https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2c625b0482b53c64f2c6b5521798a5ef.jpg 4782212e654d7438185c105e0ca5a545 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/bca74976325e49adc740cc6dad89fb9b.pdf 9180c7448c370832b56a7b44b8757100 PDF Text Text Szerkesztőség kiadóhivatal Hirdetések milliméters díjszabás szerint A MUNKA Megjelenik Szombaton Negyedévre 2 Pengő. Postacsekk: 28.744 szám. Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő. Felelős szerkesztő és kiadó: SxAuiay István ■■ TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP BB Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat. Szerkesztő bizottság;: Cseugődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc, Lapsánszky János. VIII. évfolyam. 45 szám. - 52 Ára 24 fillér Az iparosság egyik védvára: az önsegélyezés. Ha valamikor találó volt az a gyobb zavarba jut. Nem lehetne közmondás, hogy: „segíts magadon, ezen segíteni? Dehogy nemi Ve­ az Isten is megsegítakkor a mai gyünk példát a budapesti asztalos súlyos gazdasági helyzetben való­ ipartestülettől, a bonyhádi, a len­ ban elmondhatjuk: iparos igyekez­ gyeltóti, a nagykanizsai, a pacsai zél magadon segíteni, mert ellen­ és sok más ipartestülettől, melyek kező esetben az Isten sem se­ az ipartestület kebelében megala­ kították az önsegélyző szövetke­ gít meg. zetei, vagy csoportot és melyek A kis erők összetevése, tö­ tagjainak hirtelen támadt pénzza­ mörülése is létrehozhat nagy ered­ varában azonnal rendelkezésre áll­ ményeket, mint ahogy erre kül­ nak és ily módon áldásos műkö­ földön, de nálunk is találunk szám­ dést fejtenek ki. Erre — amint jó talan példát. Örvendetesen tapasz­ előre halljuk — az lesz az ellent­ taljuk, hogy néhány ipartestület mondás, hogy a kisiparosnak nin­ rájött erre az igazságra és egy­ csen olyan tőkéje, amelyből öszmásután az önsegélyezés alapjára helyezkedett. Az önsegélyezésnek szehozhatna számottevő tőkét a a háború előtt nálunk mély gyö­ segélyezések lebonyolítására. Igaz kere volt, csak a háború bom­ hogy kisiparosaink pénz dolgában lasztotta meg az emberekben azt nagyon rosszul állnak, de min­ az összetartást, ami az önsegélye­ denki meg tud magától vonni he­ zés gyakorlati megvalósításához tenként néhány fillért; inkább ma­ radjon el valamilyen szórakozás, feltétlenül szükséges. de erre az elsőrendű kérdésre De nézzük a dolgot gyakor­ mindenkinek áldoznia kell • heten­ latilag. Majdnem minden kisiparos ként néhány fillért. Ha valakiről belekerül a súlyos gazdasági vál­ bármilyen szegény legyen is az — ság folytán abba a helyzetbe, hogy elterjed az, hogy önmagától a fil­ pénzre van szüksége. Mit csinál­ léreket megvonja és hetenként be­ jon szombaton a kisiparos, amikor fizeti az önsegélyző csoportba, .ak­ segédét fizetnie kellene, de köve­ kor arról mindenki azCWmeggyőtelése nem folyik be? Bankhoz ződést szűri le, hogy 4liszteletet, hiába fordul, mert Csak ingatlan megbecsülést, vagyis hitelt érde­ fedezet mellett kaphat kölcsönt és mel. A hitel alapja a mai gazda­ a hirtelen megszorultságban a ban­ sági életünknek. kok nem állanak kisiparosaink Ha valakinek hitele van, ak­ rendelkezésére. kor az boldogul; hitel nélkül nem ' • A kormány által engedélye­ lehet semmire se menni. A hitelt, zett kisipari hitel ingatlan vagy vagyis a hitelképességet pedig a kezesség mellett folyósittatik és kötelesség pontos teljesítésével le­ igénybevételére hosszabb időre van het megszerezni. Ebből folyólag szükség. nem > szabad előfordulni annak, Néha 50—100 pengők kifize­ hogy valaki felvesz hitelt az ön­ tése miatt a kisiparos a legna­ segélyző szövetkezettől néhány „A MUNKA” TÁRCÁJA A Megye Székvárosa. (Folytatás.) Üdv és Hozsanna neked, te kedves, te szép, te vezető Székváros. Bizalom­ mal, szeretettel tekintünk feléd. Társa­ dalma, ha széttagolt is, természetes ez, de mindenki megtalálja ottan a hozzáillő, neki tetsző osztályt, melynek körében jól telik el ideje, megértő szivekre, jó­ akaró telkekre talál s ha az idők válto­ zatait az események kibontakozó ereje úgy kivánja, hogy nagy összefogásra ke­ rüljön a sor akkor a kibontott zászló alá áll kivétel nélkül a székváros közönsége és e felbuzdulásában nem is sejtett erők állnak ki a lelkek mezejére és uj célok valósulnak meg. Ekkor tekint bizakodás­ sal a megyei város feléje és büszkeség­ gel vallja magát kortársának, segítőjének és úgy politikai, mint társadalmi tekin­ tetben sorsosának. Végeztül nagy általá­ nosságban néhány sorban meg kell em­ lékeznünk a megye, a város, az aristokratia, a közép és kisnemesség és az u. n. gentry osztályokról. Erre vonatkozó so­ rainkat nagyrészben a Veis István kitűnő könyvéből a „A mai Magyar Társada­ lomiból vettük, mely munka a „Magyar Szemle" kiadásának második könyve. A városokban a polgárság domi­ náló elemmé vonul fel, de a városok tár­ sadalma nagyon megoszlik és természe­ tesen érzelmi, értelmi és anyagi érdekek csoportjai alakulnak ki. Veis szerint a városok két csoportra oszlanak; az egyik az igazi városok csoportja, melyek hosz- szu idők óta adtak otthont iskoláknak, kereskedelemnek; ezek az igazi városok és ilyen Balassagyarmat is. A másik cso­ port, melyeket ugyan a törvényhatóság ilyenül ismer cl, de alapjában véve nem mások, mint nagy falvak. A polgármes­ ter jogilag első embere a városnak, ki­ nek védőszárnyai alatt helyezkednek el a városi tisztviselők. Köréjük csatlakozik a kisbirtokos, a kisiparos elem, de ezek száma mindinkább csökken, mig a túl­ nyomóan ipari jellegű városokban a mun­ kásság nyomul előre. Igen tekintélyes positiol foglal el a kereskedelmi osztály, mig az orvosok, ügyvédek, gymnasiumi, polgári, elemi iskolai tanerők a- város életében a tulajdonképeni intelligentiát képezik. Ipari központokban természete­ sen a nagymüveltségü mérnöki kar az administrativ tisztviselőkkel együtt a vá­ ros életében jelentős szerepet játszanak. A középosztály és az ur fogalmának szo­ ros körülirása lehetetlen vagy legalább is sok akadályba ütközik. Ki az Úr? Kri­ tériumai: anyagi függetlenség, rendűkért nagyobb kockázatra készek, jelentős tár­ sadalmi helyzetet foglalnak el s olyan lelki és szellemi képességekkel látván el, melyek kritikus helyzetekben jellemszi­ lárdságukkal az egyenes utón haladnak. Az idők folyamán az ur fogalma elvesz­ tette belső tartalmát s megszületett a gentry. Ezek a közrendhez tartozók, anyagi függetlenséggel bírnak s igy kellő szabad idővel rendelkeznek, magasabb képzettségűek, jó nevelésük finom mo­ doruk, erkölcsi kifogástalanságuk állal a társadalomban vezető szerepet visznek. A magyar gentry legkiválóbb képviselői voltak a Beöthy Ödönök, Nyári Pálok, Deák Ferehcek és még többen. Manap­ Salgótarján, 1930. november hó 8 napra, vagy hétre, azzal az ígé­ gyűlt egy kis összeg, akkor az rettel, hogy ha majd befolyik kö­ önsegélyző a megszorult iparosok vetelése, azt vissza is fizeti, ellen­ részére megkezdheti kisebb öszben amikor a kölcsönvevőnek kint­ szegü és rövidlejáratu kölcsönök lévősége befolyik, akkor azt nem folyósítását. Előfordul olyan eset a felvett kölcsön visszafizetésére, is, amikor az önsegélyző csoport hanem más célra fordítja. Az ilyen vezetősége — a szükséghez mér­ gazdálkodás létalapjában támadja ten — egyetemleges kötelezettség meg az önsegélyző szövetkezetei mellett valamely helyi banktól hi­ és előbb-utóbb az önsegélyző szö­ telt vesz igénybe, hogy ily módon segítsen a kölcsönre szorult kis­ vetkezet összeomlásához vezet. Iparosaink legtöbb helyen iparoson. viszont bankban folyó­ azonban járatlanok ebben az ügy­ számlán helyezi el a heti befizeté­ ben és azért nem fognak hozzá a seket; egyszóval a kölcsönösség dologhoz. Pedig nincs itt szükség elve alapján mindent elkövet, hogy semmiféle nagy apparátusra, sem az önsegélyzés elve a gyakorlat­ különleges eljárásra, mert az ön­ ban minél szebb eredményeket segélyző csoport, vagy szövetke­ érjen el. • zet minden különösebb formaság Meg kell kezdenünk a dolgot nélkül az ipartestület kebelében és nem szabad tétlenül néznünk megalakítható. Annyi mindenesetre kisiparosaink rettenetes helyzetét. szükséges, hogy szabályzatokat Iparosok, segítsetek magatokon, kell létesíteni, melyek azonban a mert az Isten is csak úgy segít meglévő önsegélyző szövetkeze­ meg benneteket, hogy ha látja tekből beszerezhetők. Azután az bennetek a jóakaratot és törekvést, ípartestület tagjai megválasztják a ha látja, hogy magatok is igyekez­ vezetőséget és a heti befizetések tek sorsotokon segíteni. megkezdhetők; amikor már egybe­ Lippay István dr. Munkanélküliség Salgótarján és vidékén. A munkanélküliség enyhítésének városunkban kiváló sikerrel alkalmazott ezen legjobb módja, azonban csak átme­ netileg segít az ügyön és távolról sem okija azt meg véglegesen; ezért arra kell törekednünk, hogy újabb és állandó jel­ legű munkaalkalmakat teremtsünk, mely biztos és tisztességes megélhetést nyújt városunk és vidékünk munkanélküli tá­ borának. Továbbá necsak kizárólag a vá­ rosunk munkanélküliéinek megsegítésén fáradozzunk, hanem gondoljunk vidé­ künkre, hol a munkanélküliség és nyo­ mor meghaladja a városét, de a szerve­ zetlen vidék nem tud hangot adni pana­ szának oly mérvben, mint ezt a város lakossága megtudja tenni. A vidékünk nyomorgó lakosságán ép oly megértő szeretettel kell segitenii mint a sajátunkon; ott is erre a legjobb és bevált mód a közmunkák haladékta­ lan megindítása, családi házak építése, építési olcsó hitelek nyújtása és legelső­ sorban *a mezőgazdasági foglalkozás jö­ vedelmezőbbé tétele. Ha ez utóbbit kü­ lönösen sikerül megoldani, akkor a mun-< kanélküliség városunkban nagy általá­ nosságban meg lesz oldva, mivel a falu­ siak nem kényszerülnek a városba jönni munkát keresni és a benszülött városi munkásság tehermentesül e súlyos tétel­ től, mely megélhetését mindjobban ve­ szélyezteti. Addig is, mig ez elkövetkezik nyomatékkai sürgetjük vidékünk részére is a közmunkák mielőbbi megindítását, elsősorban az ut és vasútépítéseket, mely- ság a gentry erősen hanyatlik és az u. n. fertályinágnássá sülyedL Mindenáron elő­ kelő, a valóságnál többnek Játszás, a külsőségeknek a belső tartalom elé he­ lyezése jelzik őket. A fönemességről kell még röviden jórészben a már említett forrásmunka kapcsán megemlékeznünk. Az első ne­ héz kérdés e különös módon izgató thémánál vájjon megkövetelheti, elvárhatja-e a társadalom, a nemzet a főncmességtől ethicai alapon azt a kötelezettséget, mely arra a főnemességre hárul amelyik va­ gyon, társadalmi magas positió, nagy múlt és a közepesen jóval felülemelkedő in­ telligencia és tanultság révén tőle joggal elvárható? Erre erőshangu igen a válasz. A főnetnesség nagyrésze belekapcsolódik említett képességei nyomán a közélet sokirányú támogatásába sőt igen sokszor annak vezetésébe is. Példákkal nem is igen kell szolgálnunk. A mai generátio a legmélyebb tisztelettel tekint arra a főnemesre, ki az ország végtelenül sú­ lyos helyzetében politikai, szónoki, egyéni képességek magaslatán hazájának szen­ teli gyűléseken, a képviselőházban, Géni­ ben épugy mint Angliában, ragyogó meggyőző érvekkel alátámasztott beszé­ deiben számos politikai, internalionalis jelentőségű hírlapokban megjelenő cik­ keiben minden idejét. És Károlyi grófi? Kiálltának fel. Erre igy felel idézett kút­ főnk, Keyserling szerint az aristokrata szivében köztársasági. Az ur nehezen •tűri el olyan valakinek a létét aki több­ nek látszik nála. Ezért van világszerte annyi aristokrata ellenzéki és forradalmi vezér a Condéktól és Montfort Simonok­ tól kezdve a Lwow hercegekig és Károlyi Mihályig. A főnemesség küzdelme az élettel, a mindinkább változó viszonyokkal igen erős próbára teszi ezt a ragyogó nimbussál övezett osztályt. Sok negyed, ha­ todrangú csillaga hull el a mindenségbe és a tartalmasabb egyéniségüek életfor­ májuk megváltoztatására kényszerülnek. Ki ne ösmerné a hírlapi polémiát, mely a Magyarság lapjain indult meg amely vádakra sok meggyőzően védekező vá­ lasz érkezeit aristokrata körökből. És aki olvasta Csekonics Erzsébet grófnő erre vonatkozó cikkeit a Nemzeti Újság­ ban és a Magyar Szemlében az meg­ győződhetett, hogy a grófné e polémi­ ában nem maradt alul. Sőt akik olvasták nemrégen megjelent könyvét a grófnőnek (Erdély Kulturképe) azok a tisztelet elis­ merés és a rokonszenv melegével fordul­ nak feléje. Ezek után szeretettel üdvözöljük a székvárost. Követjük öt s ha úgy hozza magával a sors segítünk egymáson. Jól­ eső érzéssel és büszkeséggel nevezzük magunkat a megye második városának. De ebbe az önérzetes megnyilatkozásba öröm és fájdalom is vegyül. Csak akkor oszlik el majd a ború, ha derülni kezd észak felől a határ és a megye volt má­ sodik városa az intelligens és ambitiosus Losonc újból átveszi a megye második legnagyobb jelentőségű városának elne­ vezését mikor is Salgótarján örömmel engedi át a megye második városának az elnevezését részére és megértőleg vo­ nul a harmadik helyre. �2 oldal A MUNKA agráriusok iránti ellenszenv és ma már mindenki belátja, hogy hazánk leromlott közgazdaságának javulását a magyar föl­ dek jövedelmezőbbsége, a falusi nép sorsának jobbrafordulása indíthatja meg. Legkiválóbb szakembereink minden le­ hetőt megtesznek érdekében, ez most a nek hiányát egész vármegyénk fájón érzi Reméljük, hogy addig megsegít a jó Is­ kormányunk főprogrammja és ha a javu­ és nélkülözi. A nógrádi utak kriminális ten minket és erőteljes gazdasági általá­ lás nem jelentkezik még mindig, az nem rosszasága országszerte közismert, a la­ nos fellendülés kora mihamarabb eljön az ő hibájuk, hanem elsősorban Trianon, pok autórovat vezetői egyes nógrádi út­ és nem lesz szükség ilyen inségmunkákra mely ostobán összezúzta a régi nagy szakaszoktól előre óvják és figyelmezte­ Ezért már most meg keli tennünk min­ monarchia impozáns gazdasági egységéi tik a közönséget. A meglévő országutak dent, hogy ezen átmeneti munkák ' pót­ és darabokra tépte hazánkat is. Nagy­ legnagyobb része sürgős és alapos javí­ lására mentői több uj munkahely kelet­ részben ez hóhérmunka volt nemcsak a tásra, illetőleg átépítésre szorulnak és kezzen. A lakosságunk természetes sza­ mezőgazdasági válságunk, de a munka­ még mindig vannak vidékünkön olyan porodásához, hozzájárult, mint előzőleg nélküliségünk oka. Ehhez hozzájárult az falvak bőséggel, melyeket főleg télviz tárgyaltuk, a vidékiek beözönlése is. Pe­ utódállamok gyilkos vámpolitikája, — mit idején megközelíteni se lehet. Itt a bazalt dig városunkban a háboruelőtti munka­ követtek más államok is — kik úgy és más kőanyag bőséges hazájában, hol helyek száma lényegesen nem növeke- ipari, valamint mezőgazdasági cikkeink az útépítés lényegesen olcsóbb mint más det, uj gyárak, ipartelepek nem létesül­ előtt leeresztették a vámsorompót, illető­ helyen, nem szabad e lehetetlen állapot­ tél vidékünkön több kis bánya meg is leg oly horribilis vámtételekkel sújtják nak tovább igy maradni, segíteni kell szűnt Igaz, hogy kereskedelmünk kibő­ azokat, hogy az exportálás a legnagyobb rajta. Középületek (templomok, iskolák, vült, a kisiparosok száma is megszaporo­ nehézségekbe ütközik és alig lehetséges. községházák stb.) építése egyes elhanya­ dott, de újabb nagyobb vállalatok, nagy Háború előtt, a boldog békeidőben, nem golt falvakban nagyon is időszerű volna tömeget foglalkoztatni tudó állandó mun­ okozott különösebb gondot a magyar és egyben enyhítenék a vidék munka­ kahelyek nem létesültek. Pedig városunk marha, búza, bor stb. agrárcikkeink el­ nélküliségét A lapunkban több Ízben jövője szorosan össze van forrva iparte­ helyezése, Tarnopoltól—-Raguzáig vám­ tárgyalt és Bethlen István gróf miniszter­ lepeink virulásával, terjeszkedésével és mentesen mehetett és tárt karokra lelt, elnök szécsényi programmbcszédjébcn egy-egy uj gyár letelepedése körünkben most pedig már a termelés helyétől alig az állami beruházások során elsőnek be­ nemcsak a lakosság szaporodását, lég óbb egypár kilométerre is vámsorompók áll­ ígért Salgótarján—Szécsény közt terve­ jövedelmi forrását, de aZ igazi fejlődés ják útját. Vidékünk mezőgazdasági helyzete, zett nagyfontosságu vasút megépítését nagyságát is jelent.k. Egy-két textilgyár, sem lehet soká halogatni. Ezt a tervet faárugyár, gépgyár, bőrgyár stb. váro­ illetőleg jövője azonban mégsem oly sö­ pótolni akaró „Mavart" járat a közön­ sunkban! letelepedése valóságos megvál­ tét, mint az országos átlagé. Bár vidé­ ség 99Vo-a részére megfizethetetlen, hozzá tása volna nemcsak városunk, de kör­ künk földje sovány, mely meg sem kö­ kényelmetlen is és a vidék termé­ nyékünk munkanélküliéinek is. És Sal­ zelíti az Alföld dús humuszát, mégis van nyeinek nagyobb tömegű elszállítására gótarján, mint fővonalon fekvő határvá­ egy olyan nagy előnye, mellyel más viegyáltalán nem alkalmas. Nem szabad ros és mint elektromos központ és szén­ pék alig rendelkezik és mint eddig meg­ ezt a városunkra és az egész vármegyére bányák centruma erre kiválóan alkalmas. lehetős közönyösen, szinte figyelmen kí­ oly végtelenül nagy horderejű ügyet el­ Nem lehetne-e ez irányban valamit lenni, vül hagyott. Ez a nagy előny, hogy el­ aludni hagyni, az összes érdekelteknek hisz ez olyan eminens érdekünk, hogy sőrangú felvevő piaca van városunkban, szinte jövőnk függ tőle. hová a gazdasági termények legnagyobb meg kell mozgatni ennek az érdekében A másik állandó uj munkahelyeket részét nem a közvetlen vidékről, hanem minden követ Ne csak Budapest kapjon legtöbbször idegen vármegyékből szállít­ mindent, gondoljanak az igazán elha­ a kereskedelem és a kisipar körében nyagolt szegény vidékre is, hisz egy kell keresnünk. Városunk kereskedelme ják. Itt, hol a mezőgazdasági termények sokat hangoztatott katasztrofális árzuha­ pesti uj Dunahid költségeinek egy ne­ az utóbbi időben nagyon fellendült, az nását nem igen vettük észre, hol nem a gyedrészével meg lehetne építeni a ter­ üzletek száma meghatványozódott, de legprímább piaci árut is drága pénzen ezen uj üzletek egyrészének prosperá ­ vezett vasutat. Ezáltal egy félvármegye fizetünk meg, az élelem olcsóbbodásáról terményeinek értékesítése, jobb, olcsóbb lása még bizonytalan és általában a vá­ nem igen beszélhetünk. Köztudomású rosunk kereskedelme tuldimenzionáltnak és tökéletesebb lehelne, a kuliura előre mondható, különösen most, mikor a kö­ dolog, hogy Salgótarján Magyarország haladna é$ egy nagy vidék szegény mun­ zönség vásárló ereje észrevehetően csök­ legdrágább* károsa. Meg volna tehát a kanélküliéinek adna egy-két évre becsü­ kent és a további kilátások sem kecseg­ legjobb alkalom a vidékünk részére, letes kenyeret A vidéken folytatandó tetők. Ma azonban a közönség jobban hogy a lakosság a mezőgazdaság inten­ közmunkák és építkezések végeredmény­ megszívlelné azt, hogy csakis magyar zivebb termelésére rendezkedjék be, ben városunkon is segítenek, levezetik árut szabad vásárolni és nem vásárolná­ (kertgazdaságok, baromfifarmok stb.) hisz körünkből a vidék munkanélküliéit, me­ nak egyesek még mindig „Cseszkó" üz­ piacunkon ilyen cikkek oly óriási tömege lyek keresethez jutva, ennek egy tekin­ leteiben; ha nem a budapesti áruházak­ nyerhet elhelyezést, tisztességes árért, télyes hányadát itt költik el, újabb mun­ ban szereznék be szükségleteik nagyré­ hogy szinte érthetetlen, hogy ezzel a kaalkalmat adva kisiparosainknak és nem szét, hanem itt, ha erősebb volna a la­ gondolattal komolyabban nem foglalkoz­ megvetendő jövedelmet kereskedel­ kosság lokalpatriota érzése, úgy bizo­ nak és ennek érdekében semmit sem münknek. nyára jobban menne kereskedelmünknek tesznek. Mérsékeljék a buzaféiék terme­ De fokozott buzgósággal folytatni is, uj üzleteink megerősödnének, szapo­ lését, az Unió, Kanada és később a nagy kell az építkezéseket és közmunkákat itt rodnának és a kereskedelmi személyze­ Oroszrónák buzatömegével nem birjuk a magában a városban is, hisz mint tudjuk tük is erősebben mégnővekedhetne. versenyt, legalább vidékünk térjen át az építkezés több mint harminc iparágat Ugyanez áll városunk kisiparára is, hol más hasznosabb, jövedelmezőbb terme­ foglalkoztat és nagy forgalmat eredmé­ még számos iparos elhelyezése lehetséges, lési ágakra, melyek itt kitűnő piacot nyez. Olcsó és jó telek, olcsó és hosszú­ csak több megértéssel és szeretettel kell nyernek. Vidékünk falvainak lakossága, lejáratú kölcsön megszerzése, házadó­ kezelni a kisiparosság ügyét. Itt hiányzik, például teljesen elhanyagolja a gyümölcs­ mentesség kedvezménye terminusának ha nem is teljesen, de feltűnő mérték­ termelést és városunk üzleteiben télben újabb kitolása nagyban emelné az épít­ ben a vállalkozási kedv és az önálló tömegesen fogy a kaliforniai alma stb. kezési kedvet Jó példával járt elő e te­ kezdeményezés, mely kereskedelmünk holott bizonyára, ha nem is mindenfajta, kintetben a Rima mura ny—Salgótarjáni sikerének egyik titka, túlságos konzer- de egyes fajták részére alkalmas a ta­ Vasmű R. T. igazgatósági, mely csak a vativek üzletileg, pedig a kisipar mun­ lajunk és tömegesen termelhetők volná­ Salgótarjánban kisebb és rövidiejáratu kaköre még városunkban korántsincs nak. Ez csak egy példa, de igy vagyunk a kamatmentes kölcsöneitől eltekintve, ez kimerítve, számos ágazata még nincs többi mezőgazdasági cikekkel is. Talán évben több mint 50 ezer pengő hosszú­ meg, vagy még nagyon kezdetleges. Uj a kiépülő szécsényi vasút, jobb, szétlejáratú és teljesen kamatmentes kölcsönt termelési lehetőségek még mindig vannak, ágazóbb és tökéletesebb úthálózat, pro­ szabadna kiaknázatlanul paganda előadások, tanfolyamok és a nyújtott érdemesebb munkásainak családi miket nem ház építésére. Ez olyan áldozatkézség, hagyni. Ha városunk kisiparosainak sike­ piac megszervezése lendítene ez ügyön. mely legnagyobb elismerést megérdemel. rül cikkeivel nagyobb vidéket meghódi-' Sokat temetnek e téren, a községek pap­ Pártolni és felkarolni minden építkezési tani, ha cikkeiket tekintélyesebb mennyi­ jai, tanítói, jegyzői, tanultabb gazdái és törekvést, meg kell ragadni minden épít­ ségben exportálhatja környékünk távo­ különösen a fogyasztási és értékesítő szö­ kezési alkalmat, fel kell használni ilyen labbi részeire, úgy még hatalmas munka­ vetkezetek. Ne hagyja kiaknázatlanul ezt célokat szolgáló kölcsönöket (Faksz) és alkalmat- lehetne biztosítani. Kisipari hi­ a kedvező helyzetet a vidék, mely ha az különösen kapcsolódjon be most váro­ telek, közszállitások megszerzése és kü­ intensivebb gazdálkodásra berendezkedik sunk a kormány 30 milliós családi ház­ lönféle beszerzési és értékesítő szövet­ és megszervezkedik, ha ez irányban az kezetek létesítése stb. több élelmességgel illetékesek segítségére lesznek, úgy vidé­ építő akciójába. künk gazdasági helyzete lényegesen meg­ Mint előbb is kifejtettük ezek az párosulva, bizonyára elősegítenék ezt a javul és nem lesz kénytelen vándorbo­ célt. Nem szabad a kisipar jövőjét ille ­ építkezések és közmunkák csak átmeneti tot fogni, függetlenségét feláldozni és jellegűek, a munkanélküliségen csak tőleg pessimistának lenni, a kisiparosságra — mivel a külföldre vató kivándorlás ideig-óráig is segitenek, arra valók tulaj­ nagy hivatás vár, mit a gyáripar nem szinte lehetetlen — Salgótarján gyárai kép, hogy ezek segítségével ezeken a fog tudni soha pótolni. Nagyon fontos a és bányái kapui előtt munkát kérni. nehéz időkön átsegítsenek, mig ismét a városi politika érdekében az is, hogy a Tanulmányunk tudjuk, hogy távol­ normális gazdasági élet rendes kerékvá­ független egszisztenciák száma növeked­ gásába jutunk. Nagyon üdvös, hasznos jen, ez képezze a város törzslakosságát, ról sem meritetette ki ezt a témát és és célra is vezető akciók, de ezeknek is ez legyen a magva. Mivel nálunk a me­ nagyon sok lényeges dolgot elhagytunk, van határa. Bár ez a határ még messze zőgazdasági foglalkozásúak száma jelen­ mely szintén e körbe tartozik, de azt téktelen, a szabad pályákon kívül, csakis bőven pótolják a nap nap mellett meg­ van és lakástulprodukcióról sem panasz­ a kisipar és kereskedelem termelheti ki jelenő beszédek és cikkek óriási tömege, kodhatunk még, mégis felmerül már most az a gondolat, amivel szintén ko­ a független egzisztenciákat, melynek fel­ melyeknek ma már egész külön és ki­ tűnő niányát városunk fájón érzi és vá­ terjedt irodalma van. Nem foglalkoztunk molyan foglalkozni kell, hogy mi lesz, jellemzi. külön városunk és vidékünk szellemi ha a gazdasági válság még soká tart, mi rosunk társadalmát • • munkásainak nehéz helyzetével és mun­ lesz, ha elérkezünk az építkezési lehető­ A mezőgazdaság válsága szorosan kanélküliségével, nem tárgyaltuk a mun­ ségek említett kritikus határához, ha fel­ építettünk minden felépithetőt és újabb összefügg az ipari munkanélküliséggel. kanélküliek karitatív segélyezését se és közmunkára már nem számíthatunk, Mi Vidékünk mezőgazdaságának a helyzete nem irtunk e cikk keretében a szegény lesz, ha kimerül minden ilyen hitel és is nehéz, de korántsem oly kétségbeejtő, ügyről sem, mely ma már a munkanél­ ha nem lesz több építkezési alkalom? mint az Alföldé, Ma már megszűnt az küliség egyik függvényévé vált Ezekkel Salgótarján, 1930 nov. 8 külön és behatóbban kell foglalkozni, sürgősen napirendre kell tűznünk és ér­ dekükben erőteljes társadalmi megmoz­ dulásnak kell megindulni. Mi kizárólag a munkanélküliség Sal­ gótarján és vidéke vonatkozásainak egy­ két kiragadott részét akartuk felszínre hozni, abban a reményben, hogy sora­ inkkal hozzájáruljunk mi is városunk és vidéke munkanélküliéi sorsának némi enyhítéséhez. Rafael. HA UTOLSÓ UTRA KELEK. Berger Iréntől. Ha utolsó útra kelek, Csak egy az én vágyam: Szerető kéz simogassa, Homlokomat lágyan. Egy-egy forró könny peregjen Két ragyogó szembül, Amíg kint egy haldoklóért, Lélekharang csendül... Hírek éskülönfélék SzL Erzsébet ünnep a Szt Erzsébet Nőegyletben. A Szent Er­ zsébet Nőegylet szokásos évi Erzsébet . estélyét tánccal egybekötve ez idén nem tartja meg. Az egyesület választmánya úgy határozott, hogy a mai nyomorban, nehéz küzdelmes napokban nem fedné az egyesület nemes törekvéseit egy ze­ nés, táncos ünnepség. Ehelyett f. hó 16 án, vasárnap délután 6-órakor ünnepé­ lyes taggyűlést tart az egyesület, amely­ nek keretében Traum Péter esperes, Semetkay Józsefné, Donászy Ica és a kath. köri dalárda közreműködésével áldoz < Szent Erzsébet emlékének. Ezen taggyű­ lésre meghívókat bocsájt ki az egyesület, amelyhez csekklapokat csatol, hogy annak felhasználásával a beléptidij nélküli tag­ gyűlés alkalmával mindenki áldozhasson a Szt. Erzsébet Nöegylet jótékony cél­ jaira. Örömmel üdvözöljük ezt az úttörő . lépést a nőegyletnek, mert igaz, hogy nem a mulatság, hanem a jótékonykodás a fontos, ennek pedig a nyomorgó tár­ sadalmat izgató tánevigadozás nem elő­ feltétele. — Műsor. 1. Hiszekegy. 2. Ko­ dein Géza: Szent Imre ének. Előadja Schmelzer Miklós karnagy vezetésével a Kath. Köri Dalegylet énekkara. 3. Kö­ nyörgés Szent Imréhez. Dersényi Bélá­ tól. Szavalja. Horváth Rózsika. 4. Ün­ nepi beszéd. Tartja:SemetkaynéSchwanda Magda. 5. Melodráma: Szent Imre Lá­ tomása. Szavalja: Kovács Irén. Zongorán kíséri: Ehrlich Józsefné. A hegedű kísé­ retet játsza: Vilezsál Richárd. Az „Ave Mária" betétet énekli: Ehrlich Józsefné. 6. Axia Erkel Ferenc „Bánk-bán„ spaxá- • jából. Rőder Alfréd zongorakisérlete mel­ lett énekli: Kiss Lajosné. 7. Szózat. Sza­ valja: Horváth Károlyné. Családi est. A Luther Szövetség kapcsolatban az I. kér. iskola iskolánkivüli Népművelési tevékenységével nov. 9-lől minden vasárnap este 6 órakor az I. kér. iskola termében családi estélyt rendez, amelyen felolvasás és vetített ké­ pes előadás mellett egyéb müsorszámok fogják az ismeretbővítés célját szolgálni. — Programm után társasegyüttlét. Be­ lépődíj nincs. Meghívó. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége salgótarjáni Osztaga f. hó 9-én, vasárnap d. e. 11-órakor a liliomos magyar királyfi, Szent Imre herceg tiszteletére Matinét rendez, amelyre a város polgárságát tisztelettel meghívja az Elnökség. — Belépődíj nincs. ’* Elveszett okt. 26-án d. u. a rom. kath. plébánia földszinti terraszáról egy esernyő, melynek tulajdonosa kéri azt, aki az esernyőt esetleg tévedésből elvitte, hogy azt a plébánia irodájában az egy­ házfinak leadni szíveskedjék. Inségadó. A minisztertanács inségadó kivetését határozta cl. Az Ínségadól Budapest székesfővárosban, a tör­ vényhatósági joggal felruházott városok­ ban.' a megyei városokban és azokban a községekben fogják kivetni, amelyeknek lakóssága az 5000-et meghaladja. Egy­ szeri inségadót azok fognak fizetni, akik­ nek adóköteles tiszta jövedelme a* 5000 pengőt eléri vagy meghaladja. Inségadót fognak fizetni a részvénytársaságok is. A társulati adó után számított inségadót a fent körülirt városokban kell fizetni, de ezt fizetni kell azokban a kisebb közsé­ gekben is, amelyekben a társulati adó- �Salgótarján, 1930 nov. 8 A MUNKA 3 oldal osszeg az 1000 pengőt eléri vagy meg­ haladja. A természetes és jogi személyek a jövedelmi adójuknak 8 százalékát fi­ zetik inségadó címén. A részvénytársa­ ságok a társulati adó 8 százalékát fizetik. Alávetés alapja az 1930. évi állami jö­ vedelmi adó, illetve társulati adó lesz és azt a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 napon belül kell majd meg­ fizetni. A kivetés ellen ugyanazokkal a jogorvoslatokkal lehet élni, mint az ala­ pul vett adókivetésnél. Az ebből az adó­ ból várható bevétel felhasználásáról elő­ irányzatot készítenek, amely a segélyben részesülő reászorultak számát és a segé­ lyezési módozatok költségeit fogja fel­ tüntetni. Az egész akció tehát a polgár­ ság ellenőrzésével történik. nyeháza. 11. Szász László, Székesfehér­ , kül, a kapott directivát végrehajtani, és vár. 12. Oláh József, Csongrád. 13. Szűcs az anyagi segítség az, melyet a védőin­ Lajos, Karcag. 14. Csik Piroska, Gyula. tézet, minden anyagi tartalék hiányában, 15. Laczkó István, Ujkecske. 16. Bole- nem nyújthat. hofszky Zsigmond, Győr. 17. Tóth Fe­ Szerény véleményem szerint, az renc, Hajdusámson. 18. Nagy József, anya-és csecsemővédelem volna ez a tér, Pestszentlőrinc 19. Kiss Alajos, Gyula. ahol minden magyar ember, hazafiassá­ 20. Szabó János, Dunaszentgyőrgy. 21. gát bizonyítsa be. Hofer Rezső, Bremberg-bánya. 22. BeseHa azt elérjük, lesz egészséges Le­ nyei Károly, Vásárhelykutas. 23. Maczán vente egészséges Cserkész, bátor, önér­ Gyulát Sásd. 24. Stocker Sándor, Zsida, zetes Honvédőnk, s ki, ha jön a nagy u. p. Szentgotthard. 25. Szalvkovszky elszámolás, a harmadik honfoglalás, ma­ Sándor, Rákosszentmihály. 26. Evanics gyar vitézhez illően meg fogja állani he­ Judit, Békéscsaba. 27. Sztrunga György/ lyét Fogadja m. t Szerkesztő ur, tisz­ Szarvas. 28 .Török Imre, Makó. 29. Szlány teletem, és nagyrabecsülésem kifejezését, Károlyné, Békéscsaba. 30. Mészáros Ár­ kiváló tisztelettel pád, Zsambék. 5—9. sz.ig 140—100, Dr. Soltész József 10r—30. sz.-ig 50—50. pengős dijak ke­ b. főorvos. rültek kiosztásra. Eltűnt. Október 26-án Tőzsér Já­ nos nógrádszakali lakos kissé ittas álla­ Salgótarján. Kinek-kinek épülé­ potban azzal távozott el lakásáról, hogy sére, vagy vigadozására itt közlünk egy Busa községben (Cseh elszakított terület) beküldött helyi versből részleteket a lakó testvérbátyát megy meglátogatni. maga betüszerinti, eredetiségében: Azóta nyoma veszett Keresésére indult Salgótarján hegyes vidék fia 30-án az eltűnt botját az Ipoly folyó Varosunkban mindenki vég partján fennakadva megtalálta, igy való­ A barokk-rokokó építőművészet színű, hogy az ittas ember a megáradt Alomas van piactéren magyar mesteréről, annak alkotásairól folyóba beiefult. Varosunknak legszep helyen egy rendkívül érdekes dolgozat jelent Még kedvez az időjárás az meg városunk művészettörténeti írójának Aszfald járda már elkészült ültetésre, saját érdekében siessen ren­ Dr. Domyay Béla professzornak tollá­ delését azonnali szállításra beküldeni az Némely gazda nem is ürült ból. A munka fellenthali Fellner Jakab Unghváry László faiskola r. L-nak Végig végig a fü utcán tatai építészről szól és részletesen tár­ Cegléd. Árjegyzéket díjmentesen küld. De sok gazda busul otan gyalja az 1700-as évek derekán fellán­ Füleki ut végeg gyászos goló barokk építőművészet gyönyörű al­ Van ablakunk de bemászos kotásait, amelyeknek ma is látható épít­ Ablakjaink lent maratak ményei vannak, különösen Veszprém, Mert aszfaltal felhalatak Tata és Eger városában. A szerző a mü­ Mélyen tisztelt Szerkesztő url vet gróf Eszterházy Móricnak ajánlotta, Nem tudom hogy ki a hibás nyilván azért is, mert az Eszterházy csa­ Engedje meg, hogy egy kis körsé­ Huzal huzal cigány prémás lád volt az, mely ősidőktől kezdve a tára, invitáljam, teszem azt, mondjuk Huzal huzal a notamat művészetet támogatta és hazánk építő­ egy a főtéren lezajló ünnepélyes aktus­ Hogy felejcsem fájdalmamat. művészeiének legszebb példányait az hoz. Tele van a főtér ünneplő közön­ egri érseki lyceumot és palotát, a tatai séggel, az állomás épülete előtti, gallyal plébánia templomot, plébánia lakot, az koszoruzott emelvényen áll az ünnepi A reformáció emlékünnepe a Eszterházyak kastélyát, a pápai plébánia szónok, kétoldalt, az acélgyári, és a bá­ templomot és számős más hatalmas épit nyazenekar áll, elhangzik a „Magyar református egyházban. A salgótar­ ményt a neves mesterrel fellenthali Fell­ Hiszekegy" a „Magyar Hymnusz** az jáni re.ormátus egyház ez esztendőben ner Jakab műépítésszel megépíttette. ünnepélyesség végeztével, a felváltott már saját templomában ünnepelhette a reformációt Á kicsi református egyház Dr. Domyaynak művészettörténeti zenekarak indulója mellett elvonulnak a buzgósaga létesítette azt a templomot, Leventék és a Cserkészek, melynek lát ­ tudományos és régészeti szempontokból is rendkívüli becscsel bíró munkája ál­ tára öröm — és büszkeségünk könnyei amelynek lalai között jelenlevő reformá­ talános érdeklődést keltett és méltó el­ megerednek, mert ez a fiatal Nemzedék, tus testvérek emlékeztettek a nagy idők ismerést váltott ki a tudományos világban. a Magyar disze virága, jövő reményünk, tanítására, hogy a sivár jelen komolysá­ elveszített hatalmunk, paradicsomunk gával a vallásos buzgóságnál is versenyt A jól kiérdemelt elismeréssel emlé­ Nagymagyarország visszaállításának leg­ kell haladnia. Az ünnepély okt.31. én este kezünk meg Dr. Dornyay tanárról, aki 6 órakor a reformátusok dicséretével szentebb záloga. önzetlen buzgalommal dolgozik fáradha­ Hálával adóznunk kell mindazon fér­ kezdődött melyet Bedö Albert orgonista tatlanul a magyar kultúra felemelésén fiaknak, kik önzetlenül, a legszentebb játszott. Szabó Dezső reí. lelkész imád­ és munkásságával müvészettörténelm* kozott és alkalmi szent Írást olvasott. kincseknek gazdag halmazát gyűjti egybe hazafiasságtól áthatva, egész lényüket Majd Kovács Irén Gyula Diák: Magyar tudásukat latba vetve, semmi fáradtsá ­ lelkének tudományszomja és a magyar got nem kiméivé, zsenge fiatalságunkat Miatyánkját szavalta, mély érzéssel. Rönemzet kulturfölényének szolgálatában. der Alfréd Volkmar: „Festpiel"-jét és Örömmel registráljuk itt a m. kir. nevelik, gyakoroltatják a jövő nagy mun­ Razlánder: „lnduló**-jál művészi érzéssel kára, Nagymagyarország visszaszerzésére. József-müegyetem Rektor MagnificusáHa a nevelő férfiakra büszkeséggel orgonán játszotta el. Dr. Varga Kálmán nak, a kiváló építőművésznek: Dr. Hültl gondolunk, kogy ne gondolnánk, még ünnepi beszédet mondott a reformációról. Dezsőnek Dr. Domyairól irt sorait, aki nagyobb büszkeséggel és elismeréssel A protestánsoknak hazánkban való egykori mint legkompetensebb bíráló és egyben erre a magasztos fényre, a Magyar üldözéséről szólva azokról a protestáns a barokk-rokokó építőművészet jelenkori Anyára, ki a kiképzésre szolgáló gyer­ férfiakról emlékezett, akik közölt a Bocsápolója, a legmelegebb elismeréssel nyi­ meket szüli, az a Magyar Anya, ki nem kay, a Bethlen és Rákóczyak, a Tisza latkozott Dr. Domyaynak a kulturhistóhódol az átkozott „Egyke" vagy “Sem­ István, Horthy Miklós, Bethlen István és riát gazdagító ezen újabb tanulmányáról. mike** elvnek, hanem a legnagyobb nél­ több nagy protestáns férfiú neve szere­ külözések mellett, a „Haza mindenek pel. A mai nehéz időkben az egyedüli menedék a hit, mely meghozza a leg­ Rádió hír. November 9-én délu­ előtt" elvének megfelelően, megteszi szebb és legboldogabb reményeink telje­ szent kötelességét tán fél 7 órakor „Magyarországi népvi­ sülését, a haza régi egységét. Dr. Varga Ma, a veszített háború után, mikor Kálmán ref. főgondnok mélyen szántó seletek pusztulása" címen a budapesti az egész vonalon dühöng a nyomorúság, stúdióból rádióelőadást fog tartani Glatz előadása lebilincselhette a hallgatóság fi­ Oszkár festőművész, a képzőművészeti az a szegénysorsu anya nem volna ké­ gyelmét és arranézve adott útmutatást, főiskola tanára. Ezen előadás célja a pes gyermekét felnevelni, nem állana hogy a közvetlen és tanulságos előadás népviseletek nemzeti, gazdasági és mű­ módjában, a sok teendői mellett egész­ irányítás lehet a hívekre nézve kik ép­ vészeti szempontból fontossággal bíró séges testben, egészséges lelkű és szel­ pen a reformáció emlékünnepén erősít­ fenntartásának propagálása. A Budapesti lemű, munkabiró nemzedéket nevelni, hetik szivükben az egyház és haza iránt József Nádor céh azzal a kérelemmel mert ebben a tekintetben csak a sze­ való kőtelességludást és hűséges ragasz­ fordult az illetékes hatóságokhoz, hogy gény anya az a tényező, kitől mindazt kodást. Végül Szabó Dezső ref. lelkész az előadásra a lakosság figyelmét meg­ várhatjuk, ha az anya és csecsemővédő imája és zsoltár énekléssel, a szépen si­ felelő módon hívja fel. Miután a népvi­ intézetek nem sietnének segítségére. került reformáció emlékünnepély vé­ Ám ezen anya és csecsemővédő get ért seletek érdekében folytatott országos munkálkodást, különösen nemzeti szem­ intézetek a legelemibb nélkülözésekkel pontból is jelentősnek tartjuk, felhívjuk küzdenek, ennek tetejében, a Gondvise­ Étvágytalanságnál, rossz gyo­ a nagyközönség figyetmét ezen előadásra. lés kifürkészhetetlen döntése, elvette, az mornál, bélrekedésnél, renyhe emésztés­ Magyar Kerékpárosok Orszá­ anya-és csecsemővédelem, legnagyobb nél, anyagcserezavaroknál, csalánkiütés­ gos Emergé Versenye. Az ezen ver­ Apostolát, Istenben boldogult, Dr. Vass nél és bőrviszketésnél a természetes seny zsűrije, amely túlnyomórészt a Ma­ József Munkaügyi és Népjóléti Minisz­ Ferenc József keserüviz rendbefiozaa gyar Kerékpáros Szövetség elnökségének tert. Ebbe bele kell nyugodnunk és a gyomor és a belek működését s megtagjaiból állott, dr. Szukováthy Imre, az belenyugszunk annál is inkább, mert syabaditja a testet a felgyülemlett rot­ utóda, Dr. Ernszt Sándor ö ExcellenciOrszágos Testnevelési Főiskola igazgató­ hadó anyagoktól. Az orvositudomány jának elnöklete alatt a következőképen ájában találtuk azt a fennkölt férfiút, ki több úttörője megállapította, hogy a határozott: 1. Az 1000 pengős első díj ügyünket, fel fogja karolni, továbbra is. Ferenc József viz abszolút megbízható Szegény azonban az állam, tőle hashajtó. A Ferenc József keserüviz nyertese Purjesz Miklós asztalosmester Sajóháza, 2. Az 500 pengős második díj nem várhatunk mindent, kell, hogy a gyógyszertárakban, drogériákban és fünyertese Vági Miklós, Debrecen.‘3. 200 nagyközönség segítse az anya-és csecse­ szerüzletekben kapható. pengős Kovács Ferenc, Dévaványa. 4. mővédő intézeteket 150 P, Erdei Sándor, Makó. 5. ifj. Sebős Az anya és csecsemővédő intézetek Az Esztergomi főegyházme­ Károly Bpest. ói Nádasky Dénes, Jász­ munkásai orvosok és védőnők, oktatás, gye. Szécsényi Esperesi kerületének berény, 7. Weingartner Gyula, Miskolc. tanítás, útbaigazítással preventive jár­ rapjai a tanítókért és kántorokért 8. Wolf Jenő mozdonyvezető, Székesfe­ nak el, de mit használ a recipe, mit Dicséretreméltó tettekkel szállott a síkra. hérvár. 9. Kovács József, Szombathely. használ a rendelés, ha a szegény anyá­ Ludányban Bárs Kray Pál dr. plébániá­ 10. Szakály György leve ntefőoktató, Se- nak nincs módjában anyagi segítség nél- ján tartott őszi kerületi lelkészi congre- Dr.Dornyay Béla tanár fellenthali Fellner Ja­ kab barokk-rokokó épitőmüvészetéről. Kaptuk az alábbi levelet. gatión, amelyen Mráz György sóshartyáni esperes-plébános elnökölt: Milbich Tamás karancssági plébános aki, Buda­ pest szkfőváros „Erzsébetvárosi. lelkészi hivatalából**, ahol évek hosszú során át káplánkodott s úgy jött a falura, a vi­ dékre, lelkében a tanilók vitális viszo­ nyainak tág horizontjával tapasztalva azo­ kat a szomorú tényeket, amelyek kö­ zött a falusi kántortanitó él és munkálódik a magyar néptanító hivatásának magasztos méltatása után, mint az állam­ nak és‘az egyháznak egyik legterheltebb s munkával roskadásig igénybe vett fon­ tos tényezőjét, juttassák végre-valahára szavakon szólamokon kívül megérdemelt munkabéréhez. Paptársai lelkesülten ün­ nepelték a bátor, igazmondó ékesszavu karancssági plébánost Milbich Tamást, aki a következő indítványt terjesztette elő a papi congregatióban alapos megvilágítás és komoly viták után: „Kérje meg a szécsényi espcrcsi kerület papsága fő­ pásztorát, a biboros-hercegprimást, méltóztassék a magyar püspöki karral oda­ hatni, hogy a m. kir. közoktatásügyi mi­ nisztérium szüntesse meg azt a lehetet­ len állapotot, mely szerint a fizetéskiegészitő államsegélyek kiutalásánál hitfe­ lekezeti tanítóink helyi járándóságának fantasztikus túlértékelésével tanszemélye­ inket jól megérdemelt fizetésükben tete­ mesen megrövidíti, minek következtében tanitóink, különösen kánlortanitóink nem maradnak meg. Megokolás. A szécsényi espcrcsi kerület lelkipásztorai anyaszentegyházunk tanításával ellenkezőnek tart­ ják azt, hogy az államhatalom akkor, mikor a búzának ára itt a vidéken q.kénl 12—13 P., munkatársainak, a katholíkus tanítóknak fizetéskiegészitő ál­ lamsegélyéből mindenegyes q. búza he­ lyi járandósága címén 27 P 84 f-t von­ jon le. ez a munkás bérének elvonása. A gyűlés ezen javaslatot egyhangúlag el­ fogadta" s határozati javaslattá (II.) emelte, íme igy fest a valóságban a magyar ta­ nító anyagi helyzete. Papjainak kell har­ colni érette, mégis mennyi nemes szán­ dék és erős akarat hiusul meg. Ha a magyar egyházak főpásztorai is megmoz­ dulnak, úgy hisszük, hogy a megérde­ melt csekély fizetés karácsonyra mégis csak megérkezik a Pénzügyminisztérium­ tól a falusi tanítók asztalára. A tanítók SOS. kiáltásában már a papság megértő szava is belecsendül. Nógrádból a Mil­ bich Tamásé indul el hóditó útjára. Kí­ vánjuk, hogy diadal koronázza, kívánjuk annál is inkább, mert hiszen még az ál­ lami tanítóság helyzete sem rózsás, nem­ hogy a felekezetieké, községieké s a kántortanitóságga! egybekötött tanítóságé. Montecristo, Két szobás lakás a Fő-utcán azonnal kiadó. Cim a kiadóban. �A MUNKA 4 oldal Budapest, IV. Veres Pálné-ucca 8. Díjmentes árjegyzéke megjelent. a betegség kerülni fogja, most hála Isten jól néz ki, házasság áll önhöz (két éve nős vagyok) és igy tovább. Vé­ gül kedvoen minden jót kívánt, boldog­ ságot, szerencsét, sok pénzt, egészségei. Miud szép dolog. Megéri megéri. Most gondolkozom. Valami idősebb urat emlí­ tett, aki szerencsét hoz. Vakon köves­ sem. Ne hallgassak senkire. Nem. Ked­ ves M>gnon kisasszony, még önre sem hallgatok. Fülek! utca 32 szám alatt egy utcai szoba konyhás lakás kiadó. Cim a kiadóban. Uj házamat elcserélném egy kissebbel. Cim a kiadóban. Olcsóbb lett a kenyér. Netzkó Mátyás helybeli pékmester a fehér ke­ nyér árát kg. 40 fillére, a félbarnát 28 fillérre és a zsemle kifli darabját 4 fil­ lérre szállította le. Amennyiben az egész barna kenyér iránt nagyobb érdeklődé* nyilvánulna meg, kilogramját 22 fillérért fogja árusítani. Hisszük, hogy tekintve az olcsó gabonaárakat a többi pékmester is követni fogja Netzkó Mátyást! Salgótarján, 1930 nov. 8 lesz szükség az egész országban, ezt a mennyiséget 5000 darabból álló turnusokban hozzák forgalomba. A gyá­ rak számítása szerint a máskor 28 pen­ gőbe kerülő csizma 20 pengőért lesz kapható. A kereskedelmi kormány az akciót ki akarja terjeszteni a gyermek­ lábbelire is. Élles lövészet. A m. kir. Báthori István" 7. honv. kerékpáros zlj. f. évi november hó 10 tői 15-ig és 17-töl 22-ig a Kaiancs keleti lejtőin éles lövészetet tart. E napokon 7 h.-tói 15 h.-ig a meg­ jelölt területen való tartózkodás tilos. Villanymotor alig használt 6‘/» lóerős eladó. Cím a kiadóban, Füszerüzlet helyiség berendezés­ sel, valamint uccai mühelyhelybég Sal­ gótarján egyik legforgalmasabb uccájában kiadó. Cim a kiadóban. Talált tárgy. Október 21-éu a Fő-uccán egy faláda találtatott, benne különböző formájú szobrocskákkal. Iga­ zolt tulajdonosa azokat a kapitányságon átveheti. Magyarruha propaganda est Unghváry László Faiskola R. t. Cegléd-Budapest díjmentes képes árjegy­ az acélgyári olvasókörben. Még egy­ szer visszatérünk rá. Megérdemli a ma­ zéke megjelent. Budapesti cim: IV. Ve­ res Palné u. 8. gyar szó, a magyar gondolat, a magyar külső, amely magyarosabb magyarrá van hivatva átformálni bennünket. Megér­ demli, a budapesti gárda mellett a sal­ gótarjáni is, hogy szereplésükről, teljesít­ ményükről a legnagyobb elismerés hang­ HIRDESSÜNK ján írjunk. így a magyarruhás táncosok önmagával és rádiójával, ha Makray Rózsi, Makray Gizi, Gyurcsik VALVO csövet használ. Irén, Őrlik Nelly. Zorkóczy Erzsiké acél­ gyári ismétlő Iskolás növendékei. Dudás János, Kovács Géza, Ursutz bácsi zene­ Kapható: SZÁNTÓ SÁNDOR politikai hetilapban. kara mind-mind egy gyöngyszeme volt a róni. kath. templom mellettrádíószaküzletében! az előadásnak. Meg kell emlékeznünk még a felülfizetésekről, amiket köszö- j 1702/1930 vht. szám. nettel nyugtázunk. Róth Flóris, Szentel László 20—20 P., Veres Zoltán 10 P., Szabott árak, pontos és lelkiismeretes Alulírott bírósági végrehajtó az 1881 Balhauser István, Légrády Béla 5—5 P. kiszolgálás! Adományaikkal egy-egy könnycseppet évi LX t. c. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a balassagyarmati törültek ki. kir. törvényszéknek 1928-évi Cs. 1834/99 A kereskedelmi miniszter ren­ deleté az olcsó ruhaszövet-akció­ számú végzése következtében dr. Pap ról. Búd János kercskedelenügyi mi­ Dezső csődtömeggondnok ügyvéd által Szives tudomásul hozom vevőközönségemnek, hogy az niszter leiratban tudatta a kereskedelmi képviselt vb. Rőmer Hcrmann csődtö­ mege javára a biróiiag megállapított költ­ és iparkamarákkal, hogy megállapodást létesített a gyárakkal és a textilkereske­ ségekkel együtt 4281 Pengő 61 fillér dőkkel-az olcsó ruhaszövet forgalomba névértékű és a csődleltár 816,817,822, hozatalára. Ötféle szövetet hoznak forga­ 828, 829, 832, 834, 840, 841, 844, 851, 866, dúsan felszereltem raktáramaL 868, 872, 874, 876, 877, 881, 882, 886, 896, lomba különböző árakban.* A 140 cm. 897, 898, 900, 911, 919, 926, 927, 928, 932, Kötött kabátok, Pulóverek gyermekconfecktioval és kész széles kaingarn szövet a fogyasztó ré­ intézeti matrózruhákkal. A világhírű Richter bársonyok, úgyszin­ szére 9 pengőbe kerül, a bekecsszövet­ 934, 947, 950, 951, 954, 956, 958, 959, 970, 974, 975,977, 979, 981,990, 991, 1000, tén szép magyar mintás és Kord bársonyok nagy választékban nek 8.60 pengő az ára, a lódén méterje 1004, 1014, 1016, 1019, 1023, 1025, 1030, kaphatók. 7.40 pengőért kapható. Vannak ezután 1031, 1032, 1033, 1037, 1039, 1049, 1050, „Telra" csecsemöklengyék lerakata. Oroszlán-védjegyű még olcsóbb , 130cm. széles szövetek is. 1051, 1052, 1054, 1055, 1063, 1068, 1073, Ezek közül a stux 2.50 pengőbe kerül, ingek és gallérok „Joss" csak nálam kaphatók. Saját készítésű pap­ a cajg pedig 1.75 pengőbe. A szöveteket 1074, 1076, 1079, 1081, 1084, 1088, 1089, lanok jótállás mellett. Mennyasszony kelengyék legnagyobb 1090 és 1094 tételei alatt felvett, de bárki bárhol megvásárolhatja semmiféle raktára. még be nem hajlott követelések nyilvá­ engedély vagy utalványozás nincsen. A DONÁSZY VIKTOR nos árverésen eladatnak. szövetek hátsó oldala háromméterenként Magyar Divatiruháza Mely árverésnek a balassagyarmati SALGÓTARJÁN. márkával van ellátva, a márka feltünteti a szövet megnevezését, eladási .árát és kir. törvényszék 1928 évi Cs. 1834/99 az előállító gyár nevét. A miniszter a számú végzése folytán Salgótarjánban leiratban felszólítja a kamarákat, hogy Fő-utca 75 szám alatt dr. Pap Dezső az olcsó szövetek minél szélesebb kör­ csődtömeggondnok irodájában leendő ben való elterjesztésére megfelelő pro­ megtartására 1930. évi nov. hó 12-ik pagandát fejtsenek ki a kereskedelem napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzelik és ahhoz a venni szándékozók körében. Jobb ma egy jókívánság, mint ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, holnap egy rossz, avagy szemtől szem­ hogy az érintett ingóságok az 1881 évi ben Mignon kisasszonnyal. Hát igen, én |j LX. t. c. 107-108 §-ai értelmében kész­ Kainer-ház. — Telefon: 47. — Pécskő-ucca 2. is elmentem. Megfogott a reklám meg pénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, az örök emberi vágy: megtudni valamit, szükség esetén becsáron alul is elfognak hallani egy kevesett is a kifürkészhetet­ adatni. Salgótarján, 1930. évi nov. 1 napján. len ködös jövőről. Az annyiszor sárba Török taposott mégis szép diadalmas Életről. kir. jbirósági végrehajtó. Kovács tata, Tátrákért korcsmájának la­ birintusán át sikerült rátalálnom a mű­ Olcsó szövet és csizmaakció. vésznő otthonára. Elfüggönyözött üres, hideg souterain, nem csoda, hogy a füg­ A miniszterelnök legutóbbi beszédében gönyök mögül a Mignon kisasszony éles bejelentette, hogy a kereskedelmi kor­ köhögéssel üdvözölt. A „titkár ur" für- mány már megegzezett a gyárakkal és a készőn, szinte bizalmatlanul fogadott, kereskedőkkel az olcsó ruhaszövet és majd bocsánatkérően tekintett rám, mintha lábbeliakció részleteire nézve. Az akció­ azt mondta volna: jajj ne menjen tovább, árak, mondotta a miniszterelnök 40—60 félek, hogy baj lesz, előre rettegek, hogy százalékkal alacsonyabbak lesznek a ren­ nem lesz megelégedve stb. így a „titkár des üzleti áraknál, hogy a legszegényebb ur" Ilyen helyzetben váltottam meg a emberek is megvehessék a szükséges ru­ jegyet 30 fillér a belépés. 50 fillér a be­ házati dolgokat A szöveteket márkázni szélgetés. Nem értettem, miért kellett fogják s ugyanabból a minőségből oly a belépésért külön fizetni. A csupasz nagy mennyiséget hoznak a piacra, hogy függönyökért De a hirdetéssel is ellen­ mindaddig maradjon a készletből, amig kezik a kétszeres taxa. Egye kutya — csak igénylő jelentkezik. Az egyöntetű gondoltam — fontos a jövő. És 1 pen­ gyártás teszi ólcsóbbá a szövetet. Az ak­ 14 csütörtök gőssel fizettem. Ebben a pillanatban a ciót a Hangya Szövetkezet bonyolítja le, 11 H. 12. K. 13. Sz. 9. Sz. 10 V. függönyök mögül kiszólt a művésznő: de bele lesznek kapcsolva a kereskedők Titkár ur, előbb vizet kérek. A „titkár is. Hogy a közvetítő kereskedelem drá­ SONNY-BOY. A felesleges ember A elsodort asszony ur" szolgálatkészen futott s majd rövi­ gító hatását kiküszöbölték, a nagy és kis­ 2 színpadi részben. desen betessékelt a Csodapillangóhoz. Ha­ kereskedők együttesen megelégednek 6— Filmregény. Fősz.: Pola Negri. Kiegészítésül: Álszen. tározottan csinos és kellemes arc foga­ 8 % haszonnal; ezt felerészben osztja dott. De csak arc. A törzs valami nyo­ fel egymás között a nagy és kiskereske­ Az ezerszemü ember Bolond milliomos. Mázashetek. morodon helyzetben gubbaszthatott a delem. Az olcsó szövet már a legközeVígjáték. Elvarászolt Kastély. Gólkirálynő. Vígjáték. kulisszák mögött. Igen megsajnáltam. lebbi napokban kapható lesz. A csizmá­ Mint akik először látják egymást (való­ nál hasonló az eset. A nyersbőrt a ke­ Kezdete hétköznap este fél 9 órakor, vasár és ünnepnap színűleg utoljára is) bemutatkozott 19H- reskedők a rendes 10 százalék haszon délután 5, 7 és 9 órakor. ' Zenepótdif 10 fillér. ben született stb. és kezdte: Igen, nin£* helyett 5 százalékkal adják tovább a megelégedve a sorsával, nem volt, nem gyárosoknak. A gyárak arra számítanak, lest, noha stb. (fó kabát volt rajtam) hogy körülbelül 500,000 pár csizmára A MUNKA JÓT TESZ! SALGÓTARJÁN Árverési hirdetmény. Vásárló közönség figyelmébe! ŐSZI és TÉLI IDÉNYRE Gyöngyössy Rezső cipőüzem Salgótarján. 4 Készít rendelésre felelősség mellett Ortophéd cipőt a legkényesebb lábra is! SPORT, VADÁSZ és egyéb L osztályú férfi, női, gyermek, varrott és szegesmunkát. APOLLO MOZGO HETI MŰSORA: Nyomatott: „A MUNKA" könyvnyomdában Salgótarján. — Nyomdatulajdonos: Végh Kálmán �Bethlen István programmja a gazdasági válság és a munkanélküliség leküzdésére A kormány jótáll az államháztartás egyensúlyáért — Harminc* millióval csökkentik a költségvetést — Százhuszmillió köz* munkákra — Közelebb a revízióhoz „Én becsülettel kitartottam tíz évig és tíz év munkáját köte* lességem megvédeni" — mondotta a miniszterelnök A keresztény kisgazda- és földmívespárt c hónap 20-án, hétfőn este tartotta a nyári szünet után első értekezletét és azon Bethlen István gróf miniszterelnök ismertette a kormány programját, a gaz'd^ági válspg és a munkanélküliség lekiiz’désére. A miniszterelnök nagy beszéde rendkí­ vül'i lelkesedést keltett a pártban. Ezt az emelkedett és bizakodó hangulatot a be- szód gazdag tartalma, a bejelentett célra­ vezető intézkedések bősége váltotta ki, to­ vábbá az a határozottsúg, amellyel Beth­ len szembefordult az álhírek terjesztőivel, minden felforgató kísérlettel. Kijelentette, hogy a tíz év nagy munkáját, mely már a békeszerződések revíziójához is közelebb hozott bennünket, meg fogja védelmezni. A beszéd teljes szövege'a következő: Bethlen István gróf beszéde sári árucikkeknél, amely tcrmcszctízerűlcg visszahat az iparra is. — Hu nézem a mai helyzetet, ma is csak nzt ismételhetem nyíltan és őszintén, hogy a tavasz óta a helyzet nem javult, hanem inkább romlott. A gabonanemőek terén az úrdevalváció folytatódott. Tavasszal, amikor a bolettát megalkottuk, 21 pengőn állott a búza, ma 15 pengőn. Ezek nem nagy, világraszóló leleplezések, nem olyan kijelentések és megállapítások, amelyeket csak én tudtam titokban, ezeket mindenki ’r_- Tisztelt Párt, mélyen tisztelt Bará­ azokra az összes fontosabb kérdésekre, taim 1 — Mindenekelőtt csatlakozom azokhoz amelyek a közéletet uralják. Ezek nagy­ ismeri. És ha én ezeket nyíltan és őszin­ részt összefüggésben vannak a közgazda­ tén kimondom, éráiból senkinek a bizalmát az üdvözlő szavakhoz, — mondotta a mi­ sági helyzettel, a mezőgazdasági krízissel. nem destruáltám kdsgazdasági téren. niszterelnök —, amelyeket elnökünk hoz­ Nem akarok sok szót fecsérelni ennek a zátok intHett és kérem, hogy a párt krízisnek okairól, hiszen többízben nyi­ — Rámutattam arra is, hogy a pénz­ piac helyzete sen/ javult, mert hiszen lát­ őrizze mez nyugalmát, őrizze meg bizal­ latkoztam, utoljára talán a debreceni vá­ tuk, hogy a tavasz folyamán a német* iránt. lasztók előtt ezekről az okokról és kifej­ országi kölcsön, az osztrák kölcsön el* éljenzés és taps.) tettem, hogy- egész láncsom az esemé­ helyezése csak nehezen ment. A nyár fo­ nyeknek a háborútól kezdődőleg, folytatva lyamán ezeknek a kölcsönöknek árjegyzé­ a békekötésen, a forradalmon és az az­ sei az eredeti árjegyzés alá hanyatlottak. mát személyem és ' (Hosszantartó lelkes kormányom Igyekezni fogunk mindent megtenni, amit a mai helyzetben tenni lehet. után bekövetkezett devalváción át általá­ Láttuk azt, hogy Amerikában a tőzsdén A helyset tiszta képe nos clszegényesedést, fogyasztási krízist megismétlődlek azok az események, ame­ id&ctt elő Európában s ennek következté­ lyeknek a tél folyamán voltunk szemtanúi — Amikor szót emelek az első pártértekezlctcn, legyen szabad kiterjeszkednem ben túltermelést a mezőgazdaságban és a és amelyek előidéztek azt, hogy hosszú­ túltermelés révén árkrizist a mezőgazda­ lejáratú állami kölcsön, vagy mezőjazdiv* 1 �akadályokba fdtlőcn jegyeztessenek. Ennek következ­ gabona ára a boletta miatt szállott le 21 ütközik. Ez sem olyan megállapítás, ame­ tében igyekeztünk megfelelő törvényhozási pengőről 15 pengőre. A gabona ára az lyet mindenki nem tudna, nem ismerne, intézkedések révén a játékszert! üzletet a egéoz világpiacon lement és azt a kínálat aki újságot olvas és aki érdeklődik a köz­ tőzsdén lehetetlenné tenni. A másik lénye­ és a kezedet viszonya szabályozza. A ma­ életi események iránt. ges intézkedés az volt, hogy a vidéken meg­ gyar gazda három pengővel kap többet a felelő paritásban vitásaik meg a gazda boletta révén a maga búzájáért. Hu ez <u Ugi . | hitelek mc;szcrzéso Mit lehet és mit keli tenni? í* — Az a kérdés, hogy mit lehet és mit kell tenni a jelenlegi viszonyok között ezekkel a jelenségekkel szemben. A mező­ gazdasági krízissel szemben azok az álla­ mok, amelyek importországok, könnyeb­ ben védekeznek, mint mű Hozzá is nyúltak ahhoz a hatékony eszközhöz, amely ren­ delkezésükre £11: a mezőgazdasági cikkek vámjának felemeléséhez. Ez természete­ sen viszont rontja a szituációt azokban az gabonája. Olyan orientációt létesítettünk, intézkedés nem történt volna meg, azt Iá* amely kiterjedt az egész országra s amely­ szem, hogy a magyar gazda nem mondat nek az a célja, hogy olyan helyeken, ahol köszönetét a pártnak. Lehet e felől vicce­ a vidéki kereskedelem nem megfelelő áron lődni és jassz-kifejezesekkcl vásárolja a gabonát, közbelépjen és véte­ nálni, de ez sokkal komolyabb dolog, sem­ lek segítségével az árat arra tréfát csi­ nívóra hogy ezzel a kérdéssel a közélet ilyen for­ emelje, amely az ottani paritásnak meg­ mában foglalkozzék. A magyar gazda felel. Intézkedett a törvényhozás a tekin­ 15-f-3 pengőt kap a magyar búzáért, tetben is, hogy a gazdák elraktározott ga­ akkor, amikor a szomszédos államaiban a bonájuk után megfelelő hitelekben része­ hasonló sorban lévő gazdák 10 is 13 süljenek. gőt kapnak. Ez a tény és a párt bü-zL»'n államokban, amelyek exportországok és — A harmadik intézkedés volt a boletta megnehezíti a mezőgazdasági termények létesítése. Ez abból állott, hogy a gazda hivatkozhatok arra, uogy ilyen intézkedés­ sel a magyar gazdák hóna alá nyúlt. elhelyezését. Mi ehhez az eszközhöz nem három pengővel többet kapott a gaboná­ nyúlhatunk. Mit tettünk a tavasz folya­ jáért, mint amennyit kapna abban az eset­ mán ? Programmot dolgoztunk ki, amely ben, ha ez az intézkedés nem történt volna — És mégis, tisztelt Barátaim, baj van. három pontból állt. Az egyik, hogy bizto­ meg. Ezzel kapcsolatban bizonyos euló- Baj van azért, mert annak ellenére, hogy sítani akartuk azt, hogy a budapesti tőzs­ elcngcdés is történt az öt holdon aluli azok az intézkedések, amelyeket tettünk is dén a gabonaárak a világparitásnak meg- gazdák és a kisiparosok számára. amellyel a magyar gabonaárak viszonyla­ A boletta beváltotta a hozzáfűzött várakozást ’ — Hogy funkcionált azóta ez az organi­ záció, mit végzett, tcljesítette-c feladatát? 'Azt kell mondanom, hogy nagyjában és az, hogy « budapesti tőzsdén az árak az export paritás fölött állanak. — Hogy funkcionált a második intéz­ egészében ez az organizáció és azok az in­ kedés? Ú:y tudom, hogy mindenütt, ahol tézkedések, amelyeket megjelöltem, meg­ a vidéken a kereskedelem nem megfelelő fejeltek átoknak a céloknak, amelyeket árakat fizetett, közbelépett az. általunk lé­ magunk elé tűztünk. Nem áll az, hogy a tesített organizáció és igyekezett az. ára­ tőzsdén játék folyna, amely kat megfelelően alakítani. Előfordulha­ mesterségesen alakítaná a tőzsde árfolya­ tott, hogy egyes községekben kivételesen budapesti mait. Aki ezt hirdeti, nem ismeri a tőzsde nem vették észre idejében az áralakulást üzletmenetét. Mi ismerjük, mert hiszen a és a paritásnak meg nem felelő árakat kereskedelemügyi miniszter a tőzsdei ta­ fizettek, egyes cselekből azonban nem lehet náccsal együtt megállapodott abban, hogy általános regulát felállítani. A vidéki ár­ nap-nap után betekintsen nemcsak az ár­ alakulás normális és megfelel a budapesti alakulás, hanem az összes üzletkötésekbe. tőzsdén jegyzett áraknak. Betekintése van abba is, hogy ki hány kö­ — Hogyan funkcionál a harmadik in­ tést köt naponta. Mi figyelemmel kísérjük tézkedés, a boletta bevezetése? Azt hírcéz- a tőzsdei áralakulást és én c^ak annyit telték már abban az időben, amikor a tör­ Üj Javaslatok gos árát három pengővel emeltük, a ga­ bona ára a világpiacon leszállóit 21 pen­ gőről 15 pengőre, úgy, hogy az, amit u.i a gazdáknak a bólét tavai juttattunk, fiié annak, amit vesztett u gazda az ársüllye­ dés folytán. Baj van azért, mert a 18 per.- gős ár mellett scin jut a gazda abba a helyzetbe, hogy költségei fedezve legye, nek. És ez az az ok, mely megfontolást igé­ nyel és amelyből kifolyólag a kormánynak is és ennek n pártnak is ezzel a kérdezel ' komolyan kell foglalkoznia. Milyen reiué- diuinok vettettek fel, milyen java-lator merültek fel ennek a helyzetnek a javí­ tása érdekében? Én eddig há^n java-h­ tot hallottam és mindhárommal foglalkozni kívánok. Az árminlmúlás lehetősége és akadályai mondhatok, hogy ott fedezetlen tőzsdei vényhozás ezt az intézkede-t megtette, — Az egyik javaslat az volt, hogy Kp. játék nem folyik, az árakat nem alakítják hogy majd megjátsszék a balettét és hogy testük életbe a gabonaneműeknél az ár ki mesterségesen. Ott az áralakulás a világ­ leverik az árakat. Valóban azt kell mon­ minimálárát egy olyan fokon, amely a Sőt lia danom, hogy a legprimitívebb eml>ernck gazda termelői költségeinek yan valami, amit meg kelt jegyeznem, az kell lennie annak, aki azt hiszi, hoay a megfelel, tehát egy 20—21 pengős árnak/ paritásnak megfelelően történt. 2 körülbelül �GisUljuuk egy olyan kiviteli organizációt, nék elsősorban ennek hasznát, akik egy zöloi fogjuk, amellyel megbeszéljük a kér­ anuty fthtisárvlja a felesleges és az or- bizonyos mennyiségű kvantum búzát, lehe­ dést és rövidesen valami eredményhez, va­ tőleg alacsony áron megvettek és must azt’ lami elhatározó lépéshez kell jutnunk, íaw6<i» d wm osztható búzamennyiséget, cxt \jgyük ki a külföldre és a kivitelnél egy kiviteli visszatérítés réven vissza­ mert felfogásom szerint a mai gabona­ túit-ük meg, illetve a kincstár fedőire azt kapják. árak a gazdára nézve valóban katasztrófá­ a plű'it, amely azáltal áll elő, hogy a gat* dának többet adunk, mint amennyit export lévén kaphatunk. A kiviteli prémium nem jut el a gaxdáig — A másik javaslat, amelyről hallot­ — Ex a javadat a következő hibákban tam, az, hogy adjunk megfelelő magas ki­ leledzik: első hibája az, hogv egy olyan viteli prémiumot, amely a kivitelt favori­ er>.inizdciót kív.m létesíteni, amelyet ma, zálná az országban, olyan mértékben, hogy’ a kampány közepén felfújni nem lehet. ezáltal az országban az árak antomatice inak és kötelessége a kormánynak és en­ nek a pártnak gondoskodnia oly au ino- dus vivcndiről, amely a gazdára nézve'' legalább átmenetileg a helyzetet tűrhető vő teszi. / Ai iparcikkek olcsóbbálélelénck útjai Mert 3—4 millió métenuázsa búiának, emelkednek. Ez teoreticc szintén lehetsé­ egymillió métermázsa rozsnak kivitelét, ges. Azonban ez a javaslat is bizonyos — Mélyen tisztelt Barátaim! annak u»zevásárlá»át mogorgauizálni nem hibákban leledzik. .4 kiviteli prémiumok — A másik jogosult panasza, a másik lehet. Ezt lehet mondani, ezt lehet köve­ • rendtten nem Julitok el a gazdákig, vagy baja- a gazdának tíz, hogy ugyanakkor, telni. de azok, akik felelős állásban vannak, csak csekély mértékben. Hi-zen nyilván­ amikor lefelé megy azoknak n termékek­ . re nem vállalkozhatnak, mert ha vál- való, hogy ez a kiviteli prémium csak egy nek az ára, amelyeket elad, ugyanekkor lalkóznának, akkor egy jelszó után sza­ bizonyos idő múlva hat az ár kialakulásá­ az iparcikkek ára stagnál, magasan áll, s ladnának, amelyet valóra váltani nem ban és pétiig belföldön akkor, hogy ha nem képes fedezni a gazda n maga jöve­ lehet. nagyobb kvantum vásárlás történik és delméből azokat a szükségleteket, ame­ — A javaslatnak a második hibája akkor is egészen bizonyos, hogy csak egy lyekre égető szüksége vau. abban leledzik, hogy olyan áldozatokat része fog ennek a prémiumnak a gazdák — Ezen a téren négy momentumra kí­ l .hl a kincstártól, amelyet a kincstár zsebébe jutni. De ez a javaslat is óriási vánom a pártnak a figyelmét felhívni. Ál­ helyzete nem bír meg, mert négymillió áldozatot jelent a kincstárnak, hasonlót, talános n felfogás, hogy az ipari vám- mdermázsa búzának, egymillió méter- mini az első. Abban a hibában leledzik, védelmi rendszeren könnyíteni kell. Álta­ má’sa rozsnak a kivitele 6 pengővel ma- hogy azoknak az államoknak a részéről, lános a felfogás, hogy q kart clkérdést cl ga-abb ár, mint ami a világparitúsnak ahova a bevitel megy, bizonyos retorziók­ behatóan kell foglalkozni. Általános a fel­ megfelel. Ez huszonnégy, sőt még esetleg hoz folyamodhatunk és azt, amit mi a fogás, hogy az a sok kéz, amelyen keresz­ több millió áldozatot jelent a kincstárra gazdáknak akarunk juttatni, az illető or­ tül az az iparcikk a gazdához jut, vala­ r.-'zve, amelyre a kincstár fedezetet sehol- szágnak vámban kell megfizetni. Ez a ja­ mint a fogyasztási adó, forgalmi adó r'S vaslat egyúttal még ugyanabban a hibá­ egyéb terhek el vein türhetők. Rámutat­ sem talal. > z — A harmadik hibája pedig az, hogy ban is leledzik, amelyet már az elsőben tam arra is, hogy szükséges volna a fo­ az eddigi eladók, akik 'Cddin vásárra vit­ felemlítettem, hogy azok a gazdák, akik gyasztás. szempontjából a városokat is ték gabonáikat, ebben az előnyben már eddig eladták a gabonájukat, nem része­ mentesíteni olyan nem r&zcsübiek. Azok a kereskedők ven­ sülnek ebben az előnyben. amelyek itt-ott mutatkoznak. Szakbizottság a boletta-emelés tanulmányo­ zására — Marad a harmadik javaslat, amelyet én vetettem fel és ez a boletta értékének felesleges terhektől, Vámtarifa és kartcitörvény — Ami a vámtarifa kérdését illeti, nek a vámoknak és illetékeknek felemelé­ ebben a tekintetben töbhízben kifejtettem sére nem lehetne gondolni. a kormány elvi álláspontját és ez abból állott, hogy igenis a mai nehéz helyzetben a felemelése. Meg kell mondanom egész — Tehát ez az emelés is bizonyos áldo­ őszintéd, ennek is bizonyos nehézségei van­ zatot jelentene a kincstár számára. Ennek kötelességünk nak. Az egyik nehézség az, hogy a bolet- ellenére bennem az a felfogás él, hogy könnyebbülés álljon be a gazda szempont­ iának az értéke megtérül a kincstárnál, kell tenni ezen a téren valamit. Számítások jából abban a vámvédelmi rendszerben, de nemcsak azon a réven, hogy a fogyasz­ most vannak folyamatban a pénzügy­ amelyet az ipar számára konccdáltunk és tást terheljük meg, egy bizonyos forgalmi minisztériumban és a közgazdasági mi­ hogy az ipart más módon kell kártalaní­ gondoskodni arról, hogy adó emeléssel, hanem azon a réven is, niszterek részéről. Én azt fogom kérni, tani, más eszközöket kell keresni arra, hogy felemeltük a vámokat, postailleléke- hogy a párt küldjön ki egy szakbizottsá­ hogy az ipart támogassak, lehetőleg anél­ ket stb. úgy, hogy újabb emelésnél ezek­ got, amellyel mi ezeket a számításokat kö- kül, hogy a fogyasztást, a gazdasági élet* 3 �!cT Is A mezőgazdasági lermdétl olyan — Jelepleg leginkább előtérben áll a szágokban i», annak ellenére, hogy Káinok­ mértékben drdgifanók meg, mint ahogy ezt kartvlkérdés. Én, tisztelt barátaim, be­ kal védekeznek bizonyos határokon belül, eddig tettük. Többízben kilátásba helyez­ jelentem, hogy az ősz folyamán, minden­ Egy nemzetközi krízissel állunk sscmbrn tem a párt és ni országgyölés a esetre lehetőleg hamarosan, & kort el tör­ és azt kell mondanom, hogy ezt a krí­ kormányunk erre vonatkozó törekvéseit. vényjavaslatot a kormány be fogja ter­ zist megszüntetni egyedül és kizárólag u .Világos és természetes tehát az a kifogás, jeszteni és bízom benne, hogy ez a javas­ nemzeti politika eszközeivel nem lehet is hogy miért nem történt ezen a téren eddig lat majd azokat, akik objektív közgazda­ nem fog sikerülni. Nemzetközi eszközök­ semmi. Oka ennek az volt, hogy kölcsönös sági szempontból bírálják ezt a kérdést, ki höz kell nyúlni és ezen nemzetközi eszkö­ előtt tárgyalásban állottunk kereskedelmi téren tolja elégíteni. Igenis szükségesnek tar­ zükkel, a nemzetek közti megértésrcl kell hol egyik, hol másik állammal. Ez az oka tom, hogy o magyar kormánynak, elsősor­ keresni azoknak az okoknak a meg-xiinte- továbbá annak is, hogy a mai nap betör* ban a közgazdasági minisztereknek, a kar­ tését, amelyek ezt a krízist felidézték. jesztvttük a parlamenthez azt az iparfej­ telekkel szemben egy bizonyos autoritdB lesztési törvényjavaslatot, amely gondos­ adassák közszempontból és magánérdek­ kodni kíván arról, hogy amennyiben ilyen ből. De ellene volnék annak, hogy uem eltolódás jönne a vámvédelem szempont­ speciális és nem szakbíróság előtt tárgyal­ jából, az ipart mi a magunk részéről tadénak ezek a kérdések és nem közüzem­ olyan támogatásban részesíthessük, ami el­ pontból, hanem magánérdekekből, amelyek fogadható lenne. azután nagyon messze elkalandoznának. Olcsó szövetet és olcsó bőranyagot biztosított a kormány — Én mondhatom, hogy az első lépést ebben az irányban a magyar kormány tette, amikor a múlt esstendőben hozzá­ járult ahhoz, hogy az ő kiküldöttei Ju­ goszlávia kiküldötteivel tárgyalást kezdje­ nek ezeknek ez kérdéseknek barátságos úton való megbeszélésére és azoknak rt módoknak keresésére, amelyeknek segítsé­ gével ez ellen küzdeni lehet. Azóta a tár­ gyalásoknak a kerete kiszéloült. lli-zzn azóta tárgyalások folytak az agráráll?.F — Tehát addig is, amíg a vámkérdés nak, úgyhogy ebből a szempontból, azt terén, amíg a karteltörvényhozás terén a hiszem, hogy ez az akció eredményes lesz. gazdák kívánságainak eleget tehetünk, — Mélyen tisztelt barátaim! Az én kell olyan átmeneti akeiókról*goudo-kodni, felfogásom szerint a városi közönség fo­ amelyek a gnzdatársadulmat kedvező hely­ gyasztási viszonyait is beható tanulmány zetbe hozzák az iparcikkek vásárlásánál. tárgyává kell tenni. A kereskedelmi mi­ Itt különösen a szegényebb néposzlály ru­ niszter úr proponálni fogja, hogy minden házati cikkeiről van szó, főleg pedig arról, nagyobb városban, egyfelől a parlament, hogy a falusi magyar nép az ősz és a tél tehát n törvényhozás kiküldötteiből, más­ folyamán lehetőleg olcsó áron vásárol­ felől a kormány, a város és a közgazda­ hassa meg azt, ami neki ruházatra szüksé­ ges. Ebben a tekintetben a kereskedelmi miniszter az akciót megindította és nem­ csak megindította, hanem úgyszólván be is fejezte. Beszámolhatok a pártnak arról, hogy a kereskedelmi miniszter úr közbe­ lépése folytán a magyar iparvállahdok zött Bukarestben és Varsóban, azóta a Népszövetség Gcnfben foglalkozott azok­ kal a javaslatokkal, amelyek a var ói konferencián tárgyaltaitok, s mo»t újab­ ban tárgyalás van folyamatban Bukarest­ ben és hiszem és bízom benne, hoiy köh-ö- nős megértéssel megfelelő javaslatok fog­ nak kidolgoztatni. Most az a kérdés, hogy sági élet kiküldötteiből egy külön bizott­ milyen téren keresték eddig és milyen e.-z- ság alakuljon, amely a helyi viszonyokat közöV segít-égével a mezőgazdasági krí­ tanulmányozva, megfelelő ajánlásokat te­ zisnek nemzetközi megoldá.-át. Teon-tice gyen a teendő intézkedések tckintctéljcn. három megoldást lehet szem előtt ttulm-i, Ugyanis egészen más a helyzet például Győrött, mint Budapesten, vagy pedig más a helyzet a tiszántúli, mint a dunántúli városokban. Tehát ezt- a kérdést nem lehet olyan olcsó szövetet és lábbelihez szüksé­ egy kaptafára vonni, ezt helycnkint kell gei bűranyagot fognak szolgáltatni, ame­ tanulmány tunyává tenni és bízom abban, lyek a mai árakkal szemben sokszor egy hogy ebben a kérdésben rövidesen ered­ rd0, sőt GO száz'alékos árcsökkenést mutat- mok között, az európai agrárállamok kö- ; — Az egyik egy világmegoldás volna, amelyben nemcsak az európai exportálta- mok, hanem az amerikai exportállamok, Kanada, Argentína stb. is résztveimének és amely államok együttvéve esportorga­ nizációkat csinálnának. Ez e?y világkar- tel volna, amelyet az tenne lehetővé, hogy ményhez jutunk. minden or.-zág megcsinálja a maga export- ' ját és annak kezébe tegye le az exportot. . Küzdelem a világválság ellen Ez nem lehetetlen feladat, ennél súlyo­ f —Ezekben voltam bútor a mezőgazda­ európai krízis.is. Ami nálunk van, az fo­ sabb problémákat megoldott már a világ. sági krízissel kapcsolatos egy pár kérdés­ kozottabb mértékben meg van a tőlünk Ennek az előnye az volna, hogy’ az ö.-sz» s ről beszámolni. Azonban a mezőgazdasági keletre fekvő exportörszágokbnn. Ami versenyző országok részt vennének n kér­ krízis nemcsak magyar krízis, hanem nálunk van, az megvan még az ipari or­ dés megoldásában és a nemzetek között �Bem támadnának sa-aipoidból, uehéz-égck, abból a amely szempont a többi utcgiddá>okuál nehézségeket táma-ztana. A preferenciális rcndszer vuzoutköveteléat váltaná ki, hogy ük ri- szer mcgvalóaitáfdt kívánják a mezőgatda* szout uz európai ipari országok exportját' sdg érdekében fa megoldást keresünk a részesítsék preferenciában más országok harmadik metódus segítségével, amennyi­ exportjával szemben. Ez a szisztéma sem ben azoknál a kcrc*kcdclini politikai tár­ lehetetlen*, hiszen akkor, amikor látjuk, gyalásoknál, amehvknek küszöbén állunk, — A másik lehetséges megoldást az cx- hogy a brit birodalom a saját határain egyik és másik vonatkozásban ilyen pre- porlállamok Varsóban tárgyalták, később belül preferenciális rendszer kidolgozásán fercncális rendszernek Ez a fáradozik, amikor halljuk és olvassuk, vonatkozó javaslatot fogunk fölvetni fa WtktKj által főhetett rdncurőpa-gondo- hogy az angol birodalmi konferencián Ka­ igyekezni fogunk azokat megvalósítani. (kidben is tárgyalásra került. a megalkotására lemig nada delegátusa olyan javaslatot tesz, — Ez az. egész azonban nemcsak gaz* Mezőgazdasági téren. Preferenciális szissr hogy az anyaország tízszázalékos preferen­ dasági, hanem politikai kérdés is. A pre­ gazdasági megvalósítása témáról van itt szó, amely abból áll, hogy ciát adjon Kanada és egyéb domíniumok ferenciális szisztéma politikai momentu- a: európai ipari államok bizonyos prefe­ mezőgazdasági amellyel mokkái is telítve van. Magyarország soha'* renciát adjanak vámkezelés szempontjá­ szemben a domíniumok tízszázalékos pre­ sem fogja szem elől téveszteni, hogy mi­ ból azagrár-cxporlállumuknak. Ami elő­ ferenciát adnának az anyaország ipari kor ezekről a gazdaságpolitikai kérdések­ idézné azt, hogy az ipari államok maga­ exportjának, ha ez létesülhet egy biroda­ ről tárgyal, melyek azok a politikai »>io- sabb áraiban részesülnének az európai lom keretén belül, olyan birodalomban, mentumok, amelyek a nemzet élete szem* exportállamok a tenoron túlinkkal szem­ amely külön államokból áll, amelyek vám­ pontjából ni nézve kötelezők. exportjának, ben. Ez azzal járna, hogy az exportorszá­ határokkal veszik körül magukat az anya­ gokban megállapodnék az az ársüllyedés, országgal szemben ú, akkor létesülhet amely most hónapok óta tart és maga­ ilyen preferencián szisztéma más vonatko­ sabb árjegyzések válnának lehetővé. Ez zásban is. Ha ez a: angol tora megvaló­ eszközökön kívül igénybe kell venni ter­ annál inkább lehetséges, mert az európai sulna, áttörné a legtöbb kedvezmény elvét, mészetesen termelés az európai fogyasztásnak csak de ha ez lehetséges az angol birodalmon amelyek a magyar mezőgazdaság termelé­ egy részét fedi, a felénél is kevesebbet; belül, úgy szabad lesz megtenni az euró­ sének bizonyos átállítása és az export fej­ ilyen körülmények között tehát a prefe­ pai preferenciális szisztéma keretén belül, lesztés érdekében a mai nehéz viszonyok renciáid szisztéma megvalósítása is lehet­ is. A legtöbb kedvezmény elve ma még között szőbajöhetnek. A márkázási tör­ séges. t — Természetes, hogy ez a mezőgazda­ dogma és mindenesetre hosszabb időt vesz vény, amelyet a földmívelésügyi miniszter igénybe, míg a világ ennek megdöntésével ma benyújtott, ebből a szempontból rend­ áttérhet a preferenciális rendszerre. kívül foutos. Látjuk a világpiacon, hogy sági cxportállamokkal szemben azt a A márkázás — A felhozott belföldi és nemzetközi mindazokat az eszközöket, ma már az összes, tőlünk nyugatra fekvő Magyarország álláspontja a külföldi tárgyalásokban exportállamok úgyszólván csak márkázott mezőgazdasági cikkekkel konkurráluak a piacon,* mert csak azok a cikkek képesek r — A harmadik megoldási mód ennek az Ez volt az oka, hogy részt vettünk azon a konkurrálni, amelyek államilag védett kva* általános európai rendszernek a helyi meg­ ■ konferencián, mely a nyár folyamán az lilópsal bírnak. Meg vagyok győződve, oldása lenne, azaz regionális megegyezé­ agrárállamok között folyt, sőt tovább me­ hogy e szisztéma kidolgozása réven mező- sek létesítése. Ezeket a trianoni szerződés gyek, a magunk részéről kívánatosnak gazdasági exportunkat lényegesen Magyarország részére lehetővé teszi. Az tartjuk ás sürgetni fogjuk, hogy egy vi­ leszthetjük. Ami a mezőgazdaság átállítá­ osztrák-magyar monarchia tulajdonkép­ lágkonferencia tartassék, mert meggyőző­ sát illeti, c szempontból nagy jelcntő.-ég- pen ilyen preferenciáiig" alkotás volt gaz­ désem szerint, amikor a mczőgaz.dasági gel bír majd annak idején, hogy nagyobb, dasági téren.-Megvédte Ausztria iparát és világprodukció túlnyomó nagy részét Ka­ állami kölcsönt legyünk képesek kontra* védelmet nyújtott Magyarország mező­ nada, az Egyesült-Államok, Argentína és hálni. Hiszen ezt elsősorban arra kell föl­ gazdaságúnak. Ezt a szempontot a külön Ausztrália dobják a piacokra, kívánatos, használni, hogy közgazdaságunkat újból vámterület álláspontján lévők is tekin­ hogy e nagy konkurrcnsckkel keressük a akcióképessé fokozzuk fel és ennek kere­ fej­ megegyezés lehetőségét; látnunk kell, hogy tén belül a mezőgazdasági árak nívóját iX — Mi a magyar kormány álláspontja e ez a megoldás megy-e, hogy esetleg más emeljük. Itt van például a tejtermelés fo* három megoldás lehetőségeivel szemben. megoldásokhoz nyúlhassunk, ha ezen az kozásának, a tej, vaj és sajttermelés ex­ tetbe vették. A magunk részéről támogatjuk mind a o I úton nem boldogulunk. portjának fokozása, gondolok a sertés* három lehetőséget, mert. akármelyik jön — Támogatjuk azokat a javaslatokat tenyésztés fejlesztésére és a sertésexport létre, Magyarországra csak előnyös lehet. is, amelyek az európai preferenciális rend­ fokozására. Mindezt megfelelően orgánf* 5 �W7hí, megfelelő hitel nélkül nem lehet. van többek között a tagosítás kérdése és szegek. Ez év folyamán a tavasz óta c té­ Szaporítani kell a mezőgazdasági szcsz- száz más kérdés, amelyekhez mind pénz ren a következők történtek. A mezőgazda­ gyárlást, mert exáltal akcióképcscbbó tcsz- kell, amelyet csakis nagyobb államkölcsön sági és ipari kivitel előmozdítására szol­ aziik a mezőgazdasági birtokosokat; itt felvételével teremthetünk elő. gáló ötmillió dolláros hitelkeretet sikerült t további két évre, 19S3 január J5-ig meg­ Magyarország hitele ma is szilárd hosszabbítani. Ez az összeg öt és egy nyol­ cad százalék mellett áll rendelkezésre. Jú­ r •— Áttérek a hitelkrizis tárgyalására; a ratifikálást. Nem vettük fel az államköl- nius havában az OKI! útján 10 millió dolláros hitelkeret biztosíttatott a gabona- az csönt, mert nem tartanák helyesnek, hogy államtól, folytatva a gazdán, iparoson és oly módon vegyünk fel egy kölcsönt, amely és élőállat kivitel előmozdítására 7 és fél a kereskedőn, le a társadalom utolsó tag­ o magyar közhiteinek a külföldön nem százalék mellett. ta mindnyájunkat érint, elkezdvg ijáig, mind éressük a hitclfelvcvési képes­ volna javára. A külföldön ina nem ked­ ség nehézségeit, <i kamat magasságát, a vező a helyzet hosszúlejáratú államköl­ hitelkeret ^hosszúlejáratú hitelek hiányát. A hágai csön elhelyezése szempontjából. Ez min­ OKU útján 1931 október 31-i lejárattal megegyezés lehetővé tette egy államköl- denkire nézve egyformán így van. Nem 7 százalék mellett. A svéd gyufakölcsön icsöu kontrahálását. A mai napig nem vet akarok bővebben kiterjeszkedni az okokra, jelentős részét annakidején nem kellett a itük fel ezt a kölcsönt, de nem azért, mint jeleztem azokat már, do mindenesetre földbirtok reform finanszírozására fordí­ ahogy azt egyes ellenzéki politikusok hir­ addig nyugodtan kell várni, amíg olyan tani. A kölcsön maradványéiról 28,500.000 detik, hogy ennek politikai nchézségei-vol- feltételek lesznek n pénzpiacon, amelyek pengő fordittatott évi 8%-ós kamat mel­ egy* áilamhitcl szempontjából elfogadha­ lett a mezőgazdaság céljaira, 12.850.000 tók, is a mostani állapotnál kedvezőbbek. Várnunk kell erre, mert átmeneti hitelek, pengő pedig parcellázásokkal kapcsolatos uúnak, semmiféle politikai nehézségek nin­ csenek e téren, Magyarországnak közhitele n külföldön ma is jobb, és aki must hirdet, n magyar közhiteinek nem tesz szolgála­ tot, annyival kccésbbé, mert állításai nem felelnek meg a valóságnak. Tehát nem vet­ tük fel a kölcsönt, egyfelől formális ne-' bézségek miatt, mert a francia parlament csuk most ősszel fogja ratifikálni a hágai 'megegyezést.; előlegek felvétele tudomásom szerint ma is lehetséges. Ez irányban tárgyalások folynak és semmiesetre sem fogunk oly helyzetbe jutni, hogy egyik napról a má­ sikra hiány álljon be az állami szükségle­ tek szempontjából. Arról gondolkozunk és azirányban folynak a tárgyalások, hogy clőlegkitelhcz jussunk addig, amíg meglesz — E körülmény mögött som rejlenek a hosszúlejáratú hitel oly előleghez, amely politikai okok, hisz Franciaországnak épp a mai szükségleteknek megfelel. Az állam oly érdeke, hogy a hágai megegyezések invesztíciós tevékenységében nem fog mentő! előbb perfektuálva legyenek, mint fennakadás beoltani, a pénzügyminiszter nekünk, mert különben a Young-tcro sincs tud is és fog is gondoskodni az eszközök­ perfektuálva. Csupán a parlamenti tech­ ről, amelyek ennek a biztosítására szüksé­ nikának bizonyos okai akadályozták eddig gesek. — Legutóbb újabb nyolcmillió dolláros bocsáttatott rendelkezésre az hosszúlejáratú hitelképpen adatott ki. .1 kisipari hitelakcióra fordítandó többmil­ liós összeg egyrészéből veszteségi alap létesíttetett, úgy, hogy erre a célra végered­ ményben 29 millió pengő fog rendelke­ zésre állni, az lOKSz és a Budapesti Kis­ ipari Hitelszövetkezet révén 7 és félszáza­ lékos kamat mellei.. .4 falusi kislakások építési akciójának céljaira a folyó évben 6 millió pengő fordittatott. — A felsorolt összegek együttvéve 200,500.000 pengpt tesznek. Ne kicsiuycljék le ezt o munkál, amelyet a pénzügy­ miniszter és az egész ország mezőgazda­ sági hitelek folyósítása érdekében kifejt abból a célból, hogy addig is, míg hosszú­ lejáratú kölcsön lehetséges lesz, a mező­ Kétszáz milliót kapott az idén a mezőgazdaság és a kisipar a kormány utján gazdaság megfelelő rövidebb kölcsönökkel * — A mezőgazdasági hitel terén hosszú­ kozatosan kedvezőbb feltéteteket tud majd nek tartjuk, hogy n mezőgazdasági hitelt lejáratú kölcsönök kontrahálása ez idő sze­ a külföldön elérni, kedvezőbbeket a ma­ ilyen eszközükkel nlimentáljuk-és óbban « rint szintén lehetetlen. A nyár folyamán gánvállalkozásoknál, amelyek egymással a pénzügyminiszter tárgyalásokat folyta­ konkurrálva, egymásra licitálnak a ka­ tott azokkal intézetekkel, amelyek mat és kibocsátási árfolyam tekintetében. hosszúlejáratú hiteleket szoktak a kül­ — Addig is azonban, amíg a hosszú­ az földön elhelyezni. A tárgyalások most legyen ellátva. Ezentúl is kötelességünk­ percben, amikor lehetővé válik a hosszú­ lejáratú hitel felvétele, rögtön gondos­ kodni fogunk arról, hogy ez meg is tör­ ténjék. lejáratú hitelek elhelyezése lehetővé lesz, eziinctclnek. A kormánynak ma is az a a pénzügyminiszter gondoskodik arról,, felfogása, hogy a közhitei és a mező­ hogy rövidehb lejáratú hitelek aümcntál- gazdasági hitel érdekében való, hogy kon­ ják a mezőgazdaság szükségleteit. És nem centrációs szervezet létesüljön, amely fo­ kell ári hinni, hogy ezek jelentéktelen ösz- 6 Az álpróféták és a kormányzás igazi feladatai — Összefoglalva az elhangzottakat, tisztelt párt, azt kell mondanom, hogy a �mczőgazAisági krűist mintegy 80 uiüí- az eljárásra a magyar kormánynak meg zisben, legyen az akár egyéni, akár mái eszközökkel vannak a konkrét tervei. Az a jelenség, teriális, akár politikai előnyt megszüntetni. Nekünk az a feladatunk, hogy az állampénztárba az adók nem egész — Ilihcti-e valaki azonban, amiért nc- hogy addig Í9, amíg a kínálat és kereslet összegükben folynak be, egyes gazdasági hézséjek mutatkoztak, azokkal nem tud törvényei szerint való'nemzetközi eszkö­ ágak jövedelmei csökkentek, nem magyar majd megbirkózni ez a kormány, amelyik zökkel megszüntethető lesz a válság, élet­ jelenség. Azok a válságjelenségek, ame­ ezt az országot az infláció mocsarából ki lékban nem lehet nemzeti megtartsuk a magyar mező­ lyeknek szemtanúi vagyunk Németország­ tudta emelni, abból a százszor, ezerszer átsegítsük a nehézségeken, ban s amelyek következményeképpen a súlyosabb helyzetből, amelyben az ország amelyekkel jelenleg küzd. Nem sz\ibad német kormány szanálási tervet dolgozott 1923-ban volt! Hiheti-o valaki, hogy dcsperálnunk is oj, aki a magyar rnc.’ő- ki, amelynek rendjén C százalékos tiszt­ ennek a kormánynak nem állnának ren­ gazdának lemondást és hitének odadobá- viselői fizctésrendukciót határozott el és delkezésére olyan gondolatok, metódusok sát prédikálja, álpróféta. Ez a kormány, sok más adózási rendszabályt, adóemelé­ mint ahogy eddig, ezentúl is mindent meg seket is, mutatják, hogy nem speciális ma­ fog tenni, ami lehető a mai pénzügyi vi- * gyar jelenséggel állunk szonyok között, alapos megfontolással, a hívom továbbra a figyelmet arra a be­ nemzeti eszközök segítésével, hogy a ma­ szédre, gyar mezőgazdaság sorsán enyhítsen. Do Snowden angol kincstári kancellár mon­ lehetetlent no követeljenek. A segítésnek dott egy banketten, amelyben bejelentette, előfeltétele, hogy a magyar államháztar- hogy nagy sajnálatára, nincsen abban a teki egyensúlyát fenntartsuk. A magyar helyzetben, hogytbetartsa azt az ígéretét, államháztartás hogy néni fog adóemelésekkel élni, mert képesnek gazdaságot egyensúlya ne in ingott szemben. Fel­ amelyet a leiutóbbi napokban meg és aki mást mond, az nem mond valót. az angol államkincstár deficit elé megy, Ha esetleg nehézségek mutatkoznak, azok ha megfelelő eszközökről nem gond<A:ko- és lehetőségek, amelyekkel az átmeneti nehézségeken segíteni bírt Azt hiszem, akik így Ítélik meg a helyzetet, nem jól ítélik meg. Azt kérem a magyar közélet­ től, hogy ne hallgasson azok szavára, akik estnek az ellenkezőjét mondják. Mi igenis konkrét prepozíciókkal jövünk, amelyek meggyőződésünk szerint biztosítják az ál­ lamháztartás egyensúlyát, amelyért jót áll a kormányzat és jót kell állania, mert Magyarországon deficit nem lehetségest Az átmeneti nehézségek leküzdésére olyan megfelelő eszközökkel leküzdhetők és erre | dik, hogy ez ne következzék be. intézkedések szükségesek, amelyek azonnal hatnak cs n folyó évi büdzsé egyensúlyát „Férfiaknak nyíltan lehet beszélni!" biztosítják. Továbbá olyan intézkedések, amelyek a következő évek szempontjából — Ezt Snowden nyíltan mondta. Én Magyarországon; talán ezt a csatát, ame­ csökkentik a büdzsé kereteit és fokozato­ nem mondtam ennyit; azért Angliából lyet most vívunk a gazdasági krízissel, san el tudjunk jutni abba az állapotba, nem menekült a tőke, nem kiabálták vi­ gyáva megfutamodással végezzük, mert hogyha a nagy világválság nem is szűnik lággá, hogy az angol pénzügyminiszter vannak közöttünk károgó hollók, akik a meg, a büdzsé tekintetében semmi nchézr* deftlizmust és csődöt hirdet és azt, hogy maguk hasznát kertkik a gazdasági krí­ ség ne adódhassák elő. „a háborút elvcsstcttiik,t. Ez speciális ma­ gyar jelenség. Az ilyen magatartásnak útját kell állni minden eszközzel, ha nem 20 milliós redukció a dologi kiadásokban az állami akarjuk azt) hogy közönségünknek, köz­ — Ami az átmeneti intézkedések első gazdasági életünknek, sőt még n külföld­ csoportját illeti, a pénzügyminiszter tör­ autók terén és aki takarékoskodni akar, nek is bizalma meginogják a magyar vényjavaslattal fog a Húz elé lépni, mindenekelőtt megkell szüntetnie az állami egyensúlyában hogy óriási kiadások vannak köz­ amelyben a már megszavazott költség­ autókat. Összeszedtem az adatokat és meg­ gazdaságunk szilárd alapjaiban. Ismét­ vetési csökkentésen túl húszmillió pengős vizsgáltam. Az egész polgári közigazgatás lem, amit a Házban mondottam: azt hit­ redukciót kér a dologi tételek terén, ki­ terén — beleértve a minisztériumokat és tem, hogy férfiaknak beszélek az ország­ zárta természetesen a beruházások tételeit, a hatóságokat államháztartás és ban és férfiaknak nyíltan -lehet beszélni (a kormányzóság és ai mert nem akarjuk, hogy a megtakarítások katonaság kivételével), bclcértvo a rend­ anélkül, hogy ebből baj származnék. Csak a közgazdasági élet kárára váljanak, már őrséget és nz állami üzemeket, — összesen vénasszonyoknak és gyermekeknek nem pedig a beruházásokra közgazdasági 57 állami személyautó van; ezek közül 30 lehet nyíltan beszélni. Vénasszonyoknnk életaek szüksége van. Igenis, komoly meg- van funkcionáriusok használatúra ren­ azért, mert ezek esetleg halálra ijednek, • takaritá-okat kell c téren tenni. gyermekeknek ezért, mert meggondolat­ a . — Itt most csak egy humoros kérdést lanságokat csinálnak. A világháború alatt akarok érinteni. eléggé megmutattuk, hogy vannak férfiak kevésbó az A közélet terén többé- a felfogás terjeszkedett el, 7 delve. A többi 21 részint a rendőrség szi­ gorúan hivatalos közbiztonsági túra szolgál, részint szolgála­ különböző állami üzemek céljait szolgálja. A múlt évben. �1929 július 1-től 1930 július 1-ig untulüj-zc 450.390 pengő volt az az ö>szig, amely az autók fenntai tű-áru fordítta- év óta dugsegélycktől beszélnek? öt\cn eltöröljük ezt is. Ha azonban a valóban szokásos volt, ha bizonyos költség­ tési díjakat leszállítjuk és vetési tételekben megtakarításukat értek megszüntetjük, akkor ha a a kikülde­ segélyeket dugsegélyek bizo­ valóban 25—20 milliót tesznek ki, a már fizetése és mindaz a: iizsmi kiadás, amely nyos segélyezésben, támogatásban része­ említett tízmillió megtakarítással együtt autóknál egyáltalán szükséges. Ez sültek. 30 tott, de ebbe bdc t<m értve a soffövök ti Ildi cl, a tisztviselők abban az esetben a; a nagy kérdés, amellyel egyes pró­ — Ez éppen takarékossági szempontból féták « takarékossúg terén meg akarják volt bevezetve és nem a prédasdg szem­ mcgtakr.ntanm.k. kellene milliót Annak, aki ezt a 20 milliós ajánlom is pont jóból. Ez a rendszer a háború előtt is neki, mintán a szavának helytáll, fogunk intézkedni, szigorú szabályzatban érvényben volt és akkor senki sem beszélt ha 2G milliónál kevesebb lesz és dugscgélyről. Sőt fel sem tűnt senkinek rencia, egészítse ezt ki 2G millióra. milyen célra az állami autókat, de no és nem ütközött meg rajta senki. De jó, rültség.) váltani az országot. Igen, fogjuk előírni, hogy ki téren e használhatja fel­ tételt hozta, ajánlok egy üzletet. Azt a hogy diffe­ (De­ várják, hogy qr.nek a kérdésnek a meg­ oldásával fogják az államot boldogítani. — Tehát húszmillió redukciót viszünk keresztül dologi kiadásokban. Egy ségvetést azonban, amelynek költ­ több mint 50%-a személyi kiadás, nem lehet redu­ kálni anélkül, hogy a személyi kiadásokat is ne csökkentsük. Ezen a téren körül­ belül tízmillió pengőt kivan a kormány megtakarítani, a következő intézkedések­ kel. .4 kiküldetési dijak meglehetősen nagy összeget tesznek ki. Régi és elavult utasítások vannak forgalomban és min­ denki, aki n vidéken él, tudja, hogy az egyes szemlékhez, egyes felülvizsgálások­ hoz, bejárá-okhoz, tömegesen mennek ki a tisztviselők. E tekintetben új szabály­ zatot kívánunk élet beléptet ni, amely a költ­ ségvetési tételeket végeredményben tíz­ millió pengővel fogja apasztani. Az üres állásokat nem töltjük be, a tisztviselői fizetéseket nem csökkentjük — Még egy további intézkedést terve­ tisztikai Hivatal évek óta i-merteti, hogy zünk a személyi kiadások szempontjából, egy négytagú család fenntartásának élet­ ez pedig az, hogy a folyó évben az üres szükségletei mennyibe kerülnek. A gazda­ állásokat nem töltjük be, csak amikor n minisztertanács — Sok szó esett az utóbbi napokban az úgy nevezett dugsegélyckről is. Körül­ belül 25—20 milliós dugsegélyről beszél­ ezen a téren* 2.0 millió van beállítva a költségvetésbe az összes tárcák részére és 1.1 millió a sági krízis elején, 1929 június 30-án egy négytagú család élet fenntartási iedex- járul. Ezen a réven is tekintélyes összeget száma 119.7 volt. 1930 takarítunk meg. De tovább ez az indexszám 119.7-ről 105.2-re szállott kell men­ szeptember 1-én nünk. Szó volt arról, hogy a tisztviselői alá. Tehát 11.5 százalékkal javult a gazi fizetést átmenetileg redukáljuk egy esz­ dasági krízis folytán a fixfizetésű alkal­ tendőre. Átlagosan ötszázalékos reduk­ mazottak életstandardja. Ha cióra gondoltunk. Mégis eltekintettünk helyzet, nem lett volna ettől a rendszabálytól. ságtalanság, ha a kormány azt moudja, kell tekintenünk ettől (Helyeslés.) El rendszabálytól, a hogy átmenetileg így áll a égbekiáltó igaz­ fizetésének bizonyos holott gazdaságilag is megokolható lenne. hányadát igénybe vesszük. Mégis eltekin­ és tettünk ettől és pedig azért, mert a ma­ mai gyar tisztviselő ma sem élvez olyan fize­ Mert hogy áll a tisztvisclőtársadalom a Az Országos Sta­ gazdasági krízisben. nek. Hogy áll a helyzet ehhez hozzá­ egyáltalában minden fixfizetésü, Eltöröljük a tisztviselő-jutalmakat és segélyeket akkor, tést, nagy átlagban, mint békében. A fixfizetésüek keresett adójának pótlékolása és tantiem-adó felemelése — De nem tekintünk el a következő rendszabályoktól. Minden fixfizctésü kalmazott, tehát az államiak és alkalmazottak kereseti adóját al­ magán­ gesen kisebb áldozatot amennyit jelentett szállítása. A volna jelent, a mint fizetés le­ tnntiém-adónál ki fogjuk bizonyos mondani, hogy azt nem a vállalat fizeti, kí­ hanem az, aki a tantiémet élvezi. Ezekkel vánjuk. A tantiém-adót is megfelelően fel az intézkedésekkel a kereseti adó pótlása millió. Ez azonban nem dngsegély, mert fogjuk emelni. (Helyeslés.) révén olyan összegekhez jutunk, amelyek hiszen ez benne tévedés legyen, ismétlem, hogy a termelő- 0 takarékossági rendszabályokon felül as osztályoknak kereseti adóját nem akarjuk állami háztartás pótlékolni, tehát sem a kereskedőét, fogják. Két évre terveztük ezt a pótléka* pénzügyminisztériumnak jutalmak és se­ gélyezés céljaira. Ez együttvéve van a költségvetésben. Ez a szó, hogy dngsegély, kifejezés 3.7 (Derültség), olyan jössz amelyben benne progresszív kulcs szerint pótlékolni Do nehogy van az az inszinuáció, hogy az, aki adja, az iparoséi, sem panama zik és aki kapja, ásókét, akik fixfizetéssel bírnak. szintén pana­ mául;. Mire célozhatnak tehát azok, akik sem a mezőgazdáét, csak Ez a pótlék a tisztviselők szempontjából lénye­ 8 lást. Az erre egyensúlyát biztosítani irányuló javaslat meg­ szavazását is csak két évre fogjuk kérni. — Ezeken az intézkedéseken kívül �nem sikra nem lehet átformálni. Ismétlem, az Az egyik t lakásépítési akció, amelyről tervez, nem is tart szükségesnek. Minden előmunkálatok befejeződtek éa fokoza­ Móló törvényjavaslatot a pénzügyiuinisz- olyan híresztelés tehát, hogy a forgalmi­ tosan az életbe akarjuk át plántálni azokat tér ma terjesztette a Hűt elé és amely 30 adé emeléséről van szó, hogy a betéteket az elveket, természetesen az egyes tárcák millió pengővel kívánja lehetővé (enni„ igénybe fogjuk venni ilyen, vagy amolyan viszonyainak mcgfelelőeu. hogy at aktív és nyugdíjat tisztviselők la krtwi más inUikcdéii a kormány célra, olyan híresztelések, amelyek csak nyugtalanságot arra valók, hogy zavart, felelnek nem keltsenek <u országban és meg a tényeknek. Meg vagyunk győződve arról, hogy az általunk súlyát rend­ tervezett az államhát tartás szabályokkal egyen­ mértékben biztosítjuk, s teljes hogyha a beruházásokat nem a költség- — Szóvátctték azt is, hogy adóreformra törekszünk. Olyan amelyekben ma élünk, általános mayánalkalmaiottak családi házakat épít­ időkben, senek. ilyen általános adóreformról nem lehet szó. Adóreformot a normális időkhöz kell méretezni és normális időkben van alkalom a és mód arra, hogy számbavevo a körülményeket, — Azóta, hogy a munkanélküliség na­ gyobb mérvben jelentkezett, a kormány köteles-égének tartotta, bőgj* a vidéki c4* roeok helyzetét is tanulmányozza, Meg­ vizsgáltuk, bog)* milyen küziuuukúk van­ vetés terhére, hanem kölcsönfelvétel útján általános reformot keresztülvigyenek. Ma ♦ csak arról lehet szó, hogy a községi állam­ finanszírozzuk. háztartásokat szanáljuk és rendbehozzuk. rosokban, inért hiszen elsősorban itt mu­ folyamán tatkozik a munkanélküliség. Megvizsgál­ javaslat kerül a parlament elé és ebben tuk, hogy milyen intézkedésekkel és ösz- Erre vonatkozólag még az ősz A legközelebbi intézkedések azok — Már most melyek kedések, amelyeket a jövő vezünkf A jövő évi az intéz­ évekre ter- állami költségvetés kiadási oldalát harmincmillióval akarjuk gondoskodás történik arról, hogy a bor­ szegekkcl kell nlimentálni a közmunká­ külö­ kat, hogy a munkanélküliséget levezessük, nösen az az egyenlőtlenség, amely a bor- hogy’ az kellemetlen sziptomákat ne ered­ fogyasztási adó csökkentessék . fogyasztási adó kirovása és tekintetében leszállítani. Erre nézve a pénzügyminisz­ községenként mutatkozik, megfelelően ki- ter a kormány összes tagjaival már meg­ egyenHttessék. Ugyancsak az ősz folya­ kezdte a tárgyalásokat. Az adminisztráció mán kerül a törvényhozás elé a köz munká­ racionalizálására nézve az előmunkálatok vá!tság újabb szabályozásúról szóló javas­ befejezéshez közelednek. Figyelmébe aján­ lat is, amelynek lom a párt tagjainak elvek már lo vannak erre keretében gondoskodni ményezzen. Ennek az eljárásnak rendjén az állam 12 és fél millió pengővel fogja dotálni azokat a közmunkákat, amelyek ezekben a városokban megindulnak. Ez az összeg azonban emelkedni fog azáltal, hogy ezek a városok a közmunkákra köl­ Zoltán kívánunk arról, hogy az a teher, amely a vonatkozó kisember vállait oly nagyon nyomja, csönöket fognak felvenni, úgyhogy vég­ Egy lehetőleg levétessek a villáiról és egyen­ eredményében az erre a célra letesebben osztassák zott összeg 21.2 millió pengőt fog kitenni, Magyary munkáját, amelyben az nak folyamatban a vármegyékben és vá­ fektetve. ’ bürokráciát azonban, amely évszázados fejlődés eredménye, egyik napról a má­ szét teherbírók a clőirány- eltekintve azoktól a közmunkáktól, ame­ között. lyek 47.3 millió pengőre rúgnál: és ame­ 120 milliós közmunka és beruházás a munkanélküliség enyhítésére lyek a már megszavazott költségvetési té­ telek révén jutót ak a városokhoz. — Folytatni kívánja — Ezzel most már el is hagyom be­ leggazdagabb állam háztartását megren­ szédem pénzügyi vonatkozásait és áttérek díteni alkalmas és magát a egy újabb problémára, munkanélkü­ népet is dologtalanságra neveli, úgy hogy liség kérdésére. Tudjuk, hogy a gazdasági végeredményben a mi meggyőződésünk a fciizis következtében nehéz helyzet elő az iparban is. Eltekintve állott attól a munkanélküliségtől, amely a középosztály soraiban is mutatkozik, a gyáriparban, a kisiparban, sőt a földmunkás-elemeknél is erős munkanclkiili'óg mutatkozik. Elvünket, hogy nem munkanélküli segé­ lyekkel tudunk a helyzeten segíteni, fenn­ tartjuk. A tapasztalat szerint a munka­ nélküli segély bevezetése a legerősebb, szerint ezt a munkást, a kérdést segélyekkel meg­ oldani nem lehet. Munkához kell juttatni a munkanélkülieket. — Fel fogom sorolni azokat a közmun­ kákat, amelyeket a kormány program­ szerűen meg akar valósítani. Nem olvan közmunkákról van- szó, amelyek már fo­ lyamatban vannak, amelyeket már meg­ szavaztak, hanem amelyek elvégzését csak most tervezzük és amelyekre vonatkozó intéskedéseket már meg is tettük, 9 a kormány d vasúti beruházási progi'ammot is. Erre a a célra kb. 30—40 millió pengőt szán a kormány. Az útépítési programmot, amelynek céljaira 34 millió áll most ren­ delkezésre, szintén folytatjuk. A vadvi­ zek lecsapolá-ára egymillió pengőt irá­ nyoztunk elő. A vidéki kislakásépítkczési akció céljaira a már előirányzott 6 millió pengőn felül újabb három millió pengőt irányzott elő a kormány, hogy’ a falvak­ ban is levezesse a munkanélküliséget. — Együttvéve ezek az összegek 120 millió pengőt tesznek ki. Ez egy nagyon tekintélyes -összeg. Ezenfelül még rendel- �kelétre áll az a 47 millió pengő, amely már meg van Wtttxuva. Essél a 120 mil­ lió pengővel kívánunk a munkanélküliek segítségére síelni. Tudjuk, hogy ez nem fogja megoldani teljesen n munkanélkü­ liség kérdését, do nagymértékben enyhí­ teni fogja azt. Mindenesetre azonban megindul a gyárakban a munka és a ke­ reskedelemben a forgalom, * As inségadó és iuségakció ; — De ettől függetlenül szükség lesz bizonyos Inségakcióra is. Tervbe van n\», az irányba, amelybe bőgj* felhatalmazást adunk a vidéki váro­ okokból jutott. Azok, akik pártpolitikai soknak, hogy amennyiben okokból azt hiszik, hogy abban az esetben, ’• t ha ők népszerűtlenné teszik a mai kor­ szükségesnek látják, ínségadót vethessenek ki, amelynek felhasználd ki azonban a népjóléti miniu- ter egységes irányítása, vezetése és ellen­ őrzése alatt történik.- Nincs kifogásunk, sőt a népjóléti miniszter is megfelelő mó­ don apellálni fog a társadalom áldozat­ készségéhez is. hasonló 1918-ban mányzatot és ha mindent, ami ebben az országban történik, lekicsinyelnek, den tekintélyt dóstrudluak, hogy min­ abban az esetben ők jutnak uralomra, tévednek. Minden izgatásnak és minden gyűlölkö­ désnek a babérját a vörös rém fogja le* aratni. A szenvedélyek szításának, a te­ kintélyek A bizalmi krízist meg kell szüntetni lerombolásának nem a polgári társadalom, gyümölcseit ilyen vagy -r- Végeztem azokka| a kérdésekkel, amelyekkel foglalkozni kívántam és ame­ jenek ki az országba, világosítsák fel a amolyan népet, miről van szó és verjék vissza azo­ aratni, hanem az a vörös rém, amely szer­ lyek nagyjában és egészében a közgazda­ kat a jelszavakat, amelyekkel a magyar vezkedik mindenütt Európában, leskelő- sági helyzet javítását eszközöket közéletet meg akarják mételyezni. A párt dik arra a pillanatra, amelyben a gazda­ fúrták a párt elé. Meggj’őződéscm szerint célzó politikai fogja le­ árnyalata kötelessége, hogy férfiasán helytálljon ab­ sági krízis gyümölcsei a: ölébe hullanak nem elég, ha a krízist csak technikai és ban a munkában, amelyet a nemzet rá­ és újból felütheti fejét. gazdasági eszközökkel akarjuk megszün­ rótt. Nemcsak pártérdek, de országos ér­ tetni. A krízis megszüntetése, a javulás dek is, pszichológiai feltételektől is függ. Nem­ megtörténjék. csak gazdasági, — Ha hiányzik a bizalom, súlyosbodik a krízis is, amely különben materiális és gazdasági okokból táplálkozik. szemben Ezzel a mindenkinek — Az a metódus, hogy minden rossz, ami történik, hogy mindenki, aki vezető állást tölt be, vagy együgyű tökfilkó, vagy hanem bizalmi krízissel állunk szemben. bizalmi krízissel hogy ez a felvilágosító munka felelőtlen érzésű ember, vagy olyan, aki Az ellenzék kötelessége I —— As ellenzéknek is van azonban kö­ panamákat követ el, lerontása télynek és nem méltó a komoly tekin­ ellenzéki telessége. Mégpedig az objektív kritika, pártokhoz. Bízom abban, hogy az ellen­ helyzetből zéki párlok ezekben a nehéz időkben pártpolitikai előnyöket akarjon magának tudni fogják azt, hogy a rend fenntar­ nem pedig az, ^iogy a mai kötelessége felvenni a küzdelmet. A kor­ szerezni. mánynak és ennek a pártnak az a köte­ ezt az országot lehet balfelé tolni, Mert pártpolitikai előnyökkel abba tása érdekében nekik is vannak köteles­ ségeik. lessége, hogy jól megfontolja azokat az eszközöket, amelyeket a krízis enyhítésére „Nekem sem diktatúra, sem felfordulás nem kell" alkalmasaknak tart. Én ma előterjesztet­ tem a kormány progranimját. Mélt áztas­ Intelem a sajtóhoz satok ezt megbírálni és amennyiben maga­ tokévá teszitek, kérnem kell tőletek, hogy — A sajtótól azt kérem, hogy hamis ezt a programmal teljes erővel és férfias hírek terjesztésétől, hamis beállításoktól, bátorsággal védjetek meg. Nem elég a mai időkben féllábbal állni a gáton. Egész emberekre van szükség. Méltóztassatok dönteni, vagy jó ez a programra, vagy rossz. Ha rossz, vessétek el, mi levonjuk a konzekvenciákat. Ha jó ez a programra, akkor meg kell követelni a kormányzat­ nak azt, hogy azok, akik helyeslik, teljes túlzásoktól, pánik keltésétől tartózkod­ jék. Mert hiszen könnyű egyik vágj’ má­ sik hír lanszirozásával a tömeget félreve­ zetni, a gazdasági életben tást előidézni, romboló ha­ de azt jóvátenni a sajtó nem tudja. Kétségtelen, bőgj’ a politikai élet feléledése, az országgyűlés tárgyalá­ Felhívom az meltóztassanak az ország összes tényezőket, ebből helyzetét a hogy szempontból figyelembe venni. Könnyebb újabb 1918-as állapotokat fel­ idézni, mint á megindított követ megállí­ tani. És hová jutna ez az ország, amely méltán büszke parlnmontárizmusára, ha az ő parlamentje volna az, amely ezt a követ megindítja. Ha ezt teszi, megérett arra, hogy vagy felfordulás, vagy dikta­ egyéniségüket dobják bele a küzdelembe sai és a választási kortézia megindulása, túra következzék. Nekem egyik sem kell! a program m érdekében és álljanak férfia­ csak sálj’osbítólag halhat a gazdasági krí­ Sem felfordulás, sem diktatúra! Nekem son helyt. zisre, ha nem gondoskodnak a kormány, kötelességem a rendet, a fegyelmet és a a kormánytámogató pártok, az ellenzék tekintélyt ebben az országban fenntartani, — Olyan időket élünk, amikor egyesek alá akarják ásni az országban a bizalmat. Azt kell kérnem, hogy a párt tagjai mén- és a magj’ar sajtó vezetőferfiai arról, i mert ez a parlamentarizmus fenntartá­ hogj’ ez a romboló hatás kikcri'dtcssék. I sának egyik alapfeltétele. 1O �„Talán közelebb vagyunk a revízió gondolatá- A hitelkrízis leküzdése hoz, mint sokan hiszik" .4.- állami hitel terén a kormány el van „Tíz év becsületes munkáját kötelességem megvédeni" hangzott ' —- Tisztelt Barátaim! Tíz év óta nagy hogyha három Miukát végeztünk, <<jy második mohácsi volna cl Géniben, ott merev visszautasí­ fcercatíüi a nemzet a trianoni tásra talált volna. Nagy tél von a kockán, évvel ezelőtt sci>.odés ahHni'ninál és tízévi munkával mindazt, amit tíz év óta kivívtunk, egy ük« rüh ezt a nemzetet abból a süllyeíés- éjszaka alatt elveszíthetjük, hogyha nem bói, amelybe a forradalom és a békeszer- judcs. krudélis intézkedései taszították, gondoljuk meg, hogy miképpen viselked­ jünk. Én igenis becsülettel kitartottam foké ato-an, lépésról-lépésre felvinni, en- ffc évig és tíz éo becsületes munkáját kö- »<k a nemzetnek a presztízsét a külföldön ttlességcmmk tartom megvédeni azokkal kyivá’iítani, ennek a nemzetnek jó hír­ szemben, akik talán ma meggondolatla­ mit, becsületet, amelyet elvesztett a vö- nul, de mindenesetre ezt a nemzetet csak forradalmak révén, a világ előtt hely- bajba vihetik. Én orrú kérlek benneteket, re;< ítaui. hogy tartsatok ki ti is ezen tíz év becsü­ — Va már nem állunk barátok nélkül letes munkája mellett és meg lehettek a i 'ágban és hogy ha szabad arra hivat- győződve arról, hogy a nemzet hálás lesz ko/if. úgy azt is mondhatom, hogy talán nektek. • l \ld> vagyunk a revízió gondolatakor, m<~ . sokan hiszik. Az a beszéd, melyet Bethlen I-tván gróf mini-zterelnök be­ >i Aliiért gróf elmondott és amely szédének gazdasági vonatkozású össze­ Jni, tip'. kír váltott ki a többségből, az, sűrítve a követ kezűkben foglalhatók össze: Küzdelem a gabonakrízissel ! .4 <r,.lK,ntijcgy jelenlegi 3 pengőnyi öszj.igi'm-k fölemelése, melynek mérvét egy ‘..tki»i/;>tt'ág fogja megállapítani. .1.- ipari cikkek olcsóbb Húsa. És pedig ? ipari vámok ré-zleges mérséklésével, r l vért kárpótlásul az ipar a tegnap be­ nyújtott ipiirfejlc'Ztési törvényben körül­ írt közvetlen -egélyczésscl nyert kárpótiá't. .4 kürti lel: ármegállapításába a ma­ gyar kormány beleszólást nyert. A fain népe már a legközelebb olyan of-, cső szövet- és bőranyaghoz jut, amelyből ruházkodási szükségletét az eddigi áraknál 40—GO százalékkal olcsóbban láthatja el. A vidéki helyi viszonyok megismeré-o céljából országszerte tanulmányi bizottság fogja megállapítani a szükséges intézkedé­ seket. A kereskedelempolitika terén zűsi törvényt csinálunk, hogy ezzel is emeljük agrártermékeink versenyképessé­ -ilágl.arlilbtn való részvéteire, akár pregét a külföldi piacon. f> r< acailii szerződések megkötésére, akár A mezőgazdaság átszervezése érdekében pétiig a regionális szerződősek) kötésére és nagyobb állami kölcsönt fogunk kontra­ a folyamatban lévő, valamint a küszöbön hálni, mihelyt erre meglesz a lehetőség. á ó kiilkcre-kcdclaii szerződéses tárgyalá­ A tejtermelést fokozni, a tej-, vaj- és si’': alkalmával hajlandónak fog nyilat­ sajt-exportot növelni, a sertéstenyésztést kozni kcre-kedclmi viszonyainknak ilyen fejleszteni és a sertésexportot szaporítani, preferenciáik rend-zer alapján leendő továbbá a szeszgyártást is emelni óhajtja megoldásúra a magyar mezőgazdaság ér­ a kormány, amihez megfelelő organizáció ét' / ' hí a. 1 I és megfelelő hitel kell, amelyet megterem­ , A kivitel fejlesztése érdekében márka- I teni a kormány feladatának ismer. Bejt.mii a miniszterelnök a magyar kormány hajlandóságát, akár egy gabona- 11 határozva, hogy csak olyan Hsszúlejárahí állami kölcsönt fog igénybe venni, amely a magyar közhiteinek a külföldön nem vá­ lik ártalmára. Minthogy a magyar állam hitele ma is változatlanul sziláid, az ilyen államkölcsön felvételének a külföldön kü­ lönösebb akadálya nincsen. Addig nyu­ godtan bevárjuk azt az időpontot, amely­ ben az ál'amkölcaönt kedvező feltételek mellett és a magyar állam hitelének teljes megóvásával kontraháltntjuk. De közben i* átmeneti hitelekkel és elő­ legekkel fogjuk megszerezni azokat az összegeket, amelyek a mai szükségletek fe­ dezésére szolgálnak. Az állam beruházó te­ vékenységében ékként fennakadás nem fog beállani. A mezőgazdaság és a kisipar ebben az esztendőben együttvéve 200.5 millió pengő rövidlejáratú hitelhez jutott és a kormány ezután is kötelességének tartja, hogy a mezőgazdasági hitelt ilyen cssközökkcl alimentálja. Amikor pedig lehetővé válik hosszúlejáratú hitel felvétele, a kormány rögtön gondoskodni fog arról, hogy ez meg is történjék. \ Az államháztartás egyensúlyának fenntartása A magyar államháztartás súlya nem in­ gott meg és ezt az egyensúlyt a kormány a jövőben is biztosítani fogja n következő intézkedésekkel: A már megszavazott költségvcté-i csök­ kentésen túl o dologi kiadásokban a kormáfty további 20 millió prugőnyi reduk­ cióra kér felhatalmazást a törvényhozás­ tól. A személyi kiadásokban JO millió pen­ gőt kíván a kormány megtakarítani a ki­ küldetési díjak újabb rendezésével. Tö­ rölni fogja továbbá a kormány az összesen 3.7 millió pengőben költségvetésileg elő­ irányzott tisztviselői jutalmakat és segé­ lyeket. A folyó évben az üres állásokat a kor­ mány nem tölti be, ami szintén tekintélyes megtakarítást eredményez. Ellenben a kor­ mány a tisztviselői fizetéseket az eddigi tervek ellenére egyáltalán nem fogja re­ dukálni. Ehelyett mipden fixfizetásü alkalmazott, tehát úgy az állami, mint a magánalkal- �taazott kereseti adóját bizonyos kulcs sze­ rint póilékolni fogják. A tantiéme-adót progresszive fel fogják emelni okként, hogy azt nem a vállalat fizeti, hanem az, aki a tantiémet élvezi Ezenkívül a kormány semmiféle más adóemelést nem tervez és a termelést semmiféle közteher emelésével megterhelni nem fogja. A jövő évi állami költségvetés kiadási oldalát 30 millióval kívánja a pénzügymi’ ■ niszter leszállítani és ccélból az adminisz­ tráció racionalizálása fog kereszt ülvitptni. Általános adóreformot a kormány a mai nehéz időkben egyáltalán nem terve:. Ellenben a községi háztartásokat sza­ nálni és rendbehozni kívánja, mely célból még az ősszel törvényjavaslat kerül a par­ lament elé. A borfogyasztási adót csökkenteni fogja és ez adók kirovása tekintetében községenként mutatkozó egyenlőtlenséget ki fogja küszöbölni A közműn ka válság, amely a kisember vállait oly nagyon nyomja, újabb szabá­ lyozást nyer, amely mellett ez a teher egyenletesebben fog megosztani. 120 milliós új beruházás és közmunka A kormány a munkanélküliség télien az­ zal veszi fel a harcot, hogy munkához jut­ tatja a munkanélkülieket. A legközelebb meginduló közmunkák és beruházások sora a következő: 30 millió pengővel az aktív és nyugdíjas tisztviselők éa magánalkalmazottak csa­ ládiházakat építhetnek. A vidéki városokban megindulnak a közmunkák, amely célra az állam 12 ős félmillió pengőt bocsát rendelkezésre. Ezenkívül a városok a közmunkákra kölcsönöket is fognak felvehetni, úgyhogy végeredményben a vidéki városokban 21.2 millió pengőt fog kitenni a meginduló közmunka. Folytatja a kormány az államvasúti be­ ruházásokat, mely célra 30—40 millió pengőt szánt. Az útépítési programot, amelynek cél­ jaira 32 miliő áll rendelkezésre, a kor­ mány tovább folytatja. A vadvizek lecsapolására 1 miRió pen­ gőt irányoz elő. ' *í A vidéki kislakásépítkezés céljaira a már előirányzott 6 millió pengőn felül (4. vábbi 3 millió pengőt. Együttvéve esek as összegek 120 millió pengői tesznek ki. De ezenfelül még ren­ delkezésre áll a kölUégvetésileg már meg. szavazott 47 millió pengő. A munkanélküliséget ez kétségtelenül enyhíteni fogja és meg fog indulni a gyá­ rakban a munka és a kereskedelemben 1 forgalom. A vidéki városoknak a kormány felh*. fal marást ad, hogy szükség esetén iiuitp adót vethessenek ki, amelynek felhaszná­ lása a népjóléti miniszter egységes irá­ nyítása mellett történik. A munkanélküliek száma Németországban..................... 3,004.000 Északano. Egyesült Államok 2,560.000 Anglia.................................... 2462.000 Olaszország ......................* 375.000 Ml a búza ára az utódállamokban? Romániában: Predeál 10.70 P, Nagyvárad 8.50 P. Jugoszláviában: Újvidék 14.— P. Csehszlovákiában: Prága 15.— P, Ko­ márom 12.50 P. Budapest, 1930. Nyomtatott a Budapesti Hírlap nyomdájában (VIII., Bükk Szilárd utca 4.) � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00516.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1930_november_8.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1930-11-08 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 8. évfolyam 45. szám (1930. november 8.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom