https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/cdd2930f05422172d03d22ac2fb20a2d.jpg 55788baab4b2f7ef707d7eefb4d668ef https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c6cab6ab133cf3fa76a1047f042404c6.pdf 3bf97c212e94c85d60376a1e3245657b PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. junius 28. XIII-ik évfolyam. 26. szám. NÓGRÁDI LAPOK és H0NTI HÍRADÓ Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás 'a .„Nógrádi Lapok11 1885-iFévfolyAmára. Előfizetési feltételek: Egésx évre . . . . 6 frt. Fél évre........................... 3 frt Évnegyedre .... Egy hónapra. . . * -50kr, 1 . — 50 kr. „ a ‘ kiadóhoz cxl- Az ólőfixetésí péntek egyedül műre, — legcxéiixorflbboa pőitaulalványnyal — a nyódíata’ndő példányok lepontoz szétküldés tekin tatéból, mielőbb bekflldeodők. Kék Lászó, Horváth Danó, kiadó a laptalajdoaoa. f«L aairk. ‘ A magyar középosztályról. Úgynevezett „középosztályunk" zöme; . Hgi nemesi családból álló koxép-birtokosság, mély a közigazgatásra sa politikára mérvadó befolyást gyakorol, azt lehet mondáéi, hogy az európai kultúrának csak mázával bir. Ha­ sonlít bizonyos tekintetben az oly afrikai és amerikai törzsekhez, melyek a műveltséget „t erjesztő“ európaiaktól csupán azok rossz szo­ kásai ti kárbozatOB tulajdonságait veszik át. A *Ad küldés, de'riém igazságtalan. Miben áll középbirtokos osztályunk zö­ mének európaiasodása ? ügy szólva kizárólag a divat, a fényűzés és komfort igényeinek kielégítésében. Utánozza úgy a hogy az arisztokráciát, melynek kas tél y aiban gyakrabban megfordul. 8 Az k ’uevélée, melyben gentrynk tfai és leányai részesülnek, fájdalom, semmi reményt sem tayujt arra, hogy az uj nemzedék derekabb s jobb lesz a mainál. K nemesi családok körében még mindig elmentek, ess őreiig főműdéinek s főnemesei a ek nagy niírvű adotnínyaíval hszitérve hozzá foglak a nem­ "Rózsa fámhoz" zeti építéséhez. Az épen ekkor épülő félben levő me­ gyeház .törmelék any igából az iskolán xk feélyeu fekvő pseiolyie 'udvarát feltöllölték • Innét van, hogy ieko Vitáim ímAt nAp rtui fa ? Virulta ? Aa Aa la hervadok. TAfed Altot tavaas napja S Aa tavaaáaxal sírba vAcyok. Iánk udvara jelenleg le magasabb, mint a szomszéd báxák udvarai. Mintán a megyeház fölépalt a meg­ maradt építési anyagokból s s gyűjtött kegy adomá­ nyokból épült fel a nemteli iskola jelen alakjában a magyar nyelv lerjejxtése cxéljábH, mit homlokxalának Hej az Aa axiroa la vitáit. Vált .tavasza. aaAp rdtaija . . . KdaaAa hervadt, tavaaa elaalt 8 noa nyílik sár több vlráju esen időből származó felirata bisonyit. Odúddal Ápolt róna fAcakáa, 8aAp raliké Aletoanek, Te dlaiitAd vAf bucanjAn 8aAp kabalát kedveaoanek. Megnyílt a nemseli iskola ax 1834—5 ki tanév ben. Ekkor a fiák két tanteremben tanullak leány­ gyermekekkel együttesen A magyar syelv melleitek­ kor még tótul la tannllak a gyermekek. Balassa Gyár mát városának plébánosa exen időben Tvrdi Jánoe, ax egybáx kántora pedig Fábry György volt, ki mint kánlortanitó két segédtanítóval működött a nemset) iskolában a segédtanítók ax 1834—5 tanévben Simo. nek Antal és Hanxelka Gergely voltak. Segédlelkéex Te kteyiltAl eaAp rdnatA, 8 aa Aa nlvea loaArddott, Nyuftlaat Ad a temető Te pedig rá uAp vlrAfot Radnóti. Emlékbeszéd jarlyet a neaaetí lakóié fennAIIAoAaak 50 Avon Jubileqaa alkal­ mával 1886-lk Av junlue 11-lkAa tartott Peták István, balaOoa-gyaraati kAplAa. Éten lelket polgárók nemcsak önmaguk járultak (elemes áldozattal’étén épüTel létesítéséhez,’ ohmosak a 'ttíogysi nréeágóknál eszközölik ki nagyobb mérvű M^hly összeget —' kik'kttaölt kiutat Knbinyi Esten ex Káimér 200, Bekkor János vadkerti hogy aztán a papa befolyása, a családi Csazekültetések s a rokonság révén mOgválaáazák szolgabirónak, vagy kormányhivatal ugorkafájára segítsék föl. A jobbrnódú ifjúság másutt is élvezi a fi­ atalság az élet örömeit s bizonyára nem *él ascéta módra. De a mellett tanul is s 'hMm tölti egyetemi évéit kizárólag semmi te vhl el, dorbézolással, a kávébázakban és vendéglők­ ben való hentergéssel, kártyázással és koptatással, mint a magyar gentry fiai,Mra „firtliskedésben“ keresik a virtust Vau erfifte pezsgő és olykor túlcsapongó tanuló-élet *a német egyetemeken, az angol főiskolákon^ a párizsi „quartier latinban"-bán is. De’kzok’ bői a német „burokból", kik az árpalé fogyat fása s a vívóterem látogatása között dsaiják meg szabad idejüket, pedáns tanárok, kötelességtudó hivatalnokok, derék orvosok at Ml* nak, mig a „quartier latinából, hol a múzsák tisztelete mellett Venusról és Bachusról ‘bem feledkeznek meg, Francziaország tudományos, irodalmi és politikai életének világhírű tekin­ télyei kerültek ki. K inek jutna eszébe azonban megtagadni a ..g&udeámuB igitur" jogosultságát a tanuló életében? A mi gentrynk fiai azonban arIf­ júság idealismusából nem bírnak osztályrészül semmit. Komoly aggodalom fogja el a hazafit M agyarország jövőjét illetőleg, ha megfontolja hogy mindama léhütö, húsz-buszon négy éMg ‘ A mi gentrynk azonban noha el van adó­ koruk daczára már blazirt, pazarló és ledér, sodva fülig s csak nagy kamatra fblvmt pénz tanulatlan és cynikus világnézetű fiatal em­ segélyével művelheti birtokait, fiaiból nem berek, kiket a társadalom „firtli" név vei‘jel­ akar technikusokat, iparosokat, kereskedőket lemez, valaha olyan amilyen szerepet fognak sat. nevelbi. Akárhány fiúval bir is ily föl­ játszani a közélet terén. Mert e szereplés szá­ desúri család, az mind jogot végez ugyabogy, mukra, ha csak t árts dalműnk gyökerét refb* esperes plébános 160 frtnyi adomány Ívd, — bánom fáradságot nem leverve a pozsonyi országgyűlésre is TÁRCZA. 240, Gasparik ama botor előítélet uralkodik, hogy a fiukból ,',par excelence“ urakat kell csinálni, a szó magyar értelmében. E kiindulási pontnak meg­ felel aztán az egész nevelés. A fiú vagy ott­ hon végzi el a gymnasiumi tanulmányokat, hogy aztán az elnéző tanárok által ál bocsáttárnék a vizsgákon, vagy „konviktusba" kerül, hol a többi tanulók fölött sokszoros előnyök­ kel bir. Mint „konviktort" már a gymnasium tantermeiben válaszfal különíti el tanulótársaitól. Nagyobb zsebpénzzel bir, elegánsabbul öltözködik s tanárai által, kiknek az apa je­ lentékeny lak- és élelmezési, „correpetitoriu sat pénzt fizet fiáért, azómbetűnő dédelgető­ ben részesül. A fiú ekkép arra a meggyőző­ désre jut, hogy „urnák" sz 'letelt s ÍÖlötteáll a prófánus szülőktől származó tanulótársainak. Ez a „firtli" előiskolája. Aztán bemegy a fővárosba, természete­ sen jogot hallgatni. Sehol a világon a jogi egyetem nincs úgy túl töm ve hallgatókkal, mint nálunk. Németországban, az egyetemek klasszikus honában, az orvosi és bölcsészeti fakultások között oszlik meg az egyetemi ta­ nulók zöme, tekintve, hogy a műegyetemekben nagyobb a tanulók száma inint a legtöbb tud. egyetemen. Franciaországban Croesusuk fiai lépnek a mérnöki, gépészmérnöki, építészi, - kereskedői, sat. pályákra. Angliában he rezegek és grófok fiai űznek kereskedést, nyitnak bol­ tokat vagy állanak nagy gyárvállalatok élén. és hitelemlő Ctelko János volt. Ax iskola sxelleme késdéltől fogva kalholikne volt ngyan, de exiveeen látott falai köd más vallásfelekexelö tanulókat le, kik még bűsxkén emlegetik, hogy a nemteli iskolában tanul­ tak; mert ex időben ex volt városttakbán kx egyedüli rendezett felszerelt és rendes tanerőkkel ellátott kiérni iskola. Az Iskolai íblŐgyefétet ás úgynevezett kulim bizottság gyakorolta, melynek világi elnöke rendszerint a iúig/ei főnök, Vagy valamely főbb tisztviselő voltA nemzeti iskola fénykorát a 60-as években élte, különösen midőn 1864 ik évben fő ele mi tanodává ala- kittatott ée igazgató tanítói állomás sxirvextetelt, vá* roenak reméayteljeo ifjúsága négy teremben négy ta nitó által által oktattatott Ekkor lett a tót nyelv ki­ küszöbölésével a magyar nyelv kizárólagos tannyelvvé. SzaporiUatván azonban a tanerők az iskola ki­ adás ni 1s szaporodtak, gondoskodni kefiett tekáácféús forrásról, melyből a kiadások fedezhetők legyenek; mórt etek a meglevő alapi! vány ok kamataiból többé fedezhetők nem voltak az iskola alapítványai csen időben a következők voltak: 1) Boldog emlékű ^noitovszky János esztergomi bibornok érseknek 9000(ki­ nyi alapítványa, ki ezen kívül főúri bőkezűséggel*«a iskolát évenkini 600 frtnyi segélyben réczsshntte Moly segély adományuyal az iskolát főm. Simor JáMs^té* bora ok érsek úr őeminentiája is több évig okgélymrte 2) Fis bor b. -gyarmati származású pozsonyi keroekodMek 1000 frtoe alapítványa. 3) Szerencey félő éCOfrtorlria. pitváuy, mxlyet axoabux az.e*aaalapítvány kboeégil. tatása miatt folytatott pernek perköltsége"MeoeémMi. 4) Szegény tanulók tanosxkömiro Heeztoréayi Fotonénnek e szánd elején élt b-gyarmati plébánosuk *<9 frtos alapítványa. Valamint Szcitonzky bibornok ésMk a 4 ik o eztály tanítójának díjazására tett alapittftiyt úgy a gróf Zichy senioralia uradalom a 3-ik OMtály, tanítójának fizetéséhez hosszabb időn át évesktetSO frtnyi segély összeggel járult; mig végre IBTödíWv. ben boldogult gróf Z’ehy Károly a harmadik tenCAly tanítójának díjazására 5400 frtnyi főúri alapítványt tett. A kántortanitói és segédtanítói intézmény túgi utakban és a régi kötelezettségekkel maradt fenn..A kántortanhó kezelt személyesen egy osztályt *é»-4£y segédtanítót tartott, ki neki a kántori teendőkben ie segédkezett. Ennek élelmezésére aa iskolai gondnok­ ságtól kapott 100 irtot, a segédtanító pedig fizetés fa. jében szintén száz forintot. (niytaUM Aa v4<e Mv.) �NÓGRÁDI LAPOK. mon nem megy Át — biztosítva van A pro* eladásából befolyt az előbbi évek néhány száz forint tckciő s a családi befolyás 6a ÖMZckÖltctAsck nyi maradványának tőkésítésével 777* frt 7m kr;ö»z az csen Vio tehát tényleg 10*78 frt 78 kr, az alaptőké révén e fiatalság túlnyomó résre is el fog he* nek többi rjsze még évről évre részletek b<> foly le. lyezkedni a megyei s állami hivatalokban, Most iuár ismertetem a választmány jelentését s hogy aztán mint most történik — egy ré- az annak r^yoe pontjaira hozott határozatokat: I a< jgyeaület tagjainak száma jelenleg a kö szök képviselők gyanánt kerüljön viszsza a vetkező: van 47 alapitó, 86 rendes, 23 pártoló össze fővárosba. «en 150 tag Különösen kiemeli a jelentés a nógrádMily perspektíva! Minő kilátások! egyetemi u uniók megszűnt Nógrádi körréook 124 frt Félünk attól, hogy eme, már most is fé­ 3 kroyi és z helybeli iparos műkedvdlő társaság, 50 lig meddig ruinált, főpincérek és uzsorások frtnyi ál»p.frányát. kegyelméből élősködő j<*unc-»»e ruinée kezébe II. Az egyesület vagyona alapítványi tőkékben, rendes tagsági dijakban és tőkésített összegekben, ide kerüljön a közigazgatás s közvetve a befolyás számit*** természetesen a folyó részlet fizetéseket és a . az államügyekre. múlt é»brt 12576 frt 15 krt tett, mely összegben az Ne vádoljon minket senkisem szélső ra­ idén 733 fit 78 kr járult s igy ezen összesen 13309 frt dikalizmussal, amiért megtámadunk egy tár­ 93 kr. Háirálékoeok is vaunak és pedig elkölthető sadalmi osztályt, mely — késszéggel elismer­ összegekben 361 frt 86 kr. jük — annak idejében sok s nagy szolgála­ Ez év be költhető összegekben 1416 frt 27 kr, tokat tett a hazának a jelenleg is, mint a kiadása 1089 frt 49 krt tett s igy a maradék 326 frt földbirtok nagy részének ura s a magyarság 78 kr, mrly utóbbi összegből 20ü irtot tőkésiténi, 126 képviselője, a kosmopolitikusabb polgári ele­ frt "8 krt pedig a jövő és számlájára átvinni hatá­ rozott a közgyűlés. mekkel szemben nagy jelentőségű tényező III. A választmány a lefolyt évben az alamneumLehetetlen azonban elfojtanunk a keserű sza­ bin ellátott 18, ruhásáéi segélyben részesített 3, kézi vakat, ha tekintetbe vesszük, mi ez a közép- könyvekből segített 48 tanulót IV. A választmány már régen érezte némely bi birkos osztály jelenleg s mivé lehetne, mivé kellene lennie. Senkitől magyar érzület dol­ ányát az alapszabályának s erre már a mull évi köz gyűlésnek is fölhívta figyelmét, mely akkor megbízta gában magunkat fölülmúlni nem engedjük. s választmányi, hogy terjessze majd ál 1885 évi köz­ De ha azt látjuk, hogy a magyarság egyik gyűlés elé alapszabály módosítási javaslatait. A vá kiváló osztálya elmarad a kortól, rosszul gaz­ laszlmány megbízatásnak most meg is felelt. Az alap­ dálkodik s irtózik a polgárosodóé munkájától; szabályok. 7. és 35. § ait indítványozta módosítani. A 7 § igy szól: „Az ily alapítók állal kineve­ ha azt látjuk, hogy fiai ezreket pazarolnak zettek a tanév alatt legalább is élelemmel láttatnak el évenkint a fővárosban, adósságot halmoz­ el az egyesület által. E pontot igy javasolta választ­ va adósságra, mig az apa a takarék pénztárak mány módosítani: „Az alapítók által kinevezőitek az és bankok hitelét veszi igénybe ; ha azt lát­ egyesület által az iskolai éven át legalább is az ala­ juk, hogy a szülők nem képezte tik fiaikat ipa­ pítványok kamatainak erőjéig láttatn'ak el élelmezéssel.„ rosokká, mérnökökké, tisztekké, orvosokká, Az okuk, melyek a módositványt támogatják a építészekké, gépészekké, kereskedőkké sat., ha­ következők: a) Az ajánlott módosítás nem is módosi nem munkakerülő „urakat" nevelnek belőlük, tás, csak összhangba hozatal a 5 § al ; melyben nyíl­ kik között aztán megoszlik és fogy az apai tan ki vau mondva, hogy az 500 fitos alapilóknajt jo­ guk van egy tanulót „alapítvány kamatainak élvezé­ vagyon; ha mondjuk, mindezt látjuk, akkor sére4 kinevezni. hazafias kötelességünkké válik kérlelhetlenül b.) Ha az alapítóknak száma csak nebánnyal is ráutalni társadalmi viszonyaink kóros állapo­ szaporodnék, a mi nem lehetetlen, az alapítók nem tára. Ha a magyar gentry nem érti meg, mi­ csak teljesen felemásaik aa egyesület összes évi jöve­ vel tartozik önmagának, a polgárosodásnak s delmeit, hanem ezentúl is léphetnének, mire pedig a hazának: akkor lassanként koldusbotra jut. alap sincs e.) Egyátalán nem igazságos, hogy valaki oly Henyélőkké nevelt fiai elfogják pazarolni azt, tuloyn-nóan nagy jogot gyakoroljon, mely nincs arány­ a mit rosszul gazdálkodó apáik reá hagytak ban a szerzett jognak dologi alapjával. s a magyar földbirtok idegenek kezébe fog Első, ki ilyen módosítás, illetőleg rectificálás mel­ jutni. Magyarország nem „lesz," hanem volt, lett fellépett egy 500 fitos alapító volt, mire azt az ha nem látunk közös erővel egy-tsnís, nemze­ egész közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A második módosítás a folyamodványok határ ti, nyugoti eszméktől áthatott és vezérelt ma­ napjának megváltoztatása volt t i. a módosítás értel­ gyar társadalom alapjainak lerakásához. B. N. mében ezután az alapítványi jótétemény élvezők au A losoncá m. kir. fógymn. ifjúsági segélyzó egyesület évi közgyűlése.*) A losoDcxi társadalomnak esen egyik* legszebb s nagy hatása alkttása f é. juu. 14-én tartotta évi ren­ des közgyűlését az egyesületi tagok nagy számának jelenlété ben. Az egyesület igazgató elnöke üdvözölvén a köz­ gyűlést, jelzi az egyesület működését, ■ örömmel eons tatálja, hogy az egyesület mindig nagyobb és nagyobb mértékben éri élezését tagjainak s jót ívéinek xzapo rodása következtében, mely tünemény annyival inkább kivágja teljen beeaülésünket e bálánkat, mert mind nyájas, tudják, hogy társadalmunk mennyi minden fe­ löl igénybe van véve Mind a mellett, hogy bevéte­ leink szaporodtak, az okszerű takarrékooág, minden ben szem előtt tartatott. Ezután jelentvén még a köz­ gyűlés leendőit, a közgyűlés nevében köszönetét mond aa egyesület jótevőinek s jó akaróinak a kéri őket, hogy jó indulataikat tartsák meg egyesületünk iránt jövőben is. Ezután telolvastatott választmány jelentése, ezzel kapcsolatosan a számvizsgáló « lelliiotó bizottságok jelentései, mely utóbbi két jelentés tudomásul vétetvén számvizsgáló bizottság, jelentése alapján > pénztáros felmentést nyert Érdekesnek találom nehányszóval a számvizsgáló bizottság egyes tételeit is közölni, melyekből kitűnik, hogy oddigslé tényleg mennyi pénz folyt már ba az egyesület alaptőkéi javára. Az alapitó levelekben biztoeitott alapítványok 3100 frtol tesznek kézpénzben a az álam •JA ■ott ssáaMl sikteta folytig khsacUt. Azcrk. papírok A vidéki magyar lapszerkesztők országos congressusa BudapestenAz ország vidéki magyar lapszerkesztőinek még nem volt aikalmuk, bog) találkozva, egymással kezet szorítva megbeszélhették volna azon fontos okekat, melyek bénúólag sőt -anyagi tekintetben nyomasztólag balnak a vidéki iapirodalom vezetőire. az országnak számos testületé, egylete, intézete talál alkalmat, hogy megbeszélje mindazon tényező­ ket, orvosolja azon bajokat, melyek erkölcsi a anyagi fejlődése, haladására irányadók ; csak a vidéki jvuroalistiks elén állóknak nem jutott még önzőkbe : hogy sobjoiket gyógyítsák, nyűgeiktől szabadaljának a le rázzák magokról azon kényszer helyzetet, mellyel nye­ részkedő vállalkozók hátráltatják anyagi erőebülésük s hatalmi állásuk megizmosodását. Ha többet nem említenénk, maga elég volna azon elszomorító tény: hogy a hirdetési irodák a hirdető házak és magánosoktól öeszohaláanzák, kuoyorálják jó árért a birdeiéseket s odadobják — mint kegyelem kenyeret — szerkesztői irodákba, melyek csak lehulló morzsák a gazdigon terített, halmozott asztalokról. Pedig ha egy lap magából hirdetéseiből nőm fedezi legalább is nyomd u, pzp’r. bélyegkiadásait, — ez már intőjel unnak anyagi hanyatlása • rövid élőiére ! Ezért buknak halomra a vidéki Lapok, melyek­ ben — be jói vannak vezetve — a közmi velődésnek egy egy oszlopa dől romba; mindig a basa kárára. Sem tehetség, som irodalmi készültséggel nem bírók tanyát ütnek a parnasuson, felcsapnak szarkesz tőknek és sárral dobálják az ünnepeiteket; őségért tűznek ember szóllásból; a közflgyeket deresre fekte­ tik, s ilyenekre — fajdalom mindig akad olvasó, az tán rövid idő alatt irodalmi csődöt mondanak a többi lapok tekintélyének rovására! Több lap pedig magas politikát űz. s elhanya­ golja miatta a társadalom, közgazdaság és művelődés terén szükséges teendőket Magas politikát űz biztosilék nélkül, mint nem politikai lap. * íme a vérző sebek, a sok közli csak nehány, melyeket leginkább az össze nem tartás, as egymást magnem értés ütnek rajtunk. A vidéki Ispirodalomnak majd minden bóban van halottja; a temetés folyvást tart, s nincs rájók feltá­ madás?! Ma már a vidéki lapirodalom fontos tényező a nemzet életében. Mi fogjuk fel — különösen a határszéli ponto­ kon — a nemzetiségek első támadásait. Mi vagyunk az őrszemek, kik jelt adnak a központra, hogy az el­ lenfél szellemi fegyverekkel támadóban ? Hogy hol van a bajok forrása ? hol azjőröm és megelégedés tanyája; Hogy állanak a cultura, mezőgazdaság: az intésetek az iskolák ? Mint a vihar és jó időre egyformán ki­ tett hőmérő, jelezzük a hideg közönyt, a lelkesedés és teltek hőfokát, a vihar és szélcsendet ; folytonos izgalomban, mozgás és harezokban ott állunk az ese­ mények közt, hogy igaz és szorgalmas munkásokat lásson bennünk a központi sejtő s meghúzza a nagy htrangot, ha baj van figyelmeztetni, tanácsolni, orvo­ gusztus 15 ig, a többiek szeptember l-ig tartoznak fo­ lyamodói. solni fel ée lefelé. Lapjaink kis folyót bár a vidéken, Eddigelé nept. 15, illetőleg febr. 15 ig. E módo vitás indító oki az, hogy tapasztalta a választmány, hogy az eddigi határidők érvényben tartása mellett öeszoütközések keletkezhettek a választmány és alapí­ tók közt; a módosítással az öaszoütköshetéMknek eleje lesz véve, mert mind az alapítóknak, elég időjük lesz alapítványaik élvezetéről Intézkedni, mind a választ­ mány 'elhárítja magáról még a gyanúját is annak, mintha lehetetlené akarná tenni az alapítók jogának gyakorolhatását Ezen módoeitvány is elfogadtatott és illetéken helyre való (elterjesztése elhatároztatott. eeeményeik forrásával mind beleömlenek a nagy ten­ gerbe, a központi sajtóba, bogy az erős, hatalmas Jt- Ezek után határozatba ment az is, hogy jövőben az elkölthető jövedelemnek kétharmada, mintegy 800 fit fordítható élelmezési segélyre, egy harmad pedig mintegy 100 frt ruházási, kézikönyv s lanszersegélyre. A választmányból sorreudszerint kiléptek : Illyés Lajos, Farkas Károly, Szígyártó Sámuel. Busbak Ádám és Kovács Ferenci, kik újra egyhangúlag megválasz­ tanak íme igy folyt le a közgyűlés, melynek minden tagja e tetszők az egyesületnek és minden tagja tel­ jesen átvoll s van hatva azon nagyszerű nemzeti cnltnr o humánul cél áltál, melyei e derék egyesület ma­ ga elé tűzött Mi csak örvendtek es egyesület folytonos gya­ rapodásának, óhajtjuk, hogy tagjainak • jóindulata barátainak szaporodásával mindig szélesebb és széle sobb kórbvn működjék hsatok nemzeti cultur viszo­ nyainak fólvirigozása érdekében Ambrus Mór. de híreik, gyen s elbírja a nemzet nagy gályáit: a közvélemény és ítéletét. Vidéki sajtó ntat egyenget; éleszti a lelkesedéül; apostola a könyvek lapok, folyóiratoknak, bogy a nap után a legnagyobb fény, a betűk világossága be­ hasson még a szegény viskók küszöbén is. Előfizető két gyűjt a becses irodalmi termékekre; jólékonyczélok oltárán meggyujtja az áldozatok tömjénét; a mű­ vészet előbarezosa, az intézetek támogatója, a nagy eszméknek talajt kéazit- hogy magjai dús kalászokat hajtsanak; bű tükör, melyben a fővárosi sajtó az or­ szág képét nézi. Szóval: hivatásunk nagy, ha be akarjuk tölteni. Épen ezért gyengék nem lehelünk s esek az egyesülésben van erőnk. Fontosnak találom tehát a vidéki magyar lap­ szerkesztők országos congressusát: megbeszélni baja inkát, sérelmeinket. Megmutatni a sok léle országos tanácskozás közt, bogy mi is élünk. Habár a oongressus összehívására felkértek is, még is sokáig gondolkodtam, megtegyom-e? Hiszen vannak sokkal illetékesebbek, mint én; a csak egyben tsláltam tisztelt kedves Collégé im elnézésére biztatást hogy 21 év óta szerkesztem a „Somogy** politikai la­ pot, tehát az egy lap melletti foly onoeeágot s időt te­ kintve — tudtomra — a magyar la pírod alomnak lég régibb szerkesztője vagyok az országban. Ez ad némi megnyugvást, hogy érdemes társaim oem veszik szerénytslonségnok, ha bajaink orvoslására én adom meg —- szives támogatásukkal — az első alkalmat. �LAPOK. NÓGRÁDI Tiszteletteljesen kérem tehát érdemes Collegén)xt, hogy a kiállítás idősxaka alatt B Psstsn tartandó vidóki Ispszerkesztők országos congresszusát elvben el* fogtdoi, annak keresztülvitolét és sikerét ismert be* folyásával támogatni; ezsn felhívásomat pedig becses lapjában közzétenni szives legyen. Kérem továbbá, hogy elhatározásáról engemet mi elébb tudósítani ne legyen terhére, hogy a kelló rész* vételt látva — a határidőt is megszabhassuk. Maradván collegiális tisztelet és nagyrabecsUlé-* sem mellett, Tisztelt hazámfiának Kaposvárott, Juoius hava 1885. szerkesztőtársa : ROBOZ ISTVÁN, a .Sobojj* politikai lap uorkanUjo is talajdoaoaa. az életei. Ellenben ha munkánknak mind'g vele járó édes testvére a becsület, lelkünket emoii, »xitUukei ne meciti.* erőnket edzi, érzelmeinket melegíti. Épen ez a mai kor egyik bibáj*, hogy a bev«U lel iránti érzék meggyengült, minek aztán a karon kü vetkezménye, hogy a munka nem teremti meg azt a lelki állapotot, melyre szükségünk volna, hanem olyan rombolo hatása van mint uzsorás kezében a pénznek. Mikor Budapest jelenlegi főkapitánya hivatalát elfoglalta, ext adta ki jelszóul .Munka és becsület.“ Ó tapasztalta a munka és becsület varázserejét. Mint egy kis helység aljegyzője kezdte meg pá­ lyafutását s ma a főváros egyik első rangú hivatal­ noka. Tanuljunk tőle! Legyen a mi jelszavunk is „Munka és becsület® munkánk után lesz boldog az élet. Csiffáry Sándor. Munka és becsület* Tele a világ szája panasszal. Lazák az erkölcsök. Se hit, se remény, se szeretet az emberek szivében. Napról napra élősködőnk Anyagilag szellemileg lefelé, visszafelé járunk. Felebarát nem jó barát. Irigykedünk gyanakodunk egymásra. A tűzhely melege mellett, ut* cxán, váróé vagy biróbáza, megye háza tanács termé­ ben, egyesek, testületek mind mind panaszkodnak :■ „Rossz világ jár.® Hallgasd meg az iparost, beszélj a föidmövelő* vei, álj szóba a hivatalnok sereggel, vagy figyeld meg a kereskedők társalgását, mindenütt egyforma a nóta vége: ,Rossz világ jár.® Mi történt? Az emberek lettek e rosszabbak, avagy Isten kegyelme fordult el tőlünk. Nem. Jó az Isten, jót ad Kegyelmet gyakorol ő mindörökké te­ remtményeinek díszével, az emberrel. Mi halandók, bármi gyarlók vagyunk is, olyanok vagyunk mint a régiek. A korszellem változott ciak meg. A közieke dés rohamos változása, a mechanika terén történt egy* mást fölülmúló találmányok az egyéniség erejét meg* követelik. Felhasználni a természet adományait, azo­ kat értékesíteni a társadalom dolga. A természet az embernek, jobban monuva az egyénnek kijelölte a maga bolyét, bol munka erejét, munkaképességét teljes mér* tőkben érvényesíteni kell. A nevelés kötelessége az egyént arra képesíteni, hogy a társadalomban, vagy a társadalom számára erejét kitndja fejteni. A ki erre gyenge, az társadalmilag beteg. Minél korábban a mi* nél helyesebben szoktatták az egyént arra, hogy mun­ kaképes légyen, annál kevesebb küzdelme lesz a tár társadalomnál, s annál jobban esik neki majd a „küz­ delme a létesítésért®. Szóval a mai társadalom meg* kívánja minden egyes tagjától, hogy dolgozzék, hogy tudjon dolgozni a maga neme szerint. Ma a munka azon fegwer, mellyel az életet vé­ gig kell kőzdeni, „mert ki nem dolgozik ne is egyék.® „Ezt át kellene érezni minden embernek. Agyam ée kezem munkájával keresem meg hontalanságomban mindennapi kenyeremet, de még a kenyerkereootot is iparkodtam a hazafiul kötelességgel összekötni: Így akarom kenyeremet megkeresni életem végnapjaiban ha lehetséges; de nemcsak önmagam, de a kenyérke­ reset képtelem családom számára is. Mint munkás állok előttetek „mondom az ango­ loknak, midőn koreeoti felolvasásaimat megkezdettem. Felemelt fővel, nyilt homlokkal mutatom be magamat mint ilyet e magyar közönségnék. így irt — Kossuth Lajos nagy hazánkfia, mi­ dőn „Irataim az Emigraczióból® czimű müvét átadta a magyar köz noégnek. Kóssuth Lajos az egykori kórmányzó „felemelt fővel, nyílt homlokkal mutatja be magát mint mun* kés® Ennek lelkesítő például kell szolgálni, a munka egyike a legnagyobb kötelességeknek, — tehát egyike * Ivgoagyobb erényeknek. Fejtse ki minden ember munkaerejét állapota szerint s boldogulni fog. Hallom azonban a munkás világ gondos kacza* gésát, mondván : „Mintha bizony nem dolgoznánk ele­ get A fölkelő napot munkával üdvözöljük s munká­ nál talál bennünket az esti csillag, csakhogy kenyeret adhssaunk bálvány képű, beesett arcxú gyermekeinknek. Értem kaczsgáoodst édes atyafi. Nem is te vagy *.ka a te nyomorúságodnak, hanem azon ezer meg ezer ember, kit a fölkelő nap itt ott a-korcsmákban, (konyákban, kártyabáxak és erkölcsrontó társaságok­ ban talál a kT még ma is azt tartja „Munkátlanság csak az élst®'Azért mondom fejtse ki minden ember munkaerejét s boldogulni fog. De a munka egyedül magában nem hozva meg isteni áldását. Hogy a munka kielégítsen bennünket, hogy szivünket örömmel töltse el s lelkűnknek meg hozza <z életet édesítő nyugalmat, becsületesnek k dl lennünk. A munka csakis a becsülettel párosulva mű­ ködhetik közre a boldogság megteremtésére. Aunélkül elfogyasztja az erőt, megtöri a kedvet s sivárrá teszi Hírek. Hymen. Ipolyságon dr Rácx Imre ügyvéd e na­ pokban tartotta esküvőjét Hederváry Gizella kisasszon­ nyal, Hederváry Antal közbeesőiéiben álló ügyvéd és takarékpénztári igazgató kedves és bájos leányával. Násznagyok voltak: Podborszky György kir tanác-os Hontmegye volt alispánja, Karmos István földbirtokos, nyoszolyó asszony : Sebőn Alajosné úrnő koszorúiéi nyok: Pongrácz Emma ée Jolán, Rácz Ilonka, Rácz Szidi és Herricb Leona kisszonyok. Gr. Gyűr Abrahám Nógrád és Nyit ramegye fő ispánja jun. hó 17 én vezette Nyílra megye vasúti kfil döttségét a közlekedési miniszterhez, az Uzbég*lipótvári és N. Szombat szeniczei vasút kiépítése ügyében. A közlekedési miniszter helyett a küldöttséget Baross Gábor államtitkár fogadta. Főispánunk Nyitramegye vasúti feliratait oly hathatós és erélyes beszéddel nyúj­ totta át, melyek minket nógrádiakat, kik rtiolo vasút létesítésében fáradozunk, bizonnyá™ érdekelni fog. Fő­ ispánunk beszéde a következő volt: „Midőn Nyhramegye küldöttségét úgymond — közkívánatom következ­ tében Méltóságod (az államtitkár) elé vezérlem, hogy Galgóc—nyitrai és a Nagyszombat— széniéi vasútak kiépítésének eszközlése iránti kétrendű feliratot át­ nyújtsuk, s kérelmünknek hathatós tám-igatázára a nagymélL magyar kir. közlekedésügyi minisztériumot alázattal megkérjük, magára az ügy érdemére nem akarok bővebben, áttérni, hiszen ki van az fejtve a Méltóságod által ámúgy is alaposan tanulmányozandó feliratokban'; csak azt jegyzem meg, hogy én Nyi:ra­ megye iránt nem viseltetem részrehajló elfogultsággal sőt talán inkább eötétlátólag fogom el annak viszo­ nyait; azonban igy is úgy találom, hogy ^ívu oagy, a természet adományaival és nagyszámú értelmiséggel bővelkedő megye más megyékhez aránylag nem ré­ szesült eddigelé az ország gondozásába; azért ha ta­ pasztalnom kellene, hogy legéletbevágóbb érdekeinek érvényesítésében sikert érnem nem lehetne, a főispánt állást, melyet áldozattal foglaltam el, s a magas kor mány bizalmával még bizonyos ideig viselendő vagyuk, kénytelen volnék azon pillanatban más, talán szeren* csésebb kezű utódnak átengedni. — Kérem tehát Mél­ tóságodat és Méltóságod által a közlekedési mi ninter ő nagy méltóságát, részeltessék a Nyitramegye két feliratában foglalt kérelmeket kellő méltatásban s amennyiben lehetséges, az azokban kifejezett kívánal­ mak létesítését hő pártolásban. A törvénykezési szünet, jul. Lén ve-zi kezdő* tét a b. gyarmati klr. törvényszéknél a szüneti tanács következőleg alakíttatott meg: Elnök: Fridecxky La­ jos, bírák: Újhelyi Boldizsár és Okolicsáuyi Jinoi. A kir. járásbíróságnál szüneti bíró: Jakobovich József elbíró, kibes kisegítőül Viliim János törvényszéki el jegyző osztatott be. A közigazgatási bizottság ülése jul hó 2 án fog megtartatni. Özv. Szúdy Henrikné szül Gáby Jobtnna, mint értesülünk, végrendeletében mely 1885 február 1lén kell jótékony szélű számos bágyomlcyt tett; igy a belássa gyarmati es egri kórházakra egyenként 500—500 frtot; a belesse gyarmati evangélikus egy­ háznak 200 frtot; a balassa gyarmati polgári iskolá­ nak 100 frtot, melynek kamata évenként a magyar nyelvben legneb előmenetelt tanúsító ifjúnak adandók ki. Ezenkívül még többrendbeli összeget hagyományú zott keresztgyermekeinek ée azoknak, kik az utolsó években körülötte voltak. Végrendeletében melyet a kir. közjegyző vett fel, Üncpélyesen kijelenti hagy nem tartozik senkinek, hagyatéka ellen nem emelhet jogos követelést senki semmiféle ezimen. És mégis alig huuny tá be etemét a betegségében oly nemesen gondolkozó özvegy, midőn előállottak a hyénák óm a végrendelet kelte előtti időből mintegy hatezer lóriul oly követe­ léssel támadták meg a hagyatékot melyek hallatára mindenki, aki az elhunyt életmódját rendezeti anyagi viszonyait ismerte, és férje utáni nagy jövedelmeiről tudomásául bírt, hitetlenül csóválta fejét, eőt mondhat­ juk, megbotránkozással hallotta azt az egész város. Nem í» késett tehát a végrendeleti végrehajtó Gáby Fér r ucz egri ügyved » gyanús b He le tők : Herezfaid László és iierczleld József étien, feljelenteni Lenni az Htet i fcuyitó törvényszék sión, mely miatt értesülünk, a ur vezet lek ellen a vizsgálatot rögtön ehaodolte. Ki* vánexiuu várjuk annak fejleményeit. A zárda! leányiskola ex éri vizsgája f. hó 24. ée 25 én fi. Farkas Mihály úr, kor. esperes igazgató, a szülők és a laoügy számos barátja jelenlétében, nagy­ tó frázis nélkül mondhatjuk, kitűnő erodménynyel ment véghez Baj volt csupán, Oogy ál Utólagos járvány betegség, véleményünk szerint szülei gondatlanság, elcaeocveazés folytán, nemcsak évközben, de a záróvizs­ gáról is számosán * hiányozlak, maly sajnos állapot gyökeres javulása csak akkor lesz remélhető, ha a buzgó közoktatás ügyi miniszter újabb intézkedése foly­ tán az egészségtan elemei már a normális iskolákban is taníttatni fogván, uj nemzedék lép a mostani he­ lyére. a Paulai ez. Vincééről nevezett irgalmas nővé­ rek, mint akik a leányoklatást városunkban, Búkor János bg. prímás nagylelkű alapítványa folytán 6 év óta oly ügybnzgúság ez hivatással végzik, nem szo­ rullak a mi dicséretünkre, hála emlékül mégis ide ik­ tatjuk az ő becses neveiket: Bagoosy Ambrózia, mint főnök t>6 alatt működtek; Tbeimloitnsr Generóza nővár , az V. és VI dik osztályt, Krúger Leonliu n. a HL ói IV-ik osztályt, Lakatos N a II dik és Kubovits Berta nővér az 1 sö osztályt vezetve Hitelemzó volt nL Po­ lák István káplán ur. Fenntartjuk a szünidőre, hogy e lapok hasábjain a többi iskolával együttesen ismerlessük az 6 tanítási módjukat*és a bővebb számadatokat Örömmel értesülünk arról, hogy a zsélyi fürdő milyen látogatásban rérzésül: csakhogy épen emiatt nem mulaszthatjuk el Galgóczy Béla urad főtiszt ár­ nak szives figyelmébe ajánlani, hogy Zeélybe a látó gatók az elismert gyógyhatású vizel mennek használ ni, a bérlő úr tehát leginkább akkor elégíti ki a kö­ zönséget, ba magát a fürdő helyiséget a kádakat, a vizvezetö csövet olyan karba hozza, hogy ezek miatt senki sem legyen akadályozva a fürdő használatában. (Törten ) A tüzesetek nagy mérvben veszik igénybe főleg az első m. általános biztosító társulatot, mely a káro­ sultak biztosítási összegeit a leggyorsabban es legpon­ tosabban fizette ki. (Biz dat. qui cito dal!) Geröffy Andor színtársulata B. Gyarmaton jnn. bó 23 án tartotta bucsuelőadását, telt ház előtt, mely alkalommal az „Eleven ördög® czimü operetts-ből az énekrészekel előadták. A közönség zajos tapsokkal többször hívta ki a búcsúzó igazgatót és kedves nejét Gerőffyné Ilka asszonyt, kik rövid itt lélök alatt a kö­ zönség kedvenexei lettek.'Ugyanezen estén Gerőfi nagy hatással szavalta el Petőfy „őrültjét® iu A 45 tagból álló színtársulat teljes megelégedéssel távozott B.-Gynrmatról, hol a kitűnő társulat a jövő évben is biztos pártogásra számíthat. Az ev. esperessegl közgyűlés Losoncáén júl. bó 7 én fog megtartatni, melyre B. Gyarmatról is többen készülnek. Halálozás. Frőlich Vilmos, a b. gyarmati népbank Jlgybvgó péflstárnvka, -a ráwcrct egyik közboesüMáben és szüreteiben álló polgára, hosszas szenvedés után jun. bó 27-én jobblétre szenderülL Béke poraira! Magyar Francija biztosító r. társaság. Az‘1885 ik évre kiadott üzleti jelentésből örömmel győződtünk meg. hogy ez intézet műveletei ez év folyamában ked­ vező sikerrel járlak s hogy az intézet üzletköre as in* tétet emelkedésével lépést tartva jelentékenyen tar* jeszkedelU A lársáság tevékenysége összes ágaiban nevezetes haladást telt és egészben úgy, miül az egyes üzletágakban kielégítő sőt részben kitűnő (eredménye két mutathat fel, díjtartalékéi ismét jelentékenyen nö­ vekedtek és sártartalékai bő javadalmazásban réeze sültek. Az elemi illetve a tűz szállítmányáé jégágban a bruttó bevétel 7,091,827 frt 4 kr. rúgott, (az előző év 6,37i,16l frt 62 kr. bevétel ellenében), vagyis 720,665 frt 42 krral több mint tavaly az élelbiziosi tás az 1884. év végével 8859 db. kötvénynyel 17,888,263 Irt 12 kr. tőke ée járadék biztosítási állagot mutat fel. A társaság 1884 deczember 3 Lén az elemi bisto siló ágazatokon 1,168,852 frt 17 kr, az életbiztosítási ágazatban 1,084,020 frt 24 kr. együtt 2,285,872 frt 41 krt tevő minden megterheléstől ment díjtartalékok és l,3l 1,976 frt 27 kr. ágióárfolyam kttlömbözet, nye­ reség és különleges tartalékok felett rendelkezik. En­ nélfogva a múlt évhez viszonyítva az öeszes tartalékok 780,800 frt 53 krral szaporodtak A társasági alapboiétek 5,274,469 frt 80 krról 6,164,791 Irt 3 km tehát 890,321 frt 23 krt tevő tekintélyes összeggel emelkedtek. Az 1HM3 ik mérleg 6I\875 frt 31 kr tisz­ ta nyereséget mutat ki. A jeloníéabeo foglalt adatok hű és kedvező képet nyújtanak a társaság üzleti és pénzügyi helyzetéről A társaság 5 évi fennállása óla 2G.982.924 frt 79 kr, díjskat vételezett be és károk­ ért 18,384,030 frt 59 krt tevő tekintélyes összeget fi zetelt ki; exeu felül 4.357,567 frt 90 krt helyezet visz* szs különböző tartalékokba. Szerkesztői üzenetekB nvnak hdybcs A j»h»tt UrtistakrH slapas •irrtirén, * e«ftkn«k aéhstask. P. J. urnák S..T*rjAa. levelit vnttttk, • n Zl frtot rvsdeltrtln* bnlylre juttattuk. AdnkotAk nvv«it jfivűrt k6><ójttk. Felelős szerkesztő: Horváth Danó l^gry fó hfizliól vtuló fiú TANULÓNAK azonnal felvétetik Gazdik Iu\jos vaakereakedéeóben, B.-Gyarmaton. �NÓGRÁDI LAPOK- hirdetések. 897—m. ixAb. kritrési 357—ÖO5. az. hlrdetméoyl kivonat As ípulysigi Mr. Urvátyuák mist Ulohkásyvi batóMg 1 kSahirrá teszi. hogy Hrtth Andris kb-colomUl lakói végrehajtsU1Ü, Kőiken Jánoa ottani lakul ■ ot végnhajtáot nonvodá •Utal 13 frt 40 kr, lőkokóvoteUo 4« járulékainak klilkgitkaoiránti végrehajtást Sgyébon na Ipstysági klr tórvloyuik teriHeUu lévé Kio<Caaios>ia kásáig határiban fokvű a kia-esalomíal W « iljkv« ben L 1—10 remim alatt Koriéi Pilnk n. Crellmr Mária, Urircb Aidris ka végrehajtás azsavsdá Koriéi Jitraa kásái tulajdonául filratt 14 inkák lakLkr. bol és rgy agán irUri kBltelckark Koráca Jónást régrrhajtiat maradót íllrtö egyasgyeJ rezére aa irveréa 1178. írtban sxonnel asgálUpitett kikiáltási árban, aa árvaráét olreadolte. ás tsgy a foantbb magjsWt lantiénak aa 1385. évi Mii ki 13-ík napján i a. 10 órakor Kis-Cialomíin a köt»é<í bMhiühil ■•gtartandó nyilvános irrnrkeon ■ogállapltett klklittéal árun nini is eladni ni farnak. Árvoroxók tartónak aa inatlanok beciirának Uuaiatóll* jkt vagyis 118 Irtot kéMpéaabtn vagy 1831-lk ári LX- t. ez. 42. f-ban jrinti irfoly'aöiaal caiaifttt ói aa 1881. ári nnvoabor ki I-MmjBU. aaiá alatt kait IgnAaágtgyBin luttri rendelet & fában IRoMt avadákkápte értékpapírban a kiküldött kcxéhvx letenni, avagy ss 1881. LX. 170 V* ártelaáben a biaetpánanak a biró■int! tlóiegei elkel/eakaéról kiállított sxabilymri elisarrványt átaMgUtatat* “ Klr. t*rvaxék tik vi hatóság, Ipolyságon, 1S84 február 14-án Gryapjuelac&s nagyban. Alulírott kír. közjegyző Nógrádmegye árvaszékérick megbízásából közhírré teszi hogy B -Gyárin*ion .elhunyt W-eiáz Jakab gyapjú* kereskedő hagyatékához tartozó, mintegy 1000 (ezer) mázsa első osztályú gyapjú szabadkéz­ ből eladó, a venni szándékozók értekezhetnek Kleyn Fnlöp b. gyarmati kereskedővel. Kelt B Gyarmaton, 1885. évi juhius 20-án. Sztranyavszky Géza, klr. köxjogyió Itt - áEverdsi klr4eíaaéayi kávémat. Az Ipolysági klr. törvényűik, mmt tlkvi hatóság kőxhirré teszi, hogy Osxterreicher Ha. ód Borbála b.-gyanaalj lakta végre­ hajtató na k, Tburanvzkv András s illetve annak órőkbeei iHrtv? Chalupka-Thuranszky Andris, Nsgy-ThartMzky OttDia, Thnria xky Kristóf én Tboráauxy Karolj vegTthiiúst szenvedik eU«u35frt tőkekövetelés és járulékai iránti véan-bijUa! Önjében az irohu<. kir. taxik területén lévő l’Jíaln katariban fekvő ét az ujtarm 1M <x. tljkvben Thoránsxky Andris tulajdonául felvett 1ÜB frt tsOkr iézuna váltsággal terhelt f 1 sorú alatti sxóIU inrstlanra. ax árverést 59í f± a t 2 tóm. alatti Wfrt 64 kr. txSDá déxnuv alti aggal terhelt cxŐUÓ fekv őségre pedig 212 írtban megállapított kikiáltási árban elreaddte. és hogy a fennebb aaegjddit ingatla­ nok ax 1835. évi jnlins hó 2-lk napján d. a. 10 árakor Lj&h köcé^' bíró házinál megtartandó crilvános á-veriten a ■egáOapitott kikiáltói áron alul is dadatzu fognak. Árverezni szándékozók tartoznak ax ingatlanok beesárának 5\-ját vagyis az annak ntegfekló Összeget készpénzben, vagy az ItSl. L£ 42. f bsn jelzett árfolya-nmal számított és ax 1WL éri november hé 1-én 3333. vx. a. kelt iguságügv-Ei= axtm rva delet 8 f-dban kijelölt ovadékképes értékpapirbaa a kiktldSn kexcbex telenai, vagy ax tóSL LX. C ex. 17U. f-a értehsébena b> natpénxnek bíróságul! elSleges elhelyezéséről kiáHitott xxábályI uerfi rHvmérvényt Kir. t&rvsxékáuxolrtltatxri. teleffvi hatósága, Ipolyságon 18 -5. mart. 1 Tisztjelölt állomás. A Rimzmurány-Sólgé tanán i vasmű ré&z vény társaság administrationális szolgálatában alkalmazást nyerhet egy a magytr német nyelv * ismerettel bíró, és az érettségi vizsgát jő sikerrel letett fiatal étnber. Kérvények 1885. július 15-ig a fent czimzet társaság műszaki vezérigazgatóságához Salgó-Tarjánba intézendők. Okmányokkal kellőleg felnem szerelt kérvények figyelembe nem vétetnek. KfiY Jó H4ZBÓL VALÓ FlC TABLÓNAK . áronnál felvétetik BENKÖ JÓZSEF füszerkereskedésdben, ZB.-O-'X’.AJulLA.'TOlT. Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00700.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_06_28.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-06-28 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 26. szám (1885. június 28.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom