https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a264f2ae8cd77aa1d3f8b5360bc990aa.jpg d80d6eb286df6b1ea0c8538eca5e41ed https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/19b3568f48f36ccb6a1ca7a6eb948a17.pdf 5585dd32971ac72589b7ccaf56727412 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. szeptember 20. 38. szám. XIII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK ésHONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. FIGYELMEZTETÉS! a b gyarmati vasút ügyében. Félköréinek a B.~Gyarmat — budapesti vasút érdekeltségének tisztek tagjai, miszerint az általuk aláirt vagy közbenjárásuk mellett aláirátott kötelezd nyilatkozatokat most már haladéktalanul hozzám beküldeni szívesked­ jenek, hogy a bizottság az ügy állásáról tájé­ kozást szerezhessen és a további lépéseket meglehesse. Nem akarom ismétlések áltel a közönség türelmét fárasztani, de kétségtelen lehet min­ den gondolkodó ember előtt, hogy ha B. Gyar­ mat és Budapest közt alsó Nógrádmegyón ke­ resztül a vasúti összeköttetés a törzstőkére való aláírások elégtelensége miatt létre nem jöhetend, az érdekeltek birtokaik— üzletük. — vidékük elmaradottságát önmaguknak tulajdonilhatandják. Kelt B.-Gyarmaton. 1885. szeptember Ifi. Kövy Tivadar, » érd jostmioj*. • Budapest, szeptember 16-án. Kiállításunk fényes erkölcsi sikerei közt a legnagyobb jelentőségű 6a legörvendetcsebb bizonyára az, hogy a nyugati nemzetek köz­ véleménye, mely eddig sok tekintetben balnézelekel, sőt igazságtalan felfogást táplált La­ zánk kiílturlörekvései irányában, most orszá­ gos tárlatunk alkalmából az igazságos meg­ ítélés medrébe kezd átcsapni. A külföld saj­ tójának legtekintélyesebb közegei a tisztelet és elismerés hangján szólanak Magyarország mű­ vészeti és tudományos fejlettségéről és komoly ipari haladásáról és a mit egy évtized alatt csak el vétve tudnak elérni, annak most na­ ponta örvendhetünk : az európai sajtó kimorithetlen elismeréssel árasztja el hazánkat és osztatlan Ítéletével le]késülten sorozza nemző tünket az európai kullurnépek közé. Ez két­ ségtelenül a leghatalmasabb vívmánya orszá­ TÁRCZA. ••••'• ' j'i.'1'. » ■ é" -re---"- ■" ■ A madarak házas élete. A szerelem, ex íz egyetemes bolondság, nemcsak a termekben, a bálokban, a sétányokon születik meg, hanem a faágon, a légben, a havasok csúcsán s a ház tetőkön is. A szerelmet, e zavaros, majdnem értbelien érzést, nemcsak az emberek érzik, hanem a madarak is, o teremtései a természetnek. Az ő életűket éppen úgy megarauyozta a szere­ lem, mint a mienket. A pintyőke szivében cvakugy megszületik az ér­ zés, a szerelem, nfini Adolf ur szivében ; épen úgy kaciotrat ideálja után, épen úgy udvarol (hanem nem hazudik), éppen úgy nőül veszi ideálja tárgyát, éppen úgy megcsalja és éppen úgy -- elválik tője. E tekintetben nagyon is modern irányban mozog­ gos tárlatunknak", a melynek immár teljesítve látjuk ama hivatását, hogy kulturális fejlődé­ sünk, anyagi és szellemi állapotaink való ké­ pét tárja a külföld szemei elé E rokonszenves elismerés egy újabbik ta mijeiével találkozunk a franczia sajtó egyik legelőkelőbb közlönyé­ nek a „Tempónak legutóbbi számában, a mely beható czikkben foglalkozik hazánk mű­ vészetével és iparával. Van-c Magyarországnak nemzeti mii vé­ szelő és nemzeti ízlésen alapuló ipara ? Ezt a kérdést veti fel a „Temps“ írója, ráutalva arra, hogy vannak nemzetek, a melyok a művelő­ dés szükséges voltának tudatára ébredve, hir­ telen ráveték magukat a kultúra munkájára, de rendszertelenül, zűrzavaroson fogtak hozzá a nehéz műhöz és az eredmény* az lelt, hogy a czivilizátiónak csak töredékeit tudták elkap­ kodni, de saját nemzeti kultúrát létesíteni, nem tudtak. Magyarországnak azon­ ban van n c m z e t i m ű v é s z e t e 6 s a hagyományok által megszentelt nemzeti ízlése. A ezikkiró ismerteti ezu­ tán agyag-, porczellán- és majolika mű-iparun­ kat, a mely szerencsésen sajátitta cl a régi Pan­ nónia talajában talált ókori műkincsek stíljét és formáit. Keramikus házi iparunkról azt mondja, hogy formái feltűnő módon hasonlí­ tanak a Délfraucziaországbxn űzött ugyagipar idomaihoz 6* a dia£Íté.**ás modellirozás c ha­ sonlatossága annyira megy, hogy el sem hitte •volna, mikép e tárgyak nem Fraucziaországb'd hozattak be hazánkba, ha iparmuzeumunk tisztviselői nem biztosítják a legűnnepélyesebben róla, hogy e tárgyak hazánkban évszá­ zadok óta igy készíttetnek. Érdekes hasonla­ tosságot fedez fel a ezikkiró a magyar nópbulor stílje, díszítése és festésében is. E bú­ torok — úgymond — majdnem teljesen olyanok mint az arabsok bútorai és láttukra az ember azt vélné, hogy valamely Algirbeli falu szobájának belseje van szemei előtt. Azután fejtegeti, hogy a magyar bútorok szőnyegek, ékszerek, zománezok mennyire meg­ őrizték régi keleti jellegüket. Az érdekes czikk a német ipar befolyására utal s aztán igy vég­ ződik : „Németország kereskedelmi s ipari be­ folyása ellen legtöbb sikerrel küzdbetne itt Francziaurszág. Társadalmi tekintetben a ma­ gyar nép rokonszenvét bírjuk és a barátságos tüntetések zajossága miatt nem kell az érzel­ mek őszinteségét kétségbe vonnunk. A mezei gazdaságokban, a bányáknál ügyes mérnökök kitűnő állásokat szerezhetnének, műipari czikkeinket szívesen vennék és a nagyipar bizo­ nyos ágai, igy nevezetesen a gazdasági gép­ ipar fontos piaczot találhatnának. De Magyar­ országban épp úgy, mint sok más országban ugyanazon okok gátolják iparunk térfoglalá­ sát. Franczia ügynököt, alkuszt, kereskedő­ utazót alig látni, mig a német és angol ügy­ nökök elárasztják az országot. És ezek bámu­ latos mű vészek a rábeszélésben. Egy pesti ke­ reskedő, a ki igen- alaposan ismeri a párisi irodalmat, ezt mondá nekünk : „Olyanok vad­ gyünk, mint guillotine pár persuaison (a kit rábeszélnek szép szóval, hogy guillotiniroztasaa magát), mert ha az ajtón kilökjük őket, visszajönnek az ablakon és képesek volnának akár a kéményen. Aratás élőit a Dunapart tele van angol gazdasági gépekkel, melyek a Fe­ ketetenger kikötőiből a Dunán feljaiMk.^Asi angol ügynökök próbára kínálják, tizenkét havi fizetési határidővel és óvonkint óriási fiz­ ieteket csinálnak. így áll a dolog egyéb ijlarczíkkekkel is, melyeket a külföldiek az itteni vevők utasításai szerint gyártanak. Ezen utazó ügynökök mind beszélnek magyarul ; sok ide­ gen ciégnek állandó képviselője van Buda­ pestenaz egyik bécsi ezég nagy palotát épít­ tetett. A franczia gyarmat néhány franczia ta­ nárból és pinczórből áll. Bécsben sincs külön­ ben; előkelő ember alig van hat. s a* három­ száz más egyén hivatalnok, tolmács, komor­ nyik vagy pinezér. A németek mindenütt éz- kor a tél a tavaszi langy napokba olvad bele a tér m és zol illatos fakadásával veszi kezdetéi a madarak szerelme, a mit náluk rendszerint a házasság követ. a melyik legyőzi a többit: a varja kisasszony annak nyújtja lábait és annak adja oda szivét. Könnyű nekik. Az éléskamrájuk telve van. Hozomány semmi mást nem kívánnak, mint a dalt és szerelmet. Papjuk nincs, a ki kihirdesse; közjegyzőjük hiányzik, a ki házassági szerződést Írjon. Arról meg öntsem tudnak, hogy a papa, a mama, a nagybácsi, esetleg pedig a család is ellenezheti a házasságot. A veréb nrfi odaröppon a veréb kisasszonyhoz, megrebbeuti szárnyait, verébvallomást tesz s a — ve­ réb kisasszony fölröpül, hogy röplivcl adja meg m vá­ laszt, az édes igent s hogy röplivcl kapja meg az cl só csókot. Ám'vannak más esetek is. Példának okáért egy varjú kisasszony szebb, mint n többi, bájosabb az alakja és mélyebb a tokin teio..Heleízeszeret vagy bal varjú urfi s megkezdi a*, nak a madarak. Tudják: mi az a küzdés egy ideálért, érzik'a reménytelen szerelmet, a családi élet* boldogságát is udvarlást. keserűségét. A férj mogviv a csábítóval, az egyik udvarlö a tudja, hogy vagyoni állásuk egy cseppet sem kűlömbözik s hogy mindegyiknek szive ogyforlnán lángol másikkal, a kél ideál egymással. a szerelmi nyájaskodások, a szerelmi perpatva­ őrlő. rok nem ismeretlenek a madárvilág előtt. Egy híres figyelője a madaraknak, hj, bosszú éveken át tanulmányozta ókét, azt mondja, hogy mi a varjú kisassiony jól tndja, hogy mindnyájé n«k egyforma társadalmi és politikai állása van ; jól Nem tud, de nem is akar választant Ekkor a varjú gavallérok egymásnak ennek. Ki tépik egymás tollát, kivájjlk ogyrnU szemeit, csőrei két belevágják egymás lenébe « a melyik hős marad, Ez az egyetlen eset, a mikor az egyik varjú ki­ vájja a másik szemeli Hogy pedig az ismeretes köz­ mondás ellenére ilyet tesz, azt is a nő idézi elő. .Mikor a madár nagysám a maga módja szerint kimondja a boldogító igent, s az eljegyzési Ünnepély (anélkül, hogy újságban és templomban hirdetnék) megtörtént családi tűzhely után néznek.. Már ekkor azonban a bim az úr a háznál s a gyöngéd nő elismeri azt. A fintai -vőlegény kinéz ma­ gának egy árnyas, lombos helyet s azt mondja s „itt telepszünk le.u Ha az a hely rósz, alkalmatlan r a kis menynsstony tudja is ezt .* nem szól semmit. 0 az ur. ő áz okosabb gondolja magában és belenyugszik. Tutija mi az a házi regula. Tulájdouképon , házas életűk a lehető legboldo­ gabb Csupa dal, csupa csők, csupa boldogság. Kivéve természetesen azt, mikor a férj féltékeny, vagy mikor a búgó vadgalamb — kakukk tojást talál a fészkében. Ilyenkor csúnya nemmel néz élte párjára, csőrét fenyegetnie^ emeli, hanem aztán kibékül; különösen, bá tisztába jön a kaknkk sajátságával. A hátas életet nálunk nem igen zavarja meg a hűtlenség esete s igy nem is történik elválás — házas- ságtörés miatt. A fentebb említett madár búvár alt állítja, hogy a madaraknál a nő sohasem követ el hűt’ bőséget; a férj pedig csak legfölebb akar. �NÓGRÁD I révei találkoznak; * legkisebb magyar falu* nak is meg van a maga gyarmata, melynek boldogulása a aaoroa aolidaritáaban rejlik. Ab­ ban rejlik a mi kiviteli kereskedni műnk ha­ nyatlása, hogy mi nem megyünk külföldre, mint ax angolok és németek ; ezek bebaran­ golják as egész világot, a hol csak adni és venni lehet, s mikor a mi humoriaztikus írónk alt állítják ironikusan, hogy az angolok a Cheopa piramisán és a Jungfrau tetején hir­ detik azappanai kát, akkor nagj úicséruttel adóz­ nak aa angol nemzeti iparnak. A rómániai Irredenta és aromán kormány. A aCorreepondanoo de Peeth- a legkompetensebb forrásból nyert autsutlkus tudósításokat .Románia Irredenta* láxi lóknak Bukarestben működd törzsként falói. Esen tAruka r egy csapat egyesből áll, kik as izgatást üzletszerű >n folytatják és kikről nem lehet tndni, vájjon inkább politikai a „Uraillard“-ok e vagy pedig iparlovagok e, kik egy rendszereciletl politikai briggantaggio jövedelmeiből nyerik as eszközöket ka tilinai existsntiájuk folytatására Esen pampbletisták programijának 2 variácxiója van. Első varíácxió a mos* taroégszartl Összeesküvés a román királyság alkotmá nya és uralkodója ellen. Romániában as olvasóközönség agy réssé, mely demagógia! izgatásokra — kevés sensaczionalis mellákissal — addig hallgat, a meddig csak nagy szavak, nem pedig tettek forognak kérdésben, — időnkint túl van terhelve esen kérdéséé pampbletek, élvezetétől, melyek époly buták, mint eynicusok. Ha aztán az il­ lető csőcselék as izgatást Romániában megunja, akkor ugyanazon politikai gyujtogatók a második variaczió baa kezdenek dolgozni L i. ugyanazon felségsértési és hazaárulást, csakhogy más formában, prédikálják a magyar állam területén. Egyébként a román irredenÜsmust illetőleg azon igazsággal vigasztalhatjuk ma­ gukat, melyet Thiers mondott és mely a tapaszlalat által mindig és újra megerősítést nyer: „Qnu.d les idées ma laaines, qui ot préoccupé les esprita, touchent á lour fin, elles restenl encore dana quelques téten et sTy changent en manie et imlécillité * — „Ha egészség tetei deák, melyek a közvéleményt foglalkoztatták, lé tevésük végét elérik mégis megmaradnak néhány fejben, < hol mániává ée butasággá válnak.* A magyar kormány semmit sem fog elmulasztani, hogy a polilieai csalók ezen szektája ellenében min áea lőhető törvényes-sukkét felhasználjon és semmi kétség Mm forog fenn az iránt, bőgj a román királyi kormány a közös kOlOgymiuisterium d iraki hivatalos fsteólitáaa nélkül is o tekintetben mindazon köteles Bégeknek eleget fog tenni, melyiket a népjog határoz LAPOK. messze merő tolorenczia területén éa jósággal, járt cl, a mikép az Európa egyéb államaiban teljesen ismeret len, hol épr-i rtgy mint itt nem engedik mag, hogy egy része ax állampolgároknak, kik az alkotmány jó téteményril minden korlátozás nélkül szintén élvezik, nemcsak az állam elleni forradalmat magának prédikállaaaa, hanem még aa alkotmányos uralkpdó szemS ellenit ia Az erdélyi román irredenták e csoportjának font említeti kiáltványban ép oly szemérmetlen mint hallatlan m< dórban hirdettatik a polgárháború éa a leggyalázal- -iabb forradalom szükséges volta, mely csak a Communardok hazaáruló lázadásával baaooiithaió össze és moly utóbbi a köztársasági Francxiaország által az égé a ország teljes és egyhangú beleegyezésé vei nyomatott el. — Az irrodentisták ezen manifosz(urna a köszönet a magyar alkotmányos kormányzat enybeségoért, mely kormányzat ép annyi politikai sza badságot nyújt, mint a mennyi Francziaországban és Északamerika egyesült államaiban fellehető. A román irrodentisták bazaáruió cliquojo és a Commune gyujtogatói közt csak egy külön beég van, éa ez az, hogy az előbbiek agitatiója époly nevetaégee mint megvetendő ée otromba. A magyar államnak elég alkotmányos eszköze van arra, hogy megakadályozza, miszerint néhány az olámi tott tömeg tudatlanságából élő politikai parazita os­ toba szavalatai veszélyes alakot ne öltaenok, melyek a közrendet és békét Erdllyországban megzavarhatnák. A „Correepondance de PestbM hozzáteszi, hogy a román Irredenta ezen kiáltványának tényét főkép azért kell regiatrálni, hogy egyúttal konstatálni lehessen, mi szerint a királyi magyar kormány megragadta mind azon rendszabályokat, melyok csirájukban elfojtják ama kísérleteket, hogy lelkiismeretlen izgatók a lakosságot, bűnös cselekményekre csábítsák Azonkívül azért szükséges ezen dologról beszélni, mert a romániai Irredenta badipénztárából fizetett zsol dosok, ugyanazon szájhősök, kik a franczia-román vám viszály alkalmából a francaié kormányt ezennylexikon juk kimeríthetetlen szókincséből megvetésük kifejező seivel tisztelik meg, — más publiczistikai rejtekutakon époly hazug, mint esztelen leírásokat csempésznek be román nemzetiségű magyar állampolgárainkról a külföld egyes lapjaiba. Nógrádmegye közigazgatási bizottságának félévi (1885. jan.—jul.) jelentéséből (II. folytat Aa.) A gyámsági és gondnoksági ügyeket illetőleg az ügyforgalmi és tevékenységi kimutatást II. alatt mellékelve, a kimutatásban foglalt hálráMknk az előző időszakokban kitűntél ott eredményekhez képest az ügy­ menet kívánt gyorsaságának javulását nem igazolják, ez alkalommal is csak a múlt évi jelentésünk ben fog­ laltakra hivatkozhatunk, méltatásával annak, hogy az őrszemélyzet számának időközben történt szaporítását rég érzett szükséges és megnyugtató in’ézkodésnok je­ lezhetjük. A honvédelmi minisztérium ügykörét illetőleg. E ezakot érdeklő kimutatást VI. szám alatt mel­ lékelve tisx eleitől jelentjük, hogy a folyó évi soroxá számszerű eredménye, az erről annak időjén felterjesz­ tett elnöki jelentések szerint nem volt teljesen kielé­ gítő, minek egyik okául azonban az orvosi vizsgálat uak eddiginél szigorúbb keresztülvitelét jelezzük. A Cóldmivelés ipar és kereskedelmi minisztérium ügy­ körét illetőleg. A lefolyt félévben a földmi veién ipar és keres­ kedelmi ügyök körében omlitésre méltó mozzsnat nem merült fel. A megyénk központját az ország fővára sával összeköt totós be hozni hivatott vasút ügye az elő­ munkálatok stádiumában van. (folyt. Aa következik.) Lengyelország múltjából Most, hogy két régi lengyel város képviselői lá­ togatták meg hazánkat, érdekes lesz pár lapot felele­ veníteni Lengyelország sulijából Magyarország régóta és gyakran volt szoroe összeköttetésben Lengyelország gal; a magyar korona lengyel e a lengyel korona ma gyár főt dinilelt a középkorban a másrészt is sokszo­ rosan érintkezett a lengyel ée magyar nép egymással. A számtalan barezokon egymásnak nyújtott segély, a szabadság kölcsönös védelme erőeilette meg a rokon szanvett a lengyelek iránt a magyar nemzetben. Len­ gyelország elpusztulása mindig fajt a magyarnemzet nek s vele együtt reméli folyvást a rombadölt ország ujjáépülésél Idézzünk föl nehány gyászos lapot Lengyelország közel múltjából, mulyek erősítsék meg a szivünkben lakozó szánalmat és a .lengyelek iránti rokoosxanvet. Persze most a szabad lengyelek jöttek hozzánk, a kiktől nőm vették el nyelvüket, a kik megtartották kiváltságaikat Ausztriában, de ezeknek szive is együtt dobog ax Oroszországban nyelvéért küzdő testvérekkel. Valóban nagy tragikum van egy ilyen nagy nemzet hanyatlásában, mely oly jelentékeny szerepelt játszott egykor a történelemben. Hanem ax igaz, hogy e bukást önmaga okozta, r nagyok önzése és vissza­ vonása, mely Magyarországot is a sir szélére juttatta, csakhogy Magyarorsiágnak volt mentő angyala, moly kiragadta a biztos halálból, a lengyelnek ellenben nőm volt szabadulása. Katalin orosz czárné alatt, mikor is Lengyelor­ szág felső felontááa megtörténi, már teljesen ax orosz hatalom uralkodott Varsóban, a fővárosban, 1791-bon Szaniszló Ágost király alatt még egyszer meg kísér lot­ minek magyarázatául sxölgál, hogy Jeszenszky József tók uj alkutmánynyal életre kelteni as országot. De árvaezéki ülnöknek állásától történt felfüggesztése s ax alkotmánynak ellenségei az oroszokat hívták segít­ az árvaszék mellé rendszeresített közigazgatási gyakor­ ségül. Poroszország, melyet már megnyert Katalin, s Bányai értelmében minién czivilisAlt állam teljesíteni noki állomásnak pályázók hiányából betöltetlen volta mely maga is osztozni akart a konexon, nőm regitetto kötete a. „Correepondance de Pesth” a romániai Ír érzékeny munkaerő kevéebedést vont maga után. Szaniszló Ágost királyt a betolakodott csapatok ellen redeata kiáltványáról ezeket Írja: A magyar állam Ax árvaügy ok másodfokú elintézésére hivatott feEkkor Szaniszló népfölkelést hirdetett. Kosscziusko minden polgárának faj-, vallás és nemuliségkölönbeég lebbezéei küldöttség által a lefolyt félévben 32. ügy volt a népsoreg vezére, a ki elől hátrálni volt kény­ nélkül tökéletes jogegyenlőséget nyújt ée különösen a tárgyaltatott s 18 érdemileg nyert elintézést és pedig telen ax orosx sereg. De Katalin parancsára Szaniszló román nemzetiségi magyar polgárok irányában oly ő esetben as elsőfokú határozat helybenhagyásával, I feloszlatta a népsereget o ekképen kiszolgáltatta ax esetben részbeni módosítással, 12 esetben feloldó ha­ orsxégot a rossz hazafiaknak, ezek által pedig as oro­ szoknak. Varsót orosz katonaság szállta meg; as or­ Igen természetes, hogy a házas életből követke- tározattal. A pénzügyminisztérium ügykörét szág nem is mukkanhatott. 1793-ban bevonult a po­ zeteen folyik az elválás. illető kimutatásokból melyeket A. B. és C. alatt rosz sereg a Poroszországgal határos tartományokba s Ez is könnyen megy nálunk. mellékelünk, kitűnik, hogy daczára a még mindig igen 1793. jannár 23!án megtörtént Lengyelország másod­ Az egyik azt mondja: alászolgája; a másik pe­ súlyos közgazdásxati helyzetnek, ax egyenes adók elég szori felosztása Oroszország éa Poroszország közt, me­ dig: vége köztank mindennek. pontosan folytak be, meH ax eddigi eredmény, szem lyet hosszas tárgyalások után a kényszerítőit ország­ Azután as egyik arra, a másik erre röpíti. boa a mait év hasonló időszakával, 78.019 frt 74 kr. gyűlés sx ér szeptember 23 én szentesített. As orosz Miután azonban a madarak házas életében nem fordul elő a hűtlenség: igen természetes, hogy as el­ többletet tüntet fel. Tagadhatatlan azonban, hogy a diktálta a föltételeket Lengyelországnak, a többi köst bátrálékok megyénk területén még mindig igen tete­ azt is, hogy a cxár beleegyezése nélkül nem változtat­ válások ritkák. mesek, azonban tekintetlel azok folytonos apadására, hatja meg alkotmányát. A válást azonban a madaraknál mindig és min Az elégedetlenség uőttön nőtt S mikor Katalin dig a nőstény kezdi. Vagy beleszeret egy másikba, reménylbetni, hogy — bt különös calamitások be nem következnek, — 4 — 5 év alatt alig maradna számbaa már úgyis megfelezett lengyel sereget újra felére le vagy megunta kopaszodni kezdő férjét, vagy egyedBl vebető bátrálék. akarta szállilani, 1794. elején kitört a felkelés. Kossakar élni. As összeírás és kivetés a rendes időben ponto­ cxiuszko, a ki a külföldről haza sietett, élére állt a Van azonban egy másik ok is, a mi leginkább san eszközöltetett. * seregnek. Részint a régi lengyel csapatokból, részint a galamboknál fordul elő. Ezek között ugyanis a bá Leszámolás az elmúlt félévben 4 község területén pedig a kaszás parasztokból alakult a fölkelő sereg. raeság sokszor kényszer mellett történik. Egy galamb úrit és egy galamb kisasszonyt összecsuk a gazda e foganatosíttatott és még 4—6 körjegyzőség községei­ Raklavicxénel győzött; de a győzelem még nem volt ben sürgősön foganatoeitaodóoak mutatkozik. Ezen nagy fontosságú, mert Varsó. még nem állt talpra, ók e kényszer folytán egybekelnek. Muszájból. Mikor azután ax összeeső kánnak, vége szakad, akkor visszás állapotot résiben egyes körjegyzők mulasztásai -április 17-én kitört Varsóban is a szabadságharca. is okozzák ugyan,de előidézi azt mást részt azon ked­ Igelstrőm orosz badparancsnok megszabadult éa a po­ mindegyik vimzattr ahhoz, a melyhez szive már előbb vezőtlen körülmény, hogy némely körjegyzőség kerü roszoknál keresett seregének maradékával menedéket vonzotta, s a melytől a gazda szeszélye elválasztó. lelete oly terjedelmes, miszerint a fokozódó adóügyi Varsó tehát a lengyelek kezében volt s pár nap múlva Ilyen ecet a többi madaraknál nem igen fordul követelményekkel egyéb teendők mollon a körjegy Vilna is birtokukba került. De a nemesség gonoszul elő, mert ezek sziveik érzelme szerint kelnek össze és zők nagy része alig képes lépést tartani. magára hagyta Koescsiuekót, a kinek serege csak las­ nem is tudnak a házassági kényszerről. A vallás ée közoktatásügyi minisztérium san növekodott A madarak rajongják a házas életet sagy tekin­ ügykörét illető 1884—5 tanévi szabályos kimu^e Májusban Poroszország O:oexorazág felszólítására tetben előnyösebb helyzetük van az embereknél. tatást III. alatt mellékeljük. 60000 emUrl ieditolt Lengyelország ellen, hogy se­ Biten köztok vén leány és agglegény — legfel Aa igazságügy minisztérium ügykörét illetőleg gédkezzék a fölkelés leverésében. Ravkánál a poro jobb csak özvegy asszony és özvegy ember. Is perese as ö szerencséjük. E szakot illető Börtönügy. kimutatást IV alatt mellékelve, azok megverték a rendezetlen fölkelő sereget. De Koes» csiassko nem csüggedt. Varsóba a hol a csőcselék ra- �nógrádi gadla az uralmai kaiéba, elküldte Potocki grófot Kollantai barátjával, hogy ott rendezett kormányzatot te remtsen. A ve nő iák, mej'iallván a ravkai szerencsétlen ütközet hírét, az oroszokkal rokonszenvező lengyel nemeseket Potocki ellsuvstésc dácxlra ia folakasxtot- tik. Koszcziusxko erre megjelent Varsóban éa a gyil kosok közűi ötöt kivégextetetu De ekkor meg a nép* pért egy része elpártolt tőle. Mind a mellett a közös veszély összetartásra serkentette a lengyeleket s csak­ lapok. szánta a hir, a váczi püspökségei pedig’egy egri ka­ nonoknak. A balassa gyarmat vidéki kath. tanitóegylet szept. 17-én tartotta évi rendes közgyűlését a Nemzeti Iskola helyiségében a hivatottak nagy részvéte mellett: Főt. Farkasé Mihály kor. esperes elnöki megnyitó szép be­ széde után felolvastatott ó Eminentiája Simor János berczag-primásnak az agylat m. évi felterjesztésére adott leirata, s tárgyalás alá vették a belflgyekre vo hamar 38000 ember gyűlt össze Varsóban. A poroszok jnlins 13 én Varsó álé értek s meg­ kezdték ax ostromot De Katalin ez alatt kibékült a törökökkel s módot táléit arra, hogy a porosz sereg, melyre féltékeny volt, visszavonuljon. A porosz király natkozó kérdéseket, felülvizsgálták a pénztári állapo­ tot. A segélyalapra gyűjtőit 239 írtban Farkas Mi­ hály és Salgó János esperes urak 50—50 írttal szere­ zúgolódva vonta vissza seregeit Varsó alól. Ekkor Szuvarov Sándor gróf vette az orosz, se­ beérkezett müvek fölött a jelentést; a fónnebb emli tett karancssági derék esperes ft Salgó J. úr ugyanis négy db arany jutalmat tűzött ki ezen két nagy hord­ erejű kérdés legjobb megfejtőjének : „Mikép lehet és reg, főparancsnokságát. Mintán Sxirakovszki lengyel tábornokot Breszcznél véresen megverte, Koszcziusxko, míg Mscxiejovicze mellett szembe kerültek. 1794. ok­ tóber 10 én ütköztek meg, a lengyelek kétségbeeset­ ten küzdöttek, de hiába. Koszcziusxko súlyosan .meg ooboeBlt, ax oroszok elfogták és Kievbe vitték. Len­ gyelország sorsa ezzel el volt döntve. Még állt ugyan Varsó, a hol elszántan akarták a lengyelek a harexot folytatni, de Szuvarov november 3 án iszonyú ágyutüz után megoetromolta Prágát, Varsó erődjét. Borzasztó öldöklés következett, még az asszonyokat és gyermeke két sem kíméltek. Lengyelország meg volt törve. Varsó is megadta magát négy nap múlva. A fölkelés leverését követte Lengyelország har­ madik felosztása. Oroszország, Poroszország éa Auszt­ ria 1795. január 3 án megegyeztek a feldarabolt or­ szágon ; a végleges szerződést ez év október 24 én ír­ ták alá. A csonka Lengyelországot kitörölték az álla­ mok sorából. Szaniezló királynak évi pénzt rendeltek, melyet Pétervárott kapott 1798 ig, a mikor befejezte hányatott életét Lengyelország azonban nem balt meg. Irodalma és műveltsége hirdeti fennállását Meg) vannak törté neti emlékei, a legtöbb Krakkóban, némán hirdetve: nincs még veszve Lengyelország. K. Cs. L . ft . ; __________ Hírek. Ö felsége u fülek-kovácsi róm. katb. iskola ja vára 100 frot adományozott. ’t-j ,Tiua. Kálmán>zeretve tisztelt kormány elnökünk nz idén nemcsak különféle politikai actuson, de igen fontos családi eseményeken ment keresztül. Csak nem rég volt Paula leányának br. Radvánsxkyval Zólyom, megynTöispánjával esküvője, tegnap ismét családi Öröm volt a Tisza éaaiádőan. Ugyanis a miniszterelnök nagy­ reményű fia: Tisza István tegoapvezette oltárhoz Ti­ sza Hona kisasszonyt, Tisza László orsz. képviselő leá­ nyát E nap két fényes esküvő volt Koloavárott, Tisza László mindkét leányát lérjbez adta; másik leánya Tisza Jolán gr. Bethlen Pállal esküdt egybe. Áldás és boldogság kitérje ezen jó magyar családok fiatal sar­ jainak házassági frigyéti Kövy Tivadar ur, ab.gyarmati ügyvédi kamara Ügybuzgó és köztiszteletben álló elnöke a múlt vasár­ nap kiérdemelt ovátiókban részesült a kamara választ­ mánya részéről, azon örvendetes és hízelgő lénynél fogva, miszerint a múlt hóban Budapesten megtartott ügyvédi congressus alkalmával Kövy Tivadar lett ax egyik szakosztály alelnökévé egyhangúlag megválasztva. Mindnyájan tudjuk, hogy ezen bizalomnak Kövy Ti­ vadar ár a b gyarmati ügyvédi kamara dicsőségére és mindnyájunk örömére kitünően megfelelt. Múlt va­ sárnap nyilt alkalom arra, hogy ezen kitüntetés foly­ tán érzett öröm a kamara részéről tolmácsoltassék. A kamara titkára : Farkas Forencz ur meleg szavakban szép és kerek beszédben emlékexett meg Kövy Tiva­ dar ur eme kitüntetéséről, üdvözölvén őt, mint a b gyarmati kamara köxtisztelebon álló kitűnő elnökét, ki nők áldás dús működésé nem esek a b. gyarmati ügy­ védi kamara, de ax ország többi ügyvédi kamarája előtt is méltánylásra és elismerésre talált Kövy Tivadsr ur meleg bangón köszönte meg kartársai kitünte­ tését s ax orsz. ügyvédgyűlés elvi határozatait vázolva, kifeje»*«t adott abbeli reményének, hogy e határoza­ tok az igazaági kormányzat uj érája alatt a képviseiöbáxban is mielőbb gyakorlati érvényt fognak nyerni. A b. gyarmati ev. egyház presbyteriama elhatá­ rozta, hogy 1886-tól fogva káplánt «og tartani, Zabora fiók egyház vallási igényeinek nagyobb mérvben! ki­ elégítése és a helybeli, nem felekezeti iskolákban a hitoktatás rendszeres életbe léptetése czéljából. A hit­ oktatásról addig is Simko Frigyes lelkész ur lesz szi­ ves gondoskodni. A püspök-jelöltek Ipolyi Arnold helyére beszterczsl püspökké, Lir szerint. Márkázz Oyula pápai pre látna, u budapesti központi papnevelő intézet rektora fog kinevezletni. A nagyváradi püspökséget Ipolyinak pelnek. Msjd a bíráló bizottság részéről fi. Hottovinsxky K. plébános ur olvasta fel a kitűzött pálya kérdésekre kell a népiskolai oktatást a vallás erkölcsi neveléssel összekapcsolni?** — Továbbá: „Mi teendője a tanitóuak, hogy ne ax iskolának, de üszőiéinek tanítson ?“ a beérkezett 7 pályamű közül, mint legsikerültebbet az 1 számút ajánlott. a bizottság; melynek jeligés le­ vele felbontatván, szerzőként Bodrogby Mihály balassa­ gyarmati jeles tanítónk neve tűnt ki. Lelkes éljenzés mellett nyujtatott át neki a kiérdemelt jutalom. Ezu­ tán a jövő évi pályakérdések tűzettek ki. Nagy loyalltás. Ifj Húrban (Vajansxky) és Faj* nor István ügyvédek a legutóbbi császár találkozás al­ kalmából csak azért, hogy Forencz József ő Felségét dicsőségesen uralkodó, legalkótmányosabb érzületű, sze­ retett magyar királyunkat színről színre láthassák, da­ cára annak, hogy ax orosz czár ia ott volt, legyőzve a minden magyar hazafi kebelben, s igy ax övékben is utóbbi iránt érzett nagymérvű idegenkedést, Széniéről Kremsirbe zarándokoltak, s mint szemtanuk állítják, élénk benyomást tett rájuk az a külömbség, mely a szabad népok valóban szabad fejedelme a az elnyo­ mottak azuronyerdővol őrzött „batyuskája** között nem­ mel láthatólag észlelhető, a megfogadták, hogy jövőben óva fognak inteni mindenkit : ne terelgessék a népet oda, hol az alattvalók iránti atyai szeretet a nép meg­ felelő vonzalmát fegyveres erővel kénytelen korlátok között tartani, a csodálkoznak nagyon, hogy vannak máig is olyan bolond tótok, kik is ily szívélyes vi­ szonyok közé kívánkoznak. (N. K.) Hány ember látogatta eddig a kiállítást? A ki­ állítási igazgatóság hivatalos adatai szerint aug. bő 31 ig Összesen 1.131,012 látogatója volt a kiállításnak. Augusztus havában magában, — midőn pedig a láto­ gatottság leggyérebb volt. 297,753 egyén volt a kiál­ lítás területén. Legtöbb napi látogató volt augusztus hó 16 án, amikor ugyanis 23,734 egyén nézte meg ki­ állításunkat, valamivel több mint Szt-István napján, a midőn 23,610 látogató volt. A leggyengébb nap volt augusztus hó 4-én, ekkor csak 3579 egyén volt a te­ rületen, a ezek közt igen sok engedményes, bérlet-és szabadjegyű látogató van beszámítva. A Schlik és Krumpach féle ekékkel, a b. gyar­ mati járás gazda köre holnap, f. hó 21-en d. e. 10 órakor tart eke próbát a axsrina (cseres) nevű Svarczféle tanyán. Az ekék, mint.tudjuk többvaausk a ami homokos talajunknak megfelelők. Azért is, főleg a b. gyarmati gazda közönség figyelmét felhívjuk ezen ekepróbára. Többször hallottuk már kiemelni főleg ezen Schlick éa Krumpach féle több vasú ekéket, de azok gyakorlati alkalmaztatásáról csak holnap lesz alkalmunk meggyőződni. Azért ia tartózkodunk az elő­ legez kritikától, a helyett melegen ajánljuk ezen eke­ próbát a gazdaközönségnek éa kérjük, hogy a maga érdekében ol ne mulassza ezen ekepróbát, mely min­ denesetre igen tanulságos lsend. Beküldetett Szécsény bői vettük a következő so­ rokat : „Alulírott, Caemiczky Elek sógoromtól és eset­ leges mindennemű utódaitól, én általam nevezett sógoromon elkövetett sérelmekért, bocsánatot kérek, éa felhatalmazom ÖL hogy ezen nyilatkozatomat a „Nóg­ rádi Lapok** bán közhírré tegye. Kelt Szécsényben, 1885. évi szept. hó 14-én. Beke ístván. A „Dől hu*CZ.u Ez czime azon jó vígjátéknak, mit műkedvelőink okL 22-ón fognak előadni a színkör deszkáin. Ezen előadás az arénában ez idén már utolsó a épen azért, remélhető, hogy közönségünk tömegesen fog résztveunl Seribe eme kilünő vígjátékén. A színdarab­ ban szerepelni fognak: Györgypál Ferenozné és Ku bányl Margit nrbölgyek; Ifj. Elaztner Ferenci, Ifj. Berczelly Ödön, Dr. Ferderbcr Vilmoe, Luby Károly és Ferencti Antal urak. Az előadást táucsmulatság követi a megyeház kistermében Hivatalos hirdetmény. Nógrádmegyében a b. ryar mali szolgabirói ezolgabirói járáshoz tartozó mobora körorvoei állomás megüresedvén, ezen állomásra 500 frt évi fizetés éa megállapított orvoslási dijak mellett pályázat birdettelik s a választás határnapja 1885. évi október bó 12 kére délelőtt 10 órára Mohora községé ben kinizsiik. Miről pályázni kívánok azzal értőéit tel nek, hogy okmányolt kérvényeiket nálam í. é. október bó ti. napjáig benyújtsák. B.-Gyarmat, 1885. szept. hó 14-ikén. Szerémy, jár. főszolgabíró. Szontagh Pál országgyűlési képviselőnk, valósá­ gos bslső titkos tanácson ur a szünidőket többnyire Hor pácson tölti. Innen csak nagy ritkán tesz kirándulá­ sokat. Legközelebb Szontagh Ferenci urat, bátyját, kit igen szeret, látogatta meg Lapujtőn. A látogatás né­ hány napig tartott, s Lapnjtöről szept. 18 án Szécsényon át, ismét visszament borpácai tuskulánumába. Szé­ csényben volt alkalmunk Mikszáth szerint ax „utolsó . tekintetes úrral*, és most- már'ösxcellentiájával talál­ kozni, s részesülni oly szellemes társalgásban, mint a minő a valódi zseniális emberekkel lehetséges. Szontagb Pál ur ebédre lért be a fogadóba, hol megpil­ lantván a vendéglős csinos leányát, Hermina kisasa* szonyt, magához intő, s elmondatta az étlapot (Meg­ jegyzendő, hogy az öreg ur nagyon tiszteli a szép ne­ met, különösen pedig a szép zsidó leányokat) Hermin kisasszony természetesen ez étel készletből a legjobba­ kat ajánlá az öreg urnák, s a jó levon, szép szelet marha hús, paradicsomszóeszal. ízletes rostélyos, ezécsényi szőllö. s végül a frissen pörkölt fekete kávé, pontos kiszolgálat mellett kerültek az öreg ur aszta­ lára. Mi körülvettük a ex cél lantiás urat, a ő ebéd köz­ ben csak úgy szórta az anekdottákat és szellemes meg­ jegyzéseket Elmondta azt is, hogy Szécsény neveze­ tes város, mert itt született Haynald kardinális ur, no meg én, de ex semmi, hanem Szécsényben született Féscberné is, aki Pesten szépségével mindenkit, még Pulszky Ferenciét is meghóailoit. Persze, ez már ré­ gen volt, s Fischerné, a szép zsidó asszony, már régen meghalt Az excellontiás ur különös rokonszenvet érez Szécsény iránt, mégis jegyezte, mindnyájunk előtt, hogy még Balassa Gyarmaton sem lehet oly jóixűen ebédelni, mint a szécsényi nagy vendéglőben. Éa ex a rokon­ szén v igen természetéé, mert hisz Szontagh Szécsényben született A születési évet és hónapot kitudtak tőle, de a napot nem akarta megmondani. Született pedig ő 1820 bán szeptember havában. A szeptemberi embe­ rek úgymond mindnyájan nyugodt kedéllyel bírnak. Az igaz, hogy az öreg űr csakugyan nyugodt kedélylyel bír, kedélyét csak ax adó pontatlan kivetése hozza ki sodrából. Pontos adó fizető, még eddig késedelmi kamatot nem fizetett. Nem olyan gazdag, úgymond, hogy a késedelmi kamatokat fizethesse. Mégis megesett rajta ax, hogy ax1 ötvenes években renitens adófixstőnok bélyegezte a SteueramL — Beszélt azután a . Pulszkyakrol is, kiket egytől egyig szeret, mert mind­ nyájan okos, széles tudománya és különösen jó ezivü gyerekek. Mégis látogatta volna őket, de nem tudta kitudni, hogy a szécsényi kastélyban mikor teszi tisz­ teletét a szép Pulszky Károlyné Márkus Emília? És mégis, hogy van az jegyző meg Tóth Jenő a szomszéd asztaltól, hogy a Pulszkyakat kedves ember szereti. Hát azért, barátom, mert a Pulszkyak mindenkinél okosabbak ée tudományosabbak, igy hát velők köves ember beszélhet Az társalgás igy folyt egy óráig mikor azután beállított Gere Pista, ax öreg örjeibhasxária, s jelenti, hogy minden rendben van. Az oxoallentiás űr ekkor kiitta az utolsó korty parádi vizét. (A parádi vizet jobban szereti, mint a bort) Kifizette az 1 frt 35 krra rágó számlát, vett Hermin kisaszszonytol 10 db közművelődési sorjegyet, és bűcsét mondott a társaságnak. Mi felállottunk s elkísértük az öreg urat hintójáhox, itt azután Gere Pistára bízta magát, ki betakargatta s elszállította Horpácsra. A jóazlv hamar megtalálja jutalmát. Fényes példa erre a következő kis történet: Paris egyik legelőke­ lőbb palotájában fényes estély volt. A vidám háziasaszony ax egyik kalácsba babaiamét sütetett a egyszer csak kimondta, hogy ax lesz ax est királya vagy ki­ rálynéja, kinek a felezőiéinél a kalácsba sütött bab­ szem jut Ekkor a föltűnően komor hangulatban levő R né azon kéréssel állott elő, hogy a kalácsból rá oső részt adják a legelső koldusnak, ki véletlenül a ház kapujához jön. Az inas nemsokára egy fiúcskát hozott fel, ki a házak előtt és ax udvarokon zenélni szokott . A társaság barátságosan fogadta a szegény fiút, ki fé lénkön vett egy darab kalácsot az ezüst tálról. Miután mogotték a kalácsot, valamennyien kutatták, hogy kí­ nok jutott a babszem ée lám — a fia kalácsában lett meg. „E|jen a király**, kiáltottak a vendégek, „ügy látszik, szerencse fia vagy**, szólt az egyik, „már most válasz megadnak királynét, előre! A kis fia zavartan járt a teremben körül és sorba nézte a jelenlevő höl­ gyeket ; egyszerre megállt R né előtt és könnyező sze­ mekkel mondá: „Oh, nagyságos asszony, ön annyira hasonlít az anyámból, legyen Ön a királyné !• K né olsápadt, rászögezto szemelt a fiúra és minden izében reszketni kezdett Ezt valamennyien természetesnek te látták, mert tudták, hogy néhány é^ előtt -Olaszomé­ ban elvesztette gyermekét Útközben rablók támadták meg és amig ezek a kocsiban fosztogattak, ax alatt egy asszony, ki a bandához tartozott, megragadta az utazó nő kis fiát ée kiabálása és az anya könyörgése daczára magával vitte. A későbbi kutatások eredmény­ telennek maradtak. „Anyádra hasonlítók ?** kérdi R-ué, „hát hol van anyád ?* — „Itt van**, szólt a kis fin és rongyos kabátjából kivett egy foezladosó képet, mely női fejet ábrázolt Alig pillantotta meg R né ax arcképet, feleikoltott örömében, a gyermeket karjai közé zárta és elhalmoxte csókjaival. A kép ax Övé volt, a kis gyermekben pedig fiára ismert A pénzintézetek országos értekezlete Bpesten a kiállítás területén a hangverseny teremben f. bó28án reggeli 9 órakor fog megtartatni. Ax értekezlet ügy­ rendje a következő: l.§. A pénzintézetek országos ér­ tekezletének egyetlen tanácskozási tárgya : az alaki landő pénzintézeti egyesület megbeszélése, alapszabá­ lyainak tárgyalása, ezek elfogadása esetén az alakuló közgyűlés megtartása és a választások megejtéee. 2. fi. A pénzintézetek országos értekezletét az előkészítő bi- � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00758.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_09_20.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-09-20 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 38. szám (1885. szeptember 20.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom