https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/19bf8f7cda8f6419a5278bc646818459.jpg 15c77fec05b7ad01a6980361b787d59f https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/75a617a901cbaff7de566eb3844d20f2.pdf 55e31f43fe17b80ff6fedea44e05432d PDF Text Text Szerkesztőség kiadóhivatal Salgótarján, Főtér 479 sz. Telefonszám Hirdetések milliméteres díjszabás szerint Felelős szerkesz .ő: A MUNKA Szántay István Megjelenik Szombaton: Negyedévre 2 Pengő Postacsekk: 28.744 sz Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 80 fillér. Laptulajdonos : „A Mun ka" lapvállalat TÁRSAD ALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Szerkesztő bizottság: Csengődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc. Lapsánszky János. VII. évfolyam. 20 szám. ■ Ára 24 fillér Pünkösdi királyság. Most, amikor a tavasz csodá­ latos ereje újra kezd életet arasz* tani a hosszú tél okozta bágyadt aléltság nyomán, mikor ősi ösztönök hatása alatt minden figyelmünket a nagy magyar rónákon zsendülő ve­ téseknek szenteljük, — mert azok­ ban sarjad a magyar jövő — a májusi napoknak ezt az áhitatos csendjét a trianoni határ felől jövő ünnepelés zavaró hangjai szakítják félbe. A román állam ünnepelte meg újra és végérvényesen egyesü­ lésének tÍHKÜk évfordulóját Ennek az ünneplésnek az adja meg a kü­ lönös sajátosságát, hogy úgy látszik ezt a tízéves fennmaradási idősza­ kot maguk az állam vezetői is olyan lényegesen hosszúnak és soknak találjak, hogy érdemesnek látszott annak különös megünneplését és uiegünnepeltetését elrendelni. Nem emlékezünk arra, hogy más álla­ mok köztük szerényen megemlítve magunkat, magyarokat is, államunk fennállásának épen a tizedik évfor­ dulóját szükségesnek tartották volna különösebben megünnepeltetni. A magyarok például idestova nemso­ kára csaknem egy emberöltővel ez­ előtt ünnepelték meg Magyarország dicsőséges fennállásának ezeréves emlékünnepét, ami bizonyára kitóe lélekemelőbb esemény lehetett, mint egy állam tízéves fennállásának gyatra ünnepsége. Lehetséges azon­ ban, hogy erre a mostani ünnep­ ségre az öröm adott okot; az öröm a felett, hogy sikerült ilyen hosszú időn át, teljes tiz esztendőn keresz­ tül, épségben együtt tartani az egyesített román területeket, holott „A MUNKA TÁRCÁJA" Élményeim a világháboru elején. Irta: Dr. Soltész József b. főorvos. 1914. évi juliui hó 15*én, miután Dr. Takács kartársam Balassagyarmatra vonult be rendes hadigyakorlatra, néh. GerŐ Nándor volt bányaigazgató Mát* ranovákról, a hol akkor tettem szolgá­ latot — berendelt Salgótarjánba, Dr. Ta­ kács helyettesítése céljából. 1914. augusz­ tus hó 2-án, Mátranovákról azt a tele­ fonértesítést kaptam, hogy a miskolezi tartalékkórház parancsnokától odaérke­ zett behívó levéllel arra kötelez engem, hogy hadi szolgálattétel céljából 24 órán belOl okvetlenül jelentkezzek és vegyem át a szolgálatot. Nem volt más hátra, mint GerŐ igazgatónak behívásomról jelentést tenni, hazamentem Mátranovákra és éijel fél 12 órakor Kisterenyéről utaztam Miskolczra. Velem együtt egy kisterenyei vasúti tisztviselő szintén bevonult Miskolczra, ki ott ismerős volt, és nagyon örültem annak, hogy lesz Ciceróném, abban a városban, hol életemben sohasem voltam. A vonat mellyel indultunk tele volt zsúfolva bevonuló katonákkal, kik éne­ kelve, lármázva, tudtul adták mindenki­ nek a kit illet, hogy ime itt az idő, mi­ kor az 1849. évi gyászos világosi fegy­ verletételt, megbosszulandók lesznek az wAtyuska“ hadseregén. Végigmentünk a vonaton, egy vagon előtt megállapod­ tunk, mert kívülről ugylátszott, hogy nincsen sok utas benne. ilyen hosszú megpróbáltatásnak, minden komoly számítás szerint, már régen elemeire kellett volna bontania az újdonsült kisantant ha­ talmat többi társaival együtt. Egyébként minket nem túlsá­ gosan érdekelnek a román állam belső ügyei, melyekbe nincs is szán­ dékunk beleszólni és épen ezért nem is beszélhetünk ünnepléseikről sem, lévén az is belső ügyük, bi­ zonyára sietnek az ünnepléssel és végül is akkor ünnepelnek, amikor lehet, ügy látszik, kevés bizalmuk van ahhoz, hogy államuk az ezer­ éves, vagy még ennél jóval kisebb jubileumokat is megünnepelhesse, hát csak inkább a tízéves jubile­ umra szorítkoznak. így legalább egy jubileum biztos, annak megismét­ lése azonban már jóval kevesebb kilátással kecsegtet. Minden bizonnyal a jubileu­ moknak is meg van a maguk sorsa. Azt, hogy mit jubilálhatnak a kis­ antant államok, tulajdonképen ők maguk sem igen tudhatják, Guy de Roquencourt francia politikus állapította meg és az ő szavát meghallhatja és elismerheti az egész nagy- és kisantant közvé­ leménye, mert hisz nem ellenfeleik* közül való, hanem saját táborukhoz tartozó szellemi kiválóság mondotta: „A románok egész műveltségü­ ket az erdélyi^ fejedelmek bőke­ zűségének köszönhetik,akika könyv­ nyomtatást megismertették velük. Műveltségi szempontból a magya­ rok ma is a románok felett állnak/ Az is ismert történeti tény, hogy elhelyezkedtünk ebbe, az üresnek vélt vagonba. De nagyon csalatkoztunk, nemcsak hogy nem volt üres, de minden pádon hortyogott egy-egy ember, de még az ülések fölött levő poggyász tartókban is aludt egy-egy utas, a kocsi mennyezetén pedig egy címer lógott, melyet eleinte német cimernek tartottunk, abban a fel­ tevésben az erősített meg, hogy az egyik utas olvasta a „Pester Loyd* cimü né­ met lapot. De nemsokárá felocsúdtam téves feltevésemről, mert az egyik utas feléb­ redve, a szomszédjait is felébresztette, kihúzott egy ládából két üvegCognakot és kezdtek quatterkázni, úgy orosz mód­ jára, az üres övegeket pedig a nyitott ablakokon kihajigálták. Egyszerre feleszmélt az egész társaság oly tivornyát csaptak, hogy megmondtam utitársaronak: .Barátom Füleken más ko­ csiba megyünk, mert ha nem tévedek, ezek valami orosz konzulátusnak tagjai/ Úgyis történt, mert nekünk úgyis kellett átszállói a miskolezi vonatra, mi­ kor kiszálltunk, csak akkor láttuk, hogy a kocsi (külső falán ott ékeskedik az orosz címer, alatta pedig, Szt Pétersburg felírás volt látható. „No!* mondom társamnak, „tudja-e, hogy mi lehettünk az oroszok első hadi­ foglyai, mert orosz területen utaztunk, ha tudták volna, hogy bevonuló katonák vagyunk és ha nem lettek volna tök­ részegek?* Másnap déli tizenkét órakor érkez­ tem Miskolczra és jelentkeztem a gömöri pályaudvar mellett levő, kaszárnyából át­ alakított tartalékkórház parancsnokánál. Salgótarján, 1929. május hó 18 még az első román újság is Magya­ rország törületén, Brassóban jelent meg 1838-ban Gazeta TransyIvá­ néi címen. pókban ünnepelhetné legjobban, mikor Racsics Punisának bűnügyét tárgyalják, aki Radics Istvánt, Pált és még egy harmadik képviselő Nem tudható, találnak-e mó­ társát gyilkolta meg a parlament dot a románok arra, hogy valami­ nyílt ülésén, mikor a bűnügyi tár­ lyen ünnepi formában elismerjék és gyalás külső kereteihez tartozik a megköszönjék azokat a kulturális gyilkosság színhelyéül szolgáló belg­ érdemeket, amiket az elnyomónak rádi parlament végleges szétoszlahirdetett magyar uralom szerzett a tása és a katonai uralmának élet­ román közművelődés előmozditása beléptetése, A népek szabad véle­ ménynyilvánítási és önrendelkezési terén. {'oga csak a hódolásig terjedhet a Vagy talán azt ünnepelik, hogy ralkáni államokban. A jugoszláv sikerült kivonni az elszakított terü­ állam részei most vonaglanak és letek lakosságát a nyugati művelő­ már csak a diktatúra szuronyai tart­ dés áldásos köréből és a magyar ják össze. Bizonyosan itt is ünne­ kisebbség millióit most az alacso­ pelni kellene, mert ime elmúlt tiz nyabb fokon álló román művelődés év és még mindig együtt vannak. igájába hajtották, vagy épen a gyar­ Vannak még csodák néha az ég mati népek barbárságának fokára alatt. süiyeztették. Ezt megünnepelhetik Vagy miért nem ünnepel Cseh­ és ezen örvendezhetnek, mert ez ország? Hiszen a francia tudomá­ tényleg kulturális eredmény és eb­ nyos akadémia kültagjává választotta ből az alkalomból fogadhatják is Benest, a cseh külügyminisztert. Va­ társaik és pártfogóik üdvözleteit. lószínűleg nem kis érdemei lehetnek Mindenesetre ez is ízlés dolga. Az az államtudomány körül, ha még ez azonban bizonyos, hogy ha ünne­ a magas tudományos intézet is el­ pelés helyett munkához látnának és ismeri ezeket. Ezek az érdemek min­ visszaállítanák az elkobzott és meg­ den bizonnyal az állam fentartása szüntetett magyar kultúrintézménye­ terén lehetnek. Talán a több, mint ket, ha iparkodnának jóvátenni az féléve börtönben sínylődő Tuka elmulasztottakat, a hibákat és bű­ dr. képviselő perének tárgyallása al­ nöket, ha törekednének nagy/han­ kalmával szóba kerül majd ennek gon tett ígéreteik beváltására és a tízéves jubileumnak az ügye is. egy kissé ‘igyekeznének a Nyugat- Hiszen Tuka is ezt követeli, az igaz, európában meghonosodott átlagos hogy népszavazással kapcsolatosan. polgári megbízhatóság erényének De hát a rutének autonómiája után, elsajátítására, több elismerésre sze-. úgy látszik, elvész a felföldnek a rezhetnének jogot a jövő elfogulat­ népszavazáshoz való joga is és csak lan történetírói részéről. Tuka hirdeti most még a börtönben, Ezek után felvethetnők a kér­ hogy akkor pedig elvész a csehek dést, hogy miértenem ünnepeli meg joga is a felvidékre. Egyre több és egyesülésének tiz éves jubileumát a több cseh és tót politikus fordul másik két kisantant állam is. Talán nyíltan szembe a mai cseh kormány­ Jugoszlávia éppen ezekben a na* zattal és a lappangó ellentétek előbba II. számú helyőrségi kórházban, (Garnizonszpital Wo II. Wien), mindjárt kap­ tam beosztásomat, azzal bocsátott el, mert látta hogy fáradt vagyok, mert hisz, egész éjjen át nem aludtam: „itt van egy elszállásolási jegy, azzal mész a térpa­ rancsnokságra, majd adnak valamelyik szállóba lakást, feküdj le, holnap hat óra­ kor jelentkezzél szolgálattételre.* A legnehezebb ügy volt a felül­ vizsgáló sorozás, mert a bevonultak leg­ java része, yalami „házi betegséget* je­ lentett be, azt gondolva, hogy baja ta­ lán felmenti a frontszolgálattól, mert hi­ szen mindenki tudta, hogy a háború nem tréfadolog és nemcsak mi, hanem az el­ lenség is fog lövöldözni, és bár a hadi filozófusok kiszámították, hogy csak min­ den százhuszadik golyó talál, mindenki félt attól, hogy ő lesz a százhuszadik. Nem kell azonban csodálkozni, mert a bevonult tartalékosok még a világon sem voltuk, mikor a boszniai occupaciós háború lezajlott és féltették életüket és testi épségüket. Mindjárt itt meg kell jegyeznem, hogy büszkék lehetünlc a mi magyar em­ bereinkre és amint a továbbiakban kide­ rül, a magyar paraszt és paraszt asszo­ nyokra is. A mezőkövesdi népfölkelők között, akik bevonultak, sok tényleg rokkant em­ ber volt, s amikor bevonultak, az őket mustráló tiszt látva, hogy betegek, a tar­ talékkórházba küldte a 106. sorozás! té­ tel szerint felülvizsgálatra. Csak két esetet akarok kiemelni a sok közül, Szabó György és Kovács Fe­ renc népfölkelő bevonult és hozzám ke­ rült felülvizsgálatra, Szabó idült tüdőtáguNagy őrömmel fogadott a főtörzs­ lásbaa, Kovács pedig epekőbántalomban Sok meggondolás! időnk nem volt, orvos, mert Wlenben együtt szolgáltunk szenvedett, megállapítottam, hogy mind­ kettő, hadi szolgálattételre teljesen al­ kalmatlan, de még helyi (locáiu) szolgá­ lattételre sem alkalmasak. Délelőtt 11 órakor riportra vittem őket, a főtörzsorvoshoz, ö is helyben hagyva döntésemet, rövid utón felmen­ tette a hadi szolgálat aló). De sem Kovács sem Szabó ebbe nem nyugodott bele, hanem a követke­ zőkkel érveltek, hogy ők ahogy bírják szolgálni kívánják a Hazát, Miskolcion helyi szolgálatot kívánnak teljesíteni, és a náluk egészségesebb katona, ki ezt a helyi szolgálatot végezte volna, menjen a frontra, ahová Ok betegségük miatt, nem mehetnek. Így is lett és másnap már mint kül­ dönc ordonancok teljesítettek szolgálatot, mondom nem csak ők ketten, hanem sok a bevonult földmivelő közül így gondol­ kozott. 1914. augusztus 14-én a miskolezi tartalékkórházba érkezett 680 beteg, de meg jegyzem már most is, sok nem beteg. T. i. a ravaruszkai csatára való elő* készületek alkalmával, a Lemberg kör­ nyékbeli összes kórházakat kellett kiürí­ teni, ez oly hirtelen történt, hogy vagy hiányos, vagy éppen semmiféle okmány­ nyal érkeztek hozzánk, természetes, hogy becsúszott sok szimuláns is, de sajnos nemcsak Samborban, Lembergben stb. evacuált kórházakban vesztették el fejü­ ket, de a miskolezi tartalékkórház alkot­ mányos parancsnoka is. Mint mondottam volt, a miskolezi tartalékkórházat, a gömöri pályaudvar melletti kaszárnyába helyezték el, nem volt semmi kórházi felszerelés, csak a puszta ágyak, u. n. kavallettek, kemény ■ulmazsákkal és az ismert háromstögletat, még keményebb fajaié való hangéi �A MUNKA 2 oldal utóbb aláássák ennek az uj állam­ nak az alapját is. A viszonyok ott is éppen olyan kevéssé rózsásak, mint Romániában és Szerbiában. Azért ott is állíthatnák a májusia­ kat, meghúzhatnák a harangokat és ünnepelhetnének addig, amig még lehet, mert néha, amint a példa mutatja, örülni lehet azon is, hogy a pünkösdi királyság olykor talán tiz esztendeig is eltarthat. A bomlás útja. Aki figyelemmel kiséri a szociálde­ mokrata párt belső életét, az esztendők óta egy lassú bomlás folyamatát állapít­ hatja meg, amelyet az erőszakos, de te­ hetségtelen pártvezetőség hiába szeretne a látszólagos vasfegyelem szigorával el­ fojtani. Bár sok belső harc a kulisszák mögött folyt le, mégis elkerülhetetlen volt, hogy időnkint a súrlódások nyih ellentétekké ne fajuljanak s igy a nagy­ közvélemény tudomására ne jusson en­ nek a bomlási folyamatnak egy-egy fázisa. Ismeretes, hogy a vasmunkások szakszervezete már régebben kétfelé sza­ kadt s körülbelül háromezer vasmunkás teljesen szeparálta magát a mai szociáldekorata pártvezetőségtől, akikhez ké­ sőbb még körülbelül 3000 más vasipari szakmunkás csatlakozott, úgy hogy maga ez a szárny hatezer olyan munkást szám­ lál, akik nyíltan megtagadták a pártveze­ tőség terror uralmát. Az utóbbi időben ez a bomlási fo­ lyamat még erősebben volt megállapít­ ható és csúcspontját érte el a pártveze* tőség szerencsétlen határozatával kapcso­ latban, amikor Hercegh Ferenc barátsá gos feszólitását dölyfös, de könnyelmű gesztussal elhárítva a magyar munkásság java részét maga ellen ingerelte ez a két balkezes vezetőség. A dorogi bánya­ munkásság nemes példáját követte To­ kod munkássága, az állami vasgyárak, a veszprémi Kötő és Szövőgyár munkásai és a keresztényszocialista munkásság ősz* szessége. Persze most nagy a kapkodás a szociáldemokrata vezérek között, hiszen maguk is látják, hogy milyen végzetes lépést követtek el, amikor megtagadták Pikler tmil egykori szociáldemokrata képviselőn kívül a vezetők közül kivált Migray József is, a Népszava vezér­ cikk Írója. Nem túlzás tehát a szociáldemok­ rata párt bomlásáról beszélni s ennek a bomlásnak kétségtelenül a tehetségtelen vezetőség az oka. Ez a vezetőség fennen hirdette és hirdeti magáról, hogy egye­ dül ö ismeri a nyugati államok közgon­ dolkozásának széljárását, de hogy ez mennyire nem igy van, bizonyíték a Le Temps című nagy francia lapnak, a fran­ cia kormány félhivatalosának egy cikke, amelyben hangsúlyozza, hogy a Magyar Mikor az ebédről visszakerültem a tartalékkórházba, csodálkozva láttam, hogy a megérkezett beteg katonák még mindig ott feküdtek a föl­ dön, persze élelmezésükről, sem elhelye­ zésükről senkisem gondoskodott, pedig csak az előtte való nap estéjén valahol Mezőlaborczon kaptak nagyon vékony vacsorát, mert rendszerint a kórházvonato­ kat a legkülsőbb vágányokra terelték, mert az u. n. Marsch kompániákat vivő vonatoknak tartották fenn a fővágányokat. Ezt a körülményt bejelentettem a főtörzsorvosnak, ki borzasztóan felhábo­ rodott ázon, (katonai czopfos müfelháborodásj hogy eddig nála azt nem jelen­ tették be, megkért, hogy intézkedjek ez ügybenI Akkor oly pocsékolás volt a konyhá­ ban. oly sok mindenfélét sütöttek-főztek, hogy ha mint inspekciós „ételkóstolóra* mentem a konyhába, az összes asztalok tele voltak rakva mindenféle húsnemüekkel, már ezt látva, aznap enni nem tud­ tam, ez a körülmény pedig lehetővé tette, hogy az udvaton fekvő katonajövevénye­ ket tudtam „spájzolni*. Lassan esteledni is kezdett, akkor már Miskolczon hűvösek voltak az esték és az udvaron levő katonák nagyon hiá­ nyos ruházatban érkeztek volt, a legtöb­ bnek csak egy úgynevezett „Aennelleibcl* volt, összehívtam a kartársaimat és azt a parancsot adtam ki, kogy kiki szál­ lásolja el az osztályán, a , megérkezett katonákat, mert ha leszáll az est világi* Revíziós Liga a magyar kormány műkö­ désétől el van választva s kioktatja a szociáldemokratákat, hogy a Liga nem óhajt Habsburg propagandát folytatni, amely propaganda különben is igen tá­ vol áll a magyar kormány érdeklődési szférájától. A szociáldemokraták tagadó válaszának egyik megokólása t. t. épen az volt, hogy a Liga Habsburg propa­ gandát csinál s ime most egy francia lap oktatja ki az igen tisztelt párt vezetőséget súlyos tévedéséről. Mondanunk sem kell, hogy nem fo­ gunk gyászkönnyeket hullatni, ha a szo­ ciáldemokrata pártban a bomlás tovább folytatódik, hiszen a pártot elhagyó mun­ kások, magyar testvéreink s ha jól dol­ gozó becsületes emberek továbbra is meg fogják tudni szerezni ebben az országban a megélhetésüket úgy. mint eddig, vagy talán még jobban is. Talán a magyar szo­ ciáldemokrata párt vezetősége az egyet­ len az egész világon, amely nem akarja látni, hogy ma már nincs internacionálista szociáldemokratizmus. Az események majd felébresztik hasznára az országnak s hasz­ nára elsősorban a félrevezetett derék ma­ gyar munkásságnak. Az ipari hazafiság. Irta: Kresz Károly m. kir. kincstári főtanácsos. A háború előtti boldog években a politikai kérdések voltak a közélet elő­ terében. a közgazdasági kérdések közül inkább csak azok, amelyek az Ausztriá­ val való viszonylatban bírtak érdekesség­ gel. A közvélemény foglalkozott az ön­ álló jegybank kérdésével, de mindkét nagyjelentőségű ügynek inkább csak a politikai oldala fűzte magához a közfi­ gyelmet és a magyar ipar érdekében, sajnos, szajmatüzként fellángolt „tulipán­ mozgalom* is inkább politikai akció volt, mint közgazdasági. Valutapolitika, keres­ kedelmi mérleg, fizetési mérleg és más fontos közgazdasági témák foglalkoztat­ ták ugyan a szakköröket, de alig tartva számot a nagy közönség figyelmére, sze­ rényen meghúzódtak a lapok a közgaz­ a magyar revíziós mozgalommal a közös­ dasági rovataiban. séget. Alig múlik el nap, hogy a parla­ A mai közélet telve van gazdasági mentben fel ne állna egy-egy szocialista szónok a párt revizióellenes állásfogla­ problémákkal és ezek a közvélemény fo­ lását mentegetni s a Népszava is egymás­ kozott érdeklődésével találkoznak: Ha után bocsájtja ki dörgedelmeit, legújabban ennek az lenne az oka, hogy nálunk is már azt bizonyítgatva, hogy épen Kun- úgy kezdik értékelni a közgazdasági fiék voltak az elsők, akik a revízió gon­ problémákat, mint már régtől fogva a dolatának szükségességét felvetették. nyugati országokban akkor ezt örvende­ Mindez azonban nagyon keveset használ, tesnek möndhatnók. Sajnos, azonban a mert a pártot nemcsak nagy munkástö­ mai társadalmunkban megnövekedett ily megek hagyják ott, de többek között irányú érdeklődésnek az első és fő oka formájú u. n. vánkossal, még csak a vil­ lany sem volt felszerelve sem a szobák­ ban sem az udvaron, szóval nagyon kez­ detleges volt minden és igy a megérke­ zett 680 beteg ott feküdt a nagyterjedelmü kaszárnya udvarán. Salgótarján 1929. május 18 tás nélkül ez nagyon nehezen fog menni és a hideg éjszakán át, nem hagyhatjuk az embereket az udvaron. Ez meg is történt, de bizony nem számítottunk a főtörzsorvos katonai egy­ másutánjával, mert amig örültünk, hogy a szegény katonákat végre valahára me­ leg hajlékba juttattuk, addig a főtörzs­ orvos máskép gondolkozva, szörnyen méltatlankodott, hogy tudta és beleegye­ zése nélkül mertünk intézkedni és hogy minden reglamán nélkül, egyszerűen úgy bántunk a katonákkal, mintha valami ci­ vil emberek volnának. Nagyon féltem attól, hogy képes lesz a szegény embereket „viszakozni*, hogy aztán úgy Isten igazában, katoná­ san helyezze el újra a diszlokációs helyre. — Mikor este 7 órakor conferenciára gyűltünk össze kérdeztem, miért kiabált annyit, mikor maga is beláthatta, hogy helyesen cselekedtünk, azt felelte: látszik rajtad, hogy 30 évig nem foglal­ koztál katonaügyekkel, mert rendnek muszáj lenni. 1914. augusztus 18-án, a király szü­ letés napján nagy parádé volt Miskolcon és a tartalék kórházban, éppen a csapat­ kórház kápolnájában tartott istentiszte­ letről távoztunk, mikor egy százados ar­ ról beszélt, hogy Szerbiában nagy dőlgok fojynak és minden valószínűség sze­ rint őfelségének születésnapja alkalmá­ val Szerbiát, a meghódított balkáni légnagyobb tűzfészkét, leteszik a trón zsá­ molya elé, mint születésnapi ajándékot. Volt erre nagy muri, az emberek tomboltak örömmámorukban, mert bizton remélték, ha ez megtörténik, vége a há­ borúnak. De sajnos ebből nagyon kelle­ metlenül ábrándultunk ki. az, hogy még a békeidőban. a maihoz képest, gazdaságilag sokkal jobban ment aránylag, a dolgunk, addig ma, az őszszes nagy gazdasági kérdések súlyát mindenki a saját legegyénibb viszonyai­ ban is nyomasztólag érzi. A közgazdasági problémák között kétségtelenül a legnagyobb fontosságú a fizetési mérlegnek és ennek keretén belül, a kereskedelmi mérleg passzivitá­ sának kérdése, amelynek megoldása ér­ dekében a kormánynak, minden közgaz­ dasági tényezőnek és az egész társada­ lomnak a legsürgősebben össze kell fog­ nia, addig, mig a lejtőn a megállás le­ hetséges. A kereskedelmi mérleg egyenlege, vagyis a külállamokba irányuló kivitel és a külföldről behozott áruk értéke között való különbözet országunk rovására évről-évre nagyobb és 1928-ban már 370 millió pengőre rúgott, ami annyit jelent, hogy naponkint egy millió pengőt meg­ haladó értékű áruval jött több az or­ szágba, mint amennyi innen külföldre ment. Igaz, hogy más. hatalmasabb álla­ mok kereskedelmi mérlege is, sokkal na­ gyobb passzív egyenleget mutat, de mig Anglia, vagy Hollandia ezt a hajózási, vagy az akkor üresen álló, a gőmöri pályaud­ var melletti kaszárnyában helyezték el, a kaszárnya öt pavillonból állott, melynek hátterében a kb. 50—80 ágyas csapat­ kórház állott, mely nagyszerűen fel volt szerelve, annál primitívebben volt szerelve a kaszárnya, mely kétemeletes épületekből állott 60—60 szobával, némelyikben még több szoba állott rendelkezésünkre, de közönséges közlegényi felszereléssel, csak petróleumlámpákkal világíthattunk este és csak később vezették be a villanyvilágítást. Az első .időben csak soroztunk és iskolát tartottunk a beosztott u. n. ápo­ lókkal, borzasztó nehezen ment az ügy, mert az ekétől behívott földmivelők, mindenhez voltak alkalmasabbak, mint az ápolás művészetéhez, szinte örültünk, mikor megkaptuk a 680 beteget, mert most nem kellett tanítani, hanem aktív szolgálatot végezni. Amint este elhelyeztük a kiürített területekről hozzánk küldött katonákat, az esti conferencián ki lett adva a parancs, hogy holnap reggel kezdődik a rendes kórházi szolgálat, vagy hét órakor az összes orvosok megkezdik a vizitet, d. e. az összes orvosok kötelesek résztvenni, délután 4 órakor pedig az alantasabb orvos látja el a vizitet. Reggel hat órakor már ott voltunk mindannyian a parancsnoksági épületben, ahol elolvastuk a rapportot, tudomásul vettük ki lesz közöttünk az inspectiós, hányszor kell éjjel a „Rundét* megcsi­ nálni, szóval teljesen tájékoztatva ment mindegyik orvos, a neki beosztott osztályára. •• Minden szoba előtt ott várt az ápoló és katonásan jelentette, hogy Mint mondottam a tartalékkórházat ebben a szobában hány beteg fekszik, kereskedelmi közvetítő tevékenységgel, külföldön elhelyezett tőkéinek kamatai­ val Svájc és Olaszország pedig hihetet­ len nagy idegenforgalmával tudja ki­ egyenlíteni, addig mi kamatokkal is tar­ tozunk a külföldnek és idegenben sokkal többet költünk, mint amennyi a külföld­ ről felénk irányuló idegenforgalomból az országba jön. « Minden métermázsa fa, minden mé­ ter textiláru, minden ív papír és minden egyéb áru, amelyet külföldről hoznak, hazánknak a külfölddel .szemben való el­ adósodásit fokozza. Ezt az eladósodási folyamatot meg kell állítani és minthogy e részben, az ország legegyetemesebb érdekéről van szó, abban kell keresni az igazi hazafiadgot, hogy mindenki, a maga tehetségé­ hez képest, működjék közre, hogy a té­ ren a javulás lehetővé váljék, államnak és magánosnak, termelőnek és fogyasztó­ nak, nagyjövedelmünek és kisjövelmünek, itt egyaránt lehet és kell is teljesíteni kötelességét A kormány hivatása meg­ felelő külkereskedelmi politika inaugurál£sa, hogy ezáltal a magyar termékek ki­ vitelét lehetővé tegye, de egyúttal arra is ügyelnie, hogy úgy maga, mint az öszszes közületek, ott, ahol ez lehetséges, magyar árut fogyasszanak, még akkor is, ha ez a megszokástól eltérést jelent. Hogy egy kis példát említsek: Olaszor­ szágban a telegráfpóznák kőből vannak a faimport csökkentése végett. Nálunk is sokat lehet és kell e tekintetben tenni, hiszen behozatalunkban a fa és a fa­ anyag nem kevesebb, mint 150 millió pengővel szerepel, minthogy erdőinket a trianoni békeszerződés következtében el­ vesztettük. Az e téren való kezdeménye­ zés és kísérletezés irányitása szintén ál­ lami feladat. Az államnak kell továbbá ügyelnie arra is, hogy úgy a maga, mint a vármegyék, városok és egyéb közüle­ tek befektetései, kizárólag produktív cé­ lokra történjenek és pedig tekintet nél­ kül arra, hogy a befektetés külföldi, vagy belföldi pénzből történik-é, ami itt vég­ eredményben mindegy. De nézzük a termelőt. Abban az óriási versenyben, amely ma az uj pia­ cok megteremtése és a régi piacok meg­ tartása érdekében nemzetközi téren fo­ lyik, a gazdának minden téren qualitásárut kell termelnie, ezt standardizálás utI'án piacképessé tenni és arra kell töre­ kednie, hogy külső kiállításban, csoma­ golásban versenyezzen a külföldi áruval. Akkor azután majd nem ütközünk lépten nyomon abba a szégyenbe, hogy kalifor­ niai almát, svéd sajtot és dán vajat lá­ tunk a mi piacunkon, ahelyett, hogy a mi gazdasági termékeink árasztanák el a világpiacot. és hogy máskülönben újság nincsen, az első napon rendben ment minden, de nem úgy már másodnaponl Mert reggel óta a tartalékkórház bucsujáróhelyre változott át, a hatalmas udvarokat megtöltötte Miskolc városának elitje és nem elitje-és a mi betegeink, éltek a conjuncturával, mert a közönség, nem jött üres kézzel és ki legjobban Háry-zott, az többet kapott. De hát mi nekünk vizitet kellett tartanunk, az ajtó előtt álló ápoló, ugyan alásan jelentette, hogy a szobá­ ban 16—18 beteg van, de amikor belép­ tünk, üresek voltak az ágyak, egy lélek sem volt a kórteremben, mint lent háryzott az udvaron. Hát — mondom a két collegámnak — azt én nem tűröm, vizit-vizit, dél­ után 1 órakor van a látogatások ideje, azt használják ki */<4-ig, vagy kórház, akkor legyen kórház, vagy zsibáru vásár akkor tegyenek ide „Handlékat* nem orvosokat, gyerünk a főtörzsorvoshoz, hadd csináljon rendet. Bejelentettem a főlörzsorvosnak, de itt nemcsak hogy orvoslást nem találtam, sőt arra kért, most a háború kezdetén, mikor nagy a zűrzavar, ne lépjek föl katonai szigorral, mert a napi lapok le­ rántanak bennünket. A miskolezi Abázzia * kávéházban volt az újságírók főhadiszállása és a tartalékkórház .tisztjei (orvosok és tisztek) esténkint ott töltöttünk egy* két órát, ilyen alkalomkor interpelláltam az újság­ írókat, rossz nemmel nézték-e, ha a mostani tarthatatlan állapot helyébe, ka­ tonai rendet és fegyelmet teremtenék, helyeselték nézetemet és másnap nyom­ ban meg kezdtem a rendcsinálást. (Folyt, köv, �Salgótarján, 1929. május 18 Az iparnak is minden ágában, olyat kell termelnie, amely alkalmas a külföldi áru kiszorítására és ahol lehet kivitelre, a kereskedelemnek pedig, saját jól felfo­ gott érdekében előnyben kell részesíte­ nie a magyar árut, meg kell ezt kedveltetnie a vevőközönséggel, mert a magyar kereskedőnek a közönséget arra kell ne­ velni, hogy a magyar áru a legtöbb eset­ ben van olyan jó, mint a külföldi. A fogyasztó meg magyar árut kö­ veteljen a kereskedőtől, amikor a kül­ földi áru mellőzhető. A MUNKA Dornyay Béla reálgimnáziumi tanár, a Műemlékek Orsz. Bizottsága lev. tagjánák kiséretében és kalauzolása mellett, megtekintette Somoskö várromját, vasár­ nap pedig a már majdnem teljesen res­ taurált mátraverebélyi gótikus templomot, továbbá Szentkutat, ahol csatlakozott a salgótarjáni kirándulókhoz. Halálozás. Széman Endre rima­ szombati prelátus, prépost plébános, a rozsnyói kath. főgimn. egykori tanára 72 éves korában Rimaszombatban meghalt, ahol 30 évig volt plébános. A közsze­ retetnek és közszeretetnek örvendő ma­ gyar papot egykori lanitványa Dittel István rozsnyói kanonok temette fényes papi segédlettel. Temetésén a magyar Rimaszombat minden számottevő egyéni­ sége megjelent. Dittel István megható gyászbeszéd keretében búcsúzott a nagy tekintélynek örvendett néhai plébánostól, aki tavaly városunkban tartózkodott Traum Péter plébános beiktatásán. — mint értesülünk — 7 stáció felépíté­ sére már vállalkoztak magánosok. — F. hó 16-án a városháza tanácstermében szükebb körű értekezletet hivott össze Traum Péter esperes plébános és Horváth László tanácsnok. Megjelent az értekezleten Dr. Förster Kálmán polgármester is. Az ér­ tekezlet hálás köszönetét mondott Veres Zoltánnénak a telek nagylelkű átenge­ déséért, a polgármesternek eddigi támo­ gatásáért, továbbá Dr. Pitta Lipót rendőrfőtanácsnok és Tóth Gyulának eddig végzett nagy munkájáért, akiknek lelkes buzgólkodása megteremtette a megvaló­ sulás reális előfeltételeit. A közel jövő­ ben erőteljes gyűjtési akció indul meg olyan formán, hogy a nagyközönség ne­ héz anyagi helyzetét figyelembe véve, negyedévi kisebb részletekben is lehet adakozni. Megható a nagy lelkesedés ami e téren tapasztalható. Szegény özvegyek és gyermekek viszik el megtakarított fil­ lérjeiket a plébániára és ajánlják fel ké­ zimunkáinkat a nehéz terepen, mely nemsokára úgy hitéleti, mint művészi szem­ pontból büszkesége lesz városunknak. 3 oldal Virágkedvelőknek fontos Ha igazán gyönyörű cserepes vi­ rágokat, szobanövényeket, kerti­ virágokat akar nevelni, használjon: KUTASY-féle S I R I U S NÖVÉNYTÁPSÓT Ez a 16 év óta nagyszerűnek bevált, többször kitüntetett reális készítmény nagy segítségére lesz önnekl Virágait bámulni fogják/ Szerezze be azonnal, de csakis Siriust fogadjon ell Egy csomag (15 adag) bő utasítással 1 P 20 f. Kapható drogériákban, gyógy­ szertárakban, mag- és virágüzle­ tekben mindenütt. 5 csomagot bárhová bérmentve küld a készítő cég: Kutasy Dániel „Sirius** la­ boratóriuma. Balassagyarmat. Arra a nagy kérdésre tehát, hogy a kereskedelmi mérleg óriási passzivitá­ sának csökkentése érdekében mit kell tenni, a behozatalt kell-e csökkenteni, vagy a kivitelt fejleszteni, a válasz csak az lehet: magyar árut kell venni min­ denütt, ahol erre mód van, hogy ezáltal a behozatalt lejebb szorítsuk és másrészt fokozni kell a termelést, fokozni kell a kivitelt és e kettős el érdekében össze kell fogni minden gazdasági és társa­ Köszönetnyilvánítás. Mindazok­ dalmi tényezőnek, mert ez az igazi hanak, akik az „Anyák napját** szives rész­ za fiság. véttel és támogatásukkal örökké emléke­ A Madách Társaság felolvasó zetes, fenséges ünneppé avatták, ezúton estje f. hó 26-án vasárnap este lesz. Az zaszeretetei és vallásos érzelmeket nevel­ mond hálás köszönetét a salgótarjáni áll. estély teljes műsorát alabb közöljük. A jék, mert e két lelki tartalom nélkül, a iskolák Tantestülete. magasnivóju előadások bizonyára telt mindnyájuk édes anyját, a mi sokat szen­ Szentkút! kirándulást rende­ házat fognak vonzani ez alkalomból. A vedett és porig megalázott magyar Ha­ Pünkösdi istentiszteletek a zett május 12-én a Szent Erzsébet nőegyzánkat újból naggyá és boldoggá soha­ Kath. templomban úgy vasárnap, mint let és Leánykongregáció* A kirándulok pontos megjelenésre nagy súlyt helyez a sem tehetjük. Szerénységre és egyszerű­ rendezőség, nehogy az előadásokat s hétfőn a rendes időben tartatnak meg. nagy része szentségekhez járult a kong­ egyúttal a figyelni óhajtó közönséget is ségre intette a magyar anyákat, figyel­ Istentiszteletek rendje az evan- regáció énekkara pedig Loser László kar­ zavarják a késve érkezők. — Meghívó. meztetve őket, hogy a külső és idegen gélikus egyházban. Pünkösd I. ünnepén nagy, orgona játéka mellett a szentmisét A Nógrádvármegyei Madách Társaság f. divat utánzása helyett, gyermekeik egy­ d. e. 10 órakor istentisztelet, utána úr­ szép énekekkel tette áhitatra-keltőbbé. hó 26-án, este fél 9 órai kezdettel, a szerű, házias nevelését tartsák minden­ vacsora. Lapujtőn is d. u. 5 órakor is­ A délutáni, kedélyes időtöltés után a salgótarjáni r. kath. Olvasókör nagyter­ kor magyar anyai kötelességüknek. Majd tentisztelet. Pünkösd II. ünnepén d. e. mátraverebélyi 14 századbeli újonnan res­ mében „Felolvasó estét** rendez, melyre a gyermekek sokaságához szólt, intve Baglyasalján Istentisztelet és úrvacsora. taurált templomot néztük meg, ahol dr. Salgótarján r.-t. város közönségét tiszte­ őket, hogy szeressék édesanyjukat, mert D. u. 5 órakor a protestatio és a Kiskáté Dornyai Béla tanár adott szakszerű ma­ lettel meghívjuk. Műsor: 1. Hiszekegy, nekik köszönhetik a földön a legnagyob­ hivatalos emlékünnepe. gyarázatokat. énekli a salgótarjáni r. kath. Olvasókör bat: az életüket. Majd Gregerson Lujza felszólalása után az áll. iskolák egyPünkösdi reL istentisztelet Jó szomszédok. Napi lapjaink — dalárdája. 2. Rákóczi nyitány, játsza a sorrendje: Ünnep első napján vasárnap kivéve a Népszavát — gyakran kifejezést bányatársulat zenekara. 3. Elnöki meg­ egy növendéke, Dr. Visnovszky Re­ d. e. 9 órakor Kisterenyén konfirmátió, adnak ama komisz szekatúrának, zakla­ nyitó, tartja Jeszenszky Kálmán, prelátus, zső kir. tanfelügyelőnk, hatásos alkalmi utána urvacsoraosztás. Ünnep második tásnak, melyet a csehszlovák megszállott alelnök. 4. Pályi Pál r. tag, elbeszélést versével, az együttes dalárda és a bá­ nyatársulati zenekar közreműködésükkel napján, hétfőn d. e. 10 órakor helyben, területre álutazó magyaroknak sokszor olvas fel. 5. Györgyffy Sándorné r. tag, az evangélikus templomban úrvacsora­ el kell türniök minden indokolás nélkül. a) Leszt: Le Rossignol, b) Brahms: Ma­ járultak hozzá az ünnepély fényének emeléséhez. Az anyák napjának sikeres osztással egybekötve. — Horváth László karancskeszi plébá­ gyar táncok, zongraszám. 6. Dr. Vis- rendezése Sztaukovics János ig. tanitó Előléptetés. A helybeli zászlóalj nos f. hó 15.-én cseh vízummal ellátott novszky Rezső r. tag. költemények. (10 agilitását dicséri. köréből kapjuk a hirt, hogy Szanyi Ede szabályszerű útlevéllel a meghalt rima­ perc szünet.) 7. Ábrád: Parasztbecsület főhadnagy május 1-vel századossá lé­ szombati prelátus temetésére utazott Fü­ c. operából. Mascagnitól. Előadja a bá­ A Roykó-féle Tiszaujlakí ba­ pett elő. leken át, ahol a cseh határrendőrség le­ nyatársulati zenekar Gábriel Antal kar­ juszpedrő mindenütt kapható. nagy vezetésével. 8. Kondor Vilmos r. Kinevezés. Stepanek Sándor hat­ tartóztatta és Losoncra kisérte. Itt órák tag, elbeszélés. 9. Dr. Kovách Béla r. Az Evangélikus Nőegylet múlt vani h. főnököt a pásztói állomás főnö­ hosszát kellett ácsorognia őrizet mellett tag gordonkajátéka. 10. Nógrádi Pap De­ vasárnapi vallásos estéjén szép számú kö­ kévé nevezte ki fölöttes hatósága. A a rendőrségen, mig a tenniszezo főkapi­ zső r. tag, költömények. 11. Dr. Kossaczky zönség figyelt fel az est ünnepi rendjére, városunkban közszeretetnek örvendő tányt előkeritették, aki bár szabadon bo­ Arnold r. tag.* idegen költőkből. 12. Du­ amelynek során először Sztrokay Dániel csátotta, de megtiltotta, hogy a várost főtisztviselő kinevezése osztatlan örömet dás János vendég: Magyar dalok cigány- mondott imát és olvasott bibliát, majd az elhagyja. Másnap délelőtt megengedték, keltett. hogy a rimaszombati temetésen megje­ zenekisérettel. 13. Elnöki zárszó Jeszenszky Evangéliumi Leányegylet énekkara adott Személyi hír. Dr. Förster Kálmán lenjen, mely után tartozott jelentkezni Lo­ Kálmán. 14. Himnusz. Beléptidij nincs, elő egy koráit, ezután általános érdeklő­ polgármester és neje f. hó 12-én nyári soncon és azonnal elhagyni a felvidéket. önkéntes adományokat a Madách Társa­ dés közepette Gregersen Lujza, a Prot. üdülésükről visszaérkeztek. — A polgár­ — Ez az eset csak egy kis láncszeme ság kulturális céljaira szívesen fogadunk. Nőszövetség titkára tartotta meg előadá­ mester f. hó 13-án átvette hivatala ve­ annak a sorozatos és brutális eljárásnak, A Madách Társaság nevében: Jeszenszky sát. A nő szerepe az egyházépités szol­ zetését. amiket a rémeket látó muzsikus nemzet­ Kálmán a társaság elnöke. Dr. Kossaczky gálatában. Tartalmas biblikus alapú és Halálozás. Mateidesz József volt től el kell tűrnie a magyar állampolgár­ Arnold titkár. A város és a járás nevé­ őszinte lélekből fakadó előadásában ki­ zagyvapálfalvai, jelenleg hatvani állomás­ nak, akinek évezredes joga és a világhá­ ben: Dr. Förster Kálmán polgármester. fejtette, hogy a nőnek igen fontos és főnök neje 44 éves korában Budapesten ború tengersok magyar mártírjának ál­ Veres Zoltán járási főszolgabíró. Előadás jelentős teendői vannak az egyházi szol­ elhunyt. Férje Hatvanba szállíttatta fele­ dozata révén egyedül kellene uralkodnia után tánc. gálatban, ha nem is a vezetés terén, ha­ ségének holttestét, amelyet nagy részvét Nagy Magyarországon, összeszoritott Az Anyák napjával kapcsolat­ nem annál inkább a csendes és az ala­ mellett f. hő 16-án temettetett el — a fogakkal, ökölbe szorított kezekkel med­ ban rendezett szinelőadáson felülfizettek: pozásokat eszközlő építés terén. Megkapó megboldogult utolsó kívánsága szerint — dig keli még várni a megszállott terület Szente László 10 P, Légrády Béla 4 P, képekben rajzolta meg a biblikus nő hely­ Dr. Csengődy Lajos helybeli lelkész. Az sokat szenvedő magyarságának? Elég volt dr. Molnár Gyuláné 2 P. zetét a mai modern légkörben, amelyből elhunytban Dorozsnyák Géza Takarék­ a szép szavakból és biztató Ígéretekből, Táncestély. A Kath. Köri dalárda az igazi érték lassan kiveszőben lenne, pénzt. igazgató leányát gyászolja. bot kell ide csupán, melytől úgy elmene­ f. hó 19-én pünkösd vasárnapján, este 9 ha a hit ereje meg nem tartana mégis so­ Halálozás. Vecsera János honv. kül a cseh és oláh, hogy azt sem mondja órai kezdettel tánc-sstélyt tart. Belépődíj kakat az egészséges vallási erkölcs és száz, neje sz. Zsélyi Irma Mária f. hó soha, hogy itt járt. Azt az erkölcsi és családjegy 2 P, személy jegy 80 fillér. magyar tisztesség utján. Előadása után, 8-án Budapesten 22 éves korában el­ anyagi rombolást, melyet a teljes meg­ A d^lárdisták ezúton is szeretettel meg­ amit nagy figyelemmel hallgatott mind­ végig a közönség. Köntzey Ferencné hunyt. A holttestet a megboldogult szü­ csonkítás okozott, nem sokáig birja né­ hívjak a tánckedvelő közönséget. ajkáról hangzott el Prohászka Lajosné lei Zsélyi Géza és neje Csatárba (Cseh- pünk és megszállott terület magyarsága. Anyák napja f. hó 12-én d, e. szerzeménye Kovács Géza avatott kézre Szlovákia) szállították. Nógrád Szakaiból Türelmük fogytán vaó, ha rövidesen 11 órakor tartották meg a helybeli áll valló kísérete mellett. Nem csak tetszést, kocsin vitték át az Ipolyon a koporsót, nem történik gyakorlati lépés, a magyar el iskolák a Mansz közreműködésével az de általános feltűnést keltett úgy a mes­ amelyet a busái plébános szentelt be a erő összeroppan s a rablók hada vérsze­ anyák napjának ünnepét. Ez alkalommal túlsó oldalon megható jelenetek között. met kapl A külső hóhérokkal együtt dol­ a hősök szobra előtti téren megjelentek terien megkomponált és megszövegezett Az Ipoly innenső partjáról megtört férje, goznak a belső hóhérlegények is, akik az összes iskolák növendékeikkel s a dal, mint maga az előadás, amelynek ha­ a magyar honvédszázados tekintete ki­ Istent és Hazát gyűlölnek és igy minden város nagyszámú közönsége. Az ünne­ tását legjobban az mutatja, hogy a szer­ sérte el utolsó utján a fiatal asszonyt, erkölcsi alap nélkül álló tömeget akarnak pély a Hiszek Egy Istenben magyar ima zeményt megszállott terület egyik váro­ akinek közeli sírját sem keresheti fel a szerezni, melyet akkor használhatnak fel eléneklésével kezdődött a róm. kath- sában is megkívánják szólaltatni. A ve­ trianoni határ miatt. Zsélyi László helybeli aljas céljaiknak, mikor arra parancsot kör, a kér szocialista és a palackgyári gyeskar Kovács Géza által vezetet kitü­ O.K.H. igazgató bátyjának egyetlen gyer­ kapnak a vörös szolidaritástól. Figyeljen olvasókör együttes dalárdája énekelt. A nően sikerült hazafias dala után dr. Csen­ fel minden magyar ember s teljesítse a gődy Lajos szóit a bizonyságtevő aszmekét gyászolja az elhunytban. parancsot, amit kapni fog a revízió érde­ megnyitó beszédet és az ünnep jelentő­ Kinevezés. Galgó József postafő­ kében, mely nélkül soha sem lesz nyuga­ ségét Szederkényi Anna írónő helyett, szonyokról s ima és közének után a val* lásos est véget ért. nök m. kir. postafelügyelőt, főfelügyelővé ki betegsége miatt az ünnepélyre le nem lom és rend ebben az országban. jöhetett, özv. Zemplényi Lászlóné mél­ nevezte ki a posta és távirda igazgató­ Revíziós gyűlés. Az acélgyári Tűz. Lapujtő községben f. hó 10-re tatta. Mély hatású beszéde, melynek min­ Sportpályán f. ho 15-én hatalmas méretű, ság. A turisztikai, charitativ és egyéb áldozócsütörtökön éjjel, a den mondatából az igazi magyar anya, impozáns gyűlés folyt le. Az Acélgyár társadalmi téren is agilis munkát végző virradólag főnököt és nejét ezalkalomból számosán Hangya Szövetkezet üzlethelyisége, a gyermekét szerető és hazz ájáért aggódó összmunkássága politikai pártállásra való keresték fel szerencsekivánataikkal, miket benne felhalmozott áruval együtt teljesen lelke sugárzott ki; könnye kre fakasztotta tekintet nélkül határozta itt el, hogy csat­ a szerkesztőség nevében mi is tolmá­ leégett. Előző este a korcsma helyiség­ a jelenlevőket. Büszkesé* jtöl csillogott lakozik a „Revíziós** Ligához. A gyűlést ben éjfél után 2 óráig voltak vendégek szeme, amidőn kijelentet te, hogy kilenc egybehívó munkásság a gyűlés vezeté­ csolunk. Személyi hir. Dr. Szönyi Ottó, a s ezek távozása után a fűszeres üzletben gyermeket nevelt föl, sok; tzor fáradságos sére Balhauser István főmérnököt kérte Műemlék Orsz. Bizottságának központi ütött ki a tűz. A kivonult tűzoltóság reg­ nehéz, átvirrasztott éjsz akák árán, de fel, akit közgyűlési elnökké egyhangú előadója, í. hó 11—12-én városunkba^ gelig tartó megfeizitett munkával lokali­ azért sohasem zúgolódott, sohasem pa­ lelkesedéssel választottak meg. Ezután zálta a tüzet, úgy hogy tovább nem naszkodott. S most nincs, nagyobb bol­ Percze István acélgynii munkás mindenre időzöt. Ugyanis az egyházhatóság felké­ terjedt. Az tűz oka ismeretlen. dogsága a földön, mint kilenc élő gyer­ kiterjedően megrázó képekben vázolta résére megtekintette a salgótarjáni róm. Kálvária. A tavaszi szép napokon meke, akiket Isten utána legjobban sze­ munkástársai előtt, hogy minden nyomorú­ kath. plébánia-templomot és szakvéle­ ményt adott a főoltár leendő és a mai­ sok látogatója akad a komoly stádiumba ret. Ezután bátorító szavakat intézett a ságnak oka „Trianon**,miért kell összefogni nál megfelelőbb elhelyezésére. Szombaton jutott kálvária építésnek- Boldogan nézik jelenlevő anyákhoz, kérve t őket, szeressék mindnyájunknak a tarthatatlan békeszer­ délután Traum Péter plébános és Dr. a stációkhoz vezető utak kialakulását és gyermekeiket s azp^ stiv tbe az igazi ha­ ződés revíziójáért. Beszéde nyomán egy- Hírek és különfélék �A MUNKA 4 oldal L. Iskolai előadás. Az anyák napL*11 *c“Ves epilógusaként, kitünően siziós gyűlés, hogy a nagy eb­ ’ L-rU . ?ycrmekelőadást rendezett a III. tettel is segítségére sietn fe|ajánlaL- d- iskola tantestülete a R. mének s a Revíziós L«ga c I jetQket. • Olvasókörben. Előadásra került az ják mindannyian egy °ra re»et nyílAnnyi áldozatkészségJ^’^Xmoz- „ rva Jancsi keresi a szivet* c. három elvonásos gyermekszinmü. — A nagyvánult meg a munkássá? tri«noni ermet zsúfolásig megtöltő szülők ’megdulóáb.n. ho,y . kerülni natottan szemlélték gyermekeik művé­ ott koportó b»‘°e"m’|eMank szies szereplését. — A darab a mostani fog, ha úgy össze magy.r a vi- szeretetnélküli, törtető, zajos életben úgy gyaszmagyarok, nem lesz *coha! A li°h* ®’nt a s’vata? közepén, pálmák­ lág csonka koldusai Nem, ne , * * kal ékesített oázis. Hányán keresik a kis gyűlésen hozott határozati j ariáni vétkező: A Ri»»bVr^y'^ÓLln.k Árva Jancsival az elvesztett anyai szere­ idet, az égő szivet s helyette szivtelenVasmű R. T. Salgótarján; acéIX"" sé??el, rideg közönnyel találkoznak. — minden munkása törhetetlen i , ó • A kis Árva Jancsi sorsa könnyeket csalt hogy nagy nyomorúságunknak, g az anyák szemébe s ezek a könnyek csak a_ gyöngyszemek bizonyítják, hogy a földön is megtalálható az égősziv, a i^ely el-i krisztusi szeretet szimbóluma. — Külön érdeme ez Ihracska Mária. IV. o. tanuló­ nak, aki mint Árva Jancsi, játékával meg­ csillantotta a szeretetgyöngyet. Hunyár mindnyájunktól a nyugodt jovobe e . kés öregségbe vetett bizodalmát. Nem Mária a tőle megszokott előadó művé­ lehet béke, nem lehet nyugalom, nem szettel, átérezve mondott szavalatával ki­ lehet szellemi előhaladás es gaz a gi sérte az előadást. — Az előadás másik­ fellendülés ebben az országban addig, száma magyar tánc volt, amelyet a IV. o. mig a fojtogató „Trianon" határokat szét leányok táncoltak. A bájos táncjelenet a nem pattantjukl Érezni kell ezt minden­ közönség zugó tapsait váltotta ki, úgy kinek és azért az acélgyár minden mun­ hogy ismételniük is kellett. — Az elő­ kása pártállásra való tekintet nélkül, ün­ adás rendezésében Hunyár Ádámné ta­ nepélyesen kijelenti, hogy a revíziós nítónő fáradozott legtöbbet, a tőle ta­ mozgalom tántoríthatatlan hívéül szegő­ pasztalt hozzáértéssel. A táncokat Kör dik, azt minden erejével szolgálni kívánja möczy György áll. tanitó tanította be. és hogy ennek látható jelét is adja, 1 Meghívó. A Hirsch és Franckórai munkabérét ajánlja fel a Magyar gyár alkalmazottainak Olvasóköre 1929. Revíziós Liga céljaira. Kimondja a mun­ évi május hó 19-én, Pünkösd vasárnap kásság, hogy ezt az egyhangú lelkese­ tartja zászlójának felavatási ünnepélyét, l déssel hozott határozatot a Liga nagy­ melyre mindenkit szeretettel vár a nevű elnökének, Herczeg Ferencnek tu­ Rendezőség. domására hozza, kérve a magyarok Iste­ Fajtiszta amerikai fehér lég* nétől kitartást, áldást és sikert nemes horn tenyésztojások jutányos áron kapha­ munkájára! tók Cserven Sándornál, fodrászüzlet Fő­ Háromszobás magánház, újon­ tér, vagy az acélgyári fodrászüzletben. nan restaurálva, mellékhelyiségekkel, vi­ rágoskerttel, udvarral, nyárikonyhával, sütőkemencével, disznó óllal, elköltözés miatt 10.000 pengőért sürgősen eladó. Átvehető circa 4500 pengő készpénzzel. Megtekinthető: Fűleki-utca 38 sz alatt hangú lelkesedéssel határozta zivvel, de A Luther Szövetség és az Evan­ gélikus Nőegylet közgyűlését május 12-én tartotta meg, amelyen Pántyik Árpádné és dr. Halyák Zoltán elnökök terjesztet­ ték be a két egyesület múlt évi gazdag munkásságáról szóló jelentéseiket, ezután Jesse Gyuláné és Takács Ferenc pénztá­ rosok a számadásokat mutatták be, me­ lyekből kitűnt, hogy a múlt évben a Nő­ egylet pénztárán több mint két és fél­ ezer pengő ment át különféle jótékony célok megvalósítására, a Luther Szövet­ ség pedig kb. 700 pengőt kezelt. Több kisebb indítvány letárgyalása után Fabinyi József és a lelkész indítványára a két egyesület elhatározta, hogy megkereri „ ?tyh4x elnökét, hogy „ így. ház bőst halottainak emléktábláját heWib,n “ind'" Salgótarján és vidéke társadalmához. Salgótarján még a világégés előtt is fontos és egyik legnagyobb ipari góc­ pontja volt Nagymagyarországnak és ezen város már akkor megérdemelte volna azt, hogy a kormány jobban ellássa őt iskolával, mint volt. Már a világégés előtt erősen érezhető volt annak szük­ sége, hogy Salgótarján gimnáziumot kap­ jon, ahol az ifjúság megkaphassa azt a szellemi táplálékot, amelyre szüksége is van, hogy felsőbb tanulmányait elvégezze. Különösen érezhető volt ez a hiány a világháború után, amikor is a reánk leselkedő ellenségek a szép, egységes országtestet, Trianonban reánk kényszeritett szerződésnek csúfolt erőszakkal széjjeltépték. Országunk megcsonkulása következtében Salgótarján határváros lett időknek emlékezetére. és ezen erőszak szülte helyzet még in­ Az Evangélikus Egyház híva- kább parancsolólag lépett fel és köve­ telte azt, hogy Salgótarján középiskolát kapjon, mert országunk megcsonkítása folytán a legközelebbi és legkönnyebben megközelíthető- Ipsoppzi gimnáziumtól is míU melyre . hívek figy.l„í megfosztott. is felhívja. Akácbodnárf. k.ph,t4 pusztai gazdaságban. “ Balassagyarmat csak légvonalban van közel, vonattal megközeliteni szinte , lehetetlenség. Távol esik tőlünk Eger, Gyöngyös, Jászberény, Aszód stb. úgy, hogy gyermekeinket hazulról igy nevel­ tetni képtelenek vagyunk. Ezek a gim­ náziumi városok távolsága biita rá az akkor még három nagy vállalat érdemes vezetőit, hogy összeállva, egy előkészitő tanfolyamu gimnáziumot létesítenek, hogy legalább ilyen jellegű intézetben taníttat­ hassák gyermekeiket és megengedjék a városi szülőknek azt is, hogy gyermekeik ezen iskolát látogathassák. Ezen gimná­ zium fentartásához később Salgótarján város is nagyobb támogatással hozzájá­ rult, de sem a vállalatok és a város na­ gyobb támogatása nem elegendő arra, hogy á gimnázium magát fentarthassa és ezért a ginnázium fentartásához, minden ezen iskolát látogató gyermek szüleinek anyagi erejét meghaladó tandíjjal kell hozzájárulnia, hogy igy az iskola önma­ gát fentarthassa és betölthesse azt a kulturmissziót, amelyre vállalkozott. A kor­ mány figyelme még most sem fordult ezen iskola felé, még most sem nyúlt ezen városilag, társadalmilag, sőt állami­ lag fontos intézmény bónaalja alá, leg­ feljebb annyit tett meg, hogy két év óta megadta a gimnázium nyilvános jelle­ gét és ezzel elősegítette azt, hogy gyer­ mekeink ne legyenek egy idegen gimná­ zium, bár jóakaratu tanárai izgalmainak kitéve. A városunk vezetősége élén a pol­ gármesterrel és ipartelepeink intézőivel minden évben többször kilincselt már a magas kultusz kormánynál, hogy ha már nem is államosítja egyenlőre a mi kis gimnáziumunkat, legalább államsegélyben részesítse intézetünket és ezzel levegye a szülők vállairól azt a nagy terhet, ame­ lyet a nagy tandij fizetése okoz. Hiába deputáltunk, kilincseltünk és kérelmez­ tünk, siket fülekre találtak és csak üres, biztató Ígérettel bocsájtották el kérelme­ zőinket. Amint fentebb előadtam Salgótar­ ján már a világháború előtt is egyik leg­ fontosabb helye és gócpontja volt Nagy­ magyarországnak, annál inkább az lett mostan, amikor sajnos határvárossá lé­ pett elő. Középiskolára ezen városnak nagy szüksége van, nagy szüksége van azért, mert Salgótarján folytonos fejlő­ dése következtében sokféle állami és más hivatalok létesültek és ezen hivatal­ nokok gyermekei, a városi és ipartelepi gyermekekkel kell, hogy találjanak olyan kulturforrást, amely elősegíti az ő további pályájukhoz való jutást. Szükséges a kö­ zépiskola irredenta szempontból is, szük­ séges műveltség szempontjából, mert csak erősen iskolázott, ott elsajátított erős lélekkel lehet csak felvenni a ver­ senyt ellenségeinkkel és meggyőzni a nagyhatalmakat arról, hogy terhűnkre igazságtalanul, ellenségemtől befolyásolva hozták meg azt a súlyos ítéletet, amelyet Trianonban aláírták. Nekünk salgótarjániaknak tehát kö­ zépiskola kell, nekünk salgótarjániaknak kérni van jogunk, hogy az állam vegye át a középiskolát, vagy legalább is ad­ jon ezen intézet fentartásához államse­ gélyt, mert ez a szülők érdeke, a város jövője és az állam prestizse szempontjá­ ból szükséges. Nézzünk körül az országba sehol sem találunk olyan rendezett taná­ csú várost, ahol állami gimnázium ne volna. Ez csak egy van, ez pedig Sal­ gótarján, amely városka ipartelepi góc­ pontjánál fogva, határváros jellegénél fogva, lakosainak számánál fogva és egyéb más körülmények figyelembevéte­ lével megérdemli azt, hogy az állam ál­ lamosítsa meg ezen gimnáziumot és amed­ dig azt* nem teszi, sajnos olyan államse­ gélyt, amely mellett az iskoláztató szülők kisebb teherrel taníttathassák gyerme­ keiket. Salgótarján 1929. május 18 tandíjat sem a koz, sem a magánhiva­ talnok nem bírja tovább, de nem bírja a salgótarjáni polgárság sem, annál ke­ vésbé a szegény munkásság, aki minden erejével azon van, hogy gyermekei ta­ nuljanak és a városnak, a társadalomnak és a hazának hasznos, müveit polgárokat neveljen. Megkell értetni a magyar kulturkormánnyal azt, hogy a salgótarjáni gimnáziumra költött pénz, meghozza száz­ szorosán a kamatot a városnak, a társa­ dalomnak és a hazának, akkor, amikor nem egy békétlenkedő, hanem tele ha­ zaszeretettel és munkakedvvel nevelt polgárokat nyer azokban a gyermekek­ ben, akiknek lehetővé tette az olcsóbb és szülőket meg nem erőltető költséggel járó tónulást. A gimnázium államosítása azonban nem csak nekünk szülőknek fontos ér­ dekünk, hanem ezen gimnázium hangya szorgalmú, első-rangú tanárainak is lét­ érdeke. Ezek, a minden jót megérdemlő tanerők, megalkudva a nehéz helyzettel, dolgoznak kisebb javadalmazással, de annál hagyobb ambícióval, hogy gyerme­ keinket minden jóra, nemesre oktassák. Ezen tanerők is nagyobb biztonságban éreznék magukat akkor, ha ezen gimná­ zium az állam kezében volna, mert nem kellene félniük attól, hogy ez a kis in­ tézet anyagiak hiányában, egyszer megszünhetik. Tehát a tanerők érdekeiben is össze kell fognunk, a mi fontos érde­ keink mellett és mindent kövessünk el azért, hogy az állam ne kezelje mostoha gyermek gyanánt városunkat, hanem tel­ jesítse városunk polgárainak azon régi óhaját, hogy gimnáziumunkat államosítsa, vagy legalább egyelőre nagyobb állam segéllyel lássa el, hogy ezen ténykedésé­ vel sok szegény szülőnek egyébként is nehéz helyzetén segítsen. Kérem tehát a mélyen tisztelt szü­ lőket és Salgótarján város társadalmát, fogjunk össze, hogy végre egyszer sike­ rüljön kis gimnáziumunk áÚamositása, mert ha össze-fogunk és utána járunk ezen szent ügynek, annak sikere is lesz és annak sikerülni is keli — Egy szülő. Értesítés. Értesítem a n. é. közön* séget, hogy 1929 évi május hó 13-tól, Salgótarján a Karancsalja-ut 56 sz. alatt tűzifa kereskedést nyitottam, hol állan­ dóan raktáron tartok hasább és vágott fát. Megrendeléseket házhoz szállítok. A n. é. közönség szives pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel Herczegh Péter. aSINGER varrógépek MégisALEGJOBBAK! Salgótarján r. t. város polgármesterétől. 5151/1929. szám. Versenytárgyalási hirdetmény. Salgótarján r. t. város tanácsa nyilváoos versenytárgalást hirdet körülbelül 15,000 m3 útburkolási munkálatokra. Ajánlatok zárt és lepecsételt „Aján­ lat a salgótarjáni utburkoló munkálatokra* címzéssel ellátott borítékban 1929. évi junius hó 10-én déli 11 óráig adhatók be a polgármesteri iktató hivatalba. Az ajánlatok felbontása ugyanakkor fog meg­ történni. Ajánlatokat a városi mérnöki iro­ dában hétköznapokon a hivatalos órák alatt 3 pengőért megszerezhető tervek alapján és csakis ott átvehető hivatalos űrlapokon lehet tenni, melyeken semmi­ féle változtatást nem szabad eszközölni. Ajánlatokat az összes munkálatokra együttesen, vagy az egyes burkolatne­ mekre külön is lehet tenni. Bánatpénz képen az ajánlati vég­ Szülők fogjunk össze, ne tántorod- összeg 5 %-a a városi pénztárba tendő le. iunk el egyszeri, kétszeri elutasítástól, Salgótarján, 1929. május 15. hanem addig kopogtassunk, kilincseljünk Dr. Förster Kálmán s. k. és kérjük a magas kulturkormányt, amig polgármester* mindnyájunk óhaja nem teljesül. A nagy Van szerencsém igen tisztelt vevőim b. figyelmét az alábbi idény cikkeimre felhívni. Idei termésű „Háile D’ Olive Vílrge Nice“ (Saláta olaj) Tárkony ecet, Hecules tea vaj, Csornai tejüzem telepről naponta friss száliitmány érkezik. Sailor szálka nélküli sardinia. Amatőr fényképészeti cikkek nagy választékban kaphatók. MAYER VILMOS fűszer és csemege kereskedő a róm. kath. templom mellett. �Salgótarján, 1929. május 18 A MUNKA MENETREND. ÉRVÉNYES 1929. MÁJUS 15-TÖL. Állomások 319'317 1 317al 303 1 373 3111 377 371 M.V. ( 2H2 Fülekről ind. 1216 1610 Somoskőújfaluba é. 2220 1235 1648 Somoskőújfaluból i. 2326 •1318, 1247 1741Í Salgótarján főtér 2352 5l9 1331 1310, 1759 Salgótarjánba érk. 001 523 801 1335 1315 1804 Salgótarjánból ind. 0211 528 & 1340. 1321 1819 Zagyvapálfalva 027 533 1328 1825 Vizslás • 034 640 823 1336 1832 041! 546 Kisterenye 829 1351 1344 Párádra érk. 504! 704 1030 1736 1736 Nagybátony 050 554 837 140p 1410 1853 Mátraverebély Szt Kuti kolostor 056 600 ... 1419 1859 Tar 101 605 849 1427 1904 Mátraszőllős 107 610 855 1435 1909 Pásztó 124 619 901 1414 1451 1921 Szurdokpüspöki 135-629 911 1506 1931 Jobbágyi 140 634 916 1513 1936 148 641 923 1429 1523 1944 Apczagyvaszántó 155 647 929 1433 1532 1951 1 Selyp 1 201 652 934 Lőrinci 1539 1957 í 213 701 944 1444 1554 .2007 Hatvanba érk. 630 855 1327 1633 1947 2133 Gyöngyösre érk. Egerbe érk. 950 1521 1710 2034 .2250 Miskolcra érk. 830 953 1322 1725 2047 353 Szolnokra érk. 720 1028 1512 2353 2353 ' 2353 244 7U 1001 1504 1827 20» Hatvanból ind. Aszód 322 746 1016 1521 20481’ Bgyarmatra érk. 1 Gödöllő 404 824 1036 1543 212í 520 930 i 1107 1618 .1935 2244 1' Bpestkpu.-ra érk. 540' 617 640 19io 702 1932 711 1941 1 312 374 304 CH8a 318 j 3201 370 384 378 1 ti- »• •X. V. u. V. J a. u. L U. SÍ l Bpest kpu.-ról ind. 6oo 1010' 1415 1740! 1920 2340 1 716 1449 1816 2027, 54 Gödöllő 450, Bgyarmatról ind. 1307 1840 757, 1506 Aszód 2053 128 826 1121 1521 1846 2118 154 Hatvanba érk. 427 756 1240 1240 1720 1720 Szolnokról ind. 500 800 1250 1620 1848, 2348 Miskolcról ind. 2312 2336 803 1255. 1536 1536 2336 Egerből ind. 2054 .644 904 1351! 1724 2000 020 Gyöngyösről ind. 020 840 1325 1537 1858 2128 225 Hatvanból ind. 450, 853 1341t Lőrinci 1908 2139 236 505 900 1348 1548 1913 2144 243 Selyp 511 910 1357( 1553 1920 2151 252 519’, Apczagyvaszántó 1406, 918 Jobbágyi 1926 2157 300 527 924 1412 Szurdokpüspöki 1930 2201 305 533 943 1438 1607 1942 2218 320 557 Pásztó 949 1445 Mátraszőllős 1947 2223 326 604 956 1453 Tar 1953 2229 333 612 Mátraverebély Szt. Kuti kolostor 1003 1501 1958 2234 340 1 620 Nagybátony 1010 1514 1619 2004 2240 348 629 849 1150 1150 1737 2233 Párádról ind. Kisterenye 1020 1524 1624 2011 2248 1 358 638 Vizslás 1028 1534 2016 2253 ' 406 647 1036 1549 Zagyvapálfalva 2023 2300 415 657 Salgótarjánba érk. 1041 1556 1636 2021 2304 421 ' 703 Salgótarjánból ind 1046 1601 i 1637 2032•; 2308 I 426 1 712 1336 1820 Salgótarján főtér 1056 1610 1641 204212312 438 722 1346 1831 Somoskőújfaluba é 1113 1631 1653 1102 j. 456 750 14P1 1859 Somoskőajfaluból i 132C 1731 225( 716 174Í 232 Fülekre érk. 1351 74’ Állomások Vas tággá i aláhúzott: gyorsvo nat. Missa Solemnis fönn a magasokban... Irta: Vadkerti Béla. Missa Solemnis.volt a Karancshegyen a múlt vasárnap. Dacára annak, hogy ólomszinű fel­ hők tornyosultak a láthatáron, mégis so­ kan, nem remélt nagy számban sereglet­ tek össze fönn Árpádházi Boldog Margit kápolnájában. Május királynőjének, Magyarország Védasszonyának a Boldogságos Szent Szűz Máriának a tiszteletére. A zsoltárt daloló sziveket, a Salgó­ tarjáni Vas és acélgyárnak fúvós zeneka­ rából önként csoportosult zenészek muzsi­ kájának harsanó hozsannája kisérte fölemelően és lelkesítőén. Az égi tűzzel telt tavaszi szellő, úgy zsongott a Karancshe­ gyen mint valami mese csodás áriája. A vén erdő, mint mohlepte ósdi kővár tekingetett le a környék falvaira, ahonnan a hívők százai rajzottak ki, a harangszenteiés szent ünnepélyére, ame­ lyet szent beszéd kisért. Az összes funkciókat Horváth László karancskeszii róm. kath. plébános végezte aki városunk szülötte, e vidéknek a fia s át van hatva attól a gondolattól, hogy a köztudatban úgyis szentként élő IV. Béla szelidlelkü, imádságra, önmegtagadásra, szeretette soha sem fáradt leányának Bol­ dog Márgitnak a nemzet lelkében gyöke­ redző hagyomány alapján, oly glóriát alakját itt a határtájon, beállítsa az újjá­ születés jegyébe. 5 oldal híressé vált diioni egyetem nyári tanfo­ lyamán, hol a kezdők részére „cours pré­ pára tőire* haladók részére „cours normái* és a nyelvet jól beszélők részére „cours de perlectionnement* van szervezve. Hogy kisebb gyermekeiket a szülők nyugodtan elengedhessék, a tanulmányút alatt állandó tanári felügyeletet biztosítunk- A 2 hóna1»os tanulmányút résztvétcli dija* (utazás, akás, napi háromszori étkezés, vízumok dija) középiskolai tanulóknak és egyetemi hallgatóknak 421. pengő, egyébbként 461 P. A tanulmányút 1929. julius hó 2án indul és a jelentkezési határidő május hó 31. Rendez még továbbá kb. 18 ta­ nulmányutat a legmérsékeltebb árak mel­ lett Európa összes országaiba, sőt megfe­ lelő számú jelentkező esetén Amerikába és Afrikába is. A tanulmányutakon nők és férfiak egyaránt résztvehetnek. Az ér­ deklődőknek a legnagyobb készséggel nyújt felvilágosítást a Párisi Magyar Di­ ákegyesület Utazási Osztálya (Budapest, IX Ferenc körút 38, fsz. 2. Telefon Au­ tomata 874—48) naponkint kizárólag d. u. 3—5 között és kívánatra megküldi az utakra vonatkozóan megjelent nagy ké­ pes prospektusát. tartjuk meg. Ezen a napon az összes val­ lásfelekezetek templomaiban d. e. 10 óra­ kor hazafias ünnepi isteni tisztelet fog tartatni. Az isteni tiszteletek után a vá­ ros közönsége a piactéren felállított Hő­ sök emlékét megörökítő szobor elé vonul s olt 11 órai kezdettel az acélgyári ze­ nekar és az acélgyári dalárda, kyalamint az összes iskolák közreműködésivel ha­ zafias ünnepélyt rendez. Az ünnepély • méltóságának sikere érdekében felhívom Felvétel a vámőrséghez. A Salgótaiján hazafias közönségét, hogy ez Budapesti Közlöny legközebbi három alkalommal házaikat lehetőleg gyászfátyo­ egymásután megjelenő számában közzé­ los nemzeti szinü lobogókkal feldíszíteni és tett 3101 P. M.-1929 számú pályázati hir­ úgy az isteni tiszteleteken, mint az ünne­ detmény szerint a m. kir. vámőrséghez pélyen részt venni szívesek legyenek- Egy­ való felvételre jelentkezhetnek teljes ben felkérem a városban működő társa­ egyetemi végzettséggel biró 26 életévü­ dalmi és ifjúsági egyesületeket, valamint ket be nem töltött egyének, akik közül a hadirokkantak egyesületét, hogy az ün­ azok, akik a vámőrség tényleges tiszti nepélyre a lehetőség szerint testületileg állományába való kinevezésre törekednek, zászlók alatt vonuljanak fel. Az ünnepély megfelelő vámőr-csapatszolgálat és tiszti­ műsora a következő: 1. Hiszekegy. Elő­ tanfolyam elvégzése után vámőriisztekké adja az Acélgyári zenekar Ursutz József fognak kineveztetni. Azok, akik vámőr­ karnagy vezetése mellett. 2. Fegyverrel tisztekké való végleges kinevezésre nem Irta: Sajó Sándor. Szavalja: Fülöp Pál törekszenek, ideiglenes alkalmazást kü­ acélgyári levente. 3. Nagy lesz ismét lönböző vámaltiszti rendfokozatokban Magyarország. Énekli az Acélgyári da­ nyerhetnek. Ezek szolgálati kötelezettsége lárda, vezényel: Ursutz József karnagy. általában hat évig terjed, méltánylást ér­ 4. Ünnepi beszéd. Tartja: Révfi László demlő körülmények esetén azonban előbb reálgimnáziumi tanár. 5. Beszélnek a hő­ is elbocsáthatók. A részletes felvételi sök. Irta: Vályi Nagy Géza, szavalja Csékövetelményeket, a folyamokványok elő­ pán Júlia, polgári iskolai Ili. oszt, tanuló. terjesztésének módját (határidő: 1929. 6. Üzenet a Vág völgyéből. Énekli; az julius hó 15-e) továbbá egyéb általános Acélgyári dalárda. Vezényel Ursutz Jó­ tudnivalókat (illetmények, előléptetési vi­ zsef karnagy. 7. Apáknak mondom. Irta: szonyok, jelentkezők toborzása stb.) a Gyula diák. Szavalja; Heszler Károly Pályázati Hirdetmény tartalmazza. Felvi­ karpaszomány viselésére jog. tizedes. 8. lágosítással a vámőrszakasz és a vámőr­ Himnusz. Előagja az Acélgyári zenekar. kerületi parancsnokságok szolgálnak. Ursutz József karnagy vezetése mellett. Dijoni francia nyelvkurzus. A Az ünnepély végeztével a katonai helyőr­ Párisi Magyar Diákegyesület Utazási ség, az összes iskolák növendékei, leven­ Osztálya, amely a MEFHOSZ tanulmány- ték és cserkészek elvonulnak a Hősök útjait rendezi, a dijoni egyetemi tanári szobra előtt. Salgótarján, 1829. május hó kar és Stolpa Károly, a budapesti Gya­ lé-én. Dr. Förster Kálmán, s. k. polgár­ korló Felsőkereskedelmi Iskola tanára, a mester, A Karancsi Naplót lefektettük, s várjuk szeretetttel lejfelsősorban az érde­ kelt zóna nagylelkű lakosságának áldozat­ készségét azután az ország más tájainak is a magyar és a magyar célokért tettrekész keresztény sziveknek segitő jobbját, mert ez az ügy nem kizárólagosa katholikus, hanem nemzeti. Igen csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szivében. Rá kell nevelnünk népünket nemzeti nagyjaink tiszteletéret ' . ; . Minden forgács fontos ebben a moz­ galomban amely ahhoz a máglyához hordja a tüzelő anyagot amelynek fénye hivatott arra, hogy beragyogja a magyar éjszakákat, hogy lelkesítsen, erősítsen, buzdítson, bátorítson, magyarabbá, sovénebbé, összetartozandóbbá, kovácsoljon bennünket, szegény meggyötört, vergődő, síró, szenvedő magyarokat. „Árpádházi Boldog Margit" emléke pedig itt a haláron, oly lávákat fog lövelni észak felé, templomából oly mág­ neses kisugárzás száll majd a Kárpátok alá, hogy csak nyereségként könyvelhet­ nénk el azt ha minnél előbb állhatna már fönn ott a nagy völgyek felett a Karancs bércén a nagyobb kápolna. dijoni egyetem magyar előadójának tá­ mogatása mellett 2 hónapos tanulmányu­ Hirdetmény. (M AVART) Van tat rendez Dijonba, hogy a középizkolai szerencsénk a t. utazóközönség szives tanulók, egyetemi hallgatók és középis­ tudomására hozni, hogy f. évi május hó kolai tanárok megfelelően képezhessék 18-án Szécsény és Salgótarján között magukat a francia nyelvben az annyira Ami nagy eltiportságunkban a régi autóbuszjáratainkat megnyitjuk. Menet­ nagyok eleven emléke ad erőt. rend: Oda Indul: Szécsény bői 8 óra 30 ''"A szeretet a legnagyobb erő, a leg­ perckor. Szécsény pályaudvarról 8 óra 45 perckor. Szécsény pályaudvaron csatlako­ ellenállhatatlanabb hatalom. „Árpádházi Boldog Margit lemon­ zik a Balassagyarmatról 7 óra 50 perckor dott és szeretett, dolgozott és szeretet, induló, Szécsénybe 8 óra 35 perckor szenvedett és szeretett, békitett mert sze­ érkező voathoz, miáltal közvetlen utazás válik lehetővé. Balassagyarmat és Salgó­ retett.* ' tarján között, továbbá az Ipolytarnóc fe­ A karancshegyi Istentiszteletek a lől 6 óra 20 perckor érkező vonathoz. nemzeti rajongást, az O liliomos női egyé­ Érkezik: Salgótarján pályaudvarra 10 óra nisége iránti tiszteletből fakadó kultuszt 10 perckor. Salgótarján főtérre 10 óra csak erősíteni fogják. 15 perckor. Salgótarján pályaudvaron • Ez a tudat vezérelté a kápolna építő csatlakozás a pályaudvarról 10 óra 46 bizottság tagjait arra, hogy a Karancshe­ perckor, a főtérről pedig 10 óra 56 perc­ gyen a „Margit templomot* föltámassza kor Somoskőújfalu felé induló vonathoz. Vissza. Indul: Salgótarján Főtérről 15 szétmálló köveiből. 3 hisszük, hogy meglesz ha kőrnvé- óra 30 perckor. Salgótarján pályaudvar­ kütjk nemes lelkű asszonyai akarták, akik ról 15 óra 35 perckor. Salgótarjánban Arpádkázi. Boldog Margit emlékéből i fá­ csatlakozás a Somoskőújfaluról Főtérre radhatatlan és kifogyhatatlan szeretet ere- 13 óra 31 perckor, pályaudvarra 13 óra 40 perckor érkező gyors, illetve 13 óra jé bért stélosodhatnak. Karancsvidéki Magyar Asszonyok, 10 perckor érkező személyvonathoz. Ér­ Magyar Leányok, Magyáf Férfiak, Magyar kezik: Szécsény pályaudvarra 17 órakor Testvérek, álljunk össze mindannyian, és közvetlenül csatlakozik a Szécsény ennek a magasztos nemzeti m°rgalommak pályaudvarról 17 óra. 39 perckor Balassaa támogatására amely a mi vidékünkhöz gyarmatra induló vonathoz, miáltal Salgó­ illően fejezi ki Árpádházi Boldog Margit tarján és Balassagyarmat között közvetlen tiszteletének egyre halványozódóbb erejét. ömeköltetés léteiül, Ax Igazgatóság. Hirdetmény! A hősök emlék- , ünnepét a folyó évben május hó 26-án Pengő 1 méter Parisette Bemberg selyem Donásxy Viktor Magyar Di­ vatáruházába Salgótarján. �6 oldal Salgótarján, 1929 máj. 18 A MUNKA FRIEDMANN REZSŐ Ruházati áruháza Telefon: 68. (Főtéri állomással szemben) Salgótarján, Tisztelettel felhívom a t. vásárló közönség figyelmét rendkívül olcsó tavaszi ruha ujdosmágalmra. Férfi készáru osztály: Reklám férfi öltöny — — — Fekete és kék gyapjú férfi öltöny Fekete és kék kamgárn férfiöltöny Fekete és kék La kamgárn férfi öltöny serge béléssel — — Szines La. kamgárn férfi öltöny Divat sport öltöny golf nadrággal Gyapjú női tavaszi felöltő végig bélelve 36*— P Gyapjú cowercoats női felöltő — — 43 — „ Legfinomabb tiszta gyapjú női angol felöltő különlegességek — — 60*— P-től — 62*— v — 48*—tói — 28'— P Fekete és sötétkék L a. női felöltők óriási választékban, — Dús női szövet raktár, melyekből mérték szerinti rendelésre a legelegánsabb kivitelben készíttetnek női < felöltők. Gyapjú sport öltöny I. a. serge béléssel 62*— w Gyapjú cowercoats férfi felöltő — 51*— » Ezenfelül mindennemű fiú és gyermek ruhák rendkívül leszállított árban. ,,, t ------- r --n»nr,u.^—ii , Fiatal füszerkereskedő segé­ det fölveszek. Singer Henrik fűszer ke* reskedő. Asztalos tanulót fölvesz Pa»ay Lajos asztalosmester. Országos levente lóversenyek Budapesten 1929 junius bén és 2-án. Az Országos Testnevelési Tanács f. év* ben első Ízben rendezi meg országos le* vente lóversenyét amely az előjelekből Ítélve el fogja azt a hatalmas keretet ér* ni mint amilyen volt a levente ifjak első országos levente mezéi futóversenye Debreczenben. Már maga az a tény, hogy minden vármegye kisebb és nagyobb lét­ számú lovas leventével és kisgazdával részt köteles venni a versenyen eleve biz­ tosítják a tömegsikert. A nagy érdeklő­ dést felkeltő versenyeknek sorrendjét az alábbiakban közöljük kivonatosan. A.) A diszfelvonuláson résztvevő összes lovasok 1—10 pontig lesznek pontozva lófelszere­ lés, Jó erőállapot, magyaros Öltözet stb. összbenyomásából. Dijjazás valódi ezüst érmek és bronz érmek. B ) Lovarda lo­ vaglás 40X20 méteres lovardában szabad­ ban. Eggyenkénti lovaglás, beugratás vág­ tába, fordulatok nagy kör és ugratás 60c, akadályon. Idő 10 perc. Pénzdíjazás. Első dij 300 pengő és ezüst érem. Nyolczadik dij 30 pengő és érem. C.) Egyéni verse­ nyek. Kezdőlovak ugratása: magas és szé­ les akadályokon, távolság 200 méter. 1 dij 100 pengő. D*) Könnyű díjugratás 200 méter 1 perc alatt megtéve, széles és magas akadályok. 1 dij 120 pengő. E.) Leventék és kisgazdák páros díjugratása 10—12 változatos akadályon 1 dii 120 pengő. F.) Négyrészes verseny az Orszá­ gos Vándoraászlóért. Előlovaglás, díjug­ ratás, tereplovaglás 5—8 km és 100 yardos síkfutás 16 mp. belül. 1 dij a vándor­ zászló kb. 2400 pengő értékben és 300 pengő. Ezután még hatalmas Karussel és különféle lovasjátékok fogják, valamint levente és kisgazda diszitett kocsik ver­ senye a szemlélőt gyönyörködtetni, ahol végezetül még a 100 holdan aluli kis­ gazdák által kiállított 4 évesnél idősebb kanczák is nagy díjazásban részesülnek. A versenyt egy hatalmas lóvásár fogja berekeszteni. zakkó sport és estélyi öltönyök átmeneti dombié kabátok és felöltők készíttetnek szerződéses zással és legújabb szabásban Női felöltő osztály: — 23*— P — 29'50 „ — 44*— „ Uridívat osztláy: ahol a legfinomabb bel- és külföldi szővetkülönlegesaégeinkből elsőrendű kidolgo* szabónkkal Fekete és sötétkék kamgarn férfi­ öltöny, mérték szerint —- — — 124 P-től Gyapjú sport öltöny mérték szerint 110 „ Gyapjú cowercoats felöltő minden szín­ ben, seidénia béléssel* — — — 125 P-től Cipő, fehérnemű, Gyukits kalap, nyakkendő és mindennemű urídivat cikk elsőrangú minőségben Az árverés alá kerülő ingatlan a Motorkerékpár és gépkocsi} vezető tanfoiyamot nyitottam f. hó 15-i kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron, kezdettel. Jelentkezni lehet egész nap nem adható el. Rőmer testvéreknél. Telefon.* 101—121. Az árverelni szándékozók kötelesek Motorkerékpár 350 köbcentis bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át kész­ „Humber" angol gyártmányú, jó karban pénzben, vagy az 1881* LX. t. c. 42 gá­ üzemképes állapotban, 500 P-ért sürgő­ tján meghatározott árfolyammal számított sen eladó. Megtekinthető: Füleki-utca 38 óvadékképes értékpapirosban a kiküldött­ nél letenni, hogy a bánatpénznek előle­ a tulajdonosnál. gez birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési teltételeket aláírni (1881, LX. l.-c. 147., 150., 170. §§; 1908. LX. Presto, Puch, Monet Goyon t.-c. 21 §.) verseny Az, aki az ingatlanért a kikiáltási 30 Pengő előleggel heti 5, vagy havi árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet 20 Pengő részletre szállít ígérni senki sem akar, köteles nyomban Nagy József, Budapest, Andrássy ut 34. a kikiáltási ár százaléka szerint megálla­ pított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyan­ annyi százalékáig kiegészíteni (1908: A salgótarjáni kir. jbiróság mint XLL 25 §.) telekkönyvi hatóság. Salgótarján, 1929. február 28-án. 5047/1928 szám. Zelenka Ottó s- k. kir. jb. elnök. Árverési hirdetmény-kivonat. Salgótarjáni Takarékpénztár r.-t. végrehajtató, végrehajtást! szenvedő el­ len indított végrehajtási ügyében a te­ lekkönyvi hatóság végrehajtási árverést 1600 P tőkekövetelés s járulékai behaj­ tása végett a salgótarjáni kir. járásbíró­ ság területén levő, Mátranovák község­ ben fekvő s a Mátranovák község, mint erkölcsi testület tulajdonát képező s a mátranováki 123 sz. tjkvben A 1. 1 sor­ szám alatt foglalt telken épült s a vég­ rehajtást szenvedettet tulajdonilag illető és birtokában levő 2 szoba, 1 konyha, 1 műhely és padlásból álló ház felülépitmény és annak a végrehajtási jegyző­ könyvben feltüntetett egyéb tartozékaira 2600 P kikiáltási árban elrendelte. A kiadmány hiteléül: Csömör Mátyás telekkönyvvezető. Nógrád és Hont egyelőre egyesittett vár­ megyék központi választmánya* 447/1929. kpv. szám. Hirdetmény. Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék területén az országgyűlési kép viselő választásokról szóló 1925. évi XXVl. L-c. 30. §-a érteiméhen a központi választmány által elké­ szített ideiglenes választói névjegyzékek a kihagyottak és az ujonan felvettek jegy­ zékével együtt minden szavazókörben Az árverést 1929. év május hó 23 közszemlére lesznek kitéve 1929. évi má­ napján délelőtt 10 órakor Mátranovák jus hó 16 napjától 1929. évi junius hó 14 községházánál fogják megtartani. napjáig bezárólag. Ugyanezen idő alatt a Tisztelettel értesítem Salgótarján és Karancsalja-ucca választókerületek székhelyeit képező Sal­ gótarján és Balassagyarmat r. t városok­ ban, Szécsény és Szirák nagyközségek­ ben, Rétság, Drégelypalánk községekben és Nagymaros nagyközségben a (város) községházán közszemlére lesznek kitéve a választókerületbe tartozó összes közsé­ gek ideiglenes választói névjegyzékei is. A megjelölt napokon a községi (vá­ rosi) elöljáróság egyik tagjának jelenlété­ ben délelőtt 8 órától 12 óráig a névjegy­ zéket bárki megtekintheti. Azok, akik a névjegyzék ellen az 1925 évi XXVI. t-c. 40 £-a értelmében felszólamlással élni jogosultak, felszólam­ lásaikat 1929. évi május hó 16. napjától ugyanezen hónap 30-ik napjáig bezáióleg a vármegyei központi választmányhoz in­ tézve a községi (városi) elöljáróságnál Írásban benyújthatják, A benyújtott fel­ szólamlások benyújtásuktól kezdve 1929. évi junius hó 14. napjáig bezárólag a községi elöljáróságoknál ugyancsak köz­ szemlére lesznek kitéve és azokra junius hó 14. napjáig ugyancsak az elöljárósá­ goknál Írásbeli észrevételek nyújthatók be. Junius hó 13-én Salgótarján és Ba­ lassagyarmat r. tan. városok polgármes­ terei, valamint a községi és körjegyzők az ideiglenes névjegyzékeket a kihagyot­ tak és elutasítottak névjegyzékével az el­ lenük benyújtott felszólamlások iktató­ könyvével együtt közvetlenül küldönc ut­ ján a vármegye alispánjához beterjesztik Figyelmeztetem a közönséget, hogy amely ideiglenes névjegyzék összeállításá­ nál a központi választmány egyeseket a névjegyzékből kihagyott, az ilyen névjegy­ zék!ibz a kihagyottak névjegyzéke szintén mellékelve van. Balassagyarmat, 1929. április 30. Baross s. k., alispán. a központi választmány elnöke. Hiszek Hiszek Hiszek Hiszek ÉRTESÍTÉS. hogy Salgótarján kapható. Vidéke n. é. közönségét, 7 szám alatt május 1-től kárpitos műhelyt egy Istenben, egy Hazában, egy isteni örök igazságban, Magyarország feltámadásában Ámen. Hirdessünk: AMUNKA Politikai hetilapbam nyitottam. — Jó és olcsó munkákat készítek. A n. é. közönség szives pártfogását kérve maradtam kiváló tistelettel: FLIEGL DEZSŐ kárpitos mester, Salgótarján. „Kis magyar és „nagy magyár4* politika címmel Gratz Gusztáv a Magyar Külpolitika legújabb számában vitába száll azzal a politikával amely me­ reven ellenzi külpolitikai tekintetben a Németországra való támaszkodás gondo­ latát. Bemát István a kitüntetett négy magyarbarát angol lordról emlékezik meg. Lakatos Gyula orsz. képvislő: „A kisebb­ ségi kérdés krízise* címmé* fejtegeti en­ nek a problémának jelenlegi állását, mig Radisica Elemér, Grandi látogatásának jelentőségét foglalja röviden össze. Ismer­ teti a szám a római Magyar Akadémia székházát, a Palazzo FalconieriL Poher Bexfelt Lilly ötletes csevegése után a pá­ risi életről, érdekes cikk számol be a né­ metek romániai gazdasági előretöréséről, az osztrák kormányválságról és a szerb— bolgár politika legújabb szenzációjáról. A APOLLO MOZGÓ HETI MŰSORA: 21 kedd 23 Ca. Az utca angyala A budai leány „RITZY” Kenyeres pajtások A Nagy Kujon A 47-es xsölye 18 Sx. 19 V. SINgER VARRÓGÉP Kezdete hétköznap este fél 9 órakor, vasár és ünnepnap délután 5, 7 és 9 órakor. ZenepótdlJ 10 fillér. számot a szokásos rovatok egészítik ki. Nyomatott Végh Kálmán könyvnyomdájában — Salgótarján RÉZVÉNV-TÁRSASÁG SALGÓTARJÁN A KÁT. TEMPLOMMAL SZEMBEN. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00179.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1929_majus_18.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-05-18 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 7. évfolyam 20. szám (1929. május 18.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom