https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/82f6ce008dffc8dc794bb55f67057566.jpg ea57e102b186577033e314710845ffbe https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/46565ccafeaa3024b38f582933ea670e.pdf 859e3c915554ef98ff3519e97b657a27 PDF Text Text Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján. Főtér 8. szám Telefonszám : 58. Hirdetések milliméteres dijszabás szerint A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Lapsánszky János TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik pénteken este. Előfizetési ára negyedévre 2 pengő. Postacsekk: 28.744 szám. Apróhirdetések: szavankint 8 fillér. a legkisebb hirdetés 1 Pengő. Lapvezér: Köntzey Ferenc Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat. XVII. évfolyam, 11. szám. SZABADSÁG. Ára 16 fillér Március 15. Salgótarján, 1939 március hó 11 életben. A sajtó a nemzet élő lelkiisme­ rete és jaj annak a népnek, melynek nincs lelkiismerete és hamis utakon jár. A sajtószabadság nem kiváltság, hanem a nemzet közkincse, melynek ereje az ál­ lamalkotó és országépitő közszellemet táplálja. A sajtószabadság sarkalatos ré­ sze a magyar alkotmánynak, kiegészíti a parlamentárizmust és a polgári sza­ badságot. A magyar nép úgy áll az elfogu­ latlan világ közvéleménye előtt, mint szabadságszerető, nemesebb emberi célo­ kért hevűlő nép, mely mindenkor nagy értékeket adott az emberiségnek. A sza­ badság népéhez, Petőfi és Jókai szelle­ méhez ragaszkodnak azok, kik még a trianoni határokon túl nehéz sorsban nyelvükért és szabadságukért küzdenek. A szabadságszerető nép lelke, a márci­ usi eszményekből kivirágzott nemzeti kultúra oly erővel láncolja az ősi rögök­ höz idegenbeszakadt véreinket, hogy az óceánon túl is büszkén vallják magukat magyaroknak. Nagyon sokat írtak és beszél­ (—ány.) Március idusáról megem­ ségnek, az alkotmányos szabadságnak. tek erről a fogalomról, de még lékezni szép és nemes feladat, mert ez a Mélyenjáró nagy gondolatokkal figyel­ :ma sem tisztázták tökéletesen az nap mélyen összeforrott a nemzet leg­ mezteti erre a nemzetet Kossuth Lajos értelmét. Ahány ember és elmél­ szentebb érzéseivel és történelmi emlé­ abban a levelében, mellyel 1883-ban a kedő fő papirosra vetette gondola­ keivel. A nemzeti közvélemény március főváros űdvözlőiratára válaszolt Kossuth tait a szabadságról, csodálatos mó­ 15 ét kezdettől fogva ünnepnek érezte, Lajos a szabadság szeretetében, az ön­ tört ki a telkekből a márciusi kormányzati szellem fejlesztésében jelölte don mindig másban látta a lénye­ önként szellem kultusza. Hittel és lelkesedéssel meg azt az utat, mely a nemzeti élet­ gét és igy különböző szemszögből idézte az évfordulón nagy fiainak em­ kérdések megoldásához vezet Mi is úgy Vizsgálgatva a jelenségeket, más lékét, Petőfi és Jókai szellemét, kik a érezzük, hogy a nemzet számára a sza­ magyar történelem egyik legszebb győ badság az éltető levegő, az a szabadság, eredményre is jutott. Az ezer és néhány száz éves zelmét vivták ki vértelen küzdelemmel. mely polgári jogokat ad, de egyúttal nagy jelentőségű vívmányokat értek kötelességekkel jár. A szabadosság nem Írott magyar történelem arra tanít, Korszakos el anyagi hatalom nélkül, tisztán az esz­ szabadság, mert az az önkénynek egy hogy nálunk nagy vonásokban nem mék erejével, a hit és a gondolat hatal­ formája, mégpedig igen riasztó formája. volt lényeges eltérés a szabadság mával. Ez a legszebb vonása a márciusi Az önkény építhet piramisokat, mester­ kélt politikai és gazdasági rendszereket, értelmezésében. A törvényalko­ nagy napnak. A magyar szabadságünnep páratla­ de az emberiség fejlődését nem szolgál­ tók szemében sohasem volt külömbség ember és ember között, nul áll a népek hasonló történelmi em­ hatja. Igaz, hogy a még nagyrészben között Március 15 az eszmék szel­ fennálló trianoni megcsonkitottság okozta csak a nemzet életében való tö­ lékei lemi erejének, a lélek fegyvertelen ha­ szegénységünk, nyomorúságunk rossz ta­ kéletes beolvadást követelték meg. talmának felemelő ünnepe, mikor a nem­ nácsadó, igen nagy fegyelmezettséget kí­ Március idusa tehát nem holt tör­ Erre tanít a történelem. En­ zeti öntudaton keresztül az ember felsőbb ván. De ez a fegyelmezettség — amely ténelmi dátum a múltból, hanem a mai nem gátja, de egyik előfeltétele a sza­ élet kialakulásának kezdete, a mai nem­ rendeltetésére, az igék világalakitó jelen ­ nek különböző változatait látjuk az badságnak — sorsdöntő a magyar jövőre. évszázadok során zajló események­ tőségére eszmélünk. A nap eszmei szép­ Mégis az igazi szabadság az emberi jo­ zeti öntudatnak szellemi forráspontja. A és lelki mélysége csak fokozza a magyar történet viharos százdaiból olyan ben. Ha pedig azt kell tapasztal­ sége hitet és meggyőződést, mely az utókort gok élvezetét és honpolgári kötelességek nap, melynek emlékét és jelentőségét ele­ nunk, hogy csorba esett az egyen­ a márciusi ideálokhoz fűzi. Mikor a tör­ lelkiismeretes teljesítését jelenti. A sza­ venen érezzük ma is. Március 15-én újít­ lőségen, akkor mindig megtaláljuk vényhozás március idusát nemzeti ün­ badságért dolgozni és küzdeni kell, a suk meg lelkűnkben azt a hitet és haza­ az idegen hatást. A szabad magyar nepnek nyilvánitotta, akkor azzal kijelen­ szabadság polgári erényeket, nemzeti szeretetei, amely egykor Petőfi és Jóki hűséget, önzetlen bazaszeretetet követel, szabad életét belülről sohasem vet­ tette, hogy a márciusi eszmék nemzeti mert a szabadság szellemében és erköl­ népét áthatotta. Történelmi erővel érez­ állami életűnk szellemi birtokához, zük és valljuk, hogy a márciusi eszmé­ ték körül korlátokkal, amig a kö­ és csében felemelkedett, megnemesedett tár­ nyek ma is életfeltételeket jelentenek a ősi örökségéhez tartoznak. zösség kötelékében nem annak el­ nemzet számára. A sajtószabadság válto­ Ebben a tudatban és megítélésben sadalomnak alkotmányos jutalma. lenére nyilvánult meg, de mihelyt kell értékelni azokat a gondolatokat, me­ Mikor Petőfi: Talpra magyar-ja és zatlanul egyetemes nemzeti érdek, a ma­ a többségre kezdett ártalmas lenni, lyek a márciusi vívmányokból maradtak a tizenkét pont kikerült a nyomdából, gyarság jövője követeli, hogy a sajtó meg­ azonnal lenyesegették vad hajtásait. reánk, mint termékenyítő és éltető erők. sorsdöntő gondolat indult el történelmi maradjon alkotmányos jogaiban de ugyan­ A márciusi eszmék azóta megvalósultak, útjára. Akkor, ahogy Vörösmarty mon­ akkor nagy hivatása szellemi és erkölcsi A napkeletről származott né- beleépültek a nemzet alkotmányos éle? fölkelt rabágya kőpárnáiról a be­ magaslatán. A felelőséggel dolgozó, hiva­ pek ösztöne követelte meg azt a tébe. A parlamentáris rendszer intézmé­ dotta, teg, megzsibbadt gondolat, akkor a sajtó­ tását betöltő sajtó jelenti a leghatásosabb szabadságot, amely erőt jelentett nyesen működik, a többi nagy gondolat szabadság született Az országgyűlés sajtóvédelmet, mert a sajtónak, a márci­ áz egyénnek és a közösségnek. is testet öltött az idők folyamán, az or­ azután törvénybe iktatta a nagy elvet, usi nagy gondolatoknak az az igazi el­ Sehol a világon nem tudták olyan szág közéletét, jogrendjét, kultúráját a mely korszakalkotó hatást gyakorolt a lensége, aki a sajtószabadsággal visszaél. eszmékből fakadt szellem ala­ nemzet sorsára. A sajtószabadság bizto­ Március idusa a magyar nemzeti élesen megkülönböztetni a szabad­ márciusi kította ki és emelte arra a fokra, ame­ sítéka-és feltétele lett a parlamentáris al­ gondolatnak, a magyar szabadságnak, a ságot a szabadosságtól, mint éppen lyen ma áll. kotmánynak. A márciusi nagy napokban magyar életnek a napja, amely fényével hálunk. Büszkén elmondhatjuk, A szabadság ünnepnapján mélyen megszületett szabad sajtó képviselte és elűzte az önkényt s a memzet fejlődésé­ hogy a műveletlennek tartott harcos kell éretnünk a történelmi összefüggést a vitte a megvalósulás felé a márciusi esz­ nek uj lehetőségeket adott A szabadság magyar tanította meg a régebben nemzeti szabadság, a szabad sajtó és az ményeket. A maga szabadságával védte ünnepnapján feltétlenül hitet kell hogy itt lakó európai népeket az igazi önkormányzat között A szabadság, újság­ és erősítette a nemzeti szabadságot. A tegyünk a magyar fegyelmezettségről, önkormányzat együtt járó fogalmak, Kemény Zsigmondok és Bartha Miklósok mert enélkül a márciusi eszmények el­ szabadságra. Ez a titka annak az írás, egyirányú, egy tartalmú gondolat, egyik a szabadságharc honvédéinek leikével halványulnak, pedig kell, hogy a mér­ alkotmányos szellemnek, melyet a másik nélkül nem életképes, nem igazi küzdöttek az örök magyar szabadságharc földéi léptekkel közeledő magyar jobb Teleki Pál gróf miniszterelnök oly erő. Ebben az eszmei összefüggésben szellemi hadseregében. A szabad sajtó a jövő számára megőrizzük híven és csor­ találóan fejezett ki, amikor azt merjük mondani: a magyar géniusznak hajtó és irányitóerő az alkotmányos köz- bítatlanul ezt a szent örökséget mondta, hogy eleink még lóháton mindig a szabadság volt az éltető eleme. a honfoglalók vérszerződésére gon­ nyeregbe ülve is tökéletesebb tör­ Ha dolunk, vagy Szent Istvánnak az auto­ vényeket alkottak, mint nem egy nómia ősi gondolatát, a vármegyei rend­ helyen díszes paloták megbízottai. szert megalapozó törvényeit nézzük, ké­ II. Endre királyunk 1222-ben kia­ sőbbi időkből pedig az Aranybulla pont­ dott aranybullája szolgált mintául jait, vagy Verbőczy törvénykönyvét ol­ vassuk, mindegyikből a szabadság leve­ azoknak a nagyraértékelt országok­ gője árad felénk. A szabadság napfény, A felvidéki magyarság köreiben meg­ hogy a visszacsatolt Felvidék kérdései nak, amelyek közül nem egy még ma amelyből a nemzet életereje fakad. Sza­ azon aggodalomról ir egyik­ között természetszerűleg az is szerepel, is lekicsinylőén nyilatkozik rólunk. badság nélkül nem fejlődhetik értékálló, nyilvánult másik felvidéki lap, hogy most a front­ hogy a magyarságnak ott folytatott 20 éves A magyarnak a szabadság ép­ virágzó kultúra. A történelem lapjairól harcos kedvezmény leple alá elrejtőzhet­ hősi felvidéki szabadságharcában kiki pen úgy a természetéhez tartozott, megbizonyosodhatunk, hogy a szellemi és nek olyanok is, akik bár a világháború­ hogyan viselkedett a cseh elnyomókkal kultúra a szabadság éltető leve­ mint akár a levegő. Csak akkor anyagi ban megfelelő frontszolgálatot teljesítet­ szemben. gőjében emelkedik arra a magaslatra, Nem elég tehát, ha valaki a tűz­ robbant ki elemi erővel az ellen­ ami a nemesebb értelemben vett embe­ tek, de a megszállás alatt akár meggyő­ ződésből, akár pedig gyávaságból vagy harcos törvény által megkövetelt Károly állása, amikor megtévedt szeren­ rihez méltó. csapatkereszttel, Vitézi Rendben való fel­ opportunitásból a cseh rendszer hívei let ­ csétlen uralkodók, vagy idegen 'A nemzet szabadsága valójában az tek. A cikkírók mind egyöntetűen tilta­ vételéhez előirt kitüntetésekkel rendelke­ szellemtől megkótyagosodott gyen­ egyetemes nemzeti autonómiát jelenti, koznak az ellen, hogy esetleg most ily zik, mert az is elbírálás tárgyát fogja vagyis azt az önkormányzatot, mely sze­ ge itélőképességü rajongók próbál­ rint a nemzet az állami rend keretében emberek jelentkezhessenek és világhábo­ képezni, hogy a cseh megszállás alatt tak rést ütni az ősi örökségen. Az önmagát minden idegen hatalomtól füg­ rús érdemeik előtérbe hozásával a front­ magvar nemzeti szempontból mily maga­ európai szellemi áramlatok azonban getlenül saját törvényei és akarata alap­ harcosi kedvezményekre, sőt a Vitézi tartást tanúsított. Nem érdemkeresésről van itt szó, nem nyomtalanul suhantak el tör­ ján kormányozza Az autonómiák és ve­ Rendbe való felvételre igényt tarthas­ sem pedig megkülömböztetésekről vagy vénykönyvünk felett, hanem ezek­ lük együtt a szabadságjogok tartó oszlo­ sanak. Ezzel szemben meg kell állapítanunk, denunciálásokról, hanem kizárólag csak pai, szerves részei a nemzeti függetlenből az újszerű eszmékből mindig ki tudtuk válogatni azokat, ame­ lyek kötelezőek voltak földrajzi belső válságok voltak az okai. Még el költözködés! jogát, aminek vé­ elfelejti, hogy csak a nagymultu helyzetűnk miatt, de úgy átalakí­ a szomorú emlékű 1514-íki évi res következményei lettek, sőt az és okos nemzet tudja úgy igazítani tották magyarrá, hogy szerves ré­ parasztlázadás csirái sem itthon a igy meggyengitett ország nem tudta a sorsát, hogy ne keltsen gyanút a siéivé váltak alkotmányunknak. magyar jobbágy kunyhójában lát­ feltartóztatni a keletről nyugatra nála hatalmasabban, de cselekede­ Mindig voltak zökkenők a ták meg a napvilágot, hanem nyu­ megsemmisítéssel fenyegető törököt. teiben sohasem felejti el, hogy mi A látszat sokszor csal. Aki a a kötelessége önmaga, családja és szellemi újdonságok honfoglalása gatról hordta ide a szél azzal a közben, de a magyarság sohasem okoskodással, hogy az egyre fe­ Trianon utáni helyzetet vizsgálva hazája iránt, vagyis adott alkatom­ veszítette el józan ítélőképességét. nyegetőbbé vált török veszedelem azt olvasná ki a történelemből, mal nem retten vissza élete koc­ A szabadságharcok mindig külső ellen a földhöz kötött paraszt na­ hogy a mi népünk szolgának is jó, káztatásától sem, ha a szabadsága erők ellen védekeztek és sokaséin gyobb védelem lesz. Ezért vették az mm látja a fától az erdőt, mert forog kockán. Válasz a felvidéki frontharcosoknak. �2. oldal arról, hogy tudatában vagyunk annak, hogy a húszéves felvidéki szabadságharc éppúgy megkövetelte a vitézi erények közül az önfeláldozást, a lemondást és gyakran a hősiességet, mint a világháború bafcai$tAkadt számos olyan ember, aki akár nemzeti szimpátiából, vagy pedig meggyőződésből, világháborús kitünteté­ sekkel a mellén azonnal a cseh légionigták szolgálatába állott. Voltak talán olyanok is, akik opportunitásból, számitó érdekből, vagy A MUNKA pedig gyávaságból állottak cseh zsoldba. Az illetékes tényezők figyelnie a felvidé­ ki magyarság sorsának intézésében ter­ mészetszerűleg kiterjed arra is, hogy az áldozatos igaz magyarok közé ne furakodhassanak se frontharcosság, sem pe­ dig vitézi avatás iránti vágy örve alatt olyanok, akik „becseheltek", vagy pedig, akik soha magyarok nem voltak és most csak a maguk pecsenyéjét szerelnék meg sütni a felvidéken ujjonnan lobogó ma­ gyar tűznél. Salgótarján, 1939 márc, 11 EZ EN T Ü L MAGYAR SZlVARKAPAJfIK-Eb SZIVARKAHÜVELYGYÁR R.. T. az eddigi felülmúlhatatlan Modianominöségben hozza forgalomba a A Salgótarjáni és Salgótarjáni Járási Ipartestület LIII. évi rendes közgyűlése. Az elmúlt vasárnap a helybeli és Mátraverebély, Vadasi József Zagyvapálkörnyékbeli iparosok rendkívüli érdeklő­ falva, Zsebe Antal, Csemniczky István, dése mellett tartotta meg a salgótarjáni és ifj. Koós József Kisterenye, Gál Sándor salgótarjáni járási ipartestület ötvenhar- Kisterenye, Jóvári Mihály, póttagokul madik rendes évi közgyűlését székháza jedig: Molnár József, Porszász János, Magyar Gyula, Drevenka András, Acél nagy termében. Zsiday István elnök a Hiszekeggyel Béla, Bruncsó Béla, Őrlik Gyula, Winnyitotta meg a közgyűlést, melyet a ta­ hardt István, Jancsik Ferenc, Fischer Zoltán választatott meg. gok állva mondtak az elnök után. Az 1938 március hó 6-án felvett és Simon Aladár és Patay Lajos az most felolvasott jegyzőkönyvet észrevétel újonnan megválasztottt ipartestületi alel nélkül vették tudomásul a közgyűlés nökök régi értékes és közbecsülésnek örvendő tagjai a salgótarjáni iparosságnak. Zsiday Istvánnak, akitünőelnöknek,aki igy szokásokat nem azért hoztuk be, mert tagjai. Utána Zsiday István elnök számolt Megválasztásuk nyereség a testületnek remélhetőleg békében és aszemélyi torzsal­ roppant magas dolgoknak tartjuk, hanem be az elmúlt év eseményeiről. Lelkes és a városnak egyaránt, amelynek mindig kodások teljes kikapcsolásával irányíthatja divatból. A divat nem az észszerűt, a ki­ hangon méltatta a Felvidék egyrésze hü polgárainak mutatkoztak. majd tovább az ipartestület hajóját egy válogatott szépet, jót hozza. Aki divatból egy alacsonyabbrendü parancsnak veti visszacsatolásának nemzeti jelentőségét Az uj vá'a'ztás le'jes elégtételt hozott szebb és boldogabb iparos jövő felé. magát alá és aki nagyon és folyton dívá­ és a legnagyobb hódolattal emlékezett tól, végül belegörbül maga is a divatba, meg Magyarország főméltóságu kormány­ mint a teherhordó kuli s görbén megy, zójáról. Szólt a salgótarjáni iparosság lo­ ha niqcs is teher a hátán. Br. Kemény sonci látogatásáról, amelynek során a Zsigmond azt mondja : aki sokat beszél testvér ipartestületnek a salgótarjáni ipa­ franciául vagy németül, lassan maga is rosság a kormányzó életnagyságu festmé­ franciásan, illetve németesen kezd gon­ nyét ajándékozta. Kitért az elmúlt év dolkodni, végül egészen franciává, illetve nehézségeire is, amelynek során az ipa­ németté lesz. rosság kenyere ismét megcsappant, de A Munka febr. 11-iki számában cigánymuzsika szerepét. Majd magyará­ büszkeséggel állapította meg, hogy becsü­ Innen van az én aggodalmain is ... letességben az iparos név nem csorbult. „Nyam-nyam zenekar magyar kultures- zatot kapok arról, hogy a csárdás az Ezért tettem szóvá s különösen azért, Majd általános öröm közepette bejelen­ téken" címmel cikket Írtam arról, hogy „egyetlen" tánc, melyhez hangulat kell. mert egy Balassa Bálint nevét viselő iro­ Azután nagy tájékozottsággal meg­ dalmi társaság rendezte úgy, hogy legyen tette az iparos nyugdíj közeli megvaló­ egy magyar kulturesten Liszt, Mécs, Darkó számok után milyen könnyedséggel sik­ állapítják, hogy ma már a „légmagyarabb" jazz-band. A kérdésre, hogy miért tette, sulását lott át az est tapsoló közönsége a ma ­ bálon is csak visszatérő refrain a csár­ az egyéni rendező nem tudott válaszolni. Az elnököt beszámolója után a köz­ gyar hangulatból, egy egészen ellentétes dás ... No igazán merészség az ilyen bálra Pedig csak ő a felelős. A szürke fiukra gyűlés tagjai lelkesen megéljenezték. lelkialkatra szabott idegen származású rásütni, hogy „légmagyarabb". igazán nem tartozik, hogy a rendezőség Gáspár János pénztárnok terjesz­ tánczene egész éjszakát betöltő élveze­ A „Szürkefiuk" aláírás mögé buvó szájharmonikával, vagy oláhdudával ad tette be ezután az ipartestület 1938. évi tébe. támadóm azt hiszi, hogy : „ma már a jazz tánczenét az esten. A szürkefiuk nem zárszámadását és vagyonmérlegét 25.354 64 E furcsa látszatból bátor voltam a igenis hozzátartozik a műveltséghez, mint hibásak benne, hogy olyat adlak, amilyet P bevétellel és 24.291 04 P kiadással, közönség magyarlelküségét kétségbevonni. a mai korhoz a rádió". Igen, hozzátar­ kértek, ök — ahogy tudom — tudtak valamint 80.487'55 P tiszta vagyonnal. Szóvá tettem, hogy müveit középosztá­ tozik ... Fidzsi szigeteken, Floridában volna másfajta hanghullámokat is „szállí­ A számvizsgálók jelentése után a lyunk milyen nagy fogyasztója a nyugati vagy Hollywoodban, ahol született, ahol tani", ha kérnek, de nem kértek s bizony pénztárnok és számvizsgálók részére a műveltség cikkeinek s a jazz zenét nem tökéletesedett, de itt nálunk, List, Erkel, a csárdás nem kellett egész éjszaka (részt­ közgyűlés a felmentvényt egyhangúlag tudja nélkülözni még a legmélyebb ma­ Bartók, Kodály, Dohnányi, Poldini hazá­ vevők állítása Szerint). megadta. Zsiday István elnök előterjesz­ gyar hatások után sem. Hibáztattam az jában már sohasem jelent műveltséget, Támadóim megnyugtatnak, hogy tést tett egy altiszti állás rendszeresitésére, est rendezőségét, hogy oly készséggel szol­ legfeljebb divatot s még annyi civilizációt nincs veszélyben-a magyar kultúra. Ezt a kisterenyei Iparoskor részére segély gálja ki a közönség beteg hajlamait a- sem, mint egy fogkefe... az optimizmust igazán vártam. Ez mindig megadására és az ipartestület által kiállí­ helyett, hogy igyekezne rászoktatni, rá­ Hogy ki mit tart szépnek, érzés kéznél van, ha magyar dolgok kallódnak tott igazolványok után kiállítási dij meg­ nevelni a magyar muzsikára s tánc sze- dolga. Én a jazz muzsikát nem tartom se el. „Van elég belőle, olyan erős a ma­ szabására. Több 'hozzászólás után némi szépnek, sem magyar dolognak. És hiába gyarság, hogy a török, vasasnémet sem retetére. változtatással az elnöki előterjesztéseket is próbálnak Önök magyar mentalitású tudta elpusztítani. Mért pusztulna el most, Cikkemben nem személyeskedtem, a közgyűlés magáévá tette. általános jelenségeket tettem szóvá s meg ethbereket az ellenkezőről meggyőzni. ha annyit kibírt ezerév alatt?" — Utol­ Ugyancsak elfogadta a közgyűlés az állapításaim szigorúan elvi síkon állnak. Ahogy nem lehet rábeszélni a varjut, jára egy nagy barackot nyomnak buksi 1939. évi költségvetési előirányzatot is. hogy varjú testvérei helyett a díszesebb fejemre, miközben legkénkövesebb tekin­ Természetes lett volna, ha a kér­ tollú harkályt, vagy rigót szeresse, úgy Zsiday István ezután bejelentette télyt szikráznak, mondván : „untatsz kö­ az ipartestületi elnök, alelnökök, elöljáró­ déshez hozzászólók szigorúan tárgyi vo­ nem lehet szidni a négert, mert a szaxo­ lyök a magyarkodásoddal!" ság, pénztárnok, továbbá az iparosszéki natkozásban szállanak velem vitába s font "magáénak tartja, a csehet, ha a Majd Koltay ur firtatja zordonan, elnök lemondását és az iparosszéki alel- megkísérlik bebizonyítani, hogy de igen trombitáért lelkesedik, a németet, ha har­ hogy hogy merem én „nagy tájékozatlan­ is egy jazz zenekar szerepeltetése azon nök elhunytét. » monikával, verklivel kesergi ki bánatát. sággal" a magyar kultúra ügyét védel­ A lemondás körülményeit meg-meg­ a magyar kulturesten nagyon helyes volt A németek pár éve Drezdában vagy mezni I ? — Ejnye Uracskáim, hát úgy újuló viharos bizalomnyilvánitás mellett s egyáltalán nem rendezési hiba ... Vi­ képzelik Önök, hogy a magyar kultúra Lipcsében „izléstelenségi kiállítást" ren­ szenvedélyes hangon ismertette az elnök, tázhattak volna afelett is, hogy a közön­ deztek, melyen, mint izléstelenségi példa magántulajdoni?), mely rá van telekkönymely után elhagyta a tanácskozó termet. ség nagyon kurucos magyarságot juttatott kifejezésre az est után, midőn egész éj­ szerepelt a mezőkövesdi matyóbimzés. vezve az irodalmi társaságokra, nöegyleDr. Figus Béla v. főjegyző, ipar­ szaka jazz zenére táncolt. Ilyen vitára Ki vállalkozna arra, hegy a németeket az lekre, dalárdákra, zenekarokra ? Oh nem biztos elnöklete alatt lefolyt választás Uraim, a magyar kultúra kőzkincs, s ép­ azonban nincs kedvük, hanem városi lé­ ellenkezőjéről meggyőzze ? eredménye a következőképen alakult: tükre „falusiasán" válaszolnak nekem ... Vagy az egykori francia lovastiszt- pen olyan joggal figyeli megnyilvánulásait Elnök lett Zsiday István, akinek a „Mert csak erről a hibás rendezésről és •tel — ki egy esztétikai vitát azzal zárt s beszél bele Pityi-Palkó, Kovács István lemondását — miután az elnök munkája a közönség nem túlságosan „látszó" ma­ le, hogy becsületszavára kijelentette, hogy mint Keltái vagy Petróczy. iránt teljes bizalmát nyilvánitotta — ném gyar Ízléséről van szó (s nem a szürke Mind a két válaszoló úr azt mondja fogadta el a közgyűlés. Alelnökök lettek: fiukról). Verejtékezve, sok kulturfölény a kérdéses szobor szép — ki merne más nekem, hogy vannak olyan jó magyarok Simon Aladár, Patay Lajos és Poldermann bibircsókot találnak magukban... így véleményen lenni? mint én s hogy lehet ió magyar az is, A Szürkefiuk is ilyen formán félem Béla a régi alelnök, akinek lemon­ rájönnek, hogy helyesen tudnak Írni, el­ aki nem látszik annak, Igaz I De sajnos, dását szintén nem fogadta el a közgyűlés. hencegnek vele, hogy őket bizony nem litenek meg vélt erkölcsi, de tényleges emberi eszközökkel nem tudjuk lemérni Ugyancsak nem fogadta el a közgyűlés tehet becsapni azzal a lidércnyomással bumeráng fölényükkel : hallgass „zerge­ pontosan senki magyarságát. Csak Isten Köntzéy Ferenc iparosszéki elnök lemon­ mert ők tudják, hogy mi fán terem az, tollas" ott falun „vidéki elfogultságoddal" látja mindenki lelkét. Véges emberi esz­ dását sem, mig alelnöknek Bodó Lajos hiába beszél nekik az a fránya falusi ne kotyogj bele a dologba, mert mi ol­ közeinkkel valaki magyarságára s általá­ választatott meg. Számvizsgálók lettek: „zergetollas." Egyik legnagyobb dudoro- vastuk Hóman-Szekfüt. .. (Jó, hogy pal­ ban érzelemvilágára — látszatokból kö­ Polk Ferenc, Patay István, Kimer László, dásuk azonban az, hogy ők „városiak." lósjoguk nincs. Majd adnának nekem .. ) vetkeztetünk. Mit nyerünk mi olyan ma­ mig előljárósági tagokul: Ambrus Imre, S olyan magasságot kölcsönöz nekik, hogy Nekik „vidéki elfogultság" az, ha valaki gyarsággal, mely soha sem „látszik", ha­ Bicskei Miksa, Bodó Lajos, Babják Kál­ egészen megszédülnek tőle. Milyen kár, a Grey-Boys komédiában azt a szellemet nem ott rejtőzködik minden külső meg­ mán Kisterenye, C'emen József, v. Csák­ hogy nem lehet igy mondani: „Isten ke­ támadja, mely magyar embereket takar nyilvánulástól gondosan, szemlesütve, el­ idegenné s kifogásolta azt a rövidlátást, tornyái Béla Somoskőújfalu, Gáspár Já­ gyelméből városi" s milyen kár hogy fátyolozva a lélek rejtett kávéméiban. nos, Hegedűs Gyula, Hettich Péter, Ko­ nem lehet az egész cikket ezzel teleirni: mely magasabbrendüséget, európaérséget Nekünk a lélek mélyén lakozó ma­ vács Lajos, Kulcsár Ferenc Kisterenye, „városiak" „városi" ... Büszkén értésem­ lát abban, ha magyar zenészekkel furcsa Kovács Gyula, Lilinger János, Molnár re adják, hogy személyesen olvasták a hangszereket fuvat, dobot, cintányért ve­ gyar lelküségen kívül erős kivetülések, József, Nagy József, Ladomérszky De­ Hóman-Szekfü „Magyar történet" V. kö­ ret s szégyenletes módon Nyugatot máj hangos szintvallások, sőt kemény állás­ zső, Németh Mihály Kisterenye, Pál De­ tetét. Egész tekintély-görcsöket kapnak, molva, Boy ruhába kíöltöztet. Mintha foglalások kellenek. Nem dugdosolt, a lé­ nem lenne itthon külötnb, hozzánk illőbb, lek mélyen, bátortalanul pislákoló, — kí­ zső, Rőmer Jenő, Sótér Ignác, Szalay s tudóssá merevedve ismertetik a magyar nekünk valóbb. De hát a divat I Mert vülről nem látható, elfinomodott „csupa Imre, Szabó János, Takács Ferenc, ifj. SZIVARKAPAPIRT és SZIVARKAHÜVELYT Még egy-két szó a nyam-nyam kérdéshez.* valljuk be: a Grey-Boys nevet, a szürke lélek, csupa finomság" Timaróczky Sándor, Telek József, Tímár 'Elíró 2 számunkban jalan clkkst hnlyszflks libériát, az Idegen táncokat, ruhaformákat, magyarság kall. József, Tóth József, ifj, Varabélyl István miatt asm közölhettük. Szar*. — vérszegény �A MUNKA Salgótarján, 1939 márc. 11 Főlerakat: MAYER és UNGÁR Jobb üzletekben kapható! Azt mondja Koltay úr : „A szegény szürke fiukat meg kár bántani..." — Ki bántotta őket ? Úgy tesz Koltay úr, mint ha nem vette volna észre, hogy cikkem elsősorban a rendezőségnek, azután a közönségnek, de semmiképpen sem a Szürke fiuknak szólt, akik megrendelésre jöttek oda. További mentegetődzése, hogy a Szürkefiuk zenével keresik a kenyerüket Jó, de mi közé van az ő kenyérkérdésük­ höz egy irodalmi társaságnak ? Szána­ lomból csak nem lehet pódiumra tusz­ kolni mindenkit ? ... Én sem mondom, hogy a nemzeti gondolat azon bukik el, hogy tangót vagy foxtrottot táncol a közönség, még sem tudom elhinni, hogy ez a nagy táncolás valami kirobbanni akaró magyarlelküség csalhatatlan jele. Az meg biztos, hogy nem magyar kultúra. Mert a magyar kul­ túra csak az, amit a magyar nép a maga leikéből ad, amit magából kitermel, amit nem kölcsönkapott vagy mástól tanult el. Már pedig a jazz, a tangó ilyen mástól tanult valami s feltűnő, sok magyarnál nagyobb becse van, mint a saját kincse­ inknek Ezt hibáztattam. Nem vagyok kishitű, nem Írom le soha, hogy „kis nemzet vagyunk", de nem utánozhatjuk végtelen gazdagságunk mellett sem Németországot sem Olaszor­ szágot Ök megtehetik, hogy a jazz-bándnek is adnak helyet, nekünk nincs he­ lyűnk idegen dolgokra. Mi reánk vesze­ delem, elbukás a nagy adagokban való idegen kultúra, melyet én — tévednek Uraim — nem becsülök le, csak addig feleslegesnek, szükségtelennek, sőt ártal­ masnak tartok, amig’önmagunk kincseivel meg nem gazdagodtunk I Mi itt nem le­ hetünk más népek műveltségének színé­ szei. Csak önmagunkat, saját szerepünket játszhatjuk bármilyen ragyogó alakításra nyitna is alkalom. — A parádés szerep sem kell. Más nép pulikutyája nem le­ szünk. Itt a falun látom mennyire idegen­ nek, más gyökerekről táplálkozónak ta­ pintja a paraszt a várost s gyanakvással tekinget feléje, amint látja hogy az a kul­ túra, amit városban lát nem ő paraszti, népi kultúrájának folytatása, hanem ide­ gen dolog. Koltay urnák kifogása van a fele­ lőtlen kritika ellen. Hogy érti ezt Koltay uram? Úgy gondolja, hogy csak patentirozott irodalmárok kritizálhatnak iparengedéllyel s ujraoltási bizonyitványnyal?? Mi az, hogy „felelőtlen" az én esetemben ? Elég bátorságom van ahoz, hogy felelőséget vállaljak azért amit mon­ dok. Hogy gondolja Koltai uram, hogy a kritizálási előjog klikkeknek, egyesületek­ nek jár csak ki s kívülállókra rögtön rá lehet sütni a felelőtlenség stigmáját ? Nem uram. Politikai szótárból való kopott pajzs a kritika ellen, ez a „felelőtlenség". — Hát aztán miben áll az Önök felelő­ sége, ha én felelőtlen vagyok ? ? Jó le­ het melegítő tudatuk egyeseknek, cso­ portba tömörülteknek, hogy ők mivel egyesületben, csoportban vannak, mindjárt felelős pólyába csavartan cuclizhatnak kultúrát, mégis megeshet, hogy a felelőt­ lenek kifütyülnek „felelős" alkotásokat. Érdekes azonban tovább firtatni, hogy egy „felelős" mikor dudorodik hivatottá (?) s kinek hivatott ? Az avatatlanoknak (?) önként lesz hivatottja (?) Nem Koltay uram I Nem azért megy olyan nehezen előre a magyarság ügye, mert kritika van — ha felelőtlen is — hanem azért, mert mindenkire rá szeret­ nék sütni, hogy „felelőtlen'* érezvén, hogy kritika pergőtüzét gyenge bordáik nem állják ki. . Tisztában vagyok azzal, hogy egy magyar bál megrendezésénél a rendező­ nek milyen nehézségekkel kell megküz­ deni, de még sem tudok tapsolni olyan Hírek és különfélék Halálozás. Szepesolasziban, a ked­ ves családi kúriában életének 79. évében március hó 7-én hosszú betegség után úgy, ahogyan egész nemes élete lefolyt, szerettei körében csendesen lehunyta jó­ ságos tekintetű szemeit özv. Kummer Károlyné Stadler Júlia, polgármesterünk feleségének dr. Förster Kálmánnénak édesanyja. A patriarchális kort elért Nagy­ asszonyra szeretettel gondol vissza min­ denki, akinek szerencséje volt övele egyszer is találkozni. Jóságos nemes szive, meleg emberbarátsága általánosan meg­ becsültté tette öt városának, Szepesolaszinak határain túl is. így a család mély­ séges gyászában együtt osztozik most a barátok, ismerősök és tisztelők nagy se­ rege is. Életének utolsó napjait bizonyára boldoggá tette az a tudat, hogy Margit leányán kívül betegágya mellett láthatta másik szeretett leányát is, akik a legmé­ lyebb gyermeki szeretettel, őszinte emberfeletti erővel vették fel a harcot az immár elkerülhetetlen Végzet ellen. Hiába volt azonban minden, mert a jó feleség el­ ment az ő három éve elköltözött kedves férje után. özv. Kummer Károlyné földi maradványait március hó 10 én helyez­ ték a szepesolaszi i temetőben örök nyu­ galomra. A végtisztességre Szepesolasziba utazott dr. Förster Kálmán polgármester is. Férjével együtt immár a feleség is ott alussza mélységes örök álmát a szepesolaszi-i kedves temetőben. A gyászjelen­ tés szerető szavaival búcsúzzunk el mi is 3. oldal Miért jobb vízben bevenni az aspirin tablettákat Mert a vízben finom porrá széte­ sett tabletták a gyomron gyor­ sabban jutnak át, egyszerre kerül­ nek a szervezetbe és így jobb és gyorsabb hat.ást fejtenek kL Minden Aspirin- tablettán a nöayelu - kereszt i . látható, ez különbözteti meg az utánzatoktól. rendezésnek, mely magát a kötelező tra­ lommal házaikat nemzetiszinfi zászlóval díciókon túltéve, pukkedlikre szolgálja ki feldíszíteni, az istentiszteleten és ünne­ a divatot pélyen résztvenni szíveskedjenek. Dr. Förster Kálmán s. k. A Szürkefiúk szememre vetik, hogy polgármester. fejedelmi többesben beszéltem. Igen 1 Va­ lóban nem egyedül vagyok véleményem­ Meghívó. A Salgótarjáni Front­ mel. Néhány millió is azok száma, akik harcos Főcsoport az 1848—49. szabad­ — „zergetollasok" — majd egyszer szá­ ságharc emlékünnepét folyó évi március mon kérik, hogy miképpen sáfárkodtak hó 14-én este 8 órai kezdettel tartja — disztáborozással — egybekötve a róm. a magyar kultúrával odafenn. Végezetül azt mondja ön rímbe ■ kát Olvasókör nagytermében. A márciusi dicső napok jelentőségét Szente László „kritizálni könnyebb, mint produkálni". kormánytanácsos^ a frontharcos főcsoport Igaza van. Szép produkció volt, kár, elnöke méltatja. A bajtársak teljes szám­ hogy szegény Balassa Bálint gúnyosan ban való megjelenését kéri a főcsoport megfordult a sírjában.., Elnöksége. Petróczy Gyula. Dudás János uj nótát Városunk kedvelt nótaköitőjének két dala jelent tőle : „A szeretet melege övezze emlékét meg a mostanában divatossá vált levelező­ lap-formában. Egyik a „Piros rózsák" c. a síron túl is 1“ hallgató, melynek szövegét vitéz Jónás Kinevezés. A Nagybátony-Ujlaki Ödönné, a Balassa-Társaság tagja irta. A Egyesült Iparművek rt budapesti köz­ dallam szépen simul a poétikus szöveg­ pontja feitler Károly cégvezetőt igazga­ hez, kifejező és könnyen énekelhető. A tóvá nevezte ki. A kinevezés osztatlan másik dal a „Bevonulási csárdás", Klain örömet keltett városunkban, különösen Ödön lévai városbirónak ajánlva. A csár­ az acélgyári telepen, ahol Peitler Károly dás szövege is Dudás János verse. A született, gyermekkorát élte és ahol de­ négy nyolcados Ütemű lassú csárdás a tí­ rék édesapja nyugdíjas éveit éli ma is. pusos magyar nótaképletben van kom­ Gratulálunk szerkesztőségünk nevében I ponálva ; hangterjedelme mutatja, hogy Az Uj 42-lk ontálysorsjáték április inkább éneklésre, mint táncra van szánva. 4-án kezdődik. Óriási összegek nyerhetők most ismét és sokan lehetnek váratlanul gazdagok, lsem A zongoraletét könnyen játszható, cigászabad a Reménységet feladnia, mindig törekedni nyos jellegű, a kínálkozó mozduLádókat kell az embereknek és a lehetőséget kell keresni, jól kihasználja. Hisszük, hogy mindenki­ hogy hátha most a „Szerencsés véletlen" sikerül. nek, aki kedveli a magyar nótát, igaz Mindenkinek és minden egyes sorsjegynek egy­ forma a nyerési esélye Nyerni azonban csak an­ gyönyörűségére fognak szolgálni ezek a nak lehet, akinek sorsjegye van I Vegyen vagy dalok és újabb híveket fognak szerezni rendeljen tehát egy sorsjegyet MÉG MA bárme­ a ma már oszágosan is jónevü dalszer­ lyik főárusitónál. A hivatalos árát */,—3 50, */« — zőnek. 7, '11—14, */*—28 pengő van ideje megfizetni a húzás előtt 100 Pengő a felvidéki „Magvar Házak" javára. A karancskeszii „Kát. Leánykor" farsang vasárnapján rendezett, nagy sikert aratott szinelőadása jövedel­ méből 100 pengőt ajánlott fel a felvidéki „Magyar Házak" céljaira. A Leánykör ezzel is kifejezésre akarja juttatni, hogy nem csupán szóval — hisz ez a legköny nyebb, — hanem tettel, áldozatokkal is szereti hazáját, támogatja a még ide­ gen rabság alatt sinylődő testvéreit. A három.egy felvonásos színmű művészi betanítása Legendy Mária és Hárskúti Mária tanítónők érdeme, akik fáradsá­ got nem ismerő lelkesedéssel és mély művészi érzékkel végezték a betanítás és rendezés nehéz munkáját. Óvakodjunk a házaló faiskolai ügynököktől, mert rendszerint harmad A 42-IK M. KIR. OSZTÁLYSORSJÁTÉK játékterve páratlan nyerési esélyeket nyújt Egyetlenegy sorsjeggyel nyerhető pengő jutalom főnyeremény azután 700.000 400.000 300.000 100.000 pengő pengő pengő pengő továbbá 70.000 P, 60.000P, 2 szer 50.000 P, 2 szer 40.000 P, 30.000 P 21 drb. á 20.000 P. 32 drb. á 10.000 P stb. Az L eeztályw aorajegyah hivatalai ára , ’/s-S'/aP, */<—7 P, ’/>-14 P, ’/i—28 P az Saezea főáruaitóknál, kik gondos kezelést “ és feltétlen Utoktartáat biztositanak. rendű pajzstetves, nem fajtaazonos gyü­ mölcsfát szállítanak. Szerezze be szük­ ségletét közvetlenül Unghváry József fa­ iskolájából Cegléden. Árjegyzéket ingyen küld. A Salgótarjáni városi vendég­ forgalmi iroda 1939. III. 25-én meg A sál jótar jani kir. jbtág mint telekkönyvi batóaáj 1111/1939 tkax. . Árverési hirdetmény-kivonat A m kir. Kincstár végre hajtatónak Trajbiár Antal végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi. hatóság a végrehajtató kerelme következtében az 18811LX te- 144, 146 és 147 §-ai valamint az 5610/1931 M. E. és a 35U00/1931 M. 1. számé rendeletek értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 1304 ar. P 62 fillér köztartozás tőke és ennek a kielé­ gítésig járó 9 százalék késedelmi kamatai és az árverési kérvényért megállapított 2 P 90 fillér költség, valamint a csatlakozottnak kimondott* Gróman Ignác 20 írt. Hrabina Józsefné 25 korona. Rusznyák Sámuel 64 P-21 fillér tőkekövetelés és járulékai behajtása végett, a salgótarjáni kir. járásbíróság területén levő Salgótarján megyei városban fekvő, s a salgótar­ jáni 101 számú telekkőnyben A I. 7 sor 48/a 1/a 1/a hrsz- alatt foglalt s B:20 és 33 sorszámok sze­ rint Trajbiár Antal végrehajtást szenvedett nevén álló „ház udvar kert" ingatlanra 1000 P. kikiáltási árban, mindazonáltal a Salgótarjáni Kőszénbánya rt. javára bekebelezett kószénkiaknázási jognak fentarásával, mely ingatlan Gróman Ignác és Hrabina Józsefné csatlakoztatott, valamint a m. kir, Kincstár alapvégrehajiató érdekében a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron alul. Rusznyák Sámuel csatlakoztatott végrehajtató érdekében pedig 2585 P vételárnál alacsonyabb áron alul el nem adható. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a telekköoyvi hatóság hivatalos helyiségében (Vaska* pu u 1 az. 4 ajtó) megtartására 1939 márdai felelő jelentkezés esetén társas autóbusz kirándulást rendez Lévára. Indulás III. 25. reg. 7 órakor. Érk. este 21 órakor. Jelentkezési határidő március 16. Rész­ 3L napjának <L«. 12 óráját t&ai kL vételi dij 9'50 P. Az érvéreiül szándékozók kötelesek bánat­ Nyirkos, hideg; levegő fenyegeti egészségét. Gondoljon mindig arra, milyen kiváló szer az Aspirin-tabletta meghűlés, reomatikus bántálmák és fejfájás ellen. A minden egyes tablet­ tán ás csomagoláson* látható a világhírű „Bayer" kereszt szavatolt az Aspirin tabletták biztos ha­ tásáért, tisztaságáért és ártalmatlanságáért. Hirdetmény. Március 15 ét Sal­ gótarján m. város közönsége a f. évben 15 én, szerdán negyed 12 órakor ünnepli meg az Ipartestület dísztermében rende­ zett Hazafias ünnepség keretében. Már­ cius 15-én d. e. 10 órakor az összes hitfelekeietek templomaiban hazafias ün­ nepi istentiszteletet tartanak. Felkérem a várói hwafiai kQifiniégét, hogy u alka­ pénzül a kikiáltási ar 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881 LX te 42. §-ában meghatározott ár­ folyammal számított óvadékképes értékpapírosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek elő­ legei bírói letétbehelyezéséről kiállított letéti eliamervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 LX te. 147,150. 170 $$. 190&XLI te. 21. $) Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál maga­ sabb Ígéretet tett ha többet ígérni senki sem ígér, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyan­ annyi százalékáig kiegészíteni. 1939 február 4 Dr. Bánffy s. k.. kir. jbsági aljegyző. Salgótarján A kiadmány hiteléül Barabás kiadó �A MUNKA 4. oldal Apollo mozgÓ Szombaton, vasárnap és hétfőn, — Deanna Durbin legújabb filmvigjátékal teleket az 1881:LX. te. 150. §-a alapján állapítja. Az árverézt feltételeket a hivataloe órák alatt a telekkönyvi hatóságnál Vaskapu utca t sz. 2 ajtó és Ceted község elöljáróságán tekinthetők meg (1881:LX t.c. 147 8 g pont). A telekkönyvi hatóság elrendeli, hogy a telekkönyvi iroda az árverés elrendelését a cercdi 505 számú telekkönyvben jegyezze fel. A telekkönyvi hatóság a hirdetmény egy példányát kifüggesztés, egy példányát pedig az árverési feltételek megtekintése végeit Ceted köz­ ség elöljáróságának, továbbá egy-egy példányát szabályszerű közzététel végett Zabar. Pogony, Bárna és Medveshldegkul községek elöijáróságaKedden, szerdán, csütör­ megküldi. (1881 IX te. 152 §. 1908 XLI te. 23 §.; tökön és pénteken Az árverési feltételek a kővetkezők : —Nyirő Józef regénye — Az érvéréin! szándékozók kötelesek bánat­ pénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy az 1881 LX te *42 §-áhan meghatározott ár­ folyammal számított óvadékképes értékpapiros­ ban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek Fősz.: Jávor Pál, Bordy clólegca birói letétbehelyezéséről kiállított letéti Bella, Mály G., Szilassi L. elismervényt a kiküldöttnek ötadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 LX te. 147, 150, 170 §§: 1908 XLI te. 21 §). A starjáni kir. jbíróság mint telekkönyvi hatóság Az, aki az igatlanért a kikiáltási árnál ma­ 7582/1938 Iksz. gasabb ígéretet tett, ha többet senki sem ígér, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint A Salgótarjáni Népbank r. L végrehajtató* megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyan­ nak Simon morei Lajosné sz. Vincze Maria és tár­ annyi százalékáig kiegészíteni. Salgótarján 1938. december 7. sai végrehajtást szenvedők ellen indított végre* hajtási ügyében a telekkönyvi hatósóg a végre* Dr. Solti s. k. kir. járásbiró hajtató kérelme következtében az 1881:LX te 144. A kiadmány hiteléül: 146 és 147 §-a értelmében a végrehajtási árverést Olvashatatlan aláírás. elrendeli 2UOÜ P tőkekövetelés, ennek 1932 évi március hó 31. napjától járó 6 százalék kamata. 198 P 30 fillér eddig megállapított per és végre* hajtási és az árverési kérvényért ezúttal megálla* Bugatti kabriolet, pitott 71 P 20 fillér költség továbbá a csatlako­ zódnak kimondott Salgótarjáni Takarékpénztár 916 P tőke és járulékai behajtása végett Czcrcd községben felvevő s a czeredi 505 számú telek­ könyvben A~H sor. 82 hrszám alatt felvett „Ház tökéletes állapotban magán­ 62 sz. beltelek" ingatlanból B, 3. 5. 6. és 7. sor­ kézből 3 500 pengőért eladó szám szerint Simon marci Lajosné sz. Vincze Má­ Évi adó 160 pengő, fogyasztása 12—14 ria. kiskorú Simon marci György, kiskorú Simon liter. Ritka alkalmi vétel. Érdeklődni: marci Erzsébet és kiskorú bimon marci Julianna nevén álló jutalékokra 2182 P 50 fillér kikiáltási Budapest, VI., Lehel-u. 25. Steyer-Müvek. árban, mégis az özv. Simon marci Lajosné sz 100 Férfi 1 Kislány Főszer.: Deanna Durbin, Adolph Menjou, A Brady. UZ BENCE Árverési hirdetmény-kivonat Eladó!_______________ nyolchengeres túraautó, Vincze Mária javára bekebelezett özvegyi haszon­ élvezeti jog fenntartásával, amennyiben azonban 3534 P 52 fillér vételárként ily módon meg nem igérternék, az árverés hatálytalanítandó és nyom­ ban özvegyi jogtól mentesen újabb árverés alá bocsájtandó az illetőség, mely ingatlan illetőség a Salgótarjáni Népbank r. L alapvégrehajtató érdekében 1400 P vételár­ nál alacsonyabb áron el nem adható, a Salgótarjáni Takarékpénztár csatlakoztatott végrehajtató érdekében pedig 3900 P vételárnál alacsonyabb áron el nem adható. A telekkönyvi hatóság az árverésnek *Cered községházánál megtartására 1939 ápr. 1. napjá­ nak <La« 10 óráját tűzi ki és az árverési félté- Bányamozgók hírei. Vasárnap, március 12-én, a szokott délutáni és esti két-két előadás keretében, a baglyasaljai és pálfalvai bányamozgók Thea vonHarbou világhírű regényének monumentális filmváltozatát: A HINDU SIREMLÉKet mutatják be, Fritz von Dongen, La Jana, Hans Stüwe, Kitty Jantzen, Alexander Golling, Gustav Diessl és Theo Lingennel a főszerepekben. A műsort a Magyar és a Paramount világhiradók egészítik ki. A gépesítés és gépvontatás jelentősége a hadseregben. A háború mozgással jár. Ember anyagtömegek mozgatásával. A világhá­ ború előtt a tömegmozgatások eszköze a vasút és állati vonóerő volt A technika fejlődésével szemben a motorikus erővel való mozgatás mindjob bán előtérbe került. A motor bevonult az ember életébe és csakhamar eszköze lett a háborúnak is. A hadsereget a motorizálás két fő vonatkozásban érdekli. A szállítás és a harc szempontjából. A szállítás szempontjából a gépko­ csi gyorsaságot jelenti Az Ember és anyag gyors, tömeges szállításának lehe­ tőségét olyan helyre is, ahol vasútvonal nincs. A gépkocsi csapatszállitások hábo rus jelentőségét elsőnek a franciák ismer­ ték fel a világháborúban. Tehergépkocsi parkjukat 1914—1918 ig 6000 re fejlesz­ tették. Ezzel a fölényes gépkocsiparkkal és a kiválóan megszervezett szállító szol­ gálattal azután olyan járatokra voltak képesek, amelynek főszerepe volt abban, hogy a német nagy áttörési kísérletek mind meghiúsultak. A katonai érdekek kívánatossá tet­ ték oly géperejű jármüvek megszerkesz­ tését is, amelyek úttalan terepen is mo­ zogni tudnak, A .technika ezt a követelményt több-kevesebb tökéllyel, terepjáró gépko­ csik, vontató traktorok és hernyóvontatásu szerkezetek alakjában oldotta meg. Ezek révén a harc is uj eszközök­ höz, páncélgépkocsikhoz, harckocsikhoz és nehéz vontatókhoz jutott és fokozhatta a sokszor nem eléggé teljesitőképes állati vonóerőt. A hadsereg gyorsabb lett és moz­ gékonyabb. Függetlenítette magát az épített utaktól és vasutaktól és sok vo­ natkozásban embert és lovat takarított hadvezetés arra törekszik, hogy azt minél jobban szolgálatába állíthassa. A hadsereg azonban a háborúban szükséges gépjármű' állományt anyagi és egyéb okokból csak részben tudja biz­ tosítani Ennek az állománynak a kiegé­ szítését a közgazdasági és polgári életből kell adott esetben előteremteni. Ezért lé­ nyeges szempont az, hogy az állam gaz­ dasági életében olyan irányú legyen a motorizálás, amely a honvédelem szük­ ségleteinek megfelel. Az állam feladata, hogy ebben irányitólag belenyúljon egy­ részt azzal, hogy egy teljesitőképes honi gépkocsiipar fejlődését elősegili, másrészt azzal, hogy oly gépjárműtypusok elterje­ dését támogatja, amelyek gazdasági (pol­ gári) céljaik mellett, a hadsereg céljait is szolgálhatják Erre az államnak különféle eszközök állanak rendelkezésre. így : a kívánatos typusok külföldi behozatalának engedélyezése, a behozatali vám emelése, vagy mérséklése, a hazai termelés szub­ vencionálása stb. A hadsereg egyes különleges célo­ kat szolgáló katonai typusgépjármüveit illetően (mint például harckocsi, rádió­ gépkocsi stb.) teljesen magára van utalva, másoknál azonban bőséges tartalékokat találhat helyes gépjármüpolitika mellett a gazdasági életben is. A honvédelmi szük­ séglet ezirányban elsősorban a tehergép­ kocsik, személygépkocsik, vontatók (trak­ torok), autóbuszok és motorkerékpárok felé fordul. Honvédelmi érdek, hogy ezek megfelelő számban rendelkezésre álljanak és honvédelmi érdek az is, hogy ezek megfelelő szervezetekben legyenek elér-' hetők. A magyar gépjárműpark — sajnos — viszonylag kezdetleges állapotban van még és a magyar gépjárműpark meg sem közelíti azt az arányszámot, amit a külföld már elért. A honvédség részéről azonban megtörténtek a szükséges lépé­ sek és ma már a meglévő tömegszálli- meg. fásra alkalmas gépjármüvek kész szerve­ A gépesítés és gépvontatás (mecha- zetekben mint pl. autóbuszüzem, Mateosz, nizálás) tehát a korszerű hadsereg szá­ Szürketaxi stb. állanak a honvédelem mára döntő tényező lett Ezért minden rendelkezésére is. Nyomatott : ".A MUNKA" nyomdában, Salgótarján. Salgótarján, 1939 márc. 11 .SPORT SSE-SZÜRKETAXI 2:2 (1:0) SSE pláya. 1200 néző. SSE: Vécsei — Gáspár, Víg — Ma­ rosi, Hernádi, Mester — Pacolai, Tóbiás, Horváth, Kőszegi, v. Majoros. Szürketaxi: Izsó — Aradi, Miklósi — Odri, Tóth I., Varga — Váradi, Ta­ kács II., Ser főző, Berecz, Gárdonyi. SSE támadásokkal indul a játék. A 3. percben Tóbiás lő a 16 ősről a kapu sarka felé, de Izsó vetődve védi. A 8. percben Pacolai a 16 os sarkáról szabad rúgást rúg a léc fölé. A 15. percben az egyik Taxi játékos csúnyán beletalpal Kőszegibe, akit aztán levisznek a pályá ról. A 16. percben Taxi szögletet rúg. Gárdonyi lövését Vig a gólvonalon menti, A 26. percben a csonka SSE megszerzi a vezetést. Pacolai—Tóbiás—v. Majoros a labda útja, Majoros Horváthnak ad, aki lő, s szép lövésé a hálóba köt ki 1.0. A 31. percben Aradiról a szögletre megy a láb da, de Miklósi hárítja a sarokrúgást. A 38. percben Pacolai megfut, átad a bal­ szélre, s v. Majoros gyenge lövését védi a kapus. Majd Marosi kézzel fogja Berecet, büntető 20 m.-ről, de Miklósi fölé lő. A 42. percben Setfőző hatalmasat lő a felső sarok felé, de Vécsei óriási ugrással elc«ípi. A második félidő 6. percében Pa­ colai végigfut a jobbszélen, szépizü be­ adását v. Majoros befejeli 2:0. A 7 perc­ ben Hernádi csinyje miatt szabadrúgás 20 m.-ről. Tóth L. áll neki, s lövése a sor­ falon át szállva a rosszul helyezkedő Vé­ csei mögött a hálóba köt ki 2:1. A Taxi­ sok most nagy rohamba kezdenek, de ha sikerül is lőni csatárainak, Vécsei min­ dent pompásan véd. Váradi beadását a 11 es tájáról Serfőző akarja lőni, de az ugrálós labda a térdéről a kapusba pattan. A 20. percben a fejelni akaró Marosit Gárdonyi fejen rúgja, s Marosi egy kis ápolásra szorul. A 23. percben Pacolai magasan lő, de a kapus védi. SSE szívó­ san védekezik, múlnak a percek, már le­ het bízni a két pontban, mikor a 40. perc­ ben Berecz szándékosan kézre rúgja a labdát a 16-os előtt, de Serfőző lécnek lövi a labdát. A 44. percben Maros be belekapaszkodik majdnem a sarokzászló­ nál Gárdonyiba, szabadrúgás, a labda a Vezette: Ivancsics. kapu elé száll, Vécsei melléüt, majd a Hernádi fejéről a hálóba pattan 2:2. Egy perc hosszabbítás nem változtat az ered­ ményen. Bár a játék képe alapján a döntet­ len igazságos eredmény, a SSE lelkes, lútarló küzdéséért és 2 tisza góljáért, a 2 büntetős góllal szemben megérdemelte volna a győzelmet. A csatársor ugyan in­ kább csak véletlenül lő kapura, s osszjátékot is csak véletlenül produkál, de 1—2 emberrel erősen megjavulna. A Taxisok kissé elbizakodottan áll­ tak ki s a hasonlóan tehetetlen csatárso­ ruk révén majdnem elvesztették mind a két pontot. A biró sokat tévedett a SSE kárára. Jók voltak: Vécsei, Gáspár,-Hernádi, Pacolai. ill. Odri, Tóth L, Gárdonyi, és Aradi. Szögletarány: 2:6. Nyilatkozatok: Hegyi, SSE; nem nyi­ latkozik, hanem a bíróval nincs megelé­ gedve, Takács, Szürketaxi: A SSE várat­ lanul jobb volt mint .legutóbb, nagyon meglepődtünk játékán, 1—2 javítás és igen erős ellenféllé válik. SBTC-MÁVAG 1:0 (0:0) Az SBTC Budapesten meglepetést okozott rossz játékával, de nekünk az őszvégi, s a múltkori füleki meccsek után ez nem meglepetés. Az SBTC előtt most nagyobb a lehetőség, semhogy elkönnyelmüsködhessen pontokat, vagy gólarányt, A csa­ társor lőjjön — de kapura és sokat. És lehetőleg gólt. Holnap újra lesz alkalom erre. SSE IL-D.MÁVAG II. 2:0 (0:0) SSE pálya. x Vezette: Zsidai. A SSE II. fiataljai a biztos győze­ lemre jövő diósgyőrieket szép, lelkes vál­ tozatos játékkal biztosan fektették két váll­ ra. A mérkőzést öröm volt nézni. Mind­ két gólt Vincze lőtte. Jók voltak: Éliás, Langár, Autt, Ko­ vács, ill. Turbókig Szeman, Bertba. Meghívó. Bortermelői kimérésbe üzletveze tőt keresünk. 300—500 pengő óvadékkal rendelkezők küldjék be ajánlatukat. Ceg­ A Kisterenycí Takarék és Hitel­ lédi Bortermelők Szövetkezete, Cegléd. bank Réazv.-Társ. t részvényeseit van szerencsénk az 1939. március 30 án d. e. 10 órakor Kisterenyén, az intézet helyiségében tartandó ' Meghívó. A Salgótarjáni Takarékpénztár t. részvényeseit van szerencsénk az 1939. évi március hó 30-án délután 4 órakor Salgótarjánban az Intézet helyiségében tartandó XV. évi rendes közgyűlésére tisztelettel meghívni LXlX.évirendes közgyűlésére 1. tisztelettel meghívni. A közgyűlés tárgyai: 1. A közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesítő 2 részvényes megválasztása. 2. Az igazgatóság jelentése a lefolyt üzletévről. 3. A felügyelőbizottság jelentése. 2. 3. 4. 5. A közgyűlés tárgyai: A közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesítő 2 részvényes megválasztása. Az igazgatóság jelentése a lefolyt üzletévről. A felügyelőbizottság jelentése. A mérleg megállapitása és a felment­ vény megadása az igazgatóság és a felügyelőbizottság részére. Határozathozatal a nyereség felosztása tárgyában, beleértve az ügyvezető és ügyész igazgatósági tagoknak az 1938. évben kifizetett szolgálati illetmény megállapítását és jóváhagyását öt igazgatósági tag választása. 4. A mérleg megállapítása és a felment­ vény megadása az igazgatóság és fel­ ügyelőbizottság részére. 5. Határozathozatal a nyereség felosztása 6. tárgyában, beleértve az ügyvezető és 7. Három felügyelőbizottsági tag vá­ ügyész igazgatósági tagoknak az 1938. lasztása. évben kifizetett szolgálati illetmény 8. Esetleges indítványok. megállapítását és jóváhagyását. Kisterenye, 1939. március hó. 6. Esetleges indítványok. AZ IGAZGATÓSÁG. Salgótarján, 1939 március hó. AZ IGAZGATÓSÁG. Tisztelettel közöljük, hogy az 1938. Tisztelettel közöljük, hogy az 1938. évi mérleg és eredményszámla, valamint évi mérleg és eredményszámla a köz­ az igazgatóság és felügyelőbizottság je­ gyűlést megelőzőleg 8 nappal, az intézet lentése a közgyűlést megelőző 8 nappal helyiségében, a t. részvényes urak ren­ előbb az intézet helyiségében a t rész­ delkezésére áll és az üzleti órák alatt vényesek rendelkezésére áll és az üzleti órák alatt megtekinthető. megtekinthető. A közgyűlésen szavazati joggal az alapszabályok 45. § a értelmében csak azon részvényes bir, akinek részvénye a közgyűlést megelőző 5 nappal az intézet pénztáránál letétbe helyeztetett. Nyomdatulajdonos : Végh Kálmán. A közgyűlésen szavazati jogot az alapszabályok 47. § a értelmében csak azon részvényes gyakorolhat, kinek rész­ vénye 3 nappal a közgyűlés előtt, az intézet pénztáránál letétbe helyeztetett. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1938-1940_00214.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1939_marcius_11.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1939-03-11 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 17. évfolyam 11. szám (1939. március 11.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom