https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/306a8fdbae239cc04b4d27dc3a33809c.jpg 4d2a74ad8b0c49ceb47497e07b18b68e https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7b4d11bb34b14cb3661edd80e1e969b8.pdf 1f59fdb5c87c2cb994bc90c7f9b1a034 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1886. január 31. XlV-ik évfolyam. 5. szám NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Előfizetési felhívás „Nógrádi Lapok" 1886 ik évfolyama!*. Előfizetési feltételek: Egész évre . . . . A frt. fői óvts..........................> m Évnegyedre .... I , *O ú. Egy bómepra . . . . — B bü kr. A* oMüaotáei pénzek egyedi! • kiadókon esi mesvo, — lagoeéfeotrtbboe péetaatalványnynl — a nyomatandó példányok • pontoz ónét kü Idéz tahit ötéből, mielőbb beküldendők Kék László ktoáó • Hováth Danó, fel. szerk. B.-Gyarmat, 1886. január 28-án. Mai tárxxdaltnunk reformerei asereuk ma­ gukat a vagyontalan, ugynevesett proletár népoeslAly védőinek, pártfogóinak felvetni. Tá­ véi legyen tőlünk est nekik «éckül felróni, hisn esen eljárásukkal tudtukkal vegjr tudtu kon kívül as evangéliumnak hódolnak. Míg ugyanié a* ókori törvényhozók min­ den aggály nélkül áldották fel a rabenolgák egéas tömegeit néhány birtokon polgár kényének; addig a kereszténység felkarolva as egész em beriség ügyét oly tanitmánynyal lépett a vi­ lág elé, moly as egyik embernek többi em ason egy«serü okból, mivel mindegyik as egy Isten képmását hordozza lelkén; következőleg egyiknek sem kell előbb javak és gazdagságra szert tenni, hogy a társadalom szemében nagygyá és nemessé lehessen Proletár el ne vésés alatt oly egyént értünk, ki a rendes társadalmi lépcsősét legalsó fo­ kán áll; ki szabad ugyan, de ki előtt élet pálya TÁRCZA. Egy éj a Kárpátok tövében. Valakire mogérkoatom rendeltetésem helyére. Hagy ? Azt csak ss laton tsdjs, meg s vasat, mely bérsei sápig hátall otteaül rázott olyas mogátalko dett kitartással, mint gyormok h oromban a bánásé na■iat miodoe ej embernek, egy sebem is első gondom a lakás keresés volt El ind oltom bét. Nookott egykedvűségemmel agy sétáltam végig s sáros stsnékst, akár esek a ’nidapeoti sőréét A piacion ■egállatiam “ az kát a legdíszesebb bsi S s városnak ! Hn — mllAvárosembaa nág a Mtgáaysor ts klIteb, bér sasok kénéi steppel s són paiabávoi fed véé, én a kásák klrwyéko ott olyas, niot a pohár, •vek 4 psdtg . . . Eszembe jotott a népdal .seperd ki a bánato­ kat- vért as te, a milyen m ember. olyas a bása környéke! Hát esetén éter ilyen kártinéaysk kÖoAU kell élnem I Erre olyas valamit érentsm. mint mikor as em borzok borsódzik a hála A váron végére értem agy magám* kés ötlött Itt akarok lakai. Ha mér a rttejdoehéponi tár •asélotböi számítva vagyok, mosd hassam oi bét való be?, begy remeteségbe jutottam. — Nem ajánlom msedé bioért térnem — Miért 1 — A nép meglehetősen nyers msgáooeau lakai még nyílt; ki ha két kese munkáival képes is magának gyér ruhásától és táplálékot sse rónai, de fogyasztási készletén fölül még nem lakariibatia meg azt a fölösleget, melyet tőké­ nek, jövedelemnek szokás nevesni É< ezen, a pogány kortól megvetett békóba vert embert a k> resztén ység légkörében fölnevelt tár ♦•da­ lom becsüli és szereti. És ez helyesen van igy 1 Kérdem azonban: szabad e ezen nemes érzésnek a birtokos őseiéiy elleni gyűlöletté fajulni? Ha megengedjük is hogy nem csekély as egyéni kivételek ssáma, mégis alapignaságnak el kell fogadnunk azt, hogy a mióta as antik fosztogatás birtok forrás lenni megszűnt és a munka a vagyonszerzés rendes módjává vált; as erkölcsi fölény a birtokosok részén van, mint akikről jogosan feltehetjük, h< gy vagyontalan embertársaiknál ügyesebbek, szor­ galmasabbak és józanabbak voltak, és ennél­ fogva többet is takarítottak meg A so<iálisták, kik kedvüket lelik abban, hogy az öröklés jogát megtámadják és azt pusztán a történelmi viszonyokból fejlődött ténynek tekintsék, minden tényleges birtokos­ ban örököst akarnak látni. Esen nézet téve­ désen alapszik. Mert akárhány nagyobb kisebb ingó és utóbb lefolyt huss-barmincz év alatt ugyanazon egyének lé vékony sége folytán kelet­ keztek, kik azt a mai napig is élvezik. - De maga as öröklött birtok is csak beteg szem­ ben lehet szálka. Mert ha közelebbről vizsgál­ juk a gyarapodást, fejlődést, szellemi és anyagi vívmányokat, melyekkel korunk fönnen dicsek­ szik, kénytelenek leszünk bevallani hogy esek legnagyobb rés .ben as előző korok tőkéi és kamatúi, melyek örökségképen s. állottak re­ ánk. Es ugyanezt tapasztaljuk as emberi tár­ sadalomban léteső, maga a Teremtő által szer­ — Nem félek embertől, aztán kissé el is vagyok késysststvo s saáadékomal gyermekkorom óta mindig végrebojtot lem. — Még ha veszély se1 tömi te ki magát ? — Akkor te. — A begy tetszik A lakást kivettem. LegeUesAr Is égj Sapbir fele monológgal ssootohom fel, aztán kívül keiül körülnéz tóm Ne a kilátás esek veit valahogy, de a belátás as már sommi kívánat valót nem hagyott les, a mi a szóméra olbagyatstoUnágot illette. De semmi, saját akaratom volt • egy kte ozatra vagaaeiét lakás dolgában m megoagodbet magunk as ember I akáesm tftkélotaooa msgfstol ama ssá dákomaak, begy makitok a világgal e élek mint hajdan András király; fény, pompa a tán oélkülftoés közt, palet i be lystt keaybóbáa. Már jo ideje élveztem a zavartalan magányt ás boldog voltam A osond>t esek az Udja boosülzi, ki nebsz báoyn.iáook elán syegálomra lel. KArSllom eseki és semmi; csapás a tsrmtoss' vett körül virágaival s dalookaival, do esek nem se vartok, ha asm aooreooroe ólvot nyejtottak A szemben álló bázik H nem eovezbetiem vala miook, as még ha lehat rosaetlabb volt mint az oeyém Nem lakta eseki. legalább én asm láttam beess em bon lóeyt Ajtaja suba se syth meg ablakán sobee lát lám víMgeesagot Egy szép déletáa elisdeltam a begyek eked, váz lat hösyvom, mint mindig, zseni is velem volt Elér «<y hegyre, gyönyört vidék tárait fel ólét tóm s a mi béliéi s dtené szint adott az sgéscash az sgy távoli esz nana tskotéllA fellegvár romja volt, egy részére fekete lelleg öntett árnyékot, máé részét fe nyes napongór világította meg Egy pár vénás kény zett s mindennemű jóban termékeny csoporté * salukban a családokban Minden családban a munka az, mely javakat termel; as atyai gon­ doskodás azután azokat megtartani és szapo ritani igyekszik; így keletkeznek as örökségek Család nélkül as rgjén keveset törődnék a közjóval és termeléséi nagy részben el is fogyasztacá Kérdjük most már: mi visszatetsző lehet abban, ha valaki javak birtokában v4n, melye két őseinek erényei és takarékossága hoztak lédé? Avagy nem kell e inkább áldani a vagyonos családokat, melyek javaikkal tete­ mes rémben járulnak amaz eszközök létezi léséhez, melyek a közjóra, snemély s vagyoebiztonságra és általános haladásra nélkülöz hellénül szükségesek ? Hiú azon remény, melyet némelyek táplál nak, hogy a végrendelet nélküli én végrendeWtt öröklő jog megszűntével a család feje kény a. örülve lesz javait és jövedelmeit polgártár mival megoastaui; mert ba ez erőszakkal valahol keresztül vitetnék, úgy a cmládatyákbaa min­ den takaréáoesagi bajiam azonnal elfojtatuék Kétséget nem szenved, hogy ezen rendszerrel a gaadacok száma egyre,csökkennék; de époly kétségtelen as is, hogy teljesen el visel hetet lenné válnék. A vagyontalan néposttály jogos érdekeit pártolni, védont, kép visel ni, azt szorult hely­ zetében szellemileg anyagilag as irgalmasság és szeretet művei álul gyámoliuni, a vágyó nosok szent kötelessége; ellenben a köz vél a ményt a birtokos osztály elleni irigység és {fvülöletre hangolni kiáltó bűn a társadé óm ellen. A gyűlölet vsak fegyvert kovácsol a fd for­ gatáshoz; egyrdű' as igazság és sseretet bírja as alkotás titkát. N. A. vem tiszta lapjára s én bírtam est. a mi telkemet sgy pillanat alatt rág tettet zajee zsázsáik fr?rmokéba Gondot kozva tértem vteena. Lelkileg a zsaltbaa valók, mennyi sej, mennyi béaykódás akkor • . . mennyi ayngatem mset! Melyik a vnlódt étet m — vagy ez ? hamarjában nem tedtam orré a kárdéero foteini s egy tapasztaltam, midén basa értem sas ab­ lakom alatti padrn teültem, begy nagyon Áradt ve gyek. Ujrz alávettem kény vöm s keodtem ktegéestteoi a vázlatot. I seoaaktot beeeteledott, foljbu a beM e véto a soilisgok, oly gyönyört est volt, begy te lkom Aahéototesül átengedtem az ábrándnak — Isié asm be rég te voh mikor én még ábrándosai tudtom 1 Egyeaerro a seomeséd házikó ablaka —g~iMgi sedott, mintegy nllanyütéore ugrottam fel s a mii m ablakos belől láttam élso satyrája volt annak a mit az előbb mélázva gondoltam As étet, a mootobe étet állott eléltem tgáes mos A szoba kötopóo egy asztalra egy aasoooy be rali, mellé sgy km leány félve mmolt, a méeo világa az asztal stoloo vágás álló zord erező fór Ól világított meg, sgénz valójában a soéuállbtteég tetenmt, (otemoit ökle éten kést villogtatott oly sréooo beszélt, begy dórra bongja kikeltett hint-, a mit unod betelt tes ooooyo Isbotett mórt ai amao.y felei költött a gyoiwo kében kapott, míg a mámk kesét védétag ömölte fel. Betettem szobámba revei veremért, tgy boteé baag ágyolmoatotot — lágy óvatos Társam szava m vonom be jotott — mágte veit Sémi igene Újra ez ablakban mattom A kéé melyen ee non telte veit Ütve, az aezaeay térdes állve kényüzgütt. — No vidd, ne vidd el tőlem gyarmzkzmte, ka elvteoed meghatok �NÓGRÁDl A b.-gyarmati ügyvédi kamara az 54. §-róL „ (TM«J Ilyen a törvénykezésnek a közigazgatástól való teljes külön választásának, a bírói Ítélkezés minden ' befolyástól való függetlenségének szükségessége, ma lyet mi as *ttriitett törvényjavaslat 54. §-nak eredeti ssarkeutében agy, mint a közigazgatási bizottság ál­ tal elfogadott, lényegében ugyanazon s csak a lénye­ get el burkolni akaró körülírásában agyképen vészé lyezsttnek tartunk. Mert magas Képviselő házi ezen módosítás légkeváebbé sem képéé bennünket m g yugtatni, és kifojezelt aggodalmainkat eloszlatni. A kép viselő ház közigazgatási bizottsága szövege­ zésének I pontja ugyanis, moly a törvénykezés tekin­ tetében szűk séges no k látszó intézkedések iránti előterjentéare a főispánoknak ad jogot, legalább is fö­ lösleges, mintán o pont csákóéin szó szerint benne foglaltatik az 1876. VI. tcz. 39. # bán, bol e joggal már a törvénybal óság közigazgatási bizottsága van felruházva. Ebből folyólag a főispán vagy nem mond hat mást mint a bizottság, vagy ha mást mond ő lé vén annak elnöke s’tanácskozásainak vezetője önma­ gával jő ellentétbe. Mi a 2. pontot illeti, köztudomású, hogy a ministar a főispánokat ma is megkérdezi aki* nevezéseket illetőleg; ámde a megkérdezés kötelezé­ sének törvénybe való iktatása, a főispáni hatáskörnek a bíróságokra való ilyetén kiterjesztése, ha as törvény* nyé válnék, nézetünk, meggyőződésünk ezerint a bírói függetlenség, a bírói Ítélkezés minden (politikai vagy hatalmi befolyástól való mentességében, az érdektelen, mindenkinek egyformán oszló igazság kiszolgáltatásá­ ban a törvény előtti egyenlőség alapján igazságot ke­ reső honpolgároknak bizalmát osm szilárdítani, hanem igenis csökkenteni mutatkozik alkalmasnak. Mert ily nyomás alatt a biró elveszti önállóságát a főispánnal szemben, jól tudván, hogy amint kinevezése, úgy elő­ léptetése is, mire természetsurüleg törekszik mindönki, első sorban is a főispán kegyétől függ. Nem is kelletvén fejtegetnünk, hogy a bizottsági szövegezőé 3. pontja az egyéni szabadságot támadja meg s as állampolgárokat, ellentétben alkotmányunk alapelvivel a főispán hatalmi mindenhatóságának szol­ gáltává ki, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy a képviselőbe közigazgatási bizottsága által elfoga­ dott módosítás a közigazgatásnak teljesen alárendeli as igazságszolgáltatást, mely hivatva van bírálat alá venni, hivatva dönteni a közigazgatási hatóságok s még maga a ministor határozata fölött is, mely szem­ beszökő fonákság által a bírói függetlenségnek a 3. pontban érintett épségben tartása illuzóriussá válik I Ha létezik szüksége némely biroi személy vagy bíróság ellen különös intézkedéseknek; ha szükséges a bíróságoknál szigorúbb fal ügyesek alkalmazása, és a bírói személyek törvényes eljárásának pontosabb ellenőrzése, vájjon az csak úgy lonnoe utolérhető, hogy ezzel jogi qualificátíót nem igénylő állású, bár mily bizalommal vagy ranggal felruházott politikai tisztviselő bizatik meg? Vájjon a juridikus szakkép settség, melylyel a törvényszékek elnökeinek, vagy felfelé a királyi tábla ée curia bírálnak, avagy az Mit bánom én, élsz vagy halsz! nekem úgy so adsz semmit. Adtam mig volt. Idegen helyen dolgozom egy falat kenyérért, éjjel járok haza, hogy ne eejtae nyomoromat senki, de nem zúgolódom, ha látom gyer­ mekemet. Félre elölöm, a gyerek velem jön s koldulni fog nekem, mórt nekem az emberek nem akarnak adni. Félre lökte az asszonyt — ez eltántorodott, de a másik pillanatban felpattant s gyerekére volté ma gát, a gyerek felsikoltott. Nem nézhettem tovább, a pitvar ajtóhoz mentem, csak könnyedén volt megtámasztva, belöktem... azt hittem a zajra kijönnek, — nem.csendesség volt benn, a tusa megszűnt, de csak pillanatra, a férfi pálinká tói rekedt hangját halottam újra. Jól van ... ez éj­ szakára még nálad hagyom, de holnap viszem s hogy el no szökhess, ide fekszem mint egy kutya az ajtó eleibe. Azt hittem ki jön, mélyen a sarokba nyomultam hát, s azon gondolkoztam, hogy mentsem meg szász rewyt a gyerekkel együtt ’ Baját lakásomban szerettem volna eltüntetni ökot ez emberi állatt elől. De nem jött ki, hanem a szobában feküdt az ajtó elé. z* Nem sokára erős hortyogás hallatszott ki, a pá Unka hamar elnyomta a dühödt férfit — aztán elhall gatott a hortyogás is, csend volt, most gondolám jóit adhatok as asszonynak, rejtekemből kiléptem, neszt hallottam belülről, megállottám lassú léptek voltak, _aa újtóbos közeledett, as pz asszony lobot gondolám, LAPOK. igazságügyministerium illető a felügyelettel megbizbstd tagjainak tórvéoysisrOeo bírniuk kell, akadály e a bi rák ée bíróságok akár politikai, akár adminislrationális megbizhatósaga feletti felügyelet gyakorlásira nézve ? Vájjon a főispán, ki a törvényjavaslat mellett is teljesen a törvénykezés keretén kívüli áll, még ha tel jes jogi qualificátióval bírna is, miután intézkedéseiben amint olvassuk még a kormánynak som less felelő*, egyedül lobot e alkalmas arra, hogy a bir»i kar kinőveundő, vagy előléptetendő tagjai birói képességéről, avagy egyéni megbízhatóságáról alapos informatiót ad hasson? és Vájjon a törvényszékek elnökei a királyi Ítélő tábla kebeléből kiküldhető fölülvizsgáló biztosok, avagy maga a nagymélt. igazságügyministerium kiküldöttei nem kétségtelenül több képességgel és s akértolemmel, és a bíróságok tagjainak birói viselkedésükre és képutteégükre nézve nem több betekintéssel és ismerettel bírhatnak o mint a főispánok? Avagy a bíróságok tag jai politikailag, társadalmilag, vagy bármi tekintetben oly megbizbatlanoknak bizonyultak c, hogy felügye letro további megbízatásuk a basa és társadalom ér dókéit veszélyeztetvén, mulbatlanul szükségessé vált, hogy ezek a megyei közigazgatási és politikai főnök felügyeletének, mi több: önkényének alárendeltemének ? Mélyen tisztelt képviselő biz! Mi sokkal jobb véleménynyel vagyunk igazságügyi, felső fokú szakkö zegeiok megbízhatóságáról. És ennélfogva azon nézet­ nek adván kifejezést, hogy az első fokn bíróságok személyi és admiuistrationális felügyeletével csak a ke rülolek surinl felosztandó királyi táblák, a felosztás megtörténtéig pedig a mostani centralizált királyi ítélő tábla kebeléből állandóan vagy időnként kirendelhető közegek megbízhatók, a politikai hatalom vagy opportunilás befolyása a birói ítélkezés függetlenségét sem administratiónális, sem személyi, som szak sűrű­ ségi szempontból nemcsak emelné, de sőt tetemesen leeülyeszteni lenne képes. Mindezeknél fogva a mély tisztelettel alnhrt ka­ mara tisztán az ügy érdekében, jogi és hazafias meg­ győződése ée törvényen alapuló kötelességé által, ve sérülteivé, alázatosan esedezik, misurint kegyeskedjék a mélyen tisztelt képviselő ház a budapesti ügyvédi kamara folyó évi doczember 23 án tartott közgyűlésé­ nek a magas képviselő házhoz intézett felterjesztésé­ hez, de az orazágszarto felhangzó tiltakozáshoz csati a kozó eun alázatos kérelmünket nagybecsű figyelmére méltatni és a nm. belügyminister úr által minden igaz ok és elfogadható alap nélkül, tisztán a politikai szűk’ségeeség félre ismeréséből az igazságügyre mért a bí­ rói függetlenséget es általában a közszabadságot ve­ szélyeztető csapást elhárítani. Kelt b. gyarmati ügyvédi kamara 1885. évi decietíber bő 29 ik napján tartott közgyűléséből. Kövy Tivadar t. k. Farkas Ferencz s. k. elnök. titkár. Fejtegetések. Bámulatra mérő a nagy termeszei! Törvényei­ ben a figyelmes, nyugodt, gondolkozó észlelő anynyi szökni akar, segítek neki, az ajtóhoz m intem halkkal kinyitottam, csakugyan az asszony volt, hanem szökés helyett kezében a kés volt s férje felé hajolt — meg­ állj 1 suttogám — az* asszony oda nézett, a rémület és kétségbeesés feldúlta arczál, úgy nézett rám mint egy őrült, keze lehanyatlott s földre borult. As ajtót annyira betasxitottam, hogy beférhettem, oda mentem hozzá — öleld fel gyermeked, fuss oda a másik házba mondám mig a kést kivettem keséből, véletlenül a férfi karját érintettem jég hideg volt, meg­ hökkentem, homlokát, arczát tapogatam, szivét — nem dobogott. Megállj! kiáltám az asszonynak, ki már ekkor gyermekénél volt. A végzet gyorsabb volt mint te, fér­ jedet vidd ki as útra, a pálinkádén. düh megölte. Ne találják itt házadban, különben bajba jön. Igazságos Isten ’ rebogé az asszony s miután meg­ győződött a valóról, egy elszánt erejével emelte fel a nagy embert s ki vonszolta. Kis idő múlva visszajött, térdre hullott előttem, átölelte térdemet, szólni nem tudott — zokogott. • Ne sírj, bátoritám. Köszönd az Istennek, ki lát ée tud mindent, ha kenyered elfogyna, jöjj hozzám, oda a másik házba, ott találsz annyit, a mennyi egy embernek elég. Másnip a bulla magtaláltatott ■ a község költ­ ségén eltemettetetl. Az én magányom pedig egy gondos anyával s sulid gyermekkel gyarapodott, s csudálatos — nem éreztem, hogy utambao lettek, vagy zavartak volna De társam intését mégis megfogadtam s ettől kezdve nagyobb elő vigyázat tál éltem, mert most már volt a kikel védjek. D E B. E következetességet, rendszerességet, szabályos öethsa got és tökéletességet iát, bogy mi, kik magánkat as összes termésűt arainak, meghódítóinak tartjuk, akik azt hisszük, bogy minden a mi kedvünkért teremtetett; mellette alig kifejezhető paránynyá törpülünk. Eme bitünkkel szemben ugyan kérdhetnék, bogy például a kant«lup dinnyének finom, csemegeszerú busa, a ked­ ves zamala erdei szamocza nem e a mag >megkivántató minőségű fejlődésének a feltétele, vagy a szép, piros, köpczös buzaszemek, melyeket a rengő kalász fejleszt, mebében neme a faj fennmaradása érdekében teremtetnek ? Beszélik, bogy egysur, nyár derekán P. Szántó határát valamely falánk bornyó annyira ellepte, bogy miatta az összes nyári vegetáczió a legnagyobb veszélyben forgott. Mi történt? megjelenik egy nagy csapat seregély, s addig el nem távozik a határból a mig az utálatos, s mindent felemészteni készülő hernyó rajt el nem puszii Iá. Menynyivel többel kellene dől gozni az embernek, ha a zordan téli időszakban nem jönnének segélyére az apró madárkák, melyek a magba ment dudvának szemmel ali; látható magjait oly ügye­ sen kisudegetik. Mennyi pusztító káros elemet sem­ misítenek meg, környeutflnkben a cziokék és ökör­ szemkék. Vagy mi lenne erdeiekből, ha azoknak örö­ kös ácsmestere, a pajácza ügyességű, biúz szemű, fáradhatlan munkásságé, szerencsére mindég jo étvágyú, s mondhatni véső csőré harkály nem vállalkoznék arra a nagy munkára, bogy a faj, és önfentartás czéljábó) a legszilárdabb fakérgek alá és közé rejtőzött rovaro­ kat, és azok petéit kivájja. A gondos természet minden szerep betöltésére rendelt egyedct, s igy minden egyednek van szerepe. A vakond. a földi giliszta, szakadatlan rigolózzák a talajt. A ragadozó madarak és ragadozó emlősök a dögök elpusztításával légkörünket tisztítják. Van ro­ var, mely az elbullott madárkát ügyesen készített gödörbe ássa el. Hogy a természet egyensúlya meglegyen, alkotott növényt a viz, vizes, televényes, homokos talaj ; begy, völgy, északias és délien fekvés számára. A nagy bőség és nagy hideg megöli a fer­ tőző baktériákat. Az északi hideg sülökben kapjak a jó élenydus levegőt. Mindenről van gondoskodva, még a népesség tulsuporodasa ellen is. Hogy mily bámulatraméllókat mivel a termésűt az emberi tszerveut megbetegedésénél, bogy a káros kimeneteltől óvja, vagy legalább, bogy a bekövetkez­ hető kórt mérsékelje, azt mi orvosok legjobban tudjak. Hogy az agyvelőt, mint a szabályos életműködés for­ rását a kü'*ő erősüktől óvja, egy erős csontburokba zárta, éppen úgy a szivet, tüdőt. A mélyebben ülő sumgolyókat. a látási eszközök eme legremekebb művét, bogy bennök könnyen Kár ne essék, erős esontszegély. lyei körilé. Mily megfejthollen csodálatos dolog az. bogy az egynemű anyagból Jállani látszó ideg közvotitésével epyik helyen iáinak, a másikon hallunk, a harmadik in szagolunk stb. vagy, hogy a köoymirigjek könnyet, a nyálmlrigyek nyálat, a máj epét, a vesék búgyot, a gyomor és bélmirigyek az emésztéshez szük­ séges bélnedvet választják el. Mily következetes a termésűt a vizkóroeoknál: ugyanis: a lábak kezdődő vtunyője többnyire a szív, hasé a máj, az arczé vesebajáról tanúskodik a sze­ gény sunvedőnek. Mindetek eg)Szorüeknek látszó, mindenki által tudott, s mindég észlelhető elemi dolgok; de okvetio nül elég fontos motívumok arra, bogy „agnoocaos“-ek s annak értelmében való emberek legyünk. A növényország szénsavból, ée a föld sóiból él; amazt belégzi, emezeket mintán a talaj nedvessége fal­ óidé, a finom gyökerek szívják fel. A növényvilág szénsav nélkül éppen úgy meg­ semmisülne, mint az állatvilág éleny nélkül; mintán pedig ama vzénsavmennyiség, mely a rothadás, és as állatok kilégzése által támad, nem elégíti ki az ő szük­ ségletét: az égési folyamatban egy harmadik toktaté lyes szénsavforrás nyílott meg számára. Az igen előrehaladott növényélettan szabályai aurint a növények által belégzott szénsav, és felszívott viz egy résre csakhamar feloszlik elemeire, t. L élenyre és szénenyre A gyorsabb és tökéletesebb auimilatio nak fő feltételei a kellő minőségű fénybehalás és kellő mennyiségű szénsav. A növényélettan búvárai tapasz­ talásai szerint, ha valamely vidék, faj, bármely okból szegényebb szénsavban, noha különben a viszonyok kedvezők a növény kevesebb keményítőt, vagy pél­ dául kevesebb csokrot tartalmaz. A növények szerveiben végbemenő vegyi átala kulások csodálatos módon hoznak a növényben létre annak Géniusz szerint oly dolgokat, melyek nélkül nem is létezhetnénk, igy például: a legbecseoebb óla jókat, színeket, gyógyszereket, n. m. ebieint, morphiut oocaint, strycboiot stb. Nem lenne szénsav nélkül rizling borunk, turkesztán dinnyénk, kalvil almánk. Na­ póleon körténk, kenyerünk, ds még tüzelőnk sem, mert a növények szilárd részét is jobbadán a szénsav al - �e NÓGRÁDI kotjs 6a a kávéi sók, molyokét elégé* után mint hamut látunk *. Etákból folyólag úgy tűnik fel, máskép nem tu dóm magam kifejezni, mintha a szénsav a nüvenyoradtgnak szellemi minősítője, a viz pedig a sókkal anyagi alkotöjs vagy szervezője lenn*. «» A szénsavnak ily sok baszna, mondhatni nélkU löxbetlensége mellett alig számbavobetö kár, ax mit ux állatvilágra gyakorol, felvéve boxxá axt, hogy többnyire módunkban áll, axt elbáritani. De lássuk végűi most már axt is, hogy ax em­ bernek mily hasxnára van köxvetlentll a szénsav. Mért vágyunk annyira a friss, üde vix után, mert isxsxuk axt oly élvoxoltel ? kétségkívül a bonon lévő sxénsav kedvéért Dijába bútenők axt jégbe, nem lenne ax oly kellemes, mint a frissen merített. A szódavizet hányán isxsxák úgy gyógyhatásúért, mint élvezetes vol­ táért A szénsav ásványvizek a mellett, hogy gyógyí­ tanak e beess* élvezeti tápszerek is. Ki nőm élvezte még a* mértékkel ivott győoygyöző pezsgőnek nyelvet, ént, kedélyt oldó hatását, vagy bizonyos betegségek­ ben, például a cbolerában kittinő gyógyhatását. Egyógyhatást kétségkívül nem csak a benne rejlő szesztarta lom, hanem a sxénsav is adja. De tesz ó egyéb jó szol­ gálatokat is a gyógyászat terén. Akaratom ellen is többet beszéltem a szénsavról, mint óhajtottam; de minthogy oly nagy szerepet visz a két szerves világban, nem lehettem rövidsbb. Tolmácson, 1886 évi január bó 17 én. Perémi Gábor. A b.-gyarmati önk. tüzöltó egyletnek f. éri január hó 34-ikén tarlóit éri rendet közgyüket. Hármon Gábor elnök meggyőződést szerezve a köz­ gyűlés határozat képességéhez megjelent elegendő egy­ leti tagok, köztük mint alapilótag Scitovszky János Nógrádmegyo nagylelkűién! alispánja és Hanzély László kir. tan sto számáról, elnöki székét elfoglalja* a jelente * vők fldvözlése után a gyűlést megnyitja. Végre a ki­ váló támogatásra, melyben egyletünk ez óv folyamán részesült a az eredményre, mely ex által 'elérhető volt, hivatkozva, felkéri Wágner István titkárt az évi jelen tés felolvasására. E jelentés lejebb közöltelik. Ezen köztetsxéssel fogadott jelentésnek a szak, helyi és a fővárosi kiválóbb napilapok számára leendő megküldése iránt hozott határozat után Feledi Ignácz pénztáros csinos kiállítású és télié* helyesléssel talál­ kozó számadását olvasta fel, mely szerint bevétel volt 1170 frt 66 kr. kiadás ugyanannyi s így maradvány nines, de függő adósság sem. Pspp László szertáros által felolvasott, szinte tel­ jesen helyeselt leltarSzerinti vagy un 6819 frt 16 kr, miből 794 frt 80 kr ára szer a múlt év folyamán sze rsztelett be. ' Az alapszabályok módosítása iránt benyújtott ja­ vaslat egyhangúlag elfogadva lett A sorsolás utján eszközöltetni szokott tisztujitás alapján tőparancsnokká újra egyhangúlag Hanzély Márton; főorvossá (egészségiig)i osztály parancsnok) lévén ax egyletnek 4 orvosa, egyhangúlag Dr. Feledi Ferencz, mászó osztályparancsnokká: újra egyhangúlag . Bátor Sándor, titkár és segédétU'.í újra egyhangúlag Wagner István, mászó szakaszparancsnokká egyhan­ gúlag Féli Horváth Gábor, szivattyús szakaszparancs­ nokká újra egyhangúlag Molnár József és szótöbbség­ gel Kénig Adolf, a szakvizsgáló bizottság tagiául ifj. Sulcz Lajos b. parancsnok elnöklete alatt Hábor Sán­ dor és Kommerell Gyula osztály parancsnokok, .Milován János Ügyész és Wágner István titkár megválasztva lett. A mély érdeklődés melyet ügyünk iránt Scitovszky János alispán tanúsít s azon kegyes támogatás, mely­ ben egyletünket részesíti, meghálálható nem lévén, a ta­ gok, szivük őszinte sugallatát követték tehát, midőn öt kitörő éljenek között dlsztaggá megválasztották. Végre elnöknek a gyűlés vezetéséért köszönetét mondva a gyűlés d e. 11 és fél órakor feloszlott B.-Gyarmaton, 1886. évi január hó 25 ikén. Wágner István, ____ titkár. A b -gyarmat ónk. tűzoltó évi jelentése. Tisztelt közgyűlés. Tetteinket irányzó jelszavunkat „Segélyt becsü­ letből4 biven követve, elértünk egyleti életünk eddig el nem ért fénykorához Mert a kijelölt irányban ve­ zetett ténykedés balomra dönté a balbitet, mely nem egy emberbaráti intézmény élet erén ejtett sajgó sebet. S igy eok küzdelem után bár a balbit, kicsinyes érdekek * ki nem elégített vágyak romjain a minden oldalról nyilvánuló elismerés és pártfogás alapján oly fokot volt szerencsés elérni egyletünk, milyet, önzetle­ nül mondható, sok nagyváros ily hivatása intézménye s ily rövid idő alatt el nem ért Hasztalan a törekvés * hasztalan dönt a földi lény aziklákat balomra habár ezzel embertársainak ki sxámith .lián javak forrását nyitná is meg, ha nem ér tik őt, vagy nagy horderejű törekvésiben hiányzik a méltánylat. Nem tagadható, hogy egyleti életünk minden egyes azakábau a támogatás és többé kevésbé a méltánylás megvolt, de az sem, hogy ez nagyobb mérvben csak a legutóbbi évek folyamán nj ilyAoult leginkább. S e mozgalom nem a pillanatnyi szeszély kifo lyása, nem a szokatlan iránt való pillanatnyi érdek* lödé*, mivel élén Nógrádmegye érdemdús közönsége, Scitovszky János nagylelkületú alispán. Dr. Melicher Ferencz kir. ügyész, a városi képviselő testület * a ▼áros jobbjai állanak. Ily pártfogókkal bírva, nem ezoda, hogy ez év folyamán egy a kedves hazánkban talán csak 3 vagy 4 helyen túlszárnyaló magasságú tolólétrával bírunk, LAPOK. szükségleteink fedeztetnek, bauem ifj Sebőit* Lajos b par.ucsnok kezdeményezésére, elnökünk köxitmu ködésével alispán ur ö nagysága határozott kikötésére egyletünk a megye részére verseny ajánlat alapján ké­ szítendő 200 drb. lüzifecekendö szállítójától egy víz szállító gépet nyerend. E kimagasló tettek után ragyogó betűkkel vés­ ték említett jótevőink nevű kot keblünkbe a maradandó édes emléket egyleti életünk fejlődési történetének lapjaira. A tűzoltási intézmény ily szép felkarolása a mind­ inkább tért hódító érdeklődés mellett közel jutánk azon ponthoz is, hogy jövőben nem önfeláldozó működő tag jaink vonandják embertársaink védelmére az oltási sze reket, de saját fogatokkal rendelkezve a kétségbeesés első pillanatában már olt lehet csapatunk. De nem mulaszthatjuk el fölemlíteni azokat sem, kik ügyünk mellett lelkesülve annak egyes mozzana­ tait tágasb körben is ismertetni igyekeztek, igy a „Tűz­ oltó Közlöny" az „önkéntes Tűzoltó" „West. ung. Fenerwebr Zeitung", „Nógrádi Lapok", és a „Festi Hírlap". Nem a helybeli egyesületek milyen a „Férfi da lárda", „Női dalkör" és „Műkedvelő társulat" szives odaadó készségéi sem. Nőm mulaszthatjuk el továbbá fölemlíteni idősb Berczelly Ödönt a vészhelyén való gyorsabb megjele nézünk érdekéből nem egyszer átengedett fogatáért, ép úgy Feledi Henrik és Retser Ffllöp biztositó társulati ügynököket a helybeli polgári fiatalságot * sok máso­ kat kik lakva bár helyben vagy távol, intézményünk felvirágzásához támogatásaikkal szíves készséggel hozzá járullak, úgy egyletünk nehány működő tagját sem, kikről azonban alább szólanduuk. A kifejteti munkásság a tűzvédség szükségessé­ gének tudata, oly ösztönzőleg hatott, hogy ennek er kölcsi súlya alatt a pártoló -tagok száma, kik nagyréezben alapítók is a két tiszteleti főparancsnokkal, törülve a részint elhalálozás, részint eltávozás vagy anyagi viszonyok változása miatt a kötelezettség alól felmenteti 8 at 129, a működőké, halálozás alapján tö­ rül 3 at, hivatali elfoglaltság miatt felmenteti egyet, a szolgálati idő elteltével kilépett négyet és kizárt hár­ mat. de hozzáadva a volt tagok közül újra hármat és újonnan belépett iGot 122, tehát a mindhárom osz­ tálybeli tagok ideértve a 39 egyedül alapitól 290. (Folyt- • vége kSvctkeaik.) Hírek. Hymen. Szabadhegyi Zoltán hontmegyei bir­ tokos e napokban jegyezte el Paczolay Katalin kisasszonyt, néhai Paczolay János volt országgyűlési képviselő szép leányát — Szommer Ferencz váro­ sunk fia s alispáni írnok, e napokban váltott jegyet a szép műveltségű Jánoska .Vilma kisasszonnyal, né bai Jánoska Nándor nyugalmazott kir. mérnök, * volt Ipolykesri földbirtokos leányával. Sok szerencse és bol• dogság kísérje o házassági frigyeket. Gr. Degenfeld Lajos megyénk szeretett fiát nagy kitüntetéssel fogadták a reformátusok Romájában Debreczenben. A gróf a múlt szombaton jau 23 án ért Debreczesbe, hol őt az indóbáxnál a szabadelvű Íiárt tagjai nagy számmal várták, a harsány éljennel ogadták. Majd Fráter Imre lépett elő, és a vonatról leszálló képviselő jelöltet igen szép beszédben Odvö xölte. Este a hires és nagyszerű „Bika" czimű vendég­ lőben bankettel rendeztek Gr. Degenfeld Lajos úr tisz leletére, mely alkalommal Dr. Kóla János és Fekete Sándor szép toasztokban fejezték ki a nemes gróf iránti tisztelet és szeretet érzelmeit. A gróf ezen toasztok állal meghatva, megköszönte a párt által rendezett imEosans fogadtatást, * kifejezést adott annak, hogy haár néhány óra előtt Debreczenben még idegennek gondolta magát, íme most meggyőződött arról és érzi azt, hogy többé nem idegen itt, hanem szintén egyik fia c dicső városnak. A bankét a jó indulatok foko­ zása között éjfél után 1 órakor ért véget. Másnap va­ sárnap jan. 24 én tizenegy óra felé gr. ’Dagenfelo La­ josért küldöttségei menesztett a szabadelvű párt a vá­ rosháza díszes nagyterméből Gr Degenfeld Lajos a küldöttség élén disz magyar ruhában megjelent s el­ mondta p oggramm beszédét, melyet gyakori éljenzés szakított félbe. Elmondta, hogy Tisza Kálmánnak tántoritbatlan követője; elmondta, hogy a vallás szabadság és dcmokracziának rendithetlen hive, s hogy a dema­ góg áramlatnak határozott ellensege Beszédét szűnni nem akaró éljezések követték. Gr. Degenfeld Ijijos megválasztása bizonyosnak tekinthető. — bár a fdg getlenségiek jelöltjének Vályi Árpádnak,a reformá­ tusok főgondnoka szép tehetségű fiának, erősen sora­ kozik a pártja A függetlenségiek, ugyan ax nap este, mikor Gr. Degenfeld Debreczenbe bevonult, s mikor a gróf tiszteletére a szabadelvű pártiak bankettet ren deztek, szintén nagy mulatságot tartottak A farsang első díszes mulatságát miként tavaly, úgy az idén is a honvéd tisztikar rendező, jan. 23 án gylljtvén egybe az uj laktanya ízléssel feldíszített tér meibe a kitdaöbb ismerős családokat. Rács Feri zene­ kara mellett jó kedvvel folyt a táncz 9 töl II ig, mi kor is gazdag vacsorához ült a társaság ; o vacsorának nem csekélyleodő érdeme volt még, hogy rövid egy óráig tartott s a pobárköszöntők özöne helyett csak néhány talpraesett toasztol mondtak, igy mindenek előtt Török Sándor úr köszöntő fel azentély fáradhat lan rendezőit Györgypál Ferencz őrnagy urat és ne­ jét ; majd az őrnsgy úr az egész társaságot ; Pajor István k. tanácsos úr Scitovszky János alispán urat és nejét: * dr. Melicher Ferenc* a görög hitregéböl vett szelleme* hasonlatul Tőrök Sándor bá cail. Magától értetik, hogy lakoma után még nagyobb animóval folyt a táncz hajnali 3 óráig, azontúl már csak az „urak" mulatván) Az estélyen részlteitek az úrhölgyek közül ax őrnagy és alispán urak nejein kí­ vül még Madách Károlyné Margit leányával (kit a fia talság reggeli zenével is megtiezUlt,) Melicher Fereoczaé, Fenj veasy Arnoldné, Hanzély Mártoooé, Bachár Gyű láné és nővére, Vitális Mariska k. a., Pajor Gáspáraé, Latkócxy Rezsőné, Forgáeh Forencué, Tomeeko Nán­ dorod, Kovács Sándorné, Soóky Endréné és Beade Gynláoé. A b gyarmati ügyvédi kamara évi rendee köz­ gyűlését mi vasárnap délelőtt tartja saját kivauloe helyiségében. A választmánynak az ügyvédség éf jog­ szolgáltatás terén telt Upaszulatairól a közlrdískű részt lapunk közölni fogja. A helybeli ipartestület elöljárósága jan bó 204a ülést tartott, mely ülésen az 1885. évi számadások a vagyon kimnutás leltár teljes rendben találtatván, a közgyűlés elé terjesztendő. A költségvetésnek a tagdíj leszállításra vonatkozó tételénél azonban az eddigi 2 frt tagdíj helyett javasolt 1 Irt 60 kr és ülés (olya mán inditványzzott I frt 60 kr felett nagyobb vita fej­ lődött ki, mig végre a közgyűlésnek elöljáróság elfo­ gadás végett az 1 frt 50 krt sjálandja. Megkeresendő továbbá az iparhatóság, hogy az uj mesterek mig a testületbe való belépés diját le nem fizették, iparenge­ délyt ne nyerjenek. A segédek segélypéuztárának jó­ váhagyott alapszabályai közgyűlés elé terjeaztendők. Megalapítva lett a közgyűlés tárgyxorozaU is. Az ipar­ iskola bizottsága által az igazolatlan iskolámulaaztások okainak kipnbatolására Irsinetz József, Trajbjár János és Makkay Sándor elől járósági tagokból álló bizottság küldetett ki Az iparhatósághoz kérdés intézendő Wsin borger Mór iparigazolványa iránt. Ép úgy oda kérdés intézendő ax ipartes'űleri megbízniuk bizottságának megalakítása iránt A tolmácsl önsegélyző egylet f. évi február bó 7 én délután 3 órakor a község házánál évi rendes közgyűlését tarja. Tárgyai: a zárszámadás és mérleg megvizsgálása, igazgatósági jelentés és egy igazgató sági tag választása. A b.-gyarmatl női dalkör ea dalegylet-álul 1886. évi február I én tartandó dalestély műsora következő: I..Honvágy. Zsaskovszky F. tői, vegyes kar. 2. Vén bo gár. Veitb F.-lől, előadja a férfi kar. 3. Népdalok, énekli: Bánbidy Lujza urhölgy, zongorán kiséri Bőd nár Bálint ur. 4. Pepi pánt. Markbreiter L-lől, előadja a férfi kar. 5. Árnyak éneke. Verdi G. töl, előadja a ttöi- kár. 6. A dalnok hitvallása Huber Károlyiéi, elő­ adja a férfi kar. Tornyos György kir. adófelűgyelő urat a nm. m. kir. pénzügyminicter úr Rimaszombatba helyezte át Gömör és Kis*Hont megye adófelflgyelöjévé, az ott elhunyt Fakla János volt kir. adófelűgyelő helyébe. A távozó itteni állására pedig Ternovszky Alajos pénzügyi titkár, eb­ beli rangjának és illetményeinek meghagyása mellett, neveztetett ki A mily váratlan volt a gömöri adófelfi­ gyelő'halála, ép oly váratlanul jött Tornyos György adófelfigyelöokuek áthelyezése is. Egyéniségét, alakját, jómodorát már annyira megszoktuk, hogy bizonyos megilletődéMs! vettük az áthelyezési hirt. Ezen megilletődói egészen jogosult, mert hisz Tornyoe György ur már közel 17 éve van körűnkben, s az évek eme bosszú során át iránu érzett tisztelet csak nagyobbodott ó* erősbödölt. Tornyos György ur városunkba 1870. évi jan. 10 én jött s ettől az időtől fogva 1878. évi marta. I ig mint adóhivtUli ellenőr majd pénztárnok híven ér szakismerettel teljesiUtte mindenkor köuletségét. Szakismeretei később méltánylásra UlálUk, mert a péuxűgyminiszter az innen Benterezebáayára távozó Grnmmicb Géza helyébe 1878-ban Tornyost bizU meg a kir. adófelügyelői hatóság vezetésével Tornyoe György ezen fontos bivaUlnak páratlan szorgalom és munklsság kifejtése mellett megfelelt; megfelelt podir úgy, hogy ellene nemcsak panasz nem marfiit fel, nanem itteni működése, mely a szigor és méltányosság helyes alkalmazását soha sem tévesztette szem elöl, mindnyá junk elismerésével Ulálkozott. Kitűnt ö nemcsak mint nagy munkaerő, kitűnő J előadó a bizottságokban, érélyes de jóakaraté főnök, de mint tudományos képzett­ ségű egyén is, * e mellett nemes kedélyű ember és jóbarát Inneni távozása Tornyoe urnák oly eok szép és jó emlékkel van összekötve, hogy ö is szívesen fog visszagondolni városunkra és NógHdmegyére. Mint ér tesűlűnk, akin adófelűgyelő ur (ebn 10 én költözik el családjával B. Gyarmatról. A baliua-gy&nnatl izr. nőegylet bálja jan bó 27-én tartatott meg a „Fekete Sas" czimű vendéglő emeleti termeiben. Halálozás. Győgyithatlan elmebetegségbe esett Markovics Ödön sx á honvéd főhadnagyot szerencsét­ lenségétől és szenvedéseitől felmenté a gondviselés; ugyanis 8varczer bpeeti gyógyintézetében egy havi szenvedés után jan. hó 23 án meghalt • másnap eltemettetett. Örök világosság féoyeskedjék neki! Tanfolyam alocomobil és gőxcséplőgépek kezelői számára. E tanfolyamon,, a melyf. ó. február bó 10 ik napján fog megoyittatni'és ápril bó végéig Űrt, aló comobil és a különböző cséplőgépek szerkezete és ke­ zelése fog unitutni. Tanulókul fölvétetnek a 20 ik élet­ évüket betöltött önálló lakatosok, kovácsok, ezek se­ gédei s a különbölő gépgyárak munkásai, okleveles caxdák, valamint oly gazdák is. a kik a természet tu­ dományokból annyi ismerettel bírnak, hogy a Unfo. Ivamot kellő sikerrel hallgathatják, végre géptnlajdonosok. A belépőktől erkölcsi bizonyítvány kívánta tik. és az, hogy írni, olvasol tudjanak. A bciratások az intézet helyiségében (Vili. Fh. Sándor Ur 4 ex.) f. évi február hó l-eő napián kezdődnek a 10 ig napjáig UrUtnak ; vidékiek a beiratkozásra levélben is jelentkez­ hetnek. Budapest, 1886. január hóban. Az állami kö­ zép ipartanoda igazgatósága. ál 1888-Ik sjévl kónd&Uok asfváltáaáal a b.-<yamati «‘Z*“y (yeraekA f«tnihUA«a Se * lefWfSayabb etaládokaak lUxlfaval való elHtáaSra a varaaktrutl agylat állal MakftslStt a kSvatkaae. Adakoatak í Mtevssky Jiaoa 10 frt. Bar- �NÓGRÁDI LAPOK. Mi BAte » wi B^.ta.r AvnaM a ta Be^Aa Ni » M Ktam Mm. Pv^te, •4i &^b8óóa ^jM*4y t Amimé**# <Ittd Saram W bt U«rakM <»tibMÍa|l JAm. te Ueoóa tAraly I—I ín Ft**./ >AU M te D* Batatev, Fmj »MI ArwM • a«j« D* KiktakH.i Oy.lk te PugvtolviA Uyai. I—I tn Slyaaaak Aa tat *• bv Koppéi AS bv Bvóm f» bv Wmm JoAta Mbv Sta* KAtaa. A0 bv Br teMUr Pv«yM I M. Par» »*•*• • fcV Pl rSAb Kérte, Sbtel AiWK> I.íbmvi AAMm *• Brab* I _M K.tea, “VUL*"" U BvteaA.ma Jen*. M kv. Mate*. igaata "lb Bt. Wataa Araié AS kr W*taa K.r.:iea W bv Baab AStef te kV. N wij r Bte »• bv A4*« Atetf «b k*. BiMtev tearA M kv *aaU» Bmo batte, I te l m<* >-•**• AS bv. !»■«■ JA aaa *S bv. W.M l«AA .te kV JtaAa A4.IT M kv r.UAi H.Mtb I fit SabtabM te*r AB kV tataira. AS kv. W»«btrt Mm Bv kv. Ftata Ptpa •' kV Bratata Ptetea *» kv, B.raa.Uvr Ltom I M Ptataar Urate te kv Barab Jtaab M kV Setatek tanó.i M kv braa. Igaara M kv Urára JSoate <• kr Ktaa Árminra Vm kv Oratecb Jm*í ter.bta.. K«U B- *• Ltp*4 b—I Bt PviiMvk Bán * kV p.IAvmv u-ram as kv. •*» htenJ l te Ktaa *M« V" kv. MkAakWMv Jterai M kv Vvíta lMk.1. kV kv. lumen trato te kr *«« Mán te kv. Keble AaSrta W kr 'tr'.aragra J*k.kM I M. Ktaa State kv, Léte tea. -Vkm-.r J.aab S.m. Igeara ►» « kr Be*i IgnAM M kr Wmm tM«U •* W.vm M-» I -I te. B'rcn.U-r ^».IU JD kv. W.av Jebabra i M Wraea temen te kv. OaaInrbra B«v I te. Otew teb.i te kr Jt*m Kame S if i 1 » kV. Btg4« Pirivív AB kv. Ktarn iteap as kv B*ie*aa Ktab 1 te k gyár mta «« te. B-aó. »p«u I H l A. te bv agy '•Mki P kr L AB br. l.tuvtaaab, Karai, M.te» m Fteb.l Karai, 1—I te Jrag betel M> kv. S.IA. Oytagy Jk kv. Vaaeav ImM. 1 IH V‘ P»VM4 M kV lr<UaM a.vkr.k k M BmAat B^aU I M. xrtrMj.rMtv 4kaa • M B*aaM, UmU • M DV Bmm«U Nveevk I írt. Beátok *M» I *» •rMrb.H Aram, tkr «M*k Im-Tk. »-» M. Hmm <*y«U M0aa 4B Lmm l-f M Bvatov Bav ka P.U*.k«rt TkvUar !-• M. AMa<.r Kavíjm A <* Uta iWf (aaataM) BaaMvy AUJm FwAm hra. Kék laMto ÉatUcj' Bm Baak LamU kv PW av JamW l-l M KMafkekr.r <•*» Ml.a— év 4m JmM f- i M B.M..»Afk JmmI A. B^A. Jam^ >2*7 ■ Aa^to'kap Bkakw • »• BvBakv Jakak kUMfr Mval* r.tea.Mrt B.r M '■bwa Amm I—I Bt TakavAA kv kBH lakkaM V m. MrivkMM AJ^m K.A. Bvrw PartMk, Pkp Av M4 Üv P-UA. F»m< B»r>M M BArtk Upkk I * £ K.A. A4UV ar kv B«laAv JAa«v kv Ur B-^Aa. BiAAJv l-l *" Mt«...k i in MikmUw Vümmv. N.rwI'M I - I írt B^Aayí. JMvaf 1 írt ■ 4vy Bab4m I ívk. Ia«v TivUar A. Yavavv. <*/*<» *—• M ka^vt Jiaivf kv Hattal. M»Aa I —I ÍVk. »!.•••» A. UkaraAMk* > BA-M kv. K.k UtvM M Tkrak KAakt M U«iaa.r k. Haa»l Aatra. M -M» kv. í»AmA Bamva kv tkASMi ka Uvi B^aM » -Bk kr Baki PvWy«« I « fai Nyilttér) MuM*t** Rovi ‘ ki’' 1 j i.at S*te*TMjte jsr v sssá. Szerkesztői üzenetek BAltAg l»Mgv A .BAmm* rsiai. cmbb .Atem abara. teaai m .teBb ily mras <-a>bbr« A aateb a—baa baaate wBlyaaAI favva ArnAlbH i B|.m .teBSAtaa tegwbb • rAAaSgi •mteu.. kitel*. i» artitas.b I.WAn Káért aa agy jé íateAbrl aaasbaa wm tetei ai* aagy tart amgte.' lapaabbaa meri a rAAtegi •eteti* btekitMt r •*t4*ota» te I. laOm ive*. »4g pteip •bte*. í VAgy bM layAM »aaaA a te lAvJVi **H tel tergAjte t ba.Al Maat tat bte baaai raaBvvtai te bAA baaal tajj.1 « a ítewvA MjAi te •) K r»*albM í.fiailabMt mm *AUal foiaiSteg.t a »aarb bAvJAaai bsvate mám mteas aSAte rtaS mán S ba HBvtal aOA mag be paStg aam HBwSi AaM Bi Ba e rtatagp asteaSte Horváth Danó, Felelős szerkesztő. ítm-sm Mnm s-< á taémaan bw jaraatermeg amt UB*i baatate bAstamv tataA tery Baeviabi Astal tmraBajiei.aab <mai Jmaar Ab teteat uram HsraMgjttev mvavaAB adata ASB M i'btaBaeiteta a jtewte bm itasd "gra^iaa. Agy*«-e a b gyarmati te tarvramnta Htetaa aaSmteji bír te-mg tavMaAte to*4 <tate BAtateata. fafc*A, A SAtttvi * m UAvbaa All -iá aaVM ataAU M tabte CtfhÉM Pweeca TaaSa Mibte te J tate AtaaAarater. kagys \ tatebr* 14Sa fr% • *vbMr IBS UBvbae á f l-ft~eaam atatea taaamm mABMí (te JéaaH itemtebta AtaMatete HM a a avnarl 11a tibrtas A L 1 te te baiyr^m asam. ín a atetel *. Ubvbas A I 1— lé aaraa atatei *L MmMl Hete Masteat riiaU \ uter* KJBu Irt atam a <mtan ILI, Übteaa ALI S aarw atam ' l Stabil BsMb Mám »> M terv aa armvte Ml irtana ggmna AMféBBtaSi BMaAtal mim atrasAvtea. te begy a fassabb magjeAaM mmitaeta aa m*a •* tebrate ba •-4b angpaa 4 a 10 Avabar a Wyaataáa Cbtebr be. eAgBbaa a bivb IBBBSÉB ABAStetanBSA sgávesm ar*araeea a ama itepsaii MbteMte araa tete 1. atabate tagam MF.teáte btaaetevte^ r^y aa sm tel boa jaiaan MAustate aaSaateate Aaaa MSI te-------- il j 1 M AMA mám alste baM igamagagymteMiari rateatel g |tea b> jatei araAtabram tette yvterVm a teetaaai bánta, tatom. bte&nte1 tfBmn sibteyteteli* ' ^^ásAbao a bAm^Ammb a tEdSms Mr. jartetataaag atal tetet bamaagam MM Avi asAAbav hí ’ MMs. 17 év alatt Ubb mint tiiBaanr ryó*y eredmény kőretkeiUben t3 enar í> jantatatt. Aa IB47. kvWa MUkAJt a.lAtakAavita*ay.h a gftjAaaaM kaa *aUMa<» M«Ma;>titk Amarattak • »iba<t»n*i takkak, ».rt eavt. IkBA m MkataM »7kv imAIIAm Ma. »7«M»W l akkOl i I. • mAmMan eraa4*^BMt Avahataak Baf Jteaa. a —riarM. MukAte Bwlkabva. W.*. VilAMaMr I. 4a Bkaak«a L, Brk.a^nr.— <) • Mvvak ■.«*.*« «U Ubk aiat lAB.aOB kaka« .abrt (ykgytkatt U a m .rvaaahM Mák »««• rMaar* .Z.rt. AA» ^.^ak. Awati Urval.tak. ml tk-gjl MflBMaai) rnyfrik btakim****** • •> ktMataUvkaa rkaav am (a <1 ikn : *♦ —. ir<b >imaA<. m kiaW tkaaa, maat kr«« ) Uh« jArakaak a l^takk ^rk^at naBvkik akv maIBM. M^laatAv - ,tvM» M Aa aalAto ktv.aakAeak Bt Moa MkobakAMt BAkavt grtt Pkvtvkaa.* J kaiMan • Bar BMmmeak, Misi rUaai gv^MAarAl vaa aaA. at iramat a Batf JAaa. Bwhakaal «MAtakn.a.Ut r«a4«Uk A fraaaaM fkMP««* PMemaak.. «/ »» .Aa Aa Ba<JAaaa M. MalAAakivaaaka tahk ml aat mii loai. a vtAaa rwAkivAI kM .nvalb ■a««.k.t H.^.4. Ja«A. ivarral '*.<yAkk • Akt iákéi mér reOvbc* ml arvaava ikaktaa ki aAkm aa ka ■MataAn.aatAi MAatotU maa Itateak BAaaAakMm fkiiiA>.a MlyraA«nAaM <ÍartraAa ^avaaa kát.. .< ti Mák AtakraArak IkAavkBmAaa^J^SÍBatABaa Hi rakateaaa ktaaayttoa te«7 ka a kaUafAi. p.raa. kakaaat Ur kteakkaa <«« tk^IAU ka .rAartA Maira UkAMaa ama Baf JAaaa AH. m< Baba am MftwAra tava vaBkkavi <«■ )4Aakaay katAmai vaM. A teta«*k aam taAkak aakiai. aam teAlak aiaéalai ikmar •l^aMak B akraak •«/ baki bamaklili «taa MMtev< ma*uA« kv um< ma «m»t n.M.tart.b Mk * O Mm*. Qrkvgjr <ltifiraaA< AirAI/t a aateta gykcj aaava* f«-<talAHAa«k • <ykvv.Aaah ■•< JAam .raah »am bMAa« gpi<naymiiib ibaviHtl r^taMu aa a4v mAllMAt teyhait ikr%*»M BB ■*y •íía «.*taA wWaFBW MmIF Jaaa* v^W^m malAlakvmikt “kWWVA AB BwteMBa^B^B a w ww ■MWY *i frlél A Hat JAaa. Mr malMa<r«rtmAayak. b'vklAtat t^mlktetemmak ^Aaaavm am a malkaaaMbaiABi te • ■•iAM maBaakarbAk matokmaB* AmmBr rr >««ytaai l.baraAartamAkaa a^tet kak nafUn ■ nMvii.tíil My r«m.h uliluiui a.lyte m •maaakte «arv.h ..m< .m<A.A4 • »*«te4 dtmti BBMafte raaAatteaaAekaal «Uam«at ■•■ tevakakl Um« AayvAte aki te imii n ba»teaaAÍ. HaamAaatea tkylMI te mkatké talaj aB B fewAmM a r. r^Bmm» mmwwml w ^^^a^B^BA Fmmm ■ v m^Bmmw^aam w I>r. < é rrniii<’hkBtMt tor. ■/eBVarí Bte4«a a atatekl>MiMHl aakU MHvtaHawh cl ataMMkak. artv. a »*»<.«aM ngytaai b»ll — A ^•U4»»A« jate bagy a Baf JAaaa AH. aalaiikimrtmiavrb a *Mh<ycy< a M tatete <rtaapM<4 • MAiraMv.l .UAl*. -nui 9 •!«< aMMmkamn M/teaAa. ki *W *alAB ayAk •kte M Jvam Aki* maláta ■-Hr.k.rkAA btVH 'bi vaaaab. VkteMeki AatArmaiu. Hy.*«k»t btel kkvai A BpABramvak IvtfAaAt baaaaklaki akaaMAaaal • a bM«ak akrMTfcl kik atttbUrkV’l1”! Mti rv.agAlk-teMAI • araayar*. MteAbki taBr«Bpttni.t mataaki tacvm kapja értek t e amikéi iiBABka AiremmAi AnBaBkéBl aBr E«r p.iark AB kr H pátert i M. P palaak 1A WA. te paterk • M 11 pateakra (MA. B.tepiMa ktemmtva Makaa MUmi.ui k 4 kik. Mm ^wt.lAAA t A írt te kr, II I Bt AB te. tU I M Bacyakt tetetett Av.a«a4mAay » BalAte aabavBAk agy aaaate Aa kv MalAta>ta*raai agy Avagaai I M II te. ktoHh kr Oyvmib tApmatete Baot I bt Kgv aAtei. Ar AA AB Aa AA kr Hoff János, BéB ratABra WagyarmraiAc rt—: (a Bpteta AAaMiaAkaa > tapkate fBrM JAmaa/ gyAgyaaavAAvabaa Bivaly aAaaa It m Olcsó könyvek, dísztárgyak és irodaszerek! Van iieroncaóni u igán nuiell kftiönaég tudomiaéra juttatni, hogy u érek torén íi ŰAlntvxnben ömap gyQh érncAÍbknt, kalAedaen kónyB<á, dwntdryyná, 4 Aredeene- reé /Wyd dm ■ermmi b«vAmAt-láml Áron 6m m*on mini heladntnak. lg y az in lén bárom aaobára mló bútor éa konyha feUAereléa áa mán apróeáffok jutányos ár mellett oladatnak. E» alknlummnl neon L re vő ingni, kik aaám iájukat eddif ki nem fisették, Aféns uba tel el tel és bisalommal kérem, áeyy tnrtoodmikol IsyádBdéó f. dói mormÁnr ád mi­ dón t. t. 'Uietemei átndandotn. okvetlenül kiegyenlíteni kegy rak edjenek, mert n fenti he téridő eredménytelen lejárta után, kö veteléeeitn bebajtásával ügy védemel fogom megbisni B.-Gyarmaton, 1886. január TO án. Mély iineteletteh Sződi Mór. Gailasiri elMisa. Két jé kar ben levő legújabb aserk esető Kachlmaaa féle kanaAld ée nraU<aép vnlamiet két aa<nl gyAJtf rét<eraT>iyg> lányon ér mellett eladatik, bővebb felvilágo Bitáat adnod e lapok kiadó hivatalé. TXdiz nmedén R. Gyarmaton, a főutcáén 6784b saém alatt ösvény Pautler Lipótné béna, Iioné tartó né kerttel ssabad késből óladé, na eladási feltételek a tulajdonosodnál megtudhatók Eladó gytlmöloefAk! A Herecnky féle legpbh alma fájóbból (Calrillo-Reinette sál) nemesített, 3 éves, magas audarú, mintegy 13O<> darab eladó. . *, — Darabja 4<» kp, aki 100 darabol vess, darabja 85 krral saámit taták Megrendelhetők: Prónny IstvAnárnál AU-AAnyós* Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton, 1886. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00847.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1886_01_31.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1886-01-31 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 14. évfolyam 5. szám (1886. január 31.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom