https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/885e5f4fc61f08994768b32fd19085a6.jpg ced713f242e9e2ad3113c80691c5b358 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8c3e699d56241cc98c5b52736acf3275.pdf c6389f2023f954dd5c94a3b732d0d009 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. julius 26. XlII-ik évfolyam. 30. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok1' 1885-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre . ... 6 írt Fél évre....................... > írt Évnegyedre .... Egy hónapra. . . 1 . — Az előfizetési péntek egyedül „ 40 kr. B 40 kr. a kiadóból di­ nerre, — iogczélszsrűbbon póetautalványnyal — a nyomatandó példányok s pontot szétküldés tekin­ tetéből, mielőbb beküldendők. Kék László, Horváth Danó, klrtá ■ UpUlaJdoaoi. fel. szerk. B.-Gyarmat, 1885. julius 22-én. Románia kezd bosszantó lenni! A mai bajor királyról beszélik, hogy mi­ dőn egyik bizalmáé emberével a felett tanács­ kozott volna „mint tehetné uralkodását áldá­ sossá és nevezetessé?** az illető azt tanácsolta neki, hogy: „mint kisebb állam uralkodója, politikai avagy hódítási módon nem, hanem igen is akkor, ha a tudomány és művészet pártolására adja magát lu És úgy tőn. Sőt ta­ lán túl is lőtt a azélon, mert amint írják, a túlságos pártolás következtében most anyagi bajokban szenved. Vájjon nem így van-e Románia? Vájjon ennek meg nem azt a tanácsot adta-e valaki: hogy mint kis állam csak úgy lehet neveze­ tessé ha henczeg. Amint hogy azt Románia meg is teszi. Az európai közszabadság öléből oly vakogást követ el a nagyhatalmakra, mint va­ lami elkényesztetett pincsi. Pedig, hogy az TÁRCZA. A bánat könyvéről. Elhervardt öröm, panasz lemondás, gyász és ború. Szomorú kép. Ilyen a tükre b. Eötvös „Karthauzi0 ja, a „bá nat könyvének,“ mint Pap E. nevezte. Ha ifjakat láttok, kik korunkban nem érthető gúnynyal és keservvel arcukon hallanak mindenről, mit eszmének és érzelemnek nevezünk; kik a képzelt boldogtalanság szenvedelmébe merülvék, mielőtt bol­ dogok lehettek volna; tudhatjátok: leiköket a kora tapasztalások, egyes fellengző érzelgőktől festették, a verses és nem verses könyvekből szedették keserítet­ ték és dermesztették meg. E könyvek sorába vehető némileg a „Karthauzi* is. Vegyük ki e könyvet ifjaink kezéből, főkép ha ha az érzékeny kedésre amúgy is hajlandók, — ha nem akarjuk kedélybeteg ábrándozókká tenni őket. Do hát nincs tán a költőnek joga fájdalmát meg­ örökíteni: vagy ne gyönyörködhessék az ember ily műveikben ? Holott valóban látjuk, bogy a szenvedés aféle élő teremtmények mennyire kedvesek, neki is tudnia kell. A dunai kérdésnél is olyan hetvenkedést követett el, mintha egy egész világrészt kép­ viselne. Hiszen ami jog, az jog, kicsinyek és nagyok számára egyaránt, azt elismerjük, csak­ hogy még e jogok védelniezésnél is vigyáz­ nunk kell arra, hogy kihívókká, avagy benczegőkké ne legyünk, pláne azok rovására a kik bennünket fen tartanak. Különösen Ausztria-Magyarországra ber­ zenkedik. Talán mert nem. adjuk oda neki Erdélyt? Mi lenne pedig vajon ha mi is így berzenkednénk ő reá, és ahol csak szerét tehelnők, mindig orra alá dörzsölnők az aka­ dékoskodás tormáját? Aí én deák koromban történt, hogy egyik kisebb kollegánk egyik nagyobb kollegánkat mindig bosszantotta. Ahol tehette egyet csípett, vagy egyet lökött rajta. A tanár pártfogásá­ ban volt elbizakodva ki az ő nagynénjének udvarolt. Egyszer még ja azt'mondja neki a nagyobb, „HŰlod-e te, ttf engemet mindig bonu­ szán tasz, az egész iskola tanúm rá, pedig tu­ dod, ha én csípek, nagyobbat csípek, s ha én taszítok, nagyobbat taszítok mint te.“ ’A kis kollega azért csak bosszantotta. Egyszer aztán a nagyobb kollega meglökte úgy, hogy akis kollega neki esett a széknek és* betörte az or­ rát. Ment aztán nagy ordítozva a tanárhoz panaszkodni, de cselekedeteinek az egész is­ kola tanúja lévén, elégtételt ő keme bizony nem kapott Nem így jár-e meg egyszer Románia is: vájjon? Mert még az a szerencsétlensége is meg van hozzá, hogy más nagyobb államok­ kal is kötekedni kezd, mindinkább megismer­ ezernyi virág illatoz is partjain: úgy a szív is. Ezért kait nagyobb érdeket a fájdalom költészete is A költő századokra sírja bánatát, mely alapjában közös az emberiséggel e miért csodálnék, bt épen if­ jak könnyezik meg egy Petrarca vagy Eötvös szanve déeeit; ifjak, kiknek szíva nem keményedre még a bús tapasztalások és a világ hideg érintéseitől: könynyebben engednek a mélabus, regényee’bebatáeoknak. És Eötvös e müvéből való, fajdalom szól a szívhez; oly megragadó beneőeéggel szól és oly szépen, bogy a kit érzékenysége hajlandóvá tesz a peeeimismusra, a bús életnézetre: nem teheti semmivé e könyv keserű hatását kedélyére. Mint a borús felleg az alkonyuló nap ragyogá­ sától színezve széleiben: oly megkapó e könyv bánata. Es teszi, hogy ifjaink, leányaink annyi rajongással csüngnek e könyvön, mely sok jó oldala mellett ko­ rán érlel, végtelen szomorú élet nézethez vezet e ke­ délybetegséget fejleszt, Az ifjúban nem erős még az egyéni jellem e hamar transformálódik az ily regényes jellemkép hatása alatt, mint a Karthauzi. Eötvös saját lelke képét alkotá meg e mű hősé nek, Gusztávnak jellemében, ó .mind átémte nagy az a mi mint tűz az aranyat, az emberi lélek legne­ mesebb kincseit veti felszínre. , Ne szeressük a- költőt bánatában ? holott az em­ ber nem kevésbé ragaszkodik bánatához, mint örömei­ be*- Mint az égnek, mely felettünk boltozva mindent szivében a fájdalmat; azt, melyet a nagy költők, mint Castelar mondja: e földre száműzött angyalok, mind átkarol fenséges ivében: többször látjuk fellegeit, mint megezakasztatlan azúrját, úgy életünknek is. 8 ha ke­ vés örömeink közt kioainylőleg szánakozva nézzük az egyesnek bánatát, kinek a természet több, nagyobb szivet adott: ki az közülünk, kinek lelkén nem a fáj­ dalom hagyott tolna erősebb nyomot, mit örömeink ? Mint a patak minden gördüléeében • kis akadályai előtt is mélyebbre vájja a sötét földbe medrét, habár sége, sőt képtelensége az ember boldogitáeára; a sze­ relemben való csalatkozás; a barátság állbztatlansága éreztek. * Az'Önző század szellemével való megbasonlás; a tudomány, művészei, közügy szolgálatának elégtelen­ az emberek végzetes hibái miatt s végre a bűntudat miatti Onmegbaaonláa, hogy ok nélküli közönyösségé­ vel kedvesét a halálba űzi: eteknek bánatát foglalja magában a „Karthauzi* Az egyéni kfllömböietek z a kor szelleme végzetes harcot riv, a melyben az egyes csak önszsronoeétlsneégét érzi, ha nemseebb lélekkel bír a töm igáéi. vén természetét Nem mondjuk mi pusztán a vámkötekedést am védje a maga jogát min­ den állam: hanem a modor 1 Az a felfuvalkodottság, az a pökhendieskedés, mellyel orrát sajtója is fin forgatja. Azok a határsértések, azok a nagy kegyes protegálások, melyekben erdélyi száz izgatóínk részesülnek, a velünk beszélő hang, és a többi. Tanunk reá egész Európai Hát hogy ha majd mi is vissza találjuk taszítani, s neki esvén a széknek, betöri orrát, hogy segít majd rajta a professzor úr. Nem fenyegetés képen mondjuk, de hogy mi is élni akarunk, azt engedje meg nekünk Románia. B. Polgári iskola kell-e B.-Gyarmatnak, vagy kis gymnásium? E folyó bó 16 áa B.-Gyarmatos megtartott Usaégi-képviacleti közgyűlésen, a következő iaditványt tettem: „Miután a polgári iskola a jelenlegi bereadesée mellett, nem felel meg a közvélemény virakaxáaáaak, amennyiben az iskola-végzett ifjú nem tudja magát Iá jékozni jövő életpályájára nézve, és szakképzettséggel nem bírván, esek a proletárok értését szaporítja: es okból indítványozom, hogy a tanári, gazdáazati, ipar és kereskedelmi körök jeleseiből, kéressék föl egy bi­ zottság oly terv kidolgozáséra, mely szerint a polgári iskola bárom alsó osztálya, agymnásiumok mintájára legyen berendezve, úgy, hogy a kik a latin nyelvet b mint rendkívüli tantárgyat, a gymnásiumoknak megfe­ lelő mérvben tanulták, és jó bizonyítványt nyertek : azok a gymnásiumok következő osztályaiba minden újabb vizsga és taksa-fizetés nélkül fölvétessenek; az iskola felsőbb osztályai pedig úgy legyenek szervezve, hogy a tanon esők a negyedik osztályban életpályát váhaztván, a gazdasági, ipar vagy kereskedelmi pá­ lyára, bárom éven át szakszerűen képeztaeoeaek oly mérvben, bogy az iskola bevégeztévol magukat fea- tartani képesek legyenek. Ezen terv szerint volna azután „Átmentem én mindazon fájdalmon, melyet mó­ káimban kifejeztem. Nőm és gyermekeim körén kívül alig van életviszony, melyet meg nem keserítettek volna nekem* — írja Eötv. egyik levelében Cseagerí Antalhoz. Más alkalommal: „Életem tanulsága mind tudományos, mind emberismereti tekintetben fájdalom, nagyon elevenen áll előttem, csak annyit, hogy in­ kább veréstől, mint szép szavakkal szereztem tudo­ mányomat.0 Ily életiskolának bizonyítványa a Karthauzi. Itt vaa koreainak ananvaöH*. Molynak cxAmAra ntnoean boUoc*M< Mart fi] nakflak a ft no álló virif. (Pap Fáira.) S nem szomorú é, bogy oly nagy szív szenvedé­ sei, mint Eötvösé, tapasztalatunk szerint az iQu áb­ rándoséban a részvét mellett csak élotnnalmat kelte­ nek ? Pedig általános emberiessége (géméin msnschlihe) msllett, mit Pap E láttat benne szép költeményé­ ben: nagyon egyéniét a Karth. bánata,“túlsó német szenlimentálitással előadva, melynek reflexió bősége egészen elborítja, elfojtja — bogy úgy mondják — azt a némi kevés cselek vény, történetet. így vált a .regény* terjengős ly mi-didaktikai költeménynyé. De jó szerencse, bogy csak iQonti ki­ fórrá Eötv. nek e mű. Lám Eötvös bármily önző lelkstlenoknek nézte az embereket ábrándjai korában: az ész, a szivénél te nagyobb tán, legyőzte ssükkeblűoégét A tőlo itt báládatiannak s megvotendőnek Ur­ duiéit „sokáig,* n közügy szolgálatában találta célját, ennek élt véglebelletéig s az átalakuló Magyaroraág egyik legnagyobb férfin lett. De e könyve ifjú olvasói közül hányadiknál hagy­ ja meg az emberek iránti bizalom talizmánját, az életbon oly szükséges: s kinek ne gyengítőé meg lelke­ sedését a tetterőéi annyira, hogy as lépjen az ;élelbo remóuynyekkel és bizonyos optimumáénál, a moly rtl- �NÓGRÁDI a polgári iskolánk a közoktatási miniatűr ur álul át alakítandó; és ez esetben egészen aa államra kellene bízni az iskola gondosánál; miutin az átalakítás az államnak eok költségébe kerülne, a város képtelen lé vén a további ál dósatokra. Esen indítvány ellenében Haláé Jóeef er ée töb­ ben, a polgári iskolát mrgszüutetni, a a helyeit lege lább egy négy osztályú gymásiutnoi életbe léptetni ja vallották Mind két indítvány bővebb megfooiolásám ét vé leményoe jelentét beterjesztésére, egy bét tagú bizolt- tág kfl'detett ki. Minthogy esen iskolakérdés szorosan összefügg B.-Gyarmat város jövőjével: szükségesnek találtam an nak tárgyilagos megvitatását; s fölhívom as ellennéze tűnket, hogy vagy cáfoljanak meg, vagy fogadják el az indítványomat. Jé tea mindenek elölt megismerkedni as 1868: XXXVIII. népiskolai törvénynyel, a mely egyik arany* lapját képezi a magyar törvénykönyvnek Ezen törvény 74. §. elősorolja a polgári iskola tantárgyaik Ezek kétségen kívül igen becsesek, én mint aa idézett §. szövegé matatja, a gazdászati, iparét ke­ reskedelmi pályára készítik elő a UnooczokaL A 76 9. tsó szerint így szól: ,A 74. § bán e'ö sorolt tantárgyakra nézve, a fin gyermekek számára alkotott polgári iskolákban, a Unterv agy állapítandó mag, hogy a polgári iskola első négy évi folyama alatt, ba bár kimerítőbben, ngyanaion tantárgyak tanitassaaaa, a melyek a köz ép tan oda (reál gymnatinm) ■égy alsó osztályában taníttatnak, a latin nyelv kivé telével. A többi tantárgy a Unfolyam első négy évé ben iagfölebb megkezdethetik, s főleg a polgári iskola két utolsó évi folyamában adandó elő. A 77. és 78. fifi-ok a közoktatási miniatert ha talmazzák (Öl a tanterv megállapítására, s annak időn ként! módosítására Az Eötvös mintatér tantervé vilá­ gosan azt tartalmazza, hogy a bol gymattiam nincsen : ott a latin nyelv az alsó négy osztályban rendkívüli tantárgyként taniltatik, ét a beiralkozókra nézve kö teleseit tantárgygyá válik. Mindezekből látjuk, hogy a polgári Iskola maga­ sabb intézet a kis gymnárinmnál. Az, egy hat osztálya gymnaaiumhoz hasonlítható, és ugyanazon tekintet alá esik, alatagymnásiumok, L 1. hogy az osak élő­ kéin Hő, de no ot alakiak óla. Előkészíti a nő vsndóket a gazdiszati ipar a kereskedelmi pályára min den határozott irány nélkül; csak hogy aí iskola vég­ lett ifjú 16-17 éves korában, főleg as iparos pályá ró! már elkésett Tehát a tapasztalás arra Unitott ben­ nünket, hogy a polgári iskolát idője korán szakisko­ lává kell alakítói; úgy például, hogy a növendékek a negyedik osztályban szakpályát választván, azon tol három éven át vagy a gazdáazat, vagy az ipar és ke­ reskedelmi pályára, a lehető leggyakorlatibb módszer szerint képeztessenek, úgy, hogy az iskola bevégettévei, as ifjak képesek legyenek magukat fenUrtani. Az magában értetődik, hogy az ipariskola kitünően be­ rendezett iparmflhelyek nélkül nem is képzelhető; a melyekben a növendékek bárom évig tartoznának az egész délutánt kézi munkával eltölteni, folytonos fölIgyelote alatt az ipar és rajztanárnak, ki as oktató mesterekst és azok segédeit ellenőrizné Az ily mflbolyuknak közvetlenül az iskola mellett ktll íölállitUtni ée a vállalkozó mestereket illendően kell segélyezni; mert aa ily műhelyek nem nyereség, de a jeles oku­ lás ezé íjából lennének fölállitandók. Fölösleges bizonyítgatnom, hogy a szakiskolákká alakított polgári iskolák egy pár évtized alatt áula kitaák magyarországot; és a mi fődolog, megteremte nék a honi ipart; mert a gondolkodó apák szívesen nélkül pedig semmit kivívnunk nem lehet? Annyiba ja van az életnek úgy is, bogy a ki, mint a fa, mely tnielőtt valaha gyümölcsöt hozott volna, virágtalannl, reménytelenül áll a Uvasz virágozáeábao is: mit vár­ hatunk attól t Mint ítélnénk annak gondolkodásáról, ki ás embereket mindegyforma jóknak kívánná és boldogtelaneágán érzelegne, mert nem épen hozzája ha­ sonlók ? w0b as emberi nem el fogja érni magas célját. Reméljetek ifjak *. Csak az önösnek nincs vigasztslása a földön 1“ Eteket is mondja ugyan a Karthauzi mel lékesen s egész utolsó soraiban. A sötét borulatba be­ villanó sugár csak annál érethet több ridegséget és sötétséget hagy msga után. Fő és egyetlen jelleme a Karib, világ nézlstének a melanobolikue világfáddal másság, sőt világgyülölet, melynek hatását nem tudja ellensúlyozni. Vagy mi nyújt ellensúlyozót ily elvekért: aAt egyes a világ történeteiben olvashatja jövendőjét, bogy nem fog elérni semmit, mi után küzködött; s ki leazetének remél szebb jövőt, emlékezzék ilju remé­ nyeire s uauljoa lemondani. (VII. kiad 62.1.) Tanulj LAPOK. fogják ily iskolákban müveit iparosokká képeitől ni gyermekeiket, tudváe, bogy reájak nagy jövő vár. Do ha a polgári iskolák szakiskolákká nem alakíttatnak: proletár cő\elő intézetté kell válniok ; mert mig a győznásinmok előkészítő iskolai az akadémiáknak, egyeo meknek, papi képezdéknek és Így elvégre valamely szak pályának: a polgári iskolákból nem vezet az ut valamel) magasabb szakiskola felé ; és így szokat ak ként kell berendezni, h«gy bizonyos fokú gazdasági ipar én kereskedelmi iskolát képviseljenek, melyek a nép, s a polgárság zömét életképességre tanítnák Jó lesz ezt tudomására hozni a közoktatási miniszternek, a polgári osztály országosan ismert barátjának, és a szakképzetlen tudáaosok határozott ellenségének. Jó lesz továbbá az ellenzéknek a törvény 59 rs 67 igáival is megismerkedni; mert azokból megtanul­ ják, bogy a törvény az öt ezer vagy nagyabb népes végű községeket kötelezi a polgári iskolák fölállítására, tehát a nyolezer népességű 8. Gyarmaton, bol a pol gári iskola az állam segélyezése mellett létesitutett, ezen iskola föloezlatásáról, s annak kis gymnáaiummá alakításáról szó sem Tebet; s így kár volt a tanácskozmáuyt is kiküldeni. Mi másról nem tanácskozha­ tunk, mint a fenálló iskolának szakiskolává leendő alakításáról; ée arról, bogy azon számon szülőkön is a lehetőségig segítve legyen, a kik gyermekeiket gymnaeiamokban kívánják képeztetoi. Ha a közoktatási minisUr ur előtt beigazoljak, bogy a mi iskolánkban a latin nyelvet gymnasiumi tanárságra képeaiUtt egyén, a oly mérvben tanifja, mint a gymnasinmok megfelelő oszUlyaira előszabva'van: teljességgel nem látom be, bogy a közoktatási miniszter cl ne rendelhetné, hogy a latin nyelvet jó sikerrel tan aló ifjú, minden vizsga és taksa nélkül vétessék föl a következő gymnasiumi osztályba. Ha a polgári iskolánk az én indítványom szelle­ mében berendezhető lesz: biztosítom a közönséget, bogy a polgári iskola tantermei zsúfolva lesznek; és a lo sonczíak s más gymnásiumokkal bíró városok polgá­ rai, a kik szakiskolákban kívánják gyermekeiket nö velUtni, örömmel fogják azokat hozzánk küldeni, s így a szülők csere utján, minden irányban nagy taka­ rékossággal kiképeztetbetnék gyermekeiket. A mi pedig a miniszteri engedéljrt Illeti: épen azért adu a törvény 77. 76. §-a a hatalmat a mlbiszter ke­ sébe, bogy a polgári Iskolákat a vidék szükségletéhez képest átidomithassa. A nagy szabása hépiskolai tör* vényt nem szabad a kormánynak bcpwerűllenoó Unni, s megengedni, bogy a proletárok száma gomba módra szaporodjék as oly intézetek álul, a melyek hivatása a szakismereUk terjesztése a a szakemberek képezte lése lenne. Felelnem kell még azon megjegyzésre is, mely félszeg intézkedésnék találja, bogy Losoncion állítot­ ták föl a fögymnáaiumot, hol eok az iparos, és B.Gyarmaton a polgári iskolát, a bol állítólag a lakos­ ság nsgy részét a lateinerek képezik. Az ellenzék nem igen gondolkozott a fölött, bogy Losonca a magyar nemzetiség egyik védbástyája a pioslávismas ellen, s így olt a főgymnásiam és képezde igen jó helyen van, a tót ajkú papok és .Unitók hazafias kiképezUtésére nézve. az iparosok és kereskedők számából levont kö­ vetkeztetés is sán tikál; mert B. Gyarmaton az ipar­ kamarák fentartására 241 iparon ée 173 kereskedő van megadóztatva, és ezeken kívül 107 családfő fiz mezőgazdaságot. Ha már most hozzá számítják a vidéket, joggal elmondhatják, bogy egy közép gazdasági, ipar ée kereskedelmi iskola, nagyon a maga bolyén van B. Gyarmaton, és esen szakiskola • a loeonczi ÍÖgymnásiam, igen szépen kiegészítik egymást, ezen képző intézetek hiányában szenvedő Vármegyében. feledni vagy lemondani s tűrni; a reménynek vége van, mióta e világot ismered (81 ) Szomorú látmány e világ. Az emberi nem oeto teend boldogabb soha (88.) ■ 8 vájjon érdemese bál úagy célokért fáradni, tenni, kűzködni ? (246.) Vagy mi mást szerve a tudomány, mint kételyeket? Vígasztalába az embernek megvetni e-szerencsétlen, elátkozott, . . . s szét tépett kebellel elmondani: elátkózott, ki emberekben bízik (121.) As emberek Isten parancsának hirdetve öngyávaságnk pa rancsjit, az öngyilkost pokollal fenyegetik t a én hall- gassak erre? (*28.) 8 ml a halál? — a gyermek, ki álmodé, bogy magasról leznban, már érezte kínjait ... s mi remágűnk, tűrünk mindig ? Oh gyávaság !“ (43) Ilyen elvek növelik az életuntak s Öngyilkosok számát. Nem ez elvei tették nagygyá Eötvöst, ki más helyt (Gondolatok) tgy szól: nA legmagasabb, mit e földön elérhetünk az öntudat: bogy mindig nemes cél utáu törekedtünk.* 8 e nemes cél szerintem : növelni az erkölcsi jót magunkban, hogy így minél inkább használhassunk másoknak a a köznek Ezt mondjuk meg ltjainknak, lányainknak, vagy —- vegyük ki a .Karthauzit* későkből l (Ny. K.) K. G. Ajánlja a polgári iskola fente rtáaát a rtlorvjá4 a nőne veié* is A polgári leány iskolái b szakiskolává kell alakitui, fósnlyt fsktetvén a női iparra; de a te áoysötendékek női hivatásokhoz kepéét, a gasdáazat ipar s ksraskedeletn tarén is szép előmenetelt tehet nének. Minél tömegesebb naknevelést, s tiszteeeégea kenyérkereseti módot kell az iskolák éltei nyújtanunk, mind a két nemnek. Félre tehát polgártársaim as egyenetlenséggel, ée tömörüljünk a polgári iskolánk szakszeri átalakítása körül; és akkor elmondhatjuk, hogy B Gyarmat nem volt, hanem lesz. Bodnár István Általános jelelentés ■ bud«p««ti oruá<«a kixJhtiMxk IMS. májat ti. ti. Aa IX xxp Jain • «xR»4ny»idáki (isdaaagi egylet Ugjai áltat Urtáat iitaUlSaáráL (Folytatás.) Maga a kiállításnak 300,000 négyszeg méter te rülete kicsiny arra, bogy zsúfolUn beépítettnek ne kel­ jen mondanánk, ez azonban nem hátránya < kiállítás nak, mert mig az 1873 ki világkiállításon egyes pavillonokat ut ma tató mellett is nehéz volt megtalálni, itt ezek majdnem űlczákat képeznek s a látogató sorba menve oly helyiségre is jut, melyre Ulán nem is gon dőlt s mig ő elismeréssel kénytelen adózni az országos bizottságnak és tervkészítőknek amaz intézkedésért, mely mellett a csekélyebb területen való reudssarss beosztás álul fáradalma kiseboitve, tájékozódása köayuvitve van : addig a főváros közönségs hálával van te kötelezve ugyanazon bizottságnak azért, bogy a kiál­ lítás területének czélszerú szabályozása álul a város­ liget egy eddig posványán, vadfűvdü Ménét kirándu­ lásra alkalmas-ée -kellemes parkká változtat, melynek csak talajemelése 60000 frtba, Csatornázása tóOOO fo rintba, s vízzel való ellátása 18000 frtba berkit. Fő építmény az (Jlricb Kereestély terve szerint 10 bó alatt készüli 14000 négyszög méter kerületű iparcsarnok, melyhez a főbejárattól tágas téréssé ve­ zet közepén szökőkuttal, előbb még zenekari nyílt fa sátorral. Négy ndvara van s 19 részre van osztva, bol az ipar egyes ágainak termékei elhelyezvék. Nincs itt tárgy, mely a figyelmet tnegne érdemelné, legfeltűnőbb nek látszik azonban az asztalos ipár osztálya, bol a művéezstig emelkedő faragváayok az Ízléssel rohamos versenyt latnak, s finomság vetekedik a ieleményssséggel; igen kiváló a porezclián, szövézzeti. ötvösmúipar, a járművek, melyeknek elegáns példányai közt egy különlegesség méltán -rsgzdja meg a figyelmet s nem, mint egy középnagyságú bátár kerékkötő szhrkezete: a tövében vízszintesen mozgó rúd végé a lo­ vak tartása folytán egy rá alkalmazott vaskúpoc tol hátra, mi álul a hozzákötött emeltyűk fapárnácskái a két első kerékhez nyomatnak, mozgásukat megerőltle nitik s kész a kétékkölés önmagától, — nem megve­ tendő látványt nyújt a szabó-ipar osztálya sem, kol derék iparosunk Bablena Pál diszmagyar koésis Öltö­ zéke előnyös helyen szemlélhető. As erdészeti pavillon gazdagságra s prodactu­ rnéinak nagyszerűségére nézve a bécsi világkiállítás enemfi tárgyban felülmúlja. Nem csak külső alakja lep meg, uvm csak berendezése és dúsgazdag tartalma köti le a-figyelmét, ^a magyar trónörökös vadászateinak csoportosított eredménye egymagában és agy kis múzeumot tevén ki, de a környezetét képező óriás szál fák, melyek közt nagyolva kifaragott tengeri-hajó bor­ dák is szemlélbetők, hazánk egyee vidékeinek • -uem. beli gazdagságát tűntetik fel s mellette fájlalva jut eszünkbe, bogy vidékünkön az erdőpusztitáe endyfra napirenden van, bogy a tűzifa rövidesen leendő-kifo­ gyásától kell tertanunk. A hazai és külföldi gépek csarnokai uem <Jly gazdagok, mint a bécsi volt, hiszen jusson eesiíbbő, hogy Autvcrpenben ép most világkiáHités van, dbiadazáltal elég gazdagok arra, bogy a gépipár roppdst fejlődéséről bárki is tógáimat szerezhessen. A mezőgazdasági termények csarnokából szakér­ tőbb tolinak kell jelentést tenni, legyen elég áhalánosságban megjegyeznem bo^y berendezésen nem csak czélszerú, de a szó legezorosb értelmében distsa. Feltlnőleg gazdag azonban a méhészeti ceöport, bol egyes kaptárok jól beosztott bátra emlékeztvtbek, mig sdi szesen szortírozott mézek, idénysserűleg (as .évad* szót ki nem állbatom.) gyűjtve s kiállítva, a tertalmázó üvegedényen kerentel is ínyét esiklaodják a szemlé­ lőnek. — A halteoyésztéei részlet s eszel kapcsolatos halászati eszközök kiállítása egymaga hosszabb te sül­ ni ínyra érdemes. — A selyem ipar illetve termelés szemkápráztató produoturnái és Ízléses rendezése mig egyrészről gyönyörködhet, mis részről szomorit, tata súgót nyújtván arról, hogy e gazdasági ág ezéhnárű művelése érdekében a magasabb Intézők nem helyes utat követnek, mert nagyban való termetesre hazánk mezőgazdasági viszonyai nem alkalmasak. A nagyban való setynutérteniést csak nagyobb birtokosok tetákö �nóGRádi lapok. zölbetoék, db ezeknek Idejét a gazdászat egyeb ágai taitattak az erőmérő próbák, valamint megvizsgálta veszik igénybe, pedig az aránylag csekély jövedelmű selyemtenyéMtésőrt azokat fel nem áldozhatják ; ba valahol, ágy a téren javasolható a szövetkezés. Kis petrottezékböl lesz a nagy aszteg: buiditasMoak már az tett a gépek szállítási könnyűsége is Ezen czélrs három parczella volt kimérve, molyok közül az egyiken a kévekötő gépek, a másikon a ma rokrakók vizsgáltattak mag. a harmadikon pedig az o.őmérö próbák eszközöltettek Nagy Dezső műegyetemi tanár vezetése alatt, egy nagy tökéllyel előáll!tolt Dy namo grammal, melynek mérései támponttól szolgállak as igényelt vonóerő él munka eredmény kiazámilásáboz. A bírálatok keresztül vitelére a gépek két cső portra osztattak: a) kévekötők, b) marok rakókra; min dón csoportnál külön bíráló bizottság működött, mely elemi és közép iskolák növendékei, a csekély birtoké úgynevezett zsellér gazdák s mások a selyemhernyók ápolására, vállalkozzanak a községi tanítók e te­ kintetben a felügyeletre, útmutatásra és a kis menynyiségtt produktumok összegyűjtésére, a gazdasági egyesületek pedig azok értékesítésére e biztoe, bogy néhány ér után selyemiparunk rohamos lendülettel fog primitív állapotából kiemelkedni. E Csarnokban is találunk speczialitást, avagy mi egyébnek lehet n erez ni vidékünk kitűnő tudóea, báró Nyárv Jenő csoportját, mely nem kevesebb mint 55-féle ős fajta babból áll s a barkasigok kedves képét nyújtja a szemnek? A ezéresi termékek méltatására — mint említőm as enyémnél szakértőbb toll van hivatva, egy tapasz­ talatot azonban bárkire levonhat a kiállítás megszem­ léléséből, azt tudniillik, bogy a nagy uradalmak gyö nyört etabllieoment-jél mellett nagyon eltörpül az a csoport, hol kisebb ée közép birtokosok jobb sorsra ér­ érdemes fáradságának sokszor legkitűnőbb minőségű tennolményei összegyűjtve vannak. Szomorú jelensége as Időnek, hogy hazánk emez éltető eleme csak alig képes életjelt adni magáról! A borászati csarnok, berendezési eleganciáját te hintve, páratlannak mondható, melyet megközelít a fogadósok pavillonja, hol megláthatjuk azt, milyenek­ bírálatát módon: értékszámok szerint eszközölte kővetkező szerkezet szilárdsága és czélesertsége A kivitel minősége a 20 poiot 20 „ As utón szállitás könnyűsége 10 A vonóerő szüksége egyméter vágás szél les Bégre 40 Az óránkénti munka eredménye 50 A kezelhetőé és konnányozhatás könnyűsé­ ge és a metsző készüléknek állíthatósága „ menetközben 30 A gereblye és lerakó készülék működésének helyessége és a gabona állásáaak mogle lelő szabalyozhstása 30 A metszés minősége 20 A marokrakás illetve a kerékkötés minősége 80 „ 80 20 „ „ Az összmunka minősége A dűlt gabonában való működés „ „ „ „ a összesen: SOOpoint. nek kell lenniük a jól felszerelt fogadói szobáknak, a Bejelentve lett 5 kévekötő és 7 marokrakó össze milyeneket azonban nem igen találunk. .són tehát 12 aratógép, melyek a versenyen mindanyian A háziipar-csarnok a kiállított tárgjükkel szem­ meg is jelentek, még pedig: ben oly kicsinynek bizonyult, bogy túlterheltség miatt a bejelentett kévekötő aratógépek 1. szám. A gép a szemlélet nehézkessé válik és Pintér Sándor tagtár neve: „Deerigu kévekötő aratógép. Bátya 1200 angol sunk buzgalma és áldozatkészsége folytán kiállított két font. Ára: 750—800 frt. Igényel 2 fogatot. A bejelentő: palócé alak, a báró Nyáry Jenő által készíttetett két Wm. Deering et Co. Chicagóból, Amerika. Roston, Proc két remek faragásé lóczával s ezekre halmozott sző tor és T. képviseletében. vetekkel, varrott ée hímzett vászonnoműskkel alig ész 2. sz. A gép nőve: Marseb, Wbitney, Blood féle revehetőleg szorult egy szegletbe. (Folyt ■ v*c*kSv.) Az apczi arató-gép verseny. Az országos magyar gazdasági egyesület az újabb időben több kitünően sikerült (ép versenyt rendeleti mér, de tekintve a rendkívüli angyalimmal megjelent érdeklődő garda közönséget, fényesebben sikerültnek talán egy sem mondható, mint a legközelebb megejtett aratógép verseny, mely a földmivelés ipar és kereskedslfcfflogyi m. k. miniszter gróf Séchényi Pál úr önagy* méltóságának védnöksége alatt f. é. július hó 5—6 ik napjain kévekötő és marokrató aratógépekkel Apczon réndéztétett * A rendelő bizottság tagjai voltak jn alkalommal: ifj. Széchényi Imre gróf, as orax. gazdasági egyesület gépészeti szakoettályá'nak elnöke, rendező bizottsági elnök; Niki Mihály bizottsági alel nők; Baranyai István bizottsági jegyző; Barcza Károly, Nagy Dezső, Lenes Ödön, Máday Izidor, Retus Henrik, Miklós Ödön és (Platform Binder) kévekötő aratógép. Ára 950 frt. Igé­ nyel 3—4 lovat A bejelentő nove:Marueh Binder Mfg. Co. Bycamoro Hl. N. 8. A. Bánó László, kép viseletében. 3. ez. 1 drb. arató kévakötógép. Ára 900. frt. Igényel 2 lóvat A bejelentő neve: R Maocormick, Chicago, Amerika, Fehér Miklós képviseletében. 4. sz. A gép neve:.Hornsby-féle kévekötő arató gép. Ára 900 frt. Igényel 8 lovat. A bejelentő neve: R. Hornsby ot Sons ezég, Tarnóczy Gusztáv képvise­ letében. 5. sz. A gép neve: Wood „Sslfblnder® kévekötő aratógép, igényel 2 lovat A bejelentő neve: Walter A. Wood Boosioksfalls. N. Y. Clayton és Bbuttlevorth kép­ viseletében.....................áty Árpád, £. egyleti Hlkáv. * (Folyt ás vén kSv.) Zagyva. juL 20 én Zagyva és Róna községekben az oskolák kicsi sége, rósz karban léte és nedvessége miatt szükséges sé vált uj oskolák felépítése, f. évi maró, hó 25-én Vágner László bizottsági tagok. tartott községi képv, testületi közgyűlésben ZagyvaVersenytérül Özent Irányi Farkas ár volt szives Róna község képviselő testületé elhatározta ezen os­ egész készséggel a megfelelő kiterjedésű területet az kolák újbóli felépítését, de mivel Zagyva-Róna köz­ őrsi, gazdasági egyesületnek átengedni, kinek áldozat ség lakosai anyagi viszonyaiknál fogva nőm képesek készségét a verseny más különben is nagymérvben önerejükből a mai viszonyoknak és igényeknek meg vette igénybe. felelő oskolákat felépittetni, ugyanakkor a községi Versenyre bocsájtatolt ez alkalomból minden rend­ képv. testület elhatározta, hogy ezen oskolák építési szert; arttógép,. mely juntái 251g szabályszerűen beje­ alap javára gyűjtések is eszközöltessenek és nyomban lentetett, s moly jnlins 3 ig Apcz Szántó állomásra Markoviié Márton salgó tarjáni pleb és apát ár elnök­ megérkezett, hová az őrsi, kiállítás területéről szállított lete alatt Pfaff Gusztáv bányagondnok, Kobáry Já­ gépek, a kiállítási tárgyakra érvényes mérsékelt dijté*. nos, Gajdóczky János * bányatáruulati tanítók, Szabó telek mellett szállitattak, ellenben nem a kiállítás te Ábel községi kántor tanító, Szabó András községi biró, Hulitka János, Lakatos András községi képviselők és rtletéröt bejelentett gépek után as oda szálltáénál a teljes díjtétel volt fizetendő, tűig a vifoza szállítás Após­ Szabó Imre körjegyzőből álló bizottságot választott és ról Budapestig díjtalanul eszközöltetett. megbízta ezen építendő oskolák alap javára a gyűjté­ A gépek alszállitását a vasúti állomásról a ver* sek s pénz beszerzések eszközlésével. A bizottság szem előtt tartva a nép nevelés fon­ eenytére és vissza a rendező bizottság eszközöltette. A verseny alkalmával..munkában lévő gepokhei szabad* tosságát és szükségét a gyűjtésekhez s egyéb pénzbeSágéban élőit, minden versenyzőnek akár saját foga­ szerzésekhez hozzá látva folyó évi julius hó 10 én tör tát, akár pedig a rendező bizottság által kiállított fo - ténl lezzámolás alkalmával kitűnt, hogy az építendő uj oskolák alap javára befolyt 1« ö ee. kir. ap. fel­ gatokat használni. As apez-szántói *asmi állomásra beérkezett gé­ pek a versenytérre átszáll itatván, as előzetes bírálati eljárás jálins 5 én kezdetett el A kiadott programra szerint ugyanis e nspon fogadatositotta a bíráló bizottság a gépek szerkezetének megvizsgálását. Tekintetül a szilárdságra és czélszert* Bégre megvizsgáltattak az összes gépek föalkatrészeinők anyaga, a kocsis Ülés mikénti elrendezése, a kezelő emeltyűk hozzá férbetőeégo, a metsző készülékek, va* lamiot a gereblye s a msrokrakó készülék szerkezete, a kévekötő gépeknél a kévekötő szerkezete, a kötéshez használt anyag, az asztalnak állíthatósága és a kenő lyukak száma, azok elrendezése Ugyanekkor foga na sége lég kegy elmésebb adománya 150 frt, 2. a salgó. tarjáni kőszénbánya r. társ, nemes szivfl vezérigazga lóságának adománya 300 frt, 8. l’faff Gusztáv bánya­ gondnok ár gyűjtése 74 frt, 4. Kobary János tanító ár gyűjtése 6 frt, 6. Szabó Imre közjegyző gyűjtése 50 frt 40 kr, 6 a salgó bányatelep! főnökség gyűjtése 9 frt, 7. Borbás György kisterennei körjegyző ár gyűj lése 4 frt 70 kr, 8. Keczéry Ödön fülek-keleceényi körjegyző ár gyűjtése 1 frt, 9. Adorján József erdész ár adománya 2 frt, 10. Rovataik Nándor bárnál ta oltó ár adománya 55 kr, II. az építendő uj oskolák alap javára rendezett nyári mulatság tiszta jövedelme 54 frt 82 kr, 12. Markovim Márton apát és plébános ár két éven át 6 tetesd ő as aj oskolán alap javára felajánlott adománya 40 frt, s így öeeseeen (tatásait va as eddigi postabér költségeket 60 kr,) 69i frt 97 kr. Ezeken kívül Borbély Lajos úr a a. tarjáéi és ri­ ma-murányi vasmű réesv. társ, vezérigazgatója és a Ferenci József rsad lovagja adományozott szón ópi terdő uj oskolák alap javára a veeseklói elhagyott bá nyatelepen levő egy egész épületet, melynek felhasz­ nálható anyagai 150 frtra bővülhető, a így miodöez nősen az adományozott és beszerzett feszegek kitesz nek 841 frt 97 kr, e így most már Zagyva és Róna községek lakosai csekély hozzá já rálássál uj tágas és a czéluck megfelelő oskolákat építtethetnek fel. Mely abbeli közleményemet azzal zárom be, begy adjon az Isten minden vidéknek ily nemes szírt a ió és szépért buzduloi tudó adakozó közönséget, • adjon az Isten minden községnek oly ügybuzgó ca noqprimaion nép nevelés ügyi bizottságot mint Zagyva-Sósa község fentebb megnevezett tisztelt tagjai, akkor a népnevelés nem sokára virágozni fog. Végül pedig, mint ez időezarűleg Zagyva ée Ró­ na községek körjegyzője a nevezeti községek szórjál matos, erkölcsös és vallásos lakosai és az építendő uj oskolákba felnevelendő jövendőbeli honpolgárok nevé­ ben mindazoknak, kik sasa oskolák építési alap ja­ vára adományokkal hozzá járultak, a kik az adomá­ nyok és egyéb pénz beszerzések körül fáradoztak, s azzal, a népneveién footoeságát és szükségét elő moz­ dították, hálás köszönetét mondva, maradtam a tok. szerkesztő úrnak. SzabóImrekörjyegyző Hirek. Hymeo Pólya Lajos n.-ölvedi ref. lelkész, e la­ punk egyik jeles munkatársa, eljegyezte Halász Téré zia kisasszonyt, néhai Halász Sándor bájos ée szelle­ mes leányát Áldás köve«ee a szeretemlánezával óetzeköt Ott ezen szép frigyet, mely iránnt rőMÜukrtl is lég jobb kivonatainkat fejezzük ki. A Udgugatáal bizottság havi ülése szopt hó 1 én fog megtartatni. Az uj termés, a magyarországi búzaaratás otóhaladása és a szsporodó cséplőéi próbák általáaoeoégban megerősítik az ezen termény eredménye ée minő­ sége tekintetőben eszközölt eddigi becsléseket, melyek elég kedvezők, a teljes középtermés ténynek látszik lenni, a minőségről pedig mindenütt dtaérettel szóla­ nák, feltéve természetesen, hogy a betakarítást esősésok nem fogják zavarai. A rozs minősége szintén egé­ szen kielégítő, de a mennyiség csak e|yaa kevéeiosz, mint eleinte felvéve volt. Az árpa, mely a svárasság és a -hőségtől sokat szenvedett, a legtöbb bolyon alá­ rendelt minőségei fog szolgáltatni, miután nagyiámt kényszerülve érett meg, á szem sovány és keskeny maradt, színe podíg a legutóbbi nagy esők miatt meg­ romlott. As árpánál a dús mennyiség nem nyújthat kárpótlást a siláuyabb minőségért, mert esek a vekét fehér főidéi árpa kívitelképee. a zab mindkét irány­ ban sovány eredmésyuyol kecsegtet, eUenbon a kuko­ ricáé nemcsak nálunk, hanem Romániában te gyönörflon fejlődik, minek folytán az az ó-árt kínálata mind sürgetőbbé válik és az árak gyorsan hanyatlanak. (HorpácsI) Veres Ernő arat, megyénk egyik de­ rék flát ée kedves nejét igen súlyos ás érzékeny vesz­ teség értő ; ugyanié a fiatal szülők egyetlen szép kis gyermeke: Endre e hó 18 áa as angyalkák országába el költözött. Bár vigasztal ballon a szülők mély bánata, mégis, miután ez a jó Isten akarata volt, nyugodja­ nak meg ebben e enyhítse fajdalmukat azon tudat, hogy a nagy csapás iránt mindnyájan a legnagyobb részvétté: viseltetünk. Ax uj potgári perrendtartás reformjának terreMtéi, melyet a kormány megbízásából dr. Plósa Károly egyetemi tanár és gr. Emmer Koraél kir ítélő táblai biró dolgozlak ki. a nevezettek a napokban nyújtották át az igazságügyi miniszternek. Plóez Károly tervsMte már teljes törvényjavaslat alakjában van kidolgozva, míg Emmer Kornélé csak as elvi határosmányok soro­ zatát közli megfelelő indokolás kméretében. A „nugyaroraxági közpanti Fribel nlngylet* gyermekkertéeznő képző intéseiében as 1885—6 tanévbea as előadások folyó év szeptember első napjaiban ve­ szik kezdetűket, miért is mindazok, kik magukat gyérmekkertéexoőkkő kiképezni s ekkép tiszteletre móltó állásra szert tenni óhajtanak, felhivatnak, hógy folya­ modványaikat f. A augusztus bő 30-ig as egylet teko* laügyi bízotteágánának elnökénél, Rosertweig-Sapblr Sarolta árhölgynél (lakik Margitsziget, nagy szálloda 238. Mk) vagy pedig Peterty Sándor urnái, as intését igazgatójánál (lakik: VII. Datpjanlcb uteza 3. ez.) nyújt­ sák be A felvétel teltételei; I. betöltött 16 Ik korév; 2. egészségéé testalkat; 3. fodbetlen előélet; 4. gyer­ mekek iránti szeretet; 5. a magyar nyelv bírása unó �N ÓG R Á D I „ baa és Írásban; 6. tartoznak négy elemi éa két pol­ gári iskolai osztály, esetleg hat elemi oeztály bovég* séeét tanusitó bítooyitvány, éa kertül, illetőleg aaQ* letéri levél bemutatása mellett, felvételi vixegának ia _ -alávetni magúkat. A gyermek kertésznő képső tanfolyam két érig tart. A növendékek kivétel oélbdl díjtalan tanításban réezaaittetnek éa a taneeskösökkel ia as agy lat költségén láttatnak el, étkezés, ruhásat éa lakáé ról maguk gondoskodnak. Egyúttal köxöljök, hogy a jövő tanév olajén okleveles tanítónők számára kfliön tanfolyam nyit'atik As esen lantolyamot hallgatni akaró tanítónők folyó éri szeptember 15-lg jelentkelhetnek ai elnökségnél. — Budapest, I8bó. — As elnökség SxMy Hoarikné hagyományát illetőleg a váróéi közgyűlésről móló tudósításban, tévesen k ölölte tett o lapot multbeti számában, hogy ax elhunyt öivegy a briasen* gyarmati kórház alapra 100 frt hagyotxányo zott; a végien delet ugyanit a kórházra világosan 500 frtot azaz öiaiásforint hagyományt említ. Mint azon bán bennünket énitenek, ha a Hercfeldok már ismer tatott követelései megdöntőmének, as esetben a hagya ték annyira leapad, hogy abból som a kórházunk 500 firtja, nem a polgári iskola és a városi eiegények ja* vára hagyott i00—100 forint, valamint as evan­ gélikus egyháznak hagyományozott 200 frt és egyéb nemes őséin hagyományok sem telnek ki. Panatzkodnak a zaélyi fürdői vendégek, hogy a bérlő Mibaj lovils Szilárd semmiféle napi lapot, de sőt még a .Nógrádi Lapokat* sem járatja, s a köxönség szórakoztatására egyátalán semmi gondja sincs. No már as igaz, amilyen a gasda, olyan a bérlő! ■óksdvslől előadás. B. Gyatmalon ing. bó I jén előadást tart a helybeli műkedvelő társaiét. Elő fog adatni: .A két jó barát* esi ml szindarab. A társulat nő tagjai közűi játszani fognak: Dömék Lujza, Györgypál Farén csőé, Hatser Margit, Kocsaurok Eu* génié, Kovácsi Jolán, Kubányi Mariska és Ssarémy Margit árhölgy ek: a férfiak közöl: IQ Berczrily Ödön, IQ. Kteatner Ferencs, Gécsy Dr. Hermann Károly, Ha­ jós Jenő. Luby Károly, Laka Mór, Pribil Károly és Weiss Gábor arak VyVvéaea Serré—lás és Usxőaet. á taluu-gyarMll Mumsti iakelőatt felyő Art jmdu ll-to ■•ffisacpeH 50 óraijaMtams atkalaáWI u iekelatoreay kijavítására s as laketaAphlrt eetoecfUaAra adaaáayastak : Bdtamky JAaee allapáa ar 10 frtot. Palák IrtrAa kápláa kitolniai & frtot. Hámot Gábor tohelusAkl alatt ar S firtat, Hrttartnesky Károly plibáaoa cr 3 frtot. Mólaár GySrsy 1 frtot, Eft-aloky FMr iakolauáki gondnok ur 1 frtot, flMaMváayi Sáafer 1 firt, Bláuik Ftreacs 2 frt, Hirnchhld Gyula 3 frt. Pártán Parancs 1 frt 60 kr. Catfalvay Gésa, Koma- LAP O K. roll Gyula, tonntr Károly, Artnfor LAutó. Makkay Ráadór, Aalagoi* Fortaca, Prdaay Bála, Dr. Maliékor Farmul, Molnár Já­ nos, Ttcoiaaahy JAsuf, IfJ. rkknlta Lajos, Milován Jaaaa, Bo­ rai Ily ödta, KAk Uraló, Burdán István, Kabáayl, Oattaa.n Lí­ rán Kék István, Id. Felkel Károly, Bacbár Gyula, Papp Láuli, Brtraayevraky Gtaa, Kadvaasy LeJos, Nádlcs János, Taaaakoviea Gyula, Pajor látván, Manáeey álajoa, Komjáthy Auota. BalásFarvnea. Bodnár István, Baiatoer árnald, tianda Károly, Dr. Fohdl Parancs, Rtreidacar Jakab, Rományi Károly, Benedek Home, Svarámy Gábor, Markertoe X., Pribil által. IQ. Fáiból Károly, ömU YUmea, GalgAray János, Golka Gyórgy, Vuaay lkaira, Hiamr Mlkály, Komjáthy Károly 1* 1 firtat; Hammar Faronta. Bakóban János, Bártan Mihály, Pandlsr Jósssá Ebanfhhrnr György, Ha* bum Lajos, Rády István, Milován Elek, Surdou Jóaaaf, Ssabó Sándor, Molnár Fsroaca, Irainvts Jássaf, Kápoutássy Gábor, Tnpoloaányi Ferenc, Horváth Duó, Makkay Uraló, Vatter Gyulánk, Gaboayi Anna, Joraoaaaky Gtaa, Zsák István, Kapor Gyftta, Ka­ por János, Nyifor Sándor, Zabornácaky János Ebeafthrer Lajos 60-60 kr ; Lapacxky Bála, Fábry János, Fíllár Lajos. Berta Rex*ó, Ráth Bála, Csaffalvay István, Ttceáusky Árpád, Braidsver János 40—40 kr, Lahocaky Láailá, Fliagl Károly, üjfsludaaky Mihály 30—10 kr, Dvoratook János, Ssflcsy István, Gyetvay Im­ re, Weuelovsaky János, Zlmány János, Kovács X. SO—tO krt. össssaan : 95 frt 30 kr o. á. A toronynak horfanynyal tatása as egásxnck fastása ás n karosat/itgaranyoaása kertit 44 frtba. A A tantarmrk ás maiiák bolytoásek ajtalnak w ablaknlaok kijaví­ tása ás featéa* 37 frt 80 kr. A homlokáét kijávftása ás fastáse 3 frt. A homloktat baltinak ntpriíjotiii « frt. As iskola épftlat kát oldalán lövi tflxfal kijavítása 4 frt 00 kr, 16 db. usmláhaU káp fclrsfasatáaa 7 frt 60 kr. Apróbb kiadások 40 kr. ftssaeaoa M frt SO kr. Esoakivtl Molnár Jáuef ár a torony ablakaira ajándákkápea 8 db. redít kássitett s süket úját költoáfáabo is fsatatta Kék Lásiló ár pedig a jubileumi ünnepály alkalmával a fairacasukat adományozta. A namsall Iskola eaen JátovAinek, mint a tanüfy lelkes barátainak as iskola nevében hálás k6sx5netot mond: Polák Irtván káplán kltelemnd, mint undományok KyüjUja. A tfixelté efylet klHMl Hóiéra Jásnef áca a b.-gyarmati Bak. tűzoltó egylet k ebe lábál fogadalmának megssegáseárt a £ á. falhu hó I14s tartott tlssti (Hác által kiaáratott Apróságok. Kaszárnyában Ormeetor: Mi a fegyelem legna­ gyobb ellensége? Ujoncs: A sxomjuság vités őrmester uram. Egy hAsaspár párbesséd^: Műoikám ! hossss egy liter bort, exöroyű* kedvem vaá ma inni, Pmert a bor jó kedvet ád, es hevíti fel vérűnket, éle­ síti fegyverünket a bátorít fel a csatára.* mint a nóta mondja. Hoiatok mándikám! hanem majd meglátom es­ tén, hogy — igasat mondott e a nóta. Hosaáférhetö. Egy nőről, kinek neve nem ok nélkül képeste pikánaabbuál pikánsabb történetece kék kíséretében a közbeesőd tárgyát, moodia egy tár saságbao valaki: — Állítsátok *st ax aassoayi a Ment Blanc csúcsára, ott is könnyű less bőssé férni. Udvariatlan kérdée A. .Képselje kelaga ur, tegnap megnéstem a királyi palota termeit e Íme ő felsége dolgosé antalán ott találom legújabb regé ayemet.** B. wFölvágva?* a p o s t á a Hivatalnok : ,Ex a levél igen aabée, még egy 6 kroe bélyeget kell reá ragasstoai * Föladó: s Bocsánat, de akkor még sebesebb less J* Miért nem hásasodik meg? E kérdésre valaki ássál válaesolt, hogy asért, mert maaap a leá syok nagyon hasonlók a umő liliomaibor, melyek srm nem esőnek, sem nem varrnak mégis Salamon miados pompájánál fényeeb öltözékben járnak. Hási jubileum .Ugyan éden tsomsséd ar, miért ékeeitette úgy fel a caelédssoba ajtaját virágok­ kal és szalagokkal?* „A nőm épen most ment ki aj sxobalsásyt ke­ resni, és ha bős egyet, as épen a bnesosöiödik less ebben as évben.* Mikor nem teremthette volna isten a világot? Csak ne tSrehMtleekedjék János gasda — biztatta a lelkéss bivei egyikét, As sr Isten majd csak megsegíti. Benne kell btai. láma ő a világot semmiből teremtő. — Igen I — jegysé meg János — akkor jobb idők lehettek. A mai roeas időkben nem tehette volnál Szerkesztői üzenetekNyílra Dr. Bugán Sáadur avgyni fMgytas án a .Xyitral KBuktay• Ard. nserknutójánnh — A kárdtann két náaot ■«< kaptak • adadnn Mrtrn mflnktátal fognak a fvnforgó nagy hard•raji tgyrv, csak u alkal*at leaatt. B.-GyaranL D. Ka. A csikk Igva JA, da • lap áhal kbvvteU Iránynak, mely a klrdásas fonton tgyaál csált óhajt Ami, ■eg am frlsL így sajnálattal bár, de unttal a míkkwk balyt utu adhatnak. Felelős szerkesztő: Horváth Danó E HIRDET É S E K. 1 ♦ Bérleti hirdetmény• Mely által közzé tétetik, hogy Leezenyén (Hontmegye) as ital én húsmérési jog folyó év november hí 1-tŐl kezdő lég, bárom egy­ mást követő évre bérbe less adandó. A zéssletes bérleti feltételek alulírottnál átadhatók meg, kihez a bérleni szándékozók, ajánlataikat a folyó év augusztus hó 15-ig be* nyújthatják. Lessenyén, 1885. julius 15-én. Fekete Béla. tlarttartó. Gabona zsák eladás. Alulírott ajánlja a tisztelt földbirtokosok, gé­ pészek és gabona kereskedő uraknak, használt és jó állapotban levő bectoliter gabona zsá kokat, bár mily mennyiségben, százat 20 frtjéval^ tudakozódásra bővebb felvilágosítást J. Steiner, lakik Váeson 3OS. n. alatt. Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton, 1885. gy vizsgázott segédjegyző nlluJ mszást keres, az állomást azonnal elfoglalhatja, r Levelek Kulcsár Pál czim alatt MátraVerebélyre, (u, p. Tar) küldendők. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00718.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_07_26.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-07-26 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 30. szám (1885. július 26.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom