https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3260623d3b17645fda8f36a890f95dd5.jpg f3723fb1cda4777fcf21b110b3be61bb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e7bac6caaa68605806f13d745caf4dc3.pdf 987f5f8efcd60274fdf5c1cff217cdc9 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. október 18. XIII-ik évfolyam 42. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok” 1885-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre . . . Fél évre....................... 3 6 frt frt Évnegyedre . . 1 Egy hónapra ..... — As előfizetési pénzek egyedül „ &O kr. „ 60 kr. a . kiadóhoz esi- mezvo, — legczélszsrúbban póstautalványuyal — a nyomatandó példányok s pontos szétküldés tokin tétéből, mielőbb beküldendők. Kék László, Horváth Danó, kiadó s laptalajdoooi. fel. szerk. 14 ' • * * Nógrádmegye e hó 26-án tartja meg ren­ den őszi közgyűlését, melyet azonban még egy közgyűlés, nov hó végén, követni fog. A meg­ hívó a következő: A megye jövő 1886 évi költségvetési elő­ irányzatának megállapítása és számos megye­ beli község által, utólagosan vagy viszautasitás folytán, ismételten beterjesztett számadások és költség vetések felülvizsgálata czéljából, figyelemmel az 1888- évi XV. t, ez. intézkedésére, főispán ur ö Nagyméllósága, 188&r-évi októ­ ber hó 26-ikának délelőtti 10 órájára B.-Gyarmatra rendes közgyűlés egy behívását határozta el, minek folytán van szerencsém a megye bi­ zottságának tagjait az előirányzati tervezet megküldése mellett azon figyelmeztetéssel meg­ hívni, hogy az őszi közgyűlés egyéb tárgyai a november hó végén tartandó közgyűlésen fognak előterjesztetni. B.-Gyarmaton 1885. évi október hó 10-én. Scitorszky János s. k , alispán. Egy pár alkalmi szó gazdáinkhoz. (D. E.) Magyarországot hajdan Európa élés­ tárának tartották ; sokszor fuldokolt a magyar bőtermésében, máskor meg éhen pusztult a nép aszály és egyéb csapás miatt. Ma már nem ily viszonyok közt élűnk, a közlekedési eszközök fejlettsége kitörölte a nemzetek szótárából a Kérdés azonban, hogy ez a sok csapáshoz sanyarú ínség kifejezését. Egyik ország fölös­ legét rövid nap, sőt órák alatt, a márik or­ azokott jó magyar nép, különösen a mezőgazda szág szükségletének födözésére fordíthatjuk. És fog-e bírni oly lelki erővel, hogy a kisértéaeknek ellenálljon? Aligha. ez igy jól van. Napjainkban óriási súlyok és terhek ne­ Egy oly földmivelő államban, mint ha­ hezednek a gazda vállaira, olyanok, melyeket zánk, az aratási eredmények végtelen befo­ csaknem nyögve emel, melyek alatt roskadozik, lyásol vannak a nép anyagi helyzetének mi­ kéntjére. Ha van jó termésünk, a kereskede­ sőt sokszor össze is omlik. Az életmód köve­ lem élénkül, az ipar, művészet, tudomány vi­ telményei a kisgazdáknál is fölöttébb kifej­ rágzik s az erkölcsi és anyagi gyarapodán szem­ lettek, melyeknek kielégítése pénzbe sok pénzbe mel láthatólag nő. Ha jön a fagy, aszály vagy , kerül, de a melyek nem föltétlenül szükséges, más országos csapás, pang a mesterség s min­ hogy kielégiieaaenek.* A háztartás és gyermek­ den, mert nálunk mindennek alapja a föld­ nevelés egy kis luxus, az adó, a gazdasági forgó tőke mind kielégítésre vár • mindegyik mi velős. Vessünk egy futó pillantást ez évi termé­ csak az aratás eredményére vet sóvárgó pil­ sünkre, vizsgálódjunk annak eredményén a von­ lantásokat A gazda homloka izzad, gondol­ junk következtetést a föld áldásából, a mely sa­ kozik, hogy miként elégitheti ő ki a követelőket, ját egyéni háztartásunkkal lényeges és fokuzati melyeknek első és legtántorhhatlanabb köve­ Összefüggésben van, számítást téve, hogy mily telője az adó; ezt meg kell fizetni. A háztar­ hosszan nyújtózhatunk ez uj gazdasági évben. tástól nem lehet elvonni semmit, mert már ebbe Tegyük pedig ezt annál pontosabb* Lelkiisme­ a feleség is beleszól; a gyermeknevelés is retességgel, minél inkább meg vagyunk arról sokba kerül. A névnapokat sem engedhetjük el, mert győződve, hogy a mi jó magyar népünk és ha nem csapunk óriási traktát, megszól benfőleg a föld mi velőssel foglalkozók, keveset szeretnek foglalkozni a holnap és általában , nünket az atyafiság. Ezekből semmit sem en­ gedünk l a jövő eszméjével. A jámbor férfi azutan fejet hajt, s a jöve­ A gabona termési eredményét ez évben delem nem futván ki a kiadásokat, Összehúzá­ még számokkal nem illusztrálhatjuk, de már is tudjuk, hogy jóval magasabban áll az a múlt sokat lesz a gazdaságnál, majd kölcsönt vesz évinél — csekély helyi kivételekkel. A minő­ föl, a mi pört, végre dobszót hoz az udvarra, ségi termést nem kifogásolhatjuk, a mennyi­ így pusztul, igy vész a középosztály, ha rossz ségit som, hanem az árakat. Takarmánytermés termés van, vagy ha elég gyönge a gazda, hogy sem volt ez évben valami gazdag. Hol jégeső nem számit s olyan dolgokra is vetemedik, majd hosszantartó szárazság tépte, szaggatta a melyek nélkülözhetők volnának. Vajha minél gazda reményeit még aratás alatt is, hogy a ritkábbak volnának e sötét képek. De vannak mi szűk áldást adott Isten, az se legyen teljes jó magyar családjaink között számosán, kik és tökéletes. A búza, rozs néhol kicsi rázott, az nem igy gondolkoznak. Es ez vigasztaló! Ne árpa megsárgult, megbámult úgy, hogy a ki­ adjon ki a gazda egy fillért sem addig, mig viteli árpa ez évben még kevesebb lösz, mint meg nőm fontolja, hogy azon kiadás föltétle­ azt a termés mennyisége mutatta. Tökéletesen nül szükségese vagy nem. Ezután következzék kielégítő volt a kapás növény és szőllő ter­ a hasznos kiadás, mely az előbbivel lehetőleg més, valamint a gyümölcstermelés is olt, hol egyesittessék s csak legvégül jöjjenek a ké­ nyelmi kiadások — lehető szűk határok közé a jég nem pusztított. szorítva. Ekkor leszünk boldogok és függet­ Ilyenformán állunk termésünkkel. A jö­ vedelem is szűk óbb lesz; igényeinknek is e lenek. Ekkor nem fog a gazda uzsorásra szo­ rulni, ha leikébe vési ez aranymondatokat: szerint korlátoltabbaknak kell lenniök. TÁRCZA. fordult felém, amint beléptem. „Ezer eexteodeje nem láttalak öcsém, mi bírt hozass a nagy xjlágböl ?„ kérdé vidáman, verejtéket Üstökét törölhetve keszkenőjével. Én néhány üdvözlő sxó után felöltőm mélységes xxtbé- .A. legédesebb dal.Vilma ben Iratom után kezdtem kotorászni, minek láttára egy szerre megcsappant jó kedve. Keserű rezignáozióval vakarta meg tarkóját, azután tragikus mell hangon meg­ szólalt: Hát te is fiam Bralus? — „Nem érllek- fe­ lelém — Nem-e?!... Bát te benned is úgy meg kell Alt mondják, a caalogkaynak Dalánál ninca édaatbb, * Olyan fájó, bóa gyönyörre Oarjeaitl a isiveket. 8 mágia án »s Idea dalnál Édesebbel ismerek, A poataaip vidám hangját. Ha 161 a boa levelet. Látogatás a szerkesztőnél Berontok a minap egy redaktor östnorösömhöx holmi kritikai elmefuttatásaal az oldaltsebemben. Olt eh negény sxorkesxtö Íróasztalánál, előtte, mögötte, körötte papiros garmada. Karostzéke ngy emelkedett kf a padmalyt ellopó papírosteogerból, akár az Ararat ka«r<a vizözönből (én ugyan se rizözönt, sem Arara* tói viUgéhtemben nőm láttam) örvendező mosolylyal csalatkoznom, mint többi barátaimban ? Nem elég az a millió süldő póéts, még te is rám mászol, mint tegnap Sándor és Miska, kiket pedig barátaimnak hittem1 Ne néz reám oly kérdőleg. Kívülről tudom mit tártaimax irományod, akár előre elmondom, körülbelül hogy kez­ dődik. Ilyesformán ni: „Hall az eső, az időboh szomorú — szivem bér vad, mint e tépett ko«zora.u Vagy: „Sárga b araszt zö rög lábam alatt, ez az élei keserű egy falat.* Avagy: „Zivatar lesz, veres az ég alja — szivemet a báoat körül nyalja “ Vagy pediglen: „Hull az eső nagy csöppekbeo, akár egy pogácsa — kebelemben szüntelen döng a bú kalapácsa !* Vagy igy: .... De kérlek, kíméld tüdődet! Vess előbb egy pil lantást az iratba és meglátod, hogy semmi ilye* nincs benne! — Beletekintett és homloka derengeni kezdett „Bocsát meg, babám, de annyi fájdalmas csalódáson kellett mostanában átesnem, hogy leiét gyanúm köny nyen megérthető. De hogy is ne? mikor a súldő poé­ ták sáskabadán kívül még barátim is (most már csaz voltak) megrohantak — őaxi vertekkel I M%jd magia­ tok már a sok „baogulatteljee* strófába, mert szer­ kesztői lelkiösmeretem parancsolja, hogy végig bölüz sem valamennyit I Barátom, ea idő óta oly értéssel ülök le mindig karsxékembe, minővel csak Dóssá György telepedhetett izzó trónusára. Se éjielem, se nappalom e söogeményektől, melyek szinte kosársxámra érkez­ nek as ország minden tájáról, aláírva Dallffy Boga­ raitok, Sxellöfi Adolárok éa Harmat Ildikók rémséget seregétől! . . E* ax ősz a legveszedelmesebb szaka as esztendőnek. A tavasz nyomába se hághat, a nyár ée tél kismiska hozzá képest! a legsivárabb, legkietlo nebb fantáziát is csodásán megtermékenyíti egy afélo „szomorú őszi eső*. Hidd el, csontig ástam már attól a tengernyi „csendes őszi psrmetegtől*, kedélyemre nehezedett as a rengeteg sok „méla borulni*, minden zörejre ast hiszem, hogy „bús szélzörreuti a bokrot*, éjszaka meg fekete csókák vavákolnak fülembe. .., .t Irtózatos élet ex! Ha majd időt szakilbataz magadnak, leírhatod kínszenvedéseimet akár a asjátjapom szá­ mára Ilyen czim alatt.- „Egy sserkeestő mártiromeága.* Leimám magam is, de — tönkre vagyok silány itva I* — Megígértem neki és elsiettem, egyedül hagyva őt a busongó versruinák közepette. .... �NÓ G R Á D I „Hu óhajtunk bittó* sikert, állandó jólétet • kielégítő vagyonocaágot: alkalmaztunk értel­ me* munkát, kitartó asorgalmat é* bölcs takarókoaaágot?* C*ak akkor lehetünk valóban jó gazdák, mert a ki jó gazda, egyszersmind jó hazafi is- Allamtakarékpénztár. Midőn nálunk «s utóbbi óvekben as általános el- eseményedén oly rohamosan emelkedett, s ex kalőDősen a földbirtokosokat sújtotta; — as állam mint sgyesek üdvös mosgalmat indítottak, vállvetve igyekestek a bej kQlsejót feltalálni, hogy aeon lehetőleg eegitbesssnek. E mosgalom nem is maradi eredmény nélkül, mert jobbnál jobb iáié lkod ének tétetlek, melyek egy szebb jövőnek zálogát hordják magokban. Ez okból e nagy ezé! elérésére az államtakarékpénztárak felállítása egyik hathatós eszköz lenne. Ezek minden adóhivatalba lennének felállitandők, 0 keulésökkel az adóbivatalnokok bízatnának meg, kiknek számét aránylag szaporítani kellene. Legméllányosabb volna az ügyvédi karból, mert az államtakarékpénzlárak működése által ezek keresete kétség­ telenül apadna. E takarékpénztárak feladata lenne egyedül a földbirtokosoknak gyors egyszerű, könnyen hozzáfér­ hető kölcsönt nyújtani, következőleg: Minden földbirtokos birtoka hivatalból előre meg becsül telik, mely az qj oataster alapján könnyen fog menni. Azután neki földbirtoka értékének sgybarma* dálg kölcsön nyujlathatik, mely kölcsön minden már LAPOK. nal hivatalból eszközöltetik. így megszabadni az állam * az illeték megrövidítésektől. Továbbá nomuubetifctfeg az, bogy egy birtok a 15-lk kézen fbrog és egy sem fizetett illetéket. Az ntebó birtokoson pedig 15-esörfle illetéket nem lobét megvenni, mart az kamataival együtt a birtok értékéi felülmúlja s a as utolsó bir­ tokosnak nem csak, hogy semmije asm msAsdna, de még birtokaira fizetni kellene. Mennyi kár származik ilyen esetekből as államra? Végül a mely földbirtokos a bitéi ily módon lett szabályozása mellett tönkre megy, nemzetgazdasági szempontból nem sajnálható. JL (P. d.) Nemzetiségi térkép. Az országos kiállítás anthropofogtai múzeumában igen nagybeeeü munka dr. Törtök Aurél neuaseitaégi térképe; A lemenő arányban fölállított ábrák szerint me­ gyéink lakossága így csoportosul: Minden 100 lakosra szik: Jász Kun Szolnok magyében: 99 magyar, 1 német; Hnveemegyében : 91 magyar, 2 német; Osongrád megy ében : 97 magyar, 3 német; Hajdumegyében: 96 magyar, 4 német; Győrmegyébeo: 95 magyar, 5 német; Udvarbelymegyében: 93 magyar, 2 német, 4 oláh, 1 egyéb (olasz vagy francia); Borsod megyében : 93 magyar, 1 német, 5 tót, 1 rutbén; Szabolocmegyében: 91 magyar, 6 tót, 1 német, I rulbén, 1 egyéb; Somogymegyében: 88 magyar, 6 német, 5 horvát és ezarb, 1 egyéb ; Ovikmegyében: 87 magyar, 12 oláh, 1 német; Háromszék megyében 86 magyar, 13oláh, I német; Febérmegyé tokra az állam nem ad kölcsönt, kivéve azon esetei, midőn a birtokos hitelezője beleogyeztével ez ntóbbi ben; 85 magyar, 12 német, 2 tót, 1 egyéb; Komárom* megyében: 84 magyar, 8 német, 8 tót; Veaxprémmegyében: 83 magyar, 10. német, 7 tót; Esztergommegyében: 79 magyar, 12 német, 9 tót; Ceauádmcgyé ben: 73 magyar, 13 tót, 11 oláh, 3 német; Zala me­ gy ében: 73 magyar, 20 horvát ée szerb, 7 egyéb; Pest­ járandóságát kívánja* kifizetni — Ezt az államra erre , megbízott hivatalnokaival te(je*itteti előremegzzabbott megyében 72 magyar, 20 német, 6 tót, . 2 horvát ée szerb; Békésmegyében» 2? magydr,.24 tót, 4 oláh, 2 tizszáxtoli ért sót azután kölcsönét b* a birtokos óhajtja a részére megállapított hitel erejéig kiegéeziti. A bité! illetőleg kölcsönnyújtási úgy volna eszközlendő, hogy minden birtokos, kap egy hitelköny vet, a melyben birtokának hivatalos becsűje benne van. Ennek megfelelőleg as áiiamtakarékpénztár főkönyvé­ ben szinte meg van as illetőnek lepjt, a tulajdonos német; Tolnamegyében: 67 magyar, 30 német, 3 tót; Nógrádmegyében: 66 magyar, 34 tót; Abaaj-Tornamegyében: 65 magyar, 30 tót, 5 német; Szatmármegyében: 59 magyar, 36 oláh, 4 némpt, 1 as áUamtakarékpénztárnak keletkezte előtt be nem kebhzett magán Követelést megelőz. A magán köve­ telést megelőz A magán követeléssel megterhelt bir­ kiskönyvével egy szám alatt Az illető például bemegy as állam takarék pénztárba kis könyvével kölceönért. ott megnézik hitellapját és kiadják neki a kért köl­ csönt amennyiben as nem haladja túl megállapított hitelét ö a fökönyben nyugtázza a felvett kölcsönt, as államtakarék pénztári hivatalnok pedig a kiskönyvbe írja be a felvett öszuget. Minden kölesöntői a kama­ tok negyedévenként fizettetnek, ba a negyedévi fizetés el múltúntátik, akkor a kamatok tőkoeittetook és az illető hitellapja annyival terhel telik. A kölcsön vissza­ fizetése a kölcsön vevő tetszésétől függj addig míg a tót; MarosTordamegyében: 67 magyar, 34 oláh, 4 német, 5 egyéb; Bibarmegyében: 56 magyar,42oláh, 1 német, I tót; Baranyamegyében: 54 magyar,30né­ met, 10 ezerb ée botfát, 6 egyéb; Gömörmegyébn; 52 magyar, 43 tót, 4 német, 1 egyéb. E megyékben a magyarság még mindig túlnyomó. a következőkben a magyarság száma kisebb a nemzetiségekénél; és pedig ismét minden 100 lakosra esik: Vasmegyében: 49 magyar, 35 német, 6 szerb ée horvát, 10 tót ée egyéb; Sopronmegyében; 48 ma­ gyar, 40 német, 12 szerb; Zemplén megyében: 46 ma gyár,38tót, 12 rutbén, 4 német; Honimégyébn: .az adó ha idejére be nem folyik,szinte ilyen ál* 44 magyar, 50 tót, 6 német; Beregmagyében: 44 magyar, 50 ruthén, 6 német Bácebodrogmegyében: 39 magyar, 30 szerb a horvát, 26 német, 3 tót, 1 ruthén, 1 egyéb; Pozsonymagyében: 36 magyar, 45 tót, 18 német, l nrtbénj Ugooeamegyében: 35 magyar, 48 rutbén, 12oláh,4 német, 1 lót; Szilágymegyében: 35 magyar 62 oláh, 1 német, 1 tót, 1 egyéb; Koloe- lamiakarékpéuztári kölcsönné válik ée baaoniókép ke­ zeltetik tehát adóhátralék sem lehet soha. megyében: 34 magyar, 56 oláh, 4 német, 1 egyéb; Ungmegyében: 33 magyar, 35 ruthén, 32 tót; Hars- A kamatlábat fél határozza meg. megyében: 31 magyar, 57 lót, 12 német; Braaaómegyébeu: 30 magyar, 38 oláh, 33 német, 1 egyéb; KieKüküllőmegyében : 25 magyar, oláh, 18 német, 5 egyéb; Aradmsgyében : 24 magyar, 64 oláh, 10 né­ met, I tót, l szerb ; Torda-Aranyosmegyében : 24 ma­ gyar, 72 oláh, I német, 3 egyéb; Szolnok Doboksmegyébent 17 magyar, 76 oláh, 3 német, 1 tót,8egyéb; Moeonymcgyében: 17 magyar, 72 német, 10 szerb ée kölcsön kamataival együtt annyira nem szaporodik, hogy az a meghatározott hitel nagyságát eléri, mely ecetben az államtakarékpénztár a birtokot haladékta­ lanul elámruziell. ' \ vagy évenként as országgyűlés A netán támadó nagy hitelszükségletre az állam könnyön teremthet pénzt, mart mind a bel* mind a külföldi tőke szívesen felkeresi az ilyen biztos takarék pánttá rt, melynek alapját az összes msgyarországi birtokok képezik. Még szívesebben akkor, midőn tudja, bogy u A követelése minden más követelést megelőz ée a legrövidebb utón kiolégittetik. horvát, 1 egyéb; Torontálmegyében: 16 magyar, 34 szerb ée horvát, 30 német, 16 oláh, 2 tót, 2 egyéb: Nyilramegy&ben : 13 magyar, 73 tót, 10 német, 1 tokosokra lenne áldásos, kik magukon biztos, a szűk- ‘ egyéb; Febérmegyében: 16 magyar, 78 oláh,4német, 2 egyéb: Mármaroemegyében: 12 magyar, 49 rnlhén, cégeseiében mindig felvehető kölcsönnel könnyen se 25 oláh, 14 német; Nagy Küküllómegyében: 10 ma githetnek, birtokaikat jobban felszerelhetik, végül meg­ szabadulnak a rájuk nézve veszélyes váltó adósságok gyár, 45 német, 39 rutbén, 6 egyéb; Temeemegyében m magyar 49 oláh, 35 német, 14 ezerb, 1 tót, 2 • lói mert az államtskarékpénztárbol ép oly gyorsan, egyéb; lluoysdmegyében: 6 magyar, 89 oláh, 3 tót, ép annyi időre kapnak pénzt, s nekik az nem kerül 2 egyéb; Beszterce Naszódmegyében: 5 magyar, 65 annyiba mint bármely más kis kölcsön, melynél * oláh, 26 német, 4 egyéb; Fogaraamegjében: 5 magyar, drága ügyvédi dijjzk feteméraik a várható előnyt. 90 oláb, 4 német, l egyéb; Zólyommegyébeu : 4 ma­ Hogy az államtakarékpénztárak az ellébbiekbeu érintett módon folytathassák* áldásdús működésüket, gyar, 9.' tót, 3 német. 1 egyéb; Sárosmegy ében: 4 msgyar 7! tót, 19 rutbén, 6 német; Tnrócmegyében: azok létrehozását okvetlen a blrtoktelekköoyvek hiva 3 magyar, 77 tót, 20 német; Szabenmegyében: 2 — 3 tálból! rendelésének kell megelőzni. E rendezés diját magyar, 61—65 oláh, 30 német, 3 egyéb; Sxepeame aa állam határozza meg és közegeivel végezteti. A rendesén után sem örökösödésből, nem osztályból, sem gyében: 2 magyar, 94 tót 4 német; Krasaó Szörény vételből, sem megterhelésből soha többé zavar nem tá megyében: 2 magyar, 76 oláb, 10 német, 6 ezerb és horvát, 9 tót, 4 egyéb; Trencsénymegyében: 2 ma átadhat, mert üteg kell állapítani, bogy a telekkönyvgyár, 94 tót, 4 német; Árvamegyében: 1 magyar, 96 bea változás semmi nemű ügyletből nem történhetik Aa államtakarék pénztárakn tk az előbbiekben le irt egyszerű gyors bilelnynjiása különösen a kisbir- aa államtakarék pénztár engedélye nélkül Halálesetnél, osztálynál a birtok átírása a jogos tulajdonosra azon - tót, 3 német. A 63 magyarországi ée erdélyréezi megyéből 36 olyan van, melyben a nemzetiségek száma nagyobb mint * magyar nemzeté. Csupán eecknek viaesahódi tás*, mennyi áldozatot, mily hatékony munkáMágte kíván, hát még a többinek megtisztítása ? P. N. K. ttA Szondi albumu már közkézen forog. A bő* emlíkének szentelt eme lapok nagy gonddal é* agy lát , szik nem - kevés fáradsággal állitiatiak össze Pongrácz Lajos Bontmsgyo alispánja által. Az album Simor Já­ nos esztergomi bibernok érsek berezegrimásnak, mist a Szondi emlék létesítőjének van szsuislvs. Utólag meg­ jegyezzük, bogy a műemlék milyensége ellen senki­ nek beleezólaláaa nem lehet, mivel azt a bertzegprimás őmagasaága a saját birtokán a maga pénzéből emelte. A berczegprimás mély vallásos érzületének ée minden külsőséget kerülő természetének tntejdonitható, bogy a bős Snoodi egy déárt kápolnába került, mely­ ben az év egy két napján csakis egy felekezet hívei nek szivében lesz módja és alkalma a bonszarstet már már hamvadó tűsét ísléleesteni ée lángra gyújtani. As album azonban pótolni fogja ezen eepsratismuat, mert azt megszerezheti minden bonpolgár. És ajánljuk is, bogy megszerezze, mart bizony abba igen sok szép ée becses dolog van egybefoglalva. Igaz, bogy Hootme- gyénoá több oly fiát is felhangolla és versírásra kész tette a -buzgalom, a ki soha sem pengette a lantot, de a közreműködő személyek individualitása nagyon sok érdeket kölcsönöz'a műnek. Az album első lapjáé lát­ ható a berczegrimáe igen sikerült arczképe. A tájé­ koztató beszéd után olvasha'ó a Szondi emlék 25 éves története Pongrácz Lajostól, majd a Szondi emlék ká­ polna leírása és rajza. Érdekes Tinódi Sebestyénnek régi költeménye (régi innodorra!) fittfbdl Györgyről. Ezután következik Drágul vára, Nagy frtníól. Szondi emléke, költemény, Lithvay Viktóriától Drágul Palánk, Hőké Lajostól. A Szondi emléknél, kői lemét y, Ivánka Istvántól. Szondi a magyar költészetben, Oyürky Ödön tői. Költemények: Szabó Mihály, Gáspár Imre, Pajor István éeGerhardtGyörgytől.Püyanyertec költemény: Pajor Istvántól Drégetvári séta, rajz, Hsán Ernőtől. Majd ismét költemények : Ozibulya Vilmostól, Csengén Jánostól Drégely hősies védelme 1562 ben Jankó Vfr mottói. Drégeliereklyék Pongrácz Lajostól. Drég«lvárs, Kubinyi Ferencztől. Dicséretet nyert költemény Plachy Bertalantól. Drégálről török fordítások után, Dr. Veiics Antaltól. Drégel Palánk legrégibb rajzairól, Pongrácz Lajostól. Szondi zászló, költemény Sántba Kárólytól. temet költemények: Dalmady, Csalomjai és Pongrác* Elemértől. A Szondi emlékzászló, érem és szoborról, Pongrác* Lajostól.Szondi vélelmezett sírhelye, Dr. Bracb Ferencztől. Gondolatok Drégelbegyén Placby Bertalan­ tól. Drégel ostroma 1874 ben a „Nógrádi Lapokból*. Leveleit én adatók, történeti emléksorok és apróságok. Mellékletként az albumból cealoltatott Síposé Antal: Szondi gyáetdalaj hangjegyekkel — leírva. Irodalom. VSteaai' kartMMti, vikaak ■SáitMti. rSaaaMlMUaytiA utefUe «xaklapjaí*k. da aa<yo* Mkaa talia aea tadják. Ttt egy olyat lapuk h, wrty citdasaktl a tukokat f«U et«U a aaga karatábat-. a .Magyar Háafaaaxony • E Badapwten ■egjeltaö hetilap feUleli változatú revaiaíbaa aüadaat, a *1*4 •!0<t csák árdákkd birkát KM&l ■fadántk előtt aiadaa okai­ ban a6-tár«adalmi vezárcukkvt, bal kdaleadayekat a áa haaciM Uaácaokat a konyha, a gaxdaaág, a kertáaaet, a aavvláa. u egánelgSzy, a kézi anaka, a divat kdHból, a tűket kivel aág a kBvetktad érdeket rovatai vuaak: .Gyerwekaiak.* — .TáraujáUkok * — .Laki*.* — .Házi turek.* — .Hfad tazkezdk.* — „Házi állatok.• — .MéháazeL* nb. A .Maaka ÜUa‘ cziat ingyenéi tzádirodalai atlUkht pedig árdekfaaZitd rtgáayek, MbeazáUeek, hnaoreaakell Mb. tavibbá kSHraeáayal, talányok, adoaák • egyéb apróságok kóaltoa által a család alndea tagjának, a evrdMd leánynak épagy. aint a jó. öreg nagyaaaának kalif­ áéi azórakozzáual awigál A „Magyar Háztaatuay* aldAietáei ára agy ln» € írt, félévre 3 M. ae<yad éfrt 1 írt 50 kr D4flietnl Itgezéluerübboa póaiantalváay által, cziaaav* a .Magyar Háziuauny* kiadóhlvataláádá Bndapaaten, nagy koroaa-aUaa 1* — MaUtváayazáaok lágyét ktldetaek aladuokaak. kik a kladókivatalhoa ezekért — tegcaélcaerlbben levalezólappal fordulnak. Sléplradalatak egyik ága »«a firvaad napjainkban oly virágaáaaak. aint az elbázzéU irodalom. Ezt fbleg a magyar tár­ sadalom hatalmas fejlődésének kóazdaheljtk. mely s IgytbsM nsalél&nek lépten-ayoaon s legérdekesebb tárgyakkal kínálkozik. Tolnai Lajos ás Mikcaáth Kálmán voltak azok, kik • tárugalmi aozaanatokat ai Irodalomnak meghódították t amaz saóles kézbsa bámulatos JaitvmU erével és enjfsM szatírával, ez kedvű gyényórkódtotd humorral. Nyomukban halad egéax t^abb elbaszólé költészetük. S^jaálstuakra azonban eddig aég nea v»lt lapnak, mely mind • t >rokváaeket egyaaitvo az elbeszéld irodalomnak és vzsel egyfitt aa nj Magyarország képét tárná elénk. Ástál kallsmeeebb meglepetést sgerutt nektak egy szépirodalmi vállalat, moly elérte azt, a ml mindeddig még nea zitVrtHt. regóab ás bsazély Irodalmink tükrében s múltat valamint a jelen társadalmi mozgalmakat teljasan és kivan bematatnL Ez eszmét a „Goadfizó*ben látják megvalósítva, mely derék szépirodalmi hetilapnak ép­ pen Tolnai Lijos a fómunkatársa és melyben Mikszáth Kálmás .A képviselőkéi karzatáról* czlm alatt közli uayira kedvelt raj­ zait. A .tiondAM* II. évfblyaménak elóttSnk fakvó 4 elsS néma egyaaerre három erodeti rvgénynyalladal meg: .Astrtehsó karscsvllág* történeti pgtay * kMstbsa kittied regény Írónktól A¥«uyi • �NÓGRÁDI •' hajastól, .A v4r hxtalaa*, ■«!/ «<y koraasrt proLHmit fejt»<sl, Btuicxkvn* Bajza LtakitAI ka .CairicHry Bsrtaiaa ur ónilUalga* cxbaö tiraadalni rsgtajrt Virtsxi ArnolJ Ilkák tollából. Kdllsate. nyekkel Ulilkaauak Irgjeleaebb laatoe kMtólnktól a. ta. Vajda János, Kiss József, Endrödl Sándor ás Uevicaky Gyuláiul. A ki* sebb besxály ás raja igen gazdagon la ■Intaaaenien van kápví* * “^elva Mikszáth Kiírnia enlitatt rajaaoroaata. I*. Saalmiry Ká­ roly .▲ helybenhagyott ember*. Bzana Tamil .Magyar kallók sas rs lat* Tóth József .A liba*, öaaaaromlott álét*. és Tolnai Lajos .Ax elad esxmánykép* tat. dolgoaatai állal A lap érdekes* aigit ás viltoaaloiiágit növelik Belot egy rendkívül irdekfeeaító regénye francaikból fordítva, ás ax ianeretterjeuU csikkek, mb* láttató apróságok, talányok aat. A,,Oondíiió* megjelan minden vasárnap három tömött íven. Kiadója Sxákely Aladár Bndapeiten. Elödaetiií ára negyedáyre I írt 60 kr. Legjobb lelkiiemerettel ajánlhatjuk e baxafiaa axellemü. axápirodalmnnk axinvonalán álló klttaö vállalatot mindenkinek, ki lelket emeld és kép só olvaamáayoknak Örvendeni tnd. A kiadó mindenkinek ingyen és bérmeatve eaoigál mutatványaximmal, ki a vágett levelező lapon boxxá fordul. A két Károlyi gráf. Valóban, alkalmasabb időben alig le* betett volna b« mutatni a nagy kózónség előtt Károlyi Sándor és István tfötokat," óiiiíl Boet,'midőn aa egyik (Sándor) (létre boát a • navftetkKsl gaada-kongreász-Ut, a másiknak pedig (István) viza* hangra talált kitűnő asznáje. hogy L L minden megyére pótadót keli vetni saját knlturegyesdlote Javára. As .Óraiig-Világ* meg* ragadta a kedveső alkalmat, hogy bemutassa a nagy közónségnsk aa arisstckracxla o két kiváló tagját, köali arcakápGket és rend* klvil érdekes jellemrajxukat IQ. Ábrányi Kornél tollából. A lap többi rá szia is előnyösen meglátszik as uj sxorkesxtő, Fekete Jó* esef áe sssrkesxtötáraainak: Hevesi1 Józsefnek és Benedek Elek­ nek szzkzvottság, finom áraiké közlemények és képek megváló* gatásábaa. A legújabb (október 10-lkí) ssám egy egén sorát tar* talmakaa u eaUtotten kisül a legérdekesebb kósleaányeknek. A w(HIbabák*bdl cslmmel gyönyört két költeményt olvasnak Bulla Jánostól ki nagy feltflnéat keltett verses regénye óta most szólal meg újra; ugyané utasban Gautbier Theophiitól van egy sxép költemény Bogdánfy Lajos fordításában. Legyen elég a többi kos* leményeket csak aévsxsnnt felsorolnunk : Karcaag Vilmostól .Hogy vigaaxtalódott meg Roaaegt uram?* (raja), A sraleei hercseg (arc­ képpel) gr. A. G.-tőI, .át ipekl kalugyer*. elbesxélés aa ó-uerbíaj népéletbűl Hasvifl Ármintól .A nemxetköxi gazdasági kongreasxua* licitál Fcranextól .Kurncx-vllágbeli bóesúxtató* (érde­ kes iropalmi ereklye), ismerteti Barabás Samu, .A soproni sziahájr* (Öt képpel) Latkóczy Mibálytól, .A kollektor", székely re­ gény Benedek Klektől, .A hétről" Hevesi Józseftől A képek kő* stl taégemUtJák még a .Tilosban", .Királyi rab* mfivásxi kivi­ ül!! képeket. Astáa jönnek a gazdag ás váltoxatos rovatok: Tu­ domány és irodalom, aslnhás és mövésiet, újdonságok. a kiállí­ tásról, könyvpiaca, nők világa, vidéki élet, sport, bymen gyász­ rovat, Innen-onnau, rejtvények. Aa .Orsiig*Világ* előfizetési ára: január—dscxemberre 10 forint, január—Janimra 6 frt. julius— aaepUmberre 2 frt 50 kr., jón.—decxemberre 6 frt. Ax .Egyet* áriáé"-ael együtt: 28 firt, félévre 14 frt, negyedévre 7 frt, egy hóra 2 frt 60 kr. As elófixetáai pénxek a Fallas Irodalmi éa nyom­ dai réssvénytársasághox küldendők, Kecskeméti-utcxa 6-ik sxám LAPOK. szüret, szép eredménynyol, amennyiben az aráoyUg kié területen több miot 60 hl. kilüoó mioőecgú bor szüretelt el. A tiszte éa tágas borbáz ez alkalommal ogyazersmiod a szóllő ée alja terméoyeioek kiállitási helyiségéül szolgáit ; ezek szerű megjelölései 2<> oemoe faj szól ló ; körte, alma ; burgonya; zab, árpa, bükköny gyöngyköles, fényes * czirok (ui takarmány; és kitmó tengeri muteltalváo be a gazda nt Simko Frigyes in vábbA a titkár Fáy Árpád urak és a szakértő vio czellér által. A szüret első napján az egyesület alelnöke Scilovszky János alisoánora szőBőkezeló bízott* sig tagjait barátságos ebéddel vendégelte meg a sző­ lőben. A nöreteiés menetét a helybeli tagok közül eo kan érdekkel kisérték. Olcsó bor. A szüretek e bét folytán jobbára az egész megyében befejeztettek. A termés mindenfelé mennyiségileg és minőségileg jó. A borára igen leszállt. Kecskén egy hektoliter bort 5—ö írtért lehet venni B. Gyarmaton egy hektoliter ára 6—7 frt. A bor ela dáaával nem kell sietni, alapos a remény, hogy a mos . tani jó termésnek lesz keletje, mert Franczis, Spanyol Olasz és Görögországban a termés nem kedvező. Filoxera. A buják i, gutái és berczeli szól lök ben filokszéra constetáltetott; miéyt is a földmivelési mi­ nisztérium ezen szőllőket zár alá vétette A jelzett szóllökben ez idén igen bő szűrei volt, aligha nem az utolsó. Minden szőllós gazdának reményen felül ter­ mett bora. A zongoramester áldozata. Egy p........... i föld­ birtokot 18 éves, egyetlen leánya szenvedélyes szere­ lemre gyuladt zongoramestere iránt Az évek óta be­ tegeskedő atyának ez nem volt kedvére, mert a zongoramestorrőí nem a legjobb dolgokat beszélték. Mint hogy azonban a leány nem tágított, végre beleegyezett a házasságba, melynek napja ki is UTetett Az atya időközben meghalt s végrendeletében összes vagyonát nsjére hagyta, mert „a zongorameeter könnyelműsége mellett* aggódott leánya jövője miatt. Midőn a teme­ tés után a végrendeletet felolvasták, a zongoramoster alig bírta visszafojtani dühét. A jegygyűrűt rögtön viszaxaadte a leánynak, e nemsokára egész csöndben és titokban egybekelt jegyeee — anyjával. A leány az as küvő napján a temetőbe ment, ősatyja sírján főbelőtte magát. Szétroncsolt fejjel, haldokolva vitték az uj há­ zaspár lakására. Szirákon a múlt héten mentek végbe á szüretek. Mint értesülünk, gr. Degenfeld L^jos ur- minlaxxölle jében okt 15 én víg szüret volt, melyen Szirák váróé Főúri eljegyzés. Gáciról vesszők a hirt, hogy ott ée a közel vidék értelmi osztálya csaknem kivétel nél­ Forgách Ilona gróf kisasszonyt, néh. gr. Forgách An­ kül gyűlt egybe, s részesült n Kegyes grófi család köz mondássá vált vendégszeretetében. tal bájos és kedvez leányát, folyó hó 7-én jegyezte el Losonczi hírek.. Heveey színigazgató Losonczob Rocty Flórie úr, cs. k. kamarás ésaltlssboni osztrák­ nem sok babért arathat. Igaz, hogy rosszul megy dolga magyar nagykövetség tanácsosa. A család gyásza mi­ a társulatnak, de azért a társulat előadásai sem nyúj­ att, as eljegyzési Ünnepélyen csak a legközelebbi ro­ tanak élvezetet a közönségnek. Azért is nagy a felbá konok vettek részt borodéi a társulat elten, mivel a bérletre .kitűzött és . ... Kinevezés. Hetek óta találgatás tárgyát képezte Ígért jobb darabok közül csak kettő adatott elő. — Ihnátko György elhunyt tanár helyébe Geréb Jó azon kérdés, ki lesz a rétsági járáahiró és albiró ? a zsef belyettesittetett az állami fögymnásiumba. — Hód « combinatiók ugyan nem ágaztak sokfelé, de azért elég lik P^l losonczi derék iparos leányát holnap okt. tarkák voltak. Végre is a kinevezések megtörténtek, 19 én vezeti oltárhoz Lammer Ferencz vasúti táv. fel a a .Budapesti biv. Közlöny11 okt 13 ki száma véget vigyázó. — A losonczi gőzmalom, melyet Deulscb Bernét 252,500 frton megvett, működését nov. vetett a tarka combinátióknak, meghozván, hogy az 1 én kezdi meg. újonnan alkotott rétsági járásba járáebiróúl: JakoboGáCfiOn, a magyar közművelődés előmozdítása vics József b. gyarmati albiró úr, és elbírón!: Szilassy ezé íjéból felépített leányiskola javára rendezett nagy Kálmán b.-gyarmati törvényszéki jegyzó úr neveztet mulatság 284 frt jövedelmet hozott. Elismerést érde­ tok ki Két fiatal edzett munkaerőre lett bízva ezen meinek: Miéül Ziigmond plébános ur, ki a leányis­ uj járásban as igazságszolgáltatás, mely ténynek Őrö­ kola iavára 100 (rtos alapítványt tett, Strikcr Ede posziógyári igazgató, Kosztka Tivadar gyógyszerész lünk és szívből üdvözöljük nevezetteket, meg lévén urak, kik évente 100—100 forintot biztosítottak az győződve, hogy mindketten híven fognak szolgálni az iskolának. Igaziág Isten asszonyának. Érdekes. Mai számunkban az id. Heckscber Sá­ Uj grófok. Majlátb György volt országbíró fiai, muel hamburgi cség nyeremény hirdetménye. Ezen cég névszerint: MaHitb György (Birsmegye főispánja, s. jó hírnevet szerzett e ballgategos eljárása és a nye gr. Zichy Nándor veje) József, István, László és Guuremény pontos kiszolgáltatása által; megfigyelését táv, továbbá Jankovich László Somogymegye föiipánja ajánljuk. részére ö felsége a grófi méltóságot adományozta. Egy zeneértö egyéniségtől vettük a következő so Közművelődési pótadó. Szatmármegye közgyűlése rókát. Tekintetes Szerkesztő úr! Engedje meg hogy Gr. Károlyi István ismert indítványára 110 szavazat­ a „Nógrádi Lapok* 41 ik számának „hírek* rovatában tel 4 ellenében a szécaényi társulat javára egy száza­ e bó 4 én 0 Felsége apostoli királyunk névüonepe léknyi póladó kivetését nagy lelkesedés közt elhatá­ alkalmából a b. gyarmati róm. kath. templomban tar­ rozta. Ami jó Szatmárban, az nem jó lehet Nógrádban. tott isteni tisztelet alatt Szladányi József mint vendég Dapty Kálmán Losoncé 22 éves óvóbácsija óllá által előadott magán énekekre vonatkozó elhamarko­ vozík Losonciról Szeghalomra Békésmegyébe, hol őt dott kritikára reflektálhassak. Ugyan is a közlő úr óvónak megválasztották. ezzel fejezi be sorait, „Az isteni tisztelet komoly ma Gyászhlr. !d Nagy Mihály úr, a gróf Zichy csa­ gasztosságát csak is az érthetetlen szövegű ezinbázias lád seniorális uradalmi nyugalmazott felügyelője, folyó magán ének zavarta meg s hozta zavarba az abitetue október bő 11-én hunyt el, életének 70 ik évében. A népet, hogy váljon az Isten házában vagy Operában megboldogult egyike volt városunk legmunkásabb kép van e Megvallom igazán megbotránkozva olvastam viselő polgárainak; gyászravatalát a nagyszámú csa­ eme — a vendég éneklőre úgy mint a karxetjtőre ládtagokon és az uradalmi tisztségen kívül számos is­ irányult méltatlan és sértő kitételeket sasért rirollőzve merős ée jóbarát állta körül. Béke lebegjen hamvai a közlő úr elősorolt téves állitassinak zenészeti szem felett I * pontboli taglalását, kötelességemnek tartom saját tiszta Losoncion f. hó 7 én töltetett be as aljegyzői ál­ msggyözödésemet követve őszintén kijelenteni, hogy lás. Pályáztak : Együd látván, Marótby Sándor és Perez Szkladányi József úr, mint vendég, már többször hal­ latta a b.-gyarmati templomban szép erős iskolázott József, kiket egyenkint több miot 10 városi képviselő bariton hangját, s mindannyiszor és most is úgy hi­ ajánlván és mindenik képesített lévén, miot jelöltekre t a szavazás elrendeltetett; az első szavazás alkalmával ttem a műének értők s kedvelők részéről méltó elismeréaben léezesttlt De a szépet s zeneművészeiért 51 szavfizat közöl általános szavazattöbbséget egyik sem nyervén, a második szavazás a két legtöbb sza­ annyira lelkesülni és áldozni tudó fővárosunkban is, hol gyakran felléptetve több hitelt érdemlő lap csak vazatot nyert Egyfid és Marólbyra történt, kik közül is kedvezöleg nyilatkozott róla. Ennyit tartoztam az általános szavazattöbbséggel Marótby Sándor válasz igazságnak! , * (Egy jelen volt) tetőit meg városi aljegyzőnek, a ki az esküt később a közgyűlés előtt le is tette, ügyvédi kamarai végtárgyalás. Balasovics Imre Ipolysági ée Koezsovics János korponai Ügyvédek ellen tegnap okt. 17 én tartatott meg a végtárgyalás. Mind­ kettő ügyvédi kötelesség mulasztásával volt vádolva* Hitte: Ott u «r6 ciépcéj, itt trtpxlg A tárgyalás hosszabb iaött vett igénybe. vilik «rtvl Vür. A gazdasági egyesület b. gyarmatl mintaszőllejéA fenséges a mérhetlen szép. Az őrükké valóság, byn október 14. 15 ée 16-ik napjain tartatott meg a végtelenség félelmes, de fenségemé válik a hit által. Hírek. Fenséges. Egy ember, egy fa nem lehet fenséges, csak MOr A fánál Digyobb a Itogy, a begynél nz égboltozat, reáaégcs azonban, a mi nagyságban,* az, a sivatagok, ren­ getegek, a tenger, vihar, menydörgés, a nap, a hold » a caillagoa ég Fenségeink az emberi létek legna­ gyobb erői, e«zméi, (bit, szabadság, tudomány, aíal kodás aat) iniuak Laibatlanok alkotását BOckert mondja: . - . Nagy rmL^fek Kivet ca-Khíat ' '' EUnőr l«wrű. l>« axtaa íóUkvI ■ raaúSljnk, Hogy volt ily aagy «r» I Arany János is mondja Daniéról : Ax «Klxr a köllv ..... Hitvány kova olaját rvvxkvtváa elajU. ÍU. gaiatlia lábait xxcntegybáaba tvaaá. Imádva borai Ív. mert ax ixteat a«Jti I S e leveró és ugyanakkor felemelő, Istent eej tető erzdem a fenséges alapérzése. — Fenséges olöeaör is az Istenség nagy eszméje Dávid Istene költői, — a Mózesé, Jóbé, kényur, — a Homér istenei dicaő szobrok, a mytboiogia Istensége kéez költemény, a legeszméoyibb s tiszte fenséggel öltéivé a keresztyén isten. Berzsenyi Dániel „Fohászkodásában,* hatalmas működésében, s müvei közepeit mutal rá, s végfii megnyugvással teszi lelkét mindenható kezeibe. UyjMtymas istendicséről a Göihe „Faust* ja, s a Ms&éb „Ember tragédiája." Dávid Istenét a hatalom s ékes­ ség minden vonásával halmosba el. A „teremtásMny vében" olvassuk: „Mondá Itten: Legyen világosság, és lön világosság Gyűljenek egybe a vizek, melyük az ég alatt vágynak, egyetlen egy helyre, ée -tfliyék ki a mi azáras főid. Éi agy lön " Ep ily fenséges,In­ teni a megváltó, az Isjon fia, a* ki kínos halált bal ta emberiségért. Erős Zeus, kinek szomöldökrf egy m<* dnlatára megrendül az ég ée föld. Jóbboz (XU, 13—3t) így szol maga az Isten: „Kicsoda illsté a ezetbal ru­ hájának felső részét ? éa kicsoda megyen hozzá zabo­ lákkal ? Az ő orczájáoak, kopoltyujái ki nyitá meg V mert a fogai mellett rettegés vagyon. A teste mintegy erős paizszsal éa sokazoroo-pecséttel bofedetett. Egyik a másikhoz oly közei vagyon, bogy még a szél is meg nem halhatja, egynAl tartják éa egy­ mástól elszakadhattatok. Az ő leválásakor, fénylik az ö világos szeme, és az ő szemeinek fénye, mint egy szövétnekek jönnek ki, és tüzes szikrák omlanak Kl Az ő orrából füst jön ki, mint a forró üstből én ed top bői. Mintha az ő lebeUésével a bolt szenet meggyiginná; és láng jönne ki az ő arájából. Az ő nyakában vagyon az erősség, és 6 előtte örül a bánat as ő tek lének részei erősek, éa egymáshoz ragadtak, erős Itemagában. és tétova, ingadoz. Az ő szive olyan erős, mint a kő, erős miét az alsó malom-kő.—> Áső nagy­ ságos erejétől félnek, még az erős emberek ia, lekben magukat megvesztegetik. Annak fegyvertM fc ki őket eléri, nem maradhat meg, azouképen s köpje, a dárda, a pánczél. ügy tartji a vasat, mint a.íolyvát; az aczélt mint a rothadt fát A nyíl oem az. őtet, és a parittyából b^jitolt kövek ő előtte perdí­ jává lesznek. A számszerintek köveit, úgy tartja, mint a pozdoiját, ée neveti a Fegyverek forgatását Miét a begycserepek, úgy vannak a kövek ő alatta a tenger­ ben, és begyet állatokat torit maga alá a sáron. Föl­ forralja a mély vizet, mint a fazekat, és a tengert olvanná teszi, mint a képírók mosása Maga után hagy világos örvényt; úgy annyira, hogy a ki látná azt vélné, bogy a tenger megőuült * (Folyt, éa Tén tftvatkaxik) ' Apróságok Gostralii <■ .pociali. fogalmat faloll.folxtm diocuseió a oörbátban. K. úr est így fejtette meg: ge­ nerális ügy az, hogy igyunk, de speciális ügy as ki fizeti meg a czebet? __ ______ * Kérdés és felelet Egy meglehetősen fiatal 4e még nem nseyon szép nő tükrébe nézve, ezt a kérdést intézte mostoha leányához: Mond csak, mit adnál ala­ komért? — Ugyanazt, mit a mama adna koromért 1 fo­ telt a fiatal leány. • Milyen imádandó kis kezei. vanaak\Mnok a nép Evelinooek* . E kis kezeknek köszönheti csak, bogy oly nagy lábon élhet. ,> u s Miért sir a fin? Mama: „Kedves fiacskám, ne sírj, no mi bajod? * „Tegnap — mondá roppant keservesen ezopegve a fiú — elestem a székről és megütöttem a térdemet* „De hát fiacskám, mért sirtz e miatt ma?* „Mert tegnap nem voltál idehaza.* . A kulyahagosi bírónak meghalt a felesége ée bogy szomorúsága mellett ne kelljen pénzt költenie, azt akarta, bogy a község költségén temessék eL A1 esküdtek cgyiko a köveikező hízelgő és udvarias sza­ vakkal felölt kívánságára; Da már azt még se kíván­ hatja a községtől bíró aram Önt a legnagyobb kész­ séggel és örömmel temetnénk el közköltségen, de bőkeiúségünk nejére nem terjeszkedbetik. Ez is iskolaszék i tag. Egy községben be állított egy mexiilábu, ingee-gatyás, pelyvái poros atyafi cséplővel jőve az iskolába, kiben a tanító egy községi iekolaszöKi tagot ismert fel, miért is elébe ment e örömének adott kifejezést, bogy az iskolaszéki tat urak közöl valabára mégis j5n valaki a tanítványok előmeneteléről meggyőződést cserzendő. Kérdezte is sut iskolaszék! tag urat: mit kivin? énekeltessen, olvas­ tasson vagy számoltasson e a tanítványokkal ? A zalyafi azonban nem kiváot egyebei a tanító űrtől, mint egy pofa bagót, amit meg ie kapott és azonnal távozott. A férj és a tojás Egy öreg asszonyság taná­ csokat osztogat leányának: Kedvesem, a fér) olyan miot a tojás, atért csak keveset civakodjál vele. A �L A P O K. NÓGRÁ D I fojém K bh—b kto ideig tartod aefog vicém, —gpőhai, de ha vakéig tartod benne. adg h—éayebb fosa A félvlaea érv se. Jé r aggéit gyér—Ama — te—dé A ervea w kedélye— bér— ■préaégvah, a hit aa —elébe iparkodtak — begy értnek aegntokal? Ate ma*aarjth aega ladiii — aoadja a Ivgnagyubb hMtéh a kinek bnliiáMae gyérek nlfognvk •• ajjntaéap— péi tt vaa a aynk kendéjében Ireijs, a m wl kis mm—ayal vMa—yt folytai. — I éráén—eooa piéiói a aanmfoa isgyaé Mf • diri - Miből hé—km*" 9 fogaté — MytninnBI aa pjaágiré. — Oaaaa, hagy ai éng éraah aég vaaaah — gyéaé ltjai. - Miéri2- kérdd na ervmeiamdélkuavs — Álért, aert a papa aii aoedé, aaéi fonat )é be ki rlk, aadée a béna egy idéhm atede—ap megkérdette léte, hogy in aagét A bt baréL Két jé báréi foltért— h As egyfo eihtbéam • fokért él a heafokérv Bt ve auedja oh tB —aha' Krn a aérnk nagy hdmeéggei pefoa Bti a m évén M— lérta. hagy barél—ai eértegeeebh I Fittéi eeerelea. Kgy joaraalula a MMhéibaa a aeUma Béé operait bnvkeenósek salat így étvg irat, toa! Napám jobb kaiéba kAltéaéU Bfoa ingyfoa a Jé le— —vél, aat elég baja fom vefo.* Mit rvedeljek éaaek. He—jav ér, pántét vagy InbdaBBeémV “• Nekem a ■ lágy orvai ar eenh o ' i b—aa ré Felelős szerkesztő: Horváth Danó Cileii irály. Bninap atedes anrtda aa mdébá* baa fogyva lel a elvár— éa ooah bninap —betol, sort a mornély rovat aea aélla ébrééeL Aa tafot paag A ivarra—arha éra óvókéval, fogyva óva—. Ha aarbéra vsa, eaBkaégo aa foiedhea ék aag róka. 0. Midéi avgaéitltaa aseytra a irat t— aéart, hagy majd iMfaMam — £a a—t I — Ób! avat béaaa, a kis < —lom isi kora—ál tatám ée búamérée. jog kelló épületekkel te aagv kerttel égy Ott 1886. évi jaauár 1-éől, 200 írt Ari bériét 6- begy akkor aag a— vtl—. Szeretetteljes Bé. Vaiaki héveikeaé asa vakkal irdalja baréliával aapAfoaak baltiét .Kid— báré i elésért. A eaeraódte megköthető Kobfi A fTr.-.r. káeeaie—ai fi II bírt ih naél Haszonbérbe adatik: .. r HIRDETÉSEK. Hirdetmény. A hala—i-gyarmati takaréknteiitAmél elaéiogmitott i fohe 1885 jbbm* SA-ttg lejért eraafr exuat • egy<A A^s* eáleg tárgyak, folyt <885. tkfoktr 76-H I sMáMg etette M tel kiteli Bt^teM defoüM t traktr ai aitiet bvaUtoi betyuteeket tar tandA nyilváaoe árverte utján elfognak adatai. KRIKIDITS fiíZi ímzat M Múl kereskeáMOte V ternoiL, tó utcaa Hearvae vendéglő meiieu ki etodnfo lérgtak tttati ÉGI M HÍZIKL HLÓ FK IV. 3, &, It, 16. >0, ti, 33, >5, 30, 33, 34, 37. 43, 66. 67, 73. 86, *6, 98, 108, 110, 117, UnulónAk ftívHatik. 143, 167, 176, 178, 258, 363, 371, 376, 320, 376 te 383. V. 8, 3, 11, 13, 13, 18, 34. 40, 41, 48, Hassonbén hirdetmény. 49, 61, 57, 58, 59 60, 65, 66, 68, 70,71,73, 74, 76, 78, 83, 91, 96, 98, 100, 101. 103, 104, Kiskorú Mrnkó Boldiaaáraak aa erdhtar 108, 111 ,113, 133, 134, 125, 127, 132, 134, 137, eeai Katarban fekvő miategy 285 holdat levő 138, 139, 149, 154, 158, 160, 161, 162, 163, birtoka gaadaaági épületekkel te a regélő jog­ 165, 166, 171. 175, 178, 188, 189, 193, 200, gal együtt 1886 évi január l ói •aámilott 214, 219, 321, 226, 231, 234 238. 348, 249, egymás után követkeao 3 évi időtartamra Ha 265, 267, 374, 275, 278, 287, 291, 297, 314, lése Móaes gyám által ErdőTarosán a falu 324. 327, 337, 339, 340, 344, 345, 252, 355, kásánál a f. évi decaatuber 1 éa megtarmadA 366, 360, 363, 367, 376, 379, 382, 390, 391, árveréses hasson bérbe adatik. .. Árverései ssándékos/k aa érveréoee 600 394, 404. 411, 417, 425 428. 429, 432. 433, 434, 442, 448 ét <54 írt báaatpéasael ellátva jeles beinek meg. B. Gyarmat, 1885. évi octóber 4-éa. Fel világosi távok at ad egyéb tekintetben ■alAas gyám Erdő Tárcsán. A b -<ytrhtii likr^kpteitér i<ai<éleu<a étten Wr Hg— m tmi re én t cs. i<M K» I V— ——i bahint mmí. ba«y s h<?«r—i Mr. taA Íg.W a. a sre Msééeb harU» fok •-grai—rv »*■ —m Mrvrea Mv— BeUgby Gy— SoreM—a Far— Fanw b fyarssn agy’*d dba .*aB M fo ar lM» t ja —h *i B Utbtmmm !•*» re iw— inas hm*" aa a— ua—wia — jh» ». im.ii. ti. iá 14. iá iá niá ti, JB. 31. < m M *. JK n. te a, te U te héM. te te te M, 3S. te M te él. te Ml. te <1. aatlk 4S ahboa a vésni asbodbbsslk smoMl aUBBBJIHBH té ve—k aag begy a teleiatt tag—— a— brvarb— aa IBM. tel LX. l a W H te—abban a fo0Bbbte igte&eeh beaaérea alal m bteapéea foaaea aadatt rlebatai fcgeak éaderva—ed* legbaa— vaeaiara aa IMI re LX t. *aavv M^taas^eaa. aaaaaaaa <s MM < £ tete te -1 te • te n. Te. m U la M. » te. n. te et.m, te te te m sí ah a. n*. st. te m m te te 7 tetet a a— emsnrt te I—rte —teb—~h. te— b—te baSh. —s te MM——Hí >> te apb—i te 1 te i—h rate< te a£BSv—te*Ml * Hérwr—a.» a U r»ar—n ktrtl)> Ur»* yw*h ar— —daU te a b eyar—u Mr. jb—tg hdald* t—— My— te*a u -si 1“** re rek­ —>aa.b teteit, * te a— aa— a havabrA m— teteUul * tea— beadva a baiyva—s vag^s B oyar^— a — s*va— la— —n—ra hnsamh S teása —sI teéteie-ste aty i BI-sMi I —pb—U ba«v —h te te—aao hite ——« Mél lé a 1— -té m tor te BMb m nAA^vemwa a^Á kMAkééék eAM gr v^reaa » B'llhe*** teoCB teaeshdT—dai*Ü—.yew Sas. —I reteim ta—h Kati B 4ya—— l«f» te—a M»ds i.rabrv bánd, Mr |b. agr—yte ^éhdhn bé Mr SSábtes a biy— 1. l—b. ir^te -»£•»***• SereS—* b* r a ea*—s é < m b—r—sí mm KV.-re kc.aeteabte v^; —I re LX <1’ f-bas >tem érte Ivaamal aateat— te aa IV-1 re ae—a— bb l-te mBB aa »-e 'TiXatHr— a kibaMSi. k—bra ke—.,, ragy aa MM l.l t US., aa Aiahn kikereat rrg—ajM u ne re i.x t « ne p te—eb— —tatai teoahirrv i—i. beey aa —Ivaagi hir (brbabt H aa *<7 ISB\ —a. 'M*— akal V^rar> ltar.4taba vtea h»«ar« i wl—a Nana te Kabca l*Sl eitae 111 fn —r aa — iáét te laeear b4 Ckte aam—I aa—éa r, haaalei te <«ane^«VHI 6^ Ire —> ar |p^v*(HV8Rn moV^F—• erv* r|g a — A- • a>.~ ip.I keaAs^te ^d^late — 'Amm g» ’v^i ’ r^r *an isa B'VBiaea vas rv»»^re^^ — wb sir r f—m vwa v— —eb ayAvbea br—te a— etaéa—k Mm ar«OT«— a neaa kikaléaa raateU vág— — tea a KHyaa—a «T* Kla 4'al—óa alpera itkIMi káté* —w i— év,—* M es n —k mieus a M efoAgA^^ÉAÉ 8ibboo vnoné MOOAMAdÉ BeW V—— ta'l'Sl re Lx"?aeSt^p te——lae^^terAbM • gVr 'féri — (UBFmI ah^. 1 Brill al^a a tevBMBlMl T tvgwéhB Aa Htnw—4 ■•« eageh v—iara u M S>L n l<B | baa aegatapSan —Matek werial I— kM abasés Keit Ipei—gna BBfr re ahtebw bb 5 te Mai—nr MM— bkr.Ma. agukat1 dpahte< * **•’ tJl 1 <*. hM Mteiáiban ——ti hssMrH te—, b— a b oa—U hu «a— Me* -< « —* bkv! rrtear, t—. jav,,. Hrap J—— te ere ▼s—t foss aBaai — fri dér • *—* IVM ** * 17-ib sémire als— g. baa— i a >éd*f — w fo. éSbteista bvfoteM aretg dr eéaB btae—re tm rTt v^—^11 terei a rerere a em e— s—se mi""*""* —arabét anteae, / i-» — aa—. gaMatgi —be— reba ZZZZbte bétaaebbel SÍM ——géb ajilvbea tova* wtjSS dSESl - tere———a -eé a klet— —re. iwi Kak Ipetyaagee. MBá ertS— bb Mh aa—a Mateceav Mihlo. kir b&. agrrhajus Maaae aa brvertet Mtl tr«M> kr— eaaeeei OMgeHag*—i M—I teái brbte ateaedeitr te begy a faaeabb a—a— lege— as lem re a—brr bb mik aap— < • *’ *—»r a hihiatate Ke—ra K—> bsaababbae afofoa—d * aydv—a te mtate a aae bllapteji — *2^^ w etadaim beaateémh lé b S«.\ aa— Be'* Statev Xwy ii Ann^ bír Bír 'arwemirmuMg — fomka—Aa Mivg á>♦BBsaM ’Wl ^dahbsavei MbWvfong bterb teás* teay a ke—vei bag— •*—« feed—a tegra—. inba ab lé Bavb I bi te eyr ítúabra wastKa atgvabta—i — —A Híre. !*■' fn tiké —a ISO jeeta. 7 dl jar« S* . kamatai te unatehai w—i i agi abtaiaai Bgvteaa a b -gyarwte ke* te— Bba«* Mi átall Mr )teédfrtebe terűi ita teve Kar—• K—i baaaag^— —v* te —■ temteg UT aaa— tlhvhte A I I ■•M ádbf^dáiB foAfotl r#< 1 • bAAmi pea— ke— — bw—ra tett aarm atotti aaelUr* agyét haateteli ktaJ—M —baiyesefo' Ibiairteayt dfoaSta— Kak X,—tea a kar >ara—Bg aai n—bbayw ttabgeál ISBj évi jebM bb AH aapjne be- ié M. Arverée tearSattebayi élv—. A b fiaraafti Mr ta— aiaa thvi be—4« h—irrt te— begy a Mdpvdaegyr etaatera itgri bajtaabteh Pav—i Ja— vegrabame* aarevrd-’ ainei é »írt M kr bBkeha—aite te jer *r—< vbgrvha)— “ te— a h -gyermek atr. te— — tte tev( l’m baa— batara— fetv • I a " ü"— fagtek I 1 *■ •** teáéira • tH. f m <yaea— Mv— —teh f I —. I— hava ééaamte altra m^Jfo Kati —. MVW hrte éaeeaea adB—r »U *^ 4 egyese— tavi | * aer 1IB1 brea laBe^na* w* I -tv a* irtbaa eeaeaei aegsMapeMbt 4SM BiiianMi rmas Am vb ’fo.^tae »•*<' bilítal—i teve aM m atedatei tag > mi a • M I— re eh—ar b- .Vi-lh te^ta^bterUat H» t m^^sé^aa —be, * F—a . A <••.*— taSBA iáit tartea.ah aa te—ttea b*—ah MF, —re br——. V— SaMareXU l te M P — re— erek—mai aate—«1 M aa !•»! re ae~mbar I te mm m— a— brk —BMgVBj—ateaeeM riabibt é | — te jteak evedbhbapw teMhgaterbes a hthetebei bamteaa taeaeei avagy aa 1*1 I.X t. te’ l5u | a — baa a baa iif aaa— a k«ir.‘«agn. HStagae aibaiy—eteal Mb*—« aaabsljraearé ahemer H"7’ gSTr^reraa— S hir tbvi baabheah I— — giiH11 bb W aapjaa tertete SMebbM Nyomatott a tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton, 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00775.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_10_18.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-10-18 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 42. szám (1885. október 18.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom