https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a23c705659a47624c8720ae0d733c584.jpg 57122d55404a35f2f82373368796d4e8 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4aee984fe27c0b528b10267ce294ef2a.pdf 529bd0bcd5cfd70cb7dbbd7b6f2a7bc2 PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876 49-ik szám. B.-Gyarmat, deczember 10 NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. ESlőílseetÓMl lolhivriM A „NÓGRÁDI LAPOK" s „Honfi Híradó" politiiai, límülmi és közgaziáuati hetilap 1877-ik évi V. évfolyamára. Előfizotéai feltételek: Egész évre .... 0 frt. Háromnegyed évre . .4 „ 50 kr. Fél évre........................... 3 „ Évnegyedre............................ I , 50 kr. Egy nőnapra . . . . — „ 50 kr. Az előfizetési pénzek egyedül a kiadó­ hoz cximezvo, — legczélizorfibben pőetai utalványnyal — a nyomatandó példányok, i pontos szétküldés tekintetéből, mielőbb beküldendők. Azon előfizetőket, kik hátralékaikat eddig be nem küldöttek, tisztelettel fel­ kérjük azok rövid idő alatti beküldésé­ re, nehogy a kiadóhivatalnál fennakadás történjék. Nógrádmegye közönségéhez. A „Nógrádi Lapok" ez évben fejezi be negyedik évfolyamát, ■ a közel­ gő uj évvel az ötödiket kezdi meg. Az az megkezdené. Az előfizető kevés , — annak a ke­ vésnek is kétharmada se elő se utó nem fizet. Ilyen mostoha körülmé­ nyek között a lap fel nem tarthatja magát. Ha tehát az uj évvel a kellő szá­ mú rendes előfizető ki nem kerül a 200,000 lakosságú vármegyéből; úgy fájdalom, meg kell szűnni a megye ez egyedüli orgánumának, mely szel­ lemileg és anyagilag támogatva, — hasznosan töltené be hivatását. Megengedjük, hogy sokakra-nézve inkább áldozat egy vidéki lapra va| ló előfizetés; mert a vidéki lap nem arrogálhatja magának, hogy a világ, vagy legalább az ország ese­ ményeire és sarkalatos intézkedéseire nézve döntő befolyással bírjon; de igenis vállalkozhatik, sőt hivatva van arra, hogy a fővárosi sajtó nehéz fel­ adatában közreműködő segédkezet nyújtson és annak feladatát könnyítse nem csupán a hatásköréhez tartozó köz­ lemények hasznavehetősége, hanem főleg az által, hogy az utat egyenget­ ve, előkészítse azon mozaikszert! anya­ got melynek összeillesztéséből keletke­ zik ama imponáló mű, mit közvéle­ ménynek neveznek. Hogy az orosz diplomatin Európa közvéleményeként véli szentesíteni megsemmisítését czólzó politikáját, midőn a barbár törekvések jogosult­ ságát az európai nagy hatalmasságok lágy meleg, habozó magaviseletéből meríti; ezen nemzetközi jogokat sértő törekvések ellen egy ország közvéle­ ményét csak a vidéki sajtók közre hatása folytán lehel leghívebben ki­ tudni, az ellenszenvek nyilatkozatát a centrális sajtó innen szedi fel. A munkafelosztás nagy elvénél mindenkinek kijut u szerepe s így a vidéki lapok közreműködését a fővá­ rosi sajtóval szemben kicsinyelni nem lehet. Az összomtlködés kéj>ezi azon ti­ tokzatos kulcsot, melynek segítségé­ vel juthatunk csak ama varázstUnemény megfejtéséhez, hogy sokszor a jelentéktelennek látszó tényező is az öMzchatás előmozdításában magával a teremtő erővel versenyez. Egy vidéki lapnak első sorban az a feladata, hogy kiváló gondot fordít­ son saját hatáskörének politikai ésguzdasági haladására, e u 1 tú­ rái i ■ fejlődésére, kereskedelmi és iparviszonyainak emelésére és külö­ nösen a socialis élet rúgóinak összemÜködésére, kasztszellem befolyásá­ nak gyöngitése illetőleg megszünte­ tésére; és ha ez irányban megtette kötelességét, megbecsülhetlen szolgá­ latot tett a nemzeti közművelődésnek a nemzeti köz és magánélet követel­ ményeinek. A közművelődés emeltyűjéül szol­ gálni — máris olyan czél, melynek támogatásánál a legnagyobb áldozat is csekély. A XIX század még azon ponton áll, hogy Nagy Péter végren­ delete képes fel rázni egész Európát, azt évtizedek óta nyakig tartja fegy­ verben s Pétervárról várja a parancs­ szót. -- A népek munkájának, szel­ lemi és anyagi képességének ered­ ménye azért halmoztatott Össze, hogy a katonai laktanyák és fegyvertárak megtöltve legyenek, s hogy a moszk­ vai egyetem henczegő ifjúsága és néhány száz vörös keresztes kalandornö egy világrészt rettegésben tartson. Ez$k mind oda mutatnak, hogy a föld legmiveltebb világrészében is a közművelődés kezdetleges ponton áll. De hogy ezt alulról felfelé kell ér­ vényesíteni , s hogy ennek tényező­ jéül a vidéki sajtó a leghatalmasabb eszköz, ezt senki som vonhatja két­ ségbe. Ha továbbá egy pillantást vetünk a törvényhatósági életre, azt találjuk, hogy az uj közigazgatási reformok egyesek s legfeljebb szűkobbkörú bi­ zottságok intézkedéseire bizták ama teendőket, melyekhez ezelőtt min­ denkinek szava volt; ezen intézke­ dések nőm csak köztudomásra hozása, de a mennyire lehet, ellenőrzése is oly feladat, mely csakis egy vidéki lap által érhető el. Hogy ezen czélok felé haladtunke, s -a haladás működései között meg feleltünk é eme fel»daU,knak? Azt a t. közönség Ítéletére bízzuk. De min­ deneseire, ha lankadolt a szellemi tevékenység, azt inkább u mostoha támogatásnak lehet felróvni, mint a mi hanyagságunknak. A fentebb jelzett feladatokkal akar­ juk megnyitni az ötödik évfolyamot. Hogy azonban ezt lehessük, talál­ koznunk kell a megyei közönség tá­ mogatásával, mely ha elmarad. — vállalatunk csődöt kénytelen mondani A szerkesztő. P.-Szá n t ó deci 7. Bismark herczegnek a birodalmi gyűlés elnökének tiszteletére adott ebédé alkalmával elmondott beszédé­ nek súlya alatt agy velőm megtagad­ ja a szolgálatot, mert nem vagyok képes oda irányozni működését, a ho­ vá akarnám , tudniillik a jövő köz­ gyűlés úgynevezettegészségügyi teen­ dőire. Eg) ik kérdés a másikat váltja fel és aggodalmaim megnyugtatására fejem feleletet nem talál. Igaz volna-c, hogy oly közel állunk a végzetteljes csomó megoldásához, mely hazánkat végveszélybe dönt­ heti? A vas heczegnek kell elvérzeté­ nek lenni a közelgő veszélyről, mely őtet is háborúval fenyegeti, midőn a német hegemóniában örökös ver­ senytársát az ebbeni egyed uralom, hagyományos ellenét, ha erre nézve nem is hizelgö modorban, védszároysi alá veszi, — és minden ily modorbani biztatásától sikert és kőniggrátzi vesz­ teségéért feledést remél ;nem hiszi-e monarchiánkat még nagyobb veszély­ ben mint önmagát? Midőn azt mondja „Ez életerő megmutatná, mire képes (Austris­ ii agy arországj, ha Ferencz József csá­ szár adandó körülmények között maga állana népei élére" — (alán fel­ tehetjük, hogy nem egészen a szélbe beszélt, de a birodalom mentő vagy kilátásban lévő eszközeiről többet tud mint mi. Ekkor pedig én , ki Rapszodicus tanulmányaimban , két év előtt erre utaltam , ki ezen lapok hasábjain az egyetlen kifogás nélküli embert meg­ említettem,— s éppen azért elkészülve voltam ; megdöbbenve kérdem a vál­ ság perceiben ; „Egy ember , bár mily erős lelkűidet tanúsított legyen, is, képes e a közromlás között menteni hazát és nemzetet? Nem halad e ez túl emberi erőt, midőn egyéb nem környezi, mint apathia félrevezetett tetterő, és hazám azon osztályának csaknem végvonaglása, mely a vészben mindig lelket -adott a nemzetnek?! Talán önmagam ú csalódom a mi­ dőn a mentség lehetőségei láttam olt, hol csak az enyészet uralg? Ki idézett tanulmányaimban akar­ tam kiadni Mohácsnak a jelenlegi idői keli analógiáját. — ki ezen lapok­ ban ezen korszaknak egyedül kül­ ügyi körülményeit érintettem, és a kimondhatatlan ellenszenvet azóta meg sem tekintettem, kész munkálatomat, (melynek külömben, semmi hasonla­ tossága sinus ezen lapokban idézett és a helyzetet nem is jellemző Horváth Mihály munkájából! idézettel) mert az egymást követő eseményeket ezek folytán fejlődött bel és külügyi hely­ zet mindig élénkebb színben tüntet­ ték ki analógiámat. — Ezért soha át­ dolgozni és kiadni nem mertem, ne­ hogy mint valamely baljóslatú látnok ön magamtól ijedjek vissza, és egy igézet súlya alatt elveszítsem a vég­ reményt, mely a reménytelennek sej­ tett küzdelemhez kétségbeesés erejét kölcsönöz. Én legjvbbnak tartottam mindig az ön segélyt a bátorság é* férfiúi tett erő büszke kifolyását. Ennek érvényesítésére törekedtem csekély erőm és gyenge tehetségeim szerint. Utolsó czikkeimben mint köteles­ séget állítottam fel mindenkire nézve, kinek papír és témája vagyon, véle­ ményét a közügyekről nyilvánítani, ezen kötelességet önmagam teljesítem midőn a jövő közgyűlés egészségügyi tárgya felett nyilatkozom azon egy sze­ rűséggel, mely bármely kevéssé gya­ korlott tolinak is hatalmában vagyon, mely a jó akaratban keresi egyedüli támaszát és ellen mondást ki nem hív. Én egy hivatalos orvosi schub által a befolyásolt szavazatok mér­ ték nélküli szaporodását ,s ez által a parlamenti rendszernek, melynek üd­ vös hatásait egyáltaljában tagadom , a megyei rendszer önállósága rovásá­ ra az előbbi erősödése sőt túl lengé­ sére lehet irányozva,—barátja nem lé­ vén , minden e részbeni intézkedést, elhalasztani ki vánnék. — ha szükséges, minden ez értelemben! bizalmatlan sági szavazathoz *tiszta meggyőző­ désből járulván. Luka Gusztáv A nógrádmegyei közigazgatási bi­ zottság tagjaihoz A sajtónak axép frtadau mBóttetsi a kérdéseket, nelyek a kteéletbee sssgéoe lóiéinak tárgyai » grtpoatja Irán: ason szellemi éréknek, sralyeke kérdések eldön­ tésére hivatták A mi a sajtónak föladata általában, ngyanax ktrnbb kittének koriá tai -kost a vidéki sahönak ka �Én o tantárgyat a* átaton<n hadköteA kömgaxgatáai bizottság november i. zugiskoláztatás fölött nem vnlt módja eddig lunk ha nincsen eső, vagy pedig ha ai i gyűlésében coacret adatokkal a megyebelii kellő ellenőrzést gyakorolni, mert a mózc* ország becsületének fenntartása végett égjr lezettség mellett, népünkre nézve, kiváló népoktatásról nem ssdgálhatván, mivel ta.g■ vallása tankötelesek hiteles névjegyzékéhez ki* rendkívüli költségre van szükségünk éii fontosságúnak tartom. Mennyi keserű érzéstől óvnók meg * csak napok óta elvetem a sxarencaét Xog a héber auyakönyvek rendezetlen volta miatt azt a szántóföldön kívül n i u c s mire ki > ridmagyo tanfelügyelője lenni, de eliptézhi nem juthatott, másrészről a nyilvántartási vetnünk. A birtok szerfelett! cldarabeláasi Mcgény ember fiát, ha már kiképezve lép való kgy sem mcrülvéu fel a tauttgy kiírt­ naplók a hatóságok által ma wm 'vezet­ miatt a nép előbb utóbb a legiutcniricbl • tethetnők a hadseregbe? gazdaságban * a kerti iparban lesi kény­■ ‘ Mennyit takaríthatnánk meg a szükség­ ból, figyelmeztetni bátorkodtam a közigaz­ tetnek. Azt mondám tehát, hogy miudeaekelőtt telen keresni menedéket j Kecskemét, Nagy ben szenvedő hazának, ha az ujonezok ki­ gatási bizottság^; netnely hiányokra Általá­ ban, melyek bögrédben úgy, uukcat ax értessük meg a néppel, mit kíván a tör­ Kőrös, Félcgybáza , Szeged a kerti iparnak képzésre rövidebb ideig kellene költenie? egész országban észlelhetők a melyeknek vény , s azután éreztessük vele valláskü- köszönhetik jólétüket, pedig fűtő homokban 1 Mennyi munkás kezet adhatnánk vissza a orvoslása mindeaekelóii uüxsége*, hogy a lötultség nélkül, hogy a törvény erősebb ám És mi itt 11. Gyarmaton azt merjük földmivclésuck, ha hadköteleseink máraz is­ kezdethez hozza kapcsolhassak működésünk mint az ember , s hogy annak parancsai állilaui, hogy kissé homokos talajunk nem kolában elsajátítanák azt, miért oly sokáig tanczszemeit, mert egy k i i n d a l á * í p ön­ előtt meg kell hajolnánk miudnyéjunkuak. alkalmas kerti gazdaságra és a szorgalmi kell tüzhelyöktól távol maradótok? Mind Sajnos, hogy bennünk átalában nincs kertben a pap vagy tanító számára tököt hadszeregünk liarczképesitése tekin tet le kell tűznünk, ha att akarjak , hogy taegmérhctó legyen az, amit tenni akarunk. meg ama törvény iránti tisztelet, melyet termesztünk s a magyarok istenére bizsuk tétéből, pedig erre még igen nagy szüksé­ Indítványba botiam , hogy mivel a ké- más polgárisait nemzeteknél, például ax a kertészet és gazdáazatbani gyakorlati günk lesz, mind pedig állam g a z d á • szati szempontból valóban megérdemli e xcaforgó miniszteri utasítás szerint úgy is angoloknál észlelhetünk, de azért nem sza­ oktatást. Mire kell népünket megtanítani: előt­ lautárgy, hogy átvételét népiskolaiakban e minden tanév kezdetén, sót ha lehet több­ bad csüggednünk * ép a .közigazgatási bi­ ször is ki kell hirdetni közaégcinkbcu a zottság van hivatva arra, hogy a körben , tünk az élő példa. tőszomszédságunkban rélye.seu sürgessük s annak előszeretettel népoktatási törvény sarkalatos pontjait, ad­ melyet részére a törvény szabiit!, ennek Nagy Maroson, llontmcgyében a nép csa­ leendő kezelését követeljük. A közigazgatási bizottság azt határoz!, jon a közigazgatási bizottság , melynek re*- tiszteletet szerezzen, s komolyan őrködjék pán méreg drágán haszonbérelt földbe ül­ sortjába a népnevek* is tartozik, mindjárt a fölött, miszerint a törvény rendeletéi min tetett szőllőjének friss gyümölcséből közel begy formulázott körlevelem nyomassák ki egy milliót boz be a külföldről e szegény kezdetben ektyelt maga felól, * egy körle­ den irányban végrehajtva legyenek s osrtauék szél a tisztelt bizottság tagjai Először i» a tankötelezettség kezdeté­ pénzelten hazába. Fővárosunkban egy ismert között, mert az egyszeri olvasásra megbí­ vélben tudassa a néppel, hogy megalak alt, és hagy őrködni fogatörvény végrehajtása nek és végének idejét tüzetesen meg kell ezég mint a lapokból nem rég olvastuk szól- rálni nem lehet. Ne tegyünk Fabiu* cunctátorok! fölött. kttlönösen pedig gondot fordítani! a határoznánk; mert ax nem lehet, hogy a löszállitásra még Angol és Svédországból is E körlevélben egy pöht sincs, mely a népnevelésié, mely alapja a megye szellemi gyermekek különböző időben .vda.sa.tnak fel kapott nagy mérvű inegrcndelé-t s a nagy­ a a tanító minden héten ujrn kezdje okta­ kőrösiek csak uborkából negyven ezer törvényben, vagy a fennálló miuisteri renés anyagi jólétének. Szerettem volna bét leiekből szólni , tását. Ki kell mondanunk , mint a hadkö­ mázsát szállítanak évenkiut külföldre s m i deletekben no foglaltatnék, s ki ezekkel hogy megértessem, de az idő egyéb fontos telesekre nézve analóg esetben szintén ki Hugyagou ll.-Gyarmatuu és Losonczon hagy csak félig meddig ismerős körlevelemet egy­ szeri olvasásra nem csak megbírálhatja, de s anyagi tekintetben talán »argct.»b ügy ek vau mondva, hogy a tankötelezettség min­ jak elntdhadni dinyéinket! É* mégsem teszünk semmit a uéptiainak könyv nélkül is elmondhatja. A megyebeli tárgyalása közt annyira clőbaladt, hogy den gyermekre nézve azon tanév első nap­ a gazdászat és kertészetbelli gyakorlati ok iskola tanács ennél sukkal többet köve­ indítványomat csak néhány röpke sióval ián kezdődik, mely tanévet megelőző év tatása körül, sőt még azt a nyomorult kis telt, midőn 1872. évi deczembor 18-án tar­ volt módom indokolni , s ez időrövidseg va­ bármely napján 6-ik életévét betöltötte * szorgalmi kertet is bűnös közönnyel több tott gyűlésében egy felhívást intézett a köz­ lamint a tiszteit bizottsági tagok kimerült­ viszont azon tanév utolsó napján végződik, uyire oly helyeken hasiitattak ki, hol azok ségekhez, melyben az óhaj tandók se­ ségének pressiója alatt e néhány szót sem mely tanév folyama alatt bármikor 15-ik mindenre inkább fordíthatók, csak arra nem, rege is bon foglaltatott; én csak azt akar­ válogathattam meg ngy, mint kellett volna életévét betöltendi. Ki kell yilágosan és ha­ a mire a törvény által rendelteitek! Midőn tam dió héjba foglalni, a mi a törvény vi­ s ezért e lap hasábjain kísértem meg pó­ tározottan mondanunk , hogy a mózes val­ pedig azon indítványt koczkáztattam, hogy lágos parancsából s a fennálló ministeri rentolni némileg azt, amit a közigazgatási lása hun|»olgárok semmi tekintetben kivé­ oly helyeken, hol nincs olyan, minő a gaz­ delctekuél fogva, úgy is teljesítendő. Átn bizottság ülésében kellett volna élű szóval telt nem tehetnek s gyermekeik addig es dászat és kertészetben! gyakorlati oktatásra előadnom. oly modou tankötelesek, a meddig és ami de a nép a törvény minduntalan frizj használható, a megye szorítsa a községeket, bimbókat hajtó rózsa faját nem szokta taAz I8ö8-iki népoktatási törvény l-*ó módon a más vallásnak gyermekei. Ha pe­ hogy a közös vagyonból adjon helyébe mást: nulmáuyozui, az utasításokat a egye* esetek §-a kimondja , hogy minden szülő , gyám , dig azokat magán utón okialtatják , c ma­ akkor egy általam végtelenül tisztelt bizott­ ▼agy kenyeretadó gazda köteles gyermekét, gán oktatásnak egészen az 1868-iki népok­ alkalmából kiadott ministori szabályrende­ gyámoltját, szolgáját, vagy mesterinasát tatási törvény 6-ik és 7 dik §-áboz képest sági tag fcljajdult, hogy már ez nem lehet, leteket nem tartja folyvást szeme előtt; az­ mert a birtokjogba vág, és feledé, vagy ta­ nyilvános iskolába járatni életidejének be­ kell megtörténni. Ki kell végül mondanunk , ért jó lesz nekik mindezeket röviden egy­ lán nem is volt tudomása arról, hogy a földbefoglalva kifüggeszthető piacát alak- l töltött 6-ik érétől, egész a 15-ik életév be­ hogy a mulasztások ugyanazon törvény 11. mivelés, ipar és kereskedelmi m. kir. ministöltéséig. § a értelmében elengedhetetlen szigorral bün­ jában megküldeni.. s i terium 1871. óvi 1,214 számé rendeletében Indítványba tett körlevelem szövege a| Mindjárt a törvény ezen első pontját a tetendők s mivel a törvény ebbcli rendeleté ezen intézkedés már benfoglaltatik, sőt ma­ nép meg nem tartja, mert tanköteles gyer­ a felekezeti iskoláknál máig azért nem haj­ ga népoktatási törvényünk is kimondja, hogy közigazgatási bizottság tagjainak kezeiben I van s nagyon kérem, méltóztassanak azt ke l mekét Mőgrádban inkább mint másütt, tet­ tathatott végre, mivel a tani tő és pap a a községek az iskolákat a szükséges tanesz­ gye* figyelmükre méltatni és elfogadni. I szés szerinti időben adja fel s tetszés sze­ mulasztások feljelentésének ódiumát a mű­ közökkel ellátni tartoznak, a gazdászat és Ebeczky Emil. I rinti időben veszi is ki az iskolából. A du­ veletlen népnél magukra venni jtem akar kertészetben! gyakorlati tanításnak eszköze nántúli belvét hitvallása egyházkerület sn- ják , intézkednünk kell, hogy a mulasztá­ pedig ama kisérletitér, melyet mi szor­ perentendentlája sajtó utján is közzé tett sokat a körjegyzők írják ki s azokat galmi kertnek elneveztünk. tanrendében kimondja, hogy egy tanköte­ megbüntetés végett az illető polgári ható­ A földmivelés, ipar és kcrekedelmi mi- Szerény nézetek a gyöngédségről. lest sem lesz szabad ezentúl communióra ságnak időszakonként ő k szolgáltassák ki nisterium 187-4. évi mártitu 18-án 2599 sz. Isten az emberi kedélyt a sok jó tibocsátani, míg mindennapi iskoláját be nem hivatalból. x kelt rendeletével szigorúan meghagyta, Nálunk a népneveié* körül minden si­ hogy az úgynevezett szorgalmi kerteket, a lajdouok között, különösen egygjel ruházta végzi, hála a kisdedek Istenének e részben már meg fog szűnni az eddig fájdalmasan ker az iskola-kényszer szigorú keresztülvi­ mennyiben a községek azokat úrbéri ren­ föl, akit t. i. felruházott, éa ezen neme* érzett visszaélés, melyszerint a tanköteles telétől függ £ nélkül nincs letéve az alap, dezések alkalmával, vagy egyéb jogszerű tulajdonság — mondhatni erény — a gyermek 12 éves korában az úrvacsorához melyre építhetünk, mert mit ér a legczif- alapon faiskolai czélokra kapták, rendelte- gyöngédség. Nincs borzasztóbb, mint aki arra váz bocsáttatván , többé az iskolába nem volt rább iskola, ha azt a tankötelesek, mint tetősükkel ellenkezőleg bérbe ne adják, a terelhető. De a nép más visszaélést is követ kellene, nem látogatják. — így állunk B. minden, jelenleg illetéktelenül bérbeadót! fa­ kárhoztatva, hogy gyöngédtelen emberekké eL Azon peresig, melyben gyermeke a 6-ik Gyarmaton is, hol a midőn 900 volt a tan­ iskolai területek haszonbéri szerződése, mint gyakran társalogni s érintkeznie kell, vagy érét be nem tölti, nem adja gyermekét is- köteleseknek száma , alig járt 300 rendesen az adományozók határozotton kifejezett czél- épen egy födél alatt élni kénytelen, csak kólába, s azon nap, melyen 12ik életévét iskolába, pedig itt már csakugyan van jaival homlok egyenest ellenkező jogtalan az tadja, hogy minő kinoaaá tehetik ezek a betöltötte, annak sarujáról az iskola porát hová járatnunk gyermekeinket Szükséges intézkedés kifolyása; a barátságos kiegyezés napnak minden óráit, anélkül, hogy csak nyomon le is törli A nép szeret a törvény mindezeknél fogva, hogy az iskola-rend­ útjának megkísérlésével, szükség esetén bí­ gyanítanák a gyötrelmet, melyet folytono­ betűdéhez ragaszkodni, ha az kedvező, de tartási naplók mindenütt a legnagyobb pon­ rói nton is megsemmisítendő s a faiskolák san okoznak. — Ellenben mily jól', mily I minduntalan feledi, ha nem kedvez tetszé­ tossággal vitessenek s évről évre szorgosan kibasitási ideje óta befolyt haszonbér összeg, nyugodtan érezzük magunkat a gyöngédet I sének. Ha a tanköteles gyermek a törvény megőriztessenek ; elég sajnálatos, hogy a illetőleg a jogtalan birlalőkon megveendő társaságában ! Nem kell attól tartanunk, I szellemének ellenére nem a tanév kezdetén, hitfelekezctok még e naplók mintáiban is haszonélvezet, kizárólag és föltétlenül a szor­ hogy kis gyöngeségeink napfényre hozat- I nak, titkos sebeink kiujéletlenül érintetitek, I hanem közepén, vagy végén lép a tano­ keresik autonómiájuk garantiáját és nem galmi kert felszerelésre fordítandó. lelkünk legszebb, legszentebb érzései nevet-1 dába a nem a tanév végén lép ki abból, fogadják el, már csak az egyöntettség ked­ íme, ismét egy üdvös rendelet, melyet akkor az, amit tanul, csonkán marad, kö­ véért is, azokat, melyeket a kormány elfeledtünk * ma .már nyugodtan nézzük, ségcssé tétetnek ; szóval biztosak vágj unk, I vetkezőim; az eredmény sem lehet olyan, ajánl s a melyeknél jobbat ők sem képesek hogy itt előttünk B^Gyarmaton, vagy Zsély- hogy semmi kellemetlent, semmi fájdalmat I minőt a törvény föltételez, annyival ke- szerkeszteni. • ben a szorgalmi kertek egészen idegen czé­ reánk róni nem fognak. vésbbé, minthogy az ismétlő iskola NógrádVannak az emberi társadalomban tölt. I Ezeknek elmondása után áttértem a lokra fordittatnak. Ezért kell a népet foly­ ban csak névleg létezik. köteles tantárgyakra. tonosan emlékeztetni a törvény rendeletéire ben, kik azt sem tudják, hogy tulajdonáé- | A mézes vallása tankötelesek pedig A népoktatási törvény II. § a egyse­ * a miniateri intézkedésekre. Egyik igen pen mi is az a gyöngédség? kik talán bir I épen kivételes állapotban vannak ; mert ezek ként elősorolja azon tantárgyakat, melye­ tisztelt bizottsági tag, s nagyra becsült ba­ nak is azon szép tulajdonnal, anélkül, hogy I a népoktatási törvény 6-ik J ára támasz ket minden elemi iskolában tanítani kell, rátom, kit a gyakorlat emberének szoktunk azt sejtenék. kodra többnyire úgynevezett magán oktatás­ szép és hasznos ismereteket nyújtanak ezek nevezni, azt mondá, hogy ne Írjunk mindig Szerény nézetem szerint a gyöngédség I ban részesülnek, mely kivált azóta, hogy a szegény apától származott fiúnak , de k e- rendeleteket, de már tegyünk is egyszer inkább negativ mint pozitív erény; utsrl | a boldogtalan ortbodoz mozgalmak megin­ nyerőt egyike után sem fog kereshetni. valamit Ép ez az, mit én is akarok. Te­ többe kerül, többtől visszatartóztatja magát, I dultak , százszorta .oezabb, mint eddig volt, Hát a gazdászat és kertészetben! gyakor­ gyünk valamit az iskolakényszer keresztül mint a mennyit tesz. Nem abból áll, hogy 1 pedig ezen élelmes táj, mely hazánk min­ lati útmutatás után ? szóllak fel valaki. Ép vitelére s a gyakorlati hasznosságuknál fog­ felebarátaink jó tulajdonait kikflrtöljük, dél den vidékét napról-aapra sűrűbben ellepi, ez a tantárgy az, mely Nyugtádnak majd­ va első rangú kötele* tantárgyak tanítása abból, hogy hibáit, gyöngcaégeit no leplez-1 a mennyiben nem a városokban lakik s nem minden iskolájában mellőzhetik. Négy­ körül. Mondjuk meg a népnek röviden, vi­ zük föl; nem abból, hogy sebeket gyógyít- I társadalmi állása körülbelül egy nivea<>n ezer kutastrális hold van hazánkban a nép­ lágosan, kézzel foghatókig, hogy mit aka­ sunk, hanem' abból, hogy azokat ne ériét- ■ áll az úgynevezett paraszt társadalmi állá­ iskolák kezén, • e ki* ország bitangul runk, tegyük is ám meg, azaz szerezzünk sük; nem abból, hogy kellemest, örveode ■ sával, eddig sem részesült a közművelődés bever, és minden egyébre fordittatik in­ érvényt a törvénynek! Hic Rhodus, hie salta! test, magasztalót mondjunk az embereknek, ■ törvényszabta mértékében * előítéletre, kép­ kább , semmint a gazdászat és kertészet­ Ez a gyakorlati tér, nem a dikeziózás! hanem inkább abból, hogy kellemetlent. ■ leien, kőbor oktatók kezei közt épen nem ben! gyakorlati oktatásra, lsedig mi e téjA másik -tantárgy, melyet megemliték, sértőt no mondjunk. — Mert az izetlcn di ■ fejlődött oly irányban, minőt az állam jel mézzel folyó eladósodott Kánaánban a Icatgyakorlat, tekintettel a katonai gya­ csérét —. * ügyetlen barát magasitaláMi, I írd eke követel — A tanfelügyelőnek e fűldmireln nemzet vagyunk s arfól koldu­ korlatokra. nem egyszer gyöngédtulonek. �A gyöngódelon ember még jó kedvében i« gyakran kellemetlen, vagy fájdalma* ér­ iéit ukozand azoknak, kik körében vannak. A gyöngédtelen emberrel gyakran érint­ kezésbe jönni vagy épen családi vivionybán élni a legnagyobb kin, melyet a te­ remtő reánk mérbet, kivált ba kivié érzé­ keny lelkűiéitől bírunk, a magunk gyöngé­ déit vagyunk. A roii emberek tebekct ejtenek, melyek fájnak ugyan, de melyeket mutatni nem stégyoulünk. A gyöngédtelen ellenben foly­ tonos lüszúrással gyötör bennünket, melyek végre kiállhatatlanokká válnak, * melyek­ ért meg panaszt sem merünk emelni, tart­ ván attól, hogy ezáltal csak nevetségeséé teszsitik magunkat. Hányszor fordul elé az életben, bogy némely házaspár rostul él, nem tud egymással öutoférni, anélkül, bogy egyik a másikának valami roszat vethetne szemére? Azt tapasztaljuk, hogy mindkettő becsü­ letes ember, nem kicaapongó, nem tékozló, nem könnyelmű; s miudamollctt valódi béke, tökéletes egyezség soha sincsen a háznál. Mindenki csodálkozik * nem tuclju magának a rejtélyt megfejteni; mely azon­ ban többnyire abból áll, hogy vagy a férj, vagy a nő* gyöngédtelen Ha valahol, úgy épen a házaséletbcu vau szükség a gyön­ gédségre ; mert cnélktll, nyugodt élctüuk nem lehet. Vannak az életben férjek, vannak nők, kik a legjobb szándék mellett, gyöngédtoleniégUk által elidegenednek egymástól; mert ha a férfiúban kiállhallan a gyöngédtclcnség, úgy a nőben utálatos. Az élet, pbilosopbiája azon meggyőződésre tanított, bogy a gyöngédség korántsem a műveltség eredménye. Vannak igen művelt előkelő egyének, kik fogalmával aem bírnak ezen szép erénynek; míg olykor egy egyszerű pórlcáuyban, ki még nevét sem hallotta soha annak, ez nagy mértékbeu ki van fejlődve. (Szerény nézetem szerint ez attól van, • mivel a gyöngédség egyedül a szívben, a kedélyben honol. E azép erényt fejleszteni, virágzásba hozni á gondos anya feladata, ki már leg­ zsengébb gyermekkorban kezdheti gyermeke nevelését; nem ugyan a mt az észt és annak tehetségeit, de ami a szivet és ke­ délyt illeti. Valamint minden eréuy, úgy a többiek­ kel a gyöngédség erénye is az anyák he­ lyes nevelésre van bízva, iparkodjatok tehát anyák szivetek zálogait úgy nevelni, hogy a gyöngédség nemes erénye kebleikben az első helyet foglalja el, mert ez a családi boldogság sarkpontja. L. Hírek. Műkedvelői előadás. A b.-gyarmati műkedvelők f. bó IG-ára hirdetett előadása dinietek hiánya miatt — későbbre halaszjatiL Deczember bő 26-án a „Szerelem és örökséget" valamit a „Schassé Croissét" fogják adni. Kitűnő vígjátékok, melyek a közönségnek pompás élvezetet biztosítanak. Ez előadásra következő úrhölgyek kérettek fel: Bártl, Ilonka, Béfpzi Pannika, Felsenburgh Anna, Malatiuszky Mariska és Manóssy Alajosné. — A férfi műkedvelők kö­ zül: Bozó Gábor, Háger Sándor, Kacskovics Jenő, Manóssy Alajos, Milovan János, Szaj­ kó Mibálv és Sztranyovszky Géza urak. A próbákból Ítélve ez előadás szép sikert biz­ tosit. - , , A b.-gyartuall tűzoltó egyleti bál január 13 ín lesz, a megyeház! teremben. A bál diszce megtartása czéljából a tiszti­ kar mindent clkövctcnd. — Miut halljuk — közvacsora is lesz, — de erről, valamint a bál mikénti rendezéséről, később rofe rálunk. A b.-gyariuali ev. cg) bál papjolölő közgyűlése kedden folyó bó 12-én Urtalik meg. — Hcudőrl hírek. Múlt hó vége táján Karancs-Kcszibcn Varga János if). Rombányi László állal szóváltás közbe agyon vere­ tett — Buják községében veszett kutya több kutyát megmara, minek folytán 26 db gyanús ebet agyon kellett lövetni, ember ed­ dig uein lett megmarva; ellen bon 4 db ser­ tés szinte mint gyanús clpusztitatlott a szi­ gorú őrszabályok szerint. Megjelent; f-evélszorintí oktatás a né­ met nyelv öntanulására. Irta és kiadja Róder Adolf 24 és 25-ik füzet az egész mű 6 frt Megrendelhető minden hazai könyvá­ rusnál vagy a szerzőnél Szombatbei you E díszesen kiállított folyóirat az eléggé is­ mert ToéMaint-Laugenscbeidt tandmódszert vette alapul és a német nyelv alapos meg tauulásál a legrövidebb idő alatt biztosítja. A közönség köréből. Strcisinger Lipót e lapok 47-ik számá­ ban megtámadva szememre hányja, hogy én Autóny Béla úr állal letartóztattam. Ezen tény igaz, de az is igaz, bogy én ártatlan­ nak találtattam, s másnap kibocsájtattam. Az minden emberrel megtörténhetik, csak egy kis rósz akarat kell hozzá; — egész más azonban, ha as ember lopás, csalás vagy hamisítás miatt kerül a börtönbe. Én 30év alatt mint becsületes ember álltam itt, hol minden ösmerősöm sajnálattal veszi szerencsétlenségemet. Ezen szerencsétlenségnők azonban nem magam vagyok az oka, hanem részint az időmostobasága, részint több roszlolkű uzsorás, kik felhasználták az engem ért elemi csapásokat, — engem majdnem koldus botra juttattakDe hogy ép becsülettel állok a világ előtt, azt azzal Igazolhatom, bogy 1874-ben, midőn a bukás szélén állottam hitelezőim­ nek magam ajánlottam fel minden ingatla­ naim, terményeim s a fundus intsruktu* leg­ nagyobb résiét. Ha Streizinger úr, mint ezen átadott vagyonomnak akkori gondnoka na­ gyobb gondot fordított volna o vagyon ke­ zelésénél, úgy minden hitelezőmet kifizetőndem. Hogy a mostani csődiömoget megrö­ vidíteni nem akartam, tanúsítja azt azon tény is, hogy még a gyermekeimnek járan­ dó egykettéd házhely utánni termést sem biztosítottam, s most mint elszegényedett ember még a házi szükségleteket sem fe­ dezhetem. Az én állapotom inkább szánandó, mint elítélendő, mert a szerencsétlenségek Iánczolatának volt az következménye. ■> Weisz Jónás. Hógrádmegye közigazgatási bizottságának ügyviteli szabályai. (Folyt, és Vége.) 24. §. Az előadó minden egyes darab­ ról előadói ivet készít, melynek balbasábjára az iktatói szám és a beadvány tárgya röviden, jobb hasábjára pedig a határozati javaslat, és ha abban jelentés, átirat, fel­ terjesztés inditványoztatik, ezek szövege -, Tűz. Szőgyben f. hó 6-én lángokba bo­ írandó. rult egy ház, azonban a csendes időben az IV. FEJEZET. nem harapództatott tovább, annálinkább, Bizottsági ülés. mert a közbirtokosság erélyesen hozzá fo­ gott az oltáshoz. Mint értesítenek, a földmivesek közönnyel nézték végig az elemi csapást, sőt a községi bíró is összetett kézzel szemlélte a lángok csapkodását. — A nép eme közönyös magaviseleté, mely annak nevelésére is világot vet, megrovandó. A szépítő bizottság megnlaknlása után mégnem adott élctjelt műkő .éséről. — Az ntezák térdig érő sárral boritvák, s nincs annyi tevékenysége som e bizottzágnak, hogy a háztulajdonosokat a házak előtti sár eltisztitására kéuyszoritoné. 26. fi. Halasztást nem tűrő beaványok és indítványok (1870. VI. t. ez. 19. fi.), tár­ gyalást nem kívánó felsőbb rendeletek (ngyan • ott a 23. fi.), úgyszintén kiegészítést kívánó felebbezvények nem esnek tanácskozás alá, hanem az előadó által az előadói ívvel együtt az elnöknek adatnak át. Az elnök a határozati javaslatot vagy rendelvényt esetleg a bizottsághoz teendő jelentést e szóval: „kiadandó0 ellátja és az előadói ivet az iratokkal együtt jegyzék mel­ lett a kiadóhoz küldi. 26 fi. Az ülést az elnök nyitja meg és A kiadókönyv és a poeuiumy vek rova­ zárja be. ő jeleli ki az előadót, őrködik az taira, vezetésére, valamint a fogalmazványok ülés méltósága felett, a csendet és rendet bírására, a határozatok postai és helybeli fenntartja s az egész.tauácskuuuány szabály- kézbesítésére, pénzek és leléttárgyak alklllszerűségének menetéről gondoskodik. déaérc nézte az 1873-ík évi Hitt. sz köz­ 27. fi. Minden ügy szóbeli elótcrjcsitéa gyűlési végzéssel megállapiUU szabályok szolgáinak zamonnértékul. által adatik elő. fi. 39. A bizottság határozatai ét Az elnöknek és a bizottság tagjainak joguk van bármely irat megtekintését vagy Ml, Ugyszinte a bizottsági jelentések, átira­ felolvasását megkívánni * az ügy állására tok, felterjesztések, jóváhagyási záradékok, és részleteire nézve az előadóhoz kérdése az elnök illetőleg a helyettes elnök aláírá­ sával adatnak ki. ket intézni. 28. fi. Az előadó az ügy előadása és véleményének előrebocsátása után felolvassa határozati javaslatát, esetleg a jelentés, át­ irat, fölterjesztés szövegét, melyet a több­ ség vagy elfogad vagy megváltoztat. 29. fi. Ha a szavazatok két vélemény közt egyenlőn oszolnak meg, azon véle­ mény lesz határozattá, melyhez az elnök csatlakozik. Ha a szavazatok 3—4 vélemény közt akép oszolnak meg, hogy általános többséget egy sem nyer, l-ször az előadó véleménye, 2- szor a hozzá legközelebb álló vélemény, 3- szor az cllcnindiltány jön szavazás alá. 30 fi. A többség által kívánt hozzáadá­ sok, kihagyások vagy módosítások a hatá­ rozati javaslatban az előadó által azonnal leljesittotuek. a határozatot akkor is az előadó kólá­ ié* szerkeszteni, midőn az ő határozati ja­ vaslatától eltér. 31. fi. Az előadó nem szavazhat akkor, midőn a saját hatáskörében oltó foknlag hozott végzések elleni fellebbezések képe­ zik a tanácskozás tárgyát. A bizottság többi tagjainak szavazatát az 1876. VI. t. ez. 20 g-a korlátozza. 32. fi. Indítványról, mely az ülésben felmerül és határozattá lesz, a határozatot előadói ivén az illető szakelőadó teszi fel. Az előadói iv még az nap beiktatandó és az előadói könyvbe is bejegyzendő. 33. fi. a hozott illetőleg hitelesített határozatokat az elnök ezen szóval „kia­ dandó" ellátja, aláírja és a jegyzőnek átadja, aki azokra az ülés napját és azt, bogy a határozat egyhangúlag vagy szótöbbséggel hozatott-e? feljegyzi és szintén aláírja. 34 fi. Minden Ülésről jegyzőkönyv véte­ tik fel, melynek bevezetésében a közigaz­ gatási bizottság neme, az ülés napja, továb­ bá a jelenlevők t. i. az elnök, a bizottsági tagok és a jegyző vagy jegyzők nevei fog lallatnak. A kiadás napja vagy aa, hogy a ki­ adás felfüggeaztetett az eredeti bárányra is leljcgyzendó. Postai küldemények a közigazgatási bizottság pecsétjével zárainak le. 40 fi. a kiadó a kézbezadás ilbtóirg elküldés pontos és haladéktalan eszközlé seéri felelős. Fennforgó akadályok esetében az elnöknek jelentést tesz. 41. fi. Azou irományok, melyek sem más hatósághoz át nem küldetlek, aem a feleknek nem kézbcaitietlek, sem külön uta­ sító* folytán az előadónak v issza aem adan­ dók, jegyzék melleit a bizottság irattárába adatunk. 42. fi. A szakelőadók saját jelentéseik­ nél, nemkülönben a velük közölt bizottsági határozatok alapján szakmájukban Készített * a bizottság elnökének aláírásáról kibocsájtandó kiadmányaik szerkesztésénél, tisz­ tázásánál és tovább keze lésénél saját irodai személyzetüket használandják. (Belügymi­ niszteri rend. 41221.—1876. szám.) VI. FEJEZET. Irattár. 43. fi. a bizottság iratait a megyei le­ véltárnak egy e czélra rendelt osztályában a Icvéltárnuk kezeli. 44. fi. A bizottsági irattár a klfcigaxgatási szakok szerint római számokkal jel­ zett, következő osztályokkal rendeztetek : 1. Adó átalában (általános intézkedé­ sek, utasítások, kinevezések sál.) L a) Földadó. 1. b) Kereseti adó minden nemei.1 L c) Tőke-kamat adó. l.dj llázadó. _____ __ I. e) Nyilvános számadásra kötelezett társulatok. I. f) Fényűzőéi adó. II. Börtönügy és törvénykező*. III. Iparügy. IV. Gyámsági és gondnoksági ügy. V. Hadkötelesek Ügyei általiban A bevezetés után középre jő az előadó V. a) Hadkötelesek elbocsátása, fel­ neve. mentése, szabadságolása. Az előadó neve alatt a balhasábra jő V. b) Hadkötelesek nősül***. — az iktató szám és a beadvány tárgya as VI. Közsegéazség általában. előadás sorrendje szerint, jobbra a határozat VI. a) Polgári kűs^éemég. érdeme rövid kivonatban. VI. b) Anati eg&zség. VII. Közoktatás általában. 36. fi. Midőn az elnök névszerinti sza­ VII. a) Községi és állami népiskolák. vazást rendel, (1876. VI. t. ez. 80. fi ), ez VII. b) Hitfelekezeti népiskolák. cselben ngyancsak a jobb hasábra a hatá­ VII. e) Magán és társulati tanintézetek. rozati javaslat rövid ismertetése után az Vili. Közmunka és közlekedés általá­ ellenvélemény következik egész terjedel­ mében az ellenvélemény indítványozójának ban. Vili, a) Állami megyei és községi utak megnevezésével. Ezután sorban következnek a szavazók, annak megemlítésével: melyik és hidak, útfelügyelők. Vin. b) Vasutak véleményre szavaztak; s végre az ered­ Vili, e) Vizszabályozás és csatornázás. mény vagyis bogy a többség, esetleg az VIII. d) Gátrendőrség. elnök melyik véleményt emelte határozattá. VIII. e) Hajózási, bajómalai és gőzka­ Az ellenvélemény Írásban adandó át a zán vizsgálati Ügyek. jegyzőnek. IX. Posta és távirá*. Ha az előadó vagy az elnök felebbezést X. Községi felebbezett ügyek (1876. VI. jelent be (1876. VI. t. ez. 22. fi.), e nyilat­ te. 68 fi) kozat is fel jegyzendő. XI. Fegyelmi ügyek. XTI. Vegyes ügyek, melyek a fönnebi 36. fi. A jegyzőkönyv hitelesítésére egy­ szer s mindenkorra kiküldött 5 tag közül vagy később folytatólag még felállítandó 3 tagnak jelenléte szüksége* — s ezeknek osztályok egyikébe sem tartósnak 45. fi. A levéltárnok az elhelyezendő aláírása a jegyzőkönyv hitelesítéséül szolgál. iratokat a fennebbi vagy később még felál­ lítandó oalályokbo* képest gondosan elkfiV. FEJEZET. lönzi, * azokat, melyek egy közigazgatási Kiadóhivatal és iroda szakhoz illetőleg alszak^ot tartoznak, össze 37. fi. A kiadói teendőket a bizottság rakja, mi által az iratceomók alakulnak. ügykörében a megyei kiadó, az irodai te­ Az ekép összerakott * eg? csomagot endőket |>cdig a megyei iroda végzi, ideértve képező iratok romai számot, az egyen iratok a főispánnak mint a bizottság elnökének |«e<lig külön külön tétel számot kapnak. hatáskörében fölmerülő irodai teendőket is. 46. fi. Ha az iratok mint élői rátok 38. fi. A kiadó a bizottság jegyzőjétől valamely uj beadványból esatoltataak, a hézagot egy közbetett lap jelzi azon in jegyzék mellett veszi át az iratokat. �iktató Máxrtv*l •Hátra, malybaa a hiányzó iiatak oaataltaitak. 47. I ka icataMNnók üatay táblák kört rakatnak. A oaotaa^ alaö táblája a •WH lóanai számával te aa illata köxigax<*táai szak aartv«l is magjaiéi tátik. tóuf. Ktemányreadetetakról, azabályrendietekről, a kta<aagatáM biaottrtg elvi határoaatairól te oly iaiózkcdéreirő), melyek valamely eUArrt módoeatail állapítják meg vagy agyóbkiat valamely mrt hasonló aaat* oól xatnónsértákül szolgálhatnak, .azabá* lyak* cume alatt kttlöa nyilvántartás ve uttebk a readelet vagy szabály cximének, eeatleg a vezérszónak te ax iktató szám nak faUegyrtaóvel. O. $. Az iratokat a bizottság tagjai hivatalos használat végett a véthixonyitvény mellett, mely aa irat helyére tétetik, bár­ mikor kivertük. Magiafeleknek az iratok megtekinté­ sére te lemóaoluUtira ha ax kQlOnben elrendelve nincs, ax elnök ad engedélyt. VII. FEZEZET Falab britéi. 50. §. A bizottsághoz mint másodfoka foiebbvitali hatósághoz áttett agyak előadója megvizsgálja: vájjon a ÍÖlebbezte kellé idő­ ben történt-e a fel van-e ax Úgy kellően szerelve ? A kicgéaxitéí megrendelÓM Uléeen kival történik ; a (elterjeextö hatóeághox in­ téseit a ax elnök álul aláirt rendelvény mellett ax iratok viaxxa küldésével. 61. $. Ha a ftlabbvilt határozat mind tartalmára, mind aa indokokra néaie bolybenhagyatik, ennek egyszerű kimondásából áll a határozat, bivalkuaáaaal a helyben hagyott határozat tartalmára te indokaira. Aa eltérő vagy kiegtexitő indokok elöeorolatidők. 62. g. A bizottságnak mint foiebbvitali hatóságnak határozatai nem közvetlenül, ha­ nem a fólteqesxtő eloö fokú hatóság utján kéxbeaittetnek, hova a határozattal ellátott iratok vimxakttldetnek. A kézbesítés a határoxat hitelen máso­ latának kiadásából áll. 53. g. A felebbexett határoxat hiteles másolata ax iratok mellett felterjesztendő, s ex ax irattár mámára ax előadói iv mellett megtartandó. 54. §. A bizottság elsőfokú határozatai ellen beadott felebbexvény, ha ax a törvé­ nyes határidő elmulasztása miatt viasza no ntasittatott, jelentés mellett terjesztetik lel ax illető axakminiaterbez. 55 §. a jelentésbe! melléklendő a) i felebex.ény, b) a felebbexatt határoxat hl teles másolata és kézbesítési ive vagy át vételi olismcrvéuyo, o) a tanácskozási jegy zőkönjV azon pontjának hiteles másolata, mely a felébb vitt határozatra vonatkozik, végül d) mindazon iratok, melyek ax Úgy alapos megvizsgálására jhUkaégesck. Midőn ax .előadó folebbez, a jelontéahez a felebbvitt határoxat és ax arra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat másolatai csatolandók, a felebbezte indokai j ódig a jelentésben adandók elő. A másolatukat éa kivonatokat a kiadó hitelesíti. Vili. FEJEZET. ilivataloa pénzkezelés. 58. 9- A letéti póntiáraok apénzkülds. méuyt álvovén, éa ax elnöki letéti napló, utolsó rovatát kitöitvéu, aa átvétel elisme­ rését éa a letéti számot a beadványra is fel­ jegyzi, s ax elnöknek mind a naplót mind a beadványt visszaadja, aki a beadványt azonnal az iktató kivitelbe küldi. 59. §. A letétből kiadni a bizottság ulalványoeása nélkül semmit sem szabad. CO 9. A''letéti pénxtárnok a bizottság lététéiről kuWti naplót viu, mely aa elnök letéti naplójához hasonló. A letétek kezelésére és póstai elküldé­ sére nézve a fennálló megyei szabályok irányadók. Nőgrádmogyo közigazgatási bizottságá­ nak U.-Gyarmalou 1870. évi november hó 9-én tartott Ülésén elfogadtatott. 56. s'. Pénzek éa leiét tárgyak csak folyamodvány illetőleg jelentés inellett adat­ hatnak be és’ vétethetnek át. A közigazgatási bizottság letétéit a me­ gyei letéti pénxtárnok kezeli. 57. J. ax elnök az általa közvetlenül vagy posta utján átvett letétekről letéti nap­ tól visz, a 198—1873. az. megyei közgyűlési végzéssel szabályozott alakban. Gróf Gyürky Ábrahám főispán, mint a közig, biz. elnöke. Komjáthy Anzelm főjegyző, mint a közig, biz. jegyzője. Felelős szerkesztő: Danó. Horváth Hirdetmény. “ Van szerencsénk a t. ez. közönség tudomására hozni, miszerint Közép-Paloj tán kőszénbányát béreltünk. — Kőszén ára 100 kilogrammnak 58—60 kr. Megrendelések Herdy Antal üveg>kereskedésében esz közölhetők. teljes tisztelettel Mleczko A. és Herdy A. Hirdetmény. A oécaényi takarékpénztár igazgatósága részéről ezennel közhírré tétetik, hogy az alább sorolt s lejáratkor ki nem váltott vagy nőm hoszszabitott kézi zálogok folyó évi deczember hó 22-én d. e. 10 órakor a szócsényi járásbíróság közbenjötto mnlott az intézőt helyiségében tartandó nyilvánoa árverésen eladatni fognak, mikorra a venni kívánók meghivatnak. Egy darab 2593. szer. 50 az. hitelintézeti sorsjegy. — Egy darab 62184. az. genoia sorsjegy. — Két darab 694 sor 37. és 46. az. magyar királyi 50 frtos nyeremény kölcsön. ' A szécsényi takarékpénztár igazgatósága. _Á.káx3z szerszámfa ; jeles Bilisei, eladó nagyobb neiiyi* ■ ségbalUföODft (óldb-rtokosiál TOLIACSON alelsó posta Rélság- Hirdetmény. Divényi Senioralis uradalom részéről turicskai határban a folyó évben uj malomház és hozzá kivántatók felépítettek, bérleni szándékozók a föltéte­ leket Esélyben a feldgyolöségnél megtekinthetik, a 1877-ik évi január hó 1-töl három egymáat követő évekre ottan kivehetik. Esélyben , 1876. évi deczember 1-én. Divényi Senioralis uradalom FELÜGYELŐSÉGE. Ház eladás. Balassa-Gyarmaton a magtár utczában Bodnár István háza, — jelenleg az adó és illeték-kiszabási h ▼atal helyiségéül kibérelve, 750 frtot jövedelmez, — mérsékelt ár és kedvező feltételek mellett, szabadkézi* a háztulajdonos által eladatik. Bővebb felvilágosítást adand e lapok kiadója. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1876. �Melléklet a „Nógrádi Lapok“ 1876-ik évi 50-ik számáhozKis ZcIló dccumbcr 7*éo 187G. évbe. Tisztelt Szerkesztő úr! Nem vettem magamnak eddig azon bátorságot, begy •praimmal alkalmatlankodjam; de jelenleg miután a körülmények késztetnek, tudva, hogy becses lapja eddig fő feladata a való és erkölcsi igazság felderítése, kérem soraimat annak hasábjaiba felvonni. úzon körülmény, mely engem felszólalni késztet, nem egyéb, mint az, hogy egy némely helyen, hol a kis-zellei egyház jelenleg rendezést váró állapota szóba jő, egye­ sek által mint értesültem,rólam azon hirt terjesztetik, miszerint ón a kis-zellöi lelkészt, azon oklZl: mert nekem pénzt kölcsön adni nem akart, kicaapatni szándékoztam, mi ha igaz volna reám mint nemtelen indokból származott ártalmas szándék, nem a legszebb fényt derítené; mely alaptalan ráfogást, mcgczáfolni magam iránti kötelességemnek tartom, valamint en­ nek kapcsában kimutatni azt, hogy én mint a kis-zcllői egyház felügyelője, a kis-zellei egyházat érdeklő ügyekben csupán a közérdeket, mely természetesen részben az én érde­ kem is, tartottam szem előtt, nem indulva ki semmi, a dologhoz nem tartozó indokból. Tagadom azon állítást, mintha ón valaha a kis-zcllei lelkész úrtól pénzt kölcsön kértem ső a kölcsönt megtagadta volna,mertazelsőre nézve,arra nem is szorultam Isten kegyelméből, magamis inkább pár forintot szerezvén, s ha pénz rövid időre kellett,'vagy kellett volna, meg kaptam vagy kaphattam volna én azt másutt is, s nem voltam arra kényszerítve, hogy Galli Lajos lelkész urunktól, kinek magam lekötelezve látni nem is akarhattam, kérjek ; sőt ellenkezőleg, az egyháznak irányában! általa sokszor emlegetett tartozását, én térítettem meg neki, valamint atyámat én ösztönöztem arra, hogy irányába! volt tartozását, neki visszafizette, mely tények közül az elsőt, nem azért említem mint ha evvel érdemeket akar­ nék felsorolni, hanem azért, mely ily esetben kell, hogy szóljak. Ellenkezőleg azonban, az általam neheztelt állítással, igaz az, hogy engem nevezett tisztelendő Úr a nélkül, hogy kértem volna kölcsön, pénzzel meg kinált azt állítván, hogy akkor kapott több száz forin­ tokat* nagyságos özv. Szontag Tivadarrá asszonytól. — Talán inkább lett volna neki, en­ gem is érdekében, lekötelezni, mint nékem magamat lekötelezve tudni, és érezni s ez ál­ tal korlátoltatok Hogy továbbá, én nevezett lelkész urat kiesapatni akartam, szinte nem áll, azt sem a. ha jól emlékszem, húsz protestáns kis-zellei lakos által aláirt, egyház látogatásunk­ hoz menesztett kérvény, sem pedig az egyház látogatás alkalmával sem nem kértem sem nem kértük, hanem kértük más papi személy közbejöttének eszközlését, at. Egyház vizs­ gáló küldöttség jelenléte mellett tartott gyűlésen világosan is kifejezvén, hogy szokás sze­ rinti rósz fizetés mellett nyugdijaztassék, mi áltál sem becsületében sem pedig életazükléteiben csorbát nem ejtendettünk, tekintetbe vévón hetven óv körül járó agg korát, a hogy maga is, úgy az úri rend, mint az alsóbb rcndnól elhelyezett tekintélyes tőkével rendelke­ zik már, mihez nyugpénze járulván, kényelmesen szenvedendett. Hogy pedig azon kérvény­ ben foglalt kivánalom, ha én nem valami saját személyén, általa ejtetni vélt, sérelem megtorlására járultam, annak igazolására szolgáljon e dolog története. Én alulírott folyó 1876. évi ha jól emlékezem május havában, daczára annak, hogy az anya egyház hívei, kik a gyűlésen leginkább képviselve voltak, tudták, hogy ez nem kedves dolog, lelkész uraknak mit ő nyilvánított és kijelentvén, hogy meggondolja nem fog é lemondani? Egyház felügyelővé választattam; a midőn tehát a választók tud­ ták ós tapasztalák, hogy én már régibb időktől az egyházakban elő forduló hiányok pót­ lása végett, s hibák ellen felszólaltam, s nem mindig lelkész úr ínye szerint, s mind ezek daczára engem felügyelőjükül választottak, világosan mutatták hogy az állapotukkal meg­ elégedve nincsenek, s azok rendbehozatalát mintegy köteleségemül tették. �' Ez okból kifolyólag templomunk szánandó állapotának helyre hozása mutatkoz­ ván legsürgősebbnek, ezt a nélkül,' hogy magamnak o mellett is érdemeket tulajdoníthatnék, mert a hívek az eddig évek óta papiroson tett javítást egyszer életbe léptetni magok is köteleségüknek ismerték, kevés buzdítással, foganatosítottuk, leginkább az anya egyház hí­ vei erejéből. — Ennek bovégeztévcl, egy némely hívek azöu óhajukat fejezték ki előttem hogy a végre, miszerint templomukat kivánatok szerint használhassák, szükségesnek vél­ nék előadott indokaiknál fogva lelkész urunk képességének más erő általi pótlását; minek folytán a kijelentett nyilatkozatott ón sem tartva helytelennek, terjesztettük be főtisztolendő Espcrerca urunkhoz azon kérvényt, a melyben foglaltakat itt felemlitendőnok nem tartok, de melyek alapján a tisztelt Egyház vizsgáló küldöttség miután azok valóságáról, részint beismerés részint tapasztalatai folytán meggyőződött, előbb felhivám, mint tudom, tisztelendő urunkat, hogy az állapotok, és tapasztalt hiányok helyrehozhatása végett, ön­ ként engedjen tért, miután ennek sikere nem volt, nyíltan kijelentette, hogy itt uj fiatalabb erük szüksége forogván fenn, erről intézkedés törtónend; mit azóta már főtisztclcndő 8uperintendens urunk eszközöltetvén és annak foganatosítását mint engem az időszorinti Egy­ ház felügyelőjét értesített, megrendelte. Mindezekből kitetszik, hogy a felszólalás s kife­ jezett óhajtás helyes és jogosult volt. Hogy pedig a tisz. Egyház vizsgáló küldöttség melynek, azon kívül, hogy az egyházbeli urirend sem szólalt tel, a látottak és hullottak ellen, egy tagját sem hallottuk hogy a határozattal ellenkező nézetet tapaszuk volna, sőt egy értelemben nyilatkozott, semmi mellék tekintet nem vezette, azt hiszen elég garautia, hogy a küldöttségét főtisztelendö Szeberény Gusztáv Sujierintendens főtiszt. Vlauár János főesperes, nágyság. \ eres Pál kir. tanácsos s esperességi felügyelő urak képezték tok. Szerémy Gábor úr assistentiája mellett. Ezekkel azt hiszem eléggé beigazolum azon alkalmasint csuk azok előtt szánalom gerjesztésre terjesztett hir valótlanságát s kik a valót nem tudják; megnyugvásomat lelem abban, miszerint azok, által kik hivatva vannak intézkedni, egyházunk rendezésére szinte égető szükségnek nyilváníttatott. Hogy pedig egyházunk ezen czélbavett rendbehozatala, mint fötisztelendő főespe­ res urunktól értesültem, több úri egyének álul, kik nézetem szerint nem azt tekintik egy Egyházra nézve fődolognak, a mi fő s kik bár az egyházi látogatásnál mint kis-zellei egy­ háznak hívei, jelen voltak nagyobb részt, a nélkül hogy szót emeltek volna magokat a lelkész urat érdeklőlcg közbevetvén, az ügyet késleltetik, s a nem különben is tarthaUtlannak jelzett állapotot továbbra nyújtják, nem is eredményezhetett egyebet, mint hogy én egyház felügyelői állomásomról léinondotUm, nem hagyhatván fel, azokból sem he­ lyesnek elismert óhajtásunk teljesülésének, további sürgetésével. Hogy mily indokok hatotuk a jó urakra, hogy a legalább hallgaUgon álulok is elismert jogos kívánság ellen, s az arra hivatott t. Egyházi vizsgáló küldöttség által, az egyháznak kimondott érdekeivel szemben nyilatkozuk, ezt kuutni nem akarom ezutul, hapem szívesen engedek tért, hogy a szükségkép bekövetkezni kellő rendezésnél, tehet­ ségűkhez képest, a szegény egyházat egészségesebb állapotra hozhassák, remélve, hogy bő­ vebben betekintve ezután a dolgok menetébe, nem tekintve azt, valljon valamely czélbavett jó, többe fog e kerülni, a köznép javát, melynek első feltétele a lelkiekben hiány nélküli elláttatása fogjak szem előtt tarUni. Diri et salvavi animam meam, ha a jövő úgy kívánja tüzetesebben is szólhatok az igazság mellett. Fiat justitia, et pereat mundus! Tisztelettel maradum a tisz. Szerk. urnák alázatos szolgája Ivánka György. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00082.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_12_10.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-12-10 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 50. szám (1876. december 10.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom