https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/89e0907a43e819371f7c874f42063ae4.jpg 8599f1fadb73bc6b543f53d1457c15cb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0410319565496389c827a9dd5291c5a8.pdf 7ebf4486b83653e347c0fe6fb98f8da1 PDF Text Text XIII-ik évfolyam. 40. szám. Balassa-Gyarmat, 1885. október 4. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. sértéseinek ellentállva igyekezzenek a nógrádi bor jó hírnevének megfelelő méltányos árakat kivívni a vevők részéről, nehogy'a szerencsés időt és helyzetet fel nem használva megint parin alul vesztegessék el borterméseiket. Az idei bor minősége az eddigi legjobbak mellé sorozhat^, tehát joggal megvárhatja, a* az agyon szorongatott termelő, hogy fáradsá­ gának és az idő kedvező közreműködésének produktumáért méltó diját is elnyerhesse. Résen kell lennünk, nehogy a nyerészke­ dések kisértései által saját magunk természetes érdekeit feláldozzuk lelkiismeretlen haszonle­ sők kufárkodásainak. Szövetkezet nélkül, no-* hogy szövetkezet nélkül érdekeink veszélyes* csorbát szenvedjenek! Nagyon alkalomszerűnek tartjuk ezúttal nehány, figyelmeztető szót intézni bortermelőinkhes, kik egy évi fáradozás, keeervea aggo­ dalom és jelentékeny költekezés után annyiramennyire kedvező bortermelésnek örvendhet­ nek, hogy helyzetük előnyeit — amennyire a körülmények engedik — lehetőleg értéke­ síteni is [tudják. Úgy tudjuk, hogy Francain, Spanyol, Görög és Olaszországban, valamint Schweizban az idei esztendőben a. közepesen alul olyan bortermés várható, mely mind minőség, miud mennyiség tekintetében a külföld szükségle­ teinek meg néni felel, s mindezek ellenére az eddigi vételkedv és kereskedői kombinácziőkból következtetve, az ottani borok ára is meg­ lehetősen magasnak ígérkezik. Ezen jelenség legfőbb oka Franczia or­ szág nagyon is közepesnek mondható borter­ mésében leli magyarázatát. Az ottani borvi­ dékeken a fillokszéra pusztító hatása követkéz* tőben már régóta nem voltak képesek megfe­ lelni a borszükséglet igényeinek, s igy Görög, Spanyol és Olasz országban nagy mennyiségű borvásárlásokat tettek az ottani fogyasztás ki­ elégítése végett. A jelen évben pedig az említett országok­ ban is csak annyi bort képesek produkálni a mennyi az ottani szükségletet épen kielégi ti s igy kivitelre számítani nem lehet Ezekből észazerűleg következteti tehát, hogy nálunk Magyarországban — hol a jelen évben általában jó közégtermóa constatáltatott mindenütt s minőség tekintetében is a jobbak közzé sorolható, — a boráraknak alacsonyak­ nak lenni nem lehet nem szabadi Hogy kddvező árakon értékesíthessük bo­ rainkat, az főkép tőlünk függi A kereskedő természetesen jő szántából nem csigássá föl az árakat, sőt a bor minőségét is ócsárolni igyekezik. De ismerve ezen ránk nézve kedvező kö­ rülményeket — midőn nagyobb mérvű bor­ kivitelre lehet kilátásunk — meg nem bocsát­ ható bűnt követnénk el, és saját megkárosí­ tásunknak mindmagunk volnánk okai, ha ily kedvező auspicziumok mellett is borainkat az eddigi szokás szerint potom érőn elveszteget­ nénk. „Segíts magadon, s as Isten is megsegít?1 Régi magyar példaszó, melynek ezúttal reánk nézve nagy jelentősége van. Segítsenek magu­ kon önerejükből a bortermelők minden hang­ zatos „borszövetkezet" ezégének meddő sege­ delme nélkül. A bortermelők saját helyesen felfogott ér­ deke követeli, hogy a lelketlen cenzálok kí­ TÁRCZA. ban teltesik neki as özvegy számtanéreoseé, a kinek hálójából egyáltalában nincs kedve valami falusi ár­ képes ártani és tehetetlen dühében rúg, kapál, lajtár kot tar, mini a veszett eb e mint prédára leső hyóáa, .A. pletyka. tatlanságért kibontakozni. Bizony sserocsan formán kerül ki mindenki ab­ ból a híg léből, <te hát es olyan ártatlan mulatság, hogy a jó asszonyságoknak rossz néven sem lehet venni, vátj*> hogy hol okozhatna zenebonát én háborúságul. Egy-egy homns novo, egy egy kevéabbá bogvaloUl ' felül neki olykor s meghallgatja undok kobolaUsyaüs van akkor öröme s ugrálni, tánczol ni tudna épen agy mint Siva, a romboló istenség mikor gyönyörködöm hogy testvére, Visnu áldásteli munkáját széjjel zúzhatta. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok" 1885-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre .. . . 6 Félém..................... 3 Evnagyodre .. . , í Egy hónapra.......... .... .. frt. fa , W kr. — * Aa előfizetési pénzek egyedül 60 kr. a kiadóhoz cal- nsezve, — legcséteserúbben póstantal ványnyal — a nyomatandó példányok • pontos szétküldés tekin- tétéből, mielőbb beküldendők. Kék Lászó, Horváth Danó, kiadó s laptulajdonos. fel. szerk. Bortermelőink figyelmébe. JfióCa a világot megteremtett* as isten, vagy he a mai kor mindent tagadásban eeva a genezis törté­ netét nem hisszük, as átmenve mindenféle kő, vas és arany komákon magától mogalk otódott, azóta a pletyka folyton virágzik • olyan csikk, a mely soha sem megy ki a díváiból. A távirda hasal, do még Edison telefonja som rö­ píti as emberi gondolatot oly gyorsan tova, mist ez— a valami, a mit vnlgó coepütelegrammnak szokás ne­ vezni. Htot a laboda olyan épen, mentül jobban Irt jak, annál inkább tenyéerilre boldog az, a ki más el­ érte azt a stádiumot, hogy nevot csupán felett* A^szalonok sima fénymázas padlóján,a csillárfónyes palotákban épen agy otthon van, mint a viskók földes szobáiban és a legutolsó lebujbán. Kétféle pletyka van: ártatlan éo ártalmas. Ártatlan as, a melyiket fftratou nak szokás ne­ vezni. As ArábáóbőHmporált fekete ló ott párolog a csé­ székben, ne aeitaloo kalács és sütemény van felbal- mozva éo egy csomó asszony ül körülötte. Születésük, vagyoni állásuk megengedi nekik, hogy minden munka ét fend nélkül élj sasit, idegüket pedig mégis csak kell valamivel tölteniük s mintán későiknek nincs szák* •égé a dologra, dolgot adnak — a nyelveiknek A ka­ lács igen finom, de mégis jobban esik abba a barna lébe a nép Piroskát belémártaoi, a ki olyan nagyon kacérkodik esténk! nt aszal a kifent bajusza honvédbaá*Mygynl • korzón, meg azt a kiáUbatatlan Ha- malik Pistát, a ki minden fáradozásaik daczára sem akar beléharapni a házasság édes almájába, mert job­ aztán meg némi alapja van is a dolognak, mert Pi­ roska nagysám csakugyan kaczér egy hölgyecske és Bazsalik Pista urfi nem tagadja, begy édesebb a szám­ tanácsosáé puszija, mint asa bísonyos oltár előtt sánc* tionslt paradicsomi gyümölcs. Hanem aztán a pletyka másik fajtája, as már veszedelmesebb és est rágalom­ nak szokás nevezni. Vannak kiváltságos egyének, a kik a pletyka ast a nemét egészem hivatalosan úrik. Legfőbb paesiojnk abban telik jó barátokat, házasfeleket, szerelme­ seket összevesriteni, undok koholmányokat gyártani e ha tehetségükben állana nem általlanák megfertőztetni a szentséget s a posványba gázolni a legtisztább ol­ tárképet is. As ilyen pletykák gyártója a legveszedelmesebb egyén, veszedelmesebb mint a ragályos pestis, vesze­ delmesebb mint a rabló, mert esek életünktől, vagyo­ núnktól fosztanak meg, de amas attól, a mi a világon a legdrágább: a becsülettől és a boldogságtól. Kerülik is as ilyen egyént mint a dögvészt min­ deneit. Kizárják a tisztességes társaságokból s ha eset­ leg találkoznak vele elfordulnak s aggodalmasan néz­ nek körül, ha vájjon látta-e valaki, hogy, mellettük ment ol. Legveesedolmesőbb as ilyen hazug rágalmasó pletykák gyártója akkor, ha ártani képes. Nincs előtte semmi se szent, semmi se tinta s a mint becstelen ő, olyanokká akar mást ia lealácsonyitani. Kigyó, ki azt marja meg legjobban, a ki aggodalmas gonddal és szeretettel melengette. Nevetséges azonban, ha nem Mi csinál az ellenzék? A kis Honlvármagya fclfnvoU ellenzéke ismét, megütötte a nagy dobot. — Még a maga szénájával tincs rendben, máris kiterjeszteni akarná as, agitaüót nem csak Esztergom és fisra, — hanem még Nógrád vármegyére ia Hisz itt is van ellenzék, azt senki sem tagadja, hanem hogy a nógrádi ellenzék Hontmegy^ példáját kövesse, annyi sütni valója csak van. Az a nagy hangú felhívás tehát, mit a boti ti ellenzék három vármegyébe bekiáltott, — üres ée vak lárma. A komoly gondolkozása hazafiak, még ha ellen zéklek is, kezdenek visszariadni azon nagy humbugtól melyet as ellenzéki agitátorok kifejtenek — esek előtt csak a kormányríj utás ezé!ja lebeg, — as eszközöket nem igen válogatják. Nem a hazaboFdogi-. tása, — de Tisza Kálmánnak a* megbnktatása a jelszó.' Jól ismertük Uilotics Szvetozárt és mindazokat a szerb agitátorokat, kik azóta többé kevésbé szerepei tok, de letűntek a politika színteréről. Közülük senki oo akarta beismerni, hogy ő nemzetisSgi agitátor, sőt a msllett borozott valamennyi, hogy ők a magyarkor-' mány ellen felényire sem agitálnak úgy mint a mai. Mindenki tudja, hogy Y. ur egészen a bálványo­ zásig Imádja a bűbájos X. óét. Szeme ég, homlokaki' pirul, ha csak ruhájának fodra érinti is éo mind\váa« dór bolygó a tündöklő csillagot, követi léptén, nyomán X. asszonyt is meghatja ez a meseszeré imádat; Y.jó fin, elég kellemes fin és szívesen tűri meg magi mel­ lett. Nincs is semmi baj köztük, csak Y. OlbeUóaáá is othellóiabb féltékenysége ad alkalmat néha, köutdb egy kis gyöngéd összeszólalkozásra. Olyan aa asoahaa mint a bárányfolleg. mert ha X.-né csillaglángu sze meivol rá mosolyog Y.-ra és bársony puha kezével vá. gig simítja kóczos haját, azonnal eltűnik homlokár'ó na árny és ismét ott égeti as oltárlángot bálványa lábai előtt Kapja-fogja msgát hát a hazug rágalmak nagy mestere éo megcsípi X et as utcáén, a ki egészen nyu godtan indul egy barátjához látogatóba. Hűvös ősri idő van, Y. felgombolja kabátját, le­ gyűri kalapja szélét s bodor füstöket ereszgetve esigarettájából — el mélázva az ősri bervadáeoe — csön­ desen ballag a néptolen utcain. Rikácsoló hang érinti fülét s kényszeríti megállni. — Á jó napot édes Y, jó napot, tegnap éssre se vett, láttam milyen boldogan kisérgette a szép X. nél a nagy utczán. Y. kitérŐleg akar felelni, de már a rágalmak nagy mestere galléron csípte s pad hozzá. mint a kullancs ta­ �N ÓGRÁD I ' gyér ellessék, te épeuéggel nem akarnak mist, mint a' hasa minden polgárának egyenlő jogokkal való fel­ ruházást tat. Szóval ut bizonyították, hogy ők ellen* Zókiok, semmi egyebek; de ami a magyarnak subád, azt nekik nem subád, • amit h magyarnál baufiság étimén tisztelünk, azt náluk a hazaárulás ősimével bélyegezzük meg. Azt állították Miloticsék te' azt álhtja minden nemzetiségi agitátor. Egyik se ismeri el, hogy ő a ma* gyár állameezmének ellensége, csak azt, hogy a ma* gyár kormány zsarnokságának ellensége ; a hazát senki •a imádja jobban mind ők, csak azt nem ismerik el, hogy ez a haza pusztán a magyar •jáoak hazája le­ gyen, aat. Szóval ba őket ily szempontból hallgatjuk, hát ők a legjobb hazafiak, csak épen hogy ellenzékiek, azt pedig nem veheti rósz néven senki. Azt tehát, amit most a torontáli kin földbirtoko­ sok a magyar ellenzéki sajtó aegiso alatt s helyeselő tapsai közt beszélgetnek, azt már régen halljuk beszél­ getni; az .imádott szent hazánk* frázisokat h régen halljak saagedeni, hanem azért rámérnők tenni minduűnket, hogy azok a nem magyar ajkú kisbirtoko sok, kik.ott a magyar ellenzékkel összefogva „gazda­ sági egylet* ősimen ellenzéki klubbot akarnak alkotni, testestől lelkestől nemzetiségiek, de be hagyják magu­ kat Íratni a magyar ellenzéki firmába. Hiszen ezáltal csak is egyik régi vágyuk teljesedik: nemzetiségi ezélóknak szolgálhatáaa magyar ellenzék czimen. Csakhogy Tisza Kálmán, — aki feje lágyára nem esett, te még egyszer szatócsén meg Apponyi Albert gróf, ha a Tisza eszén keresztül járni akar, — a po litizáló gazdaság, habarék egylet alapszabályait nem fogadta el, s hogy a temesl bánság közepén egy kor­ mányra éhes lovag által, bármi ősimen, nemzetiségi ellenzéki liga alakitassék, megengedni nem fogja. Mert hát kinek másnak agyában ssOletbetnék meg az Ilyen eszme, mint az Aponyi Albert gróféban ? Hány mindenféle tervével sült már ő fel, nem lévén már olyan ajtó melyen ne kopogtatott volna, mig végre a közművelődési egyletek alakulásának idejében, a kissé izgatott kedélyeset felhasználva, a nemzetiségekre ve* tette szeme világát. És hát persze, harangoz neki az ellenzéki sajtó, még a szélsőbali .Egyetértés* is, molyban Irányi Dá­ niel éppen akkor nyilatkozik, minden oly szövetség ellen, mely a függetlenségi pártot a mérsékelt ellen­ zék kengyel futójával, Apponyi Albert gróffal gyanúba keverhetné. De hát az .Egyetértés* harangoz, mert Ti­ sza ellen kell harangozni És az ellenzék nevezi .kortes politiká* unka Ti sza Kálmán politikáját! Az az ellenzék, mely most, amíg egyik kezével a közművelődési egyleteket, másik kesével a nemzetiségi klubbokat támogatja, és taná­ csolja a torontáliaknak, hogy no hátráljanak, hanem készítsenek aj alapszabályt, okosabbat, fizikusabbet, malylyel a kormány éberségét könnyebben ki lehessen játszaniuk. És mig Janus arcaik egyik felével ide kacsin­ LAPOK. gárok közt ezzel 'az adóval, mindennél sikeresebb ági láczhjt lehelne kezdeni, te hatványozva ellensúlyozni, dékeiL Mint az ihletett szobrán kezének néma — de öt minden időkön át dicsőítő müveibe — az élettelen szobrokba: mintegy életet látszik önteni: akként ad te önt valósággal életet a vallásos, erkölcsi s ember­ baráti érzelmek, a haza, fejedelem, egyházi te világi elöljárók s törvények iránti szeretet, tisztelet te enge­ delmesség becsepegtetése állal egy nemes hivatását jól felfogott lelkes tanító a fogékony gyermeki nivbe. Mai néptanítóink tisztában vannak már azzal: hogy nőm elég a gyermekeket sok esetben öntudatosan alig felfogható s elsajátítható ismeretekkel halmozni el, hanem múlhatatlanul szükséges a növendékekkel megismertetni a jót, az igazat, szépet te nemest, s ezek iránt fogékony telkeikben folkölt oni az ösztönt azoknak követésére, hogy azoknak folytonos gyakor­ lása által kifejlődjék és megerősödjék bennük a bit, is lehetne másképen.’ becsületocseg, jóakarat te jellem. Hanem az ellenzéki sajtó persze fqjja a riadót, Néptanítóink ily szellemben fogják föl ma már te tüzeli a közvéleményt, egekig dicsőíti az indítványt, nemes hivatásukat. csak azért, hogy annál jobban izgathasson a tagadó S mégis — nagyon szomorú — hogy a táraada válaszra, mely Tisza Kálmántól érkezni fog. És igy vagyunk az ellenzékkel minden ponton, lom nem adja, még mindig nem akarja megadni a azt, amit ez az adó elérni képes lenne. • Tiszteljük te becsaljak a nemes gróf bazafini buzgalmát, de be fogja ismerni, hogy ily czélu adónak kivetését a kormány nem engedélyezheti. Nemcsak jegi szempontból nem, de eszélyeeségi szempontból se Hiszen azonnal bejárna Európát a jajszó ama martyrSágról, mely nálunk a nem magyar ajkunkat éri, hogy pláne még nekik kell pénzt adni ama keresztfához, melyet a magyarok erőszakoskodó magyarítása velük a Golgotbára csípettet Minden ily közmfivelődtei egy­ let agy van lefestve a nemzetiségek előtt már is, mint valami spanyol inquiziczió, hát ba még egy általános adó vettetnék ki minden nemzetitégre, amint hogy nem így vagyunk vele minden alkalomnál, a melyből valami csetepatét csinálhat. Tisza nem engedte meg, hogy .Kisbirtokosok egylete* cxímeu egy ellenzékiukedó nemzetiségi liga alakuljon, a közművelődési egyleteket istooítŐ ellenzéki sajtó tehát üti érte Tisza Kálmánt. — Tisza nem engedheti meg, hogy .magyar közmű­ velődési* czimen, társadalmi.Ogyben, más nemzetiségek is hivatalosan megadóztathassanak, hát a torontoláli liga pártolói ütni fogják érte Tisza Kálmánt. Ám épüljön hát ezen az ellenzéki politikán aki épülni akar, de minél kevesebben épülnek már. Minél kevesebben kapnak már a nagy hangon, sőt kezdik befogni föleiket, hogy ebben a napról napra felmerülő éktelen diszharmóniában a finomabb hallóérzéket meg­ menthessék. A tanítók és azok gyűléseiAz X. pusztai subancz megfeleségesedni akarván, ebbeli .szándékát bejelentő papjának, ki egy kié erköl­ csi oktatás után a következő kérdést teszi fel neki: .Mond meg csak nekem fiam, hogy a három isteni sze mély közöl, melyik balt meg értünk a keresztfán ?* A fin áll te bámul, végre csodálkozva kérdi: .Hát meghalt valamelyik, kérem alásan ?“ „De meg ám, hát te még azt sem tudod?* volt a plébános válasza. .Jaj, kérem alásan mi tőlünk még a másik kettő is meghalhat, még mi ott a pusztán megtudjuk* lön a felelet. Ez ugyan anekdota, de bátran meg is történhetet, a régebb időben. Most már ilyesmik nőm történ­ hetnek, mert ma már minden községben, sőt a valamire való pasztán is ott áll a népiskola, mint az elemi tudo­ mányok tárháza, a hit, remény, szeretet te világosság terjesztője. A régi csizmadia te nabóléle tanítómeste­ rek is kihalófélben vannak. Évek óta a tanítóképzésre is kiváló gond fordittatik úgy annyira, hogy magyar­ tanítónak ama helyet, melyet nemes munkája, szak­ képzettsége és műveltsége folytán méltán megérdemel. Elnevezik a pályát melyen működik magasztosnak, föl díszítik czifrábbnál czifrább czimekkel, mint a meg­ boldogult magyar nadrágot a sujtással, de mégis min­ den pályák között ez az egyetlen az, melyen nem egyéni képességei, jelleme s becsülete szerint Ítélik meg az embert, hanem foglalkozás te fizette mérvé­ ben. 8 miért? mert a társadalom még mindig nem hajlandó a tanítót a régi előitélet által kovácsolt szol ganág járma alól fölszabadítani, mórt még mindig ab* bán a hiozemben van, hogy az embernevelte olyan közön séges jmuterség, mint akár a csizmiaduág, melyet egy kis száras kenyérért és sovány vigasztalásért bárki is elvégezhet Innét van, hogy még mindig találtatik olyan nagy férfiú, ki tisztességén alulinak tartja a ta nitóval szóba állaoi, hálásan elfelejtvén, hogy egykor az a szegény lenézett néptanító vette meg fundamon-' tornát az ő mai nagy»érfiui mivöltának. Hja! A nép tanító addig — minden — inig kötelességeiről, de — semmi — ba jogairól van szó. Laikusok és paedagógusok azt is roppant han­ goztatják, hogy ha a néptanító a fent körvopalozott nemes feladatát lelkiismeretesen megoldani akarja, ak kor ö maga is folytonos önképzésre van utalva. Mely önképzésnek hogy a tanitógyűlterk hathatós előmos, ditó eszközei annyi tény, eltekintve attól, hogy néme lyek azokat mulatság te a slrga földig való ivás al­ kalmául deklarálják. (Vége köv.) Vasut ügy. A Budapest illetve vács b -gyarmati vasat érdé kében emeljük fel szavunkat. A köznapiság ismét erőt veti közönségünk, nincs eezmo, nincs életrevaló terv amiért bevűlne. Csendes nyugalom fogta ol a kedélye két A földmivu egykedvűen szánt vet régi rossz fa­ ekéjén; az iparos toldoz, foldoz, reperál te kínlódik begy ezt az indítványt megvalósítani nem lehet: nem lehet pedig azért, mert társadalmi czélokra a megye nem adóztathatja meg a közönséget, másodszor nem lobét azért, mert a megyét lakó más nemzetiségé pol­ országon ma már a szélrózsa, minden irányában derék néptanítók működnek, kiknek szakképzettségüktől, buzgalmuktól te szeretettel párosait munkájuktól függ, nemcsak a szorosan vett tanítás sikere; hanem az egész iskolának az életre, a társadalomra, a hazára s a jövő nemzedékre terjedő áldásos hatása ia Mint a művészvésője a hideg márványt akként műveli, idomítja és lelkeeiti a jó tanitó, oktatása és nevelése által nővén — Hej pedig „az asszonyt állat szép do vésze­ dé mse ...*■— mondja a jó Petőfi — ezt maga kod ven Y. ur — úgy látszik — egészen figyelmen kívül hagyja, .pedig csak tudná, a mit én tudok . . .* 80 kát mondó bnnyorgalátok te arezjáték következik — Mikor is látta Ön X -nél Ernővel a külváro­ son ? Nyögi végre ki, mikor búcsúzai kezdenek. — Hát hát épen tegnap — hebegi a rágalmak főmatadorja s arezán látszik a kimondbatlan gyönyör melyet aljú lelkű emberek éreznek, ha val.ikiuek fáj­ Hátba mégis . . . Do még a gondolatért is meg­ haragudott magára, uem, u nem lehet, az ő szentség*, u ő bálványa csakugyan u a nemű szívó, angyali Jósága uszony a minőnek ő ismeri, a ki előtt a leg­ undokabb rágalom is kénytelen megszégyenültem le Y.-ban föltárnád a .zöld zsemfi szörny*, szemöl dókéit haragosan összevonja s idegesen dörzsöli ujIá­ val felső qjakát, — mégis átall kérdezősködni és szót teául megy tovább. dalmat okoztak. Y. arcú égésűn — kiderül. Megtörli zsebken­ dőjével verejtékez homlokát te sjkára visszuzökkou rakni a fegyvert. Elkezd nyugodtan átöltözni, lehozza sáros czipőit, kabátot cserél te igyekezik kiverni ezeket a rossz gon­ gatnak, másik felével a szatmármegyei .Széchenyi egyletet* bizgatják, hogy a gróf Károlyi Pisla indít.'vényét minden erejével karolja fel, tudva tudván, — Úgy bizony — folytatja a derék ur — az szép ki olyan ártatlan madonna aratokat vág ma­ gának, mintha kettőt se tudna számolni, épen a minap is a külváros utcáéin sétált Ernővel e bizony Isten még édesebben pislogott rá, mint Önre Y. Már véresre harapta ajkait, szeme majd kiug rik üregéből te. melle úgy .zihál, mint egy kováes/uj-telő, kezét belegyűri egészen kabátjá zsebébe s gór ceöeea ökölre szorítja. A jámbor férfin tudja, hogy most taplót dugult a fülébe s gyorsan átviszi a tárgyat Y. egyik jó ba­ rátjára s azt kezdi mesélni neki, hogy szidja az őt a nék a gazda; az iparos aj munkát készítene s a ke­ reskedő nagy forgalommal élénk üzlettel jó te olcsó csikkeket árulna. Pezsegne az élet mindenfelé I dolatokat fejéből. ismét a mosjly. Mindazonáltal elszalasztja inasát X. asszonyhoz; — Az lehetetlen, hiszen X. asszony akkor épen velem ée egy barátnőjével kocsikázott a ligetben, egy­ a fia nem sokára jő vissza s mosolyogva áll meg ura szerre két helyen lenni eddig pedig még csak a híres előtt A furfangos ficzkó sejti már, hogy urát ismét a búvész Philadelphia volt képes. — No hit akkor tegnapelőtt volt — feleli dfl féltékenység démonja uklatja — Hát? .... bősen az illető ur — nem akarva kiengedni kezéből ,rr Hát kérem aláaun otthon van te várja az martalékát ,- . ■’ — Akkor ihog kint som volt a lakásáról és én urfit, — csak egy kicsit oda át volt Malvin nagysá­ Dolphit legújabb novelláját olvutam fel épen neki. gánál valami ruhát próbálni. X. ué — kinek tárealgónője mindent elmondott A rágalmak nagy műtere végkép ki van hozva sodrából, szégyenűlton oldaloz el s ott hagyja ¥. a ki végre bemegy a házba. De azért az utélyét mégis el­ rontotta Látogatását végezve, sietett X. uszonyhoz, a ki véletlenül épen nem volt otthon, do egy szomszéd Y. félig büva, sápadtan a dühtől támolyog be? bán lakó barátnőjéhez ment át. Y. ur agyában min­ denféle rémlátványok csoportosultak, nyugtalanul járt a házba, a hol látogatást kell lennie e melyet sze le s fel a szobában a a tárulgónőt mulattatta a ha­ reaesteea öltetek e ngy érzi, hogy agy veleje forró ólom lottakkal 8 miután X. né még mindig késik hau égé mai vaa telő e mintha szive ketté akarna repedni a kiaiól. ezen Idegesen távozott. háta mögött családjával, a kereskedő rossz te drága csikkekkel bocs* szántja a közönséget. Lenne csak vasalunk l Akkora rossz faeke tűzre kerül te hármas vasekével dolgoz­ — mosolyogva fogadja Y. ont és kezeivel belemarkolva bajába csak annyit mond neki: — ó, ó, maga buksi.... a .buksi* podig elpirulva, szégyenkezve csak le­ hajtja fejét te csókjaival halmozva ol bálványa kezét, halkan suttogja : — Nem hittem, nem hittem én semmit, imádom I �LAPOK. NÓGRÁDI Mintha valami rom szellem vett volna erőt rajinak, úgy elhagytuk vasutügyünket a közönség egymást diskustálja, i a felvert jókedv-magától lobad le felé. Már hónapok múltak el, hogy kibocsátottak ax uj nyilatkozatok ét kötelező aláírások, éa axóla alig jótt be néhány aláírás. Mi ennek oka? Talán meg­ szűnt a bizalom, talán a kivihetőség iránt vannak ké­ telyek? Nem, csupán átkoz lethargia, ostoba köznapi- ha­ nál fogva mellőzzük; mert számításainkat biztöz ala’ bár nem is kötjük magunkat som a magyar állam, sem a magán társulatok által eszközölt építkezéseknek kö­ zépárban kimutatott költségeihez. Az előbbit- 67,000 frlban mutatja ki Dekán Mihály 1884. évbeu kiadott müvében, mig a statisztikai közleményekben 104,000 frtra van téve. A magán társulatok által cpitett va­ sutak közül legtöbbe került az osztrák—magyar pálya: pókra kívántuk fektetni. Ezek után pedig egéex batározoltaággal kijelent* közlemények VII. füzetében ismertetett adatokat, tág, gyáva tehetetlenség az, ami a kedélyeket elzsib­ 181,000 frt kilométerenként. basztotta. Beteg, megadjuk ennek ax árát! Mi arra az álláspontra helyezkedünk,hogy ava­ Alig van vesztegetni való idő! Most vagy soha I sát építések rendszere a gépek tökéletesítése miatt nem Felkérjük, figyelmeztetjük és intjük ax érdekeltséget, oly szigorú feltételeket szab ma, mint korábbi idők­ hogy terjessze be aláírásait, legalább axon összeg ere* ben. így terep nehézségeknél az emelkedés és elhaj­ jéiig, a melyet exelőtt folajáullj a tegye lehetővé azt, - lás ma sokkal nagyobb lehet, mi ax építés költségeit hogy alispánunk és megbízott férfiak ax ügyben to- . mindenesetre apasztja. Sőt az is figyelembe jöhet, hogy vábbi lépéseket tehessenek. pályánk egyetlen ponton sem fog igényelni fényűzést Épen most vesszük a hírt, hogy Nyitramegyének szept. 28 án tartott rendkívüli közgyűlése egy fontos vasúti határozattal foglalkozott, melybe mi is belefo­ gunk vonatni. (Ha magunk nem, hát mások gondos­ kodnak rólunk.) Ezen vasúti tervekről a „Nyitrai Köz­ löny* a következőket Írja: Két terv fekszik előttünk. Az egyik rövid össze­ kötő vonalok létesítését czélozxa: Nyílra és Galgócz; azután Nagysxombaih, Szénien, Göding végre Léva éa Nyitra közt. A másik egy nagy kiviteli pálya terve, mely Egerből, vagy helyesebben Pőspökladányból in­ dulva Heves-, Nógrád-, Hont, Bura- és Nyitramegyék területein át Morvaországban Gődingnél esetleg Ludenburgnál csatlakoznék az osztrák éjszaki pályával. Erén tervek közül az előbbi rövid összekötő vo­ nalaival egyátalában nem elégítene ki egyetlen köz­ gazdasági érdeket sem, mivel a sok rövid összekötő vonal szögletes elhajlásaival a vonalat felette meg­ hosszabbítja ; más részéről pedig áru szállítás gyorsa­ ságát a különböző vasúti vállalatok közt szükséges át­ vételeknek és átadásnak idő fecsérléssel járó munkája jelentő építkezést, már csak azért sem, mert a fővá­ rost közvetlenül érinteni nem fogná, mi ismét költség kímélést eredményez. Mindezeket tekintve, de másrészről tekintve azt is, hogy ax egéex vonalon 8 vixválasxtó fen sík átszé- E számok határozottan azt bizonyítják, hogy ter­ vezett pályánknak egész vonala ax Ikszág nagy tér mslő vidékeihez sorolható területbe ősik és hogy ek­ ként legalább is oly teherforgalomra számiibat teljes bizonyossággal mint a milyennel ax országnak bár­ melyik elsőrangú vasút vonala tényleg bír. A tervezett nagy vasúti határozat költségei is ki vannak hozzávetőleg számítva. A számítás eredménye az : hogy e pálya teher­ forgalma legkisebb tételben meg fogja haladni a 8 mi­ liő métermázsa súlyt, személyforgalma pedig el fogja érni az 600 ezeret. Ez lenne tehát ax a forgalom a mire biztosan le­ het számítani és a mi, — ax építésbe befektetett tő* kének okszerűen várható jövedelmét biztosan be fogja hozni. Áttérve a kivitel költségeire, itt is számításba vet­ tén igen előnyös lenne, — dn ax eemmiesetre sem zárná ki, sőt még inkább kívánatos lenne, hogy me­ gyénk székvárosa az ország fővárosával vasúti össze­ köttetésben legyen. István bácsi Lelkes ünnepet ült szeptember 20-án Esztergom városa. Társadalmi életünk egy kimagasló tagja elisme­ résének áldozott kinek magot emelkedett szelleme, minden gondolata, szivének minden dobbanása csak a közjóé volt. A tevékeny férfiú hasonló közöttünk az égbolt milliárd csillagai közt szerényen fénylő holdhoz, a mely lésére és 8 folyammedence áthidalására lenne szükség, mi megint az építésnél elég terep nehézséget, illetve költség emelést okus — számításainkat a vasút épít­ kezések közül szerzett tapasztalatok alapján következő nem csillogni született, hanem szerény sugaraival be­ hatolni az ártatlan gyermeki szivekbe éa azokkal megismertetni a szeretet Istenének képét, mint a ki a világ teremtője, gondviselője és a jóknak jutalmazója. ó volt az ki a falusi iskolázatlan nép kezébe tételekben mutatjuk ki I. Építési költség. 1. Előmunkálatok 2. 8. 4. 5. . . . . Földbeváltások .... Alépítmények .... Felépítmények .... Magas építmények . . . * 200 frt 4000 21,000 21,000 10,000 könyvet adott, mely a vallásos élet országába vezette a gondolatokat ; — imáival, erkölcsi elbeszéléseivel törekedett eloszlatni a babonát és megismertetni az emberiség Megváltóját. Ö az, ki a magyar íőclerus szellemi aristocratiá „ „ „ „ jában oly előkelő szerepet játszik, kinek czélja a kü­ összesen : 56,200 frt kilométerenként. II. Özembe helyezési költségek. 1. 2. 3. 4. Kezoles és felügyelet . Jármüvek beszerzése Pálya és műhely felszerelés Egyéb kiadások .... 1000 15,000 1500 12,000 frt „ „ „ is nagyon lassítja. De ezeken felül tény ax, hogy rö vid s drága vonalaknak építési költségeit a pénzpiacx összesen : 20,500 frt legkedvezőbb esélyei közt sem lehet beszerezni; mert kilométerenként. 'kx ily rövid, korlátozott üzemmel biró vonalakról az A pálya kiépítése, felszerelése és üzembe helye­ átviteli forgalom teljesen elmarad} kis kerületre kor­ zése tehát a legnagyobb valószínűség szerint 85,700 látozott vasúti üzem pedig elviselhető tariffák mellett frtot igényelne kilométerenként, mely az egész 342 soha sem biztosíthat annyi jövedelmet, amennyit főleg kilométer hosszá vonalon 29 309,400 frt tőkének fe­ a mi, több vízválasztók átmetszése s folyók áthidalása lel meg. következtében aránylag költségesebb vasúti vonalunk- _ ' A mi az üzleti kiadásokat illeti, ennek évi átla­ nál a befektetett építési töke gyflmölcsöztelése követel. gát pályánkra nézve azon összegekben fogadhatjuk el, Est a tervet tehát kívibetlennekk tartjuk; azért melyek a magyar állam vasutjainak kezelésénél igényin . nem is foglalkozunk vele. vétettek, ax 1882. évi statisztikai közlemények VII. Maradna tehát a másik terv, mely egy nagy ki­ füzetében foglalt B. táblázat szerint a magyar vasutak­ viteli pálya létesítésére irányul. Mi ezt a tervet olyan­ nál ax üzleti kiadások következők voltak: nak tarjuk, mely magában hordja mindazon előnyö­ 1. Igazgatási költségek ... 163 frt ket és feltételeket, melyek a vasutak létesítésének szülő . - 2. Pálya felügyelet és fentartás 1588 „ okai; amennyiben nem lehet kétségünk az iránt, hogy 3. Forgalmi és kereskedelmi szolgálat . 1169 „ ez a pálya közgazdasági érdekeink felvirágzásával az 4. Vonatmozditás és műhely szolgálat 1057 „ üzlethálózatába eső egész Felvidéknek élét erét fogná 5. Anyag kezelés .... 58 „ képezni; és mert az is kétségtelen, hogy kiépítésére 6. Nem kizárólag üzleti kiadások 212 „ bizton remélhető üzleti jövedelmezőségénél fogva, a pénzösszesen: 4247 írt piaczon uralgó kedvező áramlat folytán elhelyezésre kilométerenként. váró tőkék önként fognának jelentkezni. Ax összes üzleti kiadás ezek szerint 342 kilomé­ De tekintsük a pályának tervezett s földrajzilag ter bosszú pályánkon közép számítással 1.452,474 kiválóan előnyöe elhelyezését. frtra rúgna. * A pálya vonala Püspökladánytól Morvaország ha­ Viszonyítsuk már most a legkisebb számítással táréin 342 kilométer bosszú, s átszeli Hsjdumegyét remélhető jövedelmet a kiadásokhoz — következő eredPüspökladánytól Tiszafüredig ; Hevesmegyét egész hozzszában, Nógrád-, Hont-, Bari ée Nyitramegyéket pe­ dig derék szélességükben. Ez Gt megye területe: 22,600 kilométer. Népes­ sége 1.123,000. Termelése az 1882. évi sutistikai köz­ lemények III. füzete szerint közel 25 millió mélermáóéra van téve a mezőgazdasági termények valamennyi válfajában, melyből a leginkább kivitelre termelt gsboneműek, jelesül: a búza árpa éa repce, meghalad­ ják a 7 millió hektoliter mennyiséget. hetjük, hogy pályánk életképes és hogy létesítésének látható akadályai nem lesznek sem ax érdekeltség, sem a pénspiscx hatalmi kOrében. Kétségkívül őzen tervezet ránk Nógrádiakra sxin* ményro jutunk Fentebb 8 millió métermázsára, illetve 800,000 tonnára tettük pályánknak évi teherforgalmát. E tehermennyiség szállításából a legkisebb számitással re­ mélhetünk annyi jövedelmet, mennyit amagyaráHami vasutak teherforgalma hoz. Ax 1882. évi statisztikai közlemények VII. fejezetében foglalt G. táblázat sze­ rint pedig 1 tonna teher,- minden osztály átlagában 3 frt 19 krt jövedelmezett a már most ezt ax átlagos jövedelmet, szintén minden teberosztály után átlagban, • pályánknak 800,090 tonna teherforgalmával sokszoroz lönböző elszaggatott társadalmi kötelékeket ismét öesszefttzni. Alig van egyesület társulat Esztergom megyében hol neki a kitartó bű munkásnak szerepe ne lett volna, lépten nyomon buzdit, vigasztal, acsüggedőket oem engedi előzni, az összekötő erőt a béke szellemé vei tartja fent. Megjelenése, szellemes modora lekötelező ée felejtbetlen. / Nem csoda hogy ily nemes tulajdonok mellett munkáját hősileg kibírta. 50 év alatt sokat látott hallott olvasott tapasz­ talt tanult és hogy a talaj nemes volt, eléggé meg mutatta termőképességét önálló működésének egész sorozata. Az ö irodalmi alkotásai csakugyan mind, népünk és társadalmi életünk javítására czélozvák. Az ő 50 éves írói működése ünnepélye oly egy­ szerű volt mint a mily egyszerű ő magú, — oly em­ lékezetes mint azö emléke, moly kitörűlbetlenül lesz felróva Esztergom megye és társadalmi életünk törté­ nelmében. Mi is kérjük az egek urát, hogy adjon a jó öreg főpapnak még hosszú és boldog életet. Az ő életére és tevékenységére még szükségünk van a ki éber őrködéssel figyelmeztesse az ifjabb nemze­ déket a szontiró e nagy jelentőségű szavaira: „Elvész ax a nép, moly tudomány nélkül való*. Polya Lajos Hírek. * A prímás helyett, akit B. Gyarmaton nagy óvátiókkal vártak, Boltisár Jóssef püspök érkezett B.-Gyarmatra. Mint értesülünk, a prímás kissé rosszul érezte magát, s ex okból Dej táron maradt. Boltisár püspök ur innen Szécsénybe ment, hová Sxerémy Gá bor főszolgabíró kísérte. Szontagh Pál belső titkos tanácsos úr seb. gyar­ mati kerület képviselője^ parlamentnek ismét osztat­ lan bizalmában részesült, amennyiben a parlament al elnökéül jóformán egyhangúlag (166 szavazatból nyert 158 at) lett megválasztva. Az ő kitüntetése egyszersmind kitüntetése ama kerületnek, melynek ö a képviselője. zuk, — egészben véve pályánk teherszállítása a leg­ kiesebb számítással 2 552,000 frt jövedelmet adhat A személyforgalomból sem számítunk magasabb A közigazgatási bizottság havi ülése, holnap, okt. 5-én fog megtartatni A bizottsági ülésen elnökölni fog Gr. Gyürky Ábrahám főispán ur őnagyméltosága, kit bevételekre, mint amennyit a magyar állami vasutak személyszállítási forgalma az 1882. évi statisztikai köz ma este várnak a székvárosba. Kovács Ferencz losonczi kir közjegyző úr, s a „Losonca éa Vidéke- czimú lap tulajdonosainak érdé lemények VII füzetében közzétett adstok szerint jöve­ delmezett, jelesül: 1 frt 28 krt számítunk átlagban minden utas után, mi 600,000 személyre téve a for­ mos képviselője, szept. 30 án városunkban időzött s néhány jó órát töltött az őtet tisztelő és szerető bari­ galmat 640,000 frt jövedelmet hpzna. A személy és teherforgalom után ekként pályánk oak összes jövedelmét a legkisebb számítással 3.192,000 frtra teszszflk miből levonva az 1.402,474 frtra elő irányzott üzemköltségeket, maradna mintegy 1.729,526 tok körében. Hymen. Lővit Kálmán budapesti kereskedő e na­ frt tiszta jövedelem, mely a befektetendő tőkének kö­ törvényszék segédtelek könyvvezetője, az újonnan szerve­ zett rétsági (ideiglenesen tereskei) járásbiróaági telek­ zel 6 százalékát képezi. Mindezekben azonban még épenséggel nem me ritettünk ki minden jövg^olmi forrást, s az elsoroltatük a vasúti évkönyvekben, • ax 1882. évi statisztikai * kon kívül találhatnánk még másokat is, de ezeket an- pokban jegyezte el Herozog Fáni kisasszonyt, Herczog Izrael kedves és szép leányát, B.-Gyarmaton. Áthelyezés. Ceoffalvay István, a b.-gyarmati klr. könyvhöz segédtelekkönyvi minőségben áthelyeztetett. Érdekes per. A b gyatmati kir. törvényszék szept bő 29 ki ülésén volt előadva Huszár Béla sseghoeesa- �NÓGRÁDI LAPOK. bitott kitkorázágáuak ma<wöntetéae tárgyában. Hoatár ott felejtettek, a csak aogyodnapra temették el, mikor a hulla teljes feloszlásnak indult. Kinek kötelessége Bélának törvénjritékilag kirendelt ügygondnoka: Vaa erre felügyelni? uay Ignáci b.>gyarmaü ügyvéd által beadóit kareMt. A mozgósítási hírek mindenesetre túlzottak, de A kir. törvényszék a kiakoráoág tnegulnintése iránti egy rendelet megerősíti, hogy monarchiánk erősen ér keresetet elntasifotta, • igy Husiár Béla ár, ki jelenleg dekiődik a balkáni eszmények iránt. A törvény ható­ Hontmogyében Balogon lakik, továbbra te Huszár bt* ságokhoz ugyanis rendelői érkezett, hogy tegyenek jo len léét, mennyi átvonuló katonaságot képesek ellálai. váa ár apai halalmának gyakorlata alatt marad. — A Ez a rendelőt minden évben ismétlődik, de válaszra törvényszék legfőbb indoka az, hogy Huszár Béla űr mnes kitűzve záros határidő, míg az idén felelősség a megboasxabitolt kiskorúság alatt is tetemes adósé* terhe alatt ki van mondva, hogy a kérdésre 24 óra gokat csinált • alatt meg kell felelni. Nagy zivatar dúlt B. Gyarmaton éa vidékén, de Iparosaink mintegy 62-en tegnap este indultak Mikai vidékén is exepL 28 án. B.-Gyarmaton ekkor B. Gyarmatról as országos kiállítás megtekintésére Ví­ nagy vásár volt s a vihar, mely d u. fél kettötölegy gan indultak el, s azt hisszük, hogy habár üres zseb bel, de hasznukra válható nagy tapasztalatokkal fog­ negyed báromig dühöngött, a sátorokat mind feltör* nak visszatérni. Vezérelje őket as Isten szerencsésen I gáttá, kerítéseket kiszakított, rost fedeleket ledobott. A magyar demokrácia lapja ez idő szerint a szó A „bő tel rák* udvarán lévő nagy állás tetejét lekapta, legigazibb értelmében a „Pesti Hírlap-, mely kormány a az alatta lévő két vásáros vidéki egyént a lehulló tói éa pártoktól egyaránt függetlenül, erélyíyol és igaz­ szarufák erősön megsüketítették. — A borházakat sem sággal szolgálja a nemzeti politika, a szabadelvű ha ladás.és a magyar demokrácia érdekeit. S amellett kimébe mag az orkán, így a város birájának borbá­ iólérteeűlteég, élénkség, a tartalom gazdagsága ée váláról a tetőt az útra vetette. Mikiiben is egy nagyobb iasztékoesága tekintetében egy más lap sem múlja fő hál tetejét az ut közepére dobta. A fákban is óriási lül. Mindéhez járul már a közel betekben az a nagy pusztításokat vitt végbe az orkán, főleg pedig ai út előny, hogy a lap — uj tökéleteebitett nyomdagép be segélyző fákat ostromolta meg. A zivatar óta hideg szerzése folytán — mindennap két e^éez Íven (16 ol­ dal) fog magjelouni, a már fölvágva jut az olvasó ke­ esős napok következtek be. Egészséget község Dr Feledi Ferenci járási or­ zei közé, fölülmúlva ezzel valamennyi bécsi lapot is. vos úr jelentése szerint Agárdon a jul okt. évnegyed­ A legjelesebb publicistikai erők, a legkitűnőbb tárca­ ben egy halálozási eset som fordult elő. A lakosság írók foglalnak helyet a „Pesti Hírlap-munkatársainak díszes sorozatában, kik közül legyen elég fölemlíteni asáma: 496. Az országot kiállításon Gescbeit Ármin b. gyar­ Pulszky Ferencet, Törs Kálmánt, Bekslcs Gusztávot, Petty Frigyest, Borostyáéi Nándort, dr, Kcoedi Gé­ mati szabó iparos, jő munkáért, szintén kitüntetve lett. zát, (a felelős szerkecziótk Mikszáth Kálmánt, Bartók A felvidéki közm. egylet nógrádi fiókja Kövy Ti Lajost, Agai Adolfot, Tóth Bélát, stb. Specialitásait radar ur elnöklete alatt szept. 27-én tartotta évi köz képezik a Pesti Hírlapnak : a „Tisztelt Házból cimfi gyűléséi. országgyűlési karcolatok (Mikszáth Kálmán tollából,) A b.-gyinnati Izr. hitközség haladó része agitá- xanomelléklet minden héten egy vagy két szerzemény­ tiót inditott meg a múlt hetesben azprthodozok ellen. nyel mulattató apróbb közlemények, (karcolatok, pá­ A múlt héten nagy falragaszok hirdették, hogy „éljen risi apróságok, vegyesek, adomák,) szerkesztői Alánétek oly .számmal, mint egy más lapban sem. Se gaz Bt reze II Lipót elnökjelölt* Szept 30 án kellett volna dag tartalmú lap ára mégis csak 3 fa 60 kr negyed végbemenni a választásnak; azonban az orthodoxok évre, 1 firt 20 kr egy bóra. Előfizetés minden napon többségben vannak, s igy nem volt kilátás arra, hogy kezdhető, s az előfizetési dijak a Pesti Hirlap kiadó­ Borczell Lipót ur, Woisz Salamon urat, a hitközségjahivatalába (Budapest, nádor utcza 7. sx.) küldendők, biiárit biráját megbuktassa. Az óvatos baladópártiak honnét> levelező lapon kifejezett óhajra mutatványszá­ tehát oompromiseumra léptek, a egyik kikölményök mokat is Jűlldeuek egy hétig ingyen. as is volt, hogy a hirdetések a templomban ezentúl magyarnyelvűn tétessenek közzé. Ez is csak valami. Apróságok. A SZ. ■Biályi vásár B. Gyarmaton a remények­ nek meg nem felélt, elég népes volt ugyan, de a nagy Két vidéki atyafi megáll B Gyarmaton „Bachárkínálattal szemben alig volt Kereslet Steller bácsi mégis űr kereskedése előtt, e nézik a czégtáblál. Az egyik jegyezte rá, hogy egy tehénért kettőt adtak. Szarvas­ atyafi, visszaemlékezve a régi jó időkre, felszólal és marhából igen szép példányokat lehetett látni a vásá­ mondja társának: „Komé, nem látja kend, hogy aza ron. Birka kevés volt. A hivatalos adatok szerint be­ felírás azon a táblán rósz, mert olt „Omaextánakhajtatott: 1667 drb, ló 317 ée birka 4163 drb. A ga­ kellene felírva lenni- „Hét nem tudja kend, mond a bona ára kissé emelkedett A kirakó vásár színién né­ ' másik atyafi, hogy Omaszta Bachárra magyarosi tóttá pes volt, de kevéssé eredményes. A vásáros iparosok a novét• már délután 2 órakor szedték össze sátorfájukat. Bóbosiélő tehetségéről általánossá ismerete A szűritek korlátozására meg van a megyei sza­ sek B ée S. ügyvéd urak. Egyszer együtt utazlak Losoncáról B.-Gyarmatra B. az utón folyvást beszélt s bályrendelet, moly szerint Jiógrádmegyébou a szüretek okt. ÍOke előtt nem kezd bőtök Ásóéban ez csak írott nem engedte szóhoz jutni 3. ügyvéd urat S űr meg malminak látszik, mert községeink javában suüretol* fogadta hogy B.-vol soha sem utazik többé. S úr azon bau nem csak ily fogadást tett, de mégis bocznlta a nek mindenfelé. A k-gyarmati temető hullaházában egy halottat dolgot, és egy Jeszenszky Danó úrnál levő estély al­ <313—985. Ai Ipolysági kir. lörvuék taiat tikri Latosig közhírré Imi, bogy Hnsch András kis csalomisi lxk»s mint végrehajtatának, Korád János ottani lakna mint végrehajtást ■aenvedő elleni 25 frt 40 kr tőkekö»eteld és járulékainsk kidéritévv iránti végrrhgjtási ügyében as Ipolysági kir. torvuékmuJetén tevő. Kis-Caalomia kötwg Lataraóan fekvő a kis dalomixi 36 szikiben L 1. 10. sorsa a. Kovád I’álné •»; CzHlcng Mária, Hrich Andris, év a végrehajtást uénvedő Kovács János közös talgjdonánl felvett 34. sz. lakháx. Lel és egy egéva urb: külteleknek Kovád Jánost, végrehajtást sxrnvrdőu illető egy negyed ré­ szére ax árvertet 1179 írtban exeaoel megállapított kikiákási ár­ ban eln nddte. te bogy a fennebb megjelöli ingatlan jutalék ax inai, évi október bo 23-ik napján <] e. Itt árakor Kis-CaalomUn köanég biti hálánál mrftartandá nyilvános árrrrtecna mesalant ás kikiáltási áron alul is el adatni fog Árverezni ixáodákxók tartoznak ax ingatlan jutalék bedárának |O*.,-jat vagyis II- irtot készpénsben, vagy as inai. XL. t. ex. 42, j bán jrIzeit árfolyammal számított és ax I«n|. évi november 1 én 3333. szán alatt keit tgaxságftgyntaiszteri rcsiddrt -. f-bau ki­ jelölt ovadékkrpes értékpapitban a kiküldött kreebea letenni avagy aa IMI. LX. l. ez. ITik (a értelmében a Uánatpésxuek a biroűsnai előlege* elhdyéréséről kiá'litott szabályszerű elismer­ vényt átsxolgaltatnl Kir. törvtxék tkvi hatóság Ipolyságon 1355. évi sacpUtnter hó 7-én. 37b1—885. szám. A b.-gyannati kir törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a K-gjanváti népbank végrehajtaUnak Zóidághy Ferenc* végrehajtást szenvedő elleni frt tőkekövetelés te járutekai iránti végrehajtási ügyében ax á-verést a b.-gy armati kir, törvényszék területén levő B -Gyarmat m. sarasban fekvő a b -gyarmati 1(47 sx. tkvi f 1 sor. 26 hrsx. lt> népsom. censualis haxrn te beit lekre 1(*)ö írtban ezennel meg állapított kikiáltási árban elrendelte, és bogy a fennebb megjdö’t ingatlan ax tebő. évi okteber bA i4-ik napján d e. 10 órakor a b -gyarmati tkvi Lbatalhan megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikialteai áron aló. is eladataii lóg. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárinak 10%-Jri készpénzben vagy IMI. éri LX. 41 5-ban jelzett árftn lyaiomal számított te ax lltel. évi november bo l-éu 3333. sx. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8 f-ában kijelölt óvadékié* pes értékpapírban a kiküldüti kezeket letenni, vagy ax istd. LX. L un. I7ti |-a értelmében a bánatpénznek bíróságnál eteteges elhe­ lyezéséről kiállított sxabalysxerü elismervényt áuralgaltatni. Kelt B -Gyarmaton 1685 évi julius hó 15-ik nádján tartott tildéből A b.-gy armati kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság. kalmával B urat bemutatta P. aóeiaeh, aki sneg ar­ ról volt ismeretes, bogy eltartotta az embset Mával kát napig U. P néni mai tett B. ügyvéd úresakugyaa nem jutott szóhoz s emiatt mégis szökött a jó mulatságba Hirdetés 200 év eIő11. Csapa amse be­ széd, bogy most nebesabb magélai, mint régasso Hogy mennyi mindenhez keltett pákteal az iparai ás borsa kadetemmel foglalkozó embernek értem, kiitaik egy régi hirdetésből, melyet 1630 ben tett közzé agy nürn­ bergi kereskedő. — A hirdetés szóró! szóra így hang zik: Makert Izsák borbély, parékAemaáió.takotamerter, kovács és doktor; a hajat podaroma,vagypomAdéeaa* készít és foltoz csizmákat ca csípőket; eret vág; fo­ gat bax; tanít olvasni, írni ée táaaolai; árul mindem; nemű illatszereket, papirost, kitűnő subiexkot, keringet, paszulyt ruhakefét éa mindenaeml eMmegéket. Nagylelkűség. A báró egyatiee Issed fi örö­ köse egy fiatal leány, a kinek azonban még eokaegy fillért som adott — Nemrég egy be/t 'ja hgyateerziaík, hogy a leánynak szerencoéje akadna, ha a báró vaia mit akarna érte tenni. — Valamit tenni? — mondja a vén zsugori, an jól vaa: betegnek Let totem magamatt Elő vigyázó vendég Vendég; Píuczér, vaocak-e macskák a házban? Pínczér: Igééin, uram, három macskánk van. Vendég: Hozza ide! — Miller a pinezér a parancsot teljesíti, a vendég igy folytatja*. Hagyja ezeket itt, s rendeljen níewm egy nyulpo csenyét! K. úr nagy kártyás volt Egyezer minden bankó pénzét elkártyázta, s csak 50 arany maradt nála; de a szép aranyakat is elnyerték tőle, ugyanomban, bogy az aranyakat 7 fajával váltották bm K órevfoom et­ jének igy dicsekedett : „áetaony 1 az aranyakaá jól km­ váltottam 7 frlol kaptam darab; Űrt. Kérdés éa fs 1 e I e L Katbolíkua pap kapta a rabbitól. Olyan városkában él:ek, molynak- békéjét no basem zavarta valláson egyenetlenség s a ktfBaMMé fele kezetek papjai barátságban éllek egymással. Egytn voltak a rabbi ezüst maoysgzfljéa is, vígam mmteira keverve as okos ée tréfás szót A kaibólikas kápíás többi közt igy szólt a rabbihoz: „Ugyan mondja, ön, ki szabadelvű ember, képes volna e rászánni magát arra, hogy disxuóhúA egyék; példáéi sonkát? „Rdée. Különösen egy esetben „hagsott a válásé „Mily sanáboa?- sietett kérdőm a káplán. „Tiwtelaadőtéged la­ kodalmán- felölt mosolyogva a rabbi. Felelős szerkesztő: Horváth Danó 4144 -onó m árveréni blrMeUményt ki vonal. A b -gyarmati kir. termék mint tlkri haUcSf kAebirré '.eszi, hogy a b -gyarmati takarékpéamU végMhajtMóaok Placbj Láadé »tTehajta*i uesvedő dleal 130U frt iők>U*rte4é» ás jár irAnti végrehajtási Ogyébra ax árvccést a b.-gymmti kir ueéfc :rrtletéa tevő fiiba hataraban fekvő a ribai 7X aa. Ukvi L |. okm ZÖM hnz. nemesi birtokba! Plachy LáczMt Ülésé % rénbefi joutekra 472 írtban eseud aegalapttou kfkteháte árbea eWeárte és hogy a feaoebb megjelölt as ImÖl évi ohMber bá 2J-ik napján d. e. W órakor Hiba község taxában megtartandó nyilvános arwrAen a mega tanított kikiáltón ároe ateá tenlűnini fot Árverez xi azándéKocók Urtaanak aa uastimt becttiáank 10* ,-tolijál készpénzben vagy ax IbSl. LX L a. 4X (-bán tdzett árfolyammal sxámitoa év ax IttoL eov. l-4o3S3S.cs alat keit ifax»agúgyminkxteri rendébe U. f-ábaa kijoWt ovadékkápea ér­ tékpapírban a kiknldött keséhez teusni, avagy ax L ex. IÍU. | a értelmében a busaipéetae* a btróMjtati aijlagm dbeteoléséről ktállrtott sxabalytxerá •lismervécyt ám mlfáItatni Kelt Ü.-Gyannatoa a kir. törvényszéknek 188á. éri julins hó tartott (Hevéből. Hordó IIuxuAlt ée ui állapotban lérő literirozoU bor hordók eladók Mrdsilger Lifélli) B<* laua Gyarmaton. Arverdal hlrdetmtny. Néhai Szontagh Ti radar örököseit illető bunea gazdasági felszerelrónyek, uzarrasmarhák, lo­ vak, juhok éu egyéb ingóságok f. 1885. éri október hó 20-án d. e. 10 ■ órakor Dolánban (Ssécaénytíl fél óra) nyilránoe érvéréi utján elfognak árvereztetni. Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B. Gyarmaton, 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00767.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_10_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-10-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 40. szám (1885. október 4.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom