https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e0d9aac6fbad2031e6a95f98609e6f02.jpg 5a9cffb074297c3085af6adc35e9211e https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b6f69503ee8cb53f69e3bd14840a6a71.pdf 0ae73626a096900aa5e832895683eed7 PDF Text Text V-dik évfolyam. 1877. 16-ik szám. B.-Gyarmat, aprilis 22 NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. B.-Oyarmat april 19éu. Akárhová tekintsünk a föld há­ tán, akármcly jelenségét vizsgáljuk a természetnek, a társadalmi életnek akármoly fejleményével foglalkoz­ zunk, mindenütt és mindenben azt tapasztaljuk, hogy az érzékeink- és őszünkkel megérthető tünemények, mindenkori s mindmogannyi okoza­ tai azon magát érvényesíteni akaró törekvésnek, melyet a természettudó­ sok újabban a létért való küzdelem­ nek neveztek el. Ily küzdelem a létért a nemze­ tek gazdasági életében a védvám s annak ellentéte a szabad verseny is. Két vagy több félnek egymással sík­ ra kellene kelnie, az egyik érzi gyen­ geségét s fél megmérkőzni, a másik oíősnek tartja magat s győzelmet re­ mél ; s mivel a czélt elérni akarónak a czélra vezető eszközöktől sem sza­ bad visszarettennie, a pálma azé fog lenni, a ki eszközei megválasztáq/ínál legkevésbbé remeg, röviden, a ki a leglelkiismeretlenebb. A habozó, a fontolgató már elejétől fogva el van veszve, a gyorsabb, a meggondolás ideje alatt kisebb nagyobb hoszszal megelőzi s a pályatársnak csak kü­ lönösen kedvező körülmények köz tt váland lehetségessé az elért előnyt a maga részére is megszerezni. A gazdasági életben a szabad ver­ senyt illetőleg igy okoskodunk: a fogyasztó közönségnek érdekében áll, hogy lehetőleg jó árút, lehetőleg ju­ tányos áron kapjon meg; ez csak ak­ kor -fog megtörténhetni, ha a piacztól senkit el nem zárunk, sőt ha a piaczra azokat is meghívjuk, a kik ott eddig meg nem jelentek; a védvámot illetőleg igy: igaz ugyan, hogy a termelő közönségnek érdeke a fo­ gyasztóéval ellenkezésben állhat, de ezen ellentét csak ideiglenes, mert a termelési tényezők orösbödtévol ön­ maga lesz önmagának versenytársa s ha meg akar élni jobban és olcsób­ ban kell idővel termelnie: o mellett azt sem szabad feledni, hogy minden a piaczon megjelenő termelő mögött több-kevesebb termelő áll, a ki más czikkekre nézve ép oly fogyasztó, mint az ö termékeit fogyasztó közön­ ség. Ez a védvám és szabad verseny embereinek mérlege, amannak kiin­ dulási pontja és főczélja a termelő, emennek a fogyasztó megvédése. A két rendszer mindegyikének vannak hátrányai is s a diadalra előbb-utóbb a szabad verseny elve fog vergődni, mert mellette állanak a hatalmasok s ezekkel a gyengébbek csak ideigóráig folytathatják a küzdelmet. Ez elvek a nemzetközi forgalomra nézve bírnak jelentőséggel. Egészen hasonszőrű elvek állottak egymással bán adja. A másik be akarja érni szemközt a czélt rendszer s a szabad­ kevesebb nyereséggel, s hogy fogyasz­ ipar kérdésének megoldásánál. A küz­ tóit el ne veszítse, lejebb száll az dőién! itt is a szabadság előnyére árral, lemegy azon legkisebb össze­ dűlt cl s jólehet mindnyájan érezzük gig, a melyig lemebet. Tőkéje van még, s érezni fogjuk ezentúl is, a sza­ elég s egy darab ideig clél, ha az badsággal űzött visszaélés hatásait, nem jövedelmez is. Most már a má­ ma már alig akad számbavehető em­ sodik jelentkező nem képes vele ver­ ber, ki a szükkeretű s szűkkeblű ezéh- senyezni, mert nyeresége jó árú mel­ randszert pártolná. A mi megtörtént lett nem volna * nyereség nélkül tő­ a nemzet gazdasági életében, annak kéjét hamarább felemészti mint amaz, meg kell történnie a nemzetközi gaz­ vagy több tökéje lévén, még alacsodasági életben is s a szabedság elve nabb árakat szab, nagyobb kedvez­ ményeket nyújt a fogyasztónak s ek­ itt is félszinre fog vergődni. Élénk példa erre Németország. A ként teszi társát a versenyre képte­ német vámegyesülethez tartozó tarto­ lenné. A verseny vége az, hogy a mányok kereskedelmi szerződéseikben nagyobb tökével rendelkező egyedül a védvám rendszerét követték előre­ marad a piaczon s czikkének most haladottabb iparral biró államokkal mármint kizárólagos úr, oly árt szab, szemközt; most, hogy Ausztria-Ma- a minő neki tetszik. S ez még min­ gyarországgal kellene szerződést köt­ dig lehet előnyös a fogyasztó közön­ niük, a szabad forgalom elveit han­ ségre nézve, mert pénzéért legalább goztatják; a monarchia iparától nincs jő árút kap. Csakhogy a jóság ritkán fog meg­ mit félniük s igy a verseny rájuk, maradni. Minden üzletember azon nézve csak előnyös lehet. Ez a sajátságos logika nemcsak leg­ heljes szándékkal folytatja üzletét, közelebbi szomszédaink tulajdona^- Jxogy abból nyeresége, haszna legyen. Anglia, Francziaország, az Egyesült A haszon mennyiségénél a munka államok s Oroszország valahányszor és a felhasznált anyag játaza a fősze­ szükségük volt rá,. nem vonakodtak repet. Jó czikk előállításához jó mun­ ellentmondásaikat a .,hja! paraszt, ka és jó anyag kell; (hulladék jó az egészen más !'* nagyúri mondással anyag lehet; a haszna vehetetlennek látszó ringy-rongy adja a legjobb pa­ igazolni. így élére állítva a dolgot, azt ál­ pirost.) Az ily czikk tehát bizonyos lásában megtartani nem lehet; az el­ legkisebb összegen alul nyereséggel vek igen szépek, a rendszerek lehet­ előállítható nem lesz. A termelönyerni nek tökéletessok s üdvöt még sem akar s mert versenytársa mellet jó fognak hozni, mert a gazdasági el vek czikkel tönkre kell mennie, minthogy nem okoskodás útján állapitandók sem kisebb árt, sem nagyobb ked­ meg, hanem a gyakorlati élet köve­ vezményt a fogyasztónak nem nyújt­ telményei szerint. Valamely ország, hat, — kevésbbé jó czikkel lép fel s vagy annak vidéke, hiábajparkodik ez olcsóbban adja s olcsóbban adhatja oly foglalkozási ágat területén meg­ is. A jó czikket előállító termelő ily honosítani, a melyhez a megkíván­ fogyasztok nélkül marad s kénytelen ta tó előfeltételekkel nem bir s meg­ lelépni, vagy versenytársát utánozni. fordítva, semmiféle verseny sem lesz Az előbbivel magának csak ártana képes a megerősödött ipart a térről s igy inkább az utóbbit választja. A leszorítani, mig az az igényeknek jó czikk helyét most már mindenütt megfelelően jó és olcsó czikket Aliit jő kevésbbéfoglalja el a a versenyben elő. Mihelyt pedig ezt nem teszi, el­ megint az lesz a győztes, a ki nagyobb veszti jogosultságát a további létre, tőkével rendelkezik. De a kevésbbé jó czikk sem fog mert ekkor már nem él, hanem élőssokáig uralkodni. A nyereség utáni ködik. Hol itt a félszegségek elleni or­ vágy a kevésbbé jó czikk helyére csak voslat? a fogyasztónak tökéletesen hamar roszakat fog tenni. Az ekként mindegy, bár ki állítja elő a czikket, a folytatott harezban megint a nagyobb melyet meg akar szerezni; csak azt tőke fog győzni s most már a rósz akarja, hogy az olcsó és jó Jegyen s árú termelője kizárólagos uralmának ezzel mindent akar. A termelő vi­ érzetében czikkét úgy adja, a hogy szont nem törődik azzal, hogy czik­ neki tetszik, mert nincsen a ki vele kének ki a meg vevője, csak fizesse meg versenyre kelne. jól; adjon neki minél nagyobb nyeresé­ Nálunk ez még nem igen érezhető; get s óhajtson csikkéből lehetőleg sokat de ez nem elég ok arra, hogy a má­ Már most mi következik ebből? sutt tett tapasztalatokból magunknak az olcsó és jó czikket előállító gyá­ tanúságot ne szerezzünk. De a mit ros után jelentkezik a piaczon egy nem érzünk magunknál, azt észlel­ másik gyáros s hogy az előbbivel hetjük, csak nyissuk ki szemeinkets versenyezhessen, a jó czikket olcaób- akarjunk látni. E kétségbeejtő helyzetben azon­ ban van némi vigasztaló is. A gyen­ gébb tőkének az erősebb által való felemésztése ugyanis nem agy évti­ zed munkája s igy még jó darab idei; el fog tartani. Míg a kis ipa­ rost a gyáripar nem volt képes egy­ szerre és egy csapással tönkre tenni, úgy a kisebb gyáripart a nagyobb gyáripar sem lesz képes huszonnégy óra alatt megsemmisíteni- E mellett vannak foglalkozások, melyek min­ dig a kis ipar alakjában lesznek űzeadők s illetőleg vannak czikkek, me­ lyek gyárilag előállítva kevésbbénye­ rik meg tetszésünket mint akkor, ha azokat kézműveseinknél magunk megrendelése folytán igényeinknek megfelelően szerezzük meg. Veszünk kész öltözetet, de jobban szeretjük azt, a melyet magunk megrendelése folytán kapunk. De a kimeritheüennek látszó gyáripar is csak némely czikkre nézve a igen sok czikkre nézve csakis elszórtan Űzhető jövedelemmel. Kinek juthatna eszébe jó hírnévnek örvendő gőzmalmainkat más orszá­ gokba vinni ? vagy ezek egyikét mun­ kára képtelenné tenni? A má«ik vi­ gasztaló az, hogy az emberiség halad, miveltsége emelkcdijgys erkölcsileg javul. Az erkölcsi érzettel bíró ember nem fog rósz árut hozni a piaczra s nem lesz oly kapzsi, hogy minden úton és módon 'csak a saját előnyét akarja elérni, vágyni fog arra a mire szüksége van, de nem fogja becsüle­ tességét pénzvágyának feládozni. A fogyasztó is meg fog változni, be fogja látni, hogy jó czikkért a mél­ tányos-nyereséget biztosító ár meg­ adható, s hogy rósz áruval, bármi csekély áron adják, nem segít magán ; ha vesz valamit, jót vesz s ha ily1 yenre nem telik, roszra sem paza­ rolja a pénzt. így lesz-e valóban ? ki tudá ezt megmondani. A szédelgés alapját két tényező semmisíti meg: belátás és lelkiismeretesség; amaz a műveltség ez a nevelés eredménye. Mivelni és nevelni kell a népet s akkor az az igazat a hamistól, a jót a rosztól meg fogja maga is külömböztetni. E nélkül nem hoz üdvül sem a védvám, sem a szabad forgalom. Tanulmányok és reflexiók az oszt­ rák-magyar monarchia ki-és bevi­ teli forgalmát illetőleg. Korizmics Lászlótól. (Ifiói—1874) 111. Eddijt a pMsir csikkekkel faptaJkwtsnk. Néuflk mrwt m aktív Aügoltat Ven pedif ilyen, ai egres acresetesabb csikkek kört hatvanhat. �V<ytk őket aorta. 1. Finomított énkor. Kivitel; 2.968,600 irt Bevitel: 294,900 frt. Hiány: 627,000 frt (1871—74. Kivitel : 1(1169,000 frt. Be­ vitel: 16,000 frt) Nagyon uép utóhaladás Mit lehetne reastayioü tói*, ha a ré pacin kor gyárak hatakta, hol a répa kevesebb cxukortartalmu, mint a lajthántuli országukban, e tartalom aranyában mérsékeltebb arányban tenne megadóztatva. 2. Cankortinxt Kivitel: 3.192,200 frt. Bevitel: 2.699,540 frt (1871-74. Kivitel: 11.000,000 frt. Bevitel: 8,700 frt.) Ex is gyönyört haladás. Áll itt is mindaz, a mit ■Slobb CHO&dol ÜUH. 3. Szörp. Kivitel: 169,400 frt. Bevitel 121,400 frt. (1871-74. Kivitel: 606,000 frt. Bevitel 176,000 frt.) 4. Gabona. Kivitel: 21335,000 frt Be­ vitel 13.029,000 frt. (1871—74-ta. Kivitel 23,575300 frt Bevitel: 28359,000 frt. Hi­ ány 4.684,000 frt. Hogy as itt felhozott gabona alatt mi­ félék értetnek, au nem lehet tudni, legyen gabona alatt akármi értve, az szomorú, hogy a mérleg pasaive áll, s mintán még 1871—74 ben is deűcxitben állt .e csikk, ax sajáilag a pasaiv csikkek közé lenne ■orozandó. Gazdasági termésünknek egyik szegénységi bizonyítványa ex adat is. 5. Búza. Kivitel: 11.045,600 írt, Bevi­ tel: 4.690,200 frt. Többlet: 6355,400 frt. (1871—74-ki Kivitel: 7,781,000 frt. Bevi­ tel: II. 147JPO frt Hiány: 3366.000írt. A mérleg boánál is esakas 1851—74 ki nagy átlag szerint aktív. Azontúl sem as 1851—55diki, sem pedig ax 1871 —74-ki időben nem as többé. Legnagyobbak vei­ tek a kivitel számai 1867. és 1868-ban, mikor is ások tnlmen'ek a 40. millión. As 1866—70-ki ciklus teszi ujátlag azt, hogy as 1851—71-ki idő átlag tényleges. Sem az előtt, sem azután nem as többé. Jé volt még as 1866—70-kihea képest csak íél erével bírt. Pasaiv tehát újabb időben a busa is, mit pedig alig tenne fel valaki a birodalomról. 6. Róza. Kivitel: 4364.400 frt Bevitel 2,709,700 frt (1871—74. Kivitel 2.160,000 Bevitel: 6.002,000 frt. Hiány: 2333,000 frt) Utóbb időben tehát a rozs te passív tett Komolyan intenek bennünket e jelek gazdálkodásunk javítására. As örökös zsa­ rolása a talajnak, kelló mivelés és trágyá­ zás nélkBljkfeerveoen meg fogja magát bogxnlni. 7. Kétszeres. Kivitel; 263,000 frt Be­ vitel: 255,500 frt Többlet: 12,500 frt (1871—74 Kivitel: 171,000 frt Bevitel: 4(3,000 frt Hiány; 230,000 frt) Az utóbb passiv lett ez is. 8. Hüvelyesek. Kivitel; I.874.OOO frt Bevitel: 214»666 frt. (1871—74. Kivitel . 3.475,000 frt Bevitel; 442,000 frt.) Némi­ leg javuló mérleg. 9. Árpa, malátáén zab. Kivitel 4.598,000 Bevitel: 1316,000 frt (1871—74. Kivitel: 9364,000 frt. Bevitel: 2.171,000 frt. Több­ let ,* 7043,000 frt) Szép emelkedés. 10. Árpa és maláta. Kivitel: 4.416,333 frt Bevitel: 714,666frt. Többlet: 3.701,667 frt (1871-74. Kivitel. 6.143,000 frt. Bevi­ tel: 1.309,000 frt) Javuló mérleg. Legerő­ sebb volt a kivitel 1874-beu 6%. millió fittel; a behozatal ugyanekkor 9 millió forinttal. 11. Zab. Kivitel: 2.485,000 frt Bevitel 556,000 frt Többlet: 1 926,000 frt Folyton növekedő kivitel. 12. Liszt és őrlemény. Kivitel: 9.278.000 frt Bevitel: 2.862,000 frt Folytonos emel­ kedése a kivitelben. 13. Tinó. Kivitel: 254,666 frt Bevitel; 88,666 frt Apadó a behozatal u újabb időben. 15. Juhok, kecskék; Kivitel: 745,400 frt Bevitel. 507,200 frt Nagy javnlás 185\ bez képest 16. Bárány és gödölye. Kivitel. 41,260 frt. Bevitel: 22,400 frt 17. Ló és csikó. Kivitel: 1.039,600 frt. Bevitel: 735,000 írt (1871—74. Kivitel: 1352,000 frt Bevitel: 729,000 frt. Többlet: 623,000 frt) Javuló állapot Lótenyésztősínk emelkedésére mutat 18. Nyers botjú- bőrök. Kivitel: 1 869.880 frt. Bevitel: 104,330frt Többlet: 1.765.550 frt Javuló mérleg. 19. >sjt Kivitel: 877,800 frt Bevitel: 781,490 frt (1871-74. Kivitel: 383,000 irt Bevitel: 1.043,000frt Hiány: 660,000 frt) Megromlott a mérleg. Állattenyésztési álla­ potainknak ez nem kedvező illutrációja. Azután nagyon is neki indult az Ízlésűnk a külföldi sajtóknak. Vannak pedig már igazán jeles sajtjaink, melyek as egybeve­ tést akármelyik külföldivel kiállják. Községi élet R-Gyaraat ai títom £ M 17-Sa tarts raadra társ­ Kavatkrad tArjjal voltak: A tuihalmozott adó munkálati teendők bevégezhetésére szükségelt munkaerő kiren­ delése iránti kérvény érdemében kiküldött bizottság véleményez jelentése folytán a jegy­ ző fizetése 300 írttal javíttatott azon megbo­ AZ EVÖ MŰVÉSZ Irta Börne Lajos. Forditetta Luby M. Sándor TÁRCzA. A szép Neidting asszony. fletp v«H u alksay. xajtalaa; HwM uoagvtt a Mns»r«a iHaituk: ta. • > Kerti. 8 a UJm 3«Utía< wanjrra. flaá s^« asMt, ■ a rotdaUt lepttt. Útink U nka. A jüan k«4rr» * Udy Jót srTrtril JU soUU. F«Mr km • Atdr* ayali 8 *tf ,»rirnim0»t* tfr« te; literei ke*B ............ 146, • te Buáim • te rtcaatelttk: Jfi lady «6j>. SrtkU utp.M«t ad te dtauk; _Mni tt Valaa a l-cftbb idrijtec.A watt urreiM* f«lry«lBdt JLa ínamj báau teaUcatett . . t Hitel. rateM dajkakam Oymtek tikart, • teúwkra 4 Míakrt a fak6paU kMyott. . Csak nyolca napig ismertettem félre Béuben, miért is szerencsétlenebbnek tart­ hatom magamat, mint sok mások Neveze­ teden uztaltáruaaágomnak szent szövetségét mily a közös nyeldeklésn. irányult czélját épen nem igyekvők szépíteni, visszavonás fenyegette; mert nem bírt meg állapodéira jutni abban, váljon én szerelmes, vagy mély elméjű tudós, vagy bolond, vagy néma, vagy pedig unalmas száraz ember vagyok? A véle mények mindegyikének volt alapja magá­ ban véve. Keveset ettem, semmit sem beszél­ tem, semmi megszólításra nem hallgattam .. . majd komor voltam, majd hangosan fel kaczagtam . . . több féle arezot vágtam, te­ kintetem mereven irányult erre vagy arra-a pontra, s nem ritkán simitám végig kezem­ mel homlokomat, hasonlóan módos ifjít ura­ inkhoz, kik ba egyszerre nők lépnek a szo­ bába rögtön rendezgetik hajukat s fürtjeiket kedvű ziláltságba hozzák. Azonban egy bét múlva minden fényre derült, s közönségu az-ax hogy nagyon is közönségu szeretette méltóságom viuzszatért- A dolog mibenléte kővetkező. Átellenemben egy ember ült, kinek ki­ mondhatatlan színű kabátján a gomboknak ritka ritkasága vonta magára figyelmemet. Három négyszög lábra nem jutott több egy egyetlen gombnál - népesedés, mely ba em­ berekről-lenne szó, a nagyokhoz tartoznék ugyan, mert túlhaladná még Máltáét is, mely ntásul, hogy a munkának kellő időben el­ végezéséért a jegyző felelősed tétetik. 1876. évi városi zárszámadás utegviugáltatott, helyűnek találtatván, 15 rapi közszemlére kitétel után a törvéuybatóeágboz faltérjeszicini rendeltetett. A HL IV oszt kereseti adó, tőkeka. mát adó és nyilvános számadásra kötelezett egyletek adójának megalapításához a mű­ ködő kivetőbizottság mellé bizalmi férfia­ kul Tornyos Zsigmond, Fclscnburg Tivadar és a jegyző küldettek ki Németby Kálmántól a polgári Iskola épületi aló vett telek árában hátramaradott 3000 frtuyi költsön fclvcbctése engedélyezése iránt a törvényhatóság telkérendő; a köl­ csön felvétele iránti intézkedésre biró, jegyző és pénztárnok küldetett ki, az abox kötött egyéb teendők elintézésével is ezek bízat­ tak meg. Az ovang egyház felebbezése a ma­ gyar tanító részére ezelőtt klszolgáltatot 3 öl tűzifa megtagadása érdemiben, illetékes< égéhez felterjeszteltni batároxtatott Az evang egyháznak, a temető rende­ zése iránti szabályrendelet és a parochia előtti kcrtecsko eltávolítása ellen emelt ováu mint a szabályrendeletbe és illetőleg tör­ vénybe ütköző, elntarittatott. Városi vágóhíd átvétele és bérbeadása iránti intézkedésre: Keményfy József, Tor­ nyos Zsigmond és a bíróból álló küldöttség bí­ zatott meg. A tűzoltás általános kötelezettségének elrendelése érteimében a tűzoltó egylet kül­ dötteihez bizottsági tagokul: Reményfy Jó­ zsef és Tornyos küldetett ki szigorú feltételek mellett. A városi képviselő testület tehát, melynek u ügyre vonatkozó intézkedései szabályszerűen megtartott köz­ gyűléseken téttettok, jogos alapon áll. A p'anaáx legfeljebb a kezelő ellen intézhető, I ha a zsarolás és jogtalan sáfárkodás el­ lőne bebiionyitbató, mi sem áll útjában a városi képviselőtestületnek, hogy Steiner Márkot clcsapbassa. Harcsai köxaége szabály rendeleté­ ben a következő szakaszok olvashatók: „A pénztárban mindig legyen készpénz** és „A marozali elöljáróságnak és esküdteknek nincs fizetése ugyan, do azért fuvar és napidijat sem kapnak**. Levelezés. Széuény april 17. A b.-gyarruati adókötelezettek fel­ folyamodtak B.-Gyarmat városa azon intéz­ kedése ellen, melyszerint a bor és hűsfogyasztási adót a pénzügy igazgatósággal kö­ tött egyezség alapján albérbe adták, s hogy ekép az'adókötclezetteken nemcsak ax egyességilog kikötött s a kincstárnak fizetetendő 4680 frt vétetik meg rajtok, hanem azonfulül kezelési költségek fejében 1000 frt is. a bérlő pedig bizonyos Steiner Márk ezen összeg behajtására nézve a zsarolás minden nemét felhasználja. — A vizsgálatból azon­ ban kitűnt, hogy nevezett Steiner Márk nem albérlő, hanem kezelő s mint ilyennel köt­ tetett meg a város részéről a szerződés, elég A tél nálunk formaazerint njból bekö­ szöntött, három négy ujnyi hó fedi egész határunkat, hideg van s félő, bogy a gyü­ mölcs elfagyolt s luezernát májusban nem kaszálunk: E csúnya nap ritka vendégünk is volt, a tanfelügyelő körünkben idézett s beható vizsgálat alá vette népiskoláinkat Ibis, rcdibis féle feleleteiből azt vettük ki, bogy a cath. felekezeti oskolával ninu megelégedve: az evang. felekezeti ostola tanítóját dicsérte, de sajnálkozását fejezte a felett, hogy padokkal nincs ellátva, hanem daczára annak, hogy egy gazdag bive lakik o fclckezetnek városunkban, ki nem rég közös községi oskolára annak fele költségét megajánlotta, még most is korcs­ mái asztal mellett és lóczákon miztificálja a gyermekeket. Zsidó oskolákon nem cso­ da, hogy megbotrankozott, mert annál ren­ detlenebb és rosubb oskolát alig képzel­ hetni, melyben a tantermek egymástól csak deszkázattal vannak elfekcsztve,Aigy bogy midőn az egyik teremben a tanító iármázik, a másikban, borá minden szó áthallatszik, a tini tás lehetetlen. * Egy jó tanítója volt ezen oskolának, azt is elterítették. Constatálva lett, bogy a testgyakorlat, kertészet és gazdásul ele­ mei egyik oskolában setn taoittatik. Elvár­ juk, hogy a tanfelügyelő ax észlelt hi­ ányokat azonnal orvosiamba a különösen a zsidó oskola számára ax illető országos osko'ai alapból segélyt csak azon feltétel alatt uzközlcndki, ha azt a hivek kizárólag a hiányos oskolaépület átalakítására fordítják Legjobb volna ba a sok ron felekezeti oskola Helyett egy felekczetnélküli közös oskola állíttatnék, — de kérdés, hogy ez az átalános pénzzavar mellett ki lonno e vi- azonban igy, minthogy gombok vannak kér­ désben, példátlan takarékosságként tűnik fel. Az anthropologia elveiből indulva ki, azt kővetkutetém, bogy ily sajátságos physioguomiával biró embernek kitűnő ember­ nek kell lennie, és nem csalatkozom. Csak­ hamar jelű evő művészt födöztem fel benne ki pompás képességeivel az Önzetlenség eré­ nyét is egybekötő, mintán nyolez naponta egymásután ingyen oynjtott’nyilvános mutat­ ványokat Egyet fognak velem érteni, ba aztál litom, hogy legtöbb ember úgy éhezik, mint a barom, minden tiszta öntudat, minden megfontolás, minden szabály és minden oly kellem nélkül, melyet csak a szépítő művé szét lehel a természetre. Bitén mindig csak homályosán sejték, hogy az evésnek valami sokkal magasziosabb ezéjja van, mint kie­ légítése egy csnpán állati ösztönnek, vilá­ gossá lett előttem szemlélése által azon romekségnek, melyet az érdemű művész, ki­ ről beszélni akarok, szemeim előtt kifejtett. Más hangversenyt-adók rendesen vár­ nak, mig az orcbester összegyűlt s a han­ golás bevégzödött; cuk akkor lépnek aztán elő. Művészünk azonban megvető a kiuinyes műfogást, mely a meglepetéssel akar hatná Ellenkezőleg, fél órával előbb volt az étteremben, mint a többi vendég, úgy bogy a pinezérek gyakran zavarba jöttek éa kér­ dezők tőle, mit parancsol, azt hívén, hogy villás reggelit akar. Ez egyedüllétet úgy hasz­ nálta tel, mint férfi, ki művészetét szentül tiszteli, s azt nem csupán a tömeg léha idő­ töltése kedvűért gyakorolja. Terítéke fölött a legpontossabb szemlét tartá; a tányérok s a pohár mogtisztogattattak; megvizsgálta a kést, nincsenek o uorbái, mely esetben azt mással cserélte fel, a legtöbb gondot fordított azonban a szók ruganyosságára, jól megbányva, mennyire bizhatik az evő instrumentumnak hangfenekében? Ezntán könyökeivel egy tágas kört mért ki magá □ak, a székeket mindkét oldalról összébb tolva, úgy hogy később csodálták, hogy egy ember, ki hatért volt képű enni, mégis csak két személy helyett ült Ha mindezek megtörténte után még ideje maradt, praeIndinmot tartott, miközben a szomszédos palaczkok közös hozzájárulásával egy pohár bort gyűjtött össze s azt tejukenyér- és ke­ vés uborka salátával elköltő. így nyugod­ tan tekinthetett biztos kikötőjéből a behnllámzó vendégek viharára és mig a többiek gomolyogva keresték helyeiket s ébuen só­ hajtoztak leves után, ő bölcs előre látása gyümölcseinek örvendhetett Nem lehet eléggé csodálkozni a fölött, mint kerülhető el figyelmét annyi ezer em­ bernek, kik emlékezetet haladó idők ót ven déglökben étkeznek, bogy a villa haszná­ lata egyike azon szokásoknak, miket a ven­ dégfogadások gazságból hoztak életbe. Cuk egy két megfigyelés után is észrcvjhették volna már, bogy ezen eszköz kevésbbé’alkaltnas az étkeknek fönntartására, mintázoknak le- és keresztül ejtésére. Egy oly vilá­ gosan látó evő művészt mint a miénk, a vil­ lának e színlelt segély nyújtását nem alkat mazbatá el és nem is vette azt igénybe soha, hanem minden ételnél a bizton tág^s öblú A női tolonezok és letartóztatottak elhe­ lyezésére szükséges börtön helyiség átala­ kítása, építkezése eszközlésére, gazda utasít "•tott. Schlésinger Károly a tűz és közrendőri szabályok elleni kihágásért a bsltanáct által mogbirságolandóuak mondatott ki. �h elő 1 Nem hiúink ! Egészen meg volt le petvu tanfelügyelőnk az a piciik zárdái oskolája állal, hol kétszer is megjelent és minden osztályban forniaszerinti vizsgát irtott. A 20üat meghaladó növendékük minden tantárgyban otthonosak, szép kézi munkákat készítenek s emellett énekelni szoktak. Valóban megnyugtatásunkra szol­ gál uoküuk szülőknek azon szívélyes bá­ násmód, melyben a paulai Szöul Vincié leányainak nevezett e zárda szüzeknél ré­ szesülnek,, kik a fónOknén kivül magyarul és szeretettel teljesítők tauilóuói k(>t éles­ ségüket; de meg is látszik ám gyermeke­ inken, kik alig várják, hogy oskolába uiehcsscuok, ott mindig ridorok és jól tanul­ nak. Mi a csínt, tisztaságot és jó berende­ zést illeti, az o zárdában miuem hagy maga után kivinni vakít a becsületére vá­ lik nemes lelkű alapítójának, ki azzal a szív legszebb gyGügyének a fiúi szerelőt te hála magasztos érzetének adott kifejezést A tanfelügyelő a barátok vendége volt, hol szívélyesen fogadtatott, megszemlélvén egyút­ tal mint régész a templom gyönyörű sok reatyéjét, mely török fürdő volt, valamint a basa szobáit is, és a könyvtárt; különös érdeklődést látszott mutatni a szerzetes élet sajátszerűségei iránt, melyet a világ nem ismer és félre ismer. Rcmélljük, hogy e látogatás nem fog ismétlés nélkül ma­ radni. E pereiben Pulszky Ferebcz és Ha­ dik grófné is városunkban vannak, a grófné a Palszky féle birtokot veendi át Ipolyság april 17. Tegnap kezdte meg a Váciról váro­ sunkba érkezett Balogh György igazgatása alatti sziutársulat előadásait Tóth Ede népszínműre a „Kintornás családjával4 gyér közönség előtt, minek azonban, bátran állít­ hatjuk, oka nagy részben abban rejlik, hogy a színtársulat kénytelen a vendégfo­ gadó szekerszino alatt játszani a fizető közönség pedig a jelen tavaszi, de a télit ha nem fölülmúló, úgy megközelítő időben fegvaczogva, alulról is fölülről hidegnek kitéve nézni, illetőleg — a szó legtzorosb értelmében — áldozatot hozni a ma* gyúr uinmüvészetnek. Régibb időkben minden előítélet s ki­ vitel nélkül: a kaszinói társulat játszó (tjkéző és kártyázó) termét egész készséggé engedte át a hazai színművészet babír vándor apostolainak is, kik koszorú re* gényÍrónk szerint többet tesznek a nyelv terjesztésére, mint a pap, roctor, bíró vár­ megye és a tudóstánaaág együtt. Ellenben a jelenlegi kaszinói választmány t ö b b - kanalat használta, melyet a pinezérek rab­ lő kezei ellen, kik a leves után minden ka* ólat eltakarítottak, — az által bistoaitotl, hogy azzal ezoraitlumokat és gymnastikai gyakorlatokat vitt véghez, úgy hogy nem yolt megkeritbető. A germán eredetű népek mind azon téves véleményben vannak, mint ha a kü­ lönféle mellék étkek, melyekkel a marha­ húst szokták köriteni: vörös répa, ngorka- aaláta stb. csak kiválasztásul volnának; de a mi nagy művészünk azon szempontból in­ dalt k<, miszerint ezen mellékétkek önálló étkek, s elvének szerencsés alkalmazása annak helyességéről tett tanúbizonyságot. Tengeri retket, pirított burgonyát, a közön­ séges barna martalékot, becsinált babot, ugorkasalátát hónapos retket, vörös répát retek szeleteket, mustárt és sót, mind tá­ nyérjára szedő és a térnek bölcs használása által olykép tűdé ezeket elrendezni, hogy egyik sem érintő a másikát, csak egy egyett len hely maradt üresen mint Arthnr aszta­ lánál, s azon mellékétek számára volt fenn tartva , melyei netán észre nem vett volna vagy melyet még előhozhatnak. Nem mulasrthatnk el hogy jóétvágya no kiráujank neki. s é g e sajnos előítéletből néhány kártyázó tagjainak, kényelmét többre becsüli mint ugyauatou és többi tagjai nejei és leányainik kényelmét, sói egésuégét, kik köz­ vetve épeu úgy járulnak a kaszinó feutar tása és virágoZtaláálboi, mint utón tagok, kik a kauiuói terem minden 2—3 érbeni pár boti átengedése ollau dörögnek; ho­ lott átengedés esetőbeu is, egy leké tő és u>bb kártyázó asztalnak mindig volt belyo a jelenlegi olvasó szobában, volt még akkor is, midőn csak sgyci bírt a kaszinó, míg most, igazgatójának dicséretes eszméje s ennek kivitele folytán két olvasó helyiség gél bir Azt, hogy az érintett többség a ma­ gyar habár vándor szinészetnek elvből ellenese volna, feiteunünk sem lévén sza­ bad; nem róluk, kiknék hasonló magyar vér kereng ereikben; róluk, kik értelmiségükuél fogva feltudják fogni és méltányolni kellőkép mindazon művelődési és nemzetiség terjesztő eszközöket, melyek a mi speciális magyar viszouyink közt „a czélra" épen úgy szükségesek, mint egy órához egy kis kerék vagy sxögocake: tehát kérdjük őket, váljon miféle anyagi ok vezérli őket sze­ rintük oly iubumauos mint akaratukon kivül is magyar ellenes, ebez saját váro­ sunk miveltcbb hölgyei iránti legkevésbé előzékeny sőt lovagiatlan cljárárra ? Váljon azon négy évtized alatt, midőn a kaszinói társulat mindenkor a társadalmi élet élén­ kítése, tehát egyik kitűzött czélja értelmé­ ben termét egész készséggel a hazai szín művészetnek által engedni hazafiul kötelességúnek ismerte: mi látható vagy érthető kárt azeuvedett u kaszinó társulat ? hacsak annak nem vesszük azon egypár szög által okozott mukat a falon, melyeket a azinészek távoztávai, ütgaraa ért belehetett vakoltatui. őseink egykor a jelen nemzedék által ócsá­ rolt táblabiró világban i törvény hatóság termeit is megnyitották a magyar nyelvet, éleett, szokásokat, jobb Ízlést és nemzetiséget terjesztő szinézetnek mig mi kultúr-állapotainkra büszke utódók — I ó á II á a alá uta sitjuk a magyar nyelv apostolait'. . . . Az előadások részleteiről később e la pok olvasó közönségét a rendes levelező fogja értesíteni. •zár forintot ajáatl. Hiiotijr ritka példa a mai korszakban' Biszinyitéks «z annak, hogy kedvezőtlen ulóbcu is áldvui leket. Egyházunk javára az ur Isten acks, de soká éltessen ily férfiakat! ElbúcauzUt felügyelő ar. itel;éhe tekint. Ed ti Ilié* Odöu toluucai fóldvirtokoi urai lelkesült közakarattal választottuk iueg. Ez alkalommal jónak, sőt szükséges uek látom a la útigj barátait egy tárgyról értesíteni. Piacby János f. petényi lel kéaz és szugyköri dckauiu ur az er. iskolaí vizsgálatokat ez évben következő rend­ beli tartja meg: 1. F, Petéuy apríiia 2fí án d. e. — 2. Ixgéud : april. 21. d. e. — 3. Agárd. apr. ‘M. d. e. 4. Nógrád april. 20. d. e. C>. Ilinkön, april 30 d. eC. A ito dony májút 1. d. o. 7. Mobura. mi). 2. d e. B. Tcréuy. máj. 3. d. e. 9. Szügy, máj 4. d. e. 10. tízécsény. máj. !>. d e. Itoláuy. 11* Patvarez. mij. 6. d. u .12 Uscaztve mij. 7. d. c. 13. Hiba, mij 7. d. u. Itten segedelme ét áldása kitérje ót e nemez úton. Vitéz Lajos lelkész Irodaion'. A „Petőfi társaság lapjá­ nak" második negyedére előfizetési felhívási intéz a társaság a művelt közönséghez Elő­ fizetési ára egy érre 10 frt A kiállitás dí­ szes. A jeles Írók által szerkesztett laphoz nem kell ajánlat. .A Kaadaaagi tuéraők* szaklap is megindul Gonda Béla szerkesztése alatt, megjelenik havonta kétszer. Ára egyévre «> frt Prograimmja a gyakorlati élet fejleszti séro sokat Ígér. IrsSaloa tox!<r A. L*»U<i-rti>ü okulás a saBetay*lr Satanatiun cuat tuMfcaitoaZ to-ik (ut«l«4) fiiul, *'ió*UAt A ma UbÁt U<kíl,t**-aW vau f,J*»T« E<v*< l*»,!«ir ára lu kr.. az «r*as vasfúlja*- p*<ti< keltű tokkal rgyktt <aak S frt. M»trnUalbetó pűtaalaleanv alt*! a *un»aH rtao»b*t beljrea >a<y akár»-lrik kazal kósreáraaaál — E iliazeaen kiállított folriral. mely aT«u»*íst Laarr>- aekeidtféla taaaódaurt vatta alapal. k«aay*J aáp- azért te rnhkfrulto •Uoűaaaaal fórra a aáart ajrert yvora áa alapot B-gtaaaláaára igrn alka'vaa. aelrrt it ■clafaa ajáaljek a kö>Zaa<{ (cytlatáb* Sa|táWkalaazitáa: A Nó«radi Lapok l«-ík aaaaiábaa a .KytaUestaoráaaiM* ezia* kázl*» á-’t bekaadéttkas *a áU .rióaktak l«<aa<rabl. rll»ae(* a caaarsr Bánk, április IV. T. Sz. úr! Folyó hó 15-én nagy és emlékezetes napunk volt. — ázontagb Pál őrsi képviselőt igtattnk be ünnepélyesen .felügyelői hivatalába. — A lelkesedés, tisz­ telet és szeretet, mellyel a báuki nép e nagy érdemű férfin iránt mindig viseltetett, magas fokát érte el akkor, midőn saját kö­ rében látta ama nemes lelket, melyhez, kü­ lönösen ezóta, annyi örömöt és reményt kötött. Az ünnepélyesség egyes részleteit ez alkalommal mellőzöm; elég legyen sunyit mondanom, hogy megható Jelenet volt, mi­ dőn a felügyelő ur a tót ajkú nép előtt, mely 30 év óta nem látott ily ünnepélyt, magyar nyelven majcstetikns módon kötelezte ma gát a „Bányakerüloti utasítások4 által ki szabott helyi ügyelői kötelességek toljesitésére. Beigtatása után elnöklete alatt egy­ házi közgyűlést tartottunk. — Megható ma­ gyar beszéddel mutatta be magát a köz­ gyűlés tót ajkú tagjainak. — Sírtunk örö­ münkben, (?) midőn ecsetelte ev. egyháza, melynek tagja, iránti tiszteletének, szeretétének és hű ragaszkodásának érzelmeit, valamint annak, hogy egyházát anyagilag és szellemileg lehetőleg pártolni fogja. — Azért — úgymond ! fogadta, oly készséggel megválasztását, azért jelent meg itt, azért kíván az egyházi intézkedésekben lehető­ leg részt venni. Azonban ez öröm csakhamar fájdalom­ hoz vezetett. — Még e gyűlés folyamaiéit leköstönt ügyelői állásáról, mivel részint kólánál, részint több egyházi és polgári hi­ vatásánál, fogva úgymond a nemes lelkű felügyelő, az „Utasítások4 által kiszabott helyi ügyelői kötelességeket kellőleg nem teljesítheti, de im a valódi buzgó egyházi tag és patronná példaképe, egyháza iránti ragaszkodásának bebizonyítására és bánki felügyelőségének emlékére, az egyház épít­ kezési költségeinek fedezésére 100 frt az ndllötrarénláeaek* ez Isy elraaaato: .riéékliakáa lecaasraáb elteaatj* a u«ae<eaaüUteartazttonek a kérni fazrek atb toribbk a •. ihf Jecyxrt rtxéa _a Irjre-kilyebb fajok" helyett nh(keayeoabb fajok" olraaaadú Hírek. Mindazon t előfizetik, kit e’öfizetési dijaikkal hátrálekban vznnvk. ezennel fel­ kéretnek, hogy kötelezettségüknek mielőbb eleget tenni szíveskedjenek. Komjáthy Anzelas megyei főjegyző és helyettes árveszéki elnöknél f. hó 21-én névnapján az összes központi tisztikar tisz telgett s Pajor István főügyész állal tol­ mácsolta ama jókivánalmakal, melyeket a veterán és hivatalos pályáján a közügyek­ ben önzetlen férfiú iránt táplál. A főjegyző meghatottsággal fogadta a megtiszteltetést, s kifejezte, hogy mig a hivatalos pályán marad, a közjót fogja azemelőtt tartani, őszintén és melegen elmondott beszédét a tisztikar szivből éljenezte meg. A Madseh emlék alaptőkéjére ajáolt 20 Bot Fáy Albert úr a b.-gyarmati taka­ rékpénztárba helyezte el april IG-án. Idöjáráa. Az április nem tagadja meg magát; a hónap verőfényee napokkal kőr­ ködött, már 15 ée 16-án oly hideg volt, hogy az ég könyűi megfagytak, s hóval fedték be a láthatárt, 17, 18 ésltl-énTolyton esett. Losoncion a tűzoltó egyleti zászló felszentelése jun. lOkén ünnepélyesen fog megtartatui A társegyletek közül a b -gyar­ mati tűzoltó egylet is nagy számmal lesz képviselve. Rövid hírek. Trnovazky Lajos kis kürtösi közbirtokos Tisza Kálmán minisz­ terelnökhöz figyelembevétel végett egy „Az osztrák és magyar állam közérdeke* eimű röpiratot küldött, füzetét a miniszterelnöknek Ajánlva. A miniszterein 1k azonban a rögiratot visszaküldte. — A nógrádmegyei szám vizsgáló bizottság e bó 19 és 20-án tár­ té üléseit, s revidiálás alá vette az 1876d ik éri kiadások rt A község: számxdsAoíi t kél folytán fognak felslrízagálixtai mmt a tziiavcvóségiól tudjuk a azauiadjaok ixitsny kv. lététévé! igen hiáajuaak b* Oroaziban azáj I. táwzsstélyt rcu4«z a fonal <4va*v/>gjr1« tóM)e gyarapítására h’»7 izzóit, ikon aeky&a ízó 3ka Caitár ltozségétxm pedig « bó2£. Lsz a körjegyző ráíaazUz. A tiuu írton a artregovai kbrorteti Alfonzén tegnap telte tett be válaaziás atyán l'iatquam . . .az aeaai vásár f. b<> lő kára vslf hirdette, de nem tartatott meg. a uiesazírte odaseragU táaárwik hiába ázatták a lazarbcrt. Óvakodj HU k ásásáéit ebektől Iptdy készíti, muí ItUoayM ember, k. ‘mint la­ pnak 14 ik Mámában nalitetMkj Jt bél előtt veszett eb állal megoiautolt meghalt. Az illető telboziczotoUanal tatecUctatt el, mi épen nem törvényei etjsrás. m oagyilkte aigot gyufával megkisértó Lázár ftoza sert, szoba leány wurttbax a gy ura re agyé* vrón segély követkazlébna UkéUteaoa íeí gyógyahiialalota* id Farkas í tzeizcz Far­ kas l'erencz jótierú b. gyarmati ügyvéd édes atyja f. bú Itt én hosszai szenvedte után 74 ét se koriban joWArfrt azeaderttii Béke poraira! Különfélék. Nagyvárad iskolaszéke ethaUroote, hogy feliratot intéz az országgjrfiléabez a kótokUtási törvény atua .atozkedásóaak megvál­ toztatása iránt, mely az 5000 UkMeagn; számláló községeknek a felsőbb iÜstre polgári iskolák felálhtáaái meghagyja. E feliratot pártolás végett a többi törvéoybsságokhuz ú megküld: azért, hogy a közvé­ leményt ezen elhatározásáén megszerezze Egy, az Isimhez rzúazett lévai talál látott Steyer városának W'k szckrécyébea ily felirattal: „A snindenhab. ég 4a fóld Is tonébez, királyok királyához, lakik az ég­ ben.4 Nem találkozott levéihordó, ki azt a csimzettnek kézbcsiuxte volaa. Egy HSMik Ibrik Borbála Iszonyé rémtettről suttogott L'diae városa, de fen hangon senki sem mert róla beszélt:, ssert rettegett a hatalmas gonoeztevi' buaxujától. A borzasztó történet im ez: Egy adisei le­ ány beleszeretett egy osztrák hadaprúdbn. A szörnyű apa, midőn e gyengéd visxnoy ről tudomást vett, magához inratta a 17 éves leányt s szolgái által megkötözve egy pinezébe dobta. A tigris apa meghalt, de az ártatlan leány snenredése nem ért végeL Az embertelen szörnyeteg nugához hi­ vatta másoduülött leányát és tejét s a ha­ lálos ágyon arra kötelezte, hogy hóhér­ munkáját folytassák, mig az áldeeat ki nem adja lelkét. Moadá s írtén itélősték elé került Már akkor 13 éve veit a Ma bödt pinezébeu — Azóta hnasanc kerfthe meg a föfd napot, mig végre e napokban a család egy bátor ismerőse, ecy e« azt kö­ vetelte, hogy matassák meg neki egykori játszótársát A hiéna házaspár e követe­ lésre fogta a nőt s kirúgta az utezára Ámde a botrány zajt keltett s az igazság szeméről leesett a kaodó ; a vizsgalat fe lyamán rátaláltak a szegény áldozatra, ki midőn világosságot látott, őrülten ta-’«rőg» kezdett. A rendőrök, kik napfényre hozták a szerencsétlent, eltávoztak sz ivozonyt látványtól: az alak élt, mert mozgott, fc hér roll, mintha viasxbáb volna, körmei és híja bosszúra nyaltak « állatias kieézést adlak neki, de ez a körülmény, hogy keze lába elbénult • görbére nőtt, inkább egy szörnyúszflUMtnek tüntette föl Oldal­ bordáit teljesen meg lehetett mtámHloi s a csonton és bőrön kivül az egész testen egy lat izmot sem találtak. Rangját a faljtoeos sikoltásban vesztette el. szemei «lsziotelenültek s buzin fekete haj* selyem fehérré lett. — A rettenetes nővért te fte jét azonnal vasra verték, kikre fájlalom: nem ismer na emberi törvény megfeleli büntetést. A felizgatott nép ott nyomban le akarta csépelni a hlénaházaspárL Felelős szerkesztő Horváth Dan ó. �50 szekér széna (3 3) részben vagy egészben eladó Szécsényben. Tudakozódhatni e lapok kiadójánál, vagy Szécsényben Szojka Emil urnái. Az Első magyar gyapjumosö s bizományi részvénytársulat Budapesten » bekövetkező gyapjumosás idények alkalmiból, tisztelettel felhívja a u ez. gyadjutermelök és kereskedőket, hogy izz-, hát-, tímár-, bőr- és bárány-gyapjúikat gyárszerü mosás ás bizományi eladás végett bekülbeni szíveskedjenek. A hozzánk beküldött gyapjúkra kívánatra az érték rj áig olosó kamat mellett előlegeket adunk. Az eladás bel- és külföldi gyárosoknak lehető legmagasabb árak és kézpénzi fizetés mellett történik. A gyár minden beküldött bármely mennyiségű gyapjú mosását 4 hét alatt eszközli. A hozzánk beküldött gyapjúnak a pálya-udvarról vagy hajóállomásokról gyárunkba való beszálitásáról gondoskodunk. — Az eddig árjegyzékünkben foglalt dijakat, mint raktár-dijt biztosítási és mérleg dljt, ugyszinte mellék költségeket a t. ez. megbí­ zók előnyére megszüntettük, és a gyapjút raktár és biztositáti dij nélkül helyezük el. s mosásdíj izzgyapjuért 5 frt, timár-gyapjuárt 6 ’|t frt, hát gyapjúért 7 »;t frt 100 kilogrammkit számítva. Eladási üzérdlj 1 % esetleg ügynök használatánál *[j alkuszdij is. Vállalkozunk izz, es hátgyapjúnak bizományi eladására is, azt raktárdíj felszámítása nélkül elhelyezzük s kí­ vánatra előleget adunk. Ez évi programmunkat kivanatra bérmentve küldjük. Mindennemű tudósításokkal a városban, ország út 44, Huszarfele hazban berendezett irodánkban szívesen szolgá- landnak. Az igazgatóság. (3 -1) (Utánnyomat nem dijaztatik) Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1877 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00169.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1877_04_22.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1877-04-22 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 5. évfolyam 16. szám (1877. április 22.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom