https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/eb2f1ae235e06078ac904e0d5032836b.jpg 2677f3b8e442c4d530c2df4fc2af331d https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/81e937fb49f9a6ad02e879b1ec1b54cc.pdf c3bdf3adc620b9b1211d5a5b0d821075 PDF Text Text Szerkesztőség és kiadóhivatal salgótarján Főtér 1. szám Telefonszám : 58. A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Lapsánszky János TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Laptulajdonos: XIII. évfolyam. 6. szám. Az uj cselédtörvény. Irta : Dr. Barclay Janos őriz. gyűl, képviselő. A magyar törvénytár értékes törvénycikkéi gazdagodott: a gaz­ dasági cselédek szolgalat: idejének kezdetét, véget szabályozó törvény­ cikkéi. örvendve üdvözlöm azt. nem politikai pártállásomnál fogva, hanem azért, mert ez a törvény­ cikk régi hibát küszöböl ki, ame­ lyet mindig láttunk, akik falun élünk es együtt éreztünk azokkal a szerencsétlen csaladokkal, ame­ lyek épen a legrosszabb időjárás­ ban, január elsején voltak kényte­ lenek helyüket elhagyni és sok­ szor hosszú kilométereket meg­ tenni, mig uj helyükre erkeztek, egy fütetlen, elhanyagolt lakosba. Rettenetes áldozatokat köve­ telt a január elsejei hurcolkodás ’ A magyar mezőgazdasad: munkást és a magyar cselédet, általában véve, hála Istennek, a legkevésbé fertőzte meg az egyke es ezek a családok, nem ritka eset, nyolctiz gyermekkel is meg vannak áldva. Az apró gyermekek, egykétnapos újszülöttek, a téli hideg­ ben, szélben, áŰázva, gyakran egész életükre gyógyíthatatlan be­ tegségeket szereztek, saját hibáju­ kon hívül, el is pusztullak az ilyen hurcolkodásban, gyakran elpusztult maga az édesanya is, aki csak nemrég adott életet újszülött gyer­ mekének. Nagyon sok reformra van szükség, nagyon sokat kell még cselekednünk a magyar mezőgazdasági cselédek, mezögazdasagi munkások, általában a magyar fa­ lusi lakosság érdekében. Hiszen, ez az a nemzetfenntartó elem, amely egy évezreden át pillére volt ennek az országnak és erre a magyar fajtára akarjak építeni, — meg vagyok győződve — úgy „A MUNKA“ TÁRCÁJA A nevelés tartalma. . c) A becsület* Szükséges szilárdan meggyökerez­ tetni a gyermek szivében a becsület esz­ méjét te. Jaj annak, kinek idegenek mondják, mikor már elhagyta a gyer­ mekkor puha-pihés fészkét: „Várj csak I Majd megtanít lak becsületre I" De mit lehet ebből a férfias komoly ságu eszmé­ ből egy kicsi gyermek lelkében valóra váltani? A becsület eszme egyik fontos meg nyilvánulása az igazmondás. A szülők ezt legkisebb gyermeküktől is megkövetelik Azonban vigyázzanak! sohase tapasztal hassa a gyermek azt. hogy szülei szom­ szédoknak, munkaadóiknak, egymásnak, vagy éppen neki -magának hazudnak, mert akkor hiába intették szagaikkal igaz A becsület-eszme köréhez tartozó legfőbb követelmény a tulajdonjog ké­ nyes tisztelete. Sokan ig. kiáltanak lel megbotránkozva: .hát hisz nem tolvaj a gyermekemé Kitekerném a nyakát, ha lopáson ér némi** Ez a megbotránkoró elutasítás okozza aztán, hogy az anyák mncsennek eléggé résen ás szaporodnak^ TUwIet a saarsSask aajM alatt lévé Gyéreskaeutei e. sli.í—fwsasUbél Moftate** Mb, m Ä^MLá a* aA m i HAa L aa Megjelenik péntek és hétfő este Előfizetési ára (mindkét szám együtt) negyed2 évre pengő Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő Lapvezér : Köntzey Ferenc „A Munka“ lapvállalat Ára 16 fillér Salgótarján, 1935. február hó 2 Ludovikás levente. A m. kir. honved Ludovtka Aka­ démia levente-köreinek évkönyve viseli ezt a magyar fülnek joihangzó címet. A par héttel ezelőtt megjelent XI11 kötet az elmúlt esztendő változatosan gazdag munkateljesítményéről számol be. Akinek alkalma nyílt már az elózó évfolyamokat latma, olvasnia, az annyira megkedvelte, hogy minden évben igyekszik megszerezni. Ennek a megkedvelésnek az az egyszerű magyarázata, hogy ezek az évkönyvek mind tartalom, mind kiállítás tekinteté­ ben évről-ev re pompasabbak és gazda­ gabbak s hú tükörképet adják annak a nagyarányú munkának, mely e kiváló intézményünk falam beiül folyik, A Ludnvika Akadémia az általános köztudatban az a főiskola, mely honvédtiszteket nevel az országnak s mint ilyen, a katonai tudományokra és hazafias széliemre neveli növendékeit. Ez lenne a nyersen konnnaiozott hivatása. Hogy ezenkívül a sport minden ágál is kiilhválják, meg ez sem volna rendkívüli, hi­ szen a sport úgyszólván egybeforrott a katonával. De hogy mindezeken felül a művészeteknek is komoly munkál szen telnek, ezt a laikus társadalom nem is gondolja. A „Ludovikás Levente" most meg­ jeleni kötele erről a sokoldalú képzésről ad tájékoztatót. Ha az ember uégigfor gatja finom s kiváló Ízléssel kiállított lapjait, elragadtatva gyönyörködik azok ban a nagyigényú fényképekben, festmé­ nyekben, zeneszerzemenyekben, k<ütemenyekben, elbeszélésedben, iparmű részeli és egyéb tervekben, melyek mind mind a ludovikások sokoldalú tehetsegei, szel lenn gazdagságai dicsérik. öröm I pasztolnunk, hogy magyar fiainkban mennyi akarat, munka és erő van hlgyá*tmlve s hogy mindezt az erőt, akaratot, tehet­ seget, dwzadó magyar szellemet « olgálatak közben, a laktanyai életen belül szetajándekvzzák a nép egyszerű fiai kö­ tött. Hogy milyen széles ívelésű kultúra terjesztés, népművelés s a hazafias esz­ mék beidegződését kép?tő munka ez, ezt szükségtelen bővebben fejtegetnünk. Mi. civil polgárai városunknak, mindnyáján tisztelettel és szeretettel né­ zünk nemzeti hadseregünk tisztikarára, de a „Ludovikás Levente" kötetének át­ nézése után ez a tisztelet és szeretet az igaz magyar szív érzelmi húrjain feltét­ lenül átminősül hódolatos rajongássá f (-dny.) a jelen kormány, mint a jövendő kormányok, a jövő magyar ezer esztendőt. Mérlegeljük azonban tárgyila­ gosan azokat az eszközöket és kö­ rülményeket, amelyek a földmivelésügyi kormánynak rendelkezé­ sére tfUnak, abból a célból, hogy , a magyar fajtán és épen a magyar falun segítsen. A gazdasági cselé­ dek szolgálati idejéről szóló, most életbeléptetett törvénycikk azt bi­ zonyltja, hogy a földmivelésügyij kormányzat átérezte ezeket a szo­ ciális szükségleteket és átérezteI azokat a nehézségeket, amelyek­ ben a magyar fajta, a magyar vi­ dék, a falusi lakosság van, si amelyeknek terhe alatt roskadozik és ezeken segítem is akar. EzzelI a cselédtörvénnyel, ezzel a htetcolkodasi törvénnyel éppen azt ai kérdést oldja meg, amely a leg szerencsétlenebb, a legkirívóbb volt, amely a hurcol kodásra, köl­ tözködésre kényszerült családokat sújtotta, éppen abban az időben, amikor az időjárás a legmostohább. Ez a törvénycikk tényleg a gazdasági cselédségnek a javát szolgálja és a földbirtokososztály, a munkaadó érdekével ellentétes, mert éppen arra az időre esik a cseléd hurcolkodása, amikor a gazdóságokban a legnagyobb munka­ idő van és a mi szélsőséges klimánkat véve alapul, az a 3—4—5 nap, sokszor egész hét, amely a cselédhurcolkodassal eltelik, károkát és veszteségeket jelent a ma gyár mezőgazdaság számára. Természetszerüleg, meg kell azonban hajolni azok előtt a fontos okok előtt, amelyek a cselédköltöztetést január elsejéről április elsejére tol- a rablások, betörések, lopások az egéw világon. A tényleges bűntettnek előzmé nyeik vannak, ezeket már a családban, a játszadozó gyei meken meg kell figyelni és kiirtani, meit különben lopássá, sík kasztássá nő a gyermekben az a haliam, hogy ae idegen vagyont ne tartsa tiszte leiben. Egy kis labda esete világítson rá az ilyen baljós „előzményekre." Egy ki­ csi gyermeknek szép, piros labdáját el­ veszik a nagyobbak és azzal játszanak. A kicsi bőgve szalad a mamájához szive bánatával. A kicsi mamája kilón és porol a nagyobbak kai Erre előjönnek a többi mamák és ,.. csípőre tett kezekkel ve­ szekedést kezdenek a piroslabdás fiú mamájával, hogy hát „nem eszik meg a fiuk azt a labdát!" meg hogy „ha ugv léltr, tegye üveg alá!" stb. Ezután két eset leheUeges. Az egyik: a piroslabdás mama a többség elől meghátrál, a többi mama diadalmasan vonul vissza és a na­ gyobb fiuk kacagva és anyai jóváhagyás­ sal folytatják a játékot ar idegen jószág gal. A másik: A piroslabdás mama lobban győzi szájjal. Erre a többi mamák közül valamelyik igy szól fitymáló megvetéssel: „Ugyan, adjátok vissza azt a vacak lab­ dát, legyenek boldogok vele." Ezzel Ugyan ezek a mamák csak leplezik visz saavonulásukat, a nagyobb fiukban mé gis azt a hitet ébresztik, hogy megve tendőbb, helytelenebb piroslahdásék irigy­ ig*. mint az ő cselekedetük í a másé nak ideiglenes eltulajdonítása. Gyakran •I te vész, vagy kilyukad a féltett szép labda az idegen gyerekek kezén, talán éppen azért nem vigyáznak rá, mert nem az övék. Az „ideiglenes használat" az idegen vagyont megrongálta, tönkretette. A szülőknek sohasem szabad he­ lyeselniük, ha gyermekük elveszi a má­ sét. Inlemők kell őt, hogy ha mégis a más holm>ja jut kezéhez, arra jobban vi­ gyázzon, mint a magúéra. Ha pedig azt a gyetmek megrongálta volna: a szülők­ nek az okozott kárt pótolniok kell, ha csak játék volt is. Jelezzék gyermekük­ nek, mit vonnak meg tőle, hogy a kárt meglét ithes'ék, hogy igy a gyermek is érezze, ne csak a szülők pénztárcája, ezt a jóvátételt. Ezt ma jóformán teljesen elmulasztják a szülök. Mi történik ma, ha „kilyukadt a pi>os labda?'* Ha gyá vák, akik a hibát elkövették, heverni hagyták, vagy el is dugják a kárvallott jószágot és mikor sírva keresgélő tulaj­ donosa ráakad : a telinek nem akad gaz dája. Ha szemtelenek és durvák a kár tevők, visszaadják az elrontott játék ma radványait a gazdájának és még jól ki is nevelik, ha sir. Fái ilyent annak látni, aki hies a gyermeki szívben. Pedig én­ nél hjdalmaaabban csúf jelenetekkel te elárulja a gyermekek utcai élete, hogy a mai gyermek nem tiszteli eléggé a „tiéd" fogalmát. Szándékos gonoszsággal teszik néha tőnkre as erősebbek a gyengébbek holmiját Neha olyasmit lát as ember, hogy korbáccsal szerelne ütni az, aki pedig hiszi ás vallja, hogy a jó sró és shnogatás a legjobb nevaksi eszköz. Ka ták ki és egyéb, kis, mellékes kö­ rülmények nem lehetnek mérvadók ilyen fontos reform elbírálásánál. * Azokkal a megállapításokkal szemben, amelyek az időpont megválasztását nem tartják a legszerencsesebbnek, én az időpontot jól átfontolt időpontnak tartom, mert eltekintve a január elsejétől, amely a mezőgazdaságban, tény­ leg munkaszünetre esik és amikor a magyar mezőgazdának leginkább van ideje arra, hogy cselédeit köl­ töztesse, figyelembe véve a szo­ ciális szempontokat, talán az egyet­ len, leghelyesebb és legalkalmasabb időpont a cselédköltöztetésre, ápri­ lis elseje. Országunkban ugyanis április elsején, rendes körülmények között, már kitavaszodik, az idő­ járás kellemes úgy, hogy ezek a hurcolkodások nagyobb veszedel­ mek és betegségek nélkül lebo­ nyolíthatok. Április elseje utáni időre azonban nehéz lenne átteni a hurcolkodás idejét, mert április elseje utáni időre a konven­ ciói cseléd már megkezdi munká­ ját a maga illetményföldjén. Ter­ mészetes, hogy a saját földjét meg akarja munkálni, maga akarja be­ vetni, mert azt tartja a közmon­ dás, hogy ki mint vet, úgy arat. Ha tehát, április elseje után tennők a hurcolkodás idejét, kitenhők a mezőgazdasági-cselédet annak, hogy az ô elődje, az előbbi cse­ léd mivelje meg a földet, aki pe­ dig, mivel a gyümölcsöt már nem ő szedné, csak éppen tessék-lássék munkálná meg a földet. De ki té­ rítené vissza a távozó cselédnek a vetőmagot, amelyet bevetett a főidbe ? Á Kapásnövényeknél is április elején vetünk, rendes kö­ rülmények között. Ha ezeket figyelembe vesszük, akkor meg kell állapítanunk, hogy az uj törvény, tényleg, ennek a szociális kérdésnek átérzéséből fa­ kadt. ján rosszindulattal kacag egy lurkó: si­ került kiütnie egy apró kézből a lekvé roskenyeret. A kenyér a szénporos, mocskos földön fekszik, a kisgyerek lek­ vár bajuszom arcát könnypatakok csíkozÍ. van ennél szánalmasabb látvány ? a kaján nagygyerek áll és kacag rajta. Kedves mamák, hát ez nem lopás? és mégis, milyen kevés mamának jut eszébe az ilyen fiút legalább egy hétre száraz kenyéren és vizen koplaltatnil Pe­ dig komiszabb az ő bűne, mint azé a kis piaci tolvajé, akit csendőr fog csuk­ lón és felháborodott kofák, megbotránkorott piaci kosaras vásárlók sndalmaznak, mert ezt egy csábitó jó falat tette tolvajjá, de azt a gonoszság Pedig ezek a gonoszkodó fiuk sokan > annak, egyre többen, de a társadalom nem figyel fel erre a jelenségre. A maga gondjaiba gondolkozva jár a ma embere és nem veszi észre, hogy egy borzalmas holnap nő nagyra lábai előtt. Franckos-skatulyákból Ősszemesterkedett kis vonatot húz büszkén, pöfékelve egy kis ember, lön a roeszgyerek, egy Ma tuska palánta és ÖMzegárolja a remekművet. Hál et nem lopás? A kis munkás gyereknek az ő skatulya vonatja époly érteket jelentett, mint a gazdagoknak az ő drága, dugatytyus, sines vonatja. Akit nem tanítanak arra, hogy a más skatulya- vonalját nem szabad széttapoani, az később se fogta szentnek, érinthetetlennek érezni a másét akkor se, ha az értékesebb mindet gye­ rekjátéknál. Hogy a jövő Magyarorssá �A MUNKA 2 oldal Dunavölgy e. A népvándorlás korában országutat jelentett ez a terület. Barbár hordák vo­ nultak át rajta, Nyugat felé. Felvették a kereszténységet s részben a Római Biro­ dalom romjain, részben a körül letele­ pedve, állami életet kezdtek élni. A Dunavölgyében még mindig újabb bar­ bár tömegek jelentek meg. A szervez­ kedő nyugati népeket rablásaikkal zak­ latták, mire azok összefogtak, egymás­ után valósággal megsemmisítették őket, köztük olyan hatalmas népeket, mint a hunokat és avarokat. Majd a magyarság hódilotta meg a Dunavölgyet. Felvette a kereszténységet és azóta ezer éven át szilárd állami kö­ zösséget teremtett ezen a területen. Ezt a közösséget időközben megzavarta a tatárdúlás, majd a török hódítás, azonban a természettől egységesnek alkotott Dunavölgye hamarosan politikailag is ismét visszaszerezte egységét. elieni nagy harcokban. A gazdasági ér­ dek? Ugyan ki hinné el, hogy érdeke a Felvidéknek, hogy tönkretegyék a magyar uralom alatt még virágzó iparát? Hogy érdeke a Ruszinszkónak, hogy minél többet éhezzen ? Hogy érdeke Er­ délynek, hogy rablógazdálkodással min­ den természeti kincsét elkólyavetéljék ? Hogy érdeke a Bánságnak, hogy szerb telepeseknek adják legtermékenyebb földjeit ? Semmi összekötő kapcsot se talál­ hatunk köztük. Ellenben összeköti egy­ mással a Dunavölgy népeit a közös kul­ túra, a történelem, a gazdasági érdek. Az elszakított népeket, a tótokat, ruténeket, erdélyieket sohasem kérdezték meg, hogy ki akarnak-e szakadni a Dunavölgyéből. Vezetőiket elkápráztatták azzal, hogy ön­ állóságot kapnak. Ma már ezek a veze­ tők tudják, hogy becsapták őket és ér­ zik, hogy semmi kapocs nem fűzi őket a*, utódállamokhoz. Most az utódállamok ellen küzdenek az autonómiáért Keresik ismét a kapcsokat Magyarországgal, mely nem nyomta el sohasem nemzetiségi tö­ rekvéseiket. Még a horvátok és szlovének is A magyarság nagy véráldozatai miatt, melyeket önvédelemből, de egy szersmind a nyugati kultúráért is áldoznia kellett, szükséges volt idegen népekkel kiegészíteni az ország lakosságát. A be telepített népek önszántukból részint be­ olvadtak (hunok, jászok stb.), részint pe­ dig megtartották nyelvüket s kultúrájukat. Mindkét esetben benne éltek a magyar nép közösségében, mellyel a Dur.avölgyének közös érdekei szorosan összekap­ csolták őket Szabadon használták nyel­ vüket szükebb hazájukban. A politikai nyug. áll. el isk. ig.-tanitó, mindnyájunk és tudományos életből se voltak kizárva, „Tóni’*-bácsija itt hagyott bennünket hiszen ennek nyelve a latin volt. örökre. Egy boldogabb, egy nyugodtabb A napóleoni háborúk felébresztették hazába költözött, ahol megszűnik minden a nemzeti öntudatot azoknál a kisebb emberi gyarlóság, minden emberi ki­ népeknél is, melyek ezelőtt nem is ál­ csinyesség, ahol nincs gyűlölet, nincs modtak önálló nemzeti létről. Ekkor in­ életküzdelem, csak szeretet és béke, dulnak meg roham epésben a kisebbségi mert Isten országában csak boldog meg­ szervezkedések a Dunavölgyében is. A értés és csendes pihenés lehet. szomszédos, hasonló nyelvű államocskák Komor, ködös, hideg téli nap bo­ támogatják a Dunavölgy nemzetiségeit, a magyarság ellen izgatják őket s akna­ rult városunkra január 31-én, mintha munkájukkal sikerült is elérniök a nagy maga az ég is gyászolni akarná a leg­ világégés után az egységes Dunavölgy jobb apa, az igazi kartárs és őszinte jó­ barát távozását az élők sorából. Munkás •xá trobba n tásá t. és fáradságos élete végeiért, hogy Isién A Dunavölgyének szétdarabolása országába jutva elnyerje jutalmát az Trianonban a békét diktálók szerint a igazságos Bírótól földi életében tett min­ nemzetiségi elv alapján történt. Azonban denkori becsületes munkájáért. ha nézzük az utódállamok statisztikáját, Már a kora délutáni órában szinte meggyőződhetünk, hogy ott éppen olyan zarándokolva járul városunk minden tár­ tarka-barka nyelvű a népiesség, mint volt a régi Magyarország területén. Hiába az. sadalmi rétege a II. körz. áll. el. fiúiskola utódállamok minden beolvasztó lőrék egyik tantermében felravatalozott Holcsek vése, nemzeti államot sohasem tudnak Antal nyug, ig' tanító holttestéhez, hogy teremteni mai területükön. De. ha a még egyszer lássák az örökké vidám, nyelv nem kapcsolja össze az utódálla­ örökké jókedvű „Tóni“-bácsit, akit vá­ mok lakosságát, vájjon mi az az elv, rosunk egész társadalma igazi megbecsü­ amely egybefoglalja őket ? A kultúra ? léssel, tisztelettel és szeretettel vett min­ Ez nem' lehet, hiszen a magyarságéval denkor körül. Holcsek Antal nyug ig. tanító fel­ egyezik a kultúrájuk, mert a magyarság kultúrája volt az Övéknek forrása. A vidéki földbirtokos és malomtulajdonos közös történelem ? Ez szintén nem lehet, család gyermeke. 1867. év május 19-én hiszen a magyarsággal éltek ezer éven született Pozsony vármegyében: Szentkeresztül, vele együtt véreztek a törökök ábrahám községben. Középiskoláit Nagy- Magyarország felé néznek, pedig ők a szerbekkel egyenrangú alkotói Délszláviának. (Természetesen csak papíron I) Ma már majdnem teljesen nyíltan hirde­ tik elszakadási törekvésüket Bizonyítja ezt Trumbics dr. egyik nyilatkozata: „Mi egy katolikus államot akarunk, amely az Adriától Lengyelországig terjed. Egy nagy köztársasági szövetséget, amely egybefog­ lalná Magyarországot, Dalmáciái, Szlové­ niát, Leqgyelországra támaszkodva. Ez az állam volna hivatott politikailag elzárni az utat a germánság előtt, kelet felé. De áttörhetetlen akadálya lenne ez az állam a pánszlávizmus további terjedésének is... Végül pedig ez a szövetség teremtene gazdasági rendet is Középeurópában." (Henri Pozsi: A háború visszatér... Ford. Felkai Ferenc és Marjai Frigyes. Bp. 1934.) Ha a Dunavölgyében megtörténne a népszavazás, melyet Dr. F. Slowellya Jones angol képviselő, az alsóház közép­ európai csoportjának titkára Shottonban mondott beszédében a saar-vidéki szava­ zás mintájára követel, nem lehet kétsé­ günk, hogy a tótok, rutének, erdélyiek, horvátok önállóságra való törekvése dia­ dalra jutna s ezzel a mesterségesen szét­ szakított Dunavölgye gazdasági egyesülé­ sének többé semmi akadálya nem volna. Réfi Béla. Holcsek Antal gában ne legyen annyi közvagyonnal való visszaélés, sikkasztás, valutacsempé­ szés és hasonló szégyenletes, magyarhoz nem illő cselekedet, pg tűrjék az an tk, hogy gyermekük idegen vagyont meg ongáljon, idegen ház falát befirkálja, idei . kerítés lécét feszegesse, idegen kér «jŐI kihajló orgonaágakat tördeljen. Kényes lelkiismeretekre szoktassák a hajlékony kis lelket, abban a tudatban, hogy ez már mind: lopási Ne legyenek elnézők, ha a gyermek elvesz attól, aki­ nek sok van, olyasmit, ami neki hiányzik, ne tűntessék úgy fel az ilyesmit, mintha ez a sors igazságtalanságának kis hely­ reigazítása volna, mert később a pénzre is azt fogja mondani: ha elveszem nem bűn, mivel nekem szükségem van rá, neki pedig fölöslege van! Hiszen nem börtönnek, bűnnek és kétségbeesésnek, hanem Istennek, hazának és boldogság nak szánták gyermeküket! A becsület-fogalom harmadik meg­ nyilvánulása az Ígéret, az adott szó meg­ tartására. Erre is korán kell rászoktatni a gyereket Ezért ne követeljék a szülők büntetés után a bocsánatkérést ebben a formában: „bocsáss meg, többé nem le­ szek rossz.“ Ennek a formulának máso­ dik része ígéret, melyet nem lehet meg­ tartani, mert csak emberek vagyunk. Még azt seJcivÁnjuk, hogy ígérje : „ezt többé nem teszem!“, mert ezt a gyermek többnyire csak kényszerűségből mondja, de jól tudja, hogy a hibát, mihelyt ál- kalma lesz, újra elköveti és nagyon ritka eset, hogy igazán helytelennek érezné lettét és önszántából kerülni akarná. Ha ezeket a formulákat követeljük tőle, magunk neveljük rá arra, hogy olyat Ígérjen, amit nem akar megtartani. Jobb, ha nem Ígér semmit. Ha önszántából hoz­ záteszi bocsánatkéréséhez az ígéretet, hogy „többé soha", mi magunk hívjuk fel a figyelmét arra, hogy jól gondolja meg, mit mondott, ne hamarkodja el. Esetleg engedjük, hogy uj megfontolás után visszavegye szavát, így meg fogja érezni, milyen fontos az, hogy ha egy­ szer valamit megígért, azt teljesítse, meg fogja szokni, hogy csak meggondollan tegyen ígéretet, de ha megtette, tűzön­ vízen keresztül ragaszkodjék hozzá. So­ kat ronthatnak a szülők rossz példájuk­ kal is azon, hogy gyermekük ne vegye komolyan az ígéreteit. De sokszor be­ csapják a szülők a kicsi gyermeket) Ha elmennek hazulról, cukrot Ígérnek, hogy ne sírjon, de elfeledkeznek róla. Ha el akarja venni a kicsike a más játékát, szebbet Ígérnek neki, hogy elengedje. Szebbet! a kicsi megnyugszik benne és vár, — hiába. A szülőknek kényelmes módszer az Ígérgetés a sívalkodé apró­ ság csittitására, de nem szabad visszaél­ őtök vele, ha azt akarják, hogy gyerme­ kük valaha szavahihető, becsületes em­ ber legyen. Svmetkayné Schwanda Magda. szombaton végezte. Ugyancsak itt sze­ rezte meg tanítói oklevelét is a kir. kát tanítóképzőben 1887. évi junius hó 6-án. Első állomáshelye Nyitrakomjáti, majd Nagysurány, Vizkelet, Csataalján műkö­ dik és innen kerül 1894. évi szeptember hó 1-től a salgótarjáni róm. kath. isko­ lához, ahol kezdetben mint beosztott, majd 1904. évtől ezen iskola igazgatói teendők ellátásával bízza meg egyházi főhatósága. 1909. évi szeptember 1-vel az eddigi róm. kath. iskolát az állam veszi át és ezen időtől kezdve mint a II. körz. áll. el. fiúiskola igazgatója vezeti ezen iskolát évtizedeken keresztül igazi pedagógiai szaktudással, lankadatlan szor­ galommal nyugdíjba vonulásáig. 1904. évi szeptember 1-vel a hely-, beli közs. iparostanonciskolá felügyelő bizottsága a tanonciskola igazgatójává vá­ lasztja s vezeti azt rátermettségével, tel­ jes hozzáértéssel és nagy ügyszeretettel 1918/19 tanév végéig, amikor megrongált egészségi állapotára hivatkozva megválik ezen iskola vezetésétől. Az ő működésére esik a tanonciskola legnehezebb korszaka, mert az 1914. évben kitört világháború igen nehéz helyzetbe hozza a tanonciskola munkáját s csak az ő fáradhatatlan ügybuzgóságának és kitartásának köszönhető, hogy az iparos tanoncoktatás ezen hábo­ rús küzdelmekkel telt években meg nem szűnt Holcsek Antal ig. tanító örökké vidám kedélye, a gyermekeket rajongásig szerető egyénisége és a mindenkori meg­ értő kartársi ielkülete hatalmas lendület­ tel járul a vezetése alatt álló iskola fej­ lődéséhez. Nevelési elve volt mindékor az Isten, a haza és embertársainak sze­ retetét belenevelni a gondjaira bízott gyermekek leikébe, hogy az iskolájából kikerülő növendékeiből idővel a magyar társadalom hasznos polgárai legyenek, akiknek lelkében az igazi vallásos er­ kölcsi gondolkozás és a magyar röghöz való görcsös ragaszkodás soha ki nem alvó érzelmei fejlődjenek ki. Egyszerűsége, szerénysége és bará­ tainak önzetlen szeretete jellemzi minden cselekedetében. Alig van városunknak olyan társadalmi egyesülete, amelyben aktív szerepet ne vitt volna. A helybeli tüz.oltóegyesülctnek hosszú éveken át se • gédtisztje, majd pénztárosa, a Mansz. salgótarjáni csoportjának élete végéig pénztárosa, ugyancsak pénztárosa a hely­ beli Temetkezési Egyletnek. Ezen egye­ sület 25 éves pénzlárnokságának emlé­ kéül leleplezi arcképét a róm. kath. kör helyiségében. Tagja a közs. ovoda felü­ gyelő bizottságának, az állami el. iskolák gondnokságának alelnöke és az iparos tanonciskola felügyelő bizottságának is élete végéig rendes tagja. A róm. kát. kör és a Városi Casinó választmányi és alapitó tagja. A világháború alatt a vö­ röskereszt a fiúiskolában kórházat rendez be, amelynek gondnokául Holcsek Antai ig tanítót bízza meg. Salgótarján, 1935. február 2 Ott van ö mindenütt ahol a szegé­ nyek felsegitéséről van szó, lakása min­ dig nyitva áll barátai előtt, ahol igazi ma­ gyar vendégszeretettel látja házának min­ den jó barátját. A szó igaz értelmében vett jó ta­ nító, jó barát és jó családapa. Megbol­ dogult feleségét határtalan szeretettel és gyöngédséggel vette körül mindenkor s annak 1931-ben bekövetkezett halála az első nagyobb csapás derűs életében. Ezen időtől minden nap kimegy felesége sírjához, ahol csendesen imádkozva el­ mélkedik hosszú házaséletének boldog napjairól. Most egész szeretetével fiát veszi körül, akit rajongásig szeret. Mi­ dőn fiát Salgótarján főügyésszévé választ­ ják boldogsága határtalan. Ez a boldog­ sága csak fokozódik, amikor fia oltárhoz vezeti Kiss Gyulának, városunk derék pol­ gárának leányát. Ezentúl minden idejét kis családja körében tölti s minden alkalom­ mal hangoztatja barátai és ismerősei előtt örömét és boldogságát Sajnos nem élvezhette sokáig örö­ mét és fia boldogságát, mert súlyos be­ tegség támadja meg, amely rohamosan örli föl szervezetét a néhány heti szen­ vedés után végez is vele. Ma már nincs közöttünkl Örökre eltávozotll Mélységes fájdalmat hagyva hátra egyetlen fia és hozzátartozói, vala­ mint jó barátainak szivébe. Teste már az édes magyar földben pihen, amelyért annyi könnyel hullatott a szerencsétlen trianoni béke óta. Elszakított területen született és lelkének minden vágya az volt, hogy még egyszer saját hazájának tekinthesse szülőföldjét. Magyar volt gon­ dolkozása, magyar volt egész Ielkülete. Sajnos nem érhette meg a minden ma­ gyar szivében élő vágy beteljesedését a nagy és boldog Magyarország feltáma­ dását. Nemes lelke, jó szive és derűs ke­ délye emlékünkben él s azt örökre szi­ vünkbe zárjuk. Az a hatalmas gyászoló közönség, amely utolsó útjára k i s é r t e, bizo­ nyítéka annak az őszinte megbecsülés­ nek, tiszteletnek és szeretetnek, amellyel a mi „Tóni" bátyánkat az egész város társadalma mindenkor körülvette. Kevés szem maradt szárazon, amikor Traum Péter róm. kát. esp. plébános, aki a gyászszertartást végezte, a tőle megszo­ kott nagyszerű szónoki képességével az elhunyt érdemeit méltatta s búcsúzott tőle igaz szeretettől áthatolt beszédben. A salgótarjáni áll. el. iskolák tan­ testületei nevében Körmöczy György a fiúiskola igazgatója búcsúztatta, aki nem­ csak mint kartársától,' hanem atyai jó barátjától is búcsúzott. Az ipartestület nevében Zagyvái Béla ipartestületi alelnök vett búcsút az elhunyttól. A róm. kath. kör dalárdája Csanády Miklós karnagy vezetésével gyász­ dalt énekelt, amely után Nagy Antal, Körmöczy György, Rokfalusy Lajos, Blazsek István, Korompay Kálmán és Fe­ kete Gyula áll. tanítók kivitték a kopor­ sót a tűzoltóság kocsijára és megindít a hatalmas menet a temetőbe. A gyászfá­ tyollal bevont iskolai csengő megszólalt, busán, fájdalmasan, a gyászolók lelkét marcangoló fájdalommal, hogy hangjával meg egyszer elkísérje az évtizedeken ál ezen iskola falai között működött első igazgatójának kihűlt tetemét utólsó út­ jára. Amikor az el. leányiskola elé ért a halottat vivő kocsi, megszólalt itt is a lé­ lekbe markoló iskolai csengő hangja mind­ addig, mig csak a menet el nem vonult, A sirnál az általános tanítóegyesü­ let nevében Rőder Alfréd könnyes szem­ mel búcsúzott el az összes vármegyei ta­ nítók nevében a vármegye öreg tanítójá­ tól, a mi szeretett „Tóni" bátyánktól. Majd a kát. köri dalárda megható éneke után sírba bocsátották a koporsót, fele­ ségének holtteste mellé, hogy most már együtt pihenjenek csendesen a boldog feltámadás reményében. Isten veled kedves jó Tóni Bátyánk, adjon a jó Isten Neked csendes nyugodt pihenésti K. Gy. A „Salgótarjáni Ipartestület“ 1935 március 2-án, szombaton este tartja nagy , műsoros farsangi estélyét. A nagy­ szabásúnak ígérkező estélyre az előké­ születek nagyban folynak, mint a múlt­ ban, az idén is az ipartestület estélye a farsangi évad legkimagaslóbb eseménye lesz, ezt biztosítja a fényes műsor és a bányatársulati zenekar által előadandó hangverseny. �Salgótarján, 1935, február 2 Ä MUNKA 3 oldal évi rendes közgyűlésüket, melyre a t. ta­ Az Országos Bányászati és gokat až alapszabály értelmében ezúton is meghívjuk. Tárgysorozat; 1. Elnöki megnyitó. 2. Múlt évi jkv. felolvasása. 3. Kohászati Egyesület Salgótarjáni Titkári jelentés. 4. Pénztáros jelentése. 5. Ellenőr jelentése. 6. Jövő évi költség­ Osztályülése. vetés letárgyalása. 7. Indítványok. Elnök­ Január 25 én este fél 9 órakor tar­ totta a bányakaszinó helyiségeiben az Országos Bányászati és Kohászati Egye­ sület salgótarjáni osztálya ünnepi ülését, melynek keretében Róth Fióris bánya­ ügyi főtanácsost, az Országos Egyesillet újonnan megválasztott Elnökét üdvözölte az Osztály. Az ülésen a bányamérnöki és tisztviselői kar teljes számban csalá­ dostól, az acélgyári mérnöki kar Fabini igazgatóval az élén és a város társadal­ mának vezetői közül dr. Förster Kálmán polgármester és dr. Holies Endre bánya­ tanácsos voltak jelen. A Hiszekegy el­ mondása után Róth Fióris elnök meg­ nyitotta az ülést és üdvözölte a vendé­ geket Utána Pántyik Arpád alelnök kö­ szöntötte Róth Fióris bányaigazgatót or­ szágos Elnökké való megválasztása al­ kalmából. Közvetlen és meleg szavakkal adott kifejezést az Osztály és az egész Bányász-Kohász testület abbeli őszinte örömének, hogy az Egyesület vezetése Róth Fióris személyében a lehető legjobb kezekbe került Isten áldását kérte az Elnök eredményteljes munkásságára. Az ülés .résztvevői úgy Róth Fióris elnököt, mint aí szónokot nagy lelkesedéssel ün­ nepelték. Róth Fióris bányaigazgató me­ leg szavakkal válaszolt az üdvözlésre és megköszönve a személye iránt megnyil­ vánuló nagy bizalmat, hangsúlyozta, hogy egyrészt az Egyesület iránt érzett nagy Hirek és különfélék Dr. Quirin Leót a Rimamurányi vasmű r.-t. közp. műszaki igazgatóját a Kormányzó ur öfőméltósága bányaügyi főtanácsossá léptette el. Zorkóczy Samu néhai vezérigazgató utódának eddigi ki­ váló szakmunkásságát és szociális, kultu­ rális téren kifejtetett áldásos tevékenysé­ gét jutalmazta a legmagasabb helyről jött ezen kitüntetés, mely varosunkban is osztatlan örömet keltett, különösen azok között, akik a melegszívű központi igaz­ gatót közelebbről ismerik. Adja a jó Is­ ten, hogy hazánk és városunk javára ezt a megérdemelt kitüntetést dr. Quirin Leó sokáig viselhesse. Ifjúsági hír. Hirt adtunk már ar­ ról, hogy a „Turul" Szövetségbe tömö­ rült salgótarjáni „Tarján" Bajtársi Törzs február hó 9-én este fél 9 órai kezdettel tartja a Róm. Kath. Olvasókör díszter­ mében zártkörű avató disztáborát, mely­ nek előkészületei serényen folynak. A nagyszabásúnak Ígérkező est iránt már ezideíg is oly nagy érdeklődés mutatko­ zik, ami annak sikerét előre biztosítja. Az avató disztábor alkalmával a „Turul" Szövetség részéről dr. Végváry József t. b. és e. i. orsz. fővezér, dr. Lendvay Béla t b. fővezér, dr. Bojtár Endre t b. és e. i. orsz. vezér és dr. Bánkuthy László orsz. vezér lesznek jelen. A „Manax“ salgótarjáni osz­ tályának jelmazes teája a jóm. kath- körben- F. hó 5 -én kedden c?dc 8 órakor tartja a „Mansz” a rám. katholvasókör nagytermében tréfás, jelmezes, táncos teaestjét, amelyet a legnagyobb lelkesedéssel készít elő a rendezőség. En­ nek a lelkes előkészítésnek már is meg­ van az eredménye, mert a város aprajanagyja készül résztvenni a nem minden­ napi mulatságon, amelynek sok-sok meg­ lepetését a titkolódzó rendezőség előre nem hajlandó elárulni. E sorok írója kérdést intézett az egyik rendezőségi taghoz, aki éppen a teaest rendezőségé­ nek vezérkari üléséről érkezett haza, hogy miképen is gondolják a hölgyek a jelmez kérdés megoldását A „Mansz" elnökségi tagja kb. a következőket mondta: A jelmez kérdést a legegysze­ rűbben kívánjuk megoldani. Mivel ki­ mondta a rendezőség, hogy a teán az estélyi ruha mellőzendő, csak természe­ tes, hogy a jelmezt is a legegyszerűbbnek képzeljük el. Bármilyen régi ruhadarab megfelel a célnak. És minél mókásabb, annál jobb, mert a Mansznak ez a teája különösei a vidámság és a tréfa jegyé­ ben induL Valóságos karneváli felvonu­ lást is tervezünk sok-sok bohósággal. Természetesen a jelmez nem kötelező és szeretném még külön is hangsúlyozni, ség. — Indítványok a közgyűlés előtt 3 nappal írásban nyújtandók be. Közgyű­ amelyben fórj és lés után a turisták, lövészek és vendé­ ;felesóg között geik egy barátságos disznótoros vacsora nincs vita: keletében találkoznak. (Vacsora ára 80 a legolcsóbb fillér.) A vacsora után bemutatásra kerül ős 1 e g t a r tósabb Kuchinka Béla saját diapositiv sorozata 100 képben Pásztótól Lillafüredig a Mát­ viselet a rán és Bükkön át. A kisérő előadást KoPALMA OK' A rompay Kálmán titkár tartja. cipő t alp Uj zenetchetség városunkban. Gonda István kiváló zongoravirtuóz a Hatalmas közönség vett részt helybeli reálgimnáziumban rendszeres az OMKE farsangi zongoraórákat ad. Alkalmunk volt a sok elismerő magyar és németnyelvű sajtó­ mulatságán. Az elmúlt szombaton tartotta az közleményekbe betekintenünk, melyek a legnagyobb elismerés hangján Írnak Gon­ OMKE salgótarjáni kerülete szokásos évi da Istvánról, aki a világháborúban is farsangi estjét a Pannónia összes helyisé­ geiben. részlteit mint tart, hadnagy. A kereskedőknek talán még soha A Rom. Kath. Olvasókor mű­ kedvelő gárdája febr. 17-én Rátkay Lász­ sem sikerült egy mulatságuk sem annyira, ló az Árvalányhaj c. 3 felvonásos nép­ mint éppen az idei, úgy érdeklődés mint színművét adja elő. Elsőrendű cigányze­ tartalom, valamint bensőséges jó hangu­ nekar kíséri a szebbnél-szebb dalbetéte­ lat szempontjából. Az OMKE kitűnő vezetőségének ket és gyönyörű magyar táncok fogják színessé tenni a magyar élet sok roman­ előzékenységén és vendégszeretetén kívül elsősorban az est pompás műsora volt az, Az elnöki zárszó után a bányaze­ tikáját. ami reggelig tartó általános jó kedvnek nekar pompás muzsikája mellett az egész és jó hangulatnak az alapját megvetette. társaság a késő éjszakai órákig maradt A Kralovszky János, Molnár János, együtt és a legjobb hangulatban ünne­ Nádor Béla és Perényi Tibor alkotta sal­ pelte a közszeretetben és tiszteletben álló, nemes szivéről közismert Róih Fióris ve­ 1935. február 2-án, szombaton délután gótarjáni „Harmónia Band" bámulatos tudása, precíz összjátéka es hangulatos zető bányaigazgatót. —toy. 5, 7 és 9 órakor Az utolsó négy számai a legnagyobb elismerést váltották (Szivtítánok). Híradó. Oiasz heg vidék. ki a szépszámú és előkelő közönség kö­ hogy senkinek ne okozzon fejtörést a rében. Singer Moja bájos közvetlenséggel ruhakérdés: Egyszerű jelmez, egyszerű Február 3-án, vasárnap d u. 5, 7 és 9 ruha. Fő a jókedv és a jó hangulat I órakor és hétfőn este 7 és 9 órakor és nagy rutinnak énekelt 3 sanzont, CSODABÁR amelynek egyike Koltai—Perényi „Görbe Még egyet közölni tartozom a nyilvános­ sággal : meghívó nincs. Az egyesület Dolores Del Rió, Ai Jolson, Kay Francis. tükör" cimü operettjének remek száma minden barátját szeretettel látjuk. Infor­ volt: Pont magára vártam ... Úgy a szép Február 6-á szerdán és 7-én csütörtökön mátorom kedves fel világosi tását bizonyára énekesnőnek, mint a szerzőknek nagy és este 8 órakor minden olvasónk örömmel fogadja és ha megérdemelt sikere volt , Ma még az enyém vagy eddig volt is kételye a felveendő ruhát Molnár János saxofon szólójával, zenés vígjáték. illetően, ezzel a nyilatkozattal sikerüli művészi tehetséget árult el, míg Reismann eloszlatni. Amint értesültem külön belé Árpád szép tenorjával hódította m?g a Szív a törvény előtt pődij nincs. Csak a teajegy ára lesz 60 remek énekszámait nagy élvezettel hall­ JHáma. — Fox híradó fillér. ■• ■ gató közönséget. Előzetes jelentés. A Róm. Kath Meghívó. A Magyarországi Kár­ i Török Rezső „Végeladás" cimü 1 pát Egyesület Salgótarjáni Osztálya 1935. Olvasókör a bányazenekar és dr. Kou- felvonásos paraszt tréfája, a szereplők: évi február hó 10-én, vasárnap este 7 dela Géza, továbbá a Szent Erzsébet Spielberger Lászlóné, Ficzek Giziké, órakor, a MOVE Lövészegyesület és Tor­ Nőegyiet, Mária kongregáció és köri da­ Špielberger Pál, Takács Sándor nagysze­ nász szakosztálya egyesületi helyiségük­ lárda részvételével magas színvonalú elő­ rű előadásában állandó derültségben tar­ ben (Róm. Kath. Olvasókör) tartják XII. adást tart márc. 3 án. tották a publikumot. Egyenesen megle­ petés volt, hogy milyen igazi parasztok tudtak lenni ezek a kitűnő szereplők, akiknek mindegyike vérbeli színészi ala­ kítást nyújtott. Volt is taps és éljenzés bőven I A rendezés szép munkáját Singer Egy könyvtár legújabb beszerzései magában Balassagyarmat Még nem Nóg­ Gyula végezte kitünően. Kevés eszközzel között akadt meg a szemünk e munkán, rád és Hont megye. Talán nem leszünk sokat nyújtott. A műsort Zcisler György mit nem sejtve hátteréről, az üzleti vál­ szerénytelenek, ha megkérjük nézze át konferálta mindvégig szellemesen és nagy lalkozásról. A kötet első értekezése egy-két évre visszamenve, ha mást nem, ambícióval. A műsor valóban a fiatalság Hont és Nógrád vármegye földtani vi­ az újságokat A balassagyarmati cseh ki­ jegyében volt össze válogatva és friss volt, szonyait tárgyalja, tudós embernek azzal verés dr. K. tollából, ha ebben a formá­ meleg volt, mint egy májusi hajnal. Műsor után tánc következett ki­ a közvetlenségével, amely ezt a száraz ban nem is, de kevés átalakítással meg­ hogy minden magyar világos virradatig a kitűnő „Harmónia tudományt is bárki részére érthetővé és érdemelné, élvezetessé teszi. Azok részére, akiket a olvasókönyv aranylapjain foglal­ Band" zenéjére és mindenki szívből saj­ két megye részletesebben érdekel, vagy jon helyet. Tisztelőt Balassagyarmatnak, nálta — ez a legnagyobb dicséret — Önálló kutatáspkkal foglalkoznak, mérhe­ hála a cikk írójának I Balassagyarmatról amikor lassan észrevétlen beköszönt a tetlen kincsesbányát tár föl Noszky az irt helyi vonatkozású, névvel jelzett dol­ reggel a Pannónia ablakain. idevágó irodalom felsorolásával. Könnyen gozatok jók, Értesítés. Több szülő kérésére áttekinthetők és érdekesek földtani szel­ A munkáról eddig jót is mondhat­ Felkai (Fischer) Ernőné városunkban egy vényei. Egy kérésünk azonban lenne, Az tunk, de a monografia 149. oldalát.«1 nemet játékiskolát óhajt nyitni és pedig ilyen munkák elsősorban nem szaktudó­ Salgótarjánra vonatkozó közlését az is­ 4—10 éves gyermekek részére. A tanít­ sok részére készülnek. Dolgozata elején meretlen szerző a meglévő munkákból — ványok a német nyelvet minden megeről­ szívesen vettünk volna egy-két oldalas egy két adattól eltekintve — hibásan, hi­ tetés nélkül, játszva tanulnák meg. Az általános tájékoztatást vagy összefoglalást ányosan és minden érték nélkül állította oktatás lenne d. u. fél 2 órától 5 óráig. — esetleg a két megyével kapcsolatban össze. A többi helység ismertetésénél, Tandíj havi 6 P, ahol egy családból két — a geológiáról és egy táblázatot a ge­ egynéhány kivétellel, nem mond többet, gyermek iár, azoknak havi 10 P. Bővebb ológiai korokról. Réz Endre cikkei az mint az elavult monográfiák és lexiko­ felvilágosítással szolgál Feikai (Fischer) erdővilágról költői lendülettel tükrözi az nok. A terjedelmes személyi adattárt il­ Ernőné Liget-utca 14, vagy Felkai Ernő erdőt szerotő ember lelkét. A madárvi­ letően véleményünk : kinek-kinek magán­ városháza. lágot ismertető dolgozata is csupa rajon-* ügye és ízlése. A drágát utánzó, de olcsó gás, csupa meleg szin, Kár, hogy írásá­ külsejű könyv egyébként hemzseg a bántó ban mellőzte a kelet nógrádi erdők han­ sajtóhibáktól. Ha egybevetjük lapszám gulatát és sok, Salgótarján körül ismert szerint az éttékest az értéktelennel, a mun­ és megfigyelt érdekes madár leírását. ka nem sokat ér. Akik megszerezték, Alapos szakemberre vall, minden figyel­ megjárták. Aki megakarja venni, rövide­ met és a legnagyobb elismerést érdemli sen antiquariumban egy kél pengőért meg­ Molnár Endre két statisztikai dolgozata, kaphatja. Akika kötetre előfizettek, okuljanak, Minket talán „Balassagyarmat és Salgó tarján a számok tükrében" érdekel job hogy máskor bizalmukkal és jóhiszemű­ ban, Salgótarján lakosságának fejlődését ségükkel olyan vállalkozást támogassanak, a XQ(* századtól napjainkig, vagy mai amelynek főcélja szellemi értékeink gaz megosztását Molnár cikke nélkül megírni dagitása és nem a kiadó busás anyagi lehetetlen. A 470 oldalra terjedő mű 110 haszna. A kötet felelős szerkesztője La­ oldaláig jutottunk. A továbbiakban még dányi Miksa dr., a felelőséget ne csak ímitt-amott akad említésre vagy honorá­ a paragrafusok szerint értelmezze, hanem Csakis Schwartz Jenő rádiókereske­ dőnél kapható. lásra méltó. A vármegye sportéletének lelkiismerete szerint Is, Dénes Andor, megíróját kérjük, vegye észre, hogy egy­ SALGÓTARJÁN. szeretete, másrészt az együttérzés ápolá­ sának a mindenkor benne élő érzete késztették arra, hogy az elnöki tisztséget elvállalja. Minden igyekezetem odairá­ nyul, — mondotta Róth Fióris bánya­ igazgató — hogy az Egyesületet fejlődé­ sében a tradíciókhoz híven tovább ve­ zessem és ehhez kérem az Osztály min­ den tagjának támogatását. Azután kegyeletes szavakkal emlékezett meg Gálócsy Árpádról, aki mint az Egyesület volt el­ nöke a legnehezebb időkben is a kom­ munizmus gyászos hónapjaiban biztos kézzel vezette át az Egyesületet minden nehézségen. Azután Császár Pál osztály­ titkár az Elnök utasítására felolvasta özv. Zorkóczy Samuné köszönő sorait, mely­ ben hálás szívvel emlékezik meg az Egye­ sület meleg részvétéről, melyet elhunyt férjével szemben, az Egyesület elhalt El­ nöke iránt tanúsított. Végül Lénárd Károly kisterenye! bányaigazgató tartott mindvégig élvezetes és nagy szaktudásról tanúskodó előadást a handJovai bányászatról, amit a hallga­ tóság osztatlan nagy elismeréssel honorált. „APOLLO“ MOZGÓ Még egy hozzászólás Nógrád és Hont vármegye monográfiájához. �A MUNKA 4 oldal A reálgimnázium tornaverse­ nye. Szombaton, 2-án délelőtt 10 órai kezdettel rendezi a reálgimnázium házi tornászbajnokságát az Acélgyár tornater­ mében. Alsó és felső osztályosok csapat­ versenyei, gimnáziumi egyéni bajnokság, valamint talajtorna bemutatón mutatják be a diákok nagy haladásukat. A ver­ senyen belépődíj nincs. Salgótarján ping-pong bajnok­ sága. Sok versenyzővel, sz«p küzdel­ mekben szerepeltek a szenior és ifjúsági versenyzők. Bajnok : Salgó Janos Hirschgyár, 2. Krajcsi József SSE, 3. Sója Já­ nos SSE. Ifjúsági bajnok : Kemenyik Ist­ ván reálgimnázium, 2. Miklós Antal acél­ gyári levente, 3. Forgó Antal SSE. VII. Szegedi Ipari Vásár: má­ jas 25—junius 3. A szegedi ipartestü­ let az idén is megrendezi eddigi nagy­ sikerű tavaszi vásárát. A VII. Szegedi Ipari Vásárt május 25—junius 3 között tartják meg, még pedig az eddigieknél szélesebb keretek közölt. A vásárral kap­ csolatos ügyekben készséggel ad felvilá­ gosítást az iparteslület vásárirodája : Sze­ ged, Horváth Mihály u. 3. A „MOVE“ Tornász szakosz­ tályának f év január 20 án tartott torna ünnepélyére beérkezett feiülfizetések: Rólh Flóris bányafötanác s 10 P, Di. Holies Endre bányahatósá főtanácsos 9 50 P. Pogáts István Tör* vés Szövetkezet üz­ letvezetője 4'50 P, N. N 4 50 P, Révay Sándorné 4 P, vitéz Donászy Győző ke­ reskedő 3 P, Dr. Vilmon Gyula városi főorvos 1 50 P, N. N. 0 90 P. N. N 0 80 P, N. N. összesen 7-en 50 fillér 3'50 P, N. N. 0’20 P. Összesen 42 40 P. Az Országos Társadalombiz­ tosító Intézet igazgatósága 1935. január 25-én tartott ülésében az Intézet köz­ gyűlése,' a kerületi és a vállalati pénz­ tári választmányok, valamint a Debreceni Kereskedelmi Betegsegélyző Pénztár vá­ lasztmánya tagjainak és póttagjainak vá­ lasztását 1935. március 31 és április 1 napjaira kiirta. Jó házból való fiuk nyomdász és könyvkötő tanulónak a Végh-nyomdába felvétetnek! KÖZGAZDAS Á G A magyar bankok üzletéve. A b nkok tulajdonképpeni üzletágiiban méf etn következett be a‘kedvező kon­ junktúra fordulata, mégis kétségtelen, hogy a bankok 1934. évi üzleti esztendeje jobb volt, mint a megelőző üzleti esztendő. Ez abból magyarázható, hogy az 1934. évi ipari konjunktúra és egyéb konjunkturá­ lis üzletek a bankok számára is újabb jövedelmi forrásokat nyitottak meg, ame­ lyek részben pótolni tudták a kamatüzlet csökkenését. Ellentétben az ipari vállala­ tok várható osztalékemelésével, a buda­ pesti bankok általában csak a tavalyi osztalékot fogják fizetni. A Magyar Ál­ talános Hitelbank három évi szünetelte­ tés után előreláthatólag szintén osztalékot fogjuttatni részvényeseinek. A mérleg köz­ zétételét legközelebb megkezdik; vala­ mennyi nyilvános számadásra kötelezett vállalatcsoport közül ugyanis minden év­ ben a bankok szokták először publikálni mérlegeiket. 9 Kedvező az állam pénzügyi helyzete. Most tették közzé a novem­ ber hónapra vonatkozó pénzügyminiszteri közleményt az állam pénzügyi helyzeté­ ről. A jelentés szerint 1934. novemberé­ ben az állami közigazgatás kiadása 55 millió pengő bevétele 76 2 millió pengő volt, vagyis az állami köz igazgatás bévé telei 21.2 millió pengővel haladták meg a kiadásokat. A külföldi hitelezők alap­ jából felvett kölcsönből beruházásokra novemberben a közigazgatásnál 0 5 millió pengőt fordítottak. Áz állami üzemeknél együttvéve 4 3 millió pengő kiadási több­ let jelentkezett. A népszövetségi kölcsön szolgálatára e hónapban a Magyar Nem­ zeti Banknál 2 2 millió pengőt fizetett be, amelyet nem transzferáltak és amelyből Utóbb kincstáré jegyekre 1.7 millió pen­ gőt vettek igénybe. lesztéséről szóló egyezményt most tették közzé hivatalosan. Az olasz* magyar Fiu­ me egyezmény azoknak a megállapodá­ soknak sorába tartozik, amelyeket a két ország kormánya a kereskedelmi kapcso­ latok kimélyitése érdekében létesitelt Egyidejűleg Olaszďtszág hasonló meg­ egyezést kötött Ausztriával is a trieszti kikötő tekintetében: ez azt jelenti, hogy Fiume és Trieszt a jövőben fokozatosan visszanyeri azt a régi szerepet, amelyet a múltban Magyarország, illetve Ausztria kereskedelmi életében betöltött. Magyar­ ország a fiumei kikötőben vámhivatali kirendeltséget állít fel, ez előreláthatólag olcsóbbá teszi a vámkezelést. Az egyez­ mény kimondja még, hogy állandó szak­ bizottság alakul, amelynek az a feladata, hogy tanulmányozza a fiumei magyar for­ galom fejlesztése érdekében megteendő rendszabályokat. A többféle kedvezmény­ nek végeredményben az lesz a hatása, hogy a jövőben a Fiúmén át történő szállitás a magyar kereskedelem legol­ csóbb útja lesz. Világszerte fagykárokat szen­ vedtek a vetések. Ä vetések helyze­ tétől a világ különböző tájairól beérke­ zett jelentések an ól számolnak be, hogy a fagy több helyütt károkat okozott. Oioszországban az őszi búzával bevetett területeken nagyobbrészt egyenlőtlen a hólakaró s a legutóbbi rendkívül nagy hidegek alatt, nagyobb károk történtek a vetésekben. Bulgáriában egyáltalán nincs hótakaró s ezért a vetések sokat szen­ vedtek a legutóbbi fagyoktól. Franciaor­ szágban is hideg volt egyideig az időjá­ rás-, ami megakadályozta a további gazosodást és a mezei egerek elszaporodását. Az uj-világban is megsinylik a intések a hólakaró hiányát. így az Egyesült Álla­ mokból azt jelentik, hogy az őszi búza — kevés vidék kivételével — nem ka­ pott hótakarót és igy attól tartanak, hogy a vetések a hirtelen hőmérsékletváltozások és a nagy fagyok következtében kárt szenvedtek. Csak a délnyugati részeken megfelelő a vetések állása, mert itt jóté­ kony esők voltak, de itt is még igen sok csapadékra volna szükség. A nyugati sík­ ságokon a vetés igen, silány. Kanadában egyes vidékeken tartós hideg volt, de a vetések állására kielégítő. Árgentinában most folyik az aratás, esős időjárás mel­ lett Ausztráliában az elmúlt napokban fejezték be az aratást jó eredményekkel. Nagyszabású kutyakiállitás lesz a mezőgazdasági kiállítás ke­ retében. A március 21—26. napjain rendezendő országos mezőgazdasági ki­ állítás széles keretei között nagyszabású kutyakiállitás is lesz, az újjáalakult Ma­ gyarfajta Kutyákat Tenyésztők Egyesülete közbenjöttével, amelyen a fejlett magyar ebtenyésztés legkiválóbb példányait fog­ ják bemutatni. Különösen a magyarfajta ház- és nyájőrző kutyák (komondorok, kuvaszok, pulik és pumik), vadászkutyák (vizslák, vérebek, spánielek, foxterrierek, tacskók, agarak) és őrző, úgynevezett rendőrkutyák (farkasebek, dobermannok, airdaleterrierek és magyar kutyák) lesz­ nek nagyszámú, fajtatiszta egyeddel kép­ viselve. A kiállítás iránt nemcsak a fő­ városi kutyakedvelők, hanem a fajtatiszta kutyákkal rendelkező gazdák is nagy ér­ deklődést mutatnak, erre való tekintettel nem törzskönyvelt, de kétségkívül fajta­ tiszta egyedek is kiállít hatók. A vidékről bejelentett kutyákat 50%-os szállítási ked­ vezménnyel lehet a kiállításra felküldeni és visszaszállítani. A kutyakiállitást ez évben erre a célra épült tetszetős külsejű uj pavillonban fogja a rendezőség elhe­ lyezni. A kiállítással kapcsolatban vadász­ kutya- és rendőrkutyabemutatót, nemkü­ lönben kotorék- és patkányfogó verse­ nyeket is terveznek. Minthogy a kiállít­ ható ebek száma korlátozva van, az egye­ sület (címe : Budapest, VII., Islván-ut 2.) csak február 20-ig fogad el bejelentéseket. Pumut helyett kender. A kül­ földi nyersanyagok kiszorítása több or­ szág intéző köreit foglalkoztatja. így Olasz­ országba legutóbb érdekes kísérleteket folytattak arra, hogyan lehetne a pamu­ tot kenderrel helyettesíteni. Az olaszor­ szági időjárási viszonyok ugyanis kedve­ zőek a kendertermelésre, A mocsarak lecsapolása következtében mintegy 850.000 hektár földterület áll rendelkezésre kendertermelési célokra. A kísérletek során azt a feladatot kellett megoldani, hogy a kender rostjait fonásra és szövésre alkal­ masabbá tegyék. Sikerült olyan mechaÚjból Fiamén keresztül törté­ nlk.il és vegytani eljárást kidolgozni, nik a magyar áru szállítása. A fiú- amelynek segítségével a kemény, fára mei kikötő magyar áru forgalmának fej- emlékeztető kenderrostok rövid időn bé- Salgótarján, 1935 febr, 2. lül fehér, puha, hajlékony anyaggá vál­ toztathatók át, amely nagyon hasonló a nyers pamuthoz. Ennek az eljárásnak se­ gítségével, tehát sikerült a kenderrostok tulajdonságait a pamutéhoz hasonlóvá tenni anélkül, hogy az így preparált kenderrpstok ára meghaladná a pamut árát. Ennek az eljárásnak segítségével próbálja meg az olasz gazdasági élet csökkenteni és ha lehet kiszorítani a pamutbehozatalt. Technikai csodák a gazdasági élet szolgálatában. Rockefeller, mint ismeretes azzal szerezte, amerikai mére­ tek szerint is óriási vagyonát, hogy a petróleumkulaktól csővezetéken keresz­ tül szállította a kőolajat a nagy közpon­ tokba. Ezzel az ötlettel győzte le ver­ senytársait és ez tette öl a petróleum piac koronázatlan királyává. Azóta sincs jobb módszer a petróleum gyors és olcsó szállítására nagy távolságokon át : a cső­ vezetés ugyanis olcsóbb a vasúti szállí­ tásnál. Ma azonban, a technika fejlődé­ sével, óriási arányúvá fejlesztették Rocke­ feller rendszerét és a csővezetékek meg­ építése csoda számba megy. A napokban volt a palesztinai Haifában annak az uj 1500 kilométeres petróleumvezetéknek ünnepélyes felavatása, amely az iraki Kirkukból a sziriai sivatagon át a sziriai Tripoliszig vezet. A nagy petróleumve­ zeték kiindulópontja annak az évezredek óta égő barbarungai petróleumforrásnak a közelében van, amelyet Dániel próféta említ „Tüzes kemence" elnevezéssel. A vezeték két szakaszát a sziriai kő és ho­ moksivatagon át fektették le, nagy szi­ vattyútelepeket, őrállomásokat, élelmiszer­ raktárakat, repülőtereket és gépkocsik számára szolgáló útjelzőket építettek. A csövek súlya összesen 126.000 tonna. Szállításukra külön e célra épített öt­ tengelyes traktorokat kellett alkalmazni. Tizenegy áramfajlesztő telepet állítottak fel a vonal mentén s ezek hajtják azokat a motorokat, amelyek megfelelő sebes­ séggel hajtják a csövekbe ömlő petróle­ umot. Irak fiatal királya sajátkezüleg in­ dította el az első petróleummenyiséget a megnyitás alkalmával. A Petróleum szom­ battól keddig tette meg a másfél ezer ki­ lométeres utat Haifába, ahol ünnepélye­ sen fogadták a petróleum első odaözönlő tömegeit. Az uj vezetéknek nemcsak gazdasági, de politikai jelentősége is van, mert a megnyitás napjától kezdve biz­ tosítva van az angol középtengeri hajó­ had számára a legfontosabb üzemanyag: a petróleum. Postagalamb hírek. Vitéz jákfai Gömbös Gyula m. kir. miniszterelnök, Darányi Kálmán magy. kir. földművelés* ügyi miniszter és Ferenc bajor kir. her­ ceg fővédnöksége alatt rendezte meg a „Columbia" Postagalamb Sport Egyesület, mint a magyar poshgalambtenyésztők országos szövetségében tömörült vidéki csoportok által 1934 évben lezajlott hoszszu, közép és rövid távú versenyekben résztvett győztes és helyezett galambok VI. győztes bemutató kiállítását, január hó 19—20—21-én Tatatóvároson. A ki­ állítás ünnepélyes megnyitása 19-én de. 11 órakor a tóvárosi „Hősök" szobrának megkoszorúzása', azután a világháborúban dicsőségesen szerepelt galambok több száz ivadékának kegyeleti fölrepültetése volt. A kiállításra valamenyí vidéki cso­ port benevezte kedvenc győztes vagy helyezést elért galambját, köztük váró sunkból Gál József is, ki a 17—932. sz. galambjával, mely a Passau—Slarjáni verseny győztese volt, újra dijaztatott a tatatóvárosi csoport tiszteletdijjával egy tizenkétszemélyes alpakka evőkészlettel. Az országos szövetség az idei tavaszi nagy versenyeket a következő feleresztési állomásokról irta ki: Hegyeshalom, Melk, Passau, Nürberg, Regensburg, Köln. E hazafias és nemzetvédelmi szempont­ ból is fontos sport megérdemli a hivata­ los és társadalmi támogatást. Salgótarján megyei város polgármesteri hivatalától. 7510/1934. Pályázati hirdetmény/ Néhai Lőwinger Rezső községi or­ vos 1200 pengős alapítványának évi ka­ mataira pályázatot hirdetek. Pályázhat minden salgótarjáni szegény. A pályáza­ tot írásban, vagy szóban február 10 ig nálam lehet benyújtani. Salgótarján, 1935 január 4. A polgármester helyett Dr, Figos Bél* föjetíyrrt. Nógrád és Hont k. e. e. vármegyék alispánjától. 767/1935. szám. Pályázati hirdetmény. Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesilett vármegyék területén Salgótarján megyei városban a salgótar­ jáni járás községeire és Salgótarján me­ gyei város területére Salgótarján szék­ hellyel újonnan létesített törvényhatósági hordójelző hivatal vezetői állásra — a kibocsátott Pályázati Hirdetmény ered­ ménytelensége folytán — ezennel újabb pályázatot hirdetek. Az állás az 1907. évi V. t.-c. 26.' §-ában meghatározott képesítéshez van kötve s javadalma a törvényhatósági hor­ dójelző hivatalokról alkotott vm. szabály­ rendelet 9. § a szerint évi 576 P illetve a kormányrendeletek szerint lecsökken­ teti díjazás, mely azonban tiszti fizetés jellegével nem bir. A szabályszerűen felszerelt pályá­ zati kérvények f. évi február hó 28-ának déli 12 órájáig hozzám intézve nálam nyújtandók be. A kérvényhez melléklendők a szü­ letési, esetleg eddigi működést igazoló bizonyítványok, illetve ezek hiteles má­ solatai. Később érkező kérelmek figyelembe nem vehetők. Balassagyarmat, 1935 január 16. Baross alispán 1639—1935. szám. Versenytárgyalási hirdetmény. A litke-lapujtői th. ut 0-13.3 km. a kisterenye—mátraszele vic. ut 4 6—6.3 km. és a kazári kiágazás o—2 5 km. szakaszának hengerléséhez szüksége fedanyagok (mintegy 5000 m3) beszerzésére és szállítására versenytárgyalást hirdetek. A szállítás költségei biztosítva vannak. A szállitás közbenső határidők be­ tartásával 1935. április végén befejezendő. Egyes kilométer szakaszok rész szál­ lítására, valamint külön az anyagra és külön a fuyarra is tehető ajánlat. Az ajánlatot az e célra kiadott ajánlati minta és költségvetés felhasználásával kell meg­ tenni. Ezen ajánlati minta és költségve­ tés 2 P dij lefizetése ellenében a balas­ sagyarmati m. kir. államépitészeti hiva­ talnál beszerezhető, ahol az esetleg szük­ séges felvilágosítások is megadatnak. Fel­ hívom a vállalkozni kívánókat, hogy sza­ bályszerűen felbélyegzett, két tanú előtt cégszerűen aláirt „Ajánlat hengerlési anyagok szállítására" felírással ellátott ajánlataikat pecséttel lezárt borítékban 1935. évi február hó 9-én délelőtt 11 óráig a balassagyarmati m. kir. államépi­ tészeti hivatalnál, akár személyesen, akár posta utján annál is inkább nyújtsák be, mert később érkező ajánlatok figyelemben nem vehetők. Az ajánlatok Balassagyar­ maton az államépitészeti hivatalban a be­ adási határidő lejáriakor fognak felbon­ tatni, ahol az ajánlattévők, vagy igazolt képviselőik jelen lehetnek. Bánatpénzt letenni nem kell. Az ajánlathoz anyag minta csato­ landó I Ajánlattevők ajánlataikkal 30 napig maradnak kötelezettségben. Ajánlathoz csatolandó az OTI ki­ mutatás, mely igazolja, hogy 6 hónapnál régebbi OTI. járuléktartozása nincs, vagy pedig ha ily tartozása van, köteles oda­ ítélés esetére a vállalati összeg kifizeté­ séig fennálló tartozása erejéig a végjá­ randóság törvényes rendelkezések sze­ rint megállapított részéig terjedhető öszszeget az OTI-re engedményezni. Fenntartom a jogot, hogy a szállí­ tást tetszés szerinti részletekben és fel­ osztással és nem feltétlenül a legolcsóbb ajánlattevőnek adjam ki, esetleg az öszszes ajánlatokat mellőzzem. Az államépi­ tészeti hivatal előtt ismeretlen vállalkozó köteles megbízhatóságát az illetékes fő­ szolgabírói hivatallal igazoltatni. Biztositékképen a keresetek 5 szá­ zaléka fog visszatartatni, külön biztosíték letétele nem szükséges. Egyébként a közszállitási szabályzat és az általános és idevonatkozó részletes vállalati feltételek határományai mérvadók. Balassagyarmat, 1935. január 18. Dr. Báróra Jáaaal ak. alíapin. Hirdessen a „MÚNKÁ‘*-ban Nyomatott. „A MUNKA“ nyomdában Salgótarján. — Nyomdatulajdo00* Végh Kálmán. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1933-1935_00461.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1935_02_02.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1935-02-02 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390741 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896 Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 13. évfolyam 6. szám (1935. február 02.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom