https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5c3002d358d122093f387786c640d351.jpg a697fdace2a0be8a93ebae0b52e9d1c1 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4f946d8c43dea065da877e9a994ad514.pdf a2ca2d422524a8dee597258590a633ef PDF Text Text I. évfolyam 1873. Előfizetési feltételek: Egész évre Fél évre6 ft. ft. - Évnegyedre 1 ft. 50 kr. Előfizetni lehet, csupán a kiadó hiva- talban B.-Gyarmaton. E lap szellemi részére s a nyilttérre vo- natkozó minden közlemények a szerkesztőhöz küldendők. 35-ik szám. 3 B.-Gyarmat, augusztus 31. NÓGRÁDI LAPOK Hirdetések díjja: Öt hasábos petit sor Bélyeg 5 kr. minden leiktatásnál 30 kr.Nyilt tér garmond sora Hirdetéseket 20 kr. felvesz a kiadó. Nagyobb vagy többszöri hirdetések jutányosan esz- közöltetnek . Előfizetési pénzek, reclamátiók és hirde- tések a kiadóhoz intézendők. politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap. lyek lumnünket az uj felosztás esz- i lé»t a megyék szavuk latba vetésé­ Ezen jó uruk igen tévednek. Igaz mójének pártolására utalnak. vel elő-egéljék, lel késül tséggcl szól t gyan. hogy a fő városban u dolog \ annak azonban egyéb, majd- ilak a megyék kérvényezési jogának, t crmészetónél fogva áta Iában tisztulAz ország uj területi felosztású­ nak szőnyegre került kérdése már nem hason fontosság u s részben a fen- iií a napi kérdések feletti nyilatko t abb nézetek uralkodnak, s a szakeddig is élónk hírlapi vilit keltett, nebiekból folyó egyéb indokaink is,;;tatainak nem csekély fontosságáról,; I értiukat érdekük inkább csoportositnoha az ez énlekben készített, vagy miután a jelen területi felosztás le* Iluleleveniték a-kbzcl múlt emlékeit, j u, mint a vidéken, hol ezek nagy inkább munkába vett történyjaval­ hetetlenné teszi, az egyéb’ tekinti^-; melyek létesítésében a megyék dön t észe foglalkozást sem pyerhctoc, de lat még részleteiben sem jutott nyil­ beni ezélszvrű beosztását a közsé­ tő befolyást gyakoroltak s ostorozták .zért alig van megye mtfly számos geknek. i az érdektelenséget, mely nem képes t udományosan mivolt, világlútoU s vánosságra. így a többi közt van nekünk egy ■ teltre ébredni, ha a közérdek a mu-jí . kor színvonalán álló férfiakat nem­ Időelötti dolog volna részünkről c kénlésben állást foglalni, lm ma­ szerencsétlen fekvésű községünk-*-' nieipiumok tevékeny föllépését kö ■’ tolna képes felmutatni, kik döntő gút a tervbe vett arrondirozás eszmé­ KisOroszi. —• mely valóságos gúnyk vetüli, s hu véletlenül tetszésük sz< •- I lefolyást gyakorolnak a régi tábla­ jét nem látnék megtámadva saját jóra a nálunk uralgó illetékességi rint ütött ki a dolog, nem voltuk fu I lírák obseurus epigonjui vul szemben pártfeleinktől is s ez által a közvé­ állapotoknak tnindmeganynyi külöh karuk az elismerésben a. nem ritkán t akik nemcsak vidéken, de u fővúhelyen székelő közigazgatási, törvényi- kelleténél túl becsülték a törvényha- j osban is iráqyadó -aseropot visznek leményt mintegy felhiva. hogy e fontos kérdésben nyilatkozzék s he­ kezesi, pénzügyi, katonai li.itósúguaK lóságok nyilatkozatainak fontosságúi ] uditikai s tűnőidül int téren egyaránt. lyeselje vagy roszalja ezen nagy vau alávetve, ezenkívül körjegyzője s elég ügyesek tálának azt jól ka , A napi vjtó jiqgédvs kicsiny lése is másütt lakik, s a megye többi ré­ matozó tőkévé változtatni. I ehát korúifhein ighzolt a u^cz^alahorderejű terv eszméjét. Ha azonban a törvény hatóságok!] >un felállított theoriúk a tájékozatNekünk felette könynyű a vá­ szétől a Duna által van elválasztva. Kell e eklatánsaid, példa a jelen­ vagy nem látúk szükségesnek az c- I ansúg idétlen szüleményei, lasztás. Egy tekintet Nógrádmcgve E lapokban nem egyszer volt szó térképére meggyőzhet mindenkit arról legi területi 'felosztás tarthatatlansá­ rélycs fellépést, vagy épen ellenke­ gának beigazolására ? t megyei intézmény életképességéről zőleg sült ki a dolog, mint amint < hogv a jelen területi felosztás lelte Megyénk területének czélszerűt- ami jó publicistáink ohajtúk. csak­ i nyomós érvek hozattak fel annak tő legczélszerűtlenebb. s annak meg­ változtatása minden tekintetben csak len kikerckitése -lehetetlenné teszi, hamar gombamódra keletkeztek a őebizonyitúsára, hogy mindazon je­ üdvös és áldásos lehet reánk nézve. vagy legalább felette megnehezíti dörgedelmes dorgatóriumok a tehe­ lenségek, melyek az ujubb szervezet annak járásokra! helyes felosztását, tetlen, obse.urus elemektől vezérlett, Ma feltűnnek nem annyira magúnak Megyénk székvárosa egyszersmind mely a gyors és pontos közigazga* önmagukat túlélt s ki tudná elmon­ a rendszernek, miiit inkább a viszo­ határváros is, s a hozzá legközelebb eső tásnak első felvétele. dani miféle megyék ellen, melyek nyoknak, napjaink irányának követ­ községek már llontmegye területén Nekünk tehát ezer okunk van szót elég bátrak, mindenbe beleszólni, kezménye s nem bir az állandóság fék Ősznek. emelni az uj arrondirozás eszméje szűk látkörü vezéreik szavát vakon rzon ismérveivel, melyek egy újabb E körülmény maga elegendő in­ mellett, s megezáfolhutlan bizonyí­ követni ahelyett, hogy kebelükben rendszerről! gondoskodást tennének dokot .szolgáltathat, hogy hangosan tékokat szolgáltathatunk azoknak, jó közigazgatási állapotokat teremte- 1 izükségcsöé. helyeseljük az uj felosztás eszméjét Ezekre tehát nem kívánok jelen­ kik a gyakorlati élet követelményeit nőnek. s minden kitelhető módon siettessük leg visszatérni, főleg midőn nézetem szem elől tévesztve, theoretikus fel­ Ugyanily szempontokból kiindul ­ annak keresztülvitelét, nem lévén fogásoknak hódolnak. va sokan a megyei intézményt tart- 1 izerint egy eddig nem méltatott kö­ módunkban ezen természetellenes Igaz, hogy felette nehezünkre hatatlannak hirdették, mely kegye? rülményben lelem magyarázatát azon •helyzeten egyébként változtatni, miu­ esik egyetlen községünktől is elsza­ letes múltja daezúru ma már a lom­ '‘rdektclcnségnek, mely a. kózügyek tán arra józanul gondolnunk sem kadni, mely századokon át megyénk tárba dobható, miután a régi tradi- iránt sok részben és sok helyen ta­ lehet, hogy megyénk székhelyéül kiegészítő részét képezte, együtt osz­ tiókról menekülni nem tud, a csalá­ pasztalható, más, a megye központjához közelebb S ez azon bizonytalanság, mely tozott velünk jó és bal sorsban s ta­ di összeköttetések hálóit széttépni eső várost válasszunk. lán nem kis része van benne, ha nem elég erős, s a változott viszo­ i megyei intézmény léte s jövője irúnt átalános. Mert ez -által nemcsak hogy megyénk inilltjának fényes lapjai is nyok követelményeinek megfelelni Az emberi természetben rejlik, véghetellen sok magánérdeket sérte­ vannak, — de elvégre is e tekinte­ sem élig képességgel, sem élig jóa­ hogy minden iránt veszti érdekét és nénk, de székhelyünk nélkülözné ateknek nem lehet irányadóknak len­ karattal nem bir. aympathiáját, mely ideiglenesnek tű­ zon előnyöket, melyeket B. Gyarmat ni, midőn annyi meg nem sérthető Ezzel ellenkezőleg még többen nik fel, melynek léte esedékes, s roppant költséggel emelt középületei, érdek egyebet parancsol. az önkormányzat becsét elébe tették közel jövője bizonytalan. a többi városokhoz mérten lakossá­ a központosításénak, a megyék élet-" Így van a megyei intézrnénynycl gának nagy száma az országút fői­ képességét hatáskörük tagitása által is, mely fölött a vésztjósló halálma­ rányában! s az Ipoly folyó melletti Következetlenség s még más vélték kifejleszteni s kárhoztat­ darak minduntalan sápognak. Ha a fekvése s elég élénk kereskedelme valami. tak minden lépést, mely eme ezred­ rendőrség szervezése forog kérdésben, következtében nyújt. De ettől eltekintve B.-Gyarmat Aki a törvényhatóságok rendezé­ éven út üdvösnek bizonyult intéz­ előállnak, .hogy ez úgy is országos­ sá válik, a rendezést többé nem sür­ már geográfiái fekvésénél fogva is séről szóló törvény gyakorlati ke­ mény esőnkitására vezethet. Mindezek nem bizonyítanak egye­ getik ; ha az egészségügyet bolygatja hivatva van arra, hogy a l’estmc- resztülvitele óta figyelemmel kísérte gyétől északnyugatra kikerckitondő a napi sajtónak a megyei intézmény­ bet, mint a roppant tújókozatlansá-1 valaki, ugyan olyan érvvel hallgat­ megye központjául szolgáljon. re vonatkozott termékeit, lehetetlen got s a teendők iránti eltérő véle­ tatják cl, ha valamely nagyobbszpE megyének bizonyára a vú- volt meg nem győződnie arról, hogy ményeket, melyet nem lulajdonitha-: rű vállalatról van szó, ismét a köz­ czi hegy s a Duna képezendi egyik publicistáink sem a törvényhatóságok tok egyébnek, minthogy ezen jó u-; pontosítás lémé lohasztja le az. ér­ határát, s ez esedien csak B.-Gyttr kebelében működő faktorokat nem rak a megyéket csak a hírlapokból, | deklődést. E bizonytalanságnak mielőbb, vé­ mát lehetne központja azon megyé­ ismerik, sem a teendők iránt nincse­ könyvekből, mappákból ismerik s, nek, mely más részről Ipolyságig, nek tisztában a megyei intézményt az intéző férfinkül nz élczlapok raj-j get kellene vetni, mert ez egyrész­ zai s ismertetései szerint mérik, s ről sok üdvös intézményt megfojt Losotiezig s onnan körülbelül a va­ illetőleg. sút mentében Szirtikig (erjedhet. Ezen jó urak szembeszökő követ­ azt hiszik, hogy mihelyt valaki vi­ csirájában s ezen kivül megöli a A részleteket élig alkalmunk lesz, kezetlenséggel, ügy szóltak s irtak a déken el, már cs ipso legalább egy közszellemet, lehűti u közügyek irán­ a javaslat nyíl vánassA "tétele után is megyékről, amint épen érdekük kí­ fél századdal áll a fővárosiak ille­ ti érdeklődést s unt holnap illosorimegvitatni, a e könnyen védelmez­ vánta, — még pedig pártkülöinbség gett, s nem is képes másra, minthogy ussá teszi s kompromittálja uz ön­ öblös tajtpipák súrgitúsúban lelje ü- kormányzati rendszert. hető evmbinatiót is csak azért kocz- nélkül. Készemről - nem tartóin ugyan a Ha kívánatosnak látszott előttük, römét s pietással szemlélje azokat, káztattuk meg. hogy rögtön szembe­ jelenlegi intézményt olyannak, mely* szökővé tegyük azon érdekeket, me­ hogy valamely függőben lévő kér- kiket hivatásuk a fővároshoz köt. B.-Gyartnat aug. 30. �azt egészben véve helyteleneknek lmrtjuk,|<dúsát vonná maga utáu, a kivánl eredmény , 1 erűidén u legjobbnak lutrüuk állium: * wiitiáu nem annyim az élet kövttchuduyein, pedig elérhető nem volna, ha u német nyelv 1 nelyuek felvirágzását, emelkedését a nőnemint inkább az uralgott téves nézeteken a- taititásu a uy vlv’Umtak puszta előadása al- 1 elés nagy fontosságú érdekébetf őszintét) lapulnak. » es-kfizlik. hogy a n<» legjublr tál eszközöltetnek, » igy elkerill|ictl>-iilil I tit ánjuk, s unnak eszközlését Idir'őleg ülő. ecetben uem ah|sM tuiheliséggei, a mlndcu szükségesnek látszik, hogy a növendékekuo j atgélui, fejlődését figyelctumil kísérni jövő­ napi életben szükséges ismeretekkel, de azt háuy tunUrgyat német nyelven tanuljanak,* 1 zen, is feli dalunknak ismereudjük. maskiruzó ktl lm azzal lép a világba, - esik ezen álliCásokat mi is elfogatjuk, s helye-, jutii, futólag kívánunk néhány szót szólni seljük, ha egy — két nedv lényeget tan-! ez alkalommal megyénknek bizonyara első, tárgy e nyelven adatik clő/jlc az „álta­ Nevelés- és oktatásügy a bécsi mert a kor szilkzégleteinck leginkább inog; lános földiámét* s az ^általános világtárlaton. t ö r 1 e u v I m c 1“ ilyen tantárgy ukul cl uem felelni kt|Hj». leáztynowlő intézetéről. Mull számunkban röviden jeleztük, hogy fogadhatjuk, ezeket otrvSlen a hazai nyel­ Két heti búvárkodásom alatt sajnosán Kovurvz- llaszper Ah ina lo-omzi magán ven kellene előadni, Ita azt akarjuk, lapaszlaltani, hogy az Összes iskolákat mily hogy a, nehéz feltalálni, minthogy ezek nem egy leányucveló tauiutvzeti-nvk u beküldött ér- amit ucut akarnunk uem lehet, A losonczi leánynevelő intézet. toiivény szerint ■« múlt tanévben V tanár növcmlékek r tárgyukban alapi* és mara-J i's<i|H>rtbau, hanem ide » tova szétszórva dandó Ismereteket szerezzenek. vaunak,nminek következtén a in. luinialcriFölösleges volut a nöuevelé* tűinél ju vezetése mellett a négy rendes és a remi A többi eddig i« német nyelven előa­ ttui ultiz! kiállított nagyszerű tanciaruokot gyobb mérvben! emeléaétwk szükségéről kívüli ismétlő osztályban Ü7 növendéke volt dóit tantárgy aknái továbbra is megtűrtbe rsak •"> <hI napra találtam meg. bosoasan értekezni, átaláuim léten 4 nieg- Egy.'/etsmind megjegyez tűk, hogy a kimuta­ to a német nyelv liaszualata ununk elsajá­ A mi a magyarországi tanügyi kiállí­ gyúzMés, hogy túnadsliui bajaink kűlfvr- tásból a tantárgyak helyes beosztása tűnik títása ezéljából, ha egyebkinl ,s magyar tást s annak eszközeiket illeti, ezek nagy' rátát hazánkban nagy réaxt a nőne tele* ki, s a tankönyvek i» tapintatosan vaunak kiszemelve, a növendékek rendelkezésére álló szellem á|K>li»a ezentúl is egyik fo felada­ figyelemmel vannak egybe állitvu. s nemeddigi idbanyagultaűgába kell keresnünk taneszközök, köztük az ifjúsági lapok és folyó tát képezendi az in'ézetnck.“ csak a hazai szemlélőt nyugtatják meg, de Meggyőzúdéasé vált, hogy a né foutos A taneszközök keziletlegewége az érte az idegenek is megulégodéascl távolának a iratok jegyzéke az intézet vezetőinek gondos­ hivatásai napjainkban csak úgy ké|ic» iga­ ságáról tanúskodik. A tanárok szakavatottsá- sitfényltöl ki nem tűnik, zőt mugáu értesd umgy. tanügyi kiállításitól, különös Ügyeián betölteni, La kel’ö ismeretekkel. tisztult g.i i» kérdésen föl ti I áll. miután azoiiltan a ta­ lésünk szerint ennek ellenkezője mondható,' IuiuIkv véve Göncz.y és Hcrghana urak által nézetekkel, szóval társadalmi helyzetének nár urak tlfabnyíre egyszersmind az otlniii s nzok szaporítására uz intézet éveukiut le kiállított fali térképeket. megfelelő műveltséggel bir. uyilxános tanintézetek tanárai, kérdés, szén lemen összeget fordit. A gyermekkrrt mind minő-ég, mind Ha kétségtelen az, hagy a gyermekkori telhetnek-e kellő időt ezen intézet növendé­ A tananyag elégtelensége iráut tett vá­ mennyiségre nézve kielégítően van képvi­ benyomások határozó befolyással vaunak keinek képzésere * lehet e kívánt erednie dat átalánusaáglian el nem fogadhatjuk, sőt selve. — az egész életre, » hogy a gyermek első ne. nyc uz oly előadásoknak, melyeket a már azt igen is c'égségesuek tartjuk, » a segéde A látogató talál itt Kuze félo rendszer velősének a szülői házuál kell kezdetét vén­ könyvek kiszemelésében teljesen megnyug­ alapján, ezélazerú iskola padok it két két több órai tanításban kifáredt tanár tart ái, nem közöm taa dolog hogy mily luúvelt" Az itt mondottakat nincs oknnk tneg szunk, — c*u|>án egyetlen kifogásunk van, gyermekre, ti —ö. II—12, 13 —Ifi évea ko­ séggcl bir az anya, ki ezeknek első sorban változtatni » igen szeretnénk, ha az utolso hogy a magyar irodalom 1 ö r t é n tó­ rig kiállítva, az asztalka felső lupja okol • talán kizárólagos eszközlője, eltekintve lpontra nézve megnyugtató meggyőződést tét a tantárgyak közt nem találtuk. ható, mely bevésett ténta- s porzótar­ azon zzánitalanvzor előforduló cseltől, mid<*n Ezt oly hiánynak tekintjük, melyen tóval van ellátva, alatta könyvek s egyéb • szerezhetnénk, de alkalmat veszünk magunk az özvegyen inuradt anya egyedüli intézője uák ex intézetre vonatkozólag még egy mást m ir a jövő tuuévben segíteni kell. tanszereknek alkalmas helye vau, azonkívül a gyermekek nevelteté-suck s kovácsa azok Mai napsilg a leg.ltalánosabb a feltlle- ■ mindenféle természettan! és vegytani tan­ megérinteni jövőjének. Az Ipoly 33. számában ez intézel érte- tes műveltségű egyén sem nélkülözheti a eszközöket. czélszeni tört és számoló gépe­ —.. Máz részről, minél általánosabb é* ala­ sitvényérűl rövid közleményt adván meg­ burai irodalom történetének legalább vázla­ ket. végre nép és polgári iskolai dolgoza­ posabb azon nevelés, melytan a férfiak ré- jegyzi, hogy -öt tantárgy, igen helytelenül, tos ismeretét. Éten kivtll a magyar tokat. szezalnck, annál szembeszökőbb az»*n kll- németül adatik elő* hogy „taneszközei még szellem ápolását mi sem mözditbnlA középiskola képviselve vau Báthory lömbség, mely köztük s az életet telük meg- nagyon kezdetlegesek, a tananyag nem fe­ ja úgy elő, a növendékek leikébe a neme- [testi reált 11 nisiui tanár vir állattani készít<«ztó nők közt műveltségi tekintetben tá­ lel meg a kivánalmaknak, haltár nagy részt sabb iránti érzéket, uz anyanyelvhezi ra- ménycivel, Italló pesti reáltamslai t tnár vegy­ tong, amely ezerféle rsaládi és társadalmi la niinisteri rendelethez rugaszkodik.* guszkodást* a nemzet nagyjai iránti tiszte­ tani készletei, több reáltamslai tan’lváuyok azercm-sétleaségnek szalöauyja elvitáxhállan i E sorokra vonatkozólag mi igeu illőié- let. a hazai irodalom bcesUlséét, s végre az által kiáliitott rajzok és iniutúk, 11 melylyek lévén az, hogy a házasfelek közt fenforg* 1 kés helyről vettünk helyreigazító tudósitást. olvasási vágyat, az önművelés ezen első több külföldi ipartanoda dolgozatait is főltll* nagy müvelt»*-gi különbözet a családi bol amelynek általunk hely cselt részét ide igfeltételét, mi sem eszközölheti oly mérben, múlják. dogság egyik főakadálya, a hogy ennek mo- I latjuk, megjegyezvén, hogy az Ipoly meg- miül az irodalom történetének tanulása. A nili kézi dolgozatok között leginkább mórt következményei leginkább a nőt sitjtják. í jegyzéseit nem tartjuk egészen alaptalanok He uem is hihető, hogy találkozzék mű­ l.eviczky Anna selmeezi, l.ang Páni b.-gy .ír­ Ennyire életbevágó érdekű lévén a nő nak, de nem lielycsellteljllk, hogy azok oly veltebb szülő, ki ne óhajtsa, hogy gyerme­ ni a ti, a 11 .Mária* cziinú gyöngyösi leinynevele*. minden rendelkezésinkre álló esz átalánoságban vannak kimondva, mert igy ke ne ismerje nz irodalmat, nemzetünk e uövelde, Barbaró .Sarolta szabadkai nevelőintc/i'ti-, a nagy szebeni npáczík zárdája, • közzel oda kell hatnunk, hogy azt eddigi fMui az érdekelt szülőknek nem nyújtanak büszkeségét, létfentarlóját. elhagyatott-ágából kiemelve a kor xzinvo , tájékozást, legfelebb bizalmatlauságot keltKiválóan pedig azoknak, kik a rend­ u Innia jiysti nőiintézi tek munkái tüutek ki. salára emelhessük s igy főköteles.-ugc a *aj . hetuek bennök, sem az intézet tulajdonosát kívüli osztályhoz csatolt „nevelőuői tanfo­ Ez utóbbi szakértők részéről legnagyobb el­ tónak c nagy fonta wigá ügyet ügyeim, 1 nem ösztönözhetik a hiányok |»ó|lásara nem lyam* növendékei, eleugedhetlcuül szüksé­ ismerésben részesült, ebhez hasonló munká­ körébe vonni, annak minden mozzanutál ' lévén azok specialiter kimutatva. ges az irodalom történetének ismerete, miu­ latok a német, svájezi és frauezia ki.illitási kzemügyre véve méltatni s a nyilvánossá; Az említett tudósítás szerint .a német tán kiképeztetésllk o nélkül mindenesetre helyiségekbeu is láthatók, de a budi-pesti­ varázserejét annak érdekében igényivé venni. i nyelvnek ápolása a szül ők nagy részének hiányos leend. vel nem állják ki a versenyt. Ezeket kiváutnk elmondani a nevezett A frauezia tanügyi osztály látogatásá­ Nem lehet itt ezélank n taneveié* te ■ • határozott követelményén alapszik, mely nek rén uralgó elveket szemügyre venni. noha [elhanyagolása számos növendéknek eltnara intézet javára, melyet ez időszerűit megyénk nál azonnal feltűnnek a nagyszerű termé- utók Uíiulöbbi reviaiója szüksége* nem volna, de azért bízom az aatuuuini* kus szervezet jövőjebeii. » meg va­ gyok gy< 'H^e, hogy ami népiedé *i, műveltségi * . ucmzetguziMíZati • viszonyaink közüli a kftxp«»i)t»»sil)»tt közigazgatás sem lehetne jobb a mainál, de miiidemvetre még egy szer oly drága, a kissé nehezebb kö­ rülmények előálllAvul lehetetlen. fényét öltözékéivel, * e kor már a nemzet lyein k inkább megfelelő, uem ritkán ha Az első találkozáskor leginkább Öltöze­ hanyatlását jelző. tá*ra számitó. l'gyanez irányt észleljük te után ítélhetjük meg az embert, a alig A görögöknél hasonló jelentőséggel bír­ bonunkban, továbbá a spanyolok >js olaszok­ un halandó, kire egy hanyag öltözetű eHa igaz, amit ImioS is volna uiegeziitak a rtihancmiiek, noha ez oly tnlságig nál. A németek a két irányt közvetítik s g; hí c -) megjelenése kellemesen hatna, folni, hogy a ruha legközvetlenebb környe »<>ha sem fajult, mint a büszke romaiaknál. köztük a [Hiroszok kevésbé gondosan öltöz­ mig a jó, Unom Ízlésről tanáskodó ruházat sete az embernek, senkire nézve sem lehet A keleti népek eleven fantáziája visz- ködnek. az első ajánló levél, melynek megtekintése közönyös, hogy milyen és milyennek kell szatUkröződik ruházatokon is. élénk színek E közös s átalábaii polgárinak nevezett után szivesebben megvizsgáljuk a többit. lenni környezetének, főleg miután ennek nem ritkáu bizarr vegyllletc. festői változa­ öltözék kizárja ugyan a fényűzést, nem tű­ A tullianyag ruházat többnyin? könymegválasztása nagy részt tetszésünktől függ tosáig s pazar fényűzés jellemzők a régi ri az arany és drágakőveli ékitést. de elég nyelinűségnek vagy csekély önbémrzetnek A régibb időkben azt tárták, hogy a korban úgy. mint ma a keletiek ruházatát. tért nyújt a pazarságra változékonyságánál jele gyakruu effektált, cxélzatoa, a gyéreb­ ruha nem teszi az embert, a későbbi kor Hogy azonban a ezélszerűség követel­ emberei egy lépéssel tovább mentek s azt ményéinek kevésbbé felelt s felel meg, mint fogva, mely ben a divatmesterek leleményes­ ben a másokat mibe sem vevő gőg kifolyá­ sa s máig sem veszté jogosultságát a régiek mondták .a ruha tisztesség,- tnig napjaink a nyugati népek öltözete, mondanom sem sége nem enged hiányt szenvedni. bán ezektől el-érő « j>>val tisztuhabb fogal­ kell, s ezért uralomra soha sem vergődhc A divat fómcMerci a franeziák. Pári* azon mondása, hogy a cy nieusok ruhájának mak uralkodnak a ruhu/a'ot illetőleg. telt s általánossá egy korban sem vált. E- a )livnt hazája, s uralma mind nz öt világ­ lyukaiból kandikál ki büszkeségi.k ; a pi; A ruha nemcsak u kort, de gazdáját zeu körülmény' azonban nem kéjnM meg­ rész műiéit lakóim kiterjed. perkőezség ellenben üresfejUségröl tanúsko­ is jellemzi elannyira, hogy daczárt azon ki Nptw esoda tehát, hogy a ruházatluni dik, mely a szellem hiányait külsőségekkel egyenlítési törekvéseknek, melyeket újabban szüntetni azon * szívós ragaszkodást, mely tapasztalunk, majdnem i-Mtiliatlan bizony lyel e népek önt viselctükböz ragaszkodnak. fényűzés Parisban a legszembetűnőbb. I’tá igyekszik takarni, egyazermiud a rósz Ízlés Nvngaton e tekintetben má« jelensé­ na alighanem Pest jön, mely e tekintetben s feltűnési vágy nevetséges szüleménye. köretkez élhetünk a ruházatról az egyén foglalk</zá»ára, sőt jellemén-, gondol- gekkel találko/unk. a nemzeti viselet itt l« llé)'*ei mindenesetre fölülmúlja. Ki Pestről Hogy miként öltözködjünk, erre nézve bírt sót ma is bir bizonyos jeleutóv-ggel, s kozásmódjára. megy Béc»be, rögtön szemébe ötlik n tngy bajos volna szabályokat alkotni, de talán A régi korival) majdnem minden nem­ kivált a nép alsóbb osztályainál még min­ nem tévedek, ha azt állítom, hogy az öltö­ ktllönibség, mig Pesten az ntezára is gond­ zetnél a ruházat egyszersmind kaszíjelvény dig fentarija ir.agát, ininditzáltul tért kellé zet legyen egyszerű, keresetlen, Ízléssel egyvolt, sót a romáiknál a kor tnegkűiöiiln'z.- engedni azott rrátmopolitlktis törekvéseknek, dal és választékosán öltöznek, Bécslwn a beállított s az időjáráshoz alkalmazott, o tetésére Magáit s a tunikának tógával fel melyek eszközük, hogy mi már 11 művelt színházak píholyai is igen egyszerű öltözé­ mellett a divat után mohon ne kapkodjunk a ruházat tekintetében is keket lattannak. cserélése egyik fontos lépést jelzett az élet­ nemzetek de a'tól elmaradnunk sem szabad, ha azt ben * bizonyos ünnepélyességgel ment vég­ annyira közeledtek egymá«ls>z. bogv egv Becsben kevés a piperkőcz, de kévé* akarjuk, hogy ruházatunk feltűnő nelegyen be, * noha a tóga a nimat fértiak általáno­ átzláno* divutnak hódolmdc, melynek főjeí11 rongyős cnil*r is. legalább jelenleg, a s kikerülhessük azon kellemetlenséget, hogy san s majd nem kivétel nélkül használt <<l- lege a ezéhzcrűség s egyszerűség, — » ezen világfádat tartama alatt keresve sem talál •belül idomítják azt nemzeti felfogisiik s ég tözékét képezte, mégi* s-abásánsk a a sz*> mások bámészkmlásának tárgyai legyünk. az ember oly szánandó külsejű alakokat, vetnek különbfélesége szerint égyszer-miml hajlatukhoz. Mondanom sem kell, hogy eddig leg­ Az angol kiválólag luólol a czélszeríi- minőkkel Pesten lépten nyomon találkoz­ viselőjének rangját is jelezte, innen n kű lönféle elnevezés, melyeket a római írok M-gnek mind a szövet minőségét, mind 11 hatni, — megvallom azonban, hogy u ta­ inkább a férfiak nibázntáről szóltam. A nők öltözete egészen más szemponttal íté­ műveiben találunk. szállást illetőleg. .Szereti a vastag, inkább pasztalat önkény leleulll Potemkin festeti lendő meg, mintán nbltoz talán századok A tóga a rómainak annyira nemz -tl vi danának látszó, de azért könnyű szövete­ VámjUlit juttató eszembe............. kellenek, hogy lulságalt elhagyva a tökély seletök volt, hogy a -géni togata' elitévé ket; melyek un legtartók ugyan, de a tr«t He hogy tárgyam lényegére visszatér­ zés egyértelmű a római nemzettel, a kétől), ami) fokára jusson, melyen ma a mivelt jek, nz öltözék, noha főkelléke a keresetbi időkben azonban a meghódolt népek is föl kípárolgását ktfrésbbé akndnlyozzák. férfitilág ruházatát szemléljük. t franeziák öltözete vátn«ztékovabb, lenségben rejlik, fontosabb, mint s*tkau hi­ ölték azt, n íg a gazilag.vb’i rómaiak nnii ritkán felcserélték s kivált a krkjti mjs-k sz i/les köviHcIméuyeiiiek s divat szeszé szik « tanásitják. AZ ÖLTÖZETRŐL. �-iclrajzi ábrák. rámákban kötállváuyukoni A tiszta éjaz.tkí eredetű lovak Angliá­ Színészét A városunkban tuiíkMo sxiu- <louokal úgy szerezte meg lovainak, hogy a kiállítva, faltérnek ismertetése, táblára ra . i aradat hat utolso előadásra bérletei uyi- ijjcrcg alatt és hámbau se bős tni'uésrc hasi lban csak tehcrbuzMra haszuállatnak. Ezek gasztott kis desxkácskak, c« ásványtanból: i ott * igazgatója Völgyi György a téli idény- iHálandó lovait keleti vérrel vegyité, nehéz irészint angol fajok, pl. yorksbirei, suffulki, a táblához kötve természete* » éruzkftvek. , re a pécsi vxmliázat nyerivii meg, társuló lteher hözósra |*edig fricalandi és Handri.ii irlidcslali, durva fej, nvak, húsos tagok, uemkUlömbcu rendkívüli nagy táblákban , .inak újjá sz.-rvcxc.éu fáradozik. *- • A S,- llujokat szerzett. A vadászai és verseny fut vastag bőr f» s/őrM lábakkal; részint flsudkötött könyvek. melyek az uanxe^ pariéi ta­ la rj inban működő Nagy Feruuex pedig tlalas régtől nemzeti mulatsága lévéu, a l > riai s belgiumi származásúak, melyek az nodák iskolai dolgozatait, az igazgató » U> , lig -x<*ptcml>erl»en l.>-*><nczoii kíván szerun iueuiMltésére goxdászali hajlamán kívül <ulőbbiekut'l i* nagyobbak t'S erősebbek, 20, nunezok neveit a miudeniktól egy számtani ssét próbálni. 22 tuárko«ak. Mimi c fajok Augliábap a be <i’gyik fűrugoul szolgált \ fogalmazási éa szépírást dölgozatut foglalnak Az angol kormány országos mvuusekel lycs bánás ájult még jobjiau kifejlődvén, A lusuiicx-opstfa usi tt'Uielöta'u, a magukban. — | C, I.. szerint airásás alkalmával másfél láb- itolta nem állított fel, csődörlelcpckut sulii óriási terheket képesek voula<iti. i Folytatása következik) , iyi mélységben épulelkövekrc s Imltnratok i■leüt tartott, a katona lovak llcvelétH-Go nem A tolivér és az északi vér egycsitéséS z u c b á n y i Mihály'" * | ‘á akadtak, minek következtében a »irá- avatkozott be; liánéin már a Ht-ik század ból erűd a félvér, mely a fujuzUtás aránya u. orosz! néptanító. , lázi ábbnn bngyták. hogy :ix archeológiáikig közepétől kezdve jutalmakat tűzött ki, azo szerint hol cgv ik. Imi a másikhoz hajlik in­ i tetaláu értékeépülctuiaradványok nap­ kai állandósította a a vcr.'eujzéseket tör- kább. Némelyik nemesített félvér alig kü­ köxbcnjöttével venv liozásilag rendeltette. I. tlyörgy idejé­ lönbözik a teli vértől.^ Általában a fúlvér a I fényre huzalain szakértők Hírek. . , tazközöltclbcssék. ben a Itst t«nt sterlingből álló királyi di telivérüuél nagyjtbb s"izmosabb; leginkább Megyénk részéről lépések tétettek, jak *záma már 42. rúgott. használtatik fikrddalma* lovaglásra, pl. va­ F e I k é rétiünk c sutok köz­ hogy a felső megyéklicli tolonczok, ne, mintKeleti lovat legelőször I. Jakab vitetett dászatoknál, katonaságnál a könnyű lovas­ lésért* : Angliába, ulánua II. Karoly több mént, fő ­ eddig a községek nagy terheltctésévcl tör­ sághoz, liiuiókhoz s hossza* utazásokra, a 'A tn. k. hon védelmi mintatér tént, gyalog kísértessenek Vicától a szom­ leg pedig kanczákat szerzett, utolwik royal mennyiben némelyik 24 óra alatt 20—25 maré* név alatt, mint u mostoha telivérck elnöki számú rendelnie tolytűn az széd megyék haláráig hanem Pestről vasú­ német mértföldet is elhalad. Főleg ily lova­ őszi gyakorlatok beszUntcttcttck. de ton továbbitassanak l.ósonczig, illetőleg tórzsökauyjui,- ismeretesek Ezen idő óla kat szállít Anglia külföldre is. Árok 1000, több Ízben vittek be keleti lovakat Angliá ­ 2U00 forint. miután a kiadott lovak szokásos Krivánig. A jávniiy megyénk területén szüuófél- ba, de azok az előbbiek fajaival uem ver j Emiileudö a scót potiy is, mely néha megvizsgálása mindazáltal elrendel­ beu van, egyes, eddig még menten maradt senyexhettek. alig 3 láb maga*; nyugalma* és győzőt tetett, felkérem az elöljáróságokat, községeklien ugyan kiütött újabban is, az A mostani angol telivérvkuck három természetüknél fogva főleg könnyű lovasok hogy a 388 szám alatt — a lovak időjárás javulása következtében azonban törzse van. 2) Bycrly Turk, mely ItlA'J-ben hosszú útra vagy lővadászatra használjak. belli virtusára vonatkozó átiratomat remélhető, hogy vészes unalma csakhamar vitetett Angliába, é* nemzetisége, egvik Az angol kiváló gonddal bánik lovai­ 17; ö Lati született másodunokáj.i után, Ik*-! újból akként tegyék helységeikben végkép megszűnik val s a tisztaságot mindig szem előtt tart­ A vadkerti j-gvxöi állomás Felluer rod név ulatt ismeretes; 2) Darloy Araber, ja. Szénát keveset, zabot bőven etet s min­ közhírré, hogy az itt B.-Gyariiiatou Antal leköszönése folytán Ure*edé*ln- jővén, melyet 1705 ben vittek be, tőle származott september hó 2 án a vállalkozók ál­ n választás határnapja szeptember 9-ikórc Angliáuák két leghíresebb lom, Ecclips és dig a legjobb minőségből, A lelivért jókor, a többit később kezdi hanzuálol; amazt már tal reggel ti órakor a huszár lakta­ vau kitűzve. Cbildcrs; 3) Godolfin Araber, melyet Fraii2 éves korában kiállítja a pályamezőre és cziaországból, hol'taligában használták, vit ­ nyába elóállittassunak, A lovak meg­ ka állami elemi iskolák számára meg­ mégis eltart 24—30 éves koráig; a félvé­ szemlélése után, mi előállításkor a- vett Kacskovies-féle ház, miután a. szüksé­ ték ál Angliába "és kitűnő teuyészcrcjét rüek is igen hosszú életűek. A fsjoztstásnál csak történetesen fedezték fel. A többi fa ­ zonual megtörténik, a vállalkozók­ ge* átalakítás c»ak a jövő évben foganato­ kiváló gond van arra, hogy alak, tulajdon jok, mint pl < liillubi-Araber, Belgrád, Líssítható, egyelőre Wrbe adatik. és származás lekiutetébeu mily mén illik a nak újból visazaadatnak. ter-Tnrk az előbbiekkel jobbára kevertettek Ilv mén. Báró l'ougrácz Emil pénzügykauczáhjz; félvért!' mén fajra csak ritkán ! —- K á1 m á n F ri g yes ministeri titkár c hó 2<»-áu vezette oltárhoz úgy, hogy most minden jő telivér sőt ’ félvér használtatik; közel rokonok pedig éppen sxáxad<». * Szcnt-Iványi Ferenez bájos leányát Etelkát is* a három főttirzsből származik. uem fajoztatnuk. Az angol ló igeuszaporn mert Gvldberger József sxTegovai körjegy­ Pesten. Esek szeriül a mostani angol Ibvfik noha egy ménluvat sem swktsk szabadon zőtől egy tudósítást vetttluk, melyben la A város iilcaái daezára az e czélra származásúkra nézve három félék: 1) teli­ hágatni, de miután temérdek oly telivér mén pupk 32 ik számában közölt a sztrvgovai külön szedett helypénzeknek, mindig sze­ vérek, melyek az említett keleti ménektől levélben foglalt * adukat léve* értesülésen ala­ metesek. * ka a hét végén összcsöprik is, és kanczáktól revén eredetüket, semmi régi van. melyet meghatározott 1 vérért mindenki pulóknak nyilatkoztatja, pűután ö a járvány ott hagyják á kupacsokat, inig ismét azét­ angol, vagy má* idegen vérrel nem kever­ használhat é* n félvér ménhez pedig érentartania alatt kerületének kézségeiben nem hordja a szél, hogy ánnál több legyen a tettek, mint azt az egyszázad óta évenként kint 100 kancz.it is bocsátanak : átlag min­ den kancza után 10-12 csikót kspnsk. <-*ak jelen volt, de a hozzá menesztett rcn- söpörni való. megjelenő vertenykönyvek éa az általános Van eset rá. hogy egy kanczának 20-22 deleteknek mindenben elegei tett, az utásiméueskönyv tanúsítják. E könyvekben min ­ Az igazNágOgymiuÍMter a maradvány táaukat a nép nyelvére fordítva, azokra a és irtványfóldek megválthatása tekintetéből den valaha Angliában élt s most élő teli­ csikója is vo't. A hágátási dijak oly ma­ községek elöljáróit kitanitotta', az orvosaié jogbiztossá a b. gyarmati törvényszékhez vér lovak leszármazás szerint pontosan fel­ gasak, hogy egy ménló után tulajdonosa reket kiosztotta, szétküldótte mig maga i* Vitális István uógrádtnegyei szőlőváltsági vannak jegyezve; 2) tiszta északi szárma­ tiszicségcsen megélhet. Nagy ménesek Ang­ több napon át v r«zélyc*en beteg volt. Hogy jogbtztost, az ipolysági törvényszékhez Iván zásúak ; 3) ezeknek a keleti fajúnkkal tör­ liában nincsenek, hanem temérdek ember­ nek van egy vagy két kanczája * ebből A. J-ztregován gyérebben jelent meg. oka ka Imre palásti lakost nevezte ki. tént párosodásiból szárm izottak , vagyis magyarázható meg az angol lovak azon az, hogy itt a nép nem volt annyira magá­ fpnlvnágun llontmegyébcn f. é. ok­ félvérüek. ra hagyva, mint a többi községeiben, miu­ tóber elsején nyit'atik meg a nagy költség­ Az angol telivérek 200 eve* gondos ne­ nagy száma, hogy cveukint sokat szállitta nak Enrop.i minden országába, k'lönőscn tán ott több úri család, két lelkész, két tu gel, újonnan épült s jól berendezett 4 osz­ velés után, a kedvező éghajlat és tápszerek Oroszországba, sőt Amerikába és az Indi­ nitó s több értelmes egyén lakik. — Igaz, tályú főelemi iskola, mi által jó alkalom folytán, a mostani keleti lovakat gyorsaság ákra is -K. L. hogy nem A. Hztregován, de N. Libercsén nyílik kivált af felvidéki uémet- és szlávaj és kitartás tekintetében messze fölülmúlják, lakik, ezt azonban nem önkcuyüleg tessfl, kn hazánkfiainak, kötőmben i* az állami hnbár fajra nézve tökéletesen egyenlők is. „Az Anker* 1873-ik év julins havi de a sxulgabiróság tudtával s a csoport meg országúton, szép egészséges vidéken fekvő Sebességük oly nagy, hogy egy jó futó ló egyezésével, mintán A. Sztregován lakás egészen magyar .ajkn — megyei főházzal — egy angol mértföldet (818 öl) két perez a- Uzlctkimntatása. — E hóban a társulatnál nincs s különben is jelenlegi lakása inkább kir. törvényszékkel, négy féle iránybiui latt megfut; sőt azt a híres Ecclips és Cilii­ benyujtatotl összesen 621 bevallás 1678231 képezi a jegyzői csojwrt központját. Szive- póstnjárattal, távírdával, nagy gabona éa den* másfél pen-z alatt megfutották. De frt biztositandó összeggel, éspedig: 392 be­ lm vesszük mindezt tudomásul s bár min kereskedelmi forgalommal biró — ehez ju­ nemcsak verscnylutásra, liánéin egyéb ter­ vallás 1,296,989 írttal halálesetre, és 220 den visszaélést feltüntet tudósításunkat al tányos élelmezést nyújtó mezőváros uj ta­ he* szolgálatokra p. róka s szarvasvadána- bevallás 381,242 írttal életesetre. Kiállítva lön 391 kötvény 1,261,963 tokra. a katonasághoz é* bosszú utazásokra kiírnunk lenne ily alaposan dementirozni, s a nodáját előnyösen felhasználni. is az angol telivér a Icgahnasabb, csakhogy írttal halálesetre, és 217 kötvény 349,406 tévesen értesülő felszólalókat megnyugtatni. Rendőri hírek. Rák Pál, gr Czebrian ezen viszontagságokhoz lassan kell őket írtjai élelcsetre ; összesen tehát 608 kötvény Alig múlik nap. hogy nagyobb tüze­ f,611,429 frttal setekről tudósítást nem kapunk így N. Li­ Ferenez füleki juhászbojtárja, a múlt hetek­ .szoktatni. A havi bevétel volt 98,020 fi halálese­ beróén e hó 25-én déltájbau lUzütött ki, ben gazdáját, Milucs Józsefet dulakodás Az angol telivér 15—10 markos, job­ valószínűleg a gondviseletlenül .bunhugyo t közben késével agyonszurta; a tettes elfo­ bára pej, néha sárga, fekete, szürke és so­ ti dij, és 10’,037 frt betétetekben, összesen gyermekek vigyázatlansága következtében gatván a fenyitő törvényszéknek Ajadatott. hasem fakó, vagy tarka. Keleti eredete szem­ 206,058 frt. — Két elfogott czigánynőtől egy lopott beszökő, de a jó tartós és a fajok megvá­ Ez éviién benynjtatott 4227 be vallás 12 ház, 9 pajta, több gazdaság: épület, sok gabona és takarmány lett a tűz martaléka. ezüst óra elvételvén, u netalán! károsult, lasztása folytán n keletinél nagyobb é* iz­ 7,011,821 frttal, és kiállíttatott 4190 kötvény Csilárban e hó 22 én 20 házat ham tulajdonos voltát beigazolva azt a főcsend- mosabb Külseje nem oly kellemes, mint 6,409,231 frttal; ugyan ezen időben bevéte emezé, mert az angol azon külső formákkal tett 1,561,506 frt; — halálesetekért pedig vasztott el a tűz, Hurpácsou pedig 27-ikén biztosnál átveheti* — A pestmegyei cscndbtztosnak mtiB melyek n belső tulajdonokkal összekötte­ kifizettetett 310,203 frt. Géezy Dénes földbirtokosnak cselédhazai, A társaság működése kezdeiétől fogva pajtája és szérű* kertjébe összehordott ga­ alkalommal közlött panasza cllcnélicn szer­ tésben uiucsének, p. szép fő, fül stb. keve­ bona- és takarmánynemúi, valószínűleg kesztőségünknél megtekinthetők a nógrádi set törődvén, minden igyekezetét az erőnek halálesetekért kifizetett 4,956/101 frt, és az gyújtás következtében porra égtek. Illési járás községei által kiadott nyilatkozatok, és ÖMzhangzatmi testállásnak kifejlesztésére 1873-ik túlélési társulás (Associatio) ered­ pusztán szintén tűz tol*, Svarcz nevű bér­ melyek az illető cseiulbizlosnak s legényei­ fordítja, minek ismét az a következése, hogy ' ménye 726,578 frt volt, mely összeg 872, lőnek termése megégett Ez utóbbi biztosít­ nek ponti** é* gyakori őrjáratairól taiiíis- lovai a keletiek gyakori hibáját p. o szák i tag közt aránylag-isan felosztatott. kodnak s a lakosok .megelégcdettscget jel­ mellet, egybuálló hátsó térdeket stb. nagy va volt. zik a rend fentartAsára hivatott közegek el­ részt levetkőzték. Külsejüket pontosan leír­ Gabnaárak A kékkői jnrán ncin rég kinevezett ni nem lehet, mert kevés oly ismertető jel ntmestere Váraily István, mint halljuk ál járásával. H.-Gyarmat invátOsában 1873 évi auvan, mely minden tclivérnél feltalálható vol­ lázárul leköszönvén, helyébe Siedl Ferenez na. Főb’i tulajdonaik : egyenes fej, szép szem gnstus 25 én tartott heti vitaár alkalmával. neveztetett ki. G a z d á s z a t elevenen tekintet, könnyű, szabadon kinőtt I pozs. mérő Tiszta búza 0 ft. 50 kr., 6. A vásárok tartásának tilalma megyénk ft. 80 kr. Rozs 4 fi. 60 kr., 4 fi. 80 kr. területén liesztlntettetett. A z a n g <> I lót •• n y é .* z t é.»r ő |. nyak, magas mar, rövid *s erős derék, szá­ Árpa 3 ft. 20 kr., .'I ft. 40 kr. Zab 2 ft raz és rézsüt elűrenyuló lapoczka, száraz | HenirzLy Gyula terbelésli földbirtokos Az angu| józan számításával é* kitartó csontos láb t térd, széles és inas cznmb, ke-l 50 kr., 2 fi. wi kr. Kitkoricza 5 ft. — kr. * losoin-zkerülett képviselő bécsi világtár­ -laton kiállított gazdasági ezikkekért elisme­ munkásságával annyira előhaladt a lótc- rck és teljes szügy stb. Árok és örtékök kü I rési okmányt i Anerkenunugs Diplotn) nyert nycsztéaben. hogy mig a régi időkben ha­ lónböző, f/st frttól 00—70,<lí>) frtig terjed­ I sonló és egylajú lovai voltak Német- és het, miutáu némelyik versenyló gazdájának * < A t. cxikkiró nr egyike lévén azon Feh'lGs szcrki'sztö; néptanítóknak, kik n megyétől a tárlat Francziaországgal, most ó a használatnak pár év alatt két három százezer forintot, a rnegtekintbetése ezé íjából segélyezési kap­ mindenféle nemére esjál lovakat nevel; bu­ csódórök pedig, melyekhez évenkiut 50 kantak, szívesen adnnk helyt tapasztalatai köz sásra .nagyobb » izmosabb, lova* alá kóny cza is vezettetik, é-enkint 10—25,001 frtot Harmos Gábor. tétételére. Szerk. nyebb-, sebesebb--s kitartóbbikat. E tulaj- is beszereznek. �A b.-gyarmati polgAri önsog'élyzö-ogylet üzlotforgalininak kimutatása 187% évről. "» 1" "J".— .. ................. 11 V 1 3 4 5 G < s 9 > . - ó t 'T UÍÜJ-U1 o Pénz összeg fit. kr. 1 53518 1200 részjegy után befizetett összeg 527 7ö Kelek letételei............................................... Jelzalogi kölcsönök. váltók és előlegek 3950 utáni kamut .................................... 1129 Különféle dijak............................................... 125 Könyvdijak.......................................... . . 770 .Késedelmi kamatok..................................... 44 Visszafizetett jelxálogi kölcsönök . . . 95903 ,, váltók ............................... előlegek............................... 2053 ös zese n 2lit3ii| — 89 *S8 43 72 — 32 GO IC i 2 3 1 5 G 7 s 9 • 10 11 12 13 I ii <1 Pénz üm ■«g frt. kr. rí Jelzálogi kö|. .-önök^ . \ állók..................... ). • • Előlegek . . i. < . Visszafizetett betűietek Folyó kamat ..................... •Felszerelés .......................... Könyvek és nyomtatványok Átiratáéi bélyeg adó . Tisztviselők és szolga fizetése Pósta bér ....... Házbér..................................... Különféle kiadások Pénz maradvány .... G«7o 159563 G2G5 33312 251 1495 533 8 1441 5 » 3t; • • . 180 98 271 • « »S N Z <» H C 11 210301 — 90 70 77 12 63 75 04 47 26—• 58 49 36 A b.-gyarmati polgári önsegélyző-egylet mérlege és vagyon kimutatása 187% évről. Pénzösszeg frt. kr. »< ur y <» »» 1 2 . 3 4 5. G 6826 — G3GG0 i 64 4212 10 9 39 1798 38 274 49 Jelzálogi kölesönök.................................... Váltók.............................................................. Előlegek ......................................................... Hátralévő kamut 187’, évi Július 3l-ig Eelszere’és..................... '...... Pénz készlet.......................... ..... 7678] összesen r <» h <« »• 1 2 3 4 5 6 7 8 9 00 Alaptőke ......................................................... Tartalékalap az átiratási dijakból . . . .. .. a megsmnmisitett részjegyek bői Kelek betételei . ............................... .... 1S7’, .1 iilius 31-ig járó’kamat..................... 187’, évre beszedett kamat ...... Adó hátralék beszedett bélyegé .... Becslő díj l’„ 332G frt. 70 kr. után . . Tiszta jövedelem .......................................... •. ös s z e s c n The Little Wanzer ~ röfös s divat áruimat. A n. é. hölgyvilág pártfogása által azon kellemes helyzetben vagvok, hogy áruimat közvetlen első kézből vehettem, s így nem csak jutányos, de mindenkor idónyszerű legújabb ezikkekkel szolgálhatok.’ 1< 1 < K Ül X >1 ». ' B. Gyarmaton. 52924 a:> G24 19463 292 1004 221 3;; 2160 76781 — — — 12 02 03 04 ,:o 33 00 HIRDETMÉSNY. Kettős tűzött öltésü varógép T. Little Wanzer fölfilmülhatatlan jó tulaj dnnsága. előnye s használhatósága azáltal bizonyul be. hogy Nagybrittúnia majdnem valamennyi leány-nevelő intézeteiben alkal­ mazásban van. Igen könnyít kezeiért’, tartós s oly egyszerű szerkezetű, hogy egy gyermek is akár kezével, akár lábával könycii dolgoz­ hat rajta — ajánlom a tiszt, hölgyvilág tiiigvelmébe « pártfogásába. Egyúttal ajánlom : Pénzösszeg frt. kr. 1 JU Nógrád mezővárosában a templom utezában a legszebb helyi-égen fekvő 5 szoba, 1 bolt, 3 konyha. 2 kamra, két pineze, fészer, istáié és kertből álló jókarban lévő földszinti ház szabad kézből eladandó. -- bővebb tudósítást nyerhetni a plébánián. — Jr Vt KK S* Ix Egy 150 frtos használt zongora eladó, bővebben értesülhetni a szerkesztőnő!. El a clá hí h i vele *tméi i y. Méltóságot Vásáros N.nuényi l.ónyai Albert urj, Hatvan mellett Lőrinci helvség1>en lévő birtokán szabad kézből van eladó ko*. jiíÍMt/uiy 11 fii.. jii hol*. öhhzoi’ii ÍNJO Birtokeladás. Alsó Szccsénkén 100 holdnyi lago- A megvenni szándékozók tisztelettel felhivatnak, miszerint említett juhokat meg sitott birtok, 3 hold belsőséggel, Iái*.ház­ tekinteni, é# azok eladási árairól az alólirl gazdasági segéd liszttel magokat érint­ zal s melléképülettel haszonbérbe adan­ kezésbe tenni szíveskedjenek. dó. Bővebb értesítést ad Vininner Fcrencs csend biztos Rót-ságon. gazd. segédtiszt. Kiadó: Kék László Nyomatott B. Gyarmaton Kék Lászlónál 1873. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_1873-1875_00141.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_1873_08_31.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1873-08-31 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok 1. évfolyam 35. szám (1873. augusztus 31.) Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom