https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e6caa631985caff9e650676351c3291f.jpg 4d8b1e6a430a2b46a5e1aae23b79f0c6 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8822e65848e41a350e0c54932d2f9f04.pdf d0df1d5086dc06a14f649f6c81776502 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1886. junius 27. XlV-ik évfolyam. 26. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok" 1886-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre . ... 6 frt. Fél évre........................... 3 Évnegyedre .... 1 Egy hónapra ....— frt , 50 kr. „ 50 kr. As előfizetési pénzek egyedül a kiadóhoz czlmezve, — legczélszerűbben póstantalványnyal — a nyomatandó példányok e pontos szétküldés tekin­ tetéből, mielőbb beküldendők. Kék László, ' Horváth Danó, kiadó a laptnlajdoaoa. fát aaerk. B.-Gyarmat, 1886 junius 23. Korunk áramlata határozottan a matéri­ alizmus,' az anyagiasság felé hajlik, míg az idealizmus, az eezményiség mindinkább háttérbe szorul. A matérializmus annyira legyőzte az idealizmust, hogy ma már nevetséges szín­ ben tUnik fel az, ki az idealizmus magasztos eszméit hangoztatja. Csak annyit mondjanak rólad: „idealista vagy" már e által el vagy itélve,ljobban, mintha váltót hamisítottál volna. Sokan az idealistát nem ts tartják egyébnek mint fél bolondnak, pedig a matérializmus kö­ zelebb áll az őrültséghez, hamarább őrültségbe ' kergeti az emberiséget, mint az idealizmus 1 Idealizmus nálkül nincs élét, nincs ma­ gasba törő vágy,* nincs lelkesedés, mely a nagy tettek szülője. Idealizmus nélkül nincs vallás, mely a legtisztább idealizmus, nincs költészet, nincs erény, nincs becsület, — egyáltalában semmi sincs, a mi az embert emberré teszi, felemeli azon polczra, melyet a teremtett lé­ nyek közt el kell foglalnia. Matérialismusra, az anyagi szükségek kielégítésére, képes az TÁRCZA állat is, mig idealizmusra egyedül az ember képes s azon emberek, kikben nincs idealismus, csupán annyiban különböznek az állattól, hogy nem járnak négy lábon 1 A matérializmusnak egyedüli kutforrása a gyomor, melyet kielégíteni sokasom lehet, mert mennél több és jobb táplálékot kap, an­ nál finyásabbá és válogatósabbá lesz. így van a matérialismussal is. Mennél inkább terjed ennek eszméje, az anyagiasságnak mennél több kellékeit megszerezzük, az emberiség annál telhetetlenebb, annál boldogtalanabb lesz. Mert a boldogság nem a gazdaságtól, nem az anyagi jóléttől függ, hanem a megelégedéstől, ezt pedig csak az idealizmus adhatja meg. Az az általános elégedetlenség és boldog­ talanság mely mindenütt uralkodik, a matérialismusra vezethető vissza. Ez szülte a szoczialismust, kommunizmust, anarchizmust, mind olyan törekvéseket, melyek a létező társadalmi rend felforgatását czélozzák, hogy a romok felett diadalt üljön a fejetlenség és kapzsiság. Az emberiség elvesz­ tette hitét bizalmát, vallásosságát, a jövőbe vetett reményét, —. csupán valami nagy vi­ hartól várja a dolgok jobbra fordulását, mely vihar, ha bekövetkezik, nem hogy javitni fog a helyzeten, sőt még azt is megsemmisíti, a mi jó a múltból a jelenre maradt, melyet örök­ ségül kellene áthagyni a jövőre. Egyedül az idealizmus tanainak terjedése volna képes az emberiség bajain segíteni, — de ezt manapság hiába várjuk, mert a mel­ lett a oevélési rendszer mellett, mely ma ural­ kodik, midőn már a gyermek kebléből kiölik az idealismust, ennek himporat mielőbb lerázza a lélek, hogy fásulttá és csüggcteggé váljék : nincs remény arra, hogy az iaealismus eszméi Három a táncz. — Egy kit kritika a modem tulonUncokrtl. — A reneovalle.* (La Renc«TiIaíi.) — J««n Rkhvplv. — A dél xxxkillá fijidilal ajf Roncivilt Uv* axAll* helyisek, Hová aludni Űrt tok bői lovag. Kik több* föl nim Ibndlaek. MegvihaUtlaa lm o higyalx I Crnpin villám Űritől Járt r- orma. Oly vakmert kát nem kertit még, Előtt koronáját mely elrabolja, ölj hát, Roland kötködj te bátran, Ugyia BMt vívta végső csatádban. 8 a kik eljönnek Uged eltapoar<, Nem a axaracln nemiét ax, hanem ml, Honeovalnak blaake, tubád gyermeki. Sas bástya Havasnak sidlöttei. Fújd hát a kBrUd, fájd Robid I Magát o hegység vádi lám. A Jő anya Jön le Uged velünk öl, Haitiéi: klUpI Kivet gyökereiül, Rsád eieék hát eltépett darabja. A feayrik hullnak. Jm, gördül a sfkto. A hegység öanesán. Fuj|ad, Holland I.,. 8 a fejedelem isakálla nyírva van. Fordította: 07* Török Sándor. •) Rlehepla János hírnevei franc a kölU .LoiRlaipbém ■* aevö müvének egyik alkotását, mely a ,La chaion du eang*-aak (,A vér éneké-nek) mbb darabja1 kőié tartoslk, matatjuk be etátUl a kedves olvasónak. E darabnak Urgya a hói, kürtői Roland vlUtl halála a ronciva’l túrotokban. A fejedelemnek (Nagy Károlynak) dől nakélla a költemény végén alo van nyírva** ml a fejedelem megalásáaát Jelenti. E költemény csak anny baa blanfémla, hogy a ronccvall nép mm egy felsőbb hatalom segítségével győi, haaem a földével, mely esivét is .gyökereitől" kitépi, melynek tépett foialányalt (t 1. a fákat) as ellenségre dobják. A fordító. Csodálatos dolognak látszik, de mégis úgy van, hogy ma, a tánc művészete nem fejlődik, hanem in­ kább folytonos hanyatlást tüntet föl. Mire való a tánc ? Mondják Terpsycbore ellenné gei. Arra való, felelnek a pezsgő vérű tánckedvelők, hogy a néki szentelt pár óra alatt elfelejthetjük egész életünk keservét, lelki fájdalmainkat. Szerezhetünk helyettük egy kis — lüdőgynladást s egyéb nemeit a meghűlésnek; tönkre tehetjük Iá beinket, főleg, ha volt szerencsénk kiérdemelni a varga gyilkos szándékát; vág, ha úgy tetszik, hölgyeim, halálra rosksdhatnak a fűző nyomása alatt, mintha csak a népballadai haláltánoót járnák, szónokolnak is mét, a kik nőm tudják fóltogni, mi gyönyörűséget nyújthat a lábaknak taktus szerinti emelgetése Mi azonban nem akarjuk ezúttal a homlokegyenest ellen kező nézeték kiogyonlitéoét megKisérloni, e tárca célja egészen más lévén. A vikszolt és betekintsbeli palló között meg van az a külömbség, hogy ott a csillárok alatt nem igen balladázbatnak a Sxomor Danik, bár „bárom a tánc !• de nem — „mind halálig I- Udvarias és lovagiéi ren dezők lebegnek át a termeken; ők dirigálják a fáraó — mely eszmék felölelik az emberi tökélete­ sedés és nemesedé* Összes körét. — terjedje­ nek. Helyette annál inkább terjed a matérialismus, az önhaszonlesés, a kény ériig ység, az erkölcsi sülyedés tana, mely elöbb-utóbb Ör­ vénybe viszi az emberiséget. A fásult szív, a megtört lélek nem tud szembeszállni az élet viharával s nem tud megállani az egyenesség és becsület utján. Innen van az öngyilkosságok és erkölcsi büntettek mai nagy száma, mely szám rögtön apadást mutatna, ha nemes idealismus hevítené a keb­ leket. De - késő eső után köpenyeg, késő ma már az ide&lismusért harczol ni, habár előre látjuk, hogy a materializmusnak óriási világkatasztiópha, nagy bukás lesz a következmé­ nye: bele, kell nyugodnunk, mint megváltoztathatlanba 1 • • "• ' Jelentés- (Az 1885—6 évi működésről a felvidéki magyar közművelődési egyesületnek. Balassa Gyarmaton 1886. évi juuius hó 17-én tartott közgyűlése síé terjesztő az igazgató választmány. * Mélyen tisztáit közgyűlés ’. I. Egy esztendeje múlt május bó 31 én, hogy as 1885. évi közgyűlésen szerencsénk volt egyesületünk izmosodását jelenthetni; örömmel konstatáljuk, hogy • a letelt egy esztendő a hozzá fűződött reményeket ki- * elégítette. A jövőbe vetett erős bizalmunk nem alapul ki ' elégithotetlen kívánságokon; tudjuk jól, hogy hazánk államkincstára, törvényhatóságaink, községeink pénz­ tárai, honfitársaink áldozatkészsége mértéken tnl van­ nak igénybe véve fedezetet kereső elkerülhetetlenül szükséges oly kiadásokkal, melyek fedezésének kény­ szerűsége bennünket szerényebb eszközökre utal Sokat elmélkedtem már a táncolási szokások fö­ lött s megvallom, a valódi táncolást alig találhatni tel a szalonokban, hol jobbadán hiányzik egyik lényeges kelléke, a széles kedv,a tánc lelke; nincs, a mi meg­ acélozná az izmokat, pezsgővé tenné a vért, inasabbá a szivet. Annyi, költészetet érez ily állapotban annak a délceg parasztlegénynek a szive, a mennyire noha sem képes a lágy, elpáholt ideges szalonlovag, ki a nélkül, hogy felvillanyozódnék, öleli át gyakran azo kát a sylpbid. tündéri alakokat, érinti a karcsú dere kai, vagy „li|jom levél kaceókat.* Ha át villan is szi­ vén valami édes érzés, a mi talán nem több érzéki­ ségnél, de hova az attól a hévtől, a mi az egyszerű ruhával födött kebelben dallá fakad, vidám kurjantássá ! Az illőm szép, de ha nem eaik a terméezeteaség rovására. A táncnak csak a szépérzéket kellene ree pektáloia, nem pedig a divat szeszélyes dogmáit. A sálon táncok nagyon is hidegülni kezdenek. A mozgás költészete idomul a fásult, blazirt keblekhez. Nézzétek csak meg a mai francia-négyest ’. Tulajdonképen már ki is esik a táncok sorából, olyan pon­ gyolán járják, akár a közönséges sétát, mintha másra sem volna alkalmas, csak arra, hogy az alatt jól tart­ hassuk szóval táncosnőnket és kipihenhessük roboton ivadékból való művészeket s nőm egyesek mulató sze­ szélye. A hölgyet csak egy tohrra szokás felkérni, mi­ ből ugyan lesz több is, ha még lelik a kükből s Iz­ maink — csenevész, petyhüdt izmaink rngékonyságából. Nem úgy, a hol szabadabb a kedély folyása, szi- fáradalmainkat. Szints látni vélem azokat a roskatag, bágyadt lépteket, melyek, mint valami rosszul begyakorlott sza­ kasz katonaságé, tévetegen haverodnak ido-oda a ve­ zényszóra. A rytbmust no keresd e gyászbad lépéseiben l lajabb a tánc, zajosabb a vigságl A deli legény hu­ zatja burok szakadtáig, határtalanul széles kedvéhez a külömbség tánc éa közönséges járás között nem csekélyebb, mint a próza és vers között. A próza na­ gyon meglátaiik a mai ifjak táncolásán, bármely tánc * nemben, még a csárdásban is, pezsgő nemzeti tán­ cunkban, melyben pedig kellene lüktetni vérünknek. mérve; iárja a kiválasztott virágszállal, migcsak meg nem hajlik a fáradságtól, a miről ugyan alig lehet szó egyhamar. Járják a táncot kivilágos klvirradtig, három éjjel, három nap I... (Folytatta *o »*<• kSvetkoslk.) �N ÓGRÁD I Hogy mágia czéljalnkat lehetőleg szolgálhassuk, bevalljuk, hogy * letolt évben fölörekvésünk oda irá nyúlt, hogy egyesületünk alapjai erósbödjenok; hogy tagjaink száma szaporodjék, anyagi euköuink gyara­ podjanak. Nem mulasztottuk el azonban egyesületünknek aa országos mozgalomban vafö résztvétele, szervezeté nők fejlMZtéoo és hivatásának betöltése érdekében le a lebotAt megtenni. Mindenekéi tt tárgyalva egyesületünknek aa őr­ siig többi hasoncélu egyeeülotoivol nemben fenálló vi­ szonyát, örömmel jelezzük aa érintkezés folytonosságéi és eaivélyooségéL Egyesfllotünké a kozdoményezés ér demo, hogy a közművelődési egyesületek országos oong raomuénak eszméje, mely a rokoocéla egyeaflletek szö­ vetkezését és egyöntetű működését fogja eredményezni, a megvalósulás felé közdog; igazgató választmányunk múlt évi ja), hó 20-án tartott ülésében bg. Odascalohi Aithur vél. tag. indítványára elhatározta, hogy a rokoooélű egyesületeket a hírlapokban már előzőleg tár gyalt eongrésaus megtartására fölhívja és aa összshivázra a budapesti iekolaogyssQlotet felkéri; —• fölhí­ vás országszerte lokonszaoveoon fogadtatott és bár a szepU bő 4 én Budapesten tartott előértekezlot a kellő eredményhez nem vezetett, mégis alapos reményünk van, hogy a congreasus még ez év folyamán megtartátik; és miután az összehívó iakolaegyesülot a képvi selök kiküldését máris kérte, igazgató választ­ mányunk részéről egyesületünk képviseletével mogbizattak és a megbízatást elfogadták: bg. Odescalcbi Gyula elnök, Szalavnky Gyula és Loboczky Lajosai elnökök, Rudnay Béla titkár, bg. Odascalohi Arthúr, Kövy Ti vadár, Bakovsxky Iván, Osipkay Károly, Farbaky István, Libjrtiny Gusztáv, dr. Szulyovszky lgnácz és Tóth Gáspár lg. váL tagok. Kérjük, hogy a tett kezdeményező intézkedéseinket helyeslő tudomá­ sul venni, a congrossus eszméjéhez csatlakozni és az adott megbízást jóváhagyni mél tó Klassznak. II. A múlt közgyűlésen alapszabályaink oly irányú módod lázát méltóztattak elhatározni, hogy az eddigi vidéki választmányok hatásköre kitágiitatván, fiók egye • sóletekké alakulhattak volna. A nmélL belügyminister úr azonban múlt évi szspt hó 29 én 50620. ex. a. kelt rendeletével az ily irányú módosítást nem engedte meg és utasította az egyesületet, hogy eddigi szervezetének kerjtén belül fejlessze alapszabályait. Midőn ezen ren­ delétet vidéki válaszmányainkkal közöltük, felkértük őket egyúttal, hogy az alapszabályok szükségesnek ta­ lált módosítását hozzák javaslatba. A vid. választmá­ nyok nyilatkozatai beérkezvén, szükségesnek látszott az, hogy maga az igazgató választmány lépjen kezdeményezőleg fel, ée elnökségi előterjesztésre megálla­ pította a most elfogadásra ajánlott alapszabály-szöve­ get, melyet a közgyűlési meghívóval egyidejűleg min­ den egyesületi tagnak megküldöUflnk. . A módosításoknál azon főelv vezetett bennünket, hogy vidéki választmányaink hatásköre tágittassék, e célból a jövedelem jelentékeny részét területük javára lekötöttük. — Szükségesnek véljük továbbá, hogy köz­ gyűléseink határideje az alapszabályokban mag no ál­ lapíttassák, hanem a kitűzés a tisztelt közgyűlésnek tartassák fen; további javaslatunk, hogy igazgatóvá* lasztmányunk választott tagjainak száma az eddigi 30 ról 50 egész 80 ra emeltessék, moly javaslatunkat aa egyesületi tagok számának folytonos emelkedésével indokoljuk; ezen elvi jelentőségű fontosabb, úgy több kisebb módosítás az alapszabályok több szakaszának uj szövegezését vonja maga után. Az ajánlott szöveg elfogadása mellett nyilatkoz­ tak eddig a nógrádi, trencséni zólyomi (utóbbi azzal a pótlással, hogy a közgyűlés a nyári hónapokban tartassák meg), a liptói, burai ée a selmeczi választ­ mányok ; a selmeczi azonban a következő változtalá sokat hozza javaslatba: a) a törvhat. választmányoknak alslnökei is le­ gyenek; b) azok egyleti tagok felvételére is feljogosil- taasanak; c) az egyes törvényhatóságok területén lévő ta­ gok nyilvántartását vezessék kizárólag az illető választ mányok és a központtal csak sommásan számoljanak le. Ezen javaslatok iránt az igazgatóság külön elő terjesztést tesz. az alapszabályok módosításával kapcsolatban ki kell emelnünk, hogy zólyommegyei választmányunk sa ját szervezetét és Ügyrendjét szabályzatilag megálla­ pította ; szükségesnek véljük, hogy hasonló szabályza­ tok összes választmányaink részéről szerkesatesaonok ée azok a jövő évi közgyűlés jóváhagyása alá bocsát taasanak; a zólyomi szabályzat jelenlegi tárgyalását azért nem tartjuk czélszerűnok, mert alapszabályaink tervezett módosítása uj irányú azabáIyzat szerkésztélét teszi szükségessé; eleve is azonban óhajtjuk, hogy a 31. mely a zólyomi választmány feloszlása csatán LAPOK. vagyonát megyei kezelés alá bocsátani rsndoli, alap szabályainkba ütközik és annál inkább tarthatatlan, mert ily esetben uj megyei választmány alakítása fog eszközöltetni, mely a vagyont átvenni jogosult lesz. Igyekezve a nagy közönséggel, a rokonczélű egyesületekkel, választmányainkkal és tagtársainkkal egyssflletüsk tevékenységét folytonosan megismertetni, velük folyton érintkezésben állani, Szalavszky Gyula alolnök indítványa következtében ig. választmányunk molt évi azepL havi ülésén elhatároztatott, hogy ülé­ seinkről időszaki értesítőt bocsit un k ki, melyből ez ideig V. szám jelenvén meg, azt a rokonaiéit! egyesületek­ nek, választmányainknak, igazgató és alapító tagjaink nak megküldöltük és ezzel az egyesületünk iránti ér deklődéet szemmel láthatólag fokoztuktnk; úgy vél­ jük, hogy a tisztelt közgyűlés helyeslését is kinyerő intézményt léptettünk ezzel életbe . it Az időszaki értesítővel hasonló czéilal egy nap tár is jelent meg az 1886. évre kiadásunkban, mely későn kezdemény estet vén, csak kísértetnek tekintendő ugyan, de reményünk van, hogy a jövő évre is terve­ zett folytatása fényesebb eredményű lesz; mert a 3000 példányban kiadott naptár bár veszteséget nem is okoz pénztárunknak, de alig 40—50 frtnyi hasznot fog a még folyamatban levő leszámolások után eredményezni; a szerzett tapasz'zlatok alapján most már gyakorlatia­ sabban fogjuk a vállalaton folytatni (FoI/UUm kSvetktilk.) mali polgári iskola, melynek egyik hivatása szintén a magyér nyelv ée szellőm terjesztése felállitathaaoók, a tvnitók fizetésének részleges alapjául folajánltatott kórmánjunkánk 25000 frt, megmaradt tőkénkkel pedig 884 ik évben újra megindítottuk működésűnket, ismét a taniiók jutalmazása ée a tanulók magyar könyvek­ kel! segélyezése által, miként a múltban, úgy a jelen ben is, észlslstsiok szerint ez bizonyult a legsikero eebb, a miénkhez hasonló csekély összeggel a legna­ gyobb eredményt elérhetni. Most dieponibilis tőkénk, moly szabályaink sze ríni az évi bevétel egyötöd részévéi folyton gyarapittatik, elégséges arra, hogy e téren minden segédkézéi nélkül sikeresen folytathassuk ezentúl is működésünket. Jónak láttam ezekben, ha csak egész rövides is megismertetni nemzeti intézetünk keletkezését, sáfár kodását, múltját és jelemét azért, hogy tanácskozásuk folyamában annak czélja, erője ée ebes mért működési köréről tájékozva legyenek, egyszersmind pedig, hogy felismerhessék a tért, mely megyénkben még elfoglalva nincs, és intézetünk csekély erejével most még fel sem karoltathatik, ex pedig szerintem a kisdedóvodák fel­ állítása, Melyeket amidőn a mélyen tisztelt testvér egyesület kegyes pártlogásábá ajánlanék, fogadják is m étel len kifjjezelt szívélyes üdvözletünkül. Ponrácz Lajos urnak az Huszár László úr beszéde*) (a Jaalna 17-di kása, syüléiea.) Mélyen tisztelt közgyűlés. Mielőtt a tanácskozás a jelzett tárgyak felett kei delét venné, engedjék meg nekem, hogy a távolban is velünk érző, most körünkben tisztelt testvér egyesületet nemzeti intézetünk nevében, őszintén melegen üd­ vözölve, hálás köszönetflnket fejerbessem ki azért, hogy hazafias működésűket megyénkre is kiterjeszteni ke­ gyesek voltak. Nem fogom sérteni szerénységünket buzgó fáradozásaik már eddig is elért sikereinek magasztalázával, de legyenek meggyőződve, hogy azok senki által és sóból jobban nem méltáuyoltatbattak és méltányoltatnak, mint általunk itt. e terem falai között, bol apáink ugyanezen eszméktől lelkesültek, s már fél­ századdal ezelőtt megalkották nemzeti intézető oköt. En­ nek őszinte czélja ép úgy, mint elnök ur ecset elése szerinte most alakult, vagy alakuló egy esnleteké, soha som volt az, hogy más nemzetiségeket eltereljen saját nyelvüknek collosától, de igenis czélja volt, és ezéija ma is az, hogy közös anyánk, a haza nyelvén telje­ sen megértve egymást, mint igaz jó testvérek miodnyá jan egybe tudjunk olvadni a haza szeretőiében, ahoz való ragaszkodásunkban. Ezzóí kapcsolatban teljesítették egyszersmind azt az elengedhetetlen kötelességűnköt is, hogy miután a magyar állam hivatalos nyelve csak is a magyar le­ het, ennek megtanulását a haza minden polgárának lehetővé tegyük, és így önnek hiánya miatt, annak szolgálatából senki kizárva ne legyen. A kötelességek ily nemes felfogásától áthatva, már83!-ik évben gyűl tok egybe apáink, s megalkotva nemzeti intézetünkül kiterjesztették annak tevékenységét, megbízottjaik ál­ tali buzdítás, segédkezéé utján, ott ahol még nem vol­ tak, oskolák folálli'ására, felszerelésére, s csak nem mindazon intézkedésekre, melyek Istennek l.ála most már törvényeink által vannak szabályozva. Hogy kitűzött czéljnkat jobban eikeresilheMék* aláírási iveket nyitottak, 100frt alapitő, vagy (Óéven át 6 frt évi kötelezettséggel, s ez utón gyűjtöttek egybe 15969 frt tökét húszasokban, ezt kisebb részletekben egyeseknél helyezve el, ennek kamataiból könyvek­ kel látták el a tanulókat és jutalmazták a magyar nyelv tanításban magukat erre érdemesített tanítókat. Ez bizonyulván a leghatásosabb eszköznek czéljnk ni* koresitéeébes, ezt folytatták a gyászos 849 ki korsza­ kig, melyen túl működésük évek bosszú során át nem csak lehetet leni letett, de már a tőke is veszélyeztetve volt,s csakis az intézet nohány buzgó tagjának tapin­ tatosságával mentethetett meg. Visszanyervén alkotmányunkét és ezzel ezabad intézkedéseinket, ezek között első teendőik közé soroz­ ták az alapitó tagokat egybehívni, ée tanácskozni jövő teendőikre nézve, ez alkalommal elhatároztatott, hogy kinn lévő tőkéiket beszedik, és mindaddig, még ez teljesen nőm sikeresittelik, a befolyt összegeket íöldhltolíntézeti papirosokba fektetve, ez utón fogják a tőkét gyarapítani. így szünetelt intézetünk nfüködése 10 éven át, do ez alatt, bár nehány kisebb követelése behajtha­ tatlanná lőtt, eredeti 15969 frt tőkéje a mai napig 41200 frtra emelkedett fel. Ebből, hogy a balasaa gyár•) Mlnlkögy aira ■ipu buaédbea inUiatQaktt Ubb fontot adat foglaltatik, Orómwtl ragadjak mrg aa alkalmat, bo<jr ait ogtia tarjelmibea kőiölhraaük. Haork. ó nyílt levelére a fövaroti ét vidéki ötrzet lapok ezer kertiötegeihez A „Nógrádi Lapokéban megjelent „nyílt leve led“ dél bizonyára sokunk nézetének adtál kifejezést, a kik bosszankodunk az egyes szók ée helynevek el­ rontása avagy elferditása miatt. Természetes, hogy özek közé tartozik a „8zobb“ is Szob helyett. Do miután te Szobnál tovább nem mentél, engedd meg, hogy több ilyen csodabogarat is bemutassak, ezúttal csak a mi szomszéd Nógrádmseyénk holynévtárából; s ezek közt a nagyon úemort Kis Tsrennét és Rapp ol, K. Torsnye és Rip helyeik Ezen két helynév elferdítésének a for­ rása kétségkívül szintén ott kereshető, a bol a Szobb é; csakhogy ez az ellórdités sokkal régibb keltű, mist ama honti híréé forgalmi ponté, s így némileg már pol­ gárjoggal látszanék bírni, ha ezen jog ily jogtalan utón egyátaljában megszerezhető, vagyis a magyar kiejtés helyessége az időmúlás által érvényéből kiforgatható volna. Azonban nemcsak ilyqn, úgyszólván inkább he­ lyesírási curiosumok sértik a m igysr ember fülét, hanem kiterjed a meghamisítás némely egész ez* k értoményé: nek a valódival ellentétes használatára is; s ezek közé tartozik az a nagyon sűrűn hallott ée írott szó „önneszólalkozásw, a mely az élő nyelvben az ország min­ den tájain annyit jelent, mint öaszobeezélés, többeknek egy cxélra való törekvésben megegyezése, a melynek mégis a mai sajtó (mintegy 15 év óta) épen ellenkező értelmet tulajdonit; s egész nevetség volna, ha nem lenne Inkább boezuság, midőn olvassuk a. „rendőri hl reku köst^s egyebütt, hogy két ember ugyancsak éldöngette egymást valamely dolog feletti „össseezólalkozás- folytán! Az is nagyon mulatságos mikor egy és ugyanazon lapnak a hasábjain szállót (Herberge) és szállodát (Hotel), rakodót és rakpartot ugyanazon ér­ telemben használva olvasunk, az existentiát, exceutíót pedig az által találjuk megrendsxabályozva, hogy ok, vagy egzistenczia, és eg. vagy ekszekuezió iroéára kény­ szerítjük a türelmes tollat. Hja ez bizony nem egyéb mint leplezni akarása a régi müveit nyelvekben való járatlanságunknak; a mi már kezd csaknem szaba­ dalma lenni még a magasb képzettség és irodalom em­ bereinek is, mióta egy tisztelt képviselő az ország színe előtt igazitá helyre a római tanács egykori híres mon­ datát ily ékesen szólalván tel Ciceró nyelvén : „vidsant oonzuli", egy még tiszteltebb tudós ur pedig az oxegi momumentumban, a kömény ércét a big levegővel volt szives helyettesíteni. Minek is hasonlít olyan nagyon egymáshoz az aes nek és sö nek az ablativusa 1 Do hogy már most, illetve még egyszer a te át Utólag szvatopluki eredeti „Zuba odra (— Szob) viszszatérjok, est az origót megvallom, bármily plauzibilis legyen is az Luczonbscher Pál magyarázata szerint, bővebb bizonyíték nélkül hitelesnek ölném fogadom, annyival inkább nem. mert épen Hontmegye az amolv oly mértékben gazdag az árpádkori szebbnél szebb ősi helynevekben, hogy e részben hozzá, nésstom és fllrkészéseim szerint, az országban egyetlen megye sem hasonlítható. Ti a kik benne vagytok „az erdőbentalán nőm is figyeltétek meg eléggé ezt a nagy kin­ cset, a „fák sokasága miatt1*, ámbár oly jeles írók is foglalkoztak már e tárgyal mint a derék Hőke Lajos a Kinek fejtegetéseit mindig élvezettel és tanulsággal olvassuk. Bátor leszek e tárgyra, -<s általa kezdőmé nyesett nyomon magam is visszatérni egykor. Most csak annyit a „Znb** hoz, hogy még ha valóban Zub nak van is Írva a mai Szob Luczenbaober Pál nr régi okmá nyában, ea nem a szláv Znb (fog) de a magyar Ssoh melle l bizonyít; mert a Szob egészen megegyez a haj­ dani magyar ortograpbiával, moly szerint a mostani „Szob** „Zubu nak Íratott; mig a régi szláv Znb ma Is „Zub'nak mondalik ée iratik, s jelentése is ugyan az a mi volt aa első nyolvképzödéokor. Van Hont me­ gyében a kővári határban Siobok nevű dűlő, melynek dns forrásai egy folyócskában egyesülvén, ősidők óta malmot hajinak. Erről bővebben értekezett pár év előtt Kublnyi ifj. Ferenez, a mit tehát szintén jő lösz majd esotlog az értemény meghatározásánál figyelembe venni. — Addig is Isten velünk! At/or litván �NÓGBÁDI LAPOK hitközségi iskolában megtartattak, s örömmel tapasz­ taltuk, bogy a verseny ifjúságnak oktatása éo nevelé­ V. sének csak előnyével jár, mert valamennyi intézetben a Unitéi kar oda-adó buxgósága és a legújabb kor (Folyt, *» vigo ) szakszerű didaktikájának kielégítő eredményét tapaszígy ama párabólyagcsa, melynek felületét már lankadatlan szorgalom, vasakarat, szent lelkesedés és Ultuk. A nemzeti iskola 4 oataiyával Vilim JózMfés buzgó bazafiság mellett lehet. Éo ba ezt a b. gyarmati két hólyagcsa viaUrtama nyomja, a gravitatió tőrré Bodrogbi Mihály e két rég kipróbált érdemM tanító nyeinél lógva robamosatf Mik lefelé, de útjában sűrűn iskolai kör tanítói, mint fentebb coneiaiáltam, szép né­ küzdött meg, bálára kötelezvén le a katb. szülők és Ulálkoxik az ösxvo gyfllemlett párabólyagcsákkal, me­ mely helyen kitűnő oredménynyel Úszik, nem kell e hitközséget Az állami elemi iskola szerencsésebb hely­ lyek az érintésre szót pattanván vizUrtalmuk hozzá minden igaz magyar hazafinak a magyar nemzet ily zetű, mert itt a 4 osztályban, noha a tanulók száma tapad ax eoeő ceeppbex, így mindaddig növekedik ax munkással előtt tisstolettol kalapot emelni? 8 ezek a valamivel kevsaebb, mint amott, négy derék Unitó eseő csepp, mig lefelé Miében párahólyagcsával érint* működött: Kemény Gábor igazg, Wágner István, Hákexéebp jön. Innen van bogy óéba nagy cseppekben szegény Nbandá**-nak nevezett tanítók nem kérkedhet bor Sándor és Zelenka János. Az izraoliU hitközségi buli as osső, néha pedig csak sziporkázik. Ki tudná nem kűrtölik világgá, nem teszik újságokba működé­ iskolát, mely ép oly magyar lábon áll, miot a többi, axt pontosan kiszámítani: bány párabólyagcsa vizUrsűket, o működésűknek eredményét, nem igyekesznek a-hol a leánykák, miként ax evang. iskolában, a fiúk­ tál ma van egy nagy essö OMppben ? Ezrek, vagy ta­ maguknak a világ előtt érdemeket szerezni; de igenis kal együtt járnak, szintén 4 szorgalmas Uniló vezeti: lán miPókra megyen as. iskoláikban reggeltől estig fáradhatatlan buzgó tággal Brett Mór igazgató, Kosa estein Adolf, Singer Adolf ée A mint as essőt hintó felleg a cselek szárnyain a héber Streisioger Sándor; a női kézi munkákat pe­ tova szállva aik vidék felibe jut, as ottani melegebb, munkálkodva a magyiroeitás szent ügyén igyekesznek ritkább, ruganyosabb légben ismét feljebb emelkedik, mint magyar hazafiak kötelességeiket magyarosan be­ dig Heks Gizella k. a, 2*7 re megy itt a tanulók száma, kik közül 142 leány, s 150 Undijmentes, ée e a páragolyócskák mind inkább távolodnak egymástól, tölteni. Azért én a b.-gyarmati iskolakör tanítóitól szegény gyermekek, meg a társaik is nagyobbrészt as essö cseppek száma és béltartalma mindinkább ke ezennel nyilvánosan visszautasitóm a bazafiatlanság jól tenniük. A szülőkön kívül a Unűgy számos ba­ vMbodik, • gyakran meg is szűnik Mni, még pjislőtt rátja jelent meg a különböző vizsgálatokon, de minde­ vádját, visszautasítom azon illetlen szót, melylyel e a pár. golyócskák elfogytak volna. nütt ott volt rövidebb-bosszabb ideig a város bírája Innen van as, hogy as erdótleo magyar alföld tiszteletre méltó tanítói kart a fentérintett közlemény is, hogy meggyőződést szerezzen magának a tanítás lelőtt többnyire essó hullás nélkül asznak kerMstúl Írója illette, s jó szívvel figyolmezlotem őt. bogy ily állapotáról. A nemzeti éo az állami iskolában a tornát oson íéllegok, a melyokból a dráva melléki. vagy a balaton vidéki, vagy a Mátra környéki erdőségek fe­ rossz akaratú megtámadások által nem az illető taní­ szintén tanitották, amott Vilim J., emitt Vagner István tóknak árt, mert azok magukat mindig tisztázni tűd­ t. urak. Az értesítők kiadása után lapunk kéuzséggel letti szálltában bőven hullott as eső, .a a mint elérik as aradi, beregi, vagy máramarosi erdőségeket, ismét én akarják; de árt azon szent ügynek, melynek lég tért nyit a Un ügyi eredmény bővebb mélutáaára. Vé bőven ontják a jőltévó esőket Midőn 1846. év nyarán gül ki kell még emelnünk, hogy a kath. hitoktatást alább látszólag szolgálni akart Végezetül pedig azon és a bibliai történetet a nemzeti és az állami iskolá Paleooapa olass mérnök a tisxaszabályozási torv ké­ őszinte kívánattal zárom be válaszomat: adjon a Min­ bán nL gr. Stomm Lajos káplán úr látta el pragma­ szítés érdekében gróf Sxécsényi Istvánnal a tissa fo­ lyó mentén as alföldet beutazta, annak mindjárt fel* denható szeretett magyar hazánknak minden iskolá­ tikus készültséggel Figyelem. A Geilner és Rausch féle b.-pMti hír­ tani s ki is fejezte a feletti csodálkozásé*, bogy a jába oly tanítókat, mint a milyenek a b. gy. iskola­ neves ezég. melynek gépgyára a hazai tűzoltó egyle­ magyar alföld felett a fellegek oly magassá úsznak, kör tanítóinak nagyobb része, ■ akkor meg vagyok miot Mbol Európában, s est egyenesen annak tulajdo­ győződve arról, hogy 15—20 múlva e szent baza fól teket tűzoltó felszerelvényekkel ée szivattyúkkal nagy nította, bogy a tenger minden felől távol van. és er­ dén az Űr minden hajlékában csak magyarul fog választékban látja el, a b gyarmati Önk. tűzoltó egy­ dőségek nincsenek as alföldön. let 10 éves jubileuma alkalmából Sulcz Lajos parancs­ zengni ax ének s hangzani a fohász.*) nokot értékM diszbaltával és Wagner István egyleti tit­ Innen van as, bogy a magyar al földön átaljában Sárkány Emil. •okkal kevesebb as esős napok száma, s még keve­ kárt disz kürtUl lepte meg. Közjegyzői helyettesség Örömmel veszünk hirt sebb u csapadékok mennyisége, mint as erdős vidéke­ _________ tv. lelkásx. arról, hogy a bndapMti kir. közjegyzői kamara Szlraken bár hol Európában. Orong Miklót. nyavszky Géza b. gyarmati kir. közjegyző választása következtében, melléje helyettesül dr. Lachkovicx Gá­ Hymen. Pintér Miklós azipolyságki kir törvény­ bor ügyvédet, megyénk egyik komoly törekvésű ifját szék érdem teljM elnöke, folyó hó 20-án tartotta Mkű . fogadu eL A'legjobbakat kívánjuk fiául barátunknak vőjét Pintér Etelka úrbölgygysl Vámoemikolán. Tanúkul ’• uj pályáján Kinevezés. BerU Rezső törvényszéki írnok váro­ szerepeltek ax esküvőnél Novotni István és Retel Jenő sunk fia a sxécsényi kir. jbiróaágboz neveztetett ki mipolysághi kir. törvényszéki bírák. Zavartalan boldog gédtelekkönywezetőoek. Ug legyen a házaspár osztályrésze. (VI,..) A zárdában a vizsgák ezidén is úgy sikerültek, mint A felvidéki magyar közművelődét! egyesületnek e az előző hat év alatt, amióta L i. a bibornok prímás A b.-gyarmati iskolai kör folyó évi vizsgáin je­ napokban tartott belássa gyarmati nagy gyűlése alkal bg. Simor János nagylelkű alapítványa folytába Paulen voltam s azokat vezettem, s igy jogosén ntálká­ kaiméból magukról a b.-gyarmati ünnepélyekről elég iaui ezt. Vinczéről nevezett irgalmas nővérek vezetik tok as eredményre. Szerettem volna, ha a czikkiró szin­ részletes tudósítások közöltotUk, sajnos azonban, egy ott ax oktatást; az ő kitűnő módszerük szerint, a mely tén jelen lett volna, s végtelent!! sajnálom, hogy a tan­ egyaránt alkalmas a hasznos tudományok elsajátítá­ ünnepélyes mozzanat a sajtó utján eddig megemlitve felügyelő ur ő nagysága szives meghívásom daczára sem sára, a vallás és erkölcsök meggyökereztetése a a Ke­ nem lett, s ex azon lelkes fogadtatás, melyet Losoncz dély nemesilésére. Közel harmadfélszáz leánykát ké­ •zeretrcsélftrtett szívm látogatásával a vizsgákon, kivé városa rendezett az egylet azon tagjai részére, kik peztek, igy a 6 osztályban ft. Bagossy Ambrózia fővén B.-Oyarmaton. Esek a vizsgák tesznek legszebb bi­ Trencsén, Árva, Liptó, Thnróoz, Hars és Zólyom felöl oöknő gondos vezénylete alatt as igen tisztelt Laka­ zonyságot ajb -gyarmati iskolai kör tanítóinak magyar tos Emília, Kubovics Berta, Zay Gultfrieda ée BudaLosoncz mellett voltak elu'zzandók, s mely méltóan batafivágáról. 13 iskolából áll ab. gyarmati iskolakor báxy Imelda nővérek ; ée nagy figyelmet fordirottak a sorakozik azon ünnepélyekhez, melyeket Nógrédmegye s m b 13 iskola (tán Gyarmat kivételéről ?!) mind női kézimunka, meg az énekre is. A vizsgálatokon ele s a másik testvérváros B. Gyarmat ex alkalomból ren­ jétől végig részt vett mint igazgató főt. Farkas Mihály tisztán tót gyülekezet Iskolája, s íme -ezek közöl 6 rö­ dezett. Nógrádmegye kiküldöttje Poográcx György szolkér esperes Unfelflgyelő — vadkerti, — valamint ft. vid 8^-4 év alatt teljesen magyarrá lett, úgy bogy min­ gabiró személyében egészen Zólyomig eléje ment a Hottcvtnssky Károly helybeli plébános ur in, továbbá det tantárgy még a vallást sem véve ki, magyarul taa szülök és gondnokok, meg a unűgy számos barátja. vendégeknek. TerméezetM dolog, hogy legalább is nittatik. Ha mindazok, kik a Nógrádi Lapok 23. szá­ HiUlemző volt nt. gróf Siomm Lajos helybeli káplán száz vendégre számítottunk, e helyett azonban csupán mában foglalt közlemény szerint elhatározták: aaz ur. a vizsgák két napig tartotuk, s as elnöklő igaz­ két vendég érkezett, még pedig Szűllő Géza luróczmegató ur mindannyiszor elismerő szavakban adott kifo Ilyen banda megsemisitésére mindent elkövetni** jelen gyei kir. tanfelügyelő és Arányi Antal znióváraljai jezéat teljM megelégedésének. lettek volna példán! a zobori, kis zellöi, xaborai, n.képezdei igazgató. Hogy Losoncz város lelkes közön A polgári, mint egyetlen közép iskolánk évzáró kflrtösi, f esztergályi, b.-gyarmati stb. vizsgán, bizony eége iránt, azt ez úttal is oly fényesen manifestálla, vizsgálatait, melyek lapunk zártakor még teljesen be mondom nívók örömben repMOtt volna a magyaroso­ fejezve nincsenek, csak a jövő számban fogjuk méltatni. hogy róla egyik városaink méltó példát vehetnek. A dás ügyének ily szép haladásán. De utalok N. Kür­ Elmaradt junlália. a most uralgó igen változó, losonczi vasúti állomás zászlókkal és zöld gályákká! tösre, Iám épen a Nógrádi Lapok 23 számában olva­ hideg e esős időjárás miatt a nemzeti iskolának szom feldíszítve ezrekre menő ünnepi közönségtől hullámzott. haton, mint harmadik batáridőre kitűzött erdei mulat­ sunk egy közleményt Kürtös magyarosodásáról. S vál­ A város közönségének képviselői élén a tanintézetek sága is és pedig végkép elmaradt A bankettre már jon ki volt ott az úttörő? Tudom szívesen elismerem ifjúsága egyletek és testületek zászlóikkal jelentek meg begyült összegeket, mint halljuk, az aláírók nemeslelsx oltani fiatal lelkész társamnak ez ügyben! buzgókúleg az iskola szegényunulóinak eegélyalapja nőve meg a perronon, s midőn a ruttkai vonat másfél órai •ágát, de as aki neki as utat egyengette, a számára késéssel d u. fél 3 kor berobogott, harsány éljenzés lésére ajánlották fel, hasonló adakozásokat egyébként az anyagot készítette az a tanító I Utalok magára Gyar­ másoktól is szivMsn elfogad as igazgatóság. s a Rákóczy indnló hangzott fel. Kovács Ferencz kir. matra, ki ott is úttörője a magyar nyelvnek as ev. A Lázár Mór úr álul tervezett hatvan gyarmati közjegyző egy lelkes hazafias beszéddel üdvözölte a vicinális vasútvonal föld munkálatai mintást Leinvather egyházban? kiképMÍti azokat-a tót szőlők gyermekeit vendégeket mey ékes üdvözletre Szűllő Géza válaszolt. A. M. mérnök közli jun. bó 23 án megkezdettek Hat­ arra hogy a lelkész őket magyarul confirmálhassa, to­ van mellett, s a földmunkálatok szeptember hó első Aztán a közönség riadó éljenzése között úri fogatokon vább fojlesztbMM oktathassa? Neme a tanító? Uta­ ax úgy nevezett „Sörhás** ba kalauzolták a két ven­ napjaiban teljesen elkészülnek. A Urvezett vasút finanlok Kis-Zellöre. Ki működött velem közre abban, bogy cirozásáuak más akadálya nincs, mint az, bogy as alá­ déget, hol a város részéről fényes reggelivel fogadtat­ tótajkú gyülekezetemben már ez év folytán magyarul íróik késedelmesen folynak be. tak. Itt Farkas János Losoncz város nevében kitűnően Nagy bünögyl tárgyalás folyt le ex múlt héten eonfirmálhattam ? Nem-e tanító ? Ki volt nekem Zobor* szellemes beszédben üdvözölte a nagy gyűlésre utazó­ B. Gyarmaton ax itteni kir. törvényszék Unácstermében jobb kezem, hogy ez egyházban a magyar nyel­ ben complikált pénz hamisítási ügyben, melynek meg­ kat mire Arányi Antal felelt hangsúlyozva, hogy ők vet nőm csak annyira meghonosíthattam, miszerint as ítélésére a bpMti zir. törvényszék illetékes A tár utazótársávai ez ünnepély fényétől • e páratlan lelke ifjúság társalgási nyelve a magyar, de már a magyar eedés melegétől el bűvölve, e manifestatiót egyedül azon gyaláa azért történt B -Gyarmaton, mert a sok, több­ isteni tiszteleteket is behozhattam, mikor a faluban szent ügynek, s a magyar közművelődés geninsának nyire fegyenex tanúnak Bpestre való szállítása igen költ­ séges lett volna Az eset ax, hogy Félix András d-jenei tulajdonítják, mely a felvidék hazafias értelmiségét egyetlen egy magyar ajkú ember sem. nem lakott, sem lakosnál pénz verőgépecskét s mintegy 14 hamis ezsüst egygyé forrasztja s élteti a város közönségéi s annak nem lakik? Nem-e a derék tanító? És Zsborán, nem frtost találtak. A bűntény szálai viszavexetnek a b. gyar­ bölcs vezetőit. Rövid idézés után a vendégek a loson o a tanító- hazafiassága, vas szorgalma tette az iskolát mati börtönre, a hol is bizonyos Nyíri. János czeglédi cziak kiséretében négyes fogatokon B -Gyarmatra a magyarrá ? stb. És ám ez nem könnyű munka I Mily születésű reform, vallású furfangos egyén pénzhamisítás további ünnepélyekhez utaztak. Még csak azt jegyez könnyű például egy állami elemi iskolában magyarul folytán elvolt csukva, s Félix András tőle tanulta a xük meg, bogy noha Losoncz városa várakozása elle pénzverés mesterséget. A Unács következőképen volt •rodményMen tanítani, mikor a tanító kezére egy vagy nére az utolsó órákban csupán 4-6 utazó érkezésé alakilvs, elnök: Zeigmondovics Mihály kir. táblai pót­ legfeljebb két oo/tály van bízva a tanoncsokat a város ről volt értMilve, sőt pláne e szám is kettőre olvadt, bíró, bírák: Kossutbányi Géza, Fehér Elek, pótbiró: impoeans ünnepélye programújától még sem tért el s gyermekeinek színe java képezi, kik a szülői házból Salij Dezső, jegyző: Voltba Lőrincz, Közvádló : Bakos két vendégét épp oly szeretettel és lelkesen fogadta már némi műveltséget hoznak, s rendszerint magyarul János alügyésa Bűn részességgel voluk vádolva Ko mintha ezaren lettek volna. A megható jelenség eléggé tudnak I itt a tanítás nem fárasztó munka, do öröm. igazolja Losoncz város igazán reális és őszinte hazafipácsy Mihály börtön őrmester es Libertinyi Pálné, kik állitólag a pénzzel bővölködő Nyírit ée czimboráit kü­ •ágát s a nemes eszmék és elvok iránti rendithetlen De nem igy van ez falu helyen. Ott a tanító hat őszlönös kedvezményben részesítették. Félix védőügyvédé X. tálylyal kflzködik, és a tanonezok nem intelligens em­ ragaszkodását. volt: GrUnbaum Henrik, Nyíri Jánosé: Pogány Jenő, Az elemi Iskolák évzáró vizsgál a lefolyt héten bereknek, nem iparosoknak gyermekeiből kerülnek ki, Knptc<y Mihályé: Vannav Ignáez, Libertinyi 1*01000: úgy a nemzeti katbolikue, mint az állami és az izr. . do tanulatlan földmivesek a nagyobbrészt szegény bé­ Weisx Sándor, ex utóbbi bnesti ügyvéd A végtárgyalás •) Mladetes folytán magyar minta itteni tiutalatel keltett resek gyermekeiből, kik midőn az iskolába felvezettet­ juniue 22 én vette kezdetét, e a bizonyítási eljárás 64 volna tartani a t. tanító araknak El tett volna a helyt*, • nem tanú kihallgatásával csak junius 26 áo fgjezutett be ek, nens csak magyarul nem tpdnak egy árva szól uolfáitatott volna okot ily keUemetlenaégre. Saork. Erdő pusztítás. som, de még anyanyolvűkön ‘sem tudnak beszélni. Ily viszonyok között erodményMon magyarul tani’ani, • a gyermekeket mogmagyarositani bizony mondom csak Hirek. Válasz a „Nógrádi Lapok 23-ik számában megjelent „A protestáns felekezeti tanítók czimü közleményére. �NÓGRÁ D I SajéteAfoa, begy a fogyassa baaák a magé II bír i teáit Ml tartott valtemáeeikai a vágtárgyafao folyás mm posták Tartott vaUo*áeokat, óim Botolt ab sóért irt tob b^ev a Ml oof taab * ~ ^S V1 ua vu ^o^ rsodkiiT pasaositkai kitértooaáb Kooe pao mi a b. (farmii fngtoabaa vett roooo béaés aéd altos íré oysMak A bt aooebaa io^a aal, begy sose fagyeowBk •éMayai bioét*. t>tti aaarargób éa eoirkofagék aaoporvbbéi baréiiab idő a begy esek a kértéaéb árá IkOo loMioifedMAM oooo /c^^AsOao io ío^o toees iéaedéeokai sütetlek éa amagiroolak • togy esek kei s kw ágy lesé lg, a kirí és Mégy all a a sookély eoáua bérlés éraég sosk a fagsaigurebb raaéa—kllyak tokáimé sáséval tsdta fos tartási a fagyaimét, aa btsosoyára bei fakép fagya mérlegelői a rosss bésé»>» 4 aiatti pasason tol A véd te véd k Bestéik jea. Héj tartattak meg, ms lyekstéa a lárvéoyseék magbustsaa ítéletet BotosJáaos kw totgyéoc titáné védkrnóéért ■nadttl, moly a aagy faO^falWAfaO ísíoíIí^qm h Alt*tmt ooAoO^oo rtoMotlt A ^OÍfcoooO^o^ o6cho^b^4koo n berteág taaé—kaalara na—eveseit, a bárom segyod érái laaé—koaé* aiaa ZaiKnosdurice a.a^k ai te i elei a btodrté, aaly—ariot Fáin A odráé a pásabamiortáe bét ttoyéboe bánásért •osdalváa ki, 5 évi fagybáars a politikai jsgusak V évi vasaláséra ítéltttttt, báopár talárnál vádtol Nyíri Jáooe, Uborttoyi Féléé éa Kapáért MibáJy falmeotrtlrt A kir afagyé— — uélttboo Mg nyngodeti, Féiu Ardréo aaoebaa íaiabb—rtt Ntoétoréa Dömék Pál volt gsadaimat folyó bé éa Kto Io—Ha au vtorub vukértos dí év— toré bee jobb farra sasodért it Áldás a—fabére! — Krooák Jáaos bgyanmti cusmadia i var— boa—A aa—vodéa ólba élete 99 te tmMUlMte ^^m ai • .v Mavaaatt —AJ ^^p évé^M alb>it a, w• B iaa ^B fart w lébb ideig borai ara vert a b. gyarm 99. egybáasak Bébe pereire A .Ooé—M*' U®a4aa*laa«i a I—aMjaéW— o—/ar y . — — IMm aaailaf M .r«a—k«a Km b>i.iaa-«B—a |mMK » — «OM ptt—arU«a jiHaik K ftylBiks behihbex! Csktov. to*B kitosá bélyeg (gstfAteOBl peptroo te s^ár go kg) y |hAiy fatert* BrskbkdlBil Beleess Gyttfoins, kiaél »fy tanuló azonnal fölvétetik - Bégéi* és húsorr^í ji*e krbei4te. * A karaace beréayi uradalom hős tartosó doliakai de herényi regále és htomérési jog 1000. tttottbar hé l-9fi tobb érre bérbeadatik. Bővebb értesítést a kar. beréayi kaas aéri irodában ayerhecő. a hol a Bieriődéi io IIuszÁr I<néox, aa— ■ a/ttaal raoéfci*— «b aaar—ai p<to ■fai*1 k0oop»4 wwitorOaaB aa—OeSaai M«« Laartfl b——■ —* *• —»rt tea aa/ b— *«a oMao. mai a l«—y»B> lipkaa A tea taaa— aiff .■ttp—•« — arOM »..iw41 —*»•< OtaMrtb* 0mBi*Bí tety>—l H áttettiMI f—y« BAaBi —jr—*r» KatBM— a anttkiit teafmeSaak laatMSaak taé —a«aiaaak p A subák Bobbéja Aa érdob— <um — idd a— ftoé Uverptil vároeát illett meg JsL bé llto— aagte királyáé Livareaalba értooib, togy — tttaai kiállítást magBywsa A városi taaáes oibafar—u, togy a birélyaé bt—Miéoabor — él Milott 90 —ar gyoruob bé^eoa— aorfaiai A gyorMbobtt a vér— kAiuagéo MtMotib M éa sódig s leésyobai fabér rabéba a dobál abél bMoyébtoa. A 90 sasr roba oitooaité— asayi dolgot éd 0 Iavary ili aaobóboab, begy távirati atos kértek aégiloégdl assr a—g a—r fagéayt L^sdeo ból LAPOK. 0ák Btotoi •• lltodt • sfaOd tofab rO boOBt (bé veaol. A—te aalrtmatea tatai éa kéifattt aeM—opréi M éagyer* IM.ailtM •Atté>aaA *«teataa aaaBaaB la, kik b— «Man apai Mrteéai •haraaé — a to^AaUtaaat* aiptey ; a .bote patt* ma0aa**«i éra agy béta aaé < — tagjaiért* 1 M. Aa aiuOaaééai ptot'I a .Btoapeal* BitMir lka libái 0otep«M !▼. aarbaalyéa aéra I. aa. Oi btétet—k A ifafteéiln — — tta—notttea Aa .a—r—iitiite aa—0* itaagaiaaaga arral étéaaM b.aaaakH ba— aa AUaai jé vébagyta '•a*arttaé«aJ teakOratU Wj aa AUkSttkeaMSai égbaa a a ab bt# arai artMéBM —te* pr—MAaaal Ónra—bbtét— trtbto -•ette «—. te BMé- *— M Mgyarte B-g11 k—— r..^Mta i H t MtMteb bal* >4 4a apiraki ikra aao alkaéo** — bt Ztt^beaarap parWw — — — .ebiélé a— baa Berattb irpbtoob 3 Rttib—é* atM r10M— —i— V—MU—bbé T—XXy - oXa—My _t ydl^^b I v lO^aO^^B ™ ® teOto^kte ^^^A Wa vw^B^té ^kaBé^Pw a _ • te te te |* b tett 4é t®—zAa — — ^PS’aVU B*^O—kvB^rgk ^|tev^BBlé^Paw lwA*te*y OOOB Okiul b^^B — Oaéofayabrtkaaaál a aépBteaiéai i IMMatatlak értekébaa (’gyaata a kMréay ha a btatealkéa aAr la—bb ary ét éke érréaybaa w a1O m Ote BMiB kbétoteae ki kA iMtltbek B—aaa Oaar J.Utt ki tér ette—Mm jel—aabat — hatatl a —aráé teoae I Mttikk ott a a .P»r —a——*• raira—é Oo— attte a baa—r ■ loyea—M agPoaéM atkarSMaa kobokl atebi—ti a Jaéee j—ébbral btttete— teb—rt—te Meal te atbp ergaa—i.ai sagM •—I a lére bit tété rgM -gp< , -|" ba BBt——tea aMé— •—!*—* k*er» —ab—O tepa—n Attta Aaabyaé te B—a BArtiy Jaa létet t teiréOBU —gyár —Ottért—ai —ye—IM llattalMér* rro—aeU tt—rtBodfato— gat'éte Té—ff kfaaatba atépatgh —rtfa* .n—itt* te OrraM AMA pMtp— ngj—a to bérbly—* «M—a FŐM— (Ueiagtéra atépaa aaaeaM Ttet—taté Lr^— bér—y —aa MAMII a—or—blyea krttrtae j——a -tálé—a graéta r—b éfo—— Attaa (Ltt—) lé —gbOte baly— — eébedte • —’*0* ML A —Ihirtlf ébeo btti—aA te£ő— it AMw i.^att—yttl •tetea pk-jjééatka aMéi aa arakra m a^flartja ba — iMaka Atfiatra bob aaaigOlakra tegaa babérok— éa pateg IBS— frt arajéig katjaéé b—a—kiaAl a ulyaa laaaigr< te — agy te agyraaaaa agy— étektei^ —Ué^tyabb biaUattéaail Ib.O—bteg áaaa .Párét* bbbtff«**jb*ai ee*tkat— a bar—« ■■ V"/•*••— At B— hétté gyraga vak a eaakli K—m Oailb—b T—ab ah a Velgyi <*yal—taté elharbM tagyabk ar—blbbat* béé— M— aba— b—aeee Baka—I te Uae tako— bettu—rb tét—Arai BlAa AMaey PihaMteMl .Btel aéoi* eatett tMoMra —4a pattg CMgy éaag^paib J—ebk _éare—e t kBk pert ber—t gaaaoi a a agyak I aaraer—lyth jeOeatatáért'aabbaégae —y b—• Maaaytbaa atabaah ■«g»agnlt*<.k bagy oaateal —ya—ak kiaa*rélbtaaah aa aja— MééUlakaak aggteleitek klAil laU bMr—yabhal ~ örtMal MvtaAQah ao— gJ Ual o—y 4y batA lyaa otéaa tara iligái • M bar te«—alaaiaak A aagy iparra Oo ftoftOooÉo^toO séc^oOO OÉo* 4boBOÉo®0 fefl0MMftBÍBO0l ftOOI BfatoO OflAfaO ktoibfa^B faitoO k^Cé*lrtteB4^99k •• hagy labaktiag ■ataayaaak a tagi kér——OktL — A —gtetea lkai terv—y aa éiatteataat—ai laiaao— rí ily éte haté—i »AM jhAtoOoMtol —IM^b bbbvbIm oolHOtoO bbmm0sIv4 ••^•WObOfb síbA bb bő ites gebbal tea raa4elbea>é Kaaaa Oéaatea te aegfaleh eaahbam Mag— aaarepe bareaabb iereaéuégii te kbbb eaérttbal «—yak rakat Fbb*ba. Ttok- te Bbaa •egbUtU— —iraki — >A — —4* Maigrti Jéaaafaeh jBteb kralba—I 4eaaa— .Caéhaa aoar Mkk réteg—yét- alatt— be —lak léi............. klttot Br Ari Berta a bbrea bebar aa—a aaerepbbea Tteakai Vbtgyi ébttt te Beébyaé —rbbbb Arak éa Bea—y Beoae Baa— áfa btt ree lnuietiitea rak, begy reetéterek kel— CeaokU Lénáét toltBite alteglaM aUhaia Hitáaah^ aaaa aa agkaa aépiartgr> a—ra kivé •••OOb^bO. 9®ttBBií B ObcbOsOOm OPOfatoTTfai étttofattti jOt ObÍ. fafl^BOOOO 00 0^000^^ Uh bet k— ffye^éb. . Végéi b 11*^7^00 etto SOÉB Bb—Ab—t Lap—h mte tababbéi ool^ IbOéoÜOmoOoI OOwéOooéOOob gy a A— ^Ltea wiy -^alaAA Otea U K^AtW éUw^g^B maa B—r ^B^bt .Daoéaa* tatok tér hteoya —l OlvO^Ob -g—« a _ ^,.^*1^11 A— BB^BM —* ^B^^^^Bte^^^^te^te^BB ^BBky I^TBB I ablaah oég teaataklaa WBM BO—^^O^gM Jé teto w I— — M• k — m U^O —Wmét ^OU^Vrk árit WW^Ba^v ObatihA. Vkigyi Oyaűoé te MyiregybAai 1 w^PB Mrt begy laghéaohbb a bpaett arat a<abta tebtoy e—é Magé ate rétté Mgja ia*r i tiMihti rérteathtl OObb Horváth Danó, Felelős szerkesztő. aB—abaa ■attelal aa —i ig—ytteab baaaa egy—ti— a jaletabb viébkl aaialérattekib hété lartaaik Mely tel— r—11 a bbatbbt aléeééatk %fa^tfaNIOto A ite 4— o il totefa I A faAg ^Bte B r g i ^^^difadte • * ^o JOHBflHH^ IobobO OoOÉootOa éooBob I 0*0o MNObOovhoO — —be* te iAit-^ M "V^O —^O^B—WU A aMgteb—aa I—aga Ügynököt toiótofiiag osfsdelyoMtt kftfaote-osrvjogyto toBB^áar bogi te pvobIttdsoéáti gisdáoám koros *97 '•VBisooágok ^oo^ iot4oo* m» M^mmboooéoAo oo % oaioo birdoUoi hMo ■ li. osöo eltol l^*1 Fretediiri A B -Oysmaleo stoksIA .Takarok te Hittel láaot rtesrOeytársa lel" ouad pOouo testi sOi a ytottársoki AUoobAs Brossdásto járás, íteb'vstsak aisdas ih. kik sose 700 trt évi dtsUteiI te KM) irt lakbér lUttafauy Byte áoteokáttol tolást tesyeroi étojtják, togy saját kscáfag irt pályásán Llysaedáesiit falyó évi isiiéi 9O< es isitetttos jotlaőeák. A folyatendástoa a pályásé Ueslteásyai, ayelv isasrots, eddigi sUklttt ot srkáfaateégs feléli kiongy lelök srodttitos vsgy bitofas máooia’baa eeaiolasd<>k Óvodákéi a «agHlssstott IMA) irtot káoapéestoe tartsuk lotooei. és pedig a aBegválassiásrui vaié érts Mtés Vételétől A Bap alatt Kasok be búb tartása ess lés s válsMtás baiAlyAt r bob ti as Ültté divataiéi a ■ gv ál esőiét elás o aa 'ftOC frt Ittétolévsl aaossal elfoglalhatja legkésőbb aaosbas C évioktétor bé l és ktel tevstalba fapois. Kgyébiráat egy évi prébaidé m kikéttetik, és aa igaagaiéság foatarja jogát sasok lartaua alatt egyes gyed évi fattesodáteil — saját belátása eooriot — élbetei Ralateh Gyarualue, ISM jooiee bé II és. Aa á^^ fa WdMMga tt-^ Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál, B.-Gyarmaton 1886. 4 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00938.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1886_06_27.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1886-06-27 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 14. évfolyam 26. szám (1886. június 27.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom