https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f568ea76b3ddc8f3ff4699e464f60bc0.jpg 830af59d57680f3396594c985c25039c https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8d54dd77434158fd66f5475c474a2814.pdf d092e916d6e6e45003de6afab8d3ec2c PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. november 8. XIII-ik évfolyam. 45. szám. NÓGRÁDI LAP0K és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. A nemzetiségek harcza Ausztriában. B.-Oysne*t, sovaaber 5. Nem lehet a magyar nemzetre nézve kö­ zönyöd dolog, a monarchia másik felében lakó nemzetiségek fokozódó gyülölaége, ée a német elem vezér-uerepléeének megszűnte; mert az volna reánk nézve kívánatos, hogy az ott élő nemzetiségek egymás közt békés egyetér­ tésben, megelégedetten és azon meggyőződés­ ben éljenek, hogy az együttélés, az össze­ tartozás reájuk nézve életszükség. És igy oly módot kellene föltalálniok, mely Ausztriát a szétzülléstől megóvná. Az osztrák-magyar mo narchia európai szükségesség az orosz ellené­ ben, és ezen körülmény ád a magyar nemzet­ nek európai fontosságot. A monarchia két ál­ lamának kölcsönösen közre kell működniük, hogy egészséges szervezettel bírjanak. A magyar nemzetnek a kiegyezés után első gondja volt megalkotni az 1868. XXX. törvényt, mely a Magyar és Horvát-szlavonország közli közjogi kérdéseket szabályozza; sietett meghoz­ nia 1868. XLIV. törvényt is, mely a nemzeti­ ségek egyenjogúságára vonatkozik. A magyar politikai nemzet mind a két törvény által el­ ment egész a Rubiconig. Hogy ezen törvények mellett is akadnak túlzók, nagyzók, sőt a pánszlávizmus pangermanismus és dacoromanísmus zsoldjában álló bujtogatók is, az igaz: de azok ellenében a törvények megvédenék; és a megférhetlenekkel elbánunk kíméletesen mig lehet, és hatalommal ha kell. Az európai közvélemény, a korona s a jog mellettünk van. . «• Nem így jártuk el az osztrák németek a monarchia másik felében, szemben még azon nemzetiségekkel is, a melyeknek nagy történelmi mulejok van. A cseh s lengyel nemzetek csengve TÁRCZA. kérlek oly autonómiát, $ minőt a magyar nem­ zet adott a maga társországainak, t. i. hogy a be]igazgatást, igazságszolgáltatást, a vallási s közoktatási ügyeket, úgy a törvényhozás valamint a végrehajtás körében maguk kezel­ hessék, minden többi ájlami ügyek, közös bi­ rodalmi ügyekül maradván, melyek a közös birodalmi tanácsban intéztetrének el. A józan ész sugalmazza a cseheknek és lengyeleknek, hogy ily autonómiánál többet követelni képtelenség volna; ennyivel meg kell elégedniük, ha saját nemzetiségüket s po­ litikai egyéniségüket föl akarják tartani, és nem akarják magukat elnyeletni a pangermanismus és a pánszlávizmus, helyesebben panrusazismus áramlata áltál. Hasztalan volt min­ den kérésük, mert az osztrák-n6nnst.se nem felej­ tett, se nem tanult semmit, Nála a nemzetiségek egyenjogúságának tana germanizációt jelentett. Végre a csehek s utánuk n lengyelek fölhagy­ ván a passzivitással, bementek a birodalmi tanácsba, a ott többséget képezvén, azok keb­ léből alakult meg a mostani osztrák kormány, mely irányunkban sokkal mél lányosabb s il­ domosabb mint német elődeik valának. Nem kell hinni, hogy ezen átalakulás az osztrák császárság fölbontására vezet; mert a csehek és lengyelek — a panszlávok kivéte­ lével — sokkal biztosabb őrei Ausztriának mint a németek; mert ezek közül sokan a német császárság felé vonzódnak : mig a csehek és lengyelek számára Ausztria az egyedüli menhely, a hol az ő nyelvüket s nemzetisé­ güket fontarthatják, irodalmukat virágzóvá fejleszthetik, és élhetnek a jövőnek. Azonban az osztrák császárság érdekében az osztrák németséget vissza kell helyezni a maga természetes jogaiba. A német nyelvnek hogy boudoirjába érve, egész kényelemmel el tbeáját ós a sandvicbet. költbesso Az ügyes komorna gondoskodott, hogy úrnője jól érezze magát kedvenex szobájában. A világoskék csipkés kárpitok Össze vannak vonva! November 1. MUt u Mt, » caillagtalaa 4g Mint gyáaxlepel Ürül * fald Matt; Csak- aa a kis domb daxlk fényárban Kimagaslón alt a fala magéit. a causensa előtt van zsámoly; a kandalló oly barátsá­ gos meleget terjeszt széjjel, előtte van a kis tbeá-antai, rajta az ezüst samovár és egy csésze? De miért egy csésze? Hol van az a másik kinek társaságában oly kellemesben telik el az este. Hol a férj? ... A clubban. No igen, édes Istenem, mivel töltenék a férjek az időt, ba clubba nem mennének Csak nőm fogják mindég a nejeiket kisérgetni* vagy egy szinielőadást végig nézni? Elmennek barát* Temeti ax, 4a Is oda megyek, Ott vaa már aa egéas fala népe; Axért égnek ott a gyertyalángok. Mart most vaa a halottak estéje. Halk xokogáa, fájó sóhaj Laliik; K8ny ragyog a gy áttolók nemében; Rabat tép fal a kinió fájdalom Annyi txát meg sxáx ember sxivében. nőikkel, a „jó barát” felsegíti reá a köpenyt, le is kíséri kocsijához. esetleg Kónorámat 4n la oda teaxem, Oda teaxom arra a kia airra; A kareastjáa nincsen egyéb semmi: ,l!d feleaág* csak a két ásó ina. A szép asszony is azon tűnődik; kedvtolenül hajtja le főjét kezecskéire, díszes cardinalszin bársony pon­ gyoláját összébb vonja keblén, mintha fáznék; pedig oly kellemes, barátságos minden e kedves kis helyen; Felemelem axlremet Ictenhei, Imádkoxom bongó áhítattal; Lelkem felnáll a magas egekbe, Éa egyeattl a kedves halottal. meg van minden kényelem, jólét, fény. 5li kell egyéb? Ée mégis hiányzik egy, ő maga sem tudja talán elgon dőlni mi az, csak van egy vágya, melyet nem bir ki­ fejezni. A* mindig' ott’ honol szive mélyén a csendéi -m/ magányban vagy a bálok parqnsttejéu. Nagy uri hölgy (Rajz) Dinen, pelnebe köpenybe burkolt légiós alak ba lad fel a sugárút egyik, fényes palotájának szőnyeget lépcsőin. Bár az irigy köpenybe elrejti a Janói terme, tel, de a könnyed járás és a kacsér bájjal feltett csipkekendő, sejteni engedi, hogy a nagy világban jártas Mfygysl tan dolgunk. * Az operából jött heza^oly izgatott, alig várja, Ma este különösen hallgatag, csaknem szomorú volt. Clariese is kérdezte: mi baja? Még az a szeles Járay is boszantotta: hogy lehet ily ünnepelt szép asz azony szomorú. Hisz* boldog; az egész férfi sereg hó dől neki, fény és pompa veszi körül. Fülébe cseng ex a szó — boldog. Debát mi az a boldogság?! Most tudja már, hogy mindene van, mi csak boldogítani képes, de mégis van egy Or szivében melyet nem tud fénnyel, pompával, lébt udvarlók hí­ zelgései vei betölteni. Minibe mondaná olt valami: Te csak ámítod ma­ köteles tantárgynak kell lennie minden isko­ lában, hogy a különböző elemeknek legyen közvetítő nyel vök, a melynek segélyével meg­ értsék egymást; és minden nemzetiség képes­ séget nyerjen a birodalmi hivatalokra és saját ügyeidek a birodalmi hatóságok előtti elinté­ zésére. Az pedig magában értetődik, hogy á birodalmi tanács és a birodalmi hatóságok nyelve csak a német nyelv lehet. E nélkül az osztrák császárság Bábel-tornya lenne, és a nem­ zetiségek cél nélküli versenye romlására vál­ nék a birodalomnak. Figyelmet érdemlő a nemzetiségek uzon követelése, hogy Bécs nem csak a németeké, hanem az összes nem­ zetiségeké is. Ezzel az Összetartozás érzelme • óhaja van kifejezve. Ily módon rendet lehetne csinálni Auszt­ riában. De meg kell fékezni a mi centrifugalis­ táinkat is, hogy a monarchia biztos alapokon nyugodjék, mig a mai európai rendszer fenáll. Hogy mit hoznak a jövő századok, azt megjósolni nem lehet: de hogy a kis erők egyesülése csodákat mivel, mig az egyenetlen­ ség a nagy államok bukását is előidézi, az tapasztalati igazság. * Bodnár István Vasut ügy. Beálltak ismét •» ködös caöz és felette nnaicaaa novemberi napok. Utaink pár nap alatt sárosak és járhatlanok lesznek. Nem mozdulhatunk sehova; szobákra s legfeljebb a hol van, kaszinókra vagyunk utalva. Vi­ rágzó üzlateink pangásnak néznek elébe; az iparos akár téli álomba merülhet. Minden perc* egy óra. Egy jó oh dala van azonban ennek az időnek is; 1. i. ráértek gondolkodni a múltról és jövőről, és van időnk ábrán­ dozni. Gondolkozni arról, hogy a múltban menynyit malusitotluok és ábrándozni arról, hogy mi máskép folyna életünk, ba vasutunk lennel? gadat, de nem tudod, mi a valódi boldogság? Eh az, mi az ő fényes palotájából hiányzik. Aztán odamegy kedves zongorájához, mely annyi bús órájában volt vigasztalója, s el kezdi rajta játszani a „virág románczát*, „Faustból." E kedves, szép kis dalocska boldog időket juttat eszébe. Régen volt az már, ezelőtt 8 évvel, akkor még boldog leányka volt, most a boldogot játszó nagyvilági hölgy. — Az a sze­ gény tanár nem hozta volna ilyen palotába, csak má sodemeleti kis, szerény lakásba. Nem lett volna livraés inasa, fecbs kombruája! És mégis boldogabb lett volta Mily kellemesen teltek volna* el estéi otthon a csendes magányban, a szeretett lény körében, mig most a színházban, a bálokban, estélyeken, felolvasásokon, lóversenyeken, efféle modern mulatságokban keres uaórakozást. És mégis, midőn hazatér oly kihaltnak, si­ várnak tetszik neki minden, még sir is a boldog (!) szép asszony. Aztán eszébe jut: hány társnője van nekil ó meg­ érdemli sorsát, msrt hiú, nsgyravágyó volt. Nem várt a szegény tanárjelöltre. Egy miniszteri tanácsos fénye* parthie, méltóságod asszony, ngy pedig csak tekintetet lett volna. Azt bitté akkor, majd elfelejti első szerelmét hisz a többi barátnői is nem abbos mentek, kit szeret’ lek és mégis boldogok Boldogok I Hányán esalják e talán nem is létező szócskával a világot. Midőn az eskü szavai elhangzottak, tudta meg hogy csak ámította önmagát. Mert szereti azt a sze­ gény tanárjelöltet forrón őrtlésig, százszorta jobban, mint ezelőtt. De most már késő: már nem szabad. Vájjon ki tilljs ast msg neki? A férj?’ Hisz az itthon tincs; czakegy szokásból nősült meg; nem is törődik az ő vele Női büszkesége, erénye mégis diadalmaskodik, szenvedélye fölött. �NÓGRÁDI De hit valóban úgy volna a, bogy vasutunkból nem less semmi sem? Igenis úgy lesz, ha magunk nem nézünk alánná. Az intézőknek gyér érintkezése a közönséggel, a oonfertőtiák megszűnése ét egyéb aaás jojjoeitett knieJeaoégok az ügyel jó formán a napirendről levették. Huszár László úr, ki a vonal irányát megváltoztatts, nem tudni mi okból, visszavonult ét nagy idő óta nem mutat érdeklődést a vaaut iránt. Pedig ai ő éberségére, értelmoaségéro és szívós utánjárás! képet* oégére nagy szükség lenne. Or. Zichy Nándor úr, — mint értesülünk — e bél folytán körünkben volt, e az alkalmai elszalasztottuk, arra, hogy őt esetleg kaldőtiségileg megkérjük ax ügy támogatására. Pedig a aenioralis uradalom volna első torban hivatva jó példával elöljárói. A h-gyarmati bizottságok, kik ax aláírások eex közlésével meg lettek bízva, olt bevertetik magoknál a blankettákat. A Havas patikája, a kaszinó, a népkor megszfln tok aa ügyről beszélni. — Egykedvűen ősik a pagátot - itt la — ott is Sióval a szalmalűx hamvadóban van, Ae nincs senki, nincs ember, aki vasakarattal felrázná a közönséget a közöny mély Almából. As alispán minden jó akarat mellett nem tehet semmit, kezei meg vaoosk kötve; sőt csodáljuk, hogy egészen le nem moodolt az ügyről, tudva ée érezve azt, hogy oly csekély támogatásban részesül az érdekelt* tág részéről. Pedig a vasutat elejteni annyi volna, mint a megye székhelyét eltemetni örökre. Ennek pedig semmi kö* rülméayek között nem szabad megtörténni. Nincs egyéb bátra, mint az ügyet újra felkarolni as érdeklődést felülről felkelteni, az aláírásokat meg* tenni, te a kötelező nyilatkozatokat beküldeni. Veszte­ getni való időnk nincs ; hisz lassan 3 éve lesz, hogy a vasat ügye szőnyegen forog. LAPOK. ötvenezer frt felét Léva városa, másik felét a lévai ura* dalom vállalta msgára azon esetre, ba a vonal még |H86*>ban kiépíttetik. Ekép a garam* ölgyi vonal biztosítottnak látszott. A megái lap dáa azonban a inegye második völgyének érdekeltségénél élénk eileamondást keltett, mert attól lobot félni, hogy a garamvölgyi vonal kiépítésével a Zaitva völgte bosszú időre elesik a maga Vazuljától. A társaiét és a megye megbízottai közti előzetes egyez­ mény tárgyalása czéljából Barvmogye okt. bó 26-áo rendkivüli közgyűlésre gyűlt egybe E közgyűlési meg­ előzőleg a törvényhatóság vasúti bizottsága tartott ér­ tekezletei az Ügy megbeazétésére, Gr. Keglovicb István s többen erélyesen felszólaltak a Z«itva völgye érdi­ kében s noha mások kiemelték hogyha mindkét vonal ki nem épitbető, legalább az egyiknek kiépitéoét nem kell tovább elhalasztani; az értekezlet oly értelmű ha­ tározatot hozott, bogy az osztrák-magyar államvasutnál még egy kioérlet teendő mindkét vonal kiépítésére o csak ba e kioérlet sikertelen marad, fogadtatik el a garamvölgyi vonalat Illető megállapodás. A közgyűlés tehát kimondta, bogy a vasúti bizottság a tárgyaláso­ kat mindkét vonal kiépítése iránt újból kezdje meg. l)e ba ez újabb tárgyalás is meddő marad, ex esetre a közgyűlés már most kimondta, bogy a csatba-lévai vonal kiépítésére is belenyugszik s a kisajátítási költ­ ségeket a lévai járás közmuukaválteágáuak terhére elvállalja. Felkérem mindazon tisztelt urakat, különösen pe­ dig a b -gyarmati bizottságokat, bogy a bozzájok kul dőlt, e B. Gyarmat— Vácxig esetleg B.-Oyarmat—Buda­ pestig létesítendő vasútra vonatkozó „kötelező nyilatkozatokat- — bnzzám, vagy Scitovsxky János alispán úrhoz — beküldeni szíveskedjenea. Kell B. Gyarmaton, 1B85. évi november 8- n. KÖVY TIVADAR. joittanácMs. Figyelemmel kisérvén a barsi mozgalmakat, azt lápjuk, hogy olt nagy érdeklődést tanúéit a közönség a vasat iránt Bariban egyszerre két völgyet akarnak kiépíteni vasúttal. Már múlt év óta fáradozik helyi , vasntai, a xsitva ée garamvölgyi vonalak kiépítésén. A megye eddig mindkét völgy Vazuljának együttes kiépítését szorgalmazta s ez irányban' már 1B83. év elején kapott az osztrák magyar államvasutto) némi biztosítást. E társulatnak különben is előjoga van az említett vonalakra, miért in Majláth István főispán a .nyáron megint a társulathoz fordult azon kérdéssel ? Okt 17 én megjelent Bemard Győző főfelügyelő a az érdekeltekkel a vasú lügy ben értekezletet tartott, aki* jelenté, hogy a társulat kész a két vonal egyikét, a garamvölgyit, bizonyos feltételek mellett kiépíteni. A társulat a vonalat Verzáló táján hidalva At aOaramot, Génye ée Nagy Szecee közt vezeti be Lévára, ha as érdekeltek 60,000 irtot adnak foud pardu képen e a megye a szükségéé területet díjtalanul engedi At. Ez — Nem! Kiáll fel keserű fájdalommal. Erre még gondolnom som szabad. . Ezután feláll hangszere mellől, egy mozaik asztálkáról dósán aranyozott könyvet vesz fal Kodvencz olvasmányát képezi az Eötvös „Karthauzija.- Hány szomorú órájában volt vigasztalója e remek mű. Ha benne lapozgatott, megkönnyobülten érezte magát, as mint a bit, ima, vigasztaló balzsamot csepegtetett szivaré. Most is kinyitja s olvasni kezd: „Szeressetek, e nagy világon esek egy van mi boldogít, bonne keres sétek örömeiteket.4 — Bál mindenütt, mindenből örökös szemrehá­ nyással kell találkoznom?! óh Istenem mikor lesz en­ nek a gyötrelemnek vége?! Szomorúan tette helyére a tengernyi „bánatnak könyvét1* a kandalló előtti lám lányra. A virágkooarak pompás pálmái, kaméliái, olyan bistatólag integettek a bájos, szép asszony felé szinte mondani látszottak: „No busulj szép úrnőnk, nőm ér azt már semmit, más is van igy, nemcsak te." Majd a kandalé antik órájára tekint, mely tizenkettőt mutat, a rózsaszín függő-lámpa, ozande rózsapirt von a szó borszerű szép arczra. A nehéz portierek mögött egy blazirt férfi arca jelenik mag s gúnyos hangon mondja : „PA édesem, jő éjt IA fiatal nő kebléből mély sóbaj száll fel. lemou dólag sueogjá: „Ily késő van már?!- Csönget komor Bájának és hálótermébe vonulva, fülébe cseng Sióból elragadó, kedves dalocskája: * ■'** llslysttsa kU víri< TZfjr valloBtet, HMolJ a keüeatask. ól dali uópnek — —■ — Szegény nagy gondol?I------------------- nri hölgy! Vájjon kire (D. E) A vármegyék reformja.. BZkéraegye köataiáfe * virDtfylk r«formj» tárgyában a kö­ veikül tartalak, nisrtalokkal la lagjobban egycsó feliratot iatáxett aa onzággyüttahaa:) Mélyen tisztelt képviselőhöz! Torontál és Zőlyomvármegyóknek a megyék re­ formálása iránt a mélyen tisztelt képviselőházhoz in­ tézett o basonszolleroú feliratokkal leendő támogatás végett hozzánk is megküldött feliratait közgyűlésünk­ ben tárgyalás alá vevén, erős tudatában az önkor mányzati alapon nyugvó megyei rendszer mosszebató jelentőségének, hazafiai kötelességünknek tartjuk ezen feliratokkal szemben ellenvéleményünknek kifejezést adni, s a megyék reformálásának kérdéséből kifolyó­ lag ellenkérelemmel járulni a m. L képviselőhöz elé. A közvélemény Magyarországon jelenleg erősen foglalkozik a megyék reformálásával, s mintegy divattá vált a közigazgatás néhol hiányos ellátásának okát a közigazgatás rendszerében keresni, e ezért a megyei közigazgatás rendszerének megváltoztatását sürgetni. Mi sem farijuk épen fölöslegesnek a megyék reformá­ lását, de közel sem olyan értelemben, mint ezt a fen* nebb említett társhatóságok a választási rendszer el­ törlésével s részben az önkormányzatnak megszorításá­ val óhajtják. A választási rendszerrel annyira összefüggőnek tartjuk ugyanis az önkormányzatot, hogy • választott tisztviselők nélkül önkormányzatot, képzelni som tu­ dunk; már pedig az önkormányzatot közgazdasági ée politikai tekintetből annyira fontosnak tartjuk az or­ szágra nézve, hogy annak fenlartásáért küzdeni egyik legszentebb kötelességünknek ösmerjfik. Fontos az önkormányzat különösen, mert ez azon egyedüli közigazgatási forma, mely mellett jó helyi közigazgatás érhető el. A helyi szükségletek, melye­ ket az egész nemzet fenálláaa s fejlődésének biztosilázával s előmozdításával foglalkozó kormány fel nem ölelhet, csupán a helyi kötelékek által valósíthatók meg sikeresen. — A helyi kötelékek pedig csupán azon esetben képesek eme feladataiknak kielégítő megoldá­ sára, ha lokális s a helyi viszonyokat ösmerő elemek határozzák meg az előállott szükségleteket, a az ezek folytán teendő intézkedések köret, valamint a végre­ hajtási módokat, s a helyi viszonyokhoz idomitoltan foganatosítják a rendelkező központ általános iránya határozatait —• S ily elemek csupán a választás ál­ tal nyerhetők, azok csapán maga a megye által meg bízott annak kebeléből való tisztviselők lehelnek ; ki­ ket maga a megye tart hivatottnak és érdeniMuek közügyéi vezetésére, kik úgyis mint a helyi kötelék bői szárma, ók ösmerendik fel első sorban a helyi szűk ségleteket e jutathatják — egyéni érdekeiknek ia te­ kintvén azokat, érvényükre. Csupán a saját maga, a megye által megbízott tisztviselőktől remélheti a tör­ vényhatóság érdekeinek valódi megőrzését, kivánal mainak érvényre juttatását, továbbá a fölsőbb a olykor merev rendeletekoek kíméletes, bár teljes, végre bájté aát. Csupán a választott tisztviselők kel szemben álba1 elő a tisztviselő és megbízói közt áron bizalmon ala­ puló bizonyos közönség, mely a közügyek ellátására nézve minden békés államban felette szükségéé. 8 gon doskodva lévén legújabban a minősítési törvény állal, hogy Lellő szazértelsmmel nem bíró elemek a liszlvi solőí karba ne jussanak ; a választási rendszernek ed dig élezhető ezen hátránya is megszűnik, s a válasz tási rendszer, mely a kiválók kiválasztásán alapul, épen a törvényhatóság érdekeinek legmegfelelőbb tiszt viselői kar alkotására nyújtja a módot. — A mennyi ben pedig a választás oly egyéneket ruházna fel in­ téző hatalommal, kik államellenee törekvéseket ápol nának, s eshetősége fordulna elő annak, hogy a kor­ mányrendeletek kellő erélylyei nem hajtatnak végre az állam érdekeinek megóvására, a végrehajtás ellen­ őrzésére és teljesítésére, mindenkorin elég biztosi lé kot nyújtaná az államfelügyeleti e abból kifolyó rendel­ kezési joga úgy, hogy minden alapot nélkülöz a vá­ lasztási rendszer ellen érvül felvetni szokott azon Alii lás, mintha a választott tisztviselők mellet az állami érdekek szenvednének hátrányt Általában minden kormányzat csak úgy lehet jó, ba a kormányzottak befolyásával ée közreműködésével történik, e tekintve, hogy az önkormányzata közigaz­ gatásnak magasabb, fejlődöttob foka, a mennyiben aa a közügyéi intézésére szükséges értelmiség éa pártat­ lanság miatt csak a politikai érettséggel bíró népnél alkalmazható, a választási rendszer eltörlésével elő álló czentralizáczíót visszaesőének kell tekintenünk, mi pe­ dig a mindeoben haladással tartó szabadelvű magyar törvényhozásnak törekvésével s czéljaival nem fér­ het össze. * . Politikai tekintetekből még meaezebbbatő jelentő­ sége van a megyei önkormányzat fenntartásának. Sok­ szor hangoztatott jelszó, hogy a megyék autonómiája a szabadság véd vára! s ezen tételnek igazságát az ön kényurajom megtámadásai ellenében két ezázadon át hősi küzdelemben vívott harczaiukban a történelem igazolta. A történelem gyakran ismétli önmagát s jöhet még oly időszak, midőn ismét erős szükségünk ieend az államelleces törekvések s at erőszakos kormány ellenében védő menedékre » ez csapán a megyék fog getlensége lehet, mint volt a múltban az Ha a municzipiumokat feladjak, feladjuk azon biztos támpontot is, melyre netáni zivataron időben támaszkodbxtonk. Lehet bogy igaz a központosítási rendszer barátainak érvül gyakran felhozott azon fel tevése, hogy kinevezett tisztviselőknek a nem magyar­ nyelvű vidékekre való portálásával a magyar nemwtiség fejlesztelnék ; de viszont félő, hogy előfordulható államellenca támadások alkalmával a . törvény által biztosított fJggetleneéggel e ezen függetlenséget meg­ védem tadó tisztviselőkkel nem bíró mantczipiumok nyújtotta támpont hiányában maga a magyar nemze­ tiség s annak önállósága játszatnék el. A szabadság védvára a municzipium annyiban hogy még a kormányok mindenhatósága és netáni túl­ kapásai ellen is : védbáslyául szolgál. — Kinevezett s fügyetlenséggel sem biztositolt közigazgatási tisztvise lök mellett, kik az előléptetés mellőzésétől, vagy ás okadatolást som igénylő áttétel büntetésétől való félel­ mükben vakon teljesítik a kormánynak óhajait, s kik­ nek tekintélyét és befolyását a kórmány neki hódoló képviselők választására használhatja fel, a legteljesebb kényuralom állítható elő. Továbbá as önkormányzati szervezet ax, mely részt nyújtván a közönségnek az állami teendők vég­ zésében, éleszti a közügyek iránti érdeklődést, moly közügyek iránti érdeklődés pedig, inig egyrészről szin­ tén biztosítéka és ellenőre a közazabadeágnak, alapja a mai parlamenti rendszernek is, a mennyiben csu­ pán a szélesbb alapon elterjedi önkormányzat képez­ het a közűgyek intézési módja tekintetébei^belyee gya­ korlati felfogást a közvéleményben, s szolgáltathatja a parlamentnek ax eszméket s a gyakorlatilag kép­ zelt egyéneket, ügy, bogy a helyi intézmények való bán a szabadság elemi iskolái sas önkormányzat alapja a parlamentnek s a legjobb politikai nevelés a népre. .Mindezeknél fogva tekintettel az önkormányzat közgazdasági éa politikai megmérhetlen hasznára, te­ kintettel arra, bogy alkotmánynak évszázadok óta min­ dig az öunálló megyei rendszeren nyugodott, mely a nemzet jellemével, szabadságsxeretetével annyira őszszeforrott, bogy annak megváltoztatása a nemzet jel­ lemén és tradiczióio képezne erőszakot, e a mennyi­ ben magasabb államérdekek is azt kívánják! —* ki csíny nehézségek miatt őrizkednünk kell összezúzni a kipróbált vúlpaixsot, melyet a függetlenségére félté­ keny magyar helyes ösztönből még akkor is megőr­ zött, midőn a feudális rendszer bomlásával as egéex kontinensen az abezolilixmus került felszínre; s okulva �NÓGRÁDI a múlton inkább igyekeznünk kellene a már eddig in jogaiban megcsonkított megyét hibáiban kiegyongetni, a lényegét tekintve régi állásába visszahelyezni. A legszélesebb önkormányzati alapon fekvő me­ gyét kérjük, mindenesetre a parlamenti kormányzattal összhangba boxva a at újabb igényekhez a kívánalmak­ ból módoeitva. Ily az újabb igények indokolta módoaitáanak tart­ juk a többi között különösen a válaaxtájoknak életfogy­ tiglanivá való tételét, a feliratunkban csak erre tér jsaxksdünk ki. A mai közigazgatási feladatok .legnagyobbrészt maradandók a folytonosak, a közigazgatás czélszerü Bégé tehát megkívánja, hogy az azok elvégzésével meg­ bízott'egyének is maradandó alkalmazásban legyenek. Kétségtelen továbbá, hogy azon esélyek miatt, melyek a bizonyos időszakonként megújító választási rendszer­ rel össze vannak kötve; a tiszti állásokra, hivatottak egy része ezen állásoktól jövendőjét féltve visszahúzó dik, s hogy e miatt a közigazgatás kitOuőbb ellátása szenved hátrányt! s belátva, hogy mai - viszonyaink között, midőn a megyei hivatal többé már nem din, hanem megélhetési mód, kitQoő tisztikar csak úgy sze rexbető, ha annak jövendője biztositta tik, s tekintve, hogy az életben lévő minősitési törvény megóv attól, hogy szakértelemmel nem biró elem is jusson a tiszt* állásokra, másrészt meg a fegyelmi törvény módot nyújt az alkalmatlan s képtelenné vált tisztviselő el­ mozdítására, a mostani választási rendszert szintén módositandónak, még pedig akkép módo-itaudóuak vél­ jük, hogy az bizonyos előléptetési módozatokkal kap csolatba hozandó életfogytiglani választássá változta* sék. Ez által a választási s kinevezési rendszer nyuj tóttá előnyök egyesithetők lesznek. Misek folytán tiszteletteljes kérelmünk oda ter­ jed, miként a-megyék szervezete reformálásánál, az önkormányzat kiszélesbiiésót s a tisztviselőknek élet­ fogytiglani választatását töt vénnyé tenni kegyesen méltóztaaaék. Gazdászat összes ágazatainak való határunk például ez 1881. május Bán kötött ke reskedeinii szériádé* folytán nem maradt elzárva, • bár igaz, hogy Szerbia egy külön egyezmény által igen *zt goru egészségügyi intézkedésekre szóiittatolt, melyek­ nek magát alávetni tartozik, sőt még arra is kötelez* totett ezen egyezmény Hl. csikkével, b<»gy a Romáidé ból, Bulgáriából és Törökországból származó szarvas­ marhának Szerbiába való be és átvitelét föltétlenül el tiltsa, de bét ki kezesk< dbetik azért, hogy a *zerb kormány legjobb akarata mellett megnyugtató is lesz? Tudja éppeu így minden sertéshizlaló, hogy a magyar fajta sertések tökéletesen mentesek a fonalféregtől és borsókétól, míg ellenben a Szerbia és romániai serté­ sek igeu gyakran kerülnek honánk borítóké* állapot­ ban. Hogy tehát ez a behozatal ránk nézve határozót tan káros, akt ama tény is igazolja, bogy nem rég Németország pusztán azért tiltotta el a magyarországi sertések bevitelét, mert Szerbiából a körömbetegség hozzánk is beburczoltatott, a mint bogy áulában kül töldön e téren a legnagyobb óvatossággal járnak el, intensiv fejlődésére mindaddig nem sxámtlbalunk, ép úgy meg felelő kivitelre s.m tárhatunk mindaddig számot, míg az orosz, romániai és szerb határokat a szarvasmarba, juh és sertés behozatala elől végképon el nem zárjuk. Az 1874. évi XX. törvényezikk a keleti marha­ vész ellen foganatosítandó intézkedéseket helyesen Ál­ lapi tóttá meg s habár azok a legszigorúbban hajtattak végre, minduntalan jelentkezett a marhavész kivált Galiczia, Bukovina és az erdélyi részek egyes határ­ széli községeiben, a mi a német kormánynak ismétel­ ten szívesen megragadott alkalmat szolgáltatott arra, hogy állatbeviieldok elől határait elzárja. A törvény alapján a marhavész beburczolása ellen tett intézkedő sek elégteleneknek bizonyulván, monarbiánk mindkét kormánya az állattenyésztők folytonos sürgetése és méltányos követeléseik folytán, a bécsi mészárosok til­ takozása daczára kénytelen volt az említett törvényt az 1880. évi XXVI. törvényczikkel ki egészíteni oly érte­ lemben, hogy 1881. január 1 tői kezdve a szarvasmarha behozatala és átvitele oly országokból, melyekben a marhavész gyakrabban szokott fellépni, végkép eltilt­ ható lön. Ezen törvény alapján határaink Oroszország és Románia felől 1882. november óta tényleg elzárat tak, s kormányunk meg is tett mindent arra nézve, hogy e határozat a mennyire csak lehetséges, hatással is bírjon. A marhavésznek a határállamokban való ter­ jeszkedését ugyanis állandóan figyelemmel kisérik, s egy külön térképen előjegyzésben tartják, úgy, hogy e beburezolás szempontjából veszélyesnek mutatkozó helyekre a határőrök különös figyelmét nyomban fel­ hívhatják s őket a legnagyobb éberségre utasíthatják. Azt is helyes törekvésnek mondjuk, hogy a kormány a keleti határvidék szarvasmarha állományát a tarka nyugoti fajtákkal keresztezni kivánja a végből, hogy az orosz lapálymarbától erősen elütő jelleget teremt­ sen és ez által is megnehezithesse annak a határon ▼aló becsempésztetéaét. 9 Ezen intézkedések Üdvös hatása már is félre uem ismerhető módon nyilvánul, & mennyiben a keleti mar­ havész Auszlria*Magyaror*zág területén a legritkábban, s csak is elvétve merült fal. De sőt tovább is megyünk és tapasztalásaink alapján azt állíthatjuk, hogy az 1882 év végén volt marhalétszámnak a mai állapottal való statistikai összehasonlítása az állattenyésztés számbeli az önérzetet s a hatalmas közmivolődéai emelkedésünk jövőjébe vetett bitet költötte fel és a külföld előtt is bemutatta, mivé alakult Magyarország az utóbbi évek alatt, hogyan emelkedett fői a szellemi és művészi alkotártokouk terein, épen úgy, mint ipari és mezőgaz­ dasági tekintetekben teljes mértékben a Lultur álla­ mok sorába A Sa. István koronájához tartozó orszá­ gokra nézve e mostani kiállítás fontos szakaszát ké­ pezi ifjú erejű mivelődósi kifejlődésünknek s ebben rejlik a legjelentékenyebb siker. Reánk nézve, kik szerencsének voltunk ezen műben résztvebelni, a szefab jutalom és büszkeség azon öntudat, bogy ha­ zánknak szolgáltunk, azon hazának, melynek szent földéhez a bőség és gyermeki szeretet legszívósabb kötelékei csatolnak bennünket. — Ez ünnepélyes pil­ lanatban, midőn ezen első nagy országos kiállítást bezárjuk, bálatelten egyesítsük szarainkat ezen felkiál­ tásban, mely minden magyarnak lelkesülten lebeg aj­ kain : „Éljen ami Urunk éa királyunk ő császári és apostoli királyi Felsége — és éljen a mi imádott s például Anglia is legközelebb eltiltotta a németor­ szági juhok behozatalát, azért mivel egy oroszországi jubszáHitmányban Hamburgban két állaton a köröm­ hasán kl“ Hanzély László közigazgatási bizottsági tag ur nov. hó i-től B Gyarmatra tette át lakását, s mind­ fájás constatáltatott. Mi is bizonyára őszintén kívánjuk, bogy Szerbié val Romániával ép alighogy megkezdett kereskedelmi összeköttetéboink lehető állandók és bensők maradhas­ addig gyarmati lakos marad, mig szügyi kastélyát át sanak, mert hisz iparcxikUokbcn való kivitelünk jövő jét mi is főleg a Balkán államokban reméljük ni egállapitbatónak, de viszont még legjobb barátaink érdé kében sem áldozhatjuk fel ömzes állattenyésztésünknek hazánk anyagi boldogulása ezen alapzatának jövőjét a azzal öeszefüggöleg földjeink termőerrjének öregbitbotését és legkevésbé igényelheti vagy érdemli meg a részünkről való kíméletet Oroszország, mely a mi iparcxikkeink bevitele ellen folytonosan felemelt vámok ál­ lal törekszik védekezni. Ezért kell kívánnunk délke­ leti- határainknak végleges elzárását úgy a szarvas­ marha, valamint a juhok és sertések behozatala ellen, s csakis ettől remélhetjük állattenyésztésünk, s álta Iában mezőgazdaságunk erőteljesb fejlődését, csakis et tői várhatjuk állatkivitelünknok nagyobb növekedését. Állattenyésztésünkre pedig annál nagyobb gondot kel) (Állat ttnyiíxUi In kröl) ÁllstteuyésztésOnk LAPOK. fordítanunk, mert hisz az évenkinti ÁilalbcbozaUl ér tőke busz millió frtoál többre rúg, moly összeg állat­ tenyésztésünk megfelelő gyarapításával igeu jó jöve­ delmet szolgáltathatna saját mezőgazdaságunknak is. Ésszerű állattenyésztés sóadagolás nélkül uem képzelhető. Az állatoknak adott só előmozdítja az emész­ tést, a nehezebben emészthető takarmányfélék uagyobb mennyiségben való felhasználását és azok tökéletesebb kibaszuáltatását is lehetővé teszi, éléukiti az anyag cserét, a bőr tevékenységét előmozdítja és kivált a növendék állatok fejlődése és növekedése czéljából elougedbctlenül szükséges is. Mindezt méltányolják is — a külföldön, a például Németországban a marbasó mé­ termázsája 2 írt 25 krba kerül, nálunk Magyarország­ ban pedig II frt 90 krt kelta gazdának fizetnie! Va­ lóban idején volna, bogy hazánk valamennyi állatte­ nyésztő gazdája egyesüljön a végből, bogy állattenyész­ tésünk czéljaira a marbasó árának jelentékeny leszál­ lítását eszközöljék vagy ba kell kényszerítsék ki a kormánytól, mely a marhasónak ezen teljesen indoko­ latlan, állattenyésztésünket határozottan károsító nagy sóárak tekintetében azzal szokott érvelni, bogy a marbasót denaturálni lehetetlen dolog Hogy Németország­ ban mit lesznek denaturálás ezéljából, azt nem tudjuk, de nálunk, nagyobb uradalmakban nagy kiterjedésű állattenyésztésünk czéljaira a sót vagy olajpogácsával vagy pedig cblórmészszel keverjük a ez által emberj uem alakítják A nemzeti intézet egyes unitók jutalmazására megszavazott ösztöndíjakat még most sem juttatU az illetők kezéhez Miután a megjutalmazotUk névsorát lapunk is közölte, az illetők megkereséseiket ez ügy­ ben hozzánk intézik ; mi azonban a késedelemnek okát egyátalában nem tudjuk adni. Annyi bizonyos, bogy ily jutalmak kiosztásával nem kellene késedelmeakedni, cgyátalán pedig teketóriázni. Bis dat qui cito dat. Ágyúhoz. Fiatal emberek, kik az V gimnáziumot vagy reáliskolát már befejezték, a bécsi tüzér hadapród iskolába léphetnek. Tisztek fiai szabad helyet kapnak, államtisxtviselők fiai évenkint 60 frtol, magánosok fiai évenkint 120 irtot fizetnek teljes ellátás és ruházatért. A tanfolyam 4 évig Űrt, melynek befejezése.után az illetők mint tüzértisztek fognak a hadseregbe beosz­ tatni. Jelenleg még 30 hely van üresedésben. Női Schylock. Érdekes és megrázó esetet tárgyalt ár aradi kapitányság. A magyar utcza-egyik házában két szegény asszony lakik. Az egyik keresztény, a má­ sik zsidó. A zsidó asazony ludvágásból él. Történt vele az, hogy annak a helyiségünk, a hol a már megkopasztott ludakat tartotta, nyitva felejtette az ajtóját.’ A nyílta lévő ajtón a keresztény asszony macskája bement a helyiségbe s az egyik lúd hálából jő dara­ bot megevett, abban a bitben, bogy azt az ő számára kopasztolták meg. A zsidó asszony elfogta a szomszéd kárterfr cucskáját és annak hátából éles késsel akkora darabot vágott ki, mekkorái a macska az ő megkop pásztóit ludjából megevett. A szegény megkinozott, macska alig tudott bevánszorogui gazdasszonyához, a hol véresen összeragyolt A macska tulajdouosnője az esetet bejelentette a kapitányságnál, a mely az állat­ kínzás ügyben megfelelő szigorú Ítéletet hozott. A legújabb nagy találmány. Hitelt érdemlő ame rikai fairek-szerint Mr. Delauy — ki már több ügyes javítást eszközölt a távírón — legújabban egy oly ké­ szüléket construált, a melynek segélyével a eztmzett a távíró által a feladó kéziratának teljesen bű mását kaphatja meg. az uj Ulálmáuyoc állítólag még oly javítás is fog tétetni, melynél fogva rajzokat,, vázlato­ kat és térképeket is lehetséges lesz tolegrapbirozni. E találmány által — ba valónak bizonyul — nagy uj tér nyílnék a telegrápb számára. Gertnanlsmut. Most a midőn a német sulferein il­ letéktelen beavatkozása folytán, országszerte azon va­ élvezetre teljesen alkalmatlanná, állataink számára pe­ dig táplálóbbá és egészségesebbé tesszük. P. L. gyunk, bogy jó magyarságunkat tüntetőleg kimutas­ suk, rövid idő alatt második olyan eset níegy végbe Hírek. hazafias érzelmű Szepeaségünknek jövendőbeli főváro­ sában : Iglón, a mi lelett méltó okuna van csodálkozni. Az országos kiállítás a magyar nemzeti munka e fényes alkotása nov. bó 4 én megható ünnepélycséggel fejeztetett be. Mivelődésünk törtéhetében korszakos jelentőségű e nagy mű, s az a hat hónap, melyen át nyitva volt, felejthetlen lesz az egész hazára. A kiéli táa védnöke Rudolf trónörökös ő Fensége miután Szé csényi Pál, kereskedelmi miniszter üdvözölte, ex alkal lommal oly szép beszédet mondott, melyet minden ma­ gyar lapnak hazafiul kötelessége meg örökíteni A be­ széd a kővetkező.* „Mindenek dőlt köszöuetemet fe­ jezem ki a fóldmitelés , ipar és kereskedelem ügyi mintatér urnák üdvözlő'szavaiért, • egyúttal mind ő gyarapodását is mutatná, legalább Magyarországon, hol e téren kétségtelen fejlődés mutatkozik Bécs, melynek bússal való élőiméitől őséért olyan nagyon aggódtak, mindekkoráig exiutéu nem halt ében, de még a bús árak emelkedésére vonatkozó baljóslat sem teljesült be Mindezen előnyök daczára azonban az eddigi in­ neki, mind a két elnöknek, mind önöknek mindnyá juknak uraim, kik ezen nagy kiállitásban részt vet lek a azt kezdettől fogva odaadőhazaíhágukkal oly. szépen megvalósiták, ernyodetleu fáradozásaikért, ki tartó munkásságukért. — Mainap teljes megelégedés sel tekinthetünk ezen niüvUukro vissza, melynek er kólesi értéke mindenek előtt tartós haszonra fog szol­ tézkedések még mindig nem elégségesek. Bzerbia felé gálni: merítsen kiállítás mindnyájunk bán a bizalmat Az első csel az volt, bogy a felső magyarországi bányapol gárság német nyelven UrgyalU le gyű’ésél, mi köz mag. botránkozásl szült most meg arról kapunk értesítést, bogy az iglói műkedvelő társaság legközelebb német színda­ rabot adott elő, a műkedvelők közt olyan egyének sze­ repelnek, kik első sorban lennének hivatva, a hazai nyelvel minden kitelhető erővel terjeszteni. Derék er­ délyi szászrokonaink örvendhetnek e megfoghatatlan eljárásnak. Az ordélyrószi magyar közművelődési egylet foly vési gyarapszik. Eddig van összesen 24 örökös s 719 alapiló tagja Ezek közt 5000 frtos I, 2000 frtóe 1, 1000 frtos 12, Hl7 irtó* 1, 800 frtor I, 700 frtos 590 frtos 42, 300 frtos II. 271 frtos I, 250 frtos, 206 frtos I, 200 frtos 20, 180 frtos 2, 150 frtos I, 148 frtos I, 135 frtos l, II5 frtos I, 102 frtoe 10 kros I és 100 frtos van 643 ; a minimum 100 frtos; az őszszes aláirt alapítványi összeg 115,654 frt 10 kr. Beje­ lentetett eddig rendes tag, ki 10 frtol 6 évre előre le­ fizet 876, ki évi 2 frtol fizet 2833, különleges rendes tag ki több forintot fizet 73 irtot: eMkezerinlaz egye* �NÓGRÁDI Sülét rendet tagjai száma e pillanatban 4680; te kiütötte) azonban, hogy ai utolsó pillanatban in érben tek ivek, a beérkezett és aláírást tartalmazó 843 ivén Adag 5000 re h belő már inat egyesületnek tömhada.. ■ Pártoló tag aláiratkozott összesen 880 Fölszimilvamár LAPOK. műkön es mértékletesen kenyérrel o tejjel, ée ennek fogyatkozásában* viszel élni.Miudagyik utazó dicséri Norvégia lakosainak mér lék te'.ességét. szorgalmát és erkölcsösségét, — kiknek legnagyobb része tej, sajt száritott vagy beoésntt ha­ Öreg emberek. Töbhf.lskép megkieérUtíék az emberi élet mrg boszszabtat/.tanak mesterségét szabályok kai megállapí­ tani. Erényes ás okos életmód, kedvező éghajlati bú­ folyások bs tározót lan hozzájárulnak, az emberi életei k lakkal ée durva u -aC"yérrel táplálkozik. — Egy 1763 bán AggerbUub«n megejtett számlálás alkal­ mával kilttet, bogy százötven házaspár a városban megboesza b ld tásá boa. A táp szlaláa mutatta, bogy folytonos tevékeny­ már több mint 80 éve egybekelt; a legtöbbnek közü­ éé, sőt még a megfesziiett munkásság is, az ember lök tehát már sztlkoégképen 100 éven felülinek kel­ élotfolyauiáuak első felében a bosszú élőire kedvező lett lenni. Holvon pár volt köztük, kik 90 éren fölül Uázasiáreak voltak együtt, az egyesek kora tehát nem befolyással van, de bogy a második felében nyugalom ' lehetett 100 éven alól. Tizenkét további pár bebizoée rendszeresség cxólravezelőbb. Cornaro, egy olasz ne más Írja: „Mértékletesség tetszik az urnák, az ba­ nyilhatólag 100—105 éves házasnak találtatott, és egy tehát 3 hónap alatt biztosíttatott az egyesületnek már rátja a természetnek, leánya az észnek, nővére az épen 110 év olőtt esküdött egymásnak örök hűséget, b 183,738 írt, s ha ide vesszők a már kibocsátott 600 erénynek. Tőle ered az élet, egészség, szellemi erő és agy bogy ez emberkéknek életkora 130 évre becsülhető. Általáhan véve aa a nézet uralkodik, bogy a drb. b^rezakönyv értéket 30,000 írtban, e mintegy 2500 az önuralom. De előle falnak, mint a folbők, a nap írt adományt az első három hónap ajánlati a behajtható elöl, a rossz érzet, a panasz, a falánkság, rossz ke­ szabad, nyílt vidék lakói, a bel a friss levegő én nap­ fény szabadon működhetnek, biztosabban képesek ma­ dély, láz, lebangoltság és miden más baj,.ami a tea eredménye 216,238 irt. Befizettetett belőlük felszólítás gas kort elérni, mint a szűk, zajos, rósz kigőzölgéssel tan függ.* káráé nélkül 61,000 írt Nagy figyelmet érdemel Ahrrmrtby is, a ki a telt városi nép. Ez azonban— bármily lennéazateveek Nógrádinegye albpánjátói a kővetkező rendelet látszik is, — még ninca bebizonyítva semmivel som. következőket Írja: „Az evésnél inkábbá mennyiséget, k&róztetik : Nógrád vármegyéről eddig forgalomban Ellenben a földfelűietnak azon tájai, a bol aa évsza­ mint a minőségei vegyük tekintetbe; lassan együnk ▼olt térképek a m ii kartográfiái igényeknek távolról kok határozott légváhozást hoznak magokkal, lüanok és csak az étkezés végén igyunk : először abból az nem felelnek meg, az újabb politikai, katonai és tör­ fel a legjobb talajnak használható és tartós emberfaj ételből együnk, a mi a legjobban isiik ée egynél több vénykezési beosztás folytán pedig egyátalán haszon* vebótlsnnekké váltak. Ennek folytba szükségét, látván búst ne engedjünk az asztalra Legyünk mindig tekin­ létrehozására és fönntartására. Az egyformán mérőé most van az epyoaQletnek a* összes alapitó a örökös tagok után 115,654 írt 10 kr várandója; a 10 irtotta gok 8760 a 2833 rendet tag után évente 5666 írtja, ▼agy 6 évre 56,660 írt. A pártoló tagoktól bejön az ebó évben 888 írt, bárom esztendőre 2664 írt Lesz tehát az egyesületnek aa első évben az alapítványi be­ fizetéseket vagy ezek kamatjait kivéve 15,354 ír\ja,az egész ebö cyclusra, ugyancsak az «upiiváuyok nélkül, adományokat nem számítva, 68,084 írtja, összegezve annak, hogy hivatalos, bkolai én magán használat igé­ nyeinek megfelelő tárkép hozassák forgalomba, érint­ kezésbe léptem Komekbázi Károly m. kir. kataszteri kerületi felügyelővel, ki Arad és Temos megyék ilye­ tén térképét kéezitette s ki hajlandónak mutatkozott Nógrádmegyo színezett statistikai s kultur térképét 5— 600 példányban, darabját 2 frt 25 kr árban, a 6—8 hó lefolyása alatt elkészíteni, és pedig 1 , méter magasságban, három negyed méter szélességben. Mié* lőtt azonban e részben további lépéseket tennék, szűk* séges tudnom az bkolai és magán használat e részbeni igényeit, miért felkérem Nógrádmegyo kir. tanfelügye* lóját, hogy folyó évi deczembor hó 15 napjáig szives* kedjék arról értesíteni, hogy a megyebeli iskolák és intésetek hány példány árát biztosítják, s a megye bi* zottságának igen tisztelt tagjait felkérem, hogy az ál­ talak meg rendelni kívánt példányok mennyiségéről, engem ugyan csak decz. 15 lg értesíteni sziveekadják, a málláséit Ív beküldése mellett Tömegesebb mag* rendelés esetén a térkép árát 2 írtra reméllem le&zál lithatai. (Sdlovszky János, alispán.) Adomány. Ö felsége a bradistyei ág. ev. iskolá­ nak 150 irtot, a oemti rom. kaih. iskolának pedig 100 frtol adományozott Kérelem! Alulírott tisztelettel felkérem a felsőma gyaromági közmivelődési egyletnek Nógrádmegyo te­ rületén lakó összest pártoló tagjait, hogy a folyó 1885 éyi tagdíjaikat, aictlcg <m'g múlt évről hátrálékban levő tagdíjakkal együtt, hozzám, az egylet fiók pénz­ tárába minél előbb beküldeni szíveskedjenek. Évi tag­ díj 2 frt. A befizetett tagdíjak úgy az egylet hivata­ lon közlönyében, valamint a „Nógrádi Lapok”-bán nyugtártatni fognak. H.-Gyarmaton, 1885. nov. 3 án, honfiúi üdvözlettel Uábor Sándor, a nógrádmegyei fiók pénztár kezelője. Szivattyú próba. B. Gyarmaton, a megye azékvá rónában e bó 10 én szivattyú, illetve vizlpuaka próba Igen. Mintán miden község tartozik szivattyút tartani, aa alispán — igen helyesen — tömeges megrendelést óhajt tenni oly hazai gépésznél, akinek a vízi puskája kiállja a próbát. E végből több gyár küldött B. Gyar­ matra ily vizipuskákat, melyeken a helybeli tűzoltó egylet szakközegei fogják megtenni a bó 10-án d. e. 10 órakor a próbákat az alispán jelenlétében. Ez al­ kalomra a községék bírái is be vannak rendelve. :.*A közigazgatási bizottaág havi ülése 12 én fog megtartatni. ■ennyit fogy a nap novemberben ? Nov. i én a nap 6 óra 45 percekor kelt ée 4 óra 41 percekor nyu­ godott te. Tehát a nap hossza 9 óra 55 perez votí, 30-áa a nap 7 óra 28 percekor kel ée 4 óra 32 perce­ kor nyugszik le. Tubát * J»«p hossza 8 óra 42 perez lesz E szerint a nap nov; hóban 1 óra 13 perczczel a aa éjszaka, moly I én 14 óra 5 perez volt s 3Gán 16 óra 18 peresig fog tartani, ugyan annyival oö. Facsemeték. A földmivoléoi minisleriam az idén is nagyobb mennyiségű facsemetét fog adományozni oly erdőbirtokosoknak, akik kopár, vagy falóhomok területen erdősítést szándékoznak teljesíteni. Az illetők a szükséges adatok közlése mellett Írásbeli kérelmei­ ket decz. végéig nyújthatják be a minisztériumnál a a rendelkezésre álló mennyiségből a jelentkezés sorrendje szerint fognak részesülni. A csemeték Arát és csomagolási költségeit az oroz, erdészeti alap fedezi. A kérvényezők igazolni tartoznak, bogy a kérdéses te­ rület beordőoitése közgazdasági szempontból szükséges. tetül a helyes táplálkozásra, friss levegőre, testmoz­ gásra, s a lélek és kedély nyugalmára, úgy erősíteni ée megtartani fogjuk egészségünket és meg fogjuk hosszabbítani nzpjaiekat." Hallgassuk meg az öreg embereket magokat, ak kor tapasztalni fogjuk, bogy a későbbi évek táplál­ kozási módjai általában véve ismét közeledni szokott a gyermekkorihoz; az ételeknek legtöbbnyire folyé­ konynak és könnyen eméssthetőnok kell lenni. Marba­ bus, disznó bús. tea kávé, vaj és sajt kevéssé óhajlat­ nak, ellenben burgonya, juhbus, szárnyasok és halak, jóttevő, kellemes tápszereknek bizonyulnak. Wileon John, egy angol, a ki száztizanbat évig élt, negyven éven keresztül minden este egy adag pörkölt fehérré­ pát evett Az ilyen Öreg ember igen gyakran mindenféle különös, sőt úgyszólván komikus fogalmakkal bir a felől, mi tesz neki jót. Az egyik biztosit basa Büket arról, bogy már régen nem élua, *>a évek hosszú sora óta mindennap egy frissen rakott tojást nem evett volna; - nevezetes az is, a mi Lajos bajor királylyal esett meg, a ki igen szeretett volna sokáig élni, s minden öreg embert kikérdezett életmódja fel *11; egy Ízben egy 100 éves parasztot kérdezett meg az iránt, s azt a meglepő feleletet kapta: „mi tűrés ta­ gadás benne, én bizon minden este egy kicsit leezopom magamat.” Mig mások az élet meghosszabbítására alkalmas szernek hiszik a czitronbéjat, sáfránt, ópiumot ée több e féléket, Bacon lord dicséri art a szokást: „arany olajjal kenekedui, a mely medioamontum (gyógyszer) által az egészség csodálatosáé megtartik.” Általánosan azonban a mézet mondják az élet nedvének, ée kétségei kivül áll, hogy ez igen aján­ lásra méltó szer, mint annak a fiatalító ée szépítő for­ rásnak vize, a melyet Ponoa dó Léon oly hiába ke reeett. Az ó kor bölcsészeinek egész serege, köztük Demokritoe, Pythagoras és Pliniue, bosszú élőtöket a méz belső és az olaj külső használatának tulajdoní­ tották Az újabb időkben két 108 és 119-ik életévük­ ben elhalt egyénről be lett bizonyítva az, bogy éle tűk utolsó félszázadában mind a kettes reggelire csu­ pán kevés mézzel édesített teát élveztek. Megemlítendő itt a helyen egy a gróf Aadrássy család őei birtokán a krasznakorhai várban látható kép és felirata, molya mértékletesség utján szorzott bosszú életnek egy ritka példányát állítja élőnkbe azon házaspárban, kiket e kép egymás mellett pór ru­ hában, a férfit kezében tengeri csővel, a nőt pedig a földön ülve ábrázol. A kép felirata követnező: „a magyarországi hosszas életnek ritka példája. Roviu János, Rácuemzotből, Görög hiten való, a ki 1552 ik esztendőben született, és Tömés Vármegyében a Caransebesi Districtuiban, Szadova nevű faluban lakott, élt 172 esztendeig, I. Ford mán dús, II. Maximilianua, II. Rudolphus, II. Mattbiaa, II és III. Fordinaudue, Leópoldus, Josephue és VI. Carolus, tudni illik kilencz Magyar Országi Királyok alatt; meg is az 1724. esz tendőbe, a mint ennek elölte, egészséges és friss vele. Feleségül vett magának Sára nevű Ráca Leányt, a ki 1560 esztendőben született, ki is azou 1724 esztendő bon 164 esztendős vala.-Élt ezen házas társával 147 esztendőkig, a felebb megemlített esztendőben. Szült attól számos gyermekeket, a kik között a legkisebbik fia 116, az unokájának az unokái 35—-36 esztendősek az esztendőben valánik. Az elődein volt tej, és hamv alatt sült Török buzábul való pogátsa. A ki azért bosszú életet akar élni, tanuljon ezeknek példájokkal kelt éghajlat lakói, természetesen vonzódást örököltek a semmit nem tevésre, az akarat nélküli élőodiségve, és biiaugolásra; és a restség minden romnak kez­ dete Túlságos meleg kimeríti a testet, túlságos hideg megbénítja. Légváltozás azonban tevékenységre ősz tönzi a testet és a lelket, teiterőoeé, vállalkozóvá te­ szi az embert. És csak is igy volt lehetséges, hogy a vidékek, a melyekben az évszakok éles ellentétben váltakoznak egymással, elsőben léptek a czívilizáczió útjára. Ismeretes, bogy czivilizált államok nő lakói ma­ gasabb álhgos életkort érnek el, mint a» férfiak, jól­ lehet fiatalabb éveikben nehéz gondokat és bajokat kellett kiállaniok. Jóllehet azonban testalkatuk bxi vóssága a nőknek egyidőre nagyobb tartósságot köl­ csönöz, mégis hiányzik náluk aa a testi erő, a moly lényeges kellék az igen magas kor eléréséhez, ée az az oka annak, hogy a legöregebb emberek közt min­ dig kevés nő található. 115 éves kort több nő él meg, azon kevesek azonban, kik még tovább ölnek, oesknem kivétel nélkül csupa férfiak R. H. Apróságok. Tud ön latinul? Igen — Da mibi dacéin flereaos!— Bocsánat tévedtem, latinul csak öcsém beszél, de azzal hiába bawél, mert annak úgy sincs pénz* .* Megfelelt. Ugyan H. D. uram, nőm nealroztá Bíi testének elhízása? „Nem biz engem uram, az az rgyÁ len kellemoilen van benne, bogy minden ostoba cn>Mr azt kérdezgeti tőlem. őszinte felelet. A tanfelügyelő úr kőrútjára iá dalt Egy vidéki nevelő intézetbe kikérdezi a növen­ dékeket. — Hát az étellel meg vagytok-e elégedve fi­ aira? Igen is, igazgató nr. — Igazságos e a beosztás? Nem kape néha au egyik nagyobb poxziót; a másik pedig kisebbet? — Nem igazgató úr, mindig csak kis porcsiókat kapunk Após ée vő Após „Tehát, édes vőm-eram, mondja mag nekem őszintén, hogy van .leányommal megelé­ gedve?" „Kedven ipám uram, semmi ellen sincs pana­ szom, csak az ellen, bogy ön akkor ki nem dobott, mikor leánya kezét megkértem." A bátorság oka. — Hallottad-o, hogy A. a múltkor a Dunán egy csónakázás alkalmával a Dunába esett nejéi megmentette? — Ejb, honnan e nagy bá­ torság? — No tudod, a feleségén voltak a gyémántok le. Elveszettek listája. — Kisasszony, ön az el veszettek listáját olvassa? — Hogyan, es lehetetlen, hisz moll ninoe semmiféle háborúi — Igen de az el­ jegyzési híreket olvassa, s akik ebben a listában van nak, azok az igazán elveszettek. Az állatkertbeo. Fin: Mért van annak a zsiraffoak oly hosszú nyaka? Apa: Azért, hogy igy^ovább élvezheti, a mit iszik. Fiú: Te is szeretnéd ugy-e papa, ha ilyen bosszú nyakad volna, mikor sörözöl. Álmos disznó Vendég: — Hé pinezér, ezer mii- liomadte, mikor kapok már friss májust? Hisz ma reg­ gel öltelek disznót? Pincér: — Igents, kérem alássan, de — segedelmet kérek, a disznó, amelyiket leöltünk, ma reggel kiesé — elaludt. Véletlen bók. (Ur a szomszédjánoz, kivol már többször találkozott, de még nevét nem tudja:) Most valami igazán bolondot vagyok kénytelen öntől kér­ dezni: mi is az ön neve .tulajdonképpen ? Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B. Gyarmaton, 1885. Felelős szerkesztő: Horváth Danó � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00789.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_11_08.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-11-08 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 45. szám (1885. november 8.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom