásfelekezeti lelkészeket; néhány napilap tudósítóját; a helybeli klr. törvényszék te Járás­ bíróság bírált; a földbirtokosok osztályából ett láttuk ngs. Hor­ váth Miklós klr. tanácsos, nyug, törvényszáki slnük túri birtokost. Báró Nyári Bélát a kerület országgyölési képvieelőjét gyönyörű négyes diszfogatával. Dacsó Pál urat, a németi kér. oras. képvi­ selőjét, ngs. Podhonzky György klr. tanácsos és báró Höller Ist­ ván arakat; ott voltak még Majthónyi Ottaár, Somogyi László, Rnttkay Mór, Baazányi Rudolf, Teriztyánszky Andor, Laszkáry Pál, Nedoczky Zelgaond te Gusztáv, Zmeskall György, Kalmár * Lajos, Bolgár János, Méhes József, Temtyánszky Aurél, Toldy Zsigaond, Poaothy György urak te száatalanok, a kiket a tér szőke nea enged iérszerint felsorolni; Ipolyság város lakossága ünnepi ruhát öltött, és a szomszédos falvak népe felkendözvo, bokrétáivá érdekes keret gyanánt vette körül a képet A mórra azonban ezek tekintettem, mindenütt komoly ür­ esekkel találkoztam; ittaár köztudomású volt, hogy az ünnepelt főispán a reggeli órákban kardpárbajt fog vívni, ez hangolta le a kedélyeket Sokan rosszallották, hogy a segédek a őd éves főispánt kardpárbajra bocsájtották Java férfi korában álló, izmos te nálá­ nál egy fejjel magasabb kihívójával; mindenki megvolt győződve, hogy a mérkőzés nem egyenlő fegyverekkel történik te hogy a physieal erő után Ítélve, a főispán árra végzetes lehet a párbaj. Az általános lehangoltságból alkalmam volt meggyőződni, hogy a megye értelmisége, bármit beszéljenek is a báró ellensé­ gei, bensőleg ragaszkodik főispánjához, aggodalmas arcsokkal haliimsott a tömeg Ide oda, várva a Jobb híreket te vizsgálva a beavatottak arcait, váljon nincsen-o ok komolyabb aggodalomra. As Idő telt, a fogatok egyre érkeztek; a tömeg óráról órára nagyobbodott ;* Budapestről azonban seaai tudósítás nea Jött, állítólag a távírda huzala Is aeg volt rongálva Délután 3 órakor ültőnk a rendezőit banquetthes, a han­ gulat azonban itt Is nyomott maradt, a vidám Jó kedv measzo kerülte ez úttal a kaszinó nsgy terűét, a hol a banqnett tarta­ tott, s a más Jelenetekhez szokott falak csodálkozva néztek a ko­ mor társaságra. Osak egy rövid felköszöntöt mondott Horváth Miklós klr. tanácsos őnsgs, báró Majthónyi László főispán urra, alnt aa Ipolyvfilgyi vasút megteremtőjére; . csak egy pillanatra töltötte be a termet a felharsogó éljen I és őszei linót elfoglalta helyét a te­ redben a komoly csend, aa arezozon kínos nyugtalanság. Az ötödik fogásnál lehettünk, midőn megérkezett a leverő távirati értesítés, hogy a főispán úr ő kegyolaMségo arcának Jobb felén kardvágást kapott; te e hírre, bár meghozta azon vigaszt le, hogy a sérülés nea komoly, az izgatott kedély állapotok a legellentétesebb klfakadteokban törtek ki; mindnyájan elítéltek szokat, a kik még a kegyelet áldozatát sem tartózkodtak magháborltani; igen sokan pádig ott hagyva mindent szótlanul indul­ tak ki a teremből. Mielőtt asaaban a társaság szétoszlott volna, kimondatott, hogy a közbejött elszomorító eset után a tervezett ünnepélyek elbslasztataak ugyan, de nem fognak elmaradni, lévén most mér egy okkal több, hogy azok még nagyobb fénnyel tartassanak meg. Mellsttem egy komoly férfi ölt, alig érintette aa ételokot te italokat, alig beszélt valamit, aélyen látszott gondolkozni; egynerrs hozzám fordulva Így szólott: Báró Majthényi László főIspán sebet kapott; e< a seb be fog hegedni, és a római impsrá* torokra emlékeztető aristocratlcns arca egy sebhellyel érdekesebb lesz. Maga a báró talán el ia felejti azt, mert azlve nemes és könnyen bocsát meg; de ez a seb, melyet, ezzel báró llijthényi László tisztelőinek szivén ütöttek. Igen sokáig fog vér­ zeni, ki tudja mikor gyógyulhat be. Est Jegyezzék meg maguk­ nak azok, a kik s ssbat ejtették. Én nem feleltem rá semmit, kezet szorítottunk és ő megértette, hogy non mondok neki ellent. A Budapestről érkezett megnyugtató hírekre más nap. u. m. !3-án a vasút megnyitása roppant néptömeg Jelenlétében és négyszeri! ünnepély ességek kel folyt le. I). e. 10 órakor nyittatott meg a megyei közgyfilós, 11 óra­ kor azonban már felfüggeasletett, hogy a Jelenlevők testületileg vonulhassanak ki as uj Induló házhoz. A pályaudvar előtt mfl Ízléssel kétillt diadalkapa állott, az épületek lombfUzérekkel voltak díszítve, a környéket tengernyi legalább 3000-ro tehető ünneplő néptömeg lepte el, a énebbnél sxebb fogatok pedig Ipolyságtól.Hsurdoklg tartották elfoglalva az őrsiégutát 13 és fél órakor érkeaett a feldíszített vonat, mely magá­ val hnata Harkányi Frigyest a vasuttérsulat vetér igazgatójának főnőkét, Hyeronlmi forgalmi,fsáért építészeti főnököket és Orvlenen dnlldbrandot, a pálya építőjét. L APOK. bármi vélyeménye az „Első magyar* bazafiságáról, de a lények ée az ország közvélemény* nem mellette szólnak. Fősnlyt fektetczikkiró arra, hogy elhitesse a közönséggel miszerint az „Első magyar" a jégflzlotből erőd belő veszteséget a gazdák vállára akarja gördíteni és a koczkázatot általak viseltetni. Pedig világosan ki van mondva, hogy a szövetkezeti tagok az efy évi ke­ zességen felül még a legnagyobb veszieségek esetire sem terhelhetők az egész 12 éven át; mert az „Első magyar" az ezen kezességen túl előfordulható bármily nagy veszteséget sajátjából fizeti. A III csikkben végre kimatatja czikkiró félelmét attól tartván, bogy a szövetkezet teljesen ki fogja szo­ rítani a biztositó társaságokat a jégflzlstből. — Hogy van e és mennyiben ok ezen félelemre, arra a gazda közönségnek a szövetkezet iránt tanúsítandó kisebb vagy nagyobb érdeklődése fogja a feleletet megadni. Hogy egy szakember, qert ilyennek matatja be magát a czikkiró, azt állíthassa, bogy wa biztosítási összeg elvesztése mellett tiltva van a szövetkezetni tegnak terményeinek bármily részét más társaságnál biz­ tosítani* ez oly merészség, melyet csak tollbibával le­ hetne kimenteni, ha az előzményekből azt nem kellene Ai Egyetértés 248, 249 én 260 ik nxámaibaa föltételezünk, hogy szándékos félrevezetésből történt. exikköoroxnt jülent ojeg'nx „Előd mngyar iltaliooi biz A czikkiró saját lelkiismeretűvel egyezteese ki lofiitó1 irzz&Ag* által alapított „Jégbizloőiiéai ttöratkexet* dián — Ezen cxikkekben világos Mxajorokooxág azon morén vletet, hogy Deák Fórén ez, Deseewffy Emil ée EOtvöa Jézsel nevét oly modorban említi fel, mely e mai átkozik atoa körleteinkkel, melyeket több itt mQ nsgy szellemek iránt tartozó kegyelettel össze nem fér. kOdd biztosító táróaaág számtalan példányokban ki Ha az .Első magyar" a szövetkezeti alaprajzra alapilói bocsátott. névsorát rányomatta, azzal csak egy tényt konstatált Az indok, a szövetkezet czélját éa a vein önnzeés ez nem adhatott okot arra, hogy e fölött bárki rossz kdtötl előnyöket kicsinyíteni én kedvezdtlen ezinben olődOnlotni akarni, ezek nzeriot nagyon világosan áll élezel csináljon. A számtételok szándékos elforditését, melylyel a előttünk. — A csikkekben oldfordaló vádak czáfolatát nem azok réezére adjuk, kik az eezmével megűmar* jégbiztoeitási üzlet veszteséges voltál akarta bizonyítani, kedvén már fel vannak viiágoaitva; hanem azok részéra, már fent kimutattak. Magától Oeszeeeik a nagy garral kik még nem lévén felvilágoaitva az említett csikkek felállított hamis snppozicziókr i támasztott kártyabáz. által félrevezettetvén, nem bírhatnak helyen fogalom­ — Jól tudta azt az illető mikor igy esoportositotta a mal a szövetkezetnek a gazdakOi^naégre való czéljáról számokat valamint azt is, hogy ama számokban benn foglaltattak épen az utolsó években érzékeny veszteség és a vele Összekötött nagy előnyökről. Az I. csikk legnagyobb része haragot frázisoknál goi lejárt olasz, cseh és galiczlai jégflzlat és ha mégis egyebet nem tartalmazván, csak elvi ellenségeskedést színlelt jóhiszeműséggel akart bizonyítani oly dolgot, foglal magában. Hogy jó e a szövetkezet a gazdakO- moly a valósággal ellenkezik azttanuitotta, bogy fel zönségre vsgy nem, a felett a gazdák maguk vannak szólaláaa hitelt egyáltalában nem érdemel A józan magyar gazdaközönségre binnk a Ítéletet hivatva Ítéletet hozni; de mutatja az általános rokonszenv, melylyel a nagy közönség a szövetkezetét fogadja, Majd megkülönbözteti az a jót a rossztól; mert nem hogy nem a versenyző biztosi tó társaságok felfogása és' lesz nehéz belátni, bogy mily okok bírták rá a ver­ seny társaságokat a czikksorozst bán éa 100.000 nyi pél­ tanácsa után indul. Komoly vád gyanánt bozaiik (el, dányokban országszerte szétoeziott köriratokban foglalt, hogy az „Első magyar„ szabadulni akar a veszteséges jégtlzlettöl és azt a szövetkezet utján a közönség vál­ a jégbiztositási szövetkezel ellen irányzott rágalmazá­ sokra és feltétéinek el férd i lésére. —< lára akarja gördíteni. Ennek ellenében egyszerűen azon tényre utalunk, bogy-az-„Első magyar" huszonhét évi jégözlete a költségek és veszteségek levonása után 2.203,000 frt tiszta nyereményt eredményezett. Arról tehát nem lehet szó, hogy szabadulni akarna a jégüz Balettől. Különben az „Első msgyaru jövőre is folytatja A szécsényvidéki gazdasági egyletnek 1886, évi az eddigi mód szerint a jégOzletet, mert azok, a kik szopt. 19 én tartott választmányi üléséből. a jégbiztosi lázi szövetkezetbe egyelőre belépni nem óhaj­ A szécsényvidéki gazdasági egylet választmánya tanak a társaságnál úgy biztosíthatnak mint eddigi. a folyó évi szeptember 19 én tartott| ülésében tárgyalás Hogy az „Első magyar“ önkényesen emelhesse az alá vévén as első magyar álL biztosító társaságnak „ágensek provízióit0 és a gazdasági egyesületek „per- „a magvar gazdák jégbistositási szövetsége* létesítésé­ czentjeil** (ily szép magyarsággal gúnyolódik a czikk nek érdemében küldött átiratát, s kapcsolatosan a irő) azt józan gondolkodású ember elhinni nem fogja; zemplénmegyeí gazdasági egyesület e tárgyban f. évi és ez kfllőben kemény vád volna ama 45 tagból álló augusztus 28 án hozott határozatát; a kezdeményező felügyelő és vizgáló bizottság ellen, mely az évi szám társaság emlékiratából és a közlőit törzs bevallási ívből, adások és kimutatásokat vizsgálandja, és mely a hazai nem különben a társaság ez alkalomra kiküldött kép­ gazdaközOnség kiváló tagjaiból fog választatni. viselőinek felvilágosításaiból a következőkről győző­ A II. czikk a kezelései költségek magassága el dött meg: len szólal fel, pedig tudvalevő dolog, hogy nincs az or­ 1) A jégbiztoeítási szövetség a jégbiztosítás álta szágban egy működő biztositó társaság sem melynek lánositásaée mint egy kölcsönössé tétele áltel a biztocsak megkOzelitőleg oly csekély költségei volnának, mint sitás ez ágának olyasért átalakítását czélozza, mely a az „Első magyarnak*; és sokkal több bizalommal vi­ biztosítás áldását minden gazdára nézve könnyen hozzá seltetik a nagy közönség e társaság iránt, semhogy férhetövé tegye. amaz Inszinuácxiót és gyanúsítást, mintha a szövetséget 2) A szövetség utján való biztosítás as eddigi salát előnyére költségekkel akarna tulbalmoznl, kép­ biztosítási módnál olcsóbb, s még ha a legkedvezőtle­ telenségnek ne tartaná. nebb esetben az egy évi dij fizetée értjéig terjedő sza­ Hogy a szövetkezetnek mily nyereeége maradhat, vatosság esetleg igénybe vétettnék ia, és a szövetségi azt a következő statiztikai kimutatás, melyből 1858 óta 12 évrs mint egy 13 évi d(j fizetés követeltotaék a minden 12 évi cyklusban eredméuyszendstt tiszta haszon dij be fizetése 12 évrs a mostaninál tetemessen cseké­ kitűnik, világosan kitünteti. Ugyanis: lyebb leaz. !2év 1858—1869 i, tiszta 3 ij bevételt véve a kezelési költ 3. ) Téves a jégszövetség ellen terjesztett, a kei aég és károk levonásaulán tiszta nyereség935,l7l ft61 kr. deméoyező társaság 1880—lb85 évi 6 éves időtartam 12 év. 1859—1870. szintén „ „ 983.691 „ 31 „ altatti veszt ességei re fektetett ellenvetés, mert a társa­ r 1860-1871. „ „ „ 695,429 „ 38 „ ság ezen időtartamban csak a külföldi üzletekben szen­ „ 1868—1872. „ „ „ 182,553 „ 47 „ vedett veazteeséget, a pusztán Magyarországra terjedő „ 1862-1873. „ „ R 520,283 „ 20 „ jégbiztoeítási üzlet a mondott érékben 1 447,532 írt. „ 1863-1874. „ „ „ 674.707 „ 07 „ 83 kr n,ereményt hozott, • ebből kifolyólag: „ 1864-1875 „ „ „ 390,363 „ 04 „ 4. ) csaknem biztosan remélhető, bogy a szövetség „ 1865-1876. „ „ „ 702,699 „ 16 „ a nyeremény 50 O|o -kából mint tartaléktőkéből a neta-' „ 1866-1877. „ „ „ 1.054.699 „ 93 „ lám kedvezőtlen év vesztelségét mindenkor fedezheti, „ 1867-1878. „ „ „ 1.190,496 „ 70 „ sőt a másik 50 Ok) li az évi dij befizetések csökkenését „ 1868-1879. „ „ „ I.I4O6I2„O6„ teszi csaknem biztos kilátásban, végül. „ I869-18HO. „ „ „ 384.964 „ 45 „ 5. ) A jégbiztosítás ilyszert átalakításánál a kez­ „ 1870-1881. „ n „ 650,883 „ 98 „ deményező tarsasaágot a legcsekélyebb önzés sem, csakis 1871 — 1882. „ „ „ 823,309 „ 79 „ hazafiul jóindulat verézli e midőn a jégbiztosítást a nye­ „ 1872-IH83 „ „ „ 881,858 „52* reménynek aszöveségnek leendő átengedésével is ekként „ 1873—1884. „ „ „ 2.011.430 „ 41 „ általénosilani törekszik csak is a gazdaközOnség érdé „ 1874-1885 „ „ „ 1.726^10.28 „ keinek előmozdítása lebegett szeme előtt. Már pedig a szövetkezet sokkal nagyobb dijbevé Ezen meggyőződéstől inditatta elhatározta az egy tellel kexdendi meg üzletét mint az „Első magyar* mű­ let választmánya, hogy az első magyar ált. biztosító ködésének első éveiben; és e szerint nagyobb nyere társasig által kezdeményezett jégbiztoeítási szövetség méoyre is számíthat. eszméjében foglalt batafiui törekvést magáévá teszi, éa Sok olyat állít a. czikkíró, melynek ellenkezőjéről a szövetségbe tömegeasen leendő belépést tagjainak és ő maga is meg van győződve A mi a szövetkezetei a gazda közönségnek melegen ajánlja, s ajegvzőnvv feltételekben világosan benn foglaltatik, azt is elferdíti idevonatkozó kivonatának a Nógrádi Lapokban leendő a közönség félrevezetésére így például azt álli(ja, hogy közzétételét, valamint külön lenyomaton való terjese az „Első magyar* a 12 év alatt bármikor kénye kedve tétét elrendelte Révay Sándor szerint felemelheti a szövetkezetei tagok által fizetendő •SyltU titkár. jégdijlételeket. Kunok épen ellenkezője áll. a szövet kezet részére garantiroxva van a legalább 20 százalék­ kal leszállított törtsdij Ezt felemelni nem lehet De igen ia le fog szállíttatni közvetve, az üzletből eredő Fényes esküvő ment végbe tegnap, szept 25-én oyereményrészek által. Csesztvén. E napon n délelőtti órákban vesette oltár czikkiró az Első magyar „hazafiságát* gunyo boa n csosztvei róm. kath. templomban Madách Mar lólag érinti Erre válaszunk nincs. Egyénileg lehet neki git kisasszonyt, Madách Károly volt alispán szüreteire Az érkezőknek hivatalos fogadtatása után a vendégek te aa Intelligentia bevonult a megyokáahoz. melynek termében a nagysavrü díszebéd d. u. 2 órakor szolgáltatott fel. Felkóoaóntökst mondottak: Pongrácz Lajos alispán 0 Felségén ás aa ural­ kodókéira; Podroasky György. Harkányi Frigyesre; Horváth Miklóé, a m<gye főispánjára; Majlátb István banmegyei főispán Desert-ro; Dm só Pál képviesU.Byeroaimlrs; Dvssrt^franezia nyelven) a főispánra te Jelenlevőkre, «s ezeken kívül még igen sokan. 4 óra felé Járhatott az idő, midőn a vasnttánuLt képviselői a jelenlévők nagy része által kíséri e kimentek a pályaudvarba, feluállottak a késsen tartott vonatra, a £Óp rittyentett és tova­ robogott a vonattal A mai naptól tehát vasúi, kúti lesse Hontmegye székváro­ sát a Dunával és az ország fő közlekedési vonalával, a aaekoek utján az egész világgal; ki tudja mivé fejlődik a provinciális kis város pár év alatt . . . A kik asonbsn est megérik te a kik látai fogják, mily be­ folyást gyakorol a vasat a székváros és megye eiókaladására. ne feledték el, hogy nem csak a vasutat köszönhetik Báró Majthónyi László főispán ur őnagyméltósásának, hanem hogy ö volt as, a ki egyszersmind fel ia szentelte azt a legnemesebbel, saját kion­ tott véróveL A lap tudóaltíja. Válasz a „Jégbiztosítási szövetkezet" ügyében. Jegyzőkönyvi kivonat Hirek � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00992.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1886_09_26.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1886-09-26 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 14. évfolyam 39. szám (1886. szeptember 26.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom