https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/06e9255ac62d068a7eae677ee91691fa.jpg 8bd7e9d8e3a80840d57b480275651632 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/54eefe036e1abfc30eaef5d34663c86b.pdf 673cbb7ddf0564124beb0ef581828ae9 PDF Text Text I. évfolyam 1873. Előfizetési feltételek: Egész évre Fél évre6 ft. ft. - Évnegyedre 1 ft. 50 kr. Előfizetni lehet, csupán a kiadó hiva­ talban B.-Gyarmaton. E lap szellemi részére s a nyilttérre vo­ natkozó minden közlemények a szerkesz­ tőhöz küldendők. 34-ik szám. B.-Gyarmat, augusztus 24. NÓGRÁDI LAPOK 3 Hirdetések díja: Öt hasábos petit sor. . . . . . . . Bélyeg minden beiktatásnál. . kr. Nyílt tér garmond sora. . . . . . Hirdetéseket felvesz a kiadó. Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan esz­ közöltetnek . Előfizetési pénzek, reclamátiók és hirde­ tések a kiadóhoz Intézendők. politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap. nak családok, melyek egy kicsiny második és nem kevésbbé fontos té­ tulajdonitják, hogy a kezelő. ügyvé­ szobánok büzhödt levegőjében küz­ nyezője, az ügyvédi kar milyensé­ dek kisebb- nagyobb összegekkel vannak a csődtömegek irányában ér­ (-rm-)Az Ipoly pénzügyi capacitási, ködnek az éhséggel, amelyek után gétől függ. Kétszeresen be kell ismernünk dekelve, minélfogva indittatva érzik talán előre sejtve a nagyszerű fiascot, bátran hozzátehette volna, a szokat­ nem siettek l‘estre, hogy az istván­ lan szárazságot is, mint a pénzkri­ ezen állítás igazságát, ha tekintetbe magukat egymás irányában minden és krach természetes következ­ vesszük azon bizonytalanságot, mely­ lehető engedékenységgel eljárni, mi­ sis napi népgyűlésen latba vessék szak­ jogéletünkre nehezedik. A polgári és re nézve hiányos csődtörvényünk e­ értő szavukat a magyar nemzeti bank ményét. — Ily állításokat nevetséges volna büntető törvénykönyv teljes hiánya, lég alkalmat szolgáltat s általánossá kérdésének megoldását illetőleg, de egy monumentalis czikkben felelnek czáfolni, de azért szó nélkül hagy­ törvényeink nagy részének elavult­ kezd válni azon meggyőződés, hogy nunk nem lehetett, mint azon lelki sága, hézagos volta s az ezek he­ itt rendkivüli intézkedésekre van meg a „Hogy állunk“? nem épen ismeretlen üzelmek egyik jelenségét lyét pótló döntvények nem ritkán szükség, amelyek nyomán elmarad­ érdektelen kérdésre. Óriási cothornusokban lép a si­ melylyel az Ipoly, a párt gondatla­ ellentmondó roppant tömege mellett hatlanul bekövetkező krachot jó­ saktalan vitéz a publicum elé s esze­ nul kezelt köpenye alól, nem átalja minden ügyesbajos félnek majdnem solnak. Nem csoda, hogy ily körülmé­ veszett merészséggel hadonáz ide oda, olvasóinak értelmetlenebb részét fa­ föltétlen bizalommal kell megaján­ előhord tücsköt, bogarat s oly vádak­ natizálni s bajainkat indokolutlan dékozni az ügyvédet, kinek ügysze­ nyek között az ügyvédi kar tekin­ retete-, szakértelme-, s lelkiismere­ télye nálunk sajnálatosan alább szált, kal áll elő, amelyeknek ha csak ti­ elégedetlenség ügyetlen szitásával tességétől függ legtöbb ügyben az s hogy mig másutt a legtehetsége­ zed része terhelné is a kormánynak, szaporitani. Midőn még a józanabb ellenzéki eredmény. sebb egyének szentelik magukat e a pártjának hazafiúi érzelmeit, elég S ha e mellett tekintetbe vesz­ pályára, nálunk kevés kivétellel csak volna, hogy önnön maguk mondják lapok is kötelességüknek tartják az szük népünk pörlekedési hajlamát, azok lépnek, kiknek vagy nem si­ ki tetteik felett a kárhoztató itéletet. adó pontosabb fizetésére, a hátráló egygyel több okunk van szemügyre került hivatalt vállalni, vagy abból kok lehető keve s bitésére, szóval a Nevetséges dolog, midőn oly lap, venni, hogy az igazságszolgáltatás kicseppentek s ezek egy része is ál­ melynek a megyei kérdések szellőz­ polgári kötelmek teljesítésére buzdi második faktora az ügyvédi kar meg lását ideiglenesnek tartja, melyet az tani és sarkalni a közönséget, a z tetése volna föladata, ezeket figye­ felel-e a várakozásnak s hiven be­ első alkalommal oda hagyni szándé­ lemre nem méltatva, oly nagy fába Ipoly szélsőbaloldali pathoszszal, jaj­ tölti fontos hivatását. d u l fel hogy „a pénzt is beexequál ­ kozik. vágja életlen fejszéjét, milyen az or­ ják, erőhatalommal a nyomorult k e ­ Nem hiába neveznek bennünket Igaztalanság lenne mindezekért szágos pénzügyi s nemzetgazdászati prókátor népnek, ügyvédekben nem csupán az egyeseket kárhoztatni, nyértelen néptől“. viszonyok fejtegetése. Uraim, lapfelügyelő urak ez kis­ szenvedünk hiányt, sőt megyénk te­ nagyrésze van ebben az ügyvédség Igen természetes, hogy az ily merészség csak a tudatlansággal pá­ sé több a soknál, ez határos az iz­ rületén talán nagyobb számával rendezetlenségének, mely igazság­ rosult rosz akaratnak lehet következ­ gatással, ez veszedelmes játék oly is vannak, mint a szükség követelné szolgáltatásunk, sőt a közerkölcsiség ménye, ami az érintett czikknek min­ kétélű fegyverrel, melynek kezelé­ s az ügydarabok száma megkívánná, nagy hátrányára, mind eddig véget den sorából kiri, mely telve elfer­ sére önök még ugy látszik kis ko noha ezt nem tartom oly nagy sze­ nem ért s azon tulszaporodásnak, rencsétlenségnek, hogy jogosultaknak mely a hatvanas években a vizsga ditésekkel, hibásan kiirt adatokkal, rúak! Miután a megye területén nem ismerjem azon élczeket, melyekkel lehetése tekintetéből uralgott engedé­ oly setét képet igyekszik állapota­ inkról az olvasó ele tárni, melynek lelnek anyagot, mely recriminatiók­ a közönség e társadalmi tultengést kenység következménye. megdöbbentő hatása alatt a nemzet ra alkalmas lehete, s a jelen szél­ lépten nyomon ostorozza, miután az Ezen tarthatlan állapotok javítá­ ügyvédi kart oly tartalékseregnek jövőjébe vetett nem hiú remény üres csendben korlátozottságuk nem talál sa, addig is, mig az uj ügyvédi rend­ tárgyat czikkgyártásra, bekalandoz­ szeretném látni, honnan a közigaz­ tartás életbe nem lép, maguknak az ködfátyolkép gyanánt oszlik el. — Ami erős szivű financiereünk csak zák az országos ügyek mezejét s nagy gatás és törvénykezés a legjobb erő­ ügyvédeknek önmaguk iránti köte­ sessége lenne, s bizonynyára az or­ ugy játszik a milliókkal, mint a hangon beszélnek oly dolgokról, a­ ket toborzhatná. Sokkal kedvezőtlenebb ennél a­ szág sok részében üdvösnek bizonyult macska a dióval s miután olvasói melyekhez kissé szélesebb látkör, szemét a lelkiismeretlenül leirt s több szakismeret, s tisztultabb néze­ zon tapasztalat, hogy ügyvédeink ügyvéd-egylet létesitése nem tévesz­ avatatlanul egybeállitott számokkal tek kellenek, mint amilyekkel önök nagy része sem szakképzettség, sem tené- hatását. ügybuzgóság, sem megbizhatóság te­ elkápráztatta, minden összefüggés nél­ rendelkeznek. Vannak meghiszem kik teljes e­ Ily czikkek után méltán rójják kintetéből nem áll azon szinvonalon, rejükből elleneznek minden ilyféle kül kivonja belőlök a legszomorúbb resultatumokat s hogy a drámai ha­ meg a fővárosi lapok a vidéki saj­ melyre nemes hivatása, ügyfelei bi­ törekvéseket, de ez nem szolgáltat­ tást ne csökkentse, ott hagyja jám­ tót, moly hivatását tévesztve, orszá­ zalma egyaránt hivatottá tennék. hat indokot az eszme elejtésére, mi­ Átalános a panasz s rég megszünt után épen ezen egyének elitélt tevé­ bor olvasóját a faképnél, hadd törje szágos politikát űz, s a helyett hogy fejét azon a nagy kérdésen, hogy a vidék érdekeit felkarolva, annak a bizalom a közönség tulnyomó s kenységének megzsibbasztása leende­ hát hogyan is fogunk élni, ha meg­ házi ügyeit taglálná, s ez által hasz­ lehet mondani nagy részénél ügyvé­ ne az ügyvéd-egylet fő és első hi­ nos szolgálatokat tehetne, a nagy­ deink legtöbbje irányában s a kö­ vatása. haltunk. Nem tartjuk feladatunknak az napi lapok gyenge visszhangjává zönség ma már nem ugy tekinti ő­ Ennek hiányában a biróságoknak ket, mint az igazság apostolait, a feladata lehetőleg megakadályozni s országos kérdések vitatását, azért a sülylyed. Tehát vigyázva azzal a kis ész­ jogtalanságok megtorlóit, de mint keményen megtorolni a visszaélése­ czikk tüzetes czáfolatába nem is bo­ csátkozunk, de ettől külömben is szel! s ne bizzák el magukat a régi elősdi sykaphantákat, kik pióczái az ket s minden rendelkezésükre álló felmentve érezzük magunkat, miután közmondásban, mely szerint parva ügyfeleknek, s mint perpatvarkodó eszközökkel oda hatni, hogy az ed­ rabulákat, kiknek minden törekvése digi gazdálkodás valahára véget ér­ czikkiró oly nevetséges állításokat sapientia regitur mundus! a perköltségek szaporítására irányul. jen. — koczkáztat. melyek önmagukban is Tisztelet a kivételeknek, de eme elégségesek, hogy a legavatatlanabb Az érem másik oldala. panaszok nagy részt igazoltak, sok is merő hóbortnak találja az egészet, Egy okkal több. Hogy igazságszolgáltatásunk a botrányos eset közbeszéd tárgya, még mire nézve elég legyen felhozni, hogy czikkiró szerint a keleti jár közönség jogos követelményeinek s több kisebb nagyobb körök titkát Azon okok között melyek az u­ vány terjedésének okát is a pénzkri az általános érdekeknek megfelel­ képzi, amelyek csak fokozzák az ál­ rulgó járvány nagy mérvű elterje­ sisben keresi és találja, s a magyar hessen s az minden tekintetben ki­ talános elégedetlenséget, mely az dését lehetségcsitették, bizonyára el­ bank hiányát tünteti fel okául annak, fogástalan legyen, nem egyedül a ügyvédi kar irányában a közönség ső helyen áll népünk tudatlansága. Erről keserűen kelle meggyő­ hogy „a szüz birtok agyon van in­ jelen szervezet helyességétől s a sze­ részéről elég élénken nyilvánul. A csődügyek botrányosan lassú ződni mindenkinek, ki csak legtávo­ tabulálva“, hogy az aratásba vetett mélyzet száma- szakértelme, s oda­ bizalmunk is megcsalt, s mert van­ adó készségétől, de nagy részt annak menetét is sokan azon körülménynek labbról is érintkezett az alsóbb nép­ B.-Gyarmat augustus 23. 5 kr. 30 20 kr. �nak az itt előadott szabályokat és a Kolera elleni óvszer. osztályokkal a szomoru napok alatt azon tényezők felett, melyek alkal­ tisztaságot. P ester Lloyd után.) masak a népnevelés szent ügyét je ­ s még inkább ha mint tisztviselő, Fertőtlenitésül ajálja a vasgáli­ vagy orvos gyakrabban megfordult len szégyenletes helyzetéből kiemelni, Pottenkoffer tanár egy igen ter­ czot és karbol savat. csa k az é r d e ktel ens ég é s sz űkmark ú ­ soraikban. jedelmes felhívásban azon kérdéssel Kiválólag ajálja azon holmik fer­ meg a lelkesebbek Az előítéletek és babona ezerféle ság ne zsibbassza foglalkoztatja a közönséget: „Mit­le tőtlenítését és megtisztítását, melyek neme él a nép között s kivált ily törekvéseit. het a kolera meggátlásá ra tenni“ oly házakból és helyekről hozattak, Minden e czélra forditott fillér válságos időkben az oly hálás ta­ bemutatja, hogy a kolera nem ra­ hol kolera uralgott: mivel első sor­ lajra talál, hogy szapora burjánzá­ uzsorásán kamatozó tőkévé leszen, gályos betegség, terjedése inkább ban ezekben rejlik a ragály és fer­ melynek hasznait még azok is élve­ sát csodálattal kell szemlélni. öszmüködőhely, időkörülmény és tőztetés. — És ezekhez ő oly szivós kitartás­ zik, kik közvetlenül a népnevelés egyéni hajlamtól függ, mondja to­ Vászon és pamut fehérneműket sal ragaszkodik, hogy a legjobb ta­ áldásaiban már nem részesülnek. vábbá „nincs oka valakinek kolera A népnevelésnek óhajtott felvirá­ betegtől félni, kivel egyfedél alatt legjobb erős és forró szappanos lug­ nács, a kézzel fogható eredmény s ba, kimosva fertőtleniteni . talán saját jobb meggyőződöm sem goztatása a jövő nemzedék érdekeit lakik, él, sőt veszély nélkül segélyt Gyapjuszö vet , posztó ruh a, lószőr biztositják, de gondolkodnunk kell is nyujthat.“ Atmenve az óvszerekre képes azoktól őt megszabaditani. Innen azon idegenkedett, melylyel a jelen nemzédékről is, mely nem melyeket mi a kolera ellen haszná­ és toll vizben kifőzetnek és kénsav­ val megfüstöltetnek. az orvosszereket fogadja, innen azon lehetett szerencsés a népnevelés jó­ lunk ki váltképen a tisztaságot Második sorban mi a test tisztán bizalmatlanság melyly el a legüdvö­ téteményeit élvezhetni, — és itt leg ajálja mégpedig a hajlék és test tisz­ tartását illeti, ajálja Pottenkofer ta­ többet tehetnek a lelkészek, kik l e g sebb intézkedések s azok végrehaj­ tán tartását. nár nemcsak víz és szappannali gya­ alább némileg pótolhatják a mosto­ tói iránt viseltetik. Ki magát a kolera vagy tiphus kori mozsdást, hanem többszöri vál­ ha idők mulaszt á s ai t, s a szószékről De nemcsak a babona és előité­ ellen védeni akarja az, necsak a toztatását a fehérnemünek. let, de a legtöbbnél uralgó vallásos egészségesebb nézetekkel ismertethe­ szobák tisztán tartására ügyeljen, ha­ Olyan ruhákat viseljünk, mely­ tik meg a népet, s felvilágos i thatják meggyőződés is utját állja a segély uralgó előítéleteik káros következ­ nem lakásának minden zugára, és lyek a hidegtől megóvjanak, de a igénybe vételének, miután a prae­ szellőztessen rendesen és gonddal min­ kipárolgást ne akadályozzák. destinatióbani hite fölöslegesnek tar­ ményeiről. Második sorban a felnőttek okta­ den helyet. Különösen ajálja a test alsó ré­ tat vele minden emberi segélyt. Kiváltképen azon helyekre ügyel­ szét s különösön a lábakat melegen tása által lehet a különben egészen S mindez népnevelésünk eddigi helyre nem hozható hiány t pótolni. jen, honnan a lég megfertőztetik. ily­ tartani, mire legalkalmasabb a fla­ elmaradottságának fanyar gyümölcse. Ezt nem eléggé ajálhatjuk mind lyenek: az árnyékszék, csatornák, nel kötés és gyapjú harisnyák. S ha ezekhez még hozzá vesszük, azok figyelmébe, kiknek ezen üdvös mosadék kiöntő hely, szemét tartó lá­ Jó ágy, tiszta fehérnemű, és jó hogy az élelem, ruházat, lakás, tisz­ intézménynek minélnagyobb mérvbe­ dák, konyha hulladék tartó helyek, ruházat a leghatha tósabb a test ki­ taság, szóval a rendes életmód hatá­ ni meghonosítása tehetségükben áll. és azok hol a szennyes ruhát tartják. párolgásának meggátlása ellen. rozó befolyását felfogni sem képes, Az árnyékszékek gyakori szellőz­ Szükség esetén házi orvosságul Eddig ez.eu ügy megyénkben nem élénken áll előttünk, hogy népünk volt fontosságához mérten felkarol­ tetés, fertőtlenítése által az ürítőknek elsőhelyen a fodormenta, szekfű her­ tudatlanságában rejlik a járvány kor­ bathét és meleg bort ajáll, Addig is va, bár ez utóbbi évben e téren is ártalmatlanná tétele. látlan hatalmaskodásának főoka. A háztartás körül minden legcse­ még orvos kapható. örvendetes lendületet észlelhettünk. Ugyanezt bizonyítja a mindennapi Igaz, hogy ez egyrészt az okta­ kélyebb hulladék rögtön eltávolitan­ Mértékletes de elegendő tápláló tapasztalás is. Ugyanis mig az ér­ tást igénylő felnőttek hanyagságában dó, a moslékos dézsák-, szemét szek­ könnyen emészthető ételeket javasol, telmetlenebb néposztály sorait majd rejlik, de más részt maguknak a ta­ rényekre különös gond forditassék. mondja tovább : „éljen az ember ko­ nem megtizedelte a járvány, az e­ nitóknak lanyha érdekeltsége is okol­ alódi tanyái a miasmáknak a­ lera idején ugy mint az előtt élt, V gyütt lakó műveltebb osztályok ható. — zon kamrák, szobák, kosarak, szek­ óvakodjék a mértékletlenségtől, és majdnem teljesen mentek maradtak A jövő tanévben kiváló figyel­ rények, hol a szennyes ruhák tar­ ugyan ez áll az ivásra nézve is.“ a csapástól. met fordítunk ez ügyre s minden le­ tatnak. — Az a fő, hogy az étkek ne le­ A járvány tehát egy okkal töb­ hetőt megteszünk, hogy ugy az ok­ A járvány tartama alatt ajálja a gyenek megromolva, úgy az ivó víz bet szolgáltatott elhanyagolt népne­ tatást igénylő felnőttek, mint a ta­ a szennyes ruhákat halomra össze is tiszta legyen. velésünk lehető felvirágoztatására, nítók köreit is az eddiginél nagyobb Tiszta ivó viz és tisztaság az nem gyülni hagyni, s ha ez mégis mert elvitázhatlanul meggyőzhetett buzgalom és érdeklődés lengje át, megtörténik, addig, még időnk enge­ általános óvszer a kolere és tiphus mindenkit az irás eme szavainak: miután megvagyunk győződve, hogy di tisztára mosatni, szappanos lúgba ellen. — „elvész a nép, mely tudomány nél­ némi szorgalom és jóakarat e téren A hasmenés ellen, mely a járvá­ helyezni, egy óráig ázni hagyni, az­ kül való,“ megczáfolhatlan igazsá­ óriási eredményeket leend képes fel­ után kutvizbe kiöblíteni s megszá­ nyos időben a főszerepet játsza, az gáról. — mutatni. — ritani. Szivére köti Pottenkoffer ta­ itt ajánlott életmód, és ruházat által Az autonomikus jogkörrel felru­ nár ur kiváltképen a házi asszonyok­ óvhatjuk magunkat. házott községek rendelkeznek mind­ a legelőt, a bokros zöld pedig az erdőket A SZÉP SÁRIKA GRÓFNŐ Eredeti elbeszélés. Irta : —th.— n. (Vége.) A kifeszitett körzővel hümögve szurkált ide oda a vonalakon. Sárika grófnő nem merte megszóllitani. Oh hogy bár némán is észre nem vette jelenlétét a szive dobogá­ sáról. Nagysokára mégis csak észrevette s olyan lyukat szakított ki körzőjével a map­ pán meglepetésében, hogy a miatt legalább hat holdas szántóföld m állott semmivé a természet ben Nem is tudta eleinte káromkodjék e vagy pedig jó napot kívánjon a grófnőnek. A nehezebbet választotta: jó napot ki­ vánt a grófnőnek és megkérdezte ezen vá­ ratlan szerencsének okát ? — Beszélni óhajtottam önnel Fekete. — Parancsoljon velem. — Nem háborgatom önt a munkájá­ ban? kérdé szokatlan félénk hangon. — Mily kérdés! — Mit dolgozik most? — A méltóságtok birtokának térképét? Méltóztatik talán megnézni! Azzal oda nyujtot a a grófnőnek, ma­ gyarázva hogy a sárgás szin a szántófölde­ ket, a zöld szin a réteket, a halaványzöld jelenti. — Ez meg legfelől micsoda? Kérdé Sarolta villogó szemekkel. — Ez a Keleudi grófi czimer, a kar­ dot tartó oroszlán, összefonva a herczeg Kukuljevic czimmerével, a nyíllal átlőtt sas­ sal. Gondolom egészen jól van? Sárika grófnő letépte mindkét kezéről a keztyüt, megragadta a térképet és össze­ tépte négy darabra, aztán oda dobta a mér nök lábaihoz. De hát mért teszi ezt a grófnő! szólt álmélkodva a mérnök. — Hogy merte ön az én czimerem mellé egy idegen czimerét festeni? ‒ Hiszen a grófnő tudja, hogy mért. ‒ Én sohasem leszek a Kukuljevic herczeg neje. Érti ? soha. — Értem. Eszerint a másik térképen kimarad a herczeg czimere, szólt Fekete szelid flegmával. — Én gyülölöm ki nem állhatom Ku­ kuljevic herczeget. ' • — Tökéletesen elhiszem grófnő . . . A grófnő hátravetette fekete hosszú fátylát, s kigyuladt büvös arczával amint mindig közelebb-közelebb lépett Feketéhez, olyan volt, mint egy égből aláereszkedő angyal. — Gyülölöm a herczeget, mert szeretek forrón, szenvedélyesen. Egy embert, aki arról nem is tud, aki gyülöl engemet. Fekete Miklós vállat vont és az ta vigasztalásul. — A bizony nagy baj. Kár hogy nem segithetik benne. Ha én festeném élete mappáját, biztos lehet róla, hogy fekete he­ lyett piros színekkel satiroznám ki. A grófnő haragosan dobbantott lábával. — Én istenem, ön nem ért engem. Fekete kérdő tekintetett vetett rá. A büszke grófnő pedig még közelebb lépett hozzá, kezét lihegő mellére tapasztá, mert arról félt, hogy lélekzete fog elálni attól a néhány szótól, amit kimondani fog, kezével görcsösen kapaszkodott a nagy dol­ gozó asztal csücskébe, hogy össze ne rogy­ jék. Olyan volt mint a bünös angyal, aki vétkei lajstromát nyujtja át az Istennek, olyan volt, mint a haldokló szemérem, és olyan volt mint a feltámadó büszkeség. — Uram én szeretem és imádom önt! A mérnök megdöbbenve lépett hátra egyet, azután kikeresett valahol az asztal­ fiókban egy heverő cigarettet, rágyújtott lassú tempóban, s mikor már ezt mind el­ végezte, egyszer-kétszer végig sétált a szo­ bán, monoton álmos hangon adva elő, hogy az amit a grófnő mondani kegyeskedétt, az mind igen igen szép dolog és detektáló his­ tória... de hát ebből még ő sehol sem vette ki azt, ami a dolog lényegére vonat­ kozik. hogy t. i. mitévő legyen már most ő azzal a négy darabra tépett mappával Sarolta egy pokoli dämon lesujtó te­ mást olyan kintetével függeszté reá szemét. A sértett talán női méltóság pallosa volt az: metsző és éles. —Én nem arról beszéltem önnel. Fekete Miklós elhárító mozdulatot tett mond­ kezével, aztán kinyujtotta azt és némán mutatott arra az egyszerű vékony karika gyűrűre a közép ujján. — Nekem pedig csak arról szabad be­ szélnem önnel .... Óh de bolond prózai ember volt. Nem tudom nincs-e már azóta kitömve valamely ritkasággyüjteményben. A KOLERA. Mégis csak jó a gondviselés. A miért a viz és a rozsda elvitte ha­ rapni valónkat, hát gondoskodott róla, hogy egy millió fölösleges fogat örökös nyuga­ lomba helyezzen — a temetőkbe. Bizony hullunk, múlunk s maholnap már attól félek, nemcsak előfizető nem ma­ rad, hanem még nyájas olvasó sem, aki el­ olvasuá azt, amit irunk. Az „Ipoly“ már érzi ezt, s ugy ir, mintha arra számítana, hogy ugy sem olvassa senki. És az igaz, hogy jól is számit. Egyetlen szorgalmas ol­ vasója, ami jó Csalomjaink is a külföldet járja. Egészen megfogyatkoztunk és elvál­ toztunk. j arcza támadt a világnak. Az U „uborka idény“ roszul ütött be. Nincs sem alperes, sem felperes, sem burkus, sem fran­ czia, baloldal, jobboldal, minden ellenség fegyverszünetre lépett a rettenetes közös el­ lenséggel szemben, melynek neve „levegő.Az ötödik elem haragja a föld lakói ellen. Még Zsiga bácsi is elmenekült a „sóssári“ magányba „Luftot“ változtatni. A menydör­ �Végül, komolyan óvakodjunk minden titkos szerek használásától, mert ilyenek, mint óvszerek nem lé­ teznek a kolera ellen, s ha kiadat­ nak csak szédelgésés veszélyes csalás. B.-Gyarmat város hatósága is szük­A nagyobb gyémántok egyike az orosz vény 26. §. mely szerint: „a postaintézet császári kincs közt, Pétervárt van. Egyik k látta a fennebbi okokból az izra­ minden kocsija elöl, minden más szekér,-- ségesne legszebb dísze a császári pálcza hegyének. ha veszélynélkül történhetik, kitérni tar­elita hitközség temetőjét vizsgálat alá ven­ Csaknem fölgömb, teljesen tiszta, átmérője tozik.“ kellőleg tiszteletben nem tartatott. ni mely czélból egy bizottságot ki is küldött. 15 vonal, magassága 10 vonalnyi, súlya Szinészeinkre is válságosak voltak a Az eredményről még nem értesültünk, 194 karát. Keletindia régibb bányáiban ta­ közelebbi hetek. A szinházlátogató közönség láltatott és Nadirsschah trónját ékesité. En­ egy része vidékre menekült, s itthon ma­de elvárjuk a legszigorúbb intézkedéseket, nek meggyilkoltatást alkalmával elrabol­ radottakat is nagy részt visszatartá a jár­ miután a közegészséget veszélyeztető ilyne­ Vegyes. tatott a drágakő, később egy örmény bir­ vány a szinház látogatásától. Dicséretökre mű visszaéléseket eltűrni nem lehet. Figyelmeztetjük egyúttal a községük A b. gyarmati szegények és betegek tokába jutott, ki Amsterdamba vitte. Itt legyen mondva szinészeinknek, hogy a kö­ élelmezésére f. é augustus hó 14 től bezá­ vétette meg II. Katalin czárnő egy nemes zönség mindinkább hanyatló részvéte da­ előljáróit, hogy hasonló esetekben szintén a rólag 21-ik napjáig fordított élelmezési költ levélért, 4000 rubel életjáratékért és 450 czára elismerésre méltó buzgalmat fejtettek legnagyobb erélylyel járjanak el. ezer ezüst rubelért az örménytől. Egy má­ ki mind végig. A járvány lehet mondani A megyei hirlelő utóbbi száma a f. ségek feletti számadás. 1873 augústus 14-iki készpénzmaradvány sik nem kevésbbé értékes gyémántot az megszünt s igy remélhetjük, hogy közönsé­ é. május 27-én tartott közgyűlésen alkotott 263 frt. 18 kr. élelmezésre fordított kiadás orosz czár Abbas Mirza fiától kapott szent­ günk ismét tömegesen siet a színházba, öt megyei szabályrendeletet hoz: I. A ha­ összege 109 frt. 26 kr. Maradt a segélye­ pétervári tartózkodása emlékéül. 86 karátot miután nehány előadás után ugy is távoz lászati kir. kisebb haszonvétel gyakorlásáról. 2, a községi faiskolák felállításáról s keze­ zési pénztárbah készpénzben 153 frt. 92 kr. nyom, teljesen tiszta, de csak félig köszö­ ni készülnek körünkből. Zsély szokatlanul látogatott. Vendégei, léséről 3. Az árvapénzek kezeléséről. 4. A eddigelé befizettetlen adakozások 191 frt. E rült. Kicsiszolt lapjai perzsa feliratokat vi­ szerint a segélyezési pénztár alapja 344 ft. selnek, s egy lukacska mutatja, hogy előbb kik a kritikus időben távolabb fürdőkre menni marhavásári szemlészetről. 5. A hernyók és zsinóron nyakban hordták. A „Regens“ — nem láták tanácsosnak, mindent elkövetnek, kártékony rovarok kiirtásáról. Felhívjuk rá 92 kr. B. Gyarmaton lb18 évi augustus 21. vagy „Pitt“ néven ismert gyémántja a fran­ hogy e külömben eléggé elhagyatott helyen a közönség figyelmét czia koronakincsnek, 163 karátot nyom, el­ jól érezzék magukat. Sz. István napján so­ Gazdik Lajos Kővarcz-Ilaszper AIvi na losonczi ma­ élelmezési bizottság elnöke. ső vizű és 3 millió tallér értéket képvisel. kan rándultak ki városunkból, s az ifjúság gán leány-nevelő tanintézetének a bekül­ Az orleansi herczeg mint Francziaország ré­ tánczra perdülve ünnepelte az első király dött értesitvény szerint a mult tanévben 9 A gyémántokról. gense vette meg 135,000 font sterlingért, emlékét, amidőn a nap vendégei távoztak, tanár vezetése mellett a négy rendes és a egy l'itt nevü angol kormányzótól, ki Ke­ a törzsvendégek rokkant sorai is emberül rendkívüli ismétlő osztályban 67 növendéke A gyémántok értékét, nagyságuk, tisz­ volt. A kimutatásból a tantárgyak helyes letindiából hozza. A tuilleriák kizsákmányo­ megálták a helyet s folytatták a tánczot beosztása tűnik ki, s a tankönyvek is ta taságuk és metszésök határozza meg. A tö­ pintatosan vannak kiszemelve, a növendé­ kéletesen vizszintti, elsővizünek nevezik: lásánál eltünt, a többi koronagyémántokkal éjfélig. A járvány megyénk egész területén kek rendelkezésére álló taneszközök, köz­ egy kevés hiánynyal másodvizünek: gyenge de később ismét mesés módon reá akadtak. a v gy sötétebb szinezettel harmadvizünek. A köztársaság elzálogitá egy ideig Berlin­ szünő félben van,városunkban pedig, telje tük az ifjusági lapok és folyóiratok jegy­ zéke az intézet vezetőinek gondosságáról A szintelenekhez legközelebb áll a rózsa­ ben. Az osztrák államkincs legnagyobb gyé­ sen megszüntnek mondható, miután a ha­ tanuskodik. A tanárok szakavatottsága is szinű, értékök a lehető legmagasabb. A mántja a doreuczi vagy toscanai, 139 ka­ láleset már két nap óla nem fordult elő. kérdésen felül áll, miután azonban a tanár Hajlandók vagyunk ezen gyors és ör­ urak többnyire egyszersmind az ottani nyil­ mérleg, mely szerint sulyok megbecsültetik, rátot nyom, jól lehet tiszta, mégis sárga a karát 72-ed része egy porosz latnak Kö­ színű. Ugyanaz ez, melyet, bátor Károly vendetes fordulatot egy részt a hatóság fo­ vános tanintézetek tanárai, kérdés, szentel­ szörületlen gyémánt karátját 12—14, a kö Granson mellett táborával együtt elvesztett, kozatos gondoskodásának s erélyének, más hetnek e kellő időt ezen intézet növendéke­ szörültét 50-60 tallérral fizetik. A nagyobb egy achweiczi harczos elzsákmányolta, po­ részt polgártársaink nemes lelkű áldozat­ inek képzésére, s lehet-e kivánt eredménye gyémántoknál négyszeresen a suly után e­ tom árért eladta. A portugáli király gyé­ készségének tulajdonítani, mely a járvány az oly előadásoknak, melyeket a már több órai tanitásban kifáradt tanár tart. ? melkedik értéke, igy egy 3 karátos gyé­ mántja, melyről annyi csodás dolgot beszél­ dühének leginkább kitett néposztály nyo­ Elhaltak a hét folytán: Balogh Já­ mánt már kilenczszer 50,, tehát 450 tallér­ nek, a mesék országába tartozik A nagy morán segitve, a szűkölködőket egészséges ba kerül Méginkább emelkedik a gyémánt köszörületlen gyémánt, mely tyúktojás nagy­ élelemmel ellátva, a baj egyik főforrását nos ügyvéd s kosdi körjegyző Szkok n sz: értéke, ha 10 karáton felül halad, ha a gyé­ ságú és 1680 karátot azaz 2 fontot nyom, megsemmisté. Köszönet a megmentettek és Perner Rozina B Gyarmaton. Szécsényben, mánt egy fél latot meghalad, a legnagyobb mit 400,0000000 tallérra becsülnek, ugy megvigasztaltak nevében a lelkes emberba­ Szilvassy István aug 19-én. Rendőri hirek. Még a mul őszön Sáp drágaságok közé tartozik. látszik, hogy csak fehér topasz lesz. rátoknak, kik bizonynyára csak szánó mo­ V. L. Egyike az idáig talált legnagyobbak­ solylyal fogadák az éretlenséget, mely e, község határában halva talált nő meggyil­ nak Matuni Radzsa Borneoban. Tojásdad, nemes fáradozásnak nevetséges színezetett kolóját, hosszabb nyomozás után sikerült a főcsendbiztosnak férje Német Pál, igazabban 367 karátot, azaz 5 lat felett nyom és a akart kölcsönözni. — Nimetz Bálint személyében, ki mint fiakke Hirek. mellett elsővizü. A nagy mogul kincsei közt A baj azonban még nincs oly távol tő­ Király Ő Felsége születés napján a Iünk, hőgy felhagyjunk azon rendszabályok­ res kocsis idestova bujdokolt, kinyomozni, van egy rózsaszinü köszörült gyémánt, s a fenyitő törvényszéknek átadni. mely 297 karátot nyom, csak egy kis pe­ helybeli cath. egyházban ünnepélyes isten­ kal, melyek annak elhárítását eredményez­ — Nógrádi uradalmi vadász Grosz­ csét van benne, más különben egészen tisz­ tisztelet tartatott, melyen a megyei, törvény­ ték, míg az egész megye meg nem tisztul ta. mégis már a mult században négy mil­ kezési s honvéd tisztikar testületileg vett ; a járványtól, az eddigi intézkedések fentar­kampf Jánost fia Béla, vele össze kóezád­ ván, sulyosan bántalmazta. Elfogatván, a lió tallérra becsölték. A perzsa sah birto­ részt. Az ezt követő alispáni ebéden Veress t tása igazolható. járásbiróságnak átadatott. kában lévő két gyémánt közül az egyik Pál alispán emelt poharat, s élteté a királyt, Várhalmy József nógrádi lakos la­ — F. hó 18-én a város közelében a 252, a másik 162 karátot nyom Az euró­ a királynét, a korona örököst s uz uralko­ punk mult számában panaszt tett, hogy gabnakazlak közt tűz ütvén ki, öt kicsépe­ pai legnagyobb gyémánt jelenleg az angol dó ház többi tagjait,— a jelenvoltak lel­ semmi intézkedések sem történnek a jár­ vány elháritása czéljából, mint újabban ér­ letlen kazal s több szalma boglya elha m­ királyné birtokában lévő kobinur, a londo­ kes éljenzése közt. — tesülünk, még felszólalása napvilágot sem A belügyminister körrendeletet bocsá­ látott, már megtörténtek a kellő intézkedé­ vadt. A tűz tovább terjedése a rögtön ér­ ni világkiállításon is szerepelt. Köszörület­ kezett segély folytán megakadályoztatott. lenül 10 latot, míg megköszörülve 4 latot tott a törvényhatóságokhoz a póstakocsik sek s azok áthágása következtében a neve­ — Takács Géza, kinek elfogatásál s nyom. Előbb a kabuli Schuscha schaé volt, előli kitérés tárgyában, miután az 1867— . zett 50 frt. birságra lőn kárhoztatva. Losonczról irja a I. L.: Városunk e letartóztatását jeleztük, f. hó 22-én, további XVI. t. cz. által érvényre emelt póstatör­ de ettől Lachorei Maharadsha elvette. járványos idő szakában a közérzületet meg intézkedésig atyja jótállására szabad lábra botránkoztató cselekmény adta magát elő, helyeztetett. a mennyiben a vallási rajongás, a mai 19-ik Lapunk zártakor Csalomjai tisztelt gős istennyila legyen most odahaza kolera V. is megszüntette a „csalomádék“ czimű század végén, nem tekintve a törvény ren­ biztos, mikor kolera van: az csak arra az czikk közlését, mióta betiltatott az é r e t­ * deleteit, nem a közegészség fentartását czél­ munkatársunktól egy Szliacson kelt, s hely­ zó korszerű óvintézkedéseket és ezekből ki­ szűke miatt nem közölhető nyilatkozatot időre való hivatal, mikor nincs kolera Min­ len gyümölcs. Különben mint minden tréfás históriá­ folyó szabályrendeleteket, nem a rendkivül vettünk melyben kijelenti, hogy a Nógrá­ denütt rémület, ijedtség, az embereket va­ időjárás igenyelte rendkívüli hatósági intéz­ lami sajátságos keresztényi gondolkozás szál­ nak, úgy a kolerának is vannak mulatságos kedést, hanem mindezek ellenére, helybeli di Lapok 29-ik számában közölt s a hazard ta meg ugy hogy még az „Ellenőr sem oldalai. Teszem azt, hogy kegyetlenül ger­ izraelita polgártársaink, kiknek e város te kártyajátékot ostorozó s téves félreértések­ gorombáskodik, a hitelezők nem állnak ki manizálja a hast. Minélfogva ez is az át­ - metkezési helyül 600 □ ölnyi földterületet re alkalmat adott czikkben sem Petyko Im­ a boltajtóba lesni az adósokat, hanem szé­ kos jobboldali kormány egy segédeszköze a adott,- e területen, a járványban elhaltakat, re urat, sem bárki mást sérteni nem volt oly csekélyre ásott sírokba temetik, hogy pen behuzódnak a borovicskás üveg mellé közösügyi alku ellenfeleinek megritkitására azok alig ütik meg a fehantolt földdel szándékában, csupán átalánosságban kivánt s ha egy egy jó kliens szemének behúny­ Nagy is a panasz a „miniszterjom“ ellen, a együtt a három lábnyi mélységet, nem te­szólani, amit ezennel sietünk köztudomásra tát jelenti odakint az öreg harang monaton miért nem tesz semmit, amiért meg nem a kintve, azt, hogy ezen hullák az ebek által hozni. kongása, még Gyuri fiskális kezében is tisztítja a levegőt, mintha bizony nem len­ könnyen kikaparhatok, s hogy ily csekély megáll egy perczre az ominosus ludtoll, ne aki a levegőre vigyázzon, elég „Inftins­ h’ sírba még csekélyebben befedett holttestek a félbomlás alkalmával, a közegészségre Gazdászat melylyel egy egy végrehajtást kérő folya­ pektor“ a baloldalon. veszélyes bűzt s kipárolgást terjesztenek, a modást kanyarit, még az is abba hagyja 1 Ha eddig minden kákán csomót keres­ nem elég, hogy az ily temetkezés, a hely­ A trágyakezelésről Kenessey Kál­ órára és felsohajt macedóniai Nagy Sán­ tek az emberek, ezentúl mindenütt „gör­ beli halottak bulláival vitetik véghez, de az mántól. dorral: „Édes kuszi testvérem, kolera, ha csöt“ találnak. A görcs most oly félelmetes még a közel fekvő falvak becsempészett ha­ kipusztitod mind az embereket, mi marad vendég, mint azelőtt, hogy sokat ne mond­ lottaival is üzetik. A trágya kezelésea szántó­ Mindez kitűnik a mai napon eszközlött akkor nekem jak — a végrehajtó. A görcs a halál elő­ s orvosok közbenjöttével véghezvitt vizsgá­ földön. A trágyának a szántóföldöni ke­ Czudar világ vau, élűnk mától holna­ postája, melynek utját eddig csak a szkla­ latból, a hol és a midőn teljes meggyőződés zelése körül első pillanatra felötlik a kér­ onyai paraszt leleményessége birta berúg­ szereztetett a fentebbiekről, a mely alkalom­ dés: valjon n régi szokás szerint, kupa­ pig s ez az ideiglenes minőség már any­ b nyira megszokottá vált, hogy mikor ami­ ni, hogy t. i. ha a lábába jött, összekötötte mni az e czélra készített tapintó vasvessző­ czokra osszuk-e a trágyát a javitandó terü­ nap uj ruhát mérettem magamnak Hecks­ erősen a fájó részét madzaggal, hogy az nek a koporsóig lelt leszúrása után a fenn­ leten, vagy az ujabb eljárás szerint egy­ ­ nél, az szemmeresztve bámult el azon az akasztófára való feljebb ne mehessen. Okos maradt csekély lyukon oly iszonyú bűz pá rolgott fel, hogy a helyszínét a vizsgáló szerre a szekérről való letakaritás alkalmá­ impertinens vakmerőségen: mert bizony o embernek az is enged. orvosi bizottságnak undorral teljesen val elterítsük? lyan idő van: hogy nem a ruha kopik le Az egész világnak olyan a kinézése, kelletett elhagyni, a miről szóló orvosi lelet Részemről én határozottan az utóbbi az emberről, hanem az ember kopik el a mintha gyászban volna, csak a patikarius és vélemény tudtunkkal a városi hatósághoz eljárást ajánlom. És pedig azért, mert ily ruhából. Aki véletlenül elfelejtett doktornak neveti a dolgok sorát és a végrehajtó, ki­ be is lett terjesztve. módon egyenlőebben részesül a föld a trá­ Mivel pedig mindezen fentebbi körül­ születni, az mind szerencsétlen pályavesz­ nek mig procul negotiis issza távol Linden­ gyázás jótékonyságában, mig ha előbb ku­ tett ember, mert mióta a kolera is collegá­ wieseben a Srott medicinát, elandalog lelke mény konstatálva van, s reméljük, hogy kapi­ paczokra huzatik a ganaj s hosszabb ideig tányunk, ezen, nvilt rendeletek ellen cselek­ vá szegődött s rakásra öli az embereket, azon a vérmes gondolaton, hogy menynyi vőket, az igazsághoz mérten de anynyival in ­ ugy áll, az eső s hóviz behatása folytán azóta ez a legnépszerűbb mesterség, mint sok haláleset felvétele lesz oda kább szigorúan fogja büntetni, mivel ez buja foltok támadnak a véteményben, mi ahogy legnépszerűbb olvasmány a recept, s haza — a bodog Magyarországon. ügyben a fentnevezett izraelita hitközség annak a jele, hogy a trágya javarészének elöljáróságához már időlegesen is intézett a legfontosabb persona a sirásó. M. tömege a kupacz alatt szivárgott a földbe, egy f el h ivás általa, de mely felhívás a fe ­ n A múzsák is elpihentek, az Ipoly nem tebbiekből láthatólag, általuk figyelembe s ekként a kupaczközök soványabb trágyá­ közöl a tárczában zöngeményeket, sőt W. zásban részesülnek. sem vétetett. �Egy más kérdés, mi e potnál fölme­ gyunk ekként a trágyázási munka sulyát da is földjeit nálunk? tiz, tizenöt év alatt. gazonnal le kell jól hengerezni, hogy a trá­ rül az, hogy mily minőségben vitessék a télen végezni, a tavaszsz al és nyáron csak Tessék utána vizzgálni a ki kétkedik, és ya korhadása elősegíttessék. A trágyázásnak egy neme az ugyneve­ trágyát ki a szántóföldekre, avagy az istá­ ugy lopni az időt egy kis ugar trágyázá­ ugy fogja találni. sához. lóból azonnal szalmásan, erjedetlenü ? És ez ijesztő tapasztalás: — e bajon zett kosarazás vagy feketetés is, mi abból áll, hogy a szarvasmarha, ménes Trágyafuvarozásunk ilymódon bizonyos minden áron segíteni kell. vagy közép érett állapotban, szalonnás minőségben? időszakhoz kötött levén, a fris trágyának A segítség egyik módja, a trágyának vagy jubfalka bizonyos pontokon éjjelen vagy végre egészen, vagy épen túlé­ folytonos kihordása ki nem vihető. gondos szaporitása mellett, abban is rejlik, szabadon, vagy mint ezt a juhokkal tenni Ha igy nem volna, akkor hasztalanul hogy nem kell egyszerre oly sok ganajt szokták, korlátok közt tartatik. rett, korhadt állapotban? A kosarazás alatt leginkább a juhok Iparkodni fogok e kérdésekre egyen­ vesztegettem volna a szót a trágya kezelé­ adni a földnek, mint mi rendesen szoktuk séről az udvarban, mert külömben a trá­ tenni, kint megfelelni. számítva arra, hogy hiszen 15— fektetését szokták érteni; 100 darab juh 200 nap alatt, ha a fektetési hely bizonyos Az erjedetlen szalmás trágya a földet gya - kezelésnek legjobb módja csakugyan 20 év múlva kerülünk vissza reá megint. idő elteltével tovább tovább vitetik, 2 ma­ izgatja, leszántás után a földben erjed, az volna, hogy az istálóból egyenesen a ki­ A z ilyen okoskodás igen káros, először, gyar holdat képes betrágyázni, s egy-egy ugyanazért nehéz kötött, hideg talajra az vitessék a földre. mert hogy ugy szóljak, ok nélkül megza hold körülbelül 300—400 mázs a ürüléket Hanem akkor aztán ha ez le nne a sza­ ilyen trágya való leginkább. báltatjuk a földet, többet adván neki egy­ A s zallonás trágya az erjedésen már bály, nem lenne szabad többé hosszú szal­ szerre, mint kell, s akkor összedül benne nyer. Az ilyen fektetett vagy kosarazott he­ tul levén, kevésbé hevitő természetű. ugyan mával almozni, mert annak leszántási mun­ minden, később meg felemésztetvén a fen­ lyeknek mielőbbi leszántása igen czélszerü. azért könnyű, heves természetű, vagy épen kája felette hiányos. tebbi kimutatás szerint bármely mennyiség­ A trágyázásnak gazdaságos és ajánla­ Legczélszerűlbb tehát a trágyát erjedés homokos földekre az ilyen trágyát alkal­ ben nyújtott trágyaérő is 4—6 év alatt, tos neme az is, mit hazánkban számos né­ után közép-érett vagy szalonnás állapotban mazunk. később a föld koplalhat hosszú évek során. met községben követnek kukoricza alá. Az érett trágya használása inkább kert hordani ki, itt is van ugyan már tetemes Tehát trágyázzunk gyérebben, de rö­ Ezek kapa után vetik a kukoricáét s ben engedhető meg, mert mire szalmás ál­ sulyvesztés, mit a korhadás idézett elő, de vid időközben: ez a feladat. minden lyukba a mag fölé egy pár marok lapotokból éretté válik, a trágya 85 száza­ erőn segíteni nem lehet. A belga gazda minden évben minden érett trágyát vetnek. Itt már kifizeti magát A mely trágya rögtön szétterittetvén, a lékot veszt súlyából, s igy egy mázs ából csak 15 font marad, mire a szántóföldre szántóföldön télen át leszántatlanul fekszik, földjét megtrágyázza istáló trágyával, ’ár­ az érett trágya. Ily módon trágyázzak a szőllőt is leg­ első évben aránylag gazdagabb termést ad, nyékszék-üritékkel, mésszel, csontliszttel, ha­ kerül Tekintve ezen roppant ves zteséget, a de a későbbi évekre kisebb hatással fog muval, stb., de valamivel mindenesetre, de czélszerűbben, t. i. a tőke körül a földet van is ott szép földmivelés, milyenről mi kiemeljük s trágyát adunk neki, s viszont leghirnevesebb gazdák, mint Thaer, Schwertz lenni A szalmás vagy fris trágya az első év­ nem is álmodunk. befedjük földdel. Igy trágyázzuk á gyü­ Davy stb. azt ajánlják, hogy hacsak rend­ kívüli talajviszonyok nem követelik az el­ ben kevesebb eredményt mutat, de hatása Ha, mint ez főleg váltó-gazdaságban, mölcsfát is. Hátra van még a kérdésre felelnünk: előfordul, hogy reáérünk ugyan trágyát hor­ lenkezőt, trágyánkat mielőbb, ha tehet, épen tovább eltart a földben. Az érett trágya az első termésre majd­ dani földünkre, de nincs hely hová terítsük, mennyi trágyát adjunk földünknek, hány fris állapotban vigyük ki a szántóföldre s iparkodjunk azt mielőbb leszántani. Igy nem teljesen kiadja erejét, s a későkbi é­ s kénytelenek vagyunk nagy, 10—20 sze­ mázsát? feletet: ha nagyon, kiélt volt a járván el, trágyánkban 85 száztólit gazdál­ vekre szűken marad. kérnyi halmokban az ut mellett rakni le, föld, első ízben legalább 4—500 mázsát, ha Hosszas kísérletek alapján azt állítják ez esetben a trágyát földdel be kell fedni repczét vetünk, ismét legalább ennyit; ha kodunk meg. Ha a gazda ember ráérne mindég trá­ a tudós gazdák a trágya utóhatására nézve, 5—6 hüvelknyi vastagon, hogy a kiszára­ jobb erőben van a föld, elég 300 mázsa is takarmány alá. Ha ugart trágyázunk, elég gyát hordani, ha mindég volna helye hova hogy az istálói trágya középminőségű tevé­ dás- és párolgástól megóvassék. Az ily halmoknál nem kell sajnálni a 200 mázsa egy-egy magyar holdra. Ezt e­ hordani, e rendszer elfogadása ellen szót keny- földre alkalmazva trágyázó erejéből nem fognék tenni, mert józanságát belátom az első évben elveszt 50 százalékot, máso­ termőföldet. oda kell rakni reá s nem az gyébiránt saját földje és saját tapasztalata - De mivel a trágya rögtöni kihordásá­ dikban 25-öt, a harmadikban 15-öt, a ne­ utszélre, mint ezerszer láttam, hol a trágya fogja mindenkinek legjobban megmondani. Ismétlem, hogy inkább többször kerít­ ban sok akadályaink lehetnek és vannak, gyedikben 10-et s igy az ötödik évre vagy szivárgó leve haszon nélkül veszne el, mig mivelhogy úgy apródonként a heti trágya semmi sem marad többé, vagy csak egy a termőföldön néhány mérő magszaporula­ sük vissza a trágyázást és kevesebbet ad­junk egyszerre, mint megfordítva. szaporulatot nehéz volna kivinni és leszán­ semmivel határos kis töredék. tot fognánk előidézni. Ebből ismét az következik, hogy bir­ togatni, mert sem a fuvarozásra, sem a Ha a trágya leszántás alá kerül — szántásra nem érünk rá igen sokszor más tokunkat minden öt és legfeljebb hat évben főleg ha szalmás az, minden eke után egy mezei munka miatt, mert sokszor kisebb okvetlenül kell trágyáznunk, ha csak annak gereblyés gyermek menjen, ki a barazda Felelős szerkesztő: szélről a trágyát a barázdafenékre igazgas­ nagyobb gazdasági bajok, vonósaink beteg­ végkimertlését megérni nem akarjuk. Pedig tudjátok, édes gazdatársaim, hogy ss a, ez a napszám nagyon kifizeti magát. sége, lábfájása stb., a rosz utak lehetlenné Harmos Gábor. Ha tavasszal trágyázzuk, a szántást teszik a trágyabordást. Kénytelenek va­ hány évben trágyázza át, még a jobb gaz­ Kiadó: Kék László Nyomatott B.-Gyarmaton Kék Lászlónál 1873. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok 1. évfolyam 34. szám (1873. augusztus 24.) Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1873-08-24 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/">https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/</a> Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390745 <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc">http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc</a> Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom