https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1c5813c9ca739e3830bb3a215fdb2ae5.jpg 4871c1471a2feb45769c2703ee408c96 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/db9d09d82a1efa31badf8fe1e650ed0b.pdf 5600f36c2a59be3cd227ddce4b984ad4 PDF Text Text M. Nemzeti Muzeum Budapest A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Lapsánszky János TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik pénteken este. Előfizetési ára negyedévre 2 pengő. Postacsekk: 28.744 szám.. Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő. Lapvezér: Köntzey Ferenc Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat. XVII. évfolyam, 2. szám. Uj remények. Ára 16 fillér Salgótarján, 1939 január hó 7 Mi a hála? Elült a nagy lélekhullám, amely ünnepi emelkedettség érzésével töl* Nemrégen, társaságban, a háláról és különösebben. A jótétemény, persze, itt tött el mindenkit a keresztyénség hálátlanságról beszélgettek s valaki úgy is magában hordja jutalmát azt az ér­ nagy ünnepeinek és az esztendő­ értelmezte, mintha a hála vagy hálátlan-^ zést, hogy jó voltunk valakihez, de ép­ kérdése olyan emberek között is fon­ pen, mert az illető nem viszonozhatja változásnak napjaiban s nyomában ság tos volna, akiket egy nagy érzés köt máskép, várjuk el, hogy hálás legyen, újra a hétköznapok szürkesége egymáshoz, tehát szerelmesek, házastár­ vágy legalább ne legyen hálátlan. borítja rá fátyolét életünkre. sak között Hölgyek, urak, egymást vált­ De ha szeretünk valakit, kedvesün­ Az újra meginduló munka, az va hozzászóltak pro és contra a kérdés­ ket, élettársunkat, barátunkat, nem lehet, újra váltunkra kerülő gond szürke hez, magam is különösebb elmélyülés nem szabad hálát várni szeretünkéit jó­ nélkül beleszóltam a vitába, de csak ságunkért, áldozatainkért Először is azért, felhőit azonban a mi magyar lá­ hazafelé ballagásom közben próbáltam a mert ahhoz, aktt szeretünk, olyan öröm tóhatárunkon nem is egy, hanem kérdés mélyére hatóim. jónak lenni, hogy érzelmi uzsora volna számos szivárvány szeli át, amik Legelsősorban az kapott meg, meny­ még bálakamatot is szednünk tőle. Má­ jegyében kezdődik az ujesztendő. nyire finom, kényes és ezerárnyalatu va­ sodszor pedig, mert alig képzelhetünk el Ezek a szivárványok a ma­ lami az, amit emberi kapcsolatnak neve­ megalázóbb nhoci-neszeM-játékot, mint gyar Észak egy visszakerült részé­ zünk. Arra még soha egy pillanatig sem azt, ha valaki, aki közel áll szivünkhöz, nek talajából szöknek fel egünkre gondoltam, hogy olyankor is hálára kel­ csak hálával tudja viszonozni érzéseinket. számítanunk, amikor valakihez azért Lélekben, érzésekben egymáshoz tartozó és uj örvényeket jeleznek a jö­ lene vagyunk jók, valakiért azért hozunk ál­ emberek között a hálát úgy hívják : gyen­ vendő és teljesebb boldogulás felé. dozatot, mert szeretjük, mert közeláll gédség, tehát ugyanúgy, mint azt az érÁlmélkodva néz feléjük a fal­ hozzánk, mert a miénknek érezzük... zért, amelyneé viszonzása. Itt nincs hála vak, városok népe, a műhelyek, Igen, a szülő a gyermektől joggal várhat és nincs hálátlanság, csak a szeretetnek szeretettel, vagy megnemértő gyárak, a mezők és rónák mun­ bálát, pedig itt is nagy, sőt tán a legna­ megértő gyobb érzelmi összetartozás áll fenn, de közönnyel való viszonzásáról lehet szó. kásnépe épenugy, mint az Íróasz­ h szén épp az imént mondottam, meny­ Az életben csak azok tudnak hálá­ talok és hivatalok levegőjében nyire kényes, finom, árnyalatokban gaz­ sak lenni az embernek, akiktől ezt a munkálkodó és élénk színekkel dag valami az érzelmi kapcsolat ember legkevésbé érdemeltük meg és a legke­ festegeti ki az elérkező jövendő és ember között vésbé vártuk. Legyünk jók valakihez, Hálát — legalább szerintem — ál’ minden erőnkkel, teljes szivünkkel, hoz­ képeit: vájjon e szivárványsugarakból mennyi fog eljutni a maga tálában csak olyantól várunk, akiért alap­ zunk érte áldozatot, álljunk ki mellé jában véve, teljesen önzetlenül hoztunk egész életünkkel, — igazi hálára legtöbb­ életébe és mit fog hozni és mennyi áldozatot, aki, attól eltekintve, hogy em­ ször nem számíthatunk, legfeljebb valami javulást fog jelenteni a maga szá­ bertestvérünk, nem érdekel bennünket langyos és múló elismerésére, kegyes mára. A magyar gondfelhőkkel el­ borított szürkeséget átszelő szivár­ és valóban hiddá változhassanak vulósulása nem egy egyéni érdeket ványok azok a közéleti reformok, a magyar újabb ezerév másik partja fog érinteni, társadalmi osztályok­ amik jegyében indul a magyar tör­ felé, anélkül, hogy a már elért ban, néprétegek tagozataiban egy­ ténelem e most elkezdődő és ba- közállapotokat akár államvezetési, aránt. Mindamellett az egyéni érde­ rázdahasitás jellegét magán hordani akár gazdasági, vagy kulturális kek szemléletén,felülemelkedni ké­ szempontból kockára tennék. kívánó ujesztendeje. Mindenekfelett azonban az pes lelkiismeret jósziwel kell, hogy Elvitathatatlan, hogy ezekről ép és tiszta lelkiismeret iránytűje meghozza azt az áldozatot, amely régen álmodtak az álmodozók és az, amely a magyar élet irányitóit lehetővé teszi a közboldogság szín­ látásokat láttak a látnokok, akik kell, hogy vezesse épen úgy, mint átérezték, hogy már rég túlérett annak részeseit, mert enélkül is volt a talaj a megreformálminden jótörekvés céljatévesztetté tatás szempontjából. Mégis, amikor immár a mesz- válik. A jó lelkiismeretet azonban szeség és álmok ködéből mindez Uj reménységgel menetelünk az nem mi magunk adjuk meg ma­ 1939-es a válóság körébe van leszállóba esztendőben. Szent István ju­ és a megvalósítás állapotába kerül, gunknak s nem mi formáljuk. Egy bileumi éve, amelytől most köszöntünk lehetetlen meg nem látni azokat a felettünk levő világ adománya az el, eredményeket hozott, kitágította a szakadékokat és meredélyeket, számunkra, amit azonban meg­ szűk határokat, egymillióval gyarapította szabad magyarok számát s belső vi­ amelyek elé általok kerülünk, amik­ őrizni és mint lényünk legdrágább aszonylatban elindította a magyar életet ből tátongón ásít felénk az élet­ igazgy öngyét tisztán megtartani átalakító reformokat Az uj esztendő első igazság, hogy a legszebb gyöngyre mindenekfelett való kötelességünk. hetében azzal a bizakodással indul a Ennek a lelkiismeretnek a je­ magyar munka, hogy a múlt év kezdő is rárakódik a por és csillogását utszéli szürkeséggé változtatja el­ gyében induljon meg a munka uj- sikerei 1939 ben folytatódnak s nemcsak belső kérdések tekintélyes része jut esztendőnkben, úgy a mindennapi amegoldáshoz, kerülhetetlen rétege. hanem a magyar igazság is A mi magyar sorsunk uj út­ kenyérért, mint a boldogabb ma­ újabb előrehaladást ér el. jait meghatározni kívánó reformok, gyar jövendőért. Ez az igazi záloga Tisztában vagyunk azzal, hogy az amily szükségesek, annyi okossá­ annak, hogy valóban jó is lesz, igazság erején > és barátaink segítségén got, kötelességét és hozzáértést ami jónak van szánva és kiteljese­ túl ezt a belső erőgyűjtés, éspedig első­ igényelnek megvalósításukban és dése és érvényesülése biztosítéka sorban honvédségünk fejlesztése tudja elősegítem. Kitűnő honvédségünk meg­ kivitelezésükben, hogy minden tá­ a közjó tényleges megvalósulásának. állotta helyét a magyarlakta Felvidék Kétségtelen, hogy e közjó meg- visszacsatolásával kapcsolatosan s a fel­ tongó szakadékot elkerülhessenek nyugtázására annak, amit lettünk. Ez azonban még a jobbik eset, mert az em­ berek — általában — semmilsem visel­ nek el nehezebben, mint azt az érzést, hogy lekötelezettjei valakinek. A jóság igen sokszor idegesíti, untatja azt, akinek szól, rabságnak érzi, tehát a hálaéraés kényszere lassan átalakul *bennerkéHétlen bosszúsággá és még örülhetünk, ba ijósá­ gunkért nem kapunk hálátlanságot, nem­ hogy hálára számíthatnánk. Idáig jutottam :el gondolataimban^ még mindig nem tudtam pontosan ás szabatosan meghatározni: -mi tehát tulaj­ donképen a hála ? A hideg, gyérvilágitásu utcán egy­ szerre csak megszólít egy rendes, kedves, öreg néniké s arra kér meg, vezetnémát a túlsó oldalra, mert szokatlan neki i a nagy forgalom, az ut is síkos ésíozeatei is bizony már gyengék. Megfogom.,alkar­ ját, várok, amíg egy pillanatra szabadkéz úttest, átvezetem és ekkor a nénike, olyan hálásan, mintha nem tudom, micsoda , nagy jótéteményben részesítettem, volna, .azt mondja: Isten fizesse meg ezerszeresen a jóságát... és ezzel be is fordul az egyik mély kapualjba. Szerettem volna utána­ kiáltani: örömest tettem és igazán nem érdemiek ennyi hálát ezért a semmisé­ gért, inkább én vagyok .hálás, mert .a hála fénysugarával ö világított .be-az agyamba. Lassan ballagtam tovább a hid$g téli estben s most már arra kellett gon­ dolnom, hogy : az igazi nagy , jótétemé­ nyekért a legtöbbször még Istennel, sem fizettetnek az emberek... . (—ány.) vonalának emelkedését, a ringó magyar bölcsők számának növe­ kedését, a magyar szájba jutó falat megnagyobbodását, a ' magyar -szív­ ből fakadó dalok felzendülését és az ezeréves haza földjén a magyar lélekvirágok hegyeket, völgyeket, rónákat betöltő, gazdagabb) kiaarjadását. Dr. -Cs. L. Magyar erő. szerelés kiegészítése, a rohamos fejlődés és a példás fegyelem terén nagyszerűt Lesz még napod I Szivedben új tüzek produkált. Az egész nemzet érzelmeit és Szent lángja lobban. Hófehér szüzek elismerését fejezte ki a kormányzó újévi Elédborulnak. Isten zsámolyát hadparancsa, amelyben köszönetét mon­ ÍRTA : vitéz PÁL IMRÉNÉ. Ezüstsarkantyus lábad lépi át dott a honvédségnek és megállapította, (FIA HÁDNAGGYÁ AVATÁSÁRA Egy ezredév, vagy millió csupán, hogy az újjáéledt magyar fegyveres erő Fiam, becsüld meg azt a csillagot, S a messzetünő csillagfény után * bizonyságot tett tökéletes szervezettségé­ Mit Isten néked örökül hagyott. Oly mindegy lesz, hogy merre visz a cél. ről. „Honvédek, — fejezi be hadparan­ Mig elindul és földet ér a fény, De most még hiv az úti Előtted kél csát a kormányzó, — büszkén és biza­ Pihenni vágyó agg lesz a legény. A nap 1 S megindulsz bátran bős fiam. lommal tekintek rátok. Megmutattátok Avagy talán annál is távolibb? Nem lesz nehéz neked a gyors iram. az egész világnak, hogy a magyarral Mig főidre jut, itt mindent elborít immár ismét számolni kell, mert van Acél a vállad, bírhat sok tehert, A por s homok, mi múlt időt takar. a Haza jussáért minden áldozatra kész S ha több a súly, mit bírni el lehet; Ki fogja hinni, hogy volt is magyar? hadserege. Előre tehát a megkezdett Hitedből építs jó, erős hidat Ki fogia tudni, hogy te szittya vagy, Évszámot rá a sors kegye irat utón s Isten után önerőnkbe vetett ren­ Hogy homlokodban megfeszült > az agy; díthetetlen hitünk vezéreljen bennünket Igába, hogyha kell, tereld magad; Mig dús erődben, képviselve fajt Ki munkát nemcsak ad, de -tesz,., halad. nemzetünk boldogabb jövője felé!** Hegyet növelsz. Befásitaz dúlt avart A magyar erő összefogása, megAz új hídon vezesd hazádat át, Hidat versz, új hidat két part között. acélozása és gyarapítása feltétlenül szük­ Épitsz... Emelsz...' Lerombolsz száz rögöt, Tedd rája diszül mennynek csillagát, De nem vevtttsz erődből, hogyha kint ’ Amott fenn... alti a legszebb csillagot.., séges ahhoz, hogy feltartóztathatatlanul menetelhessünk ’B boldogabb jövő falé, Mit Isten néked örökül hagyott,.« Vad hullámok elöntenek meghat AVATÁS. A miniszterelnök is utalt legutóbbi be­ szédében arra, hogy a határainkon felso­ rakozott jól felszerelt hadseregünk nagy­ mértékben hozzájárult ahhoz, hogy-.a fel­ vidéki kérdés békés utón intéződött eL Erre a hadseregre büszkék Jöhetünk, építhetünk rá, de áldozatot is kell hoz­ nunk érte. A célkitűzések elsejeként álla­ pította meg, hogy a nemzetnek Jegyen olyan fegyveres ereje, amellyel öncélú,ön­ tudatos, független nemzeti politikát tud folytatni Az uj esztendő törvényalkotó mun­ kája a honvédelmi javaslattal ‘ kezdődik, majd a zsidói avasi ittál és a földjavas­ lattal folytatódik. Az elsőnél alig -lehet szó ellenzésről, viszont harc készülsa másodiknál és a harmadiknál. Árrefor­ mok megvalósítására elszánt ikomásy, mint a miniszterelnök mondotta, «* békés megoldásokat keresi, de ha kell, :a -har­ cot is felveszi. A megalkuvás utján nem kíván járni, hogy a parlamenti számtan szabályai szerint többséget biztosítson magának. Meg kell szabadulni .minden előítélettől, — hirdeti —• és össze .-kell forrni az osztálymentes népi magyar egységbe. A szociáldemokrácia szereti magát úgy feltűntetni, mintha <a dolgozó nép kizárólagos képviselője volna. Ezt tagadja a kormányelnök s azt vallja, hogy az osztályharcos gondolkodásnak nem lehet helye a mai világban. A . szociál­ demokrata képviselők a liberális balöldkl élén különösen nagy offentivára készül­ nek a zsidó javaslat ellen. Egyebék’ kdét azért is, mert a javaslat kimondja, hogy zsidók nem állhatnak raunkásszervezhtek élén. Már pedig a Vörös szakszervezetek vezetői javarészben srfdÖk. Ez r terve­ zett ellenállás azonban épp oly hiába­ való less, mint ahogy hiábavaló lenne 1 Midóéág rtttWI 'UrúMe mtabMfaa �A MUNKA 2. oldal A miniszterelnök kijelentette, hogy az állam rendelkezik tartalékokkal • igy elbírjuk a külkereskedelmi politikánál ádódható esetleges kisebb zavarokat épp úgy, mintha egyes törvények nyo­ mán kis gazdasági fennakadás állna elő. így ne spekuláljon senki k arra — mon­ dotta, hogy gazdasági szabotálással, vagy félreállással visszarettentheti a kormányt tervei megvalósításától mert tudnak pót­ lásról gondoskodni. A legelemibb faj vé­ delem követelte, hogy a gazdasági élet­ ben is helyreállítsuk a magyar elem ve­ zető szerepét és minden vonatkozásban fokozzuk a magyar erőt Munkaalkalommal segít a kormány a Felvidéken. Itt járt a Fiú... Napkeleten látták a csillagot 8 királyok jöttek, hogy fejüket lehajtsák s bölcsek messzi útról a Gyermek elé. Jámbor pásztorok bámultak az égre s megindultak a jászolhoz lehullni térdre a Gyermek elé. ő volt a Fiú, kit áhított minden, kit küldött az Atya, hogy hintsen a szivekbe megváltó-szeretet magot. Itt járt közöttünk ... ezreket tartott csupán öt kenyéren betegeket, vakot gyógyított s megmutatta, miért jöttünk. A húsz éves megszállás után viszszatért Felvidék állapotai és a mi viszo­ nyaink között nagy különbség van, amit a kormány nem akar palástolni, sőt el­ lenkezően nyíltan intézi úgy az ügyeket, Egykor itt járt a Fiú... hogy az idegen állam keretébe belekény* Itt járt? szeritett országrész megtalálja boldogulá­ Királyok, sát Már a katonai közigazgatás alatt bölcsek omlottak jászla elé, megkezdődött a mentő munka, amikor a \ de voltak, vannak, lesznek honvédség cipő és ruhaszükségletét jóval szent sebét kereső Tamások. magasabb munkabér ellenében rendelte Németh Gyula. meg az ottani iparosoktól. Általában az ipari politikával segit az Imrédy-kormány, melynek egyik első dolga a munkanélküliek összeírása volt A demokrata paradicsomnak nevezett Ma, mint a gúny, csípős este. cseh uralom megdöbbentő képet tárt A szél — mosdatlan szájú sihederke — elénk : Komáromban, Érsekújváron, Lé­ badar ván 9.000 munkanélkülit találtak, akik és trágár titkokat hadar. azt vallják, hogy évek óta csak tengőd­ Ma, mint a gúny, csípős este. tek és alkalmi munkát vállalhattak potom Ma kellene egy régi lány, díjazásért, tehát nem a magyar megszál­ a teste lás vette el a kenyerüket, hanem az a fehéren villanna át a csurranó homályon, céltudatos cseh politika, amely megfoj­ két keze mámoros kába totta a felvidéki ipart, hogy ennek segít­ táncjáték és sápadt homlokom ségével először koldussá, utána pedig belémerülne szikrázó bajába. • csehhé tegye a lakosságot. A felvidéki szövőipar valamikor vi­ Kezünk, két fáradt késő lepke, lághíres terméke volt a gácsi posztó, szerelmet játszana remegve melynek gyára 2.000 embert foglalkozta­ és körmünk bágyadt, halvány holdja tott A csehek megszüntették. A gépeket elcsukló fénnyel égne, elvitték, a csupasz falak merednek az mint egy halk sikolyka. égbe, Losonc dolgos magyarjai meg az Ma elcsitulna minden kin: a Harcurik, apátfalvi posztógyárban kerestek mene­ lelkünk kinyiina, mint az ajkunk. déket és kenyeret, mert ellenkező eset­ Szemem, a barna, ben Amerikába kellett volna vándorolódon titkokat hadarna, niok. 1200 ember dolgozott a gyárban. s kezemben, mint egy rőt lánggal égő Most egy sem, ellenben 600 munkanél­ [fáklya külit Írtak össze a városban. kigyulna diadalmas fénnyel a teste ... Ez csak két példa a sokból, amely ... Ma, mint a gúny, csípős az este ... szaporítja a kormány gondját, egyben gyors cselekvésre is sarkalja. Á megszűnt madarasi Fekete Alfréd. üzemeket és gyárakat feltámasztják, hogy legyen munkára alkalom, mert nem az a cél, hogy az árakat nyomják le a munkabérnek megfelelő szintre, hanem az ipari foglalkoztatással és kereseti le­ hetőségek szaporításával akarja és fogja a kormány felvirágoztatni a Felvidéket, amely a múltban is egyik szerves kiegé­ Ifjú életünk tavaszán mindenre ké­ szítő része és gyöngye volt Szent István pesnek hittük magunkat. Azt hittük, hogy birodalmának. Ma... Hírek és különfélék Láthatatlan bilincsek. „A MUNKA" TÁRCÁJA Kleiner Árpád. írta: Kisigmándi Géza. Aznap múlt 55 esztendős, amikor a bosnyák hegyek között eldördült an­ nak a szerb diáknak a pisztolya, amelyre négy évi dörgő ágyuszó felelt Még a vi­ lágháború szele sem borzolta fel a lel­ kek egyensúlyát amikor a vén harcos felvette díszes dolmányát, ősz fejére nyomta csákóját és elballagott az ezredparancsnokságra. Jelentkezett az utóda előtt — Olyan vagyok, mint a kürtszót halló egykori huszárló — mondotta meg­ szokott fiaik hangján az ezredesnek. Há­ ború lesz. Nekem is köztelek a helyem. Jelentkezem. Kérlek, továbbítsd ezt az elhatározásomat illetékes helyre. így lett ismét tényleges állományú ezredes Kleiner Árpád bácsi, aki a reu­ mája miatt kezdte enni aránylag fiata­ lon a nyugdiasok megkisebbedett kényérét, ami ugyan nem sok nehézséget oko­ zott neki, mert agglegény létére mindig maradt annyija, hogy ne kelljen szűköl­ ködnie. Szép háza volt a Fő-utcán, ame­ lyet család hijján úgy szeretett, mint egyetlen kincsét. Talán csak a hivatásá­ ért rajongott jobban. Nem roll nála boldogabb földi ha* landó, amikor megint felülhetet a lóra és népfölkelő ezrede élén kivonult az állo­ másra. A sok nagybajuszu „legény** vi­ dáman vágta az ütemet a macskafejre hasonlatos kövezeten és ha nem lett volna az a sok sirdogáló asszony, meg gyerek, bizony senki sem gondolta volna, hogy csaknem egy szálig családos embe­ rek vágtak neki a hosszú útnak, amely beletorkolt a galíciai homokba. Azután éppen karácsonyfát gyújto­ gattak a még mindig könnyesszemü édes­ anyák és apjukért aggódó gyermekek, amikor a fehér takaró alatt fagyottá der­ medt pályaudvar várótermébe behordták a sebesülteket Közöttük yolt az ezredes urte. Gránátszilánk hasította ketté a jobb arcát, de a lábának is jutott belőle. Amikor be akarták vinni a kórházba* nem engedte. A harctéren előljártam — mondotta kedvesen a medikusnak, de most a sereg­ hajtó akarok lenni Majd ha mindegyik emberemnek jutott ágy, akkor vitethetsz el édes öcsém. A vén csont nehezen forrott össze. Már erősen tavaszodon, amikor még min­ dig lábadozott, sőt Péter-Pálkor a misére sem tudott elballagni, hanem megkérte a sekrestyést, hogy hagyja nyitva a temp­ lom ajtaját, mert akkor a kertjében Ül­ dögélve végighallgathatja a prédikációt is. Már másodszor hullott le a la le­ csak akarni kell és érvényesíteni tudjuk akaratunkat. Szeptember közeledtével pél­ dául szent fogadalmat tettünk minden év­ ben, hogy ezentúl máskép lesz, megvál­ tozunk, uj életet kezdünk. Idén megmu­ tatjuk a világnak igazi énünket Mi le­ szünk az osztály legjobb tanulója, az is­ kola büszkesége. És magasra emelt fővel jelentünk meg az osztályban, eljövendő dicsőségünk színhelyén. Az első tanítási napon oly biztatónak látszott a jövendő. Fájdalom másnapra fonnyadni kezdett reménységünk. Az iskolaév folyamán ki­ derült, hogy feltett szándékunk szép áb­ ránd maradt. Ment minden a régi utón. Mi nem változtunk meg, nem mutathatbattuk meg állítólagos igazi énünket és nem változtathattuk meg a rólunk alko­ tott véleményt. Később is elfogott bennünket a vágy a változás, a megújhodás, a kielégítő ered* mény után. Rájöttünk arra, hogy ez nem maradhat igy. Az adott helyzeten feltét­ lenül változtatni kell. Hiszen méltatlan hozzánk a jelenlegi állapot.. Vájjon miért van mindez igy ? Elgondolkoztunk ezen a problémán. Nem tartott sokáig, mig rá­ jöttünk balsikereink nyitjára. Mi voltunk eddigi kudarcaink egyedüli oka. Magun­ kat vádoltuk egyhelyben topogásunkért, meddő küzködésünkért. Súlyos, helyre­ hozhatatlan hibákat követtünk el. Hanya­ gok voltunk, lusták, ellankadtunk, felad­ tuk a harcot, megfutamodtunk a döntő pillanatban, meghátráltunk a nehézségek elől. De ez már a múlté. Ezentúl más­ kép lesz. Megváltozunk. Holnap végre le­ szokunk a dohányzásról, korán kelünk, öt perccel a hivatalos óra előtt megjele­ nünk az irodában. Igen holnap feltétlenül uj, céltudatos, sikerteljes életbe kezdünk.. Kell-e mondani, hogy másnap ha­ laszthatatlan teendők miatt nem valósítot­ tuk meg elhatározásunkat ? Kénytelenek voltunk hétfőre halasztani uj életünk kez­ detét Azóta egyik hét követte a másikat És mégis minden változatlan. Nem sike­ rült kiszakítanunk magunkat a múltból. Nem tudtunk uj életet kezdeni. Igyekeztünk mentséget keresni gyen­ geségünk titoktartására. Mi nem tehetünk semmiről, a környezetünk térit le ben­ nünket uj, szebb élet mesgyéjéröl. Ha kikerülnénk környezetünkből, ha nem hallanánk többé intelmeiket, tanácsaikat, helyeslésüket, minden máskép lenne I Uj életet kezdenénk valóban... Üres kifogás... Nem a múlt, nem a környezet felelős értünk. Szemet hu­ nyunk saját gyarló képességeink felett, mert nem akarjuk tudomásul venni őket. El akarjuk hárítani magunkról a felelős séget. És sehogyan sem akarjuk belátni, hogyha újból kezdhetnénk, vagy uj élet nyílna meg előttünk, ismét elkövetnénk a régi ostobaságokat Hiába tagadnánk, magunkban hurcoljuk minden bajunk, minden szerencsétlenségünk kiapadhatat­ lan kutforrását, saját egyéniségünket. Et­ től a láthatatlan bilincstől nem tudunk szabadulni. (—ány.) vele amióta eldördült az a bizonyos pisz­ toly ott a bosnyák hegyek között, de Kiéi ner Árpád honvédezredes még mindig csak mankóval botorkált Jó két esztendő múltán jutott el odáig, hogy megint je­ lentkezhetett szolgálatra. Fogolytábor pa­ rancsnok lett, tábornoki rangban. Az olasz és orosz foglyok apjuk­ ként szerették. Azon a környéken még két évtized után is csodákat beszélnek cselekedeteiről. Újabb esztendők ballagtak el a meg­ gyötört nemzetek felett, amikor kitört a forradalom és idegen megszállók lepték el az ősi magyar várost. Az egykori medikus, mint egészség­ ügyi hadnagy jelentkezett a legendás tá­ bornok előtt — Kivándorlók — mondotta, — mert igy nem tudom elvégezni az egye­ temet A testben-lélekben összetört és ag­ gastyánná vált Árpád bácsi megkeményitette a derekát, harákolt egy kicsit, hogy lenyelhesse a megindultságát és torzzá nyomorított arcára mélységes bánat tele­ pedett, amikor megszólalt -— Én már vén ember lettem. Nyomorék is vagyok és nem tudom szolgálni a hazámat... De szentül hi­ szem, hogy ebben a városban leng még magyar zászló... Megakadt Megmarkolta az autal sarkát, mert talán el iá esett volna. Salgótarján, 1939 jan. 7 Személyi hír. Dr. Förster Kálmán kórmányfőtanácsos, polgármester 1938. évi szeptember havától, mint az akkor még visszacsatolandó Felvidék polgári közigaz­ gatása egyik kerületének vezetője, a leg­ főbb katonai parancsnokság mellett telje­ sített szolgálatot. Ezen megbízatása dec. 31-évei megszűnt s igy E hó 2-án átvette hivatala vezetését. Köszönetnyilvánítás. Mindazok­ nak, kik felejthetetlen férjem és édes- . apánk elhunyta alkalmából fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni szívesek voltak, ezúton mondunk hálás köszönetét. özu. Szilberleitner Emilné éi gyermekei. A dunánlnneni evangélikus • megnagyobbodott egyházkerület presbité- . riuma dec. .28-án Budapesten ülést tar­ tott, amely a visszacsatolt egyházközsé­ gek beépítését az egyházi alkotmányos életbe készítette elő s az esedékessé váló * lelkészigazolások bizottságába Kardos Gyula kórmányfőtanácsos esperest és dr. Csengődy Lajost küldte ki lelkésztagokul. A légoltalom iránti érdeklődés mintha csökkent, mintha megszűnt volna. Úgy látszik mindenki azt hiszi, hogy a légi veszély is végleg elhárult felőlünk. Pedig aki komolyan gondolkozik és az általános politikai feszültségekből tájékoz­ tató következtetéseket von le, nem is mindenki, hanem önmaga részére, — ak­ kor már most kell folytatnia és teljesenkiépíteni a saját és családja légoltalmi önvédelmét. Mindig mástól várni a segit** séget és nem gondolni arra, hogy az ön-, védelem mindenkinek saját kötelessége. ■ A Légoltalmi Liga ily irányú serény mun­ káját támogassuk, kérjük működésének teljes lalbavetésére. Szorgalmazzuk a kiképzéseket, a házcsoportparancsnokok munkáját. Tartsunk gyakorlatokat és azoknak naivnak tetsző esetleges gro? teszkségeihez igyekezzük hozzáképzelni a komoly veszedelmet: a pusztulást, á halált. - Az igyekezetei és jóakaratot né mosolyogjuk le, mert a bizonytalan ko­ moly veszély mindig a sarkunkban van. Szerezze be mindenki, még lehet a nép­ gázálarcot, amely már csak korlátolt mértékben áll rendelkezésre és tartalé­ kolja mérsékelten a tartalékolható ily irányú szükségleteit.^ Vigyázz I A légi veszély közeleg I 1938. évi anyakönyvi statisztika. Született Született Született Született fiú élve............................ 196 fiú halvk.............................. 10 leány élve .... 213 leány halva. . . . 9 Összes születés: 428 Halálozás ........ 192 Ebből 1 éven aluli .... 43 Házasságot kötött............................ 178 pár Természetes szaporulat . . . 217 vagyis minden 1000 lakosra esik 12'139% születés és 9'958°/o házasság. — Tőled csak azt kérem — foly­ tatta kis idő elteltével — hogy amikor majd bevonultok ide, vezényelj fővetést. a házam előtt Mert ezt a házat a ma­ gyar szegényeknek hagyom, a kardomat pedig halálom előtt elásom ide az ablak alá... Ha én már nem leszek, tisztelegi ennek a csorbanélküli egyszerű fegyver­ nek úgy, mintha én állanék itt az ab­ lakban ... Két keserves évtized Toppantotta még rokkantabbá Kleiner Árpádot, akit az uj urak állandóan szemmel tartottak, mert félig tehetetlen öregségében is fo­ galommá vált a neve és akinek nagyon megbicsaklott a térde, akiből már kez­ dett elszállni a magyar érzés, azt a még reménykedők elküldték ehhez a csodá- 1 , latos emberhez. Bármennyire tagadják is egyesek, történnek csodák ebben az anyagias vi­ lágban. Az egykori kis medikus mint törzs­ orvos ment haza húsz év után az Ősi magyar városba és amikor csapata élén befordult a főutcába, egy pillanatra ki­ futott a vér az arcából. Idegesen tekint* getett Árpád bácsi fehér háta felé és elfátyolosodott szemével nem te igen vette észre, hogy a magyar zászlóval feldíszített ablakban a boldogságtól át­ szellemült és teljesen honvédtábomokl díszben álló Kleiner Árpád fogadta a kardnak szánt tiszteletadást». ♦ �Salgótarján, 1939 jan. 7 A MUNKA Fejér Miklós litkei esperes-plébános nyugalomba vonult. F. hó 5-én adta át Fejér Miklós es­ peres, Horváth László esperes, karancskeszii plébános jelenlétében a litkei plé­ bánia vezetését Ferencz István somoskőújfalui plébánosnak, akit a hercegprímás Fejér Miklós utódául kinevezett Fejér Miklós 46 évi papi szolgálat után nyugdíjaztatását maga kérte. A felszabadult Várgedén volt plé bános, ahol törhetetlen hazafiasságáért a csehek börtönre Ítélték, majd kiutasítot­ ták. Távozása diadalmenet volt, derék ma­ gyar híveinek néma, de könnyesszemö kísérete mellett hagyta el a lánglelkü ma- gyár pap Várgedét, melyet most az isteni gondviselés visszahozott Litke derék népe megbecsülte a meg­ alkuvást nem ismerő és népével törődő lelkipásztort, akinek a papi hivatás nem sinecura, nem tétlenség, hanem súlyos kötelesség volt. Salgótarjánban 40 évvel ezelőtt káplánkodott. Izzó hazafiassága, kiváló szónoki készsége már akkor is közismert volt. Most, hogy a jól megérdemelt nyu­ galomba vonult, fájó szívvel búcsúzunk Fejér Miklóstól, kívánva neki hosszú és boldog életeti Húsz évvel ezelőtt, ezerkilencszáztizenkilenc január 2 án és 3-án volt városunkban az a fosztogatás, amely hosszú időre hírhedté tette Salgó­ tarján nevét. E sorok Írója akkor nem volt salgótarjáni lakos, csak véletlenül, rokoni látogatás céljából tartózkodtam ekkor Salgótarjánban, azért a fosztoga­ tás előzményeiről közelebbi adatokat nem tudok. Érdekes volna, ha olyan valaki írná meg e napok történelhü ese­ ményeit, aki a helyi forradalmat kirob­ bantó okokat, körülményeket pontosan ismeri. Az elégedetlenség itt az iparvi déken nem volt olyan nagy, mint az ország más részein, hisz a munkásság nagy részé a harctéri szolgálat alól föl volt mentve és fizetésének egy részét élelmiszerekben kapták, azért az elége­ detlenségen kívül e sajnálatos esemé­ nyeknél más okoknak is közre kellett játszani. Hallomásból tudom, hogy elő­ zőleg itt bujkált Kun Béla, ez a véres­ kezű, elvetemedett kommunista, aki ti­ tokban ekkor már szervezte a börtön fenekéről, kanálisokból és a gettóból jött csőcselék mindenre elszánt terrorlegé­ nyeit, akikkel később oly borzalmasan az ország nyakára ült. Itt rejtegették ál­ lítólag az egyik pékmühelyben, innen rándult ki agitációs, izgató útjaira, s ez volt a bűnös, gyáva és tehetetlen ható­ ságokkal szemben az első erőpróbája. Mikor a kérdéses napon a déli órákban végigmentem a város főutcáján, a Hirscbgyártól egészen a zagyvái rako­ dóig mindenütt sűrű embercsoportok ácsorogtak, csupa sötéttekintetü fiatal guban­ cok, akik a jobban öltözött járókelőkre mindenféle megjegyzést tettek. Mindenki sietve beosont a házak kapuján, csak a hadonászó és dühösen gesztikuláló cso­ portok szaporodtak egyre. Az ut köze-, pén fekete sár terpeszkedett, ha nagy­ ritkán egy kocsi, vagy teherautó döcögött végig, a tömeg káromkodva és szitko­ zódva lapult az épületek falához, mert a szertefreccsenő hig lé bepiszkolta a há­ zakat, kirakatokat és embereket egyaránt Mintha ez a jellegzetes tarjáni sár és la­ tyak a mindent elárasztó sötét szenvedé­ lyeket és gonosz indulatokat példázta volna, melyek mint fortyogó iszapvulká­ nok áradtak ki a telkekből. Mikor a látogatás befejeztével viszsza akartunk menni az állomásra, egy acélgyári munkás szaladt utánunk és azt kérdezte: — Hová akar menni uraságod 7 — Az állomásra — feleltem. — Tessék rögtön vissza fordulni, a városban csőcselék fosztogat, még a ka­ bátot is lehúzzák magukról I Már fegyverropogás hallatszott, majd, a sötétség beálltával a város egész terü­ letén olyan rablás és fosztogatás kezdő­ dött, mely még az akkori zavaros időben is egyedülálló. Az üzletek redőnyeit fölrobbantottál^, az árukat széthordták, a berendezéseket kidobálták az utcára, mely még napok múlva is úgy nézett ki, mint valami csatatér. Másnap az utcákon az eszméletlenségig lerészegedett emberek fetrengtek, sőt mondják, hogy a Kóhn féle szeszgyár pincéjében az egyik fosztogató a szó szoros értelmében beleíult a pálinkába. A fosztogatásnak főleg antiszemita éle volt, mert a keresztény kereskedőket nem bántották. Mikor annyira elfajult a dolog, hogy súlyosabb incidensektől is lehetett tartani, telefoni megkeresésre idevezényelték az iglói géppuskások egy csoportját Piánk és Tarján főhadnagyok vezetésével, akik rövid időn belül helyreállították a rendet A munkásság dicséretére legyen mondva, hogy a komoly elem, mint min­ den szélsőséges megmozdulásnál, ez alka­ lommal is távoltartotta mgát s inkább a csőcselék, piaci legyek és cigánypecérek kezdték a fosztogatást. Ezeknek az ország különböző vidé­ kein felbukkanó zavaroknak a szó- és sajtóbeli izgatáson kívül lélektani okai is voltak. A háború teljesen megrontotta, elvadította az embereket Különösen a hosszú ideig tartó háború. A végelátha­ tatlan nyomor, éhezés, általános elszegé­ nyedés csak erkölcsi elvadulást eredmé­ nyezhet A paraszt a rekvirálás, az ipari munkásság a kényszerrendszabályok mi-, att volt elkeseredve. A frontok mögött íölbukkant a hadigazdagok típusa, a jólét és önzés mutogatásával, ami a végtelen­ ségig felbőszitette az embereket A fiatal ér fiák hónapokig természetellenesen él­ tek, elszakítva családjuktól, polgári élet­ től, hivatástól, otthontól, az egyneműek végeszakadatlan együttélése egészségtelen sexuális eltévelyedéseket eredményezett, ami végeredményben mind hozzájárult az elkeseredés növeléséhez. Semmi sem volt, ami gátolta, vagy csökkentette volna az indulatokat A vallásos érzés teljesen ki­ veszett az emberekből és helyét áten­ gedte a káromlásnak, szitkozódásnak és kétségbeesésnek, mely a szakadatlan vérözön láttára az emberek ajkán fölfakadt. A világtörténelem legnagyobb aposztáziája, melyről Prohászka püspök oly megrenditöen ir, a szemünk láttára ment végbe. Ki ne emlékezne ez időből arra a munkásra, aki fogadásból az oltár elé akart piszkitani Urfelmutatáskor 7 Ki fe­ lejtette volna el a papság közt is járványszerüen pusztító aposztáziát, hitebagyást 7 Nem csoda, ha az emberek megvadultak és soha jóvá nem tehető hibákat követ­ tek el. Mennyire értékelnünk kell ezzel szemben a munkásság testi és lelki jólé­ tének a fölkarolását a mostani kormány részéről, minimális bér, a családi pótlék, fizetett szabadság stb. szociális jóléti in­ tézmények és törvények életbeléptetésé­ nek elrendelését. A munkás értékes tagja a társadalomnak, tehát a társadalom ve­ le szemben obligóban van. Ennek az obligónak akarnak a most folyó szociá­ lis rendelkezések eleget tenni, hogy mégegyszer meg ne ismétlődhessenek az 1919 január másodikéhoz hasonló események. — aj — Iparügyi felvilágosítást célzó közlemények. Ez a rendelkezés nem érinti azok­ Van, akit érdekel, hogy az I 5850/938. M. E. számú rendelet értel­ nak az iparigazolvány, illetőleg iparenge­ mében további rendelkezésig iparigazol-1 dély kiadására Irányuló kérelmeknek az vényt éa iparengedélyt kiadni nem szabad. I elbírálását, amelyeket öl illetékes ipar* oldal 3. hatóságoknál 1938 augusztus hó 15. nap­ iparigazolványok alapján a besó­ ját megelőzően terjesztettek elő. zott nyers oldalszalonnának, mint köz­ Az illetékes miniszter (szabad ipa­ vetlen fogyasztásra alkalmas élelmicikk­ roknál a kereskedelem és közlekedés­ nek forgaiombabozatalára jogosultak. Ez ügyi, képesítéshez kötött iparoknál az a forgalombahozatal természetesen csak iparügyi) az iparigazolvány, vagy iparen­ kicsinyben közvetlen a fogyasztók részére gedély kiadását egyes indokolt esetekben történhet Van, akit érdekel, hogy mivel a vagy ha indokolt, egyes iparokra nézve a házalókereskedést az 1884. t c. 183. §-a is engedélyezheti. az ipartörvény hatálya alól kifejezetten Újabb megszorító rendelkezést tar­ elvonja, a házaló kereskedés gyakorlására talmaz az a 6430/938. M. E. számú ren­ jogosító engedély sem iparigazolványnak, delet, mert eltiltja ugyanabban a város­ sem iparengedélynek nem tekinthető, ban, vagy, községben a meglévő üzlethe­ következőleg a házalókereskedés gyakor­ lyiségen felül uj üzlethelyiség nyitását lására jogosító engedélyek kiadására az * * Ezeket a rendelkezéseket kell al­ iparigazolványok és iparengedélyei ideig­ kalmazni akkor is, ha a folyamodó, aki lenes felfüggesztése tárgyában kibocsájtott az iparigazolvány, vagy az iparengedély 5850/1938. M. E. számú rendelet rendel­ kiadását kéri, más iparhatóság területén kezései nem vonatkoztathatók. érvényes iparjogositvánnyal rendelkezik, Van, akit érdekel, hogy a nad­ vagy ha az iparigazolvány, vagy iparen­ rág rövidítése vagy hosszabbítása, a női gedély kiadását olyan személy kéri, aki vagy férfi felsőkabát ujjának vagy aljának a az 1922. évi XII. t. c. 71. és 72. § aiban rövidítése vagy hosszabbítása, a férfi zakkó megállapított határidőkön belül iparának kabát aljának vagy ujjának, a női ruhák gyakorlását nem kezdette meg, vagy egy­ aljának vagy ujjának, a női blúzok ujjá­ folytában nem űzte és emiatt kell ipará­ nak rövidítése vagy hosszabbítása az nak jogszerű gyakorlásához újabb ipar­ 1922. XIL t c. 47. §-ának 1936. VIL te. igazolvány, vagy iparengedély kiadása 16. § ával beiktatott negyedik bekezdé­ iránt folyamodnia. sében foglalt rendelkezések alkalmazása Abban az esetben, ha az üzletkör szempontjából nem tekinthető olyan alá­ kiterjesztéséhez uj iparigazolványra nincs rendelt Jelentőségű kisebb igazításnak, szükség, az üzletkör kiterjesztésének az amelynek elvégzése szakismeretet nem említett rendelet szempontjából nincsen igényei. Előfordul ugyan némely esetben akadálya. Alkalmazni kell azonban az az, hogy az emlitett megrövidítéseket és említett rendelet intézkedéseit, ha az üz­ meghosszabbításokat különösebb szakis- • letkör kiterjesztéséhez uj iparigazolvány, meret nélkül is végre lehet hajtani, ilyen vagy iparengedély szükséges. Utóbbi esatben is azonban annak megállapításá­ esetben tehát az iparos, vagy kereskedő hoz, hogy a ruha szabására és az elérni üzletkörét csak akkor terjesztheti ki, ha kívánt célra tekintettel a megrövidítésé­ az illetékes miniszternek az emlitett ren­ nek vagy a meghosszabbításnak milyen delet 2 §-a szerint kiadott engedélye módon kell történnie, szakismeret szük­ alapján iparigazolványt, vagy iparenge séges. Az előadottakra tekintettel az em­ délyt kapott. Végül abban az esetben, litett munkákat az idézett tsrvényhely ér­ ha üzletkörét kiterjeszteni kívánó iparos telmében kereskedő és személyzete nem az 1922. évi XIL L c. 24. §-a alapján végezheti eL képesítésének kérdésében terjeszt elő ké­ Van, akit érdekel, hogy a kő­ relmet, ezt a kérelmet magától értetődően művesmester mindenféle válaszfalban ön­ az emlitett rendelet rendelkezésére tekin­ állóan, korlátozás nélkül végezhet belső tet nélkül el kell intézni, de az iparható­ kőműves átalakításokat, átalakítási mun­ ság, ha a kérelemre a szakképzettség iga­ kát, tehát a kőművesmester válaszfalat zolását el is engedi, magát az iparigazol­ le is bonthat és építhet is. A rendelke­ ványt, vagy engedélyt csakis az illetékes zés alkalmazása szempontjából azonban miniszter engedélyével adhatja ki. Ezeket válaszfalnak csak azt a falat lehet tekin­ a rendelkezéseket kell alkalmazni a ma­ teni, amely terhet nem hord, amelynek gyar Szent Koronához visszatért felvidéki építése vagy elbontása tehát az épület területeken is. Kérelmek mindig az ille­ állékonyságát nem érinti, azaz a szerke­ tékes iparhatósághoz terjesztendők elő. zeti falat válaszfalnak tekinteni nem le­ Van, akit érdekel, hogy a m. kir. het A szerkezeti falban bármiféle átala­ kereskedelem és közlekedésügyi miniszter kítási munkálatokat, tehát az ilyen fal 30972/938. sz. alatt kelt rendelete szerint építését és lebontását is kőművesmester azt az alkalmazottat, akit képesítéshez — a fennálló rendelkezések értelmében — nem kötött kereskedelmi, vagy ipari csak olyan földszintes házban végezheti, szakmában szakismeretek szerzése cél­ amelynek építésére a ,32.396/1913. K. M. jából, vagy olyan munkakörben alkal­ számú rendelet 1. §-a alapján jogosult maznak, amelyet rendszerint tanoncokkal nagyobb épületben pedig szerkezeti fal . szoktak végeztetni, nevezzék bár az al­ átalakítását csak építőmester vezetése és kalmazottat gyakornoknak, vagy másnak, felelőssége mellett végezheti. tanoncnak kell tekinteni. A képesitéshez. Van, akit érdekel, hogy az egyéni nem kötött kereskedelmi, vagy ipari szak­ cégből alakult közkereseti társaság, vagyis mában alkalmazott tanoncokra és mun­ társtag belépésével keletkezett uj társas kaadókra az 1922: XIL te. VIL fejeze­ alakulat az iparűzést az egyén nevére tének az 1936: VIL törvénycikkel rész­ szóló iparigazolvány, vagy iparengedély ben módosított rendelkezéseit kell alkal­ alapján nem folytathatja, mert a szóbanmazni. önként értetődően azoknak a lévő esetben nem csupán az ipar álladó­ rendelkezéseknek a kivételével, amely­ kéban történt változásról van szó, hanem nek az ipqri képesítés igazolása szem­ egészen uj alakulatról, amelynek az ipar­ pontjából lettek megállapítva. Ebhez ké­ űzéshez uj iparigazolványt kell szereznie. pest a képesitéshez nem kötött kereske­ Ehhez képest mióden olyan esetben, ha delmi, vagy ipari szakmában alkalmazott az egyéni iparos (kereskedő) vállalata, tanoncokkal, illetőleg a kiskorú tanoncok vagy üzeme (üzlete) uj tag belépésével törvényes képviselőjével tanszerződést kell közkereseti társasággá alakul át, a köz­ kötni és az ilyen tanoncokkal szemben kereseti társaságnak az ipar (kereskedés) tanviszonyok tartama alatt az 1922: XII. további gyakorlásához uj iparigazolvány, t.c. 92605. § aiban megállapított köteles­ illetőleg uj iparengedély kiadása iránt ségek, ezek között a tanonciskola látoga­ kell folyamodnia. Az iparigazolvány, vagy tásának kötelessége is fennállanak. A az iparengedély kiadására irányuló ké­ tanszerződés kötésének elmulasztása ese­ relmek tekintetében természetszerűleg tében az 1922: XIL te. 128. §-a első alkalmazni kell az 5830/1932. M. E. bekezdésének 2. pontját, a tanoncokkal számú rendelet rendelkezéseit A fen­ szemben az idézett 92—05. § okban tebb előadottakat a betéti társaságra is megállapított kötelességek valamelyikének megfelelően alkalmazni kell. megszegése esetében pedig a 128. §. első Van, akit érdekel, hogy abban bekezdésének 4. pontját kell alkalmazni. az esetben, ha egy lisztkereskedö ipariga­ A képesitéshez nem kötött kereskedelmi és ipari szakmák körében segédi vizsgá­ zolványát fűszer és gyarmatáru kereske­ lat tartásának és segédlevél kiadásának désre ki óhajtja egészíteni, ebbeli kérel­ nincs helye. Az ilyen szakmákban alkal­ mét csak a kereskedelem és közlekedés­ mazott tanoncok felszabadulása a mun­ ügyi miniszter teljesítheti. kaadó által kiállított szolgálati bizonyít­ Van, akit érdekel, hogy az Üz­ vánnyal történik. Az ilyen szolgálati bi­ leti szokás és gyakorlás szerint a könyv­ zonyítványt az illetékes iparhatóság lát- kereskedő ebbeli iparigazolványa alapján tamozhatja, vagy maga is állíthat ki bi­ könyvkölcsönzéssel is foglalkozhatik. zonyítványt a tanviszony megszűnéséről. A könyvkötő ipar iparigazolvány Budapest, 1938. évi október hó 29 én. alapján űzhető képesitéshez kötött ipar. A miniszter rendeletéből: dr. Arkay Ezért könyvkereskedő rendszeresen és Ferenc s. k. miniszteri osztályfőnök. iparszerüen csak akkor végezheti maga Van, akit érdekel, hogy a fűszer a könyvek bekötését, ha a könyvkötő és vegyeskereskedők a füsierkereskedésre, iparra szóló iparigazolványa van. illetőleg a vegyeskereskedőm jogosító (T. M. dr.) �A MUNKA Salgótarján, 1939: jan. <7 SPORT Heaed ü felszerelések. Fotóalbumok, Bőröndök, A labdarúgás játékszabályai kérdésekben és feleletekben Aktatáskák, (IV. közlemény.) Csauarós írónők, Töltőtollak Végh Kálmán könyv- és paplrkereskedésében kaphatók. , Folynak a Budapesti Mezőgazdasági Kiállítás előkészületei. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiállítás rendezőbizottsága el­ határozta, hogy az 1939. évi sorrendben immár negyvennyolcadík kiállítását na­ gyobb arányokban rendezi meg március 22—27 napjain. Az előkészületek ennek figyelembevételével folynak, a kiállítási iroda az ősz kezdete óta teljes felkészült­ séggel dolgozik és a kiállítás korai idő­ pontjára való tekintettel már régebben szétküldték a jelentkezési felhívásokat, sőt a tenyészállatok csoportjában a be­ jelentések határideje január 6-án már lejár, mig a többi csoportokban a beje­ lentés határideje február 15-ke. A gazdák máris nagy érdeklődéssel és várakozással tekintenek az idei kiál­ lítás elé, amely igen tanulságosnak, sok tekintetben újszerűnek ígérkezik és mint eddig, előreláthatóan most is igen nagy szolgálatot fog tenni állattenyésztésünk­ nek a legjobb minőségű tenyészállatok központosított forgalmának lebonyolítása egész mezőgazdaságunknak pedig nagy oktató és nevelő hatása által. A kiállí­ táson a tenyészállatértékesitést és beszert zést jelentős szállítási, hitel és különféle­ egyéb kedvezmények fogják előmozdítani. Belföldön 50 százalékos, a szomszédos államokban ugyancsak jelentős utazási kedvezmények lesznek a kiállítás alkal­ mával, amely a magyar gazdasági élet egyik legjelentősebb eseményének Ígér­ kezik ebben az évben is. A kiállítási iroda készséggel ad fel világositást bármilyen irányú érdeklődésre (Budapest DC, Köztelek-utca 8. sz. tele­ fon: 18—79—54). A Tiszajobbparti Mezőgaz­ dasági Kamara előterjesztése tejipari szaktanfolyam meg­ rendezése érdekében. A Tíszajobbparti Mezőgazdasági Kamara a közelmúltban ismételt előter­ jesztéssel élt a földművelésügyi kormány­ zathoz és Miskolc székhellyel egy alkalmi tejipari szaktanfolyam megrendezését kérte. Rámutatott előterjesztésében a Me­ zőgazdasági Kamara, hogy mennyire fon­ tos a tejértékesités megjavítás céljából, hogy helyben lakó gazdák szerezhesse­ nek tejipari szakképesítést s éppen ezért kívánatos volna, ha még a régi szerve­ zeti szabályzat szerint folyamatosan és a szükséghez mérten több egyhónapos al­ kalmi tanfolyam rendeztetnék a tíszajobb­ parti országrész más helyén is. Egyidejűleg utalt a Mezőgazdasági Kamarai arra, hogy a földművelésügyi kormány által tervezett 3 hónapos ál­ landó jellegű tejipari tanfolyam viszonyai közé kevésbé illik be, amennyiben anyagi gondokkal küzdő gazdaközönsége nehe­ zen hozhatná meg azt az áldozatot, hogy 3 hónapig fedezze fiainak városban laká­ sához szükséges költségeket. Bár adott esetben az első 3 hónapos tanfolyam be­ népesítésére tudna garanciát nyújtani, ez a későbbi évek folyamán kevésbé volna biztosítható, Ilyen körülmények között tehát az 1 hónapos tanfolyamok régi szabályzat szerinti tartását vélve legalkalmasabbnak viszonyai között, ilyen tanfolyamok fel­ állítása érdekében tett a Mezőgazdasági Kanura4»mételt javaslatot_____________ 7. Mi a játékvezető szabályadtajoga azzal a játékossal szemben, aki még a játék megkezdését jelentő birói fütyjel előtt vét akár a játékszabályok, akár a sportszerűség ellen? 7. A játékos sportszerűtlenségét, vagy szabály vétségét jelenteni kell illeté­ kes helyen, azonban a játékos tovább játszhat, mert a játékvezetőnek csakis a mérkőzést elindító fütty jellel nyílik joga a kiállításra. A hivatalos döntvény így szói: „A játékvezető elleőrzési joga a játékos helytelen vagy sportszerűtlen viselkedése fölött akkor kezdődik, amikor a játék­ térre lép, a szabályokból eredő bünte­ tési joga (az u. n. felségjog) azonban csak avval a pillanattal, amikor a kezdésre a jeit megadja „ 8. Mikor van a játékos lesben (offside helyzetben)? 8. A játékos lesben áll, ha a labda érintése pillanatában közelebb áll az el­ lenfél kapujához, mint a labda, kivéve a) ha a saját térfelén tartózkodik, b) ha az ellenfél két játékosa közelebb van a sa ját kapujához, mint az illető játékos, c) ha a labdát utóijára ellenfél érintette, d) ha közvetlenül kapukirugásból, szögletrugásból, bedobásból vagy a játékvezető leejtéséből kerül hozzá a labda. Rendkí­ vül fontos annak a leszögezése, hogy a eshelyzet (oíszájd) megítélésnél legelső sorban az állapítandó meg, hogy a labda elrugásának pillanatában fennállott e a lesáliás helyzete. Tehát nem az a mér­ vadó, hogy ofszájdon áll-e a játékos akíor amikor a labdát kapja, hanem kizázólag az a döntő, hogy hol volt a labda leadásának pillanatában. Büntetés: E sza­ bály megsértése esetén közvetett szabad­ rúgást kell Ítélni a szabálysértő játékos csapata ellen arról a helyről, ahol a sza­ bálysértés történt. A lesbenállást csak akkor kell bűn* tetni, ha a játékvezető megítélése szerint a lesbenálló játékos befolyásolja a játé­ kot vagy valamelyik ellenfelét, vagy pe- dig előnyt igyekszik szerezni magának ab­ ból, hogy lesbenáll. 9. Miképpen kell a tizenegyes rú­ gást végrehajtani ? (A labda elrugásának iránya, a kapus, a li-est rugó, valamint egyébb játékosok elhelyezkedése stb.) 9. A 11-es előre rúgandó, kapus mozdulatlan, amíg a rúgás (egy labdafor­ dulat) meg nem történt. A két szereplőn kívül (kapus és rugó), a többi a pályán bent, de a 16 oson kívül helyezkedhet. Oíszajd van. 11-esre idő hosszabbítandó. Igen fontos rendelkezés, mely szerint a 11-est rugó és védő játékoson kívül a többi játékosa 16 os vonalon kívül ugyan, de okvetlenül játéktéren beiül és a 11-es ponttól számított 9 méter sugaru körön kívül helyezkedhet csak el. Ez annyit je­ lent, hogy a játékvezető nem engedheti meg, hogy a játékosok a pályát elhagyják és például a kapufa mellett várják meg a 11 es rúgás lefolyását. A 9 m. távolság azért bif fontossággal és azért is van a 9 méteres körív a 16 osra festve, mert igy a támadó — mint a védőjátékosok nak a 11-es ponttól legalább 9 méterre kell elhelyezkedniük. (Természetesen a llest rugó és védő játékos kivételével). A célja e szabálynak az volt, hogy a ka­ pustól, vagy a kapufától esetleg viszapattanó labdara a támadó és a védőjátéko­ sok egyenlő eséllyel startolhassanak, te­ hát a támadó játékos se álhasson köze­ lebb a 11-esponthoz, minta védőjátékos. Uj kérdések: 10. Hogyan kell a bedobást (part, taccs dobást végezni? 11. A bedobást végző játékos tel­ jesen szabályosan készül azt elvégezni A labdát, bár a feje fölött, de igen csekély lendülettel dobja, amely tőle 1—P/2 m távolságra ér a pályán földet. Mi a já­ tékvezető teendője ? 12. Hányszor kell a játékost figyel­ meztetni, mielőtt a játékvezető kiállítaná? Lő. Mi. NÉPSZÁMLÁLÁS Szlovákiában december 31-én, az 1938 as esztendő utolsó napján nép­ számlálást tartottak. Egészen meglepe­ tésszerűen történt ez, egy nappal előbb adták ki csupán az erről szóló ren­ delkezést. A népszámlálás végrehajtása is szokatlan módon folyt A számláló iveket nem adták az érdekelt lakosság kezébe, hanem a számláló biztosok sorrajárták a házakat, akiket otthon ta­ láltak, azoktól megkérdezték adataikat és ők maguk töltötték ki az egyés ro vatokat így természetesen nem lehetett ellenőrizni, hogy különösen a fontosabb adatok bejegyzése tényleg úgy történt-e, mint ahogyan az érdekeltek azokat be­ mondották. Fokozottan áll ez termé­ szetesen azokra az esetekre, amikor egyes családokat nem találtak otthon, (yenkor egyszerűen a háztulajdono­ sokat, vagy házfelügyelőket kérdezték meg a távollévőkről és beírták azt, amit ezek mondtak, vagy ahogyan a biztosok gondolták. A már tömegesen nyilvános­ ságra került panaszok mindenesetre arra mutatnak, hogy sok helytelen adat került az ivekre, szándékosan, vagy felületesség­ ből az tulajdonképpen majdnem mindegy. A furcsa népszámlálási eljárás azonban teljesen értéktelenné teszi az egész mun­ kát és minden valószínűség szerint a va­ lóságnak meg nem felelő képet fog nyúj­ tani elsősorban a legfontosabb kérdésről, a nemzetiségek számbeli eloszlásáról. A népszámlálást a csehszlovák saj­ tóban és rádióban Magyarország elleni minősíthetetlen hangú támadó és rága-‘ lomhadjárat előzte meg és bár Ígéretet tettek a magyar kormánynak, hogy a va­ lótlanságokat és rágalmakat tartalmazó sajtó- és rádiópropagandát beszüntetik, az ígéret beváltatlan maradt Ez az eljá­ rás önkéntelenül felveti azt a gyanút, hogy a minden bevezetés nélkül, szinte parancsszóra megindult magyarellenes agitáció nem azt a célt szolgálja-e, hogy befolyást gyakoroljon a meglcpetésszerüleg elrendelt szlovák népszámlálás eredmé­ nyére, vágyig hogy különösen a magyar Nyomatott : „A MUNKA”-nyomdában, Salgótarján, lakosságot megfélemlítve, minél többet arra bírjanak, hogy nemzetiségük megta­ gadásával szlovákoknak vallják magukat. Az Egyesült Magyar Párt illetékes helyen megtette a megfelelő lépéseket a népszámlálás során tapasztalt visszássá gok miatt De, hogy a panaszok, sajnos mennyire alaposak, mutatja az is, hogy meglehetős éles formában tiltakozni kény­ szerült Karmasin államtitkár is, a szlová­ kiai németek vezére, aki pedig a legtöbb vonatkozásban támogatja a kormánypoliti kát. A tiltakozások különösen azt kifogá solják, hogy az összeíráshoz csak csehszlo­ vák biztosokat rendeltek ki és teljesen fi­ gyelmen kívül hagyták a nyelvtörvényt A számlálóbiztosok azt is feljegyez ték mindenkinél, hogy milyen illetőségű és ha kiderült, hogy valakinek a vissza csatolt területen van illetősége azt nem fogadták el cseh-szlovák állampolgárnak. Ez is teljesen jogtalan eljárás volt, mert amig az optálási kérdés nincs rendezve, addig az eddigi állampolgárság az irány­ adó és állandó szlovákiai lakosokat nem lehet idegen állámpolgárrá nyilvánítani azért, mert illetőségi helye most már nem tartozik a cseh-szlovák területhez. A gyakorlat azonban nem felel meg a tör­ vényes felfogásnak, meg igen sok olyan szlovákiai lakost utasítanak ki, akik nem odavaló illetőségűek. A kiutasítások meg­ lehetősen kíméletlen keretek között men­ nek végbe, sok esetben csak három órai időt engedélyeztek az elutazásra. Egyedül Pozsonyból és környékéről több száz ma­ gyar embert utasítottak ki. Az Egyesült Magyar Párt természe­ tesen hiteles adatok tömegét terjeszti or­ voslás végett az illetékes hatóságok elé. Hogy azonban ezzel a népszámlálással szemben a szlovákiai magyarság pontos lélekszámát megismerhesse a nyilvános­ ság, elhatározta, hogy épp úgy, mint a német párt is, nemzeti katasztert állít fel. Ez a nemzeti kataszter fogja híven meg­ mutatni, hogy mily sok magyar él még Szlovákiában, bármit is fog feltüntetni a rögtönzött hivatalos népszámlálás. Bányaxnoagók kire. A beglyasaljai és pálfalvai bányamozgók január 8 án, vasárnap, bárom-három előadás keretében bemutatják Aszlányi Károly elsőrangú, pompás vígjátékét: „A hölgy kissé bogaras,** melynek főszereplői kö­ zül Tolnay Klárit, Ráday Imrét, Mély Gerőt, Gózon Gyulát, Petbes Sándort emel* jük ki Kiegészítésül: Szerelem szigete c. szines kuHurfilm, Telefon briganti c. rajz* film, valamint Magyar és Paramount vi* lágbiradók. Tekintettel a három—három előadássorozatra, az előadások kezdete 'mindkét helyen percnyi pontosságú lesz. 13.000 holdat ajánlott fel az egri káptalan birtokpolitikái cé­ lokra. Az egri káptalan a birtokában lévő mezőgazdasági területekből 13.000 holdat felajánlott a földroivelésügyi mi­ nisztériumnak birtokpolitikai célokra. Olyan birtokokról van szó, amelyek He­ ves és Borsod vármegyében fekszenek és kiválóan alkalmasak parcellázásra. A birtokpolitikai célokra felajánlott 13.000 hold főleg szántó és nemcsak uj-, kis- és középbirtokok alakítására alkalmas, ha­ nem a falvak körül elterülő részei a fa­ lusi lakásépítő akciónak is nagy lendüle­ tet adnak, 5—600 négyszögöles kertes családi otthonok létesítésével. . S Rendeletet adott ki a kormány a „papirbakkancsok" ellen. A ke­ reskedelmi és közlekedésügyi miqiszter rendeletet adott ki, amely szerint olyan cipő, csizma és más lábbeli, melyek talpa papirosból, vagy papiros felhasználásával készült, előállítani, vagy forgalombahozni nem szabad. Olyan cipőt, csizmát és más lábbelit, amelynek kérge, vagy lábizombetéte (talpközép kitöltő része), továbbá csizmaszára papirosból, vagy papiros fel­ használásával készült, a rendelet hatályba­ léptetése után előállítani és 1939 decem­ ber 31.-e után forgalombahozni sem sza­ bad. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással bünte­ tendő, aki a rendeletet megszegi. A ren­ delet már életbe is lépett. A rendelkezé­ sek nem vonatkoznak a báli- és egyéb női divatfélcipőkre. A minisztérium felügyelőket rendelhet ki a felvidéki vállala­ tokhoz. A kormány rendeletet adott ki a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken működő vállalatok­ hoz felügyelők kirendelése és azoknak ügyköre tárgyában. A rendelet módot nyújt arra, hogy — ha ezt közgazdasági, közhiteli, vagy egyéb közérdek szüksé­ gessé teszi — a minisztérium az illetékes miniszter előterjesztésére a visszacsatolt területen székhellyel bitó vállalatokhoz, úgyszintén külföldi vállalatnak ott mű­ ködő fiókjához vágy képviseletéhez fel­ ügyelőt rendeljen ki. Holecz-féle házban az újtelepen 3 szoba és mellékhelyiségből álló lakás február 1-re kiadó. Átvennék r. t. részvényeket kérek. / Salgótarjáni Népbank Ajánlatot a kiadóba Losonczi-ntca 9 sz alatt három szobás lakás kiadó ápr. 1-tól. ApollÓ MozgÓ StarjÁn 1939 január 7, 8 és 9-én 16 éven felőlieknek! DORÖTHY LAMOUR FILMJE: HURRICANE Felejthetetlen csodaszép szerelmi regény a déli ten­ gerek dzsungel világából. Kiegészítésül: Magyar világhíred6 Január hó 10, 11 és 12-én I Naponta három előadás! ÉSZAK FELE (MINDENT VISSZA!) Magyar film a Felvidék visszafoglalásáról készült Jönl Jönl A piros bngyellárfs Magyar film. 4 napig. Nyomdatulajdonos : Végh Kálmán. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1938-1940_00174.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1939_januar_7.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1939-01-07 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 17. évfolyam 2. szám (1939. január 7.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom