https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/46c4b8a749a89ff6b897c7b08089efe1.jpg c2afa4a12f0f50d6a2b91c0d9171d111 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/57b3ab9c35b65f55a3c6e7c331782662.pdf 3b91f78320f5bc2d419f4d8489a9773f PDF Text Text Szerkesztőség és kiadóh Salgótarján, Főtér Hirdetések millim szabás szerint Felelős szerkesztő és kiadó: A MUNKA Dr. Lapsánszky János Megjelenik péntek és hétfő este Előfizetési ára (mindkét szám együtt) negyed2 évre pengő Postacsekk: 28.744 szám. Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a éegkisebb hirdetés 1 Pengő TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Munka“ lapvállalat Lapvezér: Köntzey Ferenc kaptulajdonos: "A XIII. évfolyam. 4. szám. A saarvidéki munkás. A napilapok taglalásaiból úgy érezzük, talán minden oldalról meg­ világítás alá került a múlt vasár­ nap világeseménye: a saarvidéki szavazás. Értékelték ennek euró­ pai és világszempontból való jelen­ tőségét, megtárgyalták magyar szempontból való tanúságait is, szinte nem maradt a számunkra egy oldala sem a nagy horderejű, döntő jelentőségű eseménynek, amelyről olvasóinknak beszámol­ hatnánk a már olvasottság érzé­ sének felkeltése nélkül. így csak arra szorítkozunk, hogy a népszavazás eredményé­ nek olvasásakor lelkűnkből feltörő első érzésekről számoljunk be. Amint az elhatározó cselekedetét, a mindent félrehárító akaratát ol­ vastuk a tizenöt évig idegen rab­ ságban tartott saarvidéki németek­ nek, Önkéntelenül eszünkbe ötlött az a tény, hogy ennek a vidéknek túlnyomó része ipari munkással van benépesítve s igy a döntés föltétien azok kezében volt, akik bányászcsákánnyal és acéltkovácsoló pöröjjel keresik ott is sovány kenyerüket. Ezek pedig szegény­ ségük, sok sok sanyargattatásuk, az eléjük vetített jólétnek félresöprésével, elfeledésével, a vér, a testvércég parancsszavát követték és Németországra szavaztak. Mi még nem tartunk ott, ahol német sorstársaink, mi talán még messze vagyunk attól, hogy az el­ szakított testvéreinket urnákhoz való járulásra szólíthassuk fel, de arra mindenesetre gondolhatunk, hogy ezt a szavazást itt bent, a csonkaország határain belül intő és biztató példának tekinthessük. Hányszor hallottuk a kételkedés szarvát éppen a bányamunkásság neftizeti szempontból való megbiz- Ára 16 fillér Salgótarján, 1935. január hó 19, Példa és elégtétel ez a szava­ zás nekünk itthon SalgótaŕjáäBáú is, akik annyiszor és annyiszor tét­ tünk hitet felfogásunk mellett, hogy riak, de igen sok a hiteltadó elfogadója a saarvidékhez teljesen hasonló is s ez az utóbbi jelenség az elszomorí­ tóbb, mert ebből táplálkozik s dudva ipari munkásság nem hagyott éá módjára burjánzik veszedelmesen a má­ nem fog cserbenhagyni minkéi a sok, az önérzetes, tisztességes emberek nemzet nagy kérdéseinek eldönté­ életét, nyugalmát mérgező és sokszor ha­ sénél. / . • lálba kergető aljas bitangok hada. De intő példa ez azoknak Áh A trágárképek, vagy Írások küldői akik ott a Saar vidéked a züllöttségnek, az elvetemültségnek „er­ reséget szenvedtek: a marfűről kölcsi" bizonyítványát állítják ki maguk­ egységfront magyarortzáfi & JŐ* ról üyen tettükkel, mely a jóizlésű s er­ kölcsű emberből mást nem is vált ki, gótarjáni képviselőinek. Mert nem mint mélységes megvetést a küldője iránt. kicsiny politikai játékok folynak Azonban a „névtelen műfaj" ék­ most a nemzetközi és nemzeti ékít kora élszaporodása, bármilyen alakjában porondján, hanem d óefntétdk létd ts jelentkezik, a nemzet jövőjének szem­ vagy nem léte az, aihelý kördf i pontjából rendkívül veszedelmes. Vesze­ harcok hullámzanak. Vége anpák delmes abból az okból, mert elnémítja K egyenes szókimondóit, ctz őszinte nyi- a világnak, amidőn a; munkásság kozást, a szóbeli kritikát, melyek pe­ nyomorúságából politikai ambíciói dig a iellemszilárdság és az egyenés ge­ létrái születhettek. A tôá fnágygr rinc alapjai Ezek néláül gyáva-pipógyák munkássága is olyan mint amliyénleszünk, kiket a hazájukból is maholnap nek saarvidéki testvéreinek példá­ ki lehet majd kergetni ja mutatja, józan, hü, áldozgtrí . Védekezés ellene csak egy lehet: kész s szemét a ma ňyomortťM* Névtelen levelet elolvasás nélkül megsem­ gaínak tengerén túl a bólriáö firfmisíteni a névtelen levelek küldőjét, ha a véletlen folytán sikerült kinyomoznunk, támadásának reményteli világírá teljes megvetésünkkel sújtani De ugyan­ veti. v •> ezzel illetni azt az egyént is, akt névte­ Mi levontuk a tanúságot, főt­ len levelekből merített adatok alapján tünk a munkásság, há lehet még embertársainak életét rövidebb-hosszabb nyert megbecsülésben és érté Wbéaí időre elkeseríti, sőt sokszor jóvátehetet­ de vonják le a sötétben kuütíérlenül tönkre teszi! gezők is s ha nem ...tudhák Áfe* |4» ■ 'ťa, • múlni az uj idők és xjégi köteknejt nyon kívül, amely a mindennapi parancsához, ám távozzanak és szenvedésteli életét jelenti számára ne zavarják á munkásság ömtta|g6* s amellyel sok fülbesugás szerint ratalálásának nagyáEMtü nsmkájáb olyan mindegy, hogy meyik or­ szágban keresi meg a verejtéktől sós kenyerét, mégis kiállt egész mellel 8 harsogva énekli a vér dalát. Legyen vége a rágalmazások­ Nem ml mondfiik, haiféta BAxel. nak, a munkás ép úgy át van még pedig Bázel városának pagy 0 gr­ itatva faji mivoltával, mint a többi terjedt napilapja a „Baslér Nachrűjhfim’S társadalmi réteg, amellyel egy amelynek magyarbarátságár^ általában nyelvet beszél, amellyel együtt al­ nem igen lehet hivatkoznunk, ^Magyar­ kot örömben, de megpróbáltatás­ ország és kedves szomszédai" c. cuuSr ben az alábbiakat: ban is eggyéforott nemzetet. A névtelen levélíró. Több fajtája van. Van olyan, ki embertársának egy valóban megtörtént, kisebb-nagyobb cselekményét, hatóság, hivatalfŐnök, stb. tudomására hozta sze­ mélyének felfedése nélkül. Van olyan, ki „fele"-barátjdról a hazugságok, rágal­ mak arzenálját firkálja össze s azt ne­ vének aláírása nélkül elküldi olyan címre, hol „fele"-barátjáról a gyanúsítás ful­ lánkját legjobban véli elhelyezni Van aztán olyan, ki valamilyen pornografikus képhez, szöveghez jut s azt valakihez zárt borítékban, vagy nyitottan továbbítja, talán csak ötletszerűen s abban elégíti ki züllött erkölcsi hajlamát, hogy magá­ ban elképzeli, miként is fogja az illető bosszankodva találgatni a pornográfia névtelen küldőjét. Ilyen névtelen levélírók és küldők az emberiség minden korszakában talál­ hatók, de sohasem úgy elburjánozva, mint a mostani időkben. A névtelen le­ vélírás erkölcsi fogalmaink szerint min­ dig megvetett, aljas cselekménynek volt minősítve s ttsztultabb erkölcsű idősza­ kokban nem is fogott semmiképen talajt. Az ilyen szennypapirnak a kályha tüze, vagy a papirhulladékkosár volt minden­ kor a temetője. Az utóbbi években azon­ ban ez a „műfaj“ is dossziét kapott. Kitermelte elsősorban a kenyéririgység, majd mindinkább az erkölcs és jellem dekadenciának egyik torzszülöttje: a gerinctelenség és a gyávaság. Ma már nemcsak sok a küldője a névtelen irások- hatóságával kapcsolatban? Hány­ szor mutattak rá egyesek arra, hogy az ipari munkásságot az utolsó évtizedben való anyagi le­ csúszása s az evvel kapcsolatos lelketlen agitáció teljességgel al­ kalmatlanná tette a magasabb lel­ kiséget kívánó nemzeti jelszavak­ hoz való ragaszkodásra s az ezért való áldozathozatalra! íme a válasz: A munkásság élete csupa nyomo­ rúság, csupa nélkülözés, de lelke, szive gazdagabb sok sok nagytő­ késnél. Talán nincs is mit védeni azon a bányászlámpán és csáká- Trianon tükre ... - ■ „A MUNKA" TÁRCÁJA j.----- --------------- r~r~................... Múzsák. Irta: Kamaráé Zoltán. Bozsó Jóskának hívták őt, bár mi csak így szólítottuk: Kisbozsó. Ezt a nevet Lucustól kapta. Akkor, amikor Bozsó odavetette magát a mo­ solygó Lucus elé és bevallotta azt az ér­ zést, amelynek addig 23 befejezett és 7 befejezetlen vers volt az eredménye s a meglepett Lucus megborzongva a szörnyű ötlettől, ami a leghűségesebb háziállat szemével rámeredő fiú ajkáról hörgőit feléje s irtózva és csodálkozva csak enynyit válaszolt: — A Kisbozsó 1 Bozsó t i. alacsony volt és tintás­ üveg alakú. De a lelke az friss volt és gyermeteg. S e csapás után a toll tovább is ottmaradt a kezében, sőt megterméke­ nyült, sőt tanulmányozni kezdte a kü­ lönböző izmusos költészeteket És kisbozsó igy indult el a siker hegyoldalán. De köztünk megmaradt Kisbozsónak. Es hogy a lányok mit fedeztek fel rajta valami újat ? Nem tudjuk. De fel­ fedeztek. Mert Jóskának sikerei voltak. Csomagolópapirszinü haját váltogatva si­ mogatták s Lucusra csak sigy nézett Kisbozsó, ahogy a hét kilóra hízott fiára büszke apa néz a fia bábaasszonyára; Kisbozsó a versei bábaasszonyára nézett Lucusban. r S ezek a versek jöttek, jöttek, A helyilapban. A „Mi Kultúránkban/' S eleinte szépen látszott a sorok végén a faragás, mint a frissen hegyezett ceruzán igy pl-: • máma,... hiába,... ajka­ don, ... fájdalom, stb. óh. nem ez hatott a lányok ide­ geire. Nem I Hanem az „uj" versek. Pl. Idézgetem a múltai „MulL" „Múlt“ „múlt" ... „múlt" „1526,- huszonhét és nyolc" „H. Endre, Bánk bán, Gertrud és Tiborc" „Az arcom egyszer elpirult" ... „múlt" ... „Múlt". És még három versszak. Ejnye, ejnye Lucus, kit nevettél ki akkor. Ugy-e már bánod ? Látod Lucus, látod I És egy-egy ilyen vers, úgy csapott le a lányok — már az olvasott lányok sziveire, mint a moly a ruhára. Berágja magát, hozzáhasonul, meg­ hízik, kilyukasztja a ruháit, de a ruha nem bánja. Sőt hizlalja. A molyt egykönnyen ki lehet ám füstölni, naítalinozni, íly-toxozní Ideje­ korán még a lyukat is el lehet tűntetni. Irma a város déli végén lakott, Jóska egyszer mondta is neki: — Te vagy a dél csillaga. Déli csillag az egyik hódolója volt Kisbozsónak. A verseit kivágta és egy füzetbe ragasztotta. Bár sokszor mente­ gette magát, hogy Bozsóban csak a köl­ tőt szereti, de hát nem egykutya az. Ha* a költő vállára borul, Kisbozsó érzi, ha... és igy tovább. Vasárnap este beállított hozzá Kis­ bozsó. Egy óráig volt ott s egy óra előtt öt perccel a felszított hangulatban kifa­ kadt Irma. — Mondja Jóska, miért nem1 de­ dikálja nekem egyik megjelent versét, ha úgy... hisz... hisz, az sokkal ked­ vesebb lenne nekem. S Kisbozsó kihúzott egy lapot a zsebéből, mosolyogva, fölényesen és ön­ elégülten és átadta Irmának. S a legújabb, a bekeretezett vallomáscsimborasszó felett fekete tintával ott döcögtek a Bozsó sorai: „Neked Ír­ tam Irma, áld a véremben keringsz", s A szívekből ezeket az uj versmo­ egy kriksz-kraksx az volt a neve: Bozsó. lyokat is ki lehet füstölni Idejekorán Irma nem értette, hát egy könny begyógyulnak a sebek is. buggyant a szemébe és egy csóxot adott Kisbozsónak nagyon tetszenek a érte Bozsónak. saját versei. Különösen az a legutolsó, amelyik a „Mi Kultúránk" XIIL évfolya­ Duci viszont az északi végén lakott mának 42. száma első oldalának kö­ a városnak, Jóska egyszer mondta is zepén szépen bekeretezve jelent meg. neki: Fetrengtek a sorai az izzó szerelemtől, — Te vagy ár észak csillagai szinte csörgött a sorok között a vér és Bér Duci egyáltalán nem hasonlí­ dobogott a papír. (Oh, hogy rámragad a tott csillaghoz, annálinltább illett a destílusa, ha eszembe jut). véhez; pedig valamikor néfcyszhF olrittá el az „Én módszerem*4 cimü karcfttítŐ ■ - müvet, de amikor látta, .hogy erednénk nincs, áttért a Bozsó verseire. És csodáé csodája... különben sut' nem .bcsoda. Szerelmes lett, emésztődött"ét fogyőtt; régi ruhái úgy álltak rajta, mintamikor a kiteregetett harisnyákba' beléfiij á szél és mikor Kisbozsó átadta nfekí hétfőn este a bekeretezett vétkét' thézdl / tí# hosszú, de véges időt megjtlölő srSVkk*kal: „E pár sorban mi egýfltF élünk; rfittf a XIII. évf. 42. számának utolsó darabja? is el nem korhad" r a kriasz-lMIMéá Duci kipirult, még egy kilót fogyott' tar egy csókot adott érte Borsó dák. Ella a város keleti rtltéh lakott* Kisbozsó egyszer mondta is néki1: — Te vagy a kelet críMaga I Ella szép volt és másfél fejjél vött okosabb és magasabb, mint BótsÖ' M szerette a verseit boncolgatni, szMláliK 5atni s mindig megkérdezte... ugy-e óska ezt igy érti, ugy-e, ex azt-jelenti.' Kedden a meganalizált keretes* vtW> sel ment Jóskának*: — Ugy-e, Jóska ett igy tatF. .. ? — Nem, Ella, én ett igy» Min} s egy lapot húzott ki a rsfeWbő^e' át4 nyújtotta a leánynak. A keret' felélt ez dfetélgeH ott: „Ellý.én e kis vers, Neked kösrftóMtf; hogy vagyok és köszönöm NéktM} bbgf vagyok”* Ella nagyót nézett, nafftfo ktW£ lett, azttn a szivére uoÄs vwä£ aztán máifét fejét WjóR’ardgrdSÍSÍ1 adott taU Botáörtákí i • �2 oldal A MUNKA „MuMpaág-oly solfeszó? esik Ma­ gyarországról és ha a népszövetségi tár­ gyalásokról olvasunk, az a benyomásunk, mintha Magyarország Európának az a rossz fia volna, aki ismételten *csak arra törekszik, hogy Európa államainak hír monikus együttélését megzavarta. Már e# a körülmény is azt a gyanút kelti, hog\ ennek valahol mélyebben fekvő okát kel* keresnünk... Ha valaki komolyan tanulmányozta a viszonyokat Magyarországon, mély be­ lens-volens, de nagyon bölcsen, hogy a nyomást kell, hogy keltsen benne az a két testvérnép között is legyen ellentét, hatás, amellyel a trianoni béke még ma — szétosztotta. Abból all millió lakos­ is úgyszólván minden egyes magyar leg­ ból, amely a szomszédok uralma alá ke­ személyesebb életviszonyaira kihat. Alig rült, még mindig maradt kb. 3 millió ma­ van oly család, amelynek körében ne le­ gyar. Magyarország már a legrégibb idők­ hetné hallani, hogy: „A mi hazánk Er­ től kezdve királyság volt. Ezzel függött dély volt, amelyet elvesztettünk",, vagy : össze, hogy lakosságának kulturált réte­ szí im a Felvidéken élnek és csak egé­ gei, a földbirtokosok, papok és tanítók a sz rövid időre szabad őket meglátogat­ X. századtól kezdődően egészen a hatá­ nunk“, vagy: „Birtokunk volt Jugoszlá- rokig szerteszórtan éltek. Különösen az •viában, jövedelmét azonban nem élvez hetjük, mert vagy a határ innenső részén abban az időkben kevéssé lakott hegy­ lakunk, vagy azért, mert minden magyar vidékeken a kulturált réteg legnagyobb­ kézben levő birtokot a legsúlyosabb-adó­ részt magyar volt, amely mellett a né; metekről sem ;szabad megfeledkeznünk. teher nyom“. . . Mi is történt tulajdonképpen a Du- Most hirtelen idegen uralom alá került óavölgyében ? 1914-ben itt egy oly állam sok millió magyar. A vasútvonalak el élt, amely 1018 év óta állandóan mint vannak'vágva, a tutajosok eltűntek, sóját politikai egység szerepelt és életét a. lö már nem kapja saját hegyeiből, a vasat rökök 150 éves uralma, majd a Habs­ burg uralom megzavarta ugyan, amely azonban e borzalmas megrázkódtatások ellenére is, úgy mint Lengyelország; — önálló nemzeti létét mégis fenntartotta' Ennek az országnak földrajzi gazda­ FayI Frigyes rajztanár, festőművész sági szempontból valósággal ideális egy;, kedves meglepetéssel szolgált karácsonyra ségü szerkezete volt. Rendkívül termé­ városunk müvészetkedvelő közönségének. keny belső alföldjét hegyek vették körül, Kollektív, kiállítás keretében mutatta be földjét számos nagy folyó öntözte. E fo­ művészetének hét-nyolc, évet felölelő ter­ lyókon jutott tutajokon a hegyek Iája az mését, mélyekből a régebbieket legna­ Alföldre és a tutajosok ennek ellenérté­ gyobb részt magántulajdonokból hozta a keként az Alföld termését vitték ^aguk­ nagyközönség élé. kal hegyeik közé’. A bányatelepi elemi iskola egyik Ez az egy példa is kellően bizo­ hatalmas termében találkoztam a művész­ nyítja e területek mélyen gyökeredző szel, amint müvei között, mint anya összefüggését Más területek is csatlakoz­ gyermekei között sétálgatott le s fel. tak, igy Fiume, a magyar Adria partján Amint nézegette egyik-másik dolgát, rög­ az .egész lakosság áldozatkész hozzájáru­ tön megértettem azok keletkezésének lásával kiépített tengeri kikötő, amelyet közvetlen vasúti vonal kötött össze Bu­ titkát Ha ily rajongó szeretettel tud ben­ dapesttel, amelyen a fővárosból 12 óra nük1 gyönyörködni, mily nagy lehet az a alatt elérhető volt a tenger és biztosítva szeretet, amellyel életre hívta azokat volt a világforgalomba való bekapcsolódás. Mert így dolgozni mesterségszerüen nem lehet, minden egyes darab' egy rész a Ebben a természettől gazdasági szem­ leikéből, melyet megihletett a természet pontból egységessé teremtett államban a csodálatos fensége s kényszeritette, hogy nemzetiségi viszonyok elég bonyolultak annak istenáldotta tehetségével színnel és voltak. 1914-ben Magyarország 2Ó millió formával adjon kifejezést. fokosa közül kb. 11 millió magyar volt, A kiállítási teremben meglepett a á többiek tótok, románok, horvátok; szer­ bek, németek... Mi történt itt 1919-ben ? nálunk eddig még sajnos nem igen ta­ Az 1001 évtől 1914-ig integer Magyar­ pasztalt rendezés. Csak éppen á felső országtól elvették területének nem keve­ világítás hiányzott ahhoz, hogy a látogató sebb, mint háromötöd részét és ebből (^.valami kiállítási csarnokban érezze . *. „kedves szomszédjai“-nak : a cseheknek, magát románoknak, szerbeknek egy egy har­ De nézzünk szél a kiállított müvek madrészt juttatva, sőt még az osztrákók- ' kötött, Amit láttunk, arról -mind beszának is adva belőle, — utóbbiaknak ‘hb-‘J 'moíni egy kissé túlhaladná e cikk kere- Salgótarján, 1935. január 19. Hirek és különfélék is külföldről kell behoznia, a húsz millió lakosságú ország fejlett iparának sem nyersanyaga, sem fogyasztó területe nincs. A kedves szomszéd Kanadából vásárolja búzáját, ahelyett, hogy a magyar Alföld parasztjától venné gabonáját és száz más ilyen példát ismer mindenki Magyaror­ szágon ... E terület gazdasági és kulturális szétszakitottságának további megmaradása sohasem juthat nyugvóponthoz, igy sok­ kal bölcsebb volna, ha a kedves szom­ szédok végül is megegyeznének abban, hogyan kellene saját érdekeik megóvása mellett ezt a jogtalanságot ismét jóváten­ ni. Az idevezelő ut egyáltalában nem lát­ szik elérhetetlennek, kétségkívül azonban oly gondolkozásmódra van szükség, amely nem áligazságokon nyugszik.“ Eljegyzés. Barthos Tamás vendég­ lős leányát, Emmikét eljegyezte Pogáts István, a Salgótarján és Vidéke „Törek­ vés“ Hangya fogy, és ért. szövetkezet fő­ üzlet vezetője. Halálozás, özv. Kovács Gézáné, sz. nemes Tajthy Katalin Balassagyarma­ ton 71 éves korában meghalt. A megbol­ dogultban Küllő Giziké és Margitka nagynénjüket, illetve második édesanyjukat gyászolják. Köszönetnyilvánítás. A Munka legutóbbi számában meg­ jelent karácsonyi inségenyhitő tevékeny­ ség beszámolóját az alábbi köszönettel tartom szükségesnek kiegészíteni : A Magyar Asszonyok Nemzeti Szö­ vetsége salgótarjáni osztályának nevében hálás köszönetét mondok minden kedves asszonytestvéremnek, aki a szegények karácsonyi felruházási akciója ruhavarrá­ sában és szabásában annyi megértéssel, áldozatkészséggel és jó szívvel vett részt A köszönetéin elsősorban Zolnay Ferencné, a MANSz jótékonysági szak­ osztálya vezetőjének szól, aki az egész nagyszabású Varrási és szabási akciót ele­ jétől végig hozzáértéssel és lelkiismeretes ügybuzgalommal vezette. tét, igy hát csak, a szépek szebbéinél áll­ A jó Isten áldása legyen a jól vég­ junk meg egy kicsit. Egy témájában egé­ zett munkán I szen rendkívüli kép ragadja meg figyel­ Salgótarján, 1935 január 17............. münket. Száraz bogáncs, zúzmara, a bo­ Dr. Försltr Kálmánni gáncson kifeszitett pókháló és semmi más. a MANSz elnöke. Azonban amit ezzel a kevéssel mond, az aztán annál több. Szinte el sem hinAz Országos Frontharcos Szö­ nők, hogy pasztellel igy lehet dolgozni, ha nem tudnánk, hogy a művész a pasz- vetség salgótarjáni Főosztályának tellnek ma országos viszonylatban is egyik estélye. Nagy rendezői gárda dolgozik leghivatottabb kezelője. Végtelenül finom, már hetek óta a február 2-án tartandó mondhatnánk akadémikus rajz, a termé­ „Frontharcos estély" érdekében, mely szetnek legbecsületesebb megfigyelése, az úgy műsorának változatosságával, vala­ egész azonban mind formában, mind mint az országosan ismert kiváló művé­ színben a legtökéletesebben összehangolva. szek felléptével előre is biztosítják a si­ A kiállítás egyik legszebb darabja. Hozzá kert. Raffay Erzsi a Mágyarszinház tagja, magyar dalokat énekel, Valyi Nagy Géza hasonló úgy elgondolásban, mint kvali­ a Petőfi társaság tagja, verseit olvassa fel, tásban egy napraforgó-kóró, amint az Piliczár Baba tánemüvésznő, klasszikus aijgazból kiáll s lehajtott dércsipte tá­ és. magyar táncokkal lép fel. A zeneszá­ nyérjával mintegy az elmúláson elmélke­ mokat a bányazenekar látja el. A műsor dik. A tél fönséges szépségeiben egész után tánc reggelig a bányazenekar és ki­ sereg képén gyönyörködhetünk. — A váló cigányzenekar muzsikája mellett. köd — bár nem mondható túlságosan Mindenütt nagy az érdeklődés az estély szimpatikus dolognak — a művész ké-. iránt, melynek meghívói a napokban ke­ pein épenséggel olyan hangulatosak, olyan szépek, hogy kedvükért hajlandó az em­ rülnek ki a szorgos rendezői gárda gon­ ber a valóságban is olyannak látni. Most dos műhelyéből. Részletes műsorral kö­ egy másik kép előtt álljunk meg. A nóg­ vetkező számunkban szolgálunk és remél­ rádi ősz csodálatosan sziqpompás domb­ jük, hogy a Frontharcosok fényes esté­ lyén mindenki részt fog venni. oldala, alatta a messzeségbe tűnő ut, A Salgótarjáni Acélgyári Tiszti mellette telegráfpóznák, a drótokon gyü­ lekeznek a messzi útra készülő fecskék Kaszinó február 9-én tartja évi rendes s az egészre ráborul egy. olyan csodála­ közgyűlését. A közgyűlést követően tánc­ tosan szép kora őszi égbolt, melyhez ha­ mulatság lesz. sonlót csak a Szinyei-Merse „Pacsirtáján" - ------ ----- -------------------------------------láttam. Ma is irigylem a boldog tulajdo­ Ma január 19-én szombaton nosát. Nehéz volna még a legszebbeket is este fél 9 órakor kezdődik a Szent felsorolni, azonban újra meg keli állnunk Erzsébet Nőegylet műsoros, tánc­ Mikszáth figurái „Petróczy szabó", „Fii­ esik suszter" és „Prakovszky, a süket ko­ cal egybekötött teaestje . a Kath. vács" Cimü képek előtt. Kitünően meg­ Kör nagytermében. Belépő teajegy választott figurák, talán Mikszáth is igy 1 P, családjegy 3 személyre 2 P. valahogy képzelte el őket Ismét uj témával találkozunk. Ka­ Kereskedelmit végzett intelli­ zári parasztmenyecskék az ô gyönyörű gens leány, gép- és gyorsírást is lúd, bár­ gyöngyös pártájukkal $ szinpompás vise­ letűkkel. Nehéz volna közülük a válasz­ milyen állást vállal. tás. Igaz örömmel üdvözöljük a művészt, A Katholikus Népszövetség hogy ezt a specialitásunkat, mint festői Salgótarjáni és Környéki Szerve­ témát felfedezte, mert a festői lehetősé­ zete 1935. évi január hó 13-án, a kathogeknek olyan kincses tárházára bukkant likus kör nagytermében tánccal egybe­ ott, amit mindenképpen hálásan értéke­ kötött műsoros előadást tartott Előadás síthet. Hogy a közönség milyen tetszésé­ előtt dr. Vilmon Gyula világi elnök vel találkozott ez a téma, mi sem bizo­ szép szavakkal adott abbeli örömének nyítja jobban, minthogy mindegyik gaz­ kifejezést, hogy immár milyen szépen te­ dát talált. rebélyesedik a katholikus népszövetség­ összegezve a kiállítás anyagát, büsz­ nek itt elhintett mustármagja és megkö­ keséggel tölt el bennünket, hogy váro­ szönte a kazári katholikus népszövetségi sunk művészi kultúráját ilyen értékek csoportnak azt az áldozatot, melyet azzal reprezentálják. Nagyon szeretnénk, ha nyújtottak nekünk, hogy télnek idején különösen most, amikor a nagyközönsé­ eljöttek minket szórakoztatni. Felemlí­ get napról-napra úgyszólván elárasztják tette, hogy a salgótarjáni csoport is nagy a művészeti alkotásnak nevezett borzal­ lelkesedésről tett tanúságot, amikor egy makkal, kiállítások gyakrabbi rendezésé­ rövid hét alatt felrázta a várost annyira, vel lehetővé tenné, hogy a nagyközönség hogy a kath. kör nagyterme teljesen megismeqe a százszázalékos művészetet, megtelt Ezúttal köszönetét mond az el­ abban gyönyörűségét találja, Ízlése fej­ nökség minden jelenlevőnek a megjele­ lődjék s ezáltal elérhető legyen a közön­ nésért, kösi^netet mond a kazári tagok­ séget immunissá tenni az ügynökök által nak a sok nevetésért és köszönetét mond drágapénzen nyakába varrott, sokszor végre minden salgótarjáni vezetőnek azért a munkáért, amelyet kifejtettek. bizony hitvány vásári portékák ellen. Fayl Frigyes kiállítása. 1. Észak, Kelet és Dél ebben k vá: rosban nem voltak olyan messze 'édv mástól: 2. A lányok nyelve itt is csak olyan volt, mint másutt : Tehát háror hét múlva a három lány összeült, tan cskozni. * — Nyíltan i egmondjuk neki, hogy., szemtelen volt, visszaélt azzal, hogy mi olvassuk a verseit s fölényesen otthagy-'ink — mondta EHy. — Nem, nem, ne ilyen csunyáp4—szuszogta Duci — ki- ki mondja.meg neki egyedül, amit akar, hisz ô mégis­ csak okozott nekünk boldog perceket.és. hogy >éy csinált, hát ő költő, az ô szíve más, az ő szive az nagy és... — bere­ kedt Duci és magában arra gondolt, hogy a másik két lány most biztosan szakit és marad ő egyedül, óh micsoda gondolat, egyedül ő, abban a nagy szívben. Hosszas tervezés után elfogadták az Irma tervét Vidáman intézik el a dolgot, azaz úgy fogják mutatni. Irma ír neki, hogy szombat délután várja ők a parkban a régi kastély romjai mellett s nem Irma fogja várni, hanem mind­ hárman, az újságokkal s nevetve mond­ ják meg neki a magukéL És szombaton ott lapultak egy pad mögött a bokorban. Úgy tervezték, hogv csak az utolsó pillanatban lépnek elő. Topogtak és lesték az utat Elly azt tervezte, hogy figyelni fog nagyon, hogy mŰyen hatások születnek majd itt, Ő analizálni fog, boncolni, érzéseket; Irma aj ée u| csípős mondatokat szerkesztett fljert az előbbit mindig elfelejtette; Duci* pedig azt érezte, hogy ő áruló, mert ő szereti Bozsót, a* költőt, óh, örökké, amíg .minden papír el- nem korhad. Irén .vette őt észre. Az újságok összegyűrődtek a szorító markocskákban ...de mit akar Jóskával az a lány... na, szegény fiú, milyen ijedted les körül, biztosan,nem tudja lerázni... de minek vezeti erre... a három -lány sápadozik s'.Elly, valamit . dünnyög magában .. ’ észak... kelet.... dél... a két lány rá­ mered, csak nem, nem, nem nyugat ? és ők ketten jönnek. Nem,-nem nyugat gondolja Irma, hisz ..ennyire mégsem szemtelen; nem nyugat,, gondolja Ellý, ez lelkileg nem magyarátzható, nem nyugat gondolja Duci, hisz én szeretem őt I. És ők ketten jönnek.. S leülnek a bokor elölt a padra. Négy-öt lépésre tőlük, aztán Jóska pis­ logva körülnéz, zsebébe nyúl, valamit átad a lánynak, aztán lehet látni a ki­ bontott újságot; egy vers fekete kerete fölött írva is van valami, a lány azt ol­ vassa, talán már tízszer is elolvasta, aztán a fiú-felé lordul s egy- csókot nyújt neki érte. A három lány sápadtan, megbor­ zongva, irtózva és csodálkozva egyszerre sziszegi: — A Kisbozsó I A „Turul“ Szöveteégbe tömö­ rült salgótarjáni „Tarján" Bajtársi Törzs február ,9-én este fél 9 órakor tartja a Rőm. Kath. Olvasókörben avató disztáborít' ' •• KImp ián Aladár. Elnökség. �A MUNKA Salgótarján; 1935. január 19. Óh jaj, megírták Salgótarján monográfiáját. „Megírták“ Nógrád és Hont vár­ megyék monográfiáját, jó részben isme­ retlen tettesek 1... Megírták a szőkébb hazájára vonat­ kozó történelmi és egyéb ismeretek után szomjazó közönség végtelen szomorúsá­ gára s bosszúságára. Megírták egyszerűen és banálisán, ahogyan csak egy árverési hirdetményt lehet megírni. Monográfia I Amolyan vasárnap délután megíirkanlotl iskolai dolgozatok,,kicsit innen-onnan „kivett“ gyűjteménye, irodalom és tudo­ mány nélkül (egy két cikknek tisztelet!), főként történelem nélkül. Nincs egyetlen uj, eddig a nagyközönség elölt ismeretlen történelmi adat az 1910 előtti időről, épen úgy, mint az utána, következőről sem. Azt lehet mondani, hogy kevesebb van e monográfiában mint az 1911 ben megjelent Borovszky-féle monográfiában. Az előszóban azt olvassuk, hogy: „... ha majd az igazság győzedelmeske­ dett, nem lesz érdektelen a mai egye­ lőre egyesített vármegyék viszonyainak, helyzetének ismerete..Nos ezekután keressük az egyesített vármegyék helyze­ tének, viszonyainak beígért ismertetését Hasztalan keressük azonban a megcson­ kítás következtében beállott nagymértékű változások rajzát, melyek mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi stb. vonatkozásokban tárgyalnák a csonkított megyék sorsát. Nincs szó a könyvben arról, hogy milyen nagymértékű elváltozások következtek be a háborút végigszenvedett, az össze­ omlás, forradalom, cseh megszállás szen­ vedéseit, a kotnmün, román megszállás szenvedéseit, az ellenforradalom izgalmas napjait, az infláció s a szanálás hullám­ veréseit átélő vármegyék életében; gaz­ dasági, politikai, társadalmi, valláserköl­ csi, kulturális s egyéb vonatkozásokban. Hasztalan keressük a „mü"-ben a vár­ megyék gazdasági történelmét, változá­ suk, fejlődésük sokféle vonatkozású tár­ gyalását De ahogy hiányzik a vármegyék szellemi életét, kulturális, művészeti éle­ tét tárgyaló méltatás, úgy kimaradt a vármegyék kallódó néprajzi kincseinek leírása, a népélet ismertetése is. ' De ahogy adós marad a „mü" a vármegyék magyar uralom alatt maradt részeinek fenti vonatkozásban való ismer­ tetésével, úgy nem emlékezik meg egy szóval sem a megcsonkított vármegyék cseh megszállás alá került részeinek sorsáról sem. Nincs egyetlen szava az elszakított részekről, még általános­ ságban sem. Pedig egy ma megirt, magyar kiadású monográfiának fel­ tétlenül meg kell emlékezni — legalább általánosan — az elszakított részek sor­ sáról, változott életviszonyáról, törekvé­ seiről ... Ez a része lenne a legérdeke­ sebb fejezete annak a monográfiának mely a megszállás alatti Losoncról, Fü­ lekről, Ipolyságról a bányavárosokról s azokról a magyar falukról beszélne, me­ lyek egyikében ma is minden erőszak ellenére Szent István napját megünnepel­ ték kántor és pap nélkül. Vagy arról a faluról, ahol az a Szentkoronát viselő Szűz van ma is az oltárkép n. Érdekelt volna bizony, hogy az elszakított részek nógrádi, honti falvainak népe, hogy ta­ lálta meg a boldogulás útját s marad-e még ott magyarnak valami. Mennyire kel­ let volna ez a számbavétel. • De ha már ezt nem tette a monog­ ráfia bizottság, ha nem volt módja s lel­ kesedése hozzá, legalább ismertetné a megmaradt részeket. „Történelmi dokumentummal" fog szolgálni — véli szerénytelenül a szer­ kesztő .. Isten mentsen minket ilyen dokumentumoktól. (Szerencsére mindenki tudja, hogy ez a mü in­ kább a desztillált tudománytalan „üzlet" mindent felfalni, kihasználni kész doku­ mentuma) Olyan se hús, se hal,'se nem szépirodalom, se nem tudomány. Mikor az ember átnézi e müvet, valami olyan­ félét érez, mintha egy felfújt papirstaneclit valaki elpukkantott volna a fején. El kell szörnyednél És ez a vállal­ kozás hivatalos ajánló sorokat kapott! Belemerülve a „mü"-be, egymás után ütődnek fel a bántó hiányosságok, felszínességek, tele téves összekapkoaott, hevenyészett adatokkal, minden rendszer nélkül. Mindjárt szembetűnik, hogy Sal­ gótarjánról álig van mondanivalója, míg Balassagyarmatról valami 14 lapon be­ szél egy csomó fényképpel Annak múlt­ járól; csehkiveréséről, egyházi életéről, b- kóláiról, közkórházáról, államrendörségó'j ről, sajtójáról, cserkészetéről. Salgó lari* ján monográfiáját nem kapjuk meg. Aki e „mü“-ből akarná megismerni a fejlődő s az utóbbi időben nagyon is változatos eseményeket átélt város múltját s jelenét, az csalódni fog. Hasonló mostoha sors jut az országos viszonylatokban is jelen­ tős történelmi szerepet játszó Szécsénynek Teljesen negligálva vannak e sok vihart látott vármegyék ma már romokban he­ verő, de minden porcikájukban történel­ met lehelő várromok is. A községek is­ mertetése nem egységes. Néhol azt is megtudjuk, hogy hogy hívják a papot, a jegyzőt, kántort, közgyámot, (kár, hogy a lialottkém nincs megnevezve) máshol alig van valami a község mai életéről. Leg­ feljebb lakóinak száma (péld.: Bokor, Csitár) Ismét van olyan község, ahol a tör­ ténelmi rész szorul háttérbe, mig a jelen rajza élénk (péld. Cserháthaláp, Bocsárlapujtö) Néhány község (Alsósáp, Felső­ sáp, Bakó) egészen kimaradt. A legtöbb községről szóló ismertetés Írója ismeret­ len (De sehol egy excusáló megjegyzés, esetleg utalás egy később megjelenő pót­ kötetre). Ahol az iró meg van nevezve, ott az irás színesebb, elevenebb, mint Kel­ szeg, Pencz, Var.yarcz. Ki kell emelni Noszky s Molnár cikkét s még néhány komolyabb Írást a banális együttesből. Számomra egy nagy meglepetés! is hozott a sok bosszankodáson kívül ez a „mü". Karancsaljáról szóló leírásnál az áll, hogy irta : Petróczy Gyula. Ki kell 3 oldal jelentenem, hogy ez valótlan állítása a könyvnek. Én Karancsaljáról, de más községről sem Írtam semmit. Való, hogy a nyáron felkértek arra, hogy Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi és Bocsárlapujtő községek monográfiáját Írjam meg. El is vállaltam, de mikor hosszabb határidőt kértem a kézirat beadására s némi tiszteietdijat, akkor sajnálatukra nem állott módjukban kéziratomra várni, mire a kiadó céggel minden érintkezést meg­ szakítottam. E tény dacára volt bátorsága a ki­ adó- vagy szerkesztőbizottságnak valótla­ nul engemet a cikkírók sorában feltün­ tetni. Jellemző ez az eljárás a kiadó vál­ lalatnál divó morálra! Végiglapozva a könyvet, a sok szá­ nalmas lehangoló vékonyka monográ iái rész után utolsó vigasztalásnak marad a „személyi adattár". Ebbe belemerülve -ztán felüdül az ember s egészen elfelejti — hála Isten — hogy monográfiái lapoz­ gatott. A „Színházi Élet“ pletyka leve­ gője csapja meg egyszerre a gyanútlant. Ennyi semmi, ennyi könnyűség után még egy utólsó pehelykönnyüség igazán csak az „összhang" javára válik. (Nem a benne szereplő sok, akaratán kívül odakerült urra gondolok). Most aztán világos, hogy legközönségesebb lelkiismeretlen üzlet su­ galmazta ezt a kályha számára „hézag"- Csakis Schwartz Jenő rádiókereske­ pótló silányságot. dőnél kapható. Dühösen vágom össze a bőrkötéses semmit s hozzáfogok lázasan kutatni a SALGÓTARJÁN, törvénykönyvekben. Hátha akad valahol eltévedve egy paragrafus, mely megment Nyilatkozat. e hallatlan drága s mélységesen üres A most megjelent „Nógrád és Hont könyvtől vármegye" címet viselő monográfiának Talán találok valamit I... Petróczy Gyula. munkatársai sorában az én nevem is fel van sorolva úgy, mint Karancsalja község monográfiájának Írója. Ki kell jelentenem, hogy, a mű szerkesztésében nem vettem részt, Karancsalja történetét nem én ír­ tam . meg. Nevemnek ilyen értelemben való kiírásáért a fentnevezett mü kiadó­ vállalatát felelősségre fogom vonni. gés s a kegyelemdöfésnek szánt trianoni • Karancskeszi, 1935 január 16. temetés, melyet azonban az idő gyógyit•. . Petróczy Gyula. gat s mintha a gyűlölet által elvakult vi­ Egy biztos Up. Fejfájás ellen hatásos szeT lág ébredezése és közeli hajnalhasadása ax Aspirin I De tudja-e, hogy igen jó hatású más világilgatná a lelkeket s a feltámadás Ígé­ esetekben is ? Erősiti a szervezetet a meghűléses retével telítené meg a magyar levegőt I megbetegedés elleni védekezésben és megszűnteti a rbeumatikus fájdalmakat. Hogy azonban csaló­ Adja Isten, hogy mielőbb megérjük 1 20 esztendei hadifogság után ujra itthon. Miklós János a volt losonci 25. gy. e. káplárja 1915. márciusában a Kárpá'tokban orosz fogságba esett Szibériai fogolytáborokban élt, ahonnan 1923-ig több ízben szökést kísérelt meg több fogoly társával, de mindég elfogták s még messzebb vitték mindem kultúrhelytőh 1923 tói többször irt haza, de csak 1927-ben kapóit választ. A honvágy gyötörte, de pénzhiján hazajönni nem tudott 1923-ban megnősült. A napokban ért haza, ahol rokonai és 84 éves öreg anyja várták szivszorongva. — 24 éves volt, amikor 20 évvel ezelőtt egy véres éjszakán a deli fiatal káplárt elnyelte až orosz moloch, most őszbe borult, kopa­ szodó fejjel, töredező magyar szóval és egy kedves arcú 10 éves orosz fiúval tért vissza a megcsonkított hazába. A fogságból két, szintén fogoly tót emberrel jött hazafelé, akik panaszkodva beszélték el neki, hogy a felvidéket cse» hek kapták, de a tótok nemsokára vissza­ térnek az anyaországhoz, mert ők nem fogják sokáig tűrni maguk fölött a háború árulóinak uralmát. Az orosz határtól pénz nélkül jött, mert a szovjet-rubelt senki sem váltotta be neki s azt visszaküldte feleségének és 7 éves kisleányának Oroszországba, aki­ ket igyekezni fog mielőbb az orosz po­ kolból idehozatni, mert „ha már szen­ vedni kell, hát szenvedjünk itt, ahol az Istenünket, hitünket senki sem bántja." Az orosz nép éhínségéről és a terrorról hihetetlen dolgokat mond el s mi borzongva ismerünk rá a „kis izlelitőre" amit Kun Béla és véreskezü társainak 3 hónapos uralma nekünk juttatott. Meghatódva beszél a szeretetteljes fogadtatásról, amelyet a magyar hazában mindenki részéről tapasztalt s amikor azt kérdezzük tőle, hogy most mihez kezd, bizakodó hangon mondja, hogy az acél­ gyárból vonult be s most felkereste Fabini Henrik gyárigazgató urat, akinek szeméből szánalom és meleg szeretet su­ gárzott ki s bár felvételére vonatkozólag nem telt ígéretet, érzi, hogy sokat szen­ vedett életének végső állomásához érke­ zett, amikor az acélgyár barátságos iro­ dáinak melegszívű uraira bízta sorsát Amint a szűkszavú s anyanyelvét akadozva beszélő, megviselt magyart néz­ zük, mintha virágos vonatok daloló ma­ gyarjainak hangfoszlányai ütnék meg fü­ lünket, majd mintha a világ négy tája fe­ lől a magyar katona dicsőségétől vissz­ hangoznék a föld, aztán jön egy ősziró­ zsás lázadás rémképe, majd őrült marxi teóriák frázisai között a magyar halálhör- VERSEK Haldokló lány. A nagy szobában néma csend tanyáz, A fehér kis ágyban most az ur a láz. . Mindenki szomorúan, remegve néz, Csendben mozdul a paplanon a kéz. A pajkos ajk most néma, nem örül, Csillogó könnyek pihennek a szeme körül. A teste megmozdul... a kíntól kék-eres, Halottfehéren arca hüs helyet keres. Szétbomlik haja, lassan piheg a mell, Az Anya most dokimért fut el. Az Apa ideges... csendes minden beszéd, A Nagymama zokogva tői deli kezet Ó jó Istenem... edes S/íiz Atyám..., Add, hogy ne haljon meg az én kis • mókám! És összetett kezekkel... léiig Imiül, Reszketve ... sírva az ágyára hu I. Megjön az orvos és lemondón int nekik, Könnyekkel felnek meg árva szemeik. Tétován állnak ..; vitatkoznak a kis be[teg felől, Közben a Nagymama mellett — egy Élet _______ [összedől I Imakönyvem. Fekete kötésű régi imakönyvem, Ott fekszik szobámnak öreg könyves [polcán, Megviselt, kopottas, lapjai kijárnak, S itt-ott pecsétet is hagyott rajta Könnyező szemű gyermekorcám. Benne megtalálom azt a sok kedves nevet, Akikért imádkozni szoktam sok téli estén, Egész napi gondok, robolos munka után, Az Istent áhilattal-csendcs szobámban [felkeresvén. Foszlányos lapok, avult belük, képek. Közöttük elhervadt rég lepréselt rózsa, Sötétzöld leveles, Remegő ujjakkal egy imádságos ember, Közietek sokszor babrálgat.. keres. Sokszor bevisz téged idegen templomokba Idegen oltárok előtt sokszor könnye hull, S ilyenkor kedveseitől messze ... messze [esvén, Nem érzi magát árván ., hajléktalanul. Tele van titokkal.. emlékekkel, Magában száz fájó sebet, bánatot rejteget, S ki hinné, hogy egy csendes-mosolygó (kis költő, Sirni is szokott egy régi imakönyv felett. VUnovtzky LárzM. dás ne érje, kérje mindig az eredeti csomagolást a Bayer kereszttel. AKatholikus Népszövetség Te­ metkezési Scgífőpénztárának egyik csoportja városunkban megkezdte a to­ borzást. Egy heti munka után nem szá­ mított eredményt érlek el. Felhívjuk ezen­ nel is a salgótarjáni katholikus társada­ lom figyelmét a fenti segifőpénztár elő­ nyös feltételeire és kérjük, hogy a két év óta életre kelt segitőpénztár városunk­ ban toborzó csoportjának munkáját mi­ nél eredményesebbé tenni szíveskedjenek. • . , Nádray Mihály csoportvezető. ■ i Az Oltáregylet kultur estélyé* reá jótékony célra fe lül fizetteks Buc.zkó Gábor 10 P, Szentmiklósy Nán­ dor áliomásparancsnok alezredes 3 P, vi­ téz Bagóssy István alezredes zászlóalj pa­ rancsnok 5 P, Tölössy Aladár alezredes határőr parancsnok 5P, vitéz Berthy Já­ nos alezredes 5 P, Fabini Henrik gyár­ igazgató 10 P, Liptay Jcnőné 5 P, Dr. Csengődy Lajos 2 P, Kiss Lajos közjegy­ ző 10 P, Szente László gyárigazgató 20 P,. Szilárdy István földbirtokos 10 P, Róth Flpris főtanácsos 30 P, Bérczy Sándor tanácsos 10 P, Schreiner Jenő főgondnok 5 P, Moticska Nándor h. igazgató 10 P, Dr. Försler Kálmán polgármester 10 P, De Szabó Lajos reálgimn. igazgató 5 P. Kiadó külön bejáratú 1 vagy 2 szoba, előszobával, esetleg ellátással. Cim a kiadóban. Jó házból való fink nyomdász és könyvkötő tanulónak a Végh-nyomdába felvételnek! HIRDESSÜNK A Munka politikai hetilapban �A MUNKA 4 oldal Salgótarján, 1935 jan. 19. SZENSZUKSEGLETET Salgótarjáni Köszénbánya r. t jutányosán és a legmegfelelőbb szemnagyságban szerezheti be: A nógrádi bányaműveinél ahol a leggondosabb válogatással és osztályozással állítják elő az elsőrendű DARABOS, KOCKA, DIÓ, borsó és aprőszenet, úgy- szintén a magas kalóriájú Salgó-brikettet, ideálisabb tüzelőanyag, mert nem kormoz, nem füstöl és nem Aki a magyar szénbányák termékeit vásárolja, kellemetlen szagú hazafiasán cselekszik, mert a magyar bányamunkások megélhetését segiti elő. Eladó a Fő utca 152. szám alatti 4 szoba, 3 konyhából álló ház, pince és mellék épületekkel együtt. Bővebbet „A Munka“ nyomdában. A MOVE Salgótarjáni Lövész, egylet Tornászszakosztálya f. hó 20-án, vasárnap d. u. fél 6 órai kezdet­ tel az Acélgyári iskola tornatermében, a zagyvapálíalvai, a polgáriskolai, va­ lamint a reálgimnáziumi tornászok közreműködésével tornabemuta­ tót rendez. Bemutatásra kerülnek szer­ torna gyakorlatok korláton, nyújtón, gyürühintán, lovon, müszabadgyakorlatok, hölgybuzogány és szabadgyakorlatok. Be­ lépődíj nincs, műsor megváltása kötelező személyenként 50 fillér, diákok, katonák, leventék és cserkészeknek 20 fillér. A nemes célra való tekintettel az Egyesület kéri a sportpártoló közönség szives támo­ gatását. Felülfizetések tornaszerek pótlá­ sára köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Salgótarján megyei város polgármesteri hivatalától. 7510/1934. •Pályázati hirdetmény. Néhai Lőwinger Rezső községi or­ vos 1200 pengős alapítványának évi'ka­ mataira pályázatot hirdetek. Pályázhat minden salgótarjáni szegény. A pályáza­ tot írásban, vagy szóban február 10 ig nálam lehet benyújtani. Salgótarján, 1935 január 4. A polgármester helyet Dr. Figus Béla * főjegyző. A m. kir. pénzügyminisztérium 69.000/VII. a. 1934. számú rendelete a köztartozások kiegészítésére lefoglalható követeléseknek, illetve a kincstárt és a helyhatóságokat illető visszatartási jognak az érvényesítése tekintetében, továbbá köztartozások miatt árverés alá kerülő ingatlanoknak árverés hatályával birói úton magánkézből v ló értékesítése, va­ lamint a köztartoz; sok biztosítására be- jegyzett jelzálogjog ranghelyének fenn­ tartása és végül az ingatlant terhelő tör­ vényes elsőbbséggel biró köztartozások sorozása tekintetében a 16.400 és 14.000/ 1933. M. E. sz. rendeletekben foglalt jogszabályokkal a közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600. P. M. sz. hivatalos összeállítást kiegészítette és módosította. Bővebb felvilágosítás a városi adóhivatal­ ban szerezhető. Balassagyarmat, 1935 január 15. dr. Kovách s. k. p. ü. igazgató. KÖZGAZDASÁG Kedvezőbb a gazdaságok be­ vétele, mint egy évvel ezelőtt. Az Országos Mezőgazdasági Üzemi Intézet kimutatása szerint a gazdaságok bevételei az aratási időszakban kedvezőb­ ben alakultak, mint egy évvel ezelőtt, jóllehet az 1933. évi rekordterméssel szemben 1934-ben a termés általában kö­ zepes volt. A Mezőgazdasági Üzemi In­ tézet megállapítja, hogy az 1934. év har­ madik negyedében — tehát az uj gazda­ sági év elején — a gazdaságok pénzbe­ vétele — a dunántúli nagyüzemeket ki­ véve, — mindegyik birtoktipusnál emel­ kedett. Természetesen a kiadások is emel­ kedtek, amiből arra lehet következtetni, hogy a gazdák igyekeztek a gabonater­ melés mellett más gazdasággal is beha­ tóbban foglalkozni. A dunántúli kisüzemek bevétele nagyrészben tejtermelésből és vágómar­ hából emelkedett lényegesen. Ehhez hoz­ zájárul a hízósertésből és a korai cse­ mege eladásából származó jövedelem­ többlet A kiadások emelkedése napszám­ ból, az erötakarmány beszerzéséből, az igás és haszonállat pótlásából adódott, adóra és haszonbérre szintén többet fi­ zettek a gazdák. Az alföldi kisüzemeknél a jövede­ lemnövekedés nagyrészben búzából, kerti terményekből és kenderből származik. Sok gazda a kerti termények szántóföldi termelésével is foglalkozik. A kiadások emelkedése ennél a birtokcsoportnál is érezhető, az adószolgáltatás szintén emel­ kedett. A dunántúli nagyüzemek bevétele csökkent; ennek elsősorban az az oka, hogy a gyengébb termés miatt nem ad­ ták cl a feleslegeket, hanem azok érté­ kesítésével vártak és igy az évi átlag itt is kedvezőbben fog alakulni. Az. alföldi nagyüzemek gabonafélék­ ből szintén kevesebbet vittek piacra és csak rozsból volt számottévő bevétel. A gabonafélékből és az állattenyésztésből származó bevételcsökkenést a borból és a gyümölcsből, főleg pedig a dinnyéből származó bevétel pótolta, úgy. hogy va­ lamivel több bevétel mutatkozik, mint az előző évben. Általában megállapítható, hogy amíg az 1933. év harmadik negyedében a gaz­ dasági kiadás katasztrális holdankint 1*38 pengővel volt több a bevételnél, addig 1934 harmadik negyedében a bevétel 1.87 pengővel haladta meg a kiadásokat. Fi­ gyelemre méltó, hogy a gazdák magánki­ adásokra katasztrális holdankint 1.04 pen­ gővel kevesebbet költöttek, mint az előző évben, tehát igényeiket leszorították, bár kétségtelen, hogy a szükségleti cikkek némi árcsökkenése is mutatkozik a kisebb kiadásokban. A tagosítás reformjai. A kormány gazdasági reformjavas­ latai közül a legfontosabb az uj tagositási javaslat. Tagositási törvényünk ugyan van, de ennek alapján 1908 óta mindöszsze nyolcvannyolc községben sikerült a tagosítást összesen 250.000 holdnyi terü­ leten végrehajtani. A tagosítás lebonyolí­ tását hátráltatta az, hogy annak költségeit nagyobb százalékban, az érdekelt birto­ kosoknak kellett viselniük és erre a me­ zőgazdaság mai helyzetében a gazdakö­ zönségnek nem volt lehetősége. Különö­ sen sürgős volna pedig a tagosítás az Alföldön és a Dunántúl egyes részein, ahol most a kormány összesen 1861 községben, mintegy két millió holdnyi területen kivánja végrehajtani a tagosítást. Húsz százalékos többletet jelent a termelvényekben a tagosítás végrehajtása, aminek értékét odavetőleges számítással 20 millió pengőre lehet tenni. A tagosítás pénzügyi lebonyolítását a kormány úgy igyekszik megoldani, hogy a szükséges egymillió pengőre a költség­ vetésen kívül igyekszi fedezetet találni. Az állam a költségeket hitelezés formá­ jában nyújtaná a gazdáknak, akik nyolctiz éves törlesztéses kölcsön formájában vennék azt igénybe. Arra lehet számítani, hogy a javaslatot rövidesen benyújtják. Előkészületben vannak még a kő­ vetkező gazdasági vonatkozású javashtok: az építésügyi törvényjavaslat, amely mo­ dernizálja az épitésügyi szabályzatot és ’ lehetővé teszi az olyan építési megoldá­ sokat, amelyek Magyarországon eddig ti­ lalmakba ütköztek; ezután az útügyi re­ form, amely egy kézben összpontosítja az egész útkérdést és 6000 kilométeres nem állami utat vesz állami kezelésbe, termé­ szetesen gondoskodva az utak korszerű újjáépítéséről. Gazdasági közeledés Olaszország és Franciaország között. A politikai tárgyalások mellett Ró­ mában legutóbb gazdasági -és pénzügyi tárgyalások is folytak. Azóta megérkezett a hir a tárgyalások eredményéről is. El­ határozták, hogy az olasz-francia gazda­ sági megállapodás kiegészítéseképpen ke­ reskedelmi szerződést kötnek, az olasz­ francia kereskedelmi szerződés aláírása legközelebb Párisban fog megtörténni. Kevésbé tisztán lehet látni a pénzügyi tárgyalások eredményét. Egyes jelentések szerint a francia Bank nagyösszegü hitelt nyújt az olasz állambanknak; először egymilliárd frankot, később fokozatosan három milliárd frankot hiteleznek a fran­ ciák s ezáltal lehetővé teszik, hogy az olasz piac uj tökéhez jusson Más jelen­ tések szerint a pénzügyi segítségnek az lesz a formája, hogy megengedik az olasz értékpapírok jegyzését az összes francia tőzsdéken. A francia bankok ily módon nagy mennyiségben vásárolhatnak majd olasz papírokat, aminek az lesz az ered­ ménye, hogy Olaszország devizaállomá­ nya lényegesen megnövekszik s a lira ár­ folyamának értékállandósága biztositva lesz. Mindenesetre idők jele, hogy Fran­ ciaország hatalmas pénzforrásait már nem a kisantant-államok, hanem Olaszország rendelkezésére bocsátja. Nyomatott „A MUNKA“ nyomdában Salgótarján. — Nyomdatulajdonos Végh Kálmán. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1933-1935_00453.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1935_01_19.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1935-01-19 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390741 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896 Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 13. évfolyam 4. szám (1935. január 19.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom