https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b86cd4246e551f48cfebe4fa4e5781ec.jpg 5a244894d91b6367ac2097a12683d721 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/73a5ea6d39f4a188142c16dfbe5ff885.pdf ef4af2aecba5ee2aa81f9fd36b488f6b PDF Text Text Szerkesztőség kiadóhivatal Salgótarján Hirdetések milliméterse díjszabás szerint A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó: Megjelenik Szombaton: Negyedévre 2 Pengő Postacsekk: 28.744 sz ▲próhiedetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 80 fillér. Szántay lstván ■■ TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat Szerkesztö bizottság: Csengődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc, Lapsánszky János. VII. évfolyam. 26 szám. Amosz. A négy betű, amelyet meg kell tanulnunk és szivünkbe kell vésnünk, azt jelenti, hogy: Amerikai Magya­ rok Országos Szövetsége. Ez a négy betű azt hirdeti a világ négy tajéka felé, ahol magyar él, hogy az amerikai magyarok egymásra ta­ láltak s közös magyar érzésben és célkitűzésben egyesülve országos szövetséget létesítettek. Amerikában vannak még egyesületek és szövet­ ségek, sőt az eddig működő ame­ rikai egyesületeket és szövetségeket is arról az oldalukról ismerjük, hogy minden körülmények között mindig megmaradtak magyarnak s hogy elnevezésükben, szervezetük­ ben és vezéreikben mindig az egye­ temes magyar tradíciók zászlóhor­ dozói voltak. Az Amerikai Magya­ rok Országos Szövetségének mind­ ezen erényeket magábanfoglalja, sőt még ezenfelül a magyar kálvá­ riajárás legfájdalmasabb keresztjét, a trianoni békeszerződést is vállain hordozza. S hogy ez a kereszt nem a halál jelvénye, hanem a feltáma­ dás glóriája, ebben tisztes osztály­ része van az amerikai magyarság­ nak, amely minden csábítás és min­ den fondorkodás ellenére a magyar ügy örökemlékü templomává avatta az egyik amerikai magyar várost, Buffalot s ott egy közös oltár köré csoportosulva áldozott a magyar egység oltárán. A magyar erőt és öntudatot neveli az, ha tudjuk, hogy egyek vagyunk a célkitűzésben s egyek vagyunk igazunk kivívásáért hasz­ nálatba vett fegyverek kiválogatá­ sában. Európában nagy események vannak készülőben, Európa uj tér­ képe betegnek, végzetesnek és tart­ hatatlannak bizonyult. Nemcsak azért mert Trianont megcsinálták s ezzel életképtelenné tettek egy ezer „A MUNKA TÁRCÁJA" A fekete vajda. Irta: Szilárd Róbert. A vajsziói bég ebéd után jóllakott gyomorral szundított a kereveten. De in­ kább aludt, mint szundított, mert közbeközbe nagyokat hortyogott. Nem csodál Este későn feküdt le, reggel pedig korán keltették fel, az elmulasztottakat sietett kipótolni. » Reggel már a kora hajnali időben (elzavarta a pecsevii pasa csausza, levelet hozván a nagyurtól. Abdullah bég nem nagyon Írástudó ember lévén, csak nehe­ zen tudta a cifra Írással írott levelet kibetüzni. „Reisz pasa, a dicsőségesen ural­ kodó Szelim szultánnak, a hívők, és hi­ tetlenek urának méltatlan . szolgája és a világ urának hódoló Pecsevi várának szán dzságb égje mohairen hónapjának 17-ik napián, az esti ezán után a hitetlenek ál­ tal Vajszlónak nevezett erősségbe érkezik, hogy öszik várába való vonulása utján napi fáradságát kipihenje.** A levél elolvasásához a derék Abdullahnak az egész délellött kellett. Ami­ kor végre a végére ért és megértette, miről van szó, megvakarta fejét és csen­ desen átkoxódott, mert tudta, mit jelent az ilyen átvonulás. Ki is adta mindjárt a rendeletet, hány ostorét és juhot kell ha­ Ára 24 fillér Salgótarján, 1929. junius hó 29 rópa számára a nagy amerikai pénz és árurezervoárok megnyílnak. Az Amosz. a béke nagy instrumentumá­ ban egy hangszer, amelynek hangjára két világrész figyel fel s két világ­ rész ölelkezik, hogy a harmóniából év óta életrevalónak bizonyult nem­ zetet. hanem felforgatták az euró­ pai gazdasági rendet s ha száz és száz, ezer és ezer konferenciát tar­ tanak is, addig, amig meg nem lát­ ják a gazdasági bajok kutforrását, s azt nem orvosolják, addig Eu­ rópa békéje és fejlődése nincs biz­ tosítva s a gazdasági rend helyre nem áll. Ezért fontos az, hogy az amerikai magyarság megértette a kor kivó szavát s ezért fontos és értékes az Amosz., amely a megér­ tés nyílt színvallását jelenti. Mindig fontos és értékes lett volna, de most hatványozottan fontos és ér­ tékes. Az események nem tűnhetnek el nyomtalanul s azoknak egymásra való kölcsönhatása megállapítható. Magyarországnak idáig a legnehe­ zebb szerepe Franciaországgal volt, mert a francia politika és pénzügyi világ ellenséges szájból hallgatta a a rágalom hadjáratát Magyarország­ gal szemben, de végre elérkezett az idő, amikor Franciaország meg­ elégelte a rágalmakat s a réseken belopózkodó napsugárral együtt magához engedte az igazság szavát is. Franciaország nincs ellene, hogy a magyar nemzet elnyerje a népek és nemzetek rokonszenvét. Ehhez a - rokonszenvhez úgy juthatunk hozzá, ha önmagunkba, önmagun­ kért egységeseknek s igy erősöknek bizonyulunk. Minden rágalomhadjá­ rattal szemben Magyarország a leg­ nagyobb megpróbáltatások idején is állhatatosnak és egységesnek bi­ zonyult. . A magyar nép Amerikába sza­ kadt gyermekei ezért is igen nagy szolgálatot tettek az általános em­ beriségnek,' mert bebizonyitották, hogy a világ békéjét és az egész világ gazdasági rendjének visszaál­ lítását akarják. Amerikára nézve nem közönbős az, hogy minő álla­ potok uralkodnak Európában, vi­ szont Európa feltevése, reorganizá­ lása is, csak úgy érhető el, ha Eu­ . Az előadók dobogójára — (háttér címeres nemzeti lobogó zöld gallyak kö­ zött kiemelkedve) — elsőnek ozerémy Gyula helybeli plébános lépett, ki magas s szivekbe'annyira ható nagy megnyitó beszédjével, mely sokak szemébe a csil­ logó könnyüt varázsolta, nyitotta meg az ünnepélyt. Ezután „Távolból** cimü Petőfi költeményt szavalt Tőzsér Rózái IV. e. o. tanuló, majd Petőfi S. „Füstbe.ment terv** cimü költeményét szavalta G:cse József III. e. o. tanuló. lálra Ítélni, kinek hol kell tálalni és ki­ nek mit kell enni, meg inni adni. Nem volt biztos benne, hogy a dicső Reisz pasa hűen követi-e a próféta tanait és megtartja-e pontosan az alkoholtilalmat. Behivatta hűséges segédtisztjét, Omár agát. — Olvasd el ezt a leveletI — szó­ lította fel nem éppen barátságos hangon. Omár aga kezébe vette a levelet és za­ vartan forgatta előre, hátra. Szívesen el­ olvasta volna, ha tudott volna, olvasni hallatszott a gondosan lezárt északi kapu előtt. Omár aga és a bég nagyot nézett, hogy a pasa csak két kísérővel érkezett. Legalább égy szakasi spahit várt. ’ Nem merte ennek okát kérdezni, mert félt a barátságtalannak Ígérkező választól. Nem lehet csodálni, hogy félt, mert a pasa, akit a bég eddig szinről-szinre még nem látott, olyan marcona és harcias arccal lépett a szelamlükbe, hogy a bég belse­ jében megremegett a lélek. — Bocsís meg vitéz bég. — he­ begte — már elfelejtettem a betűvetést, amióta megtanultam a kardot forgatni... Nem mondanád el inkább, mit tartalmaz ez a termán? — Vendéget kapunk ma este. - Kit? — Reisz pasa jön este ide. — Allah tegye akárhovál — sóhaj­ tott az aga. — Olt maradhatott volna, ahol vanl .— Az enni és innivalóra már adtam parancsot, a te dolgod lesz a pasát óva­ tosan borral kínálni. Ha megharagszik érte rád haragudjék meg... Az, esti ezán már régen elhangzott, a lótástól, futástól elernyedt emberek pi­ henőre tértek, csak a katonák bóbiskol­ tak őrhelyükön. A sötétség növekedtével fogyott a bég türelme. Már vágni való sötétség lett, ariikor végre lódobogás az általános emberiség békéje, meg­ értése és fejlődése terebélyesedjék ki, amely összhangért, a müveit nepek nagy egyetemessége hálával tartozik a magyar népnek. „Anyák Napja“ Kazáron. A kir. Tanfelügyelőség az „Anyák Napja** rendezésére Kazáron Dianovszky Szaniszló közs. iskolai igazgató-tanitót kérte fel. Nevezett igazgató-tanitó — a tan­ testület bevonásával — oly fényes ünne­ pélyt rendezett, mely a jelenvoltak elra­ gadó elismerését váltotta ki. Az ünnepély f. évi május 30-án dél­ után 2 órakor vette kezdetét, amidőn is a gyermekek az igazgató vezetése alatt —- szülőikkel együtt — résztvettek a szokásos délutáni litánián, hol utasítás szerint minden gyermek imáját a legfel­ ségesebb Ur zsámolyához édes Anyjáért küldte. A templomból kijőve a gyermeke­ ket és a szülőket az igazgató által előre .feldíszített iskola előtti téren a rendező helyezte eh Az ünnepélyen impozáns felvonu­ lással résztvett testületileg a • Kazárvölgyi Levente Egyesület és a ka­ zán tűzoltóság is. Hálás köszönet és el­ ismerés érte. Nagyban emelte az ünnepély fényét a helybeli és szomszédos bányatelepek családostól megjelent úri közönsége. Miután a rendező igazgatótanitó el­ helyezte .az úri vendégeket, az anyákat, a leventéket, a tűzoltóságot, az iskolai énekkart, az iskolás gyermekeket és a többi érdeklődőt — a „Magyar Hiszek­ egy** eléneklésével, melyet mindnyájan szívből énekeltek — vette kezdetét az ünnepély, Következett: Mifüstölög**... és „Jaj de busán harangoznak Tarjánban** cimü ének, előadva a községi iskola 3 szólamu énekkara által. Dr. Mudry Lajos körorvos az egéazségi és hygenikus életmódot felölelő nagy­ szabású beszédje következett. Ezután „Éji látogatás* Gyulai Pál­ tól — szavalta Vlacsik Etel VI. o. L és „Az Árva leány** Petőfi S.-től —1 szavalta Kómár Mária L o. t« cimü költemények következtek. Majd újból felhangzott <« gyönyörű iskolai énekkar, mely „Édes Anyám ablakára** cimü énekével elbá­ jolta a hallgatóságot. Ezután következett az ünnepi be­ széd, melyet Dzsida József kazári bánya­ gondnok mondott el. Tartalmas, magasbaszárnyaló s a mai modern világ minden rossz kinövésére s különösen az egyke rendszer ellen felhangzó szavait mindenki őrömmel hallgatta. Vörösmarthy M. „Szegény asszony könyve** — szavalta Kómár Erzsi VL o. t és Szabolcska M. „Édes jó Anyámnak** cimü költeménye, szavalta: Molnár Mar­ git IV. o. t. Újból felhangzott a szép há­ rom szólamu énekkar, mely a „Millió csil­ lag eléneklése után a „Zöldre van a^.** cimü énekével a meghatott - lelkeket vi­ gabb érzelembe hozta. Szabolcska M. „Édes Anyák** sza­ valta; Tőzsér Béla HL o. t Pohárnok J. „Áldd meg Isten** szavalta: Pállá Ilonka II. o. t cimü költemények következtek. Ezek elhangzása után Dianovszky Szaniszló igazgatótanitó lépett a pódiumra, ki is az Anyákat mint első és természe­ tes nevelőket és tanítókat üdvözölte. A gyermekáldás örömeit, a szülői és gyer­ meki szeretet bensőséges szivhurjain átmenve, az ebből fakadó szomorúság és bánatérzelmeire tért át, amely esetekben a segítő utat — Magyarország Patronájának — a palástja alá való menekvést ajánlotta. Ezután következett a legmeghatóbb jelenet Az igazgatótanitó — a gyerme­ kek által betanult kis köszöntőt mondatta A bég ostobán bámult a beszélőre és aztán a pasára. — Most?... kérdezte. — Csak nem akartok ebben a pokoli sötétségben to­ vább menni? Reisz pasa szúrós tekintetével ráné­ zett, mintha pillantásával lelke mélyére akarna hatolni A bég ijedten rezzent őszsze. A pasa félre nem érthető mozdulat­ tal rendelkezett: ‘ — Most., és te is velünk jösszl Abdullah bég szótlanul meghajolt és elhagyta a szelámlüköt. A pasa, két kísérője ás a bég lassú kocogással indult el a városból. Alig le­ hetett látni valamit Íz útból, melyre csak a csillagok csalóka fénye vetett kétes vi­ lágot A bég tisztes távolban -akarta kö­ vetni a pasát, de maga sem vette észre, hogy a három lovas szorosan körülfogta. Szótlanul lovagoltak egy darabig dél felé, azután letértek nyugati irányban egy mellék útra. Omár aga a vacsora alatt hatalmas korsóval a kezében állt a pasa mögött és hosszasan tanakodott magában, hogy hogyan kínálja borral a szótlanul ülő ven­ dégeket, A hangulat percről-percre nyo­ mottabb lett és a körüljáró boros korsó hatása alatt sem lett vigabb. Abdullah bég kezdte magát rószszül érezni. A három szótlan ember, a pasa zordon arca, az elfogyasztott alko­ hol ijesztővé tette a légkört... Rémes bal­ sejtelmek leptek meg és titokban kaftánja — Engedd msg, dicsőséges pasa, hogy alatt mereszgelte mind a tiz ujját, hogy figyelmeztesselek! — szólt bátortalanul a elhessegesse a gonosz dzsinneket, akik kárhozatos játékot űznek a jámbor hivő­ bég. — Ez az ut, amelyre letértünk, nem vezet őnik vára felél vei... Legjobban szerette volna, ha a pasa Úgy látszott, a pasa csak ezt a kér­ már útban lenne öszik vára felé. dést várta, hogy az eddigi némaságot Vacsora után nem sokáig maradtak megtörje. Élesen felnevetett és vasmar­ ülve a vendégek. A pasa lassú mozdu­ kával hatalmasat csapott a bég vállára. lattal felállt, intett az egyik kísérőjének, — Tudod, fiam, de én nem is aka­ aki egyetlen szóval tolmácsolta a hatal­ rok öszik várába menői. Az én ütem mas ur kívánságát: » I célja más! — Nyergaltéul �2 oldal el s a gyermekeket anyjuknak átadta. Sxmi nem maradt szárazon, midőn a kis csöppségek — mindegyiknek kezében kis virágcsokor — Anyjukat keresték fel s neki a gyermeki hódoló tisztelet és sze­ retet szinbólumát — a kis virágcsokrot átadva —- kezet csókoltak. Ezt leírni nem, csak érezni lehet. A MUNKA Dr. Dornyay Béla: Salgótarján és a Karancs-Medves-vidék részletes kalauza. Futkároznak napi munkájuk után nap—nap mellett az emberek ebbe a ne­ héz levegőjű városban. Kiki a kenyér gondjaival, gyermekéi egészségével, üzle­ tével törődik vagy politikát forgatt a fe­ jében. És közben ki gondol arra, hogy e város egy kincse, egy nem eléggé mél­ tányolt tudós embere, egy szűkös körülményü tanára a gimnáziumnak a kenyér gondjai mellett itt búvárkodik közöttünk, itt keresi ennek a hálátlan városnak nap­ fényre nem hozott értékeit. Ki gondol arra e materiális város haszon-iramában, hogy valaki önzetlenül veszi kezébe a ka­ lapácsot őskövet x törni, praehistorikus kövületeket napfényre hozni, aki sárga pergamentek, omló vakolatbetük értelmét boncolja, váromhdékok hajdani bonyo­ dalmait szövögeti, hogy e városnak megértetlenül is örök emléket állítson? Könyv, könyv nem több sokak sze­ mében e 132 oldalas kötet, amelytől eleve irtózik aki nem litterárus ember, pedig ez a sok nyomtatott oldal egy határkő Sal­ gótarján történetében. Nem volt még .csak próbálgatás! stádiumban sem munka amely e város történeti múltját, jelenét, leírását, nevezetességeit oly alaposan örökítette volna meg mint Dornyay Béla kalauza. Mint a könyv előszavában dr. Förster Kálmán polgármester írja még a helybeliek közül-is igen sokan nem tudják az értékeinket, nem ismerik városunknak nemcsak múltját, de jelenét sem. Íme csak e könyvet kell kézbe venni, hogy * hiányzó és szükséges ismere­ teket pótolhassak Dornyay útmutatása nyomán. Mint egy hatalmas konstrukció bon­ takozik ki az alapos műben a város és környéke előbb földtani alakulás titka, hogy az utcák épületek, hivatalok, gyá­ rak, bányák leírásával, történetével nem is sejtett ismeretekbe vezessen be s az­ tán átterjedjen Salgótarjánt övező he­ gyek, völgyek, várromok történelemelőtti lelőhelyek leírására.' A könyv is tulajdonképen két részre oszlik. El»ő része Salgótarján városának van szentelve. Kezdve a Budapestről ki­ induló vasúti fővonal leírásán, folytatva a salgótarjáni szénmedence földtani váz­ latának taglalásán a város legrészletesebb ismertetésén végződik. Ezen első inkább város és iparfejlődéstörténeti résszel el* lentétben a második rész a tulajdonképeni turisztikai rész, amely turista kirán­ duló utakra osztva, mutatja be Salgó­ tarján környékét a Baglyaskővártól egé­ szen a somoskői határig, a Mátráig, Si­ rok, Párád vidékéig és az ipolytarnóczi kővületlelőhelyig. A bég az ütéstől és a váratlan vá­ lasztól meglepve kínosan felszisszent. — Más?... kérdezte. — Más! ismételte a pasa. — Tudod, hogy ez az ut hová vezet? — Sziget mellett visz el! — Úgy vanl Sziget mellett, át a magyar végházakhoz, ahova te is elkísérsz! — Masallah! — ijedt fel Abdullah. — Hiszen vesztedbe rohansz! — Ne félts engem! Jobban otthon vagyok ott, mint ideát. A bégnek csak most tűnt fel a pasa idegenszerű kiejtése. Rémes sejtelem fogta el Megrémültén dadogta: — Te... te... nem vagy a pécsi pasai.M — Csodálom, hogy végre rájÖttéll . gúnyolódott az álpasa. — De hát., ki vagy te? —- kér­ dezte remegve. — Nem hiszem, hogy ismernéd a nevess, ha látásra nem ismertél megL. Az én nevem Fazekas András. A név hallatára végigfutott a bég hátán a hideg. Úgy érezte, hogy menten lebukik a lóróL - . Tarnaszentmária és Feldebrő mübecaü templomaihoz. Külön elismerés és dicséret a könyv végére tett ipolytarnóczi tanulságos kirándulásért. Látjuk, hogy a könyv írója nem pusz­ tán a természetben üdülést kereső turista, de a fauna és flóra alapos ismerete mel­ let minduntalan kiütközik belőle a geo­ lógus és műtörténész. A kirándulásokra való beosztás mellett a nehéz földtani és történelmi tud­ nivalókat is észrevétlenül lopja a túrázó értelmében. Ax anyák a meghatottság az édes várához, büszke anyai öröm könnyeivel szemükben vették át az ajándékot s ölelték maguk* hoz szeretett gyermekeiket. Felhangzott mindnyájunk ajkán a „Himnusz** s ezzel — az Anyák és a Haza éltetésével véget ért az ünnepély. Az anyag kitűnő beosztásával uj és uj turista utak keretében vezet messzebb* messzebb. Előbb a Pipis, majd a Ka* rancs isteni panorámájához vezet föl, hogy aztán a somoskői és salgói gyönyörű vár* romok omladékáihoz vezessen gyönyör* ködni. A Zagyvaróna, Szilváskő, bárnai Nagykő, Pécskő és Somlyó remek, jel­ zett utain végigsétálva a Karancshegy, Salgó és Somoskő várak történeteit, le­ gendáit mondja el. Majd a vízválasztói tó és a szolnoki hires villamos távvezeték intermezzószerű ismertetése után’a máiraverebélyi Szenlkutra vezeti az olvasót. Innen mind lejjebb érve Hollókő és Pásztó képezi egy-egy kirándulás végcélját, hogy lassan*lassan felvonuljunk a Mátra kedveit kirándulóhelyére a Galyatetőre, sőt ezen át Párád fürdő környékére. Nem lehet csodálni, ha itt járva már elvezet Sirok Nyelvezete, mit több előadásából is ismerünk egyszerű, könnyen érthető. A tárgyak és események megemlítésénél ta­ láló rövid kritikai megjegyzései erősen kidomborítják a sokat látott turistát, a sokat búvárkodott tudóst és a sokat érző hivő embert. Salgótarján örökre hálás lehet ezért a munkáért, amelynek tulajdonkép min­ den oldalát külön külön kellene méltatni, mert minden oldalán a természettudományi ismeretek és történelmi buvárlat eredmé­ nyes mondatai sorakoznak. Sajnos erre nincs helyünk, csak azt tudjuk ajánlani, hogy minden salgótarjáni vegye meg ezt a könyvet, amely emléket emel váro­ sunknak történelmi múltból ipari nagyság­ ból és természeti szépségből. Ne csak a látnivalókat kereső idegen, de a környe­ zetét is ismerni akaró tarjáni vegye ezt elsősorba kézbe, mert Dornyai megtanítja rá, hogy Salgótarján környékének minden köve évezredek és századok emlékeit őrzi. Sz. I. A Salgótarjáni Ipartestület f. hó 23-iki rendkívüli közgyűlése. Az uj ipartestületi elnökért három tagú küldöttség ment, akit harsány él­ jenzéssel fogadott a közgyűlés, amikor a nagyterembe lépett. Dr. Figus Béla üd­ vözölte a közgyűlés nevében az uj elnö­ köl. Szavában rámutatott arra a biza­ lomra, amellyel a közgyűlés őt az ipar­ testület élére állította. Nehéz, felelősség­ teljes állást foglal el, Salgótarján legna­ gyobb és legerősebb testületének vezető állását. Kéri, hogy működésében minden­ kor a szeretet, a megértés és a kölcsö­ nös megbecsülés vezesse úgy az iparha­ tóságokkal szemben, mint az ipartestü­ leti tagokkal való érintkezése alkalmával Az újonnan megválasztott ipartestületi elnök megköszönve az iparbiztos üdvözlő szavait, megtartotta elnöki székfoglaló beszédét. Mindenekelőtt megköszönte a közgyűlés ama rendkívüli értékes bizal­ mát, amellyel őt a Salgótarjáni Ipartes­ tület élére áhította. Eddigi működése azt igazolja, hogy Ízig vérig iparos s mindent elkövetett eddig azért, hogy a kisiparosság jogos érdekeit s törekvéseit siker koronázza. Ezután még fokozottabb ügybuzgalommal fog a kisiparosságért dolgozni s minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel azon lesz, hogy a kisiparosság kulturális színvonalát emelje s gazdasági helyzetén segíthessen. Ehhez azonban szüksége van az össziparosság támogatására s ezért szeretettel kéri őket, hogy munkájában segítségére le­ gyenek, mert cssak akkor tud a kisipa­ rosság * érdekében eredményt elérni, ha — Fazekas Andrási... A fekete az össziparosság háta mögé állva, súlyt vajdai.. A törökök rémeid kiálltot fel. és érvényt tud szerezni az ő törekvé­ seinek. — Végem vanl.. Fazekas András kurtán felnevetett. Azután az elöljáróságot választották Megijedtél?.. Pedig nem kell félned, meg, amelynek tagjai lettek; Ponyi Antal ipt. tb. elnök, Bicskei Miksa, Buiyovszky nem eszünk megl Lajos, Hegedűs Gyula, Jakubove Pál, — Mit akartok tőlem? Kivovics Jenő, Kriffel József, Makray — Mit akarhat tőled a fekete vajda? István, Molnár József, Nagy József, Pál Tégedl... Túsznak.. Nem elégedtetek meg Dezső, Patay Lajos, Schiller Ármin, Si­ sem ti, sem az előbbi pécsi pasa, hogy mon Aladár, Vehovszky István, Végh elpusztították földemet, kastélyomat!..'. Kálmán, Zdravics Béla, Zsebe Antal, és Ezért már bőségesen megfizettem nektek. Zsidai István. Számvizsgálók lettek; Pál Most már a fiam is kellett... Alattomosan Dezső, Simon Aladár és Végh Kálmán. elhurcoltátok a nyéki végházból, bosszú­ Az indítványok során Zdravics ból összefogdosom a ti végváraitok bégI’eit.. Te vagy a harmadik! Addig nem Béla ipt. tag azt az indítványt terjesz­ terültök haza, mig császárotok vissza tette elő, hogy a Salgótarjáni Ipartestünem adja fiamatl Életetekkel feleltek értei let csatlakozzék a revíziós ligához, kérve, Abdullah bég meggömyedten ült lova hogy mielőbb kiterjesztessenek csonka hátán és egy szót sem szólt többé, csak hazánk ezeréves határai. Az indítványt a közgyűlés Óriási lelkesedéssel fo­ magában suttogta a kisértés szuráját. gadta el, Dr. Figus Béla iparbiztos várósza­ Két hét múlva kiszabadult Abdul­ lah bég a váratlan fogságból, de akkor vaiban még egyszer az újonnan meg­ már uira otthon volt a fekete vaida fia választott előhárósági tagokhoz fordult, is. A béget büntetésből Egyiptomba he­ hangsúlyozva, hogy a közgyűlés közbi­ lyezték át s még jó hogy selyemzsinóit zalma azért állította őket az ipartestület iá nem kapott. élére, mart tőlük várják • kisiparoséig Junius 23-án délután tartotta meg a Salgótarjáni Ipartestület rendkívüli köz­ gyűlését nagy érdeklődés mellett. A köz­ gyűlésre, amelyre Dr. Figus Béla iparbiz­ tos és Dr. Varga Kálmán ipartestületi ügyész is megjelent, az ipartestület szék­ házénak nagyterme zsúfolásig megtelt A rendkivüli közgyűlés tárgya az ipartes­ tületi elnökség és elöljáróság megválasz­ tása volt. Takács Ferenc ipt. elnök nyi­ totta meg a közgyűlést, üdvözölvén a megjelent ipartestületi tagokat. A tárgy­ sorozat megkezdése előtt a közgyűlés állva mondta el a Magyar Hiszekegyet, Takács Ferenc ipt. elnök elnöki bejelen­ tésében vázolta azokat az okokat, ame­ lyek miatt úgy az elnökség, mint az elöl­ járóság lemondott, kérve a rendkivüli 'közgyűlést, hogy maga döntsön az ipa­ rosság vezetése felett s olyan elnökséget és elöljáróságot válasszon, amely hivatva lesz a mai nehéz gazdasági helyzetben az iparosságot oly módon vezetni, amely a kisiparosság jövőbeli boldogulásának útját mutatja s jelöli meg. A közgyűlés elfogadván úgy az elnök, mint az elöl­ járóság lemondását, a közgyűlés vezeté­ sét Dr. Figus Béla iparbiztos vette át. A közgyűlés után kijelölte a kandidáló bizottságot, amely az ipartestületi elnöki állásra Takács Ferenc volt elnökét és ifj. Timaróczky Sándor volt alelnököt kandi­ dálta. A közgyűlés nagy szótöbbséggel ifj. Timaróczky Sándort választotta meg a Salgótarjáni Ipartestület elnökévé. Salgótarján 1929. junius 29 jobb jövőjének hajnalhasadását. Dolgoz­ zanak, mert akkor, amikor a kisiparos­ ságért dolgoznak, egyúttal magukért is dolgoznak s a maguk jövőjét is elő­ segítik. Ifj. Timaróczky Sándor elnök, végűi megköszönte a tagok szives megjelené­ sét s -a gyűlést bezárta. Betegen — tavasszal. Irta: Dr. Tóth Mátyás. Szellő! Újra itt kóborolsz az ébredő erdőn, mezőn s te vén Kujon legelőször csókolod nektáros ajkát az ezernyi kis virágnak, aztán dalosén elröppensz más vidékre, hol uj virág, szerelem frissen vár reád. Ki birna versenyre k ríni véled te bohó hóditő s őrökszép ifjúságoddal? De egykor én is nyomodban futottam minden tavaszkor és bosszús orrocskád elől sok rózsát leszakítottam. Ó, hogy őrült neki a lány s milyen haragos voltál te irigy szellő, mikor csókolt, összekócoltad fürtjeit, de bosszúidért én nevettelek, mert kedvesem szőke haját helyére én simítottam. Vége gyönyörű koromnak erőtlen szomorúan nézem, hogy előled mások lopják a tavasz piros virágját. Kedvetlen, szomorúan nézem, de nem irigyleném Szellő, ha kedvesem biborajka mint akkkor, úgy csókolna még! Hírek és különfélék Személyi hír. Koós Mihály fő­ jegyző — h. polgármester 6 heti szabad­ ságát megkezdte. Orvosi hír. Dr. Koós Gyula klini­ kai orvos nyári szabadságra városunkba érkezett. Mint értesülünk julius hóban szüleinek lakásán rendelni is fog. Nőaptciáüsta, aki különösen szülészeti dolgok­ ban folytatott klinikai gyakorlatot. Halálozás. Krúdy Gyula junius hó 26 án délután 6 órakor 58 éves korá­ ban hosszas szenvedés után meghalt Te­ metése 28-án, délután 2 órakor lesz a vasút utcai gyászházból. Ébredő juniális. A helybeli ÉME f. hó 30-án a Dugdel puszta melleti lő­ téren kirándulást rendez. Indulás reggel 9 órakor az ÉME helyiségéből zenekké* rettel. Délben bográcsos. Téfás jelenetek egész nap. Ízletes hideg ételekről és ita­ lokról is gondoskodva van. — A tábo­ rozással egybekötött kirándulásra, amely iránt már most is nagy az érdeklődés minden keresztény magyart szívesen lát és vár a helybeli ÉME vezetősége. Keresztzzentoléz. Fényes ünnep­ ség keretében szentelte fei.Horváth László karancskeszii plébános a Lapujtő község­ hez tartozó Kányáspusztán a kommunis­ ták által ledöntött kereszt helyébe állí­ tott uj keresztet. A kereszt felállítását Balkó István ny. máv. állomáselőljáró kez­ deményezésével a starjáni kőszénbánya eszközölte. Bérczy Sándor bányatanácsos buzgó fáradozása tette lehetővé ezen föl­ emelő ünnepély megtartását Az ünnepély impozáns keretek között folyt le, melyen a környék hazafias munkásságának nagy tömege vett részt. Horváth László ka­ rancskeszii plébános hazafias, szociális magasszárnyalásu beszéde a megjelen­ tekre nagy hatást tett Úgy a kőszén­ bánya társulatnak, de különösen Bérczy Sándor tanácsosnak megértő és odaadó teljes támogatásáért Kányásdülő szöllő tulajdonosai nevében hálás köszönetét mond: Balkó István. Meghívó. A Salgótarjáni Kőszén­ bánya R.-l’. Altiszti Köre, saját könyv­ tára gyarapítására 1928- julius hó 7-én, vasárnap a. y. 2 órától a bányatelepi kaszinó kerthelyiségében hangverseny és tánccal egybekötött zártkörű kqglixómegnyitást és dijtekezést rendez. A d>i* tekézés sorrendje; 1929 évi jyniys hó 29, 3Q és julius 7-én délelőtt 9 órától és délután 2 órátój. A bányatársulati zenekar Gábriel Antal karnagy és bányate­ lep! Iparos Dalárda Vilezsál Richard karnagy vezetésévé! hangversenyez, Be­ lépődíj ssemólyenképt 50 fillér. �A MUNKA Salgótarján, 1929. junius 29 Egy percre megállt az Élet a SSE pályán. Vasárnap délután kicsalt a Nyár a zöldbe* A Borbély-liget illatos fenyvesei között kóboroltam, amikor a biró füttye a SSE—SBTC mérkőzés kezdetét jelezte A két helyi rivális küzdelme izgalmas sporttal kecsegtetett, megálltam hát egy tisztáson a hegyoldalban. Csodálatos panoráma! Körül erdőkoszoruzta dús illatú hegyek. Madárdal. Friss üdeség. Lent a völgyi pályán fiatal lendülettel iramló játék. A nézők izga­ tott morajlása. E szeszélyesen hűvös va­ sárnap délutánon élt itt az Élet, a Ha­ lálra nem gondolt senki, Duvadu lomb­ koronák felejtkeztek el az Őszről. Az emberekben pezsgett a vér — tempó, tempó ... És egyszerre éles, hosszú fütty hasitotta át a levegőt, a menyboltot a szi­ vünket, az agyunkat, csonka hazánkat, visszadörögték a hegyek, visszadörögte a pálya, . a játékosok, a közönség, az ország szive ... néhány , percre megállt a játék, megdermedt az Élet a SSE pályán, az ország összes sporttelepén, szomorú magyar honban: vitéz Terstyánszky Ödön meghalt, vitéz Terstyánszky Ödön halott.- nokának sirja előtt mély fájdalommal, megrendülve gyászolt egy ország. Emlékszem, amikor az amszterdami olimpiászon egymásután buktak el a ma­ gyar remények — a kard volt az, amely­ ben bíztunk. Nem tudtuk, ki lesz a di­ cső, aki a megtépázott magyar színeket az árbócra felkényszeriti, de előre egy ország háláját, szeretetét sóhajtottuk felé. És amint egy délutánon az alföldi kis faluban az esperes! zöld kúrián üldö­ géltünk többen tollforgató magyarok, közénk csapott a hir, a magyar erő, a magyar kard diadala: vitéz Terstyánszky Ödön neve. A nyájas, fehérhaju pap el­ tűnt egy pillanatra, hogy visszatérjen egy kristályos csillogásu üvegecskével. S it­ tunk egy-egy pohárral a vitéz Ters­ tyánszky Ödön egészségére, a magyar kard diadalára. Még jól emlékszem, hogy mint borhoz nem szokott ember, ettől az egy pohártól úgy megmámorosodtam, mint a legszerényebb bajnok az olimpiai dicsőségtől. Feszes vigyázz állásban a játékosok lehorgasztott fővel a közönség. Az előbb még híztak az erők, most megáll a já­ ték, elhallgatott ■ a moraj, megállt Ma­ gyarország szívverést.* A Halál lehelhte átsuhant az. élők teje felett — vitéz Ters­ tyánszky Ödön, a kardvívás olimpiai baj­ Azon a vasárnap délutánon meg­ állt egy percre a játék, megállt egy percre az Elet, megállt egy percre Ma­ gyarország szívverése: vitéz Terstyánszky Ödönt fönn a menyben feszes vigyáz állásban fogadták a hősök, örültek a bajtársnak, csak mi sirtunk árva magya­ rok, ki tudja, nem a verhetetlen magyar kard halálát sirattuk-e előre. Dr. Tóth Mátyás. A Salgótarjáni Ipartestület fényt és jelentőséget ad az, hogy Magyar­ elöljáróságának alakuló gyűlése. ország egyik egyházmegyéjének főpász­ F. hó 24 én tartotta az újonnan megvá­ lasztott ipartestületi elöljáróság alakuló gyűlését, amelynek tárgya az elnökség megválasztása volt. A gyűlésen dr. Figus Béla iparbizfos is megjelent A gyűlést ifj. Timaroczky Sándor ipartestületi elnök nyitotta meg, üdvözölvén az elöljárósá­ got, s az iparbiztost, mint olyant, akinek eddigi értékes működése mindenkor a kisiparosság érdekeit mozdította elő. Az elöljáróság titkos szavazás utján a követ­ kezőleg töltötte be az elnökségi tisztsé­ geket: atelnökké megválasztotta Zsiday István, háznaggyá Várady Andrást, pénz­ tárnoknak: Zsebe Antalt, könyvtárnok: Sólér Iguáczot, zászlótartóvá: Tolh Józse­ fet. A vigalmi bizottság elnökévé Patay Lajost, alelnökévé pedig Kriffel Józsefet választotta meg az elöljáróság, ifj. Timaróczky Sándor ipt. elnök külön — külön kérte a megválasztott elnökségi tagokat, hogy szívvel, lélekkel az iparosság érde­ keiért dolgozzanak. Szeretettel üdvözölte őket, remélve, hogy beváltják azokat a reményeket, amelyeket úgy az elöljáróság, mint az össziparosság hozzájuk lux meg­ választásuk alkalmával. Dr. Figus Béla ipái biztos együttesen kérte az ipartestü­ leti elnökséget, hogy a hozzájuk fűzött reményeket váltsák be azzal, hogy kötelességérzettei és ügybuzgalommal szolgál­ ják a kisiparosság érdekeit. Beírás a salgótarjáni áll. polg. Hu és leányiskolába. A jövő tanévi beírás az L es 11. osztály részére julius 2-án, a 111. és IV. osztály részére julius 3 án lesz. Délelőtt csak fiuk és délután csak leányok iratnak be. A behatáskor a felvételi és egyéb dijak az egész évre egyszerre fizetendők. Ezeknek összege az I. és IL oszt, fiuk részére 21 P. 90 fill, a 111. és IV. oszt, fiuk részére 22 P 40 fill, az L és II. oszt, leányok részére 20 P 90 fill, a IIP és IV. oszt, leányok részére 21 P. 40 fill. A tandij külön az egész évre 28 Pengő. jCözaikalmazottak, hadi­ rokkantak, hadiözvegyek, gyermekei és hadiárvak, szegénységük igazolása esetén, a tandij felét fizetik, A tandíj négy egyenlő részletben október, december, február és április elején fizethető. Figyelmeztetjük a t. szülőket, hogyha gyermekeiket nem irat ják be a fentjelzett időben, azok később helyszűke miatt nem volnának felvehetők. Szmrecaányi érsek vezeti a ma­ gyarok nagy könyörgő zaráuidQk' ufsát ^Qqrdeabn- A zarándoklóit *x Országos Katplikus Szövetség rendezi. — fndulás julius fc8-án. —* A zarándoklás érinti Vaíencét, Páduát, Milánót, GenoY|tf bjizzát, Monacaot és Bareeiónát. Az qrszág katolikus lakossága nagyban ké­ szülődik juliqs g-ára, amikor a magyarok nagy könyörgő nemzeti zanjndoklása eljndql SzÜz Mária csodálatos hegyhelyére, g Pyreneusok vad*egóayes tövébe fekvő IfOwdwta' Ax idei Mr|ndokl4v« külön tora, Szmrccsányi Lajos, Éger nagy ér­ seke vezeti a könyörgő menetet a kegy­ helyre. Az összes egyházmegyék lakos­ sága képviselve lesz ezen a zarándoklóláson, de a legtöbb zarándok mégis az egri egyházmegyéből regrutálódik, ahol minden egyes plébánia legalább egy há­ romtagú küldöttséget küld el, Lourdesba. A zarándoklások hivatalos rendezője, az Országos Katolikus Szövetség részletesen összeállította a programmot, amely sze­ rint a zarándokok julius 8 án indulnak el Budapestről és Nagykanizsa—Kotoriba — Postumia—Mestre érintésével julius 9-én érkeznek Milánóba, hol egynapi tartózko­ dás után Genua—Ventimigliu—Marseilles vagyis az olasz és francia ^Riviérán ke­ resztül érintve Tarascont, Toulouset, ju­ lius 11-én érkeznek Lourdesba, ahol hat napot tartózkodnak a magyar zarándokok, részt vesznek az összes egyházi ünnepsé­ geken, az OltárjszepUéges es gyertyás körmeneteken, közös szentáidozáshoz já­ rulnak, majd felkeresik a világhíres lourdesi kálváriát, ahol a magyar s tációnál ünnepséget rendeznek. A Lourdesi tar­ tózkodás alatt aki akar, kirándulhat a Pyreneusokba, vagy vonatra ül és felkeresi Spanyolországot és megtekinti Baiccló* nába a nemzetkezi kiállítást. A lourdesi tartózkodás után a zarándokok újból a francia Riviérán keresztül Nizzába men­ nek, ahol két napot tartózkodnak, kirán­ dulnak Monaccóba, majd tovább folytatva útjukat, az olasz Riviérán keresztül Ventimigiia érintésével Génovába érkeznek, ahol egynapi tartózkodás után Páduába zarándokolnak, ahol egynapi tartózkodás után viszatérnek Budapestre. Részvételi dij 111. osztályon 350 P, II. osztályon 520 P. Jelentkezni az Országos Katolikus Szö­ vetség irodájában (Budapest, IV., Feren­ ciek tere 7.) lehet, 3 oldal Zászlószentelés. F. hó 23 án d. e. a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Gazd. Szövet­ ségének dalárdája ünnepélyes keretek között megtartotta zászlószentelését. Reggel az uj kék selyem lobogót a bányazenekar, koszorúslányok és a helyi dalárdák kíséretében a katolikus, majd evangélikus templomba vitték, ahol a lelkészek megáldották azt. 11 órakor a vigadó előtti szépen feldíszített térségen gyülekeztek az ün­ nepségen megjelent előkelőségek, ható­ ságok. dalárdák s a zászlóanyai tisztsé­ get betöltő Dr. Sztranyavszky Sándornét meleg fogadtatásban részesítették, aki Dr. Förster Kálmánná és Veres Zoltánná kíséretében érkezett meg. Több csokor átnyujtása után Csóka Vendel a Szövet­ ség közp. titkára üdvözölte a zászlóanyát és felkérte a zászlószeg beverésére, illetve a zászló szalagjának elhelyezésére, amit a zászlóanya néhány lelkesítő szó kísére­ tében meg is tett. Majd a főispán és polgármester nevében Dr. Förster Kál­ mán, a járás nevében Veres főszolga­ bíró, az államrendőrség nevében Dr. Pitta Lipót, a nagyvállalatok nevében Róth Flóris ütöttek be zászlószeget, je­ lentőségteljes szavak kíséretében. Róth Flóris hosszasabban emlékezett meg a munkásság törekvéseiről és figyelmeztette őket a nemzeti alap fontosságára, mely nélkül kölcsönös megértésről szó sem le­ het. Ezután az összes tisztviselők nevé­ ben Szentbe László kormánytanácsos és Kralt Aladár bányatitkár verték be jelképileg a szögeket. Közben a bánya­ zenekar játszott és Szöv. dalárdája Vilezsál Antal karnagy vezetésével énekeltek nagy tapsokat aratva. Ünnepség után a palackgyári ka­ szinó kertjében diszebéd volt, melyen az első felköszöntőt a kormányzóra Róth Flóris b. ügyi főtanácsos mondta, rövid' visszapillantást vetve a magyar történe. lem hivatott vezéreire, akik közé kor­ mányzónk is tartozik, majd Kraft Jenő a Szöv. pécsi titkárja Dr. Sztranyavszky . Sándornét köszöntötte, aki a munkások * iránt érzett szeretetét ezen megjelenésé­ vel ismét bebizonyította. Kérte az ő éa férje urának az államtitkár képviselőnek további szeretetét, jóindulatát, amit a . munkásság hűséges ragaszkodásával fog meghálálni. nalban elindultak a debreceni országos dalversenyre. Kevés város vesz részt ennyi dalárdával, mint Salgótarján: Acélgyár, R. Kath. Olv. Kör, Kér. Szoc., Vasas és M. Bánya és Kohomunk. Gazd. Szöv.-nek dalárdája. Kívánjuk, hogy fáradságukat siker koronázza! kiadóhivatala, Budapest ^Országház XI. Kérjen ingyen mutatványszámot. Az ÉME előretörése. Az utóbbi hónapok a környék munkás mozgalmai­ ban az ÉME csoportjainak előretörését jelentik. Egymás után alakul meg oly telepeken és falvakban az ÉME csoport és ahol eddig nem is volt remélhető. Kü­ lönösen a bányamunkásság és a kisgazda­ társadalom körében talált termő talajra az inlranzigens nemzeti irányú agitáció, Legutóbb Karancsalján, Mátranovákon alakult meg, f. hó 29 én pedig Homoktercnyén alakyl meg a csoport, Ezenkí­ vül a szécsényi völgy falvai is kérést in­ téztek illetékes helyre az ÉME csoportok felállítása iránt. A társadalombiztosító in­ tézet választásánál valamint a revíziós népgyűléseken elért határozott nemzeti irányú eltolódásnál vezető szerepe volt az egyesület munkáscsoportjainak. Ezt a? eredményt meg az jem t|idt« veszélyez­ tetni, hogy volt egyesület, amely az ÉME népszerűségét is felhasználta, hogy magé részére babérokat próbáljon aratni. Dalárdáink pénteken (28-án) haj- A beszéd után Dr. Sztranyavszky '■ Sándornét lelkesen ünnepelték a jelen­ levők. Majd Kralt Aladár köszöntötte fel a hölgyeket, élükön a zászlóanyával, aki e város iránt való rokonszenvét, von­ zódását többszöri idejövetelével, szerep- ’ lésével ismét megmutatta. A szellemes beszéd zajos tapsot váltott ki, mely után Csóka Vendel mondott ügyes beszédet, megindokolva, hogy a múltban miért volt széthúzás a polgári társadalom és mun­ kásság között. A mai kis magyaroratág megszűntette e szomorú állapotot ,és utolsó órában ráeszmélt a magyar társa­ dalom e katasztrófára, mely a trianoni. kis ország pusztulását jelenthette volna. Az egységes magyar társadalomra, a megjelent intelligenciára és munkásságra ürítette poharát Kálvária. F. hó 26-án a város­ háza tanácstermében népes értekezlet volt, melyet Traum Péter plébános és Horváth László városi tanácsnok hívtak össze. Jelen voltak Kovács Károly ter­ vezőművész és Obrincsák Ernő építész, mint akik a szakszerű utbaigazitasokat kezdettől fogva végzik, továbbá Tóth Gyula a Kálvária gondolat felvetője és lelkes mozgatója. A bemutatott tervek, rajzok, költségvetések fölött részletes megbeszélés folyt, a kiviteli munkának azonban egyelőre még kerékkötője az, hogy a szükséges pénz nincs meg hozzá. A 14 stációból már 8-at lejegyeztek. Sokan ajánlkoztak kézi munkára, akik Dr. Pitta Lipót és Tóth Gyula irányítása mellett dolgoznak. A meszes utcából a feljáró lépcső építését már megkezdték, A kálvária épitobizottság megkezdte a pén; összegyűjtését. Megvan a remény, hogy ez év őszére el is készül a terve­ zett rész. A revízió felvetésének uj elmé­ leti lehetőségéi állapítja meg Pázmány Zoltán a Magyar Külpolitika cimü képes hetilap legújabb számában. A vezércikk megállapítja mérlegét a Bethlen István gróf emlékezetes beszéde körül kifejlő­ dött diplomáciai háborúnak. Techerl Gyula Londonból küldött cikkében az angol munkáspárt külpolitikai programúját is­ merteti rámutatva arra mennyire nincsen tudatában még az angol ^munkáspárt a magyar probléma fontosságának. Ezzel kapcsolatban külön cikkben is rámutat a lap arra, hogy mindazoknak akik eddig Mac Donaldnak informátorai voltak első kötelességük támogatni Magyarországot a talpra állására irányuló nehéz munká­ ban csak ha ez megvan kerülhetnek sorra az esetleges belpolitikai sérelmek. Fel­ hívja a lap a figyelmet Csehországnak mindinkább terjedő balkáni politikájára egyben rámutat arra is, hogy immár a szerbek is elismerik a határ kiigazítás el­ méleti lehetőségét. Eöttevényi Olivér foly­ tatja nagyérdekü spanyolországi útleírá­ sát, végül részletesén beszámol a lap a Külügyi Társaságnak a Társaság közgyű­ lése kapcsán egész tavalyi munkásságá­ ról- A jelentősebb napi eseményeket a figyelő rovat bírálja. Magyar Külpolitika Az ebédről nagy éljenzések között távozó zászlóanyát autójáig kisérték a jelenlevők. A kert kapujában több sze­ gény asszony és gyermek panaszát hall­ gatta meg a méltóságos asszony, bősé­ gesen megjutalmazva őket és bajuk or­ voslását helyezve kilátásba. Nagy éljenzések közepette a polgár­ mesterrel és nejével autóba szállva elrobogott, felejthetetlen kedvességével mély nyomokat hagyva a munkásság szivében. Fej, váll és ágyékrheumánál, idegfájásoknál, csipőszaggatásnál és zsábánái a természetes Ferenc József keserüviz rendkívül hasznos háziszer, mely kora reggel egy pohárral bevévs, az emésztőcsatornát jól kitisztítja. Egye­ temi klinikákon szerzett tapasztalatok ta­ núsítják, hogy a valódi Ferenc József víz gyors és biztos hatású, kitűnő gyomor és béltisztitó szer. Kapható gyógyszertá­ rakban, drogériákban és füszcrüzletekben. Nyilttér.* Tudomásomra jutott, hogy felesé­ gem nevében kézimunka tárgyat kisorso­ lás végett hordoztak. Kijelentem, hogy ilyen megbízatást senkinek nem adtam, s a megtorló lépőiket nevezett ellen megtettem. Lapsánszky János városi pénztárnok. vállal a rovat alatt közlőitekért felelő,«éret nem Sxark. Salgótarjáni kalauz KAPHATÓ: Dr. Dornyay Bélánál. Ára 2*50 Pengő. MOTOROSOK FIGYELMÉBE! Mindenféle Motorkerékpár alkatrészek kaphatók) Timaróczky Sándor műszerésznél. Erzsébet-tér 6- Autogén heggesztés.— MÉR AY motorkerékpár raktár stb. stb.---- Nagy javító műhely! �4 oldal ■ A nagyvárosok kemény gránit­ kövezetén testüket korai elfáradástól Palma cipősarokkal óvhatja meg. Min­ den lépésünk oly ruganyossá válik, hogy ezzel úgy testünknek, mint idegeinknek jóleső érzést okozunk. ‘aSINGER varrógépek mégis A LEGJOBBAK ! • SPORT. Sport és társadalom. Irta: Dr. Szukováthy Imre, az Orsz. Testnevelési Tanács főtitkára. A testedzésnek, a test ellenállóké­ pessége fokozásának elméleti és gyakor­ lati módjai és eszközei az utolsó évek során teljesen átalakultak. Ma egészen mások a nézetek, mint amilyenek az előző századokban, sőt, mint aminők a mai meglett generáció iskoláskorában, tehát 30—40 évvel ezelőtt is voltak. Ak­ kor a gondos szülők bizony, a legtöbb esetben ,súlyos fenyítésekkel riasztották el a gyermeket attól, hogy résztvegyen a határban egy kis íutkározással össze­ kötött labdázásban, vagy más ilyen test­ edzésben. Az iskola a tornaórán adta meg a nevelést a testnek, minden külö­ nösebb lelkesedés nélkü1, az iskolák ve­ zetősége is, a legtöbb tanár, sőt a szü­ lők jórésze is, inkább haszontalan idő­ töltésnek nézte azt és nem bánta, ha akadt ürügy, amellyel a torna alól fel­ mentethette a gyermekét: Azoknak az évtizedeknek a felser­ dült ifjúságából csak annak a résznek jutott, bizonyos tekintetben, rendszeres testi nevelés, amelyik katonáskodhatott, időnkint fegyvergyakorlaton volt. A vi­ lágháború emelte köztudattá, hogy a küz­ delmekhez ügyességet, a testi fáradtsá­ gok legyőzéséhez erőt, nehéz, kétes hely­ zetekben a döntéshez Ítélőképességet és a minden fegyvernél többet érő, erkölcsi bátorságot és kitartást csak a szellemi képzéssel egyensúlyban tartott, rendsze­ res testnevelés tudja az ifjúságnak meg­ adni. A világháború után, tehát, úgy a nyertes, mint a vesztes felek ráeszméltek arra, hogy vissza kell térni a nevelés klasszikus ideáljához; a szellemileg, er­ kölcsileg és testileg harmonikus emberré képzéshez, mert csak ez a nevelés biz­ tosíthat olyan uj generációkat, amelyek minden támadást visszautasítani, hazáju­ kat és otthonukat megvédeni képesek. Az állam minden tényezője össze­ fog ennek a célnak az elérésére. A kü­ lönböző testnevelési törvények, rende­ letek, szabályzatok kijelölték a testneve­ lés terén az iskolák, hatóságok, köztes­ tületek és községek feladatait és amenynyire nehéz gazdasági viszonyaink erre módot adnak, erős anyagi bázisa is van e feladatok teljesítésének. Ami a tanuló ifjúságnak és az iskolát elhagyott, ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági üzemek­ ben foglalkozó serdülőknek sportszerű képzését illeti, arról a 21 éves korig tartó, kötelező testnevelés elrendelése ál­ tal történt gondoskodás. Ezzel szemben még nem tettünk meg mindent. Nem szabad félúton megállnunk és 21 éves korán túl magára hagyni a növekvő nemzedéket. Ügyel­ nünk kell, hogy a 21 éven felül levő, mindkét nembeli fiatalság rendszeresen űzze később is a testedzést. Csakhogy ezeknek a fiataloknak a testnevelési szük­ ségletéről, amely a sportolás formájában oldható meg a legsikerültebben, az ál­ lam már nem gondoskodhatik, nemcsak a kellő anyagi erők hiányában, hanem azért sem, mert ez már túlzott beavat­ kozás volna a társadalom életébe, amit modern állam kerülni akar. A sportegyleti élet fellendítése, amelytől, magának a sportéletnek a fej­ lődése függ, a társadalom vezető, mó­ dosabb köreire vár. Az e körökhöz tar­ tozó polgárok egyenkint, aránylag cse­ kély áldozattal biztosíthatják anyagilag a sportegyesületek fennállását és igy a fia­ talság rendszeres sportolási lehetőségeit. Meg kell nyerniők minden tényezőt arra, hogy játszó és sport-tereket, tornacsar­ nokokat, téli és nyári uszodákat létesít­ senek, a község és a tehetősebbek együt­ tesen. Az a költség, amibe ez kerül, bu­ sásan megtérül a közegészségügy javu­ lása révén és azokban a hatásokban, amelyek, majd a sporthoz szokott gene- Salgótarján, 1929 jun. 29 A MUNKA rációk testi, lelki és erkölcsi készségei­ ben nyilvánulnak. Nem kis érték az a dicsőség sem, amelyet a város egy-egy szülötte a sport­ ban, itthon és külföldön szerez és bizo­ nyítja, hogy az a helyi társadalom a ma­ gyarság jövőjének a kiépítéséhez valóban megteszi a kötelességét. Kétségtelen, hogy hn a hazai test­ nevelés legfőbb vezetői, a társadalom ré­ széről komoly törekvéseket látnak a kellő berendezések létesítésében, akkor, amenynyire a testnevelési alap megengedi, en­ nek a társadalmi sportakciónak, az igazi szükségletek fedezéséhez támogatást is nyújtanak. A rendszeres sportolásnak és az egészséges sportegyleti életnek igen je­ lentős táisadalomfejlesztő, politikai és adminisztratív hatásai észlelhetők. A sport a versenytársak megbecsülése, a benne rejlő fegyelmező erő, a nyomában fakadó lovagias viselkedés által a fiatalságban értékes lelki és erkölcsi tulajdonságokat fejleszt, az egyleti élet pedig, ómig egy­ részt a vezetők nevelő és példátadó magoktartása által a tekintély tiszteletet erő­ síti, másrészt a kisebb-nagyobb egyesü­ leti teendők elvégzése, igen jó gyakor­ lati iskola a fiatalságnak arra, hogy maj­ dan a közéletben, a közösség érdekében is lelkiismeretesen teljesítse kötelességeit. Vitéz Terstyánszky Ödön alezredes halála. Junius 13-án kenyérmezei táborból Budapestre igyekezett vitéz Terstyánszky Ödön vezérkari alezredes, a kardvívás olimpiai bajnoka. Katonai motorkerék­ párja Solymár község mellett nekiment egy fának. A gépet vezető őrmester messze kirepült az útra és könnyebb ter­ mészetű sérülésekkel megmenekült, ellen ben az alezredes beleszorult az oldalko­ csi szűk ládájába, mely négy helyen el­ törte a lábát, amellett még belső zuzódásokat is szenvedett. Szinte percek alatt terjedt el a szerencsétlenség híre és az egész ország osztatlan szeretettel virrasz­ tóit lélekben a hős betegágya mellett. Mert Terstyánszky Ödön azok kö­ zül a kevesek közül való volt, aki min­ denben, amihez hozzáfogott a legelső lett. Mint katonának a vezérkari szolgá­ lat teljesítése és a kétszeri soronkivüli előléptetés már magábanvéve is kitünte­ tést jelentett, hát még az a sok csillogó arany, ami a mellét ékesítette! Akik is­ merték, akik beszélhettek veié, vagy megszoríthatták a kezét, úgy belezárták a szivükbe, hogy most az egyhetes re­ ménykedés után sajgó, keserű fájdalom­ mal búcsúznak tőle. A külsőre törékeny, alacsony termetű Terstyánszky Ödön szemében volt egész egyénisége, egész lelke. Barátai rajongásik szerették, kato­ nái pedig legendákat szőttek róla. — Nem foglya a golyó! — mondo­ gatták a honvédek, az orosz harctéren akkor még ifjú főhadnagyról. Hogy mit jelent ez, csak azok tudják igazán, akik ott lettek gyermekifjakból egész emberré a véres zivatarban. Terstyánszky Ödön félelmet és akadályt nemismerő bátor­ sága fogalommá vált hadosztályában és amikor átlőtt mellel, viaszos arccal ve­ zette rohamra századát, tovább élt a le­ genda, mert a katonák nem hitték el, hogy az előttük rohanó parancsnok éles szavát az orosz golyó vette el, azt gon­ dolták, csak daléit az elfoglalt állások­ ban. Amikor felnyalábolták, még a se­ besültvivők is eltitkolták súlyos sebét. És amikor uj parancsnok váltotta fel, tovább szőtték róla az egyszerű em­ berek legendáját. A vaskoronarendes főhadnagy pe­ dig kikerült az olasz harctérre. Az uj környezetben is egy csapásra felismerték jellemét. Egyik gyilkos rohamot vezette a másik után. Uj legenda szövődött tö­ rékeny alakja körül. Egyszer megsebesült a jobbkarja. Akkor nem sokat törődött vele, csak a háború után vette észre, hogy a sérült kar nem engedelmeskedik úgy, ahogy szerette és megszokta. Soha­ sem bírta a tétlenséget és Trianon első éveiben ráadta magát a kardvívásra. Jobb karja nem engedelmeskedett, át­ vette tehát a kardot a balba: Így gya­ korolt éz igy — sutén — lett a világ legjobb vivója. Ez az egy cselekedete a fér.ikorban megtanult balkézéi vivás mutatja legjobban, csodálatraméltó akaratát, A többit tudjuk róla, hiszen mint vívó mindig a közönség előtt szerepelt. Hatszor lett magyar bajnok, egyszer Eu­ rópa tiszti vivóbnjnoku Hágában és a múlt esztendő nyarán olimpiai bajnok Amsterdamban. A régi görögök azt mondták, hogy akit szeretnek az istenek, olimpiai olaj­ ággal tüntetik ki. Ennél többet, ennél nagyobbat földi ember nem érhet el. Vitéz Terstyánszky Ödön tehát elérte ezt a legnagyobbat óriási szorgalmával és tehetségével. És akkor diadalának közepette, amikor a kormányzó is kitün­ tette, kiütközött belőle Nagymagyarország fia. Mint katona nem politizálhatott hanem cselekedett. Az olimpiai bajnok­ ság dicsőségével övezetien hajóra szállt, átutazott Londonba és egyszerűen, a tőle megszokott, szinte diákos szerénységgel bekopogtatott Rolhermere lordhoz. Nem beszélt sokat csak bemutatkozott és kissé pironkodva átadta azt a vékony acélkardot, amellyel megszerezte a világ­ bajnokságot. Ez volt a legdrágább kincse ezt adta oda Nagymagyarország legna­ gyobb barátjának. Akik látták ezt a felejthetetlen je­ lenetet, azt mondják, a lord is úgy elérzékenyült, hogy nem tudott szólni, csak megölelte a vitéz katonát. Nem is kelleti ahhoz beszéd. Jelkép az a kard és Rőt* hermere megértette. Tudja ő is, hogy ezer és néhány éve három és félszázezer ember ért el nyugatra való útjában a Kárpátok tarajáig, azoknak is csak olyan együgyü acélpenge volt a kezünkben, azzal alapoztak meg egy ezer esztendős hazát és az a kard volt a becsületük, a családjuk nyugalma és utódaik élete. A kései vitézunoka csorbítatlanul, diadalmasan ragyogva adta át most neki. A magyar kard legnagyobb modern hőse ennél szebb és magyarabb ajándékkal nem kedveskedhetett volna. * Uj legenda kélt a ködös Aibionból. Szomorú magyar sors, hogy a ma­ gyar kard legjobbjai igy dőlnek ki fia­ talon az élők sorából. Békevilágban Békéssy Béla és Szántay Jenő főhadnagy kardja ragyogott úgy, „mint vitéz Ters­ tyánszky alezredesé. Őket a limanovai huszárroham ragadta el közülünk, most meg uj sebet ütött rajtunk a véletlen. Hiába reménykedtünk egy hétig, hasz­ talan ajánlották fel barátai a vérüket is a hős megmentésére, mégis itt hagyott bennünket. Nagy-nagy fájdalmunkban csak az vigasztalhat, hogy az ez együgyű magyar kard megint talál gazdát, hiszen hány Békéssy, Szántay és Terstyánszky forgatta már az egész világot térdre kényszerítve és a vértanuk népe nem fél­ het, mindig akad vezér, A kegyetlen magyar sors Ters­ tyánszky Ödönt megkímélte a vérzivatar­ ban, hogy a haldoklás éveiben reményt fakaszthasson húszmillió magyar szivében és amikor elérte a legnagyobbat, amed­ dig földi ember eljuthat, kiragadta kö­ zülünk. De a kardja jelkép, drága örökség. És igy születik a magyar kard uj legendája. 120 P s jár. erejéig 1928. évi november hó 16-án foganatositott végrehajtás utján felülfoglalt és 2000 pengőre becsült kő­ vetkező ingóságok u. m.: ebédlő beren­ dezés, az ifj. Szega Andor és Pifko Béla javara is nyilvános árverésen eladalnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. járásbíróság 1928-ik évi Pk. 7329/3 számú végzése folytán és eddig összesen 46 P 96 fillérben biróilag már megálla­ pított költségek erejéig, Salgótarjánban, a Tisztviselő-telepen leendő megtartására 1929 julius 12-ik napjának d* u. 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennnel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi LX. t.-c. 107 és 108 § ai értelmében készpénzfizetés mellett a leg­ többet Ígérőnek, szükség esetén becs­ áron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő in­ góságokat mások is le- és felülfoglaltat­ ták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.c. 120 §. értelmében ezek javára is el­ rendeltetik. Salgótarján 1929. évi jun. 10-én. Török kir. jbirósági végrehajtó. Hiszek Hiszek Hiszek Hiszek egy Istenben, egy Hazában, egy isteni örök igazságban, Magyarország feltámadásában Ámen. Hirdessünk: A MUNKA Politikai hetilapban hhbbsms sokan utánozxák «■*■■•■■■■ Bevásárlásnál figyeljen a névre! Saját érdekében ne fogadjon el mást, mivel ennek fogóképessége minden más gyártmányt felülmúl, MINDENHOL EZT KÖVETELJE! Viszonteladókat kiszolgál a gyár kizárólagos vezérképviselője: TOLNAI JÁNOS JENŐ Budapest, VI., Szondy-utca 73. sz. 557/1929. végrh, szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881 évi LX t.c. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a salgótarjáni kir. járásbíróságnak 1928. évi 5007/2 számú végzése következtében dr. Gádor Ferenc ügyvéd által képviselt Keiner Mór javára KAPHATÓ: SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG SALGÓTARJÁN A KÁT. TEMPLOMMAL SZEMBEN. Molnár József lakatos és vízvezetékszerelő Salgótarján, Erzsébet-tér 489. Épületlakatos munkák, takaréktüzhelyek bármi­ lyen kivitelben. Modern házi vízvezetékek, fürdő­ szoba berendezések és e szakmához tartozó összes munkák kifogástalanul jutányos áron készülnek. Autogénheggesztés. Nyomatott Végh Kálmán könyvnyomdájában. — Salgótarján. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00208.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1929_junius_29.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-06-29 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 7. évfolyam 26. szám (1929. június 29.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom