https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f3997642f0cd62494df62205611f771a.jpg b501e9deae3550a3c597715733dfaa38 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/edee627b1f490982e74f9964710779bf.pdf 91e857c3ea0d9b4728e82efc84a62f2a PDF Text Text Negyedik évfolyam. 1876. 46-ik szám. B.-Gyarmat, november 12, NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. B.-Gysrmat dót. fi án. den ágára nézve, tehát úgy a főid- lensúlyozóján verseny, de ezen arány­ Lapunk múlt számában egyik mivelés, mintáz ipar és kereskedésre talanság az úgymondott „j o b b i d ő kczikkünkben hangot adtunk annak, nézve is. — Városokban — termé­ ben“ szokott előállani, mikor a ter­ melő bizaran ül elkészült terményei hogy az Önsegélyző egyletek azon ál­ szetesen — csak az ipar és kereske­ felett, s a jövőre mit se gondolva, dásosán működő újabb intézmények­ delmi önsegélyző egyletek bírhatnak úgy szabja meg czikkei árát, amint hez tartozhatnak, melyek valamely jelentőséggel. maga akarja. Mi teendője volna az iparág fejlesztésénél, hathatós segéd Az önsegélyző egyletek a soci- Önsegélyző egyletnek a munkaszer­ eszközként szerepelnének. ális kérdések megoldásánál főszere­ zésre? — Az Önsegélyző egylet a De az Önsegélyző egyletek ere­ pet játszanak s elejét veszik a jogta­ készmunkákat beváltja, azokat rak­ tárilap kezeli s azok eladási árából deti czéljuk és rendeltetésüktől el­ lan comunismusi törekvéseknek. — elégíti ki magát, esetleg pedig afötértek. Azért tehát ezeket eredeti rendelte­ lös nyereséget a termelőnek vissza­ Általános nézetté kezd válni, hogy tésükhöz képest kell szervezni és ter­ adja. A közvetlen segély, vagyis pénz­ a pénz azon egyedüli eszköz, mely jeszteni. az ipari életben minden szükségle­ Eredeti rendeltetésük az Önse­ kölcsön csak egy esetben muUtkoztet kielégít; nem csoda tehát, hogy gélyző egyleteknek korántsem köz­ hatik czélszerünek, t. i. ha az iparos betegség miatt képtelen lett a mun­ az önsegélyző egyletek, — czéljok- vetlen vagy is pénz kölcsön álul kálkodásra. hoz és eredeti rendeltetésükhöz ké­ való segélyezés, hanem közvetett, Az ily egyletnél általános elv pest helytelenül, pénzintézetekké fa­ vagyis mindazon módok közvetítése, a munka. Ezt kell érvényre emel­ jultak s ma már a bankok jellegével melyek álul a földmives, iparos vagy ni, arra kell módot és alkalmat nyujUni minden iparosnak társadalmi felruházva, — a polgárság által Ösz- kereskedő pénzhez juthat. szcadott filléreket — üzletszerűen for­ Jelen czikkünkben az iparos önse­ utón, La azt akarjuk, hogy a proletárismus ne terjedjen s hogy a tulaj­ gatják. gélyző egyletekre szorítkozván, pró­ dont fenyegető comunismus istápra Igaz, hogy a pénz ama általános báljuk kifejteni röviden, melyek azon ne találjon. H. D. csere eszköz, mely által a szükség­ közvetett módok, melyek álul az ipa­ Közigazgatási bizottsági ülés. leteket legkönnyebben szerezhetjük ros pénzt szerezhet? (t ki >-*■) meg; de a szükségleteket meg kell kü­ Sok iparosban meg van a kellő lönböztetnünk; mert egészen inás az, ügyesség, de azt tőkehiány miatt nem Főispán úr Or. Gyürky Abrahám ő ha egy iparos azért vesz kölcsönt érvényesítheti. Innen van a tőke ama méltósága melegen üdvözölvén a megjelent tagokat, az ülést pont 10 órakor igénybe, hogy a kölcsön vett össze­ elhaulmaskodása, melyszerint a tő­ bizottsági nyitja meg. get ipari vállalatba fektesse, vagy kékkel rendelkező uzsorások, kik va­ Alispán Madách Károly ár bejelen azért, hogy azt anyagi szükségletei­ lamely üzlet ághoz még csak nemis lése folytán hiányzottak: l)r. Baintner Ferencz, megyei főorvos és Elsztner Ferenci, nek fedezésére fordítsa; ama szükség­ konyiunak, clhalásszák az ügyes ipa­ megyei főmérnök; az előbbi betegség, a máletnél a tőke megmarad, sőt kama­ ros elöl a munkát, s minden nyere­ aik hivatalos Ügyben való távoliét miaT. az Ügyviteli szabályzat, tozni fog a munka és a kínálkozó séges vállalatot. Pedig ezen bajon melyFelölvastatik a bizottsági eljárás alakszerűségeit nyereség által, míg az utóbbi eset­ társadalmi utón könnyen lehetne se­ kimerítően határozván meg, az egész ter­ ben a tőke emésztetik fel. gíteni, ha volna oly önsegélyző egy­ jedelemben el lön fogadva. Ezen szabályokat lapunkban is kőzzétesszOk. Az önsegélyző egyletek jelenlegi let, mely az iparosnak anyagot Beniczky Gyulának az ügyvivitali szabály­ előlegez, vagy ha annak birtokában zatban foglalt azon pontra nézve tett észre­ szervezete mellett a megszorult ipa­ vételeire, melyben: az előadó még akkor ros azért vesz kölcsön pénzt, hogy nem volna, azt gyorsan közvetíti. is köteles a bizottsági véleményt fogalmaz­ azon élelmi szereket vásároljon, s mi­ Első tehát munka anyag, melyet ni, ha az nézetével meg nem egyezik, Or. vel ezen pénzszerzés könnyen megy, minden iparosra nézve az iparos Ön­ Forgách Antal felelt, — kiemelvén, hogy könnyen megfeledkezik más egyéb­ segélyző egyletek közvetíteni Urtoz- ellenkező esetben az ügyvitel sokszor aka­ dályozva lenne, hogy ezen eljárás eddig ről, arról t. i. hogy a pénzt kama­ nak. — Ezen előleg iránt az egylet nemcsak a közigazgatási de a bírósági el taival együtt vissza kell fizetni, s biztosíthatja magát, mert ha a vál­ járásnál is szokásban volt és illetve van. lalkozó iparos kimuUtja a vállalat hogy az csak úgy lesz vissza fizet­ A bizottsági ülések jegyzőkönyveinek hető, egyéb vagyoni alap nem lété­ megkötését, az előleg és a netáni ka­ hitelesítésére megváluztatott az ügyviteli szab, ért megkívánt 5 tagé bizottság, mely­ ben, ha az illető 'iparos nyereséges matok orejeig rendelvény! utón le­ nek: tagjai Madách Károly alispán ur, to­ munkavállalatba fekteti; a pénz to­ tiltást eszközöl a vállalat adónál. vábbá Reményfy József, Melicher Ferenez, A második rendeltetése az Önse­ Hanzély László és Ebeczky Emil nrak. vábbá sok rosznak kútforrása lévén, Alispán úr jelenté, hogy Endrődi Ist­ könnyen von el sok iparost a mun­ gélyző egyleteknek a munkaszer­ ván, Boaró József, Rákosy János, Stranb kától, — mig a kölcsönvett pénz zés. Károly, Borbács János, Ticsinszky József, A munkahiány felett álulános a körjegyzők a képviselőválasztók lajstromát egészen el nem fecséroltetik. A pénz többszörös sürgető felhívásra be nem térkölcsön tehát ilyen esetekben nem panasz; de a munkahiány nem örö­ Kvén, — hivatali eljárásukban tapasztalt segéllyé hanem veszéllyé vál­ kös, útóvégre is a kinálat és keres­ jagságuk miatt megdorgáltaitak. Tsdó­ tozott. Pedig ezen esetek a leggya- let közti egyensúly létre jön, vagy méiul vétetett. — (Bodiczky Samu liszovniki körjegyző koriabbak, kivált városunkban, hol épen a kereslet lép túlsúlyra s ak­ többször tanúsított hanyagság és képtelenkor a munka ismét szaporodott lesz. miatt elmozdittatott.) alig van egy két iparos, ki az önse­ Az utak megvizsgálására ki lettek gélyző egylet apró kölcsönéi által el Volt e kor, a melyben a kinálat és küldve: Pokorny Gusztáv és Scitovuzky nem isábiitatott volna, s ne sinloné kereslet közti arány sUgnált volna? János urak; az elsőre a Losojeztól B.a visszk’fizetéssel járó nehézségeket, Ezek úgy űzik egymást, mint a hul­ Gyarmatig, a másodikra a B. Gyarmattól anélkül, hogy az apró kölcsönök ál­ lámhegy a hullámvölgyet. Vészig vezető utak átvizsgálása bízatott Ezekntáu felolvastattak a házassági ul magán vagy családján segített A társadalomnak tehát az jutott volna. feladatul, hogy a kinálat és kereslet engedélyek és a katonai kötelezettség alóli Az önsegélyző egyleteknek egé­ közötti difforcntialis hullámzás alatt felmentésért bead ott folyamodványok. Esek amennyiben kellőleg felszerelve voltak — a szen más rendeltetésük van Angol ésszerűvel működjék a kész munkák folyamodók javára intézteitek eL — Gr. vagy Francziaországban, hol egy tu­ elkötésén. — A munkahiány függ Czebrián László úr indokolt felszólalására dós nemzetgazdász szervezte azokat továbbá a czikk és a becsár közötti határozatba ment, bogy a körjegyzők uta­ először, még pedig a cultúr élet min­ arányUlanságtól, minek ugyan erős el­ sítássá nak, miszerint a katona kötelezette­ ket s sorozást megelőzőleg ügyeim mrtMte hofry ff bt, g ok kidcriléM *MCés & ttoktaot él szegényebb aonaakatigua tecUU 20 taayi kincstári dij ásatás érje. Géza Grummieb adóásttgysiő te sáé- terjsszti, hogy a folyó évben beénaáau adó 1»AM Irt 18X kr, sdóhterélte iOá^St írt Összehasonlítva azonban es évi sáótebárálékot a tavalival, es évi 23000 írtul luvüMbb xdóbAtriUék Ax idólellgyiló mMűij íatarptllatió m érte egyes b izotteági tagúk rteaézái, kiken már a jövő negyed adója a tussal utasított szolgabirák által vágrobajtaMO. Tekintve azonban az álasenací kozmákkal járó nehézségeket, — az iaterpaiMldk Mg­ nyugodtak az adófslügyalő tr esne tetete- tében, miszerint a végrehajtandó se esedé­ kes adók nem voltak külön válamtva. — A bizottság részéről pedig azon óhaj nyil­ vánult, hogy az adók behajtáaáaál aa adó­ felügyelőség a kellő méltánylást a az igaz­ ságosságot tartan azemelött. A berczeli dézaasaváltaági ügy, ssatybaa a nagy összegre felszaporodott váltaégi Oeanegnek ráta szerinti kiűzetése eszmeeeerér* hosszabb kárelmtefetik, adott alkalmat. Az adófelügyelóségi vélemény mannt az ügy elbírálására azon indokból iUetáktelen a közigazgatási brrnttaág, mert a anB- lődézsmaváltaág körüli eljárást az IMS: XXIX. t ex szabályozza. Tokáévá esetben, bogy e község a hátrálékos vúltaágf összeg végrehajtása által vagyouilag tönkre tétet­ nék, tekintve továbbá, bogy e Usaég né­ hány év előtt hamuvá égeti; — t— kozáa után főispán úr gr. Gyürky Ábrabám Öméltósága a közohsjuak adott kifejezástaasa ígéretével, bogy ez ügyben a ptertgymi- Dísztérnél fog lépéseket tanai Eaaa aján­ lata melegen fogadtatott az egész bizottság által Reményfy József úr a rádí, penczi te marezali azőllődézzmaváltaági ügynkatis Wbozván, kívánta, hogy eaaa naascaak me­ gyénk sok községét, de más törvteyhaxó Ságok több községeit la sajtó ügyben a mi­ nisztériumhoz felirat mtézteeaék. — Ortf Forgáeh Antal úr esősben esek a apaeiaUn esetre találja ezéteserünsk asoritksate. — Melieher Ferenez kir. ügyész úr — szép keretbe öntött vélte jeteateeét a me­ gyei börtönökről n t. bizottság ÍIvuneMl balgatu végig. Ezen jelentáaből, néha teüg- érdemlsné, bogy azt egéaz térj éhalmában kö­ zöljük, térhiány miatt enupáa a nrtmadn dalokat tesszük közzé, saorttkorváa <7* dűl a b.-gyarmati börtönre. A b.<gyarma£ börtön 168 zárkájábaa évente s fegyeaetek létszáma 240—260 közt váhakoaik ; <któber hava 31 -éa a létezést: 241 voK Egy teb na­ pi ellátása 18 krbs kerti, a Így 260-aé <y hó alatt 1410 fajába kerti az áüamaak. á fe- gyeaezek minőségre nézve : a h.-gyefmti kir. törvényszék álul 1 évre elitért te több a kir. ügyész által más törréaymékek terü­ letéről importált fsgysaenek. — A telgu zóházban mabóeág te saziatanággal fog­ lalkoznak. Azon adat, b^gy a szaké fogyen • ezek évente 8640 katoaabMd kéeaiteaek, igazolja s börtönök mellett 4pü» dilgenihó sak életrevalóságát A kir. ügyteh úr rélsmtuyv fogytán ha­ tározatba ment, bogy a kürjagynők körres delet által szigorúan vtsaitteműnek w- a bekísért viz<álati foglyok nyitványaiaak hogy a rögtöni srtöteoi: Hte baküldónére, se­ vizsgálat, fogság tértemé a kör. �jegp^k eme hivatali hanyagsága állal lan u tUrnék. Pongrác* Károly árvasxéki el • Mr úr tüzetes jelentést teái az árvawék október havi állapotáról. A je< hántás szerint bejelentetett 26 ha1 élesel, — ebből az árvák létszáma: 40; fogyott, & nagykorúság, férhazmenetel; l haláleset által; ezek hagyatékának száma 28, leltár szerinti árteke 4%96S frt 64 kr. est térbeli 8800 fstayi adóság; letéteményesett összeg 8211 frt 60 kr. kiutalván yoztatott: 2585 frt. Be­ adványok száma: 753 s igy ex ideig janu­ árié* havától 6588. — Jelentése tudomásai vétetett. Ebecxky Emil tanfelügyelő a kir. ta- nácnoa ár hosszas előadást tartott a tanügy állapotának okairól Részletes jelentést a tankötelesek számáról, a* iskola látogatás­ tól; ax iskolák helyzetéről, a tanítók tan- képeuségttői, a tananyagról, az iskola ker­ tekről stb. rövid ittléte * ez okból folyó únMretleneége miatt nem adhatott — Azon indítvány, melyekben a tanügyi törvények főbb pontjai kivonatban minden községben kömvdefaileg kihintettanék, hosszabb esz- teMMtn után tefogadtztokt. Rsméoyfy József úr ki a gyakorlati élet nagy mestere, — megjegyzi, hogy no untassuk szüntelen a községeket körrendeletekkel hanem a már elég községben meg- Mvö utasítások, * törvények szigorú végre, hajtását vegyék szivükre a szakközegek. <— Ax iskola kertekre nézve pedig felhozza hegy etek ugyan sok községben megvannak, de azok nem rendeltetésökre használtatnakIgy pl a Kgyarm ati iskola kerteket egy­ házi földekül krumpli és bab termelésre (Átalában a megyei tanügyi helyzet siralmas lábon áll) Pokorny Gusztáv két interpellatiót intéz a tanfelügyelőséghez. Az egyik: »Van-e tudomása a tanfelügyelő urnák ar­ ról, begy Loeonezou, noha az ismétlő iskola fel van tökéletesen szerelve, s az nagy költ­ séggé tartalik fenn; mégis üresen áll, s sínes senki, ki az ismétlő iskolákra vonatkosé ministeri utasítást teljes szigorral vég rehajtsa ? A második: „Van-e tudomása, hogy Loeonez-Tugáron van egy izraelita engedélyesetlen zugiskola, mely semmi ellenőrzésben nem részesül? A tanfelügyelő úr tudniaásni veszi aa interpellátiokat s azt fe­ leli, hogy igenis van tudomása ezekről de a törvényt még eddig nem volt hatalmában végrehajtani. A főorvosi jelentést, Dr. Baint- ner Ferenc* főorvos úr távolléte miatt Kom­ játhy Anselm főjegyző úr olvasta fel. Éje- GÖTHE UTÁN.. Fordította Csalomjai. Mennyire csengetnek s fáradnak a jó pa­ pok am'ért Mormog a nép ma, miként mormola tegnap tó előtt. Hagyd a papot, hiszen ő legjobban tudja, ,.s hogyanép Mortaolván tegnap mini ma, rigóira talál. 12. Aki rajongva tanít, híre sok mint a fllveny; w ■■ -r ámde Szak Wreoy a ftreny; a gyöngy egyedal ' /«n >’ az eszély. . ■> ■ 13. Kellemes a fakadó lóherre tapodni tavaméi, £a ha a kia bárány selyme keztlnkbe mo­ leütés — * bizottság örömére — csekélyr adatokat foglal ({magában. Főbb mozzanatai-■ bán a következő; járvány nem fordult elő,, halálesetek száma igen cscktly, marhavészi csak Alsó Bodonyban volt, hol 33 darabi hullott el. t . Boné Gyula póstaigazgatósági ki­ küldött jelentéséből kit Out, hogy Nógrádmegye póstallgyo megfelel a kivánalmaknak. Tan ugyani* 22 póttá, 9000 lakosra esik' egy póttá, ax átlag távolság egy póttá ál­ lomástól a másikig 3*. mföld. Tcrény községének ama folyamodása, miszerint póttá állomást rendszeresíteni kí­ ván, elvettetott, mivel a kombinált forgalmi viszonyból kiderittetett, hogy azt fenntar­ tani képtelen leend. A jóró havi közigazgatási bizottsági gyű­ lés deexember 14-éro batároxtatott. Ex ülés d. ti. 3 óráig tartott, mikor is, több tárgya nem lévén, a fóispán úr által feloszlatott a tóispán úr ax Ülés végével zajosan megéljenextetctt Adakozzunk a törököknek I Ha jól körülnéuttk magunkat, van már körlllbelól sxáx éve annak, hogy ax európai diplomaczia meghúzta a lélek ha­ rangot ax Ozmán birodalom felett; elke­ resztelték a keleti oroszlánt „beteg emberi­ nek, úgy, hogy aztán egész perepntytyával visszatakarodbassék oda, a honnan jött — Ázsiába. De legjobban kezdték ezt a műkö­ dést a tizennyolczadik század vége felé, midón a nyugati hatalmak egyesülve ax oroszául, megcsinálták a .keleti kérdés*-t. Midón 11 ik Mabomed szultán 1808. julins 13 án a lelett IV-ik Mnsztafa szul­ tán helyébe a trónra emeltetett, egyszerre mint egy villanyótésre — persze Oroszor­ szág uszítására — fellázadtak a porta vavalamennyi alattvalói, görögök, bolgárok, mainoták, ’abasiták, stb. és hogy a véres láxadás teljes legyen, Oroszország is le­ vetette álarczát és előállott követelései­ vel : Bulgáriát Oláországot és az angol­ követnek Konstantinápolyból való kiutavitását követelte; miután pedig ezt a porta visszautasította, Oroszország is megüzente a hadat Ozmaniának. A hadi szerencse a törököknek kedve­ zett ugyan, de állami létének önállósága ez időtől fogva meg lett ingatva, s támadt aztán a soknemú súrlódásból, egy most is gyakran hallható kérdés, a: keleti kérdés. Sok főfájást okozott ez már a diplomacziának, mert Törökország nem birta 17. Mily nagy a tód niás eme boltba, mi sürge-serényen . v vaaz. Mérik a portékát, és szedik érte a pénzt! Sárga tubák ez a czikk; a nép prüszent14. het önállón, Olyas ax ország mint az Sióra*; pörölye Nem kell rendelet és orvosi irka reá. 8 nekem e apk kéjből mitsem adott a ta- az, ki A mágnes hegy. TÖREDÉK. Magyar Náczi uti naplójából. (Folyt, és vége.) 18. országába. Szóval oly kegyetlenségeket vitt réghez a czivilizált angol hadsereg melyek­ hez kevésbé czivilizált török sereg ke­ gyetlenségei nem is hasonlithatók. Ax orosz jóakaratáról pedig, jobb ha nem is szólunk. \ Lengyelország én Szibéria ólombá­ nyai, az akasxtófák légiói és a kaocsuks, — o néhány szóval ki vau fejezvo Orosz­ ország társadalmi törokedése A „be teg oroszlán* nak úgy látszik addig tö­ rik orra alá a borsot, mig egyszer majd felemeli talpát amúgy istenigazába és agyonzuzza valamennyit. Vigyázzon a vén Európa magára! ,-izon sebeket, melyeket a török nem­ zet önvédelmi harczában kap, éreznie kell Európa minden mivolt nemzetének. Tőlünk a rokonszenr azért nyilatkozik, mert egy nemzetet, melynek életénél fogva létjoga van, Uldöxtctni látunk, uálunk ma­ gyaroknál a humánus elvek irányadók. Megyénk t. közönsége! A rokonszenv ezen tüntetés nélküli kifejezését mutassuk meg mi is a világ előtt, járuljunk a törö­ kön jogtalanul ejtett sebek bekötözéséhez filléreinkkel. Erről akarunk beszólni. A kérdés szives olvasóim ax: Van-e joga a török nemzetnek curójiai birtokhoz, és van e joga más hatalmaknak, a törökök Európában! létéiből „kérdés"-! csinálni? Fejtsük meg az első kérdést — nem politikai, hanem társadalmi szempontból. Európa népségének bároiunegycdrészó nem Európában lakott, hanem Ázsiá­ ból, az emberiség bölcsőjéből vándorolt ide. E népek közül kiválik leginkább a magyar és a török. Bejött mindakét nép Európába, minden talpalatnyi földet kard dal kezében foglalt el, vérével fizetve azt. Becsületesen, karddal, vérrel szerzett föld a törökök európai birtoka, minden elfog­ lalt tért elesett hősök vére áztatja; — Ezen adományok összegyűlését o lamegilleti! az övé és senkinek semmi köze pok szerkesztősége vállalván el, a beérkezett hozzá ! A törököknek ép oly joga van itt öszszegeket a lapokban nyugtázva, — Pestre, élni, mint aa orosznak, francaiénak, vagy a török consulatusnak küldendi. magyarnak. A szerkesztőség. No hiszen szépen megköszönnék mi Európának, ha idővel egy „magyar kér­ dés*-! csinálva, azt mondaná nekünk, hogy kerekedjünk fel és takarodjunk vissza Ázsiába, oda a honnan jöttünk ! Mi pedig nem megyünk; dehogy mc^ Valami a kávéról. gyünk. Nincs joga seukinek elvenni őse ink vérről szerzett birtokát. Ezt mond Napjainkban annyira terjed a kávénak hatja a török is. használata, hogy kívánatos annak hatását A mi a második kérdést illeti, csak alajrosan megismerni; azonban a tudomány azt a régi magyar közmondást állítjuk ide, mindeddig nincs tisztában azon kérdések­ hogy „seperjen miudenki a maga háza kel, hogy a kávé élelmiszere? vagy ital, előtt*; legyen gondja Európának saját melylyel szomjunkat oltjuk ? melegítésre bajaira, és ne üsse ax orrát idegen hatalom szolgáié? vagy fü„zer, orvosság, vagy mé­ dolgaiba reg? Gladstonno, a volt angol kormá- yclVegyészeti vizsgálatok alkalmával a nök, hogy a törőkkel rokonszenvező Dizra kávéban egy aajátszerü, légenydús kávé­ éli kormányt megbuktassa, egy munkát anyagot találtak ; hasonló anyagot tartal­ tett közzé, melyben borzasztó szörnyüködik maz a tbea és az cfrikai négerek által nagy a törököknek Bulgáriában elkövetett ke­ mérvben használt u-ladió. Miután tehát a gyetlenségei fölött, s minden héten ősz- kárét, theát és a > sdiót a legkülönbözőbb szccsődit egy moctinget, hol elhatároztatja népfajok élvezik, és látjuk, hogy milliók és a törököknek Európából való kiutasítását. miliők ösztönszerűleg táplálkoznak ezen A tisztelt kormányelnök — persze anyagok egyikével, melyek egy fontos al­ — nem akar emlékezni az ötvenes évek­ katrészt közösen bírnak: ebből következ­ ben az angolok által Indiában elkövetett tetjük, hogy a kávé használata előnyös. kegyetlenségről, midőn az elfogott indu­ A kávénak előnyös hatása az újabb sokat ágyuk elé kötözve expediálták Visnn vizsgálatok nyomán abban nyilvánul, bog Rajta uralkodik; a pléh a középen a nép; 19. Jaj a szegény plébnek, ha az önkényt méri Mert ki Velenczében nemes, abból dogé lo csapáéit hét még, Ferdén rá, soha nem készül a katlan igy el. Innen a gyermek már büszke, mivolt ko­ moly itt; 8 római vallású eme földön az ostya azért 15. oly Sok követőre talál, ki rajong, * nagy a nép­ Szellemi, mert istent szentel a pap belőle. re- hatása, Mig ki eszélyt hirdet, hivei csak kevesek, A csoda-tévő kép rósz festmény többnyire; 20. szellem S művészet nem a pór durva kezébe való Békésén áll a hajógyárnál két ókori orszlán, Kisszerű mellettük bástya, csatorna, kupa. 16. Hogy ha lettállana most Júno, kocsijába si múlna Tegye magát úrrá akit önnön előnye ve­ Mindkettő, s készen lenne a büszke fogat; zért!; Ám mi csak azt tennék meg, ki nekünk ad Ah de pihennek szomorúan; mindenhol a szárnyas előnyt. Kandúrt látni miként őrzi Velencze jogát. Mondják: megtanít a szükség az imára: rál; Olaszbon Kellemetes látnunk, ha virággal teljes a Jó tanító lehet, itt van nyomor untig elég. hajtás, 8 hogy a lombsátor Uldje flditi nem ónk, Ámde a lány kebelét kedreab ékitni vi- eléggé o nyomni koronkint fellázadó alatt valóit, s amngy is az angol kormány kegyeiméből éhe, napról napra alásülyedt, úgy, hogy most vógvonagláoábau ositoxkodnak hagyatéka felett az „európai dok­ torok.* Pedig: „Meg sem halt még, cl som lett még temetve. .Már is .varjuk kárognak fölélte.* Szóval: laakarják taszítani Európából. A sárkány plasztikus alakban oldalait farkával csapkodva és szárnyait türelmet­ lenül rázva, — állott az ősz mellett, — mig rettenetes körmei idegesen mélyedtek a főidbe. Ki vagy te, ki ily rettenetes társaság­ ban utazol? Kérdé télig megdermedve Náezink. Én deák vagyok, — felelt az ősz — ez pedig „Renommé* nevezetű paripám, sze­ gény pára egy időben midőn már sonkisem hederitett reá, már igen gonoszúl érezte ma­ gát, de hála elleneinknek az ügyetlenség­ ben kifejtett páratlan ügyességének, most parancsolatra bár mikor tüzet okád, — mig azelőtt ha tüzet akartam látni szájában, egy i stinkaderost voltam kénytelen bele szorítani Ez tehát a garaboncziás deák — gon­ dolta magában Náczi, inig fennhangon meg­ hajtván magát, tovább igy tudakozódott: Szabad kérdezősködni ezen derék cso­ dabogár nemes famíliájáról? A griffek vagy a sárkányok tartják-e magokénak? Ob, oly bizonyosan sárkány, mint két­ ségkívül!, hogy a süvclmény a szél famíliá­ hoz tartozik, — külömben is a griffeket t i. a „böhmiscbe griffeket4 tudtán kívül egy kollegám lovagolta, kire! mindig a legjobb egyetértésben éltünk, mint Castor e* Pollnx az égen, ha t. i. az egyik culminált a má­ sik lenyugodott; — de tessék paripámon he­ lyet foglalni, útközben, hazám felé, a dolgo­ kat bővebben megbeszélhetjük, — itt vau bőröndöm, válasszon magának ruhát, mert jelen libériájában, ha hiszem is, hogy ezen vad vidéken és népek között nagy érde­ keltséget kelthetett, de azon hideg felső ré­ giókban, melyeket át fogunk szelni, azt hi­ szem ön magának is fúlzatlan szabad elvi­ nek fog tapasztaltain!. ’ , • Náczi szó nélkül a bőrönd után nyalt Ekkor egy tompa csattanáé hangzott, — Náczlt egy fehér felleg borította el, — » midőn az eloszlott, ó maga a földön terpesz �részben, mint fűszer, rétiben, taiul orvos­ ság tsúködik. Mint fűszer oda hat, hogy emésztésűéi • gyomor több cmészlőnodvot választ el. Az ételek t. I. etek ekkor omésztetnek meg, ha a gyomor falai egy bizonyos nedvet ömlcszlcuok a gyomorba, mely azon tulajdonSággal bír, hogy az ételeket feldolgozta, megemészti. Azért a gazdag, ki bőven ebé­ delt, ebéd utón egy csősze kávéi iszik, begy az ételeknek mcgeméutéaét előmoz­ dítsa. Miután (tódig éjjel az emésztés gyen­ gébb, — a ez az oka, hogy nehéz emésztetű vacsora utón roszul alszunk; i miután a gyomor reggel bágyadt éa tétlen : a reg­ geli kávé a gyomorbártyákra ingerlölcg éa éltetöleg bat éa azt új tevékenységre buz­ dítja. r.z okból kávé utáu jobb is szokott lenni étvágyunk, mint elölte. Ebbeu áll u kávénak, mint fűszernek jelentősége. De joggal tulajdonítunk a kávénak orvosszeri hatást is, a mennyiben szellemi és idogtevékcnységUnk élesztőjéül szolgál. Ismeretes dolog, hogy elűzi az éjjeli fá­ radságot, és erős kávénak használata áltól hosszú Ideig elkerülhetjük az álmot. Sőt azok, kik szellemileg vannak elfoglalva, kávé után élénkebbnek érzik magokat és azt nem ritkán eszköz gyanánt használják arra, hogy munkaközben elfáradt szellemi tevékenységüket megújítsák. És így a kávé a társalgást is élénkíti, és ha látjuk a kávénéníkéket, kik uzsonna előtt hallgatagok éa merevek, látni fogjuk azt is, hogy uzson­ na után a társalgás élénk, gyors és nem­ csak a nyelvek oldattak meg, hanem a te­ kintetek, kezek, sőt az egész test és lélek bizonyos merevségtől szabadult meg. Heg­ gel pedig, midőn az éjjeli nyugalom daczá­ ra a szellemi tevékenység inkább álmos, mint éber a kávé használata által az ide­ geket felizgatjuk s mintegy a lelket a napi munkára felébresztjük. A kávé hasznos vagy ártalmas voltát illetőleg kétségtelen, hogy miután az ide­ gekre iugerlőleg hat, gyakran inkább ká­ ros, mint hasznos hatása van. Nyálkás természetűeknek igen szükséges a kávé és szívesen isszák, p. Németországban és ke­ leten a legkedveltebb csikkek egyike és roppaat nagy mennyiségben fogyasztótik. Fogékony természetű embereknek inkább ártalmas, és helytelen éket kávéivásra kény­ szer iteni ; öreg emberek azonban, kiknek tunyává lett idegtevékenységök már Izga­ tásra szorul, a kávés kanna fenekére igen szívesen néznek. A szegényebb háztartásoknál szokásos vegyiték a czikoria, ártalmas pótszere a kávénak, mert annak hatásos alkatrészei­ ből semmit nem tartóiméi; ellenben u ká­ vénak vegyítése tejjel és luegédesiicac ezukorral igen helyes, mert a tej és ezukor jó tápszerük. A tejben vé.alkatrészek vau­ nak, u erűkor pedig a testben oly anyaguk ká változik, melyek az ember életére ok­ vetlenül szükségesek. Miután pedig éjjel nem veszünk magunkhoz táplálékot és reggel a véruek az éjjeli kigőzölgés és lélegzőé áltól szenvedett veszteségét helyre kell pú tolulj erre nézve a tej és ezukor igen al­ kalmasak. Klllouöseu gyermekeknél ne te­ kintsük nyalánkságnak, ha szeretik az édes tejes kávét. A termés, cl nem hiába adott nekik kedvtelést a ezukor élvezetében, inért ez nekik valóban szüksége* is, miután ár­ verésüknek gyorsabbnak, lélegzésüknek erő scbbuck kell leuui, hogy a táplálék les­ lök alkatrészévé változzék át és növekedé­ sük előrehaladjon. A felnőtt embernek is van ugyan szüksége a ezukurra. de ennél a ezukor az ételekben levő keiuuyéből képző­ dik-; miután pedig ebhez az emésztő szer­ veknek muukássága kívántatik meg, a gyermekeknél az emésztést segítjük elő az­ zal, s a feldolgozandó kernnyu helyett kész ezukrot aduuk nekik. Szegény emberek gyermekei közt igen gyakori betegség az úgynevezett angolkór, melynek egyik oka a kemnyét tartalmazó kenyéruo. és burgo­ nyának folytonos élvezése, melyeket a gyér rnekek gyenge emésztő szervei sem kellőleg megemészteni, som ezukorrá átváltoztatni nem bírnak. E miatt az ilyen táplálék szükségtelen teher gyanánt sokáig a gyumorlian fekszik, az emésztő erőket nagy­ mértékben megerőlteti a nélkül, hogy a táp­ lálás mcgtelclő hasznot húzna belőle. Így a gyermekek gyengék lesznek, elsováuyodnak és u legkülönfélébb betegségekbe esnek. Ki közvetlenül ebéd után kávézik, jól teszi, ba tej és ezukor nélkül élvezi a ká­ vét, mert mindkettő nemhogy elő nem se­ gíti az emésztést, de már teli gyomornak újabb feldolgozásra való anyagot nynjt és azt tevékenységében zavarja ; ellenben a kávé önmagában használva, fokozza a gyo­ mor működését. „K. L." kedett mindkét kezével hátának lagalsóbb ázissát vakarva. A csattanás a sárkány farkának a vég­ letek érintkezését kereső legyintésének volt A KÉZCSÓK. az eredménye, — a felhő a trieotnak vég feloszlása, — mindkettőnek pedig Náczink az anya földdeli ölelkezése volt keserves prodnctuma. Gondoltam mindjárt, hogy farkcsóváló, — szólalt meg a sodrából kisodorbatatlan; — ha az cnyim volna, euglitiroztatnám, hogy volna neki legalább fogalma az angol al­ kotmányról, — pláne a kancsnka a farka begyén egésszen alkotmány ellenes, sőt oentraliaticua működéseiben igen is fájdalmas; — tévé hozzá lankadatlan erővel folytatván reactionarius dörzsöléseit. Tagadhatatlan, hogy a derék állatnak a farka nagyon nélkülözhető volna, — de nem lehet nála nélkül, — különben tevő hozzá philozof megadással a diák, — min­ dennek van farka. Induljunk! — Fel a magasba először, bonnét a földi bajoktól szabadúlt lelkünk az alant foltalálhntlan szabadság gyönyö reit fogja megfelelni, hogy elég erős legyen, midőn ismét a földre vissza esik, a vég nél­ küli küzdelmet folytatni, — azután pedig szép hazámba Abderába, melyről a közmon­ dás azt tartja: Extra Abderitaro non est vita, si est * vita non est ita. (Folytatjuk.) Hírek. Gróf Gyürky Ábrabám megyénk közszeretető főispánja tényen ebédet adott e hó 9-én, melyre a közigazgatási bizottsági tago­ kat s a helybeli főbb tisztviselőket Lirtó meg. A majdnem 5 órái bizottsági ülés alatt ki­ fáradt bizottsági tagok kedélyes szórakozást találtak ez ebéden, mely jó ötletű toasztoknak .sem volt hiányában. Legérdekesebb volt Imády Károly főesperes úr toasztja, ki (Németből.) Korunk forradalmi szelleme nemcsak po­ litikai téren mutatkozik, hanem az életnek majdnem minden viszonyai között előtérbe lép. A mi ős idők óta használatban volt, a mi koránál fogva bizonyos kegyeletes tisz­ teletre és érinthetlenségre látszott szert tenni, majdnem rögtön eltöröltetik; s mig a múlt században évtizedekre volt szükség, hogy valamely mély gyökeret vert szokás kiirtatbassék, addik erre jelenleg iránytalanul rövid idő elégséges. Még néhány év előtt szokásban volta ttlsszentőnek „egészségére váljék"-ot kívánni. Ezen ősrégi szokás je­ lenleg majdnem teljesen kiment divatból. Hogy a társadalmi külsőségekben ilyféle vál­ tozások oly gyorsan történhetnek, ki cso­ dálhatja a vasútak és távírók korában? Hasonló sors fenyegeti a kézcsókolás szokását is. Igen sok kézcsókhoz hasonló szokás máris kiment használatból, igy pl. a németországi egyetemeken a tndori felava­ táskor az illető dékán által az újdonsült tu­ dornak adatni szokott csók. A kézcsók a legrégibb időkben val­ lási szokás volt. A pogáuyok jobb ke zöket megcsóválva azt u nap, hold és csil­ lagok felé tartották s igy fejezték ki tisz­ telőtöket az említett égi testek iránt, továb­ bá kiváló tisztelettel csókolták meg bálvá­ nyaik szkját és jobb kezét. Azok, kik bor zadtak a szent bálványokat szkjukkal meg­ érinteni, saját kezüket csókolták meg s azt tartották a bálvány felé. Lucián görög iró beazéli, hogy, mig a gazdag görö • a derék főispánt egy viruló tölgyhöz íi*»ou áltott. Lkkor a usegjjcdl férj k tataiad* a iitá, melyet a politikai viharok ucm kép-, s/obábul » egyenesen a posta tuastcr Látó sok megingatni; Pongrác z Karoly kir. tárni Imz tartva, azt IxMzúbóf leigyujtottó, magát pedig az ég j ház mellett > körteiárz akasztó. i-*u» Madáeh Károly alispán it, Ebeczky Emil kir. tanácsú* Gróf Porgách Antalért, Pajor István Czebriáu Lászlóért c» llu<zat Lászlóért, Imády Károly Fridcisky lasjos törvényszéki elnökért, majd Bcuicxky Gyű Keserű prub« Egy boldog térj nem Iáért és Hozó Pálért végül Gr C'zcbrtáo b.xutt meg teljességgel neje szerelmében a László Ini idy Károly fóuapcrcaért ürítettek azért elhatározta azt próbára tenni. Mad­ zagok és ágyucmuük »egél«ével cuibnrusgyp-ba-at. A főispán úr este felé l.- zzenyérc sagu bábut készített, melyet «a>ai ruháiba ráudult, iir Majtbény László íőispiu úrhoz, öltöztetett és a padlás egyik botnál/im szegbuunau másnap korán reggel ismét visaza leUlieo fclakaaZtuU; 6 Miaga a kémény mögé jött It. Gyarmatra, hol többeket kihallgat vonta magát » várta beiét, kit az Angyílkoséig rettenetes szándékáról érzékeny le­ ván, még az nap Pestre u'ázott. vélben értesített. Caakkatuar balmttó, amint Személyi hír. Szontógh Pál képviselő nej caeiérljé.ve! a pad Iá-un íelbpcgetl „Ha úr c hó 7 élt B Gyarmaton volt. a szamár rnagat felakarta volna akaaztani .Műkedvelői előadás B.-Gyarmatim. la­ — monda ~ tuÁr tif meglette volna*. De punk mull szántában jelzett f. hó PJ-áu tar­ valusaggsl, ott kától fúgr’ Nekünk a kö­ tandó előadás a darabra nézve változást telet cl kell vágnunk. Mari, aradj a kony­ hába és b/zd az óreg kést, de ne nyargalj szenvedett, u mennyiben á „Csalódásuk" ki­ annyira, mert még ek»ei Mari, hallod, most tűnő vígjáték clnapultótott a UclyeUc „A jut eszembe, hogy a konyánkét egész» becsületszó" és „8-dik punt" czi- életlen; eredj inkább a Zsófi béatbcz és be­ tuú egy egy felvonáson vígjátékok kerülnek széld 4.1 ueki ezt a w: ujrer-caétlen cselün­ sriurc A választmány szerencsés lebetett ez ket és azotóa kérj egy jó ék* kést. Mari, Mari hallod e? Zaofi néni utóbb mow te tesz alkalummra megnyerni: Bérczy Mariska, utthou, tegnap azt lu iudta, hogy ma a pi­ Bérczy Panuikc, Felscuburg Pauliu, Oinazta acira kell mennie! Menj inkább a dók törné Ilonka éa Valter Gynláné úrbölgyeket. — aaazonyságbuz. a legrövidebb úton, a iúdoa a férfi műkedvelők küztll fel lúgnak lépni: át. igy egy negyedóra múlva szépen >U le­ Hozó Gábor, Fabriczy József, Garam Jenő, hetsz. Mari, hallod, aztán kérdezd meg egy­ úttal, hogy jobban vau c már kgkiselib fia, Mátyássy Bérezi, Sztranyovszky Géza, Záiu mond meg neki, hogy szépen luziaics; de pory stván és Valter Gyula nrak. Rebes­ Mari, ne szaladj már annyira* Vtózajövel getik, hogy az előadást tánczmulatság ku- hozz rgy kilogramm ezukrot, de ne a zárakboltoslel. mén az igen durva* így znoet már vclcndi. Ipoly hágott a megyeház termében Deák mebeUzt! Itt füg; az aj niltaazáritó kötelén; pedig valami régi kötél is meglette vetaa Fereucz arczképcnek leleplezési üuuejtélye e llát még a temetés, menyibe lóg majd ax hó IG áu leeud. Megyénk küldüttóégileg lesz kerülui?" „Az ördög vigyen el," kiált a férj képviselve ez ünnepélyen. A küldöttség tag­ és dühösen ugrik elő a kémény mCgül; az jai Madách Károly alispán út elnöklete alatt aMzony megbotlik, a férj szintén Mindket­ lianzélly László, Huszár Itószló és Pajor ten leguruluak a lejrs/rzeten, míg a házi gazda kidugja fejét az ablakuc • inormag: István. egymáaou csUnguck — mindig gyengédek Ilymen. Hajós Károly budapesti vasúti — mindig olyanok, mint a galambok!* liboteoM- meg az űr lMen. A b -gyar­ hivatalnok folyó hó 5én jegyezte cl Veres Janka kisasszonyt, Veres Gyula uakali föld­ mati yaráabirósag előtt igény keresetei indí­ tott egy falusi földes asszony. — A tárgya­ birtokos bájos és szellemdús leányát. Ál­ lási határnapon alperesek meg nem jelen­ dás c szép frigyre'. tek, • makacsságban raaraszlaluttók. — A Hallatlan felscámiláa. A széesényi nő, kik a makacMág fogalmái nem ismerte, kir. járásbíróság 574O. az. végzéssel egy kérte a bírót, bogy bcutesae meg alperese­ negyven frto* végrehajtási ügy Jen — a meg­ ket, ki igaztalanzáguk trzetében míg esak nemi* merlek megjelconi.' — A bíró, hiába ejtett árverésből befolyt összegből 70 frtot mondta, hogy a kereset javára dMl el, a Ítélt meg Eger Imre zárgondnoknak, tebát földes asszony e szavakra fakadt „no, ha a majd mégegyszer annyit, mint a mennyit a bíró úr meg nem bünteti őket, bünteaae meg kereseti összeg tesz. Hová lóg ez vezetni? őket az úr lsten:. — A -sirat' szó mint jelző hamaátóta Rendőri hír. (Mire vezet a rzerelem fél­ tés?) Egy nagy oroszi ember féltette fele­ tetszés, vagy cvadálkozás kifezéaére, főleg ségét a póslameslertől, s ez e hó G-án szo­ az olaszoknál nagy mértékhez acokáaM morú drámára adott alkalmat. Ugyanis a férj Igy például az olasz a kitűnő borra is azt hűtlen neje nyakát borotvával akarta meg mondja; „Vino aanto« A brünaeii olasz metszeni, de a nő erősebb lévén, — ebbeui nuntiuí egykor láztól gyötörve, ■ br&saeli szándékát megakadályozó és segély után ki­ sörre szomjazva, igy kiáltott fel: „Öaató Vegyesek. gök az isteneknek a legpompásab!> áldoza­ tokat mutatták be, addig a szegények meg elégedtek, ba imádásukat kézcsókok áltól kifejezhették; egy korabeli felvilágosodott szellemű ember pedig istentógadóuak tar­ tatott, mert egy szobor előtt elment a nél­ kül, hogy a kézcsókolás szertartását figyel­ mére méltatta volna. Plinius is említi a kéz­ csókot és azon ősi szokások közé sorolja, melyeknek sem okát, sem eredetét nem is­ mén. Midőn a kereszténység a pogányok val­ lását és szokásait kiszorította, a püspökök és előkelő papok fönlartották a kézcsókot, mint oly tiszteletjelt, méh re igényt tarthat­ ni méltók Azoknak, kik nekik az oltárnál szolgáltak, vagy általában közelükbe jöttek, jobb kezüket szokták kézcsókra nyújtani A középkorban mindenki, ki a pápához kö zeledett, tartozott háromszor térdet hajtani előtte s megcsókolni; és pedig a császárnak meg volt engedve a pápa száját megcsó­ kolni, mig a hihomokok és berczcgck csak lábait csókolhatták meg. A görög egyháziéin, tebát pl. OrvszorBZágban, ma is szokásban van, hogy liúsvétkor e szavakkal: „Krisztus feltámadt" s ezen felelettel: „Valóban fbltámadt* üdvözlik egymást a hívek, miközben egymást meg ölelve, kölcsönösen megcsókolják a réz u kai. Azonban az előkelőbbek a társadalmilag alantabb állóknak csak jobb kezüket nyújt ják csókolásra. Ezen a vallásos szokásokkal összeköt­ tetésben álló kézcsókon kívül már a legré­ gibb időkben a közéletben is széles alkui máz ást nyert a kóxcsók, mint ax udvarias ság kifejezése és a hódolat jele. Salamon kora brzelgőinjl azt mondja, hogy nem fá­ radtak bele pártfogóik kezeinek caókolgatáaába, migrsak czéljokal el nem érték. Priamos Aebilies kezeit, midőn tőle Hektor bulláját kérte, e szavakkal csókolta meg: „Csókolom azon kezet, mely fiamat kegyel lenül megölte * Míg a régibb Rómában Augusztus csá­ szár kora előtt, Az udvarias kézcsókot a főbbrcndáek csak alattvalóiktól kapták*meg, szabad férfiak ellenben csak késszoritás és ölelés által üdvözölték egymást, a katoaák pedig gyakran vonakodtak azon kötesaégöknek eleget- tenni, hogy a hadvezér kezét megcsókolják: addig a római császárság kezdetével még a nagyokra és hatalmasokra nézve is lényeges és nélkfllözbrtlen szer­ tartási ténynyé lön a kézcsők. A középkorban minden civilizált népeié szokásban volt az étkező vendéget esóljjkáL,, fogadni és a távozótól ugyanavval e'uMn, amennyiben ity alkalmakkor a nőin fér­ fiaknak jobb kezüket csókedásm byujzották. az alattvalók pedig — férfiak és nők egyaránt — kötelesek ralán.sk esen f*ja az egész középkoron fit, ax föílebvalóik ke­ zét megcsókolni. A kcxesuknakagóM legújabb időkig fennmaradt a táftisáslmi életbe*, Azonban jelenleg vsak a u*k rcasMfllnck kézcsókban c* pedur többnyire csak a magasabb rangú nők. Nálunk, W e tzavak: „Kezét csókolom", köszönést M fejesnek ki, még szokásban van áltálán minden nő kezét tnegvaókelui; e^seben Németedé szágban e szokás a polgár' életbe® már han­ gsabb idő óta nem fovdai elő �hirra di BruxtUct l* Környezői axt hittik, valami tüntet hi scgitséigal, s nagy áhíttal rak mondták : ,On> pro nobis !* — kittel a »iol««ja kend?* kérdő épkor IV Henrik a Louvnvpalotában így vtsmtctsiő kttbcjh embert ól, ,Ea a magam asolgpa vagyok* — felelt a kérdett igen nyersmodor bán - „No akkor kendnek igen goromba gazdája vau* — visaonzá a te* jedelwa. Udvariatlan felolvasó Xómctumág e<yik kisebb faipában Mt idéző német egyetemi hallgatók a sxanidő alatt közérdo kű tirpákról felolvasásokat tartottak, me­ lyek mindegyike szép számú közönséget rontott. A múlt atonbaton egy F. nevű vég­ űit bölcsészet hallgató követte társai példiját s fölolvasási tartott az „emberek eredetéről,- melyben atlilliU, hogy a fér­ fiak majmoktól uirmaxnak, a nók pedig mind uöravuOlöttok. Képzelhetni a hatást melyet fblolvasása különösen a SOO-nál több jelenlevő hölgyben keltett. Még nevetsége•ebbé v alt áronban a dolog as áltál, hogy állítását bebizonyítani nem i» kísérli meg, minthogy a jelenlevők tokkal kevesebb észszel bírnak, mint a mennyi e ■bebinnyitás felfogására elegendő volna. Ekkor há­ rom gyönyörű leány kelt föl, s felszólítot­ ták F-ct állitárai bcbiionyitására, » mint­ hogy ex azt tenni vonakodott, a női kötőn ség :agy réssé reá rontott, s kegyetlenül eldöngette. Csakis a rendőrség erélyes föl­ lépése mentette meg a fölolvasót a biztos haláltól, kinek most, ágyban fekvő, elég alkalma nyílik atTciól gondolkodni, hogy a hölgyek valóban saörnysxOlöttek e vagy sem ? Csalán mint sxövctrostanyag. A cmlánrostnak szövésre hasxnálatát már a múlt Másadban kisérlelték meg. Dciniuger a berlini gyáros és vegyésx, újabbat^ fog­ lalkozott o kérdéssel. a porost kormány engedélyt adott neki arra, hogy ax állami erdőkben dij nélkül eredhesse a'csalánt. Deiuinger nagyobb mérvű kísérletei főleg arra terjedtek ki, hogy sxövetek, kötelek kéaxitésérc használja a csalánrostot, hulladé­ kát pedig papírgyártásra. Legújabban egy gyár felállitlialáaa czéljából -18,000 mark segélyért folyamodott a kormánykor. A ber­ lini tehuikai tanács kedvelő véleményt ad­ ván, a porosa kereskedelmi minister kési­ nek nyilatkozott egy csalánrost felhaszná­ lására alapitolt gyárat löOOO márkával segélyeim, ha a tartomány saját pénxéből állítana ily gyárat. Irodalom Csigán, nyelvtanra előfi­ zetési felhívás érkezett lapunknak Ibnátko György losonexi gymnásiumi tanártól ,A nyelvtan, mint sxcrxő Írja — nem Icai igen nagy terjedelmű, de égésien elegendő arra, hogy aa érdeklődök a cxigány nép nyelvé­ nek bájaival és bajaival tökéletesen meg­ ismerkedjenek.* Mejolenik január havában, előtixotés ár I frt 20 kr. Illés Haliul előfizetést hirdet költemé­ nyeire. A kötet ára I frt. 20 dr, disxkötés 2 frt Megrendelhető Kis-Ujsxálláson. Ajánl­ juk a közönség figyelmébe. Tialalnők útmutatója a terhesség és gyermekágyban* cximil műve jelen meg. Dr. Scbulhof Jnkaknuk, Drill Károly pesti ksnyv kereskedésében Ára I frt. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. Hirdetmény. A b.-gyarmati Népbank igazgatósága részéről ezennel közhirrré tétetik, miszerint a részvényeknek teljes befizetési határnapja £. éri deczember 20-ára tűzetett ki; az 5. 6. 73. 74. 111. 112. 131. 155. 160. 166. 167. 349. 350. 351. 352. 353. 414. 415. 416. 417. 418. 419. 430. 431. 433. 439. 440. 493. 494. 513. 514. 523. 597. 598. 604. 605. 606. 607. 627. 628. 629. 630. 631. 632. 634.635.641. 665. 680. 681. 682. 683. 686. 687. 690. 691. 728. 743. 775. 776. 777. 778. 789. 790. 791. 792. 795. 799. 835. 836. 840. 844. 865. 866. 867. 868. 869. 871. 891. 914. 915. 916. 920. 921. 922. 923. - 924. 950. 951. 953. 954. 955. 962. 863. 985. 986. 989. 1003. 1006. 1008. 1009. 1015. 1019. 1029. 1030. 1032. 1098. 1099. 1102. 1120. 1123. 1124. 1139. 1144. 1145. 1150. 1151. 1156. 1167. 1161. 1194. számú részvények t. ez. birtokosai felhivatnak, miszerint részvényeik hátrálékát késedelmi kamataival a fent kitett határnapig kifizetni elne mulasszák, ellenkező esetben az igazgatóság által a teljesen be nem' fizetett részvények megsemmisittotni, s az ez. ideig befizetett összegek az alapszabályok 4. §-a értelmében a tartalék tőkéhez esatoltatni fognak. , , ! 1 .k Kelt B.-Gyarmaton, 1876. évi november hó 10-én. \ Reményfy József, igazgató. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmat on 1876. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00064.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876_11_12.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1876-11-12 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 4. évfolyam 46. szám (1876. november 12.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom