https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d15cadf839e976689e8a730aff5d6f15.jpg a88e0d728cf7e0b57b85532dfb30a8f8 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c12cec7ecc18c0eb30a9870144a37e2a.pdf 19cd1b93b6a168b64ac47107218bd62c PDF Text Text M. Nemzeti Muzeum Telefonszám: 58. Hirdetések milliméters dijszabás szerint A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Lapsánszky János TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik pénteken este. Előfizetési ára negyedévre 2 pengő. Postacsekk: 28.744 szám. Apróhirdetések; szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő. Lapvezér: Köntzey Ferenc Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat. XVII. évfolyam, 8. szám. A részleges kormányválság nem zavarja meg a parlament munkáját. Dr. Imrédy Béla m. kir. mi­ niszterelnök váratlanul lemondott, de lemondását a politikai téren szinte szokatlan nyíltsággal — meg-' indokolva, nem hagyott kétséget az iránt, hogy a kitűzött nagy refor­ mok végrehajtásában úgy szilárd elhatározás, mint gyorsaság tekin­ tetében nincs változás. Imrédy miniszterelnök puritán egyénisége, zseniális szellemi fel­ készültsége, izzó hazafisága csak tiszteletet parancsol még az ellen­ zék részéről is személye iránt. Örökét most átvette teljes elhatátározással cTeleki Pál gróf a nagy tudós és kiváló politikus és a nagy szellemek személytelenségével e történelmi időkben biztos kézzel vezeti az ország hajóját cél felé. ; Néhány rövid nap és a két fontos reformjavaslat: a zsidójavas­ lat és földbirtokjavaslat bizottsági tárgyalásai befejeződnek, hogy az­ tán azok Imrédy Béla volt mi­ niszterelnök régi elhatározása és ígérete szerint mielőbb a törvény­ hozás elé terjesztessenek. Mindezt elérni nem volt könnyű munka. Ezt bizonyítani sem kell azok előtt, akik csak valamiként is ismerik azt a küzdelmet, melyet a földreform kérdésének mindmáig meg kellett vívnia, hogy mai fejlődési pont­ jáig eljuthasson. Még emlékünkben van az a küzdelem, harc és viaskodás, amit nagyatádi Szabó Ist' vánnak meg kellett vívnia a maga gondolatáért, hogy a földelosztást í Magyarországon igazságosabbá és Feljegyzések a lévai bevonulásról, (Utolsó rész.) A Városi Nagyszálló a Fő-tér egyik legimpozánsabb épülete. E.»y emeletes hatalmas sarok-épület} mozgókép szín­ házzal) fővárosi igényeket is kielégítő ká­ véházzal és étteremmel. A három termet előcsarnok köti össze. Nagy előny úgy a központi irányítás, mint a mai ünnepi program befejező részének sima lebonyo litása szempontjából. Léva város itt rendezi a hatszáz te­ rítékes ünnepi vacsorát a honvédtiszti­ kar tiszteletére. A honvédeket a kaszár­ nyákban fürösztik tejben vajban s látják el mindazokkal a jókkal, amelyeket a szabadság/ közeledtére örömmámorban úszó, áldozatos honleányi lelkek készí­ tettek és terítettek asztalukra. Átvonulási szállásul szolgáló emeleti szobámból már nyolc órakor sietek a földszinti előcsarnokba, hogy lássam az érkezőket s lelkem pinél többet szip­ pantson éa raktározzon el örökre emlék ként abból az örömből, mely délután a a bevonulók iránti nagy szeretet tiszta és félreérthetetlen jeleként ragyogta be az arcokat. Általános emberi vonásból kiindulva, de különösen a tapasztaltak alapján az az érzésem, hogy az esti prog­ ram ídőelőtt vetkőzi le a hivatalos jelle get • az események sorrendjének termé­ szetes alakulása szerint hajol át — fé kezhetetlenül — a vigságba. Az előcsarnokban feketeruhás, bocskainyakkendős rendezők csoportja áll. Ambíciót, lelkesedést és legteljesebb szol- Ára 16 fillér Salgótarján, 1939 február hó 18 alakulnunk, még pedig olymódon, hogy a visszatért Felvidék lakos­ sága zavartalanul tudjon összeforrni egészségünket, frisseségünket. Erről per­ az anyaország lakosságával és hogy az a szellemiség, ami ma a felvi­ sze nem egészen mi tehetünk. Valamikor az emberek épp oly pon­ déki magyarság lelkét hirdeti, az tosan beoszthatták idejüket, mint jöve­ egész országban érvényesüljön. Mi delmüket. Ma mindenben nagyobbak az az a szellemiség, amit a miniszter­ igényeink és nemcsak anyagi viszonyain­ kon felül élünk a legtöbben, hanem időn elnök ur említ? Mi felvidékiek jól kön felül is. A nehéz élet azt követeli tudjuk, hogy mit jelent ez. Hiszen tőlünk, hogy minél többet dolgozzunk és mi már átéltük a földreformot és minél több erőnket vessük harcba a lé­ tudjuk, a 20 év alatt volt alkal­ tért való küzdelemben. Ezzel szemben, a civilizáció és kultúra annyi örömével csá­ munk megtanulni, hogy mit jelent bit a fényűzésnek, szépségnek, szellem­ valóban az egyszerű, a lemondást nek, hogy nem tudunk ellentállni és mind­ gyakorló élet. Nagyon jól tudjuk, ezekből is ki akarjuk venni részünket, hogy csak akkor érezhetjük ma­ legalább olyan arányban, mint a munká­ ból, harcból. Erre pedig sem elég erőnk gunkat erősnek, ha minél több ma­ sem elég idegünk, sem elég időnk nin­ gyar embernek tudjuk idebenn a magasabb rendű és magasabb igé­ csen. Valahol spórolnunk kellene, vagy nyű életet biztosítani, amit akkor az egyiken, vagy a másikon. Sajnos azon­ ban, a dolog úgy áh, hogy csak az egyiken is meg kell hoznunk, akkor is meg lehet. az örömökön, mert az életküzde­ kell valósítanunk, ha ennek meg­ lem mértéke nem tőlünk függ. És ha le­ valósítása bizonyos áldozatokat kö­ mondani sehogy sem tudunk, bele kell vetel a vagyonosabb osztályoktól. nyugodnunk abba, hogy fáradtak vagyunk, Biztató jel, hogy hajt bennünket a még örülnünk kell, ha csak ezt az árat reformok felé az élniakarás. És ez fizetjük lehetetlen életiramunkért. mindenesetre a magyar jövő Ígér­ (—ány) tét rejti magában. A magyar tör­ ténelem legszebb napjai mindig — El kell ismerni, hogy a véres és lesújtó drámákban vég­ Szegeden kibontott ellenforradalmi ződtek. Vájjon akarhatjuk-e, meg­ zászló minden tekintetben alkalmas engedhetjük-e, hogy a mostani idők lett volna, hogy a- magyarság nagy is, a felajzott remények, a be nem sorskérdéseit megoldja. De húsz teljesedett álmok s az elfogyott hi­ évvel ezelőtt az ország elesettsétek szomorú tragédiájával hervad­ £ében olyan gyengék voltunk anya­ gilag, hogy nem lehetett meghozni janak? Erőseknek kell lennünk, a szükséges anyagi áldozatokat, s hogy barátaink is becsüljenek ben­ talán még akkor nem is tudtuk nünket barátságunkért, mert csak levonni a bolsevizmus valódi kö­ az erőseknek van barátjuk, a gyen­ vetkezményeit. Közben pénzügyi géknek nincsenek. „Fáradt vagyok”. „Hogy van ?" — mondja az ember ismerősének, akivel összehozza a vélet­ len. „Köszönöm, nincs különösebb bajom, csak szörnyen fáradt vagyok," — feleli az ismerős és szenvedőén végigsimilja homlokát. „Hogy van ?*’ kérdezi tőlünk az ismerős,, akivel összehoz a véletlen. „Köszönöm, semmi különösebb bajom nem volna, csak szörnyen fáradt vagyok*', — feleljük és szenvedőén végigsimitjuk hom­ lokunkat. Ha kissé megfigyeljük, észre kell vennünk, hogy a világot valami fuícsa faradsági bullám öntötte el. Valami, ami még nem éleluntság, de nincs is nagyon messze tőle. Mitől van ez ? A válasz nem nehéz. Elsősorban azoktól a szűnni nem akaró „Történelmi időktőí", amelyeket elünk, ez kétségtelen. De ezt valahogy már megszokhattuk volna, mint az eszki­ mó a sarki éghajlatot. Fáradtak tulajdon­ képpen attól vagyunk, hogy nem elég a gondunk, küzdelmünk, munkánk, amely annyi, hogy teljesen igénybe vesz ben­ nünket, ezenfelül még élni is akarunk. Ebben — persze — igazunk van, de ab­ ban már. kevésbé, hogy úgy akarunk élni, hogy ez is te'jesen igénybe veszi erőnket, szociálisabbá tegye. Ezt, mint tud­ juk, a kisgazdaminiszternek nem sikerült teljesen kielégítő módon megoldásra vinnie. Vannak akik kifogásolják az erős tempót, amellyel ezek a fon­ tos reformok a parlament bizott­ ságaiban tárgyaltatnak. Erről az oldalról idegesen hangzik fel a kér­ dés : mi is valójában ennek a gyors tempónak az oka, amikor az-ilyen nagyjelentőségű, szinte korszakos reformhoz megfelelő megfontoltság és nyugalom szükséges. Erre a gyak­ ran felhangzott kérdésre nagyon találóan adta meg a választ legu­ tóbb Jaross Andor tárcanélküli miniszter, aki egyik népgyülésen a következőket mondotta: gálatkészséget olvasok le arcukról. Hang­ luk, közvetlenségük pillanatok alatt te szik otthonosé számomra a miliőt. Csak pár szó s máris tudom, hogy bárom te remben zajlik le az ünnepi vacsora. Elő­ ször az ez alkalomra átalakított mozgó­ képszínház termében nézek szét. A ve titővászonhelyén sötétbordó háttér. Kö zepén pálmák és virágok között vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ur öfőméltósága arcképe. Jobbra-balra nemzeti szinü zászlók. Körös-körül virág, riemzetiszinü drappériák. Fehéren ragyo­ gó ásztalok. Mindenütt virág. Az aszta­ lokon vázákban s a közepén elnyúló pompás füzérekben. A névjegyzék „hon­ védtiszt", és névleg megjelölt „lévai la­ kos" sorrendben váltakozva, lapulnak a tányérok mellett. Az ültetés módja meg­ kapó. Egyszerű, kedves megoldás Mód annak a nagy szeretetnek az elosztására, mely délután együttesen volt a bevonulóké. A másik két teremben azonos hangulat. A Sorsra bízom, hová és ki mellé ültet Az étterem előcsarnok melletti sarkában fogyasztok egy pohár pilseni sört. Szom­ júságomat az otthoniból most csak két pohárral tudnám oltani. Ezt félig sem iszom ki. Tartalmatlan, keserű, mint a csehvilág most még nagyon friss emléke. Idősebb, joviális arcú rendezők a kény szerűségre és a szokás hatalmára hivat­ kozva, veszik gyengén pártfogásba a fo­ gyóban lévő lévai sörkészlelet. Együtt lé­ pünk az előcsarnokba. Már alig van hely. Csoportok beszélnek vidáman. Téma a mai nap eseménye. Kíváncsian figyelem a hangokat Boldogság világából törnek •lő a szavak. Ebben az énésvilágban könnyű megérteni, hogy egy ősses naju tekintetben rendbe jöttünk és meg­ erősödtünk. S most felvethetem a kérdést: vájjon a ránkváró nagy feladatok súlyos terhét vállalhatja-e a magyar társadalom? Mert nem szabad elfeledni, hogy mint maga a miniszterelnök mondotta, át kell íme, igy indokolja a reformok szükségét és azok gyors tempóját Jaross Andor miniszter, akinek minden szavából a magyarság erői­ nek megacélozása s a szebb, boldo­ gabb magyar élet szolgálata csen­ dül ki. ur ölel egy hölgyet, aki — beszédükből kiuebetőleg — ránézve idegen. Gyöngéd simogatás a viszonzás. Ez az érzésvilág teszi érthetővé a pár pillanat óta isme­ rős emberek közötti beszélgetés közvet­ len tónusát is. a friss ismeretség tartózkodást parancsoló szabályait gyöngíti s mellyel oly könnyű az átmenet a feszte'en társalgás felé. A kedves megnyilatkozásokat a bevonulóknak kijáró szeretetként könyvelem el. Tökéletes bizohyitéka ennek az a beszéd, mely Schubert Tódor bankigazgató, a Felvidék lelkes magyarjának ajkáról hang­ zik el. Húsz év szenvedései elevenednek fel beszédében, hogy annál forróbban lövelje a szeretetet az anyaország s azok felé, akiknek támogatásával és munkájá­ val a mai napon olvadhatott be Léva ősi városa is a nagy magyar testvéri közös­ ségbe. Az erkélyen az ifjúság szavaló kórusa a „Talpra magyar" erőt és aka­ ratot sugárzó előadásával színezi az estet s emeli a hangulatot. Magyarruhás lányok verssel köszöntik Léva felszabadítóját, vitéz Makkay tábornokot. Kedves, sok tapsot kiváltó jelenet. Dr. Korpás László az ifju'ág, Jancsovics Béla a frontharco­ sok nevében rójiák le a csonka Haza iránti hálájukat Vitéz Makkay tábornok meleg szívből fakadó, köszönő szavai nyomán szelíden lopódzik < nyugalom a sok éven át zaklatott telkekbe. A lévei szépassznnyokat és lányokat Dány őrnagy dandár vezérkari főnök köszönti finom humorral és sok kedvességgel. Ez az út az asztalbontás és a tánc felé. A lévaiak sok vihart látott öreg prímása, Sárai már tánchoz iátsra a ro­ pogós csárdásokat Gyors ütemben ürül a terem középső része, összeszorulnák az asztalok s már is kezdődik az a mu­ latság, mely mindannyiunk számára szebb és felejthetetlenebb lesz mint az első bálozók romantikus, sok kedves emléket Boldogan fedezem fel a délután látott magyar ruhák viselőit. Az örömtől átszellemültek, az esti világításban még ragyogóbbak, mint délután. Öröm lesz velük járni a csárdást. A nap izgatóan sok látványosságában elfáradt szemem a ma­ gyar ruhák és a bocskainyakkendők gyö­ nyörű harmóniáján pihen. Fél 9 óra. Vitéz Makkay tábornok és vezérkara érkezik. A délutáni üdvri­ valgás fogadja. A mozgóképszínház a fő­ terem. Ide nyitnak utat és kísérik a fő­ asztalhoz. Kezdődik az elhelyezkedés. Uj ismerős közelébe igyekszem Tétovázás közben bárom-négy helyről hallom a sok­ sok szeretetet sugárzó meleg invitálást. Az erkélyen elhelyezett honvédze­ nekar a „Hiszekegy"-gyel nyitja az estét. Száz és száz torok énekli őszintén, szive mélyéből. Magyarruhás lányok kínálják a szakácsmüvészet remekeit, tüzes borok gerjesztik az étvágyat. Báró Majthényi László földbirtokos vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország Kormány­ zóját köszönti. Beszéde a mélységes hála, a gyermeki köszönet szivekig ható sza vaí. Felállva, tombolva ünnepeljük a Kormányzó Urat. A Himnusz imáig érő hangjai zárják a fönséges jelenetet. Ma­ gyaros vidám hangulatban folyik a lévai­ ak határtalan szeretetét és bőkezűségét dicsérő vacsora. Mint gyermeket dédel­ getnek jobbról-balról azon a hangon, mely szülő éjszakája. Csárdás-csárdást kövSL �2. oldal A MUNKA Válasz egy nyam-nyam cikkre. „A Munka** február 11-iki számá­ ban megjelent Petróczy Gyula urnák egy cikke, amelyhez nekünk is volna pár szavunk. Kár, hogy a cikkíró ur szárnyaló stílusát nem élvezhetjük a maga töretlen szépsépségében a sok nyomdahiba miatt, — mert bizonyára nyomdahiba okozza azt a jó néhány zavaró értelmetlenséget, amit alkalmunk volt tapasztalni a cikk olvasása közben. Bár, — az igazat meg­ válva — kissé bajos nyomdahibának néz ni, amikor Petróczy ur a magyar est „varázsának lidércnyomásáról" beszél. Bár meglehet, hogy ott falun a ,,lidércnyo­ más" az valami nagyon kellemes dolog. Ml városiak ugyan megszoktuk, hogy a lidércnyomásról, mint valami kellemetlen nyavalyáról emlékezzünk meg, dehát Ön bizonyára sokkal jobban tudja I De térjünk a tárgyra, ön megíigyelte, hogy a csárdást csak egy pár táncolta, az is hamarosan abbahagyta s a szegény, „jogaiból kivert" cigánybanda kivonult, hogy helyet adjon a „jazí"-nek. S bár azt is alkalma volt megfigyelni, hogy a párok „még a jazz zenére** is kedvet­ lenül táncoltak, mégsem jutott eszébe, hogy annak az előbbi nem táncolásnak egészen egyszerű oka lehetett, t. i. a bá­ lok kezdetén igen gyakran fellépő gye rekes lámpaláz, hangulatnélküliség, félszegség. Már pedig azt mindenki tudja, hogy a csárdás az egyetlen tánc, amihez hangulat kell, anélkül táncolhatatlan I El­ lenben szilárdul meg vagyunk arról győ­ ződve, hogy Ön ezen a téren kivétel — (ha táncolt volna.) Nem, Ön sértett szív­ vel, bús magyarsággal sietve pálcát tört felettük s uagy aggodalmában, hogy pusztulunk-veszünk, elhatározta, hogy egy pompás kis cikket fog írni „A Munká*’ba, az újságolvasók nagyobb gyönyörű­ ségére, elfelejtvén írás közben azt, hogy kis müve bumeránggá sikerülhet, és igy Íróját üti — erkölcsileg — fejbe. Mindez igen szép és a bumeráng megkezdi útját visszafelé, amikor ugyanis a cikkíró ur hallatlan bátorságot vesz magának, hogy a kulturesten megjelent hölgyek urak magyarságát kétségbevonja és ugyanakkor műveltségüket is lebecsüli, engedje megjegyeznünk, hogy „intenzív undort*’ érezzünk az Ön ilyetén magyar­ kodása láttán. De egyelőre maradjunk a csárdás­ nál. Ön bizonyára vérző szívvel elvonult a színtérről a tánc megnyitása után s igy nem láthatta, hogy a magyartalannak nyil­ vánított párok mennyi tűzzel ropták á táncot, a csárdást, mert már megjött a kedvük és volt hangulatuk. S még egyetl A magyar ruhák és tiszti egyenruhák mozgó, színes keverékében kellemes szín­ folt a civil urak fekete ruhája és a bocskai nyakkendők villanása. A rövid szü­ neteket a honvédzenekar tölti be haza­ fias és magyar dalokkal. Keringőre s a modern táncok egy—egy szelidebb for­ májára csak a reggeli órákban kerül sor, de ezek is csárdással nyernek befejezést. Csárdás újra és újra. A táncrendről húsz évig száműzve volt Most tombol, vihar­ zik szabadon — s mi altig vesszük észre, hogy pirkad és közelednek a nagy országépitő munka elő órái. Távozás előtt a városházi erkély ajtajánál délután zokogó hölgynek mulat­ nak be. A felejthetetlen szép napról beszégetünk. Agyamban a zokogás láttán támadt gondolat motoszkál. Fel is emlí­ tem, hogy mi volt az elhatározásom, hogy szerettem volna megcsókolni a zokogás­ tól rángatózó fejecskéjét. Kedves mosolylyal válaszolt: „Miért nem tette meg? Ilyenko' mindent szabad". Érzem, hogy a történelmi pillanat elmúlt, az utólagos felhatalmazással élni már nem szabad. Tá­ vozunk s azzal vigasztalom magam, majd tavasszal. Kolozsvárott. Olt ügyesebb leszek. A HÁZSZÁM. Irta: Tarjányi József. Fölépült az uj bányatelep és a há­ zak zsinóregyenes sorban álltak, mint a kivezényelt diszszázad katonái. Egyik olyan volt mint a másik, se kisebb, se nagyobb, se kijebb, se beljebb, úgyhogy Vietórisz bányamérnök ur, aki minden szombat délután kikocsfzott a telepre kihallgatást tartani a kolóniái asszonyok részére, meg­ tartozik a műveltséghez, mint a mai kor­ hoz a rádió, vagy hogy az ön sántító hasonlatával éljünk, — „mint a falusi vasárnap ünnepi öltözékéhez a kaucsuk gallér". Ez a hasonlat azért sántít egy kicsit, mert tudomásunk szerint csak zer­ getollas vidékeken hordanak kaucsuk gallért. A magyar kultúrát pedig ne féltse ön, kedves Petróczy úr I Van annak jó A csárdás még a legmagyarabb bálon is csak visszatérő reírain ként szerepel. De az ön busongó cikkét olvasva, az az igen szelíd óhajunk támad, bár volna Magyar­ országon egy olyan mulatság, ahol a cikk­ író ur egész éjjel, de egész éjjel, kivilá­ gos virradatig csak csárdást táncolhatna, hogy kitáncolja magából a „fojtogató ke­ erős, egészséges gyökere és vannak hiva­ tott nagynevű táplálói I S amig van egy serűséget." Mécsünk, aki oly bőkezűen ontja lángCsodálatos, sőt mesébe illő, hogy az lellrének kincseit, akit mi sehogy sem bi el nem táncolt csárdástól, hogyan jut el runk elfelejteni egy óra alatt, de egy nap, a magyar műveltségig, kultúráig, Árpád egy év, de még csak egy élet alatt sem; apánkig. Igaz, hogy a cikkíró által hirde s amig van egy Lisztünk — „hirhedett dett kultúra és műveltség körül valami zenésze a világnak" s amíg van úri kö­ baj van. Csaltanós példája ennek a baj­ zéposztályunk, amely kulturestéken értük nak Petróczy ur által megirt cikk. lelkesedik, őket kívánja hallani, addig az Az „idegen szellemiséggel" meg ép ön nagy félelme s a magyar kultúra hi­ pen bajban van a tisztelt cikkíró url vatott védője gyanánt való fellépése tel­ Ugyanis, ha néhanapján véletlenségből be­ jesen felesleges fáradtság és nagyon ne­ kapcsolná rádióján a külföldi állomásokat vetséges. A cigányzene ugyanis még nem —1- joggal föltételezhetjük, hogy csak vé- kuliura s a csárdás még nem okvetlenül letleségből tenné, — alkalma volna meg magyarság. S ha valaki „nem látszik" figyelni, hogy a legdinamikusabb nemzeti magyarnak, vagyis Ön nem látja annak, érzéstől fűtött államokból a legmüvészibb attól az még lehet magyarabb, mint előadásban adják a nagyon lecscpült jazz- ön. Magyar értékeink megbecsülése nem zeneszámokat S próbálná meg csak — akár német, akár olasz honban — egy abban nyilvánul meg egyetlen müveit faluról bejött zergetollas a jazz-zenere magyar ember előtt sem, hogy lecsepül táncolók németségét vagy olaszságát két­ minden idegen értéket, akár ért hozzá, ségbevonni — azt hisszük, túlzás nélkül akár nem I S illő szerénységgel legyen állíthatjuk, hogy hamarosan egy internáló­ táborban találná magát, ha ugyan még rosszabb sors nem érné. Szerencsére — — azaz a zergetoliasok szerencséjére, mi magyarok nem vagyunk ilyen radikáli­ sak. Mi csak szelíden és tárgyilagosad megjegyezzük, hogy mindenkor vagyunk olyan jó magyarok, mint amilyen a cikk­ Kedden véget ér az idei, aránylag író ur, — noha mi megértjük a postako­ csit és a repülőgépet, a lovasküldöncöt elég hosszú, farsang s megkezdődik a böjt és a telefont, a lantosokat és a jazz t. A ideje. Salgótarjánban az idei farsang cigányzenét is megértjük. Tisztelet becsű mintha már magán viselte volna előre a let neki. De megjegyezzük, hogy a cigány1 böjtöt, olyan egyhangú s vigaszságlalan zenét úgy tekinteni, mint a magyar lé­ volt. Lehet ezt is a mindent kibíró „Tör lekből fakadó, lelkiségünkhöz legközelebb ténelmi idők"-re áthárítani, lehet hivat álló ősi magyar muzsikát, — ez ma már koznunk a fáradtságunkra s lehet lég egy erősen meghaladott álláspont. S há főképpen a mindinkább sorvadó pénztár­ a cikkíró ur még efelől nem volna tájékozva, cák rovására Írni. Az ok most már úgyis szives figyelmébe ajánljuk Bartók és Ko­ mindegy, egy farsanggal ismét szegényeb­ dály ezirányu nagyon is sikeres működé bek lettünk. Álljunk meg inkább egy sét, vagy ha ez nem elég, a Hóman-Szekfü pillanatra az emberi életnek ennél a mély­ féle „Magyar történelem** V. kötetét Fa1 séges jelképénél, melyre a farsang és a lusi maganyában bizonyára lesz ideje böjt örökös váltakozása mutat rá. Fény­ ből árnyba, az életöröm ragyogó hangu­ elolvasni. De nem szándékunk a cigányzene latából az élet komoly szürkeségébe lé­ magyarságáról, vagy nem magyarságáról pünk ezen a napon, melyen a földi dol­ vitatkozni. Ugyancsak nem szándékunk goktól elfordítva tekintetünket, az égiek Petróczy urat a maga elfogultságába^ felé emelkedünk gondolatainkkal. Mindig meggyőzni, vagy véleményét megváltoz és mindenben ezt a váltakozást mutatja tatni. Mi csak egyszerű, szürke magyarok sorsunk, — a fényt árny követi, az ün­ vagyunk, munkás magyarok. De annyit nepet hétköznap, az ujjongó életörömét azért tudunk, hogy a jazz, igenis, hozzá-. a komoly magábaszállás, a földi dolgok Hírek és különfélék Farsang vége. állt az utcasor végén és gyönyörködve nézett végig rajta. Krumboltz bányames­ ter urnák is kiutaltak egy lakást az uj telepen, ez is olyan volt mint a többi, azzal a külömbséggel, hogy áttörték a közfalat s igy két munkás lakásból egy altiszti lakás lett. Elhízott, sörbasu, köszvényes ember volt az öreg Krumholtz, azért egy Sanátor fürdőkádat is kapott a társulattól, ezt betették a konyhába, s ekkor mindenfelé eldicsekedett, hogy neki fürdőszobás lakása van. De akármilyen szép is volt az uj lakás, egy hibáját mégis el kellett ismerni: nagyon messze volt a „Szövettől," ahol a bányamester ur szombatonkint vidám cimborák hangos tereferéje és sűrű koccintgatásai között szokta a heti szénport leöblögetni. Jó félóra volt az ut az uj telepig, azért nagy bosszúsá­ gára mindig sokkal hamarabb kellett ott­ hagyni a kompániát, mint azelőtt, mikor még a régi telepen, a Szövetkezet tő szomszédságában lakott. A bányamesterné asszony — a rapportos és a telefonköz­ pontos nagyságos asszonynak titulálta — e téren nem ismert tréfát: ha pont 10 órakor nem volt otthon élete párja, zárt ajtókra talált és kint hálhatott a szabad ég alatt. Egy szombat este megint ott ült a törzsasztalnál és ki nem fogyott az uj lakás szépségével való dicsekvésből és hencegésből. De aki sokat beszél, az meg szomjazik, ezért jónéhány kriglivel többet ivott a megszokott porciónál. Egyre be­ szédesebb lett és újból és újból elme­ sélte, hogy náluk holnap házszentelés lesz, melyre az itt jelenlevő legkedvesebb ba­ rátján, a kántor uron kivül az egész tisz­ telt asztaltársaságot, valamint a Főurat és Jegyző urat is ezennel tisztelettel meg­ hívja, Egészen megfeledkezett a hazamé* netelről, pedig az óramutató már régen elhagyta a tízet. Mikor aztán nagynehezen fölkászálódott és hazafelé támolygott, a toronyóra bús kongatással épp az éj­ felet ütötte. , A bányamester ur eleinte dudolgatott, aztán már hangosan dalolt. Azt éne­ kelte, hogy: Nem vagyok én részeg... Csak a szivem szomorú .. . Közben magával beszélgetett: hej a bétszemszilváját, de me... me ... meszsze van az Újtelep. És a bányászfokosá­ val úgy csapkodott maga körül, mintha az éjszaka láthatatlan szellemeivel akarna párviadalra kelni. Ezek a szellemek jelen esetben a falusi komondorok voltak, me­ lyek ott csaholtak körülötte, mindenáron a nádrágja szárával akarván közelebbi érintkezésbe kerülni, ezért ugyancsak elszántan kellett vagdalkozni a stuffhammerjával. A legnagyobb baj az volt, hogy koromsötét volt - a faluban ősi szokás szerint csak holdvilágos éjszaka szokottá villany égni — s még a saját botját sem láthatta a bányatelep köztiszteletben álló lakója. Ezalatt a temetőhöz ért. Erről eszé­ be jutott a régi nóta. Bele is kezdett rögtön. Végigmentem az orrmány... örmádi. .. ormódi temetőn . . . Elvesztettem. .. s ebben a pillanatban csakugyan elvesz­ tette az egyensúlyt és puff, oeleesett az árokba. Ott csalán és szerbtövis képezte a flórát, ami nem csoda, hisz a falusi te­ metők árkában nem szoktak muskátlik diszleni, igy alaposan összeszurkálta ma­ gát Valahányszor ki akart mászni, valami, mintha nyolc krigli ólmot ivott volna kő* Salgótarján, 1939 febr. 18 szabad megjegyeznünk, hogy sem a Szt. Erzsébet nőegyiet, sem más kulturegyesület nem vall szégyent azzal, ha a szürke fiukat műsorában szerepelteti; nem, még akkor sem, ha Petróczy úrnak más is a véleménye. De ha már mindenáron babért akar szerezni a pennájával, kérjük egészen egyéni véleménynyilvánításában hagyja el a „fejedelmi többest 1“ Mert ez, enyhén szólva, nevetséges. S Balassa nevében se hadonásszon azzal a „szablyával," mert arra sem Mécsnek, sem Lisztnek, sem Darkónak nincs szüksége, még ha ön nagy magyarságában és vidéki elfogult­ ságának szemüvegén keresztül úgy is látja, hogy hathatós védelme nélkül ha­ marosan kipusztul a magyar érzés, kul­ túra, műveltség és minden. S búcsúzóban még csak annyit, hogy mi, bár nem vagyunk olyan szerénytele­ nek, hogy az úri középosztályhoz tarto­ zóknak tekintsük magunkat — még mi sem felejtjük el Mécs Lászlót egy óra alatt s csak annyit jegyzünk meg, hogy „Petróczy úr, az ön magyarkodása min­ ket úntat I" Soraink közléséért az igen^ tisztelt Szerkesztő úrnak hálás köszönetét mon­ dunk. Salgótarján, 1939 II. 12-én. Hazafias tisztelettel a Szürke fiúk. fontosságáról pedig egy pillanatban rá­ eszmélünk arra, hogy ezeknél mennyivel fontosabbak az égi dolgok. És ez igy van jól, Isten bölcs rendelése, hogy igy legyen, mi csak hálával és csodálattal eltelve fo­ gadhatjuk el az örök törvényt, mely nem enged elmerülni földi örömökben a lélek örömeinek rovására, de nem enged re­ ménytelenül felmorzsolódni a lét nagy harcában sem, hanem egyrészt az élet­ örömök virágos ösvényén, másrészt a magasságok felé vivő tiszta utón vezeti életünket, hogy megközelíthessük Istent és betöllhessük igéjét e földön Hamvazó szerdán, amikor a farsang zaját felváltja a .böjti csend, szinte az élet titkába te­ kintünk, a nagy és fenséges megismerés­ be : hogyan kell élnünk, hogy test és lélek* föld és ég kölcsönös vonzása közben el ne veszítsük egyensúlyunkat és megtalál­ juk önmagunkat, de önmagunkban Iste­ nünket is I (—ány.) Személyi hír. Vitéz Czár Lajos és Molnár József detektivgyakornokok a salgótarjáni államrendőrkapitányságboz osztattak be, ami által pótoltatott a hiány, amely a felvidékre való áthelyezésekkel kapcsolatban előállott bányai helyett, mindig visszahúzta. De a “ kitartást siker koronázta, negyedszerre mégis kikecmergett belőle. Azzal folytat* ta útját. Ni.. ni.. már a Már.. már.. már* tonka házánál vagyok —- motyogta ma* gában, s miután Mártonka eladó lányát Katinak hívták, rákezdte, hogy: — Kati gyere ki, Kati nem jött ki, ... megálj Kati az apád ragyogóját, majd megverek vala ... vala... valakit, vagy engem a fele ... feleségem. Azzal imbolygó léptekkel továb bo­ torkált. Elhaladt a kenderáztatók mellett, aztán befordult a telepre vezető görbe utcába. Hol a liceumkeritésbe, hol a má­ sik oldali árokba támolygott bele, mig végre a telep villanyégői már egész kö­ zelről ragyogtak feléje. Meg is örült na­ gyon, mikor a zsinóregyenes Fő utcába ért. Csak az a baj — gondolkozott han­ gosan, — hogy a kan. .. kan .. kantin a másik végin van. Meg is mondom a mér ..; mérnök urnák, hogy* rakassa ki rakassa, nuszkabőrrel rakassa . . . csapott át a katonanótába. Ment, mendegélt egyre nehezülő léptekkel, mig végre az egyik házban, mely épp olyan volt mint a többi, egész­ határozottsággal a holnap felszentelendő lakásáéra vélt ráismerni. Megkönnyebbül­ ten sóhajtott föl és közeledett a kerti kapuhoz, hogy a kulcsot beleillessze. De ez sehogy sem sikerült. —■ A bétszemszilváját —* káromko­ dott magában, mi a fene van evvel a kul.. kulccsal. Ahá már tudom, ez nem az én lakásom. Az én házszámom tizen .. tizen .. vagy húszon... ejnye a nemjö* ját, elfelejtettem a háiaataot �A MUNKA Salgótarján, 1939 febr. 18 3. oldal Tisztelt Uram! „A Munkádban február 11-énmegjelent „Nyam-nyam zenekar a magyar kulturesteken" című - cikkére, amelyben nagy tájékozatlansággal és egy sereg sér­ tegetéssel próbálta a magyar kultúra szent ügyét védelmezni, csak általánosságban beszélek. — Ezt is csak azért teszem, hogy a lap olvasói tiszta képet kapjanak a történtekről. A Balassa Társaság Felvidéki estje után, mikor a cigány az első csárdásra rázendített, tényleg csak egy pár állott fel a tánchoz (azt is megállapítottam, hogy ennek az egy párnak a táncosa nem Petróczy Gyula úr volt). De nem azért tán­ colt csak ez az egy pár, mert a közönség többi része már jóllakott a magyar mű­ sorral és az ön szavai szerint „Unván az ünnepies hazafias pózt**, mulatni akar és alig várta már, hogy végre megszólal­ jon a jazz. Téved igen tisztelt Petróczy uram, mert a közönség épen ellenkezőleg, annyira hatása alatt állott azoknak az él­ ményeknek, amelyeket a műsor nyújtott, hogy egyszerűen nem is kívánta a táncot, hanem az étterem asztalaihoz leülve, to­ vább fűzte beszélgetve az átélt élménye­ ket és csak bizonyos idő múlva, némi kis alkohol mennyiség elfogyasztása után tudott csak áthangolódni a farsangi tán­ cos jókedv vágányára. Ezt a türelmi időt azonban úgy látszik ön tisztelt Uram nem várta be, hanem megalkotván itéle tét, levonva Salgótarján közönségéről és kulturális egyesületeiről következtetéseit, angolosan távozott Pedig egy-két óra múlva bizonyára nagy gyönyörűséggel szemlélte volna a félórás csárdásokat és az igaz magyar szivekből fakadó fesztelen mulatozást, jókedvet. Rosszindulatú és téves az a beállítása, hogy a cigány öszszekuporódva egy kisebb helyiségbe, jo­ gaiból kiverve, megalázva volt kénytelen meghúzódni. Épen ellenkezőleg, közön­ ségünk nagy része a hatalmas étteremben asztalainál ülve élvezte a szebbnél szebb magyar hallgatókat Mert ne gondolja igen tisztelt Petróczy ur, hogy akin ma még nincs zsinóros magyar ruha, aki nem táncol estétől-reggelig egyfolytában csár­ dást és aki magyar szerző tánczenéjére is táncra mer perdülni, lélekben, szívben, érzésben nem lehet magyar. Mi is tartjuk magunkat legalább olyan jó magyar em­ bernek, mint Ön és itt a leghatározottab­ ban visszautasítom a Balassa Táríáság közönsége nevében azt a sértő megállapí­ tását, hogy közönségünk unta már az „ünnepies hazafias pózt" és mulatni akart. Salgótarján közönsége minden igaz ma­ gyar művészi és kulturális megmozdulást mindenkor a legnagyobb szeretettel tá­ mogat nemcsak a színpadról és színpadon keresztül, hanem a mindennapi életben * Válasz Petróczy Gyula ur február ti-én nA Munká**-baa megjelent cikkére. Ekkor egy alak toppant eléje, — Jó hogy jön kedves barátom —* kiáltott rá a bakterra, mertŐ volta kései járókelő — nem tudná megmondani, hol lakik Krum.. krum ., Krumholtz bányamester ur? — Hababa ... mókázni tetszik szé­ pen kérem, hisz maga a bányamester ur, — Nézze jóember, ne beszéljen bu­ taságokat, én nem azt kér ,.. kérdeztem, hogy ki vagyok, hanem merre lakok, érti? — Itt lakik a bányamester ur ebbe az utcába. — Azt én is tu. ., tudom — csuk­ lóit tovább a berúgott ember, de a ház., házszámot felejtettem el. Ebben a pillanatban egy rikácsoló □ői hang szólalt meg az egyik szomszé­ dos ház ablakában: — Gyerke csak be, te háderlump, tettekkel is. A város kulturális egyesüle­ teinek pedig nincs szükségük a kiokta­ tásra, hogy mi a magyar kultúra, hogy „szecskadomb, avagy ótvar", mert évek hosszú során át épen ezek a kulturegyesületek tartották ébren és fejlesztették a magyar nemzeti érzést nagyon sok fá­ radsággal, odaádással és önfeláldozással, nem pózból, hanem öntudatos célkitűzé­ sek szem előtt tartásával. Minden esetre munkájukkal több szolgálatot tettek a nemzeti kultúra érdekében, mint ön a legutóbbi „kulturcikkével** elérni vélt. A szegény szürke fiúkat is kár bántania, mert azok épen olyan jóravaló, derék magyar emberek, mint ön, akik a zené­ vel keresik a ma olyan sokaknak kijáró sovány, sokszor könnyel sózott kenyeret, ön azt kérdezi, hogy talán véleményünk szerint is a nyam-nyam zene hozzátarto­ zik a műveltséghez úgy, mint a vasárnapi kiöltözködéshez a kaucsuk gallér. Ponto­ san igy Petróczy ur. Amint az ön cikké­ ben, úgy az életben is egyiknek a má­ sikhoz semmi köze nincs. Tisztelt Uram I Ahogy derék jó magyar ősanyáink és ősapáink a gyertya­ világos csillárok alatt a magyar táncok mellett walczert, polkát, mazurkát, sőt francia négyest is jártak, s amellett na­ gyon jó magyarok tudtak lenni, úgy meg vagyok győződve arról, hogy ma sem ezen áll, vagy bukik a nemzeti godolat, ha tangót, vagy foxtrottot is táncol a jó ízlés szem előtt tartásával a magyar kö­ zönség. Végül pedig az összes petróczygyulai megállapításokra leszek bátor önnek egy receptet ajánlani : diétás recept, nincs benne naftalin, nem fekszi meg a gyom­ rot, de feltétlen hasznára van minden igaz magyar ügynek és ez az egyszeri zsi­ dóboltos mondása: „Ha meg van eléged­ ve azzal, amit adtam, mondja el minden­ kinek, ha nincs megelégedve, mondja meg nekem." Ha ezt a nagyon megszív­ lelendő receptet minden igaz magyar ember a másikkal szemben betartaná és alkalmazná, bizonyára sok félreértésnek, felelőtlen kritikának vehetnénk elejét széles e hazában minden vonatkozásban. Azért megy ebben a szegény országban a magyarság ügye olyan nagyon-nagyon nehezen előre, mert sok a felelőtlen kri­ tikusok száma és kevés az önzetlenül jó­ szándékkal dolgozó magyaroké. — Ja, hiába kritizálni könnyebb, mint produ­ kálni. Koltay Imre FRONTHARCOS EST. Szombaton, 11-én este, ünnepi fény­ ben úszott az Ipartestület székhaza. For­ maruhás, szépen dekorált frontharcosok fogadták az érkező vendégeket és a szín­ pad két oldalán büszkén csillogott a front­ harcosok sisakos, kardos jelvénye. A hölgyek nagyrésze magyar ruhában jelent meg, ezzel is kidomborítva az estély ha­ zafias jellegét. A műsor Wallace : Mari­ tana nyitányával kezdődött, melyet a bányazenekar tökéletes összjátékkal, nagy sikerrel adott elő Vilezsal Ricbard kar­ nagy vezényletével. Ezután lépett a füg­ göny elé dr. Vojtsek Ottó, a Frontharcos Szövetség felügyelője, hogy ünnepi be­ szédét elmondja. A beszéd legmegkapóbb része az volt, amelyben a magyar igazságnak a külföldi frontharcosok kö­ zött történt terjesztését ecsetelte. A be­ szédet gyakran szakitolta félbe a közön­ lég tetszésnyilvánítása, végezetül pedig hosszan ünnepelték a kiváló szónokot. Szentgericei Jakab Irén operaénekesnő énekelte ezután Káldy csalogánydalát, Kuruc: Hervadó rózsák közt és Bariba: Sir a szellő dalait. A mély átérzéssel, csengő hangon é« tökéletes énektechni­ kával előadott dalokat a közönség viha­ ros tapssal honorálta. Garamszeghy Sán­ dor, a Nemzeti színház örökös tagja Fo- hász Hadúrhoz cimü saját költeményét és Bathó: Frontharcos bajtársaimboz cimü versét szavalta el. A kiváló művész meg­ rázó előadása teljes mértékben magával ragadta a hallgatóságot, mely ráadást is kért és kapott Kálmán Etelka, az Qperaház tagja Strauss Richárd Rózsalovagkeringőjét táncolta él bájos könnyedség­ gel és kiforrott művészettel. A tapsor­ kánra táncszámát meg is kellett ismétel­ nie. Szünet után a zenekar Gounod : Zamorai sarc cimü operájából játszott egy­ veleget, utána Jakab Irén három irredenta dalt énekelt: Koudela Miatyánkját, gróf Majláth Hitvallását és Figedi: Csak azért cimü dalát. Garamszeghy Sándor két gyönyörű verset mondott el, Sajó Sán­ dor : „Magyarnak lenni** és Barvarits: „Riadót váró magyarokhoz" cimü verseit, végül Kálmán Etelka Wieniawsky Kuyaviakjára táncolt egy mazurkát. A művé­ szek sikere, ha lehetséges, még csak fo­ kozódott és a közönség tomboló tapssal köszönte meg a kiváló produkciókat. Az énekszámokat Rőder Alfréd, a táncszá­ mokat Vilezsál Richárd vezénylésével a bányazenek«r kísérték szépen, gondosan és kiváló alkalmazkodással Az egész es­ tély megrendezésében Koltay Imre szak­ avatott munkájáé a főérdem. Két pedagógiai könyv. vármegyénk tanitókarának már is hézag­ pótló eszközéül vált be az egészségtan tanitásánál. A könyv cime: Vezérkönyv az egészségtan népiskolai tanítására Ára 3 pengő s kapható a szerzőnél, valamint Végh Kálmán könyvkereskedésében. „önnevelés" címmel a napokban hagyja el a sajtót Ambrus Béla kisterenyei áll. tanító, oki. középiskolai tanár, a Salgótarjáni Balassa Bálint Társaság tagjának könyve, mely a pedagógusok tö­ kéletesítésének célját szolgálja. „Nevelői hivatásunkat csakúgy tölthetjük be sike­ resen, — mondja a szerző müvének alap­ céljáról, — ha mindenekelőtt magunkat hozzuk testben-lélekben minél közelebb az Isten képére alkotott emberideálhoz. Pedagógiai filozófiai, lélektani alapon gya­ korlati irányítással a következmények tegség esetén. Első segély nyújtás. Beteg­ megvilágításával igyekszik e mü elénk szállítás. Csecsemő gondozás. Fertőző tárni önmagunk tudatos formálásának út­ Dr. Zemplényi Imre bányaorvos, is mert szakiró, a Salgótarjáni Balassa Bá­ lint % Társaság tagja, ki orvosi és társadal­ mi folyóiratokban megjelenő cikkeivel is évek óta fáradhatatlanul szolgálja a köz­ egészségügyet s a rádióban is számos esetben tartott érdekfeszitő előadásokat, egészségügyi vezérkönyvet irt az elemi iskolák használatára, mely gyakorlati út­ mutatásainál fogva azonban az alsófoku középiskolák egészségtan tanitásához is igen megfelelő. A mű fejezeteinek tar­ talma: Bevezető beszélgetés az egészség fogalmáról és jelentőségéről. A csontok­ ról. Az Ízületekről. Az izmokról. Zsigerek. A vér. Az idegrendszer. A bőr. A testápolás. A jó ivóviz. Táplálkozás. Szel­ lőztetés. Fűtés. Világítás Az egészséges lakás. A betegség okai. Magatartás be­ te saufbruder, te schweinskerl, ^mindjárt megtudod a házszámot. A bakter megértőén szorított vele kezet, kinyitotta neki a kaput és Így szólt: — A nagysága már többször kér­ dezte ma este tőlem, nem láttam-e a bá­ nyamester urat. Azt mondtam neki, hogy kiment a bányához, valami baj van ott. Tessék azt mondani, hogy vízbetörés volt Nyugodalmas jojcakát. Vízbetörés ... vízbetörés... könnyű azt mondani, —- sóhajtott Krumholtz — fejbetörés lesz belőle,., betegségek. Dohányzás. A szesz ivás ár­ ját, módszerét az eszményi ember, nevelő Szólt és bebotorkált az ajtón. Oda­ talmai. Egészséges életmód. Az egészsé­ felé." A mü tartalma: A helyes élet fel­ telem, érzelem, akarat, önismeret, lelki­ ismeret, fantázia, önfegyelem, érvényesü­ lés, hiúság, félelem, kishitűség, pontos­ ság, kötelességteijesités, önképzés, stb.) tárgyalja a lelki és testi élet megnyilvá­ nulásainak az örök Normához viszonyí­ tott eseteit Az eszményi ember rajza. Eszmény az önnevelésben. Világnézet és önnevelés. Hitélet és önnevelés. Az ön­ nevelés metafizikai megvilágításban. Az önnevelés jelentősége a társadalomban. Az önnevelés hatása a pedagógiában. A nevelő önnevelése. Életmüvészet. Iroda­ lom. Bibliográfia ... A könyv itt felso­ rolt fejezetcímeiből is látható, hogy a ma­ gyar irodalomban eddig olyannyira hiány­ zott müvet pótol, hogy nemcsak a peda­ gógusoknak, de más hivatásu emberek­ nek is lelki irányításul szolgálhat az esz­ ményi emberség törekvése felé... A kartonkötéses kb. 200 oldalas könyv elő­ jegyzési ára (portómentes szállítással:) 2 60 pengő. Bolti ára: 3'60 pengő. Előjegyzé­ seket még elfogad a szerző. Cime: Kisterenye, áll. elemi iskola. (—ány.) Gyermek jelmezdélután. Hol­ nap febr. 19-én az acélgyári Olvasóegy­ let Nagytermében du. 4 órakor kezdő­ dik a gyermekek farsangja, amelyen gyer­ mekműsor keretében fognak bemutatásra kerülni a különféle gyermekjelmezek. Gyermekek csak szülők kíséretében jö­ hetnek el. Este 8 órakor ifjúsági műsor szórakoztatja a közönséget, amely után éjfélig tartó tánc lesz. Beléptidij nincs. Minden érdeklődőt szeretettel vár a Ren­ dezőség. Olcsó tea. — Pesti virsli Koldulni városunkban tilos és en­ nek dacára nap-nap után merülnek fel panaszok a közönséget zaklató koldulá­ sok miatt. Mint tudomásunkra jutott, a közönség is hibás ebben, amennyiben ma is van hely, ahová a régi jogon vagy más cimen rendszeresen bejár a kéregető, aki pedig a városházán levő szegényhivataltól is megkapja a részére megállapított segélyt. A rendőrség Suba Vilmos és id. Berki Istvánt koldulás miatt előállította. Kémkedés. A magyar Haza, mind­ nyájunknak közös édesanyja, amely a sorssujtotta mostoha körülmények között is szenvedő anyai keblére ölel bennünket Irtózatos vétek minden tett, amely az édesanyát veszélyezteti s az ellenségnek elárulja. A hazaárulónak szigorú büntetés és a közbizalom megvonása jár ki osztály­ részül. A honvéd katonai bíróság így büntette meg katonai titok elárulása te­ kintetében elkövetett hűtlenség büntette miatt Szakács Sándort 4 évi fegyházzal és 8 évi hivatal és politikai jogvesztéssel, — Ubrankovics Józsefet 1 év és 6 havi börtönnel és 3 évi hivatal és politikai jogvesztéssel, — Mészáros Istvánt 9 havi börtönnel és 3 évi hivatal és politikai jogvesztéssel. Sajnos, hogy az utóbbi évek­ ben a hazaáruló kémkedésnek ocsmány vétke mind gyakrabban ütötte fel ször­ nyű fejét és nem egyszer váltotta ki tet­ teseinek fejére a kötél általi halálbüntetést. A szomorú példák óva intenek minden­ kit a végzetes következményekre s Ön­ kénytelenül is felzeng a lelkekben a költői szózat: „Hazádnak rendületlenül légy híve óh magyar..." Ax Evangélikus Egyesfiletak febr. 12 i zártkötü estélye szép érdeklő­ dés mellett zajlott le és a 19 i esthez szánt főpróba keretében bemutatásra ka­ rült műsor általános és meleg sikert ho­ zott a Luther Szövetség Ifjúságának, nemkülönben az általuk felszolgált tea ét a kialakult jóhangulat is. Tiltott adománygyűjtés miatt két bent aztán olyan alapos oktatást kapott ges falu. A könyv tartalma folytatások­ adata és menete. Az önnevelés fogalma, élete párjától, hogy soha többé nem fa- ban már megjelent vármegyénk tanügyi értéke, szükségessége, lehetősége célja. lapjában, a Nógrád-Honti Kultúrában s A gyakorlati önnevelés 53 fejezetben (ér* fiatalkorú K. T, ót P. L elöállittatott, lejtetta el u uj lakás háuzámáh �A MUNKA 4. oldal Salgótarján, 1939 febr. 18 Emlékezzünk. harcok után február 22-én kézitusában végleg visszaverték az oroszokat, mely alkalommal 1 törzstisztet, 6 főtisztet és Heaedü felszerelések 422 oroszt foglyul ejtettek és 3 géppus­ Február 19. 1915 február 19-én poltól északra fekvő Lopuszno mellett az kát zsákmányoltak. • • Fotóalbumok, hajnalben a Przemysl védőseregéhez tar­ oroszok kilencszer megújított támadásait Február 23. 1915 február 23-án Bőröndök, tozó volt versect 7. honvéd gyalogezred verte vissza.' Eközben az oroszok annyira III. zászlóalja végleg visszavetette az oro­ súlyos veszteségeket szenvedtek, hogy Mavrics D. a volt károlyvárosi 26. hon­ Aktatáskák, szok ama csapatait, melyek a váröv dél­ arcvonalunk eme részét többé nem tá­ véd gyalogezred zászlósa 25 emberével nyugati arcvonalán, az Ólszanyba vezető madták meg. együtt, önként jelentkezett a Lomnica Csauarós írónők folyó menti orosz állások felderítésére. úttól kétoldalt a Kruszki kaput és a Töltőtollak 1916 február 22-én a meghódítóit Az oroszok azonban feladata végrehaj­ 404-es magaslaton levő állásokat már előző nap este megtámadták és támadá­ Montenegró partjainak és S. Giovanni di tási közben annyira pusztító tűz alá vet­ saikat az éjjel folyamán ismételten meg­ Medua kikötőjének biztosítása céljából a ték a kis csapatot, hogy embereinek nagy 70., 76., 77. és 83. sz. torpedónaszáda része elesett, vagy megsebesült. Mavrics újították. • • inkból álló csoportunk, Antivari előtt egy zászlós azonban másfél órán át kitartott, létesített. miglen bevonulásra kapott parancsot. könyv- és 1915 február 19-én a volt nyitrai 40 aknából álló zárat • * Ruháját 18 golyó járta át, ezek közül 5 papírkereskedésében • 14. honvéd gyalogezred a losonci 29. tá­ kaphatók. bori vadász zászlóaljjal együtt a San fo­ 1915 február 20 án az oroszok át­ a naplóját fúrta keresztül. Kiválóan bá lyó melletti Zalwarnica-nál bcfészkelődött törték a volt szatmári 12. honvéd gyalog tor rnegatarlásával ragyogó példát adott, oroszokat megtámadta és a Sanon át ezred II. zászlóaljának a galíciai Wola miért is az arany vitézségi éremmel ju­ Michova és Baligród között fekvő Ma- talmazták meg visszavetette. • • Bányamozgók kire. A baglyas guryczne magaslaton előző nap este meg­ 1916 február 23 án indult meg Al­ aljai és pálfalvai bányamozgó február Február 20. 1915 február 20 án a szállt vonalát. Erre a 12. ezred tartalé­ volt budapesti 1. honvéd huszárezred, a kai, a deési 32. honvéd gyalogezred ré­ bániában az a támadás, mely Durazzó 19 én, vasárnap ismét egy ragyogó szellemességü magyar filmmel kedveskedik m. kir. 5. honvéd lovashadosztálynak a szeivel együtt napokon át tartó heves elfoglalására vezetett. közönségének. Kádár Miklós és Éri-Halász keletgaliciai Perehinsko-ra való előnyo­ Imre ötlete alapján Nóti Károly által mulása alatt a hadosztály elővédje volt filmre irt MAGDÁT KICSAPJÁK cimü, és mint ilyen a Kraszna falut megszállva nagyszerű vígjátékot mutatják be három­ tartó oroszokat két századdal gyalogosan három előadás keretében. Főszereplők: megtámadta, majd lendületes támadással Turay Ida, Tolnay Klári, Páger Antal, elfoglalta a falut. volt 14-én, kedden az egész országban, fel, vagy a vasútállomások körül portyáz... • • 1933 óta a hetedik Ugyanis a kormányzó Gonosztevők réme, becsületes emberek Nagy György, Szász Ili, Gózon Gyula, • 1515 február 20-án a volt magyar­ hét évvel ezelőtt rendszeresítette a csend­ támasza, elhagyottak oltalmazója, jogtala­ Mály Gerő, Peéry Piri, Lendvay Márta országi 10. lovas hadosztály a lakosság őrnapot, hogy a kiváló közbiztonsági tes­ nul bántalmazottak menedéke a magyar és Simon Zsuzsa. A műsort kiegésziti: lelkes örömrivalgása közepette bevonult tület szellemét és hagyományait ezzel is csendőr. Ahogyan mondani szokták : a „Szent István aranyvonata" cimü kullurápolják. Kedden ünnepet üit tehát az or­ kötelességteljesités élő szobra Hogy való­ film, valamint a Magyar és Paramount az oroszok által kiürített Stanislau-ba. • • szágban minden csendőrőrs,, ünnepelt ban az, sőt hogy a kötelességtudás vér­ világbiradók. Betörtek a rétsági postahiva­ minden csendőr és velük ünnepelt lélek tanúja is tud lenni, megmutatta minden­ 1916 február 20-án a volt szabadkai talba. A közelmúltban a rétsági posta­ ben az egész ország... kor, de különösen nemzetünk legsötétebb 6. honvéd gyalogezred, a bukovinai Rahivatalba, az utcai ablak vasrácsának kiNincs megnyugtatóbb látvány, mint rancze körül vívott harcokban, előkészí­ egy magyar csendőr, ahogy megjelenik korszakában. A kommunizmus alatt a feszitése után, ismeretlen tettesek betör­ tett orosz tömegtámadásokat vert vissza. valahol teljes felszereléssel, hogy teljesítse polgári rend legelszántabb bajnokai jórészt tek, ahol a kassza felfeszitését és elvite­ • • a csendőrség köréből kerültek ki. Ezek szolgálatát. A megtestesült nyugalom, a derék és egyenes férfiak — tisztek, lét megkísérelték. A tetteseket valaki Február 21. 1915. február 21-én erőtudat és tettrekészség. Mint a töltött altisztek és közcsendőrök — reltenthelet- munkájuk közben megzavarhatta, mert a kasszát visszahagyva elmeneküllek. Csu­ történt, hogy a Stanislautól keletre vívott pisztoly a bankpénztáros kezeügyében, lenül álltak helyt ott, ahová őket hivatá­ pán egyik Íróasztal fiókjából vittek el 15 Tysmenica körüli harcok alatt Hugó Vik­ olyan megnyugtató a puszták, hegyvidé­ suk állította. Hősök voltak a nemzet leg­ pengőt. A csepdőrség a betörőket keresi. tor Oszkár a volt zágrábi 53. gyalog ez­ kek, elszigetelt tanyák és telepek lakói szentebb javaiért vívott harcban s nem red zászlósa, mint a zászlóalj tartalékot számára a tudat, hogy csendőr vigyáz a Kedvezményes kukoricavető* rettentek vissza a mártírhaláltól ... Ezért képező 12. század parancsnoka észrevette, környék élet- és vagyonbiztonságára. mag-kiosztás. A növénytermelési hi­ hogy az oroszok a zászlóalj balszárnya Milyen bizalomgerjesztő a szépszál, tag­ ünnepe az egész magyarságnak a csendőr­ vatal ez év tavaszán is nagyobbmenifyiellen támadásra készülnek. Erre Hugó baszakadt, komolynézésü, keményléptü nap. Ezért gyászol mindnyájunk kegye­ ségü nemesitett és utántermesztett ku­ Viktor Oszkár zászlós, aki még csak rö­ magyar, amikor gyalog vagy lóháton, egy­ lete a csendőrvértanuk szobrára helyezett koricavetőmagot oszt ki .kedvezményes akció keretében. A kukoricavetőmag ára viddel azelőtt került ki a hadapródisko * maga vagy kettesével az országutat járja, koszorú halvány virágai közt... (—ány.) a szállítást megelőző hét átlagos budapesti Iából, 18 éves kora ellenére férfias el­ vagy a falu határában a dűlőkön tűnik tőzsdei középára. A nemesitett kukorica­ szántsággal és határozottsággal, parancs vetőmagnál ehhez járul még métermá­ bevárása nélkül, meglepő tüzrajtaütést rendelt el, majd százada élén rohamra Halácsy József és Markovich Gusztáv. zsánként 6 P, felár, amelyből 3 P-t a Hi­ vezette embereit, mire az oroszok számos Országos közgyűlési kiküldöttek: Bolner vatal megtérít. Ki gazdáknak utántermelést sebesült és fogoly hátrahagyása mellett, Pál és László Imre. Országos póltanacstag- oszt ki a Hivatal. Kisgazdák többen őszvisszavonultak. Ezért a nagyszerű fegy­ Markovich Gusztáv. Itt említjük meg, szeállva igénylésükkel a községi elöljáróság vertényért, mellyel a zászlóalja helyzetét hogy a Játékvezetők Testületének salgó­ vagy Gazdakör utján kizárólag az illeté­ legkomolyabban veszélyeztető ellenséges tarjáni csoportja február 25 én szombaton kes vármegyei gazdasági felügyelőséghez Ózd. Zorkóczy-serleg. beavatkozást hárított el, Hugó Viktor este tartja szokásos idénnyitó vacsoráját, forduljanak. Ahol a közelben utántermést 90 perc alatt az ŐVTK kiegyenli amelyen az újonnan megválasztott tiszti­ előállító szaporító gazdaság van, ott a Oszkár zászlóst az arany vitézségi érem­ tette a SSE-nek a Salgótarjánban szer kari tagokat kívánják üdvözölni. A va­ kisgazdák saját termésű kukoricájukért mel tüntették ki. zett előnyét, a következő kétszer 15 csora a Jancsovics fele vendéglőben lesz esetleg cserébe is kaphatnak vetőmagot • • 1915 február 21-én az oroszok nagy perces meghosszabbításban mindkét csa megtartva és arra egyesületi vezetőket körülbelül 15—20 százalék többlet ráfi­ pat 1—1 gólt lőtt, újra hosszabbítottak, erőkkel támadtak Przemysl V. és VI. sz. s ózd két góllal bebiztosította a nyere­ és a J.T. tagjait szívesen látják. Jelent­ zetéssel. kezni lehet László Imre titkárnál vagy A szőlősgazdák tiltakozása a erődjei ellen, melyeket a volt verseci 7. Halácsy József gazdánál. bortermelői kimérések korlátozása honvéd gyalog ezred III. zászlóalja vé­ séget A szurkolók többségének a serleg ellen. A Magyar Szőlősgazdák Egyesü­ delmezett Eközben a 10. század saját elvesztésénél szomorúbb á forma, mellyel lete választmányi ülést tartott, amelyen kezdeményezéséből eredményes kitörést Az 1939. évi február hó 11-én az elnöklő V^aldbott Kelemen a borpiac a SSE a tavaszi bajnoki forduló felé indul. hajtott végre, mellyel a meglepett oroszo­ megtartott frontharcos műsoros est feiüljelenlegi helyzetét ismertette és rámuta­ kat visszavetette és azok többszáz embe­ fizetéseit az alábbiakban nyugtázza hálás rét foglyul ejtette. A század eme példás köszönettel a rendezőség: Acélgyár 25 P, tott arra, hogy a borárak esését annál is fegyvertényének az volt a következménye, Üveggyár 20 P, Kilczer Béla 17 P, Fúleki inkább átmeneti jelenségnek kell tekin­ Baglyas. Kölcsönös üdvözlés után teni, mert a külömböző vidékekről érke­ hogy az oroszok jó ideig nem kockáztat­ zomancgyár 10 P, Népbank 10 P, Szente indul a játék. A 7. percben Bokor-Ferenczett jelentések szerint a készletek min­ tak meg újbóli támadást. Szebehelyi összjátékából Horváth lövi az László 10 P, Takarékpénztár • 10 P, OKH denütt kifogyóban vannak. Több felszó­ • • 10 P, Farkas Árpád 6 P, Acélgyári Nő első gólt Változatos játékkal telik el a lalás után a választmány határozatot ho­ 1918 február 21-én Ziegler Jenő félidő. A 43. percben meleg helyzet tá­ egylet 5 P, Buczkó Gábor 5 P, Evange zott, amelyben az egyesület tiltakozik a iikus Nőegylet, 5 P, Jakabi Pál 5 P, az 51. vadász repülő század szakaszve* mad a BSE kapuja előtt. Hegedűs kijálbortermelői kimérések intézményes kor­ zetője a légi harcban sulyo> helyzetbe sza a BSE védelmet, de a kapu torkából dr. Pollatsek Ármin 5 P, Schreiner Jenő látozása ellen. 5 P, dr. Takáts Adolf 5 P, Varga Kálmán került Tahy főhadnagyot és egy repülő fölé bombáz. 5 P, Végh Kálmán 5 P, Kromek Lajos altiszt bajtársát rendkívül veszélyes hely-* A második félidő 8. percében Hor­ 4 P, N. N. 4 P, Biletter Tivadar 3 P, zetükből kimentette. pollo ozgo tarj n váth beadását Szebehelyi értékesíti. 2:0. Ferences Plébánia 3 P, dr. Jánossy Ödön Továbbrepülve egy vadászgéppel A 19. percben Sunyovszki révén szerzi 18 án szombaton este 5, 7 és 9, vette fel a harcot. Ezt a gépet lelőtte. első gólját a LAFC. 2:1. Á 20. percben 3 P, Kovács Béla 3 P, OMKE 3 P, Szi19-én vasárnap d u. 1, 3, 5, 7 és 9, Közben robbanógolyótól megsebesülvén Kovács (LAFC) megsérül, kiviszik s utána tár Dániel 3 P, dr. Csengődy Lajos 2 P, 20 án hétfőn d u. 5, 7 és 9 órakor. páratlan/ akaraterővel visszavezette a gé­ a losonciak 10 emberrel egyenlítenek dr. Förster Kálmánná 2 P, Keszler Má* pet és fi 20 km-re levő első vonalunk Trenka révén. 2:2. A 43. percben azon­ tyás 2 P, Molnár József 2 P, Mrász József mögött szállt le. Súlyos vérveszteség foly­ ban Szabó fejes gólja megszerzi a BSE- 2 P, Nagy József 2 P, Takáts Gyula 2 P, Ursutz József 2 P, Zsiday István 2 P. Fősz: Dayka Margit, Mály Gerő, tán csakhamar hősi halált halt, mire a nek a győzelmet. 3:2. Pethes Sándor és Hámod Imre. hősi pilótát utólag az arany vitézségi Losonczl-utca 9. sz alatt három ­ Jók voltak: Hegyi, Horváth III. S4 Kiegész.: MAGYAR HÍRADÓ. éremmel tüntették ki. szobás lakás azonnal kiadó. nyovszki és Molnár. • • Helyreigazitós. Egyes lapokban Csak 1 napigl Csak 1 napig! Február 22. 1917 február 22-én a A Magyar Labdarugó Játék­ ismertető cikkek jelentek meg a Honvéd21*én kedden este 7 és 9 órakor komáromi 12. és szombathelyi 83. közös vezetők Testületének Északmagyar­ Naptárról, amely cikkekbe tévedés foly gyalog ezredek, valamint egy német bi­ országi alosztálya vasárnap tartotta évi Ián adatok jutottak be a naptár terjesz rodalmi ezred egyesitett rohamosztagai rendes tisztújító közgyűlését Miskolcon. lésére vonatkozólag. Ezen téves adatokat Fősz: Fred Mc Muray, Harriet H. Kelet-Galiciában Brody-tól délre Zwyzyn- A választás a salgótarjáni játékvezetők az alábbiakban helycsbitjük: A naptárt a Kiegészitésül : FOX HÍRADÓ. nél az orosz állások ellen sikerült vállal­ nagy megbecsülését mutatja, akik úgy- Honvédelmi Miniszter adta ki, de az el­ kozást hajtottak végre és több mint 300 látszik nem csak a pályán, hanem a szö­ adással a katonaság természetszerűleg 22-én szerdán este 7 és 9 órakor fogollyal és 2 zsákmányolt géppuskával vetség életében is megállják a helyüket. nem foglalkozik. A naptár, mely a felvi­ 33*án csütörtökön 7 és 9 órakor tértek vissza. A választás eredményeképen salgótarjáni* déki bevonulás művészi fényképeivel van 16 éven felülieknek! • • ak a következő tisztségeket kapták: Áleldíszítve kapható minden könyvkereske ­ • 1916 február 22-én a volt kaposvári nök: Bolner Pál, titkár: László Imre, or- désben stb. ára nem 160P, hanem 2 50 KittuitMlI > HÍRADÓ. közös gyalog ezred a Galíciai Tarno- vos: dr. Lusztjg Miklós, tanácstagoki b. pengő. Végh Kálmán Csendőrnap —SPORT— ÓVTK-SSE5:l(2:0,2:0,3:1) BSE-Losonci AFC 3:2 (1:0) A M S Á BORCSA AMERIKÁBAN AZ ÉJFÉLI SLÁGER Szerelmes Századok 44 Nyomatott : "A MUNKA” nyomdában, Salgótarján, Nyomdatulajdonol : Végh Kálmán. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1938-1940_00200.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1939_februar_18.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1939-02-18 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 17. évfolyam 8. szám (1939. február 18.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom