https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/efb1f2796db377bc085f9e2e1d9fa4cc.jpg 065642fe383996795d8a18f2a8facd55 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/71cf49605abb555a48a1ef2c49077c48.pdf 86294beb168d0acde78cdbc4c59f3118 PDF Text Text Szerkesztőség és kiadóhivatal Salgótarján, Főtér 1. szám Telefonsz Felelő 58. A MUNKA és kiadó Dr. Lapsánszky János TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik péntek és hétfő este Előfizetési ára (mindkét szám együtt) negyed2 évre pengő Postacsekk: 28.744 szám. Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő. Lapvezér: Köntzey Ferenc Laptulajdonos: "A Munka“ lapvállalat XIII. évfolyam. 7. szám. Utóhangoka pécsi éhségsztrajkhoz. Talán harmadszor olvasunk már arról, hogy a pécsi bányavi­ déken a munkásság egyrésze a munkabeszüntetésnek, illetve a munkaadó elleni harcnak oly mód­ ját választotta, amely az egész or­ szág közvéleményét megdöbben­ tette. A bányászság egy része leszálltt a mélybe és minden össze­ köttetést megszakítva a fentiekkel kijelentette, hogy addig nem jön fel a föld felszínére s addig nem fogad el élelmet, amíg követelé­ seit a munkaadó bányatulajdonos nem teljesíti. A munkaadó és munkás kö­ zötti harcnak ez az uj eszköze az első alkalommal elszánt szokatlanságával mindenkit a bányászság oldalára kényszeritett. A közelben fekvő Pécs városa hatalmas gyűj­ tésekben bizonyította be rokonszenvét és a mi vidékünkön is a rokonszenv határozottan azok felé fordult, akik íme képesek inkább életüket feláldozni, semmint tehe­ tetlenül nézni azt, hogy családjuk éhezve tengődjön. A szanált mun­ kahetek, a tavasztól őszig való munka éy kényértelenség és száz más előttünk annyira ismert nyo­ morúságává jpai magyar bányász­ világnak, azegész polgári társada­ lom szivét annak a sokat szen­ vedő rétegnek az oldalára állí­ tották. A közhangulat és a kórmányhatóság közbelépése az éhségsztreik nyomán a megegyezésben a bá­ nyászság minimális követelései tel­ jesülését biztosították. ■ „A MUNKA“ TÁRCÁJA A költő rádiója. Irta: Kamarán Zoltán. (Az alapötletül szolgáló fizikai tünemény sa­ ját is mások megfigyelése is.) A költő fiatal volt még, nagy, tág, vibráló lelkű s úgy forgott bensejében a hangulat, ahogy ő pergett lefelé a lomha bérház homályos lépcsőházában. Cssz.., essz, serceget a cipője talpa; azután hir­ telen megállt, harmadik emelet, a költő felnézett, kicsit meghatódott, nézett fel, a kis összehányt szobácskája ajtajára s a lelke hirtelen nagy, szürke fájdalommal -lett tele s érezte, hogy ő a világ legsze­ rencsétlenebbje, mert olyan nagy tatka mező a lelke, hogy mások át sem tudják látni, észre sem veszik, mert kicsihez szokott a szemük.., cssz ,.. cssz .,. pergett lejjebb a lépcső kopott világos­ ságában. Második emelet, első s amint közeledett a földhöz, úgy fordult derű­ sebbre a kedve, valami határozatlan terv motoszkált agyában s érezte, hogy bol­ dog lesz, nagy, híres lesz s ez mosolyt csurgatott a szemébe. S mikor kilépett a kapun, csupa bizakodó, közömbös jó­ kedv volt a lelke, A keskeny utcába behallatszott a Korút dala a behullámzott csillanós fé­ nyessége. A költő arrafelé indult. Vígan s olyan botorkálósan, ahogy egy költő­ höz illik. Magas volt és karcsú, nagypettyü széles nyakkendővel, hátraborzolt hajjal keskeny sápadt arca felett A költő úgy járt, ahogy az minden ilyen mesében Tenni szokott Hónapok bérével tartozott szobájáért, sőt kilátás sem volt arra, hogy ez továbbra is ne igy legyen, hát ott kellett hagyná » sok Ára 16 fillér Salgótarján, 1935. február hó 9 Sztrájk a föld alatt. Az utóbbi időkben már többször volt alkalmunk olvasni a napilapokban, hogy a külföldi és a hazai bányászok a mun­ kabeszüntetést, illetve a bérharcot a föld felszínéről áttették a föld alá: a bányák­ ba. Nagyobb nyomaték kedvéért az éh­ ségsztrájkkal is bővitették ki harcukat, mely a külszínen élő emberek szánalmát volt hivatott nagyobb lendületbe hozni. A jobb munkafeltételekért indított harcok mindig voltak, amióta a dolgoz­ tatás létezik, ó- és középkori történetek­ ből is tudunk a sztrájkhoz hasonló kisebbnagyobb munkabeszüntetésekről, azonban a sztrájk történelmi ideje mégis csak a XIX. század utólsó negyedétől számítha­ tó, amikor a már kialakult kapitalizmus­ sal szemben megalakullak a munkások szakszervezetei Az első nagyarányú bá­ nyászsztrájk 1889-ben volt, amikor is 105.000 westfáliai bányás^fette le a csá­ kányt. Hazánkban 1892-ben Aninán volt az első bányászsztrájk, egy év múlva a pécsvidéki bányászok bérharca követke­ zett. Ezeket mindgyakrabban követték a többi bányászsztrájkok, azonban ezek min­ dig künn, a föld felszínén folyó k le és nem a bányában, a munkajavak és esz­ közök veszélyeztetésével. A Gondviselés óvja meg munkálta­ tót és munkást az ilyen ádáz h 'coktól, de ha mégis elkerülhetetlenné válnék a közel, vagy távol jövőben, Sjlg>b rján és vidékének közel hét évtizeden át felnevelödött bányásztörzséről feltételezzük, hogy űz ősi bányásztradici' khoz híven, verejtékes munkájának színhelyét, a bányát templomnak tekinti s azt nem zülleszti le szlrájktanyává. De különben is a föld alól indított harc minden jogossága mellett vészit er­ kölcsi értékéből s nem látszik igazságos­ nak, hanem hamisnak és alattomosnak. Egyenlőtlen küzdelem ez az erőszak je gyében, mely kimeríti a zsarolás minden mértékét. Az ilyen utón szerzett anyagi haszon pedig sohasem válik az illetők javára, mert nincsen rajta az Isten ál­ dása! (—ány.) A kipróbált fegyver hatékony­ sága azonban uj kísérletre csábí­ totta a pécsvidéki bányászság egy töredékét, amely azonban nem vi­ selte már magán az erkölcsi erő­ nek és igazságnak azt a súlyát, amit az előbbi. Eredmény: mun­ káskizárás. A múlt héten kipattant és új­ ból a tárna mélyén kísérletező éhezéssel egybekapcsolt munkabe­ szüntetés már végleg az ellenkező hatást váltotta ki. Nem kenyérkér­ dés, hanem hatalmikérdés volt a kiinduló pont, az eszközök meg­ választásánál pedig a terrort lép­ tették előtérbe, hogy az első eset­ ben nagyszerűen bevált harcmó­ dot egyesek javára kamatoztatni lehessen. Az éhség—munkabeszüntetés nem volt a munkásság egyöntetű elhatározása ennél az utóbbi kí­ sérletnél, hiszen az ellen a keresz­ tényszocialista szakszervezetbe tar­ tozók kiáltványban tiltakoztak és avval minden közösséget megta­ gadtak. Ez azonban nem zavarta a kigondolókat, egyszerűen erő­ szakkal tartották lenn azokat is, ^kík nem akartak a személyi in­ dokokból felújított próbában részt venni. Ennyi tehertétel mellett a har­ madik pécsvidéki éhség munkabe­ szüntetésnek csak egy eredménye lehetett: a teljes és tökéletes ku­ darc a résztvevők számára. Az ország bányászsága szá­ mára pedig még egy igen szomorú tarka dal szülőfészkét, ahol a költő la­ kott és vendége a Múzsa. így került le az utcára s ott megint csak a régi kép : a költő s a hóna alatt egy kis csomag. S az is úgy szokott lenni, hogy a cso­ magban egy többször kifordított kemény­ gallér volt gondosan becsomagolva. De im, most még más is. Egy rádió. Egy egyszerű kis jámbor jószág. Egy tekercs, egy detektor, bogos drótok, piros meg sárga burokban s egy feketén csillogó fejhallgató. A költő saját „műve“ volt. Büszke is volt rá, mint egy jólsikerült dalára; egyik ihletett percében készítette, ami­ kor az ihlethez nem talált szavakat, ha­ nem drótokat, fényes-szines banándugó­ kat albérleti szobája egyik fiókjának fe­ nekén. Elkészítette, esetlenül összedrótozta, csillogó kristállyal lelket öntött a kis drótteremtménybe s attól kezdve a buta kis detektoroson át járt hozzá a Múzsa. Mert a sok sok zene, meg minden más is újfélén érkezve íelszárnyazta a képze­ letét, de sajnos nem annyira, hogy szoba­ bérre is telt volna belőle. Ballagott a keskeny utcán s meg­ állt a koratavaszias Kőrúton. Körülnézett Merre menjen ? Hol talál egy uj kis tanyát jó közel a kék éghez, öt-hatodik emeleten. Aztán jobbra fordult, elindult egé­ szen a járda szélén, hogy jobban hallja a Körút drága csengését csillogását lássa s magábaszivja ezt a csudaszépséget A fákon rügyek repedeztek. Ta­ vasztündérek. S valahonnan földszag Ütötte meg az orrát. Megállt Hát ez hogy került ide ? Mosolygott Persze ott bújik a fák közül a vaslécek között De milyen kellemes. Édes földszag. Mennyi csoda van a pesti tavaszban. Az-uton a villamosok végén kis pupok csilingeltek és surranó autók visszatutuztak. S neki nincs lakása. Most keres egyet Persze, hisz ezért van itt, nem gyönyörködni. Dehát oly gyönyörű. Végigment vagy ötször a Körúton. Dél felé volt, a nap is végigbámulta az utcát Az Oktogon felé letért egy ut­ cába. Belépett egy kapun, melyik lakást ígért Négy nyúlánk emelet, fekete csip­ kés nénike s a költő egy uj tanyát ka­ pott. Függöny is volt az ablakon s az ágy előtt egy üvegszemü róka. A költő örült. Igen, ez biztos. In­ nen indul el végleg a siker utján. Ebből a kis mesesszobából a negyedik eme­ letről. Kibontotta a csomagot A kemény­ gallért a szekrénybe tette. A legfelső polcra, szépen középre, az elejével ki­ felé. No, még a rádiót megcsin^ja, aztán írni fog. Mert a rádió az első* Ablak­ párkány, vízvezeték, bajlódott vele^dudolt, örült és elkészült A detektoros előbb huncutkodott, aztán a dróttüvel addig szurkálta a kristályt, mig beklingklangkolt Budapest. Most írni fog. Papirt szedett elő, meg ceruzát, leült, aztán feláll, vette a kesztyűjét s lement a lépcsőn. Majd estefelé fog írni. A tavaszos utca majd megdalositja a lelkét. Befordult a kapu alá s egy leány jött vele szembe, vagy tizennyoicéves. Szőke, karcsú, fess és szeles. Úgy, mint aki örül valaminek. A levegőbe mosoly­ gott, hosszukat, lassúkat lépett, i tegrázta a fejét, a költő csak nézte. Megállt és utánafordült következményt kell elkönyvelni nekünk, akik köztük élünk s küz­ delmeiket tárt lélekkel figyeljük: a lejáratást. Azok a munkaterro­ risták ott lenn a pécsi medencé­ ben nem gondoltak arra, hogy ez a sikertelenség, ez a hiába való próbálkozás, a bányamunkásság iránt oly szépen kisarjadozott min­ den rokonérzést elhomályosít ? Hogy kételkedést támaszt azoknak a problémáknak a komolyságában, amelyek pedig —? mi tudjuk itt leg­ jobban —vészesen komolyak és éle­ tek ezreire döntők? Mernek-e nyitott homlokkal az ország munkássága elé lépni azok, akik a fegyverek egyik legszebbikét és legszentebbjét, az ön­ feláldozást a munkaszabadságot lábbal tipró terrorcselekmények eszkqzévé próbálják lealacsonyí­ tani ? Mi ennek a bányamedencének nevében is fölemeljük óvó és intő szavunkat. Legyen vége a kísérle­ teknek! A munkásságnak ezt a fegyverét kijátszani, elővenni csak akkor szabad, ha minden más, ami megpróbálható, már megpróbálta­ tok s ha ezzel a nemzet egyete­ mes érdekeit és a munkásságnak ebbe a keretbe beilleszthető cél­ jait nem veszélyezteti. Sz. I. Óramúzeum Salgótarjáni Múzeum. Bizonyára solcan fognak megütődni ezen a címen és önkéntelenül is kérdezni fogják: hogyan kerül ez a két dolog igy egymás mellé és hogyan kerül éppen ide „A Munka'* hasábjaira ? A magyarázat igen egyszerű. Úgy az óramuzeum, mint pedig a Salgótarjáni Muzeum egy rég­ óta vajúdó, több mint egy évtizede eseMilyen pompás, hogy egy házban fog lakni ezzel a kis tündérrel. Talán meg is ismerkednek majd. Hogyne, biz­ tosan jön majd autogrammot kérni, ha hires lesz, nagy neves költő, biztosan itt fog rá várni a kapuban. a Estefelé kagylóval a fülén ült az asztalnál. Irt. A kagyló muzsikált, rezgett a fülébe s ő irt Dalolt a lelke s rímek csengtek a papírra. Könnyen születtek a sorok, szé­ pek és újak. Aztán hirtelen csend lett a kagy­ lóban s valaki öt perc szünetet jelen­ tett be. Itt kezdődik a mese. A költő le sem tette a kagylót, irt tovább, de hirtelen megállt a keze, fel­ figyel, mi ez ,... zongoraszó cseng a fü­ lébe ..., mi ez, hisz idáig csak Pestet tudta fogni, biztosan Bécs..., aztán egy hamis akkord, próbálgatások s a költő felnevetett. Persze, a szomszédban zongoráznak s az áthallatszik a falon s azzal leveszi a kagylót a füléről. S újra meghökken. Csend. Nagy, komoly Csend. Visszateszi a kagylót s a zongora újra szól. Sok hamis akkord. Mintha most tanulna valaki egy uj darabot. Ismét leszedi a füléről. Csend. Nézi a kagylót Hamisan csak sehol sem játszanak. Vagy kabaré van valahol ? I Az asztalra teszi a kagylót, ráhajtja a fülét... ismét az előbbi dallam, de hibátlanul egyfolytá­ ban. Fülére teszi a kagylót, hát majd jelentkezik ez az állomás; veszi a ceru­ zát s újra Írni akar. S jön a csoda. A keze megáll a levegőben..., a kagylóból egy nőiha ng �2 oldal A MUNKA dékes, többé-ke vésbbé előkészített, de a tik.“ (Sajnos ez utóbbi sohasem jelent Majdnem úgy vagyunk mi vele (nem aka­ kivitelezésre már teljesen megérett eszme, megl) Már pedig, hogy a gróf Berényi- rom újból ismételni azt a szótl), mint az vágy, célkitűzés, amely várja, egyre várja, család 1907-ben nem halt ki, azt a gróf egyszeri ember a gombbal és a kabáttáll folyton csak várja a megvalósulást, de Berényi Jánossal — a Török riportjában De bát ez talán még sem jó hasonlat — bár létjogosultságát minden számottevő, oly kedves közvetlenséggel megszólaló (t í. minden hasonlat, még a legtalálóbb hozzáértő és jóakaratú tényező, a legma- óraszakértővel, — a család utolsó férfi- is, sánlikál), mert még utóbb ezt a gom­ gasabbtól le a legalacsonyabbig, mind sarjávál folytatott régebbi levelezésem­ bot is követelni fogják tőlem, mint mu­ elismeri, néha még talán saját maga előtt ből jól tudom, de a nagyközönség mégis zeális tárgyat, a Salgótarjáni Muzeum is alig hallhatóan hangoztatja is, mégis csak a Török-féle cikkből tudhatta meg számára és én előre félek, nem tudnám ott elhelyezuí, egyszerűen csak a helyiség­ mindig nem valósítható meg és pedig a valót! igen egyszerűnek látszó, játszi könnyed De ugyanebből azt is megtudhatta hiány miatt. séggel odavetett oknál fogva, mert, mert: az olvasóközönség, már akit a tudómé.Szóval a Salgótarjáni Muzeum is nincs hozzá megfelelő — helyiség! Oh, nyos kutatás és a nemzetnevelő értékek­ már erősen készül, vagy 10—12 év óta az a helyiség! kel biró muzeum — amely tudvalevőleg állandóan készül, de még nem születhe­ Nemrégiben Török Sándor érdekes mint idegenforgalmi tényező is jelentős tett meg, mert nincs hozzávaló helyiség. riportot irt egyik fővárosi lapban „Az — érdekel, hogy a kiváló óraszakérlő Közben persze — tréfa ide, tréfa oda, az utolsó Berényi gróf beszélget — az órák gróf Berényi János szerint „ha sikerül idő múlik, rohan felettünk, főleg pedig a leikéről“ cimmel. Ez az igen érdekes és megcsinálni az óramuzeumot, bát mond­ Salgótarjáni Múzeumra nézve talán leg­ tanulságos cikk, bennünket salgótarjáni­ hatom nagyon szép lesz, csak — helyi? fontosabb tényezők: a gyönyörű, de akat többféle szempontból is (nem aka­ ség kell hozzá, helyiség! (Sietek kijelen­ esendő-múlandó palóc népviselet, a folk­ rom itt mindjárt elárulni, hogy a helyi teni nem én, de a gróf ismétli meg két­ lór, a néprajzi és embertani viszonyok ség szempontjából is) érdekelhet. Így pl. szer is a helyiség szót!) A legvégén meg stb. felett és egy szép napon — a helyi­ aki szereti olvasgatni a szülőföldje, vagy azt írja, hogy „szeretném, ha már sike­ séghiány miatt — arra ébredhetünk, hogy a lakóhelye, tehát épen a mi kedves vá­ rülne nyélbe ütni ezt az (óra)muzeumot, már a vidékünk rendkívül érdekes, fes­ rosunknak, Salgótarjánnak a történetét, amelyhez igazán nem hiányzik már sem­ tőién szép és tudományos magyar szem­ az a rendelkezésre álló igen gyér iroda­ mi, csak helyiség kellene! Helyiség pontból igen fontos palóc néprajzából lomban, pl. az 1911-ben Borovszky szer­ (Bachusra mondom : nem én ismétlem ezt nem tudunk majd annyit sem megmen­ kesztésében megjelent „Nógrádvármegye“ a lágyan zengő helyiség szótl) amelyért teni és megőrizni, mint amennyit még (monográfiájában, de nem ám a legujab lehetőleg keveset fizessünk, mert hiszen csak pár év előtt is könnyedén megte­ ban, a Ladányi-félében, mert utóbbiban az Öramuzeumon nyerészkedni igazán hettünk volna, ha az a bizonyos helyiség ilyesféle nem igen akad; de még a Révai nem fogunk.’’ rendelkezésünkre állott volna. Nagy Lexikonában megjelent Salgótarján Tehát Török Sándor riportjából két­ Talán a nagy kiegészítés és átala­ leírást sem akarom itt újból felhánytor- féle megszivlelésre méltó dolgot tanulha­ gatnil) hát ebben a monográfiában az tunk meg. Először is a Salgótarján vidé­ kítás előtt álló városházán mégis csak 591-ik oldalon azt találja, hogy a Ka- kének (Karancsbcrény, Kazár stb) törté­ rendelkezésünkre fog állani, erre a ne­ rancsberényi gróf Berényi-családban, az netében az Árpádoktól kezdve oly nagy mes célra is, egy-két megfelelő helyiség? 1818-ban (!) születe t Ferenc gróf a Ka szerepet játszott Karancsberényi gróf Be­ Mikor Rózsahegyen a Liptóvármegyei rancsberényi ág u jIsó fisarja! rényi család utolsó fisarja, János gróf, Múzeumot, vagy Tatán az uj gimnáziumi épületben megalapitottuk a „Tata-Tóvá­ Vagy ha eze Borovszky-féle mo­ mindenféle monografiabéli, de a hivatá rosi Muzeum“-ot és azok érdekében ak­ nografia, mondjuk történetesen nem elé­ sós, céhbeli történelmi tagadás ellenére kor is, mint most, cikkeket Írtam, azt gítené ki az illető, a helyi történelmet is is, hála Istennek, még él, sőt úgy él, hogy olvasgatni szerető salgótarjáni4vagy vidéki komolyan foglalkozik a tudományokkal polgárnak a tudományos igényeit, mert is, pedig valamikor huszártiszt volt, ami mondjuk az ilyen „népszerűdnek mond­ igazán dicsőségére válik a családjának is, ható monografia szerinte talán nem épen de meg a személyének is; azután meg mindig tudományos alapon nyugvó mü, főleg az derül ki belőle, hogy minden (különösen az újabb időkben verhet fészket készen van már a Óramuzeum létesítésé­ az ilyenfélé sanda gyanú egyes hiszékeny hez, csak az a sorsdöntő tényező: a he­ emberek lelkében, egynémely nagyon is lyiség, ismétlem (mert Berényi gróf is kézzelfogható tény, néhány kellemetlen, többször, hangsúlyozottan ismétli, pedig Csütörtökön tartotta a képviselőtes­ személyes élmény és tapasztalat stb. alap­ mi nem beszéltünk össze!) — csak a he­ tület részleges tisztújító közgyűlését a vá­ ján) — nahát mondom ha az ilyen ko­ lyiség hiányzik még! rosháza tanácstermében. A tisztújító köz­ Hát kérem itt van a közös meg­ gyűlésen a vármegye alispánjának meg­ molyabb igénylés esetén a „monografia“ után kezébe veszi, a legilletékesebbet, az egyezésünk, itt van a jelen cikkem címé­ bízásából dr. Förster Kálmán polgármes­ eddigelé legkomolyabbat, a vármegyei hi ben az Óramuzeum és a Salgótarjáni ter elnökölt. A Fodor Samu nyugalom­ vatalos kiadást, Nagy Ivánnak (tisztelet Muzeum összekerülése, címbeli egybeirása,' ba vonulásával megüresedett .végrehajtói becsület emlékének) „Nógrádvármegye — ugyanúgy vagyunk mi salgótarjániak állásra a képviselőtestület egyhangúlag története az 1544-ik évig. Balassagyar­ a Salgótarjáni Múzeummal is! Minden Barthó Rezső városi dijnokot választotta mat, 1907.“ cimü munkáját, úgy a 39-ik lényeges kellék már meg volna hozzá, meg, aki a hivatalos esküt a közgyűlésen oldalán ezt találja; „14. Berényi-család t“ de az az ominózus helyiség, az még nincs megválasztása után az elnöklő polgármes­ vagyis kihalt! A 78-ik oldalon pedig ezt meg! Pedig pl. a távoli szomszéd Hat­ ter kezébe nyomban le is tette. olvashatja : „Napjainkban a család kihalt. vanban nemcsak múzeumot tudtak léte­ Barthó Rezsőt, mint régi hű szolgá­ Származási fája a munka végén közölte- síteni, de helyiséget is találtak hozzá. ját a városnak dr. Förster Kálmán pol- Salgótarján, 1935. február 9 fejtegettem, hogy a muzeum megalapítá­ sánál minden a helyiségen múlik. Ha lesz helyiség — lesz muzeum is I Liptóvárme«yei is, meg Tata-Tóvárosi Muzeum is I alóban úgy is lett: mindkettőnek lett helyisége és szükségképpen létrejött a muzeum is. Szeretném hinni, magyar kul­ túránk, városunk érdekében, hogy itt Salgótarjánban is igy lesz. Ha lesz helyi­ ség, úgy következésképpen lesz Salgó­ tarjáni Városi Muzeum is! No de éppen ezen utóbbi okból, végül is tegyük félre az eddigi, talán könnyű fajsúlyú tréfálkozást, aZ olcsó szellemeskedést. Eddig is, minden szán­ dékosság vagy célzatosság nélkül, pusz­ tán csak azért írtam le mindezeket a szellemi sziporkákat, mert feszitette fan­ táziámat, izgatta toliamat az öramuzeumpak a mienkkel sokban hasonló esete ; írásra csábított az analógia. Végül is ko­ molyan és őszinte örömmel jelenthetem itt az érdeklődő közönségnek, hogy az illetékes helyen elhangzott már a megfe­ lelő helyiségről való gondoskodás ígérete és igy — most már tréfa nélkül mond­ hatom : a Salgótarjáni Városi Muzeum létesítésének ügye a legjobb utón halad és már is biztosítottnak látszik. Hála le­ gyen érte városunk nagyérdemű vezető­ jének, dr. Förster Kálmán polgármester megértő gondoskodásának, aki az erre vonatkozó ígéretet szives volt megtenni. Szóval most már bizonyosra vehetjük, hogy mi salgótarjániak a leendő helyiség ügyében is jobban állunk, mint az Óra­ muzeum. Mert lesz helyiségünk, tehát lesz Salgótarjáni Városi Múzeumunk is! Dr. Dornyay Béla. A város képviselőtestülete csütörtöki közgyülésén betöltötte a végrehajtói állást. gármester üdvözölte szívélyes meleg sza­ vakkal. Az üdvözlést az uj végrehajtó meghatottan köszönte meg. A tisztújító közgyűlés után rendki* vüli közgyűlést is tartott a képviselőtes­ tület, amelynek tárgysorozatában .több fontos kérdés eldöntése szerepelt A bejelentések során felállva ke­ gyelettel áldozott a közgyűlés néhai Holcsek Antal nyug, iskolaigazgató nemes emlékének, aki sokáig a salgótarjáni ipa­ rostanonciskola tanítója is volt. A hála hangján mondott köszönetét dr. Sztranyavszky Sándornak, városunk nagynevű cára s ott egy másik lányba ütköznek. — Szervusz, Bábikám, pont hozzád indultam — szól az s egymásnak rohan­ nak. A költő elmegy mellettük s hallja. — Szervusz, drágica, gyere, sétál­ junk egyet, te annyit mesélek, te, kép­ zeld ... s a költőnek megroggyan a lába ezt a hangot... ezt a hangot hallotta öt perccel előbb a rádióban. Megtorpan, bámulja a két lányt kétségbeesett arccal, azok elmennek mel­ lette, ősszemosolyognak s a költő csak áll, áll, aztán rohan vissza, fel a szobába fülére teszi a kagylót s vár... csend — csend ... lekapja a hallgatót, az ágyra veti magát s érzi, hogy nagyon dobog a bolondos, költői szive. A szőke lány az ő verseit dalolta, a drága szőke lány; ta­ lán ő a költője, mert úgy tudja, hogy minden ember választ magának egy ked­ vencet, írót, költőt; s ö nem is sejti, hogy az vele egy házban lakik, mert még nem hires, még nem közli minden lap az ö fényképét, még nem mutogatnak ujjal utána ... aztán felugrik, óh ily buta áb ránd, hát honnan veszi, hogy azt, hogy a lány énekét hallotta valóban a rádión a világűrből, hisz ez nevetséges... és tiz perc múlva már egy rádiószerelő ma­ gyarázza csudaboldogságára, hogy — igen kérem, vannak olyan kapcsolású rádiók, amelyek visszafelé is megcsinálják az egészet és kisugározzák a rájuk ható hangot, amit persze csak a közvetlen közeli antennák fognak fel, de itt való­ színűleg a vízvezeték is közrejátszik, biz­ tos a másik rádió is abba volt kapcsolva. Igen kérem a napokban, hol is no .,. a, a, persze a Hódost méltóságos ur Óbu­ dán említette, hogy — a szegény jámbor szerelő nem sejtette, hogy miért rohant — Nem, nem, még nem vagyok ki az érdeklődő úr, mint a fergeteg s bolond, de az leszek, ha még sokszor azt kiabálta. hallatszik, énekel s a zongora kiséri. Tisztán, erősen és .,. magyarul. Hirtelen a műsorhoz kap. Budapest I., II., telefon­ hírmondó műsora ugyanaz. S most szü­ net van. Aztán ... aztán szinte leesik a szék­ ről .iszen ezt a dalt.. ezt a szöveget.. ezt a verset.. ő irta. Ezt ő irta .. — Mi ez a csoda ? Ki játszik ve­ lem ? — dörmögi a költő, szédül s ak­ kor megszólal Budapest. Éjfélig le sem vette a füléről a kagylót, de többet nem hallott semmit. S mire lefeküdt, biztos volt benne, hogy halucínált De másnap a józan reggelben ismét eszébe jutott az egész s biztos volt benne, hogy nem halucinált. Reggeltől estig a fülén volt a kagyló de hiába tologatta, nyomogatta, ítírgatla a készüléket, csak Budapest szólt s a szünetben nagy csend. Harmadnap ismét kagylósán ült az asztalnál. S délelőtt, tizenegy után meg­ történt a csoda. A kagylóból aranyos női hang csengett, énekelt s szólt a zonťora. S egyszer felhangzik az ô verse is. Itána még egy, aztán összevissza ütik a zongorát, majd kis csend után az előbbi hang csendül: lalalalla, lalalalla, la, la, la, halkul és egészen megszűnik. A költő felugrik, le-fel rohan a szobában, azt hiszi megbolondult — per­ sze, persze, bolond vagyok, megbolon­ dultam, hallucinálok ... az én versem ... a világűrben ... a versem ... búúú — kinyitja az ajtót s rohan le a lépcsőn — le, le emberek közé, hisz ez őrület, ez, ez, — a kapu alá egyszerre kanyarodik a szőke lánnyal s megdobban a szive. fejéhez, ott a tenyerével különös mozdu­ — Sőt Babi, még hoztam is vala­ latokat végzett, aztán tovább forgatta a mit, álljon ide mellém és figyeljen. tekercselőt. Kis csönd, aztán megszólal a zon­ gora. A költő kicsit megdöbben, aztán S a költő a kis szobából elindult a mosolyog. hallhatatlanság felé. A szerelem, a legna­ — Persze, a fiatal ur is a művé­ gyobb ihlet kacagtatta leikéből a leg­ szebb költeményeket. A lapok már kri­ szeten át akar a Babi szivecskéjéhez tizálták — tehát kezdett feltűnni s a jutni. — Figyel. A dallam szép, de mi­ „Szőke lányhoz“ irt verse mindenkit lyen szép, most újra kezdi, énekli a szö­ veget ... de mi ez ... hisz ez az ő verse, meghódított. a legszebb... a „Szőke lányhoz“ a Sokszor látta a szőke lányt s már Babihoz irt dala, hát hogy meri.., nagyon szerette. A rádió sokszor elárulta, — Nos, szőke kis Babi, mit szól amikor az ő dalait énekelte. Biztosan az újságokban olvassa és megzenésíti — hozzá ? — Te drága művész! gondolta. Tehát müvészlélek. És a dal­ — Babi, te... hosszú, gyanús lamok szépek. Érezte, ha ő zenész is lenne, ugyanilyen melódiaruhát adna csend — te édes — csend — drága — csend ... s a költő csak szoritja a két verseinek. — Istenem, talán ez a kislány is kemény, kegyetlen kagylót a füléhez. igy gondolgat titokban rám, az ő költő­ — S még egy örömhir, Babím, az jére, Talán vár. Talán azért zenésiti a operettemet elfogadták, előadják s most verseimet, hogy egyszer észrevegyem őt az a tervem, hogy beszélek ezzel a bo­ — gondolta. lond poétával is, akinek a verseit zenéS érezte, hogy ő a kis csacska de­ sitem, hogy adjuk ki.. . kling-klang —tektoroson belelátott abba a misztikumba, jelez Budapest s csak itt-ott érteni vala­ ahogy két szív keresi és megtalálja egy­ mit... drága kicsi — kling-klang — je­ mást. Ahogy egy piros szerelem születik. lez Budapest, s csak itt-ott érteni vala­ És boldog volt, ahogy csak az ő mit... drága kicsi — kling-klang— kunagy naiv lelke boldog tudott lenni és tyusom — csend ... kling-klang ... Ba­ irt, irt, hogy hires legyen, hogy egyszer bím, Babim, Bábikám ... kling-klang . .. megismerje őt az a kislány és várt, nagy te kis cocó, hahaha ... cocó, lovacskám nyújtózó türelemmel, mert tudta, hogy hahaha ... halló, ittt Budapest... s a költő szeméből kigurul egy könny, ez igy lesz. lentről jön, a dalok fészkéből, a szivé­ S egy szünetben megint felcsen ből. és uraim, lóverseny eredmények dűlt a zongora. És a legédesebb hang. következnek ... a költő felszegi a fejét A költő két kézzel szorította fülére a s érzi, hogy uj ihlet hullt a leikébe, cso­ kagylót. dás, szent fájdalomihlet, uj szárnyak az Tehát a kagyló nem tehetett róla. örökéletbez... első futam, fejhosszal Arról, hogy egyszercsak megáll a első... s a költő leleszi a kagylót, mo­ zongora s egy kellemes férfihang szól: solyog, persze, fejhosszal a lovacska be­ — Kezét csókolom, Babika I futott, de a „bolond poétáért“ még, Jónapot, Gabi, gonosz fiú, már azt adok neki, ceruzát fog és uj dalok so­ — Persze, szervusz, persze, szer­ találkozom ezzel a lánnyal I Lassan megy utána, kilépnek az ut­ vusz — s a szerelő felemelte a kezét a hittem, el sem jön többet rait kacagja a lelke. �A MUNKA Salgótarján, 1935. február 9 képviselőjének, a Nemzeti Egység Párt országos elnökének megértő és minden alkalommal eredményes közbenjárásért, a városi inségmunkák folytatására újab­ ban ismét 15000 pengő államsegélyt esz­ közölt ki. Megbízás folytán Zelenka Ottó és Básthy László tagjai lettek a képviselő* testületnek. Bejelentette a polgármester, hogy a fegyelmi bizottság Kovács Aladár gazda­ sági intézőt állásvesztésre Ítélte. A képviselőtestület a temetkezés rendjének és a sírhelyek árának megál­ lapítása ügyében a végső döntést elha­ lasztotta. Az elemi iskolai berendezési tárgyak pótlását megszavazta. A hatósági hídmérleg használati diját újból szabá­ lyozta. Az OFB telepi és Somlyó utcai sze­ gényebb ingatlantulajdonosok kérelmére a terhűkre előirt vizdijak törlését elren­ delte. A Menház-utcai lakosok vízellátá­ sának biztosítása ügyében bizottságot küldött ki. Nem tárgyaltatott Salgótarján m. város tisztviselőinek és egyéb alkalma­ zottjainak normálstátusa. Az ovoda felügyelőbizottságba uj tagokként Barthó Dániel acélgyári elemi iskolai igazgató és Dr. Tóth Mátyás vá­ rosi aljegyző kerültek be. Megalakította a képviselőtestület a gazdasági bizottságot is. Az Országos Társadalombiztosító Intézet salgótarjáni kerületi pénztára szék­ házépítése céljára területnek díjmentes adományozása ügyében a döntést elha­ lasztotta. A közpénzek gyümölcsöző elhelye­ zése tekintetében úgy határozott a kép­ viselőtestület, hogy azokat a helybeli Hirek és különfélék kama­ rás, a kiváló szónok és zenelehetség már­ cius 3-án a Róm. Ka th. Olvasókör da­ lárdájának hangversenyére városunkba érkezik és beszédet tart. Mint értesülünk Réthy Eszter és dr. Imre Vince opera­ énekesek is fellépnek ezen az estén. A Szent Erzsébet Nőegylet is résztvesz a rendezésben és egy bájos számmal a mű­ sorban. Esküvő. Megele László nyug, ura­ dalmi főintéző és felesége kubinyi Kubányi Anna leányát, Zsófiát folyó hó 16-án este 6 órakor vezeti oltárhoz, a helybeli róm. kath. főtemplomban Demjanovich Endre, a Gróf Zichy Aladár uradalom intézője Vajtán. Dr. Koudela Géza pápai Adomány a népkonyhának. Légrády Ferenc karancsberényi föld­ birtokos újból egy hatalmas szarvast kül­ dött a nőegyletek és város áltál fenntar­ tott menházi népkonyha részére. A ne­ mes jótékonykodás a hálás köszönetét és példaadást magában hordozza. Köszönetnyilvánítás. Mindazok­ nak, kik felejthetetlen jó férjem és édes­ apánk elhunyta alkalmából érzett mély­ séges fájdalmunkban részvétnyilvánitásukkal felkeresni szívesek voltak, ezúton mondunk hálás köszönetét. özv. Bezzeg Zoltánná és családja. Egy érdekes ember halála. Évtizedeken át bújta a szénmedence tár­ náinak vájatait s a bányarémnek lidérc­ nyomása a kincskeresés mániákusává tette. Mayer Jánosnak hívták, de nevé­ vel senki sem törődött, mert a meggör­ nyedt, ősz öregemberben mindenki csak a kóborgó s a földmélyébe rejtett kin­ csek után kutató meghibbantat látta. Bejárta az erdők, völgyek mélyét, ott bujkált a várromok tövében vájt ver­ mekben, tele szedte tarisznyáját kőda­ rabokkal, a romok között lelt cserép, csont és vashulladékokkal s mindig hitte, hogy óriási mennyiségű elrejtett kincset fog feltárni, A jószivüek megszánták őt és tisztelték hitét. Voltak akik apró ado­ mányokkal segitgették boldog reményke­ déseit, de végre is a fáradt test teljesen összeroppant és nem volt sem otthona, sem nyughelye a kincslátó öregnek. Mi­ kor már senki sem segített rajta s a végpusztulás réme gyötörte őt: boldog otthonként nyitotta meg számára a város a menház kapuit Itt töltötte élte utolsó idejét s tervezte , kincskereső útjait. Homzu várakozás után megnyíltak előtte pénzintézeteknél az alaptőke arányában gyümölcsöztetik. Révay Sándornak a mozgókép színház jövőbeni hasznosításáról szóló ajánlatát elutasította és úgy döntött nagy vita után, amelyben különösen Zagyvái Béla, ifj. Timaróczky Sándor és dr. Pasz­ ternák Sándor, Perczé István, Herczog Ede, Rauchwerger Mór, majd ismételten dr. Forster Kálmán vett részt, hogy a mozi jog hasznosítását országos pályázat utján kívánja megoldani, a felszólalók mindnyájan elismerték azt, hogy Révay Sándor eddigi működésével a legteljesebb mértékben meg vannak elégedve, mégis a tiszta közérdek megoldása csak a nyil­ vános pályázat utján biztosítható. Az uj mozi helyéül a legszükségesebb esetben a képviselőtestület a mostani piaci bódék helyét jelölte meg. Lekerült a napirendről dr. Vilmon Gyula, Szentpétery János, Oláh Margit és Anna építési teleknek részükre le­ endő eladása iránt benyújtott kérelme. Partényi Béláné árvíz okozta kárá­ nak megtérítése iránt előterjesztett ké­ relme ügyében sem határozott. Telek József részletfizetési kérelmét teljesítette. Jóváhagyta a Pécskö és Farkaskő­ bányával kötött szerződést, valamint a belsővásárlér kövezése ügyében előter­ jesztett állandó választmányi határozatát. Elrendelte a nagy vásártéri víztermelő árok bekötő csatornájának átépítését. Nyugdíjalap vagyonává nyilvánította a Speyer kötvény címletekből eredő jö­ vedelmet és vagyon szaporulatot. Végű: néhány honosítási és illetőségi ügy letárgyélása után véget ért ez a szé­ les és hosszuranyult vitát provokáló tárgy sorozati pontokból átló képviselőtestületi közgyűlés. találta az örökké keresett titkos kincset: a halált. Dr. Csengődy Lajos lelkész meghatóan búcsúztatta a földiektől s ki­ emelte a város jóságos gondoskodását, irgalmasságát, felemlítve az elhunyt­ nak érdekes egyéniségét, akinek senki hozzátartozója nem volt A koporsót két városi tisztviselő, egynéhány szegény asszony s a város által kirendelt halott­ vivők, továbbá a menházi főzőnő Klárik Rezsőné állta körül, akinek a menházi ápoltak iránti szeretetteljes bánásmódja közismert. Halálozás. Bezzeg Zoltán bánya­ társulati erdővéd 5 én a társulati kór-( házban 46 éves korában meghalt. Te­ metése 7-én d. u. 3 órakor volt a bányaravalalozóból nagy részvét mellett. Megjelent a Temetésen Bérczy Sándor bányaügyi tanácsos vezetésével sok tisztviselő és altiszt, az erdészet részé­ ről Dufek Pál főmérnök és erdőaltisztek. A bányazenekar hangjai mellett kísérték ki a halottat, akinek sok tisztelője volt e városban. A megboldogult szerelte az erdőt, amelynek éltető levegője csaknem az utólsó pillanatig hivatásának hűséges és pontos ellátásara telték képessé. Vivóbái. A Salgótarjáni Vívó Egy­ let szokásos farsangi táncestélyét értesü­ lésünk szerint a farsang végén, március 2-án tartja a bányakaszinó összes termei­ ben. A zenét a „Pannónia“ prímása: Radics Jenő cigányzenekara és a zagyvapáifalvai „jazz band“ szolgáltatja. Az. elő­ készületek serényen folynak s tekintve, hogy a táncestély után rövidesen bekö­ szönt a böjti időszak, a mulatság igen sikeresnek ígérkezik. A reálgimnázium tornaverse­ nye. Nagyszámú versenyzőgárda mutatta be tudását a vasárnapi bajnoki küzdel­ mekben. Legjobban a hetedik osztály nö­ vendékei szerepeltek. Egyéni versenyen I. Jesse Gyula, IL Friedrich Sándor, III. Moyzes Béla. A csapatbajnokságot a VII. osztály Jesse, Friedrich, Endrey, Fülöp csapata nyerte, az alsósokét a IV. osztály. A győztesek a gimnázium vándordíját, valamint értékes érmeket nyertek. Liptói módon kéizült friss tavaszi csemege juhtaró, hegyaljai valódi juhturó, mor­ zsái juhturó (tésztára) és erős izü keserű túrót legjobb mi­ nőségben szállít: Felvidéki Teftersnékípar Sátoraljaújhely Postafiók 23. Bevezetett helyi ügynököket felveszünk. Látványos, táncos, cigányzenés magyar életkép játszódik le a Róm. Kath. Olvasókör színpadán jövő vasárnap, 17-én is az örökkévalóság kapui s végre meg­ 8 órai kezdettel. Olcsó helyárak I Tánc. 3 oldal meg nem fázik Az Okmalalp át nem ázik A „Salgótarjáni Ipartestület“ zavarba hozta, de a bájos háziasszonyok, 1935 március 2-án, szombaton este tar­ tandó szokásos, farsangi műsoros esté­ lyére az előkészületek nagyban folynak A műsoros est keretében fellép a rádióból is közismert és közkedvel énekes, aki cigányzene kísérettel magyar nótákat fog énekelni. Az estély kitűnő hangiratát és sikerét biztosítja a bánya/.eneka» közre­ működése, amely nivós híngvers-ayt fog tartani, ezenkívül egy felvonáséi tréfás színdarab fog szir.r ’kei ülni, am Ivet az iparlestület kitűnő műkedvelő gárdája fog előadni. Az esti yrc szóló n ?ghivók szétküldése már a I ö/eii napok:, in meg fog történni, amely bővebb te. ilágositással fog szolgálni. Úri, Női fodrászsegéd íebr. 15 re állást keres jobb üdethe. Cmi: Takács János Salgótarján Vag-u 12 Kriííel fod­ rászüzlet. I Fehérnemű varrást, férfi, valamint női kelengye készítést vállalok. Érdeklődni lehet: élükön a mindenkihez kedves és közvet­ len elnökkel, dr. Förster Kálmánnéval a nagyobb porciókat megosztva, mindenki­ nek egy köszönő mosollyal adóztak azért a türelemért és megértésért, mellyel a túlzsúfoltságot, esetleg a tea elmaradását fogadták a látogatók. A családiasság és kevés kiadás a főjellemzője ezen jótékonycélu tea-estéknek s ez' biztosítja a lövőben is ezeknek fényes sikerét, mely megnyugtatja azt, aki ad, de azt is, aki ezúton mint szegény kap! A titokzatos n^mk felfedezése óta már hosszú idő telt cl. Ma már minden gyer­ mek ismeri a röntgent, mely az orvosi tudomány egyik leghasznosabb támasza. Ennél azonban sok­ kal érdekesebbek a rádiósug.irak. melyek sok száz, sőt ezer km-cs körzetben felfoghatók és ezek az elektromos rezgések egy kis szekrény — a rádió vevőkészülék — segítségével változatos műsorszámokká alakulva napról-napra szórako­ zást, tudást visznek hallgatóija ak. Ehhez persze jó rádió szükséges. Minden Ónon rádiókereskedő készséggel mutatja be Önnek az Orion rádióké­ szülékek sorozatát, mely mindenki igényének megfelelő választékot nyújt. APOLLÓ MOZGÓ I T Steiner kézimunkaüzletben A Frontharcos est referádáját Salgótarján, Fő-utca. nnnirf 1935. évi február 9—10—11 UuUIq és 12-én, (szombaton, vasár­ nap, hétfőn és kedden) LILA AKÁC számunkban Szerk. _____ A szerelem és ifjúság filmje._____ Farsangi jókedvvel, szellemes 1935. évi február 13—14-én jelmezekkel, párolgó teával gyűjtögeti a (szerdán és csütörtökön.) Mansz. melegszívű gárdája a filléreket a 16 éven felüliek! Szegények ruháira, élelmezésére. E hét keddjén este 8 órára oly hatalmas és in­ telligens közönség lepte el a Kát. Kör Tört, a leánykeresk. világából nagytermét, hogy a látogatottságra felké­ szült rendezőséget is meglepte s csaknem (ehnikai okok hozzuk. miatt jövő KELETI ÉJSZAKÁK Majd én megmutatom London s a magyar sors. Alig egy hónappal léptük még csak túl az 1935. esztendő kezdetét, máris megállapíthatjuk, hogy a nemzeti po­ litikának tavalyi mozgalmasságát még jó­ val felülmúló hónapok várnak ránk előre­ várható eseményekkel és hirtelen jölt meglepetésekkel tarkítva. Olyan eleven élet lüktet a diplomáciai megbeszéléseken, olyan serény munka folyik a nemzetközi tárgyalóasztalok mellett, amilyenre példa még nem volt, s mind-mind azt hangoz­ tatja, hogy a béke megszilárdításán fára­ dozik, a biztonságot akarja olyan szi­ lárddá kiépíteni, hogy évekre, sőt évti­ zedekre nyugodt lehessen az emberiség a háború réméiül. És mégis olt tartunk ennyi hangos buzgólkodás ellenére is, hogy nem tudjuk, mit hoz a holnap. Mert a béke biztonsága annyi nemzet­ közi egyezmény u/án is, még mindig csak óhaj, milliók vágya és reménysége, amit nem tudott még valósságé tenni az esz­ tendők munkájának eddigi eredményét jelző egyezmény-sorozat. Nem tudja va­ lósággá tenni, mert csak hatalmi csopor­ tosulásokat hozott, Európa hol egyik, hol másik részében állított egymás mellé há­ rom-négy országot, volt közöttük olyan ír, amely egy két esztendő múlva már a másik szövetkezéshez társult, de olyan alap nem tudott létrejönni, amely ma­ gában foglalhatta volna legalább is Eu­ rópának minden jelentős államát. A béke biztonsága s az ennek létrejöttéhez szük­ séges kölcsönös engedmények nyújtása eddig csak szólam maradt, a belső tar­ talom még igen csekély. Ez a helyzet a külpolitikai tárgya­ lások legújabb állomása, London után is. Nem jelenti ez a megállapítás az angol és francia államférfiak munkájának lebe­ csülését, csupán arra kíván rámutatni, hogy mennyire az elméletek területén mozog a tevékenységük és a gyakorlati élet nehézségeinek leküzdésére erejük még kevésnek bizonyult. Kétségtelen ugyan, hogy különösen a francia diplo­ mácia eleven tevékenységet fejt ki, hi­ szen alig halt még el a római tárgyalás visszhangja, máris a londoni tanácsko­ zás beszélt magáról, mégis ez az eleven­ ség nem jelenti egyúttal azt, hogy mostmár nagyobb lépés történt a világbéke í.-lé. Nem jelenti, mert ez is csak rész­ it ges megállapodás, amelyhez ki tudja, csatiakozik-e a legközvetlenebbül érde­ kelt Németország. Londonban ugyanis jórészt Német­ országról határozlak, de a németeket nem teljesen megnyugtató formában. Mint már többizben, most is kijelentették, hogy hajlandók hozzájárulni német egyenjogúsághoz, de ezt feltételekhez szabták. Mégpedig továbbra is fenn kell tartani a fegyvertelen Rajna*zónát, álta­ lános leszerelési igyezményt kell létre­ hozni és Németországnak vissza kell térnie a Népszövetségbe. A németek ez­ zel szemben előbb azt várják, hogy a nemzetek sorában való egyenlőségük el­ ismerésére és főleg gyakorlati keresztül­ vitelére legalább is az eddigieknél hatá­ rozottabb biztosítékot kapjanak. A ha­ tározatlan ígéretekből már eleget kaptak. S bár Berlin hangulata nem enged még visszautasításra következtetni, a csatlako­ zást mindenesetre függőben tartja annak kiderültéig, hogy az eddig nyilvánosságra kerülleken túlmenően hajlandó-e tekin­ tetbe venni jogos igényeit, A német kérdés azonban bennün­ ket inkább csak közvetve érdekel. Sok­ kal fontosabb számunkra az, hogy a ró­ mai és londoni megbeszélések milyen ha­ tást fognak gyakorolni Középeurópára 8 itt is elsősorban Magyarország jövőjének alakulására. Mert az cmlitett tanácskozá­ sok után lehet, hogy igen rövidesen tor kerül arra it, hogy a Dunavölgy államai �4 oldal szintén leüljenek a tárgyalóasztal mellé s amennyire lehetséges xgndbehozzák azt, amit Trianon rombolt d mint azt Göm­ bös Gyula miniszterelnök is kijelentette — lehet hogy ezeken a tárgyalásokon talán évtizedekre dől el Magyarország sorsa. Sorsunk kedvezővététele pedig sa­ ját megfeszített munkánkat is igénybe ve­ szi és szemünk előtt kell tartani, hogy különösen három főkérdés van, amelyből engednünk nem szabad, ha ki akarunk emelkedni mai nehéz helyzetünkből Nem szabad feladnunk a revíziós igényeinket, mindig figyelemmel kell kísérnünk az ideiglenes határokon túl maradt testvére­ ink helyzetét és ragaszkodnunk kell a mi egyenjogúságunk megadásához is. S hogy pedig e három főkérdésből élő valóság váljon, ne legyen széthúzás közöttünk, mert a pártoskodás már nem egy nemzet sírját ásta meg. Egy cél és egy akarat hevítsen minden magyart, mert enélkül nem lehet siker, nem jöhetnek el a boldogabb idők. A Budapest Salgótarjáni Gópgyár te Vaaö: ű Rtezvényttesolat uraxgatósága, -lägyalôbixoiteága, untutara te munkásat mélységesen megrendülve jelentik, hogy a vállalat igpxgatója és igazgatásági tagja. Dr. Hirsch Károly « folyó hó 4-én elhunyt. Az elköltözött 33 éven át szentelte munkás életét a vállalat felvirágoztatá­ sának s azzal magát mindig egynek te­ kintve. minden gondolatával és cseleke­ detével. fáradhatatlan buzgósággal szol­ gálta érdekeit Nagyvonalú, gondos tevékenységével úgy vállalatunknak, mint a magyar ipar­ nak elévülhetetlen szolgálatokat tett. A megboldogult földi maradványait f. évi-február hó 6-án, szerdán déli 12 óra­ kor helyeztük a rákoskeresztúri izr. te­ metőben őrök nyugalomra. Budapest. 1935 február 4-én. Ihat éjiét soha el ■•m mali kegyelet­ tel te tisztelettel fogjak megőrizni 1 Postagalamb hírek. Londonból jelentik: A napokban érdekes menet vo­ nult a londoni Chelson külvárosban levő katonai nyugdíjasok otthonától a Themse partjai felé. A menet élén díszbe öltö­ zött öreg frontharcos katonák lépkedtek, a középen mély gyászba öltözött nő ha­ ladt, aki kezében parányi koporsót vitt. Az ut két oldalán ugyancsak öreg katoí. -k álltak sorfalat A Themse pártjá­ hoz érve, egy öreg vitéz átvette a kis koporsót, elhelyezte a már előre meg­ ásott gödörbe, hantot dobtak rá, azután egy kis emlékkövet helyeztek a sírra ez­ zel a felirattal: „Colonel Fearlessnek, a mi hősünknek," Colonel Fearless, a „rettenthetetlen bős" egy postagalamb volt, a mely ezt a diszes temetést meg­ érdemelte. Hősiesen viselkedett a világ­ háború idején. A postagalambot az egyik angol tüzér üteghez osztották be hírvivő szolgálatra. Lassanként az egész üteg kedvence, valóságos üdvöskéje lett. Kü­ lönösen akkor szerették meg, mikor egy heves ütközet alkalmával a kis állat a gránáttüz, gépfegyver pusztítása, golyó­ zápor, füstfellegek között is megérkezett az üteghez és kézbesítette a visszavonu lást elrendelő parancsot. Ennek volt kö­ szönhető, hogy a németek az üteget be nem kerítették. A borzalmas tűzharcban a galamb szintén megsebesült, de csak­ hamar felgyógyult és újra „szolgálatba állott" A legközelebbi ütközetben egy grá^átszilánk következtében egyik szemét elvesztette. Ezután, mint harcképtelent, az éppen ugyanakkor nyugalomba vo­ nuló ütegparancsnokkal együtt visszaren­ delték Londonba. A parancsnok a há­ borút viselt galambot magával vitte fa­ lusi birtokára, Essexbe. Mikor a parancs­ nok meghalt, „Colonel Fearlesst" beutal­ ták a chalseai nyugdíjasok otthonába és ott élt egészen mostanáig. Nyakában ál­ landóan ott lógott a parányi kitüntetés, a melyet a nagy ütközet után kapott. Ezzel együtt temették el. Gránát- és per­ gőtűzben, gázmérgezett levegőben, min­ denütt, hol megkondult a háborús vész­ harang, dicső bőseink megmentőjeként ott állott, a vérzivatarban is osztályos­ A MUNKA KÖZGAZDASÁG Salgótarján. 1935; febr. 9. zül is a konfekciós cégekre. Később azoniban az időjárás s ezzel az üzletmenet is­ mét normálissá lett és a gyáriparosok és ijnagykereskedők kihitelezéseiknél előzékenyebbek voltak, mert bíztak az üzlet­ menetben. így tehát nem következett be ia fizetésképtelenségi hullám, amelyet egye­ jsek januárra vártak és minden valószí­ inűség szerint el fog maradni most már a 1következő hónapokban is, amelyekben újabban inkább a fizetésképtelenségek Ilassú apadását várják a hitelezői érde­ keltségek. i Modern tudnivalók kincsesbá- ; nyája az ILLIK TUDNI. Száz és száz uj fogalomról beszélnek az újságok; a tu­ A Nemzeti Bank jelentőse saját dományok és általában mai életünk ez­ Oaletóvéről és gazdasági rével veti felszínre az uj dolgokat, me­ helyzetéröL lyeket <;sak felületesen ismer a nagy ol­ vasóközönség. A fizika, kémia, technika, A Magyar Nemzeti Bank most közsport, gyógyászat, zene, diplomácia, igaz­ readott jelentése beszámol a tavalyi űzságszolgáltatás stb. mai folytonos rohanó letév eredményeiről és eseményeiről. A fejlődésében napról-napra beleütközünk nemzetközi helyietet ismertetve, a jelentés megállapítja, bogy a javulás több valami újba, eleddig megmagyarázhatatlanba. Ez a könyv egész könnyű előadás­ irányban folytatódott ugyan, azonban a ban, mintha csak kedves mindennapi új­ világgazdaság helyzetében komoly válto­ ságunkat olvasnók, mintegy a nagy, ko­ zás nem következett be. Rendkívül megnehezítette a. javulás terjedését az, hogy A salgótarjáni „Tarján“ Baj­ moly, változatos, kiszámíthatatlan, ezer­ a különböző országok pénzügyi és gaz­ társi Törzs disztábora ma este fél 9 ágú élet tanáraként megmagyaráz min­ dasági politikája nem haladt egységes órakor kezdődik a Katholikus Kör dísz­ dent ... 1934. évszáma azt jelenti, hogy vonalakon. Ehhez járultak a nemzetközi termében. Pénztárnyitás este 8 órakor. minden ízében mai ez a kislexikon. De forgalomnak a valutáris viszonyokból A reggel 6 óráig tartó tánchoz a zenét nemcsak mai, hanem egyúttal az élet származó akadályai, valamint az elzár­ a bányatársulati zenekar és Hangonyi minden ágára kiterjedő is. A sinzeppelin kózó törekvések egyre nagyobb térhó­ Rudi cigányzenekara szolgáltatja. Szer­ és a sztratoszféra, vagy a film és távol­ dítása. pentin, confetti csata. Gazdag buf et I balátás éppúgy benne van, mintáz inzu­ Részben a kedvezőtlen termésered­ Városunk és környékének keresztény tár­ lin vagy májkúra. A jazz, vagy a legújabb ményeknek, másrészt a világgazdasági sadalma élénk érdeklődéssel tekint az régészeti, vagy geológiai kutatások ered­ ményeit éppúgy tartalmazza, mint a le­ helyzet alakulásának tulajdonítja a je­ est elé. Az Etesi önkéntes Tűzoltó geslegújabb állami berendezkedések is­ lentés, hogy a multév második felében nálunk is megtorpant a felfelé haladó Egyesület, melyet 1926. május 8-án mertetését. Külön sportlexikon is találha­ irányzat. A nyár végén az ipari termelés Sirkó Lajos községi irodaliszt szervezett tó benne. A külföldi irodalom hasonló és fogyasztás sok ágában, úgyszintén az meg és azóta az egyesület parancsnoka, irányú termékeivel sikerrel veszi fél a árukivitelben visszaesés következett be. 1935. február 2-án Csőké Rezső alpa- versenyt az „ILLIK TUDNI", mert mindaz Lényegesen csökkent a külkereskedelmi rancsnok, jegyzőgyakornok rendezésében benne van, amit tényleg illik tudni a ma aktívum. Nagy eltolódások következtek táncmulatsággal egybekötve előadta a emberének, akár öreg, akár fiatal, akár be árúkivitelünk összetételében is: a nem „Nánai bíró lánya" c. népszinmüvet a fiú, akár leány. Mondhatjuk, hogy ez a mezőgazdasági eredetű áruk kivitele az községi Olvasókör termében. A nagy kis modern lexikon izgalmas változatos­ elmúlt évben már 28.8 százalékát tette sikert elért magyar táncszámokat La- ságban vetíti az olvasó elé az utóbbi egész kivitelünknek, holott az előző évek­ mátsch Mancika tanította be. A tapsoló évek gondokkal szántott, fáradtsággal ben a mezőgazdasági kivitel aránya jó­ közönség a két főrendezőt nagy ováció­ ágyazott, izzadtsággal arató életének ké­ val nagyobb volt ban részesítette és az előadás megis­ pét, megerősíti az olvasót az erővel egyenértékű tudással, felfegyverzi az élet A magyar mezőgazdaság helyzeté­ métlését kérte. küzdelmeire. Rendkívüli értéke ennek a ben számottevő könnyebbedést okozott Meghívó. A MOVE Salgótarjáni kötetnek, hogy minden sora gyakorlati egyes mezőgazdasági termékek, különö­ Lövészegylet és Tornászszakosztálya 1935 abban az értelemben, hogy semmi feles­ sen a gabonafélék árának emelkedése, február 16-án, szombaton este 9 órai leges, elméleti értékű nincsen benne. Az amit többnyire nem világpiaci okok idéz­ kezdettel a Nemzeti Szálló összes ter­ 1935 embere számára készült, annak hű­ tek elő. A nagyarányú áremelkedés az meiben „Családi estet" rendez, melyre séges barátja és kísérője kíván lenni. Az agrárolló szűkülését eredményezte ugyan, az érdekelteket szeretettel meghívja a „ILLIK TUDNI“ 32 táblán közölt illusz­ a Nemzeti Bank jelentése azonban azt Rendezőség. Belépődíj nincs, táncrend anyaga, a mű szedése, nyomása, hangoztatja, hogy az áremelkedésnek vol­ megváltása mindenkire kötelező, szemé­ trációs kiállítása elsőrendű: méltó arra, hogy tak kedvezőtlen kihatásai is. Ezek közé lyenként 1 pengőért. Tánc reggelig. A minden olvasó könyvtárába tegye, olyan tartozik, bogy a szóbanforgó cikkek ki­ vacsorázni óhajtók ebbeli igényüket leg­ polcra helyezze, ahol minden pillanatban viteli képessége jelentékenyen csökkent, később február 16-án délig jelentsék be: hozzáférhet, mert bizonyos, hogy minden amit sok esetben Magyarországnak kom­ Keszler Mátyás vendéglősnél. Az előre órában szükségét érzi majd annak, hogy penzációs kedvezmények emelésével kel­ megrendelt vacsora ára 1 pengő, a hely­ lapozgasson benne. Ára egészvászónkölett ellensúlyozni. Ez a körülmény vi­ színen rendelt ételek étlap szerint fize­ tésben 6'40 P, egészbőrkötésben 12 P. szont a behozott cikkek árára hatott ki. tendők. — Vacsora éjfélkor. Rózsavölgyi kiadás. Budapest, IV., SzerMegemlíti még a jelentés, hogy a tengeri Megjelent az OTBA tájékoztató.’ vita-tér 5. és a takarmányfélék áremelkedése az ál­ Kevés könyvet előzött meg olyan nagy Légi támadás. A gyengébb szilattenyésztés jövedelmezőségét csökken­ érdeklődés, mint a most életbelépett Or­ tette, ami egyik oka volt az állatkivitel szágos Tisztviselői Betegsegélyzési Alap vüek másfél évtizede fogvacogva beszélvisszaesésének. tájékoztatóját. A könyv ismerteti az, nek a legközelebbi európai háború borA gazdaadósságok rendezésével kap­ OTBA tagok összes jogait és kötelezett­' zalmairól, különösen pedig a gáztáma­ csolatban azt az uj adatot közli a jelen­ ségeit, — kimerítő, részletes felvilágosí­ dásról. A képzelőtehetségnek tág tér jut tés, hogy a védetté nyilvánított 78.000 tást nyújt az OTBA betegsegélyzö bizto­ ebben a kérdésben. Hajmeresztő kép tá­ birtok területe mintegy 12 százaléka az sítási ügyekben. Teljes terjedelmében rulhat -elénk, ha elgondoljuk, hogy szinte összes magyar földbirtokok területének közli a m. kir. minisztérium 1934. éviI -pillanatok alatt elárasztható a legnagyobb város is gyilkos gázzal, ami ellen talán és hogy a védett birtokokra a magyar 7.700 M. E. számú rendeletét, amely£ egyáltalán nincs alapos védekezés, mert földbirtok egész adósságterhének 41 szá­ tartalmazza az OTBA tagokra vonatkozó zaléka esik; összes szabályokat. Az OTBA tájékoz­ nem marad élő lény a nyomában. Dehát nem eszik olyan forrón a levest, mint Ezután a jelentés beszámol a bank tatót egy OTBA tag sem nélkülözheti,’ ahogyan leveszik a tűzről. így vagyunk azt minden OTBA tagnak ismernie, tud ­ devizagazdálkodásáról. Leszögezi azt az a hadigázzal is, ami rettenetes kétélű alapvető szempontot, amely a jegyban­ nia kell, mert különben nem tud eliga­ fegyver. Ugyanolyan borzalmas pusztítást kot vezette: ez pedig az volt, hogy biz­ zodni a betegségi biztosítás igen szöve­c okozhat a megtámadotf fél is, mint a tá­ tosítsa az indokolt devizaszükséglet ki­ vényes jogterületén. Az OTBA orvosok madó, ami azután óvatosságra int, mert elégítését a pengő vásárlóerejének veszé­ kinevezésével e hó elején az egész or­ egyiknek sem lehet az a célja, hagy meg­ lyeztetése nélkül. A tavaly megkötött szágban megkezdődött a központi és kör­ ölje a békés és ártatlan gyermekeket, Kliring megállapodások, amelyeket a zeti orvosok óriási jelentőségű egészség­ asszonyokat és öregeket. A szakértők ma szemben álló országok kezdeményeztek, védelmi munkája. A könyv ára 1 pengő,’ már nem is annyira a mérges gázban, számottevően csökkentették a Nemzeti amely összeg előzetes beküldése ellené­ mint magában a repülőgépben látják a Bank nemesdeviza bevételeit és jelenté­ ben bérmentve küldi meg a kiadó Szon- legveszedelmesebb fegyvert. Eddig ugyanis kenyen növelték a devizagazdálkodás goth Gyula, Budapest, IV., Királyi Pál- a seregek felvonulása meglassitotta az el­ utca 4. gondjait. lenségeskedés megkezdését, volt idő meg­ A bankjegyforgalom fedezeti arány­ gondolni a döntő lépést, mig most a .re­ 503/1934. vht szám. száma számottevően emelkedett annak pülő szörnyetegek percek alajt okádják következtében, hogy az év első hét hó­ gyilkos tartalmukat. Az emberi ész, talá­ napjában az azonnal lejáró tartozások Dr. Gádor Ferenc ügyvéd által képviselt lékonyság és bátorság olyan alkotásokat 103 millióról 45 millióra csökkentek. A S.ilárdBéla és csatlakozott tsai javára hátr. 85’18 teremt, amelyek ma féltve őrzött haditit­ legmagasabb fedezeti arányszám julius P töke és több követelés és járulékai erejéig a kok, de meglepetésként fognak hatni 23-án 31 3 százalék volt, mig a legala­ starjáni kir. járásbíróság 1930. évi 9380. sz. vég­ adott pillanatban. Minden ország tartogat elrendelt kielégítési végrehajts folytán csonyabb december 31-én 24.9 százalék. zésével végrehajtást szenvedőtől 1933. évi december hó ilyeneket, csak mi eltiport, legyőzöttek A Nemzeti Bank aranykészlete az 23-án lefoglalt 1674 P becsértékü ingóságokra a állunk üres kézzel... A leszerelési tár­ év végén 79 millió pengő volt, a valuta starjáni kir. járásbíróság 6806/1933. sz végzésével gyalások veleje is a repülőgép körűi fo­ az árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi XLI rog és csak másodsorban a tengeri hajók és devizaállomány 20 millió pengő. t-c. 20 g-a alapján az alább megnevezett s a foglalási jegyzőkönyvből ki nem tűnő más fog­ száma körül. Itt azután igen nehéz osz­ Szaporodtak . lal tatók javára is az árverés megtartását elrende­ tályozni, mert a kereskedelmi forgalom­ a fizetésképtelenségek. lem, de csak arra az esetre, ha kielégitési joguk ban szolgáló utas-gép minden nagyobb is fennáll és ha ellenük halasztó hatályú nehézség nélkül használható háborús fegy­ A Magyar Tudakozódó Egylet je­ ma igénykereset folyamatban nincs, végrehajtást szenv. lentése szerint a múlt év januárjához ké­ lakásán üzletében Zagyvapálfalván leendő meg­ verként is. Annyi bizonyos, hogy a leg­ pest 22.73 százalékkal emelkedtek ez év tartására határidőül 1935. éri tebraár hó 30. közelebbi háború sorsát nem a száraz­ január hónapjában a fizetésképtelenségek. ■apjáisak délután Ml 3 órája tűzetik ki, ami­ földi seregek döntik el, mint a múltban, a biróilag lefoglalt kétágú mérleg, tányérmér- hanem a repülőgépek a levegőben, ahon­ 1934 december havához képest is jelen­ kor leg, söraparátus, ló, könnyű kocsi s egyéb ingó­ tékeny emelkedés mutatkozik. Január ságokat a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés el­ nan gyorsan, pontosan és főképpen ered­ havában ugyanis 81 csődönkivüli kény­ lenében, esetleg becsáron alul is — de a kikiál­ ményesen lehet harcolni. szeregyezség és négy csőd fordult elő. A tási ár kétharmadánál alacsonyabban nem — el fogom adni. Azon ingóságokra, amélyeknek a ki­ fizetésKéptelenségek számának emelkedé­ kiáltási ára egyezer pengőn felül van. az 5610/931. HIRDESSÜNK se azt jelenti, hogy egyes kereskedő-cé­ M. E. számú rendelet értelmében csak azok ár­ gek, amelyeknek üzletmenete a decem­ verezhetnek, akik a kikiáltási ár egytizedrészét beri a tavaszias időjárás miatt megérezte bánatpénzül leteszik. Salgótarján. 1935. évi január hó 23-án. az idénycikkek forgalmának elhalasztódáTörök Gyula sát, súlyos helyzetbe került. Különösen politikai hgWnpbnn kit. jbkósági végrehajtó. áll ez a textilkereskedőkre és azok kő- Árverési hirdetmény. ként a hírvivő posta galamb. A Salgótarjáni Sport Egyezftlat 1935 február hó 23-án tartja évi ren­ des közgyűlését. Amennyiben a közgyű­ lés nem fenne határozatképes, úgy az a tagok számára való tekintet nélkül, már­ cius hó 2-án lesz megtartva. Nyomatott „A. MUNKA“ nyomdában Salgótarján. — Nyomdatulajdonos Végh Kálmán. A Munka � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1933-1935_00465.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1935_02_09.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1935-02-09 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390741 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896 Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 13. évfolyam 7. szám (1935. február 09.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom