https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/84581b6ab403030b1906e96f7bb811e3.jpg d2ca3cf6c1c309f2b71757388e0b74cb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4ee92425be6ef55561e77c56e5b34585.pdf 6d5e0aaec779d180d994a25da04a3e4d PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1885. január 4 4567 1-ső szám XII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. ' Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok" 1885-ik évfolyamára. Előfinetéoi feltételek: Egész évre . ... 6 frt. Fél évre ..... 3 frt Évnegyedre .... 1 „ 50 kr. Egy hónapra .... — B 50 kr. As előfizetési pénzek egyedül a kiadóból cxlmezvo, — legezéUzerfibbon póstautalványnyal — a nyomatandó példányok > pontos szétküldés tokintotóból, mielőbb beküldendők. Kék Lánlót Horváth Danó, kiadd a laptalajdosos. feL szerk. B.-Gyarmat, 1885. január 2-án. íme, befejeztük a XILik év folyamot, és* Isten kegyelméből megkezdjük a XlU-ik év­ folyamot. Jó lélekkel elmondhatjuk, hogy mind a 12 év alatt a közügyét akartuk szolgálni. Ezen 12 év alatt teljes tudatában vol­ tunk feladatunknak. Mert társadalmi intéz­ ményeink között, melyek az emberiség törté­ netében fontos szerepet játszottak, melyek a társadalom átalakulására döntő befolyást gyaJkorolnak; méltán említik- az elsők között a sajtót. Ez van hivatva a nemzetek szellemi és anyagi érdekeit képviselni ez veszi véd•zárnyai alá a társadalmi érdekek minden mozzanatát. Éb nem nagyítanak azok, kik a sajtót a nagyhatalmak közé sorozzák, mert valóban hatalmába áll a sajtónak Ítélni azok felett, -kik közéletben szerepelnek, és a ren­ delkezésére álló fegyverekkel küzdeni azok ellen, kik kötelességeik teljesítésében — ha­ bár jóhiszeműleg is — nem jó utón járnak. Az egész földtekén, hol a civilisatió ter­ jeszti áldásait, alig van hely, hol ne küzdene TÁRCZA. A csék ek. Lessingtől fordított* Vilma. A esik. mit a pajtin kia zyaratk Miként jiUkaaart ad aakQak, Ét a eeóknkl még mit aam gondol, Ea oly ca&k, mit nem éráit Ónk. ▲ caók, malyat karátost kiáll, Ea a kSaaSntla oly néma, Moly tani kötóa valódi csókkal, Hideg divatban van bolya. A caók, mit atyim ad Jntalmdl, Mint érdemelt dlcoérotot, ‘ E«y Jóakaró áldó csókot. Ka oly caók, molyét tintelek. • A nóvéri nőre tét eaókjlt, Coóknlmba csak ép égy vonom, Hogy aa alatt gondolatomban Mis leány caókjlt képaelem. Egy csók Loabla ajakéról, Molyét nem létnek árulók, Moly olyan mint a gerle csókja, Ah. u ily caók, m lm a ceókl Szép virágnak szép gyümölcse Beszély Irta; Vértess József. Szép u anyja szép a lánya. Nem csoda tehát V özvegy gróf Petőváry Gáborné kastélya valóvásarándokolási helye volt a megye iQainak. A nép az emberiség érdekében ; o ott, hol a sajtó hí ▼atáaát jól fogadják fel, hol nem áll zsarnoki Önkény vagy törpe egyéni érdekek szolgála­ tában, a szabadelvű irány harczosaként je­ lentkezik. Csodá é tehát, hogy a Bájténak hazánk­ ban is magasztos hivatása volt a múltban, hivatása van a jelenben, és lesz a jövőben. Mindnyájan tudjuk, hogy a negyvenes évek­ ben mily nagyszerű hatást gyakoroltak a szá­ zados álmából felébredt nemzetre ama gyújtó lelkesítő czikkek, melyeknek Kossuth Lajos volt Írójuk. 8 az elnyomatás korszakában is a sajtó adott kifejezést a nemzet aspiratióinak, vágyainak, habár a cenzúra bilincseibe volt verve; de a zsarnoki hatalom hozzászoktatta a közönséget a sorok között olvasni. Midőn sajtónk lerázhatta a censura bi­ lincseit, és a nemzet fiai szabadon hirdethet­ ték meggyőződésüket: hírlapirodalmunk vi­ rágzásnak indult. A sajtó utján adtak kifeje­ zést eszméiknek Deák, Kemény, Eötvös, és hazánk megannyi nagyjai. Akkor kevés la­ punk volt^ a közönség egyes férfiakkal, a czikkek íróival állott szemközt; ma számos lapunk van, és nem személyekkel, hanem la­ pokkal érintkezőnk. Azt mondják, hogy a sajtó ma már hanyatlásnak indul, hogy hasz­ talan keressük a stylusbán azt a meggondóltságot, melyet sajtónk -aranykorában volt al­ kalmunk tapasztalhatni. Nem akarjuk ezek véleményét föltétlenül elitélni; annyi bizo­ nyos, hogy a sajtó ama régi puritán alakban ma már nem felelne meg a czélnak. A mai közönség sokkal követelőbb, s ha sajtónk eme fokozatosb követelésekkelazemközt nem emel­ kedhetett arra a magaslatra, melyen a kül­ földi, kivált az angol sajtó áll, annak oka az hogy kiválólag politikával szeretünk foglal­ kozni, s igy lapjaink is pártok politikájának lévén támogatói, gyakran a legfontosabb tár­ sadalmi érdekeket mellőzik. Majd ha általánossá lesz a meggyőződés hogy a sajtó hivatása ez, hogy a közélet tár­ sadalmi momentumaival époly mértékben foglalkozzék, mint a politikával: hisszük, hogy virágzásnak indái a hírlapirodalom és be fog következni annak valódi • aranykora. Azt a* érdemel nem lehet eltagadni hazai sajtónktól hogy miden időben törhetlen zászlóvivője volt a hazafiságnak. Ha*mbst sajtónk külső jelenségeit veszszűk vizsgálat alá, minden gondolkodó előtt fel fog tűnni az a körülmény — melyet fő­ városi hírlapíróink egyik jelese egy felolva­ sásában méltán hansulyozott — hogy most egyszerre oly sok lap keletkezett. Ez nem ab­ normális állapot így volt ez mindenütt. Ele­ inte igen sok lap keletkezik, beáll a hírlapok detentralisatiója. De bizonyos, hogy ez nem tarthat sokáig: későbben, midőn a hírlapiro­ dalom-fejlődésében megerősödik, azükségképen concentrálja erejét, az életrevaló tovább fog fejlődni, fenn fog maradni. Vannak, a kik azt mondják, hogy a vi­ déki lapoknak nincs hivatásuk. De ez állítás elfogult. Igenis, a vidéki lapoknak van ha­ tásuk, mert minden megyének, minden vidék­ nek vannak az állam érdekein belől sajátos érdekei. .Lelkesülni a közügyéiért, és azok fedekében közrehatni, buzditani; ez lesz ezen évi programozunk is. Megújult erővel fogunk e munkához;de hogy annak megfelelhessünk, kérjük a t. me­ gyei közönség szives pártfogását. A b-gyarmai-váczi vasút, Nógradvárme­ gyének és Hontvármegye egy nagy vidé­ kének életkérdése. Reményi Károly barátomnak,* .Nógrádi Lapok* mait számában, ezen vasul tárgyában közlötl lelket felszólalása, oly meggyőzőleg hatott teám, hogy a fel. Elme grófnő sa Ionjai mindig nyitva álltak a magye inteligencziájának és bizonyaiig győzték volna is cin kogatni meg nyitogatnl as ajtót a sok járók kelőkre, mert itt találkozott a vidék színe java. Valóságos Meddiuája volt a petővári kastélya környék főárainak, hol két istent jártak imádni: as anyját meg a lányát. Nemes oltvány, nemes sarja, nép virágnak szép haj­ tása. As anya alig még 33 éves, a leány még alig 16 éves. As anya olyan volt mintás erőteljes virult pálma amely megérett, megtermett, gyümölcsöt hajtott, de még sudár, erős és hajlékony ... mert Elma grótnő arcsán.még ott virultak as ifjúság pírjának rózsái, szemeiből még as ifjó.lflx sugárzott körül, ajkain még as ifjú, pajzán mosoly ült, és amellett nemes, méltó­ ságteljes volt, bizonyos önérzetes büszkeség omlott el egén megjelenésén. És a bimbó ... a 16 éves Bella comtesse . . . Iáitok. Igaz, hogy a petóvári uradalom két szegyére terjed, hanem Gábor gróf még tengernyi adóságvt ha­ gyott bátra, mert az ő korában még a nemzeten csön­ des is járta a petővári anionban . . . azután mag a Kaszinó . . . meg a lovak . .. hiszen én istenem a pénz nemin megy, hanem repül. De hát elvégre ia pénz . .. pénz' caak nem szókhátik le az özvegy grófnő nagyúri txokásürél, ha egy estély egy aratásba kerülne is. És csak nem lehet valóságos feslö bimbó volt, kinek utain nende mo­ dora olyan volt, mint a rózsán a hajnali barmatesep. Gyengéd vonásai és aroza hófehér sxioe bűbájos va­ rázsnál tudták meghódítani a sziveket Aranysárga fartőinek kacskaringósan rendezett kis karikái oly kedvesen nyugodtak magas márvány homlokán, mely ha szél nem lengeti. A báró és az alispán mindennapi vendégek vol­ tak Pelővárott. A báró megtett férfikorában állott Be sótos szakáiul ée bosszú bajusszal benőtt areza az Uj­ júkor átélt élvezeteit árulta el, de azért déleseg haj lékony aUk volt még. As alispán pedig finom, elegáns, chikee minden izében. Igazi levente volt, hatul, ezép és nép jövőjfi mert as ifjút o nagy állázra csak te­ hetsége jutatta. És e kél alak volt a grófi ház két alatt két világos kék szeméből a derült égboltozat látszott S jobban uoroték egymást mint anya a Iá nyál, és a leány az anyját. A mióta a büszke Gábor gróf meghalt, úgy villák egymáshoz, mint virág az ágához, meleg szeretettel függtek egymáson, és még rnbájok is egyforma volt. 8 ezaz öltözködést az anyját egy kicsit fiatallá, a leányt egy kicsit öregebbé te­ vék, úgy, hogy testvéreknek hitték őket. 8 hódított a lány is, meg ar anya is, szerették a hajadon! is, tujg al Özvegyet is. A petővári jour fisakén még a főispán is ott szokot*. lenni, mert igen elagáusak, fényesek voltak. Podig, pedig köztünk le­ gyen mondva a szép özvegy viszonyai ugyancsak zi- valami szegényes eetélyt rendesei, ha B^jnai Hektar báró Hollón István alispán meg ... de ki tudná azt a sok fényes nevet felsorolni, a melyik ott megfordul És a világ eok minden! -beszél, mert a petővári kastély magas bástyáit a török nem tudta ugyan megszálúi, de a hír és a mende monda még le ki le is jár. Hektor báróról meg az alispánról sok minden­ félét rebesgetnek rósz nyelvek. És nem susog a levél zodveltje. Udvaroltak együtt ée külön a Uaynak is, meg szép anyjának, úgy, begy itt bizony okos essbooek kellett volna lenni, hogy kitalálja, ki mily csán dékot táplál Két dudás egy csárdában . . . nem lehet ea«dk jő vége; nem tudták ugyan egymásról, hogy kinet\ szive kifelé mert a kél szén nő iránt egyfor­ mán viselkedtek, de felébredt mindkettő szivébe az a síkra, mely a legkisebb izgalomra lángra lobban. 1 aM *4 V*..*[*5. _ ij (1| 1 t.níJT �NÓGRÁDI karolt ügyet még bővebben fejtegetni, a megye iránti kötelocoégetausk tartottam. Hogy a Mólba volt varat foutooaágát kiemelhes­ sem, némi bovezsléere volt szükségem ; azért kérem a szívna olvasót, hogy annak megölvasása no essék ter* bére A jó tetőn hatónkat annyi természeti kincsekkel Áldotta mag. bogy ha a külvilágtól obinál fallal len­ nénk te elkentre, do vas, kő éo vizi u Iáink immár rendben tolnának, bogy miként ai erek az emberi teetet, úgy a jó ée olcsó közlekedési eszközök as egész országot behálóznák, bogy ily módon as egyes vidékek saját fölöslegeiket a szükséget szenvedő v.dékökre szállíthatnák s ekként élénk bel kereskedést űz­ nének egymással: szent tetván bíró bitóiban bsrmincs millió ember te boldogan megélhetne. Tudnia kell ugyanis a szivéé olvasónak, bogy a nemzetekre nézve fö dolog a bel fogyasztás, a belke­ reskedelem, a mi nem függ a külföldi eseményektől, hanem azt magnak szabályozhatjuk. Anglia a maga óriás iparának gyártmányait mintegy háromnegyed részben saját birtMlalmaibsn árusítja ol, *o csak a no gyodréssével űzi n uagy világkereskedést. Tanúságul szolgál ez a nemzeteknek arra nésvo, bogy állami háztartásuk bán a fö súlyt a bel fogyasztásra, s beikoreskedéers fektessék, a minek éltető olomo a jó köz­ lekedés, Ha tekintjük nemzetközi kereskedelmünk mérle­ gét: megdöbbenve látjuk, mennyire vagyunk a kül­ földnek, főleg az iparos osztrák államnak adófizetői; holott ha virágzó naxai iparunk és élénk beikereoko dalműnk lenne: nem szipolyozná ki a külföld vérün­ ket éo pénzünket, s virágzó ország lőhetnénk ; míg moot a gabona crtete folytán nyers termékeinknek ma holnap nem találunk külpiaczot, o. igy évről évre pnez tolnunk és vesznünk kellene, ha a hazai ipar felvi­ rágzására minden erőnket meg nem feszitjük, és a belkereskedelemnek olcsó éo gyors közlesedési eszkö­ zöket nem biztosítónk. Hogy egyebet ne említsék, világhírű borainkkal így bent a hazában, valamint az egész világon, vi­ rágzó kereskedést űzhetnénk, s ezzel pénzszegény, basánknak számtalan milliókat biztooithatnánik; de csak agy, ha Bodapesteo oly országos borászat egy­ let léteznék, melynek kizárólagos kezelése alatt vol nának a legnemesebb szőlőhegyek termékei, hogy a hazai éo külföldi fogyasztó közönség, a legbiztosabb kezekből s a lehető méltányos árakon kaphatná a vi­ lághírű, kifogástalanul kezelt magyar borokat, nsm pedig a borhamisítóktól éo műbor készítőktől, a kik boraink hitelét tönkre teszik. Azért van pedig szük­ ség ily országos budapesti borászat! egyletre, mert a termelőtől többet várni nem lehet, minthogy aszőlleit uemoo fajokkal, s a tőkéket egymástól méter távoleágra kiültesse, hogy a gyümölcs minden évben meg­ érhessék, azután pedig lecsimázva, erjesztés mellett szülje hordóba a termést. hogy azt az egylet a fo gyaszló közönség Ízléséhez idomíthassa, s forgalomba nosza. Ez oly tqdopány, a mihez a termesztő nem ért­ het Az magában értetődik, bogy az ily. országos egy­ letnek a kormány felügyelete alatt kellene ál lan i s országos intézménnyé alakulnia, a melynek kül plácsairól a közös külügyi minisztérium tartoznék gon­ doskodni. Ám de arról egy psrezig som szabad meg­ felejtkeznünk, bogy Budspeetnek, mely a hatalmas Dnna partjain fekszik, ^s vasút által Fiúméval, s a ten­ gerrel áll összeköttetésben, s igy Európa egyik legtekintólyeeebb kereskedő városává fog válni, az ország összes bortermő vidékeivel vasat! összeköttetésben kel­ lene állania, hogy a termelő a maga nemes termését oksón és gyorsan oda szállíthassa. Még egy más nem kevésbbé fontos körülmény­ re hívom fel as olvasó figyelmét Budapest bámulandó módon növekszik, és számtani bizonyossággal ki lehat számítói, hogy nem sokára világvárossá lesz, a mely­ ben a gyáripar óriás mérveket fog ölteni, éo Így Bn dapsst a hazai termesztőre nézve óriás fogyasztó kö­ zönséget fog képezni, melyet főleg a közel fekvő vi dákoknak kell mindennel ellátni. Budapest tehát, ezen nagy jövőjű fö és kereskedelmi vároennk a gyűpont, mely felé kell gravitálni a magyar kereskedelemnek s igy minden vasútnak. Ezek előre bocsájfásával, vizsgáljuk meg a csói­ ba vett b. gyarmat váczi vasút életképességét, és néz­ zünk szemébe a hangzatos ellenvetéseknek. Azt mondják, hogy ezen vasnt kopár e részben elpusztult vidékeken fogna keresztül vonulni, a Így sem személy som pedig áru forgalma által nem lógna jö­ vedelmet biztosi Int. Igaz, bogy ha as ember a tömérdek vízmosásokon kipuntitott erdő talajokon, elparlagult szőlőkön, kizsa­ rolt szántóföldiken, s nem gondvísolt réteken végig tekint, alig mer a fentebbi ellenvetés cáfolatába bocsájtkozni: de mind ennek oka az, bogy a szorgalomnak nincs megfelelő jntalma. mintán közlekedési eszközök hiányában, azt sem tndja a termesztő haszonnal eladni, a mit a még ki nem zsarolt földön olcsón termel. Le­ gyen csak vasnt, és elfogunk bámulni a változáson, a melyet csak egy évtized alatt is tapasztalni fogunk. Nem fogják azok a beoskei vízmosások, azok a nagy­ szerű fekvésű várslyaí s bérezeli szőlő parlagok az utas szemét boeszantanl: hanem mint egy varázs ütésre akác erdők fonák a völgyeket elpusztító vízmosások­ ban keletkezőt, és virágzó szőlőhegyekké alakulandaak a parlagok; mert a szorgalomnak meg lesz a megfelelő jutalma, • a befektetett tőke meghozza az illő kamatot Ha a vasút a mostani lakosságot nem lesz képes nj életre ébreszted: majd meg fognak ott telepedni élei• meeebb jövevények, n kik megveszik, a virágzóvá teendík as elpusztult területeket. A kopárságok elfogunk tűnni, ás erdők fognak azok helyén diszleui; mert min­ den élelmi, tüzelő s kereskedelmi czikk ba»zonnnl lesz értékesíthető. Ott lesz Budapest, a mindent fölemésztő gyomor, e igy less a vasul menti vidéknek kire dolgozni. lapok. Hát mit mondjunk B.-Gyarmat vidékéről? Nógrád ée Hont megyének közel fekvő vidéke, látván, bogy a közlekedés Budapesttel gyors és jutányos: teljes igye­ kezettel fog gazdsaíga után látni, hogy pénzt terem­ tsen mindouből, a miből lehet Lesz virágzó szarvas marba s baromfi tenyésztés és tehenészet, a fővár >« szükségletének megfelelő mérvben. Ismerek Stűgybrn egy szorgalmas ári asszonyt, a ki ma is ptetán kd dözi Budapestre a vajat, és az eredmény nyel mag van elégedve. Mi más volna az eredmény vasút esetében. Tudjuk, bogy a pslojtsi, kör töri, zallői, borencaényi, surányi, halápi, becskei s több vidékbeli begyek tele vannak kőszénnel, a mi ha nem eléggé versenyképes te a tárj én i kőszéchöz hasonlítva: de gyári használatra megbecsül bet len tüzelő Van azon vidékeken múlhat Innal elég béka aó, bogy üveg gyárak keletkezheaaenek, a melyekre a virágzó bortermelésnek n<gy szük­ sége lesz; mert meg kell jegyeznem, bogy a tervezett vasút mentében fekszenek Nógrádmegyének legszámo sabb a legnemesebb szőlőhegyei, a melyekböz csak az ocsogi, kozárdi és jobbágyi szőlőhegyek hasonlíthatók. A nagy mérvű bortermeeztés éa szőlő a gyümölcs keres­ kedés, már egy magában te nagy forgalmat biztosit Megbámultam Somosnjfalnbao a nagyhalom koc­ kaköveket, a melyeket a vállalkozók készíttetnek, a főváros vagy más városok u'cáinak burkolására. Ki tudja, valljon a tervezett vasút mentében nem lehet-e ily bányákat te nyitni? Szóval váratnák kell előbb lenni, bogy a természet elrejtett kincseit kiaknázhassuk Botorság addig azt állitni, bogy nem lesz személy a áru forgalom. A varat tetemoMn leszállítja a vitelbéri; közvet len érintkezésbe hozza a termelőt a fogyasztóval, ét a drága, olykor káros közben járókat pedig fölöslegessé teszi; azért csodálni lehet, hogy a gazdaközöneég oly közönyös a varat iránt. Hiszen ba a részvények egy előre semmi jövedelmet nem hozóénak te: a gazd a kö­ zönség az aláirt összeget, a leszállított vitelbér foly­ tán, pár év alatt vissza fogná kapni. A mint pedig a vason közlekedés megnyíltával, a lakosság szorgalma fölvillanyoztatoék, a természet kincsei kiaknáztatnának a a fogalom megélénkül: lehetetlen, bogy a vasnt szép jövedelmet ne biztosítson. Ezen tervezeti vasút nem sokáig terjedne csak B.-Gyannatig. Legvalószínűbb, bogy Szécaényen keresz­ tül Pál falván fogna egyesülni a budapest looonczi vo­ nallal. De nem lebetlen az aem, bogy egyenesebb vo­ nalban közvetlen Losonccal jönuénk összeköttetésbe, s igy a vasnt a. megye közepén vonulván végig, a viólnál utak jó karba hozatalával, a megye legnagyobb részének szolgálatára lenne. Ha — miként rebesgetik, — a nána-ipolyságí, ezen Bécanek kedvező vonal, B. Gyarmatig fogna ki­ építtetni, ez is csak hasznára válnék Nógrád és Hont megyének; mert Bécscsel, a nagy fogyasztó világ vá­ rossal hozná összeköttetésbe a ter mész tőket Csak hogy a mi főcélunk legyen, összeköttetésbe hozni megyénket Budapesttel, a Bécenél sokszorta nagyobb jövőjű ke reekedelmi gyúponttal, és $z a b gyarmat-váci .vonal­ lal érhető eü Mind ezek után az volna a megoldandó kérdés, bogy mintán a vállalkozót által követelt négy száz ezer forint összeg még aláírva nincs, miként lőhetne a hiányzó összeget előteremteni? Mi előtt erre felelnék, azt kérdezem; vau e Nőgradnak vasútra szüksége? Mi ntán a vármegye a fövárosáéi összekötő vasnt nélkül, az ország nagy átalakulásánál" számlásba sem jöhet­ ne: a kérdésre esek igennel lehet válaszolnunk. Ha pedig a vármegyére nézve élet kérdés a vasút, és mert a vasul a közlekedési eszközök legfontosbika: a logika követelménye, hogy a megyének kell a hiányzó özszoget födözni; ée pedig a megyei utakra szánt közmunka váltsági alapra kell a szükséges összeget törlesztőt mellett kölcsön vennie. Az magában értetődik, hogy mintán a vasul vidéke könnyebben nélkülözheti a kőntat, méltányos, bogy az ily vidék akkor kapjon kő utat, midőn a várattál nem bíró vidékek utjai már kié pitvék. Azonban a varat rendeltetésének csak akkor fo lelhet meg teljesen, ba ahhoz jó megyei éa községi utak vezetnek. A vasút ezen kőutakat te elő fogja va­ rázsolni Az igazat megvallva, az ily slksrülhetlra közle kedési eszközök, valamint átaljában az élet és vagyon biztosítási ügyek tekintetében, nem kellene a vállala­ tok sikerét a polgárok jó akaratára, ée igy azok sze­ szélyére s belátására bízni: hanem oly törvényt kellene alkotni, moly szerint minden érdekelt fél, a remélhető bastou arányában köteles legyen a terhekbez hozzá já­ rulni. A törvényhatóságok képviseletének nagy több­ ségét, például két harmadát kellene följógoaitm, bogy ily ecetben jogérvényesen határozhassanak, éa a kormány csak teljesen indokolt esetekben másíthassa mag as ily határozatokat A kbzbnynék a a tudatlanságnak a köz jólétet föláldozni nem okosság. Bodnár istván Hitek. Hymen. Érdekes bymen hírekkel lephetjük meg olvasóinkat a farsang előtt, ugyanis Kövér János b.-gyarmati polg. iskolai rajztanár e napokban jegyezte el Forszter Malvin kisasszonyt a .Borsod és Vidéke* lap kiadó e nyomdatnlajdonosának kedves leányát Miskolczon. Ugyancsak Janlnsz Ferenci b. gyarmati polg. iskolai tanár szintén Miskolczon eljegyezte Pasa tel karolta kisasszonyt Pusztai Lipót m iskoláz! keres­ kedő leányát Vároennk egyik szépét Woisz Regina kisasszonyt, Weíez Sámuel kedves leányát deci, hó 28 án jegyezte el Vinter Vilmos, sajő szsntpétori (Bor­ sod m.) kereskedő. Ai eleő mulatság. Múlt szerdán, és igy még a farsang beköszöntése előtt, Sylvoeter estéjén volt tár­ sadalmi életünk első elit mulatsága, még pedig a bee véd laktanyában, melyet szegény várassak dicséretes áldotatkőezeéggel, leható tegezéi cseré felépítve, immár rendeltetésének átadott; • miveiboxy ez éj, szép nagy épületben ez volt az eteó mU‘'*t«ag -. uiáo házszentelés! OonepOlie tekiatbető *z, • eUemevéet, koil szavazónak Györgypál Ferencz őrnagy ár éa aej« őaagytágáoak, akik ép oly tepíatatmaa tótat hnti ságot nem temerő buzgúsággal alkaiozat aynjtetiak a polgári és boavédttezti családoknak azévfordsiat esea emlékezetes időpontján a leg^eltemeoebb szárak inat melleit talélkozoiok. A mulatság, melyet igazi acv^n az őrnagyáé által több boavédttezti ée polgári árnő közreműködésével rendezett báty ebéinek (pikaík) aevezhetünk, minden tekintetben sikerült; bét még ba egynémely családot a kaszárnya név baljaiéra boimi előítéletet, nem tartott volna vissza, reméljük azon­ ban, bogy mindez a jövőben te^eaea megfog azűani. As ezúttal megjelent úrnők közül fölomlitjok : Dr. Ma licber Feránéznél, Fölkel Mariska kisasszonnyal; Har mos Gábornál, Pajor Gáspáxaét, Haueablasz Király­ áét, Gaigóczy Bélénél leányai Mariska ée önsi kte asszonyokkal; Latkóezy Rezsőnél, Tóth Sáodoraéf, Fsnyveasy Arooldaét, Dr. Bogdán Mibálynét, Banda Gyulánál, Kovács Sándornál, Markovién Ödönnél és Bachár Gyulánál. Mint nevezetes vendég jelen volt Fenyveasy Ferenes orazággyűléoi képvteelő te, (Feoyveesy Araold törvényszéki biráak teátvéröcseae, a élénk társalgásával, valamint a váróéi és környékbeli iQú aág színe javának egy tekintélyen része a tásezban való kitartásával, már a közvacsora előtt a legét ne­ mesebb hangulatba helyezték a társaságot. A kötve csórén pedig közel kattanna vettünk részt, s moa dani is fölösleges, bogy annyi derék éa kedves úrbölgy gondoskodása folytán bőven volt -raiadec. amit sze­ münk szánk kívánt; sőt aszal lemet felköszöctők még az elmének is eleg táplálékot nyújtottak. Az alsó fal­ köszöntőt az óni-ry úr, mint házigazda monda a pol­ gári és katonai elem barátságos jó viszonyának kul­ tiválására ; majd Dr. Melicher Feroncz kir. ügyész ár az őrnagyáét, később az egész honvédséget, mint a király által szentesített magyar nemzeti hadsereget, föL Hotlovinszky Károly plébános ár (ki alig pár órá­ val előbb az isten egyházában mondott alkalomszerű igen szép szent beszédet) itt az összes gondos báziaszszonyokat, az őrnagyné pedig az összes vendégekst majd az éjféli 12 óra megindulásakor Barmot Gá­ bor főjegyzőnk bocsáttatott ol bennünket az óévtől ée üdvözölte az újat; do persze vö t még több pohárkö­ szöntő is s az élvezetes mulatság egész reggeli 5 óráig tartott. A zenét Gyuri Jóska vadkerti bandája, mely állítólag nyaranként Budapesten te mázaikéi, látta el R. K. A megyeri mulatság. Folyó évi doczombor hó 28-án színi előadással éo hangversennyel egybekötött. zártkörű piqneniquo tartatott Hegyőrben a Luebkovitz urak vendégszerető házuknál. A gróf Frodro egy felvonásom .Egyetlen leánya4 ment kitűnő sikerrel. Minden szerep hivatott kezekben volt, Snmbalinszky leányait Kaiser Irma, Bugát Erzsiké, Várady Mariska Boka Gizella ée Engerbard Torike árbölgyek sxemélyesiték, a férfi sioropokel pedig Ticsénynzky Árpid, Lnchkovits Imre, BáróZendy, Szabó Barnabás, Géesy Imre, Zeáry arak kezeiben voltak*: a súgás fárasztó mnnkája podig Szőke Barna ár váltéira nehezült. A hangverseny rész Luehkovitz Imre tilinkó játéka (ki­ sérte Bodnár Bálint nr) Dettrich Elek és Lnebkovits Imre fnvoladavja, Bodnár Bálint zongorajátéka éo Zeady Gyula báró füttyéből (kísérte Bodnár Bálint) Által. Mindannyian emberül megfeleltek szerepeiknek. A mi pedig a tulajdonképp tánczmulatságot illeti, azzal ugyan mindenki megelégedhetett és kibékült az oda éo ha­ zamenetel fárasztó munkájával, mert megvallva az iga tat erős munka volt bte az. A megyeri ée vidéki ezé pék a rósz idő dacaira szép számmal jelentek meg, ugyannyira, hogy a franezia négyeseket 16 -18 pár tánewha.- A megjelent úrnők közül a- .következőket sikerült feljegyezni. Bugát Lajoené, Bugát Jánosáé, x özv. Boke Gáborné, Gráf Herma a né, Végű Gáborul, Gabony Anna, Géczy Rertalanné, Placby Incaiai ok papné úrnők ée Bugát Ereiké, Beke Gizella, Ragéibárdi Torike, Gutfronud Ilona ée Paulina. Kaiser Irma. Joezenszky Sarolta, Gonda Erzsiké, Plahy Mariska, Szabó Barnuska, Streiberger Ella, Sxelay Viktória ée a kedves Várady Mariska slb. Végre köszöoetet sza­ vazok a megjelentek nevében te a mnlateág nö< iáié Bőinek és a Lnehkovitz uraknak, do legfökép Lueh kovicb Imre urnák, a kit a színpad ée díszletek se játkezű elkészítése és fáradbatlan anyagi éo ozeltemi buzgalmáért méltán elismerés Illet Felülfitettek a kö­ vetkező urak ée érnék: Bugát János 2 frt, Géczy Berta 40 kr, Gntfreund Ilka 50 kr, Gatfreaod Pali 50 kr, ifj. Bogát Lajos 60 kr, Hall Imre 80 kr, Jo szonsiky Károly 40 kr, Dubraviczky Á lám 80 kr, N N. 2 frt 90 kr, Burgyán Etemór 1 frt, Bugát Fotoné �N 4 frt, Gráf Arain 60 kr, Gond* Bertalan 1 frt, Szó rémy Jenő l frt, Bogát !.ajos újból 1 frt, Tóth Jenő 60 kr, Zikmand Alajos 1 frt, Luohkovitz Imre nr pe dlg a mulatság alkalmira! 4 akó jó bort sajátjából közrebocsátott. A fenti nrak ás árnők fogadják áldó zatkésxségükért * rendelők köszönetét. Rég bevett szokást követünk, amidőn ax uj esz­ tendőben boldog nj évet kívánunk tisztelt olva­ sóinknak *, de nemcsak a szokás késztet arra, hanem egyszersmind kellemes kötelességünknek tartjuk könönetet nyilvánítani sióknak, akik eddig sziveitek voltak minket támogatni, másrészt azonban alkalmat veszünk magunknak arra is, hogy mindazon t. elöfitetőinket, kik eddig előfizetéseikkel hátrálékban van* nak, tintáiéiul felhívjuk, hogy a hátralékokat sziveokedjenek beküldeni. Tisztelgés az alispánnál uj év napján. Scitovszky János alispán árnál nj év reggelén a központi tisxtikar Barmot Gábor főjegyző ár vezetései alatt tisztelgett Barmoe ár es alkalommal szép ét érzés teljes na vak* bán tolmácsolta a tisztikar jó kívánatéit Ax alispán meghatva köszönte meg a megemlékezést éa biztosította tisxttátsait arról, hogy habár mint ellenőre a megyei administratiónak, aa ezzel járó felelősség éneiében, a szigorúság kifejtésére lehet utalva, mindazonáltal halmosott teendőkkel ellátott tinttánaiusk támogatását mindenkor kellemes kötelességének ismert Majd a kösponti árvaesék összes szaméljzete Pajor István kir. tanácsos és árvaszéki elnök vezetése alatt megjelent az alispán! termekben. Pajor István ár szintén szép bestédet intéseit aa alisp'nhos, mire ax alispán axár* vessék tagjai irányában táplált jó indulatának adott kifejezési, mondván, hogy ax árvaesék mostani tagjai* val meg van elégedve és reménye van, hogy mindason súlyos és felelőséggel járó feladatokat, melyek jófor­ mán minden átmenet nélkül nehexednek ax árvaszék ’ tagjaira, ax árvasxék jelenlegi tagjai megoldani fogják. Mindkétreudő tisztelgésnél a tisxtikar zajosan megéljsnexte ax alispánt h Követésre méltó példü.x Huszár László tereskei birtokos, Tersekén lakó 20 árvát, és annyi szegény ösvsgyst, valamint ss előtti években, ágy ax idén is látott el téli ruházattal. A ruházat megvarrását a jó­ tevőnek, nemeslelkű leányai magukra vállalván, ast személyesen eszközölték. Ezenkívül a fennevezett jó levő, a község szegényeit a téli idényre tüzelő fával is ellátja. Adjon Isten as ügyefogyott szegények és árvák számára sok ilyen jótevőt 1 A Jelmezbál A január bő 10 én tartandó jelmez­ bál iránt oly nagy as érdeklődés, milyen asntóbbi időkben tapasztalt közönnyel szemben szokatlan. Nem­ csak a helybeli, de a vidéki közönség s különösen a hölgyek azon része mely a titok leple alatt készült jelme­ zekben fog megjelenni lázas izgatottsággal várja a bál el­ érkeztél. 4. -rendező bizottság fáradhat latrai- minden le­ hetőt elkövet, a bál sikerének előmozdítására. A be­ mutatandó élőképek, melyhez városunk s a vidék szé­ peit nagy számmal sikerült megnyerni, kellemesen gyönyörködtető látványt fognak nyújtani a jelenlévők­ nek. Ax élőképeken kívül as összes jelmezeseknek csoportonkinti felvonulása is egyik érdekes mozzanatát képezendi ax estélynek. As érdeklődőknek tudomá­ sára hozzuk ez úttal is, hogy Burger Zzigmond buda­ pesti jelmez kölcsönző intézetének színezett jelmez catalogusa Rálh Béla bálbizottsági jegyzőnél megtekint hető s annak alapján megrendelések a kiválasztandó jel mezekre legkésőbb f. hó 6-ig ugyancsak n övezeti bunttsági jegyző utján eszközölbetők. Hm. Gr. Gyürky Ábrahámnak megyénk főispán­ jának Nyitramegye főispánjává való beigtatáaa jan hő 15-én fog végbe mosni Nyitván, a megye székvá rőtében. A nyilramegyeiek nagy ovátiókkal fogják fo gadni aa uj főispánt, moly őzéiből 1Ő00 frtot szavaslak meg a közköltségekre. A nőgrádmegyei ölvoneí disikűidöttség jan. hó 13 án indul útnak. A körigaigatáei bizottság havi ülése jan. hó 7 ér fog megtartatok Pulxzky Ferencz nagy hazánkfiának 50 évei írói jubileuma docx. hó 30-án Bpeeten megható ünne pélyeségekkol ment végbe; melynek örömeiben a öreg tudós szép családja is osztozott. Hazánk om< kiváló férfiét, a tudományoknak ezen ágy szólván él< lexikonét, méltán érte a szép megemlékezés: mert his ax ő érdemei, melyeket mi meg sem próbálunk ecse telni, Magyarország újjá ébredésével és megizmosodá sávul vannak szoros kapcsolatban. Örömmel ragacsul \ meg mi is as alkalmat, hogy mély tiszteletünket nyíl vánitsuk ő'irányában, aki egykor mint szécsényi nagy birtokos, Nógrádmegyének is oszlopos férfiú volt. A ő élete és munkássága, nekünk fiatalabbaknak, példi ét tanúbizonyság legyen arra, hogy lángoló búzásáért tét, ész, tudomány és munkásság mellett egy eltipor ■épet feleleveníteni lehet, miként ő tette azt Kossuth tál az emigrátió gyászos korszakában. A jubileut napján Pulszky nógrádi tisztelőinek érzelmeit Fenj Ó G R A D I LAPOK./, eeey Ferancz országgyűlési képviselő ár, ki akkor l.-Gyaraaton volt, tolmácsolta távirat utján Élt»«*e x Isten az emberi kor legvégső határáig /rdeiuae agy tudósunkat és basánk eme sxallenióriás *f! A nagy-ornexl bíró választás végre megtörté t, lyőzött a Maiséri-párt a Gyürky párt ellenében a d»cz. ló 29 én megválasztották Husider Flórit s. oner iv­ ónak. De ez nem ment olyan könnyen. Ugyanis a larcz hasonlított a guelfek és gibellinsk harczéb<>z. a iét párt többször egymásra rontott sőt halál is löv­ ést. A Mazsári-párthos tartozó egyik választó polgárt, Járási Istvánt aki fenéidért éltetve elázott s aztán ha a ment aludni, alvásközben baltával agyoncsapta egy lűhös Gyürky párti. (Újév napján bonczelta fel a izegény áldozatot Dr. Feledi Ferenci járási orvue ár.) Ifégro deci. 29-kére megérkezett 97 gyálogos katona ( tiszt vezérlete mellett Esztergámból, s ez megtette x kellő hatást, mert a választás napján Balás Ferenci fszbiró egyhangúlag kimondhatta hogy: „Éljen fenéi- rács Ferancz bizottsági elsők és Geeila Miksa igazgató iteök tévé bee. A bál bizottságának elnöke: Gél­ én Endre ur, titkára: Dr. I^yerAntal ár. Énen tánca BaL’aár Loaonezoo lesz a legsikerültebbeknek. Deaeris érdemli ezen bál a támogatást, mivel ennek jö >.<Telmr rzépen gyarapítja éven kést azon segély egy­ eli tőkét, melyből oly sok szegény tanuló torsa eaybitteülr. Kolozsvár karácsoni krisztkindlije 1862-b«n. 4J.1?. M »4«. ) Es pletjkáxott, haxudosott neki s elét* ellen szőt. •ly titkos ttaoaeskévénekkel rémitgntte mindig, begy iluljára a bás előtt álló s a folyosók kanyaru­ ltaira állított őrök mellett még hálószobája előfüikéében is fegyveres embert, hálatott Ez a fegyveres > in bér a kis káplár volt, aki urának föltádea béxnl* □át bírta s számára kémül szolgált, nem esek a laroesággal szemben hanem még saját alantas köiegoidér Flórt A Gyürky párt azonban csak szunnyadni tel s a rendőrségnél te. Es természetesen módot nvuj ment, hogy erőt merítsen ax újabb kitöréshez. Eredeti olt neki, bogy a reodAreég laetitkoeabb lajeévm is megismerkedbérnék. Mindig tudta, mikor hol lesz hás Isten népe ez ax oroszi nép! notosás, elfogatás, razzia a honvédek ellen, kiket A jótétemények gyakorlása feircizinger Jakab hol, mely oldalról fenyeget eseted elem s kiről mily helybeli lakee Kukta Andrásáé elleni ügyében 3 frt íelentések s vádak érkeztek a rendőrség kesébe. Eb 21 krt a verse kereszt egylet javára; Galgócxy (Galbe volt hatalma, s ezt zsákmányolta ki a mennyire csak kizsákmányolható volt I Ax egész várost adóízegócsy) Béla zsélyi lakos, tanú Kovács Sámuel által tőjévé tette, mert ezen rendőr hatalommal szemben Péter Mihály ellen folyamatra telt peres ügyben ré­ szére megállapított 3 frtot a helybeli kórház javára mindenkinek wlt valami gyöngéje, valami rettegni, valójs a melynek czimén nem volt bátorsága a sas ajánlotta fel. Ezen Összegek Jakobovics József elbíró rolásnak ellent állania. Az anyák, kiknek honvédőnk ár által ax illető felektől átvétetvén, rendeltetési he­ volt, a nők kik férjeikért rettegtek- a ház ura, ki lyükre juttattak. tudta, hogy fegyver, vagy Kossuth bankó van elrejt­ Családi dráma. Kaiser András p. tahi gépész ve bálában. E mellett az egész város lakossága oly (Baumgarten FUlöp uradalmában) már régóta viszály­ odaadással csüngött az önvédelmi harez alatt a Má­ zét ügyén, hogy talán egyetlen ember sem volt a vá­ ban élt feleségével. Karácsony estéjén a férj és nő rosban, a ki többé kevésbé ne érezhette volna magát bovasen összeszólalkoztak, s Kreiser botot ragadva a kompromittáltnak as önkény uralommal szemben. Vagy legnagyobb brutalitással annyira összeverte nejót, hogy honvéd, vagy nemzetőr vagy népfelkelő volt tnindaa a nő szeme világát elvesztette, fejét betörte s testén ember vagy képviselő, vagy közigazgatási hivatalnok, iparos, a ki az államnak dolgozott vagy szállító súlyos testi sértéseket okozott. A nagy zajra a puszta vagy S mindez lőbenjáró bűn volt akkor! beliek berontottak a szobába, a szegény asszonyt ki­ Egy szegény asszonyt — és pedig a jobb csa­ ragadták a brutális férj kexei közül s eszmétlenül vit ládokból valót, azért vesszőztetett mag Úrban, mert lék át a szomszédba. A dühös Olbcllo azonban köve­ Szeben bevétele hírére a lengyel bős arexképét külö­ telte nejét e 'Időréssel fenyegette azokat, akik ebben nösebben szép transparent keretében helyeslő el ki­ akadályozni akarták. A nő tehát harmadnapra vissza világított ablakában — A kis káplár azon kezdte te­ vánszorgotc, azonban a pitvarban borzasztó tettre ha­ vékenységét, hogy minden család, minden ház titkát tározta el magát, arra U i bogy inkább beleugrik a kikémlelte Azután fölkereste a család fejét, vagy ez hátba, mintsem hogy a férj zsarnokságát tovább tűrje. aeezonyt, s titkos beszélgetésre kérve fel, miit jé ba­ Úgyis történt. A szegény nő elment a kolhozé se mély rátot motetta be magát, a ki nagy szereocsétlsMégkútba vetette magát; dejaégélvekibásták s be akar­ től akarja őt jő tanácsaival és közbenjárásaival meg­ ták vinni a szobába. A szobában ekkor nagy^szidkő- óvni s figyelmezteti is erre, vagy arra, mert ő is em­ zódások között fegyver , dördült el, mire azok, akik az ber, neki is van szive habár szolgálni kénytelen 1 ón eszméletlen állapotban lévő asszony körül voltak, ijjed- maga részére a világért sem követel semmit, n mit tökben ezétfutottak s a nőt ott hagyták. A nő egészen épen szán neki valaki,-azt hálásan fogadja, de let . benn ... ott fenn . . . ő nem magára hagyatva a pitvarban, 2 órai kínlódás után szik tudni ott szólhat . . . mert állásával sőt szabadságával játszik ki adta lelkét. Nem sokára megérkezett 2 csendőr, így is ... de tetszik tudni ax urak már többét vár­ ezek bementek » mohába, e ott a dühös-férjet vóU- nak . . » mert bizony nyikorog a kerék, ha Mm ke­ ben találták. A szerencsétlen ő is öngyilkos akart nik ... éj azután kinek kinek a vagyoni körülmé­ lenni, de a golyó se a szivét, se a tüdejét nem talál­ nyeihez mérten megnevezett egy összeget . . * ás es ta, hanem a bál csontba fórod ott. A szerencsétlen ellen nem volt appelláte, itt fizetni kellett! Némelyik­ nek ez az adója többre ment annál, mint a —nyit asszonyt decz. 31 én eltemették, Kaiser as élet én ha­ az államnak kellett fizetnie. Szegény anyám, hogy a lál között vergődik, • fel gyógyulásához nincs remény. besorolás elöl megmentsem, rendes havi lix fonatot Zendülés! kísérlet a b. gyarmati fogbáxbzn. De- fizetett a kis káplárnak s egyszer a midőn nem volt csombor 30 és 31-én kisebbezerú zendülés volt a b * pénz, egy kedves gyémánton gyűrűjét húzta le as rijárói. És jaj volt annak, a ki megtagadta a rája ki gyarmati fogházban. Ugyanis decz. 30 án a kórház­ vetettedét. Börtöa, pénzbüntetés várt arra, ha olyan árban megtartott rendes vizsgálat alkalmával a szabó - . tetten volt is, mint a ma született gyerek. Panaszra műhelyben dolgozó rabok a felügyelőség és őrség ha­ menni nem épen lehetett; ki merte volna a hatalmas tározott tiltakozása ellenére, mintegy 60 au az orvos Uiban kegyenezét bepanaszolni! De különben is óva­ elé kívánkoztak menni, állítólag azon panasszal, bogy tos a ravasz, mindig négy szem közt tanú nélkül vé­ gezte üzleteit Képzelhetni hát a váron elkeseredését a as élelmezés ez idősxerint tossz a bogy ax ételek élszemtelen és kielégíthetetlen zsarolások felett! Ha e vezhetlenek. Emiatt a klr. ügyész által rendre utasít* magyar ember orgyilkos tudna lenni, bizonysára száz­ tettek a 3 napi magán elzárásra Ítéltettek. Ezen ité szor is agyon ütötték volna. De ogyxzer mégis meg­ let végrehajtása ellen, 24 en, különösen a Pestről idő* kapta a megáét, és pedig épen karácsony estéjén 1852 ben i — Valami elkeseredett emberek, kik, azt szállított zsidó rabok, ellenszegültek, de ebben megmég ma sem tudja senki — módot találtak kieealni akadályoztattak. Másnap, a 6 órai reggeli eeöbrözés öt a váron sétányára. Itt megragadták, száját betöm­ alkalmával összwzólakozváo, a 4 ik emelet 2-ik ne­ ték s azután lekapva lábáról, olyan olvasattM hu­ gyedében lévő fegyenczek a 3 ik negyedbe tolultak s szonötöt mértek rá, bogy betekig sántikálva járt az □tezákon. És caodátetoe! ennek as exekutiónak mily ott magukat elszigetelték, az ajtókat elzárták és sxalgyors híre fatamodotl a városban. Másnap reggel már maxsákokkal pricecsekkel eltöri aszol ták, e 0 itt nagy minden ember tvdte* és mindenki megelégedve, öröm­ lármát csapva azt követelték, bogy a kir. ügyész maga mel vette hírét! Az emberek, ha találkoztak csak ágy jelenjen meg, akinek panaszokat magok akarják elő­ kacsintottak egymásnak a szemébe, mert szólni e a adni, Es megtörtént, a kir. ügyész kikalgatta őket, dojogról beszélni, nagyon veszedelmes lett volna. De de miután a panasz alaptalannak bizonyult, a rendü­ azért mindenki tudta, bogy egy napra felderült a szomorú város Ez volt Kolozsvár, krisztkindlije 1852 lök, kiknek fejei: Weeely Ferenci, Bárt Jakab, Klein ben, ez az olvasatién huszonöt. Es a legkomitusabb Náthán, Piecbl Kelemen Braun Mór, Jessenberger Gyula az volt a dologban, hogy a kis káplár úgy viselte Schiller Jakab ismeretes uebmetsxő és többször bűn magát mintha semmi sem történt volna. Hallgatott tetett tolvajok, megfenyítettek, s ez áltel a zavargás mint a nyál, nem panaszolta és nem fürkészte a dol­ got; vwíto békében a mit kapott! Hogy mŰett ké­ nak vége vettetett. sőbb belőle, azt biztosan senki som tndja. A legenda .-Gyarmat várót képviselő testületi tagjainak azt regéli, hogy mikor már jól tele szívta magát, Ke megbízatása decz. 31 én lejárván, esek helyébe a vá­ louvárt oda hagyta rablók támadták meg s élesedték lasztás tegnap folyt as esti órákig Az eredményt la­ tőle az ösazsuarolt pénzt, a mely 40 - T>0 ezer forint­ ra rágott. Azt is beszélik, bogy e feletti kétségbeesé­ punk jövő számában botsuk. sében még ax nap felkötötte magát Meglehet, mert A lesonert m. klr. áll. fógymnátiumi iQátág se azóta nem látta többé senki! gélyző egylete javára a tánczmulateág es évben ián. Balázs Sándor bő 24 kén tartatik meg, Klamarik D. dísztermében Felelős szerkesztő:Horváth Danó A mulatság ez évben is tárgyion játékkal lesz össze kötve. A mag hívók a múlt héten bocsáttattak ki, Ko �NÓGRÁD I LAPOK. HIRDETÉSEK. Nyom a tott kiadó Kék Lászlónál B. Gyarmaton, 1885. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00586.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1885_01_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1885-01-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 13. évfolyam 1. szám (1885. január 4.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom