https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/75cb16232cb3be33d568cffbeb53a16b.jpg 32906ea0582f6e13baa75a11e27ee88d https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b5b2fe5134dba2e527669c51f964601c.pdf ed659fd570ef9b74e5aab314c109d0ee PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1884. október 12. Xll-ik évfolyam. 41-ik szám. NÓGRÁDI LAPOK ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre............................. Fél évre 6................................ frt. 3 frt. Negyed évre.................... 1 frt Egyes 50 kr. szám ára: 15 krajczár. Előfizetni csupán a kiadóhivatalnál lehetB.-Gyarmaton . Előfizetési és HONTI HÍRADÓ pénzek, reclamátiók és hír-detések a kiadóhoz intézendők. „Nógrádi Lapok" 1884-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: frt. Egész évre . ... 6 Fél évre...................... 3 Évnegyedre .... 1 Egy hónapra. . . frt » 40 kr. .— „ 40 kr. Az előfizetési pénzek egyedül a kiadóhoz czímezve, — legczélüzerfibben póstautalványnyal — a nyomatandó példányok s pontos szétküldés tekin­ tetéből, mielőbb beküldendők. Kék László, Horváth Danó, f«L Mark. kloáá s laptalajdoaoa. A gabona-crisis. A hitetlen nővérek. — KlbeeUlU. — A „Nógrádi Lapok" számára Irta: Hrankavlc* György. var színhelye lett csakhamar a hajó terme. Mindenki kérdésekkel ostromolta ntitársát; a hölgyek a szegény hajós kapitányba kapaszkodtak s addig ostromolták, mig határozottan ki nem nyilatkoztatta, miszerint sem­ miféle komdy bajtól sem lehet tartani, egyébiránt, aki zsolják. En az atya vallomásait intő példaként állilám elébe s kénytelen volt belátni, miszerint ő is az ön nem akarja bevárni a köd elszálltát, avagy fél a ha­ jón marapni, Komárom éa tizőny közölt vagyunk, oda is, ide is szívesen elszállítja csalnakon utasít. csalódás áldozata lenne. — Holnap okvetlenül Budapesten kell lennünk. M»t csináljunk? - kérdezőm Elemért „Báró ur annyi részvéU tanúsítóit leányom irtot, — folytatja az atya levelében, — bogy nősülé sem végét könnyen eltalálhatja. Klári, házassági szer­ ződésünk első feltételéül azt kötött-, ki, bogy Tekla nővérétől soha sem választom el. Örült vakságomban Az izgatottság, melyet Eilotne atyjának Larin szky János árnak levele keblemben előidézett, köze ledő menyegzőm által csakhamar száműzetett Elemér azonban sehogy sem tadott magához jönne, Filome megmentése valóságos rögeszméjévé lón Hasztalan vittem őt fel magammal az osztrák fővárosba, a hová némi bevásárlások miatt közvetlenül menyegzőm előtt, utaztam ; Bécs tar kaságai, változatos és hullámzó eléte sem vala képes gondolatait másirányba torelui. Haza felé atazva, gőzhajóra szálltunk. Miért? kozat okozott, nem ama küzdelmekről, melyek csa ládi életemet iszonyatossá tették; nem illethetem szemrehányással a nővéreket; hiszen ők egy * hajszál­ nyit som változtak, álláspontjak a hideg ész fegyve­ reivel védelmezték s azt. hogy szerető szivem vérzett, ők ászra som tudták venni; Egyezer msgkisérUUem nőmet szüleim körébe vonni Kísérletem eredményéről hallgatok, elég, ha annyit jegyzek meg, bogy egy szép zeggeleo kinyilatkoztatták a nővérek, miszerint elhagyónk s mintán a váló pert inogkez'lelle nőm, el hagytak. Az elválás kimondása után értesültem leá­ nyom születéséről. A nővérek közös tulajdonnak to­ kié ték gyermekemet, s az apától a láthatást is meg tagadták.0 Nyilttér garmond sora 20 kr. Az atya levele mély benyomást lön Eleméne, mélyebbet, mint sem hittem volna. Kijelentette, mi* szerint Filome képe még mindig él szivében s nem képes tova űzni azon álmokat, melyek a megmentett leánykát hálás s vidám nőként karjai kösé vará­ 111. nővérek, miszerint mind a kelten szeretnek, és bőgj arra nézve, melyik legyen törvényes nőm, sorsol hal­ tak. Nem szólok ama fájdalomról, melyet e nyilat­ Bélyeg minden beiktatásnál 30 kr. gyoi határozat másik petituma, mely olc#ó hitelt kíván a földbirtokos osztály számára. Évek óta vajúdik ez ügy. Enquéteztek, be­ széltek, írtak e kérdésben rengeteg sokat, de eddig még vajmi keveset tettek. A földmivelésí minisztérium most pályadijat tűzött ki a mezőgazdasági hitelszövetkezetek szervezésére útmutatást szolgáltató müvöcskére és ezen lépés remélni engedi, hogy nemsokára az ál­ lam többet is fog tenni e téren, ha nem is közvetlenül, de legalább közvetve. De nemcsak nálunk, a szomszéd Ausztri­ ában is élénken foglalkoztatja a kedélyeket a gabnaválság. A cseh tartománygyülésben a német párt vetette fel a kérdést és Tausche képviselő határozati javaslatot terjesztett elő. Javaslata indokolásában utalt arra, hogy a mezőgazdaságban jelenleg két jelenség ész­ lelhető ; az egyik a gabna árának folytonos csökkenése, a másik a kelendőség hiánya. Az első jelenséget illetőleg azt látjuk, hogy az árak 1880. óta fokozatosan olcsóbbodnak, s hogy ma már a gabna ára az előállítási költ­ ségek alá szállott. Ezen árhanyatlás azonban nem látszik még befejezettnek, mert pesszi­ mista nézetüek azt állítják, hogy még nem érkeztünk el a legalacsonyabb színvonalra, valamint hogy a korábbi gabnaárakat soha­ sem fogjuk elemi. Ebből az a prespectiva nyílik, hogy a mezőgazdának meg kell ba­ rátkozni azon tudattal, hogy nem fog aktive gazdálkodni, hacsak a kelendőség tekinteté­ ben másképen gondoskodva nem lesz. A mi pedig a kelendőséget illeti; ez mindenütt pa­ nasz tárgyat kédezi. Északi Németországból és nyugoti Európából ki vagyunk szorítva az amerikai, orosz és indiai verseny által és a mi a belföldi fogyasztást illeti, ezt a ma- (Folytatás) nyereségnek tartottam otthonomra nézve e feltételt Az egybekelés utáni estén értésemre adták a Ungedy 5 kr. — Nagyobb és többszöri hirde-tések jutányosan eszközöltetnek. tagja Bánó József és indítványát a megyei közgyűlés egyhangúlag felfogadta. Bánó Jó zsef felszólalásában azotf álláspontra helyez-' kedett, hogy a gabonaárak hanyatlása Ma­ gyarországon nem múló tagos jelenség, hanem hogy azt a fen forgó viszonyoknál fogva ál­ landónak kell tartani. Noha sok plauzibilis ok szól ezen nézet elfogadása mellett, mégis azt hiszsztlk, teljes határozottsággal, ilyesmit állítani még sem lehet. Mert nem szabad feledni, hogy épen a gabona azon czikk, melyről a gazdaságtan története azt mulatja, hogy a legnagyobb áringadozásoknak volt alávetve. Bánó nézetének némi correctivumát találjuk egyik tudós tanárunknak dr Földes Bélának nézetében, a ki egy bécsi lapban megjelent czikkében azt bizonyítja statisztikai adatok alapján, bogy a jelenlegi gabonaár­ hanyatlás csak további következménye az 1876. óta mutatkozó általános árhanyatlásnak, a mely mintegy reactiót képez azon ténynyel szemben, hogy a hetvenes évek elején indo­ kolatlanul magasak voltak a gabonaárak. Földes azonban nem nyilatkozik az iránt, hogy állandónak tartja-e a jelenlegi áresést, illetőleg, hogy elértük-e annak határát. A gabnaársk ez idei nagymérvű"hanyat­ lása Európaazerte felhívta a közfigyelmet az ez ál al keletkezett állapotokra. Igen termé­ szetes, hogy a gabonaárak hanyatlása kevés­ bé érezhető iparos államokban, a melyekben a gabonatermelés a fogyasztáshoz képest alá­ rendelt jelentőségű, de szerfölött súlyos a csa­ pás ott, a hol a gabonatermelés főfoglalko­ A sárosmegyci határozat állami sőt nem­ zási ágat képez zetközi intézkedést contemplál. Az első talán E szerencsétlen helyzetben van monar­ chiánk, s különösen Magyarország. A gabo­ keresztülvihető, de az utóbbi nem. Azt még naválság hatásai most még nem mutatkoznak, elképzelhetjük, hogy a kormány bizonyos in­ de nagyon félő, hogy a téli hónapok folya­ tézkedéseket tegyen a calamitás következmé­ mán annál érezhetőbb lesz a hatás. A napi nyeinek enyhítésére, de abban már kétclkeés időszaki sajtó sokat foglalkozik a gabona­ nünk kell, hogy nemzetközi alapon bármit is válsággal, újabban pedig a reprezentatív tes­ lehessen határozni, efféle gazdasági ^ügyben, a mely minden nemzetre nézve elvégre is tületekbe is átviteleit a kérdés. Nálunk a napokban Sárosmegye közgyű­ házi Ügynek tekinthető. Sokkal gyakorlatibb irányú a sárusmelésén szólalt fel közéletünk egyik érdemes Tárcza. Hirdetések díja: öt hasábos petitsor t Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás A lap szellemi részére s a nyílttérre vonatkozó minden közlemények a szer-kesztőhöz küldendők. Mért nem uUzluak vasúton? Hiszen a vőlegény per­ eiéi drágák, a boldog ember mindig repülne! Xb ki tudná mind ennek a végokát felfedezni! ? A sora akarta úgy I A természet felébredt álmaiból; kitava szód olt, a mi as első hajónak, mely lefelé indáit a Danán, utasai akartunk lenül. Utazási napánkat azon bán nagyon roszul választottak '. A nap meg ta gadta Bogarait a földtől; sűrű köd boritá az egész vi­ déket ; hajónk Pozsonyt elhagyva csak lassan s óva tosau haladhatott mig végre a kapitány Jkinyilalkoz latta, miszerint kénytelen horgonyt vetni a a köd elszá'ltát bevárni! — Stop! — hangzott le tompán a kapítán ve­ zényszava, s a hajó megállt. Eegy kis bábeli zűrza — A köd még holnapig is eltarthat, — vála­ szoló Elemér, — legjvbb lesz, vitessük magunkat Szőnyre, a déli vasaiul reggelre otthon lehetünk 1 — Helyes. Málháink itt maradhatnak, kézitáskáok pedig nem lesz terhűnkre. Epeu a kapitány felé indultunk, midőn egy gyen­ ge kéz a váltamra nehezült s egy szolid női hang a következőket tnondá angolosan kiejtett német nyelven: — Kérlek, légy szives s adj tanácsot, hova for­ duljak nagyanyámmal I* E ködös világban nem ma­ radiját tovább.*) Egyikünk som válaszolt; némán bámultak az ilja szép arezot egy ideig e azután mindketten egy­ szerre kérdezőnk : — Filome, ön itt? — Ah. te ismered nővéremet, — tnondá a hölgy Elemér felé fordulva, a ki alkalmasint nagyobb hang* sulylyal ejté ki „Filome* nevét. — Nagymama, nagymama, - folytató egy öre­ ges nő felé fordulva, — ezek az urak ismerik Illő­ met. Az én kedves nővérem nagyon hasonlíthat kós­ zám, begy igy elismertek. •) * valUafoUltrMtSbM isrtiSÍfc wvrr«ir- �ta! democratikus irányú lenne ; tői oikakezőleg, rang kórságban szenved A guoy indoka az, hogy a köz­ vélemény vajmi gyakran uam tartja az illetőket ér­ demeseknek a nemesi diplutuAra. A közrélemónynuk ezen sújtó r. élete előli a nagy közönségben a kegye letet a nem sí osztály iránt; e« az ily tapintatlanéig tőt részlehsjUs kétségtelenül legjobban boszantja ma­ gát a nsme-«égot. Igen érdekes dolognak tartom, _n- magyar nsmességi inp/ményt elmélkedés tárgyává tenni; mert vagy a lomtárba kell azt dobni, ha haszontalanná vált; vagy pedig tisztelet tárgyává Unni, ha annak ÍÖnUrtása a basa érdekében ktvAuatoe. Ki e sorokat írom azon meggyőződésben va gyök, hogy a szó nemes értelmében vett democratia. magasztoaabb fogalom az aristocratiánál; mert ez utóbbi osztály uralmat jelent, melynél hajdanában a születés adu meg a qualific.itiőt. Visszaemlékezünk a született főispánokra és mis képtelen dolgokra. Kiváltságok­ kal születeti az ily boldog halandó, mint a szamár az ő fülsivel. Ezzel ellenkezőleg a democratia, a jog­ egyenlőség, az emberi méltóság symbolama; de hogy ezen jellegét megérdemelje s megtarthassa: a tör­ vénynek meg kell szabni azon minösitvényt, a mely lyel bírnia kell aooak, a ki községi, megyei, vagy állami hivatali akar viselni; a át aljában úgy kell intézkedni, hogy közszolgálatokra a legérdemesebb polgárok alkalmaztassanak; máskülönben ademocratia demagógiává fajul, és rosszabb lesz a régi aristocratikus rendszernél. Továbbá én is azt tartom a nagy Franklin BenÍ’aminual, hogy a kiváló férfi A érdemeit a merő erű etéa által az utódra átszármaztalni nem lehel; mert föltéve az anyák feddetlensrgét, már a tizedik nem­ zedék ereiben csak I —1024. része kering a dicső ős vérének. Ez a figyelni ez tété* azon nemeseknek szól, kik zaját érdem ndküi, egyedül vérük ősrégiségével kérkednek. Ám do az oly dicső nemzetségek előtt ka lapot emelünk, a melyben a d^rék utódok föllelkused ve az ősök példáján, rzakadailan lánczolatban szol gálják a hazát; és bála Istcuuek, ilyen nemes nem­ zetségeink szép ►látnmil vannak. Végre azt fa tudom a történelemből, hogy a mai nemes nemzetségek első alapítóinak tetemes reszo nem honfiúi érdemokért szerezte a nemességet és a dús vagyont: hanem azért, inén a hatalom zsoldosa volt a szabadságért vérző hazafi ik ellen, a kik mártírha­ lált haltak, javaik pedig közprédává váltak. Ámde azt is tudjuk, hogy az ily családok utódai gyakran igaz nemesekké váltak, kik a jó ügy védelmében el is vérzettek; mig fájdalom sok dicső ember utódai, az emberi gyarlóságnál fogva nlkorcsosod’ah. Mindezeket azért bocsátottam előre, hogy súlyt adjak azon meggyözödésomne*. hogy én hazám és fajom érdekében, a urmességi intézményt fenUrtan dónak, do a salaktól megtisztiUndónak tartom, úgy nagy múltja miatt, valamiül azon jó szolgálatokért, melyeket a németség kellő irányadás mellett, a jövő ben fa tenni fog a luxénak • Ugyanis 1848 előtt a magyar nemes tagja volt a szent koronának és részcsj a föhégi jogoknak ;• mart befolyt a törvényhozásba, a követválasztás, uta­ sítás és visszahívás éltei.- • törvények s kermáuyren delelek végrehajtásába a megyék közgj ülésein, és a bírói hatalomba, a megyei bíróságok szabad válasz­ tása álul. Adót nem fizetett és közszolgálatokat sem teljesített, azért mert az akkori jogfogalmak eze­ rint az úrbéri birtok az ő tulajdona volt, a melynek haszonéivazetét azért engedte át az úrbéresnek, hogy a közterheket helyette viselje. A honvédelmei a ne­ messég saját kötelességének, sőt legelső kiváltságának tartotta: de a hatalom az állandó katonaság bebo zaUlával, kivette a fegyvert a nemesség kezéből a közstabadsag nagy veszélyére, a igy fejlődött ki « az állapot, hogy a véradó is a népre nehezedett, a magyar politikai nemzetei kizárólag a nemesség ké­ pezte. Az .oláh, szerb, tót sál. fajbeli honpolgár, ha magyar nemessé lett, tagja volt a magyar nemzetnek: mig a tiszaháti magyar nép, a többi népfajokkai egvüft, a szegény adózó köznépet (misera plsbs ooctribünné) képezte, és nem volt tagja a nemzetnek Verbőciy nettójának. ' Áru de a nemesség dicső fiai, ezen páratlan ki­ váltságok mellett is, ernyedetlenUl küzdöttek a jogé gyenlőség, a közös teherviselés s az urbériség fölsza­ badításáért, s e miatt többen börtönben le sinlsttek, mint például Wesselényi Miklós és Kossuth I ajoe; miglen 1848 bán az ige testté lön, és megalkottattak az 1848-ki korszakalkotó törvények, melyek által a nemesség az utolsó nemesi országgyűlésen, az összes népet, fsj és valláskülönbség nélkül magához emelte, és a magyar politikai nemzet tagjává avatta. Ezt kellene meggondolni azon centri fugái is bazaáru lók­ nak, kik a }<>g>*gyenlöaitett népet hálátlanságra izgat ják és a szent koronáról elidegenítői törekszenek; de azt nem mondják el nekik, hogy a magyar nemzet emelte őket emberi méltóságra A magyar nemesség története tehát Magyaror­ szág története. Do ez a nemesség nem azért mondott le 1848 bán nagy váliságairól, s nem azért emelte magához a népet, hogy ő maga megsemmisüljön: ha­ nem hogy a néppel érdekben összeforrván, a jogé gyenlőség által a különbféle fajok és vallások egy hatalmas uomzeltestté tömörüljenek És a vezérszrrepről a nemesség nem mondott le, sőt a haza érdekében lemon­ dania most sem szabad; csakhogy napjainkban a do messég nem a kiváltságuk élvezetében de a bonfiút köte­ lességek első sorban való teljesítésében áll. Kell, hogy a nemesség képezze szerte a hazában azt az amalgamizaló erőt, mely szent István birodalmát úgy az anya országban, valamint a társországokban is össze­ tartja. Szükséges dolog az hazánk vegyes népessége miatt, hogy z nemesség legyen most is az evangéliumi kovász, moly az egész tésztát áthatja, és vezére ma rsdjon az általa fölszabaditott oépnoi. A városokban a polgári elemnek e mellett is meg van az ő szép hivatása. Mindazon kiváló férfiakat, tehát kik a gazdászat, ipar, kereskedelem s a tudományok művészetek terén, valamint polgáriéa katonai pályán a nagy közönség sorában kitűntek, és bizafiságokuak s a szent koro­ nához! ragaszkodásuknak kétségtelen bizonyítékát ad-, iák: a basa minden vidékén magyar nemesi rangra kell emelni, hogy mindmegannyi buzgó apostolok hir­ dessék az igét a magyar államegység s a magyar politikai nemzetiség érdekében. Mentsen Isten, hogy a nemesség a polgárok jog­ egyenlőségét megzavarja valaha, és az valami ki­ váltságokkal legyen összekötve. Ezen aggodalom kép­ telenség, mert az ily kísérlet a nép millióit, mintegy embert találná magával szemben. Anglia sok százados példája bizonyítja, bogy a nemesség! intézmény által a polgárok jogegyenlősége veszélyeztetve nincsen. Ha nem miért fojtanék el a polgárokban azt a természeti ösztönt, bogy a polgári » emberbarát! kötelességeiket a köteles mértéken túl betöltő egyének, közelismerés ben részesülhessenek, és ezen megkülönböztetést még az örökösökre is átnármaztetbassák, buzdító például, bogy az apák nyomdokait kövessék; mert különben az ősök érdeme ezégyent fog hozni a méltatlan utó­ dokra. Alkui tnányus és felelős kormányzat mellett a kitűnő polgárok megjutalmazása sokkal biztosabban eszközölhető, mint a polgári háborúk századaiban. Csakhogy ezen fölségi szép jog gyakorlatát a király Igen, a hasonlat, habár az előttünk álló hölgy legalább négy évvel fiatalabb Lavinezky Filome kis amzoaynál, mégis csodálatos volt. Elemér elhalaváoynlt, ajkai remegtek. — Csatlakozzanak hozzánk, válaazolám ezalatt, az agg uő előtt meghajtva magam. Ha nem csalódom önök is Budapestre utaznak a ha a Danu jobb olda­ tta fekvő Szőnyre esolnakázhatunk, akkor utunk szálját csakhamar slérhetjak a vasút igénybevételével. Szabad kérdenem, miért nem jött Larinstky őr maga leányáért, a mint azt velem utolsó levélben tudatta. hassák azoknak, a kiknek csak vágyaik kelnek só­ lyomszárnyra, mennyi »en igaz a hírlapoknak a mű­ jó s omuédok, komák, rokonok. Azon gondolkodnak, hogy lehetne- Regin kisasszonyt ide csalogatni, hadd beszélne valamit Munkácsy „Krisztusáról0?!............. — Együtt hajózott át velőnk Angliából, de előre ból történik, bogy tudják meg azok is, kik a néppel közelebbről nem érintkeznek, mint vágyódnak ők, fel­ fogásukhoz aránylag a szépért, a magasztosért. gyár gabna hódította meg a maga számira. Hogy a csehországi gabnaárak a külföldi gabnával nem versenyezhetnek, annak bizo­ nyítékául elég felhozni azt, hogy egy saatzi malom indiai grbaát öröl. A képviselő áttér azután annak fejtegetésére, hogy a magyar liszt mennyire elárasztja Csehországot, a mi­ okát a magyar kormány követett tarifapoli­ tikában keresi. Tény — igy folytatja tovább — hogy válság lét zik, mely abban nyilvá­ nul, hogy kivitelünk korlátolt és a gabona éa liszt importja Csehországba növekszik. A belföldi malomipar annyira szenved ez alatt hogy nem képes versenyezni a magyarorszá­ gival. Hol van azonban a menekvés ezen ked­ vezőtlen viszonyokból ? A gabonavámok kér­ dését nem akarjuk érinteni. Ezen kérdés Né­ metország révén előbb-utóbb Ausztriában is fel fog merülni. De az egész export és import kérdése tulajdonképen visszavezethető a vasúti tarifák kérdésére. Még a vasúti tarifák kérdésének elinté­ zésével sem lesz segítve a mezőgazdaságon. Mert a csekély kelendő pénzszükséget idéz elő, a mely első abban nyilvánul, hogy az adófi­ zető nem viselheti az adóterhet Azt kellene tehát tenni első sorban, hogy az adófizetési határidőket a mezőgazdákra úgy rendezzék be, a mint azt a különös viszonyok követelik. Végre meg a kormány kötelessége leend törvényhozási utón szabályozni azt a kérdést miképen szerezhet a földbirtok olcsó jelzálo­ gos és személyes hitelt. Ezenkívül megálla­ pítandó oly törvény, a mely elemi csapások esetében a mezőgazdáknak adó visszatérítést biztosit. Kitetszik ezekből, hogy a cseh tartomány­ gyűlés elé terjesztett és általa bizottsághoz utasított javaslat lényegileg ugyanazon köve­ telményekkel lép a kormány elé, mint a minő­ ket a gazdaközönség nálunk hangoztat. A sá­ rosmegyei javaslat mely a törvényhozás elé fog kerülni, illetékes fórum elé fogja terelni az ügyet, s remélhető, hogy ezen illetékes té­ nyezők meg fogják találni a módot arra, hogy miként enyhittesenek a válság által okozott bajok. M. L. ’ Az uj nemesek. Az „uj ntmes“ gunyszó kezd lesni a magyar szótárban. Ez nem azért történik, mintha a mi korunk sietett, mig én Németországban levő rokonaimat láto­ gattam meg. Fogadd előre is as én s fiam köszönetét érteni léseidért. Elemér ezalatt Arankával, — igy bírták Filoeae nővérét, — társalgóit, megmagyarázta neki a főváros távolságát, a tovább utazás körülményéit. Sw meivel majdnem egyszerre kerülte és kereste a ked* vas leány arczát, kétséget sem szenvedett, megutálta eszményképét, a lelkileg egészségen, megnemeeúlt Fi- lome előtte állott Folyt, köv. „Beteljesedett" a nép közt.. .. A „Nógrádi Lapok" eredeti tárcsája. Munkácsy újabb festményét, igen sokan megné zik, sokai iniak, még többet beszélnek felőle. Általá­ ban Munkácsy mesterma ve képezi most többnyire a beszéd tárgyát, a legegyszerűbb kunyhókban, úgy mint a legfényesebb paloták ben. Az ország szivétől, távol levő vidékekről is siet* sok a kép megtekintésére, hogy otbonn aztán elmond­ ről szóló dicsérete. Nem szándékom a képről annak nagyszerűségé­ ről írni; mert hiszen Írtak arról már hivatotUbbak eleget, do meg kontár kezek ne ezentségtelenitsék meg azt a művet, a melyóek. már említésénél - is bizonyos szent érzelem fogja el a lelket, — az én szándékom csupán abból áll: megkísérlem gyönge toliammal le­ írni, mily lelkesedést támasztott a képről való egy­ szerű elbeszélésem. És ba'ezt teszem, csak azon ok­ Mi sem természetesebb, minthogy falunkban mondhatnám minden ember hallott már valamint Munkácsyról. „Krisztus Pilátus előttiről és ujabbau „Be­ teljesedett* czimű festményről. Azt hiszem mindsn faluban, de nálunk különösen a legapróbb valami is esemény, a mi a helység felső végén történik a legrövidebb idő alatt megtudják azt az alvégben; pedig bosszú út ám ez!? Oka természetesen első sorban a bőbeszédű cse­ lédség! Megtudták tehát azt is, hogy a fővárosba uta­ zom a „Krisztust* megnézni Alig várták, hogy haza jöjjek, szóról szóra hallani akarták, mit láttam ? mi­ lyen a kép? De hogyan? hol? . . . . Olvasóim bizonyára mosolyogni fognak a talány ily prózai megfejtésén, de én már c«ak kimondom, nevessenek, kaczagjaoak a szegény taluei életen? — — — Hát mi Is volna más ilyenkor, ahol sokan ötxszegyfllekezoek, midőn még fonóhoz nincsen, mint a „kukoricza fősz tás!! Baeaáákoál kukoriezát fosztanak, összejönnek a A legöregebb, a ki egyszarsmint a legkiváncsiabb már jámborságánál fogva la, Panka néni, találja föl a puskaport! Elmegyek én érte, tudom átjl, ha szé­ pen megkérem! Elmondá az ő valamint társai kérel­ mét és én szívesen engedve kívánságuknak közéjük sorakoztam Elbeszéltem nekik, a bogy tudtam, olvasóim a jeles leírás után is láthatják, nem valami ^ékesszólóan de a nép nyelvé , i mint ők megértik, hisz az ő egy­ szerű igényeiknek oly könynyan eleget tehetünk! Lefestém a terem világítását, a kép nagyságát, az azt körülölelő bordean bársonydraperia hozzá illő szépségét, aztán a kép egyes alakjait állásukat, te­ kintetüket! Midőn Máriának Krisztus lábaihoz való lebomlását, Magdolna szétbontott vörös baját, kétség* beesettségé.t, az ég elsötélültségét és Krisztus önmag­ adó halálát ecseteiéin, midőn e szókat mondám, bogy a Megváltó mintha csak rebegné, hallani véljük aj­ kaikról, „Uram kegyeidbe ajánlom lolkemct,0 körültekinlék, minden szem nedves, visszafojtott lékkzettel lesték az igét ajkaimról és csak azt várták, hogy a* öreg Panna néni megkezdje, mintegy jelszóra hangos zukogásban tört ki a kukoricza fueztók egész serege, keresztet vetve magukra ájtatosan imádkozni kezdé nek Csak midőn fohászukat befejerték, jutottam én eszükbe, a ki meghatottságomban mintegy megbűvölve átlőttem előttük! Meleg szavakban, köszönték meg jó­ ságomat éa én jó éjt kívánva hagytam ott őket, azon gondolkodva, mily szépen megörökíthetné ír sban e fönséges jelenetet valaki, a ki jobban ért hozzá, mint bGchler REGINA. �személy* körüli miniszter felelősségre vontatására! azon téves felfogáson álapuit, hogy „a vasút a beszél korlátolni kell; példán! akként, hogy a nemesség!ok lásolő katntisUgnl nyakukra hnttM.* tévednek hiá­ levélben aa illető egyén érdemei ne c«ak úgy áialányait, mert a MZumazédvárosnak a vasút ae vitt több noMágban, szemfényvesztésül, de ré*xloteaon sorolkatonát a nyakára mint azelőtt toli, du vitt g lona lAouuak elő: és at illető miniszter tartozzék időnként kereskedőket, kik a gabonát a Szérűről magasabb •Uniót adni a törvényhozás o étéiből kiküldött bivottságáuak; nehogy a> uzxora és más erkölcstelen áron megtelték, mert uioonal é« könynyen azállitat Usletek által meggazdagodott vér«xopók, a pénz baltáit, r más tekintetben ia sokíé^alakb »u érezték mindenható erejével, még a nemesség díszes cvamo­ annak jótéteményeit. kéba ia bdopódvaoak, és aat beszennyezzék. Azután A tövedéi heÖNrneréa? arra vezette X. város kö­ a közvélemény méltán megköveteli, bo y al ily meg* zönségét, hogy nehány év ruulvu kész lett nagy áldó kfllönböxtetésl>en részesülök neveiket meg magyaros it­ ták, kivéve talán a történelmi neveket, a melyeket a zatot botol arra, hogy egy helyi érdekű vicinális vasút magyar név melleit meg lebet tartani. A becstelen létesítésével öeszoköttelésbe hozassák az előbb vissza tettek által megbélyegzett egyének a nemesi rangtól utatasitolt vasúttal. bírói Ítélet mellett megfoezUndők. Ily becstelen tett Azon pénzösszeg, moly még r vácz b. gyarma'* nek kell bélyegezni a párbajviváat ia, mely ucm vasút létesítéséhez az érdekeltség részéről kiváotatnék, egyéb ököljognál, és lázadásnál a törvények uralma, a a bírói hatalom ellen, a mit jogállamban törni nem bármily nagynak látszanék is, nem tesz ki annyit, a szabad. A párhaj más fogalma esxtelcnaég. mennyit uyereo ezen vidék a vasú’ által egy ólyan Ha a kelet, dél és nyűgöt népeinél u ezimeket, jó gazdasági évben, mint ez előtt kót évvel ia volt, rangot eltörölni nem lehet, mint ezt az éjszakon fek­ de a melynek szintén c<ak a vasút mentén lévők ve­ vő, protestáns valláau a punitár erkölcsi Norvégia hették legtöbb tiaszaát, mert töm ényeiket mindjárt megtette: akkor az emberi önérzetnek, vagy ha úgy Kralig után jó áron eladhatták. A vasúttól távolabb nevezzük hiúságnak, nemos irányt kell adót. KQlönö sen pedig basánkban a nemesekkel oly nagyszerű in* eső terményeket csak későbben kerestek fel a keres­ tézménynyó lehet és kell alakitni, hogy az szerte a kedők, midőn már az árak tetemeauu alább szállottak. hazában keretet képezze a jó hazafiaknak, mely bűv­ A mellett innen a va úthoz szállítás 70—90 krba ke körébe vonja a magyar állameszme barátait a lelkiismeretlen izgatók megfékezésére. És ekkor ellehet * rülvóu, s ez is a termelő rovására cárén; körülbelül 2 frt lett ez utóbbiak vesztesége, métermázsánként. a magyar nemességről mondani, hogy ő képezte 1848 ig a nemzetet, éa 1848. után is ő a magyar állam Mire rúg ex csak 500 m. ni. gabona eladásánál is! szögelet köve. Ily szép hivatással a magyar nemesség Ha ezen utóbbi két év nagyon mostoha is reánk a hazának hasznos intézménye lesz. Adja Isten, hogy mezőgazdákra nézve, azért nem szabad & jobb jövő úgy legyen. BODNÁR ISTVÁN, reményéről lemondanunk. Borúra derű! egy érdeklődő. A vácz-b.-gyarmati vicinális vasul. Gr. Forgácb Antal úr ínpoaans aláírása njabb és nagymérvű lendületet adott helyi érdekű vasalunk kísaé megfeneklett ügyének. Az aláírás a IcgOdvösebb tómé cáréra adott alkalmat, melynek következménye az lelt, hogy a bizonytalanság és kétkedés — ezen nagy fontosságú ügy iránt teljesen megszűnt. — Min­ denki teljesen megvan győződve, hogy Gr Forgácb An­ tal úr, habár áldozatkészségét ezúttal is fényesen be­ igazolta, biztos és reális alapokon tette meg az aláírást, ■ így. hogy a vasút is most már nem csak kecsegtető remények közé sorozható, de annak rövid idő alatti elkészítése a bizonyos tények közó számítható - Ezen bizonyos tényt hangoztattuk mi is mindenkor, és örülünk, hogy immár az ügy megvalósításától csak hónapok vá­ lasztanak el. Miért is nem mulaszthatjuk ol újból föl­ hívni at. érdekelt, főleg pedig megyei birtokosukat, hogy ez az utolsó időpont mikor is a még hiányzó és hézagot képező aláírásaikat beküldhetik. Tudva lévő, hogy az eddigi aláírási összeg (a gr. Forgácb úr alá írását is ideszámítva) 240,000 friot tesz ki; tehát még 160,000 frt aláírandó. Ezen összegnek a Zichy seniora- lis uradalomtól (honnan legkevesebb 60,000 irtot vár a közvélemény), a bontmegyei érdekeltségtől, (honnan szintén legkevesebb 50—60 ezer írtul várunk) és végre a nógrádmegyei érdekeltség részéről kell mindenáron befolynia. az ügy mos: már annyira meg vau érlelve, hogy gr. Gyflrky Ábrabám főispán úr Öméltósága az 50-es nagy bizottságot • bó lökére hívja össze, moly alka­ lommal a trace munkálatok be lesznek mutatva. Ezen értekezleten lovag Fáik Miksa úr is meg fog jelenni. Aki tehát ezen fontos és döntő értekezleten jelen kíván lenni, s aki befolyását érvényesíteni kívánja, az siessen az aláírással, bogv azt az értekezlet napjáig akár a raegyo alispánjához, akár pedig Kövy Tivadar jogtanácsos úrhoz mogküldbesse. Ugyancsak vasutűgyűnk érdekében vettünk a kö­ Alkossunk megyei orvosi egyletet. A hol több egyén basonfoglalkozáasai törekszik bizonyos nagyobb czélok előmozdítására, ott legüd- vösebb lesz a törekvés akkor, ba a kitűzött czél elérése tekintetéből egylet alakittalik. uoinee Több jó barátom és collégáitn, köztök Dr. Kucsknvicv Gyula megye' főorvos ur felszólítás inuk en , godve, ezennel bátor vagyok a kezdeményezés zász­ laját kibontani. A „Nógrádi Lapok* nagyon hasznos dolgot ml- velnek, midőn a vácz b. gyarmati vasút ügyét mozgat­ ják, s az érdekeltséget iránta felébreszteni igyekez­ nek. Jelenleg alig ba van ennél fontosabb ügy napi renden ezen vidékre nézve. A fentebbi években is többször volt már moz­ gatva ezen ügy, főleg képviselőválasztások alkalmá­ val. de ily komoly szándék még nem volt bozz^mint mos< van. Vigyázzon ezen vidék, hogy úgy ne járjon, mint egy tekintélyes nagy mezőváros járt az alfölden. Ugyan is midőn a Szoluok-aradi vasútat tervezték, az egye­ nes vonal két szomszédos mezőváros közt vezetett volna .tgyiket som lehetett egy kis görbület nélkül érinte­ nie. De a görbület X. város felé kisebb lett volna, te­ hát a társulat hajlandó volt a mellett vezetni a vas­ ólat, s csak azt kívánta X. várostól hogy az iudóbáz év a vaaút számára szükséges földet ingyen adja a maga határában. A városi közgyűlés többsége leszavazta a vas­ útat, a a szomszéd Y. mez város megkapta ugyanazon föltétel elfogadásával. A gyarapodás rövid idő alatt látható volt Az indok mely amott a többséget vezette ez tőlök megtagabható e, vagy csen járandóság a köz­ ségi költségvetésből kitöröltetvén a bivekte külön kivélhető e? Tisza (igen helyesen) akként it/lt, bogy az ily segélyezés be nem szüutelbető. Az 1868. 53 t. cr. 23. £ a i* akként intézkedik, hogy ily segélyezésben igazságos arány szerint minden a községben létező vallásf. lf.kctet részesítendő Ugydo, hogy ez tárgyunkra nem tartozik, igen világos, mert itt uinc'f szó a volt úrbéresok cgybázlátogatáai k öt ule zott végéről, hanem a kiízségnok, mint erkölcsi tcstülotuok egyházi és iskolai ex élokra felajánl oly kegyadumáuyáról, moly a lelkeszi állomás szerve­ zése alkalmával számításba vétetett s gyakorlatba ment áL Mindezeknél axunban fontosabb az, bogy a papi illetmények ügyében, midőn azok az alperessel nem azonos vallásé lelkész jivára követeltetnek, a rendes bíróság saját illetőségét megalapította. Így történt 1871. a zslamegyei szopetneki és vasmeg)ei inezédi ügyben. A belügy, igazságügy és vallásügyi minisztériumok delegáltjaiból alakult miniszteri tanács is — mint azt Trefort miuisler 1882-ben az országgyűlésen jelentette — abban állspudott meg, bogy csak a világos követelés intéztetik cl közigazgatási utón: ahol azonban a köve­ telés jogalapjáról van szó, itz oly ügy a rendes per útra utasittatiz. A miuister tehát miudeuokelőtl megvizsgáljál vájjon caoonica visitatióból világosan kitúnik-o, misze­ rint más vallású egyén is kótok zve van a lelkész fen tartásából járulni. Ritka eaol, de mégis előfordul. Példa rá Szolnok és Békés Csaba, mely utóbbi helyen a város mint crkulcni testület patrouatuU jogot gya­ korol h a katolikus plébános választásába btfoly. Ugydo Sreukui cs Sáutba plébános nrak szerint miudju katb. visitationális okminy kötcloti a. más vallású egyént a pap fentartásáboz járulói, ba az a katb. kézen volt úrbéri tőiket megvásárolja. Quasivoro! Az tbb3. évi 41560 szú. k ült uszmin isi téri intézmény számol a cauouica visilacionális okmányok szövegével, midőn az abban előforduló kifopzéijkcl logikai értel­ mük szerint mérlegeli, s u felekezet által eszközlölt összeírás hatását csak a hívekre terjeszti ki, s igy az 171K1 — I. 26 t. ez rendelkezéseit evangélikusokra és kalboliku«okra egyaránt alkalmazza. Szóval, czéltalau és áldatlan mozgalom az, melyet hivatva megoldani. Do ezen fontos teendők mind bál­ a rőui. katli papság egy része javadalmainak kiegésxitérbe szorulnak sőt elmaradnak leglöbbnyirc azon ,lés« ózdijából újabb időben nagyobb hévvel indított. okok miatt, mert egymástól távol vsgyünk, mert te­ Ha eu ebben ultramoutuu >reactiót sejtek, úgy hiszem vékenységűnk izolált térre van szorítva, mert nincs nem csalódom, véleményemmel legalább egyedül nem közös érdek, moly minket összehozna és alkalmat ad­ állok. Austria kormányán jelenleg a feudzl-klerikalia na, baszoos eszmecserére, és az-egyöntetű s így erő­ párt fejti Ilinek, Belgiumba is becsapott Sáulba Mihály sebb tevékenységre urain fekete serege. Hogy ezeknek frakkban, vagy atR' Ily üdvös feladatukat csakis erősebb szövetkezés lálmu járó fajtája veszélyesebb, azt én vele együtt cs egyletté alakulással lebet megoldani. elismerem. Miért is l megyebeli tibzttársaituat ezen . lapok De nem akarok tovább vitatkozni. A felekezetek utján baráti bizalommal felkérem, bogy arra nézve, közti békét én is hangoztatom, de a bárány szerepére kivánják-e a megyei orvosi egylet megalakítását, s a farkassal szemben notn vállalkozom. Tartsuk meg kívánják o azt, bogy én e tekintetben t. collcgáiini.t közösen Isten tizedik parancsát s ne kívánjuk feleba­ B.-Gyarmatra egy előre tudatott határnapra összehívjam, rátunknak bu ökrét se rzamarát semmijét ami az övé s bogy ez alkalommal az < gylel megalakítására vonatkozó GAÁL MIHÁLY. részlten (á bennem helyezett bizalom folytán kidoldozott javaslataimat tárgyalás végett bemutassam? a lehető Hírek. rövid idő alatt értesíteni szíveskedjenek. Sok, igen sok fontos teendő várakozik reánk, melyet közön akarat és tevékenységgal — mogyui egészségügyünk fejloextósérc első sorban mi vagyunk Magamat becses bizalmukba ajánlva, tisztelettel. Szitákon, 1884 évi okt. bő 6-áu. maradok Dr. EHRENREICH LAJOS, t. m. főorvos. ö felsége Gr. Gyflrky Ábrsháa mt-gyínk kitűnő fa áltaHnoun Méretett föiepánjáaak a belső tikos tsniceoii rxngot díj­ mentesen adományod*. — E Ispank zártakor vett hír — nladnyijankst a lejkellemesebben érintett, mert megvagyunk győsód ve, bogy a kitüntetés megyénk egyik legjobb flát érdemeinél fogva érte. • Szontagh Pál őaagyméltósága, kerületűnk or suiggyülési képviselője az országház első alolnökéuek vetkező érdekes vidéki levelet: Vidéki levél a vasút ügyében arról volt szó, hogy midőn a lelkész vág) Unitó bizo­ nyos járandóságot élvez a kó/s'gi pér.itái Im’íI, v«jjou Summa snmmárum — ViMsapillaaUs a papi illctatayek ügyiben folyt polémiára. — (V*re.) Azonban különös fátum, bogy ezen intézmények egymással bomlokepyenest ellenkeznek. Hiába szépíti a dolgot Erbardt. plébános ur, biz azok ellenkeznek, azt minden jogiadé ember elismeri. A dolognak nyitja pedig nem az, bogy a visilacionális okmányok külön­ bözők, mert ugyanazon miniszter ugyanazon okmány alapján az inlczédi esetben 1881 ben 17283. sz a az evangélikusokat marasztalta, 1772 ben pedig 31031. sz. a ugyanazokat felmentette,, illetve a felperes plé­ bánost a rendes bírósághoz utasította. A dolog nyitja az, bogy Trefort miniszter 1882 évtől kezdve jobb belátásra jutott, e valamint nem képezek a plébános urak, sem a régi helytartótanács, sem Eötvös minisz­ ter idejéből, úgy nem képesek Trefort miniszter ide jéből sem újabb keletű (és nem k o-tt ő t, mint czikkemben tévedésből állott) intézményt idézni, mely ügyökre kedvező volna Sronker plébános ur jó fogást vélt tenni, midőn ellenem a m. kir. belügyminiszter, a „protestáns val- lásföuök* két „rendeletét* közölte, az egyiket a szol, ooki, a másikat a kökényeit esetben. Mimikét esstboa választatott. — Ezen magas kitüntetés méltán érte közéletünk őzen kimagasló egyéniségét, ki egész éle­ tét a közögyek őszinte és buzgó szolgálatának szen­ telte. — A b.-gyarmati kerület szabadelvű pártjára lélekemelőleg hatott ezen kitüntetés, mely a szeretett képviselő irányában! bizalmat még inkább fokozni és szilárdítani fogja; mindenesetre pedig fényes elég­ tételnek tekinthető ezen kitüntetés átok ellenében, kik Szontagh Pál úrnak országos érdemeit figyelmen kí­ vül hagyva, — az ő itteni megválasztását meghiú­ sítani próbálták. Egyébiránt pedig büszke lebet nem­ csak a b. gyarmati kerület, de egész Nógrádmegye, hogy az orsxágbáxnak .szolgáltatta ki első alelnökét — Éljen Siontagh Pál! Hymen Gyöngyösi Dr. Petbeő Rikbárd m k. kincstári fogalmazó, gyöngyösi Pűlhoő Vil­ mos é< földvári, boruátbfalvi Földváry Mária fia, o bó 5 én jegyezte el özvegy szent miklósi és óvári báró Pougrácz Ansoltunó szüléiéit Simonyi Sa­ rolta leányát Ilona kisasizonyt Domonyban. Minta szüret A megyei gazdasági egylet saját b.gyarmati szól lejében o bő 16 és 17-én tartja meg a minta szüretet, melyen Gyürky Antal szaktanár isrésxt fog ven­ ni. — A szflrot azon napra lett tervezve, melyen a köz­ igazgatási bizottság tagjai is a Szék városban leeznak. �A Hxlgaigatid MxottUg havi ülését okt hó 16-ia fogja Megtartani. öngyilkosság. Kiss Jőtstf cModörtégi önvetciö okt, bő 5 én reggeli 8 órakor a b. gyarmati csendőr eégi laktanya kertjében revolverrel vetett véget éle* tének. — Ab öngyilkos caak 24 évet volt, — a köny uyelmú kólukexéeekből eredő péuxUgyt tavarok érlelték meg benne a borzasztó elbatároiiat, raelhel nerelö unióinak ia oly mely fájdalmat okozott. ZeodAléti kísérlet A b. gyarmati fogház okt. bő 2-in nagyobb ModOléenek lett volna állóhelye, ba azt Dr. Mslicber Ferenci kir. ügyész úr azonnali közbejötte én Prónay Mihály börtönfelflgyeló úr erélyű föllépése meg nem hiutiyák. — Ugyanis a jelzett na­ pon a dólgoxóháx szabó termében egybizonyos Braum Mór B.'peatról ide szállított és mér eléggo ismeretes tolvaj a szabó műhelyben dolgozó fegye nézőkét munkáikban feltartóztatta. E végett az ottani bar tönőr nemcsak rendre ntasitotu, — de a börtönfel figyelőhöz akarta kísérni. — Ennek Braun ellnelállott nőt tsttlegesvégre is vetemedett; azonban a börtönőrnek sikerült Braunt a felügyelőhöz kisérni, l'ró- nay börtrtofjlögyelő úr lir^nní a sötét Bárkába akarta cinkelni, dt> mikor mi elítéltet bcakarták vinni a sötét dunkliba, oly iszonyatos lármát csapott, bogy arra a dolgozó teremben lévő fegvenozek összeszalad­ jelentkezőit a b. gyarmati kir. járáabiröeágnál, hol letartóztatták és másnap okt. hó 5-én kihallgatták. tak és Braont kimrnleni akarták. — Ekkor már a börtöuőrök h óaszeszalsdtak és sikerült nekik a ren­ det helyre Állítani. — kezőlég vannak beosztva : Feledi Gáspár*, gazdag falusföldmivelő tíroboszlay Mór ur, Lajos, Boriska^yormsksi Bt kő István ur, Lévay Berta u. h., Bátki Tercsi, árva, Feledi gyámsága alatt Kubányi Margit u. b., Göndör Sándor, szolgalegény Valter Gyula ur, Finom Nem ke l fegyverrel játeianlT'Algöver Mihály p. Műkedvelői előadás. B. Gyarmaton a színkörben ma, vasárnap , A falu rossza" adatik. A szerepek követ- podluuáuyi mérnök ur kocsisa: Kis Pista a szelesUV Rózsi, menyecske Bánhidy Lujza u. b,Csapó, gazda uyi szüret után bort szállított ura b. gyarmati pinezéjébe. A borii Hbau lakó cső*z 3 éves fiscskája a bor­ ember Luby Károly ur, Csapóné, Sulyokné, Tariszház előtt jé.'szőtt. — Kis Pista előkeritetlé urn revol­ nyásné, módos asszonyok Lévay Mariska n. b. Kováverét, s azt bivén, bogy ez is col afféle pisztoly, , csik Jolán u. b., Kasza Gizella o b. Megyei csend­ biztos Ticséoyszky Árpád ur Kónya, kámor-tanitó — melyből szüret alkalmával vak töltéssel szoktak Höppner Gyula ur Czene, czigány prímás Hajós Jenő durogtatni — ráfogta tréfából a 3 éves kis fiúcskára, ur Gonosz Pista, bakler Szerémy Zoltán ur Gonoszáé és elsütötte. A pisztoly a szegény ártatlan kis gyere­ Márkus Anna u b.,Cserebogár Jóska, sxölőpásztor Ha­ ket épen szivén találta találta, a a gyermek egy si jós Jenő ur, Adus, vén czimbalmoe Dömök Gyula ur költés után rögtön kiadta lelkét — Kis Pista, aki A „makk hetes 4 korcsmáról Höppner Gyula ur Jóska, roppant ostobasága mi ztt követte el ezen nagy szó ráncáéi len séget, fal akarta magát búbánatában akasz­ tani, tóért a meglőtt kis fiúcskát ő is nagyon szerelte. — De tervét nem hajtotta végre, hanem bérei Lucka Mór ur. Pelolda uarkaaxU: azonnal A. legjobb gyógyszer aiüdeaDéMű köhögés, oehéz léglés, rekedség, honi, elnyilUsodis, különféle tüdő és (orokbáililinik ellen a codeines moha-növény szeletkék. Egy nagy doboz ára 50, egy kis doboz ára 25 kr. Egyedüli készítője: SEBEPET ZABOLT fyójymréu Balsm-Jyzrasua a ^sugysr kcrcnáhai" czimaett gyógyszertárban. Ezen igen kellemes izú szeletkék üdvös hatását szaklapjaink is kellően méltatták Fő alkatrészei: ecukor, mézga, haragén zuzmó koeaonája és eodein, mely szereknek fcot említett bajok elleni biztos hatásáról bárki meggyőződhetik, úgy a magyar és osztrák mint az összes mivslt államok orvos­ gyógyszertani könyveiből. rak tiknak: Budapesten Tőrök József gyógyszerésznél és B.-Gyarmaton Herepey Károly készítőnél. Fiókraktár: minden vidéki nagyobb viroú gyógyírban. Kapható: Ipolyságon Berko István, Losonczon Kirchner Dávid és Plichta Lajos, Szécaényben Pokorny Pdl, Szirákon Kompamk J., Füleken Pa/y Zsymond, Salgó-Tarján őav. Rutin K.y Rútságon Hrabécty lutri, Kékkőben Kdposttásy Ferenc* gyógyszeréez uraknál. 1—10 A yaimati jXópkank** igazgatósága ezennel közhírré teszi, hogy mindazon arany, ezüst és egyéb értéktárgyak, melyek 1884. év szeptember hó 1-ig ki nem vállaltak vagy meg nem hosszabbittatlak folyó 1S8-4. évi okt6t>Oi* lió J23-ii.il esetleg következő napokon mindenkor délután 2 órakor az intézet helyiségében az iparhatóság közbejötté­ vel nyilvános árverésen készpénzfizetés mellett el fognak adatni. XLl vCit/ö iá J «a ACt uiuva^ uuvurjvtvovXJ • # I. könyv: 2. 20. 21. 23. 24. 27. 28. 37.38. 49. 50. 53. 58 60. 72. 79. 88. 93. 96. 97. 99. 101. 102. 110. 112. 118. 119. 185. 193. 121. 125. 126. 127. 130. 131. 134. 135. 141. 142. 145. 148. 155.- 158. 160. 162. 168. 171. 176. 178. 179. 179. 183. 183. 184. 184. 185. 193. 195. 196.-200. 204. 210 211. 212, 214. 220. 223. 228. 233. 234. 235. 237. 238. 239. 241. 242. 243. 244. 245. 246. 251. 253. 255. 257. 258. 259. 261. 263. 265. 267. 272. 276. 280. 281. 282. 285. 286. 291. 293. 294. 295. 298. 301. “ 302. 304. 306. 307. 308. 218. számú. II. könyv: 2. 7. 8. 9. 12. 15. 17. 22. 23. 25. 27. 29. 35. 38. 39. 42. 43. 45. 46. 48. 49: 52. 56. 57. 58. 61. 63. 64. 65. 66. 67. 74. 75. 76. 77. 78. 81. 82. 83. 86. 87. 93. 95. 97. 99. 105. 108. 116. 121. 126. 127. 129. 135. 139. 140. 141. 149. 156. 157. 159. 161. 165. 167. 170. 171. 172. 176. 182. 184. 185. 186. 189. 192. 194. 196. 202. 206. 208. 210. 216. 217.230. 233. 240. 244. 247. 251. 254. 255. 258. 263. 26G. 267. 239. 270. 274. 276.277. 282. 283. 289. 291. és 102. számú. III. könyv: 3. 7. 12. 17. 18. 20. 28. 29. 32. 42. 45. 49. 59. 61. 62. 63. 67. számú, B.-Gyarmat, 1884. októker 4. Reményfy József, igazgató. Különösen figyelemre méltó a hirneves Or. FORTI-féle Kereskedés eladása. mely rendé ív 311 zyógysreje, osxlató, érleld te fájdalomcsillapító hatása leggyorsabb. legbixtusabb a egysxeramind gyökeres gyógyulást sáskától ktttónnemfl bajokban. Ily bajok a torokgyulladás, légcaóhnrnt, bflrkteharnMig, hártyái gyík (Croun, angina), mladennemé m-g*értteek, harapta, szórás, rágta vagy égét által támádható sebek, megforráxások, dartea- vagy máhaxúráaok, konok fekélyek, xnsatások (contzulók), meglepd gyorsftjdalomeaitlapittaaal — rdgsdtt daganatok, gtmdk, tályogok, pokolvar (csrb«*kulns purtula mallgtia), megkeniteyadteek, genyedteak, várkatteok, mindau tnírigybiUgUgik. gSntlyea fikályek, fagydeganat, ujjflrag, kSrdmmáreg, vadhua, tagaiivaca, eaontaau, kiflexamMte te megrándulteok, helyi c<u«; továbbá • ixflláa úttal lábfelfakadteok te aebek, fájót fikályxet, vxgy vagy már genynyu o6l aaell Sok nd már csirában volt emlőráktól, a kdtónben elkertlhethn életveaUlyea lebéixi ■Útit mell ataável —- egyeddl esea jelet aebtapaix baixnálatx által menekült meg. Végre a testbe toljeaea bemélyedl bánaiaemfl axálka vagy daráxa te méh falánkja, csupán exen tapaax rdvíd idei >axanálata folytán annyira eltáník, hogy astán a tettből kősAntágaaen •xahadkáxt'-l, a«báaxl müUt ás fájdalom nálkfll kdnoyen eltávolítható, mire a seb begydgyuláea aemeokára bekteetkeaik. Eaen megbtcaSlbetlan gydgy. tsar, melynek jelesetgs leghitelesebb eryáork ssámoa ás kSldnte kívánatra bármikor felmutatható biaonyitványal által már rágva a legfteyeaebhea elismertetett, rendkívüli áa a legkfllőnnemlbb Hetekben megpróbált ha Itata ál te fdtflad sikeres eradmáayeiaU fogva, melyek hasinálsta által mág elavnlt bajokban le eléretnek, jól megállapított ás elterjedt (űrét kóteágbwouhaUaanl ignaolja. Legkisebb csomag ára 36 kr, nagyobb csomagé 60 kr, legnagyobb csomagé I frt hasanálaU utasítással egyfttt, portán 10 krral több. Egy forintnyi csomagnál kiesebb sxállitmány nem teljeaittetlk. KteponU kUdsmányexó raktár Pesten Tárók Jóxsef gyógymróts urnái, király utesa IS-ík szám alatt To­ vábbá kapható: B.-Oynrmeton Havat Gywla ás Herepay Károly, Losoncion Klrobner 0. ás Plichta L. gyógyaxaréaa ■raknál. á t (X gyógyexeréex urak, kik raktájt elvállalni hajlandók lennének, felaxólitiatnak, mltxerint részbeni ajánlataikat wen gyógysser kóműtójáhea FORTI l^HZLO-hos exlmasva: (Hudapeat, Leó kar. vár Nádor-utcsa 3 n.) békáidéul axlreskvdjenek, ki megrendeléseket (s pontosan teljesít. ’ MNF* Vidéki bármentes levelek általi megrendelések as árnak készpénzbeli bekQldése vagy póstai utal­ vány vagy utánvét mellett tdetént és legpontosabban teljesittetaek. 11—7 (2) Egy jól felszerelt vegyes kereskedés Jakobey ezég alatt, a Főutczán a kaszinó épü­ let szomszédságában, elhalálozás következté­ ben szabad kézből átvehető, átvételi feltéte­ lek megtudhatók alólirtnál. B. Gyarmat, 1884. szept. 26-án. 3-8 özvegy JAKOBEYNÉ. gy a gazdászat terén teljes ismerettel bíró, s nagyobb birtokokban alkal­ mazásban levő 30 ’ éves nős egyén gazdatiszti alkalmazást keres. Levélbeli megkeresések e czim alatt keretnek: Gy. K. Szócsőnyben. 3—3 E Nyomatott a kiadó tulajdonos Kés Lászlónál B.-Gyarmaton, 1884. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882-1886_00527.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1884_10_12.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1884-10-12 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 12. évfolyam 41. szám (1884. október 12.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom